INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÉS OKTATÓ ISKOLÁK SZÁMÁRA

INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÉS OKTATÓ ISKOLÁK SZÁMÁRA – AJÁNLÁS –

ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK: BÁLINT MÁRIA, TANÁCSADÓ SZAKPSZICHOLÓGUS, KŐBÁNYAI BEM JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA, KŐBÁNYAI NEVELÉSI TANÁCSADÓ BENEINÉ KISS KATALIN, PEDAGÓGUS, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ, KŐBÁNYAI PEDAGÓGIAI SZOLGÁLAT CSEREKLYE ERZSÉBET, TANÁRSEGÉD, ELTE PPK, ALKALMAZOTT NEVELÉSELMÉLETI TANSZÉK IVÁNNÉ VIDRA MÁRIA, PEDAGÓGUS, IGAZGATÓ-HELYETTES, KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA KOVÁCS ORSOLYA, TANÁCSADÓ SZAKPSZICHOLÓGUS, KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA, KŐBÁNYAI NEVELÉSI TANÁCSADÓ KOVÁCSNÉ SÉNYI ANIKÓ, PEDAGÓGUS, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS, KŐBÁNYAI BEM JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA RUISZ ANNA, PSZICHOLÓGUS, SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA, KŐBÁNYAI NEVELÉSI TANÁCSADÓ

A dokumentum összeállításakor azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy az interkulturális pedagógiai program az általános pedagógiai programot egészíti ki, ezért az abban szereplő általános jogokat és fejlesztési koncepciókat - elsősorban terjedelmi okokból - nem említjük újra. Természetesen azok minden intézményben az interkulturális pedagógiai programra is érvényesek. A jelen dokumentumban található segédleteket elsősorban a helyi tanterv mellékleteként javasoljuk rögzíteni, olyan dokumentumokként, amelyek igény és indokoltság esetén, egyéni elbírálás alapján felhasználhatók. Fontos, hogy az intézmény pedagógiai programja utaljon ezen segédletek meglétére és felhasználhatóságára, azonban felhasználásuk megvalósulásáról, annak szükségességéről és módjáról egyéni elbírálás döntsön.

1

TARTALOMJEGYZÉK

Migráns gyermekek az iskolában ..........................................................................................4 A migráns gyermekek főbb típusai ................................................................................................................................... 4 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek demográfiai jellemzői................................................... 4 A nemzetközi migrációban részt vevő, harmadik országokból származó gyerekek az intézmény munkájában való részvételéhez szükséges jogcímek és az azokat igazoló dokumentumok: ............. 5 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek a kőbányai iskolákban ................................................... 6 A migránsok iskolaválasztását motiváló tényezők................................................................................................. 6 Adminisztratív kihívások és intézményi jó gyakorlatok ........................................................................................ 7

Az interkulturális pedagógiai program bevezetését indokló tényezők ................................10 A migráns gyermekek megjelenésével kapcsolatos változások.......................................................................10 Az interkulturális program bevezetését támogató szakmai közeg ................................................................10 Az interkulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapja.................................................................11 Az interkulturális pedagógiai program bevezetésének céljai ...........................................................................11

Interkulturális program az iskolában...................................................................................12 A migráns gyermekek iskolai nevelése..........................................................................................................................12 Kiemelt területek...................................................................................................................................................................12 Az interkulturális pedagógiai program egyéb elemei, intézményi jó gyakorlatok ................................15 A külföldi gyerekek anyanyelvének és kultúrájának beillesztése az iskola kultúrájába.....................15 Magyar nyelvi fejlesztés.....................................................................................................................................................15 Beilleszkedés, befogadás segítése..................................................................................................................................16 Az egyes iskolai szakemberek a migránsok jelenlétéhez kapcsolódó feladatai, intézményi jó gyakorlatok felhasználásával .............................................................................................................................................20 A migráns szakmai műhely és a Az iskola migráns tanulóival foglalkozó koordinátorok ......................20 A pedagógus különös feladatai ......................................................................................................................................22 A fejlesztő pedagógus különös feladatai....................................................................................................................23 Az iskolapszichológus különös feladatai ...................................................................................................................23

További tájékozódáshoz ajánlott irodalom..........................................................................24 Segédanyagok .....................................................................................................................25 Segédanyag kompetencia méréséhez– migráns tanulókat nevelő, oktató pedagógusok számára ............25 A kulcskompetenciák értékelése.......................................................................................................................................25 Szempontok az általános kompetenciák megítéléshez.......................................................................................29 Szempontok anyanyelvi és magyar nyelvi képeségek megfigyeléséhez, pedagógusok számára ...........31 Kiegészítő szempontsorok migráns gyermekek alapvető kompetenciáinak megismeréséhez ................33 Segédanyag egyéni haladási terv készítéséhez – migráns tanulókat nevelő, oktató pedagógusok számára ...........................................................................................................................................................................................35 A beilleszkedés szakaszai:.................................................................................................................................................35 Egyéni haladási ütem szakaszai:...................................................................................................................................37 Segédanyagok a magyar mint idegen nyelv tanításához:.................................................................................39 Egyéni haladási terv – ajánlott formátum................................................................................................................42 Segédanyag az értékelés, minősítés megvalósításához – migráns tanulókat nevelő, oktató pedagógusok számára ...........................................................................................................................................................................................44

2

Javaslat a nyelvi nehézségekkel küzdő (migráns) tanulók értékelésére.....................................................45

3

MIGRÁNS GYERMEKEK AZ ISKOLÁBAN

A MIGRÁNS GYERMEKEK FŐBB TÍPUSAI 

A nemzetközi migrációban részt vevő, Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező gyermekek, akik a jelen interkulturális program elsődleges célcsoportja. Ezek a gyerekek lehetnek olyan migránsok, akiknek szülei egy jobb élet reményében, az utazást gondosan megtervezve, előkészítve indultak el, de lehetnek azok is, akiknek menekülnie kellett, veszélyes környezet vagy politikai, etnikai, vallási üldöztetés miatt.



Az Európai Unió valamely tagállamából érkező gyermekek: érvényes, személyazonosságot tanúsító okmánnyal (útlevéllel, személyi igazolvánnyal) rendelkeznek; szüleik munkavállalás vagy egyéb ok miatt tartózkodnak huzamosabb ideig Magyarországon. A lakóhelyváltás - amit gyakran kényszerűségként élnek meg a gyerekek – lelki és szociális terheket jelent, beilleszkedési nehézségekkel társulhat. Gyakori az iskolarendszerek különbözőségéből adódó tanulási nehézség is.



Országon belüli migrációban részt vevő gyermekek: bár a gyermek állampolgársága magyar, a lakóhely elhagyása és az új lakóhelyre való beilleszkedés hasonló – elsősorban lelki és szociális – megterhelést jelenthet, mint a nemzetközi migráció, sok esetben ideértve a korábbi és jelenlegi lakóhelyek nyelvhasználata, kulturális és szociális jellemzői közti különbségeket.



Társadalmi rétegek és kulturális csoportok közti migrációban részt vevő gyermekek: a migráció ez esetben nem feltétlenül jár lakóhelyváltással, azonban az iskolai közösség szociokulturális jellemzői nagyban eltérhetnek a családétól, ezért hasonló fejlődés-fejlesztési folyamatnak kell végbemennie, mint az egyéb migráns gyermekek esetében. Példát jelentenek a kulturális migrációra a beás nyelvű roma családokból az iskolába érkező gyermekek, de a magyar társadalom különböző csoportjai is használhatnak egészen eltérő nyelvi és kulturális kódokat.

A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A 2012/13-as tanévben a kőbányai iskolákban - a harmadik országból származó gyermekeket tekintve - nagyon széles volt a migráns gyermekek származási országainak köre: A program kidolgozásában részt vevő pedagógusok két intézmény migránsairól tudtak információkkal szolgálni. Eszerint: - a Szent László Általános Iskola tanulói között vannak kínai, vietnami, mongol, román, nigériai, szír állampolgárságúak. Többségük már Magyarországon született, második generációs bevándorló. - a Bem József Általános Iskola tanulóinak 12%-a migráns. Köztük 13 vietnami, 16 kínai, 1 lengyelarab származású gyermek van. 4

Természetesen sok más származási ország és országkombináció is jelen van, akár a kerületben, akár az ország más részein, ezért meg kell jegyezzük már az elején, hogy a migránsok származási ország szerinti megkülönböztetése nem célunk, ilyen kategóriákat nem is kívánunk kialakítani. Az általunk kidolgozott pedagógiai program a migráció folyamatának, azaz a társadalmi és kulturális közeg megváltozásának hatásaira koncentrál, elsősorban a nemzetközi migráció kapcsán. Kiemelten fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy az országon belüli és a társadalmi rétegek és kulturális csoportok közti migráció hatásai is nagyon hasonlóak, ezért hasonló megközelítésre van szükség ebben az esetben is.

A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ, HARMADIK ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ GYEREKEK AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES JOGCÍMEK ÉS AZ AZOKAT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK: A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek felvételekor az alábbi okmányokra van szükség, bevándorlói státuszonként (2013-ban): 

Menekült - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki



Menedékes - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki



Oltalmazott – okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki



Letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány



Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum; nemzeti vízum; munkavállalási vízum



Tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár – okmánytípus: tartózkodási kártya családtag részére



Bevándorlási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány; bevándorlási engedély



Tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány

5

A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK A KŐBÁNYAI ISKOLÁKBAN A migráció, és elsősorban a munkavállaláshoz kapcsolódó migráció, mindig is jellemző volt a kerületre, a kőbányai iskolákban a 2000-es évek elején jelentek meg először nagyobb számban migráns gyermekek. A migráns gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben dinamikusan nőtt. A migráns gyermeknek és családjainak sikerstratégiái nagyon különbözőek lehetnek: o szomszédos országokból származó gyermekek esetében sokszor az asszimilációt preferálják; o a magyar származású, Magyarországra visszatelepülő családok gyermekei sokszor kétnyelvűek és fontosnak tartják a kettős identitás kialakítását is; o mivel Magyarország a gazdasági okokból migrálók esetében sokszor nem célország, az ilyen családokban nevelkedő gyermek esetében a származási országhoz kötődés erős, míg a magyar identitás kiépítése mellett nem feltétlenül elkötelezettek; o számos olyan gyermek is van, akinek szülei különböző állampolgárságúak, de elváltak és a magyar szülő egyszülős családban vagy új kapcsolatban neveli a gyermeket. Elsősorban kamaszkorban jellemző, hogy a nemzeti identitás keresése a távollévő szülő irányában fokozottabb; o általánosan jellemző, hogy míg a kb. 12 éves kor alatti gyermekek beilleszkedése általában sikeres, addig kamaszkorban ez már nagyobb nehézségeket jelent, a tizenéves korú migráns gyermekek könnyen a peremre kerülhetnek. Ilyenkor jó megoldás lehet olyan iskola keresése, amelyben a saját etnikai csoport és nyelv domináns (pl. Magyar-Kínai Iskola, Orchidea Iskola, stb.).

A MIGRÁNSOK ISKOLAVÁLASZTÁSÁT MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐK 

A szülők munkahelyéhez közeli intézmények. A migráns, főként a munkavállalási céllal érkező migráns szülők gyakran nagyon magas óraszámban dolgoznak, ezért fontos számukra, hogy a gyermekük olyan intézményt látogasson, amely könnyen megközelíthető. Mivel rendkívül korán kezdik a napi munkát és ugyanilyen későn fejezik be, gyakran létfontosságú, hogy a munkahely közelében legyen a gyermeket befogadó intézmény.



Az intézmény beiratkozási körzetében sok migráns lakó. A migráns szülők igyekeznek a munkavégzés helyéhez közel letelepedni. Ez elsősorban olyankor válik különösen érzékelhetővé, amikor az egyes etnikai csoportok tagjai hasonló munkavégzési formákat választanak. Jellegzetesen ilyenek a kínai és vietnami piacok környékei. Ugyancsak fontos szempont a bérelhető lakások száma, az alacsony bérleti díj és rezsiköltség. A friss migránsok körében ezért népszerűek a lakótelepi panelek.



Közlekedési csomópontban elhelyezkedő intézmények. A megközelítés egyszerűsége és időhatékonysága elsődleges szempont az intézmények kiválasztásánál.

6



A migránsok által jól ismert intézmények: Jellemző folyamat, hogy a migráns csoportok tagjai egy-egy intézményt preferálnak. Ennek a választásnak fontos oka az, hogy a migránsok már ismerik az intézmény működését, szabályait, elvárásait, ezek kommunikálásában egymás segítségére is lehetnek. Az intézmény számára segítséget jelenhet, ha a már korábban ott tanuló gyermekek szülei vállalják az ilyen típusú információk közvetítését az újonnan érkező szülők számára.

ADMINISZTRATÍV KIHÍVÁSOK ÉS INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK 

A magyar oktatási rendszerben kizárólag érvényes, magyar hatóságok (pl. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) által kiállított dokumentumokkal rendelkező tanulók után jár a normatív támogatás. Amennyiben ezzel nem rendelkeznek, a migráns tanulók csak önköltséges tanulóként vehetnek részt az oktatásban. o A dokumentumok lejárati idejét jó megoldás az osztálynaplóban jelölni a dokumentumok lejárati idejét, a meghosszabbításra időben figyelmeztetni a szülőt.



Mulasztások o Kulturális és vallási hátterű mulasztások: hasznos a szülőkkel, gondviselőkkel a származási kultúra fontos ünnepeinek dátumait előre egyeztetni, és az ezeken való részvétel szabadságát a tanuló számára hivatalosan is lehetővé tenni. o A magyarul jól beszélő gyermekek sokszor tolmácsi tevékenység miatt mulasztanak. Ennek két formája is lehet: egyrészt tolmácsolhatnak saját családtagjaik számára, másrészt ez jelenthet a családnak bevételi forrást is. Fontos a szülők, gondviselők tudtára adni, hogy 14 év alatti gyermek munkát nem végezhet és 14 éves kor fölött sem lehet az ilyen típusú munkavégzés az iskolai mulasztás oka. o Gyakori mulasztási ok a testvérek ellátásának szükségessége (pl. beteg kisebb testvér otthon marad), illetve a család munkavégzésébe való besegítés. A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy 14 év alatti kiskorú nem maradhat felnőtt felügyelete nélkül, és 16 év alatti gyermek nem felügyelhet más gyermekeket. A probléma megoldását jelenthetik a migránsok saját közösségein belüli önszerveződések, segítő csoportok, mentori hálózatok. Ezek létrejöttét az intézmények maguk is igyekezhetnek elősegíteni.

7



Az osztályba sorolás szempontjai: o Az osztályba sorolás, az előzetes tudás elismerése az intézményvezető döntési hatásköre. Az intézményvezető a szülők, gondviselők kéréseit, preferenciáit figyelembe véve, a tanuló számára a lehető legjobb megoldásra törekedve dönt az osztályba sorolásról. o A magyar közoktatás intézményeiben elsődlegesen az életkor szerint történik az osztályba sorolás. Ha az életkornak megfelelően több osztály is van, az egyéni és az osztályok sajátosságainak figyelembevételével, a migráns tanulók arányára is tekintettel kell döntést hozni. A migráns tanulók arányának megállapításakor hasznos figyelembe venni a migráció minden formájában részt vevő gyermekeket, nem csak a nemzetközi migránsokat. o Az előzetes tudás megismerése egyénenként változó lehet. Az egyes országok és iskolatípusok által tanított tartalmak nem összehangoltak, ezért nem feltétlenül feleltethetők meg egymásnak a különböző országokban elvégzett osztályok, tanult tantárgyak. Az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok feladata, hogy a beilleszkedési időszakban (3-6 hónap) felmérjék a gyermekek kompetenciáit és szükségleteit és ezekhez alkalmazkodva kialakítsák az egyéni fejlesztési tervet, amely segíti az intézményben folyó tanulási és tanítási folyamatba való integrációt. o Előfordulhat, hogy a szülő, gondviselő és az intézmény érdekei ellentétesek. Ilyenkor ajánlott miniszteri vélemény beszerzése a gyermek beiskolázásáról, osztályba sorolásáról. Erre leginkább nagy korkülönbség esetén lehet szükség (pl. 16-17 éves diákot a szülő általános iskolába szeretne íratni). Ilyenkor ajánlhatunk olyan középiskolákat, melyek részt vesznek a Híd programban, vagy indítanak felkészítő osztályokat, amelyek az általános iskolai végbizonyítvány megszerzését segítik.



Továbbtanulási tájékoztatás o A központi felvételi kihívása: a továbbtanuláshoz szükséges vizsgák esetében nincs intézményesített megoldás a migránsok sajátos helyzetére. Különösen problémásak az alábbi területek:  Íráskészség – a mondat és szövegszerkesztési kompetenciák, a nyelvi stílusok megfelelő használata nem minden esetben elvárható egy a magyart idegen nyelvként tanuló gyermek esetében.  Szövegértési készség – a migráns gyermekek szövegértési kompetenciája a magyar oktatási rendszerben töltött időtől függően változhat, de a felvételi idején a csak néhány éve érkezett migránsoknál még korlátozott  Matematikai kompetenciák – sok migráns tanuló esetében a matematikai kompetenciák a pedagógusok tapasztalatai alapján jóval fejlettebbek, mint az egyéb kompetenciák, ez elsősorban a szövegfüggetlen feladatoknál érvényesül

8

Továbbtanuláskor a szülők számára gondot okoz a megfelelő intézmény kiválasztása a továbbtanuláskor. Általában a migráns gyermekeket oktató alapfokú oktatási intézmény informális kapcsolatait terheli a migráns tanulók megfelelő középfokú oktatási intézménybe juttatása. Ennek megsegítésére a migráns tanulókat oktató intézményeknek fontos célja kell, hogy legyen egy olyan intézményi hálózat létrehozása, amelyben munkakapcsolatban állnak a migráns gyermekeket oktató alapfokú (intézmények), illetve az őket szívesen befogadó középfokú oktatási intézmények. A hálózatot rendszeres találkozók, információmegosztások, közös pályázatok és konferenciák szervezésével lehet és érdemes működtetni.

9

AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉT INDOKLÓ TÉNYEZŐK A MIGRÁNS GYERMEKEK MEGJELENÉSÉVEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK 

A migráns gyermekek intézménybe lépése nem követi a tanév megszokott rendjét.



A migráns gyermekek hosszabb időre való hazautazásakor létszámba tartozásuk nehezen követhető.



A migráns gyermekek osztályba sorolása életkor szerint történik, de kompetenciáik eltérő fejlesztést igényelhetnek.



A migráció, és különösen a menekülés olyan pszichés és szomatikus hatásokat okozhat, amelyek különös figyelmet, bánásmódot igényelhetnek.



Az érkező migráns gyerekek fejlettsége a nyelvi és kulturális különbségek miatt nehezen mérhető.



A migráns gyermekek jelenléte, a dominánstól eltérő kulturális jellemzői sok olyan helyzetet hoznak létre, amelyre az intézmények nem készültek, nem is készülhettek fel. Ilyenek: -

a magyar nyelvtudás hiánya a gyermek és a szülők esetében is,

-

a származási és a befogadó ország oktatási-nevelési rendszerének különbözőségeiből fakadó nehézségek,

-

az intézményes anyanyelvi fejlesztés hiánya és az ebből fakadó hátrányok kezelése,

-

a migráció során megélt traumák hatásai és ezek kezelése.

A megjelenő társadalmi és kulturális sokféleség tantervi változásokat is igényel, a helyi pedagógiai programoknak fontos reflektálniuk az intézményben tanuló gyermekek kulturális és társadalmi hátterére is.

AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM BEVEZETÉSÉT TÁMOGATÓ SZAKMAI KÖZEG 

A migráns gyermekek nevelését támogató pedagógiai program szorosan csatlakozik a TÁMOP3.4.1.B-11/1-2012-0009 számú, „Kőbányai befogadó közösségek – interkulturális nevelés” című pályázati programhoz.



A pedagógiai program kidolgozását olyan intézményekben kezdtük meg, melyek nagy számú migráns gyermek nevelésével, fejlesztésével foglalkoznak és vezetőik, pedagógusaik és egyéb munkatársaik innovatív szemléletűek, készek feladataik, gyakorlataik újragondolására és az interkulturális program adaptálására.

10

AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁNAK JOGI ALAPJA A 2011. évi CXC. számú nemzeti köznevelési törvény 92. §-a foglalkozik a nem magyar állampolgárságú gyermekek tankötelezettségével. Eszerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg a menekültként Magyarországon élőket, az Európai Unió tagállamaiból érkezőket, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogát hazánkban kívánják gyakorolni, illetve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik hazánkban bevándoroltként élnek, letelepedési engedéllyel vagy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. E feltételek meglétét az intézménybe történő felvételkor igazolni kell. Amennyiben a szükséges dokumentumok érvényességi ideje lejárt, az intézmény köteles bekérni a megújított, érvényesített új dokumentumot, a jogosultság meglétét igazolandó. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként rendszeresen ellenőrzi a hivatalos iratok meglétét és azok érvényességét. A szükséges feltételek hiányában az iskoláskorú gyermek után állami normatíva nem jár, csak önköltséges tanulóként vehet részt a közoktatásban. Az interkulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapját az oktatási miniszter A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti iskolai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról című, a Magyar Közlöny XLVIII. Évfolyam 24. számában megjelent közleménye jelenti.

AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK CÉLJAI 

Az interkulturális pedagógiai program kialakításában részt vevő intézmények társadalmi sokféleséghez, és kiemelten a migráns gyermekek befogadásához, neveléséhez kapcsolódó tapasztalatainak rendszerezése és hozzáférhetővé tétele.



A társadalmi sokféleség reprezentációival, különösen a migráns gyermekekkel végzett oktatónevelő munkára való tudatos felkészülés intézményspecifikus, a környezeti igényekre reflektáló kialakításának biztosítása.



Az eddig kialakított jó gyakorlatok mellett a hiányosságok felismerése és kiküszöbölése, az esetleges téves eljárások korrekciója

11

INTERKULTURÁLIS PROGRAM AZ ISKOLÁBAN Az iskolai interkulturális program kialakításakor kettős fókuszú program létrehozása a célunk. A program egyrészt reflektál a migráns gyermekek különleges szükségleteire, és ismereteire, másrészt foglalkozik a teljes iskolai közösség számára hasznosítható, a migráns gyermekek és szülők megjelenésével az iskola kultúráját újraformáló tapasztalatokkal.

A MIGRÁNS GYERMEKEK ISKOLAI NEVELÉSE 

A migráns gyermekek saját korcsoportjuknak megfelelő osztályba sorolva vesznek részt az iskolai munkában.



A migráns gyermekek fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik, de közösen a iskolát látogató többi gyermekkel



Az iskolai nevelés magyar nyelvű és a magyar kultúrára épül, de fontos a magyartól eltérő nyelvek és kultúrák megjelenítése is az iskolai fejlesztő munka során.



Az iskolai nevelés során fontos a magyar nyelvi és a társas kompetenciák fejlesztése, csakúgy mint a migráns gyermekek nyelvi, kulturális ismereteinek átadása a kortársak számára, ezért ajánlott egy önkéntes kortárs mentor program bevezetése is.



A frissen érkező, magyarul nem beszélő migráns gyermekek esetében áthidaló megoldást nyújthat, ha szülői, gondviselői kérésre az igazgató a gyermeket az értékelés alól határozott időre felmenti. Ebben az időszakban (optimálisan az első megkezdett tanév) a gyermek legfőbb célja explicit módon a magyar nyelv elsajátítása lehet.



A nyelvi év során javasolt fejlesztő foglalkozások megvalósítása, a szükségletek, az igények és az intézmény lehetőségei szerint magyar mint idegen nyelv tanár, illetve fejlesztő pedagógusok bevonásával.

KIEMELT TERÜLETEK A MIGRÁNS GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI 

A motiváció és tanulási képességek fejlesztése.



A magyar nyelvi készségek és egyéb kommunikációs képességek fejlesztése.



A migrációs traumák kezelése, a komplex identitásformák kialakításának segítése és a jövőképek gondozása.



A nem magyar anyanyelvű gyermekek anyanyelvi fejlődésének, a származási kultúrához való erős kötődésének támogatása. 12

A BEFOGADÓ KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI 

A magyar nyelvi készségek fejlesztésére való képesség.



A nem nyelvi alapú kommunikációs képességek fejlesztése.



A migránsok kultúrájánák integrálása az iskola tevékenységeibe



Multikulturális tartalmak integrálása az iskola szakmai programjába, ideértve a toleranciára-, kooperációra nevelést, a kultúrák és társadalmi viszonyok, szerkezetek sokféleségének megismerését, és az emberi-, és gyermekjogokkal kapcsolatos tanulást.



A pedagógustársadalom zártsága és értékcentrizmusa olyan kihívásokat jelent, amelyek az iskolapszichológus munkájához szorosan kapcsolódnak. Az iskolapszichológus az iskola vezetésével együttműködve sokat tehet a tantestület érzékenyítésért az alábbi területeken:

intézményi kultúrájába és

fejlesztő

o társadalmi tolerancia kialakítása, fejlesztése; o együttműködésre ösztönzés, kooperatív technikák, csoportmunkák, projektmunkák bevezetése, módszertani útmutatással és a munkák koordinálásának segítése a tantestület tagjai közt (pl. co-teaching bevezetése és rendszeres alkalmazása), konfliktusmegelőzési és kezelési technikák bevezetése (mediálás és resztoratív technika); o az iskolai hangulati klíma javítása; o kiszámítható környezet és keretek kialakítása a gyermekek és a pedagógusok számára. A fenti technikák alkalmazását a gyermekek körében is jó mielőbb megkezdeni. Különösen fontos o lehetőleg már óvodában és alsó tagozatban kialakítani a gyermekek kooperatív és konfliktuskezelési kompetenciáit; o biztosítani a magas támogatottság és magas kontroll megvalósulását (a co-teaching vagy együtt tanítás erre kiváló forma); o lehetőleg kiscsoportos foglalkozásokat kialakítani; o a tanórán kívüli tevékenységek során időt és figyelmet fordítani az együttműködéshez és a konstruktív konfliktuskezeléshez szükséges kompetenciák fejlesztésére és gyakorlatának kialakítására

AZ ÖNKÉNTES KORTÁRS MENTORPROGRAM KIALAKÍTÁSA

13



Az intézményi szocializáció során nem szabad kiaknázatlanul hagynunk a csoporton belüli, kortársaktól való tanulás lehetőségeit. Ezért olyan önkéntes alapon működő, kortárs mentorprogram bevezetését javasoljuk, amely a gyermekek közti kooperációra épít.



Ez megvalósítható kisebb csoportokban és párokban is, az iskola aktuális tevékenységeihez kapcsolódóan. Nem feltétlenül szükséges, de előnyös lehet, ha mentorok közt van a mentorált anyanyelvét is beszélő gyermek. Azonban a feladatot az azonos anyanyelvű gyerekek is csak akkor kaphatják meg, ha erre önként vállalkoznak. Az elszigetelődés megelőzése, és az egymástól való tanulás minél sikeresebb megvalósítása érdekében ügyeljünk arra, hogy a mentorok közt lehetőleg nagy arányban legyenek magyar anyanyelvű gyermekek.

14

AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYÉB ELEMEI, INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK A KÜLFÖLDI GYEREKEK ANYANYELVÉNEK ÉS KULTÚRÁJÁNAK BEILLESZTÉSE AZ ISKOLA KULTÚRÁJÁBA Az alábbiakban olyan, viszonylag könnyen megvalósítható jó gyakorlatokat sorolunk fel, amelyek segítik a migráns gyermekek származási kultúrájának beépítését az iskola kultúrájába:

-

Az intézményekben jelen lévő kulturális sokféleséget bemutató témanapok és témahét szervezése: a szülők bevonásával ismerkedés az adott nemzet ünnepeivel, öltözködésével, ételeivel; kiállítás .

-

A migránsok származási kultúrájához kötődő tárgyak beszerzése, felhasználásukkal foglalkozástervek elkészítése és megvalósítása

-

A származási kultúrában kiemelkedő fontosságú ünnepek naptárának elkészítése és használata (p. Holdújév, Eid, ortodox karácsony, stb.).

-

Származási kultúrához tartozó (pl. kínai, vietnami, stb.) dalok tanulása a csoportban, eredeti nyelven (felvételről, szülő segítségével is).

-

Magyar gyermekdalok, mondókák, versek lefordítása a származási nyelvre (gyermekek, szülők segítségével).

-

A magyartól eltérő étkezési szokások megjelenítése az iskolában (étrend, evőeszközök, terítési módok).

-

A származási kultúra látható elemeinek megjelenítése: viseletek, zene, mozgásformák, játékok, stb.

-

A gyermekek neve fontos probléma. Sokszor már véletlenszerűen kapott magyar nevekkel érkeznek a gyerekek a intézménybe. Fontos, hogy a pedagógus próbálja megtanulni a gyermek a szülők által is használt nevét, emellett pedig, hogy a gyermek legyen részese annak a döntési folyamatnak, amelyben kiválasztják, hogyan szólítják őt a közösségben. A gyermek választását és esetleges későbbi, változtatási szándékát a pedagógus tartsa tiszteletben és segítse. Fontos, hogy a pedagógus tudatosítsa a gyermekben annak lehetőségét, hogy kérésére a származási kultúrában használt nevén szólítják.

MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉS 

A migrációban részt vevő gyermekek magyar nyelvi ismeretének változó szintje nemcsak az intézménynek okozhat nehézséget, de a migráns gyermekek számára is különösen nagy, és folyamatosan jelen lévő kihívásokat jelent. 15



A pedagógusoknak tudatában kell lenniük, hogy feladathelyzetben a magyarul jól beszélő migránsok sem mindig értik a nyelvi instrukciókat, ezért a verbális és írott feladatmagyarázatok mellett törekedni kell a nem verbális magyarázatok minél hatékonyabb alkalmazására is.



Fontos a migráns gyermekeket tanító pedagógusok magyar mint idegen nyelvi fejlesztés módszertani ismereteinek bővítése, nem csak a magyar nyelv és irodalmat tanító pedagógusok, hanem az intézmény minden pedagógusa számára. A pedagógusok fontos, hogy tudatában legyenek annak a ténynek, hogy a nyelvi fejlődést minden órán, minden pedagógus képes elősegíteni (pl.: tartalomalapú nyelvoktatás (TNY) és a Tartalmat és Nyelvvel Integráló Tanulás (NyIT), a differenciált oktatás céljai közt ennek is szerepelnie kell. Ugyanakkor a gyermek nyelvi fejlődésének biztosítása érdekében fontos igénybe venni segítő szakembereket is, így lehetőséget kell teremteni a o logopédusok bevonására a magyar mint idegen nyelvi fejlesztés során is, o

a fejlesztő pedagógusok szakmai tapasztalatára alapozott magyar nyelvi készségeket fejlesztő segédanyagok kidolgozására és használatára.

BEILLESZKEDÉS, BEFOGADÁS SEGÍTÉSE A sikeres beilleszkedés a befogadó közösség és a migránsok közös felelőssége. Ezt egyrészt segíthetik a befogadó közösséget érzékenyítő programok, másrészt pedig a migránsok beilleszkedését közvetlenül segítő, facilitáló programok. Ilyenek lehetnek az alábbiak: 

a multikulturális tudatosságot erősítő foglalkozástervek elkészítése és megvalósítása;



magyar szülők befogadó készségének javítása, közös programok szervezésével;



befogadó attitűdű, a kultúrák közti együttműködésben tapasztalattal közösségek/egyének bemutatása, bekapcsolása az iskola munkájába, programjaiba;



más gyermekek mentorként (tyúkanyó, angyal, cimbora, stb.) való, önkéntes alapon történő bevonása, amely nagyban elősegítheti a beilleszkedés és befogadás folyamatát.

rendelkező

Szabadidős tevékenység - Ezeknél a programoknál fontos intézményi, valamint tankerületi szinten a személyi és tárgyi feltételek biztosítása - A szabadidős programok célja lehet a gyermekek közöségbe illeszkedésének elősegítése, de a magyar nyelv, kultúra kötetlenebb formában való megismerése, gyakorlása is. (Egy megérkező migráns gyermek számára sok kudarc és frusztráció lehet a beilleszkedés időszakában, hogy a nyelv elsajátítása nem olyan módon történik, mint más idegen nyelvé, hanem azt – a sokszor magyar gyerekeknek is sok gondot okozó – nyelvtan és irodalom órán kell elsajátítania.) - A szabadidős tevékenységekben való részvételről is lehet írásbeli visszajelzést adni, értékelni a szorgalomjegy kereteinek megfelelően Beilleszthető program, külön feladat ötletek:

16

-

-

-

-

Filmszakkör: o A magyar kultúra megismertetése pl.: Vuk, János vitéz, A Tenkes kapitánya o A magyarországi bevándorlók különböző sikerstratégiáinak megismertetése: pl. http://www.hungarikumfilm.hu/ , Miért éppen Magyarország sorozat, Idegenek a Kertemben sorozat filmjei. iskolaújság szerkesztés, iskolarádió könyvtárlátogatás célzott programokkal szótárfüzet vezetése (osztályfőnök, és diáktársak mentorálásával, melyről visszajelzés adható a szorgalmi jegy keretében) szaktárgyaknak megfelelő szorgalmi feladatok: pl.: híres tudós/kutató/felfedezőről poszter készítése, mese/rövid történethez illusztráció készítése, rejtvény szerkesztés akár a szótárral elsajátított új szavak alapján, magyar kortársak által kedvelt dalszöveg értelmezés/fordítás, migráns tanuló saját kultúrájáról/országáról/városáról bemutató készítése magyar nyelven az osztály részére, nyelvórán tematikus szókincs köré épülő magyar-angol poszter készítése,üres szövegbuborékos képregénnyel történet írás, stb. „multi-kulti” szakkör: korosztályok szerint migráns és érdeklődő, segítő nem-migráns gyermekek részére dramatikus, művészeti elemekkel dráma-szakkör pályaválasztást segítő foglalkozások (osztályfőnök, iskolapszichológus bevonásával) stb.

17

MIGRÁNS GYERMEKEK SZÜLEINEK BEVONÁSA AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGÉBE 

Az alábbi felsorolás olyan jó gyakorlatokat tartalmaz, amelyek a migráns gyermekek szüleinek, gondviselőinek bevonását segítik az iskolai közösség életébe: o két vagy többnyelvű tájékoztató feliratok elkészítése a szülők segítségével; o piktogramok használata az iskolai tájékozódás elősegítéséhez szülők számára is és a nemverbális kommunikáció kiterjedt alkalmazása; o szülők számára a származási nyelven és magyarul is jól beszélő mentorszülő keresése; o a tolmácsolásra képes szülők bevonása az iskola életébe, szoros együttműködés kialakítása, esetleg közvetítői szerepkör létrehozása; o migráns szülők munkaközösségének kialakítása; o ünnepekkel, hagyományokkal, étkezési szokásokkal való ismerkedés szülők bevonásával (pl. kínai újév megünneplése); o magyar nyelvű játszó- és munkadélutánok szülők bevonásával; o iskolán kívüli foglalkozások - gyermekek kísérése, migráns szülők közreműködésével; o iskolai kirándulások – 1-1 migráns szülő felkérése, részvétele; o gyermeknapi rendezvény – családi versenyek.



Számos migráns családban a szülők szerepeinek nagy részét egy fizetett gondozóra (bébiszitter) bízzák. Az intézmény és a szülő közötti kommunikációban a gondozó bizonyos kérdésekben betöltheti a közvetítő csatorna szerepét, azonban nem hivatalos gondviselője a gyermeknek. Tehát a szülő/hivatalos gondviselő személyes tájékoztatását, jóváhagyását a gondozó nem helyettesítheti. o A szülő-gyermek kapcsolat kultúránként változik, ezért az iskolának is rugalmasabbnak kell lennie a szülőktől elvártak tekintetében, az alapvető elvárásokról tájékoztatni kell a szülőt. o Kisebb gyermekek esetében gyakori, hogy a bébiszitternél is élnek, a szülők ilyenkor teljes jogokkal ruházzák fel, de a törvényi szabályozásoktól, az iskolában elfogadott általános értesítési rendről ekkor sem szabad lemondani: mind a szülők, mind pedig a bébiszitter értesítése fontos, legyen szó eseményekről, problémákról, szükségletekről, stb. o Beiratkozáskor tisztázzuk a szülővel az elvárt kommunikációt és annak csatornáit. A szülői/gondviselői aláírást igénylő dokumentumokat a szülőnek/gondviselőnek kell minden esetben aláírnia. Ha a gondozó (bébiszitter) vesz részt a szülő helyett a szülői

18

értekezleteken, már beiratkozáskor kérjünk erre szóló meghatalmazást a szülő aláírásával.

19

AZ EGYES ISKOLAI SZAKEMBEREK A MIGRÁNSOK JELENLÉTÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI, INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL A MIGRÁNS SZAKMAI MŰHELY ÉS A AZ ISKOLA MIGRÁNS TANULÓIVAL FOGLALKOZÓ KOORDINÁTOROK A migráns gyermekek integrációjának kérdése mind szakmailag, mind adminisztratív szempontból nagy kihívást jelent. Ezért a migráns gyermekeket oktató intézmények esetében indokoltnak látjuk a koordinátori pozíció kialakítását. A migráns koordinátori feladatokat ellátó személy a gyermekek és szüleik, gondviselőik számára szükséges információknak birtokában van, ezeket folyamatosan, a változó jogszabályok szerint frissíti; illetve feladata a migráns gyermekeket tanító kollégák tájékoztatása, információval, módszertani javaslatokkal, választható segédanyagokkal, eszközökkel való ellátása. Az egyes iskolák migráns koordinátorai részvételével célszerű tankerületenként egy Migráns Szakmai Műhely kialakítása.

AZ ISKOLAI MIGRÁNS KOORDINÁTOR SZEREPE, FELADATAI, FINANSZÍROZÁSA Javasoljuk, hogy a migráns koordinátor 

feladatait olyan kolléga (pedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, tanító, tanár, intézményvezető) lássa el, aki egyébként is az iskolában dolgozik, az intézményt és a szükségleteket jól ismeri, a migránsokkal dolgozó kollégákkal képes napi kapcsolatot tartani, és követni az igények és szükségletek változásait.



A végzett munka kompenzálása a pedagógus alapóraszámának terhére történjen, heti két óra kedvezménnyel az alapóraszámból.



A migráns koordinátor feladatai: -

a hatékony együttműködés érdekében a kapcsolatteremtés a szülőkkel, a migráns gyermekeket tanító, nevelő pedagógusokkal és a velük kapcsolatban lévő egyéb szakemberekkel,

-

gondoskodik (szükség esetén szakember bevonásával) a bemeneti mérések megvalósításáról,

-

figyelemmel kíséri a migráns gyermekek fejlődését, és ennek dokumentálását,

-

gondoskodik a gyermek haladási tervében rögzített célok eléréséről, és az ahhoz szükséges feltételek megteremtéséről,

-

kapcsolatot tart a migráns gyermekeket tanító, nevelő pedagógusokkal,

20

-

szükség szerint esetkonferenciát szervez,

-

az intézményben dolgozó mentorcsoport tevékenységét segíti, szervezi,

-

a migráns tanulók dokumentumainak lejártát ellenőrzi, figyelmezteti a gyermek szüleit, gondviselőjét a szükséges intézkedések megtételére,

-

tájékoztatást nyújt a migráns gyermekek szülei, gondviselő részére az iskolai életet érintő kérdésekről,

-

tájékoztatást nyújt a migránsokkal kapcsolatos kérdésekben a többségi szülők és pedagógusok részére,

-

fogadóórákat tart a migráns gyermekek szülei és gondviselői részére.

A MIGRÁNS SZAKMAI MŰHELY ÉS A TANKERÜLETI MIGRÁNS KOORDINÁTOR A migráns tanulók hatékony integrációjának elősegítése érdekében tankerületi szinten javasoljuk egy Migráns Szakmai Műhely létrehozását. A műhelyben az iskolai migráns koordinátorok és egyéb érintett és érdeklődő kollégák vehetnek részt. A szakmai műhely tagjai évente az iskolai migráns koordinátorok közül választják meg a tankerületi migráns koordinátort. A tankerületi migráns koordinátor továbbra is dolgozzon iskolai koordinátorként is, hogy problémaérzékenysége megmaradjon. Feladatai számos szakmai és adminisztratív tevékenységet felölelnek, ezért az iskolai munkaidőkedvezmény megtartása a tankerületi migráns koordinátor esetében is elengedhetetlen. Szakmai műhelyvezetőként koordinátor a Pedagógiai Szolgáltató Központ külső munkatársaként, feladatfinanszírozással dolgozik. A tankerületi migráns koordinátor feladatai: 

jogszabályok változásainak követése,



az iskolatitkárok és a migráns szakmai műhely tagjainak informálása a jogszabályi változásokról,



a vonatkozó pedagógiai, pszichológiai és szociológiai szakirodalom nyomon követése, a migráns műhely tagjaival való megosztása,



a szakmai műhelyek munkájának előkészítése, dokumentálása, előadók kiválasztása, meghívása,



a kerületi Interkulturális Pedagógiai Program-ajánlás aktualizálása,



pályázatok figyelése.

A migráns szakmai műhely céljai: 

a kerületi és az intézményi interkulturális programok aktualizálása, 21



a jogszabályok változásaira pedagógiailag megalapozott válaszok kidolgozása,



szakmai tanácsadás, a migráns szakmai műhelybe be nem kapcsolódott intézmények számára is,



pályázatok szakmai anyagának elkészítése.

A PEDAGÓGUS KÜLÖNÖS FELADATAI 

A pedagógus gyakran segíti nyelvi és kulturális nehézségek megoldásában a gyermeket és a szülőket is. Ilyen helyzetek a statisztikai, egészségügyi, stb. kérdőívek megválaszolása; a továbbtanulási jelentkezési lap kitöltése, egyes hivatalos ügyek intézése.



A számonkéréshez kapcsolódó különös szempontok A magyar anyanyelvű, nyelvi nehézségekkel nem küzdő migráns gyermekek értékelése megegyezik társaikéval; a magyarul nem, vagy nem jól beszélő migráns gyermek számonkérésének formáját egyedileg, a migráns gyermek szükségletei és kompetenciái szerint kell kialakítani, azaz 

az írásbeli/szóbeli számonkérés a kompetenciákhoz alkalmazkodjon,



az egyéni számonkérés vagy az osztállyal közösen történő számonkérés megválasztása a gyermek preferenciáját kövesse.

A nyelvi nehézségekkel küzdő gyermek számára segítség lehet a számonkérés tartalom és időkeret arányának módosítása, azaz 

többletidő biztosítása,



rövidített feladatsor, kevésbé nyelvcentrikus feladatok, komplex nyelvi struktúrák kerülése számonkéréskor.

Az intézmény célja az ötfokozatú minősítéssel való értékelés a lehető legkorábbi, konstruktív bevezetése. Ennek megvalósítása érdekben:





az évvégi értékelés a június-augusztus közti időszakban rugalmasan, osztályozóvizsgával is megszerezhető a nyelvi nehézségekkel küzdő migráns gyermekek számára,



egyéni és fejlesztő osztályozóvizsgákra,



évismétlés elsősorban a szülő kérésére történhet

felkészítés

keretében

is

segítséget

kaphatnak

az

A migráns gyermekek értékelésénél az értékelés visszajelző funkciója kiemelten fontos, a pedagógusnak meg kell győződnie arról, hogy a gyermek és szülei, gondviselői megértették az értékelés tartalmát, fejlesztő üzeneteit.

22



A migráns gyermekkel és az osztályban lévő többi gyermekkel is fel kell dolgozni a nem pontosan tervezett, hosszú távú utazások és az esetleges vissza nem térés problematikáját, akár pszichológusi segítséggel is.

A FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS KÜLÖNÖS FELADATAI 

Szükség esetén javasolt fejlesztő pedagógusi segítség biztosítása a migráns gyermekek számára. A fejlesztő pedagógus munkájának kereteit (óraszám, finanszírozás) az intézmény és annak fenntartója egyetértésben alakítja ki. A fejlesztő pedagógus feladata lehet: 

az általános és részképességek fejlesztése



a magyar nyelvi képességek fejlesztése.

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS KÜLÖNÖS FELADATAI 

A pszichológusok elsősorban a pedagógusok által érkezett jelzések nyomán találkoznak migráns gyermekekkel, családokkal. A migráns gyermek érkezése utáni 6-8 hét a fizikai adaptáció időszaka, majd egy kb. félévnyi időszak szükséges az alkalmazkodáshoz. Ebben az időszakban kiemelten fontos a pedagógus segítő figyelme. A pszichológus segítségét ez után az időszak után érdemes kérni, ekkor válik lehetségesség a PTSD, tanulási zavarok és egyéb a pszichológus által segíthető problémák felismerése. o

Gyakori problémák: bántalmazás, társas- és teljesítményszorongás, ez utóbbi kultúránként, családonként eltérő lehet, mind az elvárások jellegében, mind a szorongás tüneteiben. (Jellemző például, hogy egyes kultúrákban kevésbé elfogadott az érzelmi segítségkérés, ezért ennek önálló indítványozásra a pedagógusok és a pszichológusok nem számíthatnak.)

23

TOVÁBBI TÁJÉKOZÓDÁSHOZ AJÁNLOTT IRODALOM B. Nagy Éva, Boreczky Ágnes, Kovács Mónika (2008): Multikulturális Tartalmak – Interkulturális Nevelés. http://old.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2340 Falus Katalin és Vajnai Viktória (szerk.) (2009): Kompetenciafejlesztés projektmódszerrel. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/kiadvanyaink-konyvesbolt-konyvesbolt/ofikotetek/kompetenciafejlesztes-090511 Interkulturális kompetenciáról általános iskolai tanároknak – gyakorlati módszerek. Artemisszió Alapítvány (2011) http://www.artemisszio.hu/downloads/Interkulturalis_neveles.pdf Kiskompasz kézikönyv (emberi jogi gyakorlatok gyerekeknek) http://www.mobilitas.hu/kompasz/kiskompasz/kkkezikonyv_pdf Koppány Erika, Nagy Gabriella, Papp Krisztina, Szántó Diána, Tarján Edina (2009): A világ az iskolában – oktatási segédanyag (2009) http://www.artemisszio.hu/downloads/Oktatasi_segedanyag.pdf Koppány Judit és Udvarhelyi Éva Tessza (szerk.) (2009): A világ az iskolában. Tanulmányok a globalizációról tanároknak. http://www.artemisszio.hu/downloads/Tanulmanykotet_a_globalizaciorol.pdf Lisa Delpit (2007): Mások gyermekei. A hivatalos kultúra és a kisebbségi tanuló. http://old.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2066 Mészáros György, Bognár Péter és Csereklye Erzsébet (2011): Társadalmi sokféleség és interkulturalitás. http://ifiped.kefo.hu/images/kiadvanyok/tanulmanyok/tarsadalmi_sokfeleseg_v2.pdf Radnóti Katalin (szerk.) (2008): A projektpedagógia, mint az integrált nevelés egy lehetséges eszköze. http://old.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2076 Rapos Nóra, Gaskó Krisztina, Kálmán Orsolya és Mészáros György (2011): Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Oktatáskutató és fejlesztő intézet, Budapest. http://tamop311.ofi.hu/kiadvanyok/adaptiviskola Torgyik Judit (szerk) (2008): Kulturálisan érzékeny iskola. http://old.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2075 Torgyik Judit (szerk) (2008): Multikulturális tartalmak a pedagógiában. http://old.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2074

24

SEGÉDANYAGOK

Az alábbiakban bemutatott, ajánlott méréseket arra képesített szakember végezheti. A pszichológiai mérések elvégzését csak pszichológus, az anyanyelvi, magyar nyelvi és egyéb kompetenciákat vizsgáló megfigyeléseket és méréseket tanítók, osztályfőnökök vagy szaktanárok végezhetik. Az egyéb megfigyeléseket, jellemzéseket bármely pedagógus elkészítheti, aki ehhez elegendő időt tölt a gyermekkel.

SEGÉDANYAG KOMPETENCIA MÉRÉSÉHEZ– MIGRÁNS TANULÓKAT NEVELŐ, OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA Készítette: Bálint Mária – Kovács Orsolya

A KULCSKOMPETENCIÁK ÉRTÉKELÉSE

A kulcskompetenciák: az alapvető írás-olvasási és számolási készségeken, túl az „élethez” való készségeket is magukba foglalják,. A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „a tudni hogyan” mellett a tanulásra való képességet is tartalmazza. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő fontosságú: o

o

o

a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon.

A kulcskompetenciáknál fontos az a folyamat, ahogyan az alapszintű elsajátítástól a magasabb szintű alkalmazásig fejlődik, ennek a fejlődési folyamatnak az elősegítése nagyon lényeges. Migráns tanulók esetében (külső és belső migráció) elengedhetetlen a bemeneti mérés, hiszen a fejlődést a kiinduló állapothoz képest lehet csak nyomon követni, mérni. Az egyéni haladási tervet is ezen bemeneti mérés eredményeihez kell adaptálni. Alapvető kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége

25

Idegen nyelvi kommunikáció: nagyjából ugyanazokat a készségeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció, kiegészülve a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségekkel Matematikai kompetencia: magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát a fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. Természettudományi és technológiai kompetenciák: a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása. Digitális kompetencia: az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. A tanulás tanulása: a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének a készsége. Személyközi és állampolgári kompetenciák: mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Vállalkozói kompetencia: része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. Kulturális kompetencia: a gondolatok, élmények és érzések megértésének és különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. A felsorolt kulcskompetenciák közül az objektív mérés nem minden esetben megoldható, a kompetencia jellege, a nyelvi nehézségek, a kulturális különbségek és a megismerésre, mérésre felhasználható rövid idő miatt.

Az anyanyelvi- idegen nyelvi kompetencia mérését az iskolában az ismerkedő beszélgetés során a tanító, szaktanár méri, térképezi fel. Javasolt ezen kompetencia írásbeli értékelése a későbbi összehasonlítás, a fejlődés megállapításának céljából. A nemzetközi migrációban részt vevő tanulók különösen sokféle szintű magyar nyelvtudással érkezhetnek az iskolába. Mivel az oktatás csak magyar nyelven történik, ezért a nyelvi felzárkóztatásnak, a nyelv elsajátításának teret kell adni. (Érkezhet olyan tanuló, aki még soha nem tanult magyar nyelvet, és a családjában sem beszél senki magyarul, és olyan diák is ahol a

26

család anyanyelve a magyar, de magyar oktatási intézményben még soha nem tanult (külföldön élő és dolgozó, magyar anyanyelvű családok esetében ez gyakori). Természetesen a széles skála miatt elengedhetetlen az egyéni felmérés és a szükségletekhez és a lehetőségekhez igazodó fejlesztési terv kidolgozása, amennyire lehetséges, a családdal való szoros együttműködéssel. A matematikai kompetencia mérése: a nyelvi nehézségek miatt a feladatok értése, a szövegértés nehezített, a szaktanár az órai munka és a felmérők eredményeiből tud következtetni a készségekre. Az alap logikai készségek, a rész-egész integrációja, a térbeli gondolkodás mérésére alkalmas eszköz a RAVEN non-verbális intelligencia teszt, mely használatát támogatja az egyszerű és gyors felvétel, valamint a pár év múlva történő ismételhetőség. Így mind a bemeneti állapotról, mind a fejlődés folyamatáról nyújthat számunkra információt. A tesztet pszichológus veszi fel, a pedagógus kérésére kiegészítésként, ha szükségesnek látszik. A RAVEN-teszt mellett figyelem teszt felvétele is indokolt, mely ugyancsak non-verbális, és rövid időt igényel. A figyelem-teszt eredményéből a kognitív készségekre, a gyermek motivációs szintjére, a saját magától elvárt teljesítményre, kitartására, valamint az esetleges teljesítményszorongásra is lehet következtetéseket levonni. Természetesen mindkét tesztfelvétel lehetőséget ad a tanuló viselkedésének megfigyelésére, reakcióinak lejegyzésére. 8-9 éves korig, vagy harmadik osztályig a Kis-Pieron és a Színes Raven javasolt, utána a nagy Pieron és a felnőtt Raven. A tanulás tanulása, tanulékonyság kompetenciáját a bemeneti állapothoz képest érdemes lejegyezni első alkalommal az alkalmazkodási időszak kezdeti szakaszában, az érkezést követő 6-8 hét elteltével, majd fél évvel később megismételni. Ezen képességet nagyban befolyásolhatja a körülmények, külső környezethez való alkalmazkodásból eredő stressz és leterheltség, így az alkalmazkodási időszak alatt téves eredményeket kaphatunk a tanuló készségeiről.

Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák: a tanuló viselkedésének, magatartásának, szokásainak megismerése, megfigyelése segíthet ezen kompetenciák feltérképezésében, ugyanakkor az EMBER-RAJZ TESZT objektívebb támpontot is nyújthat számunkra a tanuló szociális érettségéről, társas alkalmazkodó készségéről, érzelmi életük kiegyensúlyozottságáról. Sajnos, a serdülőkorban ez a mérőeszköz a serdülők ellenállása miatt kevésbé alkalmazható. Az EMBER-RAJZ teszt további adatokat nyújthat számunkra a tanulók finommotorikus, és grafomotorikus készségeiről. A kreativitás, a gondolkodás flexibilitása a Torrance-körök teszt segítségével feltérképezhető. Az ötletesség, a kulturális értékek, az egyéni látásmód megismerése igen értékes információkat adhat számunkra a tanulóról, melyek tovább fejlesztése, értékként való kezelése, segíthet számukra saját identitásuk elfogadásában. A kreatív és széles látókörű tanuló könnyebben fejleszthető, nyitottabb, így az ő integrálásuk során is többféle eszköz állhat a pedagógus rendelkezésére.

27

Összegzés A bemeneti állapot feltérképezésére, valamint a fejlődés követésére a nyelvi, a matematikailogikai, grafomotorikus készségek, a tanulékonyság, a szociális készségek nyomon követését javasoljuk. Egyrészt az objektív, non-verbális vizsgáló eljárások (Raven, Pieron, Ember-rajz, Torrancekörök), másrészt a pedagógusok által végzett bemeneti mérések eredményeinek, és a gyermekekről készült megfigyeléseknek a lejegyzése adhat információt a tanulók kulcskompetenciáiról, és ezek fejlődéséről. Az eredmények és tapasztalatok lejegyzése az egyéni haladási tervek kialakításához is segítséget nyújthat.

28

SZEMPONTOK AZ ÁLTALÁNOS KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSHEZ Az általános kompetenciák megítéléséhez olyan szempontsort állítottunk össze, amely alapján bármely, a gyermeket nevelő, tanító pedagógus megfigyeléseket végezhet és elkészítheti értékelését. Mivel a migráns gyermekek esetében a nyelvi kompetenciák értékelése különös nehézségeket okozhat, a szempontsorba nem kerültek a (kidolgozott) nyelvi kompetenciákat értékelő szempontok.

KRITIKUS GONDOLKODÁS    

Szabályokat, instrukciókat megkérdőjelez Van hozzáfűznivalója a témákhoz Gyakran kérdez Visszafogott, nem nyilvánít aktívan véleményt

KREATIVITÁS     

Könnyedén fejezi ki magát szóban, eredeti gondolatokat is megfogalmaz Munkái ötletességet tükröznek Eredeti módon rajzol, fest, alkot Praktikus, jó ötletei vannak a problémák megoldásában Adott helyzeteket humorral, eredeti látásmódjával színez

KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG    

Önként vállal közösségi feladatokat Egyéni ötletekkel gazdagítja az osztály/iskola életét Társait gyakran ösztönzi különféle tevékenységekre Megjelenése a közösségben energiát ad a tevékenységek végrehajtásához, bevonzza az eseményeket, „feldobja a társaságot”

PROBLÉMAMEGOLDÁS     

Nehéz helyzetekben motivált a megoldásra Nem esik kétségbe Problémák esetén képes a megoldásra koncentrálni Többféle lehetőséget mérlegel Keresi és megtalálja a megoldáshoz szükséges segítséget

EGYÜTTMŰKÖDÉS   

Képes kisebb vagy nagyobb csoportban dolgozni Mások véleményét figyelembe veszi, ugyanakkor képes a sajátját is érvényesíteni Konfliktus nélkül képes együttműködni másokkal

29

DÖNTÉSHOZATAL    

Gyorsan, magabiztosan dönt Képes többféle szempontot figyelembe venni a döntés során A többféle szempont között rugalmasan tud közlekedni és egységbe is tudja őket foglalni Másoknak is segít a döntéshozatalban, ha szükséges

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS   

A veszélyeket reálisan méri fel, ennek megfelelően dönt Nem túlozza el a veszélyt, nem félénk, nem szorong ok nélkül Még társai nyomására sem vállalja a túlzottan kockázatos tevékenységeket

ÉRZELMEK KEZELÉSE     

Képes saját érzelmeinek tudatosítására Képes érzelmeinek szabályozására Mások érzelmeinek felismerésére és értelmezésére képes Szorongását képes leküzdeni, közvetlenül, nyitottan viselkedik Kritikus helyzetekben nem sodorják el az érzelmei, képes józanul viselkedni

KAPCSOLATI KULTÚRA    

A társas illemszabályokat ismeri és betartja Felnőttekkel tisztelettudó Társas kapcsolatai egyenrangúságon alapulnak Kortársaival képes baráti kapcsolat kialakítására és fenntartására

TÁRSAS TOLERANCIA   

A másságot elfogadja és tiszteletben tartja Társai viselkedésével szemben elfogadó, igyekszik megértő lenni Nem rekeszti ki társait és nem csúfolódik

30

SZEMPONTOK ANYANYELVI ÉS MAGYAR NYELVI KÉPESÉGEK MEGFIGYELÉSÉHEZ, PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA

Részképesség terület BESZÉD Beszédstílus Hangerő

Fejlettségi szintek rendszere

Év Hónap

a) Halk b) Hangos c) Megfelelő Beszédtempó a) Gyors b) Lassú c) Megfelelő BESZÉDÉRTÉS Szavak szintjén (passzív szókincs) a) Néhány szót ért. b) Részben érti a szavakat. c) A szavak többségét érti. d) A szavak többségét megérti és a kevésbé ismert szavak közül is megért néhányat. e) A szavakat megérti, a kevésbé ismert szavak közül is sokat megért (pl. elvont fogalmak). Mondatmegértés a) Néhány mondatot ért. b) Kevés mondatot ért. c) A mondatokat részben érti meg. d) A mondatok többségét megérti. e) Megérti a bonyolultabb, összetettebb mondatokat is. Minden mondatot ért. KIFEJEZŐKÉPESSÉG Aktív szókincs Általános szókincs a) Nem beszél, beszédét aktív szókincs nem jellemzi. b) Aktív, általános szókincsének szegényessége beszédét akadályozza, szókincse többnyire hiányos. c) Aktív, általános szókincse részben hiányos. d) Aktív, általános szókincse átlagos. e) Aktív, általános szókincse gazdag (árnyalt).

31

Relációs szókincs a) A relációkat alig/részben ismeri fel. b) A relációkat nagyrészt felismeri. c) A relációkat mindig felismeri. Mondatalkotás (mondatszerkesztés) a) Egyszavas (mondatértékű) mondatok jellemzik mondatalkotását. b) Tőmondatokat alkot. c) Többnyire bővített mondatokat alkot. d) Mondatalkotásában megjelennek a mellérendelő összetett mondatok. e) Összefüggéseket kifejező összetett mondatokban beszél. KOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLATTEREMTŐ ÉS KAPCSOLATTARTÓ KÉPESSÉG Kommunikációs viszony Felnőtt - gyermek viszonylatában a) Közömbös, elutasító, passzív, egyáltalán nem veszi fel a kapcsolatot. b) Nehezen nyílik meg, de később felveszi a kapcsolatot. c) Fecsegő, mindig mindenkivel, idegen felnőttel is, minden helyzetben sokat beszél, nincs beszédfegyelme. d) Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme többnyire jó, bizonyos helyzetekben azonban nem. e) Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme jó. Gyermek - gyermek viszonylatában a) Közömbös, elutasító, passzív, egyáltalán nem veszi fel a kapcsolatot. b) Nehezen nyílik meg, de később felveszi a kapcsolatot. c) Fecsegő, mindig, mindenkivel, idegennel is, minden helyzetben sokat beszél, nincs beszédfegyelme. d) Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme többnyire jó, bizonyos helyzetekben azonban nem. e) Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme jó.

32

KIEGÉSZÍTŐ SZEMPONTSOROK MIGRÁNS GYERMEKEK ALAPVETŐ KOMPETENCIÁINAK MEGISMERÉSÉHEZ Készítette: Beneiné Kiss Katalin A kiegészítő szempontsorok két a beilleszkedés szempontjából kiemelten fontos kompetenciaterületet vizsgálnak, a Szociális és állampolgári kompetenciákat, illetve az Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáit.

SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK ÉRTÉKELÉSE Megfigyelési szempontsor: o o o o o o o o o o o o o o o o o

A tanuló rendelkezik-e saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel? Tudja-e, mi az egészséges életvitel és felismeri-e ennek meghatározó szerepét, hatását az egyén életére? Ismeri és megérti az általános magatartási normákat, szabályokat? Ismer-e alapvető kulturális koncepciókat? ( értékrend, hagyományok, hit ) Tud-e különböző szituációkban, helyzetekben hatékonyan kommunikálni ? Megérti-e és figyelembe veszi-e a különböző nézőpontokat? Rendelkezik-e az empátia képességével? Fogékony-e a változások iránt? Tudja-e kezelni a stresszhelyzeteket? Felismeri-e a sokféleséget? Együttműködő-e? (fent már szerepelt) Törekszik-e a kompromisszumokra? (fent már szerepelt) Le tudja-e küzdeni személyes előítéleteit? Tisztában van-e az általános emberi jogokkal? Közösségi ügyekben szívesen vesz részt, együttműködik társaival? Szolidáris-e másokkal? Ismeri-e állampolgári jogait?

ESZTÉTIKAI, MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG KOMPETENCIÁINAK ÉRTÉKELÉSE A vizuális tehetségek azonosítása nehéz feladat, a standardizált tesztek bizonytalan eredményt adnak a vizuális kreativitásra, a rajzkészségre. Az azonosításnál felhasználhatjuk Dr. Gyarmathy Éva kutatásainak eredményeit. A tanulók megfigyelésénél a következő részletekre figyeljünk: o o o o o o o

Képekben gondolkodik Rajzaiban újszerű ötletek, elemek vannak Bátran használja az anyagokat Vizuális memóriája különlegesen jó A képen jól észreveszik a változásokat Vizuális feladatok megoldásában nagyon jó Szereti magát rajzban kifejezni 33

o o o o o

Sokat rajzol Ügyesen „másol” Rajzai realisztikusak Rajzai részletgazdagok Egyéni színvilággal rendelkezik

A tanári megfigyelések mellett beszélgessünk a szülőkkel, gondviselővel, gondozóval is, hallgassuk meg véleményüket, tapasztalataikat.

34

SEGÉDANYAG EGYÉNI HALADÁSI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ – MIGRÁNS TANULÓKAT NEVELŐ, OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA Készítette: Kovácsné Sényi Anikó A migráns tanuló haladási tervének ütemei: 

beilleszkedés szakaszai: - első nap az iskolában - első hét az iskolában - első hat-nyolc hét az iskolában



egyéni haladási ütem szakaszai: - mérési szakasz (hatodik hét után) - egyéni haladási terv készítése 3/6 havonta – értékeléssel

A feladatokat team látja el, akik adott időpontokban esetmegbeszélést tartanak. A teamben részt vesz a gyermekkel rendszeres kapcsolatban álló pedagógusok, segítő szakemberek és az intézmény migráns tanulóival foglalkozó koordinátor.

A BEILLESZKEDÉS SZAKASZAI: Az 1. nap az iskolában: migráns tanulókkal folytatott interjúk kapcsán kiderült, hogy mélyen él bennük az első nap élménye, ezért is fontos, hogy az első napra tudatosan készüljünk fel.  Bemutatkozás során meg kell említeni az osztálytársaknak, hogy az új társuk még nem ismeri az iskolai szokásokat, tehát segíteni kell neki, ezt természetesnek kell tekinteni, akkor a gyerekeknek sem okoz semmi gondot.  Megfelelő ülőhelyet – padtársat kell választani.  Iskola bemutatása, csengetési rend, étkezések ideje és helye. Ebben segítséget jelenthet: o egy ugyanabból az országból származó migráns osztálytárs, tanuló o egy vagy több kortárs-mentor kiválasztása és felkérése o rajzos iskolai térképvázlat o csengetések idejének táblázata – benne:  az étkezések idejével – helyével  wc - tisztálkodási lehetőség megjelölésével

Az első hét az iskolában: beilleszkedés az osztályba.  Az osztályfőnök – migránsokat segítő tanár segítségével – a gyerek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információkat gyűjt össze a beszélgetések során , szükség esetén utánaolvas.  Osztályban: az eltérő szokások és viselkedési módok elfogadtatása, értékként való bemutatása szükséges a gyerekek számára. A más kultúrákról, a vallásokról, a bőrszínről, az etnikai különbségekről szóló ismeretek bevezetése, ismertetése apró lépésekben, mindenekelőtt a tanulók főbb érdeklődési körét (zene, tánc, filmek) figyelembe véve valósítható meg. Így lehet elkerülni a kötelező jelleget és az ebből fakadó szembehelyezkedés, elutasítás kialakulását.

35





Az alábbi témaköröket az első héten szükséges megbeszélni a migráns tanulóval, nyelvi nehézségek esetén metakommunikáció, piktogramok, esetleg, ha lehetséges önkéntes tolmács segítségével: o Tankönyvek, megfelelő felszerelés, ruházat o Órai viselkedés szabályai o Osztályozás, pontszerzés o Házi feladat, szorgalmi feladat o Órarend, iskolába való érkezés – távozás szokása o Étkezési szokások. Higiéniás szokások A pedagógus feladatai közé tartozik a barátok szerzésének megsegítése az osztályban, a helyi szokásoknak megfelelően (ezt segítő helyzetek kialakítása, osztálytársak figyelmének felhívása a kapcsolatok kialakítására)

Az első hat-nyolc hét az iskolában: beilleszkedés az iskolába.  Nagyon fontos az eltérő nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása, értékként való bemutatása a többségi gyerekek számára.  Az alábbi témaköröket az első héten szükséges megbeszélni a migráns tanulóval, nyelvi nehézségek esetén metakommunikáció, piktogramok, esetleg, ha lehetséges önkéntes tolmács segítségével: o Iskolai szokások megismertetése: ünnepeink, hagyományaink, jeles napjaink ideje – megfelelő ruházata. o Tanítás nélküli munkanapok – felügyelet biztosítása. o Iskolai befizetések rendje. o Külön órák, szaktárgyi felzárkóztatások, egyéni megsegítés lehetőségei. o Iskolán kívüli tevékenységek. o Házirend szabályainak megismertetése. o Barátok szerzésének megsegítése az iskolában. o Közösséghez tartozás, normák betartása. A kezdeti időszakban a gyermek érzelmi biztonsága a legfontosabb.

36

EGYÉNI HALADÁSI ÜTEM SZAKASZAI: Mérési szakasz: eddigi tapasztalatok, megfigyelések mellett érdemes tájékozódni a tanuló korábbi iskolai életútjáról, családjáról, baráti társaságáról, esetleges egészségügyi problémáiról, előzetes dokumentumok (bizonyítvány) megismerése, alapmérések (nyelvfüggetlen) elvégzése, nyelvi szint megállapítása. (lásd:s Segédanyag a kompetenciák megismeréséhez) Egyéni haladási terv készítése: Az egyéni haladási terv alapjai:  Az egyéni haladási terv elkészítésébe be kell vonni minden olyan személyt, aki a tanuló szempontjából potenciális támogatóként együttműködhet a segítővel. Például: a szülőket/hozzátartozókat, az osztályfőnököt, szaktanárt, szükség szerint az iskolapszichológust, az iskola migránsokkal foglalkozó koordinátorát.  Az egyéni haladási terv alakításában a tanuló is aktív résztvevő.  Az egyéni haladási tervben megjelenő területeket a tanuló fejlődése szempontjából kulcsfontosságú területeknek tekintjük. (ilyenek mindenek előtt a szociális kompetenciák – beilleszkedés, nyelvi kompetenciák, általános képességek, hatékony tanulás)  Az egyéni haladási tervet hozzáférhetővé kell tenni a szülő/gondviselő, illetve a tanulóval foglalkozó szakemberek számára.  Az egyéni haladási tervben kiemelten szerepe van a tanuló érdeklődésének és annak, hogy milyen kimeneti irány körvonalazódik a tanuló számára. Például: továbbtanulási lehetőségek, magyar tantárgyból jobb jegy, stb.  A tanuló a értékelési naplóban rögzített három havi / félévi értékelése alapján javasolt az egyéni haladási terv újragondolása is. Fejlesztési területek lehetnek: általános ismeretek, testséma, térbeli-, időbeli tájékozódás, síkbeli tájékozódás, irányok, finommotorika, grafomotoros fejlesztés, vizuomotoros koordináció, vizuális és auditív (figyelem, észlelés, emlékezet, szerialitás, differenciálás), színek, ritmus, alak-háttér differenciálás, problémamegoldó gondolkodás, lényegkiemelés, összefüggések, következtetések, analóg gondolkodás, beszédészlelés-megértés, artikuláció, szókincs-verbális kifejezőképesség, betűdifferenciálás, betűfelismerés, összeolvasás, szövegértés, helyesírás, nyelvi fejlesztés, számfogalom, matematikai készségek Minden kompetenciaterületen fejlesztésre szoruló képességek: kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, együttműködés, kockázatértékelés, döntéshozatal, érzelmek kezelése, kapcsolati kultúra, társas tolerancia Szociális kompetenciák: Éntudatosság (önismeret, önértékelés, önbizalom), Önszabályozás (önkontroll, megbízhatóság, alkalmazkodás), Empátia (mások megértése, szükségletek felismerése, sokszínűség értékelése, érzelmek), Motiváció (kezdeményezőképesség, optimizmus, elköteleződés, teljesítményösztönzés), Társas készségek (befolyásolás, kommunikáció, konfliktuskezelés, irányítás, kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem) Személyközi viselkedés (konfliktuskezelés, asszertivitás, figyelemfelkeltés, üdvözlés, segítés másokon, viselkedés- és játékszabályok betartása, mások elfogadása),

37

Önmagunkkal szembeni viselkedés (következmények vállalása, etikus viselkedés, jó és rossz elkülönítése, érzelmek kifejezése, pozitív énkép, önelfogadás, felelősség a tanulásban, kapcsolatokban), Feladattal kapcsolatos viselkedés kommunikáció feladatvégzés közben, figyelés, csoporton belüli aktivitás, együttműködés, mások előtti szereplés vállalása), Környezeti viselkedés (a környezet megóvása, étkezési viselkedés, közlekedés)

A tanórákon magyarázat közben fontos törekedni a köznyelvi, egyszerűbb formák használatára, a szaknyelvi formulák alkalmazása mellett, akár magyarázatként is.

38

SEGÉDANYAGOK A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV TANÍTÁSÁHOZ:

1. Csön-csön gyűrű Szerző, kiadó: Szlovén közoktatás oktatási intézete/Magyar Nyelvi Intézet Készült: 1996 Tanulói célközönség: 3. évfolyam Nyelvi szint KER szerint: A1 NAT-kompatibilitás: nem Műfaj: könyv Hozzáférhetőség: csak könyvtárban

2. Kerek perec Szerző, kiadó: Szlovén közoktatás oktatási intézete/Magyar Nyelvi Intézet Készült: 2000 Tanulói célközönség: 4. évfolyam Nyelvi szint KER szerint: A2 NAT-kompatibilitás: nem Műfaj: könyv Hozzáférhetőség: csak könyvtárban 3. Kiliki a Földön, tankönyv Szerző, kiadó: a Balassi Bálint Intézet tanárai Készült: 2007 Tanulói célközönség: 1-4. évfolyam Nyelvi szint KER szerint: A1, A2 NAT-kompatibilitás: nem Műfaj: munkáltató tankönyv + tanári kézikönyv + játékmelléklet (társasjáték) + CD-hanganyag Hozzáférhetőség: megvásárolható, Akadémiai Kiadó 4. Kiliki a Földön, DVD Szerző, kiadó: a Balassi Bálint Intézet tanárai Készült: 2006–2008 Tanulói célközönség: 1-4. évfolyam Nyelvi szint KER szerint: A1, A2 NAT-kompatibilitás: nem Műfaj: DVD + multimédiás oktatóanyag (10x26 perc) Hozzáférhetőség: a Duna TV vetíti, illetve www.bbi.hu 5. Magyar mint idegen nyelv és Magyarország-ismeret tanterv Szerző, kiadó: Magyar Iskola Készült: 2005 Tanulói célközönség: 1-4. évfolyam Nyelvi szint KER szerint: A1, B2 NAT-kompatibilitás: igen Műfaj: tankönyv: Magyar Iskola I-II. tankönyv + CD + interaktív anyag Hozzáférhetőség: akkreditált (felnőttképzéshez) 6. Programcsomag és kerettanterv

39

Szerző, kiadó: Sulinova/Educatio Készült: 2004–2008 Tanulói célközönség: 1-12. évfolyam. Nyelvi szint KER szerint: A1, A2 NAT-kompatibilitás: igen Műfaj: kézirat Hozzáférhetőség: korlátozott: www.sulinova.hu 7. Együtthaladó – magyar nyelvi segédanyagok migráns gyermekek számára A programcsomag lexikai mátrixai számonkéréshez jól használhatóak. Miskolci Egyetem Bölcsésztudományi kar Magyar Nyelv – és Irodalomtudományi Intézet www.egyutthalado.uni-miskolc.hu

NYELVI SZINTEK A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERET SZERINT

A Közös Európai Referenciakeret meghatározza, hogy az egyes szinteken a nyelvtanulónak milyen készségekkel kell rendelkezniük olvasás, írás, beszéd és hallás utáni értés terén. A szintek rövid leírása segít a tanuló nyelvi kompetenciájának megértésében, a vele való kommunikáció és a számonkérések helyes nyelvi szintjének megállapításában. A1 – MINIMUMSZINT Ezen a szinten a nyelvhasználó képes megérteni és használni hétköznapi alapkifejezéseket, amelyek valamilyen konkrét szituációban jelennek meg. Képes bemutatni magát és másokat, el tudja mondani, hol lakik, kiket ismer. Tud az adott idegen nyelven kommunikálni, amennyiben a beszélgetőtárs lassan, érthetően beszél, és segítő szándékú. A2 – ALAPSZINT Ezen a szinten a nyelvhasználó képes egyszerű mondatokat és gyakori kifejezéseket használni, amelyek hétköznapi, rutinhelyzetekben előfordulnak (vásárlás, lakóhely, munka, család). Képes beszélni magáról és a családról, közvetlen környezetéről és az őt közvetlenül érintő dolgokról. Ez a középfokú érettségi vizsgán elvárt idegennyelv-tudásszint. B1 – KÜSZÖBSZINT Ezen a szinten a nyelvhasználó képes egyszerű, összefüggő szöveget alkotni és megérteni általános témakörökben (munka, iskola, szabadidős tevékenység, utazás). Beszélni tud múltbeli eseményekről és tapasztalatokról, álmairól és ambícióiról, és képes röviden megindokolni döntéseit, véleményét. Ez az alapfokú nyelvvizsga szintje, a kétnyelvű általános iskolák kerettantervi követelményszintje. B2 – KÖZÉPSZINT Ezen a szinten a nyelvhasználó képes megérteni összetettebb szövegek fő mondanivalóját mind konkrét, mind elvont témákban, beleértve saját szakterületét. Viszonylag folyékonyan és spontán kommunikál, ami lehetővé teszi, hogy anyanyelvi beszélőkkel is úgy tud társalogni, hogy az mindkét fél számára élvezhető. Képes részletes és világos szövegalkotásra sokféle témakörben, és különböző véleményeket kifejteni azok előnyeivel és hátrányaival. Ez a középfokú nyelvvizsga szintje, az emelt szintű érettségi vizsga szintje. C1 – HALADÓ Ezen a szinten a nyelvhasználó képes megérteni hosszú, összetett és nehéz szövegeket, valamint felismeri a mögöttes jelentéstartalmakat. Folyékonyan, spontán módon kommunikál. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan használja akár társasági, akár szakmai közegben. Világos, jól

40

felépített, részletes szöveget tud alkotni összetett témákban. Ez a felsőfokú nyelvvizsga szintje, a kétnyelvű középiskolák kerettantervi követelményszintje. C2 – MESTERFOK Ezen a szinten a nyelvhasználó gyakorlatilag bármit képes megérteni szóban és írásban egyaránt. Képes összefoglalni és elemezni különböző forrásokból eredő információkat és ezt elő is tudja adni. Folyékony, spontán és változatos módon használja a nyelvet, képes a nyelvi finomságokat érzékeltetni és akár az árnyalatokat is kifejezni. Ez már közel anyanyelvi szint.

41

EGYÉNI HALADÁSI TERV – AJÁNLOTT FORMÁTUM EGYÉNI HALADÁSI TERV A gyermek adatai: Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Gondviselő neve: Lakcím: Állampolgársága: Beszélt nyelvek: Tartózkodási engedély lejárta: Iskolába érkezés időpontja: Nyelvi szintje: Tanulóval foglalkozó team tagjai: osztályfőnök: napközivezető: migráns segítő tanár: gyermekvédelmi felelős: pszichológus: fejlesztő pedagógus: pedagógiai asszisztens: szaktanárok:

Feladatai:

Elvégzett mérések:

Ideje:

Haladási terv: Fejlesztendő terület:

Megjegyzés:

A fejlesztés időtartama Év:

hónap: 1. hónap

Beilleszkedés: Higiénia,tisztálkodás, öltözködés, étkezés: Napi tevékenységek: Helyismeret: Iskolai normakultúra: Szociális, személyes kompetenciák: (önismeret, önszabályozás, empátia, motiváció, társas készségek, környezeti viselkedés) Különböző tanulási tapasztalatok, módszerek: Általános ismeretek: Testséma: Térbeli-időbeli tájékozódás: Síkbeli tájékozódás, irányok: Finommotorika, grafomotoros fejlesztés, vizuomotoros koordináció:

42

2. hónap

3. hónap

Vizuális (figyelem, észlelés, emlékezet, szerialitás, differenciálás) Auditív (figyelem, észlelés, emlékezet, szerialitás, differenciálás) Alak-háttér differenciálás: Problémamegoldó gondolkodás, lényegkiemelés, összefüggések, következtetések: Analóg gondolkodás: Beszédészlelés, -megértés: Artikuláció: Szókincs, verbális kifejezőképesség: Betűdifferenciálás: Betűfelismerés, összeolvasás: Szövegértés: Helyesírás, nyelvi fejlesztés: Számfogalom, matematikai készségek fejlesztése: Előkészítendő terület: o; Fő fejlesztési terület: x; Folyamatos fejlesztés: f Team megbeszélései:

Módosítások:

Megjegyzések:

43

SEGÉDANYAG AZ ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ – MIGRÁNS TANULÓKAT NEVELŐ, OKTATÓ PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA Készítette: Ivánné Vidra Mária – Ruisz Anna

TÖRVÉNYI HÁTTÉR Ntk. 1.§ (3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

Ntk. 54.§ (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Ntk. 56.§ (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.

Ntk. 57.§

44

(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet 6.§ A nevelési-oktatási program részei: b) a tanulási-tanítási program, amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire; e) az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)–d) pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését.

JAVASLAT A NYELVI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ (MIGRÁNS) TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉRE

a/ Az érkezést követő időszak (kb. 3 hónap) a helyzetfeltárás időszaka. Ennek során a gyermek magatartásáról, szorgalmáról rövid szöveges értékelést készítsünk. Ebben térjünk ki személyiségére, kapcsolatteremtési képességére, az új közösségbe történő beilleszkedés sikerére-sikertelenségére, tanúsított magaviseletére, munkához való hozzáállására, stb. Tanulmányi munkájáról – amennyiben lehetséges – %-os értékelést adhatunk (matematika, angol nyelv,stb.), néhány szavas szóbeli kiegészítéssel. Ügyeljünk arra, hogy az értékelés konkrét, objektív, ugyanakkor előremutató, pozitív legyen! (Megfogalmazásakor csak olyat írjunk le, ami számukra sem lenne bántó!) Az értékelés legyen többnyelvű (kínai/vietnami/egyéb származási nyelv és angol). Az első pillanattól követeljük meg a hazaküldött értékelésről a visszajelzést – ezt a „helyi sajátosságot” emeljük ki a Házirend kivonatában is! Egyes tantárgyakból az első időszakban az igazgató mentesítheti a tanulót az értékelés alól. Az időtartam a tárgyat tanító szaktanár, az osztályfőnök és az iskolapszichológus javaslata alapján, szülői kérésre kerül megállapításra. Az igazgató által hozott határozat tartalmazza a mentesítés időtartamát, a tanuló számára kötelező fejlesztő foglalkozások idejét és helyét, a fejlesztést végző szaktanár nevét és a vele történő konzultáció lehetőségét is. A felzárkóztatás természetesen egyéni haladási terv alapján történjék, rövidtávú célok kitűzésével, konkrét feladatok meghatározásával. A megvalósítás mértéke legyen az értékelés és a minősítés alapja.

45

Javaslat: Az angol nyelvű értékelést nyelvi óra keretében a migráns tanulóval együtt lehet lefordítani, ezáltal az „üzenet” tartalma jobban megérkezik a gyermek és a szülei számára. Az értékelést lehetőség szerint szaktanárok közösen készítsék el az osztályfőnökökkel – javasolt rövid, átfogó értékelő visszajelzés megfogalmazása.

b/ A beilleszkedés időszaka mind időtartamát, mind sikerességét tekintve függ a gyermek egyéniségétől, az őt segítő szülői háttértől, illetve a befogadó közegtől. A cél az, hogy a migráns gyermek tanulmányi előmenetele mielőbb a pedagógiai programban foglaltak szerint lehessen értékelhető. Veszélyforrások lehetnek: -

az alulértékelés, a túlságosan szubjektív értékelés, a rendszertelen vagy elmaradó értékelés.

Nagyon fontos a magatartás és a szorgalom korrekt és előremutató értékelése. A tanulmányi előmenetel értékelése legyen részletes: értékelhetünk megoldott részfeladatokat, egyes jártasságokat, készségeket. Jelezzük a pillanatnyilag még nem értékelhető munkát is. Amennyiben felzárkóztató foglalkozásokon vesz részt a tanuló, ne feledkezzünk meg az ott végzett munka értékeléséről! A visszajelzés fontos a szülőnek is, de a gyermeket mindenképpen motiválhatja. Az értékelés ebben az esetben is legyen konkrét, előremutató, formáját tekintve rövid, szöveges, lehetőleg kétnyelvű. Kerüljön be a gyermek gyakorlófüzetébe, s követeljük meg a szülői láttamozást.

Tennivalóink

1. 2. 3. 4.

Diagnosztizálás: nyelvtudás felmérése tárgyi tudás felmérése szociális kompetenciák felmérése Egyéni haladási terv készítése A fejlődés folyamatos nyomon követése Az előrehaladás folyamatos értékelése

A megvalósítás érdekében ajánlott:  az érintett tanulók bevonása az egész napos nevelésbe  a szükséges szakirányú foglalkozásra (logopédus, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus) irányítás  egyéni felzárkóztató foglakozások szervezése  minden pedagógus feladata az alábbiak alkalmazása: o tanórai differenciálás o differenciált házi feladatok adása o a tantárgyak megfelelő tanulási módszereinek elsajátíttatása AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI, MÓDSZEREI ÉS GYAKORISÁGA A magatartás értékelésének szempontjai:

46

    

magaviselet az iskolában és iskola által szervezett rendezvényeken, tanórai és tanórán kívüli fegyelmezettség, társas kapcsolatok (osztálytársakhoz és nevelőkhöz való viszony), a környezet alakítása és védelme, az iskola értékrendjének elfogadása.

A szorgalom értékelésének szempontjai:  feladatvégzés, többletfeladatok vállalása,  figyelem és kötelességtudat,  házi feladatok elkészítése, - tanórai és tanórán kívüli aktivitás. - A szabadidős tevékenységekben való részvételről is lehet írásbeli visszajelzést adni, értékelni a szorgalomjegy kereteinek megfelelően A magatartás és a szorgalom értékelésére havonta kerüljön sor. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minősíti a gyermeket tanító szaktanárok és a felzárkóztatást végző pedagógusok és/vagy pedagógiai asszisztens véleményének figyelembevételével. A tantárgyi értékelés szempontjai:  a gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében;  ismereteinek, képességeinek fejlődése,  kimagasló teljesítmény értékelése,  erőfeszítés a képességeknek megfelelő teljesítmény elérése érdekében,  a tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma,  rendszeres felkészülése az órákra és a felzárkóztató foglalkozásokra,  feladatvégzése önállóan, csoportban,  a pedagógusi segítségkérés mértéke,  javaslatok a továbbhaladásra, a meglévő hiányosságok pótlása. A tanulmányi munka értékelését a szaktanárok ugyancsak a felzárkóztatást végző pedagógus vagy pedagógiai asszisztens véleményének figyelembevételével végezze. Fontos, hogy a tanulók ismerjék a továbbhaladás feltételét, illetve a különböző érdemjegyek eléréséhez szükséges feltételeket, ehhez a megfelelő tájékoztatást meg kell adnunk. A helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítése mellett az egyéni fejlődés mértéke is kerüljön elismerésre.

Az értékelés és a minősítés dokumentálására az egyéni haladási terv melléklete adjon lehetőséget. A szülő természetesen belepillanthat e dokumentumba (fogadóórák, egyéni konzultációk), az írásos értékelést havonta kapja kézhez. A Tájékoztató füzet illetve az e-napló lehetőséget biztosítanak a megvalósításhoz.

47

Segédanyag az értékeléshez Magatartás (kiegészítés a törvényben előírt értékelés és minősítés mellé)) magyar angol kínai Példamutató Fegyelmezett Barátságos Megbízható Kedves Tisztelettudó Szeretetreméltó Segítőkész Visszahúzódó Nehezen barátkozik Barátságtalan Fegyelmezetlen Zavarja társait Durva, agresszív Zárkózott Szívesen végez közösségi munkát

Szorgalom (kiegészítés a törvényben előírt értékelés és minősítés mellé)) magyar angol kínai Rendkívül szorgalmas Kitartó Alapos Lelkiismeretes Igyekvő Feladatait pontosan elkészíti Felszerelése hiánytalan Felszerelése többnyire hiánytalan Felszerelése hiányos Figyelme elkalandozik Az órákon aktív Szívesen vesz részt a közös munkában Kissé bártortalan Visszahúzódó Kíváncsi, nyitott Sokszor késik órákról

Tanulmányi munka (Kiegészítés a törvényben előírt értékelés mellé) magyar angol Csak így tovább! Remek! Kiváló!

kínai

48

vietnami

vietnami

vietnami

Szép munka! Sokat fejlődtél! Bátrabban! Ügyes vagy! Egyre jobb! Ne add fel! Jó lesz! Bátran kérj segítséget! Figyelj jobban! Még gyakorolj!

Az értékelés és minősítés alól ideiglenesen felmentett tanuló kapjon néhány mondatos szöveges értékelés, mintegy visszajelzésként a végzett munkájáról. A tanév végi minősítést néhány tőmondatból álló szöveg egészítse ki, amit a bizonyítvány mellé csatolunk. Ezt a kísérőlevelet címezhetjük a gyermeknek, bízva fejlődő nyelvtudásában. (Ezeknek a fordítását szintén elkészíthetik a tanulóval közösen, lehetőséget adva még beszélgetésre, mélyebb megértésre) Példák szöveges értékelésre: Kedves Li! Örülök, hogy megtaláltad a helyed az osztályban. Sok barátod van, akik segítenek a tanulásban. Egyre jobban érted a magyar nyelvet, szólalj meg bátran az órákon is! A matematika nagyon jól megy, természetismeretből is sokat tudsz. Szépen olvasol, gyönyörűek a füzeteid! A hibás feladatokat ezután is javítsd! Amit nem tudsz, kérdezd meg! Csak így tovább! Marika néni Kedves Hani! Nagyon szépen rajzolsz. Jól másolsz, szép a füzeted. Gyorsan és jól számolsz. A matematikát jól tudod. Kérdezz! Olvass hangosan! Bátorság! Marika néni

49

Melléklet egyéni haladási tervhez

Kedves ___________________! (a tanuló neve) __________ _______________ ______ és __________ _______________ ______ között (év) (hó) (nap) (év) (hó) (nap)

az iskolai munkádat és haladásodat így értékelem: Magatartásod:

Szorgalmad:

Tanulmányi munka: - sokat haladtál:

-

még gyakorolnod kell:

Budapest, __________ _______________ ______ (év)

_________________________

Tanár

(hó)

(nap)

________________________

Szülő

50

________________________

Tanuló