INTENZÍV SZÍVTERÁPIA 1

INTENZÍV SZÍVTERÁPIA

1

SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 9.

Sorozatszerkesztő NAGY JANKA TEODÓRA

2

„A FIZIKAI ÉS INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS SZAKMAI TUDÁSÁNAK ELTERJESZTÉSE ÉS HOZZÁFÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A PTE IGYK-ÁN" TÁMOP-5.4.6.A-12/2-2012-0021.

S Z E RK E S Z T E T T E

NAGY JANKA TEODÓRA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA KAR SZEKSZÁRD 2014 3

© Szerzők 2014 © Szerkesztő 2014 Kiadja: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Felelős kiadó: Dr. Horváth Béla Sorozatszerkesztő: Nagy Janka Teodóra

A kiadvány „A FIZIKAI ÉS INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS SZAKMAI TUDÁSÁNAK ELTERJESZTÉSE ÉS HOZZÁFÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A PTE IGYK-ÁN" TÁMOP-5.4.6.A-12/2-2012-0021. sz. projekt keretében készült

Fordítás: DUNACOM Plus Kft. Könyvterv: Erky-Nagy Tibor Nyomda: Szent László TISZK Nyomdája Vezető: Vida Lajos

ISSN 2063-1448 ISBN 978-963-642-702-3

4

TA R TA LO M J E G Y Z É K

1. Esélyegyenlőségi szemlélet a felsőoktatásban: „intenzív szívterápia” – NAGY JANKA TEODÓRA ■ 7 2. A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása, elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése (TÁMOP-5.4.5. kiemelt projekt és a TÁMOP-5.4.6-A pályázat) – Előzmények és megvalósulás – SZENTKATOLNAY MIKLÓS ■ 10 3. Az esélyegyenlőségi kurzusok beépülése a felsőoktatásba (A TÁMOP 5.4.6. pályázat keretében a PTE IGYK-n megfogalmazott célok, megvalósulásuk, eredmények) – NAGY JANKA TEODÓRA ■ 17 4. Az esélyegyenlőségi prioritások megjelenése a PTE IGYK tanítóképzésében. Speciális nevelési szükségletű gyermekek és tanulók nevelésével-oktatásával összefüggő képzési program – KIRÁLY GABRIELLA ■ 41 5. A fogyatékosság megjelenítése a művészetekben – HORVÁTH BÉLA ■ 69 6. A fogyatékosság ábrázolása a filmművészetben – SASVÁRI LUCA – SASVÁRI GÁBOR ■ 94 7. Fogd a kezem Alapítvány (Pécs) – Esettanulmány – HOFFMANN JUDIT ■ 107 8. Kék Madár Alapítvány (Szekszárd): Az inkluzív társadalom eszméje a mindennapokban – Esettanulmány – MÉSZÁROS ANDREA ■ 118 9. The conclusions of an Equal Opportunities Education Project at the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs – JANKA TEODÓRA NAGY ■ 127 10. The system of social care services in Hungary – JANKA TEODÓRA NAGY ■ 163 Melléklet – Hallgatói esélyegyenlőségi projektmunkák (DVD)

5

6

1. Esélyegyenlőségi szemlélet a felsőoktatásban: „intenzív szívterápia” NAGY JANKA TEODÓRA

„…ha valaki megkérdezi majd tőlem, milyen is volt ez az óra, csak annyit mondhatok: egy lelki felüdülés és intenzív szívterápia. Csak ajánlani tudom, érzésekkel több lesz az ember. Köszönöm, hogy részt vehettem.” (Horváth Flóra hallgató)

„A FIZIKAI ÉS INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS SZAKMAI TUDÁSÁNAK ELTERJESZTÉSE ÉS HOZZÁFÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A PTE IGYK-ÁN” TÁMOP5.4.6.A-12/2-2012-0021. sz. projekt zárókiadványának címét hallgatóinktól kölcsönöztük. A projektzáró konferencián és a kurzuszárások alkalmával szóban és képekben megfogalmazott véleményük, írásban is rögzített visszajelzéseik a pályázat minden indikátoránál pontosabban bizonyítják a projekt célkitűzéseinek sikeres megvalósulását: szemléletformálóan jelen lenni a felsőoktatásban. Egy-egy új tantárgy keretében módot adni arra, hogy a legkülönbözőbb szakmák és hivatások elsajátítására készülő hallgatók tantermi és tantervi keretek között ismereteket, kompetenciákat szerezhessenek a fogyatékos személyek mindennapjairól, örömeikről, nehézségeikről, problémáikról. Ez azonban a valódi szemléletformáláshoz még nem elegendő: a hallgatók az érintettekkel és a fogyatékos személyeket segítő szakemberekkel való közvetlen találkozások, beszélgetések alkalmával váltak igazán képessé azonosulni velük: a megértés mellett átérezni, megélni gondjaikat; felismerni, hogy a „másság” nem kevesebbet jelent, csak „eltérőt”, sőt néha megállásra késztető többletet, „különleges képességet”. 7

Kiadványunk a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán 2012. IX. 1. – 2014. X. 31-e között végzett projektmunka, döntően képzési tevékenység lezárásaként lát napvilágot. Kötetünk célja, hogy egyrészt öszszefoglalja a pályázat megvalósításának időszakában lezajlott esélyegyenlőségi képzések eredményeit és tapasztalatait (a 4 félév során 27 esélyegyenlőségi kurzus került megtartásra 7 szak több mint kétszáz hallgatója számára), másrészt segítséget nyújtson a továbbiakban az esélyegyenlőségi kurzusok oktatói és hallgatói számára mind a karunkon, mind pedig Magyarország bármely felsőoktatási intézményében, továbbá az eredményeket hozzáférhetővé téve nemzetközi szinten is. A pályázati háttérről és előzményeiről szól az első tanulmány (Szentkatolnay Miklós: A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása, elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése – a TÁMOP 5.4.5. kiemelt projekt és a TÁMOP 5.4.6A pályázat), amelyet a PTE Illyés Gyula Karán megvalósult projekt bemutatása követ (Nagy Janka Teodóra: Az esélyegyenlőségi kurzusok beépülése a felsőoktatásba – A TÁMOP 5.4.6. pályázat keretében a PTE IGYK-n megfogalmazott célok, megvalósulásuk, eredmények). Az esélyegyenlőségi képzéseken a szociális munka és a kommunikáció szakos hallgatók mellett nagy számban voltak pedagógushallgatók (tanítók, óvodapedagógusok), így különösen izgalmas számba venni az esélyegyenlőségi prioritásokat a képző intézmény pedagógusképzésében (Király Gabriella: Az esélyegyenlőségi prioritások megjelenése a PTE IGYK tanítóképzésében. Speciális nevelési szükségletű gyermekek és tanulók nevelésével-oktatásával összefüggő képzési program). A kiadványban az érzékenyítés színtereihez is kívántunk kapcsolódni (Horváth Béla: A fogyatékosság megjelenítése a művészetekben, Sasvári Luca – Sasvári Gábor: A fogyatékosság ábrázolása a filmművészetben). Mivel az oktatás folyamatában megtapasztaltuk, hogy milyen fontos szerepe van a gyakorlati képzésnek, két esettanulmányt is közzéteszünk a régióban a fogyatékos személyek foglalkoztatását felvállaló nonprofit szervezetekről (Mészáros Andrea: Kék Madár Alapítvány, Szekszárd – az inkluzív társadalom eszméje a mindennapokban, Hoffmann Judit: Fogd a kezem Alapítvány, Pécs) Célunk minél szélesebb körben megismertetni a pályázat keretei között lezajlott képzésfejlesztés és oktatás eredményeit, ezért a legfontosabb projektinformációkat a kötetben angol nyelven is hozzáférhetővé tesszük. 8

A mellékletben a képzési dokumentáción túl a hallgatói projektmunkák és visszajelzések között is válogattunk. E válogatás természetesen nem tartalmazza a pályázati időszakban a segítők, szakemberek, kollégák, intézmények, nonprofitszervezetek, hallgatók és érdeklődők egyszeri vagy ismétlődő közreműködését, önzetlen segítségét, amelyet ezúton köszönünk valamennyiüknek. Bevezetőnket egy hallgatónktól kölcsönzött gondolattal kezdtük, és zárásként is egy hallgatói visszajelzéssel ajánljuk szakemberek, oktatók, volt és jövendő diákok mellett az érintettek és családtagjaik, barátaik és az esélyegyenlőség iránt elkötelezettek figyelmébe kiadványunkat: „Az esélyegyenlőségi órákon szerzett tapasztalataim alapján megfogalmazódott bennem, hogy mivel mi, egészséges emberek általában sajnálattal fordulunk a fogyatékos személyek felé, ez tulajdonképpen a mi fogyatékosságunkként is értelmezhető. Az elsajátított ismeretek, az érzékenyítő órák közelebb vittek ahhoz, hogy ki tudjam fejezni szeretetet sugárzó, példaértékű életigenlő magatartásuk miatt irántuk érzett szívből jövő tiszteletemet, a megbecsülést és a csodálatot. Hogy megtanuljam legyőzni saját fogyatékosságomat...”

9

2. A ﬁzikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása, elterjesztése és a hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése Előzmények és megvalósulás: a TÁMOP 5.4.5. kiemelt projekt és a TÁMOP 5.4.6-A. pályázat S Z E N T K AT O L N AY M I K LÓ S

Szakmai háttér az egyenlő esélyű hozzáféréshez Napjainkban már hagyományai vannak Magyarországon az akadálymentesítésnek, illetve az egyenlő esélyű hozzáférésnek. Mindezt köszönhetjük annak, hogy a civil társadalom, az oktatási intézmények és a mindenkori magyar kormány figyelmet fordít a fogyatékos személyek társadalmi beilleszkedésére. Korábban ez nem volt ennyire egyértelmű, és az Európai Unió ajánlásai közül is 2001-ig kell visszatekintenünk, amikor már egy széles látókörű, évek hosszú során kimunkált ajánlás látott napvilágot, amelyet szakmai körökben a Tomari határozat néven illetünk. E határozatban tette közismertté az Európa Tanács az egyetemes tervezés (universal design) fogalmát.1 Ennek értelmében az egyetemes tervezés egy olyan stratégia, amely arra irányul, hogy a különféle környezetek és termékek mindenki számára a lehető legönállóbb és legtermészetesebb módon, adaptációk és speciális tervezési megoldások nélkül legyenek hozzáférhetőek, megismerhetőek és használhatóak. A stratégia holisztikus megközelítése révén a különböző életkorú, testméretű és képességű használók igényeinek kiszolgálására törekedve, továbbá az emberi élet előrehaladásával bekö1

Európa Tanács: ResAP(2001)1 Határozat az Egyetemes Tervezés alapelveinek az épített környezettel és annak alakításával foglalkozó valamennyi szakma képzési tervébe történő bevezetéséről. Council of Europe, Strassbourg, 2011.

10

vetkező változások figyelembevételével elősegíti a fokozottan felhasználó központú tervezés irányába történő elmozdulást.2 Az egyetemes tervezés fogalma közvetlenül elvezet bennünket az egyenlő esélyű hozzáféréshez, amely eszme a fizikai környezet (épületek, tárgyak, berendezések), az információ és a szolgáltatások hozzáférhetőségét helyezi középpontba. Magyarországon a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 2007. évi módosítása jelentette a szemléletbeli változást és állította kihívás elé a fogyatékosságügyi szakterületet. A jogalkotó nemcsak a jogszabályban, hanem a gyakorlatban is lépéseket tett annak érdekében, hogy az elvek és eszmék elinduljanak a gyakorlati megvalósítás felé. Az aktuális európai uniós tervezési időszak egyik első programjaként 2007-ben a kiemelt projekt céljaként fogalmazta meg a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítását, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez szükséges alapvető tudásbázis létrehozását. Ebben az időben az átalakulás közepén járó Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK), mint a szociális igazgatás területspecifikus módszertani intézménye kapott lehetőséget a Tomari határozat, illetve A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 9. cikkének megvalósítását megalapozó, a TÁMOP 5.4.5-07/1. kódszámú kiemelt projekt lebonyolítására.3 Az előzmény: a TÁMOP 5.4.5-07/1. kiemelt projekt A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében 2007ben került nevesítésre a TÁMOP-5.4.5-07/1. azonosítószámú, „A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása” című kiemelt projekt. A tervezési felhívás alapvető célja az alábbi volt: „A fogyatékossággal elő es az időskorú vagy megváltozott munkaképességű emberek esetében a társadalom többségétől való elszigetelődést erősíti az akadálymentesítettség hiánya, a komplex, illetve a szociális rehabili2

Pandula András: Az Egyetemes Tervezés. Tervezési stratégia a társadalmi részvétel és egyenlő jogok biztosítására. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2006, Pandula András (szerk): Segédlet a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez – Komplex akadálymentesítés. ISBN 978-963-87899-7-6, FSZK, Budapest, letölthető: http://fszk.hu/api/szakmai_anyagok/segedlet_v6_2009_ebook.pdf 3 TÁMOP 5.4.5-07/1. kiemelt projekt tervezési felhívás (2007). Letölthető: http://palyazat.gov.hu/doc/775

11

táció szakmai hátterének kialakulatlansága. Annak érdekében, hogy az akadálymentesítésre fordítandó források felhasználása hatékony, gazdaságos és eredményes legyen, és a különféle fogyatékossággal elő csoportok közszolgáltatásokhoz, közigazgatáshoz, munkahelyekhez való hozzáférését érdemben segítse, valamint hogy a fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességű emberek társadalmi es munkaerő-piaci integrációja sikerrel megvalósítható legyen, szükséges megfelelő szakmai, módszertani es szakértői háttér kialakítása. A TIOP, valamint az ÚMFT keretében megvalósuló más Operatív Programok (különösen a KÖZOP, az ÁROP es az EKOP, valamint a ROP-ok) finanszírozzák az akadálymentesítést célzó infrastrukturális és szolgáltatás – beleértve az elektronikus közszolgáltatásokat is – fejlesztéseket. Ahhoz, hogy ezen fejlesztések az akadálymentesség és az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából azonos színvonalon es minőségbiztosítás mellett valósuljanak meg, nélkülözhetetlen az ezt szolgáló és megalapozó – és hangsúlyosan az egész országra vonatkoztatandó, hosszú távra szóló egységes módszertanok, útmutatók kidolgozása. Az egyenlő esélyű hozzáférés eredményes és hatékony biztosítása igényli az ezzel kapcsolatos tudásbázis kialakítását, és a mérnökök, építéstervezők, belsőépítészek, formatervezők, közlekedési szakemberek, informatikusok stb., és megrendelőik, valamint a közszolgáltatásokban dolgozó szakemberek számára a megfelelő módszertani és képzési háttér kialakítását, jelnyelvi tolmácsolással és egyéb alternatív kommunikációt célzó fejlesztésekkel kapcsolatos kezdeményezéseket. Fentiek szükségesek ahhoz is, hogy hosszabb távon ne csupán utólagos és esetleges módon biztosított akadálymentesítés révén váljon hozzáférhetővé a környezet a fogyatékossággal élők, valamint az időskorúak, megváltozott munkaképességűek és nem utolsósorban a kisgyermekesek számára, hanem már eleve hozzáférhető, biztonságos környezet és közszolgáltatások jöjjenek létre. A támogatási konstrukció célja az egyenlő esélyű hozzáféréshez eredményes es hatékony biztosításához szükséges tudás létrehozása és elterjesztésének megalapozása, módszertani es képzési tananyagok fejlesztése, képzési programok kidolgozása és akkreditálása, legalább 25 szakterületen (építészet, közlekedés, informatika, design, egyes közszolgáltatások, stb.) a kísérleti képzések tapasztalatait beépítve.”4 4

TÁMOP 5.4.5-07/1. kiemelt projekt tervezési felhívás (2007), letölthető: http://palyazat.gov.hu/doc/775

12

A fentiekben megfogalmazott alapvető célok egyértelmű utat mutattak, hogy erőteljes kísérlet indul a felsőoktatásban tanuló fiatalok, valamint a gyakorlatban dolgozó szakemberek rendszerszintű felkészítésére a hozzáférhetőség területén. A TÁMOP 5.4.5-07/1. kiemelt projektben végül 75 különböző képzést dolgoztak ki, amelyek közül több mint 50 képzési program akkreditációra vagy felsőoktatási befogadásra került. A képzési programok a szociális, egészségügyi, pedagógus továbbképzésekben, valamint a felsőoktatási intézmények alapképzéseiben váltak elérhetővé az érdeklődők számára. A projektben már több száz jelenlegi, vagy leendő szakember ízelítőt kapott a szakmai tartalomból, viszont nagy kérdés volt, hogy a projektre fordított több mint 8000 millió forint, hogyan térül majd meg, hogyan kerül át a „mainstream” oktatásba és lép ki a fogyatékosság specifikus létéből. Nos, a kérdés 2012-ben megválaszolásra került. A szociális szakterület ágazat irányítói további 500 millió forintnyi uniós támogatást terveztek a kidolgozott és minősített képzések átadására, bevezetésére felnőttképzési, és felsőoktatási intézmények számára. A TÁMOP 5.4.6. A-12. pályázat „A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése” című pályázat 2012-ben nyílt meg. Először a konvergencia régiókban, tavasszal, majd ősszel a Közép-Magyarországi Régióban pályázók számára is. A támogatási konstrukció célja az egyenlő esélyű hozzáférés eredményes és hatékony biztosításához szükséges – a TÁMOP 5.4.5. kiemelt projekt keretében kialakított és akkreditált – felnőttképzési és felsőoktatási képzési programok/modulok, tananyagok országos elterjesztése felkészített képzők segítségével, a pályázó akkreditált felnőttképzési és felsőoktatási intézményeken keresztül. A TÁMOP 5.4.5. kiemelt projekt során alapvetően olyan hiánypótló tananyagok, tematikák és képzési programok készültek, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon. Annak érdekében, hogy az új tudásanyag hosszú távú hasznosulását biztosítani lehessen, szükséges volt a különböző képző intézmények ösztönzése a tudásanyag átvételére, és a TÁMOP 5.4.5. konstrukcióban létrehozott képzési programok lebonyolítására. A TÁMOP 5.4.5. és 5.4.6. konstrukció együttes indítása garantálhatta, hogy valamennyi létrejött képzés megjelenhessen a hazai kép13

zési palettán, valamint országos szinten lehetőséget biztosított az új képzések igénybe vételére. A pályázat kiírás a korábban kidolgozott képzési programok széles körű bevezetésére és a tananyagok átvételére ösztönözte a pályázókat. Lehetőségük nyílt a képzési programok megvalósítása mellett az egyenlő esélyű hozzáférés elvének integrálására is azáltal, hogy a képzések megvalósítását az FSZK szakmailag támogatta. A képzések és az oktatás minőségének megőrzése céljából az FSZK ún. módszertani kísérés szolgáltatást nyújtott a pályázaton nyertes intézmények számára. A szolgáltatás igénybevétele nem volt kötelező, de majdnem minden nyertes igényelte a szakmai párbeszédet, amelyet együttműködés keretében valósítottak meg a felek.5 Kapcsolódás a TÁMOP 5.4.5-11/1. kiemelt projekthez A TÁMOP 5.4.6. pályázat tehát a 2007-ben tervezettek szerint egyenes folytatása volt a TÁMOP 5.4.5. pályázatnak, viszont nem egyszerűen úgy, hogy a fejlesztő (FSZK) dokumentumalapon átadta fejlesztése eredményeit, hanem egy előre tervezett, bár a megvalósítás során sok nehézséget jelentő módon valósult meg a tudásmegosztás. A nyertes pályázók számára előkészítő konzultációt biztosított az FSZK, amely keretében bemutatta az egyes tananyagokat és az akkreditált képzési programokat, majd együttműködési megállapodás keretében hozzájárult a kiválasztott képzések átvételéhez. A képzések átvételét követően a pályázók tanácsadói segítséget kapta saját akkreditációs dokumentációjuk elkészítéséhez. Több esetben szükség volt az akkreditációt végző szervezetnél való közbenjárásra is annak érdekében, hogy a pályázati célok ne sérüljenek.6 (TÁMOP 5.4.6. A-12/2. pályázati dokumentáció 2012) A képzési programok átadásával együtt járt az oktatók felkészítése (Képző Képzése Oktatási Program – KKOP), amelyet több alkalommal, a képzéseket átvevők igényei alapján valósított meg az FSZK. Ezzel párhuzamosan a tananyagokat is biztosította minden képzési programhoz 5

Szauer Csilla, Fehér Ildikó, Gombkötő Andrea, Lakatos Péter, Nagy Zsuzsanna, Páter Tünde, Perjés Beatrix, Schüttler Tamás, Simonics Benjámin, Szentkatolnay Miklós: Képzés és komplex rehabilitáció a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának támogatásáért. Új Pedagógiai Szemle, 2010/10-12, 69 -101. 6 TÁMOP 5.4.6. A-12/2. pályázati dokumentáció (2012), letölthető: http://palyazat.gov.hu/doc/3467

14

nyomtatott, és elektronikus formátumban egyaránt. Fenti szolgáltatások kvázi technikai jellegűek voltak, de nem kevés szervezési, logisztikai és emberi tényezővel kellett szembenézni a megvalósítás folyamatában, de elmondható, hogy a résztvevők partneri együttműködésükkel megkönnyítették a végrehajtás nehézségeit. Miután minden átadásra került, megkezdődtek az egyes intézményekben a képzések. Minden képzéshez többféle módszertani kísérési szolgáltatás járulhatott. A módszertani kísérést a TÁMOP 5.4.5/11. kiemelt projekt kedvezményezettje az átadásra kerülő képzési programok magas szintű megvalósításának érdekében biztosította. A módszertani kísérés több választható szolgáltatási elemből állt az alábbiak szerint: 1. Képzésvezetői coaching Az esélyegyenlőség szemléletének illesztése a kialakult képzési struktúrához, intézményi arculathoz és jövőképhez, az intézmény aktuális képzésfejlesztési céljaihoz. Képzésfejlesztési tervezés tanácsadói kísérése. 1.1. Előzetes konzultáció és tanácsadás A képzési célhoz illeszkedő és az eredményes bevezetés feltételrendszer kialakítási szempontjainak áttekintését segítő egyszeri tanácsadás. A tanácsadás (igény szerint és az időkeret adta lehetőségeken belüli mértékben) kitért a következőkre: • a kiválasztott tananyag(ok) illeszkedése a meglévő képzési struktúrába, • az adekvát képzési intenzitás és ütemezés megválasztása, szervezés, hirdetés szempontjai, • az oktató(k) kiválasztása az azonos KKOP-felkészítést végzettek közül, illeszkedésük segítése az oktatói csoportba, • az alkalmazásra kerülő – a célt leginkább támogató – irodalom, film stb. kiválasztása az ajánlatból, • az adminisztrációs és dokumentációs tevékenységek megtervezése, • az eredmények (beválás) mérhetővé tétele, a korábbi képzések tapasztalatainak átadása. 1.2. Folyamatkísérő konzultáció A képzés megvalósulásának követése, a felmerülő módszertani, ütemezési, értékelési dilemmák közös átgondolása (intézményi szinten, egyéni 15

vagy csoportos formában, tanácsadás jellegű szolgáltatás a képzésszervezés gyakorlati megvalósításra vonatkozóan). 1.3. Folyamatkísérő szupervízió Strukturált képzéskísérés, amely a képzés megvalósításának oktatói vonatkozásait érintő kérdések feldolgozására szerveződik, továbbá folyamat- és rendszerszemléleti megközelítésben segíti az egyenlő esélyű hozzáférés szemléletének a képzés egészébe történő beépítését (intézményközi szinten, csoportos formában, az oktatásban felmerülő, a szemléletformálás eredményességére koncentráló folyamat).

16

3. Az esélyegyenlőségi kurzusok beépülése a felsőoktatásba A TÁMOP 5.4.6. pályázat keretében a PTE IGYK-n megfogalmazott célok, megvalósulásuk, eredmények NAGY JANKA TEODÓRA

3.1. Az esélyegyenlőségi projekt 3.1.1. Képzési előzmények Amint arra már történt utalás, a TÁMOP 5.4.6. pályázat mintegy előzményének tekinthető a TÁMOP 5.4.5. pályázat, az annak keretében kidolgozott, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben megvalósítandó esélyegyenlőségi képzések. Az említett pályázat egyik kurzusának, az Esélyegyenlőség és joggyakorlat kurzusnak kidolgozásában és gyakorlati megvalósításában a TÁMOP 5.4.5. pályázat keretei között részt vett a Pécsi Egyetem Illyés Gyula Kara, illetve annak egyik oktatója.7 A TÁMOP 5.4.5. „A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének fejlesztése” című kiemelt projektben, az II. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása megnevezésű témacsoport Szociális tananyag-fejlesztési munkacsoportjában kifejlesztett képzési programok elsősorban szociális munkás, szociálpolitikus, szociálpedagógus hallgatók számára készültek, akik részben már rendelkeznek bizonyos előzetes tudással a szociális szakma és a jogi szabályozás területén. Már a tananyagírás időszakában megfogalmazódott, hogy mindezek az ismeretek és kompetenciák egy szélesebb kör számára is fontosak le7

TÁMOP 5.4.5. „A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása" II. témacsoport. „Esélyegyenlőség a joggyakorlatban” tananyagfejlesztés (Szociálpolitikai Munkacsoport, 2008-2009), TÁMOP 5.4.5. „A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének fejlesztése” (FSZK-PTE IGYFK – Esélyegyenlőség a joggyakorlatban – országos mintakurzus, 2009).

17

hetnek, így az egészségügyi, a pedagógusképzés és az infokommunikácós képzések hallgatói is a potenciális tananyagfelhasználók között szerepeltek. Ennek szellemében került egyrészt kialakításra, másrészt differenciálásra a tananyag is. Az elkészült képzési tematikák és tananyagok akkreditációját követően elkezdődött a képzések tartalmi, szakmai és módszertani kipróbálása. Az Esélyegyenlőség és joggyakorlat, valamint az Esélyegyenlőség a foglalkozáspolitikában képzések és az ezekhez kapcsolódó tananyagok team-munkában történő kidolgozásában én is részt vettem,8 az Esélyegyenlőség és joggyakorlat képzés felsőoktatásban történő kipróbálásának (mintakurzus) színhelye pedig a PTE Illyés Gyula Kara volt.9 A képzések tekintetében az esélyegyenlőségi képzések előzményének tekinthető a PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézetben pl. a Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzés10 akkreditáltatása és elindítása éppenúgy, ahogyan a Komplex rehabilitáció komplex modul kidolgozása és beépítése a szociális munka alapképzésbe (2010-2013.).11 8

Dr. Nagy Janka Teodóra, Dr. Kemecsei Éva, Abonyi-Tóth Andor, Fehérné Kovács Zsuzsa, Földiné Angyalossy Zsuzsa, Helfenbein Henrik, Dr. Márkus Eszter, Pataki Máté, Dr. Perfusz Andrea, Dr. Szabó Ákosné: Esélyegyenlőség a joggyakorlatban – Dr. Nagy Janka Teodóra, Székelyné Kováts Eszter, Szabó Gabriella (szerk.) – Szociális Jogi Szabályozás (SZJSZ): Tudástár, tanulói tananyag. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2009. Dr. Kovács Zsolt, Dr. Nagy Janka Teodóra: Esélyegyenlőség a foglalkozáspolitikában – Székelyné Kováts Eszter, Szabó Gabriella (szerk.) – Szociális Jogi Szabályozás (SZJSZ): Tudástár, tanulói tananyag. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2009. 9 A Szekszárdon 2009.02.17-05.12 között szemináriumi formában megvalósuló választható kurzus résztvevői a Szociális munka alapszak III. évfolyamos hallgatói voltak, az oktató pedig dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató főiskolai tanár volt (Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet). 10 „Foglalkozási rehabilitációs témájú, felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgatók költségtérítésének támogatása” – Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzés (3824/11, SZMM-FSZK, 2010–2011). (A szakirányú továbbképzésen 2010–2012 között két évfolyam végzett.) A képzéshez kapcsolódó kiadvány: Adorján Zsuzsanna Ilona, Farkasné Jakab Eszter, Horváth Péter, Mészáros Andrea, Nagy Janka Teodóra, Petróczi Ferenc, Sima Ferenc, Szellő János – Nagy Janka Teodóra, Farkasné Jakab Eszter (szerk.) A rehabilitáció komplex szemlélete. (Szekszárdi Szociális Műhely Tanulmányok; 1.) PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet, Szekszárd, 2011. 11 A TÁMOP 5.4.4. „TÉRSÉG-KÖZÖSSÉG-MINŐSÉG – Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapaci-

18

A képzési előzmények mellett szólni kell a fogyatékossághoz kapcsolódó kutatásokról is, amelyek a lokális sajátosságokhoz igazodóan választották tárgyukat.12 3.1.2. A pályázó bemutatása A fenti képzési előzmények alapján nyújtotta be pályázatát a kidolgozott esélyegyenlőségi képzéseknek a felsőoktatásban való megvalósítására „Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézménye”, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar. A Kar jogelődjét 1977-ben alapították. A kezdetben csak pedagógusképzést (előbb tanító, majd óvodapedagógus szakon is) folytató intézmény ma már 5 tudományterületen, 13 szakon képez szakembereket. Az egymásra épülő szakstruktúra (szociális munka, kommunikáció-médiatudomány, tanító, óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő, turizmus-vendéglátás BA, turizmus menedzsment MA szak, pedagógia MA koragyermekkor pedagógiája szakirány és számos felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés) lehetővé teszi a hallgatói karriertervezést. A Kar küldetésének tekinti, hogy a szűkebb régió gazdasági és társadalmi igényeinek megfelelő szakembereket képezzen. Fontos, hogy jól hasznosítható tudást adjon, amely hozzájárul az egyéni boldoguláshoz, és amely kamatoztatható a megye, a régió, az ország érdekében is. tások megerősítése Szekszárdon” projekt (2009–2012) projekt keretei között 2010–2011ben kidolgozott és a 2011/2012. tanév I. (őszi) félévétől a gyakorlatban is kipróbált Komplex rehabilitáció komplex modul egy erősen gyakorlatorientált, interaktív, kiscsoportos és probléma-centrikus képzési forma, amelyben a hallgatók megismerkednek a komplex rehabilitáció keretei között megfogalmazott új igényekkel, kihívásokkal, a fogyatékosság társadalmi modelljével, annak megvalósítási lehetőségeivel. Kiemelt szempont a rehabilitációs ismeretek komplex, interprofesszionális alapokra történő építése, az orvosi, foglalkozási, mentális, pedagógiai és szociális rehabilitációs ismeretek integrációja. A komplex modulhoz készült jegyzet: Farkasné Jakab Eszter, Horváth Péter, Mészáros Andrea, Nagy Janka Teodóra, Petróczi Ferenc, Sima Ferenc, Szellő János, Nagy Janka Teodóra, Farkasné Jakab Eszter (szerk.) A komplex rehabilitáció. (Szekszárdi Szociális Műhely Tanulmányok 3.) PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet, Szekszárd, 2012. 12 A PTE IGYK szociális munka szakos hallgatóival a tanszéki, majd intézeti kutatások során 2000 tavaszán a szociális gondoskodás tradicionális formáit, és ennek részeként a fogyatékos személyekről gondoskodást kutattuk. Ehhez jó terepnek tűnt a Bukovinából a második világháborút követően Magyarországra menekült bukovinai székelyek hagyományőrző közössége. Nagy Janka Teodóra: A szociális gondoskodás hagyományai a bukovinai székelyek körében. Új Dunatáj 2006. 11:2-3. 86-91.

19

A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézete13 számon tartja, hogy 1989-ben Szekszárdon indult az országban először nappali tagozatos főiskolai általános szociális munkás képzés. Az „európai ihletésű” képzés elmúlt évtizedeiben a gyakorlatorientáltság és a korai specializáció vált a szekszárdi képzés „védjegyévé”, ahogyan azok az oktatók, akik élethivatásuknak tekintették a minőségi szociális szakemberképzést. A nappali és levelező tagozaton (az utóbbin székhelyen kívüli képzésben Székesfehérváron) végzett hallgatók nemcsak a város, a megye, a régió, de az ország egész területén a szociális ellátórendszer részeseivé, formálóivá váltak. Tapasztalataik legjavát a közel 80 terephely egyikén tereptanárként is hasznosították – így kapcsolódva ismét az alma materhez. A képzés első időszakában kialakult szakirányokra (gyermek- és ifjúságvédelem, idősvédelem, közösségszervezés, mentálhigiéné) épültek a 2006-tól induló szociális munka alapszak komplex moduljai: a gyermekvédelem, az idősvédelem, az igazságügyi szociális munka, a szociális adminisztráció, a szociális informatika, a szociális szolgáltatások szervezése – és a TÁMOP 5.4.4. pályázat keretében kidolgozott szociális munka a fenntartható fejlődésért, valamint a komplex rehabilitáció. A hallgatók az intézmény nemzetközi kapcsolatai révén külföldön is folytathatják tanulmányaikat, bekapcsolódhatnak a tudományos diákköri munkába, a diplomaszerzést követően pedig mesterszakon folytathatják tanulmányaikat, vagy a Kar, az Intézet posztgraduális képzésre (szociálgerontológia, komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzés) és szakvizsgára várja vissza őket. 3.1.3. A projekt bemutatása A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara az Esélyegyenlőség a joggyakorlatban országos mintakurzus eredményes megvalósítását követően számos megkeresést kapott más felsőoktatási intézményektől, szervezetektől, hallgatóktól a folytatás lehetőségeit tekintetében. A kipróbált tananyag is jól vizsgázott, a hallgatók szívesen szereztek volna további ismereteket a témában. Ezért, amikor kiírásra került a TÁMOP 5.4.6. pályázati konstrukcióhoz kapcsolódóan a képzésbe való bekapcsolódás, a Kar élt a lehetőséggel. Bár partnereivel együttműködésben 13

Az Intézet neve 2014. július 1-től a szervezeti változásokat követően: Társadalomtudományi Intézet.

20

szívesen vállalkozott volna felnőttképzésre is, a pályázati kiírásnak megfelelően csak egy típusú képzési lehetőséget választhatott, így a felkínált képzések közül a felsőoktatásban elsősorban az info-kommunikációs akadálymentesítéssel összefüggő képzéseket választotta. A Kar és intézete, a Kar vezetése és oktatói nagy feladatra vállalkoztak, amikor 9 különböző tantárgyból 27 kurzus megtartására pályáztak. Azt is vállalták, hogy az egyetlen kiképzett oktató mellett még további oktatókat iskoláznak be, hogy esélyegyenlőségi képzési kompetenciákat szerezzenek. Ily módon kívánták megvalósítani a kitűzött célt: az esélyegyenlőségi ismereteket mind szervesebb részévé tenni a felsőoktatásnak, a karon folyó képzések több területén. Bár a felsőoktatás számára a pályázat megvalósítási időszaka kedvezőtlen változásokat hozott (a társadalomtudományi és ezen belül a szociális képzések különösen hátrányos helyzetbe kerültek: a felvételi követelmények szigorodása következtében a hallgatói létszám a PTE IGYK-n is jelentősen csökkent), igyekeztünk maradéktalanul megvalósítani vállalásainkat mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A 2012/2013. tanév őszi féléve a képzők képzésének ideje volt a pályzat szerint. A hallgatói képzések a 2012/2013. tanév tavaszi félévében kezdődtek (2 csoport), legnagyobb számban a 2013/2014. tanév őszi (13 csoport) és tavaszi (4 csoport) félévében zajlottak. A képzések utolsó szakasza a 2014/2015. tanév őszi félévében valósult meg (8 csoport). A megvalósított képzések ütemezése 2012/2013. tanév II. félév Esélyegyenlőség a joggyakorlatban (Dr. Nagy Janka Teodóra – 2 csoport) 2013/2014. tanév I. félév Esélyegyenlőség a joggyakorlatban (Dr. Nagy Janka Teodóra – 4 csoport) Szociális munka fogyatékos személyekkel (Bíró Anikó – 4 csoport) Egyenlő esélyű kulturális- sport és szabadidős tevékenységek (Dr. Bartos Éva – 1 csoport) Esélyegyenlőségi kapcsolati tréning (Dr. Szekeres Ágota – 3 csoport) Információs technológia a szociális munkában (Tömösközi Péter Viktor – 1 csoport) 2013/2014. tanév II. félév Kommunikációs hídépítés ép és fogyatékos emberek között (Szekeresné Gáspár Judit – 1 csoport) 21

Pillanatképek a TÁMOP 5.4.6. projekt esélyegyenlőségi kurzusairól. PTE IGYK 2012–2014

22


23

Egyenlő esélyű kommunikáció a médiában (Szekeresné Gáspár Judit – 1 csoport) Esélyegyenlőségi kommunikációs ismeretek a munka világában (Bányainé Salamon Judit – 1 csoport) Esélyegyenlőséget szolgáló infokommunikációs technológiák a gyakorlatban (Tömösközi Péter Viktor – 1 csoport) 2014/2015. tanév I. félév Esélyegyenlőség a joggyakorlatban (Dr. Nagy Janka Teodóra – 8 csoport) Összességében a PTE Illyés Gyula Karán a projekt időtartama alatt (2012. 09.01.-2014.10.31.) a 9 esélyegyenlőségi tantárgyat 27 csoportban 227 hallgató hallgatta le, azaz a Kar minden negyedik hallgatója részt vett esélyegyenlőségi képzésben. A képzéseket sikeresen teljesített 212 fő, akik tanúsítványt is kaptak, (amelyet csatolhatnak álláspályázat esetén önéletrajzukhoz is). A zárókonferencián megjelent hallgatók a tanúsítványokat ünnepélyes keretek között vehették át. A projektmenedzser (Dr. Nagy Janka Teodóra) munkáját az egyszeri határidőmódosítással megvalósuló teljesülések során Balogh Kitti pénzügyi vezető és Erős Krisztina oktatásszervező segítette. A projekt megvalósítása döntően képzésekre koncentrálódott, amelyek felét saját, felét óraadó oktató tartotta. Sajnálatos tény, hogy a felsőoktatási negatív mobilitási folyamatok felgyorsulása miatt a képzésben részt venni kívánó saját oktatók száma csökkent, és az FSZK által javasolt, képzett oktatók óraadókként végezték e feladatot. Munkájukat magas szinten látták el, de a pályázat keretei nem biztosítottak lehetőséget intenzívebb és hosszabb távú jelenlétükre a felsőoktatási intézményben. A képzések eredményeinek disszeminációjára a projekt teljes ideje alatt nagy figyelmet fordítottunk. Egyrészt a partnerintézményekkel való együttműködések révén (pl. TOSINA – Tolna megyei Siketek és Nagyothallók Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Tolna megyei Egyesülete, fogyatékos személyek számára nappali és tartós bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmények, Pedagógiai Szakszolgálat, stb.), másrészt a médiát is bevontuk a kurzusok tapasztalatainak szélesebb körű megosztásába (pl. Tolna Megyei Népújság, Szekszárdi Vasárnap, Antritt Rádió, Pixel TV), a hallgatói projektmunká megismertetésére. A projekt nyilvánosságát a kari honlapon történő megjelenés biztosítja: a 24

projektesemények nyomon követése, a kurzusokon készült fotók, a pályázati megvalósulást ismertető film (www.igyk.pte.hu). A projekt zárókonferenciáján (Szekszárd, 2014. május 8.) a projekteredmények összefoglalása, értékelése és országos kontextusba helyezése után a projektmenedzsment, az oktatók, a hallgatók és az együttműködő partnerek osztották meg tapasztalataikat. A hallgatói projektmunkák (filmek, interjúk, kurzusértékelések) meghatározó élményt jelentettek a résztvevők és a meghívottak számára egyaránt. A pályázatban kitűzött közvetlen célt – a pályázati indikátoroknak megfelelő esélyegyenlőségi képzés megvalósítását, hallgatói részvételt – a projekt időtartama alatt sikerült elérni. A közvetett célhoz azonban, ahhoz, hogy az esélyegyenlőségi képzések szervesen beépüljenek a felsőoktatásba és biztosított legyen tartós jelenlétük (nemcsak „vendégjátékuk”) további prioritási támogatásokra van szükség.

3.2. Esélyegyenlőségi kurzustapasztalatok: esélyegyenlőség a joggyakorlatban A projekt kurzusai rendkívül sokszínű tematikával, nagyszerű előadókkal valósultak meg. Ezek mindegyikét sajnos nem mutathatjuk be a terjedelmi korlátok miatt e kiadvány keretei között. Az Esélyegyenlőség a joggyakorlatban kurzus bemutatásával, az esettanulmány módszereinek alkalmazásával mégis kísérletet teszünk a projekt eredmények számba vételére. A Madridi Nyilatkozat (2002) fordulópontot jelentett a fogyatékosügy történetében, hiszen a jövőkép, a konkrét tennivalók megfogalmazása mellett rámutatott azokra az eredményekre, amelyek a fogyatékos személyek számára a saját életük irányításához szükséges jogok megszerzéséig vezettek. Magyarországon is jeles dátum volt az „Európai Fogyatékos Emberek Éve” (2003), hiszen ekkor lépett hatályba az egyenlő bánásmódól szóló 2003. évi CXXV. törvény, amely a jog- és érdekérvényesítés új területére irányította a figyelmet. Nemcsak új fogalmakat, jogokat és kötelezettségeket, az önálló döntés- és felelősségvállalás szabályait, az érdekérvényesítés új módszereit kellett megtanulniuk a fogyatékos személyeknek, a hatóságoknak, a munkáltatóknak, az intézményeknek, a civileknek és a társalmi közszereplőknek, de nekünk, a 25

többségi társadalom tagjainak is erőteljes szemléletváltozás első lépése volt.14 3.2.1. Az Esélyenlőség a joggyakorlatban kurzus leírása Az Esélyegyenlőség a joggyakorlatban kurzus célja felkészíteni a többségi társadalom tagjait erre a szerep- és szemléletváltozásra, a kapcsolatfelvételre és az együttélésre a fogyatékos személyekkel. Eközben alkalmat teremt a modern európai állam és polgárai viszonyának bemutatására is (pl. a fogyatékos személyek társadalmi, politikai és jogi helyzetére az Európai Unióban és Magyarországon). A képzésben résztvevő, elsősorban a szociális alapszakos és mesterszakos hallgatók (szociális munka, szociálpedagógia alapszak, szociális munka, egészségügyi szociális munka, szociálpolitika mesterszak), akik a képzés során elsajátították a jogi alapismereteket és már tisztában vannak a szociális jog alapvető jogintézményeivel, a szociális munka alapvető értékeivel és módszereivel. Így a kurzus hozzájárul • ismereteik bővítéséhez a fogyatékosság és az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai és nemzetközi (európai unós) jog vonatkozásában, • jogalkalmazási készségeik fejlesztéséhez (a képzés során korábban szerzett jogi ismereteikre alapozva), • a hallgatók szociális érzékenyítéséhez és elfogadó, diszkriminációmentes attitűdformálásához, • a szociális szakember személyes és hivatásbeli fejlődéséhez. A kurzuson való aktív részvétel, az önálló kutató és feldolgozó munka (self-directed learning) eredményeként a hallgatók elsajátítják azokat az ismereteket, készségeket, értékeket, amelyek a fogyatékos személyek jog- és érdekérvényesítéséhez szükségesek. A speciális jogi ismeretek szakszerű és diszkriminációmentes alkalmazásával pedig képesekké válnak hatékony és szakszerű tanácsot adni a fogyatékos személyeknek, illetve amennyiben szükséges, érdekükben eljárni. Ennek megvalósulásához a hallgató képessé válik: • komplex módon kezelni a mindennapi életben felmerülő jogi ismereteket is igénylő problémákat, helyzeteket, • feltárni a köznapi és a jogászi gondolkodásmód közötti különbségeket, 14

Nagy Janka Teodóra 2009.

26

• rámutatni arra, hogy milyen problémák forrása lehet a nem kellő alapossággal ismert, helytelenül használt/értelmezett jogi nyelvezet, • a precíz, mégis érthető jogi nyelvhasználatra, • a gyors és hatékony jogalkalmazást elősegítő sajátos technikák elsajátítására, • a jogalkalmazói szervezetrendszerben való tájékozódásra, • áttekinteni az egyes szervtípusok, eljárások jellegzetességeit, • helyesen kiválasztani a felmerülő jogi problémákkal történő szembesülés esetén az elérendő cél érdekében helyesen kiválasztott stratégiát, • a szociális munkás kompetenciáinak tudatosítására a jog területén. A képzés a hallgatók és az oktató(k) aktív részvételére és együttműködésére épül. Az esetmegoldások során a résztvevők személyes és szakmai tapasztalataikat, gondolkodásmódjukat hasznosítják és kritikailag elemzik azt (önreflexió). Az esetfeldolgozások során felszínre kerülő előítéleteket és diszkriminatív megnyilvánulásokat a résztvevőknek tudatosítani és feldolgozni szükséges annak érdekében, hogy képesek legyenek a jogot, mint az esélyegyenlőség biztosításának eszközét alkalmazni szakmai tevékenységük során. A csoportos és egyéni gyakorlatok természete szakmai titoktartást, elfogadást és kölcsönös érzelmi támogatást kíván meg a résztvevőktől. A gyakorlatok, esetelemzések során a résztvevők bizonyságot adnak arról, hogy ismerik a fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályokat, tudják, hogy azok hol találhatóak, hogyan értelmezendők, alkalmazandók és használhatók érdekérvényesítésre és érdekképviseletre. A fentiek elsajátításáról a hallgatók csoportonként (3-5 fő) adhatnak számot a fogyatékos személyek esélyegyenlősége alapkérdéseit bemutató, a jog- és érdekvédelem eszközrendszerét és módszereit alkalmazó projekt megfelelő színvonalú elkészítése és bemutatása során. A nyomtatott vagy digitális formában elkészített, a projektzárás alkalmával bemutatott, a bemutatást követő vita során sikeresen megvédett projekt az alábbi témák közül választható. • honlapkészítés/honlaphoz hozzájárulás • tájékoztató füzet készítése • filmkészítés a témában • jogsegély (interjú, esettanulmány) • a joggyakorlat alapkérdései (interjú, esettanulmány) 27

• érdekvédelem és esélyegyenlőség (interjú, esettanulmány, újságcikk) • esélyegyenlőségi tárgyú közösségi program • egyéb, az oktatóval egyeztetett téma.15 Az értékelés szempontjai az alábbiak lehetnek: • a témaválasztás (aktualitása, megvalósíthatósága, közérdekűsége, stb.) • a projekt megvalósítása (pl. feladatmegosztás a csoporton belül, ütemezés, együttműködő partnerek bevonása, a projekt várható és konkretizálódó hozadékai) • a projekt tárgyi megnyilvánulása (nyomtatott vagy digitális forma, közösségi program, stb.) • a projekt témájához kapcsolódóan a jogi és érdekvédelmi szempontok megjelenítése (pl önállóan gyűjtött és feldolgozott jogszabályi anyag, esetlegesen ítélkezési gyakorlat) • a tananyagra és az ajánlott irodalomra, valamint a gyakorlati példákra, tapasztalatokra támaszkodás • a témára vonatkozó aktuális problémák ismerete, megjelenése a projektben (esetlegesen problémacentrikus megközelítés) • terminológia használat, szemlélet és empátia, innovativitás • a projekt bemutatása (feladatmegosztás, együttműködés, kommunikációs eszközök használata, önálló vélemény megfogalmazása, stb.). Az értékelés projektenként (azaz csoportonként) történik. Nem fogadható el az a projekt, amely: • a formai követelményeknek nem felel meg, vagy • amely tárgyi tévedéseket tartalmaz, vagy • amely forrásmegjelölés nélkül használ anyagokat, vagy • amely szemléletében nem egyeztethető össze a kurzus céljaival, vagy • amely nem kerül bemutatásra a kurzuszáró órán. A kurzuson feldolgozandó témakörök/modulok: 1. Alapfogalmak és alapproblémák a fogyatékosság körében. (A képzés tematikájának, céljának és feladatainak, feltételrendszerének ismer15

A projekt anyaga min. 20.000 ne, digitális tartalom (film, hanganyag) esetén min. 20 perc, honlap esetén min 8 lap, közösségi program esetén min 45 perces program, a projekt bemutatására 15-30 perc áll rendelkezésre a kurzust záró foglalkozáson.

28

tetése: a képzés során elsajátítandó ismeretek, készségek, értékek és attitűdök, a teljesítés feltételeinek ismertetése. Alapfogalmak és alapproblémák a fogyatékosság különböző területein.) 2. A fogyatékos személyek igényei és gondjai (megismerés és megtapasztalás). (Érzékenyítő gyakorlatok: látási, hallási, mozgásszervi fogyatékosság. Találkozás, beszélgetés fogyatékos személyekkel.) 3. Az esélyegyenlőség történeti kérdései. 4. Az esélyegyenlőség hazai szabályozási rendszere. (Az esélyegyenlőség hazai szabályozása, intézményrendszere.) 5. A fogyatékos személyek esélyegyenlősége: szolgáltatások és támogatások. (Biztosítási ellátások (egészségügyi szolgáltatások és pénzbeli ellátások, nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások), segélyezési ellátások (pénzbeli ellátások és természetbeni támogatások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások). 6. A fogyatékos személyek esélyegyenlősége: a jog- és érdekvédelem eszközrendszere, módszerei. (A jog- és érdekvédelem intézményei, eszközrendszere, sajátos módszerek, jogalkalmazási technikák a jog- és érdekvédelemben. Ismerkedés a fogyatékos személyek által használt speciális szoftver- és hardver eszközökkel.) 7. Esélyegyenlőség a joggyakorlatban. (Az esélyegyenlőséghez kapcsolódó projekt bemutatása, megvitatása egy esetkonferencia keretében. Kurzusértékelés, kurzuszárás, minőségbiztosítás.) A kurzuson a készségfejlesztés területei (a tárgyi tudás mellett az eszköztudás és a készségfejlesztés hangsúlyozása): 1. A jog segítő szerepének, lehetőségeinek tudatosítása. (Attitűdformálás, integrált gondolkodás fejlesztése, fogyatékos személyek egyenértékűségének tudatosítása). 2. Jogszabálykeresés. (Hagyományos és számítógépes, internet használat, infokommunikációs eszközök, akadálymentesített szoftverek ismerete, használata). 3. Jogi probléma felismerése, a tényállás megállapítása, jogi tények, a jogszabály értelmezése. (Elemzési készség, probléma megoldó készség, jogalkalmazási technikák). 4. Jog- és érdekérvényesítés a szociális ellátórendszerben. (Igazgatási, kommunikációs készség, együttműködési készség, érdekvédelmi technikák). 29


30


31

A kurzushoz kapcsolódó irodalmak Kötelező irodalom Esélyegyenlőség a joggyakorlatban tananyag egyes fejezetei a vonatkozó modulokhoz kapcsolódóan. Dr. Nagy Janka Teodóra, Dr. Kemecsei Éva, Abonyi-Tóth Andor, Fehérné Kovács Zsuzsa, Földiné Angyalossy Zsuzsa, Helfenbein Henrik, Dr. Márkus Eszter, Pataki Máté, Dr. Perfusz Andrea, Dr. Szabó Ákosné: Esélyegyenlőség a joggyakorlatban – Dr. Nagy Janka Teodóra, Székelyné Kováts Eszter, Szabó Gabriella (szerk.) – Szociális Jogi Szabályozás (SZJSZ): Tudástár, tanulói tananyag. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2009. Ajánlott irodalmak, elektronikus tananyagok Kálmán Zsófia, Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest, 2002. Bujdosó Balázs, Kemény Ferenc: Fogyatékosság és rehabilitáció. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2008. http://moodle.disabilityknowledge.org/ Ajánlott linkek www.fszk.hu www.efoesz.hu www.mvgyosz.hu www.meosz.hu www.sinosz.hu www.esoember.hu www.kezenfogva.hu/nehagydmagad A projekt során lehetőségünk nyílt a TÁMOP 5.4.5. kezdetén felmerült – nemcsak felsőbb éves szociális munkás hallgatók számára, hanem – szélesebb körben történő esélyegyenlőségi képzés kipróbálására is. Az I. évfolyamos szociális munkás hallgatók, illetve a nem szociális munkás, hanem pl. kommunikáció vagy pedagógus szakos hallgatók számára meghirdetett szabadon választható kurzus esetében komoly kihívás volt, hogy az eredeti tematikát hozzá kellett igazítani a képzési igényekhez és 32

még hangsúlyosabb feladat volt az érzékenyítés, a megtapasztalás, az „élményszerzés”. A témakörök esetében voltak olyan tematikai blokkok, amelyeknél az életkori sajátosság vált az súlyozási elv kiindulópontjává, illetve az irodalom és a jogszabályjegyzék is változott ennek megfelelően. (Az érintett témakörök, irodalmak és jogszabályok esetében félkövér betűvel jelezzük a módosulást vagy kiegészítést.) 1. Alapfogalmak és alapproblémák a fogyatékosság körében. (A képzés tematikájának, céljának és feladatainak, feltételrendszerének ismertetése: a képzés során elsajátítandó ismeretek, készségek, értékek és attitűdök, a teljesítés feltételeinek ismertetése. Alapfogalmak és alapproblémák a fogyatékosság különböző területein. A sajátos nevelési igényű gyermek fogalma, típusai (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral élő gyermekek, tanulók). 2. A fogyatékos személyek igényei és gondjai (megismerés és megtapasztalás). (Érzékenyítő gyakorlatok (látási, hallási, mozgásszervi fogyatékosság). Találkozás, beszélgetés fogyatékos személyekkel, gyermekekkel, pedagógusokkal (a tanári szerep), szakemberekkel, intézménylátogatás.) 3. Az esélyegyenlőség történeti kérdései. 4. Az esélyegyenlőség hazai szabályozási rendszere. (Az esélyegyenlőség hazai szabályozása, intézményrendszere. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. évi törvény a sajátos nevelési igényű gyermekek jogairól (pl. különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz). A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a képzési kötelezettség.) 5. A fogyatékos személyek esélyegyenlősége: szolgáltatások és támogatások. (Biztosítási ellátások (egészségügyi szolgáltatások és pénzbeli ellátások, nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások), segélyezési ellátások (pénzbeli ellátások és természetbeni támogatások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások). A sajátos nevelési igényű gyermekek számára nyújtott intézményes ellátások, szolgáltatások. A sajátos nevelési igényű gyermekek közoktatási ellátása, feltételrendszere (pl. az iskolaépület akadálymentesítése, berendezés, taneszközök, az oktatási folyamatban nyújtott szolgáltatások). 33

6. A fogyatékos személyek esélyegyenlősége: a jog- és érdekvédelem eszközrendszere, módszerei. (A jog- és érdekvédelem intézményei, eszközrendszere, sajátos módszerek, jogalkalmazási technikák a jog- és érdekvédelemben. Ismerkedés a fogyatékos személyek (gyermekek és fiatalok) által használt speciális szoftver- és hardver eszközökkel. Fogyatékos gyermekeket segítő szakmai és érdekképviseleti szervezetek (pl. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Értük-Velük Egyesület, Fogd a kezem Alapítvány, Kézenfogva Alapítvány, stb.) 7. Esélyegyenlőség a joggyakorlatban (Esetkonferencia). Irodalom Kötelező irodalom Esélyegyenlőség a joggyakorlatban – Szociális jogi szabályozás (Szerk.: Nagy Janka Teodóra – Székelyné Kováts Eszter-Szabó Gabriella), FSZK, Budapest, 2009. Nagy Janka Teodóra: A fogyatékos gyermekek és fiatalok számára nyújtott intézményes ellátások. In: A fogyatékosügy hatályos jogszabályi környezete. NCSSZI, Budapest, 2013. Csányi Yvonne: A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In: Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, ELTE-BGGYTF. 2000. 377–407. Ajánlott irodalmak, elektronikus tananyagok Bíró Endre: A fogyatékosság jelensége a jogtudományban. In: Zászkaliczkí Péter – Vedres Tamás: Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. ELTE, BGGYFK és KFPSZ, Budapest, 2004. 369-416. Dr. Halmos Szilvia – dr. Gazsi Adrienn: Esetjogi tanulmányfüzet. Az értelmi fogyatékos, a halmozottan fogyatékos és autista emberek számára működtetett antidiszkriminációs jelzőrendszer tapasztalatai. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2008. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGYFK, Budapest, 2000. Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest, 2002. 34

Farkasné Jakab Eszter – Horváth Péter – Mészáros Andrea – Nagy Janka Teodóra – Petróczi Ferenc – Sima Ferenc – Szellő János: Komplex rehabilitáció. Szekszárdi Szociális Műhely Tanulmányok 3. PTE Illyés Gyula Kar, SZMSZI, Szekszárd, 2012. http://moodle.disabilityknowledge.org/ Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Ajánlott linkek: http://sni.lap.hu 3.2.2. Kurzustapasztalatok A kurzus eredeti elképzelését tartalmazó, fentebb ismertetett leírás a gyakorlat tapasztalatai alapján árnyalódott, módosult. Mindig formálták – éppen erőteljes interaktivitása miatt – a hallgatók előzetes ismeretei, nyitottságuk, orientációjuk. Az elmúlt években e kurzusok esetében két jól elkülöníthető gyakorlat alakult ki. 1. Az eredeti elképzeléshez igazodóan a szociális munkás képzés felső évfolyamainak kötelező, illetve szabadon választható kurzusainak tapasztalatai az alábbiakban összegezhetőek: 1.1. A kurzus hallgatói körét úgy igyekeztünk kiválasztani, hogy egy viszonylag homogén csoport alakuljon ki. Ez a III. évfolyamos szociális munka alapszakos hallgatóknál kötelezően választható tárgy esetében könnyen megvalósulhatott, viszonylag nagyobb létszámmal is. 1.2. Az óraszámok a felsőoktatás féléves óraszámaival egyezően alakultak a gyakorlati, tehát heti 2 órás és 2 kredites szeminárium esetében. 1.3. A kurzus tananyagát és segédanyagaihoz a hallgatók a Coospacen keresztül zárt rendszerben a félév elején már hozzáfértek, így lehetőség nyílt az előzetes készülésre, illetve a tananyag és az oktatási segédanyagok folyamatos használatára. 1.4. A kurzus tartalmi kérdései és az egyes modulok tekintetében tapasztalatként fogalmazható meg, hogy az 1-2. órán az 1. modul (Alapfogalmak) teljesítése elég feszes volt. (Nem kerülhető meg ugyanis a te35

matika részletes megbeszélése mellett a csoportalakítás, a projekt céljának ismertetése, részletezése, továbbá a személyes motivációk végigbeszélése és a hallgatói megszólalások biztosítása. Így kevés idő marad az alapfogalmak és alapproblémák kifejtésére. Ez a témakör az 1-2. órán nem került lezárásra, hanem ténylegesen tovább folytatódott a 2. érzékenyítő modul óráin – szerencsés formában a meghívott érintettek folytatták a fogalmi alapozást.) A 2. modul (Érzékenyítő, tapasztalatszerző óra) rendkívül jelentős a képzésben, hiszen az érintettekkel történő találkozás az érzékenyítő órán emocionális, szemléletbeli és empátiás megalapozását jelenti a kurzusnak, és a további modulok esetében is az itt elhangzottakra, történtekre lehetett építeni. A képzés során ezért tartottuk feltétlenül fontosnak az érintett fogyatékos személyek és érdekképviseleteik részvételét, az ismeretek átadása mellett a széleskörű szemléltetést, a személyes tapasztalatszerzést és azt, hogy beszélgetésekre is időt hagyjunk a hallgatói megnyilvánulások mellett. Az érzékenyítő órák szempontjából meghatározó volt, hogy állandó és tapasztalt, nagyszerű vendégekkel, érintett kollégákkal dolgozhattunk együtt: a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének elnökasszonyával, Kovács Lászlónéval és munkatársaival valamint a Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók Egyesületének profi érzékenyítő szakemberével, szakmai vezetőjükkel Simonné Váradi Zsuzsannával. A 3. modul (Az esélyegyenlőség történeti kérdéseinek vizsgálata) az előzetes elképzeléstől eltérően nemcsak részben, hanem teljes egészében az órán, csoportmunkában került feldolgozásra. Ennek oka az volt, hogy már az elején látszott, hogy a projekt teljesen ki fogja tölteni a nem kontakt órákra szánt időt, ezért nem kívántam további otthoni feladatokat adni. Az órai munka során az egyes csoportok esetében jól látható volt a történeti visszatekintés fontossága, és az, hogy a hallgatók igyekeztek előzetes ismereteiket, tapasztalataikat is alkalmazni a feldolgozás során. A 4. modul (Az esélyegyenlőség hazai szabályozási rendszere) a kurzus tárgya szempontjából történő tájékozódás koordináta rendszerének megismertetésére volt elegendő, inkább a tájékozódáshoz szükséges alapvető információk elsajátíttatása, rögzítése és biztos használata tűnt reális célnak. Az 5. modul (A fogyatékos személyek esélyegyenlősége: szolgáltatások és támogatások) feldolgozása interaktív és gyakorlatorientált. Számító36

gépes teremben, a Coospace-n lévő tananyaghoz és oktatási segédanyagokhoz, esetekhez, az internethez, a célzott honlapokhoz és jogtárhoz közvetlenül hozzáférve hatékony jogalkalmazási gyakorlat valósulhatott meg. Az egyes problémakörök feldolgozása csoportmunkában történt, mindig figyelve a visszacsatolásra és az ellenőrzés/önellenőrzés megvalósulására is. Fontos volt az is, hogy az esetek kapcsán kitérjünk az éppen aktuális kérdésekre (pl. jogszabályváltozások, érdekvédelmi szervezetek által felvetett problémák, a sajtóban megjelenő információk). A 6. modul (A jog- és érdekvédelem eszközrendszere, módszerei) bizonyult az oktatás során a legsokrétűbbnek, legszínesebbnek. Itt volt alkalom a 4. modul esetében csak vázlatosan ismertetett intézményrendszer egyes elemeinek alaposabb megismerésére, megismertetésére a csoportmunka során. (Pl. az 1998. évi XXVI. törvény esetében nemcsak a jogszabály egyszerű tárgyalásáról volt szó, hanem annak az értelmi fogyatékos személyek által megismerhetővé, érthetővé tételének formájáról, megvalósulásáról, ennek „jó gyakorlatairól” az érdekvédelmi szervezetek honlapjain.) A készségfejlesztés egyes területeinek fejlesztésére is itt nyílt lehetőség (pl. az empátia, tolerancia erősítése mellett az igazgatási, kommunikációs készség, együttműködési készség, érdekvédelmi technikák). A fogyatékos személyek által használt speciális szoftver- és hardver eszközökkel ismerkedés során egy informatikus kolléga és a Vakok- és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének munkatársa volt szakértőnk, vendégünk. (Alapvetően a tananyagra támaszkodtunk az ő példáikkal, véleményeikkel, meglátásaikkal, kérdéseikkel és feladataikkal kiegészítve.) A 7. modul (Esetkonferencia) igen izgalmas volt. Egyrészt egy félévük volt a hallgatói csoportoknak a bemutatandó projekt elkészítésére, másrészt a konkrét vállalások ismeretében oktatóként magam is várakozással tekintettem a megvalósulás elé. Az egyes csoportok a megadott keretek között önállóan választottak projekt témát, és bár folyamatos visszacsatolás volt a félév során, mégis a kész projekttel a kurzus hallgatói csak a 7., azaz kurzuszáró modul alkalmával szembesültek. A projektek várható időtartama miatt már előre úgy terveztük, hogy „dupla órával” zárunk. Erre – ahogyan a gyakorlat is igazolta – mindig szükség is volt. A kurzuszárásra a hallgatók vendégeket is hívhattak – akik elsősorban az érintettek vagy a projektben részt vevő, segítő külső partnerek közül kerültek ki. A projektek bemutatására meghívtuk a fo37

gyatékos személyek érdekképviseleti szervezeteinek az érzékenyítő órán részt vett vezetőit, munkatársait, a sajtó képviselőjét – és volt, amikor vendégeink voltak az FSZK delegáltjai is. A mintakurzus zárásáról (Szekszárd, 2009. 05. 12. – 1. sz. melléklet) emlékeztető, hallgatói öszszefoglaló készült, továbbá megjelent egy cikk a megyei sajtóban, de minden kurzuszáráson készült video- vagy fotófelvétel. (Ezekből készült válogatás a mellékelt DVD-n!) Mivel az volt a gyakorlat, hogy a 7. modul projektzáró része, az „Esetkonferencia” kitöltötte a megadott időtartamot, így a kurzus értékelésére és a minőségbiztosításra általában egy külön alkalommal került sor. Nagyon fontos volt a kurzus résztvevőivel folytatott immár szűk körű, azaz meghívottak, vendégek nélküli beszélgetés – hogy kinek mit jelentett, mit adott a kurzus és mit hiányolt, vagy milyen kiegészítéseket, változtatásokat javasolna egy következő kurzus számára. A hallgatók őszintén, kritikusan, felelősséggel és innovatívan fogalmazták meg meglátásaikat, véleményeiket – ahogyan ez a mellékelt véleményválogatásból is kiderül (2. sz. melléklet). A szociális munka alapszak képzésbe a III. évfolyam hallgatói számára kötelezően választható tárgyként beillesztett esélyegyenlőségi kurzus esetében. a) Erősségek voltak 1. A III. évfolyamos szociális munkás hallgatók – a speciális előfeltételként megszabott szociális jogi alapokon túl is – tovább építkezhettek a korábbi évfolyamokon elsajátított ismeretekben, készségekben (Szociális munka, Szociálpolitika/Szociálpolitika történet, Készségfejlesztés). 2. A kurzus hallgatóinak érdeklődése erősödött a fogyatékos személyeket érintő területek, kérdések, a szociális szakma ezen területei iránt. (Pl. részt vettek a 2009 áprilisában az FSZK és az Esélyek Háza által az akadálymentesítés tárgyában tartott konferencián, többen a fogyatékosság témaköréből választottak szakdolgozati témát, tervként fogalmazódott meg egy közös program: a Láthatatlan kiállítás megtekintése Budapesten.) 3. A kurzus keretében a Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet OTDK-n III. helyezést elért hallgatója bemutatta az értelmi fogyatékos személyekkel együtt végzett érzékenyítő projektjét és ehhez kap38

csolódó kutatási eredményeit. Ezzel a hallgatók számára – nem titkoltan – a kurzuson végzett munka további folytatásának lehetőségeit is igyekeztünk felvillantani. 4. A kurzus hallgatói az órákon és a projekt készítése során személyes kapcsolatba kerültek fogyatékos személyekkel, érdekvédelmi szervezeteik munkatársaival. Szemléletük e beszélgetések, közös munkafázisok során is formálódott. Ez tükröződött a projektek bemutatása alkalmával. A projekt ismertetését követő szakmai beszélgetések, viták nagyon komoly hozzáadott értéket jelentettek (pl. a képzés első évfolyamán végzett, személyében is érintett egykori hallgató, hiteles kolléga véleménye, meglátása, kiegészítése). 5. A kurzus egyik résztvevő hallgatójának szakmai alkalmasságára éppen a projekt bemutatása kapcsán figyelt fel az egyik érdekvédelmi szervezet meghívott vezetője és ajánlott fel számára munkalehetőséget. 6. A hallgatók bekapcsolódtak további, a fogyatékosügyhöz kötődő programokba, kutatásba (pl. közvetlenül a kurzus befejezését követően a fogyatékos személyek turisztikai igényei feltárásának támogatására kiírt pályázatban (FOG-KT-08) a Motiváció Alapítvánnyal együttműködve a Tolna megyei kérdőíves lekérdezésbe). b) Gyengeségek voltak 1. A szervezésre, előkészítésre, a hallgatók figyelmének előzetes felkeltésére, a motiválásra viszonylag kevés volt az idő. 2. A felsőoktatásba integrálódva a képzésnek alkalmazkodnia kellett annak általános és kari sajátosságaihoz (pl. óraszám: heti kettő, így feszes időbeosztás, alig volt alkalom a „helyi tapasztalatszerzésre” pl. érdekképviseleti szerveknél). 3. A feszített időbeosztás és sok elsajátítandó ismeret miatt a hallgatók által megkívántnál kevesebb idő nyílt a visszacsatolásokra. c) Lehetőség 1. A leendő szociális szakemberek érzékenyítése. 2. A kurzustapasztalatok alapján felvetődött egy a szociális képzésen túli hallgatói csoport számára való hozzáférhetősége is – megfelelően módosított képzési tematika alapján – a képzésnek, megközelítése a problémakörnek (pl. tanító és turizmus-vendéglátás hallgatók érdek39

lődése konkrétan a szekszárdi képzés kapcsán). 3. A fogyatékosügyben bekövetkezett szemléletváltás mind szélesebb körben ismertetése. 4. A figyelem felhívása a fogyatékos személyek esélyegyenlősége kérdéskör fontosságára. 5. A fogyatékosügy szakember utánpótlásának erősítése. d) Veszélyek 1. A képzés komplexitása miatt szűk keresztmetszet az oktatók esetében. (Vendégek, szakértők meghívásával kiegyensúlyozható.) 2. A joganyag gyors változása. (Fontos a tananyag vonatkozó részeinek hatályosítása, az oktató „napra kész” ismerete.) 3. Az elmélet túlsúlya a gyakorlat, a szemléletformálás, a készségfejlesztés mellett. (Fontos a képzés „ÉLMÉNYKÖZPONTÚ” megvalósítása!) Mint említettük, a szociális képzésben is felvetődött lehetőségként a kurzustapasztalatok alapján, hogy egy megfelelően módosított képzési tematika szerint hasznos lenne az esélyegyenlőségi kurzusokba bevonni a kommunikáció, illetve tanító, az óvodapedagógus és a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgatókat is. Nos, ez a projekt időszakában megvalósult és számos hasznos tapasztalattal járt a hallgatók számára is. Ezeknél a kurzusoknál különösen fontosnak tartottuk a megtapasztalást, az érzékenyítést, illetve az élményközeliséget, az élményközpontúságot. A hallgatói visszajelzések igazolták a képzésmódszertani közelítések helyességét.

40

4. Az esélyegyenlőségi prioritások megjelenése a PTE Illyés Gyula Kar pedagógusképzésében A speciális nevelési szükségletű gyermekek és tanulók nevelésével-oktatásával összefüggő képzési program K I R Á LY G A B R I E L L A

Speciális nevelési szükségletről beszélünk azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermekétől. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek nevelése-oktatása eredményességének érdekében biztosítani kell az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy az oktatási intézményekben olyan képzett pedagógusok álljanak rendelkezésre, akik szándék, elhivatottság és képzettség tekintetében is fel tudják vállalni az eltérő nevelési szükségletű gyermekek foglalkoztatását. Az integráció napjainkban tapasztalható egyre erőteljesebb térnyerésével az akadályozott, elsősorban tanulási képességeinek fejlődése vagy funkciózavara terén korlátozott gyermekek iskolai oktatásának kompetenciáival – az integrált nevelés iránti igény erőteljes terjedése miatt – napjainkban már minden pedagógusnak rendelkeznie kell. A sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek közé tartozik a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő személyzet biztosítása, az integrált óvodai és iskolai neveléshez szükséges szakirányú végzettségű pedagógusok foglalkoztatása. A többségi intézmények egyre gyakrabban vállalják, hogy integráltan nevelnek-oktatnak fogyatékos gyermekeket, ami az eddigiekhez képest más kompetenciákat kíván az intézménytől és a pedagógusoktól egyaránt. A XXI. század elején megteremthetők/megteremtendők a feltételek ah41

hoz, hogy inkluzív iskolákban, integratív pedagógiai elvek szerint tanítsunk, növelve ezzel a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségét. A feltételek megteremtéséhez azonban – az össztársadalmi szemléletváltáson túl – szükség van arra is, hogy a pedagógusok alapképzésének hiányosságait (sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó kötelező stúdiumok hiánya) pótolva, az alapképzésbe épített modulok indítása segítségével biztosítsunk lehetőséget a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való speciális pedagógiai ismeretek elsajátítására. 4.1. A speciális nevelési szükségletű gyermekek és tanulók neveléséveloktatásával összefüggő képzési program célja a PTE Illyés Gyula Karán A program célját az az országosan tapasztalható tendencia hívta életre, miszerint a sajátos nevelési igényt mutató gyermekek/tanulók aránya magas, ami egyéni szükségletekhez igazodó pedagógiai ellátást, s az integrált-inkluzív nevelés széleskörű fejlesztését kívánja meg a pedagógusképzésben éppúgy, mint a gyakorlati pedagógiai munka színterein. A témakörrel kapcsolatos fejlesztések a humánerőforrás optimalizálását követelik meg, amelyben regionális szinten a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karának szerepvállalása nélkülözhetetlen. A PTE IGYK fő célja – egyebek mellett – az inkluzív nevelés széles körű elterjesztése, a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók nevelésére-oktatására megfelelően képzett, magas színvonalú pedagógiai munkára alkalmas szakemberek képzése, s ezáltal a Kar régiós szerepének erősítése. Ezért minden – a nevezett célokkal kapcsolatos – tervezett tevékenység a fentiekkel összhangban úgy lett meghatározva, hogy azok az intézmény jelzett stratégiai fejlődési tendenciáit segítsék. A megvalósuló képzési programok az inkluzív neveléshez szükséges humánerőforrás feltételrendszerének megteremtését – megfelelő szemléletű és végzettségű pedagógusok munkaerőpiacra bocsátásával – vállalják, biztosítva ezáltal az esélyegyenlőségi prioritások széleskörű megjelenítését a pedagógusképzés területén. A képzési program úgy került összeállításra, hogy a Dél-dunántúli régió pedagógusképzése tekintetében az esélyegyenlőségi prioritások és a másság elfogadása kérdéskörében egyedülálló szemléletformálást biztosítson. Ennek megfelelően a PTE Illyés Gyula Karán képzett szakemberek, s az őket foglalkoztató nevelési-oktatási intézmények a szemlé42

letformálás disszeminációját biztosító bázisként válnak alkalmassá a projekt céljainak befogadására, a vállalásokban való aktív részvételre. Megítélésünk szerint csakis egyfajta globális szemléletű, átfogó szakmai együttműködés lehet záloga az eredmények mind szélesebb körű alkalmazásának, terjesztésének és továbbfejlesztésének annak érdekében, hogy a képzési program által kiváltott hatás és ezáltal a projekt megvalósítására fordított források hasznosulása a lehető legeredményesebb legyen. Ugyanakkor hisszük és valljuk, hogy a különböző résztvevők disszeminációs szerepvállalása, s a disszemináció sikeressége csak akkor valósítható meg eredményesen, ha az esélyegyenlőséget támogató szemléletformálás már a tervezés szakaszától kezdődően a teljes program részét képezi. A pedagógusképzés – az esélyegyenlőség biztosítása és a másság elfogadása érdekében – továbbfejlesztett területei lehetőséget teremtenek a minél szélesebb körű társadalmi befogadás, illetve az intézményi működési hatékonyság növeléséhez. A képzésben megjelenő innováció a Karon végzett pedagógusokat foglalkoztató intézmények számára sokszínűséget kínál, továbbá a speciális nevelési szükségletű gyermekek és tanulók ellátásának biztosítására képzett szakemberek széles spektrumú képzési programjával elérhető mintát, követendő példát állít. A képzési program megvalósításával szavatolható az a széleskörű társadalmi igény és elvárás, miszerint a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakemberek képzését már a korai fejlesztéstől kezdődően kell biztosítani, hogy garantálni lehessen az egyéni állapotnak megfelelő ellátást, a speciális nevelési szükségletekre épülő fejlesztést. Ez csak széleskörű összefogással valósulhat meg, melyet a PTE IGYK szellemisége eddig is szorgalmazott, a képzési program kiépítésével azonban egyre szabályozottabbá válik. Ez a pedagógusképzés valamennyi szereplőjén túl kiterjed a hallgatókra, azok családtagjaira, valamint a nevelés-oktatás valamennyi színterén résztvevőkre, annak érdekében, hogy a rászoruló gyermekek és tanulók ellátása minél magasabb szinten valósulhasson meg. A képzés célja olyan pedagógusok képzése és továbbképzése, akik vállalják az eltérő nevelési és oktatási igényű tanulókkal való foglalkozást, akik birtokában vannak annak a sajátos pedagógiai tudásnak, amely képessé teszi őket arra, hogy a heterogén összetételű tanulócsoportok foglalkozásait szakszerűen vezessék. A felkészítés képessé teszi a végzet43

teket az átlagtól eltérő pedagógiai esetek felismerésére, kezelésére, a különböző problémás és kiemelkedően tehetséges gyermekek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére. A sajátos nevelési és oktatási igényű tanulókkal való foglalkozásokra felkészítő képzés eredményeként a pedagógusok az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek. Ismerik: • az átlagtól eltérő gyermekre és tanulókra vonatkozó hazai és nemzetközi elméleti pedagógiai kutatások eredményeit és a gyakorlati megvalósítás pedagógiai, pszichológiai feltételrendszerét, a speciális pedagógia eszköztárát, alkalmazásának lehetőségét, a társadalomtudományok kapcsolódó kutatási eredményeit; • a hazai és az európai oktatási rendszerben létező, átlagtól eltérő gyermekek oktatására és nevelésére hivatott intézmények helyét, szerepét, működési és pedagógiai elveit; • a szakterület megismeréséhez releváns ismeretszerzési módokat, az ismeretforrásokat, a problémák interdiszciplináris megközelítési módozatait, a problémafeltárás és megoldás módjait; • a személyiségfejlesztés, a tanácsadás, a szervezés, valamint a szóbeli és az írásbeli modern kommunikáció releváns módszereit; • az életkor, a kultúra, a nemek, a szociokulturális háttér szerinti eltéréseket. Rendelkeznek: • a pedagógus gyakorlás hivatásához szükséges attitűddel, személyes és szociális kompetenciákkal; • a másokkal való együttműködés képességével, az ennek feltételéül szolgáló kommunikációs technikákkal, a hatásszervezés, befolyásolás képességével; • humánus, etikus, toleráns, rugalmas személyiségvonásokkal, kreativitással, önismerettel, realitásérzékkel, az emberi méltóság iránti elkötelezettséggel. Képesek: • a pedagógiai gyakorlatban felszínre kerülő, átlagtól eltérő helyzetek felismerésére, összegyűjtésére, az összefüggések értelmezésére; • a nyomtatott és elektronikus források tanulmányozására; • ellátni az átlagtól eltérő gyermekek és tanulók körében az intézmé44

nyes és intézményen kívüli sajátos nevelési-oktatási feladatokat; • tervezni, vezetni és irányítani pedagógiai fejlesztési feladatok megoldását szolgáló gyakorlati, terápiás jellegű foglalkozásokat; • elvégezni konkrét, problémás helyzetek elemzését, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazását; • csoportfoglalkozások keretében végezni heterogén csoportok differenciált fejlesztését, mulikulturális és interkulturális szemlélet kialakítását; • elősegíteni a külső kapcsolatrendszer – szülők, intézmények és civil szerveződések – együttműködését; • szakmai felkészültségüket folyamatosan fejleszteni, továbbá alakítani önmaguk és tanulóik önfejlesztő tevékenységét. 4.2. A speciális nevelési szükségletű gyermekek és tanulók nevelésével-oktatásával összefüggő tantárgyak képzési programja A továbbiakban azon tantárgyak képzési programjait kötöttük csokorba, amelyek a PTE Illyés Gyula Karán folyó képzésekben a speciális nevelési szükségletű gyermekek és tanulók nevelésével-oktatásához kapcsolódnak. A képzési programok „lelkét” jelentő tantárgyi programok a tantárgyelem célját, a tananyag tematikáját, a teljesítés követelményeit és a minőségbiztosítás szempontjait határozzák meg. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók megismerjék a tárgykörrel foglalkozó legfontosabb szakirodalmat is, megfelelő szakirodalmi tájékozottságot szerezzenek a képzés folyamatában. 4.2.1. A gyógypedagógia alapjai A tantárgyelem célja Általános gyógypedagógiai alapismeretek közvetítése, amelyek révén a hallgatók elméleti és gyakorlati ismeretekre tesznek szert a gyógypedagógia körébe tartozó populációról. További fontos cél, hogy bemutassa a sajátos nevelési igényű, illetve különböző fogyatékossággal élő gyermekekkel való szervezett foglalkozás hazai rendszerét, továbbfejlődésének lehetőségeit. Elősegítse a sérülés–specifikus nevelés–oktatás tervezéséhez, irányításához szükséges pedagógiai készségek, képességek minél szélesebb körű kialakulását. A hallgatók bővítsék ismereteiket a sajátos nevelési szükséglethez alkalmazkodó differenciált oktató-nevelő munkával kapcsolatban. 45

Tananyag A gyógypedagógia fogalmáról. Értelmezésváltozatok és -változások. Gyógypedagógiai terminológia. A gyógypedagógiai segítséget igénylő személyekről. Új, átfogó népességfogalmak. Osztályozási rendszerek. Gyógypedagógiai diagnózisok, besorolások. Törvényi háttér. Intézményi háttér. Integráció–szegregáció. Integráló intézmények. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények. Gyógypedagógiai ellátást nyújtó intézmények. A gyógypedagógiai szolgáltatás intézményei. Gyógypedagógiai tevékenység. Követelmények Rendszeres részvétel az előadáson. A gyógypedagógiával kapcsolatos alapfogalmak, definíciók összegyűjtése, fogalomtár kialakítása. A minőségbiztosítás szempontjai A szükséges elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása a kurzus vezetésébe. A tartalomnak megfelelő modern, elérhető szakirodalom biztosítása. A hallgatók pszichés kompetenciáinak, problémaérzékenységük fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel a másság elfogadása és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába: diákköri tevékenység, valamint szakdolgozati témák hirdetése révén. Kötelező irodalom Gordosné dr. Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. Ajánlott irodalom Báthori Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Budapest, 1992. 46

Csányi Yvonne: Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, magatartászavar. Fejlesztő Pedagógia (Különszám) 1999. Hatos Gyula: Az értelmi akadályozottsággal élő emberek, nevelésük, életük. Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. Mark Selikowitz: Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. Budapest, 1997. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE BGGYFK, Budapest, 1998. Mesterházi Zsuzsa (szerk.): Gyógypedagógiai lexikon. ELTE BGGYFK, Budapest, 2001. Perlusz Andrea (szerk.): Fogyatékos gyermekek integrált nevelése a hazai kísérletek tükrében. Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Szigetiné és mtsai: A nehezen tanuló gyermekek integrált nevelése az általános iskolában. (szerk.: Mesterházi Zsuzsa) Budapest, 1996. Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. Vassné Kovács Emőke: Szemelvények a diszlexia köréből. BGGYF (Kézirat) Zászkaliczky Péter (szerk.): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. A fogyatékosság jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban. ELTE BGGYFK, Budapest, 2004. 4.2.2. Sajátos nevelési igényű gyerekek A tantárgyelem célja A sajátos nevelési igényű gyermekek felismerése, típusainak megkülönböztetése. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelési-fejlesztésikörnyezeti szükségleteinek felismerése, a szükségleteik kielégítése. Tananyag A gyógypedagógia fogalmáról. Értelmezésváltozatok és -változások. Gyógypedagógiai terminológia. Az SNI gyermekek csoportjai a Köznevelési törvény szerint. A gyógypedagógiai segítséget igénylő személyekről. A sajátos nevelési igényű gyermekek különböző típusai: Felismerés, jelzés, diagnózis Új, átfogó népességfogalmak. 47

Osztályozási rendszerek. Gyógypedagógiai diagnózisok, besorolások. Speciális nevelési igényűek: hallássérült, látássérült, mozgáskorlátozott, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, beszédfogyatékos gyermekek. A pszichés fejlődési folyamat miatt akadályozottak: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavart mutató gyerekek, tanulók. Szegregáció – integráció – inklúzió. Integráló intézmények. A befogadó nevelés személyi és tárgyi feltételei. Intézményi háttér. A gyógypedagógiai szolgáltatás intézményei. Gyógypedagógiai tevékenység. Követelmények Rendszeres részvétel az előadáson. Az SNI státussal kapcsolatos alapfogalmak, definíciók összegyűjtése, fogalomtár kialakítása. Referátum a szakirodalmakból. A minőségbiztosítás szempontjai A szükséges elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása a kurzus vezetésébe. A tartalomnak megfelelő modern, elérhető szakirodalom biztosítása. A hallgatók pszichés kompetenciáinak, problémaérzékenységük fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel a másság elfogadása és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába: diákköri tevékenység, valamint szakdolgozati témák hirdetése révén. Kötelező irodalom Dr. Bíró Endre: JOGKERESŐ a sajátos nevelési igényű és tanulási beilleszkedési nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyerekek, tanulók közoktatási jogaihoz. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 2003. Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. Csányi Yvonne: Az integráció kihívásai. Sajátos nevelési igényű gyer48

mekek a többségi iskolában. Tanári kézikönyv. RAABE, Budapest, 2003., 1-52. Kereszty Zsuzsa (szerk.): Mindenki iskolája. Együttnevelés. IFA-BTFOM, 1999. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Budapest, BGGY TF, 1998. Ajánlott irodalom Báthori Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek, Budapest, 1992. Csányi Yvonne: Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába, Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Csányi Yvonne, Fótiné Hoffmann Éva, Kereszty Zsuzsa, Nagyné dr. Kovács Ildikó, Willumsen John: Inklúziós tanterv és útmutató a magyarországi pedagógusképzés számára. Oktatási segédanyag. GYISM, Budapest, ÉV Doszpot Gabriella, Kereszty Zsuzsa (szerk.): Gyerekek, módszerek, nevelők. (Modelljavaslatok pedagógusképzők számára) Pedagógiai Alternatívák Sorozat. Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest, 2004. A gyermekek mindenek felett álló érdeke. Út az együttnevelés felé. Fejlesztő Pedagógia, 2001/3. Fejlesztő Pedagógia 1999. Különszám. Diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, magatartászavar Hatos Gyula: Az értelmi akadályozottsággal élő emberek, nevelésük, életük, Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. Mark Selikowitz: Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek, Budapest, 1997. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése, ELTE BGGYFK, Budapest, 1998. Mesterházi Zsuzsa (szerk.): Gyógypedagógiai lexikon, ELTE BGGYFK, Budapest, 2001. Perlusz Andrea (szerk.): Fogyatékos gyermekek integrált nevelése, hazai kísérletek tükrében, Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Szigeti J.-né és mtsai.: A nehezen tanuló gyermekek integrált nevelése az általános iskolában (szerk.: Mesterházi Zsuzsa, BGGYFK Bp., 1996.) Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. 49

Vassné Kovács Emőke: Szemelvények a diszlexia köréből. Tankönyvkiadó Vállalat, Bp., 1979. Zászkaliczky Péter (szerk.): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia: A fogyatékosság jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban. ELTE BGGYFK, Budapest, 2004. 4.2.3. Korai fejlesztés A tantárgyelem célja A hallgatók ismerjék meg a korai fejlesztés területeit. Ismerjék azokat a tüneteket, amelyek szükségessé teszik a korai fejlesztést. Ismerjék a főbb fejlesztési módszereket, de legyenek tisztában saját kompetenciájuk határaival. Tananyag Alapfogalmak: érés, fejlődés, fejlesztés. Korai fejlesztés, prevenció, korrekció, terápia. A korai fejlesztés területei. A beszéd fejlődése, diagnosztikus tünetei és fejlesztésének módszerei, eszközei. Az egészséges mozgásfejlődés, diagnosztikus tünetek, fejlesztés. Sajátos nevelési szükségletű gyermekek fejlesztése. Önellátó, önkiszolgáló tevékenység koragyermekkorban, illetve ennek fejlesztése. A kognitív fejlődés támogatása. Szenzoros fejlődés, fejlesztés. Terápiás lehetőségek a korai fejlesztés területén. A Portage-módszer. A szakember-szülő kapcsolat szerepe és jelentősége a korai intervenció területén. Esetelemzés. Követelmények Rendszeres, aktív részvétel a szemináriumokon. Referátum megadott téma kidolgozása alapján. Alapfogalmak, definíciók összegyűjtése, fogalomtár kialakítása. A minőségbiztosítás szempontjai A szükséges elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása a kurzus vezetésébe. 50

A tartalomnak megfelelő modern, elérhető szakirodalom biztosítása. A hallgatók pszichés kompetenciáinak, problémaérzékenységük fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel a korai intervenció jelentősége szempontjából. A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába: referátumok, diákköri tevékenység, valamint szakdolgozati témák hirdetése révén. Kötelező irodalom Korai fejlesztés a logopédiában. Művelődési Minisztérium Budapest, 1988. Gósy Mária: Beszéd észlelés és megértés fejlesztése. Budapest, 1994. Pikler Emi: Tanulmányok a mozgásról. Csecsemőotthonok országos módszertani intézete. (Kézirat) 1982. Ajánlott irodalom Ábrahámné Győrök Margit, Berey Mária, László Istvánné, Zsuppán Lászlóné: Együtt nevelkedve. Alfa Kiadó, Budapest, 1994. Borbély Sjoukje, Jászberényi Márta, Kedl Márta: Szülők könyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1998. Czeizel Endre, Czeizel Barbara: Hogyan segíthetek gyermekemnek. Tanácsok különleges gyermekek szüleinek. Magyar Mediprint Szakkiadó Kft-Gondolat Könyvkiadó Kft, Budapest, 1995. Kálmán Zsófia: Játsszunk együtt! Játékcsoportterv gyermekeiket otthon nevelő anyák részére. Origo, Budapest, 1989. Kálmán Zsófia: Bánatkő. Sérült gyermek a családban. Bliss Alapítvány, Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1994. 4.2.4. Pszichopedagógia A tantárgyelem célja A bio-pszicho-szociális ártalmakból adódó érzelmi és akarati sérült viselkedés - és teljesítményzavarokat mutató gyermekek tüneteinek felismerése és a gyógyító nevelés megismerése. A viselkedészavart észlelő, diagnosztizáló és korrigáló intézmények feladatainak, módszereinek feltárása. Az integrált-inkluzív nevelés szakmai feltételeinek megismertetése. Tananyag Gyógypedagógia-pszichopedagógia A pszichopedagógia módszerei, lehetőségei, fejlődésének kérdései, a pszichopedagógiai tevékenység szakaszai. 51

Érzelmi fejlődésükben sérült, teljesítmény- és viselkedészavarokat mutató gyermekek és fiatalok gyógyító nevelésének történeti áttekintése A pszichopedagógia története a XX. századi szemelvények tükrében. Mentalhygiene kezdeti intézményei. Teljesítmény- és viselkedészavarokat előidéző okok gyermek- és fiatalkorban (bio-pszicho-szociális okok) Jellemző tüneti megnyilvánulások: Neurotikus és antiszociális személyiségfejlődési irány Pedagógiai szempontú osztályozás (Nehezen nevelhetők; Inadaptáltak) A nehezen nevelhetők elfogadása, mint folyamat A prevenciói és segítés lehetőségei. A nehezen nevelhető (kezelhető) gyerekek és fiatalok gyógyító nevelésének kérdései. A szociokultúrálisan deprivált gyermekek speciális nevelési problémái az óvodában. Inadaptált gyerekek és fiatalok gyógyító nevelése A speciális nevelési szükségletű gyerekek integrált nevelése az óvodában. Az integrációs modellek (A fejlesztő oktatás megítélése. Alternatív pedagógiai modellek.) A hazaitól nagyon eltérő kultúrából érkező gyermekek integrációja. Követelmények Ismerje meg a fejlődésükben akadályozott gyermekekkel való bánásmód elméletét, és gyakorlati módszereit. Legyen képes egyedi esethez egyedi megoldások keresésére, és elfogadó attitűdök kialakítására. Ismerje a tanulási nehézség, magatartási zavar pszichológiai, szociológiai összefüggéseit. Tudjon összeállítani a nehezen nevelhető gyerekek neveléséhez illeszkedő pedagógiai programot. Szerezzen tapasztalatokat a speciális nevelési szükségletű gyermekek egyéni fejlesztésében, az integrált valamint az alternatív pedagógiai modellel dolgozó csoportok irányításában. Legyen képes önmaga, és mások tolerálására. A minőségbiztosítás szempontjai A szükséges elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása a kurzus vezetésébe. 52

A tartalomnak megfelelő modern, elérhető szakirodalom biztosítása. A hallgatók pszichés kompetenciáinak, problémaérzékenységük fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel a másság elfogadása és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába: referátumok, diákköri tevékenység, valamint szakdolgozati témák hirdetése révén. Kötelező irodalom Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógia alapismeretek. ELTE BGYFK, Budapest, 2000. Murányi Kovács Endréné, Kabainé Huszka Antónia: A gyermekkori és serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Volentics Anna: Ismeretek a pszichopedagógia köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Ajánlott irodalom Báthori Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Budapest, 1992. Együttnevelés – Speciális igényű tanulók az iskolában. Altern füzetek 5. OKI, 1993. Ehrerhard Skiera: Egy antropológiai pedagógia alapvonásai. ELTE TFK. Neveléstudományi Tanszék Közleményei, Budapest, 1994. Fredi Ehrat, Felix Mattmüller-Frick: A nehezen kezelhető gyermekek (POS). Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. György Júlia: A nehezen nevelhető gyermek. Medicina, Budapest, 1978. György Júlia: A gyermekotthoni nevelésről. OPI, Budapest, 1985. Illés Sándor: A speciális nevelés alternatívái. In: Kozma Tamás, Lukács Péter: Szabad legyen, vagy kötelező. Educatio, Budapest, 1992. Kálmán Zsófia: Bánatkő. Keraban, Budapest, 1994. Krausz Éva, dr. Marót Miklósné, dr. Szabó Pál, Rózsáné Czigány Enikő: Pszichopedagógia. Szöveggyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Gereben Ferencné, Kereszty Zsuzsa (szerk.): Különböznek (Differenciálás kisiskolás korban). Budapest, 1996. Mojzesné Székely Katalin: Kallódó gyermekek. Debrecen, 1991. Kurucz Rózsa dr. (szerk.): Montessori-pedagógia. NODUS kiadó, Veszprém, 1994. 53

Murányi Kovács Endréné, Kabainé Huszka Antónia: A gyermekkori és serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Nagy Bea, Ványi Ágnes: Integráció vagy szegregáció? - Tanító, 1994. 18-19. Vidovszky Gábor (szerk.:) Neveljünk, önneveljünk örömmel. Budapest, 1993. Porkolábné B. Katalin: Módszerek a tanulási zavarok csoportos szűrésére és korrekciójára. Budapest, 1990. (Iskolapszichológia) Porkolábné B. Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Alex-Typo, Budapest, 1994. Tunyogi Erzsébet: A gyógyító játék. Budapest, 1989. Tunyogi Erzsébet: Gyógyító játék a családban. Budapest, 1994. Papp Géza (szerk.): Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából. (Fordításgyűjtemény) Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1994. Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Végh Katalin: Burattino-iskola. Új Pedagógiai Szemle, 1992/6. sz. (81-93.) Wender, P. H: A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt. Medicina, Budapest, 1993. 4.2.5. Integrált-inkluzív nevelés A tantárgyelem célja A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlettségéhez és fejlődési üteméhez igazodó pedagógiai eljárások megismerése. Stratégiai tudás elsajátítása, amelynek birtokában képesek lesznek a mindennapi praxisban a hagyományostól eltérő, az integratív-inkluzív speciális szempontokat érvényesíteni. Tananyag A szegregációtól az inklúzióig. Alapfogalmak, definíciók. Az integráció, az inklúzió nemzetközi és hazai története, tapasztalatai. Az integratív, az inkluzív nevelés filozófiai, nevelésszociológiai, pedagógiai és gyógypedagógiai megközelítése. Koncepciók és alapelvek az integratív, inkluzív nevelésről, fejlesztésről. Törvényi szabályozás, jogi feltételek. Az SNI gyerekek csoportjai a Közoktatási törvény szerint. 54

A NAT vonatkozó irányelvei. Iskola, ahol megvalósul az esélyegyenlőség. Differenciáló pedagógia az inklúzió segítésére. Az értékelés sajátosságai az inkluzív csoportban. A tanító kompetencia-határai. A gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi szakember, mint segítő. Kapcsolattartás a családdal. Követelmények Rendszeres részvétel az előadásokon. Különböző hátrányok kiegyenlítése, szegregáció és integráció. A minőségbiztosítás szempontjai A szükséges elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása a kurzus vezetésébe. A tartalomnak megfelelő modern, elérhető szakirodalom biztosítása. A hallgatók pszichés kompetenciáinak, problémaérzékenységük fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel a másság elfogadása és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába: diákköri tevékenység, valamint szakdolgozati témák hirdetése révén. Kötelező irodalom Csányi Yvonne: Az integráció kihívásai. Sajátos nevelési igényű gyermekek a többségi iskolában. Tanári kézikönyv. RAABE 1-52. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógia alapismeretek. ELTE BGYFK, Budapest, 2000. Kereszty Zsuzsa (szerk.): Mindenki iskolája. Együttnevelés. IFA-BTFOM, 1999. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. BGGY TF, Budapest, 1998. M. Nádasi Mária: Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Az integrált fejlesztés lehetőségei. OKI Kp. Budapest, 1995. Ajánlott irodalom Csányi Yvonne, Fótiné Hoffmann Éva, Kereszty Zsuzsa, Nagyné dr. Kovács Ildikó, Willumsen John: Inklúziós tanterv és útmutató a ma55

gyarországi pedagógusképzés számára. Oktatási segédanyag. GYISM, Budapest, 2004. Doszpot Gabriella, Kereszty Zsuzsa (szerk.): Gyerekek, módszerek, nevelők. (Modelljavaslatok pedagógusképzők számára) Pedagógiai Alternatívák Sorozat. Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2004., Hortobágyi Katalin: A tanulási folyamat differenciálásának elvei és gyakorlata. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 1995. Lányiné Engelmayer Ágnes: A külföldi integrációs modellek tanulságai a hazai alkalmazás számára. Új Pedagógiai Szemle, 1992., 56-60., A gyermekek mindenek felett álló érdeke. Út az együttnevelés felé. Fejlesztő Pedagógia, 2001/3. 4.2.6. Integrált nevelés játékkal A tantárgyelem célja Olyan tanítók és óvodapedagógusok képzése, akik képesek a többséghez tartozó tipikusan fejlődő (ép) gyermekek körében a befogadó és együttműködő magatartás- és viszonyulás kialakítására a játék segítségével. Tananyag Az iskola és az óvoda szerepe az esélyegyenlőség megteremtésében. A játék jelentősége az inklúzió megvalósításában. Játékok az integrált-inkluzív nevelésben és fejlesztésben. A pedagógus szerepe, feladatai a játékok kezdeményezésében és megvalósulásában. Az együttműködés lehetőségei a családdal. Követelmények A leendő tanítók és óvodapedagógusok ismerjék a játék szerepét, jelentőségét az integrált-inkluzív nevelésben, legyenek képesek játékok tervezésére, szervezésére, vezetésére a hallgatói csoportban. A minőségbiztosítás szempontjai A tartalomnak megfelelő szakirodalom biztosítása. A taneszközök szemléltető anyagok, eszközök biztosítása, bővítése. A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába szakdolgozati témák hirdetése révén. 56

Kötelező irodalom Csányi Yvonne: Az integráció kihívásai. Sajátos nevelési igényű gyermekek a többségi iskolában. Tanári kézikönyv RAABE, Budapest, 2003. 1-52. Hunyady Györgyné (szerk.): Differenciálás-kooperatív tanulás. Budapest, 2003. Előd Nóra: Drámajátékok. Másképp Alapítvány, Budapest, 1997. Hoffmann Judit (szerk.): A szabadidő pedagógiai és gyógypedagógiai kérdései. Comenius Bt., Pécs, 1997. Kereszty Zsuzsa (szerk.): Mindenki iskolája. Együttnevelés. IFA-BTFOM 1999. Ajánlott irodalom Bús Imre: A gyermekek nemzetközileg elismert jogainak érvényesülése Magyarországon, különös tekintettel a nevelésre és oktatásra. In: Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Tudományos Közleményei (Endrédi Lajos szerk.). IGYFK, Szekszárd, 1997. 137-147. Bús Imre, Péchy Benjamin, Szabó Ernő, Szente István: Játékok a személyiség- és közösségfejlesztés szolgálatában. PTE IGYFK, Szekszárd, 2003. Czeizer Zoltán: Játék és tanulás az interneten. Educatio, 1997. 615-619. Lazar, Alexandru: Motivációs helyzetek – tanulási eredmények. Budapest, Tankönyvkiadó, 1980. Kósáné Ormai Vera (szerk.): Személyiségfejlesztő játékok. OKI, Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 2002. 4.2.7. Tanulásban és értelmileg akadályozottak pedagógiája A tantárgyelem célja A hallgatók szerezzenek ismereteket a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermeknépességről, tanulási képességeikről, pszichés sajátosságaikról. Tájékozódjanak a megadott szakirodalomban, elméleti tudásukat alkalmazzák feladataik ellátása során. Sajátítsák el a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek nevelését-oktatását segítő pedagógiai módszereket, pl. differenciált oktatás. Rendelkezzenek megfelelő együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, saját tevékenység kritikus értékelésének képességével. Ismerkedjenek a sérült és ép gyermekek együttnevelésével, vagyis az integráció megszervezésé57

nek lehetőségeivel, tartalmával (pl. közoktatási törvény, jogi, önkormányzati lehetőségek). További cél, hogy a hallgatók ismerjék a sajátos nevelési igényű gyermekek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényi hátteret. Elősegítse a sérülés-specifikus nevelés-oktatás tervezéséhez, irányításához szükséges pedagógiai készségek, képességek minél szélesebb körű kialakulását. A hallgatók bővítsék ismereteiket a sajátos nevelési szükséglethez alkalmazkodó differenciált oktató-nevelő munkával kapcsolatban. Tananyag A tanulásban és az értelmileg akadályozottság fogalma. A tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődésének specifikumai. A tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekek tanulási folyamatainak jellemzői, hatásuk a tanulásirányításra, tanulásszervezésre. Tanulásban és értelmileg akadályozottak nevelésének célja, alapelvei és feladatai. A tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekek differenciált fejlesztésének lehetőségei. Tanulásban és értelmileg akadályozottak a társadalomban. A tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekek helye az intézményes nevelés rendszerében; szegregált és integrált szervezeti formák. A tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekek együttnevelésének lehetőségei, integrált/inkluzív nevelésük-oktatásuk specifikumai. Az olvasás és írásképesség, matematikai képesség, beszédképesség zavarai. A Down-szindróma. Autizmus, autizmussal élők. A gyógypedagógiai iskoláztatás fejlődése. Az értelmileg akadályozott gyermekek pályaválasztásának lehetőségei, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény/jogszabályi háttér. Követelmények Alapkövetelmény a szemináriumokon való aktív részvétel. Megadott téma szakirodalmának feldolgozásával referátum készítése. Könyvtári kutatómunka. A hallgatók szerezzenek ismereteket a tanulásban és az ér58

telmileg akadályozott gyermeknépességről, képességeikről, sajátosságaikról. Tájékozódjanak a szakirodalomban, elméleti tudásukat alkalmazzák feladataik ellátása során. Sajátítsák el a tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekek nevelését segítő pedagógiai módszereket. Rendelkezzenek megfelelő együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, saját tevékenység kritikus értékelésének képességével. Ismerkedjenek a sérült és ép gyermekek együttnevelésével, vagyis az integráció megszervezésének lehetőségeivel, tartalmával (pl. közoktatási törvény, jogi, önkormányzati lehetőségek, …stb.). További követelmény, hogy a hallgatók ismerjék meg, és az egyéni megsegítés érdekében legyenek képesek alkalmazni a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló jogszabály által nyújtott lehetőségeket. A minőségbiztosítás szempontjai A szükséges elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása a kurzus vezetésébe. A tartalomnak megfelelő modern, elérhető szakirodalom biztosítása. A hallgatók pszichés kompetenciáinak, problémaérzékenységük fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel a másság elfogadása és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. A gyakorlati gyógypedagógiai diagnosztikai és terápiás eszköztár bevonása a kurzus vezetésébe (tesztek, fejlesztő és terápiás eszközök). A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába: referátumtartás, diákköri tevékenység, valamint szakdolgozati témák hirdetése révén. Kötelező irodalom Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. BGGYTF, Budapest, 1995. Gordosné dr. Szabó Anna (szerk.): Gyógypedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Kálmán Zsófia, Könczei György: A gyógypedagógiai szemléletmód történelmi változása. In: Kálmán Zsófia, Könczei György (szerk.): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest, 2002. Hatos Gyula: Az imbecillisek pedagógiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógia alapismeretek. ELTE BGYFK, Budapest, 2000. 59

Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE BGGYFK, Budapest, 1998. Párdányi Tamás: Az értelmi fogyatékosság felismerése gyermekkorban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Perlusz Andrea (szerk.): Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében. Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Ajánlott irodalom Hatos Gyula: Gondolatok az értelmileg akadályozottak nevelésének és képzésének jövőjéről. Gyógypedagógiai Szemle, XXI évf. 2., 1993. 104-109. Hatos Gyula: Az értelmileg akadályozott gyermekek és fiatalok sajátos nevelési szükségletei és a pedagógiai tervezés, Gyógypedagógiai Szemle, XXIV. évf., 2., 1996. 96-106. Hatos Gyula (szerk.): Tanulmányok az imbecillisek nevelése köréből. OPI, Budapest, 1988. Schablauerné Kertész K. (szerk.): Gyógypedagógiai ismeretek a tanító és óvodapedagógus képzésben. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár, 1998. Lányiné Engelmayer Ágnes: Értelmi fogyatékosok pszichológiája I. kötet. Régi nézetek új megközelítésben. BGGYTF, Budapest, 1997. Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk.): Befogadó iskolák, elfogadó közösségek. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003. 4.2.8. Érzékszervi, beszéd- és mozgássérültek pedagógiája A tantárgyelem célja A hallgatók szerezzenek ismereteket az érzékszervi-, beszéd- és mozgássérült gyermekekről, tanulási képességeikről, pszichés sajátosságaikról. Tájékozódjanak a megadott szakirodalomban, elméleti tudásukat alkalmazzák feladataik ellátása során. Sajátítsák el az érzékszervi, beszéd- és mozgássérült gyermekek nevelését-oktatását segítő pedagógiai módszereket. Rendelkezzenek megfelelő együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, saját tevékenység kritikus értékelésének képességével. Ismerkedjenek a sérült és ép gyermekek együttnevelésével, vagyis az integráció megszervezésének lehetőségeivel, tartalmával (pl.: közoktatási törvény, jogi, önkormányzati lehetőségek). További cél, hogy a hallgatók ismerjék a sajátos nevelési igényű gyermekek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényi hátteret. 60

A tantárgyelem célja Látásveszteség, látáskárosodás – látássérültek. Látáskárosodást okozó szembetegségek – állapotok. A látássérültek személyiségalakítására irányuló gyógypedagógiai (tiflopedagógiai) tevékenység. A látássérült gyermekek együttnevelésének lehetőségei, integrált/inkluzív nevelésük-oktatásuk specifikumai. Hallásveszteség, halláskárosodás – hallássérültek. Halláskárosodást okozó betegségek – állapotok. A hallássérültek személyiségalakítására irányuló gyógypedagógiai (szurdopedagógiai) tevékenység. A hallássérült gyermekek együttnevelésének lehetőségei, integrált/inkluzív nevelésük-oktatásuk specifikumai. Beszédhiba, beszédzavar – beszédfogyatékosság. Beszédsérülést okozó állapotok. Beszédfogyatékosok személyiségfejlesztésére irányuló gyógypedagógiai (logopédiai) tevékenység. Mozgászavar, mozgáskorlátozottság – mozgáskorlátozottak. A mozgáskárosodást okozó betegségek – állapotok. A mozgáskorlátozottak személyiségfejlesztésére irányuló gyógypedagógiai (szomatopedagógiai) tevékenység. A mozgássérült gyermekek együttnevelésének lehetőségei, integrált/inkluzív nevelésük-oktatásuk specifikumai. Követelmények Alapkövetelmény a szemináriumokon való aktív részvétel. Megadott téma szakirodalmának feldolgozásával referátum készítése. Könyvtári kutatómunka. A hallgatók szerezzenek ismereteket az érzékszervi, beszéd- és mozgáskárosodás zavaraival küzdő gyermeknépességről, adottságaikról, pszichés sajátosságaikról. Tájékozódjanak a megadott szakirodalomban, elméleti tudásukat alkalmazzák feladataik ellátása során. Sajátítsák el az érzékszervi, beszéd- és mozgássérült gyermekek nevelését segítő pedagógiai módszereket, pl. differenciált nevelés. Rendelkezzenek megfelelő együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, saját tevékenység kritikus értékelésének képességével. Ismerkedjenek az érzékszervi-, beszéd- és mozgássérült gyer61

mekek együttnevelésével, vagyis az integráció megszervezésének lehetőségeivel, tartalmával (pl.: közoktatási törvény, jogi, önkormányzati lehetőségek, …stb.). További követelmény, hogy a hallgatók ismerjék meg, és az egyéni megsegítés érdekében legyenek képesek alkalmazni a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló jogszabály által nyújtott lehetőségeket. A minőségbiztosítás szempontjai A szükséges elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása a kurzus vezetésébe. A tartalomnak megfelelő modern, elérhető szakirodalom biztosítása. A hallgatók pszichés kompetenciáinak, problémaérzékenységük fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel a másság elfogadása és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. A gyakorlati gyógypedagógiai diagnosztikai és terápiás eszköztár bevonása a kurzus vezetésébe (tesztek, fejlesztő és terápiás eszközök). A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába: referátumtartás, diákköri tevékenység, valamint szakdolgozati témák hirdetése révén. Kötelező irodalom Az érzékszervi, beszéd- és mozgásfogyatékos tanulók jellemzői. In: Gordosné dr. Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004. Dr. Illyés Sándor: A hallási fogyatékosok nevelése. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. Dr. Illyés Sándor: A látási fogyatékosok nevelése. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. Dr. Illyés Sándor: A mozgásfogyatékosok nevelése. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. Gordosné Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina, Budapest, 2004. Kálmán Zsófia, Könczei György: A gyógypedagógiai szemléletmód történelmi változása. In: Kálmán Zsófia, Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris, Budapest, 2002. Gyógypedagógiai tevékenység In: Gordosné Szabó Anna: Gyógypedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. 62

Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol KKT, Budapest, 1996. Montágh Imre: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban, Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. Salné Lengyel Mária (szerk.): Logopédia. Sulinova. Pilisborosjenő, 2004. Perlusz Andrea (szerk.): Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében. Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Ajánlott irodalom Bernolák Béláné: Ismeretek a mozgásfogyatékosságok köréből. BGGYTF, Budapest, 1992. Csányi Yvonne: Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Jankó–Brezovay Pálné: Gyengénlátók Módszertani Központja. In: Gyógypedagógiai Szemle, 157-160., 2/2004. Keller, H.: Csöndes, sötét világom. Egy siket-néma-vak lány önéletírása. Pont, Budapest, 1999. Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk.): Befogadó iskolák, elfogadó közösségek. OKI, Budapest, 2003. Méhes József: Tiflopedagógia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Pataki László: Hallássérülés – hallási fogyatékosság. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. Farkas Miklós – Perlusz Andrea: A hallássérült gyermeke óvodai és iskolai nevelése és oktatása In: Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. 4.2.9. A differenciálás pszichológiája A tantárgyelem célja Képessé tenni a hallgatót az eltérő fejlettségi szintű, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekekkel való bánásmódra. A fejlődés és fejlesztés összefüggéseinek feltárása érdekében a pedagógiai tényezők pszichés hatásainak elemzése. A személyiség-megismerés jelentőségének értelmezése a pedagógiai folyamatban, a fejlesztő hatás életkoronkénti és egyéni feltételeinek, kritériumainak feltárása. A hallgatók megismertetése a gyermekkorban jelentkező leggyakoribb pszichés 63

funkció-zavarokkal, illetve azok legalapvetőbb differenciál diagnosztikai szempontjaival és terápiás lehetőségeivel. Tananyag A szocializáció alapjai, a fejlődést akadályozó tényezők. A személyiség fejlődését meghatározó biológiai, pszichés és környezeti hatások. Az iskoláskorban manifesztálódó teljesítményzavarok csecsemő- és kisgyermekkorban megmutatkozó korai jelei, a prevenció lehetőségei. A dyslexia veszélyeztetettség korai jelei, a szűrés, a felismerés és a megelőzés jelentősége. A figyelemzavar legkorábbi jeleinek a felismerése, a segítségnyújtás alapelvei. A beszéd és a kommunikáció csecsemő- és kisgyermekkorban megnyilvánuló zavarai. Csecsemő- és kisgyermekkori szorongásos rendellenességek (szeparációs szorongás, teljesítményszorongás, generalizált szorongás, pánik, fóbia, kényszer). Csecsemő- és kisgyermekkori alvászavarok. Csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozási zavarok. A kiválasztás zavarai (enuresis, enkopresis). Tárgyvesztés. A szülő korai elvesztésének hatása a kisgyermek személyiségfejlődésére. Csecsemő- és kisgyermekkori pszichoszomatikus tünetképződés. A test és a lélek a pszichológiában. Szocializációs zavarok – beilleszkedési nehézségek. Oppozíciós magatartászavar. Antiszociális magatartászavar, kriminális személyiségzavar. Szenvedélybetegségek A veszélyeztetett gyermek (bántalmazás, abuzus, elhanyagolás következményeként megjelenő magatartásváltozás) A prevenció és a segítés lehetősége. A csecsemő- és kisgyermekgondozó kompetenciája, a szülőkkel és szakemberekkel való együttműködés. Követelmények Alapkövetelmény a szemináriumokon előadásokon való rendszeres és aktív részvétel. 64

A hallgatók legyen képes az eltérő képességekkel, továbbá pszichés problémákkal küzdő gyermekek felismerésére, a velük való differenciált, egyéni, szükségleteikhez igazodó bánásmódra. A probléma megoldása érdekében hatékony együttműködés kialakítására legyen képes a szülőkkel és a speciális képzettségű szakemberekkel egyaránt. Ismerje a csecsemő- és kisgyermekgondozó kompetenciahatárait és a társintézményekkel való együttműködés alapelveit. A minőségbiztosítás szempontjai A szükséges elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása a kurzus vezetésébe. A tartalomnak megfelelő modern, elérhető szakirodalom biztosítása. A hallgatók pszichés kompetenciáinak, problémaérzékenységük fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel a másság elfogadása és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. A gyakorlati gyógypedagógiai diagnosztikai és terápiás eszköztár bevonása a kurzus vezetésébe (tesztek, fejlesztő és terápiás eszközök). A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába: referátumtartás, diákköri tevékenység, valamint szakdolgozati témák hirdetése révén. Kötelező irodalom Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Murányi-Kovács Endréné, Kabainé Huszka Antónia: A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Kósáné Ormai Vera: Pszichológus az iskolában, Okker, Budapest, 1999. Ajánlott irodalom Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1994. Fodorné Dr. Földi Rita: Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Bt. ELTE PPK, 1998. Ginott, H.: Szülők és gyermekek. Medicina Kiadó, Budapest, 1980. Illyés Gyuláné, Illyés Sándor, Jankovich Lajosné, Lányi Miklósné: Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. László Zsuzsa Dr.: Az örökmozgó gyerek. FI-MO-TA Bt. és SALVE Alapítvány, Budapest, 1997. 65

Mattmüller, M., Enrat, F.: A nehezen kezelhető gyermek (POS). Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. Neuhaus, C: Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar. Kariosz Kiadó, Budapest, 1999. Wender, H, P.: A hiperaktív gyerek, serdülő és felnőtt (figyelemzavar egy egész életen át). Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1993. Porkolábné Balogh Katalin: Iskolapszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. 4.2.10. Magatartászavarokkal küzdő gyermekek nevelése A tantárgyelem célja Ismertesse meg a hallgatókkal a pszichológiai kezelést igénylő problémák legalapvetőbb gyermek- és serdülőkori zavarait, a gyermekterápiák sajátosságait. A bio-pszicho-szociális ártalmakból adódó érzelmi és akarati sérült viselkedés - és teljesítményzavarokat, ill. magatartászavart mutató gyermekek tüneteinek felismerése és a gyógyító nevelés megismerése. A viselkedészavart észlelő, diagnosztizáló és korrigáló intézmények feladatainak, módszereinek feltárása. Tananyag A félév témáinak megbeszélése, referátumok kiosztása. A nehezen kezelhető gyermekek. A FI-MO-TA gyermekek jellemzői. Figyelemzavar, hiperaktivitás. Óvodáskori pszichés rendellenességek. Gyermekkori agresszió kezelése. Szelektív mutizmus. Magatartászavarral küzdő gyermekek integrált oktatása. A gyermekbántalmazás felismerése és kezelése. Viselkedési problémák kezelése I. Viselkedési problémák kezelése II. A másság elfogadása. A magatartási zavarokkal küzdő gyermekek nevelésének jogszabályi háttere. Egyéni fejlesztési terv. A családi szocializáció hatása a gyermek beilleszkedési nehézségeire. Követelmények Szemináriumokon való aktív részvétel. Megadott téma szakirodalmának 66

feldolgozásával referátum készítése. Könyvtári kutatómunka. Alapvető ismereteket kell szerezniük a magatartászavarokkal küzdő gyermekek nevelési lehetőségeiről. A kurzus adjon használható ismereteket a családi szocializáció zavarairól, a gyermekkori mentális zavarokról, a gyermekkorban előforduló pszichológiai rendellenességekről. Ismertesse az alkalmazott diagnosztikai és terápiás eszközök használatát. A viselkedés- és teljesítményzavar okai, tünetei. Magatartászavar-figyelemzavar- hiper- és hypoaktivitás. A FI-MO-TA gyerek. A viselkedészavar, mint az inadaptálódási folyamat és a speciális szükséglet jelzése. A viselkedésés teljesítményzavarokat mutató gyerekek a közoktatási és a gyermekvédelmi intézményekben. A viselkedészavart és magatartászavart észlelő, diagnosztizáló és korrigáló intézmények. Prevenció, korai fejlesztés. Integrált nevelés az óvodában. Agresszió gyermekkorban. A minőségbiztosítás szempontjai A szükséges elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása a kurzus vezetésébe. A tartalomnak megfelelő modern, elérhető szakirodalom biztosítása. A hallgatók pszichés kompetenciáinak, problémaérzékenységük fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel a másság elfogadása és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. A gyakorlati pszichodiagnosztikai és terápiás eszköztár bevonása a kurzus vezetésébe (tesztek, fejlesztő és terápiás eszközök). A hallgatók bevonása a tényleges kutatómunkába: referátumtartás, diákköri tevékenység, valamint szakdolgozati témák hirdetése révén. Kötelező irodalom Fredi Ehrat, Felix Mattmüller-Frick: A nehezen kezelhető gyermekek (POS), Gondolat Budapest, 1991. László Zsuzsa: Az örökmozgó gyerek. FI-MO-TA Bt. (SALVE Alapítvány), Bp., 1997 Wender, H, P.: A hiperaktív gyerek, serdülő és felnőtt (figyelemzavar egy egész életen át). Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1993. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Budapest, 2010. Ranshburg Jenő: Félelem, harag, agresszió. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. 67

Kuncz Eszter: A szelektív mutizmus felismerése, a tünetegyüttes feldolgozása két eset tükrében. In: Szakszolgálati füzetek VI. Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány, Budapest, 2007. Newman, F.: Gyermekek krízishelyzetben. Pont Kiadó, Budapest, 2002. CIBA: Szexuális gyermekbántalmazás a családban – Animula Kiadó, Budapest, 2006. Szekszárdi Júlia – Kósáné Ormai Vera: Neveletlenek? Gáspár Sarolta beszélgetései gyerekekkel, felnőttekkel Oki kiadó- Dinasztikai Tankönyvkiadó, 2003 Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1994. Ajánlott irodalom Kolozsváry Judit: Agresszióról óvodapedagógusoknak, tanítóknak. RAABE Budapest, 2005. Bécsi Mónia, Erdei Róbert, Fegyver Márta, Kissné Almási Krisztina, Török Mária (szerk.): Kézikönyv a sajátos nevelési igényről és az integrációról. Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Nyírségi Nyomda, Nyíregyháza, 2006. Révész György: Szülői bánásmód – gyermekbántalmazás. Új mandátum könyvkiadó, Budapest, 2004. Kopácsy Gelberger Judith: Viselkedési problémák kezelése. Borsod Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet, Miskolc, 1994. Kolozsváry Judit: Más gyerek, más szülő, más pedagógus OKKER, Budapest, 2002. Dr. Bíró Endre: Jogkereső a sajátos nevelési igényű és tanulási beilleszkedési nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyerekek, tanulók közoktatási jogaihoz. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 2003. Máténé Sej Jolán: A tanulási környezet. Soós Jánosné: Az egyéni fejlesztési terv. In: Szerencsés Hajnalka (szerk.): Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008. 139-169.

68

5. A fogyatékosság megjelenítése a művészetekben H O R VÁT H B É L A

5.1. Mozaikok a fogyatékosság művelődés- és művészettörténetéből „16. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 17. Szólj Áronnak, mondván: Ha lesz valaki a te magod közül, az ő nemzetségökben, a kiben fogyatkozás leend, ne áldozza áldozatul az ő Istenének kenyerét. 18. Mert senki sem áldozhat, a kiben fogyatkozás van: vagy vak, vagy sánta vagy csonka orrú, vagy hosszú tagú. 19. Sem az, a ki törött lábú vagy törött kezű, 20. Vagy púpos, vagy törpe, vagy szemfájós, vagy viszketeges, vagy sömörgös, vagy a ki megszakadott. 21. Senki, a kiben fogyatkozás van, elő ne álljon Áronnak, a papnak fiai közül, hogy tűzáldozatot vigyen fel az Úrnak; fogyatkozás van ő benne, ne álljon elő, hogy megáldozza az ő Istenének kenyerét. 22. Az ő Istenének kenyeréből, a legszentségesebbikből és a szentségesből ehetik. 23. Csak a függönyhöz be ne menjen, és az oltárhoz ne közelítsen, mert fogyatkozás van ő benne, hogy meg ne fertőztesse az én szenthelyemet. Én vagyok az Úr, az ő megszentelőjök. 24. És elmondá Mózes Áronnak, és az ő fiainak, és Izráelnek minden fiainak.” (Mózes III. könyve 21. rész)

A Biblia az ókori tudás tárháza, az emberi lélekre, életmódra, társadalmi viselkedési módokra, viszonyokra vonatkozó évezredes tapasztalatokat és az azokból leszűrt általánosító útmutatásokat is megfogalmazza. Ezt érzékelteti az Ószövetség fenti idézete is. Az Ószövetség egyfajta „természetesség” jegyében utasítja el a nem természetest, a normalitástól elkülönülő abnormalitást, az egészségessel szemben a nem egészségest. A 69

betegség okai ugyanis a Biblia szeirnt valamely bűn elkövetésére vezethetők vissza. A legfőbb bűn az Istennel szemben elkövetett vétek, az isteni parancsolat be nem tartása, vagy az isteni parancsolatként megfogalmazódó erkölcsi, fizikai, testi rítusok elutasítása, megszegése. A modernitást megelőző korokban a fogyatékosság az egészséges többség értelmezéséhez képest valamilyen „különlegességet” képviselt. Az idők folyamán bekövetkezett szemléletváltás eredményeként már nem az Isten ellen elkövetett vétek, hanem betegség, sérülés magyarázta a fogyatékosságot, mégis egyfajta „kuriozitás” vette körül az így élő embereket.16 A fogyatékossággal élők testi fogyatékát a szűkebb közösség (a család, a falu, a város) könnyen észlelte. A mozgásukban korlátozottakat, a nem látókat, nem hallókat jórészt integrálta is, legfeljebb az így élő kapott a közösségétől valamilyen megkülönböztető jelzőt: „a süket Kovács”, „a vak Pista” stb. Más megítélés alá kerültek az „őrültek”, az elmebetegek, az elemállapoti problémákkal küzdők. Környezete nem értette a betegség okát és magyarázatát, tehát elintézte azzal, hogy az ilyen ember bolond, vagy megszállta a gonosz szellem. Az „őrület” átvitt értelmű alkalmazásai megjelentek a szólásokban, a közmondásokban, a nyelvjátékokban, a népmesékben, az irodalmi művekben. A fogalom olyan megnevezései, mint az „agybajos”, a „dilis”, az „együgyű”, a „félnótás”, a „féleszű”, a „félkegyelmű”, a „gyagyás”, pontosan mutatja a viszonyt, ami az elmebetegek és a környezetük között fennállt. Természetesen minden egyes megnevezésnek más a jelentése, más viszonyt jelöl. A „gyagyás” egy szánalmas, kiszolgáltatott ember, akit könnyű kihasználni, de aki mindennek ellenére vígan éli világát. A „megszállott” egy kiszámíthatatlan, dühkitörésein uralkodni nem tudó, másokat félelemben tartó ember. A „lelki szegény” az élet nehéz terhei alatt megfáradt ember, aki egy kis békességre vágyik. A „degenerált” semmirekellő ember, aki állandó jelleggel mások nyakán lóg. A zsidók a bolondokat mesügének nevezték, a „mesüge” címke magával vonta a közösségből 16

A fogyatékosság történeti vonatkozásairól, az egyes korok a fogyatékos személyekhez való viszonyulásáról lásd részletesen: Dr. Nagy Janka Teodóra, Dr. Kemecsei Éva, Abonyi-Tóth Andor, Fehérné Kovács Zsuzsa, Földiné Angyalossy Zsuzsa, Helfenbein Henrik, Dr. Márkus Eszter, Pataki Máté, Dr. Perfusz Andrea, Dr. Szabó Ákosné: Esélyegyenlőség a joggyakorlatban – Dr. Nagy Janka Teodóra, Székelyné Kováts Eszter, Szabó Gabriella (szerk.) – Szociális Jogi Szabályozás (SZJSZ): Tudástár, tanulói tananyag. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2009.

70

való kizárást is. A „bolond” szó jelentése tévelygés, avagy a bolond az, aki letévedt a helyes útról. Az elmebeteg ebben az értelemben az, aki gondolkodásában megtévedt. Az „őrült” szó jelentése kering, ami az elmebetegek keringő mozgására utal. Az összes megnevezésben benne rejlik a gondolat, hogy az illető bűnt követett el, és amiért ilyen helyzetbe került, ő a felelős.17 Ez a nem természetestől, nem egészségestől való idegenkedés, irtózás érzékelhető úgyszólván napjainkig. Noha már nem száműzi az egészséges társadalom telepekre, száraz dokkokba, városszélre, faluszélre a fogyatékos személyeket, nem különbözteti meg vagy stigmatizálja őket, még ma is megfigyelhető, hogy valamely fogyatékos személyt megbámulnak az utcán, utána fordulnak, esetleg megjegyzést tesznek rá. Szerencsére ez egyre ritkább, hiszen a mai későmodern társadalmak a másság elfogadására, az integrációra épülnek. A fogyatékosság ma már természetes módon jelenik meg a művészetekben is, hisz a művészt, az alkotót elementáris módon érdekli a különös, az érdekes. A művészi ábrázolás az általánosból kiemeli azokat a tulajdonságokat, amelyek egyedivé formálnak egy jelenséget, egy emberi sorsot, egy emberi alakot. A reneszánsz művészet a testi fogyatékot gyakran ábrázolta bibliai kontextusban. Jézus tevékenységével, csodatetteivel hozta kapcsolatba, ahogy a béna testek ismét mozogni kezdtek, a vak ismét látott, a néma megszólalt. A fogyatékosság ábrázolása másodlagos volt, az emberi gyengeség, testi gyarlóság csak Jézus csodatevő erejének igazolására szolgált. Más szemlélet jegyében mutatkoztak meg a fogyatékosságok és a fogyatékos emberek a németalföldi festészetben. Id. Pieter Bruegel Nyomorékok című képe szinte realista módon érzékelteti a kéz-lábnélküliség, a kificamodott testrészek okozta testi állapotot és azok viselőit. Mint egy egzotikus panoptikum jelenik meg a testi fogyatékosság rajza.18 Bruegel sok alakos, falusi életképeket megörökítő képei közül kiemelkedik a Farsang és böjt harca. Szakszerű, már-már pathológiai pontossággal jelennek meg az egyes testi bajok, betegségek, fogyatékosságok ezen az egyébként allegórikus témájú képen.19 17

http://karcolat.hu/cikkek/tudomany/az_elmebetegseg_a_media_tukreben Id.Pieter Bruegel: Nyomorékok (1568, Musée du Louvre, Paris) 19 Id.Pieter Brueghel: Farsang és böjt harca (1559, Museum Kunsthistorisches, Bécs) 18

71

Id. Pieter Brueghel: Farsang és böjt harca (1559, Museum Kunsthistorisches, Bécs) http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/img1/painting/bruegel-farsang-bojt.jpg

Id. Pieter Bruegel: Nyomorékok (1568, Musée du Louvre, Paris) http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/img1/painting/bruegel-nyomorekok.jpg

72

Frida Kahlo http://jgivhan.files.wordpress.com/2013/02/frida-kahlo-the-broken-column1.jpeg

Henri de Toulouse-Lautrec (1864–1901) http://glasstire.com/2013/08/13/faking-it/guibert-henri-de-toulouse-lautrec/

73

Az orvosi szaknyelv interpretációjában így jelennek meg a képen látható betegségek: „A Farsang és Böjt harca című korai festményén a Farsang megtestesítője a kóros elhízás (adipositas) jellegzetes példája. Ellentéte, „Böjt asszonyság” a pszichés eredetű étvágytalanság (anorexia mentalis) nyomait viseli magán. A csonka lábú és karú fiatalember nyilvánvalóan thromboangiitis obliteransban [férfiaknak, leggyakrabban az alsó végtagokon mutatkozó elzáródásos gyulladással járó általános érbetegsége] szenved, a földön csúszó-mászó asszonyt pedig egész sor nyavalya sújtja: az alsó végtagok amyotrophiája [izomsorvadása], ínsorvadás, muscularis hypotonia [izomgyengeség?], súlyos statikus ataxia [rögzült mozgáskoordinációs hiba], a nagylábujj atrophiája [sorvadása], csontfejlődési zavarok.”20 A fogyatékosság művészi ábrázolása gyakran az alkotó sorsközösségére vezethető vissza, amikor maga is valamilyen veszteségben szenved, illetve a betegség, a testi fogyaték, mint művészi tárgy jelenik meg. A művészettörténet neves alakjai közül meglehetősen sokan szenvedtek valamilyen betegségtől, különösen valamely mentális problémától. A testi fogyatékkal élők közül különösen érdekes Henri de Toulouse-Lautrec sorsa és művészete. Ezt írta: „Ha meggondolom, hogyha valamivel hosszabb lábam lenne, talán sohasem festettem volna.” Ez az önirónikus önvallomás értelmezi képei tárgyainak, figuráinak és saját sorsának összefüggéseit. Balesetet szenvedett, eltörtek lábai és 15 éves korában megállt a fejlődése. Tragédiája, testének torz aránytalanságai közrejátszottak abban, hogy elhagyta arisztokrata társadalmi közegét és a művészek bohém természetének is engedve gyakran vette témáit és alakjait a éjszakai életéből. A párizsi éjszakai mulató, a Moulin Rouge törzsvendége volt, aki kánkán táncosnőket, lecsúszott egzisztenciákat, bohém figurákat, prostituáltakat festett. Azt a világot, amelyben élt. Híres plakátjain, litográfiáin prostituáltak szerepelnek – legy-egy képen önmagát is közöttük ábrázolja.21 A modern művészettörténet egyik emblematikus alakja Frida Kahlo. Gyermekbénulásban megbetegedett hat éves korában, jobb lába deformálódott. Ez is magyarázza, hogy testét fedő hosszú mexikói népvise20 21

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/bruegel-pathologia.html https://www.google.hu/search?q=toulouse+lautrec&biw=1366&bih=634&tbm=isch&imgil =VnZeJYDHiksD3M%253A%253BGdR4S_jPYp_6zM%253Bhttp

74

letű ruhákban járt, illetve férfinadrágokban. Egy utcai balesetben súlyosan megsérült, megsérült a gerince és két évig szoros fűzőben élt. Testi állapota – amely erősen hatott magánéletére, szexuális kalandjaira is – gyakran jelenik meg önarcképein. Több mint 150 önarcképet festett, ezek közül nem egy meghökkentő nyíltsággal ábrázolja testi kiszolgáltatottságát. Ez látható az Eltört gerincoszlop című képén is.22

5.2. A fogyatékosság megjelenése a késő modern médiában (a tabloid médiaműfajokban) A modern és még inkább a késő modern médiában a testi és szellemi fogyatékosság gyakori témává vált. A későmodern média nyilvánvaló konfrontációban áll azzal a modernista felfogással, amely a média társadalmi szerepéről, a nyilvánosság funkciójáról gyökeresen más nézetet vall. A közösség érdekeit hangoztató, elitista médiafelfogás (ezt gyakran azonosítják Habermas társadalmi nyilvánosságról megfogalmazott nézeteivel) nem számolt a szubkultúrákkal (nemi, faji, etnikai kisebbségek), a szórakoztatás és szórakozás átértelmeződő funkciójával. Új kulturális nyilvánosság jött létre, amely radikálisan továbbépítette azokat az utakat, amelyeket a modernista szemlélet lefektetett, legitimizálva a tabloid23 műfajokat és kifejezésmódokat. Ezek pedig gyakran ábrázolják a korábban tabunak tekintett testi, szellemi fogyatékosságokat, illetve az ezekkel élő embereket. A későmodern média „kíváncsiságát” így láttatja Császi Lajos: „A tabloidok, a rendkívüli emberekkel megesett hétköznapi ügyek és a hétköznapi emberekkel megtörtént rendkívüli események, a pletykaműsorok, a botrányok állandó tematizálása, a reality-műfajok kísérleti valóságkonstrukciói, a kötetlen talk show-k, az énekesek versenyei, a poénok százaira épülő sitcomok a mindennapi kultúra ilyen újfajta szórakoztató megjelenési formái a médiában. Döntő különbség, hogy ezekben az új, hibrid műsorokban megtalálhatók mindazok az elemek, amelyek a média korábbi hivatalos nyilvánosságából ki vol22 23

http://www.frida-kahlo-foundation.org/ Eredetileg az utcán árusított, lepedő formájútól eltérő, kisebb méretű, utazás közben is olvasható újságokat nevezték így. Ma az értelemre ható, objektivitásra törekvő újságírást háttérbe szorító, inkább a nagyközönség érzelmeire hatni kívánó, populáris médiára használják a „tabloid” kifejezést.

75

tak rekesztve, így az erőszak, a szex és a nyers beszéd. Új kulturális nyilvánosság jött létre, amelyben a mindennapi kultúra domináns, bár nem kizárólagos szerepet játszik akár a magas kultúrával, akár a hivatalos kultúrával szemben.”24 Az új szubjektivitás megjelenési területei a populáris kultúra csatornái és alkotásai. A populáris kultúra a köznapi valóság valamilyen öszszetevőjét arra használja, hogy sokkolja a befogadót, olyan esztétikai normákra hagyatkozzon, amelyek a hagyományos esztétikai értékvilágba nem tartoznak bele. A bulvár nem az azonosulást igényli a befogadótól, hanem az elhárításra, a kívülmaradásra épít. Az új kifejezésmódból, az új nyilvánosságból következően napjaink médiájában a korábbinál is erőteljesebben jelentkezik az igény, hogy a szokatlant, a hétköznapitól való eltérőt ábrázolják. Ehhez szervesen hozzátartozik, hogy társadalmi normák által korábban kívül rekesztett vagy kevésbé hangsúlyozott témák hangsúlyosabbá váltak. Ilyen mindenekelőtt az erőszak, a szexualitás, ide tartoznak a társadalmi viselkedés abnormitásai és a testi fogyatékosságok is. A tabloid kultúra új kontextusban értelmezi az emberi szokásokat, viselkedési formákat, az azokban megjelenő normákat, illetve a normáktól való eltérést. „A kulturális demokrácia egyik új formája. Ennek egyik következménye, hogy a hibrid média – a közszolgálati médiától eltérően – nem normatív centrum többé. Szemben a paleotelevízióval, amely az információ, a nevelés és a szórakoztatás állami monopóliumát jelentette a médiában, a későmodern hypermédia populáris nyilvánossága sokfókuszú, sokhangú és heterogén értékszerkezetű nyilvánosság. Ami ott megjelenik, az nem hivatalos, nem mértékadó többé, nem a társadalmi konszenzuson alapuló vélemény, hanem csupán egy a sok lehetséges vélemény közül.”25 A továbbiakban három gyakori fogyatékosság művészi feldolgozását mutatjuk be és annak társadalmi recepcióját. Ez utóbbit szakvélemények és a művekhez fűzött kommentek képviselik, mint az új nyilvánosság kifejezési formái.

24

Császi Lajos, Médiakutatás a kulturális fordulat után http://www.mediakutato.hu/cikk/2008_03_osz/07_mediakutatas_forradalom 25 Császi Lajos, A média tabloidizációja. http://www.csaszilajos.hu/Site/A_media_tabloidizacioja_files/A%20me%CC%81dia%20tabloidiza%CC%81cio%CC%81ja.pdf

76

5.2.1. A dadogás A király beszéde (2011) film a 2011-es év legtöbb és legfontosabb Oscar-jelölését és díját nyerte el (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb férfi főszereplő). A film az angol királyi család egyik tagjáról, a dadogó VI. Györgyről (1895–1952) szól. Lassú menetű, főképp dialógusokra épülő, effektektől mentes, kosztümös történelmi film. Mégis, mi a film sikerének titka? A választ különböző nézőpontú közelítések alapján kaphatjuk és érthetjük meg. A szakmai kritika a népszerűség titkát rendkívül részletesen, a film mögé nézve próbálja meg felfejteni. Teszi ezt olyan sikerrel, hogy érdemesnek tartunk hossza részletet is idézni a választott elemzésből. „Más, pontosabban lassabb, mint a mai filmek, és ugyan »lassúsága« mellett hosszú is (majdnem két óra), de hála a jól megírt forgatókönyvnek és a remek rendezésnek (a pezsgő, szellemes párbeszédeknek, frappáns fordulatoknak), az akciódúsabb filmeken szocializálódott néző sem fárad el vagy unatkozik, és ezért kétség kívül üde színfolt a most futó filmek palettáján. De sikerében még inkább közrejátszhat az, hogy hőse a mai bulvár igénye szerint lett megformázva: az emberek ma nem a hibátlan sztárokra, uralkodókra kíváncsiak, hanem épp az ellenkezőjére. Ma, az irigység társadalmában az a menő, ha a híres embereknek éppolyan nehézségeik, szorongásaik, pszichés zavaraik, megaláztatásaik vannak, mint bármelyikünknek. A már idézett, 2007-ben bemutatott »A királynő« című film sikerét is az adta, hogy nem a királynőt, hanem az embert mutatta be, néhol hálóingben, papucsban. »A király beszédében« is tulajdonképpen egy dadogó, frusztrációkkal teli, mélyen sebzett és sebezhető apukával találkozhatunk, aki mindezek mellett király is lesz. Könnyű és megnyugtató azzal a hőssel azonosulnunk, akinek fogyatékossága van, aki ugyan bizonyos szempontból több és jobb nálunk, de ezzel együtt úgy tűnik, hogy kevesebb, de legalább annyira gyarló, mint amennyire mi. Királynak érezzük magunkat, miközben látjuk, hogy a király is ember. Azonban láthatjuk, hogy a király problémája mindnyájunké. És tulajdonképpen a film igazi sikere abban rejlik, hogy rólunk is szól. KOMFORT ZÓNÁBAN ÉLÜNK MINDANNYIAN? Miért vonatkozik mindannyiunkra a dadogó király életútja? Hiszen mi nem is dadogunk. És egyikünknek sincs gyermekét lenéző, erős személyiségű, hirtelen haragú királyapja. Az nyilván nincs – de lehetnek ilyen 77

szüleink. Nincsen bennünket irányítani akaró, jobb képességű, lehetőségekkel jobban élni tudó, népszerűbb királybátyánk sem, de lehet ilyen testvérünk, munkatársunk, barátunk. Nincs királyi felelősség a vállunkon, de lehetnek erőnket meghaladó feladataink. Sőt, előfordulhat, hogy alkoholbeteg szüleink, házastársunk van, szüleink elváltak, szeretteink meghaltak. Megeshet, hogy mi, vagy közeli hozzátartozónk halálos betegségben szenvedünk, és nem tudjuk, miért. Netán éjszakánként álmatlanul forgolódunk a munkahelyi problémáink miatt, vagy ki tudja, miért, depressziósak vagyunk. Önértékelési problémákkal vívódhatunk, mert nincsen társunk, nincsen munkánk, nem értjük a világot, Istent. Lutherrel együtt ki kell mondanunk: »Koldusok vagyunk, ez az igazság«. Azaz sajnos mindnyájan sebzett, beteg lelkek vagyunk. Sérüléseket hozunk magunkkal, és ezeket ápoljuk nap mint nap. Ugyanúgy, mint VI. György, aki a film jelentős részében megpróbálja másnak mutatni magát, vagy legalábbis hallgatni arról, hogy ki és milyen is ő valójában. Éveink előrehaladtával mi is megpróbáljuk elérni, hogy mi irányítsuk életünket, és véletlenül se más, hiszen félünk a kiszolgáltatottságtól, a megaláztatástól. Hogy megtudják az emberek, milyenek vagyunk igazából. A film legmegrendítőbb jelenete az, amikor György végre a változás útjára léphetne, de inkább beletapos az őt segíteni akaró logopédusa lelkébe, hogy ő legyen az erősebb. Itt is magunkra ismerünk: ahogy ő is, úgy mi is szándékosan kerüljük azokat a helyzeteket, ahol tudjuk, hogy kudarcot fogunk vallani. Azaz komfort zónában vágyunk élni. A komfort zóna olyan gondolkodási terület, viselkedés, tapasztalat, ahova bezárkózunk, mert nem akarjuk kellemetlenül érezni magunkat. Azok az életterek, munka- és szociális környezetek, amiket megszoktunk. Az úszómedence sekély része ez, ahol azok vagyunk, akik félünk a kudarctól, és megnyugtat bennünket az a tudat, hogy leér a lábunk. Közben irigykedve figyeljük a távolban úszókat. Félelmetes az a jelenet, amikor György Hitlert nézi a tévében, és nem a diktátort, az ellenséget látja benne, hanem azt, hogy amaz mennyivel jobb szónok. KILÉPÉS A KOMFORT ZÓNÁBÓL A komfort zóna kiszámíthatóságot, kipróbáltságot, megszokást jelent. A legtöbbünk olyan »zónában élünk«, ami »jónak« tűnik. Kényelmesekké válunk. A kényelem azonban soha sincs ingyen. Bizonyos határon túl egyikünk sem úszhatja meg a változás kényelmetlenségét, fájdalmát. Ami78

kor elkerüljük a rövid távú kényelmetlenséget, azzal hosszú távú hátrányokat alapozhatunk meg. De a film és az élet tanulsága, hogy a megaláztatás kockázatát nem lehet elkülöníteni a változás kockázatától. Minden lépésnél vagy kudarcot vallunk vagy győzünk. Nem az a vesztes, aki kudarcot vall, hanem az, aki sohasem lép előre. Egy dadogó ember számára sokkal egyszerűbb kitérni bizonyos élethelyzetek, kellemetlen jelenségek elől. VI. György ilyen szempontból válhat hőssé számunkra, hiszen kilép a kényelmi zónájából, engedi, hogy sebezhetővé váljon. És ez által új ember születik. A filmben talán ezért nem jelenik meg egyetlen, jól elhatárolható logopédiai módszer, ami örökérvényű és mindenkinek segítene, mert ez egyrészt szembenézés – saját magával (magunkkal), a belső feszültségekkel, motivációkkal, vágyakkal, érzésekkel és megválaszolatlan kérdésekkel. Az ezekre való reagálásunk határozza meg nagymértékben, hogy kivé válunk. Tanulságos, hogy a filmbeli logopédusról, az ausztrál Lionel Logue-ról is kiderül, hogy kudarcok tűzdelik az útját: önjelölt színészként próbál színtársulatokhoz elhelyezkedni, azonban folyamatosan visszautasítással találkozik. Győzelmének (és ezért sikeres logopédusi munkájának is) titka abban rejlik, hogy a megalázások, csalódások nyomán újra fel tud állni. Szembenéz magával, elfogadja és elfoglalja helyzetét. Másrészt félelmeink (melyeket olykor nehéz meghatároznunk) ellenszere az elrejtettség. Erre vágyunk leginkább. Theodor Bovet svájci pszichológus szerint »a világ ezt elveszítette: kinőtt a védelmező szeretetből, ezért fél«. Logue megkülönböztető kezelése hangsúlyozza a türelmet, az »emberfeletti szimpátiát és empátiát«. Így a király és logopédusa lassan barátokká válnak. A barátság az egyik legnagyszerűbb »elrejtettség« számunkra. György azért is változik – amellett, hogy szembenéz magával, félelmével –, mert megtapasztalja a feltétlen elfogadást, bizalmat (amit szüleinél, testvérénél szinte soha nem érzett) és ez dadogását tekintve gyógyító számára. Az elrejtettséget tehát nem a külső védelem jelenti, hanem az embert körülvevő szeretet. (György ugyan ezt felesége kapcsán is megtapasztalta, de úgy tűnik, ez nem volt elég ahhoz, hogy kigyógyuljon betegségéből.) Harmadrészt gyógyulásánál fontos szerepet játszott, hogy apja halála után ugyan a nála »jobb«, »erősebb«, az őt lenéző bátyja lépett trónra, de később erkölcstelen nőügyei és életvitele miatt lemondott. György nem kerülhette el tehát a felelősségvállalást, ráadásul a történelem egyik legnehezebb korszakában, a második világháború előtti években történt ez. Felelősségteljes uralkodása bizonyos szinten elvette 79

tőle a bátyjával szemben táplált irigységét, bátyjától pedig az iránta érzett megvetést, így az ő kapcsolatuk is helyreállt. Logue módszere pedig – amely a tanár és tanítványa közötti egyenlőségre épült – közelebb segítette őt a közemberek világához is. Ez az egyenlőség nyitotta fel György szemét a kisemberek félelmeivel kapcsolatosan is. A lelki gyógyuláshoz tehát, halljuk ki a film egyik üzenetét, a kapcsolatok helyreállítása (akár a bennünket lenézőkkel, akár az általunk lenézettekkel) elengedhetetlenül fontos.” 26 A logopédus szakember véleménye szintén fontos lehet a film népszerűségének megértéséhez a posztmodern médiában: „Ritkán fordul elő, hogy egy filmbemutató kapcsán, szakmai szemmel kezdek figyelni, mármint logopédusként. Mindez azért van, mert ritkán fordul elő az, hogy akárhol is a beszéd, mint mindent átható minőség bárkit is foglalkoztatna. Valójában a beszédről úgy gondolkodunk, mint mindenki számára teljességgel és teljes természetességgel megadatott dologra, legfeljebb valaki jobban, valaki kevésbé jól használja. A használat minősége azonban századrangú dologként jelenik meg, hiszen a »Miért is fontos a szép beszéd? – Valami meggyőző érvet adj rá!« felszólításra máris hátrébb húzódom, hiszen ismerem az ellenérvet: bárki lehet akár médiasztár is, nem túl szép beszéddel (és itt óvatosan fogalmaztam). Beszédterapeutaként, vagy ahogyan a filmben említik, beszéddoktorként, eközben minden nap, a nap minden percében hallom és látom, hogy ki, hogyan szenved azzal, hogy mit nem tud elmondani, hol nem tudja, vagy nem meri azt elmondani, miért nem értik, amit el akar mondani. Az okok sokfélék. Van, aki azért nem mer, nem szeret beszélni, mert dadog. Van, akit beszédtempója miatt szinte senki nem ért, van, aki meg sem tud szólalni, van, akit fáraszt a beszéd, van, aki beszélne, de nem találja a szavakat, rosszul találja meg azokat, és olyan is van, aki elveszíti beszédképességét. A sort folytathatnám még, ám akkor már csak a logopédusok olvasnák tovább a szöveget. Minden napomat a beszédért küzdő emberekkel töltöm. Vannak köztük nagyon kicsi gyermekek, és vannak köztük ősz nagypapák, de ami lényeges: bizony sok olyan ember él közöttünk, akinek nem adatott meg a könnyű beszéd, nem tudnak segítség nélkül beszélni. Meglehet, nem ki26

http://www.nyitottszemmel.hu/pages/cikk_print.php?cikkID=241

80

rályok, de életük egyik fontos eleme az, hogy közölni akarják gondolataikat másokkal, nem népükkel, de lányukkal, fiukkal, szomszédjukkal, főnökükkel. Miattuk érzem fontosnak, hogy VI. György királynak és logopédusának különös története szárnyra kapott, mert lehetőséget ad arra, hogy észrevegyük, milyen fontos eleme életünknek a beszéd. És akinek nem adatott meg a könnyű, szép beszéd, annak mindig van esély találni valakit, egy beszédtársat, aki segíti, támogatja, megerősíti őt beszédében. VI. György király és Lionel Logue terápiás esete óta (és már előtte is) a dadogásról számtalan tudományos vélekedés, kutatás látott napvilágot. A dadogáson segíteni akarók nagyon sok terápiás eljárást dolgoztak ki, mégis fontos megemlíteni azt, hogy a felnőtteket érintő dadogásterápia (és egyéb más beszédterápia is), a beszédén javítani vágyó és a beszédterapeuta szoros, bizalmon alapuló, személyes kapcsolatán szökkenhet szárba. A beszéd olyan dolog, amely nem engedi meg, hogy óriási távolság maradjon a gyógyulni vágyó és a gyógyító között. A beszéd közelít, közelebb hoz Ha valakinek a beszédében akarok segíteni, akkor közel kell kerülnöm hozzá, s ez persze nem mindig könnyített úton halad. A király beszéde c. film két ember, egy dadogó király és egy kiváló beszédspecialista különös kapcsolatát mutatja be, mely szépen végigkövethető a király beszédének, beszédállapotának változásán. A film alapját képező könyv, melyet Lionel Logue unokája, nagyapja naplójából, leveleiből, emlékeiből állított össze, még pontosabban bemutatja két ember beszéden keresztül, beszédért folytatott küzdelmében azt az ívet, amely szinte kivonata lehetne a felnőtt beszédterápiák folyamatának. A kezdet mindig nehéz. A felnőtt dadogó – a filmben a herceg (későbbi király) –, bizalmatlan, nyilvánvalóan már sokszor csalódott azokban, akik beszédét javítani akarták. Maga a terapeuta viszont nem először találkozik ezzel, tudja, az első lépést a gyógyulni vágyónak kell megtennie. A terápia kezdetét és egyben egész folyamatát is meghatározza a logopédus határozottsága: »meg tudom gyógyítani!«. Ugyanakkor a dadogó herceg kitartása, az utasítások, gyakorlatok pontos követése, a cél felé vezető úton végig fontos elemként van jelen. A közös munka közös apró sikerei minden esetben ösztönzőleg hatnak a beszédhibásra. Gyakran a dadogó már úgy érzi, rendeződött a beszéde, de a terapeuta tudja, messze még a vég. A herceg az egy évig tartó kitartó terápia után öröm81

mel veszi tudomásul, beszédének folyamatossága rendeződött, így távolodni kezd Lionel Logue-tól, aki bár fáj neki, de elengedi betegét. Azonban az óriási változás, kihívás, a királyi feladatok, újra szorosabbá teszik a terápiás kapcsolatot. Logue szinte együtt él a király beszédeivel, már-már együtt veszik a kimondott szavakhoz a levegőt. Logue átírja a nehezen érthető szavakat, jelöléseivel átsegíti a megakadásokon a királyt, szónokká teszi a dadogót. És aztán – bár a film erről már nem szól -, évek kitartó, támogató kapcsolata után, egyedül engedi beszélni a királyt a beszéddoktora. Itt engedi el a logopédus a dadogó kezét a terápiában, de nem az életben, hiszen VI. György és Logue halálukig rendszeresen váltottak levelet egymással. A közös cél kivételes kapcsolatba helyezett dadogót és terapeutát egy kivételes történelmi pillanatban. A híres emberek beszédtörténete, beszédtanárukkal való kapcsolatuk fontos támpont lehet mindazok számára, akik saját életükben hasonló nehézségekkel küzdenek, mert érezhetik, hogy nem csak számukra nehéz a beszéd: a király a dadogás legyőzésében éppúgy küzdelmes utat jár be, mint bárki más. Érdemes minden „dadogónak” – s minden egyéb beszédhibával küzdőnek –, megkeresnie a saját Lionel Logue-ját, mert ha megtalálta, beszédben, testben és lélekben megerősödve fog a terápiában megújulni. Jómagam logopédusként pedig remélem, hogy a sajtó napirendjéről nem kerül le a szép beszéd akkor sem, ha már nem egy herceg dadogásáról, beszédhibájáról van szó egy Oscar-díjra jelölt film kapcsán.”27 A kommentek sajátos megvilágításba helyezik az újfajta nyilvánosság keretei között a filmet, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani erre a kérdésre. Nagyon sok komment íródott a filmmel kapcsolatban. Mint a kommentek általában, különböző felkészültséget, igényességet tükröznek, olykor a kommentelők nem a témával, hanem egymással vannak elfoglalva. Az alábbiakban néhány tartalmasabb, témánkhoz szorosabban kapcsolódó nézői véleményt idézünk a film sztoriját adó könyvről és a filmről.28 „Most már biztosan tudom, hogy nekem nem a romantikus-szerelmes könyvek azok, amik megríkatnak, hanem az emberi erőfeszítésről szóló 27 28

www.beszedjavito.hu/gall-edina-a-kiraly-beszede-avagy-egy-film-logopedus-szemmel A szövegek szó szerinti idézetek, tehát az eredeti írásmódot tükrözik.

82

példázatok. VI. György életéről már láttam egy BBC dokumentumfilmet, amelyben Károly herceg is beszélt nagyapjáról, annak visszahúzódó természetéről. Ez a könyv olyan szép párhuzamos életrajz, rengeteg apró titok hordozója, ami hajlandó elmesélni azt is, hogy bizony-bizony a brit uralkodói család tagjának születni sem jelenti azt feltétlenül, hogy az illető élete állandó boldogságban fog eltelni. A kívülálló, pláne más ország szülötte el se tudja képzelni, hogy mekkora nyomás nehezedik rájuk, milyen irtózatosan kényelmetlen lehet állandó rivaldafényben élni. De György rengeteg munkával képes volt felülemelkedni saját természetén, eredendő hajlamain, felvállalta a feladatát, még akkor is, ha kis híján a szíve szakadt belé. A filmet NEM fogom megnézni, mert számomra a király nem Colin Firth, túl jóképű hozzá :) De az bizonyos: fogok még olvasni Györgyről! (A könyv stílusa pedig pont tökéletes, semmi szenzációhajhászás, csak kulturáltan elmeséli a két férfi összefogását az Egy életrajzi regény, mely főleg Lionel Logue életének azon részét dolgozza fel, mikor kapcsolatban állt VI.Györggyel. Találkozásaikat, és az eközben bekövetkezett eseményeket képek, naplóbejegyzések, levelek és táviratok teszik még hitelesebbé. Sokkalta részletesebb, mint a film, és pont ez volt az, amivel megfogott magának. Érdekes volt megismerni egy ilyen hatalmas uralkodót, úgy, mint egy átlagos embert. Akinek voltak hibái, nem volt tökéletes élete, de megtett mindent, hogy jó király váljon belőle, annak ellenére, hogy nem neki szánták a trónt. Lionel és az Ő kapcsolata nagyon különleges volt, szinte már barátinak mondható, a társadalmi különbségeik ellenére is. A történelem (különösen a 20. századi) kedvelőinek mindenképp ajánlom. siker érdekében.)”29 „Szakmai szempontból nagyon jó, sokat tanultam belőle a dadogásról, mivel jól bemutatja, h mivel kell megküzdenie egy beszédhibás embernek. Nagyon jó könyv a barátságról és jó betekintést ad egy királyi család életébe és nehézségeibe. Ezek után nem szívesen lennék egy ország vezetője, túl nagy felelősség. Megtanultam, ha küzdünk valamiért, meg lesz az eredménye.)”30 „Megnéztem még egyszer, mert előszörre nem tudtam vele mit kezdeni. Még igazából azt sem döntöttem el, tetszett-e egyáltalán a film. Láttam 29 30

http://moly.hu/konyvek/mark-logue-peter-conradi-a-kiraly-beszede http://www.filmkatalogus.hu

83

két igazán nagy alakítást, de hát mindketten tudnak ennyit, az nem lepett meg. Volt valami mégis, ami megfogott már első alkalommal is, de csak most jöttem rá, mi volt az. Nagyon egyszerűen megfogalmazva, az, hogy az embernek hogyan lesz köze a történelemhez. György nem gondolta volna, hogy ő lesz, aki átvezeti Nagy-Britanniát történelme legnagyobb megpróbáltatásán, méghozzá olyan tekintéllyel és elismertséggel, amilyent uralkodó nem sokat ért meg abban az országban. Lionel nem gondolta volna, hogy ő ad eszközt ehhez a történelmi szerephez, ezáltal maga is részese lesz a történelemnek. Mert nemcsak beszélni tanította meg a királyt, hanem hozzásegítette ahhoz, hogy a nép megtudja, méltó fejre került a korona. A két ember csak a történelem kifürkészhetetlen akaratából került össze, egyébként nem lett volna sok esélyük, hogy akár csak találkozzanak is. Így a film második vonala a két egészen más társadalmi közegből érkezett, de jellemben nagyon hasonlító ember összecsiszolódásának az időnként nagyon megrendítő története is. Hiszen mindkettő makacs, mint az öszvér, mindkettő azt hiszi, hogy csak neki van joga akarni. És egyikük sem adja föl.”31 5.2.2. Autizmus Az Esőember (1988) Barry Levinson nagy hatású filmje hatásásra az emberek többségének az autizmus szóról Dustin Hoffman zseniális alakítása és az általa megformált Raymond Babbit alakja jut először eszébe. A film négy Oscar-díjat kapott, s valóban sokat tett az autizmus megismertetéséért és az autizmustól szenvedők megértéséért. A film igaz történeten alapul: a forgatókönyvíró, Barry Morrow találkozott először a fantasztikus képességekkel megáldott Kim Peekkel, akiről Raymond alakját mintázta. A forgatás előtt Dustin Hoffman is felkereste őt, hogy minél hitelesebben meg tudja formálni az alakját. Laurence Kim Peek (1951–2009) valóban kivételes ember volt: rendkívüli vizuális memóriája révén nyolc-tíz másodperc alatt képes volt megjegyezni egy oldalnyi szöveget, egy átlagos terjedelmű könyvet pedig kb. egy óra alatt olvasott el úgy, hogy az olvasottak 98%-át meg is jegyezte. Több ezer könyvet kívülről fújt – például a teljes Bibliát is –, de betéve tudta a tévéműsort, az előhívószámokat vagy az amerikai államok utcahálózatát is. Kis gondolkodás után bárkinek megmondta, hogy egy adott 31

http://www.filmkatalogus.hu/forum-32315-1

84

évben a keresett dátum mely napra esett. Peek ugyanakkor számos területen alapvető elmaradásokkal küszködött. Több teljesen hétköznapi teendővel nem tudott egyedül megbirkózni (például nem volt képes önállóan felöltözni, megmosakodni), mert a motorikus és koordinációs képességei nagyon gyengék voltak. Négyéves koráig nem tanult meg járni sem, és élete végéig bicegett. A klasszikus IQ-teszteken is sokszor átlag alatt teljesített, viszont – a hagyományos értelemben vett – fogyatékos társaival ellentétben társas kapcsolataiban képes volt a fejlődésre. A film hatására rengeteg meghívásnak tett eleget és ennek köszönhetően egészen meg tudott nyílni az emberek között. Orvosi, szakmai szempontból az alábbiak szerint foglalható össze a filmben megjelenített autizmus. „Az elhíresült rendellenesség hátterében biológiai szinten az agy működésének súlyos zavara áll, amely az alapvető fejlődési területeket érinti, és gyakorlatilag gyógyíthatatlan. Vannak szakemberek, akik szerint nem is tekinthető betegségnek, inkább a létezés egy alternatív formájának, amely nem követi a társadalom által előírt normákat és elvárásokat. Persze nem egyszerűsíthető le ennyire a kérdés, de tény, hogy az autizmussal (ha nehezebb körülmények között is) zavartalanul le lehet élni egy életet – már amennyiben az autista környezete megbarátkozik az autizmussal élő szokásaival és hóbortjaival. Az autizmusnak két alapvető fajtáját különböztetjük meg, bár manapság inkább a második segítségével foglalják össze az autisztikus zavarokat. Leo Kanner amerikai pszichiáter 1943-ban jegyezte fel és elemezte elsőként az autizmus tünetcsoportját (utána nevezték el az autizmus súlyosabb fajtáját, amely a szociális készségek teljes hiányával jár, Kanner-szindrómának). Kutatásait Hans Asperger egészítette ki 1944-ben, amikor feltárta az autizmus enyhébb formáját, amelyet Asperger-szindróma névvel illettek. Az »aspergereseket« az különbözteti meg a »kanneresektől«, hogy előbbiek értelmi képességeik teljes birtokában be tudnak illeszkedni a társadalomba, képesek dolgozni, szabályokhoz alkalmazkodni, kommunikálni, és általában bizonyos területeken kiemelkedő tehetséggel rendelkeznek – csak éppen kicsit furcsák. Általában kerülik a szemkontaktust, problémáik vannak a szóbeli kommunikációval, vannak rituális viselkedési formáik (mint például az Esőemberben Raymond délutáni talkshow-ja, amelyet mindennap ugyanabban az időben meg kell néznie), kerülik a fizikai kon85

taktust (gyakran meg is rémülnek tőle), és sokukra jellemző az empátia teljes hiánya. Számos ismert művészt, tudóst vagy politikust illettek már az »érzéketlen« jelzővel, lássunk hát néhányat azok közül, akiknél ezt az autizmus enyhébb fajtája idézte elő. A magányos utas, a kegyetlen isten és a többiek Charles Darwin, Hans-Christian Andersen, Ludwig von Beethoven, Wolfgang Amadeus Mozart, George Orwell, Vincent van Gogh és még sokan mások – az autisták száma döbbenetesen magas világszerte, és sokan közülük ma is a művészet vagy a tudomány elefántcsonttornyát választják, hogy elbújhassanak a világ elől, és kiélhessék tehetségüket. Az egyik legismertebb autista maga Albert Einstein volt, aki ezt vallotta az emberi kapcsolatokról: ’…kifejezetten hiányzik belőlem a vágy a más emberi lényekkel vagy közösségekkel való közvetlen kapcsolatra. Igazi magányos utas vagyok, és soha nem tartoztam tiszta szívemből sem hazámhoz, sem otthonomhoz, sem barátaimhoz, vagy akár csak közvetlen családomhoz; s e kötelékek közt is, soha nem veszítettem el a távolság érzését és a magányosság iránti vágyamat.’ (Forrás: Szendi Gábor, tenyek-tevhitek.hu). Einstein a környezete beszámolója szerint nem szeretett például ’csevegni’ (az autisták nem tudják hová tenni ezt a cselekvést, számukra mindennek értelme kell, hogy legyen), valamint a nőkkel való viszonyát is kizárólag a közös tudományos érdeklődés és az erotika határozta meg. Így volt ezzel a szintén aspergeres Pablo Picasso is, akinek szenvedélyes szerelmei szintén festőnők voltak, ám valódi kapcsolatot nem ápolt velük, és emberi szinten hamar elveszítette irántuk az érdeklődését (legfeljebb múzsaként maradtak meg az életében hosszabb ideig). Egyikük, a tehetséges Françoise Gilot így írt Picassóról: ’Kultusz lett, istenítik, de az istenek általában nagyon kegyetlenek. Pablo nem volt gonosz, inkább kegyetlen. Mint egy gyerek, aki egy pillangó szárnyait tépkedi. Legbelül talán csodálkozott is, hogy fájdalmat okoz másoknak.’ Ez annál inkább valószínű, mivel ahogy írtuk is, az autisták többsége nem képes az empátiára, tehát Picasso valóban nem tudta átérezni ’áldozatai’ fájdalmát, kínzásukat – fizikai és lelki értelemben is – inkább érdekes kísérletnek tekintette.”32 32

http://www.otvenentul.hu/egeszseg/77358

86

Kommentek, ahogy a nézők látták az Esőember filmet, az autisták életét és problémáit: „Ez egy megható történet. Két testvér életét mutatja be. És az összetartás köztük. Nekem nagyon tetszett a film már sokszor láttam, de mindig szívesen megnézem. Tom Cruise és Dustin Hoffman két különböző karakter, de a filmben hozzák a formájukat. Szóval érdemes megnézni én mindenkinek ajánlani tudom. És az ilyen betegségben szenvedő embereknek segíteni kell, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. És egyenrangúnak tekintsék őket. És a rendezőnek Barry Levinsonnak csak gratulálni tudok. Jó filmet készített. És persze a két főszereplőnek is gratulálok az alakításukért, amiben meg kell hagyni nagyon jók voltak.”33 „Más emberek is élnek a világban, akiket nem fogad el a társadalom. Egyszer csak látjuk, tapasztaljuk, hogy remek dolgokra képesek, és felülkerekednek a világban rajtunk, mindenki máson. Egy mongol idióta »gyerek« aki már 30 is elmúlt tanított meg arra,hogy ha valami fáj, el kell vonulni félre mindenki elöl a könnyeinkkel{gyermekkori emlék}.Ez a film egy tankönyv az emberiség számára. Mindenki másképpen értékel. Itt azonban egyértelműen érezzük azt, amit sokszor kimondani sem bírunk.”34 „A film hűen ábrázolja az autizmust, egy olyan ember számára, aki még nem hallott erről a születési rendellenességről, Raymond karaktere tiszta képet fest róla. Egy olyan ember, aki figyelmét csupán saját kis ügyesbajos dolgaira fordítja, aki mindig az ablak alá tolt ágyon képes csak elaludni, aki nem tudja, mennyibe kerül egy csomag rágó, de fejből tudja a telefonkönyvet a g-betű felééig első elolvasásra. Boríts egy doboz fogpiszkálót a földre és az Esőember megszámolja ránézésre, kérdezd meg őt arról, hogy 1986-ban hány utas vesztette halálát az American Airlines gépeivel és pontos választ fogsz kapni. De amilyen okos tud lenni egy autista, legalább annyira együgyű az élet más dolgaiban. Szociális kapcsolatai korlátozottak, kommunikációs készsége gyengébb, mint az átlagemberé, érdeklődési köre pedig teljesen eltér egy felnőttétől, mondhatni még gyerek. A film az utolsó pillanatig sem szakad el a realizmus 33 34

http://www.filmkatalogus.hu/forum-2875 http://www.filmkatalogus.hu/forum-2875-1

87

talajától, a szereplőkből nem válik hős, Raymond nem fog meggyógyulni, ahogy erre nem is igazán találunk példát autistánál a történelem során, bár manapság már elég előrehaladott megoldásokat találtak ki az autista betegek fejlesztésére. Az Esőembernek testvére révén új élményekben lesz része, értékes tapasztalatokkal gazdagodik, melyeket talán más megvilágításban raktároz el, mint egy átlagos ember tenné azt, de hisz minden ember számára más és más dolgok fontosak. Raymondnak egy csók csupán nyálat jelent, s egy prostituált kedvéért képes a maga szegényes módján megtanulni táncolni… És mégis, míg a néző az autista ember változását várná, egy szikrát, mely elindíthatja őt a normál emberré válás útján, ehelyett bizony, Charlie Babitt lesz az, aki jellemfejlődésen megy át és szépen lassan átértékeli az egész életét. Kötelező film, szórakoztató, igaz és a végén megfogalmazódott bennem egy kérdés: tényleg mi vagyunk a normálisak és ők a hülyék?”35 5.2.3. Afázia A Szkafander és pillangó film Jean-Dominique Bauby visszaemlékezésén alapul, az életből vett történet. 2007-ben Cannes-ban mutatták be, négy Oscar-díjra jelölték, két Globe-díjat kapott. A film rendezője Julian Schnabel volt. A kritikus véleménye most is a filmen túl magát a fogyatékosságot, illetve annak számunkra szóló üzenetét is pontosan megfogalmazza, érdemes tehát hosszabban elidőznünk mondatainál. „Jean-Dominique Bauby, az Elle magazin főszerkesztője, ismert és közkedvelt társasági ember, nőcsábász és világfi 1995-ben, 43 éves korában agyvérzést kapott, melynek következtében az agytörzs sérülései miatt úgynevezett »locked-in« (»bezártság«) szindróma alakult ki nála: habár szellemileg tökéletesen ép maradt, egész testére megbénult, egyedül bal szemét és szemhéját tudta mozgatni (a film alapjául szolgáló regényét is egy speciális, beszédterapeutája által kifejlesztett jeleléssel, tulajdonképpen pislogással »mondta« tollba). A mű azzal kezdődik, hogy Bauby magához tér a több hónapig tartó kómából, szigorú értelemben vett cselekménye tehát jóval szűkebb, mint egy egész élet – alig több mint egy évet fog át, a férfi korábbi életének eseményeiről csak flash-backekből értesülünk. 35

http://www.filmkatalogus.hu/hozzaszolasok-351530-495

88

SZEMKONTAKT Ami pedig a rendhagyó formai részt illeti: Bauby bezártság-élményét – amit a címbeli szkafander is kifejez – a rendező úgy adja át a nézőnek, hogy a lehető legintenzívebb módon azonosulunk a hőssel. A Szkafander és pillangó egy olyan radikális szemszögbeállítással kezdődik, amiben az ágyban fekvő, megbénult férfi belső szemhéját látjuk (ilyenkor az egész kép narancssárga színű), majd belülről látjuk szempilláit, vele együtt pislogunk, vele együtt nézünk először körbe a kórházi kórteremben. Amikor könnybe lábad a szeme, a kép is homályos lesz, sőt van, hogy csak a képmező bizonyos része homályos – Bauby látómezejének megfelelően (amikor pedig az orvosok a szeméhez nyúlnak, olyan erős a hatás – szinte már 3D-s –, hogy egyenesen hátrahőkölünk). Ezt követően a férfi hangjáról is kiderül, hogy belső hang, saját magán kívül csak mi, nézők halljuk – világos tehát, hogy benne vagyunk az agyában, benne járunk a gondolataiban. Ez az erőteljes egyes szám, első személyű verbális és filmes elbeszélésmód végigkíséri a film első felét. Schnabel mindent a fő figurának rendel alá, a kameramozgás megegyezik az ő szemmozgásával, a képkomponálás esetleges, a világból csak annyit látunk, amennyit hősünk lát és akkorában, amekkorában ő – lásd szuperközelik (az alkotó ezenkívül alkalmazza azt – az Asszony a tóban című noirral bevezetett és a legkövetkezetesebben a Tiltott nő című francia filmben végigvitt – jellegzetes megoldást is, hogy a néző csak akkor pillantja meg a figurát, amikor az tükörben vagy más fényes felületben tükröződve látja magát). A szubjektív kamera használatán és a szuperközeliken kívül az azonosulás rendkívül magas fokát eredményezik az egyéb szubjektivizáló eszközök is. Bauby betegsége következtében tulajdonképpen egyetlen szemmé redukálódik – ám azzal kifelé és befelé egyszerre néz. »A szememen kívül két másik dolog maradt meg: a fantáziám és a memóriám« – mondja a férfi, aki nem tud mozdulni, nem tud beszélni (környezetével pislogással kommunikál), viszont bármit el tud képzelni. Lelkiállapotát sziklaomlás illusztrálja, több víziójában is előkerül a bezártság-élményt tükröző búvárharang-motívum, látomásaiban víziókkal keveredő emlékképek villannak be, szabad asszociációk jelennek meg (lelki) szemei előtt. A szárnyaló fantáziájú író van, hogy tájképet képzel maga elé, van, hogy gondolatait fekete-fehér archív felvételek vagy éppen természetfilmes képsorok tudják a legmegfelelőbben kifejezni, a legszellemesebb pe89

dig az, amikor saját maga jóképűségéről filozofálva rögtön Marlon Brando ugrik be neki (és képben rögtön nekünk is bevágják), majd elhessegeti az asszociációt, és eltűnik a kép is. SAJÁT MAGA JÓKÉPŰSÉGÉRŐL IS FILOZOFÁL Azzal, hogy Schnabel ezeknek a szabad, játékos formanyelvi eszközöknek a segítségével adja vissza a saját testébe zárt férfi szörnyű tragédiáját, izgalmas ellentmondás keletkezik: a mozgékonyság a mozdulatlansággal, a komikum a tragikummal, a nehézkesség a könnyedséggel kerül ellentmondásba. De voltaképpen nincs is ebben semmi ellentmondás, hiszen ha Bauby teste ágyhoz-tolószékhez van is kötve, képzelete valóban olyan szabadon száll, mint a címbe foglalt pillangó. A játékosságon kívül a filmben pedig a humor is fontos alkotóelemmé válik: gondolataiban hősünk kifigurázza az őt kezelő orvost, a nőkre (nemcsak gondolatban) csorgó nyállal reagál és szarkasztikus-(ön) ironikus belső monológjaiban kap néhány szúrást az egyház is. A kísérőzene is ehhez hasonlóan játékos: Schnabel gátlástalanul válogat a La Mer című Charles Trenet-örökzöldtől kezdve Tom Waitsen át a U2-ig. Sajnos a film nem viszi végig a fentebb jellemzett már-már kísérleti filmes eljárást (a szubjektív kamerával): második felétől kezdve fokozatosan elszakadunk a hőstől, egyre inkább leválunk róla – az elbeszélői technika átvált „külső” képekre, azaz hagyományos módon, kívülről látjuk a hőst (szóval nem is feltétlenül kell azonosulnunk vele, főként, hogy az időközben személyiségéről nyert információk hatására ez egyre nehezebbé is válik). A végére tehát a Szkafander és pillangó szabályos életrajzi drámává kerekedik. Univerzális, hőse személyes sorsán túlmutató üzenete azonban így is átütő erővel jön át: Bauby az őt ért szerencsétlenség hatására sem válik saját teste („a szkafander”) rabjává, hiszen lelke lepkeként száll. Vagy ahogy egy, még Bauby és Schnabel alkotásánál is örökérvényűbb műben áll: „Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni soha.”36 A kommentek, a nézői vélemény ez esetben még a szokottnál is meglepőbbek és figyelemre méltóak: „Beleborzongtam! Annyira átérezhető, nyomasztó, tanulságos, érzel36

http://magyar.film.hu/filmhu/premier/szkafander-es-pillango-premier-kritika.html

90

mes, bravúros, hogy az már fáj. Miért? Jean-Dominique Bauby karakterében magamra ismertem, ezért 100%-osan bele tudtam magam élni a helyzetébe. Ez egyrészről kétségbeejtett, másrészről erőt adott. Adott egy életvidám, sikeres középkorú férfi, aki habzsolja az életet, és mivel középpontban van, nem kell foglalkoznia mással, csak saját magával. Ezért talán sokak szerint felszínes, önző, szánalmas, de ez így kényelmes a számára, nem is akar megváltozni. Szárnyal, kihasználja élete minden pillanatát, egészen addig, amíg a stroke le nem töri a szárnyait, és rabságba nem kényszeríti. Lát és hall, az input megvan, az output megszűnik. Eddig nem figyelt oda másra, Ő diktálta az ütemet, most nem tehet mást, csak figyel. Figyel és feldolgoz. Feldolgozni a kétségbeesést, a kiszolgáltatottságot, azt, hogy amit addig megszoktunk végérvényesen megszűnik, átengedni az irányítást a környezetünk, de ami a legrosszabb, magunk felett, mindez nagyon lélekdaráló lehet, és nem marad más, csak a gondolatok, érzések, és az emlékek. Hirtelen rájövünk, hogy kik az igazán fontosak, és már csak reménykedünk, hogy ez igaz legyen viszont is. Egy használhatatlan test, egy megtört lélek, és egy ép, tiszta agy, nyomasztó kombináció.”37 „...és az agy, a szellem elkezd uralkodni a személy felett, és átveszi az irányítást. Milyen hihetetlen erő kell mindehhez? Erőt ad a testnek, reményt a léleknek, tréninget a szellemnek. Példaértékű. Egy megható történet, amelyből hiányoznak a klisék, nincsenek túlhúzva az érzelmek, tökéletesen kivitelezett rendezés jellemzi, a történetvezetés dinamikája kitűnő, a párhuzamok vezetése nem zavaró, az idősíkokban is eligazodtam, és beköltözni Bauby fejébe, huhhh, hihetetlenül hatásos, Julian Schnabel nagyon jól megoldotta. Mathieu Amalric-ot máig felületesen ismertem, A Quatum csendje főgonosza (amit szerintem megintcsak hátborzongatóan alakított, ami jó egy antihősnél) most felejthetetlen lett. Úgy játszani, hogy még az arca is le van bénulva, Úr Isten, ezt szerintem kevesen tudják. Emmanuelle Seigner kisugárzása még mindig hihetetlenül erotikus, vagy csak a Keserű méz Mimijének vonzását éreztem? Max von Sydow, pedig zseniális volt, erős, férfias, de mégis érzékeny, és érzelemdús. Ez az alkotás hihetetlen élmény volt, kihagyhatatlan!”38 37 38

http://www.filmkatalogus.hu/forum-13618 http://www.filmkatalogus.hu/forum-13618

91

„Hogy nem a szomszéd Józsi bácsival történt, az szerintem semmit nem von le a film értékéből. Sikerült a művészi megvalósítás, giccsmentesen, érzelgősség nélkül. Nagyon eltalálták, hogy Bauby szemszögéből mutatják a legelején a dolgokat. Felkeltette az érdeklődésemet a könyv iránt a film, meg is szereztem, és nem csalódtam: remek stílusérzékkel van megírva. Tiszteletreméltó, hogy nem egy panaszhalmaz, hanem öniróniával átszőtt, élvezetes olvasmány. Erre viszont a szomszéd Józsi bácsi valószínűleg nem lett volna képes. És ez nem minősítés, értékítélet, hanem tény. Szomorú és megrázó életrajzi dráma. Azonban számomra van egy másfajta olvasata is a történetnek. Bauby miután felébred a kómából, elkeseredik és inkább a halált választaná, mint hogy életben maradjon, legalább is az életnek ebben az állapotában. (A filmnek ezen szakaszában csak a főszereplő szemével látjuk a történéseket, mert ezáltal jobban átérezhetjük a filmnek talán a legdrámaibb szakaszát) Később Bauby folyamatosan kezdi felfogni és megérteni, hogy mik a számára lehetséges kilátások. Célt talál magának, hogy drámáját megírhassa, ezért magányán és elkeseredésén sikerül "felülkerekednie", "nekiáll" célja megvalósításához, amit végül be is fejez. (A történet itt már mintha egy kicsit könnyedebbé válna, amit a külső nézet is érzékeltetni kíván, mintha kitárulna a világ számára és talán egy kicsit oldottabbá válna minden) Miután kiadják a könyvet 10 nappal később meghal. (Itt is és a filmben többször is visszatér a belső láttér motívum) Talán ez tartotta tovább életben, hogy volt valami, amit még be akart fejezni, amit még megtehetett. (A céltalanság és a kilátástalanság olykor megrövidíti vagy megbetegíti életünket) Nap, mint nap szembesül fajunk hasonló sorsokkal, megdöbbentő emberi szerencsétlenségekkel. Mivel azonban legtöbbjük ismeretlen a nyilvánosság előtt, történetük az ismeretlenség homályába vész, pedig fontos téma ez és nem csak az orvostudomány és a genetika szempontjából, mert ha megértjük és megtanuljuk kezelni ezeket a problémákat, akkor egy lépéssel feljebb kerülhetünk a túlélés lépcsőjén. Tetszett a film, de csak 4 csillag nálam és pont ezért, mert nem lett volna film belőle, ha nem az Elle magazin nagymenő szerkesztőjével történt volna mindez, hanem mondjuk a szomszéd Józsi bácsival.”39

39

http://www.filmkatalogus.hu/forum-13618

92

„Lehangoló, és rémisztő ez a film. Lehangoló, mert egy embernek esélye sincsen a gyógyulásra. Szokatlan módon ír ugyan egy könyvet, de meghal, mielőtt az megjelenik. Rémisztő, mert kevés filmben mutatják be a rohamot, amely végül megpecsételi a sorsát, mint ebben. És félelemmel tölt el minket, hogy ez velünk is megtörténhet. Szóval, ezért rémisztő.”40

40

http://www.filmkatalogus.hu/forum-13618

93

6. A fogyatékosság ábrázolása a ﬁlmművészetben S A S VÁ R I LU C A – S A S VÁ R I G Á B O R

A társadalmi kommunikáció egyik legfontosabb csatornája – az internet egyre nagyobb térhódítása mellett - a film és a televízió, éppen ezért napjainkban továbbra is kiemelkedő szerepük van a társadalom véleményének, hozzáállásának formálásában. Ezért a filmkészítés rendkívül nagy felelősséggel jár, főleg ha olyan kényes témákat érint, mint amilyen a másság, a kisebbségek bemutatása. Az azonos neműek kapcsolatának, a különböző vallási csoportok, nemzeti és etnikai kisebbségek, a fogyatékkal élők (és még folytatható a sor) ábrázolása sok filmrendező számára jelentett kihívást, és számos sikeres, a fenti témákat kellő érzékenységgel és őszinteséggel megragadó film született. Tanulmányunkban a fogyatékkal élő személyek filmes ábrázolásának bemutatására vállalkozunk, előtte azonban szükségesnek tartjuk áttekinteni a többségi társadalom a fogyatékossághoz való közelítésének formáit, szemléleti módjait, modelljeit. A fogyatékosság uralkodó értelmezése az egyéni vagy orvosi modell, amely szerint „a fogyatékosok problémáinak fő oka egyéni hiányosságaikban keresendő.”41 Tehát a fogyatékos személy tulajdonképpen véletlenszerű események szerencsétlen áldozata, az orvosoknak pedig kiemelkedő szerep jut, hiszen diagnózist, gyógymódot, rehabilitációt kínálnak arra a „problémára”, amitől a fogyatékos személy szenved. Ezt a nézőpontot és a modell tekintélyét leginkább maguk a fogyatékosok támadták, akik inkább a fogyatékosság társadalmi modelljével42 értenek egyet. Eszerint a fogyatékosság nem az egyén problémája, hanem olyan 41 42

Giddens, A.: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 225. Hunt, P. (ed): Stigma: The Experience of Disability. Geoffrey-Chapman, London, 1966.

94

társadalmi akadályokat jelent, amelyekkel a fogyatékos személyeknek meg kell küzdeniük. Tehát ez a modell olyan kérdések helyett, mint „Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e abban, hogy elmenjen otthonról, amikor csak akar?”, inkább olyan kérdést tesz fel, hogy „A lakóhelyén mi gátolja meg abban, hogy oda menjen, ahova akar?”43 Ez két merőben más értelmezés a fogyatékossággal kapcsolatban, amelyek majd viszszaköszönnek a filmekben is. A mozikban1898 augusztusában mutatták be Thomas Edison The Fake Beggar című fekete-fehér némafilmjét, amely mindösszesen 50 másodperces volt. A film egy vak, láb nélküli koldusról szól, akiről kiderül, hogy valójában imposztor, ezért végül elmenekül a rendőrök elől. Ezek a kezdeti némafilmek a fogyatékosságot humorforrásként ábrázolják, inkább gúnyosan mutatják be azt. Az 1900-as évek elején számtalan ehhez hasonló némafilm készült, többek között a The Hunchback brings luck (1908) és a The Cripple’s Marriage (1909).44 Az első világháborúban bevetett harci gázok miatt rengetegen vakultak meg vagy lettek mozgássérültek különböző, a hadszíntereken szerzett sérülések következtében. Néhányan súlyos fejsérülést szenvedtek, ami miatt beszédkészségük súlyosan leromlott, mások megsüketültek: azaz hirtelen megnövekedett a fogyatékos személyek száma a társadalomban. A filmek feladata a fogyatékosok és a társadalom között kialakult árok leküzdése lett, többé nem tehették a fogyatékosokat nevetség tárgyává. Charlie Chaplin 1914-ben már ismert volt rövidfilmekben vállalt szerepeiről, később pedig a brit színész a korszak meghatározó alakjává vált. Chaplin összeismerkedett Helen Kellerrel, aki egy gyermekkori fertőzés miatt elveszítette látását és hallását, és ez a találkozás megihlette a színészt: 1931-ben rendezte meg Nagyvárosi fények című filmjét, melynek egyben ő volt a főszereplője is. A film a Csavargóról szól, aki összeismerkedik egy vak virágárus lánnyal, akibe azonnal beleszeret; mindent megtesz annak érdekében, hogy összeszedje a lány szemműtétéhez szükséges összeget, ami végül sikerül és a lány újra képes látni. A Rivaldafényt Chaplin1952-ben rendezte, szintén az ő főszereplésével készült, és egy ideiglenesen lebénult táncosnőről szól, aki hi43 44

Giddens A. 2008. Hayes, M.T., Black, R.S.: Troubling Signs: Disability, Hollywood Movies and the Construction of a Discourse of Pity. Disability Studies Quarterly, 2003. 23, 114-132.

95

hetetlen akaraterejével újra talpra áll. Ezekben a filmekben nagyon hangsúlyos a remény: a fogyatékos ember meggyógyulhat, van esély a felépülésre, tehát ezekben a filmekben a fogyatékosság egyéni/orvosi modellje dominál (az akadályozottság az egyénen belül van). Az 1970-80-as években a tudomány és a technológia fejlődésével új sztereotípiák jelentek meg a filmvásznon, de általánosságban elmondható, hogy a legtöbb film izolálja a fogyatékos karaktereket mind a társadalomtól, mind egymástól – ezt a szeparációt filmes eszközökkel (keretezés, vágás, világítás, stb.) is sokszor érzékeltetik. Jellemző még, hogy a fogyatékkal élő karakter a félelem és szánalom tárgyiasításaként jelenik meg. Tulajdonképpen mindegy, hogy a karakter hogyan látja önmagát, a társadalom általában negatív identitást tulajdonít neki – szociális életének nagy része arra irányul, hogy ezeket az előítéleteket leküzdje.45 Kiváló példa erre David Lynch filmje, Az elefántember (1980), amely igaz történetet dolgoz fel. A film John Merrickről szól, aki Próteuszszindrómában szenved, ami a csont- és kötőszövetek rendellenes, fájdalmas kinövéseivel jár (a sejtek túlszaporodása miatt). A film cselekményét végigkíséri az elzárás és az elszigetelés – először egy ketrecbe zárják, megfosztva emberi mivoltától, cirkuszban mutogatják (a fizikai rendellenességekkel rendelkező emberek „kiállításának” egyébként hatalmas kultúrája volt az angolszász területeken, főleg az USA-ban). Ezt követően pedig a kórházban is elzárják, hiszen megrémítheti a többi beteget. A film tulajdonképpen a jobb sorsról álmodó ember és az álszent, elutasító környezet feloldhatatlan ellentmondása, a folyamatos izoláció tragédiája, és ebben a környezetben különösen kitűnik Merrick „tisztasága”. A továbbiakban a különböző fogyatékosságok mentén mutatunk be néhány filmet. A történet leírását követően arra próbálunk rávilágítani, mely karakterekre, helyzetekre kell különös hangsúlyt fektetni, ha meg szeretnénk érteni a fogyatékosság filművészeti ábrázolását. 6.1. Mozgássérültek A bal lábam (1989) című film Christy Brown ír íróról és festőről szól, aki agyi bénulással született: a bal lába volt az egyetlen végtagja, amely 45

Norden, M.: The Cinema of Isolation: A History of Physical Disability in the Movies. NJ: Rutgers University Press, New Brunswick, 1994.

96

felett kontrollal rendelkezett. Családja nem adta intézetbe, otthon nevelték 12 testvérével együtt. A család mellőzte, általában tudomást sem vettek róla. Szülei nemcsak mozgássérültnek, de értelmi fogyatékosnak is tartották, nem taníttatták, tehát környezete is hátráltatta. Édesanyja néha felolvasott neki, ennek eredményeként hatalmas erőfeszítésekkel sikerül bebizonyítania, hogy ép értelmű ember, aki eddig képtelen volt kifejezni magát. Ezzel a tettével kitört a hallgatásból és az elnyomásból. Ettől kezdve Christy élete arról szól, hogy próbálja bebizonyítani, ő is teljes értékű ember, folyamatosan küzd szerettei és embertársai elismeréséért. Bal lábával tehetségesen festett, sőt, könyveket is írt. Messze túlszárnyalta azt a szegényes környezetet, ahonnan származott. Társasági és anyagi siker jellemezte, végül felesége is lett, amely a film elején még elképzelhetetlen volt, és mindezt saját akaraterejével érte el. A film igaz történeten alapul, és meglehet, hogy az összefoglaló alapján Christy egyfajta hősnek tűnhet, de eközben nagyon is emberi – ő is érez hiúságot, féltékenységet, sőt, az alkoholt sem veti meg (ebben hasonlít a legtöbb ír férfira). A film azért zseniális, mert közel hozza a fogyatékos személyt a közönséghez, és bár megjelenik a szánalom a filmben (a szülők felől), ezt a szánalmat Christy akaraterővé és elhatározottsággá alakítja. Ezzel a film hatalmas előrelépést tett a fogyatékosok ábrázolásában, inkább a fogyatékosság társadalmi modellje érvényesül benne. A hangsúly a filmben azon van, hogy inkább a környezete hátráltatta Christy fejlődését, nem pedig saját állapota. A filmet Jim Sheridan rendezte, Daniel Day-Lewis főszereplésével, aki Oscar-díjat is kapott az alakításáért. A Szkafander és pillangó (2007) című filmet hihetetlen egyedi megoldásai miatt érdemes kiemelni. A történet szintén megtörtént eseményeken alapul, Jean-Dominique Bauby, a francia Elle magazin főszerkesztője 43 évesen súlyos stroke-ot kap, majd több hétig kómában fekszik, és arra ébred, hogy orvosok veszik körül, akik egyfajta csodának tartják, hogy bal szemét tudja mozgatni és hallása is ép maradt. Julien Schnabel rendező azonban a locked-in, azaz bezártság-szindrómát egy teljesen új nézőpontból ábrázolja – ugyanis a kamerák most nem a betegre szegeződnek, hanem mi látunk a beteg nézőpontjából. A film emiatt emocionálisan nagyon megterhelő; a rendező is bevallotta, hogy a film egyfajta támpont a saját halálunkra való felkészülésben. A film alatt végig Bauby 97

gondolatait halljuk, mi is a bal szemén át tekintünk a világra (miután végignézzük, hogy jobb szemét bevarrják), átérezhetjük azt a tehetetlenséget, amit átél; egy teljesen ép elméjű ember, aki nem képes kommunikálni a környezetével, csak bal szemének pislogásával. Bauby egyébként végig finom öniróniával kezeli a helyzetet, majd könyvet is ír egy olyan módszer segítségével, mely során segítője belekezd az ABC-be, Bauby pedig a megfelelő betűnél pislog egyet. A könyv címe metafora: a szkafander a testet jelképezi, ami az író szerint annyiban az ő teste, amennyire gyötri őt, a pillangó pedig a lélek, az elme, amely képes bárhova eljutni. Az Életrevalók (2011) című film, amelyet Olivier Nakache és Eric Toledano rendezett, főszereplői pedig François Cluzet és Omar Sy, szintén valóságos történeten alapul, főszereplője Philippe, a gazdag francia arisztokrata, aki egy baleset következtében nyaktól lefelé lebénult. A cselekmény szerint Philippe éppen állandó ápolót keres, Driss pedig egy szenegáli származású fiatalember, aki csak azért jelentkezik az állásra, mert ha elutasítják, megkaphatja a munkanélküli segélyt. Philippe azonban szakképzetlensége ellenére inkább alkalmazza, ugyanis bosszantja Driss műveletlensége és arroganciája – ez a kapcsolat mindkét félnek kihívás. Azért nagyszerű alkotás, mert tisztán állítja, hogy a fogyatékos emberekkel sem kell másképp bánni, nem kell irántuk szánalmat vagy sajnálatot érezni – Driss egyszerű és őszinte, nem akarja Philippe-t máshogy kezelni, mint bárki mást. Amikor egy kisteherautó hátsó részébe kéne betolnia a kerekes széket (Philippe-el együtt), kijelenti, hogy ezt nem csinálja meg, hiszen szerinte Philippe nem ló; inkább a Maseratival mennek, amit egyik előző ápoló sem mert megtenni, sőt, nem is akarták; ők kötelességtudóan gondoskodni akartak egy fogyatékos emberről, akit szánni kell. Ezzel a konvencióval szakít a film. Philippe családja egyébként aggodalmát fejezi ki a „felelőtlen” ápoló miatt: „– Légy óvatos, egy ilyen csövesben nincs irgalom. – Épp erről van szó! Ez kell nekem, semmi irgalom. Idenyújtja nekem a mobilomat, mert elfelejti. Tényleg nem érez szánalmat irántam.” A társadalmi modell nagyon világosan megjelenik a néző előtt, hiszen Phillipe nem érzi, hogy teste akadályozná, inkább környezete és annak szánakozása zavarja.

98

6.2. Értelmi fogyatékosok Az értelmi fogyatékosság lehet enyhe (familiáris) vagy patológiás. A filmekben általában az enyhe értelmi fogyatékosság tűnik fel, amely egyébként öröklődik, és megközelítően a népesség 2,3%-át érinti. Az enyhe értelmi fogyatékos személyek csaknem mindegyikének 45 feletti IQ-ja van.46 Forrest Gump (1994) az egyik legismertebb értelmi fogyatékos karakter, akinek csak árnyalatnyit alacsonyabb az intelligencia hányadosa, mint az átlagos embereknek – 75-ös az IQ-ja. Lassú és egyszerű, közben pedig nagyon bölcs, jó meglátásai vannak, és nem hatnak rá a társadalmi gátlások, mindig kimondja, ami eszébe jut. A nézők Forrest szemszögéből ismerik meg saját életét, és az USA történelmét a XX. század második felében. Sok borzalmat átél, fiatalon a többiek gúnyolódnak rajta, később részt vesz a vietnami háborúban, de végig megmarad a tisztasága és nyílt szíve. Nagyon szerethető film, és nagyon szerethető karakter. A vietnami háborúban megmenti Dan Taylor hadnagyot, akinek sérülései miatt amputálni kell mindkét lábát. A fogyatékosság ábrázolása a két karakter interakcióiban domborodik ki leginkább. Dan hadnagy hihetetlenül kiábrándult lesz, rokkantsági segélyből él és alkoholista, haragban van a világgal és Istennel. Forrest rákászhajót vesz, Dan hadnagy pedig megjelenik, mert megígérte, hogy az első tisztje lesz: „– Kipróbálnám a matrózjárást. – Jó, de nincs hozzá lába, Dan hadnagy.” A két karakter a társadalomtól távol, egy rákászhajón élt: Dan hadnagynak Forrest segített elfogadni önmagát és a sorsát („Nem mondta ki ugyan soha, de azt hiszem, megkötötte a békéjét Istennel.” – mondja Forrest). Őszinteségével, és azzal, hogy egyáltalán nem sajnálta, vagy szánta a hadnagyot, mindvégig partnerként, sőt, hadnagyként tekintett rá. Maguknak a karaktereknek, és a környezetüknek is el kell fogadnia, hogy attól még, hogy fogyatékosok, ugyanolyan emberek, mint bárki más, és lehetőségeikhez képest ki kell használniuk az életüket, hogy boldogok lehessenek. Forrestnek ez az első pillanattól sikerül, Dan hadnagy pedig 46

Bereczkei, T., Hoffmann, Gy. (szerk.): Gének, gondolkodás, személyiség. Bevezetés a humán viselkedésgenetikába. Akadémia Kiadó, Budapest, 2012.

99

A bal lábam http://www.fact.co.uk/media/6173451/my_left_ foot_the_story_of_christy_brown-02.jpeg

Forrest Gump http://4.bp.blogspot.com/8pXpGgwSmZQ/UYePaTuhpjI/AAAAAAAAAMs/Simm8KL3BXw/s1600/forrest -gump-poster-1994-tom-hanks.png

Nevem Sam http://kanonfu.files.wordpress.com/2011/05/ i-am-sam.jpg

100

Életrevalók http://www.filmosphere.com/wp-content/uploads/2011/09/intouchables-affiche.jpg

Egy asszony illata (Scent of a Woman) http://ecover.to/Thumb/01920000/01917932/Scent _Of_A_Woman-2-Cover.JPG

Esőember http://www.new-video.de/co/rainman.jpg

101

a film vége felé a boldogságot találja meg. A filmet Robert Zemeckis rendezte, a főszerepben Tom Hanks látható, aki az alakításáért az Oscar-díjat is átvehette. A Nevem Sam című film Sam Dawsonról szól, akinek értelmi színvonala nem haladja meg egy 7 éves gyermekét. Samnek van egy lánya, Lucy, akinek nevelésében a szomszédban lakó Annie segít, de ahogy a kislány a 8. életéve felé közelít, kezd okosabb lenni, mint szellemileg visszamaradott édesapja. A gyámhatóság alkalmatlannak tartja Samet a lány további nevelésére, és a gyermek érdekében előbb otthonba, majd nevelőszülőkhöz költöztetik Lucyt. Sam azonban harcolni szeretne Lucy felügyeleti jogáért, ezért felkeres egy ambiciózus, nagyon sikeres ügyvédet, Ritát, aki végül pro bono elvállalja az ügyét. A film központi kérdése tulajdonképpen az, hogy a szeretet minőségétől vagy az értelem menynyiségétől jó szülő valaki? Lehet-e elég a szeretet és a nagyfokú felelősségérzet, az odaadás egy gyermek felneveléséhez? Sam korlátozott értelmi képességeinek ellenére sokszor jobb szülő, mint a legtöbb szülő, akiket az utcákon látunk. Lánya kielégíthetetlen tudásvágyát igyekszik tőle telhetően csillapítani, minden gyermeki kérdésére válaszol (ez a filmnek egy nagyon kedves jelenete). Sammel szemben helyezkedik el Rita, a védőügyvéd, akinek rengeteg pénze van, értelmes is, mégsem jön ki a fiával; míg Sam és Lucy kapcsolata igazából nagyon boldog – Lucyt csak az zavarja, hogy a többi gyerek őt gúnyolja amiatt, hogy furcsa apukája van. A filmet Jessie Nelson rendezte, főbb szerepekben Sean Penn, Michelle Pfeiffer és Dakota Fanning látható. 6.3. Autisták Az autizmus olyan állapot (fogyatékosság), amely eltérő fejlődéshez vezet. Az autizmus spektrumzavar egy pontosabb kifejezés, mivel az autizmus nagyon változatos formákban jelenhet meg. Az autista emberek idegrendszere másképp dolgozza fel a külvilágból érkező ingereket: az inger lehet számukra elviselhetetlenül erős, vagy éppen ellenkezőleg, olyan gyenge, hogy észre sem veszik. Az Esőember (Rain Man, 1988) talán a legismertebb autizmust bemutató film. Főszereplőjét, Raymond Babbittet Kim Peekről mintázta a film 102

forgatókönyvírója (Barry Morrow). Kim Peek azonban a közhiedelem ellenére nem autista, hanem savant-szindrómás. A savantok általában egy vagy több területen olyan szakértelemmel, képességgel, éleselméjűséggel rendelkeznek, amely meghaladja az általános képességek korlátozottságát. Zseniális emlékezőtehetségük van, ami egyben korlátozott is – bármikor fel tudják idézni a történéseket vagy adatokat, de a gyakorlatban nem képesek ezeket alkalmazni. Nem minden autista személynél jelentkezik savant-szindróma, és nem minden savant-szindrómásnak vannak autista rendellenességei. Raymond Babbitt savant-szindrómás autista: társas kapcsolatait képtelen jól kezelni, viszont fotografikus memóriája van és kiemelkedő a számolási képessége. Charlie Babbitt, aki apja haláláig nem is tudja, hogy van egy bátyja, elmegy az intézetbe, ahol Raymond lakik, és megszökteti, ugyanis igazságtalannak tartja, hogy ő csak egy autót örökölt, míg Ray az egész családi vagyont megkapta – mármint inkább az intézet, mivel Ray képtelen lenne független életet élni, és ezt már a film elején tisztázzák. A film tulajdonképpen egy roadmovie, a két testvér utazásáról szól, ahogy autóval átszelik az Egyesült Államokat, miközben különböző kalandokat élnek át – legtöbbször Ray miatt, aki képtelen elviselni, ha kizökkentik az addigi megszokott rutinjából. Ebben a történetben nincs szó arról, hogy Raymondnak esetleg esélye lehetne arra, hogy önálló életet éljen – inkább a fogyatékosság elfogadása, az odafordulás, Charlie Babbitt karakterfejlődése áll a középpontban. A történet elején még rémesen idegesítik Ray szokásai, majd próbál hasznot húzni képességeiből, végül elfogadja, és megszereti bátyját. A filmet Barry Levinson rendezte, Ray szerepében Dustin Hoffman látható (Oscar-díjas alakítás, Hoffman rengeteg időt töltött Kim Peekkel a forgatást megelőzően), Charliet pedig Tom Cruise játssza. 6.4. Vakok, gyengénlátók/aliglátók Az Egy asszony illata (1992) Frank Slade alezredesről szól, aki egy háborús baleset következtében elveszítette látását. A filmen még erősen érződik a ’90-es (és az azt megelőző) évek felfogása, megjelenik a fogyatékkal élő karakter izolációja, a környezete pedig őt hibáztatja állapotáért – ellentétben a 2000-es évektől készült filmekkel, mint az Életrevalók, amelyben már a társadalmi modellt hangsúlyozzák. 103

Frank Slade unokahúga hátsókertjében él, egy kisebb házban (térbeli izoláció), és családja láthatóan nem kedveli a makacs, állandóan zsörtölődő nagybácsit, aki vaksága miatt érzett dühe és depressziója miatt ennyire kibírhatatlan (pszichológiai izoláció). A történet tulajdonképpen a sérültség előtti én és a sérülés okozta állapotban vergődő én közötti szakadékot szemlélteti. Ebbe a helyzetbe csöppen bele Charlie Simms, aki egy rangos egyetem ösztöndíjas hallgató, szerény anyagi helyzettel. Családjához szeretne hazautazni a hálaadás ünnepére, de ehhez el kell vállalnia valamilyen kisebb munkát hétvégére. Slade alezredes családja bízza meg azzal, hogy vigyázzon hétvégén a nagybácsira, azonban Frank New Yorkba utazik, és Charlie-nak el kell kísérnie. Frank egy ideig nem fedi fel szándékát, hogy ez a „szépre tervezett” hétvége (a legjobb hotelben száll meg, nagyon jó éttermekbe jár, hölgyekkel tangózik) igazából önagresszió, kicsinyes elmúlási kísérlet. Charlie emlékezteti Franket a bajtársiasságra, azokra a dolgokra, amik a sérülése előtt neki is fontosak voltak: ezzel a fiú segít neki elfogadnia sérülés utáni énjét, valamint megmenti az életét. Az alezredes a történet során eljut az önsajnálat állapotából addig, hogy képes nagy tömeg előtt védőbeszédet mondani Charlie érdekében – ez hihetetlen nagy fejlődés. A filmet Martin Brest rendezte, főszereplője pedig Al Pacino, akinek alakítását Oscar-díjjal is elismerték. A Táncos a sötétben (2000) Lars Von Trier, dán rendező művészfilmje, amely Selmáról, a ’60-as években az USA-ba emigrált csehszlovák munkáslányról szól. A történet szerint Selmának egy olyan (egyébként öröklődő) betegsége van, amelynek következtében lassan elveszti látását. Azonban Selmának születik egy gyermeke, és a lány hatalmas bűntudatot érez, hogy fiának is átadta a betegséget. Elhatározza, hogy öszszespórolja azt az összeget, amely a gyermek szemműtétéhez szükséges – a fiú nem kap karácsonyi ajándékot sem, hiszen a legnagyobb ajándéknak édesanyja a látás képességét tartja (egyébként a fiú nincs tisztában állapotával, nem tudja, mi várna rá a műtét nélkül). A film konfliktusa akkor kezdődik, amikor Selmától Jeff, a rendőr, akinek a telkén laknak, próbálja elrabolni a pénzt. Selma egy hihetetlenül nyomasztó gyilkosság keretében (ami tulajdonképpen eutanáziának mondható) megöli a rendőrt, ezért letartóztatják. A megspórolt pénzből ki tudna fizetni egy jó ügyvédet, akinek segítségével elkerülhetné a halálbüntetést, 104

de inkább feláldozza magát fia látásáért (Triernél gyakran feltűnik a női mártírság). A filmet a rendezői megoldások és a musical betétdalok miatt is érdemes megnézni – a filmet nagyrészt kézi kamerával vették fel, de amikor belépünk Selma fantáziavilágába (ezek a musical betétdalok), akkor minden sokkal színesebb, és a rendező ezeknél a jeleneteknél 100 kamerát használt, hogy minden szögből láthassuk az eseményeket. Selma valójában retteg a vakságtól, ezért szeretné annyira megmenteni a fiát. Az „I’ve seen it all” betétdalban pedig feltűnik az erőteljes próbálkozás sorsának elfogadására: „Már mindent láttam, nincs már mit látnom.” Lars Von Trier rendezte a filmet, ő írta a forgatókönyvet és a betétdalok szövegét is; a főszerepet pedig Björk játssza, aki a betétdalok zenéjét szerezte. A két művész tökéletesen kiegészíti egymást ebben a filmben. A tanulmányban néhány jellemző fogyatékosság mentén próbáltuk bemutatni ismert filmes alkotásokat,47 és rávilágítani a fogyatékosság két modelljének megjelenésére, eltérő vonásaira, a szemléleti különbségekre. Míg az alkotók az ezredforduló előtt hajlamosabbak voltak a fogyatékosság egyéni modelljén keresztül bemutatni a fogyatékos karaktereket (az akadályozottság a fogyatékos karakteren belül helyezkedik el), addig a 2000 után készült filmekre már jellemzőbb az odafordulás. Mélyebb tudást nyújtanak a fogyatékos karakterekről, jobban érvényesül a társadalmi modell (amelynek szemléleti közelítése, hogy a fogyatékos embert leginkább a környezete akadályozza). Hosszú út áll még a filmipar előtt ahhoz, hogy ne úgy fesse le fogyatékos főhőseit, mint akik minden erejükkel azért küzdenek, hogy elérjék személyes és társadalmi autonómiájukat. Nem arról van szó, hogy ignorálni kell ezt a küzdelmet, hanem arról, hogy érzékeltessék, ez az ép embereknek is ugyanakkora probléma, és nemcsak a fogyatékkal élők sajátja.48 47

További, a szerzők által ajánlott, a fogyatékos személyek problémáit, élethelyzeteit bemutató filmek (a rendező és a film legfontosabb adatainak feltüntetésével): Amenábar, A.: A belső tenger (2004), Evans, M.: Hósüti (2006), Inárritu, A.G.: Bábel (2006), Lewin, B.: A kezelés (2012), Schumacher, J.: Hibátlanok (1999), Sinise, G.: Egerek és emberek (1992), Tass, N.: A kismadár (2000), Xantus J.: Eszkimó asszony fázik (1984). Továbbá: A tíz legjobb fogyatékosokról szóló film. https://www.youtube.com/watch?v=dWyyzB0bxxk 48 Nordan, 1994.

105

Az Életrevalók című film jó példa arra, hogy a fogyatékos személyek nem kérnek az állandó gondoskodásból, sajnálkozásból, szánakozásból. Többségük egy olyan világban szeretne élni, ahol nem támasztunk olyan alacsony elvárásokat velük szemben, hogy még azért is gratulálunk nekik, ha felkelnek reggel az ágyukból.49

49

Young, S.: I’m not your inspiration, thank you very much. TedxSyney, Sydney, 2014. http://www.ted.com/talks/stella_young_i_m_not_your_inspiration_thank_you_very_muc

106

7. Fogd a Kezem Alapítvány Pécs)50 Esettanulmány HOFFMANN JUDIT

7.1. A „Fogd a Kezem” Alapítvány bemutatása A „Fogd a Kezem” Alapítvány 1991-ben alakult azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson értelmi fejlődésükben mérsékelten vagy súlyosan akadályozott fiatal embereknek, akik nagykorúvá válva kikerültek az oktatási rendszerből. A kezdeményezés szakmai válasz volt egy hiányterület és szülői igény kielégítésére: a felnőtt korba lépő akadályozott emberek napközije azért alakult, hogy családias hangulatú, fejlesztésre orientáló, ugyanakkor a világ felé nyitott környezetben tölthessék napjaikat az érintettek. Emellett a szülőknek is segítséget kívánt nyújtani ahhoz, hogy normális mederben tarthassák életüket: leváljanak gyermekükről és megmaradhassanak aktív, kereső embernek. Ezért létesült később a lakóotthon is. Az Alapítvány célja mind a mai napig a kliensek kísérése azon a fejlődési úton, amely hozzásegíti őket ahhoz, hogy az emberi társadalom egészséges lelkű, részben önálló, a mindennapi követelményekhez a tőlük maximálisan elvárható szinten alkalmazkodni tudó tagjaivá váljanak. A saját tulajdonú Terápia- és Munkaotthonban 40 fő részére biztosít nappali ellátást terápiás foglalkoztatás, egyéni fejlesztés és szabadidős programok formájában. Cél a normál életvitelben szükséges képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. A Terápia és Munkaotthonban a kliensek foglalkoztatása 2007 óta két formában történik, fejlesztő – felké50

Elérhetőségek: www.fogdakezemalapitvany.hu. Telefon: 06-72-252-322. Mobil: 70/6140513. Felelős vezető: Török Bettina a Terápia- és Munkaotthon vezetője.

107

szítő foglalkoztatásban illetve munka – rehabilitációs foglalkoztatás keretein belül. Az Alapítvány 1999-ben a holland MATRA program keretében a Kézenfogva Alapítvány „Fészek” programján nyert anyagi támogatással hozta létre saját tulajdonú lakóotthonát, a Szent Kinga rehabilitációs célú lakóotthont nyolc felnőtt értelmi és más fogyatékosságú lakó részére. A lakók foglakoztatása, munkára nevelése, munkaképességeinek fejlesztése az alapítvány napközi otthonában folyik. A lakóotthonba hazatérve biztosított az önálló felnőtt élet lehetősége, melyben szétválik a munka és a szabadidő. Lakóotthonban, olyan életteret alakítottak ki, ahol a kliensek élhetnek önrendelkezési jogukkal és a mindennapi életben egyre önállóbbak lehetnek. A gondozók gyógypedagógus irányításával egyénre szabott, tervszerűen alkalmazott, az igényeket, képességeket figyelembe vevő fejlesztési módszerekkel segítik az önállósulási folyamatot. A 2004 óta működtetett Támogatott Foglalkoztatás személyre szabott és átfogó szolgáltatás, melynek célja, hogy az akadályozott emberek alapvető emberi méltóságuk megtartása mellett, normál munkahelyen, az elvégzett munkáért járó normál munkabérért dolgozhassanak. Szakmai hálózat keretében az országban 8 szervezet folytat hasonló tevékenységet. Szolgáltatási köre: felmérések, munkavállalói klubok, információszolgáltatás, kapcsolattartás a munkaadókkal, munkába helyezés, munkahelyi betanítás, utókövetés. Éves szinten közel 20 fő nyílt munkaerő-piaci elhelyezése és kb. 40-50 fő bevonása történik meg. Az Alapítvány 2005-2012 között működtette Pécs belvárosában Special Ajándékboltját, melyben a kliensek által készített – ajándéktárgyak, ékszerek, használati tárgyak – voltak vásárolhatóak. A gazdasági válság miatt a bolt bezárásra kényszerült. Ekkor jelent meg az online-katalógus, ahonnan rendeléseket tud az alapítványi műhely felvenni. A gyártás a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan alakul. A „Fogd a Kezem” Alapítvány napközi otthonának fejlesztő felkészítésben dolgozó kliensei kipróbálhatják magukat a vásári árusításokon, így az általuk készített termék útját, és értékét is megtapasztalhatják. Nagyon hitelesek az árusításban, hiszen a saját maguk által készített termékeket kínálják a vevőknek. A Dél-Dunántúli Régió Szakmai Műhelyt, a 13 a régióban működő, fogyatékos ellátás területén tevékenykedő szervezet közös munkáját az alapítvány 2004 óta koordinálta. Ennek a tevékenységnek vált jogutódjává 108

a Special Pécs–Klaszter a Fogyatékos Emberekért szerveződés, melynek egyik alapító tagja, kezdeményezője az alapítvány volt 2010-ben. A klaszter jelentősége abban áll, hogy nehéz gazdasági helyzetben az egy célért tevékenykedő szervezetek, munkahelyek, cégek erőiket megoszthatják, megerősödhetnek egymás támogatásával, közös programokat tudnak kidolgozni és együttesen tudnak fellépni a fogyatékos emberek érdekeinek védelmében. Az Alapítvány az EVS Mobilitás program keretében önkénteseket küld és fogad EU-n belül. Ez a klienseink számára kitágítja a világot, megismerkedhetnek külföldiekkel, más kultúrákkal, sőt el is látogathatnak külföldre. „Közösségi munkánk középpontjában az ember áll, mely értéket képvisel, ennek elismerése független az egyén egészségétől vagy betegségétől.” – vallja Szvacsekné Jahn Margit, az alapítvány alapítója és vezetője. Az alapítvány tevékenységeit ez a minden dolgozó által elfogadott alapvető szemlélet hatja át akár a szociális nappali ellátását, akár az intézményen belüli foglalkoztatását, akár a lakóotthonát, vagy a támogatott foglalkoztatás szolgáltatását tekintjük. Az alapítvány mottója: „Fogd a kezem és megmutatom a világnak, hogy szüksége van rád!” Amitől különleges az alapítványi szolgáltatás: elsődleges a folyamatos fejlődés facilitálása, azaz olyan közeg, helyzet megteremtése, melyben a kliensek önmaguk tesznek lépéseket saját fejlődésükért. Az alapítvány munkatársai a pedagógiai kísérés alapelvét tartják szem előtt. A szakmai alázat, és az emberi létezés alapvető tisztelete segíti, hogy meghitt partneri – munkatársi kapcsolat alakuljon ki az alapítvány alkalmazottai és kliensek között. A légkör, ami lehetővé teszi a kliensek folyamatos fejlődési lehetőségét, melynek végeredménye az intézményen kívüli megjelenés: a szórakozás, sport, művészeti tevékenységek és legfőképpen a munkavállalás terén. Az Alapítványra jellemző a nyitottság, folyamatos kapcsolattartás Pécs város kulturális, kézműipari, kereskedelmi életével, helyi kisvállalkozókkal és ugyanakkor a befogadás: szívesen fogad vendégeket, gyakorló hallgatókat a felsőoktatásból, külföldi önkénteseket, vásárlókat, érdeklődőket. Adományozási kampányokban a kliensek buzgón szervezkednek, segítenek másokon. Az alapszolgáltatásokon túl mindig hangsúlyos a fejlesztés, önfejlődés lehetővé tétele integrált feltételek mellett. Az intézményi szervezet109

fejlesztés eredményeként a kliensek maguk is aktív csapattokká szerveződtek, részt vesznek az alapítványi életben, szervezésekben. Saját belső önkormányzattal rendelkeznek, ez a napközi mindennapjaihoz hozzátartozó a Házi konferencia, melyen minden kliens részt vesz. Az ott elhangzó kérések, javaslatok, észrevételek a műhelyenként választott képviselők által kerülnek a Speciál Fórum elé. A támogatott döntéshozatal51 elvei alapján működő fórum segíti az önérdek-érvényesítés tanulását a kliensek számára. A fórum alapja: „semmit rólunk nélkülünk” alapelve. A kliensek támogatást kapnak a saját egyéni döntéseik meghozatalában és érdekeik védelmében, illetve közülük a legalkalmasabbak képessé válnak a csoport, a közösség érdekeinek védelmére és képviseletére is. Az intézményen belüli foglalkoztatás szabályos manufaktúra műhelyekből áll, öntudatos, elkötelezett dolgozókkal. Fontos érték a minőségi termékek előállítása. Sok olyan projekt került és kerül megvalósításra, amely túlmutat az alapítványi intézmények falain, keresve a folyamatos kapcsolatot a szűkebb, tágabb társadalmi közeggel. (Empower Szabadegyetem, Ability Café, művészeti fesztiválok, kézműves vásárok, tanulmányút Mariagigging Art Brut Központba, Specal Alkotótábor, Családi Sportnap, Szomszédünnep, Anyáknapi flash mob, Iránytű Csoport, Fiatalok Lendületben Program, EVS- nemzetközi önkéntes programban való részvétel, stb.) A több mint 20 éve működő, állandó mozgásban álló Alapítvány együtt változik a külső körülményekkel: reagál a környezet, a világ változásaira. Folyamatos a megújulási törekvés, innováció, próbálkozás, vagy akár a harcos kiállás az értelmileg akadályozott emberek jól létéért.

51

Lásd: Dr. Jakab Nóra: A Margón és azon túl. Az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek cselekvőképességéről. Miskolc. – Nagy Janka Teodóra (szerk.): A rehabilitáció komplex szemlélete. PTE Illyés Gyula Kar, Szekszárd, 2011. – Keszi Roland, Horváth Péter, Könczei György: Intellektuális fogyatékossággal élő emberek a munka világában. In: Amit tudunk és amit nem … az értelmi fogyatékos emberek helyzetéről Magyarországon. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2008. – Könczei György, Horváth Péter, Keszi Roland: Report on the employment of disabled people in European countries. 2008. www.disability-europe.net – Könczei György, Hernádi Ilona, Horváth Péter: Report on social inclusionand social protection of disabled people in European countries. (2009) – Gyene Piroska, Babolcsay Dorottya, Horváth Péter: Az Értelmi Fogyatékossággal élő Személyek Emberi Jogai. Nemzeti Jelentés. Magyarország. ÉFOÉSZ. Inclusion Europe, Budapest, 2002.

110

7.2. Az értelmi akadályozottság „Az értelmi akadályozottság a középsúlyos, súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/ értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése.”52 Kialakulásában organikus okok (a központi idegrendszer károsodása) játszanak szerepet. Társulhat hozzá érzékszervi károsodás, epilepszia is, gyakran a sérülések összetettségéről van szó. Az akadályozottság az elemi kognitív és szociális tanulási folyamatokban fokozott segítséget tesz szükségessé az egész életút folyamán.53 Rendkívül sokféle viselkedésformával, sajátossággal találkozhatunk, nehéz általánosítani. A középsúlyosan értelmi fogyatékosok (Az SNI fogalmi körében) iskolarendszerű oktatásban részt tudnak venni. Ma hazánkban ritka az integráltan nevelkedő közülük, integrációjukra szórványos törekvések indultak, de az oktatási rendszer jelenleg sem tárgyi, sem személyi feltételeiben nem képes a fogadásukra. Első lépés a tanulásban akadályozottak iskolájába történő integráció, erre már több példa van. Zömében azonban speciális iskolában végzik tanulmányaikat. A tanulást kis csoportban, egyéni fejlesztési terv alapján kell kidolgozni. Cselekedtető szemléletes módszerek vezethetnek oktatásukban sikerre. Tanulási helyzetbe csak úgy lehet bevonni őket, hogy érzelmileg érdekeltté tesszük új dolgok megtanulására. A nehéz motiválhatóság gyökere abban keresendő, hogy a gyakorló tevékenységek szintjén megtapadva számukra a jól ismert feladatok ismételgetése, annak sikeres megoldása okoz örömet. Az új ismeret nem rutinszerűen megoldható, nem örömforrás, ezért hárítják. Elsődleges az érzelmekre hatás a motivációban. Mindennapi élethelyzetek megoldására, valamint a szűkebb környezetébe történő harmonikus szocializációra nevelés az elsődleges feladat. Az olvasás, írás, számolás elsajátítása elemi fokon történik, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat. A szociális szerepeket, készségeket különféle műhelyekben, gyakorló helyeken sajátítják el. A középsúlyosan értelmi fogyatékos ember személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kommunikáció, a beszéd fejlődésének sajátos útja, 52 53

Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Budapest, 2004. 106. Thalhammer, M. 1986, Speck, O., Thalhammer, M. 1977.

111

a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassú tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsony fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A fejleszthetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltérő igények és szükségletek jelentkeznek. Felnőtt korukra a középsúlyosan értelmi akadályozottak pedagógiai kísérés, életkísérés54 mellett önellátók, vagy részlegesen alkalmasak önálló életvezetésre. Elemi munkaformák megbízható végzésére megtaníthatók. Igénylik a baráti, esetlegesen a párkapcsolatot. A család aktív tagjaként képesek élni, önálló család alapítására támogatás mellett alkalmasak. A személyes élet és értéktájékozódás fejlődése, az én tudat fejlesztése a személyes és szociális én integrálásaként, a saját „személyiség mag” (önmagára találás) központosítása, az értelmileg akadályozott ember felnőtté válásához is szükséges feladatok. A felnőtt embereket (akár értelmileg akadályozottak, akár nem) nem lehet már nevelni, nem akarják nevelni hagyni magukat. Amennyiben felnőtt korra további támogatás szükséges, erre igénye van az érintett embernek, akkor „a saját igények átélése és „kivetítése” világosítja meg a „segítés feladatait”.55 Indirekt módon támogatjuk azokban a helyzetekben, amelyeket ő maga szeretne megoldani. Csak annyit segítünk, amennyi ahhoz elegendő, hogy ő maga sikeresen befejezzen egy feladatot. Fontos elv: próbálkozni hagyni! Annak élménye, hogy szabad hibázni, oldja a teljesítménykényszerből adódó frusztrációt. Több energia marad a feladatösszpontosításra. Ha ezt az alapelvet tartjuk szem előtt, akkor könnyen elfogadhatók a fentiekből adódó alapfeladatok: • biztatás – alkalmazkodás és programok helyett, • sokoldalúság egyoldalúság helyett, 54

Az „életkísérés” bizonyos fokig „semlegesebben” hat, és inkább kifejezi a partneri kapcsolatot és az azonos rangúságot a gondozott és gondozó között, mint a „nevelés”. (Dr. Papp Gabriella: A differenciálás lehetőségei a tanulásban akadályozott gyermekek integrációjában. In: Együttnevelés-együttoktatás elősegítése Baranyában (szerk.: Hoffmann Judit, Tihanyvári Eszter). Baranyai Pedagógiai szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Pécs, 2002. 47. 55 Wolhütter 1983. In: Dr. Papp Gabriella 2002. 47.

112

• reális helyzet – szerepjátszás helyett, • terhelés – elkényeztetés helyett, • önállósítás – gyámkodás helyett, • leválasztás – függőség helyett.56 Ezzel „az élni tanulás terápiája” valósul meg. A személyes élet és értéktájékozódás fejlődése, az én tudat fejlesztése a személyes és szociális én integrálásaként, a saját „személyiség mag” (önmagára találás) központosítása, az értelmileg akadályozott ember felnőtté válásához is szükséges feladatok. Az én-kép általában idegen képek alapján alakul ki, az értelmileg akadályozott emberek felnőtté válása jelentősen függ a vele kapcsolatban álló ép személyek beállításától és tartásától. A napi tevékenységek és azok életre gyakorolt hatásának központjában értékrendjéből Bettelheim kiemeli az érzést, amelynek köszönhetően kialakulnak más emberekkel is kapcsolatok, amelyek a tevékenység eredményeként jönnek létre. Jelentősége nem önmagára nézve van a gondozó cselekvésének, hanem a gondozottra, azokat hogyan értelmezi magával kapcsolatban – illetve érzelmi oldalról tekintve mindkét fél számára fontos. Ez befolyásolja azt is, hogy milyen igényeket támaszt az „én” a mindennapok körülményei között és hol, milyen támogatásra számíthat, milyen támogatásra van szüksége. Magyarországon a fogyatékossá minősített emberek száma közel hatszázezerre tehető. Ebből minden tizedik értelmi akadályokkal küzd.57 Az érintettség azonban nemcsak magát a személyt befolyásolja, hanem a közvetlen környezettől is újfajta alkalmazkodást kíván: elfogadást, életmódváltást, anyagi nehézségeket, amennyiben fel kell adni gondozás miatt az eredeti állását valamelyik szülőnek, baráti kapcsolatok ellehetetlenülését, stb. Ez pedig végső soron sok esetben elszigetelődéshez vezethet, ami a család egészének zavart működését, a belső kapcsolatok nehézségét eredményezheti. Maga az elszigeteltség pedig akadálya, súlyosbító tényezője annak, hogy ezen embertársaink és családjaik teljesebb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.

56

Uo.

57

Dézsi Betti: Tanulmány az Országos Fogyatékosügyi Portálhoz. 2004.

113

Fogdakezem-logo http://www.ckh.hu/sites/default/files/imagecache/nagy/kepek_partner/fogdakezemlogo.jpg

Soundbeam http://www.soundbeam.co.uk/images/soundbeam-5.jpg

Ability Cafe http://4.bp.blogspot.com/-pyRuihbjRE/U8aORWVNxHI/AAAAAAAACK8/0SaPBJY435Q/s1600/ability_cafe_zsn3.jpg

114

7.3. Kommunikációs stratégiák Az elszigetelődés megelőzésének egyik kiemelt lépcsője a kommunikációs készségben rejlő lehetőségek kiaknázása. Az alapítványi lehetőségek közül néhány most futó programot mutatunk be. Hagyománnyá vált 2010 óta a képzőművészeti integrált alkotótáborok szervezése közösen a PTE Művészeti Karával. Az egyhetes tábort képzőművész egyetemi hallgatók vezetik akadályozott és nem akadályozott emberek közreműködésével. A képzőművészet ebben a helyzetben mint kommunikációs eszköz jelenik meg, amely segíti egymás megismerését. Ilyen kurzus keretén belül ismerkedett meg pl. az Alapítvány a Murál painting-közösségépítő technikával.58 A helyes döntések meghozatalához nélkülözhetetlen a helyes önismeret, önértékelés, az erőszakmentes kommunikáció, mert eme kompetenciák segítségével tudja szabadon artikulálni érdekeit, vágyait, elképzeléseit az ember. Ezt gyakorolhatják a kliensek szintén integrált lehetőségek között a Playback Színház drámajáték tréningjei során.59 A Fogd a Kezem Alapítvány a Soundbeam! – Integrált művészet program (2013. december 1. – 2014. május 31., támogató: FSZK) keretében heti rendszerességű, egyén- és közösségfejlesztő, integrált zene-, mozgás- és képzőművészeti foglalkozások megvalósítására vállalkozott. A speciális SOUNDBEAM eszköz segítségével értelmi sérült fiatalok, önkéntes gimnazista diákok és pécsi zenekarok együttműködésével valósította meg, amely egy színházi rendezvénnyel zárult a Pécsi Harmadik Színházban. A záró rendezvény és az arra való 4 hónapos intenzív, integráción alapuló felkészülő munka a fogyatékossággal élő embereket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatását tűzte ki célul és a 2014. május 30-i Harmadik Színházas előadással zárult. A sikeres, nagy érdeklődést kiváltó előadás és a Soundbeam élete a tervezett előadással nem ért véget és folytatódik. Mi a Soundbeam? „A Soundbeam egy fizikai kontaktus nélkül megszólaltatható zenei terápiás eszköz, amelynek kifejlesztése az 1920-as években Leon Theremin orosz zeneszerző nevéhez kötődik. A Soundbeam 58 59

www.ilovepecs.hu/tartalomkezelo/tartalom/1938 Pécsi Playback Színház: www.ppsz.hu

115

egy információs processzorként működik, amely a milliméterestől a 6 méteres távolságig képes a mozdulat által előállított adatokat jelekké átalakítani és dallammá varázsolni. Működése az ultrahang technológián alapul: egy, az emberi érzékszervek számára láthatatlan és hallhatatlan ultrahang nyalábot áramoltat a térben. Amikor az ultrahang áramlása közben egy szilárd anyagba (emberi testrész, pl. kéz, láb, fej) ütközik, akkor az ultrahang nyaláb visszaverődik a szenzorok (jelfogó/továbbító mikrofon) segítségével, azaz jelet, üzenetet küld egy MIDI eszköznek, (átalakító), amely azt (a tulajdonképpeni mozgást) hanggá alakítja. A mozgás sebessége, szöge, szélessége határozza meg a születendő hangot.”60 Ez közvetítő eszköz, amelynek segítségével a fizikailag vagy mentálisan (súlyosan) sérült egyének speciális technikai tudás nélkül is képessé válnak a zenei önkifejezésre, kifejezővé, kommunikatívvá válnak a zene és a hangok hatására. Nagyszerűsége két tényezőn alapul: a szenzorok érzékenysége lehetővé teszi, hogy a mozgásképtelen, vagy csak minimális mozdulatokra képes emberek is egyedül tudjanak „zenélni”. Másodsorban az elektronikus technológia széles hangszerválasztékával a Soundbeam helyettesítheti az olyan sokak számára elérhetetlennek tűnő technikai felkészültséget igénylő hangszereket is, mint a zongora, a hegedű, a gitár, stb.. A Soundbeam felbecsülhetetlen értékkel bír, mert lehetőséget és ezzel esélyegyenlőséget teremt a sérült emberek számára a művészeten keresztül a társadalomba való integrálódásához. Az Empower Integrált Szabadegyetem61 nyolc alkalomból álló kurzusának elsődleges célja az volt, hogy új, tőlük eddig távoli közegben szóljanak az érintettek. Olyan szakmák képviselőit, leendő képviselőit szólították meg programjukkal, akik munkájuk során nagy valószínűséggel találkozni fognak az értelmi fogyatékosság problémáival. Az volt a cél, hogy segítsék e szakmák jelenlévői számára őszinte megnyilvánulásaikkal a jobb, teljesebb megismerést, problémafeltárást, továbbá tegye őket a téma iránt érzékennyé. A rendezvénysorozat a Norvég Civil Alap „Társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése” témakör keretében megvalósuló NCTA-2013-3188-G jelű projekt volt. A legna60 61

http://www.beszed.hu/soundbeam_zenei_terapias_eszkoz Hoffmann Judit (szerk.): … mert beszélnünk kell … Különleges kurzus nyolc előadása, különleges résztvevőkkel. PTE –Fogd a Kezem Alapítvány, Pécs, 2014.

116

gyobb hozadéka a sorozatnak, hogy az érintett fiatal emberek, a „Fogd a Kezem Alapítvány” kliensei azzal, hogy idegen közegben, spontán helyzetekben kellett, hogy megszólaljanak, alkalmazkodjanak másokhoz, rutint szereztek a társasági életben. Bátorságot gyűjtöttek és elindították munkacsapatukat – az „Ability Cafét”. Az Ability Café üzenete: középpontban az ember.62 A fogyatékos személyt nem önmagában, hanem egy adott feladat, munka elvégzésének rendszerében (pl. pincér, pultos) lehet szemlélni. Nem a konkrét munka a lényeg, hanem egy szemléletváltás elindítása: Ő olyan, mint bárki más. Az Alapítvány közvetíteni kívánta a szűk értelemben vett szakma felé is, hogy ne a fogyatékosságuk tényét hangsúlyozzák az esetükben, hanem újabb és újabb esélyt kell teremteni a társadalmi együttlétre. Közvetíteni kívánt továbbá a potenciális munkaadók felé is: vegyék észre, hogy a fogyatékos embereket nemcsak az előnyös adózási támogatás miatt érdemes foglalkoztatni, hanem mert van mit adniuk nekik is minden szervezet, vállalkozás számára. Az Ability Café a Fogd a Kezem” Alapítvány aktuális névjegyének is tekinthető. Nemcsak az Ability Café program, de az Alapítvány is elérte azt a célt, hogy a fogyatékos emberek integrációját és befogadását erősítő társadalmi kampány valósuljon meg Pécs város frekventált kávéházában és éttermében, és majd később az ország más nagyobb városaiban is. Elérte azt, hogy a fogyatékos emberek együtt dolgoznak – ebben a programban a Kávéház dolgozóival – és valós, hétköznapi körülmények között teremtethetnek kapcsolatot ép társaikkal. Az Ability Café projekt az Alapítvány tevékenységének is már egy újt területét jelenti: már nemcsak érzékenyíteni akar, hanem elősegíteni az együttélés gyakorlati megtapasztalását. A vendégek szórakozás, beszélgetés, kiszolgálás közben tapasztalhatják meg az érintett fiatalemberek jelenlétét, de úgy, hogy közben nem fogyatékosságuk ténye, hanem emberi értékeik kerülnek a középpontba. Élő kapcsolat teremtődik a fogyatékos személyek és a társadalom szélesebb rétege között. És ez mindannyiunk számára a legfontosabb: hiszen ez a társadalmi el- és befogadás alapja. 62

https://www.facebook.com/abilitycafe?fref=ts http://abilitycafe.blogspot.hu/ http://www.168ora.hu/itthon/ability-cafe-pecs-nappali-kavezo-fogyatekkal-elok-munkaero-piac-129749.html#sthash.3ptwnoDk.dpuf

117

8. Kék Madár Alapítvány (Szekszárd): az inkluzív társadalom eszméje a mindennapokban Esettanulmány MÉSZÁROS ANDREA

„Mert a Kék Madár maga a boldogság és kalitkája az emberi szív.” (Maurice Maeterlinck)

8.1. A Kék Madár Alapítvány missziója, küldetése, alapértékei A Kék Madár Alapítvány három lelkes felnőttképzésben dolgozó szakember ötlete nyomán jött létre 1997-ben. Mindhárman ebben az időben szereztek külföldön tapasztalatokat tanulmányi vagy kutatói ösztöndíj keretében és tele voltak ötletekkel, tenni akarással. Élményeiket hallgatva a felnőttképzési intézmény tulajdonosa döntött úgy, hogy létrehoz egy alapítványt terveik megvalósításához. Az Alapítvány egy befogadó, biztonságot adó társadalom eléréséért munkálkodik, amelyben mindenki számára biztosított az önmegvalósítás lehetősége és a választás szabadsága. Küldetésének tekinti, hogy új perspektívákat nyújtson a munkaerőpiacról kiszorult emberek számára szükségleteikre építő, komplex szolgáltatások által, valamint a családok tehermentesítése a gyermekek rugalmas ellátásával. Az Alapítvány az alábbiak szerint fogalmazta meg azokat az értékeket, amelyekre tevékenységét, működését alapozza: Tolerancia/elfogadás – A másik ember személyiségének és döntéseinek tiszteletben tartása, valamint egyéni bánásmód ítélkezés nélkül. 118

Korrektség – Következetesség és megbízhatóság munkánkban és szakmai kapcsolatainkban egyaránt. Profizmus – Hozzáértéssel, folyamatos szakmai fejlődésre törekedve, a kompetencia határok betartásával végezzük munkánkat. Ügyfélközpontúság – A segítő kapcsolat középpontjában az ügyfél áll, szolgáltatásunk az ő igényeihez, élethelyzetéhez igazodik. Innovativitás – Az aktuális igényeket felismerve kreatív, újszerű megoldások kidolgozása és azok folyamatos fejlesztése. 8.2. A Kék Madár Alapítvány szolgáltatásai 8.2.1. Játékkuckó és Családi napközi Sok édesanya kerül nehéz helyzetbe, amikor gyermeke születését követően döntenie kell visszatér-e a munkaerőpiacra, vagy tartósan otthon marad gyermekével. Néhányuk számára nem kétséges hogy a munkába állást kell választani, mert megélhetési gondokkal küzd a család, vagy mert az édesanya munkája nem engedi meg a hosszú távollétet. Ilyenkor kerülnek szembe az újabb nehézséggel, a kisgyermekek megnyugtató elhelyezésének gondjával. A városokban a meglévő bölcsődék sokszor zsúfoltak, sok szülő felvételi kérelmét kénytelenek elutasítani. Kisebb településeken a gyermekek kis létszáma miatt a bölcsődék létrehozása túl költséges lenne. A hiányzó intézményi férőhelyeket pótolhatja a családi napközi, mely 20 hetes kortól 14 éves korig fogadja a gyermekeket. A családi napközi napi működése – ahogy a neve is mutatja – egy sokgyermekes családéhoz hasonlít. A gyermekek ellátása magában foglalja nemcsak a játékot, de a közös foglalkozásokat, valamint az étkeztetést is. Az ellátás rugalmas, akár alkalmakra, akár folyamatosan, hosszú távra szólhat. Alapítványunk 2001 áprilisa óta működteti Szekszárdon a Játékkuckó és Családi napközi szolgáltatást. Ennek keretében a kisgyermekeket nevelő családok tehermentesítése a célunk. A családi napköziben 12 kisgyermek állandó, rendszeres ellátását, felügyeletét végezzük, mely során maximálisan igyekszünk a szülők speciális igényeit kielégíteni (pl. időbeni, ellátásbeli rugalmassággal). Továbbá a Játékkuckó keretében vállaljuk a gyermekek alkalmi, néhány órás felügyeletét, amíg a szülő ügyeit intézi, háztartási teendőit végzi vagy pihen, feltöltődik. A gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztését szakképzett gondozónők és 119

pedagógusok biztosítják egy 5 és egy 7 fős csoportban. Még az óvoda előtt megismerhetik a kortársaikkal való együttlét örömeit, a gondozónők segítségével elkezdhetik elsajátítani a közösségi élethez szükséges képességeket. Mindez egy olyan napirendben történik, mely a rendszeresség elvén alapul, kiszámíthatóságot és biztonságot teremt az első közösségi élmény során. 8.2.2. Speciális munkaerő-piaci szolgáltatásaink Támogatott Foglalkoztatás A Támogatott Foglalkoztatás (TF) módszere az 1970-es és 1980-as években fejlődött ki az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Eleinte kifejezetten értelmi fogyatékossággal élők „normál” munkahelyen történő elhelyezkedését célozta, de néhány évvel később kiegészült más olyan célcsoporttal is, akik elhelyezkedése és tartós munkavégzése szintén nehezített. A Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás dinamikus fejlődéséhez és elterjedéséhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy korábban szinte kizárólag csak védett foglalkoztatóknál, illetve állami intézményekben volt elképzelhető értelmileg akadályozott emberek foglalkoztatása, így újszerű és innovatív kezdeményezés volt az elsődleges munkaerő-piaci elhelyezkedésre felkészíteni az akadályozott embereket. A Támogatott Foglalkoztatás térhódításában szerepe volt annak is, hogy a szakemberek számára nyilvánvalóvá vált: a fogyatékossággal élők esetében nem működik a felkészítés→elhelyezkedés módszer. Esetükben elengedhetetlen az egyéni képességeknek megfelelő konkrét munkahely felkutatása és az ennek megfelelő, célirányos felkészítés. A TF módszer népszerűvé válást erősítette a munkahelyi betanító (job coach) munkakör kialakítása. Ez a szakember végzi a konkrét munkafolyamatok tükrében az ügyfél személyre szabott felkészítését és betanítását, tehermentesítve ezáltal a befogadó munkahelyet. A felkészítés egyaránt magában foglalja a munkaerő-piaci tréninget, a szociális készségek fejlesztését és a munkavállalást akadályozó összes tényező felszámolásához nyújtott segítséget (utazás, életvezetés, adósságkezelés, hivatalos iratok intézése). A Támogatott Foglalkoztatás célja tehát az, hogy a fogyatékossággal élők emberi méltóságuk megtartásával, egyéni szükségleteiknek megfelelő, személyre szabott felkészítéssel, „normál” munkahelyen, az elvégzett munka értékének megfelelő fizetésért dolgozhassanak. Egyaránt fontos hangsúly van a nyílt munkaerő-piacon, a valódi és fizetett mun120

kán és a szolgáltatás által és az időbeni korlát nélkül nyújtott folyamatos támogatáson. A Támogatott Foglalkoztatás, mint szolgáltatás elemei az alábbiak szerint különíthetőek el: Kapcsolatfelvétel: A szolgáltatás iránt érdeklődő ügyfelek, valamint hozzátartozóik korrekt és részletes tájékoztatása a szolgáltatás által nyújtott lehetőségekről, valamint az együttműködés során velük szemben támasztott elvárásokról. Komplex felmérés: A mentorral történő interjú után gyógypedagógus és pszichológus segíti feltárni az ügyfél erősségeit és gyengeségeit. A különböző szakemberek véleményei alapján körvonalazódnak azok a munkaterületek, ahol ügyfelünk sikeres lehet. A családlátogatás alkalmat ad arra, hogy ügyfelünk családtagjai is megismerhessék programunkat és elmondhassák elvárásaikat. Egyéni stratégiai terv készítése: A munkavállalás, illetve a társadalmi, munkaerő-piaci beilleszkedés szempontjából lényeges egyéni szükségletek meghatározása, egy közös stratégia kidolgozása, folyamatos nyomon követése, értékelése. Felkészítés a munkavállalásra: a munkavállaláshoz szükséges iratok rendezése, önéletrajz megírása, foglalkozás egészségügyi vizsgálat, a munkaügyi központban történő regisztráció elintézése a mentor segítségével. Munkahelyfeltárás, munkaközvetítés: Egyénre szabott munkakeresés, figyelembe véve az ügyfél képességeit, előzetes munkatapasztalatait és lehetőségeit. Munkapróba: Ügyfeleink munkavégző képességének, viselkedésnek, stb. megfigyelése normál munkahelyi környezetben. Betanítás: A konkrét munkakör megtanulásához nyújtott segítség, melynek időtartama az ügyfél és a munkáltató igényeihez igazodik. Utókövetés: A tartós és sikeres munkában tartás érdekében folyamatos kapcsolattartást biztosítunk az ügyféllel és a munkáltatóval. A Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatást Alapítványunk 2002 óta nyújtja. E speciális személyre szóló és átfogó munkaerő-piaci szolgáltatás célja, hogy a megváltozott munkaképességű, fogyatékos álláskeresők (emberi méltóságuk megtartása mellett) normál munkahelyeken, az elvégzett munkáért járó normál fizetésért dolgozhassanak. A TF Szolgáltatás indirekt célja a tágabb társadalom érzékenységének erősítése, az 121

értelmi fogyatékos emberekkel szembeni félelmek, negatív érzések oldása. A TF szolgáltatást kiegészíti egy kétheti rendszerességgel működő Munkavállalói Klub. A TF szolgáltatással jelenleg Szekszárd, Bonyhád, Bátaszék, Tolna, Paks és Baja térségét fedjük le. Tranzit foglalkoztatási program A szegénység és társadalmi kirekesztettség egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség és az inaktivitás. Ez különösen fenyegeti az alacsony iskolai végzettségű, nem piacképes szakképesítésű és egyéb okok miatt hátrányos helyzetű embereket. Esetükben a foglalkoztathatóság javításának olyan integrált megközelítésen kell alapulnia, mely egyszerre veszi figyelembe a problémák összetettségét: vagyis a foglalkoztathatóság javítása mellett az egyéni képességekhez igazodó szakképzést, valamint egyéb támogató szolgáltatásokat is tartalmaz. Az említett problémákra válaszul a legtöbb európai országban kidolgozták a tranzitfoglalkoztatás valamely formáját, melyet néhol termelő-, máshol új esély, vagy második esély iskoláknak neveznek. Abban mindegyik modell megegyezik, hogy átmeneti, meghatározott ideig tartó, az integrált, nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásra felkészítő, egyéni szükségletekre és hiányosságokra tekintettel lévő foglalkoztatásba ágyazott képzésen alapul. Magyarországon a 90-es évek végétől az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával indultak az első tranzitfoglalkoztatási programok, melyek leginkább a dán termelőiskolák modelljét követték. Mára több mint 40 tranzitfoglalkoztatást biztosító szervezet működik. 2002-ben megalakult az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE), mely az egyik legjelentősebb foglalkoztatási célú civil ernyőszervezet. A tranzitfoglalkoztatás elvei az alábbiakban foglalhatóak össze: • Az alapját a képzés részeként csoportban, védett körülmények között, de fokozatosan a piac hatásainak is kitett termelés vagy szolgáltatás (foglalkoztatás) jelenti. • Átmeneti ideig (általában egy-másfél évig) biztosítja a résztvevők foglalkoztatással egybekötött képzését. • A munkaerőpiac igényeihez igazodó OKJ-s szakképzést biztosít, kivéve a fogyatékos embereket célzó programokat, amikor gyakran betanító képzés valósul meg. 122

• A szakképzés a foglalkoztatásba ágyazva, integráltan zajlik, így biztosítható, hogy valóban a piaci szereplőknél megjelenő igényeknek, elvárásoknak megfelelő ismereteket szerezzenek a résztvevők. • A foglalkoztatásba ágyazott képzést pszichoszociális támasznyújtás is kíséri, mely az egyéni szükségleteknek megfelelően a szociokulturális körülmények javításától, a munkavégző képességek fejlesztésén át az életviteli tanácsadásig terjedhet. • A résztvevők nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének elősegítése, majd a tartós foglalkoztatás biztosítása a tranzitfoglalkoztatás célja. Alapítványunknál 2004 óta valósul meg a tranzitfoglalkoztatási szolgáltatás. Működő tranzit programjaink célja Szekszárd térségében hozzájárulni a foglalkoztatási szint emelkedéséhez, illetve az alacsony iskolázottságú, nem piacképes szakképzettségű, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok és fogyatékos emberek munkanélküliségének, inaktivitásának csökkentéséhez. Biztosítani számukra a piacképes szakképesítés megszerzését, az elsődleges munkaerő-piac elvárásainak megismerését, illetve képessé tenni őket megfelelő, adekvát a munkáltatók által elvárt viselkedés elsajátítására. Ezáltal megteremteni a tartós munkaerőpiaci beilleszkedés feltételeit, mely a pszichoszociális támasznyújtás személyiségfejlesztő hatása által hozzájárul a társadalmi beilleszkedéshez. A döntő részben uniós forrásból működő tranzitfoglalkoztatási programok megvalósításakor partnereink a térségben kiemelt szerepet betöltő munkáltatók, jellemzően építőipar, fémipar, autóalkatrész-gyártás területéről, akik a szakképesítés megszerzését követően a résztvevők közel 2/3-ának foglalkoztatását is vállalják. Női foglalkoztatási programok A nők családi kötelezettségeik miatt gyakrabban kényszerülnek évekre elhagyni a munka világát, mint a férfiak. A munkaerőpiacra való viszszatérésüket nehezíti, hogy az inaktivitásban töltött időszak a naprakész, szükséges ismeretek és készségek megkopásához, motiváció, önbizalom elvesztéséhez vezethet. Statisztikai adatok alapján tudjuk, hogy különösen nehéz helyzetben vannak a kistelepüléseken élő, illetve az alacsony iskolai végzettségű édesanyák, akik egyáltalán vagy alig rendelkeznek munkatapasztalattal. Alapítványunk fontos feladatának tekinti a foglalkoztatási célkitűzé123

sek között nevesíteni a női foglalkoztatási programokat. Ezek céljai a következőképpen foglalhatóak össze: • a nők foglalkoztathatóságának javítása, foglalkoztatási szintjük növelése, munkaerő-piaci pozíciójuk megerősítése • ennek érdekében a helyi munkaerőpiac elvárásaihoz, valamint a résztvevő édesanyák szükségleteihez egyaránt igazodó személyre szabott szakképzések szervezése • pszichoszociális készségfejlesztést, valamint a munkaerőpiacon elvárt képességek fejlesztését célzó tréningek szervezése • kiegészítő szolgáltatások biztosítása, mely elősegíti a családi kötelezettségek, valamint a programban vállalt, később a munkaerőpiacon elvárt feladatok összehangolását (pl. rugalmas gyermekfelügyelet). Alapítványunknál 2005-ben indult az első olyan foglalkoztatási programunk, amely kifejezetten tartósan otthon lévő édesanyák elhelyezkedését volt hivatott elősegíteni. A „gyermeknevelés és/vagy karrier” elnevezésű projekt célja a Szekszárd vonzáskörzetében élő, gyermekeik nevelése miatt a munkaerőpiacról hosszú ideje távol maradó nők elérése, számukra pszichoszociális támasznyújtás, személyiség-fejlesztés, kompetenciájukat növelő tréningek biztosítása, valamint szociális gondozó, szociális asszisztens és bolti eladó OKJ-s szakképzés szervezése. Mindezen idő alatt az Alapítványunk által működtetett Játékkuckó és Családi napközi biztosította a gyermekek felügyeletét, segítve ezáltal az édesanyák családi kötelezettségeinek teljesítését és a képzők/munkáltatók elvárásainak összehangolását. Legalább ilyen hangsúlyos volt a helyi munkáltatók megkeresése és megnyerése a résztvevők hosszú távú foglalkoztatásának biztosítása érdekében. A projekt népszerűsége és sikerei miatt további két, szintén uniós forrásból megvalósuló, a női munka-, illetve gyermekvállalás összeegyeztetését célzó programot valósítottunk meg. 8.3. Társadalmi vállalkozás: Az „Ízlelő” Családbarát Étterem A társadalmi vállalkozás olyan tudatosan tervezett és működtetett vállalkozói tevékenység, ami társadalmi problémák innovatív megoldására jön létre, és kettős cél vezérli: • a szervezet pénzügyi fenntarthatóságának javítása, • valamint jelentős társadalmi hatás kifejtése. 124

Mindez folyamatosan, felelős módon és magas színvonalon nyújtott termékek és szolgáltatások értékesítésén keresztül történik. Az „Ízlelő” Családbarát Étterem társadalmi vállalkozás formájában működik és e kettős célnak igyekszik megfelelni. Társadalmi célja egy olyan modellértékű társadalmi vállalkozás működtetése, amely bizonyítja a fogyatékos emberek sokoldalú munkaképességét és megteremti tartós foglalkoztatásuk feltételeit. Tápértékben gazdag alapanyagokból, egészséges eljárással készített, valamint egyéni igényekhez is igazodó ételek forgalmazását tűztük célul családbarát környezetben. A társadalmi vállalkoztás pénzügyi célja csökkenteni az Alapítvány pénzügyi függőségét, növelni a szabadon felhasználható, saját bevétel arányát. Az elmúlt évek e kettős cél megvalósítása jegyében teltek. Számunkra sem haszontalan számba venni eredményeinket. Eredményeink: • az első időben 6 fő, jelenleg 16 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmazunk, • a felhasznált alapanyagok 90%-ban helyi vagy hazai kistermelőtől, biogazdaságtól származnak, illetve a közvetlenül termelőtől be nem szerezhető alapanyagok esetében is a hazai kisvállalatokat részesítjük előnyben, • a nyitás óta folyamatosan növekszik bevételünk, vendégeink száma napi 40 főről átlagosan 118 főre emelkedett, rekordunkat 2013. június 14-én értük el, amikor 353 adagot értékesítettünk egy nap alatt, • a nyitást követő nyolcadik hónapban elértük a fedezeti pontot, azóta folyamatosan biztosítani tudtuk a nyereséges működést, • 2014-ben fejeződött be az Ízlelő komplex fejlesztése és bővítése, vendégterünk 24 főről 50 főre bővült, és kialakítottunk egy 30 fős különtermet is, • 2008-ban vidéki éttermek közül elsőként az Ízlelő nyerte el a Fehér Liliom-díjat, amely a leghigiénikusabban működő éttermek elismerése, • 2008-ban és 2013-ban a NESsT és CITI az Ízlelőt ítélte a legeredményesebb magyar társadalmi vállalkozásnak. • 2010-ben egy női magazin „Inspiráló nők” kampányában a szakértők az Ízlelő vezetőjét választották a „Legsikeresebb női vállalkozónak”, és az olvasói szavazatok alapján ő nyerte el a közönség díjat is. 125

• 2011-ben az Uniós elnökség egy hivatalos programján – a Külügyminisztériumban megrendezett nemzetközi konferencián – az Ízlelő biztosította a cateringet és a 120 vendég elismerésén túl a szervezők is nagyra értékelték teljesítményünket. Egyre gyakrabban keresnek meg bennünket érdeklődők azzal a szándékkal, hogy hasonló éttermet szeretnének indítatni más városokban. Emiatt dolgozunk az étterem, mint társadalmi vállalkozási és foglalkoztatási modell részletes folyamatszabályozásán, amely biztosítja a modell social franchise rendszerű terjeszthetőségét.

126

9. An equal opportunities approach in the higher education: “Intensive care for the soul” The conclusions of an Equal Opportunities Education Project at the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs JANKA TEODÓRA NAGY

“... if somebody will ask me, what was this course like, there is only one thing I could say: a psychical refreshment and an intensive care for the soul. I can only recommend it, it is a major emotional gain. I am very thankful for having had the opportunity to be part of it.” (Flóra Horváth, student)

I. The Final Publication of the project We borrowed the term “intensive care for the soul” in the title of our Final Publication in frames of the TÁMOP-5.4.6.A-12/2-2012-0021. project “Dissemination and development of professional knowledge and services for physical and info-communicational accessibility at the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs”, from our students. Their feedback through oral communication, letters, or even photos on the Final Conference and during the courses, show the success of the project better than any other indicators. The most important aim of the project, to reach the target audience of students in the higher education, was successfully accomplished. New courses were introduced into the many different study programs of the Faculty that offered an excellent 127

opportunity for students to improve their knowledge about the everyday life of disabled people: their needs, their problems and their motivations. Simultaneously, students participating these courses were also encouraged to develop their skills needed to help disabled people. A completely different, novel approach had to evolve in the students that was promoted by personal interactions with people affected by disabilities, as well as those professionals, who have devoted their lifes to help them. These very special experiences were inevitable for establishing an empathic understanding of each other. Beyond being sympathetic, students also became able to feel the worries, see the everyday troubles of their interlocutors and recognize that “otherness” simply means “being different” and has nothing to do with “being less”. Furthermore, there is something noteworthy and respectable in it: some “special abilities”. The current publication is a summary of an educational project at the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs between 01/09/12 and 31/10/14. By summarizing the results of the project and personal experiences of people involved in the Equal Opportunities Education campaigns in frames of the project (27 Equal Opportunities Courses were launched during the 4 semesters of the educational project for more than 200 student attending six different study programs of the Illyés Gyula Faculty), the publication also aims to promote Equal Opportunities Education. This summary of our observations is hoped not only to prove useful for teachers and students of future Equal Opportunities Courses at our Faculty, but also to facilitate launching similar courses at other Hungarian universities or even promote this type of education at the international level. The first publication (Szentkatolnay Miklós: A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása, elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése – (TÁMOP 5.4.5. kiemelt projekt és a TÁMOP 5.4.6-A pályázat [Establishing, developing and disseminating professional knowledge and services needed for a physical and info-communicational accessibility]) describes the professional background of the project, followed by a case study about the practical implementation of the project’s major aims (Nagy Janka Teodóra: Az esélyegyenlőségi kurzusok beépülése a felsőoktatásba – A TÁMOP 5.4.6. pályázat keretében a PTE IGYK-n megfogalmazott célok, megvalósulá128

suk, eredmények [Integration of Equal Opportunities Courses into the higher education – major aims of the education project at the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs supported by the TÁMOP 5.4.6 grant and the realization of these aims, the results of the project]). Participants of the courses were students specialized in social work, communication and pedagogy (preschool and elementary school teachers). Since a substantial number of students were specialized in pedagogy, it is also very interesting to see what are Equal Opportunities priorities for the education of students studying this domain (Király Gabriella: Az esélyegyenlőségi prioritások megjelenése a PTE IGYK tanítóképzésében. Speciális nevelési szükségletű gyermekek és tanulók nevelésével-oktatásával összefüggő képzési program. [Equal Opportunities priorities in the Pedagogy study program of the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs. A study program concerning the priorities in the care and education of children and students with special education needs.]). The publication also aims to study the means of sensitization of individuals (Horváth Béla: A fogyatékosság megjelenítése a művészetekben [Representations of disabilities in arts], Sasvári Luca-Sasvári Gábor: A fogyatékosság ábrázolása a filmművészetben [Disabilities in the art of films]). Since during the education program, we experienced the importance of the practical aspect, two case studies of non-profit organizations promoting the employment of disabled people were also included in this publication (Mészáros Andrea: Kék Madár Alapítvány, Szekszárd – az inkluzív társadalom eszméje a mindennapokban [Blue Bird Foundation, Szekszárd – the ideal of an inclusive society in the everyday life]; Hoffmann Judit: Fogd a kezem Alapítvány, Pécs [Hold My Hands Foundation, Pécs]). In order to make these results and experiences of the education project available for a broader audience, we would like to publish the most important pieces of information in English as well. In the Appendix, besides the documentation of the courses, we also included some of the best study projects of the the students as well as their personal feedbacks. We could not include in this publication, however, a comprehensive enumeration of the generous contribution and help of volunteers, professionals, colleagues, institutions, non-profit organizations, students and individuals. We would like to thank their efforts as well in this publication. 129

We introduced the Final Publication of the Project with the words of one of our students. Let us quote another student’s thoughts at the end of the introduction, as a recommendation of this education project for professionals, teachers, former and future students, as well as everybody who is open to promote Equal Opportunities. “Based on my experiences from the Equal Opportunities Classes, I feel like our common pitiful attitude towards disabled people, might also be regarded as our disability. The knowledge I gained by attending the course, especially the ‘sensitization classes’, made me able to express my sincere admiration for the attitude of disabled people towards life: a wonderful and respectable attitude, full of love and the will of life. This change in my approach might have helped me with one of my disabilities...”

II. THE EQUAL OPPORTUNITIES PROJECT II. 1. Educational background As it has already been mentioned in the introduction, the TÁMOP 5.4.6. grant might be regarded as a direct continuation of the TÁMOP 5.4.5. grant and its Equal Opportunities education projects in the higher education and adult education. In frames of the latter grant, a pilot course “Equal Opportunities and legal practice” was launched by the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs and among other professionals, the author of the present study was also involved in developing the teaching material for the education program.63 Educational programs developed in frames of the A TÁMOP 5.4.5. grant’s project of special importance “Developing a professional background for physical and info-communicational accessibility”, in the Social Education Workgroup of the thematic group No. II. “Equal opportunities in accessibility” were intended primarily for students 63

TÁMOP 5.4.5. grant’s thematic group No. II.: “Developing a professional background for physical and info-communicational accessibility”. Developing teaching material for the course “Esélyegyenlőség a joggyakorlatban [Equal Opportunities in legal practice]” by the Social Policies Workgroup (2008-2009) and the national model course “Esélyegyenlőség a joggyakorlatban [Equal Opportunities in legal practice]” at the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs, 2009, also supported by TÁMOP 5.4.5 grant “Developing a professional background for physical and info-communicational accessibility”.

130

specialized in social work, social politics and social pedagogy, who already have a basic knowledge about the social domain and its legislation. Already when developing the teaching material for these students, the demand for the dissemination of these skills and knowledge in a broader audience has emerged. Students specialized in different domains of health care, pedagogy and communication could also potentially benefit from attending these courses. The study material has been developed and differentiated taking this demand into account. After the successful accreditation process of the course thematics and the study material, the pilot courses of the education program were launched in order to see how this type of education program is accepted by students in practice. A already mentioned before, I was involved in the teamwork focusing on the development of the courses “Equal Opportunities and legal practice” and “Equal Opportunities in employment policies” and the development of the study materials related to these courses64 and the pilot course of “Equal Opportunities and legal practice” (a national model course) was hosted by the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs.65 An Equal Opportunities education project at the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs can be regarded as the continuation of a preexisting, good tradition. The Institute of Social Work and Social Policy of the Faculty has already had experiences with teaching subjects 64

Dr. Nagy Janka Teodóra – Dr. Kemecsei Éva – Abonyi-Tóth Andor – Fehérné Kovács Zsuzsa – Földiné Angyalossy Zsuzsa – Helfenbein Henrik – Dr. Márkus Eszter – Pataki Máté – Dr. Perfusz Andrea – Dr. Szabó Ákosné: Esélyegyenlőség a joggyakorlatban [Equal Opportunities in legal practice]; Dr. Nagy Janka Teodóra – Székelyné Kováts Eszter – Szabó Gabriella (Ed.) - Szociális Jogi Szabályozás (SZJSZ): Tudástár, tanulói tananyag. [Laws and regulation related to the social domain: a knowledge-base and study material] Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány [Foundation for Equal Opportunities of the Disabled], Budapest, 2009. 65 Dr. Kovács Zsolt – Dr. Nagy Janka Teodóra: Esélyegyenlőség a foglalkozáspolitikában [Equal Opportunities in employment policies]; Székelyné Kováts Eszter, Szabó Gabriella (Ed.) - Szociális Jogi Szabályozás (SZJSZ): Tudástár, tanulói tananyag. [Laws and regulation related to the social domain: a knowledge-base and study material] Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány [Foundation for Equal Opportunities of the Disabled],, Budapest, 2009.; Esélyegyenlőség a joggyakorlatban [Equal Opportunities in legal practice]. National model course (Szekszárd, 17/02/2009 – 12/05/2010; students: 3rd year students studying social work; teacher: dr. Nagy Janka Teodóra.

131

related to Equal Opportunities. The accreditation and launching of a postgraduate specialist training course for Complex rehabilitation mentoring66 as well as the development and integration of a Complex rehabilitation module into the graduate curriculum of social work (20102013).67 Besides the preexisting teaching activity related to Equal Opportunities, the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs has also been very active in research regarding the attitudes towards disabled people in local communities.68 II. 2. Introducing the Applicant Based on the previously described professional background, the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs, the only institution for higher education in Tolna County, submitted its application for the support of implementing Equal Opportunities study programs, previously developed 66

“Supporting the studies of students attending higher education study programs related to the rehabilitation of employment” - postgraduate specialist training course for Complex rehabilitation mentoring (3824/11, SZMM-FSZK, 2010-2011) (Between 2010-2012, two classes have graduated) A publication related to the study program: Adorján Zsuzsanna Ilona, Farkasné Jakab Eszter, Horváth Péter, Mészáros Andrea, Nagy Janka Teodóra, Petróczi Ferenc, Sima Ferenc, Szellő János – Nagy Janka Teodóra, Farkasné Jakab Eszter (Ed.): A rehabilitáció komplex szemlélete. [The complex approach of rehabilitation] (Szekszárdi Szociális Műhely Tanulmányok [Publications of the Social Welfare Workshop in Szekszárd]; 1.) PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet [Institute of Social Work and Social Policy of the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs], Szekszárd, 2011. 67 Teaching material developed for the complex teaching modul “Complex rehabilitation” in 2010-2011 in frames of the “REGION-COMMUNITY-QUALITY: Improving social education, training professionals, improving professional knowledge and skills and strengthening of the local developmental capacities in Szekszárd” Project (2009-2012) supported by the TÁMOP 5.4.4. grant and launched as a pilot course in the 1st (autumn) semester of year 2011/2012: Farkasné Jakab Eszter, Horváth Péter, Mészáros Andrea, Nagy Janka Teodóra, Petróczi Ferenc, Sima Ferenc, Szellő János – Nagy Janka Teodóra, Farkasné Jakab Eszter (Ed.): A komplex rehabilitáció. [Complex rehabilitation] (Szekszárdi Szociális Műhely Tanulmányok [Publications of the Social Welfare Workshop in Szekszárd]; 3.) PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet [Institute of Social Work and Social Policy of the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs], Szekszárd, 2012. 68 Together with the students of the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs specialized in social work, a comprehensive study on the traditional forms of social care and care for disabled people was conducted in Felsőnána, Tolna County (Spring of 2000) (Tolna megye, Felsőnána). Nagy Janka Teodóra: A szociális gondoskodás hagyományai a bukovinai székelyek körében. [Traditions of social care among the Székelys from Bukovina] Új Dunatáj 2006. 11:2-3. 86-91.

132

with the contribution of the Faculty, in the curriculum of its various study programs. The predecessor in title of the Faculty was founded in 1977. The first study programs were related to the domain of pedagogy (at first only elementary school teachers, then preschool teachers as well). Today there are already 13 specialties related to 5 different scientific domains available for future professionals. The integrated structure of the study programs (BAs in social work, communication and media, elementary school teaching, preschool teaching, tourism and catering; MAs in tourism management or the pedagogy of early childhood; as well as various postgraduate specialist training courses) offered by the Faculty fit well into the career-expectations of motivated students. It is the primary mission of the Faculty to yield well-trained professionals who will be able to handle the economical and social challenges faced by the geographical area it is surrounded by. A major aim of the education here is to provide knowledge that can be readily used in everyday practice, thus promoting the future career of individuals, as well as contributing to the prosperity of the County, the Region, and finally the Country. The Institute of Social Work and Social Policy69 of the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs is very proud of the fact that it has been the first to launch a full-time higher education study program for Social Work in 1989, in Szekszárd. During the past decades of the “Europe inspired” study program, practice oriented training and early specialization became well-known hallmarks of the training in Szekszárd. Just like the excellent teachers, who felt that training high-quality social professionals was their mission for life. The more than 1000 students graduated from full-time and part-time study programs (the latter offered in Székesfehérvár) run by the Institute, now have become the professionals who serve and shape the social welfare system today, not only in Szekszárd or Tolna County, but at many places throughout Hungary as well. Their best experiences are also passed on to our present students during field practices at one of the more than 80 practical training sites. In accordance with the harmonization of the Hungarian higher education with the Bologna system, a BA of Social Work study program 69

The name of the Institute after the 1st of July, 2014: Institute of Social Sciences.

133

A TÁMOP 5.4.6. projekt zárókonferenciája. PTE IGYK Szekszárd, 2014. május 8.

134

A TÁMOP 5.4.6. projekt zárókonferenciája. PTE IGYK Szekszárd, 2014. május 8.

135

was launched in 2006. The well-established specializations (child and youth care, elderly care, community management, mental hygiene) evolved previously, became the complex modules of the BA: childcare, elderly care, forensic social work, social administration, social informatics, management of social services, and finally the modules “social work for sustainable development” and “complex rehabilitation” that were developed in frames of the project supported by the TÁMOP 5.4.4. grant. Our students have the opportunity to study abroad during the study program in frames of student exchange programs made possible by the excellent international relations of the university, or they can participate in research activities as undergraduate researchers. After graduating as a BA, they can proceed with an MA study program or attend any of the various postgraduate training programs offered by the Faculty, especially the ones offered by the Institute (for example in socio-gerontology or complex rehabilitation mentoring). II. 3. Descriptoin of project After the successful implementation of the national model course “Equal Opportunities in legal practice”, the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs was contacted by several other institutions of higher education, as well as organizations and even students, about the possibilities for dissemination and extension of the course. The study material was found to be very effective and the student were also interested in studying more about the topic. Based on these demands, when the calls for applications for TÁMOP 5.4.6 grants was disclosed, the Faculty was very happy to support a proposal that could create an opportunity for the further development of the course. Although it would also have been a very nice option to apply for a call supporting the extension of the course towards adult education together with longstanding partners of the Faculty, an application could be submitted for one single training type only. After exploring the opportunities offered by the training types included in the call, our Faculty chose to apply for trainings related to info-communicational accessibility. It proved to be a major commitment from the teachers of the Faculty and its Institute to develop study materials and launch 27 courses of 9 different subjects. They were also committed to participate on session 136

were their Equal Opportunities skills could be improved, so that in addition to the one single teacher already experienced in the domain, more of them will have the competences required for teaching these courses. Furthermore, this training of the teachers also helped to accomplish another major aim: to better integrate the Equal Opportunities approach into the higher education and use it even in not directly related domains. Although during the project period, a major structural remodeling of the higher education took placed that resulted in a very disadvantageous outcome for study programs related to social sciences, like social work (due to alterations in the regulation of student admissions, the number of students decreased dramatically), we did our best to accomplish all of our undertakings in the project. In line with the submitted workplan, the training of the teachers took place in the 1st semester of year 2012/2013 and courses for the students were launched in the 2nd semester of year 2012/2013 (2 groups) and the majority of courses were held in the 1st (13 groups) and 2nd (4 groups) semesters of year 2013/2014. Finally, the remaining 8 courses were held in the 1st semester of year 2014/2015. Timing of the courses 2nd semester of year 2012/2013 • Equal Opportunities in legal practice (Dr. Nagy Janka Teodóra) (2 groups) 1st semester of year 2013/2014 • Equal Opportunities in legal practice (Dr. Nagy Janka Teodóra) (4 groups) • Social work with disabled people (Dr. Bíró Anikó) (4 groups) • Equal Opportunities in sports, cultural and leisure activities (Dr. Bartos Éva) (1 groups) • Equal Opportunities communication training (Dr. Szekeres Ágota) (3 groups) • Informations technology in social work (Tömösközi Péter Viktor) (1 groups) 2nd semester of year 2013/2014 • Bridging the communications gap between disabled and non-disabled (Szekeresné Gáspár Judit) (1 groups) 137

• Equal Opportunities for communication in the media (Szekeresné Gáspár Judit) (1 groups) • Equal Opportunities communication skills in the world of work (Bányainé Salamon Judit) (1 groups) • Info-communicational technologies ensuring Equal Opportunities in practice (Tömösközi Péter Viktor) (1 groups) 1st semester of year 2014/2015 • Equal Opportunities in legal practice (Dr. Nagy Janka Teodóra) (8 groups) As a summary, we can conclude that during the project period (01/09/12-31/10/14), a total of 227 students of the Illyés Gyula Faculty of the University of Pécs participate one of the 27 Equal Opportunities courses in 9 different subjects. This also means that every fourth student of the Faculty was involved. Out of the 227 attendants, 212 student have accomplished the training successfully and these participants were also awarded a certificate (that can be attached to their CV in case of a future job application). A small awarding ceremony was part of the closing conference, were the attendants got their certificates. The efforts of the project manager (Dr. Nagy Janka Teodóra) were supported by the help of Balogh Kitti as the financial manager of the project and Erős Krisztina as the manager of trainings. This effective cooperation resulted in the successful accomplishment of all undertakings with only one deadline postponement. Implementation of the educational project focused mainly on the training that was realized with the help of teachers of the Faculty and external lecturers (in approximately half of the cases). Unfortunately, because of the acceleration of the aforementioned remodeling in the higher education during the project period, the number of teachers who could be involved at our Faculty has decreased substantially. They were substituted by experienced teachers proposed by the FSZK. These external lecturers held courses of excellent quality, however, regarding the aim of integrating the Equal Opportunities approach into the education at the Faculty, it was very unfortunate that in frames of the project there was no opportunity for them to be present in our study programs in a more intensive and longstanding manner. Dissemination of the results and conclusions drawn from the implementation of the courses were also of high priority during the 138

project. This was achieved first of all through an effective collaboration with partner organizations (for example: TOSINA – Tolna megyei Siketek és Nagyothallók Egyesülete [Tolna County Association of the Deaf and Hard of Hearing], Tolna County Association of the Blind and Partially Sighted, daycare facilities and residences for disabled people, pedagogical support services, etc.), furthermore, also by the involvement of the local media (for example: Tolna Megyei Népújság, Szekszárdi Vasárnap, Antritt Rádió, Pixel TV) to communicate experiences with the project and show the results of student projects related to the courses to a broader audience. Publicity of the project is also promoted by its presence on the homepage of the Faculty (www.igyk.pte.hu): the schedule of the courses can be checked here, as well as watching photos taken during the courses or even the short film introducing the education project. At the closing conference of the project (Szekszárd, 08/05/14), after a short summary of the results of the project and the concluding remarks (also in a national context), the management of the project, teachers, students and collaborators discussed their experiences. The presentation of study projects of students (short films, interviews, course evaluations) was very instructive for both the participants and the invited guests. The major aim of the project (to develop and launch an Equal Opportunities course in accordance with the grant application and achieve the expected participation rate) was successfully accomplished during the project period. The indirect aim of integrating these courses into the study programs (so that this approach would be present throughout the training, not only as a transient guest), however, requires more support with the priority of integration.

III. 1. CONCLUSIONS OF EQUAL OPPORTUNITIES COURSES: EQUAL OPPORTUNITIES IN LEGAL PRACTICE The thematics of the courses implemented in frames of the educational project covered very diverse topics, presented by excellent teachers. Unfortunately, we cannot give a detailed analysis of the conclusions of all courses in this publication. Here we would like to summarize some of the conclusions of the implementation of the courses by describing the course “Equal Opportunities in legal practice” as a case study. 139

The Madrid Declaration (2002) was of historical importance for the cause of disabled people, since it not only gives a positive perspective by declaring what measures should be taken in order to improve the quality of life for people with disabilities, but also gives a short summary of the most important steps that led to granting those rights to disabled people that make it possible for them to regain control over their lives. The document also declared 2003 to be the “The European Year of People with Disabilities”. That year was also important for disabled people in Hungary, since a new, Egalitarianistic regulation came into effect. The CXXV. Law of 2003 focuses on a completely new aspect of legal remedies and enforcements regarding disabled people. Not only the disabled people, governments, employers, institutions and civil organizations had to learn a completely new theory of rights and obligations, rules of making independent decisions and taking responsibilities, but us, the society still has to change its attitude too completely toward these legal processes.70 III. 1. 1. Description of the course “Equal opportunities in legal practice” The major aim of the course is to prepare members of the society for this change in the legal approach. A change that will affect communications with disabled people as well as living together with them. Additionally it also provides and opportunity to describe the relation between a modern European state and its citizens (for example the social, political and legal status of a disabled person in the European Union and in Hungary). The course is expected to be attended by bachelor and master students studying the social domain (social work or social pedagogy BAs, social work, health care social work or social policies MAs), who already have a good understanding of basic legal terminology, the legal institutions related to social law, and the priorities and methodology of social work. The course is expected to improve: • their knowledge about the Hungarian and international (European) regulation of Equal Opportunities 70

Nagy Janka Teodóra, 2009.

140

• their skills regarding the application of legal regulations (based on preexisting legal knowledge) • social empathy as well as promote the development of an accepting, discrimination-free attitude • personality and professionalism of the student As a result of self-directed learning, the students become able to master skills, knowledge and qualities that are required to help disabled people with legal remedies and enforcements. Th application of specific legal knowledge professionally and in a discrimination-free manner, also offer the opportunity providing useful and professional advice to disabled people, or (if necessary), even act on behalf of their clients. In order to achieve this, the student is expected to be capable of: • a complex approach to everyday problems and situations that might also require a legal solution • understanding the differences between the common and the legal approaches • pointing out the dangers of incomplete understanding or application of the legal language • using an accurate, but still easy-to-understand language when talking about legal problems • mastering methods that enable a fast and effective application of legal knwoledge • orientation in the system of law enforcement agencies • discrimination between different types of legal procedures • selecting the right legal strategy to remedy the emerging problems and achieve the desired goals • recognize the limitations of the legal competences as a social worker The course requires active participation of the students an the teacher. When solving the problems proposed by the case studies, participants utilize their personal and professional experiences, and critically evaluate their approach (self-reflection). The attendants should also try to filter their thoughts for preconceptions, biased or discriminative attitudes, become aware of these thoughts, analyze, process and eliminate them, in order to become capable of applying law as a tool for securing Equal Opportunities in their professional work. The nature of individual and group sessions also requires professional confidentiality from all participants. By the means of evaluating case studies and solving fictional 141

legal cases, attendants will prove to master the knowledge of laws and regulations affecting the life of disabled people and to be capable of finding, interpreting and applying these rules in order to find legal remedies for the problems of disabled people. Successful accomplishment of the aforementioned aims of the course by the students will be verified by completing a study project for the final class of the course. The project is a teamwork, expected to be put together by 3-5 students. The topic of the study projects has to be related to the basic problems regarding Equal Opportunities of disabled people and the possible legal remedies and enforcements that can be applied to solve the described problems. The elaborated study projects should be handed in before the last class of the course (digitally or in print) and presented on the final class, as well as defended in a discussion after the presentation. Students can choose the project to be in form of a: • homepage or pages of a portal • information leaflet • short film • legal remedies for a specific problem (interview or case study) • case raising questions about current legal practice (interview or case study) • Equal Opportunities in legal enforcement (interview, case study or article) • social event promoting Equal Opportunities • other ideas, agreed by the teacher 71 Major points considered during evaluation of the project: • selection of the topic (actuality, feasibility, importance, etc.) • implementation of the project (quality of teamwork, distribution of tasks, timing, expected gains of the project) • the appearance of the project (pinted or digital, an event, etc.) • the prevalence of a legal approach or enforcement problems (in case of individually collected legal material) • incorporation of curricular knowledge or recommended literature or practical experiences, examples 71

In case of a written project output, it should be at least 20,000 characters, if it is an audiovisual content, it should be at least 20 minutes. A website should be at least 8 pages, a social event should last for at least 45 minutes. Presentation of the project should have fit into 15-30 minutes at the final class.

142

• recognition or representation of current issues in the project (or an approach focusing on a problem) • usage of the right terminology, right or innovative approach, signs of empathy • presentation of the project (distribution of tasks, cooperation, usage of communication tools, original thoughts) Projects (teams) are evaluated, not individual students. The project cannot be accepted, if: • it does not meet the formal requirements • it contains factual mistakes • it incorporates information without any references to the source • its approach cannot be accepted in accordance with the aims of the course • is not presented on the final class Topics and modules to be covered by the course: 1. Essential terms and basic problems regarding disabilities. (Description of the thematics of the course, the major aims, tasks and requirements: the knowledge and attitudes expected to be learned during the course, the conditions of acceptance of the course’s completition. Essential terms and basic problems regarding disabilities.) 2. Demands and problems of the disabled people (study and experience). (Sensitization practices [modeling visual, auditive and motility disorders]. Meeting and talking to disabled people.) 3. Historical problems of Equal Opportunities 4. Hungarian regulation system of Equal Opportunities. (Hungarian rules and regulations affecting Equal Opportunities and related institutions.) 5. Equal Opportunities of the disabled people: services and allowances. (Insurance type of allowances [health care services and payments, pensions and pension-like allowances), aid type allowances (payments, in kind supports and personal care services.]) 6. Equal Opportunities of the disabled people: methods of legal remedies and enforcements. (Institutions of legal remedies and enforcements, special tools and methods, application of relevant regulations. Introduction of special hardware and software tools designed for disabled people.) 143

Aktivitások a TÁMOP 5.4.6. projektben – kurzusok, kurzuszárások, konferenciák. PTE IGYK 2012–2014

144


145


146


147

7. Equal Opportunities in legal practice. (Presentation and discussion of the study projects related to Equal Opportunities. Course evaluation and feedbacks, quality control, concluding remarks.) Skills expected to be developed by the course (the course puts major emphasis on skills besides the development of lexical knowledge): 1. Recognition of the opportunities offered by laws and regulations as supportive tools. (Development of new attitudes, integration of a legal approach into the thinking of students, deepening the understanding of how disabled people are equal before the law.) 2. Finding the right legal references. (Searching in traditional and informatics depositories of laws, using web-based tools, understanding which info-communicational tools make information and in particular, legal information accessible and how these software should be used.) 3. Recognition of the legal problem in an everyday case and recognition of the statement of facts, interpretation of laws. (Improvement of analytical and problem solving skills, practical application of preexisting legal knowledge.) 4. Finding legal remedies and enforcements in the social care system. (Improvement of organizational, cooperative and communicational skills as well as practical application of legal methods.) In case of the elective course for first year students studying social work and also for student with other specializations, such as communication or pedagogy, the topic list had to be adapted to their special needs and preexisting knowledge. This resulted in a topic list where sensitization and eye-opening experiences became more dominant. The modified topic list contains modules where the age-group of the students’ interest is of great importance. This was considered to be an important aspect during the revision of modules and the list of recommended literature and referenced regulations was modified accordingly. (Modifications and additions to the modules are indicated by bold text in the modified topic list.) 1. Essential terms and basic problems regarding disabilities. (Description of the thematics of the course, the major aims, tasks and requirements: the knowledge and attitudes expected to be learned during the course, the conditions of acceptance of the course’s completion. 148

Essential terms and basic problems regarding disabilities. Definition and categorization of children with special education needs: children and students with impaired motion, impaired sensory functions, mental or speech impairments, combined disabilities, with disorders of the autism spectrum or other psychical developmental impairments.) 2. Demands and problems of the disabled people (study and experience). (Sensitization practices [modeling visual, auditive and motility disorders]. Meeting and talking to disabled people, disabled children, their teachers or professionals helping them.) 3. Historical problems of Equal Opportunities. 4. Hungarian regulation system of Equal Opportunities. (Hungarian rules and regulations affecting Equal Opportunities and related institutions. The CXC. Law of 2011 about the national elementary education system and its regulations affecting the rights of children with special education needs (for example, the the right of receiving special care or the right of employment with an emphasis on rehabilitation). The regulations affecting an institution for special education, the obligation of education.) 5. Equal Opportunities of the disabled people: services and allowances. (Insurance type of allowances (health care services and payments, pensions and pension-like allowances), aid type allowances (payments, in kind supports and personal care services) Institutions ensuring care and special services for children with special education needs. Obligations of schools teaching children with special educational needs and infrastructural requirements (physical accessibility of the building, the equipments and the services offered during the process of teaching. ) 6. Equal Opportunities of the disabled people: methods of legal remedies and enforcements. (Institutions of legal remedies and enforcements, special tools and methods, application of relevant regulations. Introduction of special hardware and software tools designed for disabled children and young people. Description of the professional advocacy groups and organizations helping disabled children (Association for Hungarian Special Education, With them – For them Association, Hold My Hand Foundation, Holding Hands Foundation, etc.)) 7. Equal Opportunities in legal practice. (Presentation and discussion of the study projects related to Equal Opportunities.) 149

A summary of teaching experiences The first described topic list that was compile based on previous estimations of the demands of the target audience, was slightly modified base on the experiences gained during the implementation of the course. The exact topics covered by classes, were also dynamically adjusted to the demands and interest, preexisting knowledge and orientation of the students. This was possible and did not have a negative effect on the course output or the integrity of the modules because of the interactive nature of the course structure. In the pest few years, two distinct strategies have evolved regarding the course that also affect the conclusions that can be drawn from the pilot teachings. 1. The experiences of the courses held for senior social worker students as an obligatory or elective class, can be summarized as the followings: 1.1. The attendants of the course formed a relatively homogeneous group with a simmilar background, preexisting knowledge and attitudes. This was possible even with a larger number of students, because the course was launched as an elective for the 3rd year student of the social work BA study program. 1.2. Duration of the classes was comparable to the duration of a conventional 2 credit course in the higher education (2 hours a week) 1.3. Study materials were accessible for the students through the closed system of Coospace already at the beginning of the semester, so that students could prepare for the classes in advance and were able to use the recommended sources continuously throughout the semester. 1.4. Thematic observations regarding the course and its modules include the criticism of the 1st module because of the amount of time needed to complete it. Since this is when the topic list should be discussed and teamwork groups should be formed, as well as describing the aims of the educational projects and personal motivations of the attendants, where it is very important to leave enough time for each student; it is very hard to complete this module during the first two classes. This made the introduction to the basic terminology much shorter and definition of basic concepts had to be postponed to classes of the next module (originally aiming at sensitization). This was not a problem, however, because the invited guest speakers could easily and very authentically continue with definition of the remaining terms as they started to talk about their own domain. 150

The 2nd (sensitization) module is of great importance regarding the whole educational project. This is when the attendants receive a substantial amount of emotional experiences that will promote the establishment of a new, empathy-based attitude, needed for a comprehensive understanding of the cases presented later during the course. These experiences can also be referenced later during the course in order deepen the understanding of students towards the Equal Opportunities approach. This is why we thought it important to involve disabled people and their advocacy organizations in the training and offer our student the opportunity to meet these people, experience the emotional effects of these meeting, and talk to them personally. Besides the important pieces of information, the lexical knowledge they can gin form listening to disabled people talking about disabilities, a more important, informal learning process was also evident that has transformed the attitude of the attendants. This type of meetings is a very risky genre and might have not been sensitized well without the active contribution of the invited guests. The great professional knowledge and experience of our affected colleagues were essential for the success. We were very lucky to have had the opportunity to cooperate with Mrs. Kovács Lászlóné, the president of the Tolna County Association of the Blind and Partially Sighted and with Mrs. Simonné Váradi Zsuzsanna, a sensitization professional of Tolna County Association of the Deaf and Hard of Hearing. The 3rd module (Historical problems of Equal Opportunities) could be discussed conveniently within the planned time frames in the form of teamwork and unexpectedly, there was no need for extra preparations by the students. And since the study project already required extra efforts from the students, I did not want to give them more homework. During the classes the student were interested in the historical evolution of concept related to Equal Opportunities and their preexisting knowledge regarding major historical events helped in keeping teams active in discussions. The 4th module (Hungarian regulation of Equal Opportunities) provided only a basic knowledge on the topic, so that student will be able to orient themselves later during the course and relate the encountered problems 151

to the whole system. Primary aim was to underscore the most important pieces of information and consolidate this knowledge. The 5th module (Equal Opportunities of the disabled people: services and allowances) was very interactive and practice-oriented. Holding these classes in a computer classroom, study material available on Coospace could be accessed directly. Websites containing useful information, as well as searching in legal databases could be tested during the class, helping the improvement of the students’ practical skills in application of legal knowledge. Individual tasks were solved by different teams and focusing feedback and self-reflections of students. Regarding the case studies, the actuality of the cases (changes in the regulations, hot topics discussed by advocacy organizations or cases that got great publicity recently) was also emphasized. The 6th module (Equal Opportunities of the disabled people: methods of legal remedies and enforcements) proved to be the most colorful and interactive in the practice. We even had the opportunity to describe the system of social institutions (previously mentioned only in module 4) and make the students more familiar with this system by a related task in the teamwork. Regarding the XXVI. Law of 1998 for example, we did not only mention the law and its consequences, but the students could immediately see good practice examples for making the text of the law easier to understand (thus, more accessible) for disabled people on the websites of different advocacy organizations. This module also offered good opportunities for further improvement of the students’ practical skills (besides empathy and tolerance, management, communication, cooperation and assertiveness were also required for successful teamwork). The special hardware and software tools developed for disabled people were demonstrated to the students by an invited IT specialist, who works at the Tolna County Association of the Blind and Partially Sighted. During the class, we followed the study material with only minor additions based on the exact examples and experiences mentioned by our guest. The 7th module (Final discussion and presentation of projects) was very exciting for both the students and the teacher. After working on it hard 152

during the semester, it was time for the excited attendants to present their study projects, but as the teacher of the course I was also very curious to see the results of the study projects, as well as to get some feedback regarding the acceptation of the course. Each team selected a topic and project type own its own form the given list of choices and (although there was continuous feedback regarding the study project during the semester) even the students themselves saw the output of their project in its final form not much before this event. Because of the expected duration of project presentations, from the beginnings we already planned the closing event to fit in at least a “double class”. This longer class (as it has also been verified by our experiences) was almost always necessary to provide enough time for both the presentations and the discussion. Students were also encouraged to invite guests to the closing event, primarily people affected by disabilities or professionals involved in our study program and sometimes even in helping the students with their study projects. We invited representatives of the advocacy organizations who have helped previously in the sensitization of our students too, besides the representatives of the local media. Even the FSZK has delegated guests to the closing event of the course once. The closing event of the pilot course was documented by a summary written by the participating students, and a journal article was also published about the course in the local media, but every project closing was also captured by videos or photographs. Since the presentation of study projects required a longer class, evaluation of the course was not squeezed into this event, but it was postponed to a later, more informal meeting. In a smaller group, without guest or external lecturers, the students could talk more freely about their experiences: what they gained from the course, what they were missing, what they would do differently, what should be changed before the next course is launched. Participants of the course expressed their feelings about the course very straight and critically, but with a responsible and innovative approach. A very important conclusion of the students’ feedbacks was that nearly every participant thought it worth to mention, how necessary this type 153

of Equal Opportunities education project was. Some answers directly stated that even their own attitudes towards disabled people, let these people be complete strangers, or close relatives. These students could understand their problems and became more empathic with disabled people. It was also very important aspect that professional knowledge of the attendants improved during the course. Simultaneously, participating students have also learned important practical skills, like the right attitude towards disable people that can also be regarded as the “methodology of helping”: when and how to help, how to approach without causing an awkward situation or offending the person towards whom they wanted to show kindness and empathy. This is not easy to learn. In many cases during the sensitization period of the course, very small details were responsible for the failure of communication between disabled and nondisabled: the salutation, wrong assessment of the situation, or just the short minutes that have passed helplessly. All students who have attended the course “Equal Opportunities in legal practice”, however, agreed in on thing: they all hope that the Equal Opportunities education program will be continued. III. 1. 2. SWOT-analysis of the course Based on the experiences gained from the Equal Oppurtunities course integrated into the 3rd year study program of Social Work BA as an elective, later obligatory course, we conducted a SWOT analysis as well. a) Strengths 1. 3rd year students studying social work, could improve their knowledge and skills that were acquired by them already during the previous years. This was observed not only in case of their preexisting legal knowledge that was also a prerequisite for taking the course, but also in case of basic professional skills as social work, social policies, the history of social policies, social attitudes. 2. Participants of the course became more interested in the problems faces by disabled people, thus also in professional issues related to this field. Since the course focused their attention on the domain, some of the students even attended a scientific conference on accessibility, organized jointly by FSZK and the House of Opportunities in April 2009, many theses were written about topics related disabilities and the idea of 154

organizing a field trip for all 3rd year students to the Invisible Exhibition was also conceived after one of the courses. 3. The course was also a model for developing sensitization activities with the assistance of disabled people, by our undergraduate research students. One of them, after winning 3rd prize at the National Conference and Competition for Hungarian Undergraduate Research Students (OTDK) has also presented her project at one of the classes of the course. This was a very good example, also for the course participants, showing how the efforts started during this course could be continued further. 4. During the classes and working on the study project, course participants got involved in personal interactions with disabled people and representatives of advocacy organizations. This improved their approach and developed their attitudes towards communicating and cooperating with disabled people. The improvement was very spectacular when the results of the study projects were presented. The professional discussions after the project presentations represented well, how our students mastered and integrated into their personality the skill of this type of communication after completing the course. This observation was also confirmed by one of our recently graduated colleagues, who is affected and has participated the first course of the study project. 5. One of the participants, who had extraordinarily good communication skills and attitudes, was contacted by a representative of an advocacy organization, previously invited as a lecturer, because she saw how exceptionally good this student performed during the class. 6. Students had the opportunity to join further projects or research activities related to the cause of disabilities and Equal Opportunities. As an example we could mention here a survey project supported by FOGKT-08 grant that aimed to assess the touristic demands of disabled people. In frames of a cooperation with the Motivation Foundation, former participants of the course were involved in carrying out this survey. b) Weaknesses 1. The time available for preparing the students for what they will experience during the course, to catch their attention and motivate them as well as to sort out organizational matters that came up during the classes, was limited. 2. Integrated into the higher education, the structure of the course had 155

to be adapted to the requirements and opportunities of a higher educational course. This meant for example that we had to limit the duration of the classes and each week we had the same amount of time that also limits the possibilities in terms of gaining experiences about the activities of advocacy organizations. 3. The limited amount of time for each class hindered slightly the feedback from students as well. Only after the closing of the course did they have the a opportunity to give detailed feedback. c) Opportunities 1. The sensitization of future social professionals. 2. Based on the feedback from students, there is demand for the accassibility of the course, maybe with a slightly modified topic list, also for students who are specialized in professions unrelated to the social domain (just to mention students studying pedagogy or tourism and catering at our Faculty). 3. The course also provides great opportunities for disseminating the information, how proffessional approach towards disabled people has changed. 4. It is also very important ti draw attention on the actuality of problems related to Equal Opportunities of disabled people. 5. Finally, the course could also provide a means of promoting the education of social professionals. d) Threats 1. Since this course requires a complex educational approach, there is a bottleneck of qualified teachers. This can be solved by inviting guest lecturers, however. 2. Rapid and constant change of the regulations. In the current situation, it is very important to constantly update the study material. 3. Teaching of theorical knowledge should not dominate over the improvement of skills and attitudes. An experience-based study program would be desirable. III. 1. 3. Conclusions of the course It has been brought up several times both by teachers and students that many other specialties could also benefit of participating Equal Opportunities courses with only slightly modified thematics, but adapted to the preexisting knowledge and interest of those students. The idea was 156

implemented by the present educational project and besides students studying Social Work, now courses were also offered for students of the Faculty studying communication, pedagogy, childcare or nursing. The extension of the course into their direction was instructive not only for the participating students, but also regarding the further development of the education project. The nature of these courses underscores the importance of gaining experiences, sensitization and practice. Based on the feedback of students, these priorities did prevail during our courses.

IV. COOPERATING PARTNERS INVOLVED IN THE IMPLEMENTATION OF THE EDUCATION PROJECT IV. 1. Tolna County Association of the Deaf and Hard of Hearing “TOSINA” (Szekszárd) TOSINA was founded in 2004 and since 2007, it is the official regional organization in Tolna County of the Hungarian Association of the Deaf and Hard of Hearing. The priority aim of the association is the advocacy of people living with hearing disabilities. It is involved in operating a Sign language service started in 1998 in Tolna County and a legal aid service since 2005. It is also very important that the disabled people can borrow medical aid devices from the Association. Representatives of the Association are involved in the dissemination of knowledge about the medical background of hearing loss, the operation of medical aid devices, how to purchase these devices and what is acoustic work and why it is important, by means of regular lectures and presentations at various events. Professional advisor of the Association, Simonné Váradi Zsuzsanna has been invited to give a lecture about the advocacy of people with hearing loss disabilities, legal environment regulating their activities and communication techniques that might be helpful when talking to these people during the courses, multiple times. The Association is also able to provide a job for two affected people and it is also an accredited organization for volunteer work and field practice and since 2008, it is also ISO certified. It also operates 5 clubs for affected people (Bonyhád, Nagymányok, Dombóvár, Paks, Szekszárd). In Szekszárd, there is a permanent office, while there is also temporary service in other towns of the County. 157

IV. 2. Tolna County Association of the Blind and Partially Sighted (Szekszárd) Tolna County Association of the Blind and Partially Sighted is an advocacy organization supporting nearly 1400 people in Tolna County, living with disabilities. Their task is to support, bring together, educate and integrate blind and partially sighted people into the job market. Disabled people can contacted them in their office located in Szekszárd, or via the 8 individual Support Groups. In addition to organizing leisure programs and cultural events, the Association is also involved in education programs. Among these courses, operator level informatics and massage were the two most popular, but excellent opportunities are offered to learn basketwork or Braille writing and reading as well. Another imoprtant aspect of the Association’s activities is to provide appropriate medical aid devices for affected individuals. These was only possible with the support if various grants. Both when applying for grants and promoting the rights of affected people, direct and frequent communication with the affected people is very important. The association has been organizing holiday camps for blind and partially sighted children since 12 years, as well as short tourist trips to Hungarian destination or even abroad. This year, the event “Flames of Love” where disabled people, together with citizens of the town (and students of the Faculty as well) played music, danced and discussed the actual and emerging problems related to Equal Opportunities, was also organized by the Association. Each year, small gift packages are put together by members of the Association, in order to support indigent members, especially children. In 2007, the “European Year of Equal Opportunities to All”, multiple events were organized by the Association that aimed to draw attention of the society to the problems of people living with impaired sight, as well as event that offered good opportunities for building a social network among affected people. IV. 3. “Blue Bird” Foundation (Szekszárd) The “Blue Bird” Foundation (Szekszárd) was founded in 1997 by a senior educator. Since 2001 the organization has been rated as an organization of outstanding public utility. 158

The Foundation assists disabled people by training them, creating conditions suitable for them and also giving them the necessary support so they can manage in the labour market and find relevant job opportunities. It provides preventive and corrective services for children and their families so they could stay within their families, grow up and achieve an optimal individual development. The services of “Blue Bird” Foundation • “Ízlelő”-family friendly restaurant (social enterprise) • The Foundation provides a family-friendly environment. This means for example indoor playing area for small children, feeding chairs, children sets, baby room etc. • Play house and family daycare - The target groups: parents involved in higher education, parents getting or seeking job before their children reach the age of 3 years, parents with special shift work, single mothers, children who cannot be integrated in normal groups (diseases, disabilities, different development, immature social relationships). • Supported employment - The goal is to provide individual help for the handicapped people /at present mostly mentally disabled/ so that keeping their human dignity they could perform successfully in longterm jobs according to their needs. The target groups: mentally disabled, those who completed elementary or special school, those suffering from epilepsy, those with hearing deficiencies, those with part-skills deficiencies.) A special method is established for the clients who consult us in the frame of the Supported Employment. The steps are: assessment (visiting the families), preparation (an important element is work test), job search, training and follow-up. • Transit employment - In the frame of this service we support unemployed people or those with low educational level or nonmarketable qualifications and people with amassed disabilities, or living with handicaps to enter to the labour market and to integrate to the society in Szekszárd-Tolna region. After enrollment to a training provided by the foundation the participants are put to a special work place where our social attendants can observe them for a while and when they are ready we integrate them to the labour market. The aim of the service: to give the members of the target group marketable 159

qualifications and key-skills required by the primary labour market. • Special labour market services (2008-2010) - 36 people got involved in the program, 33 of them finished the training successfully, and 29 of them got integrated to the primary labour market. The projects of “Blue Bird” Foundation • „Fruitful Social Enterprises” (Gyümölcsöző Társadalmi Vállalkozások 2013-2015) – This social enterprise trains and prepares disabled people for long-term employment: the production of cosmetic products, vegetable and fruit jams or hand-made chocolates. • Programs for women (“Children and career” 2007): The Foundation helped the women with low educational level, who dropped out of jobs because of their children to get back to the labour market. The participants could choose from 3 different trades (social attendant, social assistant, shop assistant). They were provided with psycho-skill development, psycho-social support, practice-oriented training, and also with child-care so they could remain in the program and establish a job.) • Programs for women (“miNŐség” 2007-2008): The goal of the program: To support women who aimed to start a business enterprise or already had one and wished to improve it. The project provided a complex strategy that included individual help to increase women’s chance in the business and to give them special knowledge in this field. • Supporters and partners of “Blue Bird” Foundation: the European Union, Hungarian Government, National Employment Public Foundation, Tolna County Labour Centre, NESsT, National Civil Found. V. RESEARCH ACTIVITIES RELATED TO THE PROJECT V. 1. Local research projects concerning traditional form of social care (Felsőnána, 2000) During the spring of 2000, with the participation of the social worker students of PTE IGYK, we organized department researches in order to study the traditional forms of social care. To accomplish this task, we found a good reference group in the community of Székelys, who fled to Hungary from Bukovina after World War II. At the start of our 160

collecting job we assumed, that in case of the five Hungarian villages of Bukovina, which had rather peripheral location and little civilization, the reserved and strictly traditional community system has been preserved, together with the forms of social services before the feudal absolutism and civil transition. While studying several forms of the community care our research had close links to ethnography. The questionnaire, which was accomplished after several pilot presentations, and site studies, mainly concentrated on two major age groups: the minors and the elderly. Among the children we examined the situation of the orphans, semi-orphans, outlaws and those with chronic illnesses and those living with mental and physical disabilities. Among the old-aged people, we examined the situation of the helpless, the ill, and disabled people, as well as the situation of the widowed within the community. Naturally, we could not left out those outside these two age groups, who needed the help of the community, the helpless, ill, disabled people as well as those below poverty line and the beggars. While accomplishing our collection in Felsőnana, which is a village with settlers from Bukovina, we carried out our research using qualitative methods concerning the years spent in Bukovina (up to 1941), then the results were published in seminar tests, essays, theses, presentations and publications. As a result, it was concluded that in Bukovina the traditional forms of social care were in effect, which meant in common that the families were responsible for caring for the fallen and ill people. 1. This assumed the existence of the so called big family organization. 2. This also assumed that because of the low standards of the health care, the special nutrition and living standards, the infant and child mortality is very high, and the average age of the adult and elderly citizens is low. All these result, that the number of those with long lasting disability is so minimal, that the families are able to provide for them on their own, without endangering the functionality of the family. 3. It assumed, that due to the peripheral location those institutions, which are compulsory for a community in civil states, such as poorhouse, public aid for those outside the poorhouse, public medicine supply and dearth work were not established. However, it is true, that there was a doctor and a midwife in the village, but the doctor was expensive, the hospital out of reach, and the 161

provision for the poor was accomplished upon the mutual call for public donations made by the priest and the judge. The social activity of the municipal authorities was limited to the administrative aid given to the orphans. The first aid relief form was experienced when the army provided the fleeing Székelys with food and drink and a Green Cross worker dealt with the children for several days. The survey among Bukovinean Székelys shed some light on the establishment of social security in traditional communities, while the resbonibility for ensuring social security has shifted from communities to the government by now in Hungary as well as in European countries. The research project was also an important moment in the education of our students. Field work added to their professional knowledge, strengthened their personality and enabled them to gain new skills, while it was also helpful to shape their own community.

162

10. The system of social care services in Hungary JANKA TEODÓRA NAGY

The implementation of social politics in Hungary and the forms of the social legislation in the 21st century was determined by the fact that Hungary joined the European Union on the 1st of May, 2004.72 Therefore applying orders, policies and decrees, which belong to the secondary law sources of the Union, became unavoidable.73 Within the Union law, we mention the outstanding 1409/71 EEC regulation on the coordination of the social security.74 The law defines social security as a comprehensive protective system, which in case of certain well-defined social risks, is provided by the society, for those living in its territory. The social security system is represented in the legislation of the individual countries. The organization needed to its implementation and operation, as well as the finance is determined by the member states themselves. The coordination right of the Union also determines the most essential monetary provisions and fringe benefits, which are regarded as part of the social security system. Among the provisions we can see sickness-, disability- and old-age provisions, including provisions for death case and provisions for those relatives left behind. The coordination regulation also covers provisions 72

Scharpf, W. Fritz: The European Social Model: Coping with the Challenges of Diversity. JCMS 2002 Volumene 40. Number 4. pp. 645-670. http://uni-leipzig.de/~sozio/mitarbeiter/m51/content/dokumente/332/Scharpf_22507.pdf 73 The legal system of the European Union. http://europedia.moussis.eu/books/Book_2/2/3/3/?all=1, Gyulavári, Tamás – Könczei, György: Social Law in European Union. Osiris, Budapest, 2000. 74 1408/71/EGK, 574/72/EGK, 883/2004/EK, 987/2009/EK. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:106:0013:0016, www.deloitte.com/assets/Dcom.../Taxalert_20100421_hu.pdf ; www.europa.eu

163

for job-related accidents and employment-related illnesses, as well as unemployment. Maternity provisions and family allowances also belong to the provisions, defined in the regulation. The above mentioned list is completed, replaced, substituted with special provisions, which are not based on contribution payments (aid provisions), this way serving the security of the disabled people. The member states are responsible for creating the entire system, which in Hungary has been developed into a special system. In my study I wish to give a brief review on the right to the social security in Hungary-most of all from the point of view of the social provisions and services.75 Within the system of the Hungarian social politics and the social law, implemented in 1989-2011, two categories of the social provisions are defined: the insurance type provisions and the aid type provisions. The insurance type provisions are again divided into two areas: health insurance and pension insurance provisions. It is characteristic for the social security provisions, that the scope of beneficiaries is strictly defined. The content of the provisions is concrete and well-defined; the provision (e.g. pension) can be paid in money. The rate of the provision is adjusted to the missing income and is financed by those, who wish to provide the provision.76 Insurance provision in Hungary Chart 1 demonstrates the distinction of the two main provision-groups within the frame of the social security. The health insurance provisions can be medical services, which can be used at no charge, with part- or total charge. The monetary provisions (such as sick pay, pregnancy- and maternity aid or child-care benefit) can only be provided in money. In Hungary the pregnancy and maternity aid is provided for 24 weeks, this means that the regulations, which are applied in Hungary, are much more favourable than those defined in the Union law. The health insurance provisions are completed with the accident-related provisions, which are more favourable for those, injured in employment-related or work accidents. 75 76

Nagy, Janka Teodóra: Social Law. Wesley College. Budapest, 2004. Czúcz, Ottó: Social Law. I. UNIÓ Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2002.

164

The pension insurance provisions can be divided into pension of our own and pension on the right of the relative. The Hungarian citizens are entitled to get pension of their own, in case of old-age, disability, and accident-related disability. For a long time in the past, the retirement age in Hungary, was 55 years for ladies and 60 years for gentlemen. Nowadays, the fact that both ladies and gentlemen can retire at the age of 65, and the number of those, who apply for disability pension well before the retirement age, referring to their health damage, causes serious problems in the society. The philosophy of the survivor pension for the relatives is the next: in case the deceased person cannot use his/her pension, which is proportional to his/her previous contributions, then in certain conditions his/her relative can be entitled for a part of it, let it be orphan provision, widow pension or accident-related pension for relatives. In case of aid provisions, it is generally characteristic, that the scope of beneficiaries cannot be strictly defined. The actual content of the provision depends on personal needs. The provision can be money, inkind and giving personal care. The ratio is the minimum standard of living. In Hungary it is adjusted to the minimum value of the old-age pension (28.500HUF/100 Euro). The fundamental legislation, which defines the aid provisions, also determines the form and system of the provisions and services. The next chart demonstrates the summary of the system of the social provisions in Hungary. The social provision in Hungary Chart 2 differentiates money-, in-kind- and personal care giving forms of provisions. The old-age allowance for the elderly with no property, and the regular social aid for the sick and disabled people, and for those unemployed people, who raise children on their own, or are old-aged, can only be paid in money. The adult relative of the chronically ill or seriously disabled person is entitled for nursing aid, which makes it possible for them to give care at home. Among the in-kind provisions, we mention the free public health care, which provides free medicine, the free public funeral for the poor and for those with no relatives, the debt management service for those with serious debts, the right to the public medical care and other miscellaneous provisions. This list is completed with the housing support, which can be money or in-kind, the temporary- and the funeral aid. 165

A major part of the social provisions in Hungary means personal care-giving provisions. A well-differentiated and defined institution system has been established for the 5 provision-groups: for the elderly, for the homeless, for the disabled people, for those with psychiatric and addiction illnesses. The local government is responsible for establishing the basic services: village- and farm-caretaker service, the catering service, home-aid service, family counselling and day-care provisions. Up to the most recent times, it was compulsory to establish a support service for the disabled people and community provisions for those with psychiatric disorders and for addicted patients. Nowadays, the local government is not obliged to establish these services, neither the emergency home-aid, nor the street social work. According to the social law, the special provisions are distinguished, and the county governments are responsible to organize them. According to the above listed provisiongroups they build the system of temporary institutions, nursing and care-giving institutions, rehabilitation institutions and homes. Among the miscellaneous aid provisions we have to mention family supporting and child-rearing provisions. Unfortunately in Hungary the situation has developed into a special contradictive condition: according to the child-rearing provisions, we are among the first ones within the EU countries, but the number of child-birth is very low. Present days, many researchers work on the causes of and the resolutions for this contradictive situation. The support system is completed with different employment supports, unemployment allowances and provisions for disabled people,77 making the national, regional and local organizations responsible for them. It also emphasises the importance of endeavour and responsibility of the local and county governments. Nowadays, Hungary shares in the common social challenges of the European Union let it be organizing the retirement system, the medical provisions, the long-lasting nursing and care, or implementing the social services, securing equal opportunity and facing the demography situation. However, one of the most important challenges of the Union is the 77

Nagy, Janka Teodóra: Is the Hungarian legislation of the Equal Rights complex? See in: The complex view of the rehabilitation (Editors: Nagy Janka Teodora and Farkasné Jakab Eszter). Social Workshop Studies in Szekszárd 1, PTE IGYK SZMSZI Szekszárd, 2011, pages 81-110.

166

employment, exploring the causes of and defining the alternative resolutions for the extremely low employment, which is far behind the planned rates. As it can be seen from the statistic data of the EUROSTAT, Hungary is the tail-ender regarding the domestic employment indicators. But as the next chart demonstrates, the ratio of the state support, given for employment policies can be said relatively high. The conclusion is that during the past years, Hungary failed to make an effective use of the state support. The new task is to define an effective employment strategy and to determine the tasks of the social policy in this area, since they have influence on the establishment of the social services and the normal weekdays of the social profession, thus the social professionals, the future social workers and the social training.

167

Chart 1

Chart 2

168

MELLÉKLETEK

1. sz.

A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása TÁMOP-5.4.5-7/1-2007-0001 2007. december 1. – 2010. január 31. II. témacsoport ESÉLYEGYENLŐSÉG A JOGGYAKORLATBAN „A” SZINT „A1” képzés

KURZUSZÁRÓ FOGLALKOZÁS Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet, Szekszárd Helyszín: A PTE IGYFK Kollégiumának akadálymentesített Társalgója. Időpont: 2009. május 12. 12–15 óra Jelen vannak: a kurzus hallgatói és a meghívottak, valamint az FSZK delegáltjai és a sajtó képviselője a mellékelt jelenléti ív szerint. Dr. Nagy Janka Teodóra köszöntötte a megjelenteket és röviden összefoglalta a képzés fő célkitűzéseit, szólt a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítását támogató TÁMOP-5.4.5 projekt II. témacsoportjának programjáról, az FSZK kezdeményező szerepéről. A képzési folyamat legfontosabb állomásait kiemelve átadta a szót a kurzus hallgatóinak, lehetőséget nyújtva a projektek bemutatására. 1. Röviden és érthetően a fogyatékosság típusairól – Tájékoztató füzet főiskolai hallgatók számára (4. sz. projekt) 169

2. A 8. számú szekszárdi gyermekotthon – értelmi fogyatékos fiatalok mindennapjai: gondjai és örömei (interjú a 8. számú szekszárdi gyermekotthon igazgatójával) (2. sz. projekt) 3. Interjú egy súlyos mozgáskorlátozott fiatalemberrel (3. sz. projekt) 4. Esélyegyenlőség a joggyakorlatban – kisfilm a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségéről (1. sz. projekt) 5. Egy honlap az esélyegyenlőségért (5. sz. projekt) 6. Kovács Gergely az OTDK-n III. helyezést nyert II. évfolyamos szociális munkás hallgató előadása az értelmi fogyatékos fiatalokkal középiskolások körében végzett érzékenyítő projektről. A projekteket a csoportok vezették fel, közösen mutatták be. Az egyes projekteket követően meghívottaink és a hallgatók között komoly, érdemi eszmecsere bontakozott ki. Különösen értékesek voltak Házi Magdolna, az Önálló Életért Alapítvány alapítójának, szakunk egykori hallgatójának (aki maga is érintett) hozzászólásai, meglátásai. A projektek bemutatása és megvitatása után Dr. Nagy Janka Teodóra összegezte az elhangzottakat. A kurzus zárására, értékelésére a program és a hozzászólások gazdagsága miatt hallgatói körben május 14-én került sor. A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása. TÁMOP-5.4.5-7/1-2007-0001 (2007. december 1. – 2010. január 31.) II. témacsoport ESÉLYEGYENLŐSÉG A JOGGYAKORLATBAN „A” SZINT „A1” képzés

PROJEKTLISTA 1. sz. projekt Esélyegyenlőség a joggyakorlatban – kisfilm a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségéről. Czeiner Ádám, Kovács Áron Gergely, Novák Kornél, Nyárai Péter, Pósz Pál József, Szücs Andrea Márta (DVD-n mellékelve) 170

2. sz. projekt A 8. számú szekszárdi gyermekotthon – Értelmi fogyatékos fiatalok mindennapjai: gondjai és örömei. Interjú a 8. számú szekszárdi gyermekotthon igazgatójával Elekes Viktória, Fejes Rozália, Fritz Melinda, Samu Erika, Szücs Mónika (DVD-n mellékelve) 3. sz. projekt Interjú egy súlyos mozgáskorlátozott fiatalemberrel Kriston Csilla, Markovics Dávid (DVD-n mellékelve) 4. sz. projekt Röviden és érthetően a fogyatékosság típusairól – Tájékoztató füzet főiskolai hallgatók számára Berger Kitti, Oszwald Adrienn, Stefán Izabella, Szabó Ildikó, Vidosa Dóra (DVD-n mellékelve) 5. sz. projekt Egy honlap az esélyegyenlőségért

171

172

INTENZÍV SZÍVTERÁPIA 1

Recommend Documents