Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22
Cél •2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz) hatékonyabb felhasználásának Emisszió csökkentése (6 év alatt 9%) Vételezési szokások megváltoztatása
A cél nem önmagában egy új, költséges technika.
2. dia
Érdekek, előnyök
Nemzetgazdaság
Ügyfél Elosztó, rendszerirányító
Kereskedők
Termelők
3. dia
Ügyfelek elvárásai • • • • •
Ellátásbiztonság Alacsonyabb költségek Pontosság Egyszerű, gyors ügyfélszolgálati folyamatok Adatbiztonság
Az ügyfél kedvezőbb szolgáltatást és nem technológiát vár.
4. dia
Ügyfelek előnyei • Valós fogyasztáson alapuló „naprakész” számlázás • Tudatosabb felhasználás, energiagazdálkodás • Nagyobb átláthatóság a felhasználásban és az elszámolásban • Ár és termékkínálati versenyhelyzet, jobb ajánlatok, olcsóbb energia • Több és rugalmasabb szolgáltatás (pl. Intelligens épületvezérlés) Bizonyítani kell: technológiaváltás az ügyfél számára előnyöket hoz.
5. dia
Nemzetgazdasági előnyök • Emisszió kibocsátás csökkentése • „Energia krízis” kezelése • Fenntartható fejlődés • Halasztható vagy szükségtelen erőművi beruházások • EU Irányelveknek való megfelelés • Szociális érzékenység kezelhetősége • Transzparensebb energia szolgáltató rendszer
A technológia váltás nemzetgazdasági szinten mérhető nyereséggel kell megvalósuljon.
6. dia
Kereskedők előnyei • Dinamikusabb, kínálati piac • Egyszerűbb kereskedőváltás, valós mérőállással • Energia beszerzés támogatása, pontosabb terhelési információk ismerete • Marketing lehetőségek, testre szabott ajánlatok • Komplex termékek, új tarifák • Mennyiségi eltérés csökkenése
Termelők előnyei
•Erőművek jobb kihasználtsága •Pontosabb tervezhetőség A technológiaváltás alapvető sikertényezője: hogyan használja ki a kereskedelem.
7. dia
Elosztó előnyei
• Nagyobb leolvasottság mérési pontosság, hálózati veszteség csökkenése •Távoli beavatkozások Felfüggesztés, korlátozás Fogyasztásvezérlés • Ügyfél elégedettség Kevesebb mérőponti beavatkozás Gyorsabb szerződésmódosítás, kereskedőváltás Gyorsabb hibaelhárítás, kevesebb zavartatás • Pontosabb és több információ a hálózatról Szolgáltatás minőségének javulása Hálózati beruházások optimalizálása • Hatékonyabb hálózatüzemeltetés Az előnyök ára: bonyolultabb infrastruktúra és képzettebb személyzet.
8. dia
Elosztót érő hatások • 6 M villamos (és 4 M gáz) mérő cseréje (~250-270 Mrd Ft) • Informatikai, adatgyűjtő rendszerek fejlesztése • Üzemeltetési költségek átrendeződése (ügyfélszolgálatról ITre) • Elosztott energia csökkenhet a tudatos vételezés hatására A hat villamos elosztó teljes beruházási kerete jelenleg ~ 70 Mrd Ft /év, amiből biztosítja: Újfogyasztói igények kiszolgálását Szolgáltatás minőség fenntartását, fejlesztését Törvényi kötelezettségek teljesítését Az elosztók önmagukban nem tudják finanszírozni a rendszert, mert így az alaptevékenységük ellehetetlenülhet. A technológiaváltás rendkívül forrásigényes és számos kockázatot rejt. 9. dia
Nemzetgazdasági megtérülés 5%-os fogyasztás csökkenés a jelenlegi ~14 TWh/év lakossági és kisüzleti fogyasztásból, 9 Ft/kWh termelői ár mellett ~6,3 Mrd Ft Egy országos SMART projekt beruházási igénye, 6 millió villamos mérő cseréjével ~150-160 Mrd Ft (~600 millió Eur) Az infrastruktúra jelenleginél magasabb üzemeltetési költségeit is figyelembe véve, a technológia váltás több évtized alatt hozna pozitív nemzetgazdasági eredményt.
A teljes fogyasztói kör SMART mérőkkel való felszerelése a mérők 10 éves élettartama alatt nem térülne meg. 10. dia
Elosztó elvárásai • Igények, előnyök pontos, minden piaci szereplőre kiterjedő feltérképezése, és figyelembe vétele • Gondos szabályozási és technológiai előkészítés (pilot projekt lehetőség a teljes bevezetés előtt) • Elosztói részvétel a MEH által felállított munkabizottságban • Fokozatosság és szegmentálás a bevezetésben • Beruházás és költségek elismerése és ösztönzők az RHD díjakban • Mérő hitelesség kiterjesztése (20 év) • Szabványosítás, adatvédelem Sikerfeltételek: elismert költségek és piaci ösztönzők. 11. dia
Elosztói nyitott kérdések 1. •A Smart Metering kiváltja a HKV, RKV rendszert? • Hogyan finanszírozza az elosztó ezt az egyéb kötelezettségek sérülése nélkül? • Milyen módon lehet meghatározni a telepítési stratégiát (területi, igény szerinti, mérőcserékhez kötött) ? • Hogyan lehet kompenzálni a helyi sajátosságokat (alacsonyabb fogyasztási és jövedelmi viszonyok) ?
12. dia
Elosztói nyitott kérdések 2. •
Létre jön-e az Energia Hivatal által koordinált, párbeszéden alapuló jogharmonizáció? • Hogyan lehet kezelni majd az IT, és kommunikációs eszközök gyors avulását a rendszerben? • Hogyan vonhatóak be más közműszolgáltatókat (gáz, víz) ? • A terhelések átrendeződése okoz-e változást a feszültség minőségében, többlet hálózatveszteséget, illetve előrehozott fejlesztési igényt? • Hogyan terjedhet el a „Smart Kultúra”?
A nyitott kérdések megkerülhetetlenné teszik a regulátor, a felhasználók és az engedélyesek közötti párbeszédet a témában.
