Integrált Városfejlesztési Stratégia Miskolc. Antiszegregációs Terv III. Kötet

Miskolc Megyei Jogú Város

Integrált Városfejlesztési Stratégia Miskolc

Antiszegregációs Terv III. Kötet

2008. július 3.

Megbízó: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Megrendelı Káli Sándor polgármester A megbízó részérıl a kapcsolattartó Ujvári Andor osztályvezetı

Készítették: Wächter Balázs generál tervezı, vezetı tanácsadó Vital Pro Kft. Huszti Gábor területfejlesztési szakértı, vezetı tanácsadó RPE Regionális Projekt Elıkészítı Iroda Kht.

ZÁRADÉK Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, és a részét képezı Anti-szegregációs Tervet Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése 2008. június 26-án fogadta el, a VI97/13.541/2008. sz határozatában (1. és 4. pont), valamint a szükséges módosításokat a közgyőlés felhatalmazása alapján a közgyőlés Jogi és Ügyrendi Bizottság, az Ifjúsági, Szociálpolitikai és Sport Bizottság valamint az Oktatási és Kulturális Bizottság 2008. július 14-i ülésén fogadta el. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatta, véleményezte és elfogadta:

Anti-szegregációs szakértık Miskolc, 2008. július.

Miskolc, 2008. július Vital Pro Kft – RPE Kht. ©

Tartalomjegyzék Elvárás az Antiszegregációs tervvel szemben............................................................ 1 I.

Összefoglaló intézkedési terv.............................................................................. 2 I.1.

Szegregátumok kezelésével kapcsolatos stratégia ...................................... 3

I.2.

Lakhatási integráció és mobilizációs program.............................................. 3

I.3.

Oktatási integráció az érintett gyerekek számára......................................... 5

I.4.

Foglalkoztatás .............................................................................................. 7

I.5.

Közösség-fejlesztés ..................................................................................... 8

I.6. A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása ................................................................................................. 8 I.7. II.

Program megvalósításához kapcsolódó egyéb feladatok ............................ 9

A város szegregációt érintı adottságai.............................................................. 11 II.1.

Szegregátumok kijelölése, általános jellemzése ........................................ 11

II.2.

Bérlakás állomány kezelése és elhelyezkedése a városban...................... 16

II.2.1.

Bérlakás állomány jellemzıi ................................................................ 16

II.2.2.

Hátralékosok problémáinak megoldása .............................................. 19

II.2.3.

Jogcím nélkülivé válók lakhatási lehetıségeirıl .................................. 20

II.3.

II.3.1.

Szociális ellátás................................................................................... 21

II.3.2.

Oktatás-nevelés .................................................................................. 24

II.4.

III.

Egyenlı hozzáférés esélye a közszolgáltatásokhoz................................... 21

Települési infrastruktúra ............................................................................. 28

II.4.1.

Földúttal rendelkezı utcák .................................................................. 28

II.4.2.

Közmővekkel nem rendelkezı utcák................................................... 29

II.4.3.

Csak vízvezetékkel rendelkezı utcák ................................................. 29

II.4.4.

Csak ivóvíz és szennyvízcsatornával rendelkezı utcák...................... 30

A szegregátumokhoz kapcsolódó általános anti-szegregációs beavatkozások 31

III.1.

Szegregátumok kezelésével kapcsolatos stratégia .................................... 32

III.2.

Lakhatási integráció és mobilizációs program............................................ 35

III.3.

Oktatási integráció az érintett gyerekek számára....................................... 42

III.4.

Foglalkoztatás ............................................................................................ 46

III.4.1.

Munkába állás segítése ...................................................................... 47

III.4.2.

Képzés ................................................................................................ 47

III.4.3.

Kompetencia jellegő képzések............................................................ 47

III.4.4.

Nyolc általános iskolai végzettség megszerzésének támogatása ....... 48

III.4.5.

Szakmaszerzés támogatása ............................................................... 48

III.4.6.

Tartós munkanélküliek, fogyatékkal élık foglalkoztatási programjai ... 48

III.5.

Közösség-fejlesztés ................................................................................... 50

III.6. A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása ............................................................................................... 51

IV.

III.6.1.

Szociális ellátás................................................................................... 51

III.6.2.

Egészségügyi ellátás .......................................................................... 52

Szegregátumok egyedi elemzése, kezelése.................................................. 54

IV.1. Miskolc – közép városrész ......................................................................... 54 IV.1.1.

Tatárdomb........................................................................................... 56

IV.1.2.

Puskin u. ............................................................................................. 58

IV.1.3.

Számozott utcák.................................................................................. 60

IV.1.4.

Számozott II. ütem Elsı-negyedik u.................................................... 63

IV.1.5.

Vasgyári út – Újgyıri Fıtér tömb......................................................... 63

IV.2. Miskolctapolca............................................................................................ 65 IV.2.1.

Miskolctapolca - kıfejtı (Iglói u. - Várhegy u. - településhatár)........... 66

IV.3. Déli városi területek.................................................................................... 67 IV.3.1. Csermıkei út – mésztelep (Vargaoldali dőlı - Csermıkei út - vasút Futó u. - Mécses u. - Mésztelep u. - Csabai kapu) ............................................ 69 IV.3.2.

Mura u. (Mura u. – külterületi határ) .................................................... 70

IV.4. Belváros – Miskolc-közép városrész keleti része ....................................... 72 IV.4.1.

Tatár u. (Tatár u. - Hold u. - Szövı u.) (rózsaszín).............................. 74

IV.4.2. Békeszálló telep – Muszkás telep (Tímármalom u. - Szövı u. - Nap u. településhatár - Bercsényi u. - Tatár u. - Csillag u. - Orsó u. - Ernyei u. - Kiss E. u.) (barnás-zöld) ................................................................................................ 75 IV.4.3.

Kalló u. (Bercsényi u. - Kalló u. - Wesselényi u. - Kiss E. u.) (kék) ..... 76

IV.4.4. Nagyavas (Muszkás oldal nyugati része - Tótsor - Domb u. - Avasalja u. - Hideg sor - Danyivölgy u. - Nagy Avas Felsı sor déli része) (A térképen a karikázott rész része a belvárosi funkcióbıvítı akcióterületnek) ....................... 77 IV.5. Miskolc északi – keleti városrészek............................................................ 80 IV.5.1.

Gizella u. (Sarolta u. - Vörösmarty u. - Lenke u. - csatorna) ............... 82

IV.5.2. Tetemvár (Tetemvár középsı sor - Arany J. tér - Laborfalvy u. településhatár)................................................................................................... 84 IV.5.3.

Álmos u. (Huszár u. - Zombori u. - Kolozsvári u. - Kassai u. - Álmos u.) 86

IV.5.4. 17. Szondi telep (Tüzér u. - Szondy u. - József A. u. - Szekerész u. Bajcsy-Zs. U. torkolat - Baros u. - Szinva u. - Kartács u.).................................. 88 IV.5.5.

Bábonyi bérc (Bábonyibérc sor - településhatár) ................................ 91

IV.5.6.

Víkendtelep (Vágóhíd u. - Vikendtelep - Sajószegi út - vasút) ............ 93

IV.6. Lyukóvölgy ................................................................................................. 95

V.

IV.6.1.

A terület lehatárolása .......................................................................... 95

IV.6.2.

A terület jogosultsága szociális célú rehabilitációs.............................. 95

IV.6.3.

A terület fejlesztésének céljai .............................................................. 95

IV.6.4.

Elemzés .............................................................................................. 95

IV.6.5.

Fejlesztési javaslat .............................................................................. 96

Az Antiszegregációs Terv megvalósítás............................................................ 99

Elvárás az Antiszegregációs tervvel szemben 1. A város minden, legalább 50 fı lakosságot magában foglaló szegregátumát az Antiszegregációs terv megjelöli. 2. A 100 fınél nagyobb területekre integrációs stratégia (intézkedési terv) készült. 3. Az IVS-ben jelzett akcióterületek (nem kizárólag városrehabilitációs támogatásból finanszírozott) programjai vizsgálják a beavatkozások szegregációt befolyásoló hatását a városon belül és kívül is. 4. Amennyiben az IVS alapján a pályázati forrásból a város legalább egy szegregátum infrastruktúrával való ellátását kívánja biztosítani, az IVS tartalmaz a szegregátummal kapcsolatban kialakított mobilizációs tervet.

Antiszegregációs terv 1

I. Összefoglaló intézkedési terv A szegregátumok – kiváltképp a legrosszabb helyzetőek – területein nem csak fizikai környezetükben, de belsı társadalmi viszonyaikban is a gettósodás erıs jeleit mutatják melynek következtében az általános társadalmi értékek és szabályok hatályukat veszítik. Az ilyen területeken kialakul egy belsı szabályozók alapján mőködı szubkultúra. A gettósodott területek részleges vagy ad-hoc beavatkozásokkal nem kezelhetıek. Különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, melyek elsıdleges eszköze az alacsony státuszú népesség szétköltöztetése, a gettó felszámolása, a területi koncentráció csökkentése, magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt - reintegrációt szolgáló komplex eszközök – munkaerı-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, melyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. Az anti-szegregációs terv további célja az alacsony státuszú, fıleg roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációja feltételeinek megteremtése, életkörülményeik javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése. Roma integráció alapján az egyes prioritási területeken az alábbi célok kerültek megfogalmazásra:

az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése;

a romák munkaerı-piaci integrációjának elısegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése;

a lakhatási körülmények javítása, amely összekapcsolódik a települési és térségi szegregáció nagyarányú csökkentésével;

a romák egészségi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam növelése, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása;

a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése, az esélyegyenlıség elısegítése a jogérvényesítés során.

A tervezett egyes intézkedések, programok, projektek akkor érhetnek el gyökeres és fenntartható változást, ha azok komplex módon, egymást kiegészítve, az érintett többféle szervezet együttmőködésével összehangoltan valósulnak meg. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi táblázatban összefoglalja az IVS mellékletét képezı ASZT helyzetelemzés alapján szükséges beavatkozásokat.


A fejezet az egyedi szegregátumokra vonatkozó intézkedési terveket nem tartalmazza, azok a IV. fejezetben találhatók.

I.1.

Szegregátumok kezelésével kapcsolatos stratégia 1

Feladat

Felelıs

Kandó tér (Tiszai pu) és környéke funkcióbıvítı fejlesztése

Miskolc MJV Önk. Felelıs osztálya Miskolc Holding

2

Forrás

Határidı

Indikátor

ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı város-rehabilitáció komponens

20112014

Kidolgozott és megvalósult komplex fejlesztési program

Új Diósgyıri városközpont kialakítása


ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı város-rehabilitáció komponens

20112014

Kidolgozott és megvalósult komplex fejlesztési program, szegregátumban élı családok integrált környezetbe kerülnek

Avas II. ütem déli része Szociális célú rehabilitációs program megvalósítása

Miskolc MJV Önk. Felelıs osztálya, Miskolc Holding intézmények, lakásszövetkezetek, civil szervezetek

ÉMOP település-fejlesztési prioritás, szociális célú város-rehabilitáció komponens

20092011


Lyukóvölgy rehabilitációja

Miskolc MJV Önk. Felelıs osztálya és civil szervezetek

Svájci alap

20092015


komplex

I.2.

Lakhatási integráció és mobilizációs program

Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Önkormányzati bérlakás állomány statisztikájának elkészítése a szegregátumokra (komfortfokozatok bemutatásával)

MIK Zrt.

-

2008

Elkészült statisztika

1

Értelemszerően a Képviselıtestület által felelıs csak az önkormányzat lehet a feladatok teljesítésért. Az önkormányzaton belül nem jelöltük meg pontosan az osztályokat, mert folyamatban van a Polgármesteri Hivatal szmszének átdolgozása. Értelemszerően az szmsz-ben rögzített felelısségek alapján lesznek az egyes osztályok felelısek a végrehajtásáért. A Felelıs pont alatt felsorolt szervezetek, vagy azok típusának részvétele viszont szükséges az adott feladat sikeres teljesítése érdekében. 2

A teljesítés értelemszerően az adott év végéig vonatkozik.


Feladat Lakás-felújítások részeként végzett átalakítások és komfortosítások a szegregált területeken és az épületek 3 egybenyitása a komfortosítás során Lakás-felújítási támogatások (nem önkormányzati lakások esetén is) kimutatása, szegregátumonkénti aránya az adott évi költségvetés tervezésekor Szegregált lakókörnyezetben élık kiemelt adósságkezelési támogatása, és a „kártyás” közmőszolgáltatások kiépítésének programja a lakhatás megtartásának érdekében Új lakások létesítésére finanszírozási program kidolgozása Új önkormányzati (szociális és piaci alapú) bérlakások létesítése

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

MIK Zrt.

MIK Zrt. a bérleti díj bevételek terhére, illetve az éves költségvetés függvényében, Svájci alap

2009-15

Évente 25 db lakás

Miskolc Képviselıtestület, MIK Zrt.

Önkormányzati saját erı és kapcsolódó támogatás

2009

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, MIK Zrt., közüzemi szolgáltatók.

Önkormányzati saját erı és kapcsolódó támogatás Közüzemi szolgáltatók

2009

-

2009

MIK Zrt.

Új önkormányzati (szociális és piaci alapú) bérlakások létesítése Finanszírozási lehetıségekrıl tájékoztató program kidolgozása saját tulajdonú lakásvásárlásra Építési telkek kialakítása nem szegregált lakó-környezetben, a szegregátumból kilépı családok lakásvásárlás, lakásépítés támogatása alacsony- vagy kamat-mentes kölcsönnel Családok átmeneti otthona Lakás-felújításokhoz kapcsolódó foglalkoztatási program kidolgozása

MFB Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram Állami támogatás Önkormányzati fejlesztési alap külsı finanszírozással

2011

Összhangban a telepek felszámolásával

2015

Összhangban a telepek felszámolásával

2009

Kidolgozott program A telekkiosztás szabályozása önkormányzati rendeletben

MIK Zrt. CKÖ

-

Miskolc MJV Önkormányzat

Állami támogatás (pl. MFB) Saját forrás

2009

Állami támogatás

2013

-

2009

Miskolc MJV Önkormányzat MIK Zrt, Munkaügyi kirendeltség

Lakás-felújításokat kísérı foglalkoztatási programok megvalósítása

MIK Zrt.

Lakás-mobilizációs elvek végleges

Miskolc MJV Ön-

TAMOP 1.4.1 Alternatív Munkaerı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizalt programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért Saját erı Svájci Alap -

Önkormányzati rendelet szabályozza a szociális törvényben meghatározott módon Önkormányzati rendelet szabályozza a szociális törvényben meghatározott módon Kidolgozott program

Átmeneti otthon létrehozás Kidolgozott program

2011

50 fı bevonása a foglalkoztatási programokba a szegregátumokban élık közül

2009

Kidolgozott lakás

3

A közterület-fejlesztési parkosítási feladat az egyedi szegregátumoknál jelennek meg, azok részletes intézkedéseinek meghatározása évrıl évre és éves költségvetési helyzet ismeretében szükséges.


Feladat

Felelıs

kialakítása

Forrás

Határidı

kormányzat felelıs osztálya, MIK Zrt., CKÖ, Családsegítı szolgálat, Civil szervezetek

I.3.

Indikátor mobilizációs elvek

Oktatási integráció az érintett gyerekek számára

Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Körzethatárok évenkénti felülvizsgálata a HH-s és HHH-s gyermekek számának intézmények közötti kiegyenlítése érdekében

Miskolc MJV Közgyőlése

-

2009-13

Évenkénti felülvizsgálat

Korai fejlesztés, családi napközi, és egyéb nevelési-oktatási programok, szolgáltatások létrehozása

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály, intézmények, Civil és szakmai szervezetek

2009-13

A szolgáltatások alkalmazása 2013ra a város önkormányzati fenntartású összes intézményében

Az óvodából kimaradó gyermekek bevonása, a rendszertelenül járó HHH gyermekek teljes ellátása, korai fejlesztés a HH/HHH gyermekek számára


TAMOP, saját forrás

2009-13

2013 –ra a gyermekek 80%-ának átlagos óvodába járatása

Kompetencia alapú oktatási-nevelési programok elterjesztése (pl.: kompetencia-alapú oktatás, biztos kezdet program, lépésrıl-lépésre program kiterjesztése, kedves-ház program, stb.)

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály

TAMOP Továbbképzési keret Roma education fund

2009-13

Évi 100 tanár, nevelı bevonása

Állami normatíva

2013

Teljes körő szolgáltatás nyújtása

Foglalkoztatási támogatás, közhasznú program

2009-13

Év 10 személy foglalkoztatása

-

2009-13

Saját forrás

2008-2009

Pedagógiai szakszolgálatok bıvítése

Roma dajka, mentor, stb. foglalkoztatása a közoktatási intézményekben

Napközi otthoni ellátás kiterjesztése, a HH/HHH tanulók minél nagyobb arányú délutáni fejlesztése

Iskolába, óvodába járás közösségi közlekedésének megoldása Lyukóvölgybıl, Víkendteleprıl

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály Intézmények, Munkaügyi kirendeltség Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály Intézmények, civil szervezetek, szülık Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály, MKV

ÉMOP

Megoldott közlekedés


Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösztönzése

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya CKÖ bevonásával

Útravaló program állami támogatásból és a Macika ösztöndíj program

2009-13

Évi 400 diák és mentora támogatása

Felsısokú oktatásban résztvevık támogatása Bursa Hungarica ösztöndíjjal és további ösztöndíj programok figyelemmel kísérése, a pályázati részvétel ösztönzése, helyi tehetséggondozó támogatás a HH tanulók számára.

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály CKÖ bevonásával

Egyéb állami és civil ösztöndíj programok

2009-13

Évi 50 diák

2009 Tanodák létrehozása, mőködtetése, alapvetıen a szociálizáció támogatására

Romero Egyesület CKÖ

Pályázati támogatás

2011

2015 Táboroztatás a szegregátumokban élıknek Közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzéshez szükséges hiányzó adatok pótlása, a gyermekek HHH beazonosítása, szülıi nyilatkoztatás elvégzése, ezt követıen a helyzetelemzés átdolgozása Közoktatási esélyegyenlıségi intézkedési akcióterv kidolgozása az újradolgozott helyzetelemzés szerint

Oktatási intézmények és a szegregátumok kapcsolatának elemzése

Oktatási szegregáció megszüntetése, az esélyegyenlıség biztosítása, és elısegítése közoktatási szervezési és támogató intézkedéssel (csoportok és osztályok közötti, iskolák, és tagintézmények közötti stb.)

CKÖ Civil szervezetek

Állami pályázati támogatás (SZCSM)

2009-13

Évente 100 fı

2008.10.30

Elkészült dokumentum

2008.12.31.


Oktatási esélyegyenlıségi terv módosítása részeként

2008

Elemzés elkészítése

TAMOP, Esélyegyenlıségi program megvalósítására

2008-10

A szabályozásnak teljes mértékben megfelelı mőködés

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya Miskolc MJV Közgyőlése, Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, CKÖ, Civil szervezetek Miskolc MJV Közgyőlése, Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya

Évi 60 diák rendszeres részvétele Évi 120 diák rendszeres részvétele Évi 250 diák rendszeres részvétele


I.4.

Foglalkoztatás

Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Foglalkoztatási Információs Pontok tartós mőködtetése a városi szociális szolgáltató szervezetek bevonásával

Közremőködik: Miskolci Munkaügyi Kirendeltség

Munkaügyi kirendeltség által kezelt forrása TAMOP 5.3.1 „Elsı lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezık képessé tevı es önálló életvitelt elısegítı programjai

2009

5 fı alkalmazása

Karrier központ létrehozása pályakezdı fiataloknak, integrált közösségi tér civil szervezetekkel, szolgáltatásaikkal, kulturális és egyéb kezdeményezésekkel

Miskolc MJV Önk. Oktatási Osztály Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonásával

TAMOP 2.2.2 Pályaorientáció rendszerének tartalmi es módszertani fejlesztése

2011

Létrejön a karrier központ

TAMOP 2.1.2 Munkaerı-piaci kulcskompetenciák fejlesztése

2009-13

Évi 50 fı részvétele a képzéseken

TAMOP 2.1.1 Lépj egyet elıre program

2009-13



2009-13

Évente 50 fı részvétele a képzéseken

Önkormányzati forrás, állami támogatások

folyamatos

Évente 10 fı foglalkoztatása

Munkaerıpiaci alap közcélú foglalkoztatási programja

2009-13

Évi 500 fı foglalkoztatása

Munkaerıpiaci alap közhasznú foglalkoztatási programja

2009-13


TAMOP 1.4.1 Alternatív Mun-

2009-13

Évi 300 fı foglal-

Kompetencia jellegő képzések

Nyolc általános iskolai végzettség megszerzésének támogatása Szakmaszerzés támogatása 8 osztállyal rendelkezık részére felnıttképzés keretében OKJ végzettség, illetve érettségi megszerzésének elısegítése Önkormányzati beruházásokban való részvétel

Közcélú foglalkoztatási programok indítása

Közhasznú foglalkoztatási programok megvalósítása, különösképpen a közoktatási intézményekben pedellusként, családi koordinátorként Egyéb

foglalkoztatási

Családsegítı szolgálat támogatásával, Civil szervezetek és a Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonása a képzésbe Családsegítı szolgálat támogatásával Civil szervezetek és a Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonása a képzésbe Családsegítı szolgálat támogatásával Civil szervezetek és a Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonása a képzésbe MIK Zrt. építıipari részlege Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonásával Miskolci Városgazda Kht. Miskolci Munkaügyi Kirendeltség, Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás bevonásával Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei Miskolci Munkaügyi Kirendeltség, Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás bevonásával Foglakoztatási feladatot vég-


programok szervezésének ösztönzése

I.5.

zı civil szervezetek (pl. Szimbiózis alapítvány, Térkép egyesület, stb.) CKÖ

kaerı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizalt programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész

koztatása

Közösség-fejlesztés

Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Szegregátumokban közösségi programok megvalósításának támogatása civil szervezetek által

Miskolci MJV Önkormányzat Civil szervezetek CKÖ

Önkormányzati Mecénás Alap TAMOP 5.5.1. Közösségi kezdeményezések, programok támogatása

2009-13

Évi 25 program

Együttmőködés, programok tervezése, fejlesztési tervek összehangolása, város nagy rendezvényein, pl. kocsonya vagy opera fesztivál, esélyegyenlıségi programok Antidiszkriminációs programok indítása – különösen az önkormányzati médiumok bevonásával), hogy csökkenjen a romákkal szembeni ellenérzés Civil szervezetek támogatása az antidiszkriminációs törvény végrehajtására

Miskolci MJV Önkormányzat vállalatai egyéb rendezvényszervezık CKÖ Civil szervezetek

-

2009-13

Folyamatos

Közösségi kialakítása

terek

felújítása,

I.6.

MIKOM CKÖ Romero Egyesület

TAMOP 5.5.4 Antidiszkriminácios média programok és jogvédı tevékenység támogatása

2009

1 program elindul

Romero Egyesület, további civil szervezetek

Demokratikus jogok fejlesztésért alapítvány

2008

1 program, 3 megyei bázis

Miskolci MJV Önkormányzat felelıs osztályai, Miskolc Holding

Önkormányzati költségvetés, állami támogatások

2009-13

Az éves költségvetési egyeztetéseken kerül eldöntésre

A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása

Feladat

Felelıs

Információs fórum szervezése a legjelentısebb szegregátumokban az egészségügyi, szociális ellátásában, oktatásban-nevelésben, foglal-

Családsegítı szolgálat CKÖ

Forrás

Határidı

Indikátor

-

2009 - 2013

Évente szegregátumonként legalább 3 fórum


koztatásban dolgozók részvételével Mobil szőrıbusz program (helyi roma lakosok megvalósításban való tevékeny közremőködésével, pl. asszisztensként) a szegregátumokban

Térségi Diagnosztikai és Szőrıközpont

-

2009-2013

Évente egy alkalommal

Egészséges életmódra nevelés, védınıi szolgálat fejlesztése

Miskolc MJV felelıs osztálya

-

2009-2013

Folyamatos tevékenység

I.7.

Program megvalósításához kapcsolódó egyéb feladatok

Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Szegregátumonként konkrét intézkedési terv készítése 2009-re, majd a következı évekre

Miskolc MJV felelıs osztályai, Esélyegyenlıségi tanács keretében, tanács tagjai

Saját forrás, pályázati források

2008

Konkrét intézkedési terv 2009-re

Szegregátumokra vonatkozó aggregált adatokat tartalmazó statisztikai adatbázis összeállítása és folyamatos frissítése az önkormányzat hatáskörében a következı szakterületeken: bérlakás állomány, kiutalás; telepfelszámolás; személyes szociális támogatások, tanácsadás; közoktatás; fejlesztési támogatások

Miskolc MJV felelıs osztályai

Esélyegyenlıségi terv megvalósítása

2008

Felállított adatbázis

Roma integrációs program kidolgozása és végrehajtása

Miskolc MJV, civil szervezetek, és egyéb (szakmai) partnerek bevonásával

Saját forrás

20092015


2009

Belsı szabályozások harmonizációja, módosítások önkormányzati rendeletbe foglalása

20092013

Helyi rendeletek, intézkedések, döntések során a roma képviseleti észrevételek beépítése.

Önkormányzati rendeletek, szabályzatok felülvizsgálata, összehangolása az IVS-ben és az ASZTben meghatározott feladatokkal, különös tekintettel a bérlakások kiutalási rendjére, illetve a jogcím nélkülivé válók kezelésére

Miskolc MJV

Integrációs együttmőködési, partnerségi háló

Miskolc MJV Közgyőlése – CKÖ, és egyéb roma integráció területén tevékenykedı szervezetek

-

-


Az önkormányzat kész mindazon esélyegyenlıségi (települési, oktatási szintő) terv elkészítésére, aktualizálására, mely törvényi, vagy önként vállalt kötelezettség alapján szükséges. Miskolc Város Önkormányzata a társadalmi deszegregációs, integrációs, esélykiegyenlítı és növelı célkitőzései megvalósítása érdekében elkészíti Települési Esélyegyenlıségi Tervét, amely magába foglalja a Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv dokumentumát, az Önkormányzat, mint 50 fınél nagyobb foglalkoztató Esélyegyenlıségi Tervét, és az Anti-szegregációs Tervet.

Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Települési Esélyegyenlıségi Terv

Miskolc MJV felelıs alpolgármester

-

2008. 12. 31


Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlıségi Terve

Miskolc MJV felelıs alpolgármester

-

2008. 08.31



II. A város szegregációt érintı adottságai II.1.

Szegregátumok kijelölése, általános jellemzése

Szegregátumok, ahol az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkezı és a maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkezı lakosok) aránya minimum 50% a területen élıknek. Miskolci összesített adatok, amihez viszonyíthatók a szegregátumok adatai Mutató megnevezése Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Lakásállomány Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Miskolc összesen*

M.e.

179 507 184 125 15,2 64,2 20,6

fı fı % % %

19,0

%

17,3

%

49,0

%

14,3

%

60,8 47,4 28,7 44,0 14,9

% % % % %

7,1

%

12,0

%

73 508 9,6 9,0 11,9

db % % %

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálási adatai

Miskolc városában több évtized alatt alakultak ki szegregált területek, mely területeken az életkörülmények javítása, illetve a lakosság integrációja nem történhet meg rövidtávon. Ugyanakkor a város elkötelezett, - ahogy azt az elmúlt idıszak telepfelszámolási programjai is bizonyítják – hogy javítson a szegregátumokban élık élethelyzetén és lehetıleg törekedjen a lakhatási integrációra. A KSH által a 2001-es népszámlálási adatok alapján kijelölt 19 szegregált területen összesen 5 523 lakos élt4. A lakosságszám nem tartalmazza a külterületen élıket, pl. Lyukóvölgyet, ami

4

2007. december 31-i népesség statisztikai adatok alapján 4 893 fı állandó lakos élt a területeken.


minimum további 3-4 ezer lakost jelenthet. Természetesen a kijelölt területeken lakók nem mindegyike, de mindenesetre a többsége szociális támogatásra szorul, miközben a város más – a KSH által nem kijelölt területein – is nagy számban élnek szociális támogatásra rászorulók. A városban 2001 óta számos változás és mozgás volt a szegregátumok szempontjából. Telepek felszámolása kezdıdött meg (Szondi, Békeszálló, Hejıcsabamésztelep), illetve újabb területek alakultak ki (pl. Lyukóvölgyben). A jövıben meg kell akadályozni, hogy egy szegregátum felszámolásával nıjön más szegregátumok lakossága. (Ugyanis vannak arra utaló jelek, hogy pl. a Szondiból költöztek Lyukóvölgybe, miszerint a Lyukóvölgybıl járnak iskolába a József A iskolába.) A beavatkozások kijelölésénél javasolt mindenféleképpen figyelembe venni a statisztikai adatokkal nem kimutatható valós helyzetet. A városban található szegregátumok összességében az alábbiakkal jellemezhetık:

Telepszerő lakókörnyezetek, ahol az alacsony infrastrukturális színvonalú területeken alacsony komfortfokozatú lakásokban élnek jellemzıen alacsony iskolázottságú lakosok. Ezeken a területeken alacsony a foglalkoztatottak száma, miközben lakossága fiatalodó, a városi átlagnál magasabb a gyermekek aránya. Hagyományos beépítéső területeken is élnek alacsony státuszú lakosok, ahol viszonylag kedvezıbb infrastrukturális környezetben, de többnyire alacsony komfort fokozatú bérlakásokban élnek a szegényebb rétegek. Külterületen is többnyire alacsony iskolázottságú, foglalkoztatott nélküli családok laknak. Ezeken a területeken a normális életvitelt nehezíti az infrastruktúra hiánya, miközben épp a külterület jellegébıl adódóan alkalmatlanok a lakott területek a mindennapi életvitelre. Lyukóvölgy példája is azt mutatja, hogy a városban a szegény, szociális támogatásra rászoruló családok közül egyre többen rendezkednek be külterületen állandó lakhatás céljára.

Megfigyelhetı, hogy a szegregátumok egy része a város szélén, zöldövezethez, erdıhöz közel helyezkedik el. A fıként családi házas, bár kert nélküli földszinti lakóházas lakókörnyezetben az ott élık kialakították életmódjukat. Ugyanakkor magas a belvárosban, illetve a belváros közeli területeken az önkormányzati bérlakások aránya, ahol szintén alacsony társadalmi státuszú lakosok élnek. Telepszerő („barakk”) lakókörnyezet a belvárosi részen is található (pl. Muszkásoldal). Veszélyeztetett területnek számítanak az Avas lakótelep egyes részei, így fıként a II. ütem. Szegregációs szempontból kiemelt figyelmet érdemel a folyamatosan növekvı Lyukóvölgy. Az egyes szegregátumok egymáshoz viszonyítását a jelezett szegregációs mutató és egyéb adatok alapján az alábbi két táblázatban foglaltuk össze. Az adatok a 2001. évi népszámlálásból származnak.


Szegregátumok osztályozása Értékelési módszer: a problémák súlyosságának sorrendisége alapján a szegregátumok összehasonlításában. Az 1 pont a legjobb, a 18 pont a legrosszabb értéket jelenti.

Mutató megnevezése

1. Tatárdomb

2. Puskin u

3. Miskolctapolca kıfejtı

5. Csermıkei út – mésztelep

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezık aránya a 15-59 éves népesség körében

6

7

11

4

2

Felsıfokú végzettségőek aránya a 25 év feletti népesség körében

12

13

13

7

18

20

24

8

10

12

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

8. Elsınegyedik u.

9. Vasgyári út

10. Tatár u.

11. Békeszálló telep – Muszkás telep

12. Kalló u.

13. Nagyavas

14. Gizella u.

15. Tetemvár

16. Álmos u.

17. Szondi telep

18

9

3

17

16

5

10

1

8

13

15

12

14

5

13

13

13

13

6

1

10

11

4

3

2

8

9

11

7

31

22

16

30

22

6

20

12

12

16

17

20

23

16

3

2

18

13

6

17

13

1

10

4

4

6

8

12

15

10

16

7

1

14

4

2

15

17

11

13

3

5

6

9

8

18

13

9

12

1

4

14

3

5

2

6

10

18

7

16

11

17

8

15

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

1

2

7

5

8

6

9

11

12

17

15

14

10

16

4

18

3

13

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

9

12

17

14

3

10

1

5

8

18

13

4

16

15

11

6

7

2

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

5

10

11

8

15

18

4

3

2

13

6

9

1

12

7

16

17

14

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

3

17

13

5

6

15

1

8

14

7

11

15

4

12

2

9

10

18

43

60

76

40

37

77

22

34

53

78

66

73

41

76

41

75

53

80

7

10

14

4

3

16

1

2

8

17

11

12

5

14

5

13

8

18

Iskolai végzettség szerinti mutatók összesen Iskolai végzettség szerinti sorrend Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

Foglalkoztatási, munkanélküliségi mutatók összesen Foglakoztatási helyzet szerinti sorrend

7. 6. SzámoMura zott u. utcák


18. 19 Bábo- Víkendnyi-bérc telep


1. Tatárdomb

2. Puskin u

3. Miskolctapolca kıfejtı


A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

4

15

10

16

12

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

6

10

8

12

3

9

16

13

34

1

8. Elsınegyedik u.

9. Vasgyári út

10. Tatár u.


12. Kalló u.

13. Nagyavas

14. Gizella u.

15. Tetemvár

16. Álmos u.

17. Szondi telep

14

5

18

8

2

3

1

7

10

17

9

6

13

14

5

1

4

15

16

17

3

9

15

11

2

13

7

5

1

18

15

6

2

10

14

13

4

11

7

8

17

12

34

33

27

37

21

28

25

28

34

17

20

36

35

19

36

32

13

13

12

8

18

4

8

6

8

7

2

4

16

15

3

16

11

4

12

10

7

17

18

5

3

1

13

6

9

2

11

8

14

14

14

4

10

8

9

6

18

5

1

12

17

2

13

3

7

14

16

11

15

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

1

7

10

3

18

11

4

6

2

9

13

5

15

14

17

16

8

12

Szociális körülményeket jellemzı mutatók összesen

9

29

28

19

41

47

14

10

15

39

21

27

20

32

39

46

33

41

Szociális körülményeket jellemzı mutatók szerinti sorrend

1

10

9

5

15

17

3

2

4

14

7

8

6

11

13

16

12

15

Összesített ponteredmény

83

143

162

103

112

192

79

88

123

167

127

137

93

156

131

157

142

176

Összesített sorrend

2

12

15

5

6

18

1

3

7

16

8

10

4

13

9

14

11

17

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Lakhatási körülményeket jellemzı mutatók összesen Lakhatási körülményeket jellemzı mutatók szerinti sorrend Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

7. 6. SzámoMura zott u. utcák

A legrosszabb helyzető területek: Számozott utcák, Víkendtelep, Békeszálló telep- Muszkás telep


18. 19 Bábo- Víkendnyi-bérc telep

Szegregációs mutatók szerinti viszonyítás 1. Tatárdomb

2. Puskin u

3. Miskolctapolca - kıfejtı


6. Mura u.

7. Számozott utcák

8. Elsınegyedik u.

9. Vasgyári út

10. Tatár u.


12. Kalló u.

13. Nagyavas

14. Gizella u.

15. Tetemvár

16. Álmos u.

17. Szondi telep

18. Bábonyibérc

19 Víkend telep

Lakónépesség száma

311

258

99

327

54

823

84

115

54

568

55

297

345

365

194

1 070

154

178

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

52,3

56,8

55,7

56,2

54,8

72,2

53,9

50,0

61,5

69,5

50,0

61,7

51,7

55,4

62,7

66,7

58,8

63,5

Szegregátumok

2001-ben a legnagyobb lélekszámú és legrosszabb szegregációs mutatóval rendelkezı területek a következık voltak:

Szondi telep Számozott utcák Békeszálló-Muszkás telep

Ugyan kisebb lélekszámú, de súlyosabb társadalmi problémával rendelkezı területek: Nagyavas Víkendtelep Álmos u. Az egyes szegregátumok egyedi értékelése és a fejlesztésükre tett javaslattétel a IV. fejezetben található.


II.2.

Bérlakás állomány kezelése és elhelyezkedése a városban

II.2.1. Bérlakás állomány jellemzıi Miskolc bérlakás állományának fıbb jellemzıit az alábbi táblázatokban foglaltuk öszsze. Bérlakás-állomány jogosultság szerinti megoszlása Bérlakások Szociális alapú bérlakás Költségelvő bérlakás Piaci alapú bérlakás Összes bérlakás

Száma 5018 555 54 5627*

Aránya 90,0 9,9 0,1 100

Forrás: Miskolc Holding, MIK Zrt., 2008. *Az összes bérlakás: 5763 db. A különbség az üres vagy más jogcímen bérbeadásból származik. A városban az összes lakás 7,6%-a önkormányzati bérlakás.

A város bérlakásaink 90%-a szociális alapon került kiutalásra, jelezve a város szociális érzékenységét, illetve a jövedelmi helyzetők alapján a szociális alapú bérlakásra szorulók nagy számát. Szociális célú bérlakás állományt az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévı Miskolc Holding egyik tagvállalata a MIK Zrt. kezeli. A bérlakáshoz jutás feltételeit a 25/2006. (VII. 12.) számú önkormányzati rendelet szabályozza (lakásrendelet). Feltőnı, hogy a városban milyen kevesen laknak piaci alapú bérlakásban, ami jelzi, hogy a város kevéssé él ezen letelepedést ösztönzı lehetıséggel, illetve arra is utalhat az adat, hogy kevés jó állapotú, piaci alapon is bérbe adható lakás van a városban. A bérlakások több mint háromnegyede összkomfortos lakás. Arányában alacsonyabb, de mégis jelentısnek tőnik, ha azt nézzük, hogy 914 önkormányzati tulajdonú komfort nélküli lakás van a városban. Az önkormányzati bérlakáson belüli alacsony komfortfokozatú lakások aránya jelenleg magasabb, mint 2001-ben a városban található összes lakásra vetített alacsony komfortfokozatú lakások aránya. (9,6% és 7 056 db). Bérlakás-állomány komfortfokozat szerinti megoszlása Bérlakások

Száma

Aránya

Komfort nélküli

914

15,86

Félkomfortos

228

3,96

Összkomfortos

4531

78,62

Szükséglakás

90

1,56

5 763

100

Összes bérlakás Forrás: Miskolc Holding, MIK Zrt., 2008.


A bérlakás-állomány szegregátumkénti kimutatása nem lehetséges a hiányzó statisztikák miatt, ez feladatként jelentkezik. A bérlakás állományba jelentıs változás nem volt az elmúlt években. 2006-ban az összes lakásállomány 46 lakással nıtt, ami lecsökkent 39 lakással 2007-re. Bérlakás állományban történt változások

Összes bérlakás Értékesített lakások Vásárolt lakások Felújított lakások

2004 2005 2006 2007 száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya 5767 5778 5824 5785 38 0,7% 47 0,8% 4 0,1% 23 0,4% Nem jellemzı 62 1,1% 97 1,7% -

Forrás: Miskolc Holding, MIK Zrt., 2008.

A szegregátumokban található lakásállomány és bérlakásállomány elemzését az egyes szegregátumok bemutatása tartalmazza. A telepfelszámolásokkal kapcsolatban kimutatások hiánya miatt további adatokkal nem rendelkezik a város. Korábban nem történt meg a felszámolt területekrıl elköltözık nyomon követése az új lakókörnyezetbe. A város az alábbi térképen bemutatott bérlakás állománnyal rendelkezik, mutatva a lakások területi elhelyezkedését:



II.2.2. Hátralékosok problémáinak megoldása Az elmúlt idıszakban jelentısen megnövekedett a bérlakásban élık lakhatással kapcsolatos tartozás-állománya, annak ellenére, hogy folyamatos a kapcsolattartás a bérlı és bérbeadó között. A tartozások következményeként nıtt a lakáskiürítések száma, elsısorban a távfőtéses, magas fenntartási költségő és nagyobb alapterülető lakások esetében. A városban sok a paneles társasház, ahol fokozottan van jelen a családok veszélyeztetettsége. 2008. május 10-ig kiürítésre került 10 db lakás, önként elhagyta, vagy leadta 3 bérlı, haladékot kapott a hátralék kifizetésére 4 bérlı, kifizette a hátralékát 5 bérlı és jelenleg folyamatban van még 9 végrehajtás, amelyekre május végéig kerül sor. Városi szinten az elmúlt évben havonta átlagosan 6 712 fı kapott lakásfenntartási támogatást. Megállapítható, hogy a bérlık jelentıs részénél több éves – 6-8 éves, nem ritkán 10 éves – ügyekrıl van szó, többszöri részletfizetési ígérettel, sok esetben önkormányzati, vagy állami adósságkezelési programban való részvétellel. Adósságkezelési programban az elmúlt évben, havonta átlagosan 675 család (személy) részesült városi szinten, erre az Önkormányzat 78 085 000 Ft-ot fordított. Megoldást ezek a lehetıségek csak aránylag „kis” tartozás – maximum 250-300 eFt – esetén jelentenek, figyelemmel a bérlık jövedelmi viszonyaira. Több százezres, esetleg milliós nagyságrendő tartozás rendezésére néhány bérlı banki hitelt vett fel, azonban tapasztalataink szerint ez a lehetıség csak szők körre korlátozódik és ismételt adósságcsapdát jelent. A bérlık sajnálatos módon egyáltalán nem élnek a bérbeadó által felkínált minıségi csere – kisebb alapterület, alacsonyabb komfortfokozat – lehetıségével, igaz többnyire ilyen típusú lakásaink avult telepeken, vagy azok közelében, rossz lakókörnyezetben helyezkednek el. A tartozások felhalmozásának végsı következménye a kényszerkiköltöztetés. Ennek a megoldásnak a következménye a családok szétesése. A szerencsésebbek rokonoknál tudnak elhelyezkedni, vagy albérletbe költöznek. Civil szervezetek információi alapján jellemzı, hogy Lyukóvölgyben élık számottevı hányada ilyen ok miatt költözik a külterületre. Fentiekbıl látszik, hogy az eladósodás kulcskérdése a családok jövedelmi viszonya, ami egyenesen következik abból, hogy hány keresı van a családban. Megállapítható, hogy a legtöbb hátralékos családban legalább az egyik szülı – nemritkán mindkettı – munkanélküli, segélyekbıl, alkalmi munkából tartják fenn magukat. Az adósságcsapda elkerülésének három legalapvetıbb feltételét kellene biztosítani:

a munkaellátottság növelése révén megfelelı szintő jövedelem elérése olcsóbb bérő szociális bérlakások biztosítása

19

a hátralékkezelési programok – állami, önkormányzati, szolgáltatói – összevont kezelése jelzırendszer mőködtetése a szolgáltatók és a Polgármesteri Hivatal között a kezelhetetlen mérető adósságállomány felhalmozódásának elkerülésére II.2.3. Jogcím nélkülivé válók lakhatási lehetıségeirıl

Jogcímnélküli lakáshasználónak minısül az, akinek a bérleti jogviszonya bármely oknál fogva megszőnik vagy azzal korábban egyáltalán nem rendelkezett. Ez magába foglalja például azokat a személyeket, akiknek a határozott idıtartamú bérleti jogviszonya lejár, azokat akiknek felmondás útján szőnik meg a szerzıdése, illetıleg azon lakáshasználókat is, akik a bérlı halálát követıen a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak. A bérbeadónak körültekintıen kell vizsgálnia azt, hogy mely idıponttól tekinthetı jogcímnélküli lakáshasználónak a bentlakó és ezt követıen haladéktalanul intézkednie kell a lakás kiürítése iránt. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a lakások bérletérıl szóló 25/2006. (VII.12.) sz. rendelete lehetıséget biztosít arra, hogy a nehéz helyzetbe került, szociálisan rászoruló családok jogviszonya rendezhetı legyen. A bérleti jogviszony visszaállítható azok esetében, akiknek a szerzıdését a bérbeadó bérleti díj nem fizetése miatt mondta fel, és a lakás kiürítésérıl jogerıs bírósági ítélet rendelkezik. Ha ezen lakáshasználó a bérbeadó felé fennálló tartozását maradéktalanul rendezi és az önkormányzati közszolgáltató cégek felé fennálló hátralékaira részletfizetési megállapodást köt, vagy adósságkezelési eljárásban vesz részt, a lakásügyekben döntésre jogosult Bizottságok (Ifjúsági, Szociálpolitikai és Sport Bizottság, valamint Városfejlesztési, Üzemeltetési és Turisztikai Bizottság) egy éves határozott idıtartamra a bérleti jogviszonyt visszaállítják. A határidı lejártát követıen a Bizottságok ismételten felülvizsgálják a bérlı helyzetét, ezen belül is azt, hogy az egy éves idıtartam alatt fizetési kötelezettségeinek eleget tett-e, tartozását csökkentette-e. A helyi önkormányzati rendelet 25.§ (1).bek. alapján fennáll a lehetısége annak is, hogy méltányosságból a bizottságok egyes személyeket bérlıvé jelöljenek. Erre vonatkozóan a MIK Zrt. ingatlangazdálkodási tervét elfogadó közgyőlési határozat határozza meg az éves keretszámot, ami jelenleg 20 db. Méltányosságot a Bizottságok bármely esetben gyakorolhatnak, így az erre okot adó körülmények köre nem behatárolható. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése VI-121/53.440/1998. sz. határozatban rendelkezett a jogcím nélkül visszamaradt élettársak jogi helyzetének rendezésérıl. E tekintetben szintén a lakásügyben döntésre jogosult Bizottságok döntenek, éves keretlétszám nincs meghatározva. Ebbe a körbe tartoznak azok a személyek, akik

20

hosszú éveken keresztül élettársi kapcsolatban éltek a bérlıvel, de a bérleti jogviszony folytatására törvényi felhatalmazás hiányában nem jogosultak. Mind a méltányosság, mind az élettársak részére gyakorolható méltányosság esetében természetesen a bérbeadó és a közszolgáltatók felé fennálló tartozások vizsgálata megtörténik. Azon esetekben, amikor a fentiek alkalmazására nincs lehetıség, a lakás kiürítésére kerül sor. A rendeleti szabályozás értelmében költségelvő és piaci bérlakásra 5 évig nem pályázhatnak azok, akik önkormányzati bérlakással rendelkeztek. Az egyetlen fennálló lehetıség a szociális alapon bérbe adandó lakások pályázata, amelyet a Bizottságok bírálnak el, természetesen szem elıtt tartva a pályázóval összefüggésben adott, a korábbi bérleti jogviszonyra is kiterjedı részletes tájékoztatást.

II.3.

Egyenlı hozzáférés esélye a közszolgáltatásokhoz

II.3.1. Szociális ellátás A szociális helyzetet bemutató legfıbb adatok:

Összesen (fı)

Ebbıl

Munkanélküliek száma a településen 9 384 - Ebbıl tartósan munkanélküli 5 411 Rendszeres szociális segélyben részesülık havi átlagos száma 4391 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık szá4 315 ma Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak hal1 124 mozottan hátrányos helyzetükrıl 439 Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak Forrás: Miskolc MJV Települési és közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés A településen elég jelentıs a munkanélküliség, ezen belül is meghatározó a tartós munkanélküliek köre, akik egy stabilan, szociális támogatásból élı réteget jelentenek. A városban a rendelkezésre álló adatok szerint 7,5% a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya. A hátrányos helyzető gyermekek száma magas, viszont ezen belül a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya rendkívül alacsony. A halmozottan hátrányos helyzető gyermek vélhetıen több van, az alacsony szám a bevallás hiányosságait mutatja.

21

Miskolc Megyei Jogú Város által kötelezıen ellátandó szociális szolgáltatások helyzetét az alábbi táblázat szemlélteti: Ellátási forma, típus megnevezése5 ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Szociális információs szolgáltatás Utcai szociális munka Nappali ellátás (idısek klubja) (fogyatékkal élık nappali intézménye) (pszichiátriai betegek nappali intézménye) (szenvedélybetegek nappali intézménye) Nappali melegedı SZAKOS ITOTT ELLÁTÁSOK Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Idısek gondozóháza Fogyatékkal élı személyek gondozóháza Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idısek Otthona Szenvedélybetegek otthona Fogyatékkal élı személyek otthona Hajléktalanok otthona

Van

Nincs

x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

Forrás: Miskolc MJV, Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata, 2006

Miskolcon - a külterületen élık kivételével, ahol a közlekedés okozhat gondokat – a szociális és egészségügyi közszolgáltatásokhoz mindenki hozzáférhet. Ezen közszolgáltatások igénybevétele „önkéntes”, a szociális szolgáltatások a kliens kérésére vehetık igénybe, mindenki elıtt nyitva állnak. A szociális intézményrendszer meghatározó intézményei a Miskolci Családsegítı Központ és az Iránytő Avasi Szociális Szolgálat. Az intézményekben dolgozó munkatársak rendkívül leterheltek, az eredményes munkavégzéshez létszámbıvítésre lenne szükség.

5

Nincs arra adat, hogy az egyes szociális szolgáltatásokat hányan veszik igénybe a szegregált területekrıl. Ilyen adatszolgáltatási elıírás nincs.

22

A városban a közösségi életnek kialakult intézményei vannak, szinte minden városrészben található idısek nappali intézménye, illetve közösségi ház. A közösségi házak korlátozottan terei az integrációs törekvéseknek, így pl. a civil vagy közösségi programok befogadásának, a roma kisebbségi rendezvényeknek. Az intézmények mőszaki állapota sok esetben hagy kívánni valót maga után, elkerülhetetlen a felújításuk, az intézmények feladatainak, mőködési gyakorlatának átgondolása. A bölcsıdei ellátást tekintve megállapítható, hogy bár 2001 és 2005 között 30 hellyel nıtt a bölcsıdei férıhelyek száma és az alkalmazott gondozónık száma is gyarapodott, a város bölcsıdéi túlzsúfoltak. 2005-ben 490 férıhelyre 601 beírt gyermek jutott. A bölcsıdék zsúfoltságának megszőnése nem várható kapacitásfejlesztés nélkül, míg 2005 és 2001 között a születések száma jelentısen ingadozott, addig 2006.ban 75 gyermekkel több (összesen 1 665 fı) látta meg a napvilágot, mint 2001-ben (1 590 fı). Az önkormányzat ÉMOP pályázat keretében 50 bölcsıdei férıhely bıvítésére pályázott. A bölcsıdei ellátást kiegészítve a városban mőködik két családi napközi a maximális 7 fıs létszámmal. Miskolcon nincsen házi gyermekfelügyelet. A város bölcsıdéinek listáját a 3. sz melléklet tartalmazza. A gyermekjóléti szolgáltatást két intézmény biztosítja a városban Gyermekjóléti Központ keretében:

Az Avason az Íránytő Szociális Szolgálat (központja a Hajós utcában van, de található telephelye a Testvérvárosok útján, a Szilvás utcában és a Klapka Gy. utcán. A város többi részén a Miskolci Családsegítı Központ, melynek székhelye a Budai József úton van (további telephelyek: Fazola H. u., Kassai út, Aba u., Arany J. u., Jedlik Á. U. ahol a módszertani központ is található).

A város igyekszik reagálni a szociális helyzet területi változásaira, mely részeként az elmúlt idıszakban a legnagyobb népesség változáson átment Lyukóvölgyben, a kialakított közösségi házban tervezi a „Biztos kezdet” program részeként a bölcsıdés korú gyermekek felügyeletét, korai fejlesztését. A szegregátumokban élık között is szükség volt az elmúlt években gyermekvédelmi intézkedésekre. A Miskolci Családsegítı Központ és az Avasi Íránytő Szociális Szolgálat adatszolgáltatása alapján a szegregátumokban összesen az alábbi esetszámok történtek az elmúlt 5 évben 2003-2007 között:

Alapellátás: 2 255

Védelembe vétel: 152

Átmeneti nevelés, gyámság: 339

Szegregátumonkénti adatok a 8. mellékletben találhatók. Jellemzı a problémára, hogy az ügyek évente nem mindig bıvülnek új esettel, hanem az évek óta átmeneti nevelésben lévı, gyámság alatt álló vagy védelembe vett esetek áthúzódnak, hiszen a probléma megszőnéséig fennállnak.

23

A Miskolci Gyermekvédelmi Központ (A „gyermekváros” ezekben az években kerül új helyre a városban) az egész városra vonatkozó hatókörrel mőködik, itt található a gyermekek és családok átmeneti otthona. További átmeneti otthonok mőködnek egyházi fenntartású intézményekben:

Családok átmeneti otthona – Ökomenikus segélyszervezet Leszich utcai létesítményében, az Avas lakótelep III. ütem területén Lórántffy Zs. Református kismama otthon a Maros u 7.-ben

A városban a szociális ellátásban számos civil szervezet is részt vállal, melyek listáját a 4. sz melléklet tartalmazza. A város a kötelezı állami normatív pénzügyi támogatásokon túl még az alábbi szociális támogatásokat nyújtja a város lakóinak.

Helyi lakásfenntartási támogatás Lakás felújítási támogatás 65 éven felüliek részére Alsó tagozatos tanulók kedvezményes utaztatása Ifjúságvédelmi támogatás Fiatalok önálló életkezdési támogatása II.3.2. Oktatás-nevelés

A fejezet az oktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés alapján készült. A közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés nem teljes, mivel alapvetı intézményi (feltehetıen szegregált óvodák, iskolák esetében) és települési adatok nem álltak a szakértık rendelkezésére, illetve a halmozottan hátrányos helyzető tanulók beazonosítása, valós számuk nem ismert. Az adatok pótlását követıen lehet új, reálisabb képet adni Miskolc közoktatási helyzetérıl, így az oktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés újra kell dolgozni. Az elemzés legfontosabb megállapításait emeltük ki, amelyek beavatkozást igényelnek.

Miskolcon minden közoktatási szolgáltatás elérhetı, a hatékonyság, a kihasználtság, a rendszeresség területén kell elırelépés, illetve a korai fejlesztés, az iskola melletti támogató szolgáltatásokat szükséges fejleszteni.

A Miskolc-Perecesen, a Miskolc-Vasgyárban, az ún. Számozott utcákban, József A./ Szondy telepen, Víkend telepen, a Muszkásoldalon, a Tetemváron, a Bábonyi-bércen stb., feltehetıen teljes körő a beiratkozás, bár pontos adatok ezen területen nincsenek, míg a Lyukóvölgyben, a Békeszálló telepen élı 3. életévüket betöltött gyermekek egy része nincs beíratva óvodába. A beíratott gyermekek egy része nem jár rendszeresen iskolába, mely a lakókörülményekbıl is adódik. Nincs arról pontos információ ez hány gyermeket érint.

Miskolc, mint nagyváros, közoktatásában az esélyegyenlıséget, a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek nevelését, oktatását jelentısen befolyásolják a telepszerő lakókörnyezetek és az azok vonzáskörzetében elhelyezkedı közoktatási intézmények. Ugyanakkor a településen több olyan tagintézmény, telephely is mőködik, mely indokolatlanul (a vonzáskörzetben lakók státuszától

24

függetlenül) nagy számban oktat halmozottan hátrányos helyzető gyerekeket. Az oktatási intézmények adatai az 5. sz mellékletben megtalálhatók.

Magas azon gyermekek száma, akik nem érték el az iskolaérettséget, így jelenleg még az óvodában vannak. İk olyan halmozottan hátrányos helyzető gyermekek, akik rendszeresen csak öt éves koruktól járnak az óvodába. Általában a gyermeket 3 éves kortól beíratják az óvodába, de becslések szerint csupán háromnegyedük jár rendszeresen óvodába. Az óvodába járatás szükségességét csökkenti, hogy a gyermekes családokban valamelyik felnıtt otthon van (munkanélküli, vagy gyesen/gyeden lévı anyuka) és ezért nincsenek rákényszerítve a gyermek óvodába vitelére. A fentiek a három éves kortól történı teljes körő beóvodáztatást, valamint az óvodába történı rendszeres járás elérését sürgetik. A korai óvodáztatás szükségességét a város korán felismerte. Ennek megvalósítása érdekében több pályázatot is benyújtottak (pl. mentorképzés, TIOK, stb.) melyek többnyire elutasításra kerültek. Több esetben a pályázati program nem tudott megfelelıen igazodni a kiírás követelményeihez, mivel pl. túlságosan az óvodára koncentráltak (HEFOP 2.1.7.). Probléma, hogy az NFT 2-bıl kimaradt a TIOK folytatása. A jövıben a TIOK intézményt a HHH tanulók képzésében fokozottan használni kell.

A településen az óvodába és az általános iskolába járó gyerekek közül a halmozottan hátrányos helyzetőek, viszonylag koncentráltan a Nyitnikék Napközi Otthonos Óvodába, a Vasgyári Napközi Otthonos Óvodába, az Aba úti Tagóvodába, a Zsolcai kapui Tagóvodába és a Szilvás úti Tagóvodába íratják be óvodáskorú gyermeküket a szülık. Az óvodai oktatási egységek közötti és az egységen belüli tagintézményeken belüli szegregációs mechanizmusok tapasztalhatóak. A IV. ÓGASZ Középszer Utcai Óvoda Szilvás utcai tagóvodájában 60%, a közelében található Áfonyáskert Óvoda Gesztenyés utcai tagóvodájában 5% a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya. A III. ÓGASZ József utcai óvodájának József utcai tagóvodájában 13%, ugyanennek az intézményegységnek a 100 méterre található Aba utcai tagóvodájában 80% a hátrányos helyzető gyermekek aránya. Ez utóbbi óvodába több kilométerrıl is járnak gyerekek. A Békeszálló, Lyukóvölgy, Miskolc-Pereces telepszerő lakókörnyezetébıl is járnak ide halmozottan hátrányos helyzető gyerekek.

A Komlóstetıi Általános Iskolában, a Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő József Attila Tagiskolájában, a Bulgárföldi Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvő Iskolában a települési átlagot jóval meghaladó mértékben tanulnak halmozottan hátrányos helyzető tanulók, ami a tagintézmények közötti különbségekben is megjelenik. A szegregáció felszámolására az intézkedési terv készítése folyamatban van. Már most látszik, hogy a hhh-s gyerekeknek a városi iskolák közötti szétterítése - hogy megfeleljenek az intézmények az integrációs normatíva követelményeinek (hhh-s gyerekek aránya maximum 25%- lehet) - nem egy egyszerő feladat, mivel a szülık sok esetben – baráti kapcsolatok miatt is – lakókörzetükhöz legközelebbi iskolába kívánják a gyermeket beíratni és nem szeretnék, ha iskolabusszal hosszú ide-

25

ig szállítsák a gyerekeket lakóhelyüktıl távoli iskolába. Probléma lehet, ha a többségi társadalom nyomására a beóvodáztatáskor és a beiskolázáskor nem alkalmazzák az arányos osztály és iskolai összetétel kialakítását. Az iskolákban a magas arányú hhh-s gyermekek számának csökkentése csak adminisztratív intézkedésekkel nem lehetséges, alapvetıen kell megváltoznia a hhh-s gyermekek lakóterületi koncentrációjának, a helyi társadalom, és az oktatási intézmények, a fenntartó hozzáállásának. A közoktatási integráció nem egyszerő oktatás-szervezési kérdés: módszertani eszköztárat, nevelési/ tanítási attitődött, oktatási feltételrendszert, és támogató programok bevezetését is jelenti.

Miután megkezdıdött a József A. telep és Szondi telep felszámolása és a családok elköltöztek a város más területeire, egyre kevesebb gyermeket írattak be a József Attila általános iskolába, évfolyamonként egy-egy osztályba 810 fıt. A csökkenı gyereklétszám szükségessé tette az iskola felmenı rendszerben való bezárását. Jellemzı, hogy más területekrıl még mindig visszahozzák a gyerekeket, így nem ritka, hogy a Lyukóvölgybıl jár a József A. szegregált tagiskolába a tanuló.

A fiatal szülık jelentıs része a 8. évfolyamot sikeresen befejezte, illetve további tanulmányai folytatását elkezdte. A város lehetıséget nyújt azok számára is elvégezni a 8. osztályt, akik betöltötték a 16. életévüket, de nem fejezték be sikeresen az általános iskolai képzést. Ezt a célcsoportot célozza meg a Tér Kép Egyesület 2005-tıl HEFOP projektek megvalósításával. Felvállalta a 16-25 éves alacsony iskolai végzettségő, fıként roma fiatalok munkaerı-piaci reintegrációját.

A településen magas a – helyben lakó – sajátos nevelési igényő gyermekek aránya. Ez azzal magyarázható, hogy nagy figyelmet fordítanak az intézményekben dolgozók a problémás gyermekek idıben szakemberhez történı irányítására és szakszerő ellátására. Az országban egyedülállóként a Városi Pedagógiai Intézetben Diszlexia Prevenciós Központ mőködik. Évek óta a középsı- és nagycsoportos óvodások körében diszlexia veszélyeztetettségi felmérést végeznek.

Lemorzsolódás aránya a HH-s tanulók esetében a középfokú intézményekben az összes tanulólétszám 1,13 %-a, még HHH-sok aránya 0,60 %. Törekszünk arra, hogy ez az arány évrıl-évre csökkenjen, de jelenleg is jóval az országos átlag alatt van (országos átlag 2,11 %).

A Lyukóvölgyben élı 3. életévüket betöltött gyerekek egy része nincs beíratva az óvodába (a település más szegregátumaiban is megjelenı probléma vagy az, hogy késın kerülnek óvodába és rendszertelenül járnak), iskolába. Ezen településrészeken a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma rendkívül magas, így minél nagyobb számban történı korai beóvodázásuk igen fontos. A Lyukóvölgyben élı családok többségénél a „csupán” közoktatási esélyegyenlıséget megcélzó cselekvési terv nem vezethet eredményre, köz-

26

oktatási intézkedésekkel a közoktatási esélyegyenlıségük elérése nem érhetı el.

A tanulószobai és napközi nem funkcionál megfelelıen, a HH/HHH tanulók nagy számban kimaradnak. Az iskola melletti támogató programokban való HH/HHH részvétel alacsony. Összességében a tanórán kívüli nevelı/ támogató szükségletek nem ellátottak. Fontos megjegyezni, hogy az óvodákban, általános iskolákban az önkormányzati intézmények a tanórán kívüli foglalkozások igénybe vételére minden tanulónak lehetıséget biztosítanak.

Nem biztosított a HHH tanulók számára a szocio-kulturális hátrányok mérséklése, ezáltal a sikeres integrációhoz szükséges tanulást segítı fejlesztések (pl. tanulás-módszertani oktatás). Az emelt szintő oktatás, illetve iskola melletti programok a HH/HHH gyermekek számára korlátozottan érhetıek el. Nincs alternatív támogató háttér, mely biztosítaná a megfelelı motívációt, a hátrányok kompenzálását. Az óvodában a teljes napos ellátásnak, az iskolákban a napközinek és tanulószobának a HHH gyermekek közötti igénybevételének a települési átlaggal megegyezı arányban történı megegyezése az elérendı.

Az SNI tanulók integrációja nem megoldott. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek körében a 250 óránál többet hiányzók, az évfolyamismétlık és a magántanulók aránya meghaladja a nem HHH gyerekek közötti lemorzsolódási arányokat. Továbbá a szülık halmozottan hátrányos helyzetrıl való nyilatkoztatása nem teljes.

A városban halmozottan hátrányos helyzetőek, roma gyermekek oktatásáranevelésére számos civil kezdeményezés, vagy a közoktatás intézményrendszerétıl eltérı rendszer mőködik:

A városban mőködik egy tanoda a Baross G. utcában, ahová többnyire a Szondi, József A. telepen és a Víkendtelepen lakó gyerekek közül jár kb. 30 kisiskolás délutáni foglalkozásra. A tanodát Romero Egyesület (HEFOP, Vodafone forrás), roma civil szervezet mőködteti többnyire pályázati forrásból. A civil szervezetek tervezik további tanodák létesítését a városban. A mőködtetést az önkormányzat is támogatja. Korábban a város elsı tanodáját a Bárka Egyesület indította be, még 2002-ben, mely HEFOP és ROP projektet is megvalósított a Baross G. 13-15. szám alatt.

Az önkormányzat a Munkaügyi központtal közösen mőködtet mentor programot a roma családok segítésére. A munkaügyi kirendeltség közhasznú foglakoztatási programja keretében roma asszonyokat képeznek ki és alkalmaznak a védınık munkájának támogatására, akik háztartásvezetésben, higiénikus körülmények kialakításában, gyereknevelésben nyújtanak segítséget roma családok számára. Éves szinten eddig 2 fı alkalmazására volt lehetıség. A mentorok és a védınık közös munkáikkal sokat segíthetnek a roma gyermekek nevelésben.

27

A városban roma diákok közül sokan, évente minimum 200-an kapnak ösztöndíjat az Útravaló ösztöndíj és a Macika ösztöndíj programból Az ösztöndíjakra való jelentkezést támogatja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, illetve ezen célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek is.

A város óvodáiban a törvényi elıírásoknak megfelelıen foglalkoztatnak dajkákat, akiknek sokszor sajátos feladataik is vannak, pl. a gyermekek gondozásán túl, sokszor kimossák a gyermekek ruháit is. Roma dajkákat képeznek a Miskolci Munkaügyi Kirendeltség támogatásával.

A város óvodáiban mőködik a „Lépésrıl lépésre” program, melynek célja a készségek fejlesztésén alapuló nevelési módszerek alkalmazása, hogy az egyes gyermekek gyorsabban legyızzék a képességbeli hátrányaikat. A mintát a Kabar utcai óvoda adta, miközben a program részeként mőködik a városban az intézmények közti tapasztalatcsere.

A városban a hetes kollégium rendszere nem volt sikeres, alapvetıen az oktatási intézményrendszernek arra kell törekednie, hogy egész napos elfoglaltságot biztosítson a diákoknak, úgy hogy nem szakítja ki ıket teljesen a napi környezetükbıl. A kollégiumi rendszert középiskolás kortól lehetne sikeresen alkalmazni, ha más városokba járnának a hátrányos helyzető diákok középiskolába és kollégiumba.

Tehetséggondozó rendszer mőködik a városban.

Összefoglalóan, az oktatási rendszerben felhalmozott készség-, képességbeli hátránnyal rendelkezık száma csak akkor csökkenhet, ha minél korábban megvalósul a gyermek közösségi nevelése. Ezért alapvetıen kulcskérdés a korai, három éves kortól való óvodáztatás, illetve a rendszeres óvodai látogatás elérése és a jelenlévı szegregáció minden formájának megszüntetése.

II.4.

Települési infrastruktúra

Miskolcon az önkormányzat adatszolgáltatása alapján az alábbi utcák infrastruktúra fejlesztése válhat szükségessé. II.4.1. Földúttal rendelkezı utcák Szegregátum

Utcanév Apát utca

Tetemvár

hossz

terület

burkolat típus

burkolat állapot

közmő ellátottság

58

232

föld

nem felel meg

V

Jogász utca

310

1240

föld

nem felel meg

G-V-SZV

Muskátli utca

215

860

föld

nem felel meg

V-SZV

Tetemvár középsor

436

872

föld

nem megfelelı

G-V

28

II.4.2. Közmővekkel nem rendelkezı utcák Szegregátum

Utcanév

terület

burkolat típus

burkolat állapot

Csorba telep

225

900

zúzalék

nem felel meg

Bencés utca

65

260

zúzalékos

nem felel meg

Fajdos utca

152

608

zúzalékos

nem felel meg

510

2040

zúzalékos

még megfelelı

300

1200

zúzalékos

nem felel meg

75

300

zúzalékos

még megfelelı

108

432

zúzalékos

még megfelelı

35

140

zúzalékos

még megfelelı

Kmetty jános utca

175

700

zúzalékos

még megfelelı

Krókusz utca

745

2960

zúzalékos

még megfelelı

40

160

zúzalékos

nem felel meg

310

1240

zúzalékos

nem felel meg

65

260

zúzalékos

még megfelelı

Temetı sor

1337

5492

zúzalékos

még megfelelı

Völgy utca

940

3760

zúzalékos

még megfelelı

Jézuskút sor

146

438

kı

nem megfelelı

József Attila telep

370

740

kı

nem felel meg

Hámor temetıhöz vezetı út HÍD UTCA (Pereces volt zártkert) Homonnai utca Kálmán Imre utca Kishonti utca

Lenkey Zoltán utca Meggyes utca Rimaszombati utca

Szondi telep

hossz


II.4.3. Csak vízvezetékkel rendelkezı utcák terület

burkolat típus

burkolat állapot


735

2940

zúzalékos

még megfelelı

V

Apát utca

58

232

föld

nem felel meg

V

Arnóti sor

135

343

kı

nem megfelelı

V

Baraca telep

171

855

aszfalt

tőrhetı

V

Barátság tér

359

2513

aszfalt

nem megfelelı

V

2828

15554

aszfalt

nem megfelelı

V

Csabai sor

334

1034

kı

nem megfelelı

V

Csanyik utca

125

562

zúzalék

nem felel meg

V

Csáti sor

135

364

kı

nem megfelelı

V

Nagyavas

Danyi völgy

150

600

földút

nem felel meg

V

Nagyavas

Domb utca

235

1354

aszfalt zúzalékos

megfelelı nem felel meg

V

Kisavas 1. Sor

152

506

aszfalt

nem megfelelı

V

Kisavas 2. Sor

155

240

aszfalt

nem megfelelı

V

Szegregátum

Utcanév Almás utca

Bogáncs utca

hossz

29

Kisavas 4. Sor

172

504

zúzalékos

nem felel meg

V

Kiskıbánya dőlı

376

1504

zúzalékos

még megfelelı

V

Lajos sor

286

641

kı

nem megfelelı

V

Mendikás dőlı

799

5976

aszfalt

megfelelı

V

Békeszálló-telep, Muzskás-telep

Muszkás telep

340

1360

zúzalékos

nem felel meg

V

Nagyavas

Muszkás oldal

2508

10032

zúzalékos

még megfelelı

V

Nádastó dőlı

185

648

aszfalt

nem megfelelı

V

Nagyavas alsó sor

821

3023

makadám

nem felel meg

V

Nagyavas-közép sor

678

2712

zúzalékos

nem felel meg

V

Nagy-avas felsısor

929

2969

kı

nem megfelelı

V

88

237

kı

nem megfelelı

V

Sajóra járó u.

405

2430

aszfalt

nem megfelelı

V

Varga oldal dőlı

970

3880

zúzalékos

nem felel meg

V

Zsolcai sor

219

619

kı

tőrhetı

V

Nagyavas

Petıfi sor

II.4.4. Csak ivóvíz és szennyvízcsatornával rendelkezı utcák Szegregátum

Számozott utcák Békeszálló-telep – Muszkás telep

Utcanév

hossz

terület

burkolat típus

burkolat állapot


Boldva utca

1930

7720

zúzalékos

nem felel meg

V-SZ

Hernád utca

150

600

zúzalékos

nem felel meg

V-SZ

Negyedik utca

472

2124

aszfalt

megfelelı

V-SZ

Orsó utca

336

1445

aszfalt zúzalékos

megfelelı

V-SZ

Rácz sor

98

215

kı

nem megfelelı

V-SZ

Rézmőves utca

85

340

zúzalékos

még megfelelı

V-SZ

Sajó utca

1080

6480

aszfalt

nem megfelelı

V-SZ

Szinva utca

1104

7138

aszfalt

tőrhetı

V-SZ

Bellervölgy

556

1991

aszfalt

nem megfelelı

V-SZV

Kisavas 3. Sor

134

321

kı

nem megfelelı

V-SZV

A fenti táblázatok adatait a szegregált területeken tervezett beavatkozások megtervezéséhez használjuk.

30

III. A szegregátumokhoz kapcsolódó általános anti-szegregációs beavatkozások A városnak célja, hogy a szegregált területek rehabilitációját szolgáló jelenleg is mőködı támogató-fejlesztı eszközrendszerét alkalmazza a szegregált területek kezelésére, azzal a feltétellel, hogy a szociális támogatásra szorulók körében ösztönzi a foglalkoztatást, illetve az eszközöket jobban koncentrálja a szegregált területekre. Koncentráció alatt az értendı, hogy a már mőködı támogatásokból többen részesüljenek, illetve programokban arányaiban többen vegyenek részt a jövıben a szegregált területeken lakók közül, mint 2008-ban. A szegregált területek kezelése kapcsán az önkormányzat részérıl a városfejlesztési stratégiai tervezéssel, a bérlakás-állomány kezelésével, a szociális ellátással foglalkozó szervezetek képviselıi, illetve cigány kisebbségi önkormányzat, roma civil szervezetek és egyéb civil szervezetek egyeztetésén egyhangúlag az alábbi elvi megállapítások születtek a Miskolci Polgármesteri Hivatalban 2008. április 14-én tartott egyeztetésen:

A beavatkozás célja mindenkor a szegregáció oldása, ami minimális szinten azt jelenti, hogy az akcióterületen nem növekszik az alacsony státuszú népesség koncentrációja, tehát meg kell elızni, hogy hátrányos helyzető lakosság költözzön be a területre. A telep-rehabilitáció hatását településszintő és térségi kontextusba kell helyezni. A beavatkozással létrejött (direkt/spontán) lakossági mobilizáció ne eredményezze újabb szegregátumok kialakulását, a településen és azon kívül sem (külterületen, más településen). A mobilizáció spontán hatásainak elıre jelzése, a kellı garanciák beépítése ennek kezelésére. A több évtized alatt kialakult szegregátumokat, telepszerő lakókörnyezeteket nem lehet mind egyik napról a másikra felszámolni, mivel a területen élık elhelyezésére nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi erıforrások, illetve kellı mennyiségben nem biztosíthatók az életmódjukhoz, igényeikhez szükséges lakhatási feltételek a városban. A szegregált területek differenciált és komplex kezelése szükséges, vannak területek, ahol célszerő a lakófunkció felszámolása és a területen élık integrációja más lakókörnyezetbe, máshol rehabilitáció szükséges. A beavatkozások illeszkednek a városfejlesztési stratégiai célokhoz, és figyelembe veszik az egyes területek fizikai megújíthatóságát. A családok spontán visszarendezıdését a lakhatási költségek megnövekedı terhei befolyásolják, ezt a megfelelı szociális támogatások, foglalkoztatási programok, képzések mellérendelésével lehet kezelni. A korábbi szociális város-rehabilitációs programok tapasztalatai azt mutatják, hogy az integrált környezetbe kerülı családok túlnyomó többsége akar, és megfelelı támogatottság mellett tud élni a jobb életlehetıségeket nyújtó környezetbe kerülés esélyével.

31

A szegregált területek kezelése során elsısorban a területen élık foglalkoztatásának ösztönzésére, illetve a foglalkoztatáshoz és a gyermekek társadalmi integrációjához kapcsolódó oktatási programok megvalósítására kell helyezni a hangsúlyt. Ezen tevékenységeket rendszerszerővé kell tenni állandó finanszírozással, meg kell adni mindenki számára az esélyt az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz való hozzáférésre, nem lehet a véletlenszerőségre építeni. Ez jelenthet egy esélyt a szegregált helyzetbıl való elmozduláson. A szegregált területeken lakókat elsısorban olyan mőködı támogatásokba, programokba kellene bevonni, ami a saját lakókörnyezetük tisztábbá, szebbé tételét, valamint komfortosítását lenne hivatott elısegíteni. A szegregátumokban élı családokat, személyeket eltérı módon kell kezelni motivációjuk, saját erıforrásaik szerint. Segíteni kell azon családok erıforrásait mobilizálni, akik ki akarnak törni jelenlegi szegényes lakókörnyezetükbıl, élethelyzetükbıl, miközben más eszközökkel kell foglalkozni azokkal, akik leépülésük miatt elvesztették reményüket a jobb életkörülmények kialakítására. Törekedni kell a telepszerő lakókörnyezetbıl kiköltözık integrációjára, miközben az önkormányzatnak a bérlakás kiutalási rendszerében kell korlátoznia, hogy megelızze egy adott területen túl sok alacsony társadalmi státuszú család életvitelszerő lakhatásának koncentrációját.

III.1. Szegregátumok kezelésével kapcsolatos stratégia A szegregált területeket az alábbiak szerint lehet csoportosítani: Folyamatban lévı felszámolások Miskolcon prioritás a már megkezdıdött 2001 óta több szegregált lakóterület felszámolása:

Szondi / József A. telep Mésztelep utcai kolónia (terület a Csermıkei út menti szegregátumon belül van).

A város célként tőzi ki, hogy a fenti területeken 2013-ig befejezik a telepszerő lakókörnyezet felszámolását. A Mésztelepen jelenleg csak egy épület van, mely terület felszámolását be kell fejezni. Az alábbi területeken van még telepfelszámolás: Békeszálló, Perecesi kolóniák, Görgey utcai kapualjak. Tervezett telep-felszámolások A város tervezi, hogy amennyiben azt városfejlesztési célok indokolják, illetve a területek komplex fejlesztésére rendelkezésre állnak a szükséges források, a jövıben is felszámol több leromlott lakókörnyezető területet:

Álmos u. Számozott utcák területét (benne az Elsı-negyedik utcát).

32

A leromlott lakókörnyezet felszámolása csak akkor lehetséges, ha a probléma kezelésére az alábbi források rendelkezésre állnak

támogatások a terület fejlesztésére, szociális célú bérlakások kialakítására a megújított terület értékesítésébıl származó bevételek.

A fentiekben jelezett bevételeknek el kell érnie a területen jelenleg lakók lakhatási feltételeinek megteremtésére, illetve a szegregátum területének fejlesztésére fordított összeget. Az önkormányzat az IVS részeként két akcióterületet (pl. Kandó tér és környékének fejlesztése, Új Diósgyır városközpont fejlesztése) is kijelölt, melyek fejlesztését 2009-13 között tervezi és a területek fejlesztésének központi eleme a telepszerő lakókörnyezet megszüntetése és új funkciók kialakításának ösztönzése, a szegregátumokból a lakosság integrált környezetbe való mobilizálása. Feladat Kandó tér (Tiszai pu) és környéke funkcióbıvítı fejlesztése

Új Diósgyıri városközpont kialakítása

Felelıs Miskolc MJV Önk. Felelıs osztálya Miskolc Holding Miskolc MJV Önk. Felelıs osztálya Miskolc Holding

Forrás ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı város-rehabilitáció komponens ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı város-rehabilitáció komponens

Határidı

Indikátor

20112014


20112014

Kidolgozott és megvalósult komplex fejlesztési program, szegregátumban élı családok integrált környezetbe kerülnek

A fentiekkel megvalósulhat a város két legnagyobb szegregált területének felszámolása, illetve befejezhetık megkezdett telep-felszámolási programok. Az Álmos utca területének tervezett felszámolását indokolja, hogy egy magas minıségő lakókörnyezetbe ékelıdik be a volt laktanya területén, miközben befektetıi érdeklıdés van az egész terület lakókörnyezeti rehabilitációjára. Szegregált területek rehabilitációja A többi szegregált terület rehabilitációja szükséges, mely területeken elsıdleges a foglalkoztatás javítása és az ahhoz vezetı út, mint pl. oktatás támogatása. A területeken elsısorban támogatások igénybevételével kerülhet sor infrastrukturális fejlesztésekre.

Nagyavas Bábonyi-bérc Tatárdomb Puskin utca Vasgyári út – Új Gyıri fı tér tömbje Békeszálló telep

33

Kalló u. Csermıkei út menti terület Tatár utca Gizella utca Tetemvár Víkendtelep Mura u.

A területek fizikai rehabilitációja az alábbi eszközök szelektív, az egyes területekre szabott alkalmazásával történhet meg az egyes területeken:

Infrastrukturális fejlesztések (utak pormentesítése, szennyvízcsatorna bevezetése, indokolt esetben a csapadékvíz-elvezetés megoldása) javasoltak az egészségre káros lakókörnyezeti feltételek megszőntetésével. Lakásállomány folyamatos korszerősítése, mely igényelheti az alacsony alapterülető lakások összenyitását, amellyel csökkentethetı az adott területen a népsőrőség, mely következtében a lakók elköltöztetése lesz szükséges. A „barakk” jellegő, alapvetı lakhatási feltételnek nem megfelelı épületek lebontása, a rehabilitációra javasolt területeken. A szegregátumokban élı jogcímnélküliek, és önkényesek jogviszonyának rendezése ideiglenes szerzıdéssel. Az önkormányzatnak a lakóterület, illetve lakások rehabilitációját a fentiekben ismertetett foglalkoztatási feltételekhez kell kötnie (lsd 17. oldal). Környezetvédelmi programok indítása, mely részeként célként kell kitőznie a szennyezett területek megszüntetését, a hulladékok begyőjtését.

Ugyan a KSH kimutatásában az Avas lakótelep II. ütem nem számít szegregált területnek, de az önkormányzat az IVS keretében szociális célú rehabilitációs programot kíván indítani a lakótelep déli részén 2009-tıl. Feladat

Avas II. ütem déli része Szociális célú rehabilitációs program megvalósítása

Felelıs Miskolc MJV Önk. Felelıs osztálya, Miskolc Holding intézmények, lakásszövetkezetek, civil szervezetek

Forrás

Határidı

Indikátor

ÉMOP település-fejlesztési prioritás, szociális célú város-rehabilitáció komponens

20092011


A többi szegregált terület rehabilitációja során tervezett feladatokra a IV. fejezetben szegregátumonként teszünk javaslatot. Továbbá programot dolgoztunk ki a Lyukóvölgy rehabilitációjára is, amely szintén nem számít szegregátumnak. Feladat

Lyukóvölgy komplex rehabilitációja

Felelıs

Forrás

Határidı

Miskolc MJV és civil szervezetek

Svájci alap

20092015

34

Indikátor Kidolgozott és megvalósult komplex fejlesztési program

III.2. Lakhatási integráció és mobilizációs program A város átgondolja a lakástámogatási rendszerét, mely elveit az alábbiakban mutatjuk be. A munkaerıpiacról kiszorult emberek/családok csak állami/önkormányzati segítséggel képesek lakhatásuk biztonságát megırizni. A város elkötelezi magát, hogy lehetıségeihez mérten komplex (foglalkoztatás, oktatás, szociális támogatás stb.) segítséget nyújt ahhoz, hogy a substandard lakásban élık minél hamarabb a kor követelményeinek megfelelı standard (saját vagy önkormányzati tulajdonú) lakáshoz jussanak. Ugyanakkor a város arra is különös figyelmet fordít, hogy a leggyengébb társadalmi csoportok magasabb szintő közösségi szociális támogatásban részesüljenek, mert társadalmi mobilitásuknak ez az egyetlen esélye. A rendszeres életvitelre alkalmatlan lakáskörülmények javítására közvetlenebb ráhatása van az önkormányzatnak, ha a lakás önkormányzati tulajdonú, mintha magántulajdonú lenne.

Magántulajdonú lakások esetén az önkormányzatnak a leromlott lakóterületek rehabilitációjára az alábbi lehetıségei vannak: - Lakóingatlanok felvásárlása, majd a terület rehabilitációját követı értékesítése -

Lakóingatlan vásárlás segítése más területeken, tájékoztatás nyújtása finanszírozási, támogatási lehetıségekrıl

Ilyen akciókat lehet megvalósítani a jelentıs magán tulajdonnal rendelkezı lerobbant lakókörnyezetben, pl. Lyukóvölgyben, illetve a Nagyavason, Víkendtelepen. Muszkásoldalon. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetén az alább ábra szemléleti a lehetséges beavatkozásokat aszerint, hogy a fejlesztések célja az adott területen:

a bérlakások kiváltása új funkcióval, vagy a bérlakások megújítása, ami nem jár a bérlakás-állomány változásával.

35

Bérlakás-állomány lehetséges kezelése Jelentısen változik a bérlakás állomány

Beruházás

Lakók elhelyezése

Lakásbontás, majd új funkció fejlesztése

Nem változik a bérlakás állomány

Lakások felújítása, majd új funkció kialakítása

Lakások felújítása, újjáépítése

Önkormányzati tulajdonú lakásba

Lakás-vásárlás

Lakáscsere

Saját tulajdonú lakásba

Bérlakás-építés

Lakás-vásárlási támogatást kap

Az önkormányzatnak célja, hogy az önkormányzati bérlakások közül a komfort nélküli bérlakások számát csökkentse, melynek része, hogy a szegregált területeken a megüresedett bérlakásokba komfortosítás nélkül nem költöztet be új lakókat. Feladat Önkormányzati bérlakás állomány statisztikájának elkészítése a szegregátumokra (komfortfokozatok bemutatásával)

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

MIK Zrt.

-

2008

Elkészült statisztika

A lakás-felújításokkal párhuzamosan fokozatosan törekszik az önkormányzat a szegregátumok területén a szociális célú bérlakások számának, a korszerőtlen lakások számának és az alacsony státuszú lakosok térbeli koncentrációjának csökkentésére. A felújított, vagy új lakásokat úgy kell kialakítani, hogy lakásonként egyedileg szabályozhatóak és mérhetık legyenek az önkormányzati cégek által biztosított közüzemi szolgáltatások (távfőtés, vízellátás). Ez biztosíthatja, hogy a közüzemi díjak nem fizetése esetén a közüzemi szolgáltatások korlátozhatók vagy kizárhatók legyenek. Ezzel is ösztönözni kell a lakókat a rendszeres közüzemi díjfizetését.

36

Feladat Lakás-felújítások részeként végzett átalakítások és komfortosítások a szegregált területeken és az épületek 6 egybenyitása a komfortosítás során

Felelıs

MIK Zrt.

Forrás MIK Zrt. a bérleti díj bevételek terhére, illetve az éves költségvetés függvényében Svájci alap

Határidı

Indikátor

2009-15

Évente 25 db lakás

A fentiekkel összefüggésben az önkormányzatnak az adott évi költségvetés tervezésekor és a jövıbeni lakásfelújítási kötelezettségvállaláskor javasolt átgondolnia a lakásfelújításra fordított támogatásait, különös tekintettel a panellakások felújítására jelentkezı növekvı igényekre. A költségvetés tervezésekor készítendı kimutatásnak a szegregált és a nem szegregált területeken lévı összes lakásfelújítási támogatást kell bemutatnia. A lakástámogatásokon belül legalább 20%-nak kell lennie a szegregált területeken élık által érintett lakások felújításának (vagy a terület rehabilitációja részeként, vagy új lakásba való elhelyezéssel.) Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Lakás-felújítási támogatások (nem önkormányzati lakások esetén is) kimutatása, szegregátumonkénti aránya az adott évi költségvetés tervezésekor

Miskolc Képviselıtestület, MIK Zrt.

Önkormányzati saját erı és kapcsolódó támogatás

2009

Szegregált lakókörnyezetben élık kiemelt adósságkezelési támogatása, és a „kártyás” közmőszolgáltatások kiépítésének programja a lakhatás megtartásának érdekében

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, MIK Zrt., közüzemi szolgáltatók.

Önkormányzati saját erı és kapcsolódó támogatás Közüzemi szolgáltatók

2009

Indikátor Önkormányzati rendelet szabályozza a szociális törvényben meghatározott módon Önkormányzati rendelet szabályozza a szociális törvényben meghatározott módon

A kártyás elıfizetıs rendszer bevezetésére a közüzemi szolgáltatók közremőködésére is szükség van. Tekintettel arra, hogy a bevezetésének jelentısebb beruházási költsége van, ezért nem szorgalmazzák a rendszer mielıbbi bevezetését. Az önkormányzat az egyéni életstratégiák mentén törekszik a lakók lakáshelyzetének megoldására. A lakó számára felajánlja, hogy

másik komfortosabb bérlakásba költözhet, vagy

elsı lakáshoz jutási támogatást nyújt, amelyet a további finanszírozási (pl. szocpol.) lehetıségekkel együtt új lakás vásárlására fordíthat a bérlı. Az önkormányzat segíti a volt bérlıt a megfelelı lakás megtalálásában és biztosítja, hogy a lakáshoz jutási támogatást csak a lakásvásárlás céljára lehet felhasználni.

Az önkormányzat tájékoztatja a lakókat jövıbeni lakhatási feltételeik megoldásáról, várható rendszeres lakásfenntartási kiadásokról, mely ismeretében határozhatnak a lakók lakhatásuk megoldásáról. Az önkormányzat mindenesetben felajánlja a mentális, szociális támogatást, hogy segítse a lakók beilleszkedését az új lakókörnyezetbe. 6

A közterület-fejlesztési parkosítási feladat az egyedi szegregátumoknál jelennek meg, azok részletes intézkedéseinek meghatározása évrıl évre és éves költségvetési helyzet ismeretében szükséges.

37

Mivel az önkormányzat rendelkezik jelentısebb forrással a lepusztult lakóterületek megújítására, ezért csak olyan területen tervezi a telepek megújítását, ahol az ingatlangazdálkodási szempontból nem jelent veszteséget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lerobbant lakóterületeket (fejlesztés után vagy elıtt) olyan áron tudja értékesíteni, amibıl megoldható az adott területen élık elhelyezése (önkormányzati bérlakásban, vagy saját lakáshoz jutás támogatásával). Ez esetben is az önkormányzatnak, vagy a fejlesztı társaságnak javasolt hitelt felvenni a fentiekben ismertetett akció átmeneti finanszírozására, amit indokol, hogy az ingatlan értékesítésébıl származó bevételek késıbb jelentkeznek, mint az ott élık lakhatási problémáinak megoldása. Erre programot javasolt kidolgozni. A felszámolt telepeken, illetve szegregátumokban a lakósőrőség csökkentése érdekében a lakók új környezetben való elhelyezését az önkormányzatnak segíteni kell, melyre a következı eszközök állnak rendelkezésre: Meglévı bérlakások kiutalása. Ez a lehetıség korlátos, mert csak akkor jöhet számításba, ha valaki kiköltözik a bérlakásokból, - amire a jelenlegi kedvezı árak és nehéz jövedelmi helyzet miatt kevés az esély -, vagy valamilyen oknál (pl. elhalálozás) fogva nem lesz jogosult a lakás bérletére. Önkormányzat által a lakáspiacon megvett, vagy újonnan épített lakások kiutalása. Nagyszámú lakásvásárlás, vagy építés nem lehetséges, tekintettel az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetére és az állami támogatások hiányára. Szociálisan rászorulók számára kiutalandó új lakásépítés, vagy vásárlás csak akkor lehetséges, ha - az állam a tervezett akciókat vissza nem térítendı támogatással segíti (jelenleg nincs ilyen forrás – ROP szociális célú város-rehabilitációja csak az akcióterületeken lévı lakások külsı felújítására, vagy meglévı épületek bérlakássá való kialakítására nyújt támogatást)

-

szociális célú bérlakás építésére kamattámogatásos hitelt nyújt (pl. MFB Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram)

-

illetve a felszámolandó terület hasznosításából származó bevételeket viszszaforgatja az elköltözık lakhatásának megoldására.

Az utóbbi esetben szükséges, hogy a város egy átmeneti finanszírozási alappal (kb. 400-500 MFt értékben) rendelkezzen, mivel idıben elıbb kell megoldania a kiköltöztettek lakhatási problémáját, mint ahogy a terület hasznosításából származó bevételek megérkeznek. Ezt a rövid (közép) távú likviditási problémát lehetne áthidalni különbözı államilag támogatott pénzügyi konstrukció igénybe vételével (pl. Jessica program, vissza nem térítendı támogatás, tıkebefektetés, kedvezményes beruházási hitelprogram). Az önkormányzat szociális bérlakások építésével javítja a lakhatási feltételeket és építésük során nem segítik elı újabb szegregátum kialakulását.

38

Feladat Új lakások létesítésére finanszírozási program kidolgozása Új önkormányzati (szociális és piaci alapú) bérlakások létesítése

Felelıs

MIK Zrt.

Új önkormányzati (szociális és piaci alapú) bérlakások létesítése

Forrás

Határidı

-

2009

MFB Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram Állami támogatás Önkormányzati fejlesztési alap külsı finanszírozással

2011

2015

Indikátor Kidolgozott program Összhangban a telepek felszámolásával Összhangban a telepek felszámolásával

Segítségnyújtás a lakástulajdonhoz jutásban

Ezen cél, illetve a városban való letelepedés ösztönzése érdekében nyújtja az önkormányzat a fiatalok önálló életkezdési támogatását. A lakáselhelyezés kapcsán lehetısége van arra is az önkormányzatnak, vagy az adott terület fejlesztıjének, hogy nem bérlakással, hanem lakásvásárlási támogatással (lakástulajdonhoz való hozzájutással) segíti a kiköltöztettek végsı elhelyezését. A lakásvásárlási támogatással és a gyermekek után kapható szociális támogatással, valamint kedvezményes hitelekkel már kedvezı helyzetbe kerülhetnek egy önálló lakás, kisebb családi ház megvételére. Ugyanakkor félı, hogy a bérlakásokból kitörı családok egy része a város környéki, külterületi kiskertes övezetbe (lsd. Lyukóvölgy), vagy olcsón megszerezhetı rossz állapotú volt borházakban talál menedékhelyet. Ezért a városnak kísérnie, segítenie kell a lakásvásárlási akciót és lehetıség szerint a támogatást nem készpénzben kell odaadni a jogosultaknak, hanem a lakás értékesítınek kell közvetlenül eljuttatnia. Feladat Finanszírozási lehetıségekrıl tájékoztató program kidolgozása saját tulajdonú lakásvásárlásra Építési telkek kialakítása nem szegregált lakó-környezetben, a szegregátumból kilépı családok lakásvásárlás, lakásépítés támogatása alacsony- vagy kamatmentes kölcsönnel Családok átmeneti otthona

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

MIK Zrt. CKÖ

-

2009

Kidolgozott program


Állami támogatás (pl. MFB) Saját forrás

2009

A telekkiosztás szabályozása önkormányzati rendeletben


Állami támogatás

2013

Átmeneti otthon létrehozás

Miskolc városa támogatja a rászoruló családok aktív korú tagjait a munkaerı-piaci elhelyezkedésben, ezáltal segítve ıket abban, hogy felújított bérlakáshoz jussanak. Lehetıség szerint a szegregátumban élı munkaképes korúak számára képzéssel egybe kötött foglalkoztatási programot kell indítani (pl. Városgazda Kht, vagy egy civil szervezet alkalmazásában), mely keretében részt vesznek a megújítandó és általuk jövıben lakott lakások, illetve lakókörnyezet megújításában, kialakításában. Képzéssel, életvezetési tanácsadással egybekötött foglalkoztatási programot lehet indítani

39

férfiak számára építıipari, fémmegmunkálás, faipari, kertészeti szakterületeken. A lakás, lakókörnyezeti felújításhoz kapcsolódó foglalkoztatási programot össze kell hangolni a MIK Zrt. lakás-felújítási tevékenységével. Nık számára is szükséges foglalkoztatási, illetve közösségépítı programok indítása háztartásvezetéssel (pl. szakács, konyhai kisegítı, varrás, családgondozás) összefüggı területeken.

Feladat Lakás-felújításokhoz kapcsolódó foglalkoztatási program kidolgozása

Lakás-felújításokat kísérı foglalkoztatási programok megvalósítása

Felelıs MIK Zrt, Munkaügyi kirendeltség

MIK Zrt.

Forrás

Határidı

Indikátor

-

2009

Kidolgozott program

2011

50 fı bevonása a foglalkoztatási programokba a szegregátumokban élık közül

TAMOP 1.4.1 Alternatív Munkaerı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizalt programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért Saját erı Svájci Alap

A szegregált területek kezelése, legyen az megszőntetés, vagy rehabilitáció igényelheti a területrıl a lakók elköltöztetését. A lakók elköltözetésére javasolt mindig az érintettek bevonásával mobilizációs programot kialakítani, melynek tartalmában törekedni kell az alábbi elvek betartására:

A lakókörnyezet kijelölésénél törekedni kell az újabb szegregátum kialakulásának megelızésére (pl. nem javasolt az Avas II. ütemben további önkormányzati bérlakások megvásárlása), az elköltözéseknek összességében az alacsony státuszú lakosok területi koncentrációjának csökkentését kell szolgálnia; A felajánlott lakás(ok), amely(ek) nem lehetnek félkomfortosnál (villany, vízcsatorna, egyedi főtés) alacsonyabb(ak), fenntartási költségei legyenek összhangban az adott család jövedelmi viszonyaival, miközben a bérlıknek legyen lehetıségük a fenntartási költségek befolyásolására (egyedi mérıórák, kártyás fogyasztóórák); Az új lakások a lakókkal egyeztetve kerüljenek kijelölésre, mely kapcsán minden lakónak legalább két lakást kell felajánlani, ezzel is megadva a lehetıséget, hogy a választott új lakókörnyezet illeszkedjen a lakók életviteléhez A felajánlott lakás, vagy lakókörnyezet kialakításába foglalkoztatási programok, vagy közösségi programok révén kötelezın be kell vonni az aktív korú lakókat A felajánlott lakások elhelyezkedése vegye figyelembe a családi és egyéni szociális kötıdéseket (Pl. családi kapcsolatok, iskolai beilleszkedés) Az új lakókörnyezetben is elérhetıek legyenek az alapvetı közszolgáltatások (pl. óvoda, általános iskola, háziorvosi rendelı)

40

Családsegítı, mentális tanácsadás nyújtásával lehetıséget adni az új lakókörnyezetbe költözık számára Lakásváltást támogató szakemberek alkalmazása Feladat

Lakás-mobilizációs elvek végleges kialakítása

Felelıs Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya MIK Zrt. CKÖ Családsegítı szolgálat Civil szervezetek

41

Forrás

Határidı

Indikátor

-

2009

Kidolgozott lakás mobilizációs elvek

III.3. Oktatási integráció az érintett gyerekek számára A fejezet az oktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés javaslati része alapján készült el. A konkrét javaslatokat majd az esélyegyenlıségi terv fogja tartalmazni.

Az esélyegyenlıség biztosításának elérése érdekében tervezett intézkedések elıkészítését a minél pontosabb adatgyőjtés és adatnyilvántartás kell, hogy megelızze. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknek a település óvodáiban és iskoláiban, a különbözı tagintézményekben történı arányos elhelyezésére törekedni kell. Így több intézmény juthat az integrációs normatíva felvételének lehetıségéhez, illetve biztosított a megfelelı minıségő nevelés/ oktatáshoz való hozzáférés. Tekintettel arra, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézmények száma magas a településen, illetve, hogy ezen intézményekben rendkívül elenyészı a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya, ezért keresni kell a közoktatási együttmőködési megállapodások (és adatszolgáltatás) megkötésének lehetıségét az egyéb fenntartású intézményekkel. Mivel a telepszerő lakókörnyezetben lévı közoktatási intézményekben a hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya magas, ezért a körzethatárok módosításának folyamatos figyelemmel kísérése indokolt, valamint egyes tagintézmények megszőntetése javasolt, a szegregációs folyamatok megállítása érdekében. Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Körzethatárok évenkénti felülvizsgálata a HH-s és HHH-s gyermekek számának intézmények közötti kiegyenlítése érdekében

Miskolc MJV Közgyőlése

-

2009-13

Évenkénti felülvizsgálat

Az iskolán belüli szegregáció elkerülése érdekében biztosítani kell, hogy a hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók ne koncentrálódjanak külön osztályokba, hozzáférhessenek az emelt szintő és a két tanítási nyelvő oktatáshoz, minél több tanórán kívüli tevékenységekben, szakkörökben, iskolaotthonos és napközi otthonos nevelésben vegyenek részt. Az erre irányuló intézkedés indokolt. Az osztályok közötti szegregációs folyamatokat folyamatosan vizsgálja az önkormányzat, különös tekintettel a beiratkozáskor. A pedagógiai programokban biztosítva legyen a székhely és tagintézmények közötti átjárhatóság. A városban évente kb. 2669 fı gyermek kerül érettségit adó középiskolába. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek továbbtanulási mutatói rendkívül rosszak. Elsısorban a szakiskolai képzésekben nyernek felvételt. Az érettségit adó középiskolákban és a minıségi szakképzést biztosító szakiskolákban

42

történı továbbtanulás elérése érdekében beavatkozásra van szükség. Ugyancsak súlyos problémát jelent, hogy a középiskolák harmadik-negyedik évfolyamán jóval alacsonyabb a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya, mint a középiskolák elsı két évfolyamán. Ez egyértelmően lemorzsolódásukat mutatja. Lemorzsolódás aránya a HH-s tanulók esetében a középfokú intézményekben az összes tanulólétszám 1,13 %-a, míg a HHH-sok aránya 0,60 %. Törekszünk arra, hogy ez az arány évrıl-évre csökkenjen, de jelenleg is jóval az országos átlag alatt van. (országos átlag 2,11 %) A lemorzsolódás ellen iskolán-belüli, és melletti támogató szolgáltatásokra, fejlesztésekre, programok tervezésére és megvalósítására van szükség. Fel kell tárni a hiányzó adatokat, a telepi/ telepszerő szegregált lakókörnyezetet, és az ott élı gyermekek/ tanulók helyzetét az oktatási esélyegyenlıségi programban. Az esélyegyenlıségi program megvalósításában segítséget nyújtanának az alábbi jogszabályi intézkedések, döntések változásai: - 3 éves kortól történı kötelezı óvodai beíratás, -

kötelezı beiskolázási körzetek,

-

szabad iskolaválasztás megszüntetése,

-

egyéb fenntartású intézmények beiskolázási körzethez kapcsolódó kötelezı feladatellátása.

A korai óvodáztatás az egyetlen kulcsa annak, hogy a gyermekkorban összeszedett fejlıdési hátrányokat be lehessen hozni. Az óvodáskorú gyerekek esetében törekszünk arra, hogy a korosztály legalább 80 %-a 3 éves kortól igénybe vegye az ellátást. (Megjegyezzük, hogy a jelentkezıket 100 %-ban óvodai nevelésben tudja a város jelenleg is részesíteni.) Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Korai fejlesztés, családi napközi, és egyéb nevelési-oktatási programok, szolgáltatások létrehozása


ÉMOP

2009-13

Az óvodából kimaradó gyermekek bevonása, a rendszertelenül járó HHH gyermekek teljes ellátása, korai fejlesztés a HH/HHH gyermekek számára


TAMOP, saját forrás

2009-13

Indikátor A szolgáltatások alkalmazása 2013-ra a város önkormányzati fenntartású öszszes intézményében 21013 –ra a gyermekek 80%ának átlagos óvodába járatása

Az iskolákban óvodákban fontos a gyermekek kompetenciáit, képességeit fejlesztı módszerek minél szélesebb körben való elterjesztése és általánossá válása Miskolc intézményeiben. Lépésrıl-lépésre kompetencia program már kb. 14 éve mőködik a városban, melyben a Fazola Ált iskola járt élen. A program eredményeként megháromszorozódott a középiskolában továbbtanulók száma.

43

Feladat Kompetencia alapú oktatásinevelési programok elterjesztése (pl.: kompetencia-alapú oktatás, biztos kezdet program, lépésrıllépésre program kiterjesztése, kedves-ház program, stb.) Pedagógiai szakszolgálatok bıvítése Roma dajka, mentor, stb. foglalkoztatása a közoktatási intézményekben Napközi otthoni ellátás kiterjesztése, a HH/HHH tanulók minél nagyobb arányú délutáni fejlesztése

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály

TAMOP Továbbképzési keret Roma education fund

2009-13

Évi 100 tanár, nevelı bevonása

Állami normatíva

2013

Teljes körő szolgáltatás nyújtása

Foglalkoztatási támogatás, közhasznú program

2009-13

Év 10 személy foglalkoztatása

-

2009-13

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály Intézmények, Munkaügyi kirendeltség Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály Intézmények, civil szervezetek, szülık

Az iskoláztatás érdekében továbbá fontos, hogy a város a helyi közösségi közlekedését hozzáigazítsa az oktatási idıszakhoz a város szélén lévı szegregátumok érdekében. Ez akár iskolabusz indítását is szükségesé teheti, pl. Lyukóvölgybıl, Víkendteleprıl. Feladat Iskolába, óvodába járás közösségi közlekedésének megoldása Lyukóvölgybıl, Víkendteleprıl

Felelıs Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztály, MKV

Forrás

Határidı

Indikátor

Saját forrás

20082009

Megoldott közlekedés

Az önkormányzat ösztönözni, hogy minél több halmozottan hátrányos helyzető diák és mentora kapcsolódjon be az útravaló ösztöndíj programba, minél többen jelentkezzenek Miskolcról. Az ösztöndíj program lehetıséget ad

a tanulók felkészítésére az érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra a középiskola befejezés támogatására a szakma tanulás ösztönzésére, amely a munkaerıpiac igényei és a beiskolázás közötti kapcsolatot hivatott megteremteni. Feladat


Felelıs Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya CKÖ bevonásával

Forrás

Határidı

Indikátor


2009-13


44

Feladat Felsısokú oktatásban résztvevık támogatása Bursa Humgarica ösztöndíjjal és további ösztöndíj programok figyelemmel kísérése, a pályázati részvétel ösztönzése, helyi tehetséggondozó támogatás a HH tanulók számára.

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor


Egyéb állami és civil ösztöndíj programok

2009-15

Évi 50 diák támogatása

Tanoda program további fejlesztése szükséges a városban a Vasgyár környékén 2009-ben, amely a Miskolc-Közép városrészben található szegregátumban élıket segítené elsısorban. (Számozott utcák, Békeszálló telep, Vasgyári szegregátum, Tatár u. Nagyavas, Kalló u., Puskin u. ) Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı 2009

Tanodák létrehozása, mőködtetése, alapvetıen a szociálizáció támogatására

Romero Egyesület CKÖ


2011

2015

Indikátor Évi 60 diák rendszeres részvétele Évi 120 diák rendszeres részvétele Évi 250 diák rendszeres részvétele

A városban meggondolandó hosszú távon nemzetiségi középiskola létesítése, amennyiben azt valamely helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi és támogatja. Feladat Táboroztatás szegregátumokban élıknek

a

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

CKÖ Civil szervezetek

Állami pályázati támogatás (SZCSM)

2009-13

Évente 100 fı

Az oktatás területén további feladatok elvégzése szükséges, melyek az esélyegyenlıség javítása, illetve megırzése érdekében további feladatokat írhatnak elı. Feladat Közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzéshez szükséges hiányzó adatok pótlása, a gyermekek HHH beazonosítása, szülıi nyilatkoztatás elvégzése, ezt követıen a helyzetelemzés átdolgozása Oktatási intézmények és a szegregátumok kapcsolatának elemzése

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya

-

2008.10.30


Miskolc MJV Közgyőlése, Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, CKÖ, Civil szervezetek

Oktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés terv módosítása részeként

2008

Elemzés elkészítése

45

Közoktatási esélyegyenlıségi intézkedési terv kidolgozása az újradolgozott helyzetelemzés szerint Oktatási szegregáció megszüntetése, az esélyegyenlıség biztosítása, és elısegítése közoktatási szervezési és támogató intézkedéssel (csoportok és osztályok közötti, iskolák, és tagintézmények közötti stb.)


-

Miskolc MJV Közgyőlése, Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya

TAMOP, Esélyegyenlıségi program megvalósítására

2008.12.31.


2008-10

A szabályozásnak teljes mértékben megfelelı mőködés

Az Antiszegregációs terv csak felsorolja a szegregátumok közeli oktatási intézményeket (7. melléklet). További elemzés szükséges az szegregátumok és az oktatási esélyegyenlıség témájában. Ennek megfelelıen az egyes szegregátumok elemzésénél nem történt meg az oktatással való kapcsolat értékelése, amit nehezített, hogy nem álltak rendelkezésre adatok szegregátumonként, hogy az ott élık közül ki melyik oktatási-nevelési intézménybe jár. Az oktatás területén a jelen dokumentumban nem szereplı feladatokat a Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat mőködtetési és fejlesztési terve, 2007-2013 tartalmazza.

III.4. Foglalkoztatás A foglalkoztatás kulcskérdés a szegregátumok felszámolásában. Az egyes területek rehabilitációja részeként elsısorban az ott élık élet, jövedelmi helyzetén kell javítani, foglalkoztatásukat kell ösztönözni képzéssel, foglalkoztatási programokkal. A foglalkoztatás révén keletkezhet az a jövedelem, ami képessé teszi az érintett lakosságot egy magasabb színvonalú lakó-, lakáskörnyezet fenntartására. A beavatkozások célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerıpiaci integrációjának elısegítése képzési, átképzési, munkahely-teremtési, elhelyezkedést segítı stb. programokkal. A foglalkoztatás javítása érdekében elsıdlegesen törekedni kell, hogy a munkanélkülivé vált személyeket minél hamarabb vissza lehessen vezetni a munka világába, illetve a hivatalos foglalkoztatási zónába tereljék azokat, akik jelenleg illegálisan, nem hivatalosan, de még munkával (pl. hulladékgyőjtés, kiskereskedelem) keresnek jövedelmet maguknak. A lakosok integrációja szempontjából nem utolsó szempont a foglalkoztatás pozitív szocializációs hatása sem, mely alapvetıen feltételez egy társadalmilag elfogadott viselkedési norma betartását. Ugyanakkor érdemes leszögezni, hogy abban a környezetben, ahol többgenerációs a munkanélküliség, több erıforrás szükséges a rendszeres foglalkoztatás elısegítésére.

46

III.4.1. Munkába állás segítése Az elhelyezkedés segítését tanácsadással, információszolgáltatással kell ösztönözni. Ennek érdekében hazai és EU támogatások igénybevételével a munkaügyi központtal együttmőködve javasolt foglakoztatási információs pontok (FIP) mőködésének folytatása a város különbözı pontjain. Az információs pontokban javasolt olyan tanácsadók alkalmazása az adott területen meghatározó tevékenységet folytató szociális szolgáltató szervezetben, akik kimennek a szegregált területekre és személyre szabott konzultációval próbálnak segíteni az elhelyezkedésben, vagy ahhoz szükséges képzési, egyéb foglalkoztatási programokban való részvétel ösztönzésében. Feladat

Felelıs

Foglalkoztatási Információs Pontok tartós mőködtetése a városi szociális szolgáltató szervezetek bevonásával

Közremőködik: Miskolci Munkaügyi Kirendeltség

Forrás Munkaügyi kirendeltség által kezelt forrása TAMOP 5.3.1 „Elsı lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezık képessé tevı és önálló életvitelt elısegítı programjai

Határidı

Indikátor

2009

5 fı alkalmazása

Az önkormányzat tervezi, hogy a pályakezdı munkanélküliek, fiatalok elhelyezkedésének segítésére az „Esélyek házában” egy karrierközpontot alakít ki. A karrierközpont munkatársai hasonlóan a FIP-ek munkatársaihoz személyre szabottan a lakókörnyezetben, illetve iskolákban is nyújtanának tanácsokat. Feladat Karrier központ létrehozása pályakezdı fiataloknak, integrált közösségi tér civil szervezetekkel, szolgáltatásaikkal, kulturális és egyéb kezdeményezésekkel

Felelıs Miskolc MJV Önk. Oktatási Osztály Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonásával

Forrás

Határidı

Indikátor

TAMOP 2.2.2 Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

2011

Létrejön a karrier központ

III.4.2. Képzés A szegregált területen élık képzettségének és kompetenciáinak javítására javasolt képzési programok indítása a Munkaügyi Központtal közösen, részben hazai, részben az EU támogatások felhasználásával. A képzési programok szervezését, illetve a szegregált területen élık beiskolázását segítheti a foglalkoztatási tanácsadó, családsegítı szolgálat és civil szervezet. Az alábbi szakterületen a szegregátumokban lakók képzését javasolt elısegíteni, az indikátorok a szegregátumokban lakó aktív korúakra vonatkoznak. III.4.3. Kompetencia jellegő képzések A kompetencia-fejlesztési programokat tanfolyam formájában az alábbi területen lehetne indítani, pl.:

47

írástudás, olvasási, szövegértési készség fejlesztése idegen nyelvismereti képzés számítógép használata.

Feladat

Felelıs Családsegítı szolgálat támogatásával, Civil szervezetek és a Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonása a képzésbe

Kompetencia jellegő képzések

Forrás

Határidı

Indikátor

TAMOP 2.1.2 Munkaerıpiaci kulcskompetenciák fejlesztése

2009-13

50 fı részvétele a képzéseken

III.4.4. Nyolc általános iskolai végzettség megszerzésének támogatása Feladat

Nyolc általános iskolai végzettség megszerzésének támogatása

Felelıs Családsegítı szolgálat támogatásával Civil szervezetek és a Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonása a képzésbe

Forrás

Határidı

Indikátor


2009-13


III.4.5. Szakmaszerzés támogatása A városi és általános munkaerı-keresleti trendekben megjelenı hiányszakmákban a szegregátumban lakók felkészültségének megfelelı képzési programok indítása. Feladat Szakmaszerzés támogatása 8 osztállyal rendelkezık részére felnıttképzés keretében OKJ végzettség, illetve érettségi megszerzésének elısegítése

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Családsegítı szolgálat támogatásával Civil szervezetek és a Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonása a képzésbe


2009-13

Évente 50 fı részvétele a képzéseken

III.4.6. Tartós munkanélküliek, fogyatékkal élık foglalkoztatási programjai A szegregált területen élı tartós munkanélküliek számára képzéssel, életvezetési, mentálhigiéniás tanácsadással egybekötött foglalkoztatási programok indítása szükséges. A foglalkoztatási programok során törekedni kell a megújítandó lakókörnyezetben való munkavégzésre, illetve a kapcsolatteremtésre a foglalkoztatás, képzés tárgyában tevékenykedı piaci viszonyok között mőködı vállalkozásokkal a jövıbeni továbbfoglalkoztatás miatt. A városban közcélú, szociális foglalkoztatási programokat részben a Városgazda Kht., illetve civil szervezetek szerveznek. Javasolt, hogy a Városgazda Kht. jövıen csak a közterület karbantartásában rendszeresen dolgozó

48

közmunkásokat foglalkoztassa. Önkormányzati saját beruházás esetén helyi alacsony státuszú embereket foglalkoztassanak. A foglalkoztatási programok megvalósításban nagy szerepük van a városban a civil szervezeteknek. A fogyatékkal élık foglalkoztatását a városban Szimbiózis Egyesület, illetve a nık foglalkoztatásnak elısegítését a RECIK szervezi sikeresen. Romák számára is indultak foglalkoztatási programok, pl. a Romero egyesület és a Térkép Kht. kezdeményezésében. A városban további jelentıs foglalkoztatás szervezı a HÍD Egyesület. Ezek mellett javasolt a városnak fejleszteni a kapacitásait, vagy egy civil szervezettel együttmőködnie a komplex foglalkoztatási programok hatékony lebonyolításában. Miskolc a korábbiakhoz képest jobban kíván élni a foglalkoztatási célú pályázatok nyújtotta lehetıségekkel. Feladat Önkormányzati beruházásokban való részvétel Közcélú foglalkoztatási programok indítása

Közhasznú foglalkoztatási programok megvalósítása, különösképpen a közoktatási intézményekben pedellusként, családi koordinátorként

Egyéb foglalkoztatási programok szervezésének ösztönzése

Felelıs MIK Zrt. építıipari részlege Miskolci Munkaügyi Kirendeltség bevonásával Miskolci Városgazda Kht. Miskolci Munkaügyi Kirendeltség, Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás bevonásával Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei Miskolci Munkaügyi Kirendeltség, Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás bevonásával

Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek (pl. Szimbiózis alapítvány, Térkép egyesület, stb.) CKÖ

Forrás

Határidı

Indikátor

Önkormányzati forrás, állami támogatások

folyamatos

Évente 10 fı foglalkoztatása

Munkaerıpiaci alap közcélú foglalkoztatási programja

2009-13


Munkaerıpiaci alap közhasznú foglalkoztatási programja

2009-13


TAMOP 1.4.1 Alternatív Munkaerı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizalt programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész

2009-13


Javasolt, hogy az önkormányzat oly módon írja ki a közbeszerzési eljárások felhívásait, hogy preferálja miskolci tartós munkanélküliek, alacsony végzettségőek foglalkoztatását. Továbbá célszerő lenne a közterület-fenntartás területén olyan miskolciakat foglalkoztatni, akik a szegregátumokban élnek.

49

III.5. Közösség-fejlesztés A szegregált lakókörnyezetben javasolt a közösségi élet fejlesztése. Ehhez szükséges a közösségi programok szerevezését biztosító infrastruktúra fejlesztése, korszerősítése, illetve közösségi programok szervezésével foglalkozók alkalmazása, vagy civil szervezetek támogatása. A területeken olyan személyek, szervezetek megtalálása és támogatása célszerő, akik mozgósítani tudják a szegregátumban lakókat közös programokra, lakóterületi akciókra (pl. kulturális, sport, egészségmegırzést, környezettudatos magatartást támogató rendezvények). A támogatandó programok kiválasztásának elvei: pl. célcsoport köre, szervezett programok tartalma; civil szervezet képessége a rendezvényszervezésére. A közösségi akció, program igazán akkor hatékony, ha integrált, tehát úgy valósul meg, hogy azt a többségi oldal is igénybe veszi. Ezen túl lehetıség van egy szegregátumban élı szegénységi szubkultúrának befolyásolására, közösségi aktivitásra egyéb projektekkel, közösség-fejlesztéssel. Feladat Szegregátumokban közösségi programok megvalósításának támogatása civil szervezetek által Együttmőködés, programok tervezése, fejlesztési tervek összehangolása, város nagy rendezvényein, pl. kocsonya vagy opera fesztivál, esélyegyenlıségi programok

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Miskolci MJV Önkormányzat felelıs osztályai, CKÖ Civil szervezetek

Önkormányzati Mecénás Alap TAMOP 5.5.1. Közösségi kezdeményezések, programok támogatása

2009-13

Évi 25 program

Miskolci MJV Önkormányzat vállalatai egyéb rendezvényszerzık CKÖ Civil szervezetek

-

2009-13

Folyamatos

Az infrastruktúra fejlesztés keretében javasolt a szegregált területeken, vagy azok közelében:

játszóterek, szabadtéri sportpályák kialakítása kisebb parkok, terek kialakítása fedett közösségi helyiségek kialakítása, melyek alkalmasak lehetnek a képzési programok, kisebb rendezvények lebonyolítására.

Feladat

Felelıs

Forrás

Közösségi terek felújítása, kialakítása

Miskolci MJV Önkormányzat felelıs osztályai, Miskolc Holding

Önkormányzati költségvetés, állami támogatások

Határidı

Indikátor

2009-13

Az éves költségvetési egyeztetéseken kerül eldöntésre

A konkrét beruházásokat az egyes szegregátumok esetén kell majd a késıbbiekben a pontos ütemtervbe megtervezni. A diszkrimináció csökkentése érdekében is szükséges feladatokat elvégezni.

50

Feladat Antidiszkriminációs programok indítása – különösen az önkormányzati médiumok bevonásával), hogy csökkenjen a romákkal szembeni ellenérzés Civil szervezetek támogatása az antidiszkriminációs törvény végrehajtására

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

MIKOM CKÖ Romero Egyesület

TAMOP 5.5.4 Antidiszkriminácios média programok és jogvédı tevékenység támogatása

2009

1 program elindul

Romero Egyesület, további civil szervezetek

Demokratikus jogok fejlesztésért alapítvány

2008

1 program, 3 megyei bázis

III.6. A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása III.6.1. Szociális ellátás A Miskolci Családsegítı Központ és az Iránytő Avasi Szociális Szolgálat (ezen belül mőködik a gyermekjóléti szolgálat) intenzív jelenléte szükséges a szegregált területeken. Ehhez kapacitásbıvítés kell, mert jelenleg egy családgondozóra kb. 400 háztartás jut. Javasolt a családsegítı szolgálat bıvítése kapcsán romák alkalmazása, hogy párban lássanak el nem romák és romák tanácsadási feladatokat, hogy oldják az elıítéleteket, illetve javítsák a tanácsadás hitelességét, valamint pozitív viselkedési mintát mutassanak. Javasolt a szegregált területen élı jobb képességő roma aszszonyok kiemelése és képzés (pl. háztartásvezetés, családsegítés, gyermekgondozás) utáni alkalmazása a családgondozásban, védınıi hálózatban. Minden olyan roma származású személyt tudnak alkalmazni az intézmények – különféle családsegítéssel kapcsolatos munkakörökben – akiknek a végzettsége megfelel az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben elıírtaknak! Az Önkormányzat a Miskolci Munkaügyi Kirendeltséggel közösen szervez képzést roma személyek számára a szociális és gyermekjólét területén mentorrendszerben. A képzésen résztvevıket közhasznú foglalkoztatás keretében a város szociális intézményeiben foglalkoztatnák. Továbbá a város évente 1 fı roma származású pedagógiai vagy szociális szakos fıiskolai vagy egyetemi hallgató tanumányait tanulmányi szerzıdéssel támogatja, és diplomája megszerzése után munkahelyet biztosít számára a város valamely intézményében. A családgondozó szolgálat, az oktatási intézmények, a háziorvosok, közösség szervezık, illetve a foglalkoztatási tanácsadók szoros együttmőködése kell a problémás élethelyzetek minél hamarabbi, illetve pontosabb felismeréséhez.

51

Feladat Információs fórum szervezése a legjelentısebb szegregátumokban az egészségügyi, szociális ellátásában, oktatásban-nevelésben, foglalkoztatásban dolgozók részvételével

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Családsegítı szolgálat CKÖ

-

2009 2013

Évente szegregátumonként legalább 3 fórum

III.6.2. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás intézményei és a kórházak elérhetıek a város és ezen belül a szegregált területen lakók számára is. Az egészségügyi szolgáltatás elérhetıségében csak ott van probléma, ahol a rossz állapotú utak korlátozzák a mentık eljutását a lakóházakig. Ezeken a területeken elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése, amit az egyes szegregátumoknál jelzünk. Borosd-Abaúj-Zemplén megye az elmúlt években nagyot lépett elıre egészség-megelızés, illetve a betegségek korai felismerése területén. EU támogatással valósítottak meg Miskolcon egy Térségi Diagnosztikai és Szőrıközpontot. A szőrıközpont részeként három mobil szőrıcentrum mőködik a megyében, így a városban is. Az elsıdlegesen tüdıszőrésre alkalmas mozgó szőrıállomások eljutnak szinte mindenhova, így a szegregált lakóterületek közelébe is. Javasolt, hogy a szőrıbuszok eredményei hatékonyabbak legyenek, illetve a szőrésen való részvételt honorálni lehessen valamilyen díjazással (pl. tisztasági csomaggal). Továbbá javítani kell a szőrıbuszok mőködésének hatékonyságát, és az eredményeket minél gyorsabban vissza kell csatolni a szőréseken részt vettek felé. Feladat Mobil szőrıbusz program (helyi roma lakosok megvalósításban való tevékeny közremőködésével, pl. asszisztensként) a szegregátumokban

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Térségi Diagnosztikai és Szőrıközpont

-

20092013

Évente egy alkalommal

A jövıben nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, az egészség javítására, mely szempontot javasolt érvényesíteni a közösségi programok támogatása során is. Feladat Egészséges életmódra nevelés, védınıi szolgálat fejlesztése

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Miskolc MJV felelıs osztálya

-

20092013

Folyamatos tevékenység

A védınık mellett mőködı mentorok feladatkörét ki kell bıvíteni egészségügyi tanácsadó területen is.

52

További feladat az illegális hulladéklerakók felszámolása, lakókörnyezetre ártalmas hulladék-győjtıhelyek megszőntetése. Feladat Illegális hulladéklerakók felszámolása

Felelıs Miskolc MJV felelıs osztálya

Forrás -

53

Határidı 20092013

Indikátor Folyamatos tevékenység

IV. Szegregátumok egyedi elemzése, kezelése7 A 100 fınél nagyobb szegregátumokra konkrét intézkedési tervet kell készíteni, melyeket az egyedi szegregátumok bemutatása tartalmazza.

IV.1. Miskolc – közép városrész

7

Az egyes szegregátumokban tervezett feladatait a város tervezett költségvetése ismerétben évente kell kijelölni a 2009. évi költségvetéstıl kezdıdıen.

54

Mutató megnevezése (2001 népszámlálás)

1. Tatárdomb

2. Puskin u


8. Elsı-negyedik u.

9. Vasgyári út

Állandó népesség száma (2007. dec 31.) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Lakásállomány (db)

353 311 25,7 62,7 11,6 61,0

288 258 23,3 60,1 16,7 63,2

795 823 33,9 58,1 8,0 82,4

26 84 25,0 61,9 13,1 65,4

124 115 27,0 62,6 10,4 58,3

0,5 72,8

3,8 81,9

0,2 85,6

0,0 73,1

4,2 72,2

52,3

56,8

72,2

53,9

50,0

72,0

74,0

77,0

64,3

75,7

25,7 67,9

18,1 66,7

13,9 84,1

25,9 64,3

26,0 65,0

61,5 39,1 25,3

74,1 55,2 26,9

73,9 63,5 25,4

52,4 53,3 43,3

71,4 28,6 10,7

25,1

31,6

36,0

26,9

19,4

87

84

201

23

45

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

49,4 48,8

75,0 75,0

98,0 97,9

91,3 90,5

64,4 63,4

16,3

63,8

52,9

38,1

58,5

55

IV.1.1.Tatárdomb (Fenyves u. - Verseny u. - Csille u. - Üllı u. - Csákány u. - Boróka u. - Mongol u.)

Városrész neve: Miskolc-közép városrész Városfejlesztési stratégia célja: a terület rehabilitációja, fı eszköz a foglalkoztatás javítása Elemzés A terület a város nyugati részén, szép természeti környezetben, fenyvesekkel határolt erdı terület mellett van. A terület családi házas övezet, ahol minden lakás magántulajdon. A területen régen a DIGÉP, LKM dolgozói laktak. A terület lakossága vegyes összetételő, a roma lakosság aránya a Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyilatkozata alapján kb. 30%-os. A bejelölt terület lakossága 2001hez képest közel 10%-kal nıtt. Lakossága a városi átlaghoz képest fiatal, a gyermekek aránya jóval nagyobb a városi átlagnál. A területen viszonylag nagyszámban élnek csökkent munkaképességőek. A lakosság több mint 60%-a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, miközben alacsony a foglalkoztatottak aránya (25%), ami közel fele a városi átlagnak. Az alacsony foglalkoztatottsággal párhuzamosan magas a munkanélküliek, ezen belül is a tartós munkanélküliek aránya. A területen élık egy része piacon árul, szabad kereskedık, akiknek nincs bejelentett munkahelyük, a feketegazdaságban dolgoznak. A terület közelében találhatók nagyobb számú foglalkoztatottakat alkalmazó munkahelyek, pl. a kenyérgyár és a Shinwa.

56

A közmővesített lakóterületen ugyanakkor a lakások közel fele alacsony komfortfokozatú. Fejlesztési javaslatok Feladat

Képzési programok indítása

Vállalkozóvá válás elısegítése, tanácsadás, képzés igénybevételével

Foglalkoztatási programokban való részvétel

Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösztönzése Zöld területek megújítása, szabadidı elöltésére alkalmas tér, ezen belül a gyermekek számára játszótér, szabadtéri sportpálya kialakítása Utak korszerősítése a területen

Felelıs Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei Miskolci Munkaügyi Kirendeltség Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek Miskolci Munkaügyi Kirendeltség Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek

Forrás

Határidı

Indikátor

TAMOP 2.1.1 Lépj egyet elıre program TAMOP 2.1.2 Munkaerı-piaci kulcskompetenciák fejlesztése

2009-13

Évi 10 fı részvétele képzési programban


2009-13


Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei Miskolci Munkaügyi Kirendeltség Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek

Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási programja TAMOP 1.4.1 Alternatív Munkaerı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizalt programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész

2009-13




2009-13



Önkormányzati forrás, Svájci Alap

2010-15

Létesített, felújított játszótér



2010-15

Legalább egy utca felújítása

57

IV.1.2.Puskin u. (Gózon L. u. - vasút - Gózon L. u. - Puskin u. - Örös u. - Kabar u. - Gózon L. u.)

Városrész neve: Miskolc-közép városrész Városfejlesztési stratégia célja: terület rehabilitációja Elemzés Puskin utcai terület a Vasgyár fejlesztésével együtt fejlıdött, a területen téglaházakban tiszteknek, a gyári munkások különbözı csoportjainak építettek lakásokat. A terület helyi örökségvédelmi területnek számít, mőemlékvédelmi szempontból értékes épületeknek ad helyet, a rehabilitációja folyamatban van. Egyre több, jól szituált család költözik be a területre, megveszik, majd felújítják a sajátos, ódon hangulatot árasztó téglával burkolt lakásokat. A terület lakossága 2001 óta kb. 20 fıvel nıtt. A kijelölt szegregátumnak számító területen a városi átlagot meghaladta a gyermekek száma (23%) 2001-ben az aktív korúak több mint 80%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, miközben az aktív korú lakosság több mint 60%-a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A munkanélküliség több mint 50%-os volt 2001-ben, akiknek több mint fele tartós munkanélkülinek számított. A terület 84 lakásából 67 önkormányzati lakás. Az összes lakás háromnegyede alacsony komfortfokozatú és rendkívül magas, 63%-os az egyszobás lakások aránya. A tágabb területen található egy közösségi ház, mely nincs teljesen kihasználva, az épület lehetıséget ad további programok, rendezvények megszervezésére. A sző-

58

kebb területen található egy un. lepény épület, mely önkormányzati tulajdonban van és alkalmas lehet közösségi célokra átalakítás után. A területhez közel található a Fazola Henrik Általános iskola, illetve óvoda, ahová a környék gyerekei járnak. Az iskolában magas a roma tanulók, hhh gyerekek aránya. Az intézmény rendszer adott a területen élıknek a gyermekkortól középiskoláig történı oktatásához. Fejlesztési javaslat: Feladat



Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösztönzése Lakás-felújítási támogatás nyújtása a lakások komfortfokozatának javítására, feltéve, ha figyelembe veszik az örökségvédelmi szempontokat Lepény épület átalakítása közösségi házzá, ahol helyet kaphatna a családsegítı szolgálat helyi munkatársa, a Romero cigány kisebbségi egyesület egyik telephelye lehetne, akik közösségi, képzési programokat szervezhetnek az épületbe Iparvasútnál lévı balesetveszélyes vasúti sorompó felújítás a MÁV felelısségében A diósgyıri kórház mellett (parkoló mögött – Vasgyári út – Kabar u. részen) a gazos zöldterületen játszótér felújítása

Felelıs Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei Miskolci Munkaügyi Kirendeltség Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek

Forrás


Határidı

Indikátor

2009-13


2009-13



Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási programja TAMOP 1.4.1 Alternatív Munkaerı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész



2009-13


MIK Zrt.

MIK Zrt. a bérleti díj bevételek terhére, illetve az éves költségvetés függvényében Svájci alap

2009-13

Évi 3 lakás



2010

Kialakított közösségi épület

MÁV

MÁV saját forrás

2009

Felújított sorompó



2011


59

A szülıkkel egyeztetve a cigány néphagyományok oktatása az oktatási intézményekben Tanoda létesítése a területen lévı oktatási bázison Idısek nappali ellátási feltételeinek kialakítása

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya és intézményei Romero Egyesület CKÖ Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya

-

2009


2009

Saját forrás és ÉMOP 4.3. intézkedés támogatása, Svájci Alap

2010

IV.1.3.Számozott utcák (Tizenegyedik u. - Ballagi u. - Andrássy u. - Hatodik u. - Vasgyári újtelep - sportpálya) – (bordó)

Városrész neve: Miskolc-közép városrész Városfejlesztési stratégia célja: telepszerő lakókörnyezet középtávú felszámolása, a területen városrészközponti vegyes funkciójú kereskedelmi – lakóövezet kerül kialakításra Elemzés Városfejlesztési szempontból értékes területen van, a belvárost és Diósgyırt összekötı út mellett. A terület két végén intenzív kereskedelmi célú fejlesztési övezet van. Az Újgyıri Fıtéren újult meg nemrég a piac, a Szikra Mozi helyén tervezik egy új élelmiszerüzlet létesítését, illetve itt található az egyik helyi buszvégállomás. A terület nyugati végén a stadion mellett terveznek egy nagy bevásároló központot, mely kapcsán a közlejövıben a diósgyıri stadion üzleti, szolgáltató funkciók telepítésével teljesen megújulhat. A területen várhatók 500 MFt értékben további sportcélú beruházások. A városrendezési terv alapján az „egycsatornás”, kétsávos Diósgyıri összekötı út tehermentesítését a Szinva parton tervezik, a déli tehermentesítı út folytatását a Lorántffy utcáig. A tervezett fejlesztések nyomán a terület felértékelıdik, várha-

60

Oktatási program megújítása Megnyílt a Tanoda Idısek nappali otthona

tó, hogy az Andrássy út melletti terület vonzó lesz további kereskedelmi létesítmények számára, miközben a fejlesztések hatására a lakófunkció iránti igény is megnıhet egy teljesen megújult, jelenleginél magasabb színvonalú lakókörnyezetben. A közel 800 lakost számláló területen 2001 óta a lakónépesség közel 30 fıvel csökkent. A lakosság a szegregátumok között is rendkívül fiatalnak számít, a lakosok közel egyharmada gyermek (kb. 270 fı), míg 8%- a 60 év felettiek aránya. Az alacsony végzettségőek aránya több mint 80%-os, mellyel nyílván összefügg, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya több mint 70%-os. Mint szinte minden szegregátumban, itt is magas a munkanélküliség, ezen belül a tartós munkanélküliek száma. E területre is jellemzı a szóbeli interjúk alapján, hogy a férfiak közül többen vállnak nem hivatalosan alkalmi munkát. A területen élı lakosság nem homogén. Vannak olyanok, akik szeretnének kitörni és munkavállalás mellett magasabb komfortfokozatú lakásban élni, míg vannak olyanok is, akik motiváció, társadalmi hozzáállás miatt nehezen vezethetık vissza a legális munkaerıpiacra. A túlnyomórészt önkormányzati tulajdonú lakásállomány minısége rendkívül rossz, a lakások közel 100 %-a alacsony komfortfokozatú. Az épületek többsége alapozás nélkül készült, vizesedik. A területen viszonylag nagy a népsőrőség, egy lakásban átlagosan közel 4 fı lakik, mely érték akkor tőnik kimagaslónak, ha figyelembe veszszük, hogy a lakott lakások több mint fele egyszobás lakás. A terület közmővesített, csak a Negyedik utcában nincs bevezetve a gáz. A területen keresztül folyik a Szinva, illetve egy kis patak, melyek medre folyamatosan tisztítást igényel, a jelentıs kommunális szennyezés miatt. A területen található egy jól felszerelt, felújított és új, kompetencia alapú nevelési programot bevezetı óvoda, mely intézmény befogadja a területen élı gyermekeket. Az intézményben a gyermekek mintegy 80%-a cigány származású. Fejlesztési javaslat Tekintettel arra, hogy a terület állapotában, megítélésében jelentıs változások várhatók a városfejlesztési stratégia alapján, illetve az épületek olyan rossz állapotban vannak, hogy felújításuk helyett egyszerőbb újak építése, javasolt a telepszerő lakókörnyezet felszámolása. A lakókörnyezet felszámolása 2011 után kezdıdhet meg, addig is az önkormányzatnak az eszközeivel meg kell akadályoznia a népességszám növekedését. A telepfelszámolással párhuzamosan el kell készíteni a korábbi fejezetben szereplı szempontoknak megfelelı mobilizációs tervet. A terület felszámolásának feltétele, hogy az önkormányzat átmenetileg jusson olyan forráshoz, mely felhasználásával a terület értékesítése elıtt biztosítani tudja a területen élık lakhatását, vagy bérlakásokban, vagy szabad lakáspiacra való kilépés ösztönzésével.

61

Feladat


Foglalkoztatási programokban való részvétel*

Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösztönzése A Nyitnikék óvodában a szülıkkel egyeztetve a cigány néphagyományok ápolása

Felelıs Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei Miskolci Munkaügyi Kirendeltség Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei Miskolci Munkaügyi Kirendeltség Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya CKÖ bevonásával Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya és a Nyitnikék óvoda

Forrás

8

Határidı

Indikátor


2009-13



2009-13



2009-13


-

2009

Nevelési program megújítása

Közmővek állapotának felülvizsgálata, szükség szerint a közmővek felújítása, illetve kisebb hiányzó szakaszok kiépítése


ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı városrehabilitáció komponens

2011-2014

Fejlesztési terv után pontosítandó

Terület elıkészítése új lakó-, kereskedelmi épületek létesítésére


ÉMOP település-fejlesztési prioritás, funkcióbıvítı városrehabilitáció komponens

2011-2014

Fejlesztési terv után pontosítandó

*A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és megszervezése az új lakókörnyezetük, lakásuk kialakítása során.

8

Az indikátorok a jelenlegi lakólétszámmal lettek megtervezve, amennyiben elköltöznek, úgy az esetben is érvényes a képzési, foglalkoztatási programba való bevonásuk.

62

IV.1.4.Számozott II. ütem Elsı-negyedik u. (Elsı u. - Negyedik u. - Hatodik u. - névtelen u.) (zöld) Városrész neve: Miskolc-közép városrész Városfejlesztési stratégia célja: telepszerő lakókörnyezet felszámolása megtörtént, nem számít szegregátumnak Elemzés Az elsı és második utcában összkomfortos lakások vannak. Az elmúlt években lebontották a harmadik utcát, ahol egy gyógyszerkereskedı cég kisebb logisztikai bázisát alakították ki. A terület lakossága 2007. év végre 24 fıre csökkent, gyakorlatilag ma már nem tekinthetı szegregátumnak. Jelenleg a területen élık közül 12 aktív korú részesül rendszeres szociális segélyben és 6-an kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Nincsen információ arról, hogy hova költöztek el a lakosok. Fejlesztési javaslat Amennyiben a területen a jövıben (még nem ismert idıpontban) az összes lakás felszámolásra kerül, úgy szükséges a késıbbiekben mobilizációs terv készítése.

IV.1.5.Vasgyári út – Újgyıri Fıtér tömb (Vasgyári u. - Kiss E. u. - Kalapács u. - Kabók L. u.) (lila) Városrész neve: Miskolc-közép városrész Városfejlesztési stratégia célja: a terület rehabilitációja, fı eszköz a foglalkoztatás javítása Elemzés A kijelölt terület az Újgyıri Fıtér mellett a Vasgyári út Kiss E. utca keresztezıdése mentén található. A Vasgyári út felé üzletek vannak és a szegregátum gyakorlatilag a tömbbelsıben, belsı udvarokban alakult ki. A nagy forgalmú közlekedési csomópont mellett a terület kereskedelmi, gazdasági szempontból értékesnek számít. A 124 fı által lakott terület lakossága fiatalabb, mint a városi átlag, több mint 25% a gyermekkorúak aránya. Végzettségi és foglalkoztatottsági szempontból hasonló képet mutat, mint a többi szegregátum. Magas az alacsony végzettségőek, munkanélküliek aránya, miközben a szegregátumok átlagához képest alacsonyabb a munkanélküliség (28,6%-os). A területen 45 lakás található, melybıl 28 alacsony komfortfokozatú, miközben a lakások több mint a fele egyszobás. A területen találhatók magán és önkormányzati tulajdonú lakások egyaránt.

63

Fejlesztési javaslat

Feladat

Határidı

Indikátor

2009-13





2009-13





2009-13




Forrás


*A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és megszervezése a lakókörnyezetük, lakásuk felújítása során, amivel javulhat a lakásuk minısége is.

64

IV.2. Miskolctapolca

Mutató megnevezése, 2001 népszámlálás Állandó népesség száma (2007. dec 31.) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

65

3. Miskolctapolca - kıfejtı 80 99 21,2 61,6 17,2 68,9 0,0 80,3 55,7 74,8 17,7 58,3 73,0 52,0 24,0 42,6 39 94,9 94,6 91,9

IV.2.1.Miskolctapolca - kıfejtı (Iglói u. - Várhegy u. - településhatár) Városrész neve: Miskolctapolca Városfejlesztési stratégia: Telepszerő lakókörnyezet rehabilitációja, hosszabb távon 2015 után esetleg felszámolása. Elemezés A csökkenı lakónépességő, jelenleg 80 lakosnak helyet adó terület Miskolctapolcán a kıfejtı irányába található. Miskolctapolca a város elıkelı lakókörnyezetének számít, itt található az Európában egyedülálló Barlangfürdı és a város kiemelt turisztikairekreációs célú fejlesztési területe. A városrészben az önkormányzat funkcióbıvítı fejlesztéseket tervez. A lakosság 74 %-a gazdaságilag nem aktív, alacsony 17,7 %-os a foglalkoztatottsági arány az aktív korúakon belül. A területre a többi szegregátumhoz hasonló képzettségi mutatók jellemzık, például egy felsıfokú végzettségő személy sem található. A zöld övezet közeli területen 39 lakás található, melyek több mint 90% alacsony komfortfokozatú, egyszobás lakás. Az egy lakásra jutók száma alig haladja meg a 2 fıt, nem kirívóan magas a lakos sőrőség. Fejlesztési javaslat Feladat

Határidı

Indikátor


2009-13





2009-13





2009-13




Forrás

66

IV.3. Déli városi területek

67

Mutató megnevezése, 2001 népszámlálás Állandó népesség száma (2007. dec 31.) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

68


6. Mura u.

435 327 19,0 66,4 14,7

115 54 37,0 57,4 5,6

59,0

58,1

2,3

11,5

77,4

83,9

56,2

54,8

68,8

79,6

20,7

15,6

46,9

20,0

68,6

69,2

52,0

54,6

26,5

27,3

25,8

25,8

100 60,0

11 9,1

60,2

9,1

32,7

0,0

IV.3.1.Csermıkei út – mésztelep (Vargaoldali dőlı - Csermıkei út - vasút - Futó u. - Mécses u. - Mésztelep u. - Csabai kapu)

Városrész neve: Hejıcsaba-Görömböly Városfejlesztési stratégia: Mésztelep utcai kolóniát majdnem teljesen felszámolták, a kolónia felszámolását be kell fejezni, a Csermıkei út menti terület rehabilitációja szükséges. Elemezés A szegregátum a város dél-nyugati részén egy viszonylag nagyobb területet fog át. A terület két részre osztható, délen a Mésztelepi kolónia, illetve a kiskeretes, családi házas beépítéső Csermıkei út menti terület. A mésztelep utcai kolóniát az elmúlt években gyakorlatilag felszámolták, mára csak egy nagyobb épületben laknak9. A telepfelszámolás ellenére a vizsgált terület népessége 2001 óta jelentıs mértékben nıtt, ami vélhetıen a Csermıkei út menti területekre való beköltözésnek köszönhetı. Ezen a területen új építéső családi házakba többnyire jó módú, normális életviteli emberek költöztek, ami jelzi a terület önrehabilitációs folyamatát.

9

Nincs információ arról, hogy hova költöztek a családok.

69

Az életkori adatok jelentısen nem térnek el a városi átlagtól. Az aktuális segélyezési adatok közül 28 aktív korú részesül rendszeres szociális segélyben, ami nem kirívóan magas arány a városban. 14 háztartás igényelt lakásfenntartási támogatást, míg gyermekvédelmi kedvezményben 14 háztartás részesült 2007-ben. A jelzett területen a közlejövıben két kiskereskedelmi létesítmény, élelmiszer áruház nyílik. Továbbá a területen található a volt egyetemi főtımő, ahol kulturális célú létesítmény fejlesztését tervezik az Agora Pólus program keretében a közlejövıben. Fejlesztési javaslat Mésztelepen lévı kolónia maradványainak felszámolása. A telepfelszámolás befejezésével párhuzamosan el kell készíteni a korábbi fejezetben szereplı szempontoknak megfelelı mobilizációs tervet. Feladat

Felelıs

Telepfelszámolás befejezése, mobilizációs terv készítése a felszámolást megelızıen

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, MIK Zrt

Forrás Önkormányzati forrás

Határidı

Indikátor

20011-12

Mésztelepen lévı kolónia felszámolása

IV.3.2.Mura u. (Mura u. – külterületi határ)

Városrész neve: Martin kertváros - Szirma Városfejlesztési stratégia: nem tekinthetı szegregátumnak, néhány önkormányzati lakásban élnek alacsony státuszúak, illetve többgyerekes családok laknak azon területen Elemzés Martin-kertvárosban található területen a népesség idıközben a duplájára növekedett az új építéseknek és beköltözéseknek köszönhetıen. Ez egy családi házas terület, ahol egymás mellett élnek a Mura utcán az önkormányzati bérlakásban lakó szegényebb és saját tulajdonú házban lakó családok.

70

A területen többnyire sok (jellemzıen három) gyerekes fiatalok laknak a népességi adatokból következıen (1 lakásban kb. 5-en laktak). A területen egyszerre laknak diplomások és alacsony végzettségőek. Jól beazonosítható a támogatásra szoruló családok száma, hiszen 10 aktív korú részesül rendszeres szociális segélyben, miközben 9 háztartásfı kap családvédelmi támogatást. A vizsgált terület mindössze 11 lakást tartalmazott, melyek közül csak 1 volt alacsony komfortfokozatú. Mivel jelenleg a lakók létszáma nem éri le a 100 fıt, ezért nem készítünk intézkedési tervet.

71

IV.4. Belváros – Miskolc-közép városrész keleti része

72

10. Tatár u.


12. Kalló u.

13. Nagyavas

Állandó népesség száma (2007. dec 31.) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

66 54 29,6 48,2

519 568 31,7 58,8

24 55 25,5 58,2

151 297 35,7 54,6

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

22,2

9,5

16,4

9,8

80,8

77,3

59,4

66,1

0,0

0,7

0,0

2,0

69,2

82,9

75,0

80,3

61,5

69,5

50,0

61,7

79,6

76,2

76,4

78,5

27,6

16,3

21,6

18,6

100,0

71,9

37,5

71,9

73,3

70,3

72,7

73,9

27,3

57,8

38,5

50,0

0,0

36,3

15,4

25,0

19,2

29,0

37,5

25,9

16 31,3

141 82,3

19 89,5

87 87,4

26,7

82,1

88,2

85,9

13,3

58,6

35,3

57,7

Mutató megnevezése, 2001 népszámlálás

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

73

IV.4.1.Tatár u. (Tatár u. - Hold u. - Szövı u.) (rózsaszín) Városrész neve: Miskolc-közép városrész Városfejlesztési stratégia: a terület rehabilitációja, fı eszköz a foglalkoztatás javítása Elemezés A terület a Békeszálló teleptıl dél-nyugatra közel a volt DAM, a salakhalna területéhez található. A népességszám kismértékben növekedett 2001 óta, ahol egyformán megtalálhatók a sok-, kisgyermekes családok és az idısek is. A városi átlaghoz képest a területen a középkorúak aránya kirívóan alacsony (18%-kal kevesebb). Rendkívül magas a legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya, miközben a munkanélküliség jóval alacsonyabb a többi szegregátumhoz viszonyítva. 2001-ben nem volt tartós munkanélküli10! A lakásfenntartási támogatások viszonylag magas száma (16 háztartás) sok kisnyugdíjassal magyarázható. A területen 16 lakás volt, melyek közül 4 számított alacsony komfortfokozatúnak. Ugyan a területen viszonylag nagy arányban vannak jelen az alacsony jövedelmőek, Miskolci szinten mégsem tekinthetı igazi szegregátumnak. Fejlesztési javaslat Feladat





Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályáza-


10

Forrás


Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási programja TAMOP 1.4.1 Alternatív Munkaerı-piaci programok támogatása TAMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért TAMOP 1.2.1 Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények Önkormányzati önrész Útravaló program állami támogatásból és a Macika ösztöndíj program

Újabb adat nem áll rendelkezésre.

74

Határidı

Indikátor

2009-13


2009-13


2009-13


tok elkészítésének ösztönzése CKÖ tervezi, hogy a Hold u és a Csillag u volt TSZ melléképülete helyén a város egészét kiszolgáló cigány közösségi házat alakít ki és mőködtet

CKÖ bevonásával Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya


2014

Kialakított közösségi ház

IV.4.2.Békeszálló telep – Muszkás telep (Tímármalom u. - Szövı u. - Nap u. - településhatár - Bercsényi u. - Tatár u. - Csillag u. - Orsó u. - Ernyei u. - Kiss E. u.) (barnás-zöld) Városrész neve: Miskolc-közép városrész Városfejlesztési stratégia: terület rehabilitációja, miközben jó pár lakást már felszámoltak a területen Elemezés A város déli tehermentesítı útjától délre található terület. A területen található Békeszállótelep felszámolása az elmúlt években szinte már megtörtént, amit a lakónépesség csökkenése is mutat.11 A Békeszálló telepen már csak pár lakóépület áll. A Békeszállótelep egy részén, illetve a közvetlen szomszédságában kisipari tevékenységet végzı vállalkozások települtek meg az elmúlt években. A terület másik része átlagos családi házas övezet. A területen 2001-ben a városi átlagot jóval meghaladó volt a gyermekek aránya. A többnyire alacsony végzettségő lakosság közül az aktív korúak 82%-a nem rendelkezett rendszeres jövedelemmel, ami még a szegregátumok között is magas értéknek számított. Ebbıl következıen a területen közel 60%-os volt a munkanélküliség, akik nagy része nyílván tartós munkanélküli volt. A Békeszálló telep részbeni felszámolásával a területen lakók átlagos jövedelmi helyzete némileg javult, hiszen a szociális statisztika alapján csupán 11 aktív korú részesül rendszeres szociális segélyben, míg 6 háztartás rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Ez azt mutatja, hogy a területen vélhetıen a még le nem bontott alacsony komfort fokozatú házakban lakó 9-11 rossz társadalmi helyzető család lakik. A területen alapvetıen a komfortnélküli önkormányzati tulajdonú, rossz állapotú házakat bontották el. A családi házas környéken jobb állapotú lakóépületek vannak. A terület infrastrukturális ellátása megfelelı, az Orsó utcán nincs gáz, illetve javításra szorul az útburkolat.

11

Nincs információ, hogy hova költöztek a családok.

75

Fejlesztési javaslat Feladat



Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösztönzése Gyermekek kialakítása

számára

játszótér

A Békeszálló telep 2015 utáni felszámolásának befejezése kapcsán kisipari vállalkozói tevékenységre terület elıkészítése

Felelıs

Forrás



Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei Miskolci Munkaügyi Kirendeltség Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya CKÖ bevonásával Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya MIK Zrt.

Határidı

Indikátor

2009-13



2009-13



2009-13



2011


2013

Kidolgozott fejlesztési terv


IV.4.3.Kalló u. (Bercsényi u. - Kalló u. - Wesselényi u. - Kiss E. u.) (kék) Városrész neve: Miskolc-közép városrész Városfejlesztési stratégia: gyakorlatilag megszőnt, elbontották, 2007 dec 31-én 24-en laktak a területen Elemzés A terület a város Déli tehermentesítı útja mellett található. 2001 óta a népesség a felére csökkent, 24-en laktak 2007 év végén a területen. Nincs információ arról, hogy hova költöztek el lakosok. Korábban a lakosság korösszetételében a gyermekek voltak felül reprezentáltak. A területen vegyesen laktak nyugdíjasok és gyermekes családok, ahol az aktív korúak között többségében volt munkanélküli.

76

A terület közmő ellátottsága, infrastrukturális helyzete megfelelı. Miután népesség szám alapján a terület nem számít szegregátumnak, ezért nem tervezünk speciális beavatkozást.

IV.4.4.Nagyavas (Muszkás oldal nyugati része - Tótsor - Domb u. Avasalja u. - Hideg sor - Danyivölgy u. - Nagy Avas Felsı sor déli része) (A térképen a karikázott rész része a belvárosi funkcióbıvítı akcióterületnek)

Városrész neve: Belváros Városfejlesztési stratégia: terület rehabilitációja Elemezés A terület a belvároshoz közel a Nagyavason zöldövezethez közel található. A területen egyformán van jelen kisvárosias és a családi házas beépítés, illetve pincesor. A területen vegyesen vannak jelen a magántulajdonú épületek és az önkormányzati tulajdonú félkomfortos lakások. A terület lakónépessége jelentısen lecsökkent 2001 óta, jelenleg csak 151 állandó lakosa van a területnek. A területen jellemzıen sok gyermekes családok laknak. A gyermekek aránya 35%-os volt, ami többszörösen meghaladja a Miskolc városi átlagot. A munkanélküliség 50%-os volt, jellemzıen alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokhoz tartoznak a munkavállalók. A területen élık közül 72 aktív korú részesül

77

rendszeres szociális segélyben, ami a lakosság rendkívül rossz foglalkoztatási helyzetére utal. A 87 lakás, közel 90%-a alacsony komfortfokozatú, miközben a lakások valamivel több mint fele egyszobás lakás, nem kielégítı a házak állapota. A területen régi pince házak találhatók, melyek egy részében jelenleg állandó életvitelszerően laknak, ami részben magyarázza az épületek rossz állapotát. A Hidegsor mellett a belvároshoz közel megkezdıdött a terület önrehabilitációja, családi házak épülnek, újulnak meg, míg az Avasalja utcán kifejezetten jó módúak élnek. A területen jelentıs infrastrukturális hiányosságok vannak, melyek oka részben a változatos domborzati viszonyok közé épült utcák infrastrukturális fejlesztésének magas költségigénye lehet. Muszkás oldal és a Nagyavas Felsı sor, Danyivölgy, Domb utca útburkolata nem megfelelı, jelenleg csak az ivóvízvezeték van kiépítve, nincs se szennyvíz, se gáz bevezetve. Mivel a terület üreges, pincékkel ellátott, ezért alapos geológiai vizsgálatok szükségesek a terület közmővesítéséhez, továbbá a területen változatos domborzati viszonyok, illetve a pinceüregek miatt nagyon költséges az infrastrukturális fejlesztés. Fejlesztési javaslat Feladat


Foglalkoztatási való részvétel

programokban

Macika és Útravaló ösztöndíj programban való részvételre minél több diák és tanár bevonása, a pályázatok elkészítésének ösztönzése A terület közmővesítésének megkezdése. Miskolc pályázatot nyújtott be a KEOP programba, a vá-


Forrás

Határidı

Indikátor


2009-13




2009-13




2009-13



KEOP, Önkormányzati forrás

2013

Közmővesített terület

78

ros 100%-os szennyvízcsatornázottságának eléréséhez Útfelújítás Domb utca, Avasalja utca akcióterület érintı részén



2013

Felújított utcák

A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és megszervezése a lakókörnyezetük, lakásuk felújítása során.

79

IV.5. Miskolc északi – keleti városrészek

80


14. Gizella u.

15. Tetemvár

16. Álmos u.

17. Szondi telep

18. Bábonyibérc

19 Víkendtelep

Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

298 345 26,7 59,4 13,9

491 365 27,4 55,9 16,7

231 194 25,8 65,0 9,3

562 1 070 32,9 56,6 10,5

169 154 39,0 52,0 9,1

166 178 32,0 53,9 14,0

58,1

63,2

71,4

75,3

71,3

72,9

9,0

1,4

11,2

2,8

0,0

0,0

71,2

80,9

78,6

83,8

83,8

83,3

51,7

55,4

62,7

66,7

58,8

63,5

80,0

79,2

67,5

78,0

74,0

79,2

27,7 35,0 65,4 13,0

17,6 67,5 72,9 47,4

21,2 46,4 54,7 55,6

15,4 78,8 72,4 57,9

14,8 76,9 72,5 67,5

15,7 75,0 76,4 56,8

2,9

13,2

27,0

34,9

47,5

21,6

32,2

23,5

33,3

33,8

28,8

27,1

117 51,3

113 83,2

51 72,6

287 74,9

33 97,0

52 84,6

48,6

82,1

70,2

77,1

96,9

85,7

35,2

24,5

38,3

50,9

46,9

24,5

81

IV.5.1.Gizella u. (Sarolta u. - Vörösmarty u. - Lenke u. - csatorna)

Városrész neve: Belváros Városfejlesztési stratégia: terület rehabilitációja Elemezés A terület a belvároshoz közel a Hejı patak mentén található. Kisvárosias beépítéső lakóterület, a század elsı felében épített belsı udvaros házakkal, családi házakkal övezve. A városi átlaghoz viszonyítva a gyermekek száma felülreprezentált, míg a 60 éven felüliek aránya jóval elmarad attól. Ugyan a lakosság 58%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, de ez kedvezıbb a szegregátumok összehasonlításában. Ezt támasztja alá, hogy lakónépesség 9 %-ának van diplomája. A foglalkoztatottak aránya 27%, ami szintén magasabb a szegregátumok viszonylatában, miközben a munkanélküliség alacsonyabb a városi átlagnál. A terület foglalkoztatási szempontból jobb helyzetben van, mint a többi szegregátum. A foglalkoztatási helyzethez hasonlóan kedvezıbb a lakáshelyzet, csupán a lakások fele számít alacsony komfortfokozatúnak, miközben a területen a lakások mintegy 40%-a lehet önkormányzati lakás. Gyakran okoz problémát, hogy a területhez tartozó Hejı patak partján illegális szemétlerakások találhatók, amelyek felszámolása állandó feladatként jelentkezik. A század elsı felében, vagy még korában épült, mőemléki jellegő házakkal övezett terület rehabilitációja megvalósítható a lakosság intenzív együttmőködésével. A területnek új lehetıséget kínál, ha megvalósul a keleti irányban lévı selyemréti strandfürdı fejlesztés.

82


Határidı

Indikátor


2009-13





2009-13





2009-13


Szinva patak medrének folyamatos tisztítása a területen élıkkel

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, Városgazda Kht, ÖCO

Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási programja, Önkormányzati forrás

2009-13

Folyamatosan tisztított patakmeder



Forrás

*A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és megszervezése, bevonva a lakóépületek felújításába. Ezen programot is tartalmazza.

83

IV.5.2.Tetemvár (Tetemvár középsı sor - Arany J. tér - Laborfalvy u. - településhatár)

Városrész neve: Tetemvár - Északi domboldal Városfejlesztési stratégia: terület rehabilitációja Elemezés A Tetemvár a Deszkatemplom mögötti területen helyezkedik el, közel a belvároshoz, arra szép rálátást biztosító terület. A terület nagy részén boros pincék találhatók, az utcák vonalvezetése illeszkedett a változatos domborzati viszonyokhoz. A Tetemvár hasonló korstruktúrát mutat, mint a szegregátumok általában, talán az idıskorúak 16%-os aránya mondható magasabbnak, ami közel van a városi átlaghoz. A felsıfokú végzettségőek száma a területen elenyészı. A lakók között viszonylag magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya, ami összhangban van a foglalkoztatottak alacsony mértékével. Az érintett lakosság közel fele volt munkanélküli, de a tartós munkanélküliség 2001-ben nem érte el a rosszabb helyzető szegregátumok szintjét. A terület infrastruktúrája vegyes, például a Tetemvár középsı sor csak föld burkolattal rendelkezik, hiányzik a szennyvíz-elvezetés, miközben gáz- és vízvezeték található az utcában. Az infrastruktúra fejlesztése nagy nehézségekbe ütközik az üreges, pincékkel szabdalt területen. A területen fıként magántulajdonú házak vannak, de elvétve találhatók önkormányzati bérlakás is, pl. a Petıfi tér 1.-ben, egy nagyobb bérházban. A terület korábbi szılıtermelık, borosgazdák, kereskedık által uralt jellegébıl következıen számos kis présházat építettek, amelyet késıbb lakófunkciójú épületekké alakítottak át. A múltnak, illetve a hiányos infrastruktúrának köszönhetıen a területen viszonylag magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, miközben az egyszobás lakások aránya csak kétszerese a városi átlagnak. A Tetemvár északi terüle-

84

tének lakócélú továbbfejlesztése része a város-fejlesztési stratégiának, mely kapcsán elengedhetetlen az érintett utcák rehabilitációja, infrastrukturális fejlesztése Fejlesztési javaslat Feladat

Határidı

Indikátor


2009-13





2009-13





2009-13


A hiányzó közmővek kiépítése a Tetemvár felsı és Középsı soron


KEOP, Önkormányzati forrás

2010-2013

Közmővesített terület



Forrás

85

IV.5.3.Álmos u. (Huszár u. - Zombori u. - Kolozsvári u. - Kassai u. - Álmos u.)

Városrész neve: Szentpéteri kapu - Észak-keleti városrész Városfejlesztési stratégia: a területen lévı rossz állományú lakások felszámolása szükséges Elemzés A volt laktanya helyén található lakóépületek többségében önkormányzati tulajdonúak. A terület családi házas, illetve 4 emeletes tömbházak közé van beékelıdve. A terület kisebb lélekszámú szegregátumnak számít, 2007-ben közel 200-an lakták. A lakónépesség korösszetétele hasonló a többi szegregátumhoz. A terület lakónépessége iskolai végzettség összetétele egyfajta kettısséget mutat. Miközben a lakónépesség 71%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, 11%-uk rendelkezik felsıfokú végzettséggel. Ez utóbbi arány az egyik legmagasabb a szegregátumok között. A területen viszonylag magas az aktív korúak aránya, ugyanakkor a munkanélküliség több mint 50%-os volt. A lakások 70%-a alacsony komfort fokozatú, miközben több mint egyharmaduk csak egy szobás lakás volt. Az épületek rendkívül rossz állapotban vannak, vizesednek. A terület lakócélú fejlesztésére évek óta vannak szándékok, ami a rossz állapotú lakások lebontását és új lakóépületek építését jelentené. Erre lehetıséget ad a területhez kapcsolódó közmőrendszer. Fejlesztési javaslat Tekintettel arra, hogy a terület állapotában (benne az Álmos u 24, volt Huszár laktanya épülete), megítélésben jelentıs változások várhatók a városfejlesztési stratégia alapján, illetve az épületek olyan rossz állapotban vannak, hogy felújításuk helyett

86

egyszerőbb újak építése és javasolt a telepszerő lakókörnyezet felszámolása. A lakókörnyezet felszámolása 2009-tıl kezdıdhet meg, addig is az önkormányzatnak az eszközeivel meg kell akadályoznia a népességszám növekedését. A telepfelszámolással párhuzamosan el kell készíteni a korábbi fejezetben szereplı szempontoknak megfelelı mobilizációs tervet. A terület felszámolásának feltétele, hogy az önkormányzat átmenetileg jusson olyan forráshoz, mely felhasználásával a terület értékesítése elıtt biztosítani tudja a területen élık lakhatását, vagy bérlakásokban, vagy szabad lakáspiacra való kilépés ösztönzésével. Továbbá a közmővek állapotának felülvizsgálata, szükség szerint a közmővek felújítása, illetve kisebb hiányzó szakaszok kiépítése, illetve terület elıkészítése új lakóépületek létesítésére. Feladat

Indikátor

12

Forrás

Határidı


2009-13





2009-13





2009-13





12


87

IV.5.4.17. Szondi telep (Tüzér u. - Szondy u. - József A. u. - Szekerész u. Bajcsy-Zs. U. torkolat - Baros u. - Szinva u. - Kartács u.)

Városrész neve: Selyemrét - Keleti városrész Városfejlesztési stratégia: terület felszámolása és részbeni rehabilitációja Elemzés13 A Tiszai pályaudvar, a vasútvonal és a József Attila út közötti terület a város egyik legnagyobb kiterjedéső szegregátuma, amely évtizedek óta problémát jelent a város életében. A század elején épített alacsony minıségő, nagyobbrészt egy szobás lakásokat tartalmazó épületek alkalmatlanok a nagyobb családok számára valamint a rendszeres életvitelre. A terület helyzetében az elmúlt években megvalósult telepfelszámolási programnak köszönhetıen nagy változás állt be. A lakosság közel felére csökkent, de még így is több mint 500-an laknak a területen.

13

Kialakulásának története az IVS I: kötetének Selyemrét – Keleti városrész fejezetben van.

88

József Attila telep felszámolásának legfontosabb adatai A programban érintett utcák

József Attila út – Buzogány u. – Üteg u. – Szekerész u. – Tüzér u.

A programban érintett laká- Eredetileg 80 db, ebbıl elbontott 32 db, folyamatban sok száma van 6 db A program költségvetésének A költségek a bérleti díjból kerülnek kiegyenlítésre összege forrásonként Milyen formában történik az Cserelakás biztosításával érintett lakosok elhelyezése? Az akcióterületen élı csalá- Számozott utcák, József Attila u., Vasgyári u., Kabar dok elhelyezésének helye u., Tüzér u., Felsıruzsin krt., Várhegy u., Petıfi tér, (az utcák neve) Szendrey u., Lónyai u., Vásárhelyi u., Gesztenyés u., Gózon L. u., Szentpéteri kapu A lakók elhelyezésérıl további adattal nem rendelkezik az önkormányzat. A telepszerő lakókörnyezetben a közmővek nincsenek kiépítve, kıburkolatú utak voltak. Ennek megfelelıen a lakóépületek háromnegyede alacsony komfortfokozatú volt. A telepen az évezredfordulón épültek olyan lakóépületek, melyek építésébe bevonták a beköltözı lakosságot. A területen 30% feletti volt a gyermekek aránya, a lakosság iskolázottsága még a szergregátumok között is az egyik legalacsonyabb. 83%-os a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív népességen belül. Az iménti két adat alapján ez a terület a város egyik legrosszabb státuszú szegregátuma. A tartós munkanélküliség a szegregátumok között is magasnak számított. A területen élı viszonylag nagy számú cigány lakosok miatt az elmúlt években különösen nagy figyelmet fordítottak integrációjukra, melynek legfontosabb területe az oktatás. A területhez közel Tanodát mőködtetnek, itt található a CKÖ irodája, számos elsısorban romák integrációjával foglalkozó civil szervezetnek van bázisa a környéken. A terület lakónépességének összetételébıl a város egyik, szegregáltnak számító iskoláját, a József Attila iskolát felmenı rendszerben bezárják. Fejlesztési javaslat A folyamatban lévı telepfelszámolást be kell fejezni, majd a terület várhatóan kereskedelmi célú hasznosításra kerül. A terület része az IVS-ben foglalt akcióterületek egyikének, melyek fejlesztését 2011-tıl tervezi az önkormányzat. A telepfelszámolással párhuzamosan el kell készíteni a korábbi fejezetben szereplı szempontoknak megfelelı mobilizációs tervet. A terület felszámolásának feltétele, hogy az önkormányzat átmenetileg jusson olyan forráshoz, mely felhasználásával a

89

terület értékesítése elıtt biztosítani tudja a területen élık lakhatását, vagy bérlakásokban, vagy szabad lakáspiacra való kilépés ösztönzésével. A területen magántulajdonban lévı és szociális támogatású programban, építıközösség megépült házak megmaradnak a tervek szerint. Majd a felszámolás utáni feladat a terület elıkészítése kereskedelmi, logisztikai épületek létesítésére, szükséges közmővek kiépítése Feladat


Forrás

Indikátor

14

2009-13





2009-13





2009-13


Lakóknak mobilizációs terv készítése

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya MIK Zrt.

-

2009

Buszközlekedés javítása a Fonoda és a Szinva utca között

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya MVK Zrt

Saját forrás

2010



Határidı

Kész, lakókkal egyeztetett mobilizációs terv Sőrített buszjáratok a lakossági és munkahelyi igényekkel összhangban


14


90

IV.5.5.Bábonyi bérc (Bábonyibérc sor - településhatár)

Városrész neve: Tetemvár - Északi domboldal Városfejlesztési stratégia: terület rehabilitációja Elemzés A szegregátum a város egyik elıkelı családi házas övezetében, a belvárostól északnyugatra, a dombtetık között egy kis völgybe ékelıdött be. A területen többnyire magántulajdonú épületek vannak, amelyek állapota és környezete elüt a környék többi jólszituált házától, gyakran szemét övezi a házak közti területet. A 164 lakossal rendelkezı terület ugyan kis lélekszámúnak tekinthetı, a társadalmi helyzetet vizsgálva az egyik legrosszabb. Magas az alacsony végzettségőek aránya, nincs diplomás. Kiugróan magas a gyermekkorúak aránya. A rossz végzettségi adatok alacsony foglalkoztatással, magas munkanélküliséggel is párosulnak. Továbbá rendkívül magas az alacsony komfortfokozatú, egy szobás lakások aránya. Az önkormányzatnak figyelnie kell, ezen szép természeti környezetben lévı területre, nehogy további beépítésekkel bıvüljön a lakosok száma, ami csak a problémák halmozódásához vezetne. Fejlesztési javaslat Az önkormányzatnak a szegregátum területére nem szabad új építési engedélyt kiadni, illetve az illegálisan épített, használt lakóépületek bontását el kel rendelnie, hogy megakadályozza a szegregátum növekedését.

91

Feladat

Forrás

Határidı

Indikátor


2009-13





2009-13





2009-13


Illegális szemétlerakók felszámolása a lakók bevonásával

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, Városgazda Kht, ÖCO

Munkaerıpiaci alap közhasznú és közcélú foglalkoztatási programja, Önkormányzati forrás

2009-13

Folyamatosan tisztított a területet



92

IV.5.6.Víkendtelep (Vágóhíd u. - Vikendtelep - Sajószegi út - vasút)

Városrész neve: Szentpéteri kapu - Észak-keleti városrész Városfejlesztési stratégia: terület rehabilitációja Elemzés A Víkendtelep a Csorba tavak mellet a várostól észak-keletre található, kicsit kívül a városias beépítéső területektıl. Ennek megfelelın fontos, a belváros megközelíthetıségének javítása, a buszközlekedés fejlesztése. Lélekszáma a szegregátumok között nem jelentıs. A lakónépesség összetétele vegyes, a szegregátumok között is magasnak számít a gyermekkorúak és az idısek aránya. A lakónépesség iskolai végzetség alapján hasonlóan rossz arányokat mutat, mint a Bábonyi-bérci terület. 70% feletti a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, több mint 50%-os a munkanélküliség, miközben a tartós munkanélküliség fele az összehasonlításként vett területnek. Erre utal, hogy az aktív korú lakosság nagyobb arányának van alkalmanként bejelentett munkája. A lakások nagy részének komfortfokozata alacsony a kiépítetlen infrastruktúra miatt, miközben az egyszobás lakások száma kisebb, mint a telepszerő környezetben általában.

93


Forrás

Határidı



2009-13





2009-13





2009-13


Infrastrukturális feltételek javítása, út korszerősítés, szükség esetén közmő-fejlesztés, közterületrendezés

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya Miskolc Holding felelıs vállalatai


2011-12

Korszerősített területek, lakókörnyezet

2009

Iskola idıszakhoz igazított buszjáratok, vagy iskolabusz szervezése a területen


Buszközlekedés javítása, iskolabusz indítása

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya MVK Zrt

Saját forrás

Indikátor

15

Felelıs

*A területen élık szakképzéssel egybekötött foglalkoztatásának biztosítása és megszervezése, bevonva a lakóépületek felújításába

15


94

IV.6. Lyukóvölgy Lyukóvölgyre a társadalmi problémák súlyossága, egyedisége és az érintett lakosság nagy létszám miatt önálló, részletesebb tervet dolgoztunk ki. IV.6.1.A terület lehatárolása Lyukóvölgy, ami külterület illetve zártkertes beépítéső terület IV.6.2.A terület jogosultsága szociális célú rehabilitációs A terület a Kézikönyv és a Támogatási Útmutató alapján nem jogosult strukturális alap támogatására. A területre jellemzı problémákat más forrás felhasználásával lehet megoldani. IV.6.3.A terület fejlesztésének céljai

A szociális problémák enyhítése, illetve kezelése A normális életkörülményeket nem biztosító lakókörnyezet felszámolása A bőnözés mérséklése és a közbiztonság növelése IV.6.4.Elemzés

Lyukóvölgyben külterületen, zártkeretes területen és a volt bányaépület környezetében egyre növekvı számban becslések szerint mintegy 3 000 fı él nem bejelentett módon. A város népesség szempontjából legdinamikusabban növekvı területe, ahol egyre több gyerek születik. A Népszabadság 2008. február 7-i cikke alapján „a környék a városi lakásukat fenntartani nem tudó nyugdíjasok, a hajléktalan lét határán tengıdı nincstelenek, a városi nyomor elıl a falusi nyomorba menekülı nagycsaládok győjtıhelyévé vált”. Az itt élı emberek nem csak a társadalom legalsó, képzetlen és munkanélküli rétegébıl kerültek ki, de vannak közöttük köztörvényes bőnözık is, a rendırség tájékoztatása szerint magyarokon kívül szlovák, román és ukrán nemzetiségőek egyaránt. A területen nagy mennyiségő építési törmelék, föld és háztartási hulladék található. Az alábányászott és földmozgásokat generáló domboldal, az elektromos vezeték, illetve a kiskeretes igényekre és nem az állandó lakossági igényekre részben kiépített ivóvíz kivételével kiépítetlen közmővek (pl. gáz, szennyvízhálózat, csapadékvíz) alkalmatlanná teszik a területet beépítésre, állandó lakhatásra. Ezért alapvetı az elhanyagolt lakókörnyezeti körülmények felszámolása, amely csak hosszú távon lehetséges. Lyukóvölgyben 2007-ben részönkormányzat alakult a problémák kezelésére. Az elmúlt idıszakban számos intézkedést bevezettek:

megszervezték, hogy a gyerekek ma már iskolába, óvodába járnak;

95

a Miskolci Városgazda Kht. direkt a területre vásárolt egy speciális jármővet és bevezették a szemétszállítást; a bánya volt légaknájánál közösségi házat alakítanak ki. A közösségi házban a napi normális életvitel segítésére lesz mosókonyha, zuhanyzó, helyet adhat képviselıi, tisztviselı fogadóóráknak és közösségi rendezvényeknek.

Tekintettel az ott lakók társadalmi (rendszeres munkajövedelem nélküli), képzettségbeli (általános iskolai osztálynál nem magasabb végzettség) és egészségügyi helyzetére, csak számos szervezet összefogásával kidolgozott, hosszú távú és komplex program megvalósítása hozhat elırelépést a Lyukóvölgyben élık életében, a társadalomba való integrálódásuk és felzárkóztatásuk területén. Egyénileg a halmozottan hátrányos helyzetüket megváltoztatni nem tudják. A jelen javaslat annak az elképzelésnek az alapján született, hogy elsı lépésben a jelenlegi lakóhelyükön vagy ahhoz közel kell biztosítani mindazt a segítséget és támogatást, ami lehetıvé teszi, hogy a jelen társadalmi és lakóhelyzetbıl kitörhessenek és a Lyukóvölgyet elhagyhassák. Mivel a területre Miskolcon kívül, egyre többen érkeznek Borsod megye más településeirıl, sıt külföldrıl is, ezért a fentiekben jellemzett probléma megoldása nem csak a város felelıssége, térségi, kormányzati összefogás szükséges. Ugyanakkor a Lyukóvölgyben nem csak új beköltözık vannak, hanem szép számmal élnek olyanok is, fıkét a fıúthoz közeli részen, akik különbözı okok miatt (pl. anyagi, családi) kényszerültek a kiskertes részbe kiköltözni. IV.6.5.Fejlesztési javaslat A lyukóvölgyi probléma megoldásánál alapvetı kérdés és dilemma, hogy a jelenlegi lakókörnyezetet fejlesszék, vagy a mindennapos tisztességes életvitelre alkalmatlan lakókörnyezetet felszámolják. Mivel a terület geológiai okokból, a bánya korábbi mőködése miatt nem nyilvánítható belterületté, ezért javasolt a külterületen az állandó lakófunkció felszámolásának ösztönzése. Az ott lévık elköltözése csak akkor valósul meg, ha érdekeltek lesznek más területre való költözésben. A probléma megoldása hosszabb idıt vesz igénybe. Lakófunkció A lakófunkciók eltérıen érintik a Lyukóvölgyben élıket, hisz más és más az ott élık háttere. Vannak köztük, akik korábban iparban dolgozó munkások voltak, de a könynyebb megélhetés miatt költöztek Lyukóvölgyre, vagy már régebb óta ott laknak,.Vannak akik Miskolcon belülrıl költöztek, és vannak olyanok, akik más településrıl érkezetek. Az eltérı személyes múlt és társadalmi státusz miatt javasolt az ott élık lakhatásának differenciált kezelése. Ennek alapján többféle eszközzel lehet a lakhatási körülményeken javítani a mobilizációs terv alapján, pl.:

bérlakás kiutalással a város különbözı pontjain meg kell vásárolni az ott élık ingatlanjait és segíteni kell ıket lakhatási problémáik megoldására – város megvásárolja a területet az illegális lakás-, telekfoglalók kitoloncolása

96

A városon belüli lakáshoz jutási programot kísérnie kell családsegítı, mentális mentorprogramnak, illetve az érintettek foglalkoztatási programjának.

Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor Kidolgozott és egyeztetett program

Program kidolgozása a lakhatási körülmények javítására

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya és MIK Zrt.


2009-10

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya és MIK Zrt.


2009-13

Folyamatos útkarbantartás

Települési környezet fejlesztése Feladat Utak folyamatos javítása, hogy legalább a mentı el tudjon jutni a házakig

Közösségi célú infrastrukturális fejlesztések A tervezett közösségi házba javasolt: szociális nappali ellátó intézmény kitelepülése (idısek számára) és az egészségügyi szőrıvizsgálatok idıszakos biztosítása Feladat Közösségi ház mőködtetése

Felelıs Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya

Forrás

Határidı

Önkormányzati forrás

2008-13

Indikátor Folyamatos mőködtetés

Gazdasági célú fejlesztések Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Kiskereskedelmi üzlet létesítésének ösztönzése, pl. helyi adó kedvezménnyel, infrastrukturális fejlesztéssel

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, MIK Zrt.


20010

1 db új kiskereskedelmi üzlet

Közösségi célú (szoft) programok

A közösségi, foglalkoztatási, képzési célú programok elıkészítése: - A problémák azonosítása, (pl. tulajdonosok, állandó lakosok pontos beazonosítása) -

A programok kidolgozásába és megvalósításába bevonandó szervezetek azonosítása

-

Programok kidolgozása

-

Fenntartható program finanszírozás biztosítása állami és részben önkormányzati forrásból

97

Feladat

Határidı

Önkormányzati forrás, egyéb támogatás

2009

Kidolgozott program


2009-13


Foglalkoztatási programokban való részvétel (pl. mezıgazdasági jellegő, ökogazdálkodási programok)



2009-13





2009-13


Infrastrukturális feltételek javítása, út korszerősítés, szükség esetén közmő-fejlesztés, közterületrendezés

Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya Miskolc Holding felelıs vállalatai


2011-12

Korszerősített területek, lakókörnyezet

közösség-fejlesztési


Indikátor

16

Forrás

Kidolgozott program

Felelıs Miskolc MJV Önkormányzat felelıs osztálya, civil szervezetek Miskolc MJV Önkormányzat és intézményei Miskolci Munkaügyi Kirendeltség Foglakoztatási feladatot végzı civil szervezetek

Egyénre szabott szociális szolgáltatások nyújtása – pl. a területre koncentráló szociális szakemberek foglalkoztatása


Önkormányzati forrás

2009-13

Évente még 3 szociális gondozó/családse gítı foglalkoztatása a területen

A közbiztonság javítása érdekében a területen a rendırség járırözését megerısíteni, akár a Lyukóvölgyi Polgárır Egyesület bevonásával

Miskolc MJV önkormányzat felelıs osztálya, Rendırség, Polgárırség felelıs szervezete

Rendırség támogatása, Svájci Alap

20092013

Gyakoribb rendıri, polgárırségi jelenlét

16


98

V. Az Antiszegregációs Terv megvalósítás Miskolc városában mőködik Esélyegyenlıségi Tanács, ami a feladatait a Parlament által elfogadott az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv szellemében fogalmazta meg. A tanács a hat esélyegyenlıségi célcsoport érdekében magas szakmai színvonalon mőködı állami, önkormányzati és civil szervezetek képviselıibıl, vezetıibıl áll össze (6. sz. melléklet). Tanács az elfogadott munkaterv alapján havonta ülésezik, ülései nyilvánosak, döntéseit határozati formában hozza meg. Tanács a célcsoportot érintı programjait tagjaival, civil szervezetek, alapítványok, intézmények bevonásával valósítja meg. A Tanács tagjai között van minden olyan szereplı, aki érintet az Antiszegregációs terv sikeres megvalósításában. Ennek alapján a Tanács évente megvitatja az Antiszegregációs terv megvalósításnak elırehaladását, illetve javaslatokat fogalmaz meg a következı idıszak feladataira, a terv szükség szerinti módosítására. A Tanács az Anitszegregációs terv megvalósítása kapcsán tett értékelésrıl, illetve a szükséges jövıbeni feladatokról, önkormányzati döntésekrıl évente beszámol a Közgyőlésnek, amely szervezet a javaslatokat beépíti döntéseibe. A Tanács munkáját a Polgármesteri Hivatalban mőködı Esélyegyenlıségi csoport támogatja, illetve szervezi. Az Antiszegregációs terv a komplex beavatkozásokban érintett szervezetekkel egyeztetve készült el. Így a tervezési munkákban részt vettek az önkormányzat egyes felelıs osztályának munkatársai (pl. városfejlesztési, szociális, oktatási és civil kapcsolatok, esélyegyenlıségi csoport), valamint az Önkormányzat azon társasága, a MIK Zrt, amely a bérlakás-állomány kezelésével, a lakókörnyezeti fejlesztésekkel foglalkozik; Miskolci Családsegítı központ munkatársai, illetve a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselıi, cigányokkal foglalkozó civil szervezetek. Ezt az együttmőködést folytatni kell az Esélyegyenlıségi Tanács keretében a terv megvalósítása érdekében. Ugyanakkor a program végrehajtása kapcsán is felmerülnek további feladatok, részterületek részletes kidolgozása. Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Szegregátumonként konkrét intézkedési terv készítése 2009-re, majd a következı évekre

Miskolc MJV felelıs osztályai, Esélyegyenlıségi tanács keretében, tanács tagjai

Saját forrás, pályázati források

2008


Miskolc MJV felelıs osztályai

Esélyegyenlıségi terv megvalósítása

2008


Szegregátumokra vonatkozó aggregált adatokat tartalmazó statisztikai adatbázis összeállítása és folyamatos frissítése az önkor-

99

Feladat

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Saját forrás

20092015


2009

Belsı szabályozások harmonizációja

20092013

Helyi rendeletek, intézkedések, döntések során a roma képviseleti észrevételek beépítése.

mányzat hatáskörében a következı szakterületeken: bérlakás állomány, kiutalás; telepfelszámolás; személyes szociális támogatások, tanácsadás; közoktatás; fejlesztési támogatások Roma integrációs program kidolgozása és végrehajtása

Miskolc MJV, civil szervezetek, és egyéb (szakmai) partnerek bevonásával

Önkormányzati rendeletek, szabályzatok felülvizsgálata, összehangolása az IVSben és az ASZT-ben meghatározott feladatokkal, különös tekintettel a bérlakások kiutalási rendjére, illetve a jogcímnélkülivé válók kezelésére

Miskolc MJV

Integrációs együttmőködési, partnerségi háló

Miskolc MJV Közgyőlése – CKÖ, és egyéb roma integráció területén tevékenykedı szervezetek

-

-

Az Antiszegregációs terv megvalósulása szempontjából nagyon lényeges, hogy a kormányzatnak az eszközeivel (mőködtetési szabályozással, illetve támogatásokkal) kimondottan preferálnia kell a szegregátumok rehabilitációját, vagy felszámolását. Olyan támogatási formákat kell létesítnie, amelyek kizárólag, célzottan a szegregátumokban élık élethelyzetén javíthatnak!!! Ez lehet csak a garanciája annak, hogy valódi változás lehet a szegregátumokban, mindehhez szükséges, de nem elégséges, kevés az önkormányzat és civil szervezetek kezdeményezıkészsége.

A város elkötelezi magát a szegregált területeken élı lakosság helyzetének javítása mellett, nem engedi a szegregációk növekedését sem a városrészeken sem az oktatási intézményekben sem a foglalkoztatásban. Ennek érdekében a Képviselı-testület által elfogadott Települési Esélyegyenlıségi Program céljait illetve Közoktatási Helyzetelemzés javaslatait fokozatosan végrehajtja. A programok sikeressége és minél szélesebb körben való elfogadás érdekében az érintett területeken lakossági fórumok által tájékoztatjuk a lakosságot. Az egyes végrehajtandó feladatok sorrendiségét és kivitelezését lakossági észrevételek figyelembevételével kívánjuk megvalósítani.

100

1. sz. melléklet Szegregátumok állandó lakónépessége, 2007. december 31. 0-14 évesek

15-59 évesek

60-x évesek

Állandó népesség száma

száma

aránya %-ban

száma

aránya %-ban

száma

aránya %-ban

1. Tatárdomb

353

80

22,6629

231

65,4391

42

11,89802

2. Puskin u

288

72

25

183

63,5417

33

11,45833

3. Miskolctapolca - kıfejtı

80

12

15

53

66,25

15

18,75


435

102

23,4483

278

63,908

55

12,64368

6. Mura u.

115

25

21,7391

73

63,4783

17

14,78261


795

206

25,9119

510

64,1509

79

9,937107


26

3

11,5385

21

80,7692

2

7,692308

9. Vasgyári út

124

27

21,7742

77

62,0968

20

16,12903

10. Tatár u.

66

18

27,2727

36

54,5455

12

18,18182

519

147

28,3237

330

63,5838

42

8,092486

12. Kalló u.

24

6

25

16

66,6667

2

8,333333

13. Nagyavas

151

44

29,1391

88

58,2781

19

12,58278

14. Gizella u.

298

61

20,4698

194

65,1007

43

14,42953

15. Tetemvár

491

129

26,2729

312

63,5438

50

10,1833

16. Álmos u.

231

55

23,8095

149

64,5022

27

11,68831

17. Szondi telep

562

152

27,0463

356

63,3452

54

9,608541

18. Bábonyi-bérc

169

63

37,2781

89

52,6627

17

10,05917

19 Víkendtelep

166

43

25,9036

100

60,241

23

13,85542

Összesen

4893

1245

25,44

3096

63,27

552

11,28

Szegregátum

11. Békeszálló Muszkás telep

telep

–

Forrás: Miskolc MJV Népesség-nyilvántartó iroda

101

2. sz. melléklet Rendszeres önkormányzati szociális támogatások

Szegregátum

Aktív korú rendszeres szociális segély

Inaktív korú rendszeres szociális segély

Lakásfenntartási támogatás

fı

fı

háztartás

összeg

összeg

összeg

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Lakbértámogatás

háztartás

összeg

fı

Összesen

összeg

fı

összeg

1. Tatárdomb

26

713340

0

0

21

114700

0

0

13

150000

60

978040

2. Puskin u

57

1844760

5

99210

42

187600

1

4800

63

539500

168

2675870

0

0

0

0

2

5900

0

0

0

0

2

5900

28

807980

1

30780

41

195000

3

11480

14

144000

87

1189240 479045

3. Miskolctapolca - kıfejtı 5. Csermıkei út–mésztelep

10

311445

0

0

11

56600

0

0

9

111000

30


158

5839000

11

348115

71

311800

3

11525

52

499500

295

7009940


12

396910

1

27600

11

46800

0

0

6

37500

30

508810

9. Vasgyári út

31

820410

0

0

0

0

0

0

16

139500

47

959910

10. Tatár u.

12

398725

1

25650

16

73200

0

0

5

36500

34

534075


11

394445

0

0

21

116600

0

0

6

70500

38

581545

12. Kalló u.

41

1311545

6

124985

19

73800

1

625

19

194500

86

1705455

13. Nagyavas

72

2228560

1

25650

20

95200

0

0

35

378000

128

2727410

14. Gizella u.

31

968620

2

51300

38

185300

6

22535

13

156500

90

1384255

15. Tetemvár

69

2184940

3

58450

49

257100

0

0

33

378500

154

2878990

16. Álmos u.

64

1876770

0

0

53

251500

7

22890

19

185000

143

2336160

17. Szondi telep

150

4394310

3

76950

122

624600

22

120665

50

534500

347

5751025

18. Bábonyi-bérc

49

1275230

0

0

6

26100

0

0

0

0

55

1301330

19 Víkendtelep

30

912845

0

0

5

25500

0

0

9

69500

44

1007845

851

26679835

34

868690

548

2647300

43

194520

362

3624500

1838

34014845

6. Mura u.

összesen:

Forrás: Miskolc MJV Polgármesteri Hivatal Szociális osztály

102

3. sz. melléklet

Miskolci bölcsıdék és elérhetıségeik17 01. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Selyemréti u. 36. Telefonszám: 350-147 Vezetı neve: Farkas Zoltánné

04. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Hadirokkantak u. 16. Telefonszám: 326-894 Vezetı neve: Ambriskóné Stark Margit

07. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Petneházy u. 10-12. Telefonszám: 361-956 Vezetı neve: Györkei Lajosné

09. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Könyves K. u. 31. Telefonszám: 371-800 Vezetı neve: Lázár Pálné

11. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Kassai u. 19. Telefonszám: 321-800 Vezetı neve: Szeniczei Györgyné

15. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Bokréta u. 1. Telefonszám: 427-434 Vezetı neve: Nagy Tiborné

17

Miskolc MJV honlapja alapján

103

16. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Kuruc u. 65/a. Telefonszám: 370-271 Vezetı neve: Halász Márta

23. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Szilvás u. 39. Telefonszám: 369-940 Vezetı neve: Kovács Judit

24. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Dózsa Gy. u. 36. Telefonszám: 322-494 Vezetı neve: Csapó Györgyné

25. sz. Bölcsıde Cím: Miskolc, Hajós A. u. 1. Telefonszám: 361-765 Vezetı neve: Lindák Mihályné

Egyesített Bölcsıde és Egészségügyi Szolgálat Cím: Miskolc, Selyemrét u. 36. Telefonszám: 46/505-444, 46/427-433, 46/505-574 Vezetı neve: Dr. Kovács Katalin

104

4. sz. melléklet

Nem önkormányzati fenntartású szociális szervezetek18 Bartimeus Református Támogató Szolgálat Cím: 3525 Miskolc, Kossuth u. 17. (Nyilas Misi -ház 1.em.) Telefonszám: 30/678-73-65 Vezetı neve: Kovács Gabriella Timotheus Református Rámogató Szolgálat Cím: Miskolc, Kossuth u. 17. Telefonszám: 06-30/7486-263 Vezetı neve: Óváriné Iván Mária Drogambulancia Alapítvány Cím: Miskolc, Bottyán J. u. 1. Telefonszám: 431-310 Vezetı neve: Juhászné Ceglédi Tünde Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ok Támogató Szolgáltatása Cím: Miskolc, Árpád u. 126. Telefonszám: 370-319 Vezetı neve: Kaló Edit Német Kisebbségi Önkormányzat Német Támogató Szolgálat Cím: 3534 Miskolc, Szinyei M. P. u. 10. I/3 Telefonszám: 46/402-404, 06-70/2202-133 Vezetı neve: Dr. Lange Lászlóné Lórántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány Cím: Miskolc, Maros u.7. Telefonszám: 400-969 Vezetı neve: Gálné Ács Mária Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportja Cím: Miskolc, Köln u. 2. Telefonszám: 401-170 Vezetı neve: Papp Vilmosné

18

Miskolc MJV honlapja alapján

105

Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Cím: Miskolc, Leszih A. u. 4. Telefonszám: 433-782 Vezetı neve: Rácsok Balázs Magyar Vöröskereszt BAZ Megyei Szervezete Hajléktalan Gondozó Központ Cím: Miskolc, Baross G. u. 13-15. Telefonszám: 412-816, 412-921 Vezetı neve: Kreffly Gábor Máltai Gondoskodás Kht. Cím: Miskolc, Köln u. 2. Telefonszám: 402-050 Vezetı neve: Dr. Tamás Elvira Minorita Rend Tartományfınöksége Cím: Miskolc, Hısök tere 5/a. Telefonszám: 505-636 Vezetı neve: Kalna Zsolt Miskolc-Avas Gesztenyéskerti Idısek Otthonáért Alapítvány Cím: M. Gesztenyés u. 16. Telefonszám: 413-619 Vezetı neve: Hódi Zoltán Miskolci Autista Alapítvány Autisták Családi Otthona Cím: Miskolc, Csermıkei u. 2/a. Telefonszám: 532-476 Vezetı neve: Szalkainé Haraszti Krisztina Mozgáskorlátozottak és Barátaik Miskolc Városi Egyesület Cím: Miskolc, Kassai u. 19/b. Telefonszám: 414-370 Vezetı neve: Braun János Napfényt az Életnek Alapítvány Cím: Miskolc, Baross G. u. 13-15. Telefonszám: 506-678, 30/9152-849 Vezetı neve: Tóth József

106

Napház Gondozó Centrum Kht. Cím: Miskolc, Miskolctapolcai u. 37. Telefonszám: 422-514 Vezetı neve: Tóth Józsefné PARA-MIS Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Cím: Miskolc, József A. u. 20. Telefonszám: 506-545 Vezetı neve: Tóth Papp Sándor Szent Erzsébet "Segítı Kezek" Közhasznú Egyesület I. sz. Miskolci Támogató Szolgálat Cím: Miskolc, Dóczy J. u. 8. Telefonszám: 348-325 Vezetı neve: Kiss Zsanett Szent Erzsébet Szeretetotthon Cím: Miskolc, Szeretet u. 15. Telefonszám: 431-091, 431-183 Vezetı neve: Dr. Sedon László Szeretet Alapítvány Csilla Bárónı Szeretetotthon Cím: Miskolc, Rácz Á. u. 35. Telefonszám: 531-272 Vezetı neve: Tóthné Molnár Katalin Szépkorúak Háza Kht. Szépkorúak háza Cím: Miskolc, Eperjesi u. 5. Telefonszám: 500-540, 500-541, 30/4174-929, 30/2689-594 Vezetı neve: Futó Kálmán Szimbiózis Alapítvány "Harmónia Támogató Szolgálat" Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. sz. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: Sándorné Takács Renáta Szimbiózis Alapítvány "Miskolci Kistérségi Támogató Szolgálat" Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. sz. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: jelenleg nincs

107

Szimbiózis Támogató Szolgálat Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: Szin Tünde Csilla Szocio-Produkt Kft. Cím: Miskolc, Blaskovics u. 22. Telefonszám: 325-011, 509-124, 507-204, 20/4199-940 Vezetı neve: Osváth Zoltán Szorgoskert Kht. "Szorgoskert Támogató Szolgálat" Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. sz. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: Koda Gabriella Szorgoskert, Nonprofit Kft. Együtt-Létért Támogató Szolgálat Cím: Miskolc, Augusztus 20. u. 12. Telefonszám: 504-935 Vezetı neve: Cselényi Nóra Támasz 2005. Szociális Szolgáltató Közhasznú Társaság Támogató Szolgálata Szociális szolgáltató neve: Támasz Önálló Életvitelt Segítı Központ - Támogató Szolgálat Cím: 3526 Miskolc, Zombori u. 3. fsz/8. Telefonszám: 06-70-4501-840 Vezetı neve: Kovács Tamás Területi Gondozószolgálat "Támogató Szolgálat" Cím: Miskolc, Kabar u. 4. Telefonszám: 379-379 Vezetı neve: Kolozsiné Farkas Anita Tiszántúli Református Egyházkerület MÁON ok Otthona Cím: Miskolc, Szilvás u. 39. Telefonszám: 431-552 Vezetı neve: Gubányi Katalin

108

5. sz. melléklet

Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben OM azonosító

Intézmény neve

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás

Normál (általános) tanterv

028 582

028 558

028 563

028 572

028 571

028 596

028 583

Összesen

HH/HHH

SNI

145

130/87

3

123 42

19/4 26/13

n.a. n.a.

Árpád úti Napközi Otthonos Óvoda

218

15/-

14

Batsányi úti Tagóvoda

215

n.a.

n.a.

Fazola H. úti Napközi Otthonos Óvoda

102

7/5

1

Stadion úti Tagóvoda Lórántffy Zs.úti Tagóvoda

108 101

5/1 22/5

0 0

Vasgyári Napközi Otthonos Óvoda

80

25/41

2

Bükkszentlászlói Tagóvoda Könyves K. úti Tagóvoda Szeder úti Tagóvoda

20 135 104

4/1 10/16/-

0 0 1

József úti Napközi Otthonos Óvoda

189

15/9

18

Aba úti Tagóvoda

134

58/38

0

Brigád úti Tagóvoda

118

6/2

1

Belvárosi Napközi Otthonos Óvoda

222

2

0

Katowice úti Tagóvoda Kassai úti Tagóvoda

136 146

3 7

0 0

Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda

149

78/6

1

Szent László úti tagóvoda Dózsa György úti tagóvoda

118 119

n.a. n.a.

n.a. n.a.

Nyitnikék Napközi Otthonos Óvoda Kacsoh P. úti Tagóvoda Vadász úti Tagóvoda

Összesen

109

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

SNI

Gyógypedagógiai tagozat Összesen

HH/HHH

OM azonosító

Intézmény neve





058 576

028 608

028 604

028 602

028 578

028 562

028 589

Összesen

HH/HHH

SNI

Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda

223

n.a.

n.a.

Bársony J. úti Tagóvoda

238

n.a.

1

Reményi E. úti Tagóvoda

117

n.a.

0

Avastetı Napközi Otthonos Óvoda

191

57/7

n.a.

Leszih úti Tagóvoda

187

46/-

2

Szinva-Népkerti Napközi Otthonos Óvoda

176

75/16

1

Zsolcai kapui Tagóvoda Vörösmarty M. úti tagóvoda

83 88

77/46 17/0

0 0

Pitypang Napközi Otthonos Óvoda

130

11

1

Selyemrét úti Tagóvoda Óvoda úti Tagóvoda

96 73

26 10

1 0

Középszer úti Napközi Otthonos Óvoda

220

27

0

Petneházy u. Tagóvoda Szilvás úti Tagóvoda

83 132

5 74

0 0

Áfonyáskert Napközi Otthonos Óvoda

162

26

3

Gesztenyés úti Napközi Otthonos Óvoda

157

8

0

Szolárstik téri Napközi Otthonos Óvoda

91

n.a.

n.a.

Sütı J. úti Tagóvoda Mész úti Tagóvoda Várhegy úti Tagóvoda

44 75 86

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

Miskolc-Diósgyıri Római Katolikus Óvoda

Összesen

Nem önkormányzat által fenntartott intézmény

110

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

SNI


HH/HHH

OM azonosító

Intézmény neve




Normál (általános) tanterv Összesen

028 612

028 948

028 949

028 952

028 954

028 953

HH/HHH

SNI

Szent Miklós Óvoda


Kisboldogasszony Óvoda


Miskolc-Diósgyıri Református Óvoda és Általános Iskola


Görgey úti Tagóvoda


Mélyvölgy úti Óvodásokért Alapítvány


Összesen

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

SNI

184/102

13

339

56/0

7

Bársony János Általános Iskola

468

240/102

20

541

13. Sz. Hunyadi Mátyás Általános Iskola

412

n.a.

n.a.

n.a.

649

99/39

36

437

90/39

33

212

9/0

3

145

24/13

8

72

24/13

8

73

-

0

490

190/127

25

418

189

22

653

128

6

4. Sz. Istvánffy Gyula Általános Iskola

381

n.a.

n.a.

n.a.

Selyemréti Általános és MagyarAngol Két Tanítási Nyelvő Iskola

381

133/76

4

67

50/26

2

314

83/25

2

József Attila Általános Iskola

129

51/23

3

129

51/23

3

-

-

-

Szabó Lırinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvő Iskola

567

128/28

1

372

118/28

1

195

10/0

-

Vörösmarty Mihály Általános Iskola

619

122/26

7

619

122/26

7

-

-

-

Kazinczy Ferenc Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola Miskolctapolcai Általános Iskola Fazekas-Istvánffy Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

111


HH/HHH

OM azonosító

Intézmény neve





028 956

028 961

028 965

028 972

028 975

028 978

028 983

028 980

028 985

Gyógypedagógiai tagozat

Összesen

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

358

82/32

18

296

65/30

12

125

17/2

1

5

-

164

n.a.

n.a.

n.a.

184

50/56

19

109

45/24

15

75

5/2

4

-

-

289

73/9

18

141

44/9

15

148

29/0

3

21. Sz. Általános Iskola

422

49/23

133

143

20/12

26

180

20/12

13

99

11/4

Móra Ferenc Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvő Iskola Gyıri kapui Általános Iskola Könyves Kálmán Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Kaffka Margit Általános Iskola Szilágyi Dezsı Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola Görömbölyi Általános Iskola

381

57/8

15

230

40/8

11

141

17/0

4

-

-

351

93/34

11

174

74/33

9

177

19/1

2

-

-

279

196/136

17

279

196/136

17

-

-

-

-

-

508

78/24

6

215

44/16

5

293

34/8

1

-

-

404

93/32

21

276

68/22

9

128

25/10

12

-

-

375

23/8

5

175

13/3

200

10/5

5

116

34/4

4

40

14/4

2

76

20/0

2

Gárdonyi Géza Általános Iskola Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Munkácsy Mihály Általános Iskola Bulgárföldi Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola Erenyıi Általános Iskola Avastetıi Általános, MagyarAngol Két Tanítási Nyelvő Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási

177

46/14

5

64

26/7

4

113

20/7

1

422

168/23

27

48

35/7

12

374

133/16

15

411

174/59

122

306

136/46

17

105

38/13

350

295/184

15

429

108

16/0

187

n.a.

n.a.

n.a.

504

113/-

n.a.

10.Sz. Petıfi Sándor Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola Rónai Ferenc Általános Iskola Bem József Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Arany János Általános Iskola

279/184

112

15

OM azonosító

Intézmény neve





HH/HHH

SNI

Széchenyi István Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

467

158/-

n.a.

Komlóstetıi Általános Iskola

565

266/96

36

Fazola Henrik Általános Iskola

n.a.

n.a.

n.a.

Hámori Waldorf Iskola és Gimnázium

213

7

14

Összesen

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

493

260/96

36

72

6/0

213

7

14

390

63/25

17

SNI


HH/HHH

Intézmény

028 988

Nebuló Általános Iskola


Jókai Mór Református Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény


Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola 038 471

029 264 029 379

390

63/25

17


Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI

238

167/91

238

238

167/91

Tüskevár Óvoda és Általános Iskola

172

82/50

172

172

82/50

VACKOR Magánóvoda


GARABONCIÁS Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény


Diósgyıri Alapfokú Táncmővészeti Iskola


Avasi Gimnázium Földes Ferenc Általános Iskola

725 842

n.a. 98/46

1 4

583 413

70/44

113

1 1

142 429

28/2

3

OM azonosító

Intézmény neve





029 261

Herman Ottó Gimnázium

029 262

Diósgyıri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet

029 263

029 299 029 296 029 308 029 302

029 300 029 307 029 301 029 297 029 298 038 016

Zrínyi Ilona Gimnázium Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium Miskolci Lévay József Református Gimnázium Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Miskolci Matura Gimnázium Andrássy Gyula Mőszaki Középiskola Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Bartók Béla Zenemővészeti Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Gábor Áron „Mővészeti Iskola” Szakközépiskola Kandó Kálmán Szakközépiskola Kós Károly Építıipari Szakközépiskola Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola MIOK József Nádor Szakképzı

Összesen 858

HH/HHH 21/0

SNI 1

584

1

3

Összesen 419

HH/HHH 12/0

SNI 1

591 27 1 Nem önkormányzat által fenntartott intézmény Nem önkormányzat által fenntartott intézmény Nem önkormányzat által fenntartott intézmény

Összesen 439

HH/HHH 9/0

SNI 0

584

1

3

591

27

1

74

20/2

169

8/9

140

18

Nem önkormányzat által fenntartott intézmény 49

n.a.

3

49

3

743

n.a.

n.a.

669

80/20

924

204/79

7

924

204/79

7

n.a.

n.a.

n.a.

639

86/48

0

470

78/39

0

603

64/7

6

603

64/7

6

762

201

4

622

183

4

758

62/33

59

758

62/33

59

666

112/13

17

666

112/13

17

828

387/37

24

828

387/37

24

872

199/93

11

872

199/93

11

n.a.

n.a.

n.a.

114

0


HH/HHH

OM azonosító

Intézmény neve





HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

SNI


HH/HHH

189

39/29

Iskola KARRINA Szakképzı Iskola 029 340 029 336 029 321

029 315

029 337 038 033

Debreczeni Márton Szakképzı Iskola és Kollégium Diósgyır-Vasgyári Szakképzı Iskola és Kollégium Eötvös József Építıipari, Mővészeti Szakképzı Iskola és Kollégium Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Martin János Szakképzı Iskola Karacs Teréz Középiskolai Leánykollégium Központi Leánykollégium Petıfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium

Nem önkormányzat által fenntartott intézmény 767

241

20

767

241

20

1020

440

22

1020

440

22

1222

378/94

10

1222

378/94

10

1061

238/121

7

1061

238/121

7

1520

162

23

1520

162

23

462

26/75

365

273

62/46

176

326

157/29

1

240

75

4

299

113/28

n.a.

115

Egyes óvodák, iskolák vonatkozásában az adatok hiányosak, fıként a HH/3H adatok. Nem megfelelı az adatszolgáltatás, adatgyőjtés, nem ismert, hogy a Fazola tagiskolában, a Rónai tagintézményben, vagy az Erenyıi tagiskolában, vagy az Istvánffy tagiskolában felülreprezentáltak-e ezen tanulók. A feltételezések szerint (a helyzetelemzés más megállapításaira alapozva, pl. a lakóhelyi koncentráció miatt) a HH/HHH tanulók aránya magasabb a többi intézményhez képest. Az önkormányzat úgy döntött, hogy 2004. szeptemberétıl 33 normál általános iskoláját 16 oktatási egységbe vonja össze. A döntés kisebb vihart kavart a pedagógusok körében, de a többség végül tudomásul vette az új szervezeti kereteket. Ugyancsak felkavarta az összevonás a szülıi kedélyeket, de a város vezetıi igyekeztek megnyugtatni a szülıket, hogy az intézményi összevonás nem jelenti az iskolakörzetek mechanikus egyesítését. A Városháza azzal indokolta az összevonást, hogy a több intézményt átfogó tantárgyfelosztás révén pedagógus álláshelyeket lehet megmenteni a csökkenı gyereklétszám ellenére. Emellett az összevonás lehetıséget ad arra is, hogy csökkenı tanulói létszámú iskolákat – tagiskolaként – megmentsenek a bezárástól. A körzethatár kiszélesítése nagyobb lehetıséget biztosított a tanulók és a szülık számára az iskolaválasztásra. 2005-ben az önkormányzat ellen 2003. évi CXXV. törvény alapján keresettel élt az Esély a Hátrányos Helyzető Gyerekekért Alapítvány. Az intézmények összevonásakor nem merült fel szervezési szempontként, hogy az egyes tagintézmények között jelentıs eltérés van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányát illetıen. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy intézményeken belüli kiegyenlítetlenségrıl beszélhetünk a következı esetekben, melyet az Egyenlı Bánásmód Hatóság is megemlít. A Hatóság megállapítja, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat megsértette az egyenlı bánásmód követelményét azzal, hogy az általa fenntartott három tagiskolában (Munkácsy Mihály Általános és Mővészeti Iskola, Gyıri Kapui Általános Iskola, Gárdonyi Géza Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola) a hátrányos helyzető tanulók aránya az összes tanulólétszámhoz képest a 2006/2007. tanév elsı évfolyamában elérte az elkülönítés szegregációs küszöbét. Ugyanakkor azt is leírja, hogy az elkülönítés megállapítása nem kapcsolható össze a felróhatósággal, nem feltételez szándékos vagy tudatos magatartást. A Város 2007. január 29-ei közgyőlésen néhány iskola esetében – a 25%-os küszöböt figyelembe véve – a kötelezı felvételi körzethatárok módosítását végrehajtotta. A Hatóság elrendeli, hogy az Önkormányzat 2008. szeptember 1.-ig vizsgálja felül a fenntartásában mőködı 10. sz. Petıfi Sándor Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola és tagintézménye, a Szabó Lırinc Két Tannyelvő Általános Iskola és tagintézménye, a Szilágyi Dezsı Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola, és tagintézménye Kazinczy Ferenc Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola, és tagintézménye Hermann Ottó Általános Iskola és Munkácsi Mihály Alapfokú és Mővészetoktatási Intézmény és telephelye, a II. Rákóczi Ferenc Általános és Nemet- Magyar Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és tagintézménye, valamint a Bársony János Általános Iskola és Tagintézmények pedagógiai programjait,

116

és egyeztessen az intézményvezetıkkel arról, hogy 2008 szeptember 1-tıl a pedagógiai programokban biztosítva legyen a székhely és tagintézmények közötti átjárhatóság19. A 2005-ben az önkormányzat ellen megindult perrel kapcsolatban, tanügyigazgatási, vagy egyéb intézkedés nem történt, mivel a bírósági határozat nem írt elı korrekciót.

19

Ügyszám: EBH/23/2007/10 (362/1006)

117

6. sz. melléklet Miskolc MJV Esélyegyenlıségi Tanácsának tagjai Szervezet Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, felelıs alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, titkár BAZ. Megyei Cigány Értelmiségi Fiatalok Közhasznú Egyesülete elnöke Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete elnöke BAZ. Megyei Bőnmegelızési Alapítvány kuratóriumi elnöke RECIK Regionális Civil Központ Alapítvány ügyvezetı igazgató Szimbiózis Alapítvány elnöke MSZOSZ Nıi Választmány Megyei képviselıje Egyesített Bölcsıde és Egészségügyi Szolgálat igazgatója Városi Rendırkapitányság rendır ezredes „Iránytő” Avasi Szociális Szolgálatigazgatója Nyitnikék Napközi Otthonos Óvoda óvodavezetıje Értünk-Velünk-Együtt Közhasznú Szervezet elnöke Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztály osztályvezetıje Észak-Magyarországi Regionális Átképzı Központ (ÉRÁK) igazgató Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, roma foglalkoztatási szervezı BAZ. Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége elnöke Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Jogi Fıosztály fıosztályvezetı Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Testülete Siketek és Nagyotthallók Országos Szövetségének B-A-Z Megyei Szervezetének elnöke, Abaújszántó Város Önkormányzatnak jegyzıje MINİIES Alapítvány

Javasolt a tanácsnak a MIK Zrt, Családsegítı szolgálat képviselıjével való kiegészítése.

118

7. sz. melléklet Szegregátumok és oktatási-nevelési intézmények Szegregátumok

Bölcsıde 09. sz. Bölcsıde

Óvoda Szivárvány Napk. Óvoda

Általános iskola Otth.

Árpád úti Napk. Otth. Óvoda 1. Tatárdomb

Batsányi J. úti Óvoda 16. sz. Bölcsıde

Lórántffy Zsuzsanna N. O. Óvoda Mesevár Napk. Otth. Óvoda Lórántffy Zsuzsanna N. O. Óvoda

2. Puskin u

16. sz. Bölcsıde

Szeder úti Nak. Otth. Óvoda

Fazola Henrik Általános Iskola

Vasgyári Napk. Otth. Óvoda 3. Miskolctapolca kıfejtı

25. sz. Bölcsıde

Szeder úti Nak. Otth. Óvoda

07. sz. Bölcsıde

Avastetı Napk. Otth. Óvoda

5. Csermıkei út – mésztelep 23. sz. Bölcsıde

Középszer u. Napk. Otth. Óvoda Szilvás u. Napk. Otth. Óvoda

Miskolctapolcai Általános Iskola

Kazinczy Ferenc Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola

Mélyvölgyi úti óvodásokért" Alapítványi Óvoda 6. Mura u.

01. sz. Bölcsıde

Fövényszer u. Napk. Otth. Óvoda Óvoda u. Napk. Otth. Óvoda

09. sz. Bölcsıde

Nyitnikék Napk. Otth. Óvoda Szivárvány Óvoda


Napk.

Otth.

Árpád úti Napk. Otth. Óvoda 16. sz. Bölcsıde

Lórántffy Zsuzsanna N. O. Óvoda Mesevár Napk. Otth. Óvoda


09. sz. Bölcsıde

Nyitnikék Napk. Otth. Óvoda Stadion" Óvoda Fazola úti Óvoda

119

Bulgárföldi Ált. Isk.

Szegregátumok

Bölcsıde

Óvoda Brigád úti Napk. Otth. Óvoda

Általános iskola

Nyitnikék Napk. Otth. Óvoda "Stadion" Óvoda 9. Vasgyári út

Fazola úti Óvoda Brigád úti Napk. Otth. Óvoda Aba úti Napk. Otth. Óvoda

10. Tatár u.

15. sz. Bölcsıde


15. sz. Bölcsıde

Brigád úti Napk. Otth. Óvoda József úti Napk. Otth. Óvoda Aba úti Napk. Otth. Óvoda József úti Napk. Otth. Óvoda



Aba úti Napk. Otth. Óvoda 15. sz. Bölcsıde József úti Napk. Otth. Óvoda

12. Kalló u. 24. sz. Bölcsıde

13. Nagyavas

25. sz. Bölcsıde

Bársony J. úti Nak. Otth. Óvoda Bársony J. úti Nak. Otth. Óvoda Reményi E. u. Napk. Otth. Óvoda Avastetı Napk. Otth. Óvoda



Leszih A. u. Napk. Otth. Óvoda 01. sz. Bölcsıde

Mélyvölgyi úti óvodásokért" Alapítványi Óvoda

04. sz. Bölcsıde

Belvárosi Napk.Otth.Óvoda Lévay J. u. napk. Otth. Óvoda

14. Gizella u. Egyesített Bölcsıde és Egészségügyi Szolgálat

Szinva-Népkerti Napk.Otth.Óvoda

Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola

József Iskola

Attila

Általános

Weöres Sándor N. O. Óvoda 15. Tetemvár

11. sz. Bölcsıde

Kassai úti Napk. Otth. Óvoda

Fazekas-Istvánffy Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

24. sz. Bölcsıde

Katowice úti Napk. Otth. Óvoda,


120

Szegregátumok

Bölcsıde

Óvoda

Általános iskola

Brunszvik Teréz N. O. Óvoda Dózsa Gy. úti Napk. Otth. Óvoda Szent László úti Napk. Otth. Óvoda Zsolcai k. Napk. Otth. Óvoda

16. Álmos u.

Fazekas-Istvánffy Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

Katowice úti Napk. Otth. Óvoda,


Mélyvölgyi úti óvodásokért" Alapítványi Óvoda

Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola

11. sz. Bölcsıde

01. sz. Bölcsıde

17. Szondi telep

Kassai úti Napk. Otth. Óvoda

Egyesített Bölcsıde és Egészségügyi Szolgálat

Fövényszer u. Napk. Otth. Óvoda Selyemréti Napk. Otth. Óvoda Brunszvik Teréz N. O. Óvoda

18. Bábonyi-bérc

24. sz. Bölcsıde Szent László úti Napk. Otth. Óvoda

19 Víkendtelep

József Iskola

Attila

Általános

13. Sz. Hunyadi Mátyás Általános Iskola Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola József Attila Általános Iskola

01. sz. Bölcsıde

121

8. sz. melléklet Gyermekvédelem a szegregátumokban 2003-2007

Szegregátum / Év

2003

2004

2005

2006

2007

Összesen

Alapellátás

17

19

24

22

25

107

Védelembe vétel

0

0

0

0

2

2

Átmeneti nevelés, gyámság

0

0

1

1

1

3

Alapellátás

7

9

9

11

12

48

Védelembe vétel

0

1

1

1

2

5


3

3

8

8

8

30

Alapellátás

97

137

169

203

225

831

Védelembe vétel

3

4

6

9

11

33


7

9

17

18

21

72

Alapellátás

13

12

17

22

27

91

Védelembe vétel

1

2

0

1

1

5


1

2

2

3

2

10

Alapellátás

19

14

14

34

32

113

Védelembe vétel

3

3

4

4

4

18


0

0

4

4

5

13

Alapellátás

2

1

2

3

1

9

Védelembe vétel

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

Alapellátás

17

15

20

15

15

82

Védelembe vétel

1

1

3

3

2

10


0

2

0

6

6

14

Alapellátás

18

25

43

51

47

184

Védelembe vétel

2

2

4

4

3

15


5

0

8

21

18

52

1. Tatárdomb

2. Puskin utca


9. Vasgyári út

11. Békeszálló telep

12. Kalló utca

14. Gizella utca

15. Tetemvár

Forrás: Miskolci Családsegítı Központ, 2008

122

Szegregátum / Év

2003

2004

2005

2006

2007

Összesen

Alapellátás

13

20

16

19

21

89

Védelembe vétel

0

1

3

3

4

11

Átmeneti nev. gyámság

3

3

6

10

10

32

Alapellátás

62

40

55

46

69

272

Védelembe vétel

3

0

4

8

8

23


4

7

5

8

14

38

Alapellátás

72

43

70

88

93

366

Védelembe vétel

2

1

0

4

7

14

Átmeneti nevelés gyámság

4

5

5

15

15

44

Alapellátás

6

18

18

14

7

63

Védelembe vétel

0

0

3

3

6

12


0

0

3

3

4

10

16. Álmos utca

17. Szondy telep

18. Bábonyi-bérc

19. Víkendtelep

Forrás: Miskolci Családsegítı Központ, 2008 Összesen (2003-2007) Csermıkei út - Mésztelep Védelembe vétel

1


11

Muszkás-telep Védelembe vétel

1


7

Nagyavas Védelembe vétel

2


3

Forrás: Avasi Íránytő Szociális Szolgálat, 2008 Összesen minden szegregátumban Év

2003

2004

2005

2006

2007

Összesen

Alapellátás

343

353

457

528

574

2255

Védelembe vétel

15

15

28

40

50

152


27

31

59

97

104

339

Forrás: Miskolc MJV Önkormányzat, 2008

123

Lyukóvölgy Év

2003

2004

2005

2006

2007

Összesen

111

143

172

214

250

890

Védelembe vétel

6

7

9

11

15

48


6

9

15

16

19

65

Alapellátás

Forrás: Miskolci Családsegítı Központ, 2008

124

Integrált Városfejlesztési Stratégia Miskolc. Antiszegregációs Terv III. Kötet

Recommend Documents