3. melléklet
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Településszerkezeti Terv és Építési Szabályzat módosítása JÓVÁHAGYANDÓ TERVDOKUMENTÁCIÓ 1
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Településszerkezeti Terv és Építési Szabályzat módosítása
VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ
Fıépítészi Fıosztály Városfejlesztési és Rendezési Osztály
Településtervezés: Szıke László TT1 05-0118 É1/2006
Tájrendezés, zöldfelületek: Szőcs Gábor TK/1 01-5078 településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezetı tervezı
Közlekedés, felszíni vízelvezetés, közmővek: Márkus György okl. építımérnök TV-KÉ-VZ-T/05-0461
Osztályvezetı: Szıke László
Fıépítész, fıosztályvezetı: Rostás László
Miskolc, 2012. november hó 2
TERVEZİI NYILATKOZAT
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 2012 Tervezı adatai: Név: Lakcím: Kamarai névjegyzék száma: Településtervezıi jog. sz.: Szakképesítése: Építtetı adatai: Név: Cím: A rendezési terv területe:
SZİKE LÁSZLÓ 3531 Miskolc, Gyıri kapu 48/a 05-0118/É1-05-21 TT-05-0118-É1/2006 okl. építészmérnök/vezetı tervezı
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 3525 Miskolc, Városház tér 8. 1. Kandó tér 2. Szentpéteri kapu 3085/3, 3085/5 Hrsz.
Alulírott kijelentem, hogy a tervezést a tervezı és szakértı mérnökök kamarájáról rendelkezı 1996. évi LVIII. törvény, illetve az azt módosító 1997. évi LXIV. törvényben foglaltak szerint tevékenységi körömön belül végeztem.
…………………………………… Szıke László építész /településtervezı Miskolc, 2012. november hó
3
TERVEZİI NYILATKOZAT
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 2012.
Tervezı adatai: Név: SZŐCS GÁBOR Lakcím: 3556 Kisgyır, Jókai utca 13. Kamarai névjegyzék száma: TK/1 01-5078 Szakképesítése: településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezetı tervezı
Építtetı adatai: Név: Cím: A rendezési terv területe:
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 3525 Miskolc, Városház tér 8. 1. Kandó tér 2. Szentpéteri kapu 3085/3, 3085/5 Hrsz.
Alulírott kijelentem, hogy a tervezést a tervezı és szakértı mérnökök kamarájáról rendelkezı 1996. évi LVIII. törvény, illetve az azt módosító 1997. évi LXIV. törvényben foglaltak szerint tevékenységi körömön belül végeztem.
…………………………………… Szőcs Gábor településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezetı tervezı Miskolc, 2012. november hó
4
TERVEZİI NYILATKOZAT
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 2012
Tervezı adatai: Név: Lakcím: Kamarai névjegyzék száma: Szakképesítése: Építtetı adatai: Név: Cím: A rendezési terv területe:
MÁRKUS GYÖRGY 3530 Miskolc, Petıfi utca 7. TV-KÉ-VZ-T/05-0461 okl. építımérnök
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 3525 Miskolc, Városház tér 8. 1. Kandó tér 2. Szentpéteri kapu 3085/3, 3085/5 Hrsz.
Alulírott kijelentem, hogy a tervezést a tervezı és szakértı mérnökök kamarájáról rendelkezı 1996. évi LVIII. törvény, illetve az azt módosító 1997. évi LXIV. törvényben foglaltak szerint tevékenységi körömön belül végeztem.
…………………………………… Márkus György okl. építımérnök Miskolc, 2012. november hó
5
TARTALOMJEGYZÉK CÍMLAP ALÁÍRÓLAP TERVEZİI NYILATKOZATOK TARTALOMJEGYZÉK
1. Határozattal jóváhagyandó munkarészek 1.1 Településszerkezeti Tervet (TszT) módosító határozati javaslat 1.2 Településszerkezeti Terv (TszT) változással érintett területek (hatályos és módosított) 1.2.1 Kandó tér 1.2.2 Szentpéteri kapu 3085/3, 3085/5 Hrsz. 1.3 Településszerkezeti Terv (TszT) Jelmagyarázat 2. Rendelettel jóváhagyandó munkarészek 2.1 Miskolc M.J. Város Építési Szabályzata (MÉSZ) módosító rendelettervezet 2.2 Építési Szabályzat (MÉSZ) változással érintett területek (hatályos és módosított) 2.2.1 Kandó tér 2.2.2 Szentpéteri kapu 3085/3, 3085/5 Hrsz. 2.3 Építési Szabályzat (MÉSZ) Jelmagyarázat 3. Alátámasztó munkarészek (mőleírás, tervek) 3.1 Településtervezı mőszaki leírás 3.2 Tájrendezés, zöldfelületek, Biológiai aktivitásérték számítás 3.3 Közlekedés, felszíni víz, közmővek 3.4 Településtervezıi nyilatkozat a magasabb szintő tervekkel való egyezésrıl Miskolc, 2012. november hó
6
1.1 Településszerkezeti Tervet (TszT) módosító határozati javaslat Határozati javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta a „Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének módosítására és a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII. 6.) rendelet módosítására” címő elıterjesztést és a következı határozatot hozza:
A határozat tárgya: Miskolc Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének módosítása
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése a IV-75/16.321-2/2007. számú határozattal elfogadott és a VI-94/13.536/2008. VII-224/3242/2012. számú határozatokkal módosított Miskolc Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének módosítását jelen határozat 1. és 2. mellékletei szerint jóváhagyja.
Felelıs: Végrehajtásért felelıs fıosztály: Határidı:
Polgármester Fıépítészi Fıosztály azonnal
7
1.melléklet
8
2. melléklet
9
1.2.Településszerkezeti Terv (TszT) változással érintett területek (hatályos és módosított) 1.2.1 Kandó tér
10
11
1.2.2. Szentpéteri kapu. 3085/3, 3085/5 Hrsz.
12
1.3. Településszerkezeti Terv Jelmagyarázat
13
2.1 Miskolc M.J. Város Építési Szabályzata (MÉSZ) módosító rendelettervezet MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK .../2012. (......) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.06.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Fıépítész, Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelısége, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földhivatala, B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Vezetıje, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitánysága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatósága, az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Fıépítész, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérıl és mőködési feltételeirıl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzıje, mint elsıfokú építésügyi hatóság, az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, B-A-Z Megyei Építész Kamara, B-A-Z Megyei Mérnök Kamara, B-A-Z Megyei Kézmőves és Ipar Kamara.
14
és az Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdésében, valamint az 1. számú melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága, továbbá az Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdésében, valamint az 1. számú melléklet 3.1.11.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Városgazdálkodási és- Üzemeltetési Bizottsága véleményének kikérésével a következıket rendeli el: 1.§ A Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (MÉSZ) szóló 21/2004. (VII. 06.) önkormányzati rendelet 24. mellékletének a Kandó térre vonatkozó része jelen rendelet 1. melléklete, a Szentpéteri kapu. 3085/3, 3085/5 Hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozó része jelen rendelet 2. melléklete, szerint módosul.
2.§ Ezen rendelet a kihirdetést követı 30. napon lép hatályba és a hatálybalépését követı napon hatályát veszti. Miskolc, november. Dr. Csiszár Miklós jegyzı
Dr. Kriza Ákos polgármester
15
1. melléklet
16
melléklet
17
1.2 Építési Szabályzat (MÉSZ) változással érintett területek (hatályos és módosított)
18
2.2.1.Kandó tér
19
Módosítási javaslat
20
2.2.2. Szentpéteri kapu. 3085/3, 3085/5 Hrsz.
21
2.3 Építési Szabályzat (MÉSZ) Jelmagyarázat
22
3.Alátámasztó munkarészek 3.1.Településtervezı mőszaki leírás A Kandó tér és térségének településrendezési tervét módosítani kell. E módosítás szükségességét az alábbi szempontok támasztják alá: •
Nem teljesen körvonalazott okokból a Zöld Nyíl nagyberuházás tervezési határa a Kandó téren a Szinva északi partján a híd elıtt megállt. Ahhoz, hogy az új típusú villamosok Tiszai pályaudvari végállomását meg lehessen valósítani, a sínpályát át kell alakítani. Ennek a sínpályának minimum 32 méter hosszú egyenes peronokat kell tartalmaznia.
•
A közösségi közlekedés az Európai Unión belül is nagy átalakuláson megy keresztül. Ennek a folyamatnak a részeként Magyarországon a 80-as fıvonal átépítése is szükséges. A Miskolcot is érintı program négy részbıl áll: Budapest-Hatvan, Hatvan-Miskolc, MiskolcNyíregyháza, illetve a Miskolc központú elıvárosi és TRAM-TRAIN hálózat kiépítése. Ennek az európai programnak a hajtó ereje az, hogy a közösségi közlekedés komfortosabbá tételével élhetıbbé váljon a környezet.
•
Miskolc történeti adottságai miatt az elmúlt másfél száz évben a kötött pályás hálózatok egész sorát hozta létre. Az elızı pontban említett fı vonalakon túl, melyek Miskolcot a Sajó és a Hernád völgyön keresztül Felvidékkel, a Hegyalja alatt Kárpátaljával, Tokajon keresztül Erdély országgal és Budapesten keresztül a Monarchia központjával kötötték össze, rengeteg kisvasúti vonal is kiépült. Ezen kívül a 19. század utolsó évtizedében a Tiszai pályaudvartól a felsı város központjáig, a Szent Anna templomig kiépült a villamos, itt volt a árvízi emlékmő szomszédságában a lillafüredi kisvasút végállomása is. Ez a kisvasút volt hivatva a Bükkbıl a város számára fontos alapanyagok beszállítására. Ezen kívül kiépültek további villamos szakaszok is a következı évtizedekben, valamint megvalósult egy sor olyan bányászathoz kötıdı kis nyomtávú vasútvonal, mint a perecesi, a lyukói. Sajnálatos módon a villamos vonalak közül a 4-es, tatárdombi, a kisvasút vonalak közül a lillafüredi Kiliántól keletre esı szakasza, a perecesi és a lyukói egésze felszámolásra került, nyomvonala pedig - megbocsájthatatlan módon - több helyen el lett építve. A Kandó tér lehetıséget ad arra, hogy az elıbb említett hálózat két elemét felhasználva újra lehessen fogalmazni a városon belüli kötöttpályás közlekedés rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a villamos segítségével a vasgyári iparvágány és a perecesi kisvasút nyomvonalának felhasználásával kiépíthetıvé válik a miskolci körvillamos.
23
•
Az eddig vázoltakon túl szükségessé vált a Miskolcon belüli közúti közlekedés újragondolása, az évtizedek óta halasztott döntések meghozása, melyek közül a legfontosabb, Kandó teret is érintı döntés az Y-híd megépítése, illetve a 3-as út Búza teret elkerülı és így azt tehermentesítı szakaszának kiépítése a Kandó téren át a József Attila utcáig.
A jelenleg érvényben levı rendezési terv is tett javaslatot a terület újragondolására, hiszen a Tiszai pályaudvar megépültével azonos szerzı tollából, azonos idıben (Pfaff Ferenc) megvalósult vasúti kolónia mind erkölcsileg, mind anyagilag elavult, a Kandó térrıl keletre levı egykori MÁV terület pedig nagyrészt elvesztette funkcióját. A kötöttpályás közlekedés és a közúti hálózat korrekciója lehetıvé teszi, hogy e térségben multimodális csomópont kerüljön kialakításra, mely az alábbi elemeket tudja tartalmazni: •
Országos és európai nagyvasúthálózat,
•
elıvárosi és TRAM-TRAIN vonatok fogadása és rávezetése a városi villamoshálózatra,
•
városi villamoshálózat és távlatban a körvillamos,
•
helyi és helyközi autóbusz forgalom,
•
taxiállomás,
•
a Lillafüred-Felsızsolca kerékpárút,
•
valamint az ezeket összekötı gyalogos forgalom.
A fentieket ábrázoló megoldási javaslatokat a mellékelt szerkezeti és szabályozási terv tartalmaza.
Miskolc, 2012. november 27. Szıke László településtervezı TT1050118/É1/2006
24
3.2.Tájrendezés, zöldfelületek, Biológiai aktivitásérték számítás
Jelenlegi állapot A tervezési terület nyugati részén a Kandó Kálmán térig közlekedési területek találhatók, melyeket kertvárosias lakóövezeti részek határolnak. A Kandó Kálmán tér déli határoló egysége a Tiszai pályaudvar. Ezt a területrész fıként kertvárosias beépítések jellemzik. A MÁV lakóterületen belül sok, igen rossz állapotú, bontandó ingatlan található, értékes zöldfelületek nélkül. Inkább jellemzı a terület gyomosodása, valamint a gyomfák megjelenése, azaz a degradáció folyamata. Egyedi természeti érték nem található. A Kandó tér és a József Attila utca közti szakaszon az iparigazdasági jellegő tevékenység által meghatározott környezeti elemek dominálnak. Kandó tértıl keletre MÁV telephelyek találhatók, ipari gazdasági épületekkel. A zöldfelület gyenge állapotú, sok a gyomfa, gondozatlan területekkel. Táji szempontból a vonalas épített struktúrák a legmeghatározóbbak, fontos tájszerkezeti elemként jelennek meg. Ezeken kívül, az élıvilág számára legjelentısebb elem a szintén vonalas rendszerbe sorolható Szinva patak, amely jelenleg merev mederfalak közé van zárva. Ez, mint vízfolyás, és mint zöldfolyosó, illetve annak lehetıségeként fontos tájképi elem. A területen a mesterséges elemek dominálnak. A tervezési terület és tágabb környezete nem áll természetvédelmi oltalom alatt, és Natura 2000 védelem alatt álló területet sem érint. Értékes élıhely sem található a területen.
Tervezett állapot
A Vörösmarty utca keleti végén, a Soltész Nagy Kálmán utca és a vasút közötti szakaszon a szők beépítés és a pályaszerkezet magas vezetése miatt a házak takartak lesznek, a támfal és a hídszerkezet korlátozni fogja a kilátást, rontja a lakóházakban élık életminıségét. Ennek ellensúlyozására a felüljáró tervezésekor növényekkel betelepített támfalat, zöld falakat javasolunk építeni. A MÁV lakóterületen a leromlott állapotú ingatlanok bontása kedvezı hatást gyakorolhat a városrész fejlıdésére. Tájképi szempontból minıségi javulás következhet be, ha a tervezett elkerülı e szakaszán gazdag növénytelepítés kíséri a fejlesztést. A Kandó tér és a József Attila utca közti szakaszon a pályaudvartól északra található területrészen telephelyek, valamint a Szinva keresztezése után északra esı területrészen busz telephelyek találhatók. Ezen a szakaszon az ipari, gazdasági és kereskedelmi jellegő tevékenység által meghatározott környezeti elemek dominálnak. Ezen a területen tájképi szempontból kedvezıtlen folyamat nem várható. A Kandó tértıl keletre, az út nyomvonalától délre továbbra is a gazdasági tevékenység és azok kísérı épületei dominálnak majd. Ettıl északra, a Szinváig tartó területen a zöldfelületfejlesztés fontos városszerkezeti feladat illetve stratégiai kérdés. Ezt a sávot, mint zöldfolyosó kell felfogni, és fejlesztését ebben az irányba kell vinni. A fejlesztéssel Natura 2000 védettségő, valamint természetvédelmi területet nem érintünk, így a beruházás Natura 2000 védettségő területeket nem veszélyeztet.
25
Biológiai aktivitási mérleg A terület Ssz.
nagysága
Érték
Eredeti
mutató
/ha/ 1.
2.
40,21
0,05
Érték aktivitás
területhasználat
1,30 Kertvárosias lakó
Biológiai
Biológiai Tervezett területhasználat
aktivitás mutató
értéke
értéke
3
3,90
0,87 Kisvárosias lakó
1,2
1,05 2,19
0,5
2,98
4,38 Település-központi vegyes
0,5
5,97 Településközponti vegyes
1,02
0,5
0,86
2,03 Központi vegyes
0,5
1,73 Központi vegyes
0,88
0,4
3,20
2,25 Kereskedelmi, szolgáltató
0,4
8,02 Kereskedelmi, szolgáltató
6,73
0,4
0,10
13,45 Különleges közlekedési
0,5
0,25 Egyéb ipari 0,20 Különleges sportolási célú
3
0,6
11,72 Fıút
0,6
7,03 1,49
3
0,9
2,48 Győjtıút, kiszolgálóút
0,6
0,30 Különleges egészségügyi
1,58 Vasúti pálya
0,6
1,12
16,12 Különleges közlekedési
0,5
8,06
1,35 Zöldterület
6
8,10
3,99 Győjtıút, kiszolgálóút
0,6
2,39
0,10 Védelmi erdı
9
0,90
1,09 Vasúti pálya
0,6
0,65
1,16 Zöldterület
6
6,96
0,05 Vízgazdálkodási terület
6
0,30
0,5
0,02
0,05 Védelmi erdı
9
0,37
Településközponti vegyes
ÖSSZESEN:
30,92
<
Kelt.: Miskolc, 2012. november 27 ............................................... Szőcs Gábor településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezetı tervezı TK/1 01-5078
26
30,96
3.3 Közlekedés, felszíni víz, közmővek 2012. év során Önkormányzati határozattal elfogadásra került a közlekedésfejlesztési és közlekedéspolitikai koncepció módosítása, mely szerint, az engedélyezési terv szinten megtervezett „Y” felüljáró segítségével, a Kandó tér átfogó rendezésével, a Király utca, József Attila közötti szakaszon, a 3.sz. fıút elkerülı szakaszának a megvalósítása javasolt. A Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretében elfogadott koncepció szerint a 3.sz. fıút elkerülı szakasza, mint Miskolc Hosszú távú Közlekedésfejlesztési Koncepciójának egyik eleme finanszírozási támogatásban részesül. A Kormány határozat rendelkezik az „Y” felüljárónak mint a projekt 1. ütemének megvalósítására, illetve a további útszakaszok elıkészítı munkáinak (engedélyezési, kiviteli terv készítés, területszerzés) elvégzésére. A Kormány 1466/2012.(X.26.) határozata egyúttal a projektet kiemelt üggyé nyilvánította. A megvalósítás feltétele, hogy a tervezett létesítmények a szabályozási tervvel összhangban legyenek. Ezt szolgálja a szabályozási terv módosítása. A 3.sz. fıút jelenleg a budapesti, déli irányából Hejıcsabán keresztül, a vasút különszintő keresztezésével éri el az Avas városrész területét. Innen a Soltész Nagy Kálmán, majd a Szilágyi Dezsı utcán és tovább a Király utcán halad a belváros felé. Keresztezi a Vörösmarty utcát, majd a Zsolcai kapunál keletre fordul és a József Attila utcán halad Tornyosméneti, illetve az M30 autópálya csomópontja felé. A városközpontból keleti, az M30-as közlekedési út irányába jelenleg csak ez az egyetlen vasutat keresztezı közúti híd alkalmas, az Országos úthálózat által megkövetelt elıírások szerinti közlekedésre. A projekt szempontjából másik jelentıs hálózati elem a 3604 j. összekötı út, ami Szirma felıl éri el a várost. Ennek az útnak is van közvetett kapcsolata az M30 autópályával, a Miskolc Dél csomóponton keresztül szintén elérhetı a belváros. Az összekötı út délkeleti irányból érkezik a város Martin Kertváros nevő városrészébe (Kisfaludy u.) majd a jelenlegi különszintő vasúti keresztezés után eléri a Vörösmarty utcát. Így a tehermentesítı út a vasút feletti külön szintő átvezetés 3. ágának kiépítésével a Vörösmarty utca folytatásának a MÁV telepen és a Kandó téren történı átvezetésével ténylegesen tehermentesíteni tudja az átmenı forgalomtól a Búza teret és környékét. A József Attila utcára történı visszakötés már a lakóterületen kívül történik, a fıút meglévı szakaszát különleges közlekedési területen átvezetve éri el. A Búza téren keresztül haladó forgalom miatt a légszennyezettség szinte folyamatosan meghaladja az egészségügyi határértéket. A 3-as út a Búza teret délrıl elkerülı, a Kandó teret keresztezı nyomvonallal a belvárosi tehermentesítı, és kerülı utak közvetlen közlekedési kapcsolatát biztosítja a Tiszai pályaudvarnál tervezett intermodális központ elemeihez: Vasútállomás, nagyvasúti kapcsolat, elıvárosi vasúti megálló, illetve végállomás, villamos végállomás, autóbusz pályaudvar, P+R parkoló, taxi, kerékpár megırzı, gyalogos aluljáró A 3. számú elsırendő közlekedési út belterületi elkerülı, Király utca- József Attila utca közötti nyomvonala 2x2 sáv kiépítéssel, szakaszos megvalósítással tervezett: I. szakasz A 3. számú közlekedési út 184+700 km szelvényében, (a 3604. számú közlekedési út 0+000 km szelvénye) a közlekedési csomópont átalakítása, a Vörösmarty utcáról balra kanyarodó sávok létesítésével. A Vörösmarty, Soltész Nagy Kálmán utcai csomópontig 2x2 forgalmi sáv létesítése kanyarodó sávokkal. Soltész Nagy Kálmán utcai csomópont átalakítása, a 2x2 forgalmi sáv átvezetése miatt. II. szakasz A vasúti vágányokat keresztezı „Y” híd meglévı engedélyes tervének beillesztése a Vörösmarty, Soltész Nagy Kálmán utcai csomópont, és az Augusztus 20.-Selyemrét utcák vonalában, a Kandó tér környezetében kialakított közlekedési csomópont közé, a csatlakozási pontoknál a híd engedélyezési tervének szükség szerinti módosításával. Szinva híd létesítése, az Augusztus 20. utca vonalában az „Y” híd keleti végén tervezett csomóponttól útcsatlakozással a Martin kertváros, Szirma település részek, a 3604. számú közlekedési út, illetve a Tiszai pályaudvar forgalmának építés közbeni átvezetéséhez a Baross Gábor utcára. A javasolt közlekedési út nyomvonal az „Y”-hídon kialakított csomópontig megegyezik a 3604. számú közlekedési út nyomvonalával. III. szakasz
27
A Kandó tér keresztezése aluljáró szerkezetben 2x2 forgalmi sávval, az intermodális csomópont kialakíthatóságához megfelelı szerkezeti kialakítással. A teret keresztezı közlekedési út a Miskolc Tiszai pu. és a ráhordó vasúti hálózata, a Kandó téri villamos hurok fejállomás, a tramtrain rendszerő elıvárosi vasúti hálózat kapcsolatára, a helyi és helyközi busz közlekedés tervezett létesítményeire tekintettel, a szintén Kormány határozattal megvalósításra kerülı kötöttpályás közlekedési Megvalósíthatósági Tanulmány eredményeibıl alkotott megbízói adatszolgáltatás szerint kerül kialakításra. IV. szakasz A Szondi György utca vonalában közlekedési csomópont készül kanyarodó sávokkal. A Szinva patak déli oldalán a keleti irányba történı továbbépítés lehetıségét biztosító közlekedési csomópont létesítésül Szinva híddal. A tervezett elkerülı út csapadékvizeinek befogadója a tervezési területen található vízfolyás a Szinva patak. A tervezett elkerülı út vízelvezetés megoldása csapadékcsatorna hálózat kiépítésével készül. A meglévı csatornahálózat terhelhetıségét, amennyiben sor kerül az igénybevételére, az elkerülı út teljes hosszán a vízépítési tervek alapján a Szinva patak, illetve a csatornahálózat kezelıjével egyeztetve a számítások alapján lehet meghatározni. Az „Y” felüljáró elızetes vizsgálati dokumentációja elkészült. Az elı tervek bizonytalan forgalmi elırebecsléssel készültek, a figyelembe vett forgalomnagyságok a jelenlegi Önkormányzati elképzelések szerinti úthálózati modelbıl származnak, melyek jelenleg még csak terv szinten szerepelnek, mőszaki tervekkel csak részben alátámasztottak. A dokumentációkban szereplı, a légszennyezési számítások alapjául szolgáló gépjármővek légszennyezı anyag kibocsátásának elırebecslése szintén bizonytalan. A Távlati emissziós adatok becslésnél a jármővekre vonatkozó nemzetközi szabályozásokat, és a jármővek kicserélıdésének trendjét vették figyelembe. Levegıtisztaság-védelmi szempontból a Vörösmarty M. utcai területrészek lakó ingatlanjainál találhatók konfliktusos szakaszok. A Kandó téren, illetve a követı szakaszokon lakóterületi részeket nem érintünk. Erre a területrészre vonatkozóan az „Y” felüljáró engedélyezési tervei elkészültek, melyhez elızetes vizsgálati dokumentáció is készült részletes számításokkal megalapozottan. A levegıtisztaság-védelmi vizsgálatok alapján a létesítmény megvalósítása esetén a vizsgálatba vett terület mértékadó levegıterhelése a meglévı útpályák mellett határérték alatti (jellemzıen nem éri el a határérték 80%-át). A távlati terhelés drasztikus csökkenése a jármőállomány változásával (kibocsátott légszennyezıanyag mennyiségekkel) függ össze, melynek eredményeként az utak mentén várható terhelés mértéke nem éri el a határérték 20%-át. A tervezett beruházás hatására a Soltész Nagy Kálmán utca északi részén terheléscsökkenés, a megváltozó nyomvonal térségében a határérték 20%-át meg nem haladó terheléső területek alakulnak ki. Az elızıek alapján a levegıtisztaság védelme érdekében intézkedésekre, egyedi beavatkozásra nincs szükség. A kérdéses szakaszon az elırehaladott mőszaki tervezés kapcsán az „Y” felüljáróhoz elkészült elızetes vizsgálati dokumentációhoz részletes számításokkal megalapozott zajvizsgálati munkarész is készült. A vizsgálatba vont terület funkcióihoz igazodó határértékek és követelményszintek a tervezett létesítmény üzemeltetése során védelmi intézkedések nélkül betarthatóak. A jelenlegi zajterhelés a forgalom természetes (prognosztizált átlagos) növekedésével és a burkolat állapotának romlásával összhangban növekedni fog, de a határérték, illetve a követelményszint alatt marad. A tervezett átépítés a jelenlegi és megmaradó beépítéseknél közel a jelenlegi szinten tudja tartani a távlati (15 év múlva) várható zajterhelést. Azokon a szakaszokon, ahol új beépítés várható, az épületek megfelelı elhelyezésével, az épületen belüli helyiségek tájolásával kell az egészségügyi határértékek betartását biztosítani.
Miskolc, 2012. november hó Márkus György okl. építımérnök TV-KÉ-VZ-T/05-0461
28
3.4.Településtervezıi nyilatkozat a magasabb szintő tervekkel való egyezésrıl Alulírott Szıke László településtervezı nyilatkozom, hogy a három Rendezési Terv módosítás magasabb szintő tervekkel összhangban van (B-A-Z Megye Rendezési Terve és OTRT). Miskolc, 2012. november hó
Szıke László településtervezı TT1050118/É1/2006
29
