NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ ZRT. – KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZÕ ISKOLA
INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2012 AZ ISKOLA NEVE:
……………………………………………………………………………………………………
AZ ISKOLA CÍME:
.…………………………………………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………………
A CSAPAT NEVE:
.…………………………………………………………………………………………………..
Elért pontszám:
pont
1. MIT TEHET A SEJT? A képen egy zárvatermő növény levelének szöveti felépítése látható. Nevezze meg a betűvel jelölt részeket! A
B B
C
E A: ……………………………….. B: ……………………………….. C: ……………………………….. D: ………………………………..
G
D
H
E: ………………………………… F: ………………………………… G: ……………………………….. H: …………………………………
F
8 pont
2. HOL A HELYE? Egészítse ki az alábbi mondatokat a felsorolt kifejezések közül a megfelelővel! Ugyanaz a szám ugyanazt a kifejezést jelöli. gázcsere, megvastagodott, glükóz, párologtatás, zárósejt, zöld színtest, gázcserenyílások, ozmotikus nyomás, fonákán, turgornyomás A kétszikű növényeknél a (1)………………………………. általában a levél (2)……………………………... helyezkednek el. Két babszem alakú (3)……………….………………..‐ből épülnek fel, melyek között légrés található. A (3)ek légrés melletti fala (4)……………………………., (5)………………………………‐et tartalmaznak. Működésük teszi lehetővé a (6)……………………………. és a (7)………………….…………. szabályozását. Ha a növényben sok a víz, a légrés kinyílik. Ennek oka, hogy a (3)ek (8)………………………………‐a megnő és a (3)ek a légréstől távolabbi vékony fal felé tágulnak. Csökkenő vízmennyiség esetén a légrés bezárul. Fény hatására a (3)ek (9)…………………….………. koncentrációja, így (10)……………………………..‐a megnő. Ozmózissal víz áramlik a (3)be, (8)uk megnő és a (1) kinyílnak. 10 pont 2
3. OXIGÉNT TERMELÜNK 300 dm3 légterű zárt üvegballonban zöld növényt nevelünk standard körülmények között. A ballon levegője 0.5 mmol/l szén‐dioxid gázzal csökkent a kísérlet során. A növény légzésre a termelt oxigén 40%‐át használta el. Tételezzük fel, hogy a növény fotoszintézise és légzése során csak glükózt állított elő illetve használt fel.
a) Hány gramm oxigént állított elő a növény a kísérlet során? b) Hány dm3 oxigénnel gyarapodott a ballon légtere? c) Hány gramm glükóz keletkezett a kísérlet során? 9 pont 4. SZÉN‐DIOXID „…mert amint leszüreteltek, a Marcsa apja az én apámmal egy este elmentek bort fejteni a pincébe ketten, ott a halálos levegő leütötte őket lábaikról, mire rájuk akadtak, halva volt mind a kettő.” (Jókai Mór: A falu bolondjai) A) Kérdések: a) Írja le a szeszes erjedés folyamatát leíró reakcióegyenletet! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….. b) Az erjedés során keletkezik egy gáz is, amely az idézetben is szerepel. Mi ez, miért veszélyes, hogyan védekeznek ellene? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 3
c) Miért nem lehet szeszes erjesztéssel 12‐15%‐nál nagyobb alkoholtartalmú italt előállítani? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….. d) A hétköznapokban alkoholon valamilyen szeszes italt értünk. Írja le, mi a kémiai definíciója az alkoholnak! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….. e) Mi a denaturált szesz? …………………………………………………………………………………………………………………………………………....... f) Tömény szeszt lepárlással, desztillálással készítenek. Milyen töménységet tudnak így maximálisan elérni és miért? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… g) Az alkoholok csoportjába tartozik egy vegyület, amelyet fagyálló folyadékként is használnak. Mi ez és az alkoholok melyik csoportjába tartozik? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… h) Írja le egyenlettel a bor ecetesedését! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 21 pont B) A növényvilág a fotoszintézis révén fontos szerepet tölt be a földi légkör oxigén‐ és szén‐dioxid‐szintjének stabilizálásában. Ez az egyensúly lokálisan és globálisan is eltolódhat a szén‐dioxid‐szint növekedés irányába. a) Soroljon fel legalább négy olyan hatást, melyek növelhetik a légkör szén‐dioxid‐ szintjét! ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 2 pont b) Milyen jelenség fokozott kialakulásához járul hozzá a légkör magas szén‐dioxid‐ tartalma? ……………………………………………..……………………………………………………………………………………………..... 1 pont c) Röviden írja le a jelenség magyarázatát! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 3 pont 4
d) Milyen ökológiai, gazdasági, társadalmi problémák kialakulásához vezethet a túlzott szén‐dioxid‐kibocsátás? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 3 pont e) Véleménye szerint hogyan lehetne hatékonyan csökkenteni a szén‐dioxid‐ kibocsátást? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2 pont 5. EZ+AZ a) A teletöltött pohár szájára tegyünk egy vastagabb papírlapot, majd kezünkkel tartva, fordítsuk szájjal lefelé. Ezután már el is engedhetjük a lapot, a víz nem folyik ki a pohárból. Miért? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2 pont b) Egy óra bizonyos hosszúságú, fonálingának tekinthető ingája szobahőmérsékleten pontosan jár. Az inga szála rézből készült. Késik, vagy siet az óra, ha a szoba hőmérséklete jelentősen megnövekszik? Mi a jelenség oka? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 2 pont c) Miért repednek meg a vastag falú üvegedények, ha forró vizet öntünk beléjük, vagy ha a meleg edényt hideg fémlapra tesszük?
……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2 pont
d) Miért pusztulnak el néha a fák fagy hatására? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2 pont 5
e) Miért „énekelnek” a sivatagi szobrok éjszaka? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2 pont
f) Miért keletkeznek télen a Balatonon jégrianások? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2 pont
g) Miért nem fagy be fenékig a tó? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2 pont h) A szódavíz készítése során azt tapasztaljuk, hogy a patron a becsavarása után jelentősen lehűl. Értelmezzük a jelenséget!
………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 2 pont i) A magas hegyekben a hóhatáron felüli csapadékból keletkező gleccserek állandó, lassú mozgásban vannak. Mivel magyarázható a jelenség?
………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 2 pont j) Miért mennek télen a jég hátára éjszakázni a vadlibák? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 2 pont
k) Hol gyötrőbb a 40oC‐os hőség, a Szaharában vagy a tengerparton? Miért?
………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 2 pont 6
6. MILYEN IDŐ LESZ? Nevezze meg a térképen számokkal jelölt fogalmakat! 1 …………………………………… 2 …………………………………… 3 …………………………………… 4 …………………………………… 5 …………………………………… 6 …………………………………… 6 pont
Melyik városban hangozhatott el a következő időjárás‐jelentés? Húzza alá a megfelelő választ! Hűvös, de száraz, szép napsütéses idő várható. Koppenhága Szevasztopol Reykjavík Róma Tartósan borult idő várható, szemerkélő eső. Róma Madrid Párizs London 7
A reggeli órákban megélénkül a szél, néhol viharossá fokozódik, zápor, zivatar várható. Délutánra a szél alábbhagy, az ég kiderül. Helsinki Palermo Oslo Győr 3 pont Egy focipálya területe 600 m2. A pályára 20 cm vastag hó esett. A hó sűrűsége 0,2 kg/dm3. Másnapra a hóesés elállt és ragyogó napsütéses idő köszöntött ránk. A Nap energiájából a hó 1 m2‐nyi felülete 1 s alatt átlagosan 1500 J energiát nyer. Mennyi idő kell a hó elolvadásához? A hó olvadáshője 330 kJ/kg. 9 pont 7. FOLYAMATOK Milyen folyamat kíséri a felsorolt jelenségeket? A meghatározások betűjeleit írja a táblázat megfelelő oszlopába! a) érő cseresznye felrepedése esős időben; b) tengervíz sótalanítása; c) belső gázcsere; d) plazmolízis; e) szűrletképzés; f) hemolízis; g) víz felszívása a tápcsatornában; h) víz visszaszívása a nefronban; i) nyirokképzés; j) gyökérszőr vízfelvétele; k) füles planária légzése Ozmózis Diffúzió Fordított ozmózis* *ozmózis nyomásnál nagyobb a nyomást alkalmazunk 11 pont 8
8. NAGYON GÁZ, NYOMÁS! A) Számolja ki, hogy hány kg cink, hány m3 1,108 g/cm3 sűrűségű 23 tömegszázalékos sósav szükséges egy 80 kg tömegű ember légballonjának feltöltéséhez, hogy feltétlenül felemelkedjen vele a ballon! (A ballon tömege elhanyagolható, és a ballonra ható felhajtóerő nagyságát a következő képlettel tudjuk meghatározni: Ffelhajtó= Vballon ∙ ρlevegő ∙ g. ρlevegő= 1,29 kg/m3, g = 10 m/s2, R = 8,31 J/mol ∙ K. A keletkezett gázt standard állapotra vonatkoztatjuk.) 12 pont B) Korán reggel a 10 oC‐os hűvösben leellenőriztük indulás előtt az autónk guminyomását. A nyomásmérő 2,1∙105 Pa értéket mutatott. Ez a külső légnyomáshoz (105 Pa) viszonyított túlnyomás értéke. Elindultunk kirándulni a hegyekbe. Délben már olyan magasan jártunk, ahol a légnyomás értéke csak 85%‐a a tengerszinten mértnek. Mennyit mutat ekkor a nyomásmérő, ha közben a hőmérséklet már 30 oC‐ra melegedett? 9 pont 9
9. KI VAGYOK ÉN? Az alábbiakban ismert vagy kevésbé ismert elemeknek illetve vegyületeknek a „személyleírását” adjuk meg. Nevezze meg, melyik anyagról van szó és mi a képlete! a) Színtelen szagtalan gáz vagyok. Mindenki környezetében megtalálnak. Ősszel nagyobb mennyiségben megjelenek a pincékben is, ekkor válok igazán veszélyessé. b) Nagyon könnyű gáz vagyok. Régebben még terheket is cipeltem, ma már inkább süvítve egyesülök egy másik ismert gázzal. c) Kellemetlen szagú gáz vagyok. Megtalálnak Magyarország egyes fürdővizeiben is. Ha fém ionokkal találkozom, színes vegyületek keletkeznek. d) Lustának becéznek, hiszen nem vagyok valami reakcióképes, pedig a gázok nemesebb fajtájából származom. e) Kellemetlen szagú gáz vagyok, de a levegőben lefelé szállok, jól oldódom vízben, ilyenkor még szökőkutat is láthatnak. f) Akkor keletkezem, ha nem minden tökéletes. Ezért veszélyes is vagyok. Nagyon szeret engem a hemoglobin, jobban, mint az oxigént. g) Pajzsnak szoktak becézni, pedig mostanában fogyóban vagyok. Ha fénymásolnak én is ott vagyok, rokonommal, az oxigénnel. h) Ha belenéznek a Napba engem is látnak, a Napról kaptam a nevem. Anyag neve Képlete a) b) c) d) e) f) g) h) 16 pont
10
10. ORSZÁG – VÁROS – HÍRES EMBER Az alábbi személyek valami nagyot alkottak valamely tudományterületen. De vajon melyik országhoz köthetőek? Párosítsa a személyek sorszámát az országokkal! Országok:
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J forrás: cia.gov
Személyek: 1. A Beagle fedélzetén utazgatva választ találtam az élővilág fejlődésére. 2. Kutyákkal végzett kísérleteimmel igazoltam a klasszikus tanulás formáját. 3. Megfejtettem a méhek kommunikációját. 4. 1898‐ban fedeztem fel a rólam elnevezett sejtalkotót. 5. Megkülönböztettem a röntgen‐ és a radioaktív sugarakat, felfedeztem a radioaktív bomlás exponenciális törvényét, bevezettem a felezési idő fogalmát. 6. Nobel‐díjat kaptam a fényelektromos jelenség magyarázatára, de nem emiatt vagyok a legismertebb fizikus. 7. Amikor megírtam Az égi pályák körforgásairól (De Revolutionibus Orbium Coelestium) című művemet, még nem tudtam, hogy ezzel megindítom a csillagászat és a modern tudományok kialakulását. 8. Hiába voltam korom legnagyobb kémikusa, utolért a végzet guillotine formájában. Ezek a jakobinusok nem értékelik a tudományt! 9. Dúsgazdag gyáriparos lettem, vagyonomból díjat alapítottam. 10. Rájöttem a klóros mésszel való kézmosás előnyeire, így megmentettem milliókat a gyermekágyi láztól. 11
Ország betűjele A B C D E F G H I J
Hozzá köthető személy neve és sorszáma
Ország megnevezése
20 pont
Írja a meghatározás mellé annak az országnak a betűjelét, amelyre igaz az állítás! a) Fővárosa egyben a pénzügyi világ egyik legjelentősebb központja. _____ b) Az ország északi és déli része között komoly ellentétek vannak a gazdasági fejlettség miatt. _____ c) Legjelentősebb folyója a Visztula. _____ d) Az ország déli részén végighúzódik a Déli‐Alpok. _____ e) Idegenforgalmi bevételeinek nagyobb részét a téli szezon adja. ______ f) A világ egyik legnagyobb földgáz exportőre. _____ g) 1973‐ban csatlakozott az Európai Unió elődjéhez. _____ h) Antik kulturális emlékei miatt jelentős turisztikai célpont. ______ i) A fakitermelés, és az erre épülő bútoripar rendkívül jelentős. _____ j) Jelentős török kisebbség él itt. _____ 10 pont 11. KERESZTREJTVÉNY 1. C‐vitamin‐hiány okozza. 2. Meggyorsítja a reakció sebességét. 3. A Pangea feldarabolódásakor a középidőben kialakuló ősóceán. 4. A hidrogénbomba atyja. 5. Kiválasztószerv. 6. A gázok állapotváltozásait leíró törvények fűződnek a nevéhez. 7. A leggyakrabban használt laboratóriumi eszköz. 8. Szén‐dioxidos kigőzölgés, gázfeltörés. 9. Viselkedés kiváltója. 10. Töltéssel rendelkező részecske. 11. Az éjszakai és a nappali féltekét elválasztó keskeny vonal. 12. A mágneses mező által a mozgó töltésre kifejtett erő neve. 13. Rendszertani kategória. 14. Háztartásban is megtalálható szerves sav. 15. Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő görbe vonal. 16. Magyar fizikus, gravitációs vizsgálatait az általa készített ingával végezte. 12
17. Az egyik elemi részecske. 18. Értípus. 19. Az értékpapírok egyik típusa. 20. Az egyenáramú dinamó és a csöves villámfeszítő megalkotója. 21. A mágneses indukció felfedezője, nevét viseli az indukciós törvény.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
21 pont
Megoldás: ……………………………………………………………………………………………………………………………… Fogalmazza meg, mit takar a kapott fogalom! ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 2 pont 13
PONTSZÁMOK: Feladat Elérhető pontszám 1.
8
2.
10
3.
9
4.
32
5.
22
6.
18
7.
11
8.
21
9.
16
10.
30
11.
23
Összesen:
200
Elért pontszám
14
