INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ – KÉPZÉS AZ IRINYI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
TARTALOM
Helyzetelemzés
1. 1.2.
Célrendszer megfogalmazása
1.3.
Szervezetfejlesztési terv o
2.
erőforrás terv
Az iskolába való bekerülés előkészítése
2.1.
Az óvodából az iskolába való átmenet segítése
2.2.
Heterogén osztályok kialakítása
3.
Együttműködések
3.1.
Együttműködés a szülőkkel
3.2.
Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal
3.3.
Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal
3.4.
Együttműködés a középfokú oktatási intézményekkel
3.5.
Együttműködés a kisebbségi önkormányzattal
3.6.
Együttműködés civil szervezetekkel
3.7.
Együttműködés a település egyházaival
1./
Helyzetelemzés
A létavértesi Irinyi János Általános iskolában 2003. szeptember 1. óta folyik a hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató nevelése – oktatása.
a)
Szegregáció helyzete
Intézményünkben, mint azt a 2-5. oldali táblázatok adatai is mutatják a hátrányos helyzetű tanulók aránya megfelel a jogszabályban előírtaknak. Osztályainkban a tanulók integráltak párhuzamos osztályok esetén is.
Az osztályba sorolásnál
képességet, szociális helyzetet, nemet figyelembe véve törekszünk az azonos arányok megtartására. Szegregáló oktatásszervezés intézményünket sem 2003 óta, sem az azt megelőző időszakban nem jellemezte. Létavértes településen két általános iskola működik. A hátrányos helyzetű tanulók arányát a 3. oldali táblázat mutatja, melyből kiderül, hogy az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyítva a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem magasabb mint 25 %. Ugyan ez mondható el intézményünkön belül az osztályok összetételéről, melyet az 5. 6. oldali táblázat prezentál. b./ Egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése A nevelő-oktató munka öt különböző korú és állagú épületben folyik. Az öt épületből háromban vannak osztálytermek, kettőben csak szakórákra (testnevelés, informatika, technika) mennek a gyerekek. A tanulók megoszlása alsó-felső tagozatonként, illetve évfolyamonként történik az épületek között. Bizonyos fajta szegregáció azért jelentkezik, mert az alsó tagozatos tanulók (1-5. osztály) lényegesen kedvezőbb körülmények között tanulnak, mint a felső tagozatos diákok. Ezt támasztja alá a 8. oldali táblázat adatsora.
A fizikai elkülönítést csak iskolaépítéssel lehet megoldani, mely szerepel Létavértes város középfokú fejlesztési tervében, de a település másik iskolájának nagyarányú bővítése miatt ennek a közeljövőben nincs reális esélye. Intézményünkben sajátos nevelési igényű és a nevelési tanácsadó által fejlesztésre javasolt tanuló nincs (9. oldal táblázata). A korábbi években beiskolázási körzetünkből a szülők (1-2 eset) a megye speciális bentlakásos iskoláiba taníttatták sajátos nevelési igényű gyerekeiket. A hozzánk beíratott tanulók a szülők kérésére és a fenntartó támogatásával 1-4 osztályig valamennyien iskolaotthonos formában tanulhatnak, ahol biztosított az egésznapos foglalkozás. 5-8. évfolyamon igény szerint napközis csoportokat szervezünk. A csoportokban a 2005-2006-os tanévben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 25,4 %-os volt. Iskolán belül felkínált lehetőség az alapfokú művészeti oktatás (népitánc, moderntánc, hangszeres képzés), mely a Nyíri Alapfokú Művészeti Intézmény és az Abigél Többcélú Intézmény kihelyezett tagozatán belül működik. Ezt a képzést az összes művészeti képzésben résztvevőkhöz képest 29,7 %-ban hátrányos helyzetű tanuló veszi igénybe. Közülük 50 %-os a területi művészeti versenyeken való résztvétel. A 2005-2006-os tanévben kevés (2 fő) vett részt nyári táborban. A hátrányok leküzdése érdekében 10 tanulóval és 3 mentorral bekapcsolódtunk az Útravaló programba. A 2006-2007-es tanévben …. körébe.
fő került be a támogatottak
A 7. osztályt valamennyi mentorált sikeresen fejezte be, a nyolcadikos
mentoráltak pedig érettségit adó középiskolába jutottak be. A szülők elégedettségét az IPR alkalmazásával iskolai szinten a 13. oldali táblázat mutatja.
c)
Oktatási
eredményesség
mutatói
a
hátrányos
helyzetű
tanulókra
vonatkozóan: Az évfolyamvesztés nélküli továbbhaladást az elmúlt 3 évben nem tudtuk megállítani. Ehhez főleg az igazolt és igazolatlanul mulasztott napok járultak hozzá, melyet 15. oldali táblázat számadatai mutatnak. Nem lehetünk elégedettek az érettségit adó középiskolába jutók hátrányos helyzetű tanulók arányával sem (16. oldal táblázata).
A családsegítő szolgálat, az intézményi gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök összehangolt munkája ellenére sem megnyugtató a mulasztás (igazolt és igazolatlan). A 245 tanulóból 7 fő mulasztásai miatt osztályozó vizsgát volt köteles tenni a 2005-2006-os tanévben. Valamennyien hátrányos helyzetűek. A 2006-2007es tanévben a rendszertelenül iskolába járók száma kettőre csökkent a korábbi hattal szembe, mely az osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, családsegítő szolgálat és az önkormányzat szabálysértési csoportvezetőjének összehangolt munkájának eredménye. A megelőzést a szülők hatékonyabb megnyerésével, együttműködésével érhetjük csak el. Az iskolánkból kikerülő hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódási aránya pozitív képet mutat (17. oldal táblázat). Ezt nagyban elősegítheti a továbbtanulásra felkészítő programunk magyar nyelv és irodalomból, matematikából és idegen nyelvből. A
program szülői kérésre
próbavizsgával zárul. A hátrányos helyzetű tanulók arányát a programban való résztvételről a 18. oldal táblázata fejezi ki. Az országos kompetencia-méréseken elért eredményekről a hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozóan a név nélküliség (kódszám) miatt konkrét adatokkal nem rendelkezünk. Együttműködési formák a pedagógusok között A tanulók értékelésének formáit a 14. oldal táblázata mutatja be. A módszerek beváltak, a továbbiakban is folytatásra érdemesek. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: - fogadóórák, családlátogatások, évi 2 általános szülői értekezlet, hátrányos helyzetű gyerekek szüleivel évi 3 értékelő megbeszélés.
1.2.
A célrendszer megfogalmazása
A 2006. június 9-ei helyzetelemzésből kitűnt, hogy a képesség-kibontatkoztató program három éves alkalmazása után is bőven van feladat intézményünkben a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése területén.
Ezek a következők: -
bukás megszűntetése,
-
érettségit adó középiskolába való bejutás növelése a 4nyolcadikos hátrányos helyzetű tanulóból legalább 2,
-
hiányzások visszaszorítása,
-
tanulmányi versenyeken való résztvétel növelése, (Prágai István)
-
tanulmányi eredmények emelése (önmagukhoz és társaikhoz képest),
A felsoroltak közül a bevezetés 4. évének végére teljesítendő célokat a 24. oldali táblázatok célmeghatározása mutatja be. A 2006-2007-es tanévben a képesség-kibontakoztató program mellett az 1. és 5. osztályokban az integrációs képzést is bevezettük Létavértes két iskolájában. Ennek keretében a tanulási hátrányokkal küzdő gyerekek segítése céljából tantestületünkből 6 fő a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében elsajátítja a projekt módszert és alkalmazását. Legalább két tantervi témakört projekt módszerrel illetve kooperatív technikával dolgoznak fel. (Lásd 10. o. táblázata).
1.3.
Szervezetfejlesztési terv
A kitűzött célokhoz szükséges meglévő erőforrások
a)
Humán erőforrások
Intézményünk 26 pedagógus álláshellyel rendelkezik, melyen pedagógus végzettség nélküli tanerő nem nyert alkalmazást. A 21. oldal táblázata alapján kitűnik, hogy a szakos ellátottság 89 %-os az intézményben. A nevelők 38 %-ának diplomája van, illetve folyamatban van annak megszerzése. Egy fő (int.vezető) elvégezte a BME közoktatás-vezető szakát. A 22. oldali táblázat számba veszi az egyéb speciális képesítéssel rendelkező pedagógusok számát. A gyógypedagógus és a logopédus, pszichológus
nem
tantestületi tag, de a Kistérségi Társulás keretében létrejött Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei heti rendszerességgel, illetve egyéni igény szerint is tevékenykednek iskolánkban. A családi koordinátor szerepét gyermekvédelmi felelős (szakképzett) a látja el, a számára biztosított órakedvezmény fejében.
b)
A humán erőforrás fejlesztési terve a 2006-2007-es tanévben: -
6 fő
( Katonáné Szabó Csilla, Lukács Mihályné, Vályi Éva,
Szentmiklósi Miklós, Nagy Károly munkaközösség-vezetők, Vályiné Pápai Viola iskola vezető) 60-120 órás tanfolyam keretében sajátítja el a projekt módszer és a kooperatív technikára épülő módszert. -
1 fő Ujvárosiné Slifka Mariann 2007 januárjától 120 órás tanfolyam keretében fejlesztő pedagógusi végzettséget szerez.
-
6 fő elvégzi a Budapesti Kommunikációs Főiskola pályázatíró és menedzser 125 órás tanfolyamát, mely Uniós pályázati pénzek lehívását és felhasználását teszi lehetővé az intézménynek.
-
Az IPR bevezetését, irányítását a fent név szerint említett nevelők fogják végezni.
-
A 2007-2008-as tanévben a tantestület többi tagja is felkészítő foglalkozásokon vesz részt az integrációs képzéssel kapcsolatban (Sulinova sajátítanak
szervezésében).
Projekt
és
kooperatív
technikákat
el belső továbbképzések keretében, valamint külső
intézmények által szervezett tanfolyamokon.
c)
Az integrációs és képességkibontakoztató programot irányító nevelők díjazása: -
Létavértes város képviselőtestületének 2006-os határozata alapján az intézmény és a képességkibontakoztató normatíva intézményünkre eső részének 10 %-át a programot végrehajtó nevelők tanévenkénti egyszeri díjazására használjuk fel.
-
A projektet irányító nevelők tevékenységét ezen felül a minőségi bérpótlékkeretből ismerjük el.
d) Tárgyi feltételek: Az iskola épületeit, azok állapotát és felszereltségét a 8. oldal táblázata rendszerezi. Ebből kitűnik a szétszórtság, az épületek életkora és állapota közötti számottevő különbség, az alsó és felső tagozat tanulási körülményei közötti szakadék. Felszereltség tekintetében hiányzik még a projekt módszer és a kooperatív technikák használatához szükséges projektor, illetve digitális (interaktív) tábla.
Tervezett fejlesztések: A 23. oldali táblázat prezentálja a reális esélyekkel megvalósítható feladatokat. Az interaktív tábla megvásárlásáig (anyagi kondíció hiánya miatt) a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet segítségével 2007-ben lehetőségünk nyílt kölcsönzésre és annak használatával kapcsolatos ingyenes helyi felkészítésre. Az iskolába való bekerülés előkészítése
2./
Létavértes lakosai történelmileg két területi egységbe tömörödnek.
1970-ig
közigazgatásilag két különálló településként (Vértes és Nagyléta) működött. A két település egykori határán alakította ki az iskolai körzethatárokat is. Így minden gyerek a lakhelyéhez közelebb eső iskolába iratkozik be, de néhány esetben előfordul, hogy nem a számára kijelölt iskolába iratkozik be egy-egy tanuló.
2.1.
Az óvodából az iskolába való átmenet segítése
A település három óvodaépület egy intézményként működik, a beiratkozás a telephelyekre tradicionális. Minden óvodáskorú gyermeket fel tudnak venni egész napra az óvodába. Az óvoda és az iskolák kapcsolattartása évtizedes hagyományokra épül. Olyan közös
programokat,
rendezvényeket
szervez
a
két
iskola
alsó
tagozatos
munkaközössége, illetve az óvodai munkaközösség (elsősorban a nagycsoportokban dolgozó óvónők), melyek közös kapcsolódási pontokat keresnek, illetve egymás munkájának megismerését, az átmenetet segítik elő. Ezek a következők: -
nyílt napok óvodai nagycsoport foglalkozásai,
-
1. osztály tanórái (résztvevők köre: óvónők, tanítók, óvodás gyerekek és szüleik),
-
iskolaérettségi vizsgálat (óvónők és tanítók bevonásával),
-
közös rendezvények (karácsonyi ünnepség, nagycsoportos óvodai szülői értekezlet, óvodavizsga stb.)
2.2.
Iskolakezdés előtt az óvónőkkel közösen heterogén csoportok (osztályok) kialakítása, melynek szempontjai:
-
nemek aránya,
-
eltérő szocio-kultúrájú gyerekek kerüljenek egy osztályba,
-
hátrányos helyzetű tanulók arányos osztályba sorolása.
-
Az óvoda – iskola közötti átmenetet segíti a település iskoláiban az iskolaotthonos
képzés 1-4 évfolyamon, mely tevékenységrendszerével,
napirendjével közel áll az óvodai rendhez. -
1. osztályban DIFER mérés végzése, majd egyéni fejlesztési terv készítése.
-
Az eredmény összevetése az óvodában született eredményekkel.
3./
Együttműködések
3.1.
Együttműködés a szülőkkel
Az intézmény SzMSz-ében foglaltak szerint, azon túl az érintett családokkal negyedévenként és esetenként. Felelősök az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A dokumentálást is ők végzik.
3.2.
Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal
Együttműködési terv készült a település gyermekjóléti szolgálata és az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse között.
3.3.
Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal
A Hajdú-Bihar Megyei Szakszolgálattal tartunk esetenkénti kapcsolatot. Tanévre szól a szolgáltatásuk. Megkezdte működését a településen a pedagógiai szakszolgálat. Logopédus, pszichológus, gyógytestnevelő és pályaválasztási koordinátor áll a rendelkezésünkre, heti rendszerességgel, illetve szükség esetén. A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézettel folyamatos a kapcsolatunk. Tőlük rendelünk pedagógus továbbképzéseket, illetve szaktanácsadói és szakértői munkavégzést.
3.4.
Együttműködés középfokú oktatási intézményekkel
A kapcsolatunk igen laza, mivel több település több intézményébe tanulnak tovább tanulóink. Nagy előrelépést fog jelenteni, ha a település középtávú közoktatás fejlesztési tervének megfelelően helyben beindul a középfokú képzés. A 2006-2007es tanévben Létavértes szeretné, ha beindulna a Sóstóhegyi Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola szervezésében a helyi nappali rendszerű középfokú képzés. Ez
nagy segítséget jelentene a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű szülőknek és gyerekeiknek, hisz nem lenne szükség kollégiumi, illetve utazási költségekre. A képzéshez szükséges szakhatósági engedélyezések megtörténtek.
3.5.
Együttműködés a kisebbségi önkormányzattal
- Közös rendezvények szervezése. - Kapcsolattartás segítségükkel a szülői házzal. - Pályázati lehetőségek figyelése, azok megírásának segítése. - Táboroztatás közös szervezése.
3.6.
Együttműködés civil szervezetekkel
Legszorosabb a kapcsolat a „Korszerű iskoláért” Alapítvánnyal. Az alapító okiratnak megfelelően segíti fenti tevékenységünket is. (melléklet) A
Létavértesért
Alapítvány
szinte
évi
rendszerességgel
támogatja
területi
versenyeinket, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazását, sport és kulturális rendezvényeket. A Létafit Sportegyesület sportprogramok szervezésében segíti munkánkat. Tanulóink minden nyáron résztvesznek így kajak táborban. A tanév legjobb sportolója térítésmentesen kapja az egyesülettől ezt a lehetőséget.
3.7.
Együttműködés a település egyházaival
- Órarend szerinti helyet és időt biztosítunk a református és katolikus hitoktatáshoz. - Egymás rendezvényeit kölcsönösen látogatjuk. - Tanulóink az egyház által fenntartott Idősek Otthonában gyakran adnak ünnepi műsorokat, a lakók pedig kisebb személyes ajándékokkal hálálják azt meg. - Lehetőség szerint az egyházak támogatással is élnek iskolánk felé. Létavértes, 2006. augusztus 30. Vályiné Pápai Viola igazgató
