Innovációs pályázatírási és projektmenedzselési tanácsadó kisokos

Innovációs pályázatírási és projektmenedzselési tanácsadó kisokos 2006

A kiadvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával jött létre, amely támogatás forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2006. november

Innovációs pályázatírási és projektmenedzselési tanácsadó kisokos

Innovációs pályázatírási és projektmenedzselési tanácsadó kisokos Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Zalaegerszeg, 2006

Szerkesztõk: Dr. Miglécz Erzsébet Kalcsú Zoltán Szerzõk: Böszörményi László Dr. Miglécz Erzsébet Krasznai István

A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre

PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

www.pannonnovum.hu Felelõs kiadó: Böszörményi László Kiadja a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. tel.: 92/316-033, e-mail: [email protected] Design, tördelõszerkesztés: MLC Grafikai Mûhely Nyomdai munkák: Helikon Nyomda, Zalaegerszeg

2



ELÕSZÓ Az elmúlt két évben Magyarországon a vállalkozások egy egészen újfajta pályázati lehetõséghez jutottak az innovációs és kutatás-fejlesztési céljaik megvalósítására. A nyugat-dunántúli régióban is meghirdetésre kerültek 2005-ben és 2006-ban az Innocsekk és a Baross Gábor ( INNOREG ) pályázati kiírások, amelyeket a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség ( RIÜ ) gondoz, és informálja errõl a vállalkozásokat a régió 3 megyéjében ( GyõrMoson-Sopron, Vas és Zala ) és a régió öt megyei jogú városában. Jelen kiadvány is ilyen tanácsokkal és információkkal szolgál a vállalkozások és az érdeklõdõk számára. Az innovációs pályázatok megírása, majd azok végrehajtása új kihívás a vállalkozók számára, mivel teljesen más szemléletû pályázatírási és elnyerés esetén pályázatvégrehajtási, projektmenedzselési technikákat igényel az eddig megszokott, általában termelési vagy szolgáltatási jellegû, beruházási célú pályázatokhoz képest. Ezt az újfajta, innovációs és kutatás-fejlesztési pályázatírást és projektmenedzselést segít megismertetni a vállalkozókkal ez a kiadvány. Ugyanis az innovációs pályázatok kizárólag egy-egy új, részben új, vagy valamilyen újdonságtartalommal rendelkezõ termék, szolgáltatás, eljárás, vagy egyéb innovatív tartalmú dolog elsõ kifejlesztéséhez, pl. megtervezéséhez, kipróbálásához, prototípus kidolgozásához stb. használható fel, nem pedig annak termelés, vagy szolgáltatásszerû, közvetlen értékesítési célokat szolgáló beruházási, gépbeszerzési, vagy reklám (marketing) költségeinek a fedezésére. Könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy a korábbi években megszokott beruházási, termelési vagy szolgáltatási pályázatokat akarjuk beleerõltetni az innovációs pályázatokba, holott ez utóbbiak esetében egészen másként kell pályázni! Amennyiben jól írunk meg egy innovációs pályázatot, és tényleg csak az innovációhoz szükséges feladatokat és azok költségeit építjük be a pályázatba, akkor nagyon hasznos segítség lehet a vállalkozások számára a pályázat végrehajtásának eredményeképpen egy új, vagy újszerû termék, szolgáltatás, eljárás, stb. rendelkezésre állása, amely aztán a késõbbiekben a napi termelésszerû gyártás vagy szolgáltatás értékesítése folyamán sokkal nagyobb árbevételt, ezáltal nagyobb profitot „hoz” a vállalkozások számára. Ezért érdemes ezt a „kisokos” füzetet az innovációs pályázat beadásának gondolatával foglalkozó vállalkozóknak, és természetesen más, hasonló pályázatot beadó szervezeteknek és személyeknek áttanulmányozni, hogy elõre elsajátítsák az innovációs pályázatírás fortélyait, és ne akkor csalódjanak nagyot, miután egy sok munkával, de rosszul elkészített pályázatot a beadás után elutasítanak. Ezen kiadványon kívül természetesen az innovációval foglalkozó vállalkozások számára további személyes segítséget, tanácsadást és felvilágosítást tud adni a Pannon Novum RIÜ öt városi „Forráspont” irodája, akiknek elérhetõségét a kiadvány hátlapján megtalálják. Böszörményi László ügyvezetõ igazgató Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Regionális Innovációs Tanács tagja


3


4



Innováció és pályázatmenedzsment Az innováció fogalma, szerepe, folyamatai Az innováció fogalmának számos tudományos megközelítése létezik: - egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerûsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett mûveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése. - mindazon tudományos, mûszaki, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek együttese, amelyek új feldolgozóipari termékek sikeres kifejlesztéséhez és értékesítéséhez, új termelési eljárások vagy berendezések hasznosításához, vagy valamely társadalmi szolgáltatás új megközelítésének bevezetéséhez szükséges. /Frascati kézikönyv OECD/ Az innováció a technológia és/vagy a kibocsátott termékek lényeges megújítása, vagy a vállalaton belüli szervezeti és érdekeltségi viszonyok lényeges átrendezése, vagy a termelési tényezõkön belüli lényeges átcsoportosítás, vagy az üzletpolitika érzékelhetõ megváltozása. Tehát az innováció megújulás a vállalkozásban. A legrégibb meghatározás Schumpeter-tõl (1939) származik, aki az innovációs folyamatot annak lehetséges eredményeivel határozza meg, mely szerint az innováció az, amely (1) új termékhez vagy (2) eljárásokhoz vezet, (3) új nyersanyagok alkalmazását igényli, (4) új piacokat jelent vagy (5) új szervezeti formát eredményez. (1) Új termék bevezetése (2) Új gyártási módok megjelenése (3) Új nyersanyagok megszerzése (4) Új piac megnyitása (5) Iparág átszervezése A Freeman-féle innovációs elmélet (1998) az innovációt négy kategóriába osztja: 1. fokozatos, vagy módosító innovációk: ezek olyan kisebb változtatások, amelyek a teljesítményjavítást vagy a költségcsökkentést célozzák, illetve egy alkatrészt vagy komponenst egy másikkal váltanak ki a technológiai folyamatban; 2. radikális innovációk: amelyek egyrészt új technológiára alapozott új termékhez, illetve meglévõ technológiára alapozott új termékhez vezetnek; 3. eljárásváltozások: melyek egyes technológiák megreformálását jelentik 4. paradigmaváltások: amelyek technikai forradalmak, azaz alapvetõen új technológiák egész sorának megjelenését jelentik.


5


1. Fokozatos, vagy módosító innovációk közé tartoznak a következõk: - teljesítményjavítás, mely során ugyanannyi ráfordítással magasabb teljesítményt érünk el. - költségcsökkentés, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a teljesítményt kisebb költséggel érjük el. - alkatrész vagy komponens cseréje, mely során a termék egy összetevõjét megváltoztatjuk. 2. Radikális innovációk közé tartoznak a következõk: - új termék új technológia: az új termék elõállítási technikája is új - új termék meglévõ technológia: az új termék meglévõ technológiát használ 3. Termelési eljárásváltozások közé tartoznak pl. gõzmalom, metángázzal hajtott motor, sorozatgyártás megjelenése. 4. Paradigmaváltozások, melyek a fejlõdésben jelentõs változásokat hoztak Cooper-Kleinschmidt innovációtípusai: 1. Olyan új termék, amely még nem létezik, de jelenleg nem is volna rá kereslet. 2. Új termék, amelynek van piaca Az emberiség számára olyan újdonság, amelyre van kereslet. 3. Nem új termék, aminek nincs piaca Már létezõ termék/eljárás, de a vállalkozásban még nem jelent meg és a vállalkozás piacán nincs rá kereslet. 4. Nem új termék aminek van piaca A vállalkozás számára új termék, amelyre a vállalkozás piacán van kereslet. A ma általánosan elfogadott innováció fogalom az ún. Frascati kézikönyvbõl (1996) származik. Ennek értelmében az innováció egy ötlet átalakulása - a piacon bevezetett új vagy korszerûsített termékké, új termék megjelenése a piacon, vagy meglévõ termék jelentõs fejlesztése - az iparban vagy a kereskedelemben felhasznált új vagy továbbfejlesztett mûveletté: korszerûbb eljárás megjelenése. - valamely szolgáltatás újfajta megközelítésévé: szolgáltatás nyújtásakor. Látható, hogy ez a meghatározás nélkülöz minden társadalmi szférákra vagy a szervezeti változásokra történõ kiterjesztést, s a definíciót szigorúan a termék /technológiai/ szolgáltatás fogalomkörben tartja.

6



Az innováció az új termék, technika, technológia és az ezekkel kapcsolatos ismeretek létrejöttének és bevezetésének a folyamata. Az innováció, a kutatás-fejlesztés a versenyképesség megõrzésének egyik fontos pontja. Ennek megfelelõen a fejlesztési célrendszer, az innováció a vállalkozás stratégiájának részeként, annak céljaiból és a vállalkozás képességeibõl levezetve a vállalkozás tevékenységének megújítását, hatékonyságának növelését, a piac által támasztott követelmények teljesíthetõségét kívánja biztosítani. Az innováció a vállalkozás számára nem egyszerûen mûszaki fejlesztést vagy egy beruházási lépést, hanem ezek és más funkcionális területek szoros kapcsolatát jelenti. Ezt a kapcsolatrendszert az innováció teljes tartalmát az innovációs lánc foglalja magában: Ötlet

Marketingkutatás

Kutatás-fejlesztés

Beruházás

Termelés, elõállítás

Értékesítés

Megvalósítás Minden projekt egy ötlettel indul! Egy adott üzleti tevékenység funkcionális területeire vonatkozó célmeghatározás az egész tervezési folyamat legfontosabb lépése, mivel ez tartalmazza azokat a konkrét lépéseket, amelyek meghatározzák majd a késõbbi tennivalók ütemezését.


7


A CÉL az, AMIT el akarunk érni, a STRATÉGIA az, AHOGYAN el akarjuk érni azt. Egy vállalkozás általában forrásokkal indul, és ezeket a forrásokat valaminek az elérésére akarja felhasználni. Amit a vállalkozás el akar érni az a szervezeti cél, amely leírja az elérni kívánt célt, vagy eredményt. Ahogyan ezeket elérik az a stratégia. Avállalkozás egyetlen igazi célja, amely a szervezeti tervben a legfontosabb célként szerepel, eredmény elérése. Leggyakrabban ezt a profittal fejezik ki, mivel a profit a tulajdonosok és a részvényesek elégedettségét jelenti, és mivel ez az egyetlen általánosan elfogadott kritérium a hatékonyság értékelésére. A marketingcélok meghatározása a tervezési folyamat feltétlenül szükséges lépése. A cél(ok) meghatározása által válik világossá egy cég számára, hogy mit akar elérni a stratégiájával, és hogy mikor éri el azt. Vagyis célok nélkül a stratégiai döntések, és minden ami utána következik értelmét veszti. A lehetõségek definiálása, az üzleti folyamatot befolyásoló tényezõk, valamint a célok meghatározása elméletileg viszonylag egyszerû feladat. Az aktuális célokat, vagyis, hogy egy cég mit kíván elérni, célravezetõbb a piac-központú elemzés alapján meghatározni, és nem a top management „csináljuk jobban jövõre“ elképzelései alapján. A projektek általában a következõ három szakaszra bonthatók: 1. Elõkészítés a tervezés és programozás szakasza 2. Lebonyolítás a projekt végrehajtásának és nyomon követésének, monitoringjának szakasza 3. Ellenõrzés utólagos értékelés és tapasztalatok leszûrésének szakasza Az elõkészítés szakaszában kerül sor az elemzésekre, a problémák, korlátok és lehetõségek feltárása céljából. Az elemzések alapján operatív projekttervek készülnek. Aprojekt terv részletes kidolgozása a kedvezményezettek és az egyéb érdekcsoportok bevonásával történik. Az elkészült projekt tervek esetén szükség van azok megvalósíthatóságának (sikeres lesz-e várhatóan a projekt?) és fenntarthatóságának (képes-e hosszú távon elõnyöket biztosítani a projekt a kedvezményezetteknek?) értékelésére. A végrehajtási szakaszban történik a projekt beindítása és megvalósítása. Aprojekt végrehajtása során szükség lehet szakmai segítségnyújtási-, munkavégzési- illetve szállítási pályázatok kiírására és szerzõdések megkötésére. A végrehajtás során a projektgazdának a projekt idõtartamától függõen egyszer vagy akár többször is értékelnie kell, hogy a projekt tervekhez képest milyen tényleges elõrelépéseket sikerült elérni a végrehajtás során. Az elkészült középtávú idõközi értékelés alapján eldönthetõ, hogy a projekt jó úton halad-e, s valóban a kitûzött célok megvalósítását szolgálja-e. Az értékelés továbbá segítséget nyújt a projekt gazdának, hogy a projekt kidolgozása óta eltelt idõ alatt történt jelentõs változások fényében módosítsa a projekt irányát, illetve bizonyos célkitûzéseket.

8



Az értékelési szakaszban a projekt végrehajtásának lezárásául a projektgazda értékeli, hogy a projekt milyen eredményeket ért el és ezek alapján levonja a tanulságokat. Az értékelés során levont tanulságok a jövõbeni programok és projektek tervezése során felhasználhatók. A projekt ötletekrõl megvalósíthatósági tanulmányt célszerû készíteni. Akülönbözõ projekt ötletek közül ki kell választani azt amelyik: - ha megvalósul, a vállalkozás, szervezet céljait szolgálja - van-e megfelelõ pénzalap és technikai adottság a projekt megvalósításához, kell-e külsõ pénzforrást bevonni? - idõzítés jól meghatározható - megfelelõ személyek bevonása megoldható - kockázat- és haszonelemzést elvégezték A projekt körülményeinek megteremtésére vonatkozó kérdések: - miért szeretné a projekt megvalósítását? - miért most? - vannak-e háttér információk a projekttel kapcsolatban? - volt-e elõzménye a projektnek, és ennek mi volt az eredménye? - a projekt teljesítését meghatározó költségkorlátok felmérése megtörtént-e? - milyen kockázati tényezõk fenyegetik a projektet? - vevõk igényeit figyelembe vették-e? - földrajzi megfontolások figyelembe vétele - hol lehet kompromisszumokat kötni és hol nem - a döntések meghozatalához szükséges prioritások feltárása - van-e olyan jövõbeli követelmény , amit a rövidtávú elõnyök mellett figyelembe kell venni a projekttel kapcsolatban? - milyen konkrét eredményeket vár? - melyek a sikeres teljesítés mérõszámai? Projekttõl függõen célszerû elvégezni egy SWOT analízist. Ami egyszerûbben azt jelenti: Mik egy adott vállalkozás illetve szervezet megkülönböztetõ erõsségei és gyengeségei a versenytársakkal szemben? Más szavakkal a célpiac potenciális vevõi miért részesítenének minket elõnyben versenytársainkkal szemben? Mik a lehetõségek? Mik az egyes üzleti egységek tevékenységét fenyegetõ jelenlegi és jövõbeni veszélyek az általunk fontosnak tartott piaci szegmensekben. A cél az, hogy felmérjük mindazokat a tényezõket, melyek szükségessé és lehetõvé teszik a fejlesztési projektet, illetve elõsegíthetik, vagy akadályozhatják a projekt végrehajtását. Az elemzés elkészítése sohasem egy ember feladata. A módszer hatékonyabb eredményt produkál, ha csapatban készítik, mintha egyéni munka eredményét tükrözi. Célszerû tehát a projekt helyzetelemzését munkacsoportban végezni. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

9


A szakaszokon belüli kapcsolatok fontosak a fõ terv fázisokra osztásához. Ezért nagyon fontos megérteni a projekt részfeladatai közötti kapcsolatokat. Párhuzamosan kell-e elvégezni a feladatokat? Teljesen be kell-e fejezni az egyik feladatot, mielõtt a másikhoz hozzákezdenénk?Az egymás után következõ feladatokat valamilyen esemény megtörténtekor kell elkezdeni? Ma már az idõ fontos sikertényezõvé vált. A legjobb megoldás nem mindig a tökéletes megoldás, hanem gyakran egy megfelelõ megoldás az adott határidõn belül. Miután megvan a konkrét elképzelés amit szeretnénk megvalósítani, érdemes egy munkatervet készíteni, amit majd a pályázatban is használni lehet. A tervezési folyamat a következõ: - elemezze a projekt elképzelést - ossza fel a projektet szakaszokra és határozza meg a mérföldköveket - határozza meg az egyes szakaszokhoz tartozó tevékenységeket - találja meg a kapcsolatot a szakaszok között - határozza meg a mérföldkövek végsõ határidejét - számítsa ki a tevékenységek idõigényét - tervezze meg az erõforrások elosztását Általános tanácsok, szabályok innovációs pályázatíráskor: - minden formai, tartalmi követelményt pontosan be kell tartani, - minden adatmezõt ki kell tölteni, - az elõírt szövegmennyiséget nem szabad túllépni, - minden projektnek hozzá kell járulnia a pályázati felhívásban, meghatározott célokhoz - miután a pályázat elkészült, nézze át valaki, aki addig még nem olvasta és ellenõrizze. A kis- és középvállalkozásoknak érdemes idõt áldozni a számukra meghirdetett pályázatok áttekintésére. Ilyenkor mindig az adott pályázati felhívás és pályázati útmutató az elsõdleges. Ezt érdemes többször alaposan áttanulmányozni. Ennek köszönhetõen többek között a következõ információkat tudhatjuk meg: - Mi a támogatás célja - A támogatás forrása és összege Milyen forrásból, összesen mekkora összeg áll az adott pályázati kiírásban rendelkezésre - A támogatásban részesülõ pályázatok várható száma Egy - egy pályázati témakörben a kiírók által kalkulált nyertes pályázatok száma - A támogatásra jogosultak köre

10



Itt kerül meghatározásra, hogy az adott pályázatra kik pályázhatnak (pl.: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, non-profit szervezetek, költségvetési szervek, stb.) - A támogatás formája, futamideje A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás, futamideje: 12-36 hó - A támogatás mértéke A projektenként igényelhetõ támogatás minimális és maximális összege. A támogatás intenzitás a támogatás tartalom és az elszámolható költségek jelenértékeinek hányadosa, százalékos arányban. Pl.: gazdasági társaságok 35 - 100 %, költségvetési szerv és intézményei, valamint non-profit szervezetek 90 %. Ha a projekt megvalósításához saját forrás bevonására is szükség van (a támogatás intenzitás nem 100%), annak felhasználását a projekt költségvetésébe ugyanúgy be kell tervezni, mint a támogatást. A pályázónak a saját forrást dokumentálnia kell, a dokumentumok alapján elkülönített nyilvántartásban (könyvekben) el kell számolnia és a támogató felé nyilatkozatban összegszerûen arról számot kell adni. - A pályázatból kizáró okok - Támogatható tevékenységek A támogatás az innovációs projektek megvalósításához kapcsolódó meghatározott típusú beszerzések és szolgáltatások költségeinek fedezésére, illetve az ezzel kapcsolatos követelések kiegyenlítésére szolgál. - Az elszámolható költségek Dologi kiadásként kizárólag az adott innovációhoz igénybevett szolgáltatások (pl.: alvállalkozói megbízások, mérések, vizsgálatok, konzultációk, tanácsadások, minõsítések, szakértõi szolgáltatások, inkubátorházban való elhelyezés), immateriális javak (pl.: szoftver, szoftver licenc, know-how) -A nem támogatható költségek Ezek azok a költségek amelyeket a pályázat nem enged elszámolni, ezért ezeket nem szabad bevenni a pályázatba. - Az elbírálási, kiválasztási szempontok A pályázatokat a bírálat folyamatában bizalmasan és az esélyegyenlõség elvének betartásával kezelik. Formai ellenõrzés A Pályázati Titkárság a projektjavaslatot formai szempontból ellenõrzi. A formailag megfelelõ projektjavaslatot nyilvántartásba veszi, a formailag nem megfelelõ projektjavaslatot pedig a további értékelési folyamatból kizárja. A nyilvántartásba vételrõl, illetve a kizárásról a pályázót írásban értesíti. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

11


A pályázati csomag összeállításával az útmutató külön fejezetben foglalkozik. Az ott megfogalmazott elvárásoknak megfelelõen kell összeállítani a pályázatot, melyet a formai ellenõrzésnél vizsgálnak. A Pályázati Titkárság a projektjavaslatot formai okok miatt elutasítja, ha a pályázó: 1. a pályázatát a beadási határidõ után adta be (a postai bélyegzõ dátumát vesszük figyelembe), 2. nem az elõírt módon állította össze, 3. nem cégszerûen írta alá az ûrlapokat, nyilatkozatokat, 4. nem csatolta a kitöltendõ nyilatkozatokat és ûrlapokat, 5. a pályamû bizonyíthatóan valótlan adatokat tartalmaz, 6.a pályázó nem jogosult a támogatásra (nem jogosult pályázó vagy vele szemben valamely jogszabályban vagy jelen Pályázati felhívásban meghatározott kizáró ok áll fenn). A pályázót 2 munkanapos határidõvel hiánypótlásra szólíthatják fel, ha: 1. a pályázó a pályázatot az elõírtnál kevesebb példányszámban adta be, 2. a projektvezetõ kézjegye hiányzik egy vagy több lapról, 3. a pályázó nem küldte el az elektronikus levél mellékleteként a kitöltött Pályázati ûrlapot, illetve az elektronikus formában elküldött dokumentáció és a nyomtatott formában beadott változat között eltérés van. A formai ellenõrzést követõen a Pályázati Titkárság a megadott faxszámon értesíti a pályázót a feltárt hiányosságokról, amely pótlására 2 munkanap áll a pályázó rendelkezésre. A hiánypótlás személyesen nyújtható be a Pályázati Titkárságon. Amennyiben a hiánypótlást határidõre nem teljesítik, úgy a pályázat elutasításra kerül. A formai szempontból megfelelõ javaslatok szakmai értékelésének szempontjai: - A projektjavaslat megalapozottsága és megvalósíthatósága - A pályázó erõforrásainak minõségi és mennyiségi megfelelõsége - A költségek megalapozottsága és a várt eredménnyel arányos volta - A projektjavaslat társadalmi hatásai - Speciális szempontok A pályázatra maximálisan 100 pont adható. A támogatás feltétele, hogy a pályázó mindkét részpontszám esetén egyenként elérje a maximálisan adható pontszámok 75%-át - A célok számszerûsítésére használt mutatószámok (indikátorok) - A pályázatok benyújtásának helye, módja, határideje

12



Csak a pályázati útmutató és felhívás áttanulmányozása után álljon neki kitölteni a pályázati formanyomtatványt. A pályázati formanyomtatvány kitöltésére szánjanak kellõ idõt, s fogadják meg a következõ javaslatokat figyelembe véve az aktuális pályázati nyomtatványt. 1. A projekt összegzõ adatai: - címe: rövid, tömör legyen, s összhangban álljon a projekt tartalmával, - megvalósulásának helyszíne: itt azt a települést kell megjelölni, ahol a projekt megvalósul (több helyszín esetén a legfontosabb helyszínt, vagy a pályázó székhelyét is meg kell jelölni), - a megvalósítás kezdetének/befejezésének idõpontja - rövid összefoglalás: mivel a bírálók elõször ezt nézik, ezért legyen tömör, szakszerû, de közérthetõ. Ajánlatos ezt a részt a pályázat végére hagyni, hogy az összefoglaló valóban egységet tükrözzön. 2. A pályázó adatai 3. A pályázó bemutatása: - fõ tevékenységek: a fõ tevékenység mennyiségi, minõségi jellemzõit kell ismertetni, - írni kell arról, hogy milyen fõbb lehetõségek vannak a tevékenység továbbfejlesztésére: meg kell jelölni a stratégiai irányokat, - be kell mutatni az elmúlt 5 év hasonló projektjeit: a referenciákat, amelyeknek az értékét is fel kell tüntetni, - a korábbi támogatások és felhasználásuk ismertetése is fontos: a tárgy, összeg, dátum leírása, az eredmények és a nehézségek felsorolása sem maradhat ki, - humánkapacitás: a cégvezetõ és a projekt menedzser kapcsolatát is be kell mutatni, a projekt megvalósításáért felelõs menedzser szakmai kompetenciáját pedig igazolni kell, - mindig a megadott számú karakterben kell a pályázót bemutatni, amit nem ajánlatos túllépni. 4. A projekt részletes bemutatása: - feltétlenül indokolni kell a projektünket: ismertetni kell a társadalmi-gazdasági kiinduló helyzetet, be kell mutatnunk az elõzményeket, a kiindulást, azt hogy milyen irányba történjen a változás, szólni kell arról is, hogy milyen problémát kívánunk megoldani, s említést kell tenni azokról az adottságokról, tényezõkrõl is, amelyek eddig akadályozták a megvalósítást (érdemes kutatási eredményekre, statisztikákra, felmérésekre hivatkozni), - részletesen ismertetni kell a projekt célját, s a célcsoportját: ennek keretében hosszú távú, általános és rövid távú konkrét célt is meg kell határoznunk,


13


- a projekt tartalmával, tevékenységeivel kapcsolatban érdemes konkrét felsorolást, elemeket, módszereket bemutatni, amelyek újszerûvé teszik a projektet, - mérföldköveket érdemes kijelölni: amennyiben lehetséges, bontsuk szakaszokra a projektet. Késõbb e szerint az ütemezés szerint kell a költségeinket is megtervezni. - a költségeket és a forrásokat a csatolt táblázat alapján kell bemutatni, (az útmutató tartalmazza a lehetséges elszámolható és nem elszámolható költségeket), a források rendelkezésre állását a pályázat benyújtásakor igazolni kell, tehát a hitelígérvényt, a bankgaranciát csatolni kell, - indokolni kell a projekt költség-hatékonyságát is, - a táblázat alapján Üzleti Tervet kell készíteni, s a számadatokat írásban kell alátámasztani, - alaposan be kell mutatni, hogy milyen tágabb eredményei és hatásai jelentkeznek a projektnek: vagyis számszerûsített eredményekkel igazolni kell a projektet, ehhez némi segítség, hogy a felhasználható indikátorok listáját az útmutató tartalmazza, - ki kell térni a projekt egyéb, pályázati támogatásból megvalósuló vagy megvalósítani kívánt projektekkel való kapcsolatára is, - nem maradhat ki sem az esélyegyenlõség, sem a környezetvédelem szempontjainak a megvalósulása sem: sokan érezhetik úgy, hogy a projektjük nem kapcsolódik szorosan egyik fenti témakörhöz sem, ha ez így van, írja be ezt az adott adatmezõbe, de ennek ellenére próbálja meg továbbfejleszteni a projektet. A hosszú távú hatások, eredmények hozzájárulhatnak mind a fenntartható fejlõdéshez, mind az esélyegyenlõség szempontjainak elõtérbe kerüléséhez. - nem lehet kihagyni a projektet esetlegesen akadályozó, kockázati tényezõket sem: de az akadályok mellett a lehetséges megoldási alternatívákat is vázoljuk, - a projekt eredményeinek továbbvitelét, fenntartásának módját is be kell mutatni 5. Partnerek: Fel kell sorolni a partnereket is, de jó tudni, hogy a kivitelezõk, a szállítók nem tartoznak a partnerek közé. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az a cég, amelyik részt vesz a projekt elõkészítésében, nem vehet részt a megvalósítás keretébe tartozó közbeszerzésekben. 6. Aláírás: Minden oldalon hiteles cégszerû aláírásnak kell szerepelni. Krasznai István

14



A projektmenedzsment eredményességéért Projektmenedzsment a támogatási szerzõdés, közbeszerzési és egyéb szabályok alapján A közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek lebonyolítása során a projektmenedzsment sajátos és egyben sokoldalú ismereteket igénylõ feladatok végrehajtására vállalkozik: 1. Egyrészt feladata az innovációs projekt végrehajtása, a kitûzött célok megvalósítása és az elvárt, megtervezett és számszerûsített eredmények létrehozása. Ehhez szükséges az adott innovációs témához kapcsolódó szakismeret és a külsõ szakértõk igénybevétele. 2. Másrészt a projektmenedzsment a támogatást pénzügyi-közgazdasági szakértõi ismeretek alapján használja fel a projekt megvalósítása során. 3. Az innovációs projekt lebonyolításakor szükséges a támogatásból megvalósuló projektek sajátos jogi környezetének a megismerése is. A projektmenedzsment kiválasztása alapvetõen két módon történhet: vagy egy projektötlet megvalósítására közösen vállalkoznak a szakértõk és már a projekt kidolgozása, írása során kiválasztásra kerülnek a szakmai team tagjai és a belsõ szakértõk költségei elõre tervezhetõk, vagy a projektmenedzsment feladatait külsõ szakértõk végzik el vállalkozási szerzõdés alapján. Ebben az esetben (köz)beszerzési eljárás alapján lehet kiválasztani a projektmenedzsmentet. Mindkét esetben azonban a projektmenedzsment feladata a kedvezményezett projekt végrehajtása egy projektmenedzser és a projektszakértõk együttmûködésével. 1. A projektmenedzsment általános feladatai a projekt végrehajtása érdekében A projektmenedzsment tagjai: a projektmenedzser és a szakértõk. A projektmenedzser feladata az egész projekt és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek összefogása és levezénylése a projekt megvalósítási idõszakában mindvégig. A projektszakértõk létszámát az adott feladatok határozzák meg, egy évnél hosszabb idõtartamú projektek esetén projektszakaszonként változhat a számuk a szakértelem-igény szerint, azonban csak az elõre, a projekttervezés idõszakában meghatározott módon. Bizonyos változások esetén a támogatót értesíteni szükséges, illetõleg a támogatási szerzõdés módosítására is sor kerülhet. A támogatási szerzõdés a projekt végrehajtásának alfája és omegája: A projektmenedzsment munkáját a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint végzi. Atámogatási szerzõdés határozza meg a feladatokat és azok elvégzésének módját. A támogatási szerzõdés részei: Tartalmazza a szerzõdõ feleket, pontosan meghatározza a támogatót, valamint a kedvezményezettet.


15


A szerzõdés tárgyában a projekt pontos címe, a projekt benyújtásának és nyilvántartásba vételének idõpontja és hivatkozási száma található. Meghatározó idõpont a projekt elfogadásának dátuma, mivel ettõl az idõponttól kezdõdõen a projekt végrehajtása elkezdõdhet. A projekt pénzügyi elszámolása viszont csak a támogatási szerzõdés mindkét fél általi aláírását követõen lehetséges. A tárgyban a szerzõdés meghatározza a projekt végrehajtása során hatályos további dokumentumokat, a Pályázati felhívást és az útmutatót. A támogatás összegét is meghatározza a szerzõdés (részletesen lásd a 2. pontban). és annak jellegét is (pl. vissza nem térítendõ vagy más típusú-e a támogatás). A kedvezményezett kötelezettségei: Szakmai beszámoló készítése: A projekt végrehajtása során a kedvezményezett projektszakaszonként köteles szakmai elõrehaladási jelentést készíteni. A szakmai beszámolónak fontos részét képezi az elért eredmények dokumentációja. A tartalmi jelentés dokumentációját azok az iratok képezik, amelyek nyilvánvalóan igazolják, dokumentálják az elvégzett feladatokat. Ezért rendezvények lebonyolításáról pl. a meghívók, jelentkezési lapok, jelenléti ívek, fotók lehetnek a dokumentáció részei, ugyanakkor szükséges meghívni rá a támogatót, kiadvány létrehozása esetén maga az adott kiadvány becsatolandó, illetõleg minden olyan dokumentum, amely az eredmény létrejöttét igazolhatja. A tartalmi jelentés eredményeinek bemutatásánál fontos prezentálni a kitûzött célokat, azok megvalósulásának folyamatát és a kitûzött és elért eredményeket. Az innovációs pályázatok esetében az innovációs fejlesztési cél megvalósulása alapvetõ. A támogatási szerzõdésben meghatározott formanyomtatványok alapján kell a projektmenedzsmentnek a szükséges jelentési dokumentációkat elkészíteni. A nyilvánosság biztosítása: A támogatási szerzõdés alapján végrehajtott feladatokhoz szükséges a nyilvánosság biztosítása, azaz folyóiratokban, rádióban, TV-ben, stb. is szükséges az elért eredményekrõl a tájékoztatók megjelentetése a támogatóra való hivatkozással. A szükséges hivatkozások, logók megjelentetésének módját, a nyilvános feliratok tartalmát általában az adott pályázatra vonatkozó Arculati kézikönyv tartalmazza vagy konkrétan a támogatási szerzõdés. 2. A projektmenedzsment feladatai a projekt pénzügyi megvalósítása során A projekt pénzügyi megvalósítása során a projektmenedzsment három dokumentum alapján végzi feladatát, egyrészt ismét a támogatási szerzõdés az elsõdleges, másrészt a kedvezményezett által elkészített, a támogatási szerzõdés mellékletében is megtalálható részletes költségvetés, valamint a Pályázati útmutatóban meghatározott elszámolható költségek és rögzített feltételek. A pályázat kidolgozása során a költségeket már a Pályázati útmutató iránymutatásai alapján kellett elkészíteni. Minden vissza nem térítendõ támogatás esetén alapelv, hogy költségeket csak a pályázat céljainak végrehajtására lehet felhasználni, azaz a kedvezményezettnek vállalnia kell, hogy a támogatást kizárólag a kedvezményezett projekt megvalósítására fordítja. A tervezett költségvetés is irányadó a végrehajtás során. Ezt azonban a konkrét végrehajtás realizálja a (köz)beszerzési eljárások alapján.

16



A támogatás összegét is meghatározza a szerzõdés és annak jellegét (pl. vissza nem térítendõ vagy más típusú-e). Mellékletben található a költségek részletezése. Az itt meghatározott támogatási összeget a kedvezményezett saját forrással egészíti ki a meghatározott mértékben, ez adja (a támogatás összege és a saját forrás) a projekt teljes költségét. A támogatási összeg és annak mértéke nem növekedhet, a projekt végrehajtásához szükséges további a projekt végrehajtásának érdekében felmerülõ, de a támogatási szerzõdésben nem meghatározott költséget a kedvezményezett finanszírozza saját vagy egyéb forrásból. A projektmenedzsment a támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint hajtja végre feladatát. Az innovációs pályázatok végrehajtása során indokolt esetben elõleg igényelhetõ a támogatásból. Ez kedvezõ feltételeket biztosít a projektmenedzsment számára, mivel az utólagos finanszírozás terhei alól mentesül egy bizonyos mértékig az innovációs fejlesztést végrehajtó kedvezményezett. A projektmenedzsment elõleg igénylése esetén a megkapott elõleget a támogatási szerzõdésben meghatározott módon használja fel, azaz feltétlenül figyelembe kell venni, hogy további elõleg nem vehetõ igénybe és a támogatás további része csak akkor folyósítható, ha az elõleget a kedvezményezett igazoltan felhasználta. Az elõleg felhasználásánál figyelembe kell venni a költségsorok közötti arányok betartását is, pl. a bérköltségek vagy az egyéb dologi kiadások milyen mértékben számolhatók el a támogatáshoz viszonyítva. A felvett elõlegrõl a folyósításától számított 12 hónapon belül el kell számolni. A kedvezményezettnek az áfa-levonási jogosultságáról nyilatkoznia kell és ennek megfelelõen és az áfa-tv. szabályainak megfelelõen kell eljárnia. A támogatás kifizetésének és ütemezésének szabályait is rögzíti a támogatási szerzõdés. A projekt végrehajtása során minden (köz)beszerzést az esélyegyenlõség biztosításával és a versenyszabályok betartásával kell lebonyolítani, a létrejövõ vállalkozási szerzõdések esetében szükséges a szerzõdéseket írásban rögzíteni. Az írásos szerzõdések és dokumentumok mind a pénzügyi, mind a tartalmi jelentés szerves részét képezik. A vállalkozói szerzõdések teljesítésekor szükséges a megrendelõ, azaz a kedvezményezett általi teljesítésigazolás kiadása is pontos és hiánytalan vállalkozói teljesítés esetén. A támogatási szerzõdés részletesen szabályozza a támogatás felhasználásának szerzõdéses szabályait. Kiemelendõ kötelezettsége a kedvezményezettnek: A támogatási szerzõdés szerves részét képezõ szakmai és pénzügyi mellékleteknek megfelelõen köteles a kedvezményezett a projektet végrehajtani - alapdokumentumok a mellékletben szereplõ munka- és költségtervek - A támogatási szerzõdés költségeinek felhasználása (támogatás a projekt ráfordításaira) csak jogszerûen, a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján történhet meg, - A magvalósítás során a költségek realizálódása alapján a költségsorok között átcsoportosítás lehetséges a támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint (általában a költségsorok között 10%-os mértékben költségátcsoportosítás végezhetõ). Az ezt meghaladó mértékû költségsorok közötti költségátcsoportosításhoz azonban a kedvezményezett köteles a költségvetést átdolgozni a szerzõdésben meghatározott idõhatárig és a támogatási szerzõdés módosítását kérelmezni. Ennek az átcsoportosítási kérelemnek reálisnak és indokoltnak kell lennie. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

17


- A költségnemek között átcsoportosítást végezhet a kedvezményezett a projekt realizálódása során indokolt esetben az adott munkaszakasz összköltsége 25 %-ának mértékéig. Ezt meghaladó mértékben szintén szükséges a költségvetés átdolgozása és a támogatási szerzõdés módosításának kérelmezése a közremûködõ hatóságnál. - A projekt tervezett összköltségének módosulása esetén, amennyiben a projekt költsége a tervezett költséghez képest nõ, a kedvezményezett köteles kiegészíteni a saját erõ terhére, amennyiben a projekt költsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett köteles írásban kezdeményezni a közremûködõ hatóságnál a támogatási szerzõdés módosítását a támogatási összeg arányos csökkentése érdekében. A projekt szakmai beszámolója és monitoringja is meghatározott a támogatási szerzõdésben. Két oldalúan a kedvezményezett jelentéstételre, azaz beszámolóra kötelezett, a támogató pedig, illetõleg a közremûködõ hatóság ellenõrzésre jogosult. A támogatási szerzõdés melléklete meghatározza a beszámoló szükséges tartalmát, ütemezését és rendjét. A feltételek szerzõdéses meghatározása ily módon elõsegíti a projekt szakmai lebonyolítása mellett a kedvezményezett számára a szükséges dokumentációs feladatok folyamatos végrehajtását is. A szakmai jelentés alapját képezi a monitoring mutatóit tartalmazó melléklet. Apályázat megvalósítása során elért eredményeket ezen mutatószámok alapján egyszerûen lehet ellenõrizni mind a kedvezményezettnek, mind a támogatónak. A szakmai beszámoló formai és tartalmi követelményei: A szakmai beszámolónak részletesen ismertetnie kell a projekt munka- és költségtervében vállalt kutatás-fejlesztési tevékenység adott szakaszának lefolyását, az elért eredményeket. A szakmai beszámoló a munka- és költségterv alapján kövesse az adott munkaszakasz tervét, és a következõ részekbõl álljon: - címlap: a címlapon fel kell tüntetni a projekt címét és nyilvántartási számát, a munkaszakasz számát, a beszámolási idõszak tényleges kezdési és befejezési idejét, a támogatott szervezet (konzorcium esetén: szervezetek) nevét, a projektvezetõ nevét, és ha van, a projekt honlapjának címét; - tartalomjegyzéket kell készíteni; - a korábbi beszámolási idõszakok eredményeinek tömör összefoglalóját kell összeállítani; - az adott beszámolási idõszakra vállalt vagy valamely korábbi/késõbbi idõszakból átütemezett részfeladatok listáját és státuszát (elkészült, részben elkészült, késõbbre halasztott, elõre hozott, törölt, stb.) az eltérések magyarázatával meg kell adni; - az adott beszámolási idõszakban elkészült feladatok és az elért eredmények bemutatása maximum 25 oldalban történhet;

18



- az adott munkaszakaszban elkészült megjelent vagy elfogadott publikációk (cikkek, elõadások), nyomtatott és elektronikus kiadványok, szabadalmak, stb. listáját is fel kell sorolni; - összefoglaló táblázatot a munkaszakasz tervezett és a tényleges költségeirõl (indoklással) kell összeállítani; - a pénzügyi elszámolást kedvezményezettenként kell elkészíteni; - monitoring adatszolgáltatást a szerzõdés mellékletet alapján kell kitölteni; - a kutatás-fejlesztésben részt vevõ személyek megnevezését és a projekt teljesítésével eltöltött ténylegesen munkaidejét is rögzíteni kell. Fontos megjegyezni, ha a tervezett és a tényleges elvégzett feladatok különböznek, az eltérést indokolnia kell a kedvezményezettnek. A szakmai beszámolót a projektvezetõnek alá kell írnia. A szakmai beszámolót az egyes pályázatok sajátosságainak megfelelõen kell összeállítani. A projekt lezárását is meghatározza a támogatási szerzõdés. A kedvezményezettnek záró beszámolót kell készítenie. Ebben össze kell foglalnia a kitûzött célok és az elérni kívánt eredmények teljesülését, a megvalósulást értékelnie kell. Kiemelendõ, hogy a pénzügyi beszámolót egy bejegyzett könyvvizsgálónak auditori záradékkal kell ellátnia. Az esetlegesen fel nem használt támogatásról le kell mondania a kedvezményezettnek. A támogatási szerzõdésben foglaltaknak megfelelõ teljesítés esetén kerül sor a zárójegyzõkönyv aláírására a felek által. A támogatási szerzõdés további részeiben rendelkezik a támogatás révén létrehozott vagyon, ill. beszerzett vagyonelem elidegenítésével és hasznosításával kapcsolatos szabályokról is. A vagyonelem jogi helyzete egyrészt meghatározott a projekt végrehajtásának idõszakában - a záróbeszámoló létrejöttéig kizárólag a támogatási szerzõdésben meghatározott célok érdekében hasznosítható a támogatásból keletkezõ vagyonelem , másrészt a projekt lezárultát követõen a záróbeszámoló elfogadásától 3 évig a vagyonelem elidegenítése vagy bérbeadása vagy hasznosítása csak a támogató írásos jóváhagyása alapján lehetséges a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek átruházásával. A szerzõ félnek át kell vállalnia a támogatási szerzõdésbõl eredõ kedvezményezetti kötelezettségeket a szerzett vagyonelemmel kapcsolatosan a 133/2004. (IV. 29.) korm. rendelet elõírásainak fegyelembe vételével. A támogatási szerzõdés meghatározza az ellenõrzés feltételeit a projekt pénzügyi zárását követõ 5 évig terjedõ idõszakon belül. Szabályozza a dokumentumok megõrzésének rendjét, amely szerint a projekt pénzügyi zárását követõ 5 éviga kedvezményezett köteles megõrizni a projekt dokumentumait. A támogatási szerzõdés tartalmazza a szerzõdés módosításának különös szabályait. Lényeges elem, hogy a szerzõdés módosítása a projekt eredeti célkitûzéseit nem változtathatja meg.


19


A támogatási szerzõdés szabályozza a támogatás esetleges felfüggesztésének szabályait, a szerzõdés teljesítésének akadályaira is kitér és a szerzõdésszegést és jogkövetkezményeit is meghatározza a szerzõdõ felek részére. A támogatási szerzõdés hatálya és megszûnése A szerzõdés a támogató képviselõje általi aláírás napján lép hatályba. A megszûnés esetei is rögzítettek: a teljesítést megelõzõen a szerzõdés az egyik félnek sem felróható lehetetlenülés, a támogató általi felmondás, elállás, vagy a bíróság határozata, ill. a felek közös megegyezése alapján szûnhet meg. 3. A projekt megvalósítása során külön jogszabályok által meghatározott projektmenedzsmenti feladatok A 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrõl, azaz a Kbt. A kedvezményezettnek mit is kell tudnia a közbeszerzésrõl, azaz a Kbt.-rõl? A támogatási szerzõdés Egyéb rendelkezésekrõl szóló része elsõként a Közbeszerzésekrõl szóló törvény hatályát emeli ki. A közbeszerzési eljárások célkitûzéseit a közbeszerzési alapelvek határozzák meg: a verseny tisztasága, a verseny nyilvánossága, az esélyegyenlõség, valamint az egyenlõ elbánás elve. Közbeszerzési eljárást alapvetõen az alábbi jogszabályok határozzák meg: - a 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrõl, közismert nevén a Kbt. - a végrehajtási rendeletek - Közbeszerzések Tanácsa ajánlásaia kapcsolódó jogterületek jogszabályai, valamint - az Európai Unió irányelvei A Kbt. alapján a közbeszerzési eljárás alanyai: - az AJÁNLATKÉRÕK, akik lehetnek ún. „klasszikus” ajánlatkérõk (az államháztartás alrendszerei, az állami, önkormányzati feladatokat ellátó egyéb szervezetek, és a kedvezményezett szervezetek), illetve ajánlatkérõk lehetnek az ún. „közszolgáltatók”. - másrészt az AJÁNLATTEVÕK, akik lehetnek természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és konzorciumok. Fontos tudnivaló a projektmenedzsment számára: Egy támogatási szerzõdés alapján a Kbt. 22. §-a szerint köteles eljárni a kedvezményezett szervezet, amennyiben az EU-ból származó forrásból történik a támogatás, illetõleg a nemzeti eljárásrendben költségvetési forrásból vagy EU-s forrásból többségi részben kerül sor támogatásra. A közbeszerzési eljárások során kivétel az egyéni vállalkozó és az egyéni cég, õk nem kötelezettek közbeszerzési eljárás lefolytatására, nem tartoznak a Kbt. hatálya alá mint ajánlatkérõk. Önkéntesen azonban természetszerûleg felvállalhatják a közbeszerzési eljárás kötelezettségeit.

20



Azoknak az ajánlatkérõknek (szervezetek, vállalkozások, stb.), akik a Kbt. 22. § b) pontja alapján minõsülnek ajánlatkérõnek, a Kbt. 293. § a) pontjában meghatározottak szerint a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési eljárást, azaz az egyszerû közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatniuk a támogatásból megvalósítandó árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén. A gyakorlatban elõfordulhat, hogy egy kisvállalkozás, amelyik egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá, csak a kapott támogatás felhasználásával kapcsolatban köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. Egy ilyen kisvállalkozásnak - közbeszerzési tapasztalat hiányában - az eljárás lefolytatása jelentõs munkateherrel jár, amely esetenként nem arányos a megvalósítani kívánt beszerzéssel. A Kbt. törvény ugyanakkor nem terjeszti ki ezt a kivételt az építési beruházásra, mivel annak értéke, illetve jellege indokolja a közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelezettségének fenntartását. A közbeszerzés tárgyai: Árubeszerzés Kbt. szerinti meghatározása vázlatosan: ·

Visszterhes szerzõdés esetén - Ingó dolog - Forgalomképes és birtokba vehetõ dolog - Tulajdonjog, használatra vagy hasznosításra vonatkozó jog megszerzése - Beállítás és üzembe helyezés - Nemzeti jogban - az ingatlan vásárlása árubeszerzések minõsül

Építési beruházás - Kbt. szerinti meghatározása vázlatosan: ·

Visszterhes szerzõdés esetén Tárgyai: - A Kbt. 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy a kivitelezés és tervezés együtt - Építmény kivitelezése vagy a kivitelezés és a tervezés együtt - Építmény bármilyen eszközzel , ill. módon történõ kivitelezése

Szolgáltatás megrendelése - Kbt. szerinti meghatározása vázlatosan: ·

Visszterhes szerzõdés esetén - Minden, ami nem árubeszerzés és nem építési beruházás - Tárgya: különösen valamely tevékenység megrendelése - Szolgáltatás akkor is, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét

Építési koncesszió Kbt. Szerinti meghatározása vázlatosan ·

Tárgya: építési beruházás - Speciális ellenszolgáltatása van: a hasznosítási jog meghatározott idõre történõ átengedése - A pénzügyi kockázatot a koncessziós viseli


21


Szolgáltatási koncesszió Kbt. szerinti meghatározása vázlatosan Csak a nemzeti jogban van - Tárgya: szolgáltatás megrendelése - Speciális ellenszolgáltatása van: a hasznosítási jog meghatározott idõre történõ átengedése Ha több közbeszerzési tárgya van a szerzõdésnek a meghatározó értékû tárgy szerint kell minõsíteni A közbeszerzési értékhatárok alapján az alábbi eljárási rendek különböztethetõk meg: 1) Közösségi közbeszerzési eljárásrend/ rezsim 2)Nemzeti közbeszerzési eljárásrend/ rezsim 3) Egyszerû közbeszerzési eljárásrend/ rezsim Az eljárásrendek, rezsimek közös jellemzõi: ·

Alanyonként eltérõk - Közbeszerzési tárgyanként eltérõk - Tárgycsoporton belül is van eltérés

A projektmenedzsment feladatának része, hogy a Kbt. alapján a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges dokumentumok is rendelkezésre álljanak. A Kbt. 6. §-a alapján az ajánlatkérõ köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai elõkészítésének, lefolytatásának, belsõ ellenõrzésének felelõsségi rendjét, a nevében eljáró, illetõleg az eljárásba bevont személyek, illetõleg szervezetek felelõsségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelõs személyt, személyeket, illetõleg testületeket. Azaz közbeszerzési szabályzat és közbeszerzési terv készítése jogszabály által meghatározott feladat. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérõ hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, amennyiben a dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elõ; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi. A közbeszerzés témakörben további információk érhetõk el a: www.kozbeszerzes.hu címû honlapon. A projektmenedzsment szempontjából a jogszabályok néhány fontos szabályának kiemelése szükséges, természetesen a teljesség igénye nélkül: A 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról az értelmezõ rendelkezésekben meghatározza egy átfogó értelmezését az innovációnak.

22



Az innováció fogalma a törvény szerint: A mûszaki vagy technológiai innováció képezi a jogszabály tárgyát, amelyben tartalmilag az új termékek és folyamatok (technológiák), valamint a termékek és folyamatok jelentõs mûszaki változásai vannak jelen. Az innováció akkor tekinthetõ teljes mértékben megvalósultnak, ha az eredményét bevezetik a piacra. Ehhez a tudományos kutatás és mûszaki fejlesztés mellett szervezési, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységre is szükség van. A törvény azonban nem terjed ki az innováció egészére. A fenti átfogó fogalom körébe tartozó tevékenységek közül a technológiai innovációt vonja a szabályozás hatálya alá és abba beleértendõ valamennyi mûszaki vonatkozású innovációs tevékenység, így például a termékinnováció, az eljárásinnováció, a szervezési innováció, valamint a mindezeket megalapozó kutatás és kísérleti fejlesztés és csupán azok a szervezési, pénzügyi, piaci és társadalmi innovációs tevékenységek, amelyek közvetlenül összefüggnek a technológiai jellegû változások megvalósításával. Oslo kézikönyv (2005) innovációfogalma: A harmadik kiadásban szélesebben értelmezi az innovációt. Adefiníció kiterjed a termék- és eljárásinnováción túl a marketinginnovációra és a szervezeti-szervezési innovációra is (ezek sorából viszont a - termék- és eljárásinnovációból - kikerült a technológia szó). Ez nem szûkítés, hanem nyitás az alacsonyabb K+F intenzitású cégek, szolgáltatók innovációba való bevonása felé. A törvény célkitûzése: A törvény célkitûzése a technológiai innováció, a K+F tevékenység erõsítése az eredmények hasznosításának hangsúlyozásával, meghatározó jogalkotói szándék a keresletszemléletû ösztönzési politika. Az innovációs infrastruktúra és intézményrendszer fejlesztésben a kormány és a magángazdaság szereplõinek együttmûködése a fejlett piacgazdaságokban jellemzõen érvényesülõ ún. „Public Private Partnership” elvei alapján történik. A törvény elõsegíti az ilyen típusú együttmûködés hazai elterjedését a technológiai innováció területén. A törvény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységet szabályozza (tárgyi hatály). A magyarországi technológiai innováció nem csak a hazánkban létrejött tudásra, hanem a világ bármely részén létrejött tudásra épül, a nemzetközi együttmûködésre is kiterjed. Az intézkedések összhangban állnak az európai közösségi joganyag kutatás-fejlesztésre vonatkozó rendelkezéseivel1. Új fogalmak a törvényben (a teljesség igénye nélkül): A nemzeti innovációs rendszer fogalma: a nyilvánosság és az eredmények megismerése szempontjából jelentõs. A konzorciumi nem új, a kialakult gyakorlatnak megfelelõen az egyes projektekben való együttmûködés szinonimájaként tartalmazza azt a törvény. A vállalkozás fogalmának meghatározása a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvénnyel megegyezõ módon történik. A hasznosítás fogalma széles: a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági és társadalmi hasznosítását egyaránt magában foglalja. (1. 2004. évi CXXXIV. törvény értelmezése alapján) PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

23


Tiszta alapkutatás is új fogalom: a tudományos ismeretek bõvítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történõ alkalmazása. „Spin-off” vagy „spin-out” vállalkozási forma: új fogalomként vezeti be a törvény a hasznosító vállalkozás fogalmát. Ez a vállalkozástípus a fejlett piacgazdaságokban elterjedt és sikeres, többek között a közfinanszírozású kutatóhelyekhez kapcsolódik. A közfinanszírozású támogatás fogalma: ez a hazai államháztartási forrásokon kívül magában foglalja az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó forrásokat is, megfelel az angol „public” fogalomnak2. Nyilvánosság és üzleti titok Nyilvánosság: A közfinanszírozási innovációs pályázatok lebonyolítása során is érvényesül két szempont a nyilvánosság tekintetében. Egyrészt fontos és nyilvános tényadat, hogy egy innovációs projekt közfinanszírozás révén valósul meg. Másrészt a projektet megvalósító vállalkozás, azaz a kedvezményezett számára fontos kérdés, hogy az elért innovációs eredmények, azok létrehozásának módja esetleg üzleti titok. A kettõs érdek találkozása érzékeny pont. A törvény pontosan szabályozza ezt a kérdéskört. A pályázó részérõl az NKR-nek (Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszernek) szolgáltatandó adatok köre a pályázat beadásakor (az alábbiak nyilvánosságra hozható adatok): 1. a kutatás-fejlesztési projekt címe; 2. a pályázati felhívás (kutatási fõprogram) azonosítója; 3. a projektrõl készült legfeljebb 8-10 soros olyan tartalmi összefoglaló, amely a témavezetõ nyilatkozata szerint nyilvánosságra hozható; 4. a projekt azonosítására alkalmas (a témavezetõ által megadott) szabad kulcsszavak és kötött tárgyszavak; 5. a projekt tudományági, társadalmi-gazdasági cél szerinti és gazdasági ág szerinti besorolása; 6. a projektet megvalósító szervezet(ek), szervezeti egység(ek) neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma, honlapcíme, adószáma; 7. a projekt kezdési és befejezési idõpontja; 8. a projekt megvalósítása során kitûzött fontosabb feladatok, elérendõ eredmények; 9. a projekt megvalósításában foglalkoztatott kutatók száma teljesidõ-egyenértékre (FTE) átszámolva; 10. a projekt teljes költségvetése; ebbõl a pénzügyi támogatások összege és a támogatások források szerinti megoszlása;

(2. 2004. évi CXXXIV. törvény értelmezése alapján)

24



Az alábbi adatok szolgáltatása a projekt lezárásakor feladata a projektmenedzsmentnek: 11. a projekt lezárásakor az elért eredményekrõl készült, legfeljebb 800 leütésbõl álló tartalmi összefoglaló, ami a témavezetõ véleménye szerint nyilvánosságra hozható; 12. a projekt eredményeként létrejött hazai és külföldi közlemények, valamint hazai és külföldi szabadalmi bejelentések és megadott szabadalmak száma; 13. a projekt eredményének hasznosításáról a témavezetõ által készített 8-10 soros leírás; amennyiben a projekt lezárásának idõpontja, a felhasznált közfinanszírozású támogatás nagysága vagy forrása eltér a projekt indítását bejelentõ adatlapon megadottaktól, a tervezettektõl eltérõ tényadatok3. Üzleti titok: Az üzleti titok a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint érvényesül. A Ptk. 81. §-a (2) bekezdése alapján „Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történõ megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerû pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.” A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll, jelenti ki az 1959. évi IV. törvény, a Polgári törvénykönyv (Ptk.). Az innovációs fejlesztések megvalósítása során az eredmények tekintetében fontos a tulajdonviszonyok tisztázása is. Ezt szabályozza a támogatási szerzõdés. A projekt megvalósítása során lehetõség van szabadalmi eljárások lefolytatására. Az eredményeket oltalmazzák jogszabályok is: A szellemi alkotások védelme a teljesség igénye nélkül: A törvényi védelem jellege kettõs, védi az alkotási folyamatot és magát a mûvet is, továbbá a védelmet az alkotások fajtája, a tevékenységek típusa határozza meg. Törvényi védelmet nyújthat az innovációs találmányok, tevékenységek során: - A szerzõi jogok védelme - Az iparjogvédelem Továbbá ezeken belül: - a szabadalom, - a védjegy-megjelölés, - az eredetmegjelölés, - a származásjelzés és - a mintaoltalom - a személyek vagyoni értékû gazdasági, mûszaki és szervezési ismereteit és tapasztalatait is védelem illeti. A fenti jogok védelme tekintetében a - a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. Törvény, - a találmányoknak az 1995. évi XXXIII. Törvény, - a formatervezési mintáknak a 2001. évi XLVIII. törvény nyújt védelmet. (3. 2004. évi CXXXIV. törvény melléklete alapján) PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

25


Mikor is beszélhetünk találmányról jogi értelemben (néhány fontos definíció kiemelése a Ptk. Értelmezésében): Találmánynak minõsül minden újonnan feltalált, iparilag hasznosítható megoldás. A szabadalom a találmány elismertetése szabadalmi eljárás eredményeként. Az eljárást a Magyar Szabadalmi Hivatal folytatja le, a szabadalmi oltalom az eljárást megindító bejelentés közzétételével kezdõdik és maximum 20 évig tart. A szabadalmazható találmány tárgya mûszaki megoldás. A szabadalom terjedelmét mindig az igénypontok határozzák meg. Attól, hogy egy megoldás nem mûszaki jellegû és nem szabadalmaztatható, még lehet önálló szellemi alkotás, amely a Ptk. 86. §-a alapján általános védelemben részesül. A formatervezési oltalom tárgya az adott termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külsõ jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek. Termék: bármely ipari vagy kézmûipari árucikk és a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betûformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program azonban nem tekinthetõ terméknek a Ptk. értelmezése szerint. Szerzõdések az innovációs projekt végrehajtása során a külsõ szakértõk bevonásához: A projektmenedzsment az innovációs projekt végrehajtása során támaszkodhat egyrészt a projektcsapat szakértõinek a magas szintû felkészültségére, ugyanakkor az innovációs projektek végrehajtása során meghatározó pályázatkiírói (kormányzati és regionális gazdaságpolitikai) célkitûzés a magas szintû tudás átadása, elterjesztése az adott célterületen. Ehhez feltétlenül szükséges a külsõ szakértõk bevonása (esetleg kutatóhelyek, egyetemek, más tanácsadói szakértõk tudásának igénybevétele) a projekt megvalósításába a kitûzött eredmények eléréséhez. Mint már említettük a külsõ szakértõk bevonása estében egyrészt a (köz)beszerzési eljárások szabályait szükséges figyelembe venni, másrészt különös szabály, hogy a projekt végrehajtása érdekében létrejövõ szerzõdéseket írásos formában kell rögzíteni. Az innovációs projekt végrehajtása során leggyakrabban elõforduló szerzõdéstípusok és azok jellemzõi: Megbízási szerzõdés A Ptk. 474. §-a szerint megbízási szerzõdés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelõen kell teljesíteni. Ha a megbízás teljesítéséhez szerzõdéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerûségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendõ szerzõdésre elõír, azaz esetünkben az írásban rögzítés elengedhetetlen feltétel. A megbízási szerzõdés szabályait a kutatási, szerzõdés esetében is alkalmazni rendeli a Ptk. Egy elem kiemelése fontos a megbízási szerzõdés jellemzõi közül: a megbízottnak a rábízott ügyet kell ellátnia, azaz gondos ellátás, eljárás esetén a megbízott teljesítette a szerzõdést és nem szükséges a rábízott tevékenységek eredményeit felmutatni. A Vállalkozási szerzõdés többek között ebben az elemben tér el a megbízási szerzõdéstõl.

26



Vállalkozási szerzõdés A Ptk. 389. §-a szerint vállalkozási szerzõdés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhetõ más eredmény létrehozására, a megrendelõ pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Kiemelendõ sajátosság, hogy a vállalkozó eredmény létrehozására kötelezett, nem csak a megbízási szerzõdés szerinti gondos eljárásra. A vállalkozási szerzõdés csak akkor tekinthetõ teljesítettnek, ha a vállalkozó az elvárt eredményeket felmutatta, létrehozta, teljesítette. Kutatási szerzõdés A Ptk. 412. § szerint a kutatási szerzõdés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelõ pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár. A kutatási szerzõdés a vállalkozási szerzõdés egyik nevesített fajtája, viszont a megbízási szerzõdésre vonatkozó elemeket is tartalmaz. A kutatási szerzõdés a vállalkozási szerzõdéshez viszonyítva csak írásba foglalva érvényes. A szerzõdéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthetõ szellemi alkotások tekintetében kétféle megoldás lehetséges: a megrendelõ a rendelkezés jogát kikötheti avagy megteheti, hogy nem köti ki. Mindkét esetben tilos azonban a szellemi alkotás nyilvánosságra hozatala, harmadik személlyel való közlése. Ha a megrendelõ a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belsõ tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ebben az esetben a szellemi alkotással a megrendelõ szabadon rendelkezik. Ha a megrendelõ a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó rendelkezik szabadon. Támogatási szerzõdés megvalósítása folyamán, mivel a támogatásból létrehozott eredmények a kedvezményezett tulajdonát kell, hogy képezzék, ezért a tulajdoni és a rendelkezési jog tisztázása elengedhetetlenül fontos, és a kedvezményezettnek a rendelkezési jogát ki kell kötnie jogi oltalomban részesíthetõ szellemi alkotás létrejötte esetére természetszerûleg írásban. Tervezési szerzõdés A Ptk. 408. §-a szerint tervezési szerzõdés alapján a vállalkozó mûszaki-gazdasági tervezõ munka elvégzésére, a megrendelõ pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A szerzõdéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthetõ szellemi alkotások tekintetében a kutatási szerzõdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. A fenti projektmenedzselési ismeretekkel a tisztelt kedvezményezett munkáját kívánjuk elõsegíteni, az információk a teljesség igénye nélkül néhány tapasztalati adalékul szolgálnak. Sikeres és jó munkát kívánunk projektje megvalósításához. Dr. Miglécz Erzsébet


27


28



Innovációs és technológiai fejlesztéseket elõsegítõ jogszabályok A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról 2005. évi L. törvény A kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról 2004. évi CXXXIV. törvény A közbeszerzésekrõl 2003. évi CXXIX. törvény A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás hároméves kereteirõl 2003. évi CXVI. törvény A Magyar Tudomány Ünnepérõl 2003. évi XCIII. törvény A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról 2003. évi XC. törvény A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenõrzésének bõvítésével összefüggõ egyes törvények módosításáról 2003. évi XXIV. Törvény A formatervezési minták oltalmáról 2001. évi XLVIII. törvény A számvitelrõl 2000. évi C. törvény A szerzõi jogról 1999. évi LXXVI. törvény A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról 1998. évi XXXIV. törvény A közhasznú szervezetekrõl 1997. évi CLVI. törvény Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról 1997. évi CXXXVI. törvény A védjegyek és földrajzi árujelzõk oltalmáról 1997. évi XI. törvény


29


A társasági adóról és az osztalékadókról 1996. évi LXXXI. törvény A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl 1996. évi XXI. törvény A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérõl 1995. évi CXIX. törvény A személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény A találmányok szabadalmi oltalmáról 1995. évi XXXIII. törvény A Magyar TudományosAkadémiáról 1994. évi XL. törvény A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl 1994. évi I. törvény A felsõoktatásról 1993. évi LXXX. törvény Az államháztartásról 1992. évi XXXVIII. törvény A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról 1990. évi XII. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 1959. évi IV. törvény Kormányrendeletek A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl 163/2006. (VII. 28.) A közfinanszírozású támogatásban részesülõ kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programok értékelése rendszerérõl és tartalmi követelményeirõl 198/2005. (IX. 22.) A központosított közbeszerzési rendszerrõl, valamint a központi beszerzõ szervezet feladat- és hatáskörérõl 168/2004. (V. 25)

30



A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésérõl és felhasználásáról 133/2004. (IV. 29) Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl 85/2004. (IV. 19) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról 255/2003. (XII. 24) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról 216/2003. (XII. 11.) a köztisztviselõk tartós külszolgálatáról 104/2003. (VII. 18.) Magyarországnak az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt elõmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjához (2002-2006), valamint az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) az Európai Kutatási Térség létrehozását elõsegítõ hatodik nukleáris kutatásról és képzési tevékenységekrõl szóló keretprogramjához (2002-2006) történõ társulásáról szóló egyetértési megállapodás kihirdetésérõl 65/2003. (V. 15.) Az Iparjogvédelmi Szakértõi Testület szervezetérõl és mûködésérõl 270/2002. (XII. 20.) A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történõ mentesítésérõl 54/2002. (III. 26.) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 4/2001. számú, a Magyar Köztársaságnak a közösségi programokban történõ részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló kerethatározata kihirdetésérõl 307/2001. (XII. 27.) A Magyar Formatervezési Tanácsról 266/2001. (XII. 21.) A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerrõl 160/2001. (IX. 12.) A doktori képzésrõl és a doktori fokozatszerzésrõl 51/2001. (IV. 3.) Az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a mûvészeti ágak felsorolásáról 169/2000. (IX. 29.)


31


A Magyar Szabadalmi Hivatalról 86/2000. (VI. 15.) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 3/99.számú Magyarországnak az Európai Unió 5. Kutatási és Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában való részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozata kihirdetésérõl 114/1999.(VII.30.) A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program mûködtetésérõl 95/1999. (VI. 23.) A technológia-átadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történõ mentesítésérõl 86/1999. (VI. 11.) Az államháztartás mûködési rendjérõl 217/1998. (XII. 30.) Az oktatási miniszter feladat- és hatáskörérõl 162/1998. (IX. 30.) A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 156/1997. (IX. 19.) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulást létesítõ Európai Megállapodáshoz kapcsolódó, Brüsszelben, 1995. július 13. napján aláírt Kiegészítõ Jegyzõkönyv kihirdetésérõl 12/1996. (I. 26.) A „Professzor Emeritus“ címmel rendelkezõk rendszeres juttatásáról 53/1995. (V. 10.) A Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkezõ személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról 4/1995. (I. 20.) Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjról 54/1994. (IV. 13.) A habilitációs eljárás általános szabályairól 176/1993. (XII. 17.) Az Országos Kiemelésû Társadalomtudományi Kutatásokról 63/1992. (IV. 4.)

32



Kormányhatározatok A kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló törvény koncepciójáról 1089/2003. (IX. 4.) A Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok kormányzati felelõseirõl és egyes feladatokról 1034/2003. (IV.24.) A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszerének megújításával kapcsolatos feladatokról 1033/2003. (IV. 18.) A Nemzeti Fejlesztési Terv elfogadásáról és a Kohéziós Alap Stratégiáról 1030/2003. (IV. 9.) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és annak tagállamai közötti, Magyarországnak, az Európai Unió 5. Kutatási és Technológiafejlesztési, valamint Demonstrációs Keretprogramjában való részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló Társulási Tanácsi határozat elfogadásáról és kihirdetésérõl 2157/1999. (VII. 8.) A technológiai fejlõdést, tudományos kutató tevékenységet szolgáló beruházási projektekkel kapcsolatos egyes kormányzati teendõkrõl 2361/1997. (XI. 12.) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl 1034/1992. (VII. 1.) OM/MKM rendeletek Szent-Györgyi Albert Ösztöndíj 10/2002. (IV. 12.) Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj 7/2001. (II. 23.) A Széchenyi István Ösztöndíj 6/2001. (II. 23.) Az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekrõl 24/1999. (VI. 25.) A Felsõoktatási és Tudományos Tanács szervezetérõl, mûködésérõl és megválasztásának rendjérõl 15/1997. (III. 12.) PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

33


34



Függelék 1.

Gyakran ismétlõdõ kérdések (Innovációs pályázatok) Kérdés: „Miként kell eljárni, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a szolgáltató? (Útmutató 8. o pontja)” Válasz: A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29.§ (1) bekezdésének h) alpontja alapján közbeszerzési eljárást nem kell alkalmazni olyan esetekben, amikor a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérõk valamelyike a szolgáltatást jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. Tekintettel arra, hogy az MSZH a 86/2000. (VI.15.) Korm. rendelet alapján a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat és hatáskörrel rendelkezõ, országos hatáskörû szerve, az MSZH hatáskörébe tartozó szolgáltatások igénybevételekor nem kell a közbeszerzési eljárást alkalmazni. Kérdés: „Milyen oltalmi forma fizethetõ a támogatásból?” Válasz: A Pályázati Útmutató 8. o) pontjában a szabadalom, használati minta, védjegy és mintaoltalmi bejelentésen túl más, a Magyar Szabadalmi Hivatalnál igénybe vett szolgáltatás, így érdemi vizsgálat díja, az oltalom fenntartásának díja, illetve más oltalmi formák (pl. kiegészítõ oltalmi tanúsítvány) díja egyaránt támogatható. Kérdés: „Ha a Pályázati Útmutató 8. n) pontja szerinti szabadalomkutatást az MSZH Ügyfélszolgálata végzi, mi az eljárás? Lehet-e más szolgáltatást is szabadalomkutatás címén elszámolni?” Válasz: Az MSZH által végzett szabadalomkutatást a bejelentési díj magába foglalja, ezért erre külön költség nem számolható el. Amennyiben a szabadalomkutatás ennél kiterjedtebb szolgáltatás igénybevételét jelenti, azaz pl. az innovációs ötlet megvalósításához alkalmas technológia felkutatására szolgál ennek igénybevételekor a többi szolgáltatás igénybevétele során követendõ eljárást kell alkalmazni. Kérdés: „Személyi jellegû kifizetések nem számolhatók el? Amennyiben mégis, milyen jellegûek számolhatók el?” Válasz: Az INNOCSEKK pályázat útmutatója 9. pontjában részletezve megtalálhatók az elszámolható költségek. Ennek megfelelõen személyi költséget nem lehet elszámolni. Kérdés: „Az INNOCSEKK útmutató 8. fejezete szerint a támogatást az "o)" pont kivételével csak az adott régióban fellelhetõ szolgáltatásokra lehet igénybe venni. Ezek szerint licencet és knowhow-t is csak a saját régióból lehet venni? És ha külföldrõl (EU tagország) szeretnénk olyan licencet venni, amely Magyarországon még nincs, és egyébként támogatható lenne az útmutató szerint? Azt sem lehet?” Válasz: Az INNOCSEKK a régióban fellelhetõ szolgáltatások igénybevételét támogatja. Amennyiben a keresett szolgáltató a régióban igazoltan nem található, abban az esetben lehet más régióbeli céghez fordulni. Az INNOCSEKK a közvetlen külföldi beszerzéseket nem támogatja. Ehhez más forrást kell biztosítani, viszont az a) jogcímen támogatást lehet kérni technológia transzfer szolgáltatás igénybevételéhez az arra szakosodott régióbeli szervezetektõl. (pl. IRC, http://irc.info.omikk.bme.hu/IRCszolgaltatasok.htm)


35


Kérdés: „Amennyiben a pályázat régión kívüli forrásból kíván szolgáltatást igénybe venni (amit a támogató csak egyedi esetben engedélyez), milyen módon lehet/kell igazolni, hogy a kérdéses szolgáltatás a régión belül nem érhetõ el?” Válasz: Tegyenek egy nyilatkozatot, hogy a régióban, a szóban forgó szolgáltatás nem található meg. (A szakmai bírálók ezt ellenõrizni fogják.) Kérdés: „Tervezett projektünknek az tenne jót, ha két (konkrét) cég együtt valósítaná meg, alapvetõen a szakértelem miatt. A pályázatot azonban csak önállóan lehet beadni. Egy projekthez igényelhetne a két cég önállóan támogatást úgy, hogy szigorúan ügyelnek a kettõs finanszírozás elkerülésére? Mit javasolnak?” Válasz: A két cég esetében az a javasoljuk, hogy csak az egyikük pályázzon (a kiírás szerint egy KKV pályázhat), és vegye igénybe megbízás alapján a másiknak (mint alvállalkozónak) a szolgáltatásait a projekt megvalósításához. Ez jogilag és pénzügyileg lényegesen egyszerûbb konstrukció, mint a konzorciumban való pályázás! A támogatást az igénybe vett szolgáltatáshoz igényelheti. Kérdés: „A pályázat beadásának napjához képest milyen nappal/dátummal kezdõdhet az innovációs projekt megvalósítása? Megelõzheti-e ez az elbírálás várható napját?” Válasz: A pályázat benyújtását megelõzi, a támogatott projekttel kapcsolatos tevékenységre költség nem számolható el. A támogatás szempontjából figyelembe vehetõ költségeket a saját forrás terhére a pályamû nyilvántartásba vételének napjától, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére pedig a támogatás odaítélésének napjától lehet elszámolni. Kérdés: „A prototípus elõállításához csupán a tervek készülhetnek el, vagy a prototípus maga is elkészíthetõ-e a támogatásból? Meddig terjed a „technológiai háttérszolgáltatás“ fogalma? A prototípus elkészítéséhez már dologi beruházás is szükséges lehet, mivel ez nem elszámolható nem támogatható a kivitelezés vagy esetleg alvállalkozói szerzõdésbe ez is beleférhet?” Válasz: Az INNOCSEKK nem nyújt támogatást azokhoz a tevékenységekhez, amiket a pályázó saját maga végez a prototípus elkészítése érdekében. Pl.: munka ráfordítás, anyag-, rezsiköltség. Támogatja viszont a prototípus elkészítéséhez igénybevett különféle szolgáltatásokat, azaz olyan mûveletek mással való elvégeztetését, amelyekre a pályázó nincs fölkészülve. A Pályázati útmutató 8. d) pontban felsorolt példák jól érzékeltetik, hogy mire terjedhet ki a háttérszolgáltatás. Kérdés: „Beruházási pályázat esetén, mivel a tanácsadás, menedzsment, megvalósíthatósági tanulmány stb. számolható el, nem értelmezhetõ az alap, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés kifejezés. A pályázati ûrlapon viszont be kell jelölni ennek eloszlását. Ezt hogyan értelmezzük?” Válasz: Ezeket a rovatokat az Innocsekk támogatásra pályázónak nem kell kitöltenie. Kérdés: „Kell-e árajánlatot csatolni a pályázathoz?” Válasz: Nem szükséges, de esetenként a költségvetés indoklásához célszerû. Kérdés: „Ha a pályázó egy csomagban tudja csak megvenni az innovációs technológiát és a hozzá tartozó gépeket (a tulajdonos/vállalkozó így adja el neki), akkor jogosult-e a pályázni erre a célra, vagy ez már olyan beszerzésnek minõsül, amit nem támogat a pályázat?”

36



Válasz: A beszerezni kívánt csomagból csak a pályázati felhívás 8. fejezete szerinti tevékenységeket támogatjuk, ami ezeken a tevékenységi körökön kívül esik, azt más forrásból kell finanszírozni. Kérdés: „A pályázó Kft.-nek lehet-e tervezni dologi, illetve bérköltséget, ami neki ténylegesen fel fog merülni a projekt megvalósítása során. Ha lehet, akkor az is 100%-os támogatási arányú?” Válasz: A pályázati felhívás és útmutató 9. fejezete egyértelmûen tartalmazza az elszámolható költségeket, melyek csak dologi kiadások és immateriális javak lehetnek. Az útmutató részletezi az egyes jogcímek esetében elszámolható költségeket, bizonyos esetekben maximális értékeket is meghatároz. Bérköltség nem számolható el, dologi kiadásként pedig csak azok a tételek, melyek az innovációs projekthez kapcsolódnak. Kérdés: „A projekt megvalósítása során a Kft. nettó módon fog elszámolni (mivel van ÁFA levonási joga). Ekkor a tervezett nettó összeget megkapja támogatásból, de az ÁFA részt neki kell biztosítani, mint önrészt, vagy bruttó módon fogja kapni a támogatást?” Válasz: A 2005. évi XCVII. törvény módosította az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt. Ennek értelmében 2006. január 1-jétil az a vállalkozás, amelynek a támogatott projekt beszerzéseivel kapcsolatban ÁFA-levonási joga van, a költségeinek ÁFA tartalmához nem vehet igénybe állami támogatást. Ennek megfelelõen a támogatott és a szolgáltató között kötendõ szerzõdésnek tartalmaznia kell, hogy az INNOCSEKK pályázatban igénybevett szolgáltatásról kiállított számla ÁFAtartalmát a támogatott egyenlíti ki a szállítónak, továbbá a támogatási szerzõdésben rögzített követelése erejéig engedményezi a KPI-val szemben a kiállított számla alapján fennálló nettó összegû követelését. A KPI a támogatott teljesítésigazolása alapján közvetlenül a szállítónak egyenlíti ki a számla nettó értékét. Kérdés: „Lehet-e nemzetközi szabványosításra támogatást nyerni?” Válasz: Nem. Ez a program csak a hazai szabadalmi eljárásokat támogatja, azonban ez az alapja a nemzetközi szintû oltalom megszerzésének. Aki nemzetközi szinten szeretne próbálkozni, annak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) biztosít lehetõséget, a pályázó érdeklõdjön a megnevezett minisztériumnál. Kérdés: „A mezõgazdasági vállalkozások tekintetében nem lehet-e pontosítani, hogy ki is pályázhat?” Válasz: A de minimis, vagyis csekély összegû támogatás alkalmazásával a 69/2001/EK rendelet foglalkozik, és a rendelet természetesen vonatkozik az INNOCSEKK keretében adható támogatásokra is. A rendelet bizonyos korlátozásokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mely esetekben nem alkalmazható ilyen támogatás. Ilyen terület többek között a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek elõállítása és forgalmazása, értelemszerûen azért, mert e terület támogatására az EU más és jelentõsen átpolitizált eszközöket alkalmaz. A tilalom az elõállításra és a forgalmazásra vonatkozik, ebbõl következik, hogy új termékek, szolgáltatások és eljárások kifejlesztése támogatható csekély összegû támogatással is, mert a rendelet ezt nem tiltja. Az újdonság fokmérõje pedig a piac, azaz a világpiac. Kérdés: „A gépipari vállalkozás egy Magyarországon eddig forgalomban nem lévõ gépet dobna piacra (van kereslet is).” Válasz: A pályázó nyilván ismeri, ismernie kell a szakterületét, tehát el kell tudnia dönteni, hogy milyen újdonságtartalma van a projektjének. Azonban az egész projekt által hozzáadott érték kizárólag a forgalmazásból ered, akkor nem pályázhat Innocsekk támogatásra! PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

37


Kérdés: „Szükség van-e dokumentáció beszerzésére az adott know-how tulajdonosától?” Válasz: Igen, azonban a munkatervnek nem feltétlenül kell, hogy része legyen. A pályázó saját érdekében legyen birtokában a fent említett dokumentációnak Ha a pályázat terjedelme megengedi, csatolhatja a benyújtandó anyagba. Kérdés: „Kell-e, hogy szabadalmi oltalom alatt álljon a beszerezni kívánt szellemi termék?” Válasz: Nem kizáró ok; a termék lehet pl. fejlesztés alatt álló termék is. A pályázó saját felelõssége az, hogy a jogszabályok szerint, azok betartásával jár el (szerzõi jog meg nem sértése, iparjog védelme stb.). Kérdés: „Kifejlesztett gép bevizsgált, de nem bejegyzett prototípus mint szellemi termék megvásárlása támogatható-e az INNOCSEKK pályázatból? A kisvállalkozás meg kívánja vásárolni ezt a szellemi terméket, majd gyártani kívánja. Az innovációs ötlet megvalósulásához szükséges szellemi termék beszerzése jogcímen támogatható-e? Ha piacfelmérõ tanulmány, megvalósíthatósági tanulmány készítését is bevonjuk a pályázatba?” Válasz: Az útmutató 8. a) pontja alapján támogatható a szellemi termék megvásárlása. A 8. d) pont alapján támogatható a prototípus kifejlesztése más szolgáltató megbízásával, a 8. o) pont alapján a szabadalmaztatás, illetve bármely más jogcím, ami illeszkedik az útmutató 8. pontjában felsoroltakhoz. Ha egy már kifejlesztett prototípust azért vesznek meg, hogy megkezdjék a termék gyártását és értékesítését, akkor már csak az útmutató 8. fejezetének m) pontja szerinti termelékenységi tanácsadáshoz lehet támogatást igényelni. A 8. fejezet többi pontja alapján a prototípus vagy a deszkamodell elõállításáig tartó fejlesztési szakaszhoz igényelhetõ támogatás. Kérdés: „Amennyiben új prototípus kifejlesztését szeretném elvégeztetni alvállalkozóval, milyen költségeket lehet elszámolni? Például a prototípus elkészítése során felmerülõ anyagok (selejt), munkadíjak, energiaköltségek stb. díjait? A pályázati útmutató csak szolgáltatási díjként összegzi!” Válasz: Az útmutató 9. d) pontja alapján valóban csak a szolgáltatás díját lehet elszámolni új prototípus kifejlesztésénél. A pályázó és a megbízott szolgáltató közötti megállapodás kérdése, hogyan tartalmazza ez a szolgáltatási díj a szolgáltatónál felmerülõ (pl. anyag-, dologi- és személyi) költségeket. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a támogatottnak csak azokat a költségeket lehet elszámolni, amelyek a pályázati útmutató 9. pontjában szerepelnek. Kérdés: „A pályázók körébõl az idén alapított vállalkozások nincsenek kizárva, így érdeklõdnék, hogy a vállalkozás pénzügyeit ilyen esetben milyen formában/módon kell bemutatni?” Válasz: Mutassa be a vállalkozás követelés- és kötelezettség állományát, a tárgyi eszközállományát a beadási határidõ elõtti hónap utolsó napján fennálló adatok alapján; prognosztizálja a várható árbevételét és eredményét, tárgy év december. 31-ig. Ha a vállalkozás elõtársaságként mûködött már, akkor az elõtársasági idõszakra vonatkozó mérleg és eredménykimutatást is kérjük. Kérdés: „Egy kutatást egy összegben kell számlázni vagy lépésenként?” Válasz: Ez a pályázó és a szolgáltató közötti megállapodás kérdése, amelyet szerzõdésben rögzítenek. Bármelyik megoldás választható. Kérdés: „Hardver ill. precíziós eszközök vásárlására fordítható-e a támogatás egy része, és ha igen, minek a keretében?” Válasz: Nem, eszközvásárlás nem támogatható.

38



Kérdés: „A projektünkhöz kapcsolódóan készült egy megvalósíthatósági tanulmány, ami korábban készült el, mint ahogy a pályázatot beadjuk az adott témában. A megvalósíthatósági tanulmány költsége elszámolható-e vagy sem a pályázatban?” Válasz: A pályázat benyújtását megelõzi, a támogatott projekttel kapcsolatos tevékenységre költség nem számolható el. A támogatás szempontjából figyelembe veheti költségeket a saját forrás terhére a pályamû nyilvántartásba vételének napjától, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére pedig a támogatás odaítélésének napjától lehet elszámolni. Kérdés: „Az INNOCSEKK pályázat keretében van-e a vállalkozásnak egyéb kötelezettsége az indikátorok szolgáltatásán kívül, mint például fedezet biztosítása?” Válasz: A támogatott feladata a támogatási szerzõdés teljesítése. Sem a pályázati felhívás, sem a támogatási szerzõdés nem szól semmilyen fedezetbiztosításról. Kérdés: „Milyen kötelezettségek vonatkoznak a támogatásból létrehozott eredmények, produktumok fenntartására? Kell-e 5 évig mûködtetni? Elidegeníthetõek-e 5 éven belül? Milyen feltételekkel, és milyen szankciókkal? Milyen következményekkel jár továbbá, ha az 5 éves adatszolgáltatási idõszakban kedvezõtlen eredményeket közöl a kedvezményezett?” Válasz: Az Innocsekk pályázat beruházáshoz nem nyújt támogatást, így a fenntartás és az elidegenítés kérdése nem merülhet fel. Az adatszolgáltatással kapcsolatban, a szerzõdésben szereplõ, adatszolgáltatási kötelezettségre, ill. ennek elmulasztására vonatkozó szankcióról szóló általános szövegen kívül mindig az adott konkrét esetben szakmailag kell elbírálni, hogy történt-e szerzõdésszegés. A támogató a projekt utóéletérõl kapott adatok alapján tudja megítélni, hogy sikerrel szolgálja-e az Innocsekk támogatási program az 1. fejezetben megfogalmazott célokat. A támogató nem szankcionálja azt a pályázót, aki a projektet a támogatási szerzõdés szerint megvalósította, de projekt célkitûzéseit nem sikerült elérnie. Kérdés: „Jár-e elõnnyel az elbírálásnál, ha 10-20% saját erõt is hozzátesz a pályázó?” Válasz: Nem jár elõnnyel. Saját erõ csak abban az esetben szükséges, ha az igényelt támogatás nem finanszírozza teljes egészében a szolgáltatás díját, illetve az immateriális javak költségét. Ebben az esetben viszont ugyanúgy el kell számolni vele, mint a támogatással. Felhívjuk a figyelmet, hogy az a pályázó, aki/amely ÁFA levonási jogosultsággal rendelkezik, az elszámolt költségek nettó értékét kaphatja támogatásként. A levonható ÁFA-t a támogatottnak kell majd a szállító felé kiegyenlítenie. Ezt az összeget a projekt költségvetésében ne tervezze be a saját forrás terhére, mert ez formai hibának számít! Kérdés: „Ki kell-e tölteni angol nyelven a pályázati ûrlapot?” Válasz: Az útmutató 12. pontja szerint a pályázatokat magyar nyelven kell benyújtani, angol nyelven nem kötelezi. Az ûrlapon viszont kötelezi angol nyelven kitölteni azokat a mezõket, amelyeknél ezt kérik, pl. a pályamû címét, a pályázó szervezetek angol nevét és a projekt célkitûzéseinek 1200 karaktert meg nem haladó összefoglalását. (Ez lehet rövidebb, mint a magyar nyelvû összefoglaló, de hosszabb annál ne legyen.) Ez lehetõséget teremt a projektek és a támogatási program angol nyelven való értékelésére és propagálására, a pályázó számára pedig külföldi partnerkapcsolatok létesítésére.


39


Kérdés: „A de minimis támogatás jogcímen odaítélt támogatások összegének számításánál: egy pályázat beadásának idejéig a már odaítélt támogatásokból ténylegesen igénybevett támogatási összeget (így esetenként kevesebb összeget, mint a teljes odaítélt támogatás) vagy a teljes támogatási összeget, aminek az igénybevételi jogát a támogatási szerzõdés alapján a kedvezményezettre ruházták (így esetlegesen a még igénybe nem vett támogatási részt is) kell figyelembe venni.” Válasz: A megítélt támogatást kell figyelembe venni a de minimis támogatás összegének meghatározásánál. A jogszabály értelmében a de minimis támogatást akkor kell megadottnak tekinteni, amikor a támogatás igénybevételének a jogát a kedvezményezettre ruházzák (a támogatás odaítélésérõl szóló döntés dátuma). A támogatás odaítélésének idopõntja szintén befolyásolhatja az igénybe veheti támogatás mértékét. Ettõl az idõponttól kell ugyanis visszaszámolni azt a három éves periódust, amelyen belül az odaítélt de minimis támogatások összege az éppen igénybe venni szándékozott támogatással együtt nem haladhatja meg a százezer eurót. A kérdéses idõpont megállapításához vegyék figyelembe az Útmutató 10.3. fejezetében leírtakat. Kérdés: „INNOCSEKK pályázat összeállításához szükséges-e csatolni az ún. OTMR adatlapot?” Válasz: Mivel nem szerepel az útmutatóban, a pályázati anyagnak nem része, nem kell csatolni. Kérdés: „EVA-soknak milyen gazdálkodási mellékletet kell csatolniuk a pályázathoz?” Válasz: Az EVA hatálya alá tartozó pályázók azt az elõzõ két évi pénzügyi nyilvántartásukat illetve éves beszámolójukat csatolják be a pályamûvük gazdasági mellékletéhez, amelyet rájuk nézve jogszabály kötelezõen elõír. Kérdés: „Van-e arra lehetõség, hogy külföldrõl vásároljon valaki know-howt? Ezt mástól ugyanis nem lehet beszerezni! (Hiszen hogyan lehetne olyan terméket vagy szolgáltatást nyújtani a régióban, ami új a piacon?) Megoldható-e? (Ha közvetlenül nem, akkor közvetíti céggel kiküszöbölheti a dolog?)” Válasz: Az INNOCSEKK a közvetlen külföldi beszerzéseket nem támogatja. Ehhez más forrást kell biztosítani. Viszont az a) jogcímen támogatást lehet kérni technológia transzfer szolgáltatás igénybevételéhez az arra szakosodott régiós szervezetektõl. Innováció Közvetíti Központok minden régióban vannak. Bõvebb tájékoztatást kaphat a http://irc.info.omikk.bme.hu/IRCszolgaltatasok.htm honlapról. Kérdés: „A projektben résztvevõk bemutatását kéri a Munkaterv 2. pontja. Ha valamelyik résztvevõ Közbeszerzésen lesz kiválasztva, akkor miként mutatom be a kivitelezõt, tanácsadót?” Válasz: Az igénybe venni tervezett szolgáltatást kell bemutatni, annak szakmai tartalmat, célját, a vele szemben támasztott követelményeket és nem a konkrét vállalkozót. Egyéb tekintetben a Kbt. elõírásait kell figyelembe venni. Kérdés: „Az alvállalkozó kiállíthat-e olyan számlát a megrendeli felé, amely tartalmaz személyi jellegû költségeket is, ez támogatható-e? Jól gondolom-e, hogy ez a megrendelõnek dologi kiadásnak minõsül?” Válasz: Az alvállalkozó a számlában a vállalkozói díj összegét állíthatja be a szolgáltatási jegyzékszám (SzJ) feltüntetésével. Az alvállalkozói szerzõdés természetesen tartalmazhat kalkulációt a vállalkozói díj összegére, amelynek lehet része személyi jellegû ráfordítás is.

40



Kérdés: „A know-how kifejezés alatt pontosan mit értenek? (esetleg ez jelenthet egy gyártástechnológiai leírást?)” Válasz: Egy eljárás (technológia), amely valamely cégnek vagy személynek a szellemi terméke, e fölött tulajdonosként rendelkezik, és a használati jogát a tulajdonossal (vagy képviselõjével) kötött szerzõdés alapján lehet megszerezni. A gyártástechnológia lehet teljes egészében védett, ezért know-how-nak számít; de nem minden gyártástechnológia védett, ezért nem is know-how. Kérdés: „Külföldi konferencia részvétele támogatható-e az INNOCSEKK-bõl?” Válasz: Nem. Kérdés: „A pályázat beadási határideje 2007. szeptember 28. Azt hallottam, hogy a 2005-ös pályázati keretre (ami 1,7 mrd Ft) csak 2005 szeptember 30-ig lehet. Ez igaz, vagy sem?” Válasz: Az INNOCSEKK pályázatra a meghirdetés idopõntjától folyamatosan lehet pályázni. A 2005. évi pályázati keret valóban 1,7 mrd Ft. A végsõ beadási határidõ 2007. szeptember 28. (Pályázati útmutató 12. Fejezete.) Kérdés: „A pályázat keretein belül egy cég adhat-e be több pályázatot egyszerre?” Válasz: Igen, egy cég, különbözõ témában beadhat több pályázatot. Kérdés: „A szabadalom megvételének költsége elszámolható költség-e, ha a szabadalom tulajdonosa bt-tag. Van-e valamilyen kizáró ok (pl. kapcsolt vállalkozás, összeférhetetlenség). Ha elszámolható költség, akkor mi határozza meg ennek nagyságrendjét?” Válasz: Ha a bt. pályázik, akkor nem számolhatja el a költséget. Ha a szabadalom tulajdonosa valaki másnak adja át a szabadalom hasznosításának jogát, akkor az, aki hasznosítja, az elszámolhatja a megszerzés költségeit. A szabadalom tulajdonosa ez esetben független kell, hogy legyen a hasznosítótól. Tehát nem szerezhet egyszerre elõnyöket a szabadalom eladásából és a szabadalom hasznosításából. A szabadalom értékét piaci viszonyok határozzák meg. Lásd az Útmutató 9. fejezetét! A szabadalom vásárlásának költségeit az INNOCSEKK pályázati felhívás nem korlátozza, illetve támogatást csak az igénybe veheti de minimis támogatás mértékéig biztosítja. Kérdés: „A piacképesség vizsgálatához, a piacra történõ bevezetéshez szükséges szolgáltatások, úgymint: megvalósíthatósági tanulmány, piackutatás, marketingterv, üzleti terv elkészítése értelmezésem szerint közbeszerzés alá tartozik. Mi alapján állítsam be a pályázatba ezen igénybevett szolgáltatások költség igényét, s mi történik, ha nem annyi lesz?” Válasz: Ajánlatos elõzetesen tájékozódni az igénybe veendõ szolgáltatások díjáról. Amennyiben a tervezett költség magasabb, mint a ténylegesen kifizetett díj, akkor a támogatás a kifizetett díjnak megfelelõ mértékû, ha alacsonyabb, akkor a különbözetet saját forrásból kell fedezni. Kérdés: „A pályázó cég alkalmazottjai is részt vesznek a projekt/prototípus elõállítási folyamatának bizonyos lépéseiben, mivel egyes folyamatokat saját cégen belül végeznek, és nem alvállalkozóval. El lehet e számolni az õ bérköltségüket?” Válasz: Nem. Az INOCSEKK pályázat sajátossága, hogy különféle innovációs szolgáltatások igénybevételének költségeihez, és immateriális javak beszerzéséhez nyújt támogatást, de nem ad támogatást azon fejlesztési tevékenység költségeihez, amelyet a pályázó cég saját maga, illetve alkalmazottai végeznek a pályamû tárgyát képezõ projekt megvalósítása érdekében. Utóbbi költségeket más, pl. saját forrásból kell fedezni. De a projekthez kapcsolódóan saját forrást csak akkor kell feltüntetni az ûrlapon, ha a támogatás összege nem fedezi az igényelt szolgáltatás költsé-


41


gét. Azaz pl., ha a K+F szolgáltatás igénybevétele 26 mFt-ba kerülne, de csak 20 mFt támogatás kérhetõ, akkor a hiányzó 6 mFt-ot kell saját forrásként feltüntetni, és ugyanúgy el kell számolni vele, mint a támogatással. Kérdés: „Magánszemélytõl lehet-e szellemi terméket, know-howt vásárolni?” Válasz: Igen lehet, de az INOCSEKK pályázat csak abban az esetben nyújt támogatást az adásvétel költségeihez, ha az eladó független a pályázótól, azaz nincs semmilyen érdekeltsége a pályázó vállalkozásban, és abban az esetben, ha a a know-how alkalmazása egy új termék stb. kifejlesztését, vagy egy termék stb. továbbfejlesztését szolgálja. Kérdés: „Ha a szállító magánszemély, a pályázónak milyen dokumentumokat kell beküldenie majd a pénzügyi elszámolások alkalmával?” Válasz: A KPI az adás-vételi szerzõdés, a vevõ teljesítési igazolása, valamint a RIÜ szakmai teljesítésigazolása alapján fogja a támogatást kifizetni. Kérdés: „Lehet-e elõleget igényelni?” Válasz: Nem. A KPI a teljesítésérõl kiállított bizonylatok alapján, a megrendelés teljesítése után közvetlenül a szállítónak/szolgáltatónak fizeti ki a megítélt támogatás nettó vagy bruttó összegét attól függõen, hogy a támogatott jogosult-e az ÁFAlevonására vagy sem. Kérdés: „A 11. b. ûrlapon ui. meg kell adni a "projektben résztvevõ meghatározó személy"-eket. Mit jelent ez egészen pontosan? Kit kell ide beírni? Nem lesz itt ellentmondás közbeszerzési oldalról?” Válasz: Ezt az ûrlapot rendszeresítjük minden pályázatunknál. Megkönnyíti a pályázatok elektronikus feldolgozását, illetve különféle statisztikák készítését. A projektben résztvevõ meghatározó személy az a szaktekintély, aki a K+F projektfeladat sikeres megoldásának garanciája. Az INNOCSEKK-re pályázók esetében ez általában nem releváns, de ha mégis lenne, és az illetõ érdekelt abban, hogy szaktekintélyként nyilvántartsák, töltse ki. Egyes (fõleg K+F témájú) pályázatainknál a rovat kitöltése kötelezõ. INNOCSEKK-re pályázóknak [11bb] mezõ kitöltése viszont kötelezõ, elmulasztása formai hiba! Kérdés: Melyek az összeférhetetlenség esetei a szállító vagy alvállalkozó kiválasztásánál? Válasz: Ha a kiválasztott szállító vagy alvállalkozó személy vagy szervezet tulajdonosa, vezetõje, tisztségviselõje a) a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a kiválasztást megelõzõ 3 éven belül állt, b) a pályázó az a) pontban megjelölt személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, c) a pályázó gazdálkodó szervezet fenntartójával, tulajdonosával, felügyeleti szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; d) a pályázó gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezetõ tisztségviselõje, könyvvizsgálója, felügyeli bizottsági tagja, továbbá, ha a pályázó a kiválasztott szállító vagy alvállalkozó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezetõ tisztségviselõje, könyvvizsgálója, felügyelõ bizottsági tagja.

42



Kérdés: Milyen árfolyamon kell átszámolni a 100 000 €-t forintra? Válasz: Vegye figyelembe a támogatás odaítéléséig ez optimális esetben a pályázat benyújtásától számított 2 hónap - bekövetkezõ esetleges árfolyamváltozásokat. Mivel az átszámítás a pályázó felelõssége, javasoljuk, hogy kellõ óvatossággal járjon el a maximálisan igénybe vehetõ támogatás kiszámításánál, mert túllépés esetén elutasítják a támogatást. Kérdés: Kell-e csatolni a már elkészült a pályamûhöz megvalósíthatósági tanulmányt? Válasz: A megvalósíthatósági tanulmány nagy segítséget jelent a bírálóknak, de nem ajánlott a pályamûhöz csatolni, mert ezzel túlléphetik a terjedelmi korlátokat. Célszerû azonban hivatkozni a pályamûben arra, hogy készült ilyen tanulmány, és a projektet a tanulmány következtetéseire és ajánlásaira hivatkozva építették fel. Válasz: Támogatható-e a szoftverbeszerzés? Válasz: Ha a szoftvert a pályázó a saját K+F tevékenysége során tervezi használni, akkor támogatható. Csak abban az esetben támogatható, ha a megrendelt szoftverfejlesztés eredményét a pályázó a kifejlesztendõ termékbe, technológiába vagy szolgáltatásba tervezi beépíteni. Rutinszerû szoftverfejlesztéshez nem igényelhetõ támogatás.


43


Függelék 2.

A jó innovációs pályázat titka A Regionális Bíráló Bizottság javaslatai színvonalas pályázat elkészítéséhez - A termék, technológia vagy szolgáltatás a lehetõ legkonkrétabban kerüljön ismertetésre, egyértelmûen és kézzelfoghatóan derüljön ki a projekt lényege. - Külön hangsúlyozandó a pályázatban az innováció tartalom. - Nem szükséges tudományos szintû értekezés, vagy tankönyvszerû szövegezés a pályázatban, ezzel szemben a gyakorlati szempontú fogalmazás segíti a pályázat lényegének megértését. A pályázat értékét rontja még nagyon jó ötlet és színvonalas tartalom esetén is ha tervezett költségek a piaci áraknál magasabbra lettek kalkulálva. A pályázatok jelentõs részében a maximum értékre lettek kikalkulálva egyes szolgáltatások költségei, ami mögött az esetek többségében nem pontos költségtervezés áll. - Fontos része a pályázatnak a megvalósításhoz szükséges tudás és kompetenciák megjelenítése, leírása. - Kulcsfontosságú, hogy a pályázat illeszkedjen az adott pályázati kiíráshoz. - A pályázati útmutatót javasolt teljesen áttanulmányozni! - Prototípus, vagy új termék esetén az azzal kapcsolatos konkrét igények, paraméterek megfogalmazása kívánatos. - Javasolt a projektfejlesztés, pályázatkészítés fázisában az innovációs ügynökséggel felvenni a kapcsolatot bármilyen kérdés esetén.

44



Függelék 3.

Hasznos linkek 1.Pályázatírók, -tanácsadók Pályázatírók (Nyugat-Dunántúl) Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Http://www.gkm.gov.hu/balmenu/kiseskozepvallalkozasok/tamogatasokforrasok/palyazatok/pa lyazatirok_vas%2005.04.11..html Pályázati tanácsadók (Nyugat-Dunántúl) Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Http://www.gkm.gov.hu/balmenu/kiseskozepvallalkozasok/tamogatasokforrasok/palyazatok/m ulti_regio6.html Minõsített pályázatírók, (Nyugat-Dunántúl) Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Http://www.mkik.hu/index.php?id=137 Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége Http://www.patosz.hu/tagok.htm

2. Pályázatlelõhelyek Minisztériumok http://www.magyarorszag.hu/ Nemzeti Fejlesztési Hivatal http://www.nfh.hu/xindex2.htm?t=2&i=2568

Elektronikus Fejlesztési Ötlet-Generátor http://www.efog.hu/ Intelligens pályázatkeresõ http://www.rfh.hu/ Online árajánlatkérés pályázatíróktól http://www.palyazatirok.info/

Országos Területfejlesztési Hivatal (MTRFH utódja) http://www.oth.gov.hu/palyazatok.php

Pályázatok, partnerkeresés http://www.cipp.hu/

Pályázatfigyelõ http://www.pafi.hu/

Versenyképes kisés középvállalkozások portálja Http://www.kkvportal.hu/

Pályázati linkgyûjtemények: http://www.palyazat.lap.hu/ http://www.palyazatiras.lap.hu/ EU-s pályázatok elkészítéséhez nyújt segítséget Http://www.directeurope.hu/

Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Ügynökség http://www.pannonnovum.hu/

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Http://www.nkth.gov.hu/


45


Tartalomjegyzék Elõszó.......................................................................................................................................3 Krasznai István: Innovácó és pályázatmenedzsment ...............................................................5 Dr. Miglécz Erzsébet: A projektmenedzsment eredményességéért ......................................15 Innovációs és technológiai fejlesztéseket elõsegítõ jogszabályok. ........................................29 Függelék 1.: Gyakran ismétlõdõ kérdések (Innovációs pályázatok) .....................................35 Függelék 2.: A jó innovációs pályázat titka ...........................................................................44 Függelék 3.: Hasznos linkek..................................................................................................45 1. Pályázatírók, -tanácsadók ..................................................................................................45 2. Pályázatlelõhelyek .............................................................................................................45 Tartalomjegyzék.....................................................................................................................46

46




47


48


Innovációs pályázatírási és projektmenedzselési tanácsadó kisokos

Recommend Documents