Innovációs K+F tevékenység pénzügyi elszámolását segítõ tanácsadó kisokos

Innovációs K+F tevékenység pénzügyi elszámolását segítõ tanácsadó kisokos 2006

A kiadvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával jött létre, amely támogatás forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2006. november

Innovációs K+F tevékenység pénzügyi elszámolását segítõ tanácsadó kisokos

Innovációs K+F tevékenység pénzügyi elszámolását segítõ tanácsadó kisokos Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Zalaegerszeg, 2006

Szerkesztõk: Dr. Miglécz Erzsébet Kalcsú Zoltán Szerzõk: Magyar Dániel Dr. Miglécz Erzsébet Némethné Ihász Ildikó Kalcsú Zoltán Klement Árpádné Lektorok: Klement Árpádné Horváthné Nátrán Zita

A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

www.pannonnovum.hu Felelõs kiadó: Böszörményi László Kiadja a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. tel.: 92/316-033, e-mail: [email protected] Design, tördelõszerkesztés: MLC Grafikai Mûhely Nyomdai munkák: Helikon Nyomda, Zalaegerszeg

2

PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség


Elõszó Tisztelt Olvasónk! A kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció egyre gyakrabban használt szavak a mai magyar társadalmi-gazdasági közbeszédben és a mindennapokban is. A Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) felméréseibõl azonban kiderül, hogy kevés gyakorlati információ áll a vállalkozások rendelkezésére a témával kapcsolatban. A RIÜ fontos célja, hogy ezen változtasson. Ezért jelentettük meg ezt a kiadványt, ami már az ötödik az innovációs kiadványaink sorában. A kutatás-fejlesztés és az innováció egy cég számára befektetésnek tekinthetõ. Amindennapi üzletvitel mellett a vállalkozásoknak erõforrásokra (idõ, kapacitás, ötlet, pénzügyi forrás, stb.) van szükségük ahhoz, hogy az innováció irányába elindulhassanak. A befektetés pedig nem minden esetben térül meg. A tapasztalatok alapján azonban, amennyiben a vállalkozás készen áll a folyamatos megújulásra, folyamatai tökéletesítésére és piaci újdonságok megjelentetésére, egyértelmûen versenyképesebbé válik. Azon vállalkozások számára állítottuk össze kiadványunkat, amelyek szeretnének elindulni ezen az úton, kutatás-fejlesztést végezni, vagy végeztetni. Különbözõ adókedvezmények, pályázati források, elszámolási szabályok jelentik a terület lehetõségeit, és egyben buktatóit is. Ezért reméljük, hogy hasznosnak találják majd az összegyûjtött és rendszerezett információkat. Kívánom, hogy forgassa haszonnal kiadványunkat és találkozzunk mielõbb valamelyik forráspontunkon, vagy innovációs rendezvényünkön! Magyar Dániel Projektigazgató Pannon Novum RIÜ


3


4



Az innovációs K+F tevékenység pénzügyi elszámolásának lehetõségei KKV-k részére Pályázati lehetõségek az Európai Unió támogatásával Innovációs K+F tevékenységek pénzügyi forrásai Az Európai Unió a tagállamok közötti regionális különbségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió elõsegítése céljából fejlesztési alapokat hozott létre Strukturális Alapok néven. A Strukturális Alapok az EU regionális politikájának fõ pénzügyi eszközei. Az Alapok hozzájárulást nyújtanak a fejlesztési programok végrehajtásához. A Strukturális Alapok elsõsorban nemzeti programokat, de határokon átívelõ innovatív projekteket is támogatnak. A Strukturális Alapok kizárólag kiegészítõ hozzájárulást nyújtanak a programok nemzeti finanszírozásához, ami a költségek maximum 75 %-át jelenti. Az Alapok által nyújtott támogatásokból mintegy 45 %-ot tesz ki az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), forrásait a következõ területekre koncentrálja: -a versenyképességet növelõ, termelõ-infrastruktúrafejlesztés fõleg KKV-k számára -új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés -az információs társadalom fejlesztése -a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során -a nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttmûködések. 2004. május elsejétõl, hazánk is részesülhet az Európai Regionális Fejlesztési Alapokból. Ahhoz, hogy Magyarország felhasználhassa az EU által biztosított támogatásokat, meg kellett határozni a fejlesztési céljainkat. Ki kellett alakítani az ehhez kapcsolódó intézményrendszert, a munkaprogramokat, és a pénzügyi elszámolások követhetõ rendszerét, amely az európai normáknak megfelelõen tudja a kifizetések végrehajtását menedzselni, ellenõrizni és értékelni. A Strukturális Alapokból érkezõ támogatások megszerzésének elõfeltételeként hazánk kidolgozta a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT).A felkínálkozó uniós forrásokat hazánkban az NFT kezeli, és pályázatok útján juttatja el az igénylõkhöz. A projekt tervezés és a pénzügyi elszámolások kapcsolata A projekt pénzügyi elszámolásának kérdése nem csak a projekt megvalósítása és végsõ befejezése, hanem a tervezés idõszakában is fontos és átgondolást igénylõ feladat. A tervezés legkorábbi szakaszában az alulról építkezõ, az egyes tevékenységek tényleges költségeibõl kiinduló megközelítést ajánlott követni. Az egyes kiadásokat és bevételeket idõben ütemezni kell az esetleges likviditási gondok elkerülése céljából.


5


A meghatározott célok elérése érdekében gondosan megtervezett, a tevékenységek (projekt) megvalósításához, a pénzügyi források megszerzéséhez elkészített pályázati anyagnak jól kidolgozott és mindenre kiterjedõ pénzügyi tervet (költségvetést) kell tartalmaznia. A költségvetés kidolgozottsága és realitása nagy jelentõséggel bír a projekt pénzügyi elszámolásánál. A pályázat benyújtása, illetve a befogadó nyilatkozat megérkezése elõtt megkezdett projekt felmerült kiadásai nem támogathatók. Projekt megkezdésének minõsül a megrendelés, a szerzõdéskötés, vagy az elõleg kifizetése is. A részletes költségvetés csak az elszámolható költségeket tartalmazza, illetve a projekthez kapcsolódó nem elszámolható költségeket külön bontásban kell feltüntetni. A projekt költségvetését általában árajánlatokkal, építési munkáknál költségvetéssel, költség kalkulációval kell alátámasztani. A költségvetésben szereplõ összegeknek pontosan meg kell egyezni az ajánlatokban szereplõkkel, mert a pályázatok elszámolásánál külön meg kell indokolni, ha egy-egy költségnem a tervezetnél több mint 10 % eltérést tartalmaz. A projekt elõkészítésénél kell a megvalósításért felelõs projektcsapatot (projektmenedzsment) összeállítani, ki kell jelölni a pénzügyi elszámolások rendjéért és az adminisztrációs feladatok elvégzéséért felelõs személyeket. A kijelölésnél törekedni kell a felelõsségi körök konkrét meghatározására. A projekt munkatervének, a humánerõforrás-tervnek és a pénzügyi tervnek szorosan egymásra kell épülnie. A munkatervben szereplõ tevékenységeknek meg kell jelenni a költségvetésben, és csak a munkatervben szereplõ tevékenységeknek lehet költsége. A projekt megvalósítása és nyomon-követése a pénzügyi elszámolásokban A támogatási szerzõdés aláírását követõen a támogató részletes tájékoztatást nyújt arról, hogy az esedékes támogatási összegeket milyen formában kell elszámolni, hogyan lehet lehívni, és az elszámolásokhoz milyen iratokat kell benyújtani. A projekt elszámolás az a folyamat, melynek során a projekt megvalósítás költségeit igazoló számlákat benyújtjuk a támogató szerv felé, a támogatási összeg megigénylése céljából. Ennek határideje pályázatonként változó, de folyamatát minden esetben a projekt végrehajtását követõ meghatározott intervallumon belül el kell kezdeni. Vannak olyan kiírások, amelyek lehetõséget adnak a megítélt támogatási összegbõl elõleg igénylésére. Pályázatonként változó, hogy az elõleg lekérés és az elszámolás egy vagy több alkalommal történhet. A projekt sikeres lebonyolításának fontos feltétele a projekten belüli és a projekt környezete közötti folyamatos kommunikáció. A projektmenedzsment feladata biztosítani, hogy a projekt a kitûzött célok felé haladjon, ennek eszköze a folyamatos információgyûjtés és elemzés (monitoring). A tényleges folyamatokat öszsze kell hasonlítani a tervben foglaltakkal, az erõforrásokra, a tevékenységekre és az eredményekre összpontosítva.

6



Minden projektben kell lenni egy koordinátornak, aki felelõs a projekt szakmai és pénzügyi lebonyolításáért. A projekt megvalósítás folyamatában minden, az eredeti tervtõl való eltérést a lehetõ legrövidebb idõn belül közölni kell az illetékes szervezetekkel. Nagyobb eltérések, változások esetén külön engedélyre, vagy a támogatási szerzõdés módosítására is szükség lehet. A módosítás csak olyan célból és tartalommal lehetséges, amely a projekt eredeti célkitûzéseit nem változtatja meg. Indokolt módosítási kérelem lehet: a befejezési határidõ módosítás, de csak a pályázati felhívásban meghatározott záró idõtartamig. Bizonyos esetekben módosítható a projekt tárgya is, ha már nem forgalmazzák azt a gépet, vagy kedvezõbb áron jobb típusú, vagy korszerûbb, vagy többfunkciós géphez jutunk. Építési beruházás kivitelezésénél igénymódosulás, vagy elõre nem látható okok miatt kérelmezhetõ a módosítás, de a módosítási kérelmet a szerzõdõ hatóság csak akkor fogadja el, ha ez a projekt megvalósítását nem veszélyezteti. A szerzõdés módosításához a pályázati anyagban meghatározott kérelem mintát kell használni. A projektet a végrehajtás során dokumentálni kell. A pályázat dokumentációs anyagában szerepelni kell egy olyan pályázati dossziénak, amelyben minden pályázattal kapcsolatos ügyirat, levelezés, e-mail, pénzügyi bizonylatok másolata idõrendi sorrendben lefûzésre kerül. A projekt pénzügyi szabályzatát a jóváhagyott projekt indításakor el kell készíteni, melyben rögzíteni kell az utalványozási jogkört, a saját és idegen források pénzben és természetbeni rendelkezésre bocsátásának, felhasználásának, elszámolásának rendszerét. A projektet megvalósító vállalkozás számviteli rendszerében ki kell alakítani a projekt pénzügyi elszámolásának elkülönítését. A fõkönyvi könyvelésben önálló fõkönyvi számon, vagy munkaszámon kell gyûjteni a felmerült közvetlen és felosztott közvetett költségeket, melynek teljes egyezõségét biztosítani kell a projekt idõszakos pénzügyi jelentéseivel. A projektvezetõnek és a pénzügyi vezetõnek folyamatosan ellenõrizni kell a banki és pénztári kiadások teljesülését. A pályázatban elnyert pénzügyi forrásokat csak a támogatási szerzõdésben foglalt célkitûzésekre lehet felhasználni. A projektvezetõ által leigazolt, pénzforgalmilag teljesült, költségvetésben szereplõ tételekhez kapcsolódó számlák, egyéb kiadások kerülhetnek a projekt pénzügyi elszámolásába. A számlákhoz minden esetben kapcsolni kell az ajánlatkérések, az ajánlatok, a megrendelések, a megkötött szerzõdések és a teljesítés igazolások bizonylatait. A projekthez kapcsolódó dologi kiadásoknál pontosan be kell tartani a közbeszerzési törvény szabályait. A projektre kifizetendõ személyi kiadásokra bérek, megbízási díjak - el kell készíteni a munkaköri leírásokat, szerzõdéseket. A személyi jellegû kiadásoknál (bérek, megbízási díjak, járulékok, adók) figyelemmel kell lenni arra, hogy a kifizetésük adott beszámolási idõszakon belül megtörténjen, mert csak abban az esetben szerepeltethetõ a projekt pénzügyi elszámolásában. A projekt megvalósítás során a szerzõdésben meghatározott ütemterv szerint, idõszaki szakmai és pénzügyi jelentéseket kell készíteni, összhangban a költségvetéssel és a fõkönyvi könyveléssel. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

7


A pénzügyi elszámolásokban nem szerepeltethetõ olyan tétel, amely a projekt költségvetésében nem szerepel, illetve amelyet már más projektekhez elszámoltak. A pénzügyi elszámolásokat (pénzügyi összesítõt) az eredeti számlákkal és másolataikkal, pénztári és banki bizonylataikkal együtt el kell juttatni az elszámoltató hatósághoz, de a dokumentációs anyag egy példányát a projekt iratanyagában meg kell õrizni. Az eredeti számlákat az ellenõrzõ hatóság visszajuttatja a szerzõdõ félnek. Amennyiben a projekt megvalósításához könyvvizsgálati kötelezettség tartozik, a könyvvizsgálatot külsõ, független szakemberrel kell elvégeztetni. A könyvvizsgálat költsége a költségvetésben a tervezhetõ kiadások között szerepeltethetõ. A támogatók idõközi helyszíni monitoring ellenõrzéséket végeznek, melyekhez a szakmai és pénzügyi dokumentációkat rendelkezésre kell bocsátani. A projekt pénzügyi elszámolásának ellenõrzését követõen kerül sor a Támogatási szerzõdésben foglalt határidõk betartása mellett, a költségvetéshez igazodva, a támogatás folyósítására. Amennyiben a projekt megvalósítás során az összköltség valamilyen okból csökken a tervezethez képest, a támogató ezzel arányosan csökkenteni fogja a támogatási összeget. A projekt lezárása és utolsó pénzügyi elszámolása A projekt megvalósulását záró szakmai és pénzügyi beszámoló zárja. Könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozó projekteknél az auditor a szakmai és pénzügyi beszámolók és a hozzá kapcsolódó dokumentumok (szerzõdések, számlák, közbeszerzési eljárások anyagai, pénzügyi teljesítések, analitikus és fõkönyvi nyilvántartások) alapján teljes körû vizsgálatot végez, amely alapján véleményt nyilvánít arról, hogy a beszámolók megfelelnek-e a támogatási szerzõdésnek és a számviteli és pénzügyi elszámolási szabályoknak. A támogató csak a valós, projekt érdekében felmerült és pénzügyileg a projekt idõszakában teljesített kiadásokat téríti meg, amelyet a könyvvizsgáló jelentésében igazol. A projekt zárását követõen a megvalósítás folyamatának összes dokumentációs anyagát a pályázónál gondosan meg kell õrizni. A dokumentumok külsõ megõrzésre nem adhatók át. Projekt pénzügyi elszámolás bemutatás esettanulmány GVOP-2005-3.3.3. Vállalati innováció támogatása (KKV) A pályázat a sikeresen mûködõ KKV-k új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások bevezetésére irányuló innovációs tevékenységét ösztönzi, a K+F eredmények adaptálása, hasznosítása és önálló kísérleti fejlesztési tevékenység támogatása révén.

8



Az elszámolható kiadások: 1. Személyi jellegû ráfordítások A projektben résztvevõk személyi juttatásai: - munkabér, - megbízási díj (természetes személynek fizetett), - napidíj, - egyéb személyi juttatás. A személyi juttatásokhoz kapcsolódó, a munkaadókat terhelõ járulékok: - A társadalombiztosítási járulék (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék), - az egészségügyi hozzájárulás, - a munkaadói járulék, - a szakképzési hozzájárulás, - továbbá minden olyan, adók módjára fizetendõ kötelezettség, amelyet a személyi jellegû ráfordítások alapján állapítanak meg. A pénzügyi elszámolásban a beszámolási idõszakra vonatkozó, ténylegesen felmerült, elismert, a projekt megvalósításában közvetlenül részt vevõk (pl.: kutatók, fejlesztõmérnökök, technikusok, kisegítõ személyzet, pályázati ügyintézõ) személyi juttatásait és az azokhoz kapcsolódó járulékokat lehet szerepeltetni. Az elszámolásban csak a pénzügyileg rendezett költségek kerülhetnek kimutatásra. Pl. ha a bér nettó költsége kifizetésre kerül a beszámolási idõszakban, de a járulékok csak a következõben kerülnek befizetésre, akkor az aktuális elszámolásban csak a nettó összeget, a járulékokat pedig következõben kell szerepeltetni. A személyi juttatások elszámolásának alapbizonylatai: 1. A munkaszerzõdések, megbízási szerzõdések eredeti példányai.A szerzõdésekben az alkalmazás idõszakának a projekt támogathatóságának idõszakához kell igazodni, és utalást kell tartalmazni a projektre (pl. a munkaköri leírás kiegészítése, hogy a GVOP.... azonosítószámú projektben vesz részt). A projekt megkezdése elõtt létesített szerzõdéseket vagy a fentiek szerint módosítani kell, vagy a munkaidõ nyilvántartásból kell kiderülni, hogy a személy az adott projektben van foglalkoztatva. 2. A személyi juttatások számfejtésének eredeti példányai 3. A személyi juttatások kifizetésének bizonylatai (bankszámla, pénztár kifizetési bizonylat) eredeti példányban vagy csoportos átutalás esetén bankszámlakivonat és kapcsolódó nyilatkozatot a kifizetésrõl. 4. A személyi juttatások számfejtésének alapját képezõ teljesítésigazolás eredeti példánya. Teljesítésigazolásnak az alábbi dokumentumok tekinthetõek: - leigazolt munkaidõ nyilvántartás vagy - jelenléti ív és teljesítésigazolás. 5. A kiküldetési rendelvény eredeti példánya. A kiküldetéssel kapcsolatos költségek alapbizonylata a kiküldetési rendelvény, amelyen az utazást követõen elszámolják a felmerült személyi jellegû és anyagjellegû ráfordításokat. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

9


2. Anyagjellegû ráfordítások Az anyagjellegû ráfordítások körében számolhatók el a beszámolási idõszakon belül igénybevett, a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások és a projektre közvetlenül felhasznált, vásárolt vagy elõállított termékek bekerülési értéke: > kutatás-fejlesztési megbízások, > alvállalkozói megbízások, > szakértõi szolgáltatások, > technikai, kutatási szolgáltatások, > konzultációk, > minõsítések, mérések, vizsgálatok, > tanácsadások, > kommunikációs költségek, > nyomdai költségek, > rendezvényszervezési kiadások, > anyag- és készletbeszerzések, >félkész- és kész termékek, > segédanyagok, > közlekedési kiadások, > postaköltségek, > kiküldetéssel kapcsolatos költségek, > rezsi költségek (víz, áram, gáz, telefon, irodaszer). Anyagjellegû ráfordítások elszámolásának alapbizonylatai 1. A támogatott nevére, címére kiállított, támogatható költségeket tartalmazó számlák eredeti példánya. Ha több tételt tartalmazó számlából csak egyes tételek kerülnek elszámolásra az adott projektre, úgy jelölni kell az elszámolni kívánt tételeket. Amennyiben tételesen nem kimutatható az elszámolni kívánt összeg, a részösszeget csak abban az esetben lehet elszámolni, ha az arányosítás módjáról és mértékérõl belsõ szabályzat rendelkezik. Az általános (rezsi) költségek csak akkor számolhatók el, ha valóságos, pénzben teljesített költségeken alapulnak és megfelelõen igazolt, igazságos és méltányos módszer szerint, arányosan történik a tevékenységhez való hozzárendelésük. 2. A számla pénzügyi teljesítését igazoló dokumentum átutalás esetén a bankszámla-kivonat, vagy eredeti banki igazolás csoportos átutalás esetén olyan lista, amelybõl megállapítható a terhelés összesen összege, és az adott számla is egyértelmûen beazonosítható egyszeres könyvvezetésre jogosult magánvállalkozó esetében a pénztárkönyv adott tételérõl készült hitelesített másolat is igazolhatja a kifizetés megtörténtét.

10



3. Külsõ megbízás esetén a támogatható megbízásról szóló (alvállalkozói vagy más szolgáltatói, illetve beszerzésre vonatkozó) szerzõdés eredeti példánya. Szerzõdés nélküli kiadásoknál nyilatkozat (pl. bizonyos szállítóktól és/vagy bizonyos összeghatárig és/vagy bizonyos beszerzéstípusnál nem készítenek írásos szerzõdést a szervezet belsõ szabályrendje alapján, illetve ezen tételekrõl csak árajánlat, megrendelõ készült). 4. Teljesítésigazolás 5. Saját anyag felhasználás alapdokumentuma a saját anyag felhasználásáról szóló számadatokat tételesen tartalmazó nyilatkozat. 6. Kiküldetések anyagjellegû kiadásainak elszámolásához a kiküldetési rendelvény eredeti példánya, a projekt azonosítójával és teljesítésigazolással ellátva. 3. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök beszerzésével összefüggõ ráfordítások között, az adott kutatási-fejlesztési tevékenységet legalább egy éven túl szolgáló, új mûszerek, gépek, berendezések egyéb eszközök vásárlásának bekerülési értéke számolható el a pályázati felhívásban és a támogatási szerzõdésben rögzítettek szerint. A tárgyi eszközök elszámolásának bizonylatolása alapvetõen megegyezik az anyagjellegû ráfordítások elszámolásánál leírtakkal. 4. Immateriális javak elszámolása Az immateriális javak elszámolását a tárgyi eszköz beszerzések elszámolásánál írtak szerint kell elkészíteni. A szellemi termékek támogatási szempontból csak akkor vehetõk figyelembe, ha azokat a támogatott más szervezettõl vásárolta. A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamata A vissza nem térítendõ támogatás folyósítását a kifizetett számlák, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló számviteli bizonylatok benyújtásával kell kezdeményezni, a támogatási szerzõdésben a vissza nem térítendõ támogatás igénybe- vételére elõírt végsõ idõpontig. Az elszámolás legfeljebb háromhavonta történhet (lehetõség van több negyedévrõl összevont elszámolásra is). Az elszámolásra benyújtott, de pénzügyileg el nem fogadott számlák késõbbi elszámolás során ismételten benyújthatók. A támogatásra vonatkozó igények alátámasztására háromhavonta projekt elõrehaladási jelentést (PEJ) kell készíteni. A projekt elõrehaladási jelentésnek a közremûködõ szervezet részérõl történõ elfogadása a támogatás kifizetésének elõfeltétele.


11


Euróban, illetve más devizanemben benyújtott számla elszámolása forintban történik. A támogatás összegének megállapítására a számlán szereplõ, gazdasági teljesítés idõpontjában érvényes, hivatalos MNB középárfolyamot kell használni. Az idegen nyelvû számlákhoz magyar nyelvû, a kedvezményezett aláírásával hitelesített fordítást kell csatolni. Amennyiben a projekt költségei meghaladják a támogatási szerzõdésben rögzített összeget, a többletráfordítást a Kedvezményezett a projekten kívüli egyéb saját forrásból köteles biztosítani, mivel a támogatás összege nem követi a költségek emelkedését. Amennyiben a projekt összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget a szerzõdés módosításával a projekt összköltsége csökkentésének arányában a Támogató csökkenti az eredeti támogatási arányoknak megfelelõen. A projekt támogatásának ideje alatt a projekttel összefüggõ bevételek csökkentik a támogatás összegét. Elõleg igénylésének lehetõsége Legfeljebb három alkalommal, alkalmanként a megítélt támogatás 25%-nak mértékéig elõleg igényelhetõ. Az idõközi kifizetések, és az elszámolatlan elõlegek összértéke nem haladhatja meg a támogatás 80 %-át. A projekt pénzügyi lezárása A megvalósítást követõen a projekt pénzügyi lezárása az összefoglaló pénzügyi beszámoló és Szakmai jelentés alapján történik. A lezáráshoz helyszíni ellenõrzés is kapcsolódhat. Az ellenõrzés keretében a projekt fizikai, pénzügyi megvalósulása és az elõzetesen (a támogatási szerzõdésben) vállaltak kerülnek összehasonlításra. A dokumentumok megõrzése A projekt megvalósítására, ellenõrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumok megõrzési kötelezettségére vonatkozó konkrét határidõt a Közremûködõ Szervezet köteles a Kedvezményezettel közölni, amelyet a Kedvezményezett magára nézve kötelezõnek ismer el. A Kedvezményezett által de minimis jogcímen igénybe vett támogatásokkal kapcsolatos dokumentumokat a projekt befejezésétõl számított 10 évig kell megõrizni. A dokumentumok eredeti példányát vagy azok hiteles másolatát a Kedvezményezettnek külön projekt dossziéban kell tárolnia. A Közremûködõ Szervezet részére benyújtott dokumentumokat eredeti példány hiányában másolatban kell a projekt dossziéban megõrizni. A másolatban õrzött dokumentumokon egyértelmûen fel kell tüntetni az eredeti dokumentum-példány tárolási helyét, gondoskodva egyben arról, hogy az eredeti dokumentum-példány könnyen hozzáférhetõ legyen.

12



A projekt dossziénak különösen az alábbi dokumentumokat vagy a tárolásuk helyére vonatkozó információkat kell tartalmaznia: a) a beadott projekt adatlap és mellékleteinek másolatát; b) a pályázat hiánypótlásának másolatát; c) a támogatási szerzõdést és esetleges módosításait; d) a projekt elõrehaladási jelentések és mellékleteik másolatait; e) a számlák, számlával egyenértékû dokumentumok és a kifizetést igazoló dokumentumok eredeti vagy az eredetivel mindenben megegyezõ hiteles másolatát; f) a Közremûködõ Szervezettel folytatott levelezést (beleértve a fax, illetve elektronikus levél útján történt levelezést is); g) a közbeszerzési eljárás dokumentumait; h) a helyszíni ellenõrzések dokumentumait; i) a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek dokumentált bizonyítékait (pl. plakátról, tábláról, rendezvényrõl készített fénykép, kiadvány másolata stb.); j) a KSH és a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer felé teljesített adatszolgáltatás dokumentumait és k) a projekthez kapcsolódó egyéb szerzõdéseket és dokumentumokat; l) a könyvelésileg elkülönített nyilvántartás másolati példányait. Fogalomtár: Elszámolható költségek Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közösségi jogszabályokban és szabályokban e címen meghatározott költségek köre. (Az elszámolható beruházási költségeken felül tartalmazza a támogatásra jutó le nem vonható ÁFA-t is.) Külsõ szakértõ: Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tett, az adott témakörben elismert olyan hazai vagy nemzetközi szakember, aki sem a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodával (továbbiakban: KPI), sem a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal (GKM), sem a pályázóval nincs foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban. Irányító hatóság A meghatározott célokra adott támogatások lebonyolítására kijelölt szervezet, amely felel a támogatás hatékony és szabályszerû megvalósításáért. (GVOP Irányító hatósága a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) Kifizetõ hatóság A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkezõ kifizetések fogadására kijelölt szervezet. A kifizetõ hatóság Magyarországon minden Strukturális Alap és Kohéziós Alap vonatkozásában a Pénzügyminisztérium. Közremûködõ szervezet (KSZ) Az Irányító Hatóság irányításával mûködõ szervezetek, amelyek a projektet végrehajtó szervezetekkel kapcsolatban látják el feladataikat.


13


Monitoring: A támogatott projektnek tervszerû elõrehaladásának, illetve eredményességének mindenre kiterjedõ és rendszeres megfigyelése és értékelése. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a projekt megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitûzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetõvé tették. Számviteli bizonylat Minden olyan külsõ, belsõ okmány, melyet gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készítettek. A számviteli bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor, végrehajtásakor kell kiállítani. A számviteli bizonylat lehet: -alapbizonylat: a gazdasági esemény elsõdleges megjelenési formája, melyek további feldolgozásra kerülnek. -másodlagos bizonylat: az alapbizonylatok adatai alapján készített bizonylat, mely tartalmazza az alapbizonylatok összesített adatait, az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körét, valamint az idõszakának megjelölését. Utalványozás A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése.

Némethné Ihász Ildikó

14



Közbeszerzés a pályázatok lebonyolításában Egy elnyert innovációs pályázat esetében a támogatási szerzõdés egyéb rendelkezésekrõl szóló része elsõként a 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrõl, azaz a Kbt. hatályát emeli ki. A támogatási szerzõdés alapján a Kbt. 22. §-a szerint köteles eljárni a kedvezményezett szervezet, amennyiben az EU-ból származó forrásból történik a támogatás, illetõleg a nemzeti eljárásrendben költségvetési forrásból vagy EU-s forrásból többségi részben kerül sor támogatásra. A közbeszerzési eljárások célkitûzéseit a közbeszerzési alapelvek határozzák meg: a verseny tisztasága, a verseny nyilvánossága, az esélyegyenlõség, valamint az egyenlõ elbánás elve. A törvény 2. §-a határozza meg a közbeszerzési eljárás fogalmát és a törvény szerint kell eljárni azokban a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérõként meghatározott szervezetek visszterhes szerzõdés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékû beszerzések megvalósítása érdekében. A közbeszerzési eljárások során kivételt képez az egyéni vállalkozó és az egyéni cég, õk nem kötelezettek közbeszerzési eljárás lefolytatására, nem tartoznak a Kbt. hatálya alá mint ajánlatkérõk. Önkéntesen azonban természetszerûleg felvállalhatják a közbeszerzési eljárás kötelezettségeit. A kedvezményezett közbeszerzési, illetõleg beszerzési feladatai: 1. Közbeszerzési szabályzat és terv készítése Az innovációs projekt megvalósítása és elszámolása során a projektmenedzsment feladatának része, hogy a Kbt. alapján a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges dokumentumok is rendelkezésre álljanak. A Kbt. 6. §-a alapján az ajánlatkérõ köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai elõkészítésének, lefolytatásának, belsõ ellenõrzésének felelõsségi rendjét, a nevében eljáró, illetõleg az eljárásba bevont személyek, illetõleg szervezetek felelõsségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelõs személyt, személyeket, illetõleg testületeket. Azaz közbeszerzési szabályzat és közbeszerzési terv készítése jogszabály által meghatározott feladat. A közbeszerzési szabályzat: A kedvezményezett szervezet számára két lehetõség adott: - Nem önálló szabályzatként a közbeszerzési szabályzat részét képezheti a kedvezményezett szervezet Szervezeti és mûködési szabályzatának, meghatározható abban a közbeszerzési eljárások elõkészítésének, lefolytatásának, belsõ ellenõrzésének felelõsségi rendje, a szervezet nevében eljáró, illetõleg az eljárásba bevont személyek, illetõleg szervezetek felelõsségi köre és a közbeszerzési eljárások dokumentálásának rendje.


15


- Önálló szabályzatként is kialakítható szintén a jogszabályban meghatározott tartalommal és természetszerûleg követve a jogszabály esetleges módosításait, az ahhoz való igazításokkal. A közbeszerzési szabályzat az eljárásrend és a felelõsségi rend, valamint a dokumentálási rend kialakításával az átláthatóságot, az ellenõrizhetõséget biztosítja, és a szervezet sajátosságainak megfelelõen ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a jogszabályok és az alapelvek betartásával járhasson el az ajánlatkérõ. A közbeszerzési terv: A közbeszerzési terv a beszerzések tervezhetõségét biztosítja, tartalmazza a közbeszerzési év összes tervezhetõ beszerzését, meghatározza annak tárgyát, becsült értékét, meghatározza az eljárási rezsimet az alábbiak szerint: - Meg kell határozni a közbeszerzés tárgyát. A közbeszerzés tárgyai lehetnek: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió, ha több közbeszerzési tárgya van a szerzõdésnek, akkor a meghatározó értékû tárgy szerint kell minõsíteni. - A közbeszerzés tárgya szerint meg kell vizsgálni, hogy a törvényi egybeszámítási kötelezettségek fennállnak-e. - A közbeszerzési tervben kell meghatározni a közbeszerzés becsült értékét egy piaci felmérés alapján. A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetõleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb összegû teljes ellenszolgáltatást kell érteni. - A becsült érték és az egybeszámítási kötelezettség alapján pedig megállapítható a közbeszerzési eljárási rezsim. Közösségi közbeszerzési eljárásrend/ rezsim, nemzeti közbeszerzési eljárásrend/ rezsim és egyszerû közbeszerzési eljárásrend/ rezsim szerint kell eljárni, illetõleg az eljárásrendek meghatározása során azok eltérnek alanyonként, közbeszerzési tárgyanként és tárgycsoporton belül is van eltérés. - A közbeszerzési év: a közbeszerzési tervet egy közbeszerzési évre kell elkészíteni. A közbeszerzési év lehet naptári év a klasszikus ajánlatkérõk esetében, illetõleg 12 hónapos idõtartam pl. Kbt. 22. § b) pontja szerinti ajánlatkérõk esetében. Ilyenkor a közbeszerzési év kezdete az elsõ közbeszerzési értékhatárt elérõ eljárást megindító hirdetmény feladásának idõpontja, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerûsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetõleg a tárgyalás megkezdésének idõpontja.

16



2. Egyszerû közbeszerzés lebonyolítása helyett beszerzési eljárás szolgáltatásmegrendelés és árubeszerzés esetén Azoknak az ajánlatkérõknek (szervezetek, vállalkozások, stb.), akik a Kbt. 22. § b) pontja alapján minõsülnek ajánlatkérõnek, a Kbt. 293. § a) pontjában meghatározottak szerint a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési eljárást, azaz az egyszerû közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatniuk a támogatásból megvalósítandó árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén. A gyakorlatban elõfordulhat, hogy egy kisvállalkozás, amelyik egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá, csak a kapott támogatás felhasználásával kapcsolatban köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. Egy ilyen kisvállalkozásnak - közbeszerzési tapasztalat hiányában - az eljárás lefolytatása jelentõs munkateherrel jár, amely esetenként nem arányos a megvalósítani kívánt beszerzéssel. AKbt. törvény ugyanakkor nem terjeszti ki ezt a kivételt az építési beruházásra, mivel annak értéke, illetve jellege indokolja a közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelezettségének fenntartását. 3. K+F a közbeszerzésben A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérõ hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, amennyiben a dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elõ; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi. 4. Üzleti titok és nyilvánosság a közbeszerzésben1 A közbeszerzési eljárásokban a fõszabály a nyilvánosság. Szûk körben azonban felmerülhet az üzleti titok védelmének méltányolható szempontja is. A Kbt. 73. §-a e szempontot kívánja érvényre juttatni, oly módon azonban, hogy biztosított legyen továbbra is az az általános elv, amely szerint a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. A Kbt. nem alkot önálló, a törvény alkalmazása szempontjából irányadó üzleti titok fogalmat, hanem a Ptk.-ra utal vissza (Kbt. 4. § 37. pont). A Ptk. 81. §-ának (2) bekezdése értelmében „üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történõ megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerû pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette”. Ugyanezen § (3) bekezdése azt is egyértelmûvé teszi, hogy „nem minõsül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintõ juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintõ bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekbõl elrendeli. (1. A www.kozbeszerzes.hu honlap gyakran ismétlõdõ kérdéseire adott válasz alapján) PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

17


A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a mûszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekbõl nyilvános adat megismerésének lehetõségét”. A Kbt. 73. §-a értelmében az ajánlattevõ az ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevõ azonban - ebben a körben - nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetõleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbõl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A fentiek szerint az ajánlattevõnek csak az ajánlat elkészítése során van lehetõsége megtiltani bizonyos adatok nyilvánosságra hozatalát, mégpedig meghatározott formai követelmények betartásával - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben kell közölni az üzleti titkot. Elõzõekbõl következik, hogy erre az ajánlat benyújtását követõen már nincsen lehetõség. A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésével összefüggésben az ajánlatkérõ által kötelezõen ismertetendõ adatok kapcsán a Kbt. 96. § (3) bekezdése külön nevesíti annak kötelezettségét, hogy az eredményhirdetéskor és azt követõen nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a Kbt. 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetõleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben az - ajánlatkérõ figyelembe vett. E rendelkezés a közpénz-felhasználás ellenõrizhetõsége és nyilvánossága érdekében az üzleti titokra hivatkozással nyilvánosságra nem hozható adatok körét szûkíti. A törvény kimondja, hogy az ajánlatkérõ, illetve az ajánlattevõ az üzleti titok védelmére való hivatkozással kérheti az iratbetekintési jog kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minõsülnek közérdekû adatnak vagy közérdekbõl nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekû ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit (Kbt. 337. § (1) és (2) bekezdés). A Döntõbizottság kérelemre kötelezheti a kérelem elõterjesztõjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Ezáltal az iratbetekintési jog sem szenved sérelmet. A határozat ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi határozat ellen benyújtott keresetben támadható.2 (2. A www.kozbeszerzes.hu honlap gyakran ismétlõdõ kérdéseire adott válasz alapján)

18



5. Egybeszámítási kötelezettség a közbeszerzésben A Kbt. 40. §-a szerint egybeszámítási kötelezettsége van az ajánlatkérõnek a közbeszerzési tervben meghatározottak és az alábbiak szerint: A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek - beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt és - beszerzésére egy ajánlattevõvel lehetne szerzõdést kötni, továbbá - rendeltetése azonos vagy hasonló, illetõleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Az egybeszámítási kötelezettség három feltételének együttesen kell fennállnia. Az egybeszámítási kötelezettség viszont nem jelenti azt, hogy az egybeszámítandó beszerzéseket egy közös eljárásban kell lebonyolítani. Az viszont kötelezõ érvényû, hogy az egybeszámítás következtében létrejövõ becsült érték alapján megállapított közbeszerzési eljárási rezsim szerint kell a közbeszerzés(eke)t lefolytatni. 6. A közbeszerzési eljárás dokumentálása Fõ szabály az írásbeliség. Mindig minden eljárási eseményrõl írásos dokumentum szükséges (jegyzõkönyvek, feljegyzések). A közbeszerzési eljárás lebonyolítása folyamán az ajánlatkérõ és az ajánlattevõ között a kapcsolattartás (tájékoztatási kötelezettség) írásos formában történhet, kivéve a természetszerûleg szóbeli eseményeket (pl. tárgyalásos eljárás). Viszont ilyen esetekben is kötelezõ az írásos dokumentálás az eljárásban résztvevõk aláírásának igazolásával. A Kbt., a Közbeszerzési szabályzat a dokumentálás rendjét pontosan meghatározza, az ajánlatkérõnek e szerint kell eljárnia. 7. A beszerzési eljárás dokumentálása Amennyiben a támogatási projekt végrehajtása során nem kerül sor közbeszerzésre, a beszerzési eljárás során is ajánlott az események írásos rögzítése. Alapvetõ dokumentumok egy beszerzési eljárásban: - Legalább három ajánlatkérés ajánlatkérõ általi megküldése a lehetséges ajánlattevõknek a megküldés tényének igazolása - A kitûzött határidõre beérkezõ ajánlatok - Az ajánlatok elbírálása - A szerzõdés és annak megkötése (aláírásra jogosult felek általi aláírása) - A szerzõdés teljesítését igazoló dokumentumok - A teljesítés igazolása - A számla - A számla megfizetését igazoló dokumentumok PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

19


Az innovációs projektek megvalósítását és elszámolását is elõsegítõ közbeszerzési szabályok értelmezik az alábbi fogalmakat európai mûszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvezõ mûszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvetõ követelményeknek az áru belsõ tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai mûszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki; európai szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom; közbeszerzési mûszaki leírás: azoknak a mûszaki elõírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzõket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérõ által igényelt rendeltetésnek; a mûszaki elõírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlõ esélyû hozzáférés szempontjának - megfelelõ kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzõk meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minõségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenõrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb mûszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérõnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel elõírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minõségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelõségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket; közös mûszaki elõírás: olyan mûszaki elõírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelõen állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek; mûszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki; nemzeti szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom; nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom; szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom; tervpályázat: olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok elõkészítésére szolgál, illetõleg pályamû alapján a tervezõ kiválasztásának egyik módja;3 A közbeszerzési eljárást alapvetõen az alábbi jogszabályok határozzák meg: - a 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrõl, közismert nevén a Kbt. - a végrehajtási rendeletek - Közbeszerzések Tanácsa ajánlásaia kapcsolódó jogterületek jogszabályai, valamint - az Európai Unió irányelvei (3. A Kbt. értelmezései alapján)

20



A közbeszerzési eljárások célkitûzése, hogy a köz beszerzéseit, illetõleg a támogatásból megvalósított projekteket nyilvánosan, ellenõrizhetõ módon bonyolítsák le az ajánlatkérõk az ajánlattevõk számára biztosítva a verseny tisztaságát, a verseny nyilvánosságát, az esélyegyenlõséget, valamint az egyenlõ elbánást, azaz a közpénzek elköltésének útja ellenõrizhetõ legyen. A fenti jogszabályok betartása mind az ajánlatkérõ, mind az ajánlattevõk, mind pedig a nyilvánosság érdekeit közösen szolgálja. Dr. Miglécz Erzsébet


21


Az innovációs járulékról 1. A törvény célja A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (Atv.) alapján a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) hatálya alá tartozó belföldi székhelyû gazdasági társaságot az Atv. 3. §-ának (2)(3) bekezdésében foglalt kivétellel innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli. A 2003. évi XC. törvény megalkotásának a célja a magyar gazdaság versenyképességének és fenntartható fejlõdésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erõsítése, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés (K+F) és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelõ mértékû és kiszámítható finanszírozása, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása. Ehhez szükséges egyrészt a kiszámítható nagyságrendû központi költségvetési támogatás megléte, másrészt az is, hogy a vállalkozások a korábbiaknál jelentõsebb és növekvõ mértékben járuljanak hozzá az innovációs, illetve K+F tevékenység forrásainak megteremtéséhez. A jelölt célok megvalósítását szolgálja az elkülönített állami pénzalapként funkcionáló Kutatási és Technológiai InnovációsAlap (a továbbiakban: Alap), amely a források . az Alapba történõ befizetések koncentrálása mellett biztosítja azok visszaáramlását is a vállalkozási szektorba innovációs célú felhasználásra. Ennek megfelelõen szabályozza a törvény az Alap képzését és felhasználását. Az Alap jelentõs bevételi eleme a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (a továbbiakban: járulék), amelyet a járulékelõleg fizetés rendszerében kell teljesíteni. 2. A törvény hatálya A törvény idõbeli hatálya: 2004. január 1. Atörvény tárgyi hatálya az innovációs járulékra . így a járulékelõlegre is . vonatkozik. A törvény személyi hatálya alapján határozható meg, hogy mely gazdálkodók kötelezettek járulékfizetésre. 2.1. Járulékfizetésre kötelezettek A személyi hatályt a törvény 3. §-ának (1) bekezdése határozza meg, amely szerint a járulék megfizetésére kötelezett . meghatározott kivételekkel . a belföldi székhelyû, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó gazdasági társaság. A gazdasági társaságokról az 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezik, amely a következõ gazdasági társasági formációkat jelöli: - közkereseti társaság, - betéti társaság, - közös vállalat, - korlátolt felelõsségû társaság, - részvénytársaság.

22



Az elõzõek szerinti valamennyi, a naptári év szerint mûködõ, valamint a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választott gazdasági társaságnak, s valamennyi üzleti évére vonatkozóan kell járulékot fizetnie, kivéve . méretük alapján a mikrovállalkozásokat, továbbá . a kötelezettnek a törvény által mentesített idõszakait. Ezeket a meghatározott kivételeket a törvény 3. § (2)-(3) bekezdései tartalmazzák, lásd részletesen a következõ 2.2. pont alatt. 2.2. Járulékfizetésre nem kötelezettek Járulékot fizetni csak a gazdasági társaságoknak kell, de közülük is csak annak, amelyik nem tartozik a törvény által mentesített esetek körébe. Nem tartozik az Atv. hatálya alá (nem járulék-kötelezett): - a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.) 3. §-ának (2)(3) bekezdése szerint az üzleti év elsõ napján kis- vagy mikrovállalkozásnak minõsülõ gazdasági társaság, - a nem gazdasági társaság (nem a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján létesített) gazdálkodó, így például a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az erdõbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, a fióktelep, a nonprofit szervezet, - a cégbejegyzés évében a jogelõd nélkül alapított gazdasági társaság és annak elõtársasága [Atv. 3. § (3) bekezdés], - az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény mellékletében foglaltak szerint vezetõ gazdasági társaság, - a Magyar Nemzeti Bank, az ÁPV Rt. és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság. 3. A fizetendõ járulékelõleg A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság járulékfizetését az elõlegfizetés rendszerében teljesíti. Az adóévben (üzleti évben) járulékfizetésre kötelezettnek . a törvény 5. §-a (2) bekezdésében elõírtak szerint - háromhavonként (elõlegfizetési idõszak) kell elõleget fizetnie, minden harmadik hónapot követõ hó 20. napjáig. Ennek megfelelõen a naptári év szerint mûködõ társaságok esetén: - I. negyedévi elõleg befizetési határideje: április 20., - II. negyedévi elõleg befizetési határideje: július 20., - III. negyedévi elõleg befizetési határideje: október 20., - IV. negyedévi elõleg befizetési határideje: a tárgyévet követõ január 20.


23


A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választott társaságnál három adóévi hónaponként, azaz adóévi negyedévenként kell elõleget fizetni, amelynek befizetési határideje minden adóévi negyedévet követõ 20. nap. A fizetendõ járulékelõleg alapjára, összegére vonatkozóan a törvény eltérõ szabályozást ír elõ - a járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének elsõ két elõlegfizetési idõszakára, valamint - az elsõ két elõlegfizetési idõszakot követõ 12 hónapos idõszak négy elõlegfizetési idõszakára. 3.1. Elõlegfizetés a kötelezettség elsõ két negyedévére A törvény 5. §-a (7) bekezdésének második fordulata rendelkezik arról, hogy a járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének elsõ két elõlegfizetési idõszakában az elõleg mértéke a járulék várható éves nettó összegének idõarányos része. A járulékfizetési kötelezettség keletkezésének éve az az év, amelyben elõször elõleget kell fizetni a törvény rendelkezései szerint. Kizárólag a járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének elsõ két elõlegfizetési idõszakában kell a járulék várható éves nettó összegének idõarányos részét elõlegként megfizetni. A késõbbiekben többé nem merülhet fel a tárgyévi várható adatok bázisadatként történõ alapulvétele. Az elsõ két negyedévi elõleg összegének kiszámításához szükség van a járulék várható éves nettó összegének meghatározására. Ehhez a járulék várható éves bruttó összegébõl kell kiindulni. A járulék éves bruttó összege a törvényi elõírások szerint a vetítési alap meghatározott százaléka. 3.2. Elõlegfizetés a kötelezettség elsõ két negyedévét követõ négy negyedévre A törvény 5. §-a (7) bekezdésének elsõ fordulata szerint a járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében a z 5. § (1)-(4) bekezdése megfelelõ alkalmazásával az adóévet megelõzõ adóév adatai alapján kell járulékelõlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelõleg-bevallást benyújtania. (A bevallás részletes ismertetését lásd a 4.1. pont alatt.) A járulékfizetési kötelezettség keletkezésének éveként az adott évet alapul véve a törvény 5. §-ának (1)-(4) bekezdése megfelelõ alkalmazásával a megelõzõ adóév adatai alapján kell megállapítani a járulékelõleget. Kezdõ vállalkozás - a mentesített idõszakokat követõen - a kötelezettség keletkezésének adott adóévét megelõzõ adóév adatait veszi alapul tárgybani járulékelõlege megállapításához. A rendelkezésben utalt 5. § (1).(4) bekezdések tartalmát már érintettük, hiszen mind a járulék, mind pedig a járulékelõleg meghatározása során alapvetõen - a számítás technikáját illetõen - ugyanúgy kell eljárni, figyelemmel a különbözõ idõszakok sajátosságaira, a megfelelõ alkalmazásra.

24



A törvény 5. §-ának (1) bekezdése a járulék éves nettó összegérõl, valamint annak bevallásáról rendelkezik. E szerint a járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a) a járulék éves bruttó összegét, b) a 4. § (3) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentõ tételek éves összegét, c) az a) és a b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettséget (járulék éves nettó összege) maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követõ adóév ötödik hónapja utolsó napjáig. (A bevallásra lásd a 4.2. pont alattiakat.) A törvény 5. §-ának (2) bekezdése tartalmazza, hogy az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (elõlegfizetési idõszak) elõleget - amelynek mértéke e szakasz (4) bekezdése alapján meghatározott járulékelõleg egynegyede - kell fizetnie a harmadik hónapot követõ hó 20. napjáig. (Lásd a 3. pont alatt.) A törvény 5. §-ának (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a járulékfizetésre kötelezettnek - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével (lásd a 2.2.4. pont alatt) - a járulékbevallással egyidejûleg a járulékbevallás esedékességét követõ második naptári hónap elsõ napjával kezdõdõ 12 hónapos idõszakra járulékelõleget kell bevallania az elõlegfizetési idõszakokra esõ egyenlõ részletek feltüntetésével. A törvény 5. §-ának (4) bekezdése rögzíti, hogy a járulékelõleg a) az adóévet megelõzõ adóév fizetendõ járulékának összege, ha az adóévet megelõzõ adóév idõtartama 12 hónap volt, b) az adóévet megelõzõ adóév fizetendõ járulékának a mûködés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben. 3.3. Járulékelõleg Az adott negyedévi járulékelõleg = Járulék éves nettó összege × 0,25%. Az a járulékfizetésre kötelezett, amely az elõzõek szerint már teljesített járulékfizetést, a további adóéveiben a törvény 5. §-ának (4) bekezdése alapján állapítja meg járulékelõleg fizetési kötelezettségét (az adóévet megelõzõ adóév fizetendõ járuléka összegében, illetve a mûködés naptári napjai alapján évesített összegében). A késõbbiekben tehát nem merülhet fel a törvény 5. §-ának (7) bekezdésének alkalmazása. A járulék mértéke: A törvény 4 §-ának (1) bekezdése szerinti vetítési alap 0,3 százaléka 2006 január 1-tõl.


25


4. A járulékelõleg bevallása A járulékelõleget az elõírások szerint kell bevallani, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik (az elõleg bevallás alóli mentesítés törvényi indoka, hogy már nem lesz társaság, amely azt befizetné). Nem kell járulékelõleget bevallania . a törvény 5. §-ának (6) bekezdése szerint . a járulékfizetésre kötelezettnek: - a megszûnésekor. Így a társaság tevékenységének megszüntetése esetén az egyes adókötelezettségekrõl benyújtandó, az APEH által rendszeresített 0771-es számú bevallási nyomtatványban járulékelõleg bevallásának nincs helye (ettõl függetlenül a járulékkötelezettséget be kell vallani); - ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be. A cégbejegyzési eljárás befejezése miatt járulékbevallást akkor kell beadni, ha a cégbíróság az átalakulást bejegyzi. Ez esetben a jogelõdnek, amennyiben az átalakulás napjával lezárul az üzleti éve, például a betéti társaság kft.-vé átalakulása esetén a betéti társaságnak a megszûnõ (0771-es számú) bevallásában nincs járulékelõleg bevallási kötelezettsége. Az elõzõek szerint mentesített eseteket kivéve - a járulékelõleg fizetési kötelezettség mellett - a járulékelõleget a törvény rendelkezései szerint be is kell vallani. A járulékelõleg megfizetése ugyanis annak bevallását nem pótolja, bevallást akkor is kell tenni - az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § 12. bekezdése szerint - ha a fizetés megtörtént, vagy a kötelezettség késõbb fizethetõ meg. 4.1. Az elõleg bevallása a kötelezettség keletkezésének évében A járulékkötelezettséget az elõlegfizetés rendszerében kell teljesíteni; a járulékelõlegek összegét be kell vallani. A 2007. évben elsõ ízben kötelezetté vált adózónak ideértve az Atv. hatálya alá visszakerülõ adózót is (például az eva alanyisága megszûnését követõen) az innovációs járulékelõlegrõl az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, általános esetben 2007. május 31-ig kell a jelen bevallást benyújtania egy példányban az illetékes elsõfokú állami adóhatósághoz. [Az innovációs kötelezettség keletkezése évének elsõ két negyedévi elõleg bevallását (általános esetben 2007. április 20-i, illetve 2007. július 20-i határidõre) külön, a havi és évközi adóbevallásra kötelezett adózóknak a 0701 számú, az évente egyszeri bevallásra kötelezett adózóknak a 0701 számú bevallás kitöltésével kell(ett) teljesíteni.]

26



A 0749 számú bevallásban (a nyomtatvány letölthetõ az www.apeh.hu weblapról) kell az innovációs járulékelõleg összegének bevallását az Atv. 5. § (7) bekezdésének elsõ fordulatában foglaltak figyelembevételével a bevallás benyújtására elõírt határnapot (általános esetben 2007. május 31-ét) követõ második naptári hónap elsõ napjával kezdõdõ 12 hónapos idõszakra, az elõlegfizetési idõszakokra esõ egyenlõ részletek feltüntetésével teljesíteni. Az elõlegfizetési idõszakok minden esetben háromhavonkénti idõtartamot jelentenek. Az elõlegeket az adott negyedévet minden harmadik hónapot követõ hó 20. napjáig kell megfizetni, az állami adóhatósághoz. 5. A vállalkozások és a magánszemélyek adókedvezményei A társasági adóról és az osztalékadóról, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvények a kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz, illetve e tevékenységhez kapcsolódóan több, az adóalapból vagy az adóból érvényesíthetõ kedvezményrõl rendelkeznek. A társasági adóból érvényesíthetõ kedvezmények - Társasági adótörvény a kedvezményekrõl - A K+F költségek kedvezménye - Gyorsított értékcsökkenési leírás - A kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye - Jogdíjkedvezmény - Adomány - A kis- és középvállalkozás adókedvezménye - Fejlesztési adókedvezmény A személyi jövedelemadóból érvényesíthetõ kedvezmények - Egyéni vállalkozók - Kedvezmények a magánszemélynek A társasági adóalap korrekciói miatti kedvezmények - A K+F költségek alapján érvényesíthetõ adóalapcsökkentés - További adóalap-csökkentés - Fejlesztési tartalék számviteli elszámolása - A K+F-hez használt eszközök értékcsökkenési leírása (a számviteli elszámolásokban) - Térítés nélküli eszközátadás

Szerkesztette: Klement Árpádné Kalcsú Zoltán


27


28



Innovációs járulékfizetéssel kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdések és válaszok 1.) Pontosan mit jelent a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. tv. 4.§ (3) bekezdésében hivatkozott " A járulék éves összegébõl -e törvényben meghatározott körben és mértékig- levonható.." rendelkezés? A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. tv. 4.§ (3) bekezdésében hivatkozott „e törvényben meghatározott körben és mértékig“ rendelkezés a bekezdésben meghatározott járulékcsökkentési lehetõséget jelenti, azaz a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségét, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben mûködõ és a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. tv. 2.§ (1) bekezdésében meghatározott szervezetektõl megrendelt K+F tevékenység költségét. A levonható költségek nem tartalmazhatják egyik esetben sem az államháztartás valamely alrendszerébõl nyújtott támogatást. A levonásnál mindig az üzleti évben felmerült és elszámolt költség állítható szembe az abban ez üzleti évben esedékes járulékkal. 2) A gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeinél hogyan lehet figyelembe venni a prototípussal kapcsolatos költségeket? A KSH Szolgáltatások Jegyzéke szerint természettudományi és mûszaki kutatás, kísérleti fejlesztés alkotó tevékenység ezen tudományterületeken az ismeretanyag növelése és azok alkalmazásának tökéletesítése céljából. A mûszaki kutatás, kísérleti fejlesztés olyan folyamat, amelynek révén új technológiák és termékek hozhatók létre. A K+F munka során, annak eredményeként kísérleti jelleggel elõállított termék (beleértve a számítástechnikai szoftvereket is), ezen belül a prototípus általában a K+F része mindaddig, amíg a szükséges módosítást, tesztelést befejezték. A K+F a fejlesztés megkezdésétõl a nullszéria elõállításának megindításáig tart.A kísérleti jelleg feltételezi, hogy a prototípus üzembe nem állítható. Abban az esetben, amikor a tényleges K+F munka befejezõdött és a létrejött produktum üzembe állítható, ez esetben a megfelelõ termékjegyzék (BTO, ÉJ) szerinti besorolást kell alkalmazni. 3) Járulékfizetésre kötelezett-e az a belföldi székhelyû gazdasági társaság, amely tevékenységét kizárólag külföldön végzi? A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdése szerint innovációs járulék megfizetésére kötelezett - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyû, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Amennyiben a szóban forgó gazdasági társaság székhelye Magyarországon van, és mivel a külföldön tevékenységet végzõ társaságok nincsenek felsorolva a mentességet élvezõk között, 2004-tõl kezdve innovációs járulék fizetésére kötelezett.


29


4) Bármely vállalkozás (akár egy pénzintézet is) megrendelhet bármely témában kutatásfejlesztést költségvetési intézettõl, vagy közhasznú szervezettõl úgy, hogy annak költségeivel csökkentheti járulékfizetési kötelezettségeit? A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (a továbbiakban Alap) szóló 2003. évi XC. Törvény 4.§-ának (3) bekezdése nem tartalmaz tematikus korlátozást a vállalatok által végzett vagy megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban. Bármely vállalkozás bármely témában végezhet vagy megrendelhet kutatás-fejlesztést. Ennek megfelelõen egy pénzintézet is megrendelhet közlekedési tárgyú témában kutatás-fejlesztést egy kht-tól, annak felmerülõ költségeit a pénzintézet leírhatja az általa befizetendõ innovációs járulékból. 5) Amennyiben egy gazdasági társaság a 90-es évek végén a fejezeti kezelésû Mûszaki Fejlesztési Célelõirányzat forrásainak terhére visszatérítési kötelezettséggel terhelt pályázati támogatásban részesült, most a támogatás visszatérítése mellett innovációs járulékot is kell fizetnie. Lenne-e lehetõség arra, hogy méltányosságból elengedjék a visszatérítési kötelezettséget, hogy ne kelljen "duplán" fizetnie? Az 1996-2002 években az OMFB, majd az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárságával kötött, jelenleg is hatályos szerzõdések módosítását nem indokolja közgazdaságilag a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (a továbbiakban Alap) szóló 2003. évi XC. törvénnyel bevezetett innovációs járulék. Az Alap átvette a fejezeti kezelésû Mûszaki Fejlesztési Célelõirányzatot, illetve a fejezeti kezelésû Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok céljára rendelt elõirányzatot megilletõ korábbi követeléseket és az azokat terhelõ kötelezettségeket. Az Alap kezelésérõl és felhasználásáról szóló 133/2004 (IV.29.) Korm. rendelet 12 §(1) pontja szerint az Alap forrásaiból nyújtott támogatási formák a következõk lehetnek: vissza nem térítendõ támogatás, részben vagy egészben visszatérítendõ támogatás, bankhitel kamatainak átvállalása. A jelenlegi szabályozás szerint 2002. óta már van mód visszatérítés nélküli támogatások folyósítására a vállalatok részére is, de ez nem visszamenõleges hatályú. A fentiek értelmében a 2002. év elõtt megkötött szerzõdésekbõl eredõ visszafizetési kötelezettség továbbra is fennáll az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel párhuzamosan. 6) Ha egy belföldi gazdasági társaság saját maga nem végez, vagy végeztet kutatás-fejlesztési tevékenységet, de egy olyan vállalatcsoport tagja, amely magyarországi székhelyén jelentõs K+F kapacitásokat tart fenn és a központ az eredményeket megosztja a vállalatcsoport tagjaival, akkor van-e lehetõség az innovációs járulékfizetés vállalatcsoport szintû kezelése révén az általa fizetendõ járulék összegének csökkentésére? A Kutatási és Technológia Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (1) bekezdése alapján a járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1999. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, mértéke az (1) bekezdés szerinti vetítési alap 14. §ban meghatározott százaléka. A 4. § (3) bekezdése szerint a járulék éves összegébõl - a törvényben meghatározott körben és mértékig - levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi köré-

30



ben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendben mûködõ és a közhasznú szervezetektõl megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége. A hatályos jogszabály nem ad lehetõséget az innovációs járulék fizetés tekintetében a vállalatcsoport szintjén történõ kezelésre. A fentiek alapján az adott gazdasági társaságnak jelenleg nincs lehetõsége az általa fizetendõ innovációs járulék összegének csökkentésére arra való hivatkozással, hogy egy másik, a Csoporthoz tartozó társaság Budapesten jelentõs kutatás-fejlesztési kapacitást tart fenn, amennyiben õ maga nem végez saját kutatás-fejlesztési tevékenységet, illetve nem rendelt meg ilyet a hazai költségvetési gazdálkodási rendben mûködõ és közhasznú kutatóhelyektõl. A vállalatcsoport egy adott tagjának akkor van módja a társasági jövedelemadóból, illetve az innovációs járulékból a kutatás-fejlesztési célú kedvezmény érvényesítésére, ha a mérlegbeszámolójában (társasági adó beszámolójában) elszámolta az anyavállalat (vagy vállalatközpont) által központosítottan végzett kutatás-fejlesztési tevékenység rá jutó és az anyavállalat által ráterhelt költségeit, valamint ezt a társasági adóalapjából is levonta. 7) Elérhetõk-e a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásai a járulékfizetésre nem kötelezett vállalkozások részére is? A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásai bármely magyarországi vállalkozás számára elérhetõk, amennyiben a nyilvánosan meghirdetett pályázatok felhasználási céljaival összhangban álló projektekkel támogatásért folyamodik. 8) Hol találok a járulékfizetéssel kapcsolatban részletes, „technikai segítségnyújtás jellegû“ információkat? A Hivatal honlapján (www.nkth.gov.hu) található „Útmutató a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap elszámolásához, befizetéséhez, a támogatások elnyeréséhez és a K+F kedvezmények igénybevételéhez“ címû, a Pénzügyminisztérium és az APEH szakembereinek bevonásával készült összeállítás. Ez részletes, technikai mélységekbe menõ segítséget ad az innovációs járulékfizetéssel és az Alap forrásainak megpályázásával kapcsolatban felmerülõ problémák megoldásához. Az érintettek a járulékfizetéssel kapcsolatos adóügyi és számviteli kérdéseikkel részletesebb információkért az APEH illetve a Pénzügyminisztérium illetékeseihez is fordulhatnak. Felhívjuk az érintettek figyelmét az Alkotmánybíróságnak a 60/1992 (XI.17). számú határozatára. Ennek megfelelõen az állam központi szerveinek a járulékfizetési ügyekben felmerült problémákra adott válaszai, állásfoglalásai nem tekinthetõk jogértelmezésnek. Forrás: NKTH


31


Az innovációs járulék befizetésének elszámolása

1. Az innovációs járulék alapjának megállapítása A törvény szerint az innovációs járulék alapja a helyi adókról szóló 1999. évi C. törvény 39. §ának (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, azaz az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel. A helyi adókról szóló törvény 52. §-a alapján: 1.1. Nettó árbevétel A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegû bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50 %-ával, továbbá a kamatfedezeti ügyletek . ráfordítást csökkentõ tételként elszámolt realizált . teljes nyeresége összegének 50 %-ával, illetve az olyan alapügyletek (fedezett ügyletek) realizált teljes nyeresége összegének 50 %-ával, amelyet kamatfedezeti ügylet vesztesége csökkent, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt . az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott . jövedéki adó, fogyasztási adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte. A nettó árbevétel sajátos módon kerül megállapításra a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál, továbbá - a biztosítóknál, - a költségvetési szerveknél, - a befektetési vállalkozásoknál, - a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél, - a kockázati tõketársaságoknál. 1.2. Eladott áruk beszerzési értéke A vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak . a számviteli törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel a vállalkozás a következõ pontok szerint . anyagköltségként, a közvetített szolgáltatások értékeként a nettó árbevételét csökkentette.

32



1.3. Anyagköltség A vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak . a számviteli törvény szerint . anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel a vállalkozás az eladott áruk beszerzési értékeként, a közvetített szolgáltatások értékeként a nettó árbevételét csökkentette. 1.4. Közvetített szolgáltatások értéke A vállalkozás által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelõvel) írásban kötött szerzõdés alapján, a szerzõdésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál a vállalkozás vevõje és nyújtója is a szolgáltatásnak, a vállalkozás a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelõvel kötött szerzõdésbõl a közvetítés lehetõsége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a vállalkozás nem csak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelmûen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, a vállalkozás által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során a vállalkozás mind megrendelõjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti írásban kötött vállalkozási szerzõdéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal a vállalkozás az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette. 1.5 Az innovációs járulék alapja: + a) nettó árbevétel - b) eladott áruk beszerzési értéke - c) anyagköltség - d) közvetített szolgáltatás értéke = e) járulékalap Az innovációs járulék alapja: e= a-(b+c+d) 2. Az innovációs járulékfizetési kötelezettség megállapítása 2.1. Az innovációs járulék bruttó összege Az 1.5. pont szerint megállapított járulékalap és törvényben meghatározott mérték szorzata. 2.2. Az innovációs járulék bruttó összegébõl levonható összegek 2.2.1. A vállalkozás saját tevékenységi körében végzett kutatási fejlesztési tevékenység közvetlen költsége A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység lehet saját célra, illetve megrendelésre végzett kutatás, kísérleti fejlesztés, amelynek közvetlen költségeit a 3. pont részletezi. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

33


2.2.2. A vállalkozásba adott kutatási-fejlesztési tevékenység költsége A vállalkozásba adott kutatási-fejlesztési tevékenység költsége, ha azt a vállalkozás - költségvetési gazdálkodási rendszerben mûködõ szervezettõl, - a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. Törvényben meghatározott szervezetektõl rendelte meg. Közhasznú szervezet a Magyarországon bejegyzett - társadalmi szervezet (kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), - alapítvány, közalapítvány, - közhasznú társaság, - köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetõvé teszi. A vállalkozásba adott kutatás, kísérleti fejlesztés költségeit a 4. pont részletezi. 2.2.3. A levonható összegeket csökkenti az államháztartási támogatás A 2.2.1. és a 2.2.2. pontok szerint levonható összegeket csökkenti a költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszerébõl nyújtott támogatás. Az államháztartás valamely alrendszerébõl nyújtott támogatás alatt a költségvetésbõl (a minisztériumoktól, közvetlenül a költségvetésbõl), az önkormányzatoktól, az elkülönített alapokból (az Innovációs Alapból) véglegesen kapott támogatásokat, továbbá a visszafizetési kötelezettséggel kapott, de elengedett támogatásokat értjük. A támogatások elszámolásával az 5. pontban foglalkozunk. 2.2.4. A bruttó összegbõl összesen levonható A bruttó összegbõl összesen levonható a 2.2.1., a 2.2.2. Pontok szerinti értékek összevont összege, csökkentve a 2.2.3. pont szerinti összeggel. 2.3. Az innovációs járulék nettó összege Az innovációs járulék nettó összege: a) az innovációs járulék bruttó összege (2.1. pont) b) a bruttó összegbõl levonandó (2.2.4. pont) c) nettó összeg (a.b) 2.4. Az innovációs járulék nettó összegének elszámolása A törvény elõírása szerint a járulékfizetésre kötelezettnek járulékot kell bevallania, elõleget kell fizetnie az állami adóhatósághoz. A járulék bevallásával egyidejûleg az innovációs járulékot az egyéb ráfordítások között a 8677. Ráfordításként elszámolt innovációs járulék számlán a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek számla kijelölt alszámlájával szemben (a 463-12. számlával szemben) kell elszámolni. A járulékelõleg befizetését pedig a költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítéseként kell könyvelni.

34



A járulék éves nettó összegének megállapításakor a járulékelõlegként befizetett összeget a bevallásban szereplõ összegre kell befizetéssel kiegészíteni, illetve lehet a többletbefizetést visszaigényelni. Számlaösszefüggések T 8677 - K 463-12

Az innovációs járulék bevallásának és ráfordításkénti elszámolásának könyvelése a járulék bevallása alapján.

T 464-12 - K 384

Az innovációs járulékelõleg befizetésének könyvelése a bankbizonylat alapján.

T 464-12 - K 384 vagy T 384 - K 464-12

Az innovációs járulékként fizetendõ éves összeg és az elõlegként befizetett összeg különbözetének pénzügyi rendezése a bankbizonylat alapján.

3. A kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei A saját célra végzett kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi közvetlen költségeit célszerû a következõ számlákon könyvelni: - 68411. Akutatás közvetlen saját költségei - 68412. A kutatás eszközeinek amortizációja - 68413. A kísérleti fejlesztés közvetlen saját költségei - 68414. A kísérleti fejlesztés eszközeinek amortizációja A felsorolt számlák további bontásával, belsõ részletezésével, illetve a kapcsolódó analitikus nyilvántartással kell biztosítani az elszámolt költségek témaszámonkénti, munkaszámonkénti gyûjtését. 3.1. A kutatás közvetlen saját költségei Saját célra végzett alap- és alkalmazott kutatás, amikor a vállalkozás saját elhatározásból, saját kockázatára, eredménye terhére, saját eszközeivel és munkaerejével külsõ megrendelés nélkül végez kutatásnak minõsülõ tevékenységet. Az alap- és alkalmazott kutatás közvetlen saját költsége minden olyan a kutatás érdekében felmerült költség, amely a kutatási témaszámra (munkaszámra) közvetlenül utalványozható (elszámolható, tervezhetõ, meghatározható), illetve amelynek a kutatási témaszámra (munkaszámra) jutó értéke megfelelõ mutatók, jellemzõk segítségével megállapítható és elszámolható a vállalkozás önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatában elõírt tartalommal. Éppen ezért a kutatás közvetlen saját költségeit elkülönítetten az alap- és alkalmazott kutatás témaszámaira, munkaszámaira kell gyûjteni. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

35


A 68411. A kutatás közvetlen saját költségei számla Tartozik oldalára kell könyvelni: - a kutatást végzõk közvetlen munkabérét, a közvetlen munkabérek kiegészítõ fizetéseit, bérpótlékait és az így számított összes bér utáni járulékokat (társadalombiztosítási, munkaadói), hozzájárulásokat (egészségügyi, szakképzési), - a kutatási témához közvetlenül kapcsolódó szakértõi díj számlázott - levonható általános forgalmi adó nélküli - értékét, illetve a szakértõnek elszámolt díjat járulékaival, hozzájárulásaival együtt, - a kutatási témához közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok - levonható általános forgalmi adó nélküli - értékét bekerülési (beszerzési) értéken, a saját elõállítású félkész és késztermékek értékét elõállítási közvetlen önköltségen, - a kutatási témához közvetlenül igénybe vett, a kutatásra utalványozott, a társüzemek által - a kutatási tevékenység körébe tartozóan - végzett szolgáltatások közvetlen költségen számított értékét, amelyet legkésõbb a mérlegkészítés idõpontjáig kell áttételezni a társüzemrõl, - a kutatási témához közvetlenül felhasznált, a kutatás tárgyát képezõ eszköz bekerülési (beszerzési) értéken, elõállítási önköltségen számított értékét anyagköltségként, illetve saját elõállítású eszközök értékeként (olyan eszközök értéke számolható el, amelyek a kutatási tevékenység során, a konkrét témaszámhoz kapcsolódóan elhasználódnak, amelyeket kizárólag az adott kutatási tevékenység érdekében szereztek be, állítottak elõ, amelyeket a kutatási tevékenység során átalakítanak), - a kutatás valamely témájához bérbevett eszköz (pl. mûszer) bérleti díját, - a kutatási témához közvetlenül igénybe vett külsõ (nem kutatásnak minõsülõ) szolgáltatások számlázott értékét (mérések, minõsítések, szállítások). A 68411.A kutatás közvetlen saját költségei számlán nem lehet elszámolni a kutatási tevékenységnek nem minõsülõ, a kutatás fogalmi körébe nem tartozó munkák költségeit, továbbá a kutatás fogalmi körébe tartozó azon költségeket, amelyek közvetlenül nem számolhatók el és megfelelõ mutatók, jellemzõk hiányában a kutatási témaszámra (munkaszámra) jutó értékük nem állapítható meg. Nem lehet itt elszámolni a vállalkozásba adott kutatás számlázott költségeit sem. A 68411.A kutatás közvetlen saját költségei számla Követel oldalára kell könyvelni: - a kutatás során visszanyert hulladékok (pl. lecserélt alkatrészek) haszonanyagértékét (hulladékértékét) az anyagköltséget csökkentõ tételként, - a kutatás során elõállított és továbbfelhasználás vagy értékesítés céljából készletre vett félkész és késztermékek, továbbá a tárgyi eszközként, szellemi termékként használatba vett (aktivált) termékek számított közvetlen önköltségét a készletre vételkor, az állományba vételkor (a tárgyi eszközkénti állományba vételkor a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint kell a fizetendõ áfát elszámolni). 68411. A kutatás közvetlen saját költségei számla egyenlege az év végén a kutatás tárgyévben felmerült saját költségeinek összegét mutatja, amely nem tartalmazza a kutatás során elõállított és hasznosításra kerülõ termékek számított közvetlen költségeit, amelyet a 7641. Saját elõállítású eszközként aktivált kutatási költségek, illetve a 7643. saját termelésû készletként állományba vett kutatási költségek számlákra kell átvezetni.

36



3.2. A kutatás eszközeinek amortizációja Az alap- és alkalmazott kutatás tárgyévi közvetlen saját költségének minõsül és a 68412. A kutatás eszközeinek amortizációja számlán elkülönítetten célszerû kimutatni a kutatási témához használt eszközök (tárgyi eszközök, immateriális javak) tárgyévi értékcsökkenési leírását, ha az a kutatási témára (témaszámra, munkaszámra) utalványozható és így közvetlen költségnek minõsíthetõ. A 68412. A kutatás eszközeinek amortizációja számla Tartozik oldalára kell könyvelni: - a meghatározott kutatási témához a kutatás eszközeként használt tárgyi eszköz, illetve a kutatás tárgyi eszközként állományba vett, a kutatás tárgyát képezõ eszközének tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírását, - a meghatározott kutatási témához használt, igénybe vett, az immateriális javak között állományba vett szellemi termékek (találmány, szabadalom, védjegy, szoftvertermék, know-how, gyártási eljárás) értékcsökkenési leírását, illetve annak arányos részét, - a kutatási témához közvetlenül vásárolt és használt kül- és belföldi szabadalom vételárát, a licenc díját, a know-how ellenértékét, a szolgálati találmány kapcsán fizetett találmányi díjat a számlázott, a fizetett összegben, amennyiben ezeket az immateriális javak között nem lehetett állományba venni (ezen költségeket azonban nem értékcsökkenési leírásként, hanem igénybe vett szolgáltatás költségeként, illetve személyi jellegû ráfordításként kell elszámolni, itteni elszámolásukat az egységes számbavétel követelménye indokolja). Amennyiben ugyanazon eszköz a kutatási és a kísérleti fejlesztési tevékenységhez is, illetve több kutatási témához használható, akkor az egyes témák, illetve a kutatás és a kísérleti fejlesztés között a vállalkozás által választott és az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatban rögzített mutatók, jellemzõk segítségével kell a tárgynegyedévben amortizációként elszámolt költségeket megosztani. Ha az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzat szerint a kutatás során elõállított és készletre vett, továbbá tárgyi eszközként, szellemi termékként állományba vett termékek számított közvetlen önköltségének megállapításakor a kutatás eszközeinek amortizációját is számításba veszik, úgy a számításba vett összeget a 68412. A kutatás eszközeinek amortizációja számla Követel oldalára kell könyvelni a 7641. Saját elõállítású eszközként aktivált kutatási költségek, illetve a 7643. Saját termelésû készletként állományba vett kutatási költségek számlákkal szemben. 3.3. A kísérleti fejlesztés közvetlen költségei A kísérleti fejlesztés közvetlen saját költsége minden olyan a kísérleti fejlesztés érdekében a tárgyévben felmerült költség, amely a kísérleti fejlesztés témaszámára (munkaszámára) közvetlenül utalványozható (elszámolható, tervezhetõ, meghatározható), illetve amelynek a kísérleti fejlesztés témaszámára (munkaszámára) jutó értéke megfelelõ mutatók, jellemzõk segítségével megállapítható és elszámolható a vállalkozás önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatában elõírt tartalommal. Éppen ezért a kísérleti fejlesztés közvetlen saját költségeit témaszámra, munkaszámra kell gyûjteni.


37


A 68413. A kísérleti fejlesztés közvetlen saját költségei számla Tartozik oldalára kell könyvelni: - a kísérleti fejlesztést végzõk közvetlen munkabérét, kiegészítõ fizetéseit, bérpótlékait és az így számított összes bér utáni társadalombiztosítási, munkaadói járulékot, szakképzési, egészségügyi hozzájárulásokat, - a kísérleti fejlesztési témához közvetlenül kapcsolódó szakértõi díj számlázott - levonható általános forgalmi adó nélküli - értékét, illetve a szakértõnek elszámolt díjat járulékaival, hozzájárulásaival együtt, - a kísérleti fejlesztési témához közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok - levonható általános forgalmi adó nélküli . értékét bekerülési (beszerzési) értéken, a saját elõállítású félkész és késztermékek értékét elõállítási közvetlen önköltségen, - a kísérleti fejlesztési témához közvetlenül igénybe vett, a kísérleti fejlesztési témaszámra utalványozott, a társüzemek által - a kísérleti fejlesztés körébe tartozóan - végzett szolgáltatások közvetlen költségen számított értékét, amelyet legkésõbb a mérlegkészítés idõpontjáig kell áttételezni a társüzemrõl, - a kísérleti fejlesztési témához közvetlenül felhasznált, a kísérleti fejlesztés tárgyát képezõ eszköz bekerülési (beszerzési) értéken, elõállítási önköltségen számított értékét anyagköltségként, illetve a saját elõállítású eszközök értékeként (olyan eszközök értéke számolható el, amelyek a kísérleti fejlesztés során, a konkrét témaszámhoz kapcsolódóan elhasználódnak, amelyeket kizárólag az adott kísérleti fejlesztés érdekében szereztek be, állítottak elõ, amelyeket a kísérleti fejlesztés során átalakítanak), - a kísérleti fejlesztés valamely témájához bérbevett eszköz (pl.mûszer) bérleti díját, - a kísérleti fejlesztési témához közvetlenül igénybe vett külsõ (nem kísérleti fejlesztésnek minõsülõ) szolgáltatások számlázott értékét (mérések, minõsítések, szállítások). A 68413. A kísérleti fejlesztés közvetlen saját költségei számlán nem lehet elszámolni a kísérleti fejlesztésnek nem minõsülõ, a kísérleti fejlesztés fogalmi körébe nem tartozó munkák költségeit, továbbá a kísérleti fejlesztés fogalmi körébe tartozó azon költségeket, amelyek közvetlenül nem számolhatók el és megfelelõ mutatók, jellemzõk hiányában a kísérleti fejlesztési témaszámra (munkaszámra) jutó értékük nem állapítható meg. Nem lehet itt elszámolni a vállalkozásba adott kísérleti fejlesztés számlázott költségeit sem. A 68413. A kísérleti fejlesztés közvetlen saját költségei számla Követel oldalára kell könyvelni: - a kísérleti fejlesztés során visszanyert hulladékok (pl. lecserélt alkatrészek) haszonanyagértékét (hulladékértékét) az anyagköltséget csökkentõ tételként, - a kísérleti fejlesztés során elõállított és továbbfelhasználás vagy értékesítés céljából készletre vett félkész és késztermékek, továbbá a tárgyi eszközként, szellemi termékként használatba vett (aktivált) termékek számított közvetlen önköltségét a készletre vételkor, az állományba vételkor (a tárgyi eszközkénti állományba vételkor a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint kell a fizetendõ áfát elszámolni).

38



A 68413. A kísérleti fejlesztés közvetlen saját költségei számla egyenlege az év végén a kísérleti fejlesztés tárgyévben felmerült saját költségeinek összegét mutatja, amely nem tartalmazza a kísérleti fejlesztés során elõállított és hasznosításra kerülõ termékek számított közvetlen költségeit, amelyet a 7642. Saját elõállítású eszközként aktivált kísérleti fejlesztési költségek, illetve a 7644. Saját termelésû készletként állományba vett kísérleti fejlesztési költségek számlákra kell átvezetni. 3.4. A kísérleti fejlesztés eszközeinek amortizációja A kísérleti fejlesztés tárgyévi közvetlen saját költségének minõsül és a 68414. A kísérleti fejlesztés eszközeinek amortizációja számlán elkülönítetten célszerû kimutatni a kísérleti fejlesztési témához használt eszközök (tárgyi eszközök, immateriális javak) tárgyévi értékcsökkenési leírását, ha az a kísérleti fejlesztési témára (témaszámra, munkaszámra) utalványozható és így közvetlen költségnek minõsíthetõ. A 68414. A kísérleti fejlesztés eszközeinek amortizációja számla Tartozik oldalára kell könyvelni: - a meghatározott kísérleti fejlesztési témához a kísérleti fejlesztés eszközeként használt tárgyi eszköz, illetve a kísérleti fejlesztés tárgyi eszközként állományba vett, a kutatás tárgyát képezõ eszközének tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírását, illetve annak arányos részét, - a meghatározott kísérleti fejlesztési témához használt, igénybe vett, az immateriális javak között állományba vett szellemi termékek (találmány, szabadalom, védjegy, szoftvertermék, know-how, gyártási eljárás) értékcsökkenési leírását, illetve annak arányos részét, - a kísérleti fejlesztési témához közvetlenül vásárolt és használt kül- és belföldi szabadalom vételárát, a licenc díját, a know-how ellenértékét, a szolgálati találmány kapcsán fizetett találmányi díjat a számlázott, a fizetett összegben, amennyiben ezeket az immateriális javak között nem lehetett állományba venni (ezen költségeket azonban nem értékcsökkenési leírásként, hanem igénybe vett szolgáltatás költségeként, illetve személyi jellegû ráfordításként kell elszámolni, itteni elszámolásukat az egységes számbavétel követelménye indokolja). Amennyiben ugyanazon eszköz a kutatási és a kísérleti fejlesztési tevékenységhez is, illetve több kísérleti fejlesztési témához használható, akkor a kutatás és a kísérleti fejlesztés, illetve az egyes témák között a vállalkozás által választott és az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatban rögzített mutatók, jellemzõk segítségével kell a tárgynegyedévben amortizációként elszámolt költségeket megosztani. Ha az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzat szerint a kísérleti fejlesztés során elõállított és készletre vett, továbbá tárgyi eszközként, szellemi termékként állományba vett (aktivált) termékek számított közvetlen önköltségének megállapításakor a kísérleti fejlesztés eszközeinek amortizációját is számításba veszik, úgy a számításba vett összeget a 68414. A kísérleti fejlesztés eszközeinek amortizációja számla Követel oldalára kell könyvelni a 7642. Saját elõállítású eszközként aktivált kísérleti fejlesztési költségek, illetve a 7644. Saját termelésû készletként állományba vett kísérleti fejlesztési költségek számlákkal szemben.


39


3.5. Megrendelésre végzett kutatás közvetlen saját költségei A megrendelésre végzett kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi közvetlen költségeit célszerû a következõ számlákon könyvelni: - 7541. Megrendelésre végzett kutatás közvetlen saját költségei - 7542. Megrendelésre végzett kutatás eszközeinek amortizációja - 7543. Megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés közvetlen saját költségei - 7544. Megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés eszközeinek amortizációja A számlákat megbízásonként indokolt megnyitni és vezetni, de a megbízásonkénti részletezés analitikus nyilvántartás vezetésével is biztosítható. A megrendelésre végzett kutatás közvetlen saját költsége minden olyan a megrendelés teljesítése érdekében felmerült költség, amely a megrendelésre végzett kutatás témaszámára (munkaszámára), a megbízásra (a megrendelésre) közvetlenül utalványozható (elszámolható), illetve amelynek a megrendelésre végzett kutatás témaszámára (munkaszámára) jutó értéke megfelelõ mutatók, jellemzõk segítségével megállapítható és elszámolható a vállalkozás önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatában elõírt tartalommal. Az ide tartozó közvetlen költségek - értelemszerûen - megegyeznek a 3.1. pontnál leírtakkal. 3.6. Megrendelésre végzett kutatás eszközeinek amortizációja A megrendelésre végzett kutatás tárgyévi közvetlen saját költségének minõsül és a 7542. Megrendelésre végzett kutatás eszközeinek amortizációja számlán elkülönítetten célszerû kimutatni a kutatási témához használt eszközök (tárgyi eszközök, immateriális javak) tárgyévi értékcsökkenési leírását, ha az a megrendelésre végzett kutatás témaszámára (munkaszámára), a megbízásra (a megrendelésre) közvetlenül utalványozható (elszámolható) és így közvetlen költségnek minõsíthetõ. A figyelembe veendõ költségelemek a 3.2. pontnál leírtak szerint. 3.7. Megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés közvetlen saját költségei A megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés közvetlen saját költsége minden olyan a megrendelés teljesítése érdekében felmerült költség, amely a megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés témaszámára (munkaszámára), a megbízásra (a megrendelésre) közvetlenül utalványozható (elszámolható), illetve amelynek a megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés témaszámára (munkaszámára) jutó értéke megfelelõ mutatók, jellemzõk segítségével megállapítható és elszámolható a vállalkozás önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatban elõírt tartalommal. Az ide tartozó közvetlen költségek - értelemszerûen - megegyeznek a 3.3. pontnál leírtakkal.

40



3.8. Megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés eszközeinek amortizációja A megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés tárgyévi közvetlen saját költségének minõsül és a 7544. Megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés eszközeinek amortizációja számlán elkülönítetten célszerû kimutatni a kísérleti fejlesztési témához használt eszközök (tárgyi eszközök, immateriális javak) tárgyévi értékcsökkenési leírását, ha az a megrendelésre végzett kísérleti fejlesztés témaszámára (munkaszámára), a megbízásra (a megrendelésre) közvetlenül utalványozható (elszámolható) és így közvetlen költségnek minõsíthetõ. 4. Vállalkozásba adott kutatás, kísérleti fejlesztés költségei A vállalkozásba adott, de saját célra végeztetett kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit célszerû a következõ számlákon könyvelni: - 68421. Vállalkozásba adott kutatás költségei - 68422. Vállalkozásba adott kísérleti fejlesztés költségei A vállalkozásba adott kutatás, kísérleti fejlesztés számlázott költségein belül el kell különíteni - a költségvetési gazdálkodási rendszerben mûködõ szervezetek, a közhasznú szervezetek, - a vállalkozások által végzett és számlázott kutatás, kísérleti fejlesztés számlázott költségeit. 4.1. Vállalkozásba adott kutatás költségei A más szervezettel (vállalkozáson kívüli kutató-fejlesztõ intézettel, kutatóhelyekkel, egyetemekkel, fõiskolákkal) kötött kutatási szerzõdés alapján elvégeztetett, a kutatáshoz igénybevett tudományos szolgáltatás, egy-egy részletre kiterjedõ kutatás tárgyévben számlázott költségeit kell itt elszámolni. Nem lehet itt elszámolni azokat a más szervezet által számlázott tételeket, amelyek nem minõsülnek kutatásnak. Így nem mutathatók ki itt a kutatáshoz szükséges, annak érdekében felhasználásra kerülõ termékek (anyag, gép, szerszám, szoftver) számlázott költségei, amelyeket az általános elõírások szerint kell készletre venni, illetve tárgyi eszközként vagy az immateriális javak között állományba venni. 4.2. Vállalkozásba adott kísérleti fejlesztés költségei A más szervezettel (vállalkozáson kívüli kutató-fejlesztõ intézettel, kutatóhellyel, egyetemmel, fõiskolával) kötött kísérleti fejlesztési szerzõdés alapján elvégeztetett kísérleti fejlesztés, a kísérleti fejlesztéshez igénybe vett szolgáltatás, egy-egy részterületre kiterjedõ kísérleti fejlesztés számlázott költségeit kell itt elszámolni. Nem lehet itt elszámolni azokat a más szervezet által számlázott tételeket, amelyek nem minõsülnek kísérleti fejlesztésnek. Így nem mutathatók ki itt a kísérleti fejlesztéshez szükséges, annak érdekében felhasználásra kerülõ termékek (anyag, gép, szerszám, szoftver) számlázott költségei, amelyeket az általános elõírások szerint kell készletre venni, illetve tárgyi eszközként vagy az immateriális javak között állományba venni. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

41


5. A kutatás, kísérleti fejlesztés költségeit ellentételezõ bevételek (végleges támogatások) A kutatás, a kísérleti fejlesztés költségeit ellentételezõ bevételek között csak a végleges támogatások számolhatók el. A visszafizetendõ támogatásokat nem szabad a kutatás, a kísérleti fejlesztés költségeit ellentételezõ bevételek között kimutatni, azokat csak finanszírozó forrásnak lehet tekinteni, és ezért . visszafizetésükig . a kötelezettségek között kell azokat szerepeltetni. Elõfordulhat azonban az, hogy a támogatást nyújtó elengedi követelését (meghatározott feltételek teljesítése esetén), így ez esetben nincs visszafizetési kötelezettség, az elengedett kötelezettséget végleges támogatásként kell elszámolni. A saját célra végzett kutatás, kísérleti fejlesztés egyéb bevételeként a véglegesen, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - a kutatás, a kísérleti fejlesztés költségeit ellentételezõ - támogatásokat, juttatásokat kell elszámolni a következõk szerint: a) a 9671. Költségvetésbõl kapott támogatás, juttatás számlán belül elkülönítetten kell kimutatni: - támogatás a minisztériumoktól, - juttatás a költségvetésbõl, b) 9672. Önkormányzattól kapott támogatás, juttatás számlán: - támogatás az önkormányzatoktól, c) 9673. Elkülönített alapokból kapott támogatás, juttatás számlán: - támogatás az Innovációs Alapból, - támogatás az elkülönített alapokból összegeit, ezeken belül is külön a kutatásra, külön a kísérleti fejlesztésre kapott összegeket; d) a 9674. Külföldi szervezettõl kapott támogatás, juttatás számlán belül elkülönítetten kell kimutatni: - a támogatások, - a segélyek összegeit, ezeken belül is külön a kutatásra, külön a kísérleti fejlesztésre kapott összegeket; e) a 9679. Különféle egyéb támogatás, juttatás számlán belül elkülönítetten kell kimutatni: - támogatás más vállalkozástól, - támogatás kutató-fejlesztõ intézettõl, - támogatás hitelintézettõl, - támogatás alapítványtól, közalapítványtól, - más vállalkozás által elengedett visszafizetendõ támogatás (kölcsön), - hitelintézet által elengedett visszafizetendõ K+F hitel, - egyéb támogatás, - elengedett visszafizetendõ támogatás összegeit, ezeken belül is külön a kutatásra, külön a kísérleti fejlesztésre kapott összegeket. A kutatás, a kísérleti fejlesztés költségeinek ellentételezésére kapott támogatásokat, juttatásokat akkor lehet az elõbbiekben felsorolt számlákon bevételként elszámolni, ha a támogatás pénzeszköze a vállalkozás elszámolási betétszámlájára ténylegesen megérkezett, és olyan összegben, amilyen összegben azt pénzügyileg rendezték.

42



A kutatás, a kísérleti fejlesztés költségeinek ellentételezésére kapott támogatásokat, juttatásokat akkor is el kell számolni az elõbbiekben felsorolt számlákon bevételként az aktív idõbeli elhatárolásokkal szemben, ha azok a tárgyévhez, vagy a tárgyévet megelõzõ üzleti évhez kapcsolódnak és pénzügyi rendezésük a mérlegkészítés idõpontjáig megtörtént, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a támogatást, a juttatást az adóhatóságtól a mérlegkészítés idõpontjáig jogszerûen igényelni lehetett. Amennyiben valamely meghatározott kutatási, kísérleti fejlesztési témához kapott - az elszámolási betétszámlán ténylegesen jóváírt - végleges támogatás összege meghaladja a kutatási, a kísérleti fejlesztési témával kapcsolatosan már elszámolt, szerzõdés, megállapodás szerint fedezett közvetlen, közvetett és általános költségek összegét, a különbözetet a 48. Passzív idõbeli elhatárolások számlacsoporton belül a 4812. Költségek ellentételezésére kapott támogatások elhatárolása számlával szemben idõben el kell határolni és csak akkor kell és olyan arányban a megfelelõ 9671., 9672., 9673., 9674., 9679. számlákon végleges bevételként elszámolni, amikor és amilyen mértékben a kutatás, a kísérleti fejlesztés véglegesen kapott támogatással finanszírozott költségei ténylegesen felmerültek, az adott évet terhelõ költségként, ráfordításként elszámolásra kerültek. 6. Önkéntes befizetések, adományok, segélyek elszámolása A törvény szerint az Innovációs Alap pénzügyi forrása lehet a belföldi jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek is. A gazdasági társaságok által az Innovációs Alapba teljesített önkéntes befizetéseket, adományokat, segélyeket a rendkívüli ráfordítások között kell az átutaláskor - mint véglegesen nem fejlesztési célra átadott pénzeszközt - elszámolni. Számlaösszefüggés T 8895 - K 384

Az Innovációs Alapba teljesített önkéntes befizetés (adomány, segély) elszámolása a pénzügyi rendezéskor a bankbizonylat alapján.

7. A gazdasági eredménybõl való részesedés A törvény szerint az Innovációs Alap pénzügyi forrása lehet az Innovációs Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredményekbõl való részesedés is. A törvény azonban nem adja meg azt a módszert, amellyel a gazdasági eredménybõl való részesedést összegszerûen meg lehet állapítani, továbbá nem szabályozza ezen részesedés elszámolását (például azt, hogy ezt az adózás elõtti vagy utáni eredmény terhére kell elszámolni). Mivel a mai elõírások szerint - meghatározott feltételek teljesülése mellett - az adózott eredménybõl lehet csak osztalékot, részesedést fizetni, és csak a tulajdonosoknak, az Innovációs Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredménybõl való részesedést az átutaláskor - mint véglegesen nem fejlesztési célra átadott pénzeszközt - kell elszámolni. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

43


Számlaösszefüggés T 8895 - K 384

Az Innovációs Alapba teljesített, a támogatással létrehozott gazdasági eredménybõl való részesedés átutalásának elszámolása a bankbizonylat alapján.

8. A kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei 8.1. A kutatás közvetett költségei Az alap- és alkalmazott kutatás közvetett költségeként azokat a kutatási tevékenységgel kapcsolatosan felmerült költségeket kell kimutatni, amelyek egyértelmûen a kutatási tevékenység érdekében merültek fel, azonban nem egy kutatási témát, hanem a kutatási tevékenység egészét érintik, illetve azon belül több kutatási témával kapcsolatosak, de a témák közötti megosztás megbízhatóan nem végezhetõ el, mivel nincs olyan mutató, vetítési alap, amely az egyes témák költségigényét kifejezné. Az alap- és alkalmazott kutatás közvetett költségei közé sorolandók tehát azok a tárgyévben felmerült kutatási költségek, amelyek közvetlenül témaszámra (munkaszámra) nem utalványozhatók és a témaszámra (munkaszámra) jutó értékük megfelelõ mutatók, jellemzõk hiányában nem állapítható meg és így közvetlenül nem számolható el. A kutatás közvetett költségeit a 68431. A kutatás közvetett költségei számlán indokolt gyûjteni. A 68431. Akutatás közvetett költségei számla Tartozik oldalára kell könyvelni: - a kutatással összefüggõ szervezési, szerkesztési és vizsgálati díjakat; - a kutatást végzõk közvetlenül témaszámra (munkaszámra) nem utalványozható közvetlen és közvetett költségeit (a munkabért és járulékait, hozzájárulásait), - a kutatási tevékenységhez felhasznált, közvetlenül témaszámra (munkaszámra) nem utalványozható anyagok beszerzési értékét, saját termelésû készletek közvetlen önköltségét, igénybevett belsõ és külsõ szolgáltatások közvetlen önköltségét, illetve számlázott értékét, - a kutatáshoz használt . konkrét kutatási témához nem kapcsolódó - tárgyi eszközök (a kutatás tárgyát, illetve eszközét képezõ tárgyi eszközök kivételével) értékcsökkenési leírását, bérleti díját [azon eszközök amortizációját kell itt elszámolni, amelyet témaszámra (munkaszámra) közvetlenül nem lehet kimutatni], - az immateriális javak között állományba vett szellemi termékek értékcsökkenési leírását, ha az nem minõsül közvetlen költségnek, - a kutatási tevékenység érdekében vásárolt és használt, de a kutatás közvetlen (témaszámra utalványozható) költségei között el nem számolható szabadalom, licenc, know-how vásárlás ellenértékét, a számlázott, a fizetett összegben, amennyiben azokat az immateriális javak között nem lehet állományba venni, - a kutatási tevékenység érdekében beszerzett, készített mûszaki információ költségeit.

44



A 68431. A kutatás közvetett költségei számla év végi egyenlege a kutatás tárgyévben felmerült közvetett költségeinek összegét mutatja, amelyet az év végi zárlat keretében a 853. Egyéb általános költségek számlára kell átvezetni. 8.2. A kísérleti fejlesztés közvetett költségei A kísérleti fejlesztés közvetett költségeként azokat a kísérleti fejlesztési tevékenységgel kapcsolatosan felmerült költségeket kell kimutatni, amelyek egyértelmûen a kísérleti fejlesztés érdekében merültek fel, azonban nem egy kísérleti fejlesztési témát, hanem a kísérleti fejlesztési tevékenység egészét érintik, illetve azon belül több témával kapcsolatosak, de a témák közötti megosztás megbízhatóan nem végezhetõ el, mivel nincs olyan mutató, vetítési alap, amely az egyes témák költségigényét kifejezné. A kísérleti fejlesztés közvetett költségei közé sorolandók tehát azok a tárgyévben felmerült kísérleti fejlesztési költségek, amelyek közvetlenül témaszámra (munkaszámra) nem utalványozhatók és a témaszámra (munkaszámra) jutó értékük megfelelõ mutatók, jellemzõk hiányában nem állapítható meg és így közvetlenül nem számolható el. A kísérleti fejlesztés közvetett költségeit a 68432. A kísérleti fejlesztés közvetett költségei számlán indokolt gyûjteni. A 68432. A kísérleti fejlesztés közvetett költségei számla Tartozik oldalára kell könyvelni: - a kísérleti fejlesztéssel összefüggõ szervezési, szerkesztési és vizsgálati díjakat, - a kísérleti fejlesztést végzõk közvetlenül témaszámra (munkaszámra) nem utalványozható közvetlen és közvetett költségeit (a munkabért és járulékait, hozzájárulásait), - a kísérleti fejlesztési tevékenységhez felhasznált, közvetlenül témaszámra (munkaszámra) nem utalványozható anyagok beszerzési értékét, saját termelésû készletek közvetlen önköltségét, igénybevett belsõ és külsõ szolgáltatások közvetlen önköltségét, illetve számlázott értékét, - a kísérleti fejlesztéshez használt . konkrét kutatási témához nem kapcsolódó - tárgyi eszközök (a kísérleti fejlesztés tárgyát és eszközét képezõ tárgyi eszközök kivételével) értékcsökkenési leírását, bérleti díját, - az immateriális javak között állományba vett szellemi termékek értékcsökkenési leírását, ha az nem minõsül közvetlen költségnek, - a kísérleti fejlesztési tevékenység érdekében a fejlesztésekhez (beruházásokhoz) kapcsolódó, de a kísérleti fejlesztés közvetlen (témaszámra utalványozható) költségei között el nem számolható szabadalom, licenc, know-how vásárlás ellenértékét, amennyiben azokat az immateriális javak között nem lehet állományba venni, - a nullszéria többletköltségeit, - a kísérleti félüzemek, a kísérleti építmények, a kísérleti üzemek mûködésének többletköltségeit, - a kísérleti fejlesztés érdekében beszerzett, készített mûszaki információ költségeit, - a kísérleti fejlesztés érdekében kifejtett mûszaki propaganda, az új vagy továbbfejlesztett termékek mûszaki adatait (felhasználhatóságát, teljesítményét, minõségét) ismertetõ tájékoztatók, tanácsadás költségeit, - a kísérleti fejlesztést szolgáló pályázatok, termelésszervezési megbízások díjait, költségeit, - a szabványosítás, a tipizálás, az ipari formatervezés költségeit. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

45


A 68432. Akísérleti fejlesztés közvetett költségei számla év végi egyenlege a kísérleti fejlesztés tárgyévben felmerült közvetett költségeinek összegét mutatja, amelyet az év végi zárlat keretében a 853. Egyéb általános költségek számlára kell átvezetni. 8.3. A kutatás általános költségei Az alap- és alkalmazott kutatás általános költségeit a 68433. A kutatás általános költségei számlán indokolt gyûjteni. Az alap és alkalmazott kutatás általános költségei közé tartoznak a kizárólag kutatási tevékenységgel foglalkozó, a vállalkozáson belül elkülönült szervezeti egységek (önálló kutató-fejlesztõ hely, részleg, kutató laboratórium, kutató üzem) fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos, az üzemi irányítás általános költségei között elszámolható költségek, továbbá a kutatási tevékenységet irányítók (mûszaki fejlesztési fõosztály) mûködésével, fenntartásával kapcsolatos költségek. Az elkülönült, felelõs vezetõvel rendelkezõ szervezeti egységek költségeként számolhatók el: - a dolgozók bére és annak járulékai, hozzájárulásai, a személyi jellegû egyéb kifizetések, - a mûködési költségek (nyomtatványok, irodaszerek, utazási és kiküldetési költségek, oktatás és tapasztalatcsere költségei), - a közvetlen és társüzemtõl áttételezett fenntartási és üzemeltetési költségek. A részben kutatási tevékenységgel foglalkozó vállalkozás elõbbiekben felsorolt költségei csak akkor vehetõk itt figyelembe, ha azok már a felmerüléskor egyértelmûen elkülöníthetõk. A részben kutatási, részben kísérleti fejlesztési tevékenységgel foglalkozó vállalkozásnál az elõbbiekben felsorolt költségeket megfelelõ vetítési alap (például a kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen bére) arányában kell megosztani a két tevékenység általános költsége között. A 68433. Akutatás általános költségei számla Tartozik oldalára kell könyvelni: - a kutatással foglalkozó elkülönült szervezeti egység = irányításának közvetlenül elszámolt személyi költségeit (a vezetõk, az adminisztráció, a kisegítõ személyzet munkabére, a bér járulékai, a bérhez kapcsolódó hozzájárulások, személyi jellegû egyéb kifizetések), = igazgatási költségének minõsülõ szolgáltatások (például adatfeldolgozás) számlázott és áttételezet költségeit, = üzemeltetésének és mûködésének közvetlenül elszámolt személyi és dologi költségeit, = által használt eszközök (épület, építmény, az igazgatást, az irányítást szolgáló tárgyi eszközök) értékcsökkenési leírását, fenntartásának, javításának közvetlenül elszámolt és áttételezett költségeit, ezen eszközök bérleti díját; - a kutatással foglalkozó elkülönült szervezeti egységben felmerült olyan személyi és dologi költségeket, amelyek nem tartoznak sem a kutatás közvetlen, sem a kutatás közvetett költségei közé.

46



A 68438. A kutatás általános költségei számla év végi egyenlege a kutatás tárgyévben felmerült általános költségeinek összegét mutatja, amelyet az év végi zárlat keretében a 853. Egyéb általános költségek számlára kell átvezetni. 8.4. A kísérleti fejlesztés általános költségei A kísérleti fejlesztés általános költségeit a 68434. A kísérleti fejlesztés általános költségei számlán indokolt gyûjteni. A kísérleti fejlesztés általános költségei közé tartoznak a kizárólag kísérleti fejlesztéssel foglalkozó, a vállalkozáson belül elkülönült szervezeti egységek (kutató-fejlesztõ hely, kísérleti üzem, kísérleti laboratórium stb.) fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos, az üzemi irányítás általános költségei között elszámolható költségek, továbbá a kísérleti fejlesztést irányítók (mûszaki fejlesztési fõosztály) mûködésével, fenntartásával kapcsolatos költségek. Az elkülönült, felelõs vezetõvel rendelkezõ szervezeti egységek költségeként számolhatók el: - az itt foglalkoztatott dolgozók bére és annak minden járuléka, hozzájárulása, - az itt felmerült személyi jellegû egyéb kifizetések és azok járulékai, hozzájárulásai, - a mûködési költségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, utazási és kiküldetési költségek, oktatás és tapasztalatcsere költségei), - a közvetlen és az áttételezett - társüzem által végzett - fenntartási és üzemeltetési költségek. A részben kísérleti fejlesztési tevékenységgel foglalkozó vállalkozás elõbbiekben felsorolt költségei csak akkor vehetõk itt figyelembe, ha azok már a felmerüléskor egyértelmûen elkülöníthetõk. A részben kutatással, részben kísérleti fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásnál az elõbbiekben felsorolt költségeket megfelelõ vetítési alap (például a kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen bére) arányában kell megosztani a két tevékenység általános költsége között. Szerkesztett változat (Útmutató a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap elszámolásához, befizetéséhez, a támogatások elnyeréséhez és a K+F kedvezmények igénybevételéhez, II. fejezet: dr. Nagy Gábor, pénzügyminisztériumi ny. fõosztályvezetõ, NKTH, Budapest, 2004. február)


47


Innovációs járulék bruttó összegébõl levonható K+F költségek [KTIA 4. § (3) bekezdés] A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: KTIA) 4. § (3) bekezdése tartalmazza a járulék éves bruttó összegébõl - e törvényben meghatározott körben és mértékben - levonható kötelezettségcsökkentõ tételeket, melyek a rendelkezési hely tagolásával a következõk: - a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatási-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint - a költségvetési gazdálkodási rendszerben mûködõ szervektõl megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége és = a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektõl megrendelt kutatásifejlesztési tevékenység költsége. Az utóbbi két fordulat a felsorolásból következõen önálló, vagylagos esetet határoz meg; akár költségvetési gazdálkodási rendszerben mûködõ szerv - amely nem is tartozhat a Kszt. hatálya alá -, akár közhasznúnak, kiemelkedõen közhasznúnak minõsíthetõ szervezet végzi a kutatásifejlesztési tevékenységet, a megrendelõ ezen az alapon megfelel a kedvezményre jogosultság feltételének. Például felsõoktatási intézmény mûködhet költségvetési szervként, vagy nem költségvetési szervként is, mely utóbbi - 2006. július 1-jétõl - rendelkezhet közhasznúsági besorolással. Bármely esetben olyan intézménynek minõsül, amely által végzett kutatási-fejlesztési tevékenység költségét, a megrendelõ - ha felmerül, a támogatással csökkentett mértékben - levonhatja a járulék éves bruttó összegébõl. A levonható költségeket - egyébként mind a saját forrásból kutatásifejlesztési tevékenységet végzõ, mind pedig a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében - csökkenteni kell azon államháztartási támogatás összegével, amely a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgál. A Kszt. hivatkozott jogszabályhelye tételesen megjelöli azokat a szervezet-típusokat, illetve szervezeteket, amelyek közhasznúsági jogállásukat kezdeményezhetik. Ezek a következõk: a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, b) alapítvány, c) közalapítvány, d) közhasznú társaság, e) köztestület, ha a létrehozásról szóló törvény azt lehetõvé teszi, f) országos sportági szakszövetség, g) nem költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény, h) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, i) a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács. A felsorolásban szereplõk esetében nem szükséges, hogy közhasznúsági minõsítéssel rendelkezzenek - ilyen feltételt a KTIA nem ír elõ - a tõlük megrendelt kutatás-fejlesztés adóévi számlázott értéke (a kapcsolódó támogatásra is figyelemmel) a gazdasági társaságnál kötelezettségcsökkentõ tételként érvényesíthetõ. Például egy alapítvány által megrendelésre végzett kutatási-fejlesztési tevékenység költségei attól függetlenül levonhatók, hogy az alapítvány közhasznú, kiemelkedõen közhasznú, vagy be nem sorolt szervezet.

48



Annak sincs akadálya - a KTIA rendelkezése hiányában -, hogy a kutatás-fejlesztés alvállalkozó igénybevételével, vagy a megrendelt kutatás-fejlesztés például az adott szervezet vállalkozási tevékenysége körében történjék; az alvállalkozói teljesítményt is tartalmazó, illetve mind a vállalkozási, mind az alaptevékenység körében végzett kutatás-fejlesztés költségei tekintetében alkalmazható a kötelezettségcsökkentés az innovációs járulékfizetés megállapítása során. (PM Jövedelemadók fõosztálya 14788/2006. - APEH Adójogi fõosztály 8990317267/2006.)


49


Az innovációs járulék-kötelezettséggel kapcsolatos alapvetõ jogszabályok - Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre - Az innovációs járulék alapja és mértéke - Az innovációs járulék-, valamint járulékelõleg-kötelezettség megállapítása, megfizetése és bevallása A kutatás-fejlesztés, valamint a technológiai innováció finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében a 2004. évtõl innovációs járulékot kell fizetni, amely kötelezettség részletes szabályairól a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) Rendelkezik. Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre Innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli - az Atv. 3. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglalt kivétellel - a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyû gazdasági társaságot, vagyis - a közkereseti társaságot, - a betéti társaságot, - a részvénytársaságot, - a korlátolt felelõsségû társaságot és - a közös vállalatot. A szabályozás alapján nem járulék-kötelezett: - a nem gazdasági társaság, vagyis amely gazdálkodó nem a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján létesült; így például a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az erdõbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, a fióktelep, a nonprofit szervezet; - az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény mellékletében foglaltak szerint (bevételi nyilvántartást) vezetõ betéti társaság, közkereseti társaság; - a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.) 3. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint az üzleti év elsõnapján kis- vagy mikrovállalkozásnak minõsülõ gazdasági társaság (A 2007. január 1-jei besoroláshoz az utolsó elfogadott, általános esetben a 2005. évi beszámoló adatainak figyelembevétele szükséges.); - a cégbejegyzés évében a jogelõd nélkül alapított gazdasági társaság és annak elõtársasága; - a Magyar Nemzeti Bank, az ÁPV Rt. és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

50



Az innovációs járulék alapja és mértéke Az innovációs járulék alapja azonos a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott összeggel. E szerint a járulék alapja a 2007. január 1-jétõl hatályos rendelkezés értelmében az alábbi módon számítandó: - nettó árbevétel = eladott áruk beszerzési értéke = közvetített szolgáltatások értéke = anyagköltség Adóalap (vetítési alap) Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbõl származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendõ, a vállalkozási tevékenységet terhelõ adó terheli. Az így meghatározott vetítési alap és a járulék mértékének szorzata szerinti összeg a járulék éves bruttó összege. A járulék mértéke 2006-tól 0,3 százalék. Az innovációs járulék-, valamint járulékelõleg-kötelezettség megállapítása, megfizetése és bevallása Az innovációs járulék-kötelezettség megállapításához a kötelezettnek ki kell számítania a járulék éves nettó összegét, amely a járulék éves bruttó összegének és a kötelezettségcsökkentõ tételek éves összegének a különbözete. A járulék éves nettó összegének megállapításához ajárulék éves bruttó összegébõl levonható: - a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, - a költségvetési gazdálkodási rendszerben mûködõ szervezetektõl megrendelt kutatásifejlesztési tevékenység költsége, - a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektõl megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket, - bármely elõzõ esetben - csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszerébõl nyújtott támogatás összegével. Mindig a vetítési alap szerinti adóévhez kapcsolódó tételek vonhatók le. A járulék-kötelezettséget az elõlegfizetés rendszerében kell teljesíteni; a járulékelõlegek összegét be kell vallani. Az elõlegfizetési idõszakok háromhavonkénti idõtartamot jelentenek. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

51


A járulékelõlegeket egységesen, minden adóévi negyedévet - minden harmadik hónapot - követõ hó 20. napjáig kell megfizetni. A járulékelõlegek bevallása eltérõ módon történik az üzleti évben elsõ ízben kötelezetté váló, a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett, valamint az átalakulással létrejött jogutód társaság esetében. 1. A 2007. évben elõször kötelezetté váló társaság elõleg bevallása Az üzleti évben elsõ ízben kötelezetté váló adózók esetében - ideértve az Atv. hatálya alá (ismételten) visszakerülõ adózókat is - az eljárás menete a következõ: - az üzleti év elsõ és a második negyedévére vonatkozóan a járulékelõleg a járulék várható éves nettó összegének idõarányos (1/4 - 1/4-ed) része. Az elsõ két negyedévre vonatkozó elõleg bevallási kötelezettséget az adott negyedévet követõ hó 20. napjáig (általános esetben 2007. április 20-ig és 2007. július 20-ig) a havi, illetve évközi bevallásra kötelezett adózók a 0701 számú, illetve az éves bevallásra kötelezett adózók is a 0701 számú bevallás benyújtásával teljesítik. - az üzleti év második negyedévét követõ 12 hónapos (négy negyedéves) idõszakra vonatkozóan a járulékelõleg az üzleti évet megelõzõ év adatai alapján számított járulék éves nettó összegének egynegyede. Amennyiben a megelõzõ év idõtartama 12 hónapnál rövidebb volt, úgy az elõleg megállapításához az adatokat évesíteni szükséges. Erre a négy negyedévre vonatkozóan az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (általános esetben 2007. május 31-ig) a 0749 számú bevallás benyújtásával kell az elõleg bevallást teljesíteni. 2. Folyamatosan mûködõ társaság járulék/járulékelõleg bevallása A járulékfizetési kötelezettség folyamatos fennállása esetén a járulékelõleg az adóévet megelõzõ adóév fizetendõ járulékának összege, ha az adóévet megelõzõ adóév idõtartama 12 hónap volt, illetve minden más esetben az adóévet megelõzõ adóév fizetendõ járulékának a mûködés naptári napjai alapján évesített összege. A járulékelõleg bevallását a kötelezettnek az éves járulékbevallással egyidejûleg, a 0701 számú bevallás keretében kell teljesítenie.A járulékbevallás határideje az adóévet követõ adóév 5. hónapjának utolsó napja (általános esetben 2007. május 31.). Az adózók a tényleges járulékfizetési kötelezettség és az annak teljesítésére befizetett járulékelõlegek különbözetét ezen idõpontig kötelesek megfizetni, illetve - többletfizetés esetén - ettõl a naptól jogosultak visszaigényelni. Az elõlegeket a járulékbevallás esedékességét követõ második naptári hónap elsõ napjával kezdõdõ 12 hónapos (általános esetben 2008. július 1-je és 2009. június 30-a közötti) idõszakra kell bevallani. Az éves szinten számított járulékelõleg egynegyedét a negyedévek harmadik hónapjaira vonatkozóan kell a bevallásban szerepeltetni. Nem lehet járulékelõleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre a kötelezett már vallott be járulékelõleget.

52



3. Jogutód társaság elõleg bevallása Az átalakulással létrejött jogutód társaság, amennyiben az üzleti év elsõ napján - vagyis az átalakulás napját követõ napon - járulékfizetésre kötelezett (besorolása alapján nem mikro-, vagy kisvállalkozás), köteles az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogelõd által bevallott járulékelõlegbõl számított járulékelõleget bevallani. A jogutód társaság e kötelezettségét a 06491 számú bevallás benyújtásával teljesíti. A jogelõd(ök) által bevallott járulékelõleg hiányában - ha a jogelõd nem volt elõleg fizetésére kötelezett, vagy ha az átalakulás megelõzi az elõlegbevallási kötelezettség idõpontját - a jogutódnak nincs bevallási kötelezettsége, akkor sem, ha egyébként járulékot kellene fizetnie. A kötelezettnél - az átalakulás formájától függõen - az innovációs járulékelõleg megállapítása a következõ módon történik: - Az egyik szervezeti formából másik szervezeti formába átalakuló adózónál a járulékelõleg összege azonos a jogelõd járulékelõlegével (egyezõ bevallás). - Beolvadás és összeolvadás esetén a jogutód kötelezettségéhez hozzá kell adni a jogelõdök kötelezettségeit, illetve a jogutód kötelezettsége a jogelõdök kötelezettségeinek összege (összesített bevallás). - Szétválás (különválás) esetén az adózók döntése szerinti megosztásban kell a jogutódoknak a járulékelõleg-kötelezettséget bevallaniuk (megosztott bevallás). - Kiválás esetén a kiváló társaságoknak kell a jogutódokra vonatkozó elõírásokat alkalmaznia (megosztott bevallás). Kiválásnál a továbbmûködõ társaság jogutódnak is minõsül. A járulékelõlegeket a bevallás esedékességének idõpontjától az adóévet követõhatodik hónap utolsó napjáig terjedõ idõszakra kell - a bevallott összegben - megfizetni. A megszûnõ, illetve átalakulás során megszûnõ társaságnak elõleget nem kell bevallania, de járulék bevallási kötelezettségét teljesítenie kell. E kötelezettségnek a havi, illetve évközi bevallásra kötelezett adózók a 0601 számú, illetve az éves bevallásra kötelezett adózók a 0603 számú bevallás benyújtásával tesznek eleget.


53


Függelék 1.

Innovációs és technológiai fejlesztéseket elõsegítõ jogszabályok A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról 2005. évi L. törvény A kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról 2004. évi CXXXIV. törvény A közbeszerzésekrõl 2003. évi CXXIX. törvény A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás hároméves kereteirõl 2003. évi CXVI. törvény A Magyar Tudomány Ünnepérõl 2003. évi XCIII. törvény A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról 2003. évi XC. törvény A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenõrzésének bõvítésével összefüggõ egyes törvények módosításáról 2003. évi XXIV. Törvény A formatervezési minták oltalmáról 2001. évi XLVIII. törvény A számvitelrõl 2000. évi C. törvény A szerzõi jogról 1999. évi LXXVI. törvény A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról 1998. évi XXXIV. törvény A közhasznú szervezetekrõl 1997. évi CLVI. törvény Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról 1997. évi CXXXVI. Törvény A védjegyek és földrajzi árujelzõk oltalmáról 1997. évi XI. törvény

54



A társasági adóról és az osztalékadókról 1996. évi LXXXI. törvény A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl 1996. évi XXI. törvény A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérõl 1995. évi CXIX. törvény A személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény A találmányok szabadalmi oltalmáról 1995. évi XXXIII. törvény A Magyar TudományosAkadémiáról 1994. évi XL. törvény A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl 1994. évi I. törvény A felsõoktatásról 1993. évi LXXX. törvény Az államháztartásról 1992. évi XXXVIII. törvény A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról 1990. évi XII. törvény A Polgári Törvénykönyvrõl 1959. évi IV. törvény Kormányrendeletek A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl 163/2006. (VII. 28.) A közfinanszírozású támogatásban részesülõ kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programok értékelése rendszerérõl és tartalmi követelményeirõl 198/2005. (IX. 22.) A központosított közbeszerzési rendszerrõl, valamint a központi beszerzõ szervezet feladat- és hatáskörérõl 168/2004. (V. 25) PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

55


A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésérõl és felhasználásáról 133/2004. (IV. 29) Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl 85/2004. (IV. 19) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról 255/2003. (XII. 24) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról 216/2003. (XII. 11.) a köztisztviselõk tartós külszolgálatáról 104/2003. (VII. 18.) Magyarországnak az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt elõmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjához (2002-2006), valamint az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) az Európai Kutatási Térség létrehozását elõsegítõ hatodik nukleáris kutatásról és képzési tevékenységekrõl szóló keretprogramjához (2002-2006) történõ társulásáról szóló egyetértési megállapodás kihirdetésérõl 65/2003. (V. 15.) Az Iparjogvédelmi Szakértõi Testület szervezetérõl és mûködésérõl 270/2002. (XII. 20.) A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történõ mentesítésérõl 54/2002. (III. 26.) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 4/2001. számú, a Magyar Köztársaságnak a közösségi programokban történõ részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló kerethatározata kihirdetésérõl 307/2001. (XII. 27.) A Magyar Formatervezési Tanácsról 266/2001. (XII. 21.) A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerrõl 160/2001. (IX. 12.) A doktori képzésrõl és a doktori fokozatszerzésrõl 51/2001. (IV. 3.) Az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a mûvészeti ágak felsorolásáról 169/2000. (IX. 29.)

56



A Magyar Szabadalmi Hivatalról 86/2000. (VI. 15.) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 3/99.számú Magyarországnak az Európai Unió 5. Kutatási és Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában való részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozata kihirdetésérõl 114/1999.(VII.30.) A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program mûködtetésérõl 95/1999. (VI. 23.) A technológia-átadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történõ mentesítésérõl 86/1999. (VI. 11.) Az államháztartás mûködési rendjérõl 217/1998. (XII. 30.) Az oktatási miniszter feladat- és hatáskörérõl 162/1998. (IX. 30.) A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 156/1997. (IX. 19.) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulást létesítõ Európai Megállapodáshoz kapcsolódó, Brüsszelben, 1995. július 13. napján aláírt Kiegészítõ Jegyzõkönyv kihirdetésérõl 12/1996. (I. 26.) A „Professzor Emeritus“ címmel rendelkezõk rendszeres juttatásáról 53/1995. (V. 10.) A Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkezõ személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról 4/1995. (I. 20.) Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjról 54/1994. (IV. 13.) A habilitációs eljárás általános szabályairól 176/1993. (XII. 17.) Az Országos Kiemelésû Társadalomtudományi Kutatásokról 63/1992. (IV. 4.)


57


Kormányhatározatok A kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló törvény koncepciójáról 1089/2003. (IX. 4.) A Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok kormányzati felelõseirõl és egyes feladatokról 1034/2003. (IV.24.) A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszerének megújításával kapcsolatos feladatokról 1033/2003. (IV. 18.) A Nemzeti Fejlesztési Terv elfogadásáról és a Kohéziós Alap Stratégiáról 1030/2003. (IV. 9.) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és annak tagállamai közötti, Magyarországnak, az Európai Unió 5. Kutatási és Technológiafejlesztési, valamint Demonstrációs Keretprogramjában való részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló Társulási Tanácsi határozat elfogadásáról és kihirdetésérõl 2157/1999. (VII. 8.) A technológiai fejlõdést, tudományos kutató tevékenységet szolgáló beruházási projektekkel kapcsolatos egyes kormányzati teendõkrõl 2361/1997. (XI. 12.) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl 1034/1992. (VII. 1.) OM/MKM rendeletek Szent-Györgyi Albert Ösztöndíj 10/2002. (IV. 12.) Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj 7/2001. (II. 23.) A Széchenyi István Ösztöndíj 6/2001. (II. 23.) Az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekrõl 24/1999. (VI. 25.) A Felsõoktatási és Tudományos Tanács szervezetérõl, mûködésérõl és megválasztásának rendjérõl 15/1997. (III. 12.)

58



Függelék 1I.

Joganyag Jogszabály Címe

Száma

Alkalmazott rövidítés

2003. évi XC. törvény

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról

Törvény

2000. évi C. törvény

A számvitelrõl

Sztv.

1997. évi CXLIV. törvény

A gazdasági társaságokról

Gt.

2002. évi XLIII. törvény

Az egyszerûsített vállalkozói adóról

Eva tv.

1999. évi XCV. törvény

A kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról

Kk. Tv.

1990. évi C. törvény

A helyi adókról

Hatv.

1997. évi CLVI. törvény

A közhasznú szervezetekrõl

Kszt.

2003. évi XCII. törvény

Az adózás rendjérõl

Art.

1996. évi LXXXI. törvény

A társasági adóról és az osztalékadóról

Társasági adótörvény

275/2003. (XII. 24.) kormányrendelet

A fejlesztési adókedvezményrõl

-

1995. évi CXVII. törvény

A személyi jövedelemadóról

Szja törvény

1997. évi CLVI. törvény

A közhasznú szervezetekrõl szóló

-


59


Függelék 1II.

A Kutatás és Technológiai Alapba történõ befizetés és a támogatás szabályairól tájékoztatást nyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az összes hozzá tartozó területi kamarával együtt. (A városi kamarákkal együtt összesen 23 terület kamara + a központ.) 2. Magyar Innovációs Szövetség Dr. Antos László ügyvezetõ igazgató 1036 Budapest, Lajos u. 103. tel: 453-6572; fax: 240-5625; e-mail: [email protected] 3. Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség Dr. Hajdú László fõtitkár 1054 Budapest, Szemere u. 17. tel: 311-6271; fax: 331-6120; e-mail: [email protected] 4. Magyar Jármûalkatrész-gyártók Országos Szövetsége Bogdanovits László fõtitkár 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. tel/fax: 303-9007; e-mail: [email protected] 5. Vasas Szakszervezeti Szövetség Hódi Zoltán alelnök 1086 Budapest, Magdolna u. 5/7. tel: 333-8590; fax: 210-0116; e-mail: [email protected]

60



APEH területi igazgatóságai Igazgatóság neve, címe

Telefon

APEH Észak-budapesti Igazgatósága 1138 Budapest, Madarász V. u. 30-36.

412-7000

APEH Kelet-budapesti Igazgatósága 1144 Budapest, Gvadányi út 69.

467-7100

APEH Dél-budapesti Igazgatósága 1096 Budapest, Haller u. 3-5.

299-4000

APEH Pest megyei és Fõvárosi Kiemelt Adózók Igazgatósága (speciális adózói kör) 1115 Budapest, Bartók Béla út 156.

371-8400

APEH Baranya Megyei Igazgatósága 7621 Pécs, Rákóczi út 52-56.

72/533-500

APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 6000 Kecskemét, Kurucz krt. 16/c.

76/512-600

APEH Békés Megyei Igazgatósága 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 1.

66/444-144

APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága 3530 Miskolc, Kandida u. 12-14.

46/514-200

APEH Csongrád Megyei Igazgatósága 6721 Szeged, Bocskai u. 14.

62/567-500

APEH Fejér Megyei Igazgatósága 8000 Székesfehérvár, dr. Koch László u. 4/a.

22/518-500

APEH Gyõr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága 9022 Gyõr, Liszt Ferenc u. 15.

96/509-400

APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága 4024 Debrecen, Piac út 42-48.

52/507-300

APEH Heves Megyei Igazgatósága 3300 Eger, Eszterházy tér 3-4.

36/522-600

APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága 5000 Szolnok, József Attila út 22-24.

56/503-333


61


Igazgatóság neve, címe

Telefon

APEH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága 2800 Tatabánya, Komáromi u. 42.

34/519-800

APEH Nógrád Megyei Igazgatósága 3100 Salgótarján, Kassai sor 10.

32/522-700

APEH Pest Megyei Igazgatósága 1139 Budapest, Váci út 48/c-d.

412-5400

APEH Somogy Megyei Igazgatósága 7400 Kaposvár, Béke u. 28.

82/508-500

APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága 6000 Kecskemét, Kurucz krt. 16/c.

42/503-200

APEH Tolna Megyei Igazgatósága 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 33.

74/501-400

APEH Vas Megyei Igazgatósága 9700 Szombathely, Petõfi Sándor u. 22.

94/519-700

APEH Veszprém Megyei Igazgatósága 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 22-24.

88/577-300

APEH Zala Megyei Igazgatósága 8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 2.

92/505-600

Az adózással kapcsolatos írásbeli kérdéssel az APEH területileg illetékes igazgatóságának Tájékoztatási és Koordinációs Fõosztályához/Osztályához lehet fordulni. Az internetes ügyfélszolgálat e-mail címe: [email protected].

62



Tartalomjegyzék Elõszó.......................................................................................................................................3 Némethné Ihász Ildikó: Az innovációs K+F tevékenység pénzügyi elszámolásának lehetõségei KKV-k részére.......................................................................................................5 Dr. Miglécz Erzsébet: Közbeszerzés a pályázatok lebonyolításában ...................................15 Az innovációs járulékról .......................................................................................................22 Innovációs járulékfizetéssel kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdések és válaszok. .......29 Az nnovációs járulék befizetésének elszámolása. .................................................................32 Innovációs járulék bruttó összegébõl levonható K+F költségek. ..........................................48 Az nnovációs járulék-kötelezettséggel kapcsolatos alapvetõ jogszabályok. .........................50 Függelék 1.: Innovációs és technológiai fejlesztéseket elõsegítõ jogszabályok....................54 Függelék 2.: Joganyag ...........................................................................................................59 Függelék 3.: A Kutatás és Technológiai Alapba történõ befizetés és a támogatás szabályairól tájékoztatást nyújtó szervezetek ........................................................................60 Tartalomjegyzék.....................................................................................................................63


63


64


Innovációs K+F tevékenység pénzügyi elszámolását segítõ tanácsadó kisokos

Recommend Documents