INNOVÁCIÓS H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 10. SZÁM INNOVÁCIÓS HÍRLEVÉL. I. évfolyam 10. szám OKTÓBER. KUTATÁS és FEJLESZTÉS

KUTATÁS és FEJLESZTÉS

INNOVÁCIÓS HÍRLEVÉL

I. ÉVFOLYAM 10. SZÁM

INNOVÁCIÓS HÍRLEVÉL I. évfolyam 10. szám 2017. OKTÓBER

1



INNOVA hírek: 15th The European Week of Regions and Cities (EWRC) 2017 . ...............................................3

T

Kutatási és innovációs kiválósági központot adtak át a

győri

Széchenyi

István

Egyetemen………...……………………………………………………....4

A

Asztmásokon segít a magyar diákok telefonos alkalmazása ....................................................................6 Tíz másodperc alatt mutatja ki a rákos szövetet egy

R

új “toll” ............................................................................7 Kétmilliárd

forintból

modern

implantátumok

fejlesztését kezdte el egy konzorcium ......................8

T

Univerzális: már portrét is rajzol a Universal Robots új robotja. ............................................................... 10

A

Az

MKB által mentorált

startupokat díjaztak

külföldön ................................................................ 12 Három magyar fiatal a szeptemberi EU Fiatal

L

Tudósok Versenyén ................................................ 13

O M 2



INNOVA HÍREK: 15TH THE EUROPEAN WEEK OF REGIONS AND CITIES (EWRC) 2017 A régiók és városok európai hete (korábban OPEN DAYS) egy évente megrendezett négynapos, brüsszeli központú rendezvény, amelynek során a régiós és városi közigazgatásban dolgozó tisztviselők, valamint szakértők, oktatók és kutatók oszthatják meg egymással a regionális és városfejlesztés területén kialakult bevált módszereiket és ismereteiket. A rendezvény emellett az EU kohéziós politikájának fejlesztésével kapcsolatos politikai kommunikáció elismert fóruma is, amely ráirányítja a döntéshozók figyelmét arra, hogy az uniós döntéshozásban a régiók és városok szempontjait is figyelembe kell venni. A régiók és városok európai hete a legnagyobb ilyen jellegű európai nyilvános rendezvény. A rendezvény során mintegy 6000 résztvevő és 600 felszólaló gyűlt össze Brüsszelben Európa minden részéből, sőt még Európán kívülről is, hogy részt vegyen a regionális és helyi fejlesztéshez kapcsolódó mintegy 100 workshopon, a vitákon és hálózatépítő programokon, illetve különböző kiállításokat tekintsen meg. Ügynökségünk a regionális partnerségek által szervezett workshopon vett részt, mely Szász-Anhalt régió Európai Uniós képviseletének vezetésével került megrendezésre Október 10-én. A Workshop témája ez évben „A tudásátadás erősítése a regionális innovációs rendszerek eredményeinek elérése érdekében” témakörhöz tartozott. A rendezvényen a regionális innovációs stratégiák végrehajtásának egyszerűsítése érdekében szó volt, a sikeres megvalósításhoz kapcsolódó fontos lépésekről, regionális bevált gyakorlatokról és innovatív módszerekről egyaránt. Az eseményen az INNOVA is lehetőséget kapott, hogy 3



bemutassa saját jó gyakorlatát, mely az Ügynökség hídképző szerepére helyezte a hangsúlyt. Az INNOVA, az Innovációs Voucher pályázatok beadásában betöltött aktív közreműködése által, a térség innovációs és kutatás-fejlesztési folyamatainak összehangolásával erősíti a kapcsolatot a vállalkozások és a kutatóhelyek között, ezáltal is hozzájárulva az ötletek sikeres piacra viteléhez és a térség gazdasági fejlődéséhez.

KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KIVÁLÓSÁGI KÖZPONTOT ADTAK ÁT A GYŐRI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN Kutatási és innovációs kiválósági központot adtak át pénteken a győri Széchenyi István Egyetemen, ahol elsősorban az ipari digitalizáció és a robotika területén működhetnek együtt a hazai vállalatok, vállalkozások a Magyar Tudományos Akadémiával, az egyetem oktatóival és hallgatóival, terveik, elképzeléseik kutatásában és megvalósításában. A központ a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA Sztaki) vezetésével, hét év alatt megvalósuló kiberfizikai termelési rendszerek európai tudásközpontjának megalapításához kapcsolódóan jött létre. A projektre csaknem 1,8 milliárd forint támogatást kapott az MTA a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból – hangzott el a projektet bemutató sajtótájékoztatón pénteken a győri egyetemen. A központ egyik célja, hogy az ipar digitalizációjához kapcsolódó kutatási és fejlesztési irányokkal összhangban erőforrás-hatékony termeléstervezési és irányítási rendszert fejlesszenek, minta smart termelési és logisztikai rendszert valósítsanak meg, kooperatív és adaptív termelési és logisztikai hálózatok új modelljeit és működtető rendszerüket fejlesszék ki, kialakítsák az energia-hatékony és 4



fenntartható gyártás koncepcióját, valamint bevezessék a felhő alapú termelésinformatikai szolgáltatásokat. A megoldások fokozhatják a hazai vállalkozások versenyképességét. Másik célja, hogy az eredmények megjelenjenek az egyetemi oktatásban és megszólítsák a fiatal tehetségeket is. Váncza József projektvezető kiemelte, hogy egy nyílt laborkonstrukcióban gondolkodnak, azaz a kialakított rendszerrel, akadémiai-ipari együttműködések keretében kísérletezési, tesztelési és demonstrációs környezetet biztosítanak a magyar, ezen belül is hangsúlyosan a Győr környéki ipari vállalatoknak, kis- és közepes vállalkozásoknak. Jelenleg már több ipari céggel dolgoznak együtt konkrét esettanulmányok kidolgozásában. A győri központ tevékenysége szorosan kapcsolódik az MTA Sztaki vezette Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform munkájához is, amely szerepet vállal a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve a hazai Ipar 4.0 stratégia kidolgozásában. Az átadón a nemzeti színű szalagot jelképesen egy robot vágta át.

5



ASZTMÁSOKON SEGÍT A MAGYAR DIÁKOK TELEFONOS ALKALMAZÁSA Asztmásokon segít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Kara diákjainak Pulmoment nevű telefonos alkalmazása, mely egyedüli magyarként száll versenybe a University Startup World Cupon.

Az innovatív alkalmazást az ELTE Informatikai Karán tanuló Eke Dániel, Bernáth Levente és Szücs András fejlesztette. Ez az első olyan magyar applikáció, ami közvetlenül kapcsolja össze az asztmás betegeket a saját orvosával. A program a rendszeres, kötelező viziteket gyorsítja fel úgy, hogy a rutinkérdéseket már a vizit előtti időszakban felteszi, a páciensek néhány gombnyomással megválaszolhatják – ismertette a részleteket a közlemény. Ezzel a több órás rendelői várakozást a töredékére csökken, és az orvosok is folyamatos képet kapnak a betegek állapotának változásáról. A fejlesztés, amely az ELTE Innovatív Hallgatói Ötletpályázatán 2016-ban első helyezést ért el, számos más hazai és nemzetközi versenyen szerepelt eredményesen.

6



A hallgatók 2016-ban kezdték el a tervezést akkor még Symbimed néven, majd könnyebben érthető és a fejlesztéshez jobban kötődő Pulmomentre keresztelték az alkalmazást. A 25 ezer dollár (6,5 millió forint) összdíjazású versenyen a selejtezők után a döntőbe jutott csapatok három körből álló előadássorozatban győzhetik meg a zsűri tagjait és a befektetőket ötletük megvalósíthatóságáról és piacképességéről. A versenyt 2017. szeptember 18. és 22. között rendezik Koppenhágában – olvasható a közleményben. Forrás:www.innoportal.hu

TÍZ MÁSODPERC ALATT MUTATJA KI A RÁKOS SZÖVETET EGY ÚJ “TOLL” Tíz másodperc alatt azonosítja a rákos szövetet egy toll formájú kézi műszer, amelyet a Texasi Egyetem tudósai fejlesztettek ki – tudósított a BBC.

A kutatók szerint a műszer “gyorsabbá, biztonságosabbá és pontosabbá” teheti a daganat eltávolítását. Azt remélik, használatával elkerülhető, hogy a beteg szövet maradványai a szervezetben maradjanak – írták a Science Traslational Medicine című szaklapban. A tesztek szerint a toll az esetek 96 százalékában pontosan diagnosztizált.

7



A MasSpec Pen nevű eszköz a rákos sejtekre jellemző anyagcsere felismerésével működik: szaporodási és növekedési ütemük miatt kémiájuk nagyon eltér az egészséges szövetek anyagcseréjétől. A tollat a rákgyanús területhez érintik, ott apró vízcseppet bocsát ki. Az élő sejtek vegyi anyagai a vízbe jutnak, ezt a toll visszaszívja, hogy analizálják. A tollat ezután egy tömegspektrométerbe helyezik, amely több ezer vegyi anyag tömegét képes megmérni minden másodpercben. Az eredmény – a “kémiai ujjlenyomat” – alapján az orvosok eldönthetik, egészséges vagy rákos szövetet vizsgálnak. A kutatók 253 mintán tesztelték a tollat. Azt tervezik, hogy a tesztek folytatásával tovább finomítanak rajta, mielőtt jövőre műtétek közben is kipróbálják. A daganateltávolító műtétek pontosságát korábban is igyekeztek fokozni: az Imperial College Londontudósai olyan kést fejlesztettek, amelyik érzékeli, “kiszagolja”, hogy rákos daganatot távolít-e el. A Harvard egy kutatócsoportja lézerrel vizsgálja, milyen kiterjedésű agydaganatot kell eltávolítani. Forrás:www.innoportal.hu

KÉTMILLIÁRD FORINTBÓL MODERN IMPLANTÁTUMOK FEJLESZTÉSÉT KEZDTE EL EGY KONZORCIUM Csont- és ízületpótló implantátumok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik a következő négy évben két társaság, valamint a Debreceni és a Nyíregyházi Egyetem alkotta konzorcium, amely a kétmilliárd forint összköltségvetésű projekthez jelentős hazai és európai uniós forrást nyert el – közölte a Nyíregyházi Egyetem. A digitális gyártást támogató eszközökkel és szolgáltatásokkal, a prototípus gyártással és 3D nyomtatással, valamint a térinformatikai rendszerintegrációval foglalkozó Varinex Informatikai Zrt. által vezetett konzorciumban a két egyetem mellett a kecskeméti Kereken-Pálya Kft. vesz részt. A program során az úgynevezett Additive Manufacturing (AM) technológiával olyan implantátumok előállítása a cél, 8



melyek az emberi szervezet számára magasabb fokú kompatibilitást jelent gyorsabb gyógyulás és jelentősen hosszabb idejű használhatóság mellett. Közleményük szerint a csont- és ízületpótló implantátumok alkalmazása területén szeretnének a szakemberek az AM technológiák lehetőségeit többek között képfeldolgozási algoritmusokkal és állatkísérletekkel vizsgálni, illetve gyakorló sebészekkel közösen kidolgozni olyan módszert, ami minden csontés ízületi implantátummal foglalkozó szervezet számára elérhető és használható lehet. A pályázat által támogatott kutatás négy éve során lehetőség adódik olyan anyagszerkezet kifejlesztésére, amelyek a jelenleginél magasabb szinten biztosítja a fémből készült csont- és ízületpótló implantátumokkal szemben jelentkező igényeket. A projektben tervezett állatkísérletek és képfeldolgozási technológiák alkalmazásával a kutatók célja a titán alapú fémimplantátumok olyan struktúrájának megalkotása, amely minden eddig ismert megoldásnál jobban biztosítja az osteointegrációt, azaz a csonthoz történő kapcsolódást. Az anyagfejlesztési irányvonalat a két egyetem egymással együttműködve alapozza meg. A kétmilliárd forint értékű programból 1,67 milliárd forint a támogatás, amelyet a konzorcium a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) pályázati kiírásán nyert el. Forrás:www.innoportal.hu

9



UNIVERZÁLIS: MÁR PORTRÉT IS RAJZOL A UNIVERSAL ROBOTS ÚJ ROBOTJA Áthelyez, összeszerel, tesztel és csavaroz, de újabban már a művészi oldalát is megmutatja. Nem egy ezermester kollégáról van szó, hanem egy együttműködő, más szóval kollaboratív robotról. A piacvezető dán robotgyártó vállalat, a Universal Robots újabb és újabb területeit fedezi fel a robotok alkalmazásának, amelyek teljes biztonságban dolgoznak az emberek mellett.

“Egy robot, végtelen lehetőség”, vallják a Universal Robotsnál, és az igazsághoz nem is lehetnének közelebb. Az általuk kifejlesztett kobotoknak (kollaboratív robotok) több mint 150 féle különböző alkalmazhatósága van, a lehetőségeknek csak a kreativitás szabhat határt. Segítségükkel olyan, automatizálható feladatok elvégzése alól mentesülnek az alkalmazottak, mint például az összeszerelés, csomagolás vagy hegesztés. Nemrégiben azonban az is bebizonyosodott, hogy a robotok a kreatív, alkotói feladatokban is élen járnak. Hogyan lehetséges ez? Az idei, Texasban megrendezett SXSW fesztiválon egy UR10 kobotot demonstráltak, amely megmutatta a kreatív képességeit. A bemutatót a Deeplocal innovációs stúdió fejlesztette ki azért, hogy segítsen elindítani a National Geographics új “Genius” sorozatát, amely Albert Einstein életén alapul. A résztvevőket arra kérték, hogy tweeteljenek egy fotót magukról 10



egy UR10 eszközre, amelyet egy digitális tábla előtt állítottak fel. Ezt követően Einstein saját kézírásával a kobot elkezdte felrajzolni a tudós egyenleteit a táblán, látszólag véletlenszerű pontokon. Csak az, aki hátrébb lépett a táblától láthatta, hogy azon a fényképet küldő személy portréja rajzolódik ki, mindössze az egyenletekből. Az új lehetőségek felfedezéséhez nem kell azonban a tengerentúlra utaznunk. A Freibergi Bányászati és Technológiai Egyetem kutatói jelenleg két izgalmas projekten dolgoznak, amelyek célja, hogy új módszereket találjanak arra vonatkozóan, hogyan lehetne könnyebbé tenni a kobotokkal dolgozó emberek életét. Az első projekt során azt tesztelik, hogy a kobotok hogyan tudnak az emberektől tanulni mindössze úgy, hogy megfigyelik a tevékenységüket. Az egyetem egyik robot kutatója arra volt kíváncsi, vajon megtaníthatja-e a náluk használatban lévő UR5 robotot legózni. Ehhez a robotot egy háromujjú fogó szerkezettel és tizenkét kamerával szerelték fel. A tudósok külön érzékelőket hordtak a karjukon és a kezükön azért, hogy az UR5 képes legyen minden mozdulatukat figyelni, és azokat pontosan úgy megtanulni, mint egy gyermek. A másik projekt esetében már veszélyesebb vizekre eveztek a kutatók. Ennek során azt vizsgálják, hogy milyen módokon tudnák segíteni a robotok a veszélyes munkakörnyezetben dolgozókat a föld alatti bányászat során. Hazánkban talán nem szükséges bemutatni azt, hogy a bányászat mindig is nagyon kockázatos munka volt, és a földalatti munka nehéz: a légkör forró, nedves és oxigénhiányos. Az olyan állandó veszélyek, mint egy-egy alagút összeomlása vagy a robbantások, valóságos fenyegetést jelentenek a munkavállalók számára. A német matematikus és mérnök, Julius Weisbach után elnevezett Julius robot egyelőre asszisztensként segíti a dolgozókat a felmérési feladatokban. A robot egy embert kísér, helyette hordozza a nehéz felszerelést, és szenzoros adatokat gyűjt kézi mérőeszközökkel. Egy másik, tervezett terület, amely során a robotok segítséget nyújthatnak majd a jövőben, az olyan területek feltárása, amelyek nem biztonságosak az ember számára. Forrás: www.innoportal.hu

11



AZ MKB ÁLTAL MENTORÁLT STARTUPOKAT DÍJAZTAK KÜLFÖLDÖN A közlemény szerint a Blueopes kapta a Central European Startup Awards (CESA) legjobb fintech, azaz pénzügyi technológiai startup díját Magyarországon. Ennek a versenynek a régiós vetélkedője novemberben lesz. A Family Finances pedig a “Startup Campus Singapore” elnevezésű pitchverseny (ahol az ötletet kell ismertetni) győztese lett. Az MKB Bank FinTech programja 2016-ban indult, ebben a pénzintézet a jövő digitális bankolását meghatározó, legígéretesebb magyar startupokat támogatja. A tavalyi programra csaknem hatvan ígéretes ötlettel, megoldással pályáztak a startupok, ezek közül választottak ki hat jelentkezőt, köztük a két most díjazottat is. Idén március óta az MKB különleges szakmai-fejlesztési programot működtet, amelynek keretében vállalkozásonként akár 30 millió forint pénzbeli támogatást ad a kiválasztott startupoknak. A Family Finances családi pénzügyi applikációt és virtuális pénztárcát fejleszt, melyet kifejezetten gyerekek számára készítettek, a zsebpénz okos felhasználásához. A három frissdiplomás által alapított Family Finances tavaly az MKB versenye alkalmából állt össze az inkubációs programba kerülés érdekében. Az ötlettel rendelkező csapat az inkubációs program végére egy félkész termékkel, partnertárgyalásokkal rendelkező céggé fejlődött és készülnek a piacra lépésre. A Blueopes automatizált vagyonkezelési platformja bankok és befektetési szolgáltatók részére készült. A startupot befektetési szakemberek, matematikusok és fejlesztők alapították. Az MKB Bank folytatja az együttműködést a fintech startupokkal – vélekedett a közlemény szerint Pereczes János, az MKB Fintechlab vezetője, aki arra is kitért, hogy októberben közép-kelet európai szakmai körútra indulnak annak céljából, hogy felkutassák a legígéretesebb startupokat. A Fintechlab kisebbségi tulajdonossá válhat az inkubációs programban résztvevő cégekben – közölte az MTI érdeklődésére az MKB Bank.

12



HÁROM MAGYAR FIATAL A SZEPTEMBERI EU FIATAL TUDÓSOK VERSENYÉN A szeptemberi EU Fiatal Tudósok Versenyének döntőjén három magyar fiatal képviselte hazánkat Tallinnban. A több mint 45000 eurós összdíjazású, háromnapos versenyen Kocsis Ábel, Molnár Áron és Puskás Dávid 38 országból érkező több, mint száz másik tehetséges versenyzővel mérte össze tudását. Az EU Fiatal Tudósok Versenye az Európai Bizottság kezdeményezése, melynek célja, hogy a 15-20 év közötti fiatalok figyelmét a természettudomány és technológia területére irányítsa és elősegítse az együttműködést közöttük. Az első versenyt 1989-ben, Brüsszelben rendezték meg. Az értékes különdíjakon kívül minden évben három 1., három 2., és három 3. díjat osztanak ki, melyek 7000, 5000, illetve 3500 eurós pénzjutalommal járnak. Az elért díjak, ill. különdíjak összesítése alapján Magyarország az EU Fiatal Tudósok Versenyén, a résztvevő európai országok „éremtáblázatán” a 4-5. helyet foglalja el. Az európai döntőbe, három értékelő fázist követően 38 európai országból kb. 100 fiatalt jut be, akik mintegy 25000 fiatal tudósjelölt közül kerülnek ki. Az EUdöntőnek minden évben Európa valamelyik nagyvárosa ad helyszínt, 2003-ban pl. Budapest volt a találkozó színhelye. Az EU Fiatal Tudósok Versenyének 2017. évi döntőjét 2017. szeptember 22. és 27. között Tallinnban rendezik meg. A kiválasztott mintegy 100 pályázó között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által megrendezett 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője, összesen három fő képviseli. Kocsis Ábel (a Soproni Széchenyi István Gimnázium végzett diákja, jelenleg a BME hallgatója) a „Mennyire vagyunk tartósak? (Gerincgörbületek kirajzolása 13



Tolival)” nevű gerincvizsgáló eszközzel, Molnár Áron (a Székesfehérvári SzC Széchenyi István Műszaki Szakgimnázium végzett diákja, jelenleg szintén a BME hallgatója) az „Új típusú ferrofluidos dőlésérzékelő szenzor” c. projekttel, Puskás Dávid (a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja) pedig a „3D nyomtatott Holdbázis” c. munkájával méri össze tudását a többi résztvevővel. A Magyar Innovációs Szövetség konzultációkkal is segíti a fiatalok felkészülését a kiutazás előtt. A magyar delegációt Ivánka Gábor, a hazai verseny zsűritagja vezeti. A fiatalok a háromnapos döntőn az általuk berendezett standnál találkoznak a bírálóbizottság tagjaival. A végleges sorrendet a 19 tagú nemzetközi zsűri, a személyes interjúk alapján határozza meg. Forrás:www.innoportal.hu

14

INNOVÁCIÓS H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 10. SZÁM INNOVÁCIÓS HÍRLEVÉL. I. évfolyam 10. szám OKTÓBER. KUTATÁS és FEJLESZTÉS

Recommend Documents