napi innováció WWW.NAPI.HU
2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ, XVIII. ÉVFOLYAM 145. (4723.) SZÁM
NAPI INNOVÁCIÓ I
NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ
SZERKESZTI: DOMOKOS LÁSZLÓ (
[email protected]), F. SZABÓ EMESE (
[email protected])
MAGYAR GYÁRTÓVAL TÁRGYAL AZ ÜVEGBETON FELTALÁLÓJA
III
IDÉN IS EGYÜTTMŰKÖDÉSRE ÖSZTÖNÖZ PÁLYÁZATÁVAL AZ NKTH
VIII
Losonczi Áron azon fáradozik, hogy töredékére csökkentse a gyártás költségeit
A
Barkó József szerint a vállalkozókat meg kell tanítani az összefogásra az innovációs projekteknél is
KIADVÁNY TÁMOGATÓI:
A FELELŐTLENSÉG A SZELLEMI TULAJDONJOG FŐ ELLENSÉGE
Sok múlik egy találmány bejelentési idején
Ha egy megoldás létrehozása a technika adott szintje mellett a „levegőben lóg”, azaz várható, hogy a hasonló megoldásokat mások feltalálják, minél korábban érdemes a szabadalmi bejelentést megtenni. Ha azonban a találmány nagyon egyedi, és nem várható, hogy erre más rájön, nem jár nagy kockázattal, ha a bejelentés időpontjával várunk, ameddig a piacra vitel vagy a marketing kezdeti időpontja már előre látható.
KEVESEBB A KÉM, MINT A HANYAG ALKALMAZOTT ▶ A gyakorlatban alig fordul elő a krimikben sokszor látott,
A helyzet rossz felismerése nagyon sok kárt okozhat, különösen ha olyan termék védelméről van szó, amelynek szerkezete, kialakítása az értékesítés után könnyen megismerhető vagy visszafejthető – mondta lapunknak Lantos Mihály magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi Iroda ügyvezető igazgatója. A gyakorlat azt mutatja, hogy napjainkban a körültekintő vállalati magatartás a krimikben látott ipari kémkedés elleni óvintézkedések helyett sokkal inkább a szellemi tulajdonjog oltalma érdekében tett megfelelő lépéseket, illetve a vállalati titkok védelmét szolgáló adminisztratív intézkedéseket jelenti. Az innovációba fektetett erőforrások megtérülésének kulcsa a szellemi tulajdonra irányuló megfelelő oltalom biztosítása. Kellő iparjogvédelmi ismeretek vagy tapasztalatok híján a feltalálók, kutatóhelyek sokszor nem ismerik fel, hogy védelemre érdemes megoldást dolgoztak ki és a szellemi tulajdonjog védelmét biztosító eszközök útvesztőjében bolyongva sokszor már nincs lehetőségük az oltalom megszerzésére. Lantos a szabadalmi oltalom (használati mintaoltalom) megszerzését tartja a legfontosabb lépésnek, amelynek azonban meg kell előznie a találmányt megalapozó műszaki megoldás nyilvánosságra jutását. A szabadalmi bejelentést még azelőtt meg kell tenni, mielőtt a találmány tárgyát értékesítik vagy megkezdik az értékesítés előkészítését, reklámozását. Ha ez a veszély nem fenyeget, és a publikáció visszatartható, illetve a megoldás kifejlesztéséhez hosszú időre van szükség vagy a fi nanszírozási nehézségek miatt a mintadarabok elkészítése, a szükséges próbák még várhatóan hosszú időt vesznek igénybe, akkor a bejelentés időpontjával bizonyos kockázat mellett manőverezni lehet. A korai bejelentés előnye, hogy így az innovátor előnybe kerül azokkal szemben, akik tőle függetlenül ugyanezt a megoldást később jelentik be. A kockázat azonban kétirányú, figyelmeztet az ügyvivő: ha a találmány a fejlesztés során lényegesen változik, esetleg az eredeti elképzeléshez képest olyan részei válnak fontossá, melyeket az eredeti bejelentésben nem ismertettünk, az eltérő új megoldásrészekre csak külön új szabadalmi bejelentésben szerezhetünk oltalmat. A második kockázati elem a pénzügyi források hiánya. Külföldön a magyar bejelentéstől számított egy éven belül lehet szabadalmi bejelentést tenni, és egy túl korai hazai bejelentés
KATONA VANDA
ipari kémkedéssel kapcsolatos probléma mondja a szakember. Lantos Mihály magyar és európai szabadalmi ügyvivő szerint ennél sokkal jellemzőbb, hogy egy-egy dolgozó tudatosan vagy gondatlanságból nyilvánosságra hoz olyan megoldásokat, melyeket először védeni lett volna érdemes, és ennek sokszor – a hibás szerződés miatt – semmilyen következménye nincs. A jogszabályok megfelelő kereteket adnak a védelemhez, de ezek önmagukban semmit sem érnek: a vállalatoknak a szolgálati vagy üzleti titkot képező technológiákat, iratokat, ismereteket és adott esetben berendezéseket, szerszámokat ebben a minőségükben azonosítaniuk kell, és létre kell hozni a védelemhez szükséges adminisztrációs rendet. Belső szabályzataikban pontosan meg kell jelölni a titkok betartásáért felelős személyeket, a dolgozókat pedig munkaszerződésükben és szükség esetén egyéb megállapodásokban kötelezni kell a rájuk vonatkozó titoktartási szabályok betartására.
A NAPTEJEK ÖSSZETEVŐIT NEM VÁLTOZTATJÁK
Gyorsan igazodnak a kozmetikai cégek az UV-riasztáshoz
▶ A mind gyakoribbá váló UV-riasztások folyamatos és gyors fejlesztésre késztetik a kozmetikai cégeket. A naptejek és napolajok gyártóinak nem okoz jelentős költségnövekedést az innováció, hiszen nem új terméket kell előállítani, „csupán” egy összetevő koncentrációját szükséges növelni.
A nap káros sugarai elleni védekezés évről évre egyre nagyobb kihívások elé állítja a kozmetikai cégeket. A gyártóknak ugyanakkor kapóra is jönnek a mind gyakoribb UV-riasztások és az azt kísérő híradások. A fokozott óvintézkedésekre intő fi gyelmeztetések nyomán
a napozni vágyók egyre magasabb faktorszámú készítményeket keresnek. A vevők azonban tévesen hiszik azt, hogy minél magasabb a faktorszáma az adott naptejnek, annál merészebben lehet barnulni. Folytatás a VI. oldalon
nyomán a széles körű nemzetközi oltalom megszerzéséhez sokszor nincs kellő fedezet. Jó tudni, hogy a nemrég kiírt Innocsekk pályázat a jogvédelemmel kapcsolatos legtöbb munkanem támogatására lehetőséget nyújt – mondja az ügyvivő. Miután az innovációs folyamat mindig adott mértékű bizonytalansággal jár, a helyes politika abban áll, hogy az új megoldásokat azok műszaki letisztulása időszakában mind bejelentik szabadalmaztatásra, de évről évre felülvizsgálják, hogy a megoldás képvisel-e még számukra értéket, és ha nem, akkor a bejelentéseket vagy jogokat ejtik. Ilyen gyakorlatot folytatnak a külföldi nagyvállalatok is. Lantos szerint a legnagyobb hiba az oltalom megszerzésének elmulasztása mellett az oltalom földrajzi terjedelmének megválasztásában elkövetett tévedés, ami általában csak akkor tűnik ki, ha a termék vagy eljárás sikeres, ám oltalom hiányában nincs lehetőség megakadályozni, hogy a versenytársak hasonló termékekkel lépjenek a piacra. Miután a szabadalmi oltalom az adott országok területén a gyártásra és értékesítésre kizárólagos jogot ad, ennek hiányában megoldásunkat bárki használhatja. TŐSÉR JÚLIA
MÁR NEM CSAK ÁLOM A SZÍNES ASZFALT
A zöld út tízszeres áron érhető el
▶ A Colas Hungária-csoport két
hazai tagja, az egri és a debreceni útépítő társaság foglalkozik a színes aszfalt-kötőanyagok – a növényi alapú végécol és a szintetikus bituclair – előállításával. A különleges kötőanyagokat szülőhazájukban elsősorban olyan helyeken használják, ahol a környezetvédelem különösen fontos szempont, csakhogy előállításuk költsége a bitumenének a tízszerese is lehet.
Európa egyik vezető út- és mélyépítő vállalata, a francia székhelyű Colas Párizs közelében fekvő egyetemi laboratóriumában dolgozták ki a végécol és a bituclair kötőanyagokat. Magyarországon a Colascsoport két tagja, az Egút Zrt. és a Debmut Zrt. dolgozik az új technológiákkal. A magyar vállalatok mérnökei elsősorban a színes aszfaltok esztétikai értékét hangsúlyozzák, bár a francia honlapokon elérhető információk szerint az új technológia legfontosabb tulajdonsága nem az aszfalt színezhetősége, hanem a fenntartható és környezetbarát technológia. A növényi
alapú végécol és a szintetikus bituclair kőolajszármazékoktól mentes, szintetikus kötőanyag, a kőolajlepárlás maradékából gyártott bitument helyettesítheti útépítéseknél. Fizikai és közlekedésbiztonsági tulajdonságaik a bitumenével szinte teljesen azonosak, azzal a kivétellel, hogy a végécolaszfalt ellenáll a szerves oldószereknek – mint például a kiömlő benzin vagy gázolaj. Mindkét anyag világos színű és áttetsző, a hagyományos aszfalthoz felhasznált ásványi anyagok – például gránit vagy dolomit zúzott kő – rögzítésére Folytatás a III. oldalon alkalmas.
II NAPI INNOVÁCIÓ
NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ
Biotechnológiában utazik a Richter
A Richter Gedeon Nyrt. a napokban jelentette be, hogy több mint 15 milliárd forintos beruházás keretében megépíti a kelet-közép-európai régióban egyedülálló, biotechnológiai úton előállított gyógyszeripari termékek fejlesztésére és gyártására szolgáló üzemét Debrecenben. A Richter még 2007-ben hozta meg azt a stratégiai döntést, amely szerint belép a biotechnológia területére biotechnolóBeruházás giai kutatási-fejlesztési (k+f) és gyártókapacitás létrehozásával. Ebbe a keretbe illeszkedik debreceni üzeme is, amelynek célja egy olyan komplex és versenyképes biotechnológiai termékvonal létrehozása, melynek segítségével csúcstechnológiát képvimilliárd forint selő készítményekkel bővítheti értékben magyarországi és nemzetközi termékportfólióját. A beruházás emellett a biotechnológia mint magas szellemi hozzáadott értéket képviselő iparág magyarországi meghonosítását, ezáltal az ország, illetve az észak-alföldi régió versenyképességének növelését is szolgálja. A beruházás révén 110 új munkahelyet hoznak létre, valamint szorosan együttműködnek majd a Debreceni Egyetem Élettudományi Központjával is. A gyógyszergyártó már mintegy negyven éve alkalmazza a biotechnológiai eljárásokat, eddig leginkább szteroid intermediereket és hatóanyagokat gyártott steril fermentációval. Mind a fejlesztésben, mind a gyártásban komoly tradíciókkal és szakembergárdával rendelkezik, a cég k+f eredményeit és ráfordításait tekintve Kelet-Közép-Európa egyik legjelentősebb innovációs bázisa. A társaság az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre a biotechnológiában: 2005 novemberében bejelentette, hogy elkészült laboratóriuma, amely humán alkalmazásra alkalmas rekombináns fehérjéket képes nagy mennyiségben, fermentatív úton előállítani. Ezt követően 2007 augusztusában 70 százalékos tulajdonrésszel vegyesvállalatot alapított a hamburgi székhelyű Helm AG-vel, a 22,9 millió euró értékű akvizíció egy, a biotechnológia bakteriális ágára specializálódott, rekombináns fehérjéket előállító korszerű üzemet, továbbá k+f, laboratóriumi és félüzemi kapacitásokat ölelt fel. A Richter 2008-ban elindítja a több mint 15 milliárd forint értékű debreceni beruházását. A flexibilis biotechnológiai gyártóüzem terápiás fehérjéket képes előállítani rovar- vagy emlőssejtek felhasználásával, ugyanakkor többféle lehetséges technológiát tud alkalmazni minimális átalakítással. Megfelel a gyógyszergyártással kapcsolatos legmodernebb nemzetközi minőségi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak. A gyártástechnológia jellegéből adódóan a termelés minimális anyagforgalommal jár, ezért a környezeti terhelés is elenyésző lesz. A biotechnológiai üzem várhatóan 2012ben kezdi meg működését; az első években klinikai vizsgálatokhoz szükséges mintákat fog gyártani. A piacon is megjelenő termékek gyártásának kezdete várhatóan 2014-ben lesz.
MTI–BRUZÁK NOÉMI
15
MIT TUDNAK A BIOGYÓGYSZEREK? ▶ A biotechnológia hivatalos definíciója a sejt- és molekuláris szintű folyamatok alkalmazása, problémák megoldására vagy
termékek előállítására. A biotechnológiának három főbb területe van. Egyrészt a fehér (ipari) biotechnológia, amely biotechnológiai módszerek alkalmazásával állít elő például a műanyag-, a textilipar területén környezetkímélőbb és hatékonyabb termékeket, így például bioüzemanyagokat, mosóporokat és egyéb vegyszereket. Másrészt a zöld (növényi) biotechnológia, amely új, előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező, így rovar-, hőmérséklet- és szárazságrezisztens kultúrnövények létrehozására koncentrál. Végül pedig a Richtert is érintő piros (humán- és állat-egészségügyi) biotechnológia, amely humán és állati betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek, fehérjék és egyéb biomolekulák – például inzulin, rákellenes antitestek, krónikus reumás gyulladások elleni fehérjék – előállításával foglalkozik. A biogyógyszerek szinte kivétel nélkül nagyméretű molekulák, a hagyományos kis molekulák méretének több tíz- vagy százszorosai. Szerkezeti bonyolultságuk mértéke ezzel arányban nő. Ezekre a gyógyszerekre szinte kivétel nélkül érvényes, hogy nem szájon át adagolandók, hanem közvetlenül a vérbe vagy a szövetekbe juttatva fejtik ki hatásukat, azaz általában injekciós készítmények. A biológiai gyógyszerek közös jellemzője, hogy nagyon specifikusak, vagyis a szervezeten belül csak olyan reakcióban képesek részt venni, amelyre készültek. Emiatt általában nagyon kicsiny mennyiségben is elég ezeket alkalmazni, így sokkal kevesebb mellékhatást okoznak, mint a klasszikus kismolekulás gyógyszerek. A biogyógyszereket a termelésükre alkalmassá tett gazdaszervezetekkel lehet előállítani. Ezek egyszerűen tenyészthető egysejtű szervezetek, melyek gazdaságosan, megfelelő tisztaságban és biológiai aktivitással hozzák létre a kívánt célmolekulát. A biogyógyszerek előállítására szolgáló technológiai folyamatok zárt reaktorokban, szigorúan kontrollált körülmények között zajlanak, akárcsak a hagyományos gyógyszergyártás technológiái.
Mobiltelefonba sűrűsödik a laptop Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, amikor az Apple és az IBM bemutatta első hatkilós, otromba laptopjait, hogy eljön az az idő, amikor ezek utódai leváltják az asztali pc-k legnagyobb részét. Még néhány évvel ezelőtt is sokkal drágábbak és nehézkesebben használhatók voltak a hagyományos számítógépeknél, ám mára kiegyenlítődött a két termékfajta ára, teljes értékűvé vált a hordozható gépek funkcionalitása és a világ komputereladásaiban a laptopok fölénybe kerültek a pc-kkel szemben. Szakértők azonban már annak lehetőségeit kutatják, mi válthatja le a hordozható komputereket a mindennapi számítógép-használatban. Első megközelítésben lehetetlennek látszik, hogy valami még náluk is kisebb, akár egy mobiltelefon méretére zsugorodott eszköz töltse be azt a szerepet, amit a mai laptopok, ám lényegében már készen vannak azok az újítások amelyek áthidalják az akadályokat. Az egyik gond a billentyűzet. Még a nagyobb kalkulátorokon is nehéz bepötyögni a felhasználó mondanivalóját a gépekbe, nemhogy a mobilok néhány gombjával. Csakhogy már létezik a virtuális billentyűzet, mármint a klaviatúrát kivetítő, az azon végzett műveleteket érzékelő berendezés. A lapos felületen történő
billentyűzést optikai értékelők olvassák le, adott esetben még apró kattanást is hallatnak egy-egy virtuális gomb megnyomásakor, hogy még ezt se hiányolja a felhasználó. Kiegészítőként 200 dollárnál alacsonyabb áron már kaphatók ilyen projektorok, amelyek akkorák, mint egy mobiltelefon, és csatlakoztathatók internetezésre alkalmas mobiltelefonokhoz vagy személyi szervezőkhöz (pda). További lehetőség az input információ bevitelére a hangfelismerés. E technológia fejlesztése is jól halad, éveken belül a boltokba kerülhetnek az első beszédfelismerő szoft verek. A NASA-nál még ennél is futurisztikusabb megoldáson dolgoznak, amelyet hangképzés előtti beszédfelismerésnek neveznek. A felhasználó gégéjére elektródák kerülnek, ezek már akkor érzékelik a mondanivalót, amikor az agy elküldi az azt tartalmazó ingerületet a gégéhez. Így már akkor leveszik az információt, amikor azt még csak gondolja a felhasználó. Ez a technológia ugyanakkor még jó évtizednyire van a piacérettségtől. A pici kijelző képernyővé növesztésének problémájára ugyanaz a megoldás, mint a billentyűzetére: a projektor. A feladat a hagyományos videoprojektorok miniatürizálása akkorára, mint a mai telefonokba épített fényképezőgépek lencséje. Ez lényegében megoldottnak tekinthető, ilyesmit már ma is lehet kapni a boltokban. További lehetőség a képernyőprobléma megoldására a kijelzők beépítése egy speciális szemüvegbe – így a teljes képernyő illúzióját kelthetik. Ilyen eszközt is lehet ma már vásárolni, igaz, igen borsos, 500 dolláros áron, de az ezt kipróbálók közül sokan tengeri betegek lettek az orruk előtt futó képektől. Végül még egy nagy kihívás a laptopok kicsinyítése előtt: az egy akkumulátortöltéssel elérhető használati idő. A mobiltelefonok apró akkui sokszor ma is küszködnek, hogy lépést tartsanak az okos telefonok energiaigényével, ráadásul például a virtuális billentyűzetek fejlesztésével foglalkozó egyik cég szerint eszköze 10 százalékkal növeli majd a fogyasztást. Ezért kíséri egyre nagyobb figyelem az utóbbi időben a mini üzemanyagcellák fejlesztését. Ezeket egy metanolt tartalmazó patron cseréjével fel lehet tölteni, ebből pedig szükség szerint tarthat magánál tartalékot a jövő KOMÓCSIN SÁNDOR komputerhasználója.
JÓZSA BERNÁT
REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONT LESZ ZALAEGERSZEGEN A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) regionális tudásközpont létrehozását kezdeményezte Zalaegerszegen, kihelyezett intézetének campusán. Az összefogás részese lenne a zalaegerszegi önkormányzat, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is – a részletekről jelenleg is tárgyalnak. A BGF ezzel a felsőoktatást érintő intézkedésekre és az új felvételi pontmeghatározási rendszer várható hatásaira egyaránt reagálna, ezért Zalaegerszegen és Salgótarjánban azonnali lépéseket kezdeményezett a helyi intézmények fenntarthatóságának érdekében. A BGF – megvizsgálva a zalaegerszegi lehetőségeket – felvette a kapcsolatot a helyi politikai vezetőkkel, a Pécsi Tudományegyetemmel, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – utóbbi két intézmény kihelyezett képzései miatt ugyancsak érintett. A tárgyaló felek nyitottságának eredményeképpen a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Zalaegerszegi Intézete, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Zalaegerszegi Központja és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem főiskolai szintű kihelyezett zalaegerszegi gépészmérnökképzője regionális tudásközpontot hozna létre a BGF helyi campusának területén. A tárgyalások folynak, az együttműködés részletei jelenleg NAPI körvonalazódnak.
NAPI INNOVÁCIÓ III
NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ
ÚJ TECHNOLÓGIÁVAL SOKKAL OLCSÓBB LEHET A LITRACON
Magyar gyártóval tárgyal az üvegbeton feltalálója
Napokon belül megszülethet a megállapodás az üvegbeton tömeggyártásáról. A nemzetközi szinten is díjazott litracon előállítási költségei pillanatnyilag egyértelműen a luxuskategóriába sorolják az építőanyagot, de a gyártástechnológia megváltoztatása után a remények szerint jöhet a széles körű felhasználás. Magyar gyártóval tárgyal az üvegbeton feltalálója a termék tömeggyártásáról. Az évek óta húzódó történet végére nemsokára pont kerülhet, a gyártásról napokon belül megállapodhatunk – mondta lapunknak Losonczi Áron, a fényáteresztő beton feltalálója. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán 2001-ben diplomázott fiatalember egy iparművészeti installációból merítette ötletét: üvegszálakat adott a betonhoz.
a tömeggyártásról, majd megállapodott az optikai szálakat előállító japán Sumita Optical Glass Inc. társasággal, amellyel később szakított a magas költségekből fakadó gazdaságtalan piaci megjelenés miatt. Az üvegszálas eljárás azóta több termék megvalósításának eszköze, ám túlnyomórészt csak díszítőelemeket és világítótesteket gyártanak az új metódussal. Az üvegszálak akár húszméteres falvastagság mellett is minimális veszteséggel közvetí-
A HEIDELBERGER CEMENTTEL MÉG MINDIG PERBEN ÁLL ▶ A találmány bemutatása után a német Heidelberg Cement Group – a ma-
gyarországi Duna-Dráva Cement Kft. anyavállalata – ajánlatot tett az együttműködésre. Losonczi szerint a cég nyolc hónapig tárgyalt vele a közös munkáról, miközben a német szakemberek tanulmányozták a gyártási folyamatokat, majd a kellő ismeretek birtokában kisemmizték és elkezdték a termék gyártását. A vállalat a Losonczi által kezdeményezett szabadalomvédelmi eljárásokat is megtámadta. A feltaláló a mai napig pereskedik a társasággal a szabadalmi jogokkal kapcsolatban, ám erről nem kívánt beszélni lapunknak.
A végeredmény egy, a hagyományos beton mechanikai és statikai tulajdonságaival felvértezett, ugyanakkor fényáteresztő anyag, amely az építkezéseknél is használható. Az üvegbetont az angol Light-Transmitting Concrete kifejezés (fényáteresztő beton) kezdőbetűi után litraconnak nevezte el a feltaláló. Az átlátszó anyag híre hamar elterjedt a tudományos és az építőipari berkekben, így az észak-amerikai, európai területeken és Japánban is ünnepelt litracont Losonczi az iparjogi viták elkerülése érdekében még 2003-ban levédette. Ugyanebben az évben találmánya az amerikai Time magazin a legfontosabb technikai újdonságokat soroló összeállításában is szerepelt, 2005-ben pedig megkapta az észak-rajna-vesztfáliai dizájncenter Best of the best díját. A csongrádi mérnök ekkor már különböző építőipari világcégekkel tárgyalt
tik a fényt, ráadásul az üvegbeton hőleadás szempontjából is felveszi a versenyt a hagyományos építőanyagokkal. Előállítási költsége miatt mégsem vált az építőiparban elterjedtté az anyag. A drága alapanyagokból, főleg optikai szálakból álló üvegbeton ugyanis tömeggyártásra eddig nem volt alkalmas, mert előállítási költsége 300 ezer forint négyzetméterenként, amit a feltaláló az ugyanakkora területre jutó 200 millió optikai szál felhasználásával, valamint a manufakturális gyártási körülményekkel magyarázott. Losonczi jelenleg egy új eljárás kidolgozásán fáradozik, amely a tervek szerint töredékére csökkenti a gyártás költségeit. Az előállítás módja elviekben megvan, már csak a megfelelő gyártót kell kiválasztani – mondta, de sem az új technológia részleteiről, sem a potenciális partnerről nem kívánt részleteket elárulni. CSAJÁGI MÁTYÁS
MÁR NEM CSAK ÁLOM A SZÍNES ASZFALT
Zöld út tízszeres áron Folytatás az I. oldalról
Az építő tehát meghagyhatja a felhasznált kövek természetes színét vagy festéket keverhet a kötőanyagba, így színes aszfaltot állíthat elő. A végécol kötőanyagot a Colas egyik franciaországi üzemében állítják elő, nagyüzemi gyártása 2006-ban kezdődött. Franciaországon kívül Magyarországon használták fel először. A végécollal készült aszfalt gyártása során jóval alacsonyabb hőfokot kell elérni, így az átlagos aszfaltgyártásnál jóval energiatakarékosabb megoldást jelent – újabb zöld érv a színes aszfalt mellett. Ezzel együtt is súlyos „szépséghibája” – és szélesebb körű magyarországi elterjedésének alighanem legnagyobb akadálya –, hogy a végécol előállítása tízszer annyiba kerül, mint a bitumené. (A szintetikus bituclair gyártása is hat-hétszeresébe kerül a már bevezetett anyagokénak.) Kolozsvári Nándor, az Egút főmérnöke szerint a különbség oka többek között az, hogy az új technológiák még gyerekcipőben járnak és rövid távon valószínűleg nem is lesznek sokkal olcsóbbak. A technológiákat először 2006 nyarán próbálták ki Magyarországon. Az Egút Zrt. egerbaktai keverőtelepén gyártotta le, majd az egri székház udvarába dolgozott be kétfajta végécol-aszfalt keveréket. Az egyikben – melyet a társaság székházának parkolójához használtak fel – nincs festékanyag, csak a dolomitanyagú zúzottkő váz, mészkőliszt és végécol kötőanyag. A végeredmény bézs szí-
nű útburkolat lett, a gyártók természetes színű aszfaltnak hívják. Az így előállított természetes és mészkő használata esetén fehér burkolatok a legolcsóbbak a végécolkínálatból, előnyük az esztétikai érték mellett a szikramentesség. Az Egút másik keverékéhez a fenti összetevőkön kívül kis mennyiségben zöld festékanyagot is kevertek, így fűzöld színű aszfaltot kaptak. A bituclair a végécolnál olcsóbb és kissé sötétebb színű szintetikus bitumen. Kolozsvári szerint
▶ A végécol franciául nagyjából „növé-
nyi ragasztóanyagot” jelent. Gyártásához kizárólag mezőgazdasági termelésből származó újrafelhasznált melléktermékeket alkalmaznak. Csaknem teljesen színtelen, száradása után fenyőgyantára emlékeztet. A végécolnál valamivel sötétebb bituclair (jelentése nagyjából „világos bitumen”) szintetikus kötőanyag, színezett aszfalt előállításához a bitumen helyettesítésére használható. Mindkét anyag kőolajszármazékok felhasználása nélkül készül. A végécol gyártása és az útburkolat elhelyezése nem jár sem erős pára, sem mérgező gázok felszabadulásával, a hagyományos aszfaltnál jóval alacsonyabb hőmérsékleten (akár 40 fokon) állítható elő. A Franciaországban épített végécolaszfalt utak és terek eddig erős forgalom mellett is tartósnak bizonyultak.
főként akkor érdemes alkalmazni, ha festékanyaggal színezett hengerelt aszfaltot szeretnénk előállítani. A bituclairrel készült aszfaltok gyártási és bedolgozási hőmérsékleti tartományai a normál bitumennel gyártott aszfaltokéval egyeznek meg. Magyarországon először Dunakeszin használták fel, ahol egy kerékpárút közúti kereszteződését emelték ki piros színnel. A keveréket az Egút nógrádkövesdi keverőtelepén állították elő. A Dunaföldvár közelében fekvő Bölcske községben a két kötőanyagot egyidejűleg alkalmazták. A főtér rekonstrukcióját az Egút végezte, a falu régi templomának alapjain keresztülvezető úton három színnel rajzolták ki az alaprajzot és a templom melletti árok vonalát.
A szép, környezetbarát és drága aszfaltokat elsősorban tehát ott alkalmazzák, ahol hangsúlyos a természetbarát jelleg (kerékpárutaknál) vagy fontos a különböző színű burkolatok használata (parkolók, térburkolatok). Franciaországban nagyobb a megrendelői kör, részben mert nagyobb forrásokból gazdálkodnak a megrendelők, részben pedig a zöld technológiák népszerűsége miatt – tudtuk meg a Colas Hungária technológiai igazgatóságától. Közutakhoz éppúgy felhasználják, mint dísz- vagy térburkolatokhoz. Magyarországon viszont például egy teniszpálya megrendelője az árat meghallva mondott le a színes aszfaltról. HORVÁTH VERA
IV NAPI INNOVÁCIÓ
NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ
A FEJLESZTŐK SZERINT MINDEN NEHÉZSÉG LEKÜZDHETŐ
Még nagy feladatok állnak a magyar villanyautó előtt
A közelmúltban a Közlekedési Múzeumban sajtónyilvánosság előtt mutatták be a háromszemélyes Solót, az „első magyar hibrid autó működő prototípusát”. Bár mindenki díjazza a jármű tervezőinek és építőinek erőfeszítéseit, lelkesedését és hitét, szakmai vélemények szerint a Solo inkább csak álom maradhat, kissé kritikusabban fogalmazva egy jó színvonalú formaterv. A csaknem tíz éve tartó fejlesztési projektben több mint 50 szakember, gépészmérnök, villamosmérnök és szakmai kivitelező vett részt, a munkát többek között az NKTH is támogatta. A bemutatón a sajtónak kiosztott leírás szerint a jármű váza alumínium-magnézium-titán ötvözetből, burkolata szénszálas kompozitból készült. A haladáshoz a lítium-ion akkumulátorok, a nagyobb sebességnél működésbe lépő benzinmotoros generátor, az utasok által hajtható pedálgenerátorok és a tetőbe épített napelemek adják az energiát. A benzinmotort még nem választották ki, a napelemek azonban a gyártó szerint városi sebesség mellett naponta átlagosan 15–25 kilométer megtételére elegendő áramot gyűjtenek össze. A meghajtásról a négy kerékagyba épített elektromotorok gondoskodnak, az autóval 140 kilométer/órás végsebesség érhető el. A több
mint 3 méter hosszú és közel 2 méter széles jármű fogyasztása száz kilométerenként 1,5–2 liter, széndioxid-kibocsátása 20–33 gramm kilométerenként. Az autó teljes műszaki tartalma – más fejlesztőkhöz, gyártókhoz hasonlóan – nem publikus. A fejlesztést irányító Antro Kht. vezetői szerint az autót 2012-től lehet sorozatban gyártani. Ára 3,5 millió forint körül alakulhat, viszont mai árakon 2000 forintért 600 kilométert lehet majd megtenni vele, mert minimális lesz a gépjárműadója és a fogyasztása. Szakértők szerint az ördög – mint gyakran – a Solo esetében is a részletekben rejlik: az autó megoldott problémaként tálalt részletei nem látszanak valóban megoldottnak. A leírásból kiindulva: már a váz és a burkolat anyaga és a lítium-ion akkumulátorok is megkérdőjelezik egy elérhető árú autó tömeggyártásának lehetőségét, mivel csak drágán hozzáférhetők. A fejlesztő elképzelései szerint ezt a Solo esetében jelentősen csökkenti majd, hogy automatizált gyártási technológiával vélhetően alacsonyabb áron érhető majd el a karbon-kompozit. A kritika szerint egy 200 amperórás lítium-ion akku mintegy egymillió forintba kerül, és egyelőre nem várható jelentős árcsökkenés, ugyanis a líti-
um meglehetősen ritka fém, amely iránt az akkugyártás miatt egyre nagyobb a kereslet. Az Antro ugyanakkor úgy véli, hogy egy ilyen akkupack az említett ár 25 százalékáért is beszerezhető lesz. A Magyarországon is kapható – 1,8 millió forint plusz áfa árról induló – kettő–négy személyes GemCart 250 kilogrammnyi hagyományos akkumulátorral szerelik fel – az újfajta akku nem sokkal könnyebb ennél, ám a Solo súlya sajtóhírek szerint összesen 270 kilogramm lesz –, amellyel 6-8 órás töltés után 40-50 kilométert képes megtenni. Igaz, ez utóbbi más, régebbi technológián alapul. A Solo belső égésű motorjáról, mivel még ki sem választották, nem tudni semmit, de fogyasztása aligha lesz kisebb a mai autókban lévő motorokénál, mert a nagy autógyárak még csak küszködnek a 100 kilométerenként átlag 3 liter üzemanyagot igénylő erőforrások megalkotásával. A pedálos hajtással talán 200 watt energia termelhető, ami elég lehet a kiizzadt utasokat hűtő légkondicionáló energiaellátásához, de jelentéktelennek mondható az autó legalább 20 kilowattot igénylő meghajtásához. Az is igaz, hogy a gyártó állítása szerint nem erre a célra tervezte. A kerék-
agyba épített elektromos motorok technológiája kísérleti fázisban van a világ autógyártóinál, sok a gyenge pontja, bár ettől még lehet, hogy néhány év múlva rendelkezésre áll majd ez a technológia, kérdés: mennyiért. Erre azt mondja az Antro, hogy alapvetően nem a nagy autógyárak fejlesztenek, hanem a kis cégek, kísérleti fázis helyett évtizedesek a tapasztalatok (az agymotor is elektromotor), további nagy potenciálok rejlenek a fejlesztésekben. A megcélzott teljesítményű motorok nem lesznek elég erősek a jármű dinamikus mozgatásához – vélik az általunk megkérdezett szakértők, ezt azonban a fejlesztő cég cáfolja. A Solo 1,92 méteres szélessége – amelyet valószínűleg a háromfős pedálozás helyigénye indokol – nagy probléma, ugyanis emiatt lényegében alig fér el az autó a normál utakon. A kifejezetten nagynak számító Toyota Camry limuzin szélessége 1,82 méter, ezzel az USA-ban népszerű, ahol szélesebbek az utak, mint Európában. Az alsó középkategóriás autók keskenyebbek 1,8 méternél. A fejlesztők szerint viszont hosszú az 1,9 métert meghaladó szélességű autók és kisbuszok listája, amelyek nap mint nap szaladgálnak az utakon. Ráadásul nem az autók szélessége a kérdés, hanem a visszapillantókkal együtt mért szélesség – ami a Solo esetében nem nagyobb az alsó középkategóriás autókénál, hiszen kamerás visszapillantók vannak rajta. A kritikusok szerint a fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatok megadása nagy bátorságra vall annak tükrében, hogy nem ismert, milyen motor kerül a járműbe. Végül a lábhajtás miatt nem marad hely a hagyományos pedáloknak, ezért mindennek a kormányra kell kerülnie, azaz elektromosan, vezetékeken át kell működtetni a féket és kormányozni az autót. A tisztán számítógéppel vezérelt elektromos fék és kormány azonban egyelőre a jövő zenéje, az utóbbi használatát jelenleg nem is engedélyezik a nemzetközi közlekedési jogszabályok. A fejlesztők további ígérete a két Solo összekapcsolásával létrehozható, Duo névre keresztelt autó. Szakértői vélemények szerint ez a változat valószínűleg sem műszakilag, sem közlekedésbiztonsági szempontból nem több egy érdekes ötletnél, ami aligha valósítható meg elfogadható áron. A kisebbnagyobb vállalkozások műhelyeiből kikerülő villanyautók egyelőre inkább hobbitermékek, néhány tucatos darabszámban készülnek. A Solo gyártója persze optimista, hiszen számára az a példa, hogy a General Motors EV 1 modellből is 1000 darab fölött gyártottak le. Ez a jövő a 250 millió forint, főleg hazai, részben uniós pályázati támogatással „elkészült” Solo előtt is nyitva áll, feltéve persze, hogy képes lesz saját erejéből mozogni. KOMÓCSIN SÁNDOR
MEGELŐZIK AZ AUTÓIPART A GARÁZSÚJÍTÓK
Az új évezredhez új Bogárra lehet szükség Az autózás valószínűleg legnagyobb legendája a bogárhátú Volkswagen, a világ minden táját meghódító Bogár, amelyet a múlt század harmincas éveitől kezdve 2002-ig 22 millió példányban gyártottak Németországban és Mexikóban. Az új évezredhez azonban új Bogár kell, amely talán már meg is született. Az amerikai Steve Titus járgánya mindenesetre külsejét és meghajtását tekintve teljesíti ezt az elvárást, még akkor is, ha biztosan készül annyi belőle, mint dicső elődjéből. A Solar Bug névre keresztelt furcsaságot az elektromos autó megalkotásának igénye szülte: ha már az autógyártók késlekednek az olyan járművek előállításával, amelyek egyáltalán nem használnak fel benzint vagy gázolajat, akkor az úgynevezett garázsújítókra hárul a feladat, hogy úttörő szerepet játsszanak az új évszázadhoz illő autók megalkotásában. A garázsújítók jelentik a jéghegy csúcsát: előbbre tartanak a gondolkodásban, a cselekvésben, mint a kutatóintézetek vagy a nagyvállalatok, találmányaikkal megmutatják a technológia fejlődési irányait, kitapossák az utat a technikai áttörések előtt – állítja Steven Letendre, a Green Mountain College egyetem oktatója. Steve Titus különböző vállalatoknál dolgozva 25 éves gyakorlatot szerzett a high-tech termékek fejlesztésében. Hét évvel ezelőtt megelégelte, hogy autójába a Közel-Keletről származó üzemanyagot kell töltenie, ezért szabadidejében elkezdett egy alternatív meghajtású járművön dolgozni. Másfél évvel ezelőtt kilépett munkahelyéről, a Big Sky Laser Technologiestől,
hogy minden idejét autójának fejlesztésére fordíthassa. Százezer dollárt fektetett a projektbe, mint mondja, minden nyugdíj-megtakarítását ráköltötte a Solar Bugra. Az eredmény a meglehetősen sajátos formájú, szénszálas műanyag karosszériájának köszönhetően mindössze 400 kilogramm súlyú – ám ennek ellenére állítólag a törésteszteken is helytálló – autó, amely belülről inkább motor, minthogy két utasának lovaglóülésben kell elhelyezkednie az akkumulátorok felett. A kormány motorkormány. A jármű 60 mérföldet (mintegy 100 kilométert) tud megtenni egy feltöltéssel, és ha jó az idő, akkor a tetején lévő, összesen 200 watt kapacitású napelemek is hozzájárulnak az áramellátásához. A Solar Bug végsebessége 65 kilométer per óra, amelyet az elektromos meghajtásnak köszönhetően másodpercek alatt elérhet. Ára nagyjából 15 ezer dollár, azaz körülbelül 2,5 millió forint. Nyilvánvaló persze, hogy egy ilyen fura járművet nem az átlagvevők fognak megvenni, hanem azok, akiknek a költségek mérséklése és a zöld imázs fontosabb a kényelemnél. Ilyenek lehetnek a sportos nyugdíjasok, a rövid városi utakon járók, illetve a sok céges autót használó vállalatok, flottaüzemeltetők. Az alternatív autók egyik nemrégiben rendezett kiállításán jól szerepelt a prototípus: a bemutató nyomán 53 megrendelés érkezett a Solar Bugra és hét viszonteladó kötött szerződést a járgány forgalmazására. A vevők között van a Walt Disney Co. és a 193 négyzetkilométeres Karib-tengeri szigetország, Aruba kormánya. NAPI
NAPI INNOVÁCIÓ V
NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ
NEM MINDEN BEVÁLT MEGOLDÁS SZIVÁROG ÁT A SZÉRIAGYÁRTÁSBA
A Forma–1 a legdrágább autóslabor A kutatás-fejlesztés jelentősége lényegesen nagyobb a reklámcéloknál az autósportban. Ennek ára is van, így szinte minden újabb széria nemcsak fejlettségben, de árszínvonalban is lekörözi az elődöket.
Elég elcsépelt szóösszetétellel „száguldó cirkusznak ” is szokták nevezni a Forma–1-et, hiszen évente 18 futamot rendeznek az öt kontinensen. A versenyek reklámértéke az autógyárak és sok más, egyéb területen tevékenykedő cég számára igen jelentős; például hosszú éveken át a cigarettareklámok a szigorú szabályozás miatt csak úgy kerülhettek a tévébe és az újságokba, hogy tulajdonképpen száguldó cigarettásdoboznak látszó autókat lehetett látni a televízióban és a fotókon.
Bár a reklámérték az autógyárak szempontjából vitathatatlan, annak mértéke azonban korántsem olyan jól mérhető, mint gondolnánk. Ne felejtsük el, hogy például a legnagyobb német prémiumgyártók évtizedekig távol tartották magukat az F1-től, mégis kimondottan jó éveket könyvelhettek el. Ugyanakkor a pályákon igencsak szerény eredményeket produkáló gyártó a tömegeladásokat tekintve mindenkit letarol, míg másoknál a rengeteg begyűjtött kupa sem hozott akkora értékesítési volumennövekedést, mint amit a sikerek indokoltak volna, ha direkt összefüggés lenne a Grand Prix-győzelem és profitábilis autógyártás között. Ha csak a reklám volna a cél, akkor a csapatok fenntartására fordított pénzből még egy gyatra autóból egy kevésbé tehetséges reklámügynökség is státusszimbólumot varázsolna. Magyarán, az éves szinten akár több mint százmillió eurós költségvetéssel is rendelkező menőbb csapatoknak nem az az elsődleges céljuk, hogy az adott márkának reklámot csapjanak, hanem hogy extrém körülmények között teszteljenek olyan megoldásokat, amelyeket később több százezres vagy milliós szériában készülő közúti autókban lehet felhasználni. Az így elköltött összegek pedig a modellekre szétporlasztva már nem tűnnek olyan tetemesnek, és
MTI–EPA
Tesztelés extrém körülmények között
sikeres autó esetén többszörösen is megtérül a kutatás-fejlesztésre fordított pénz.
Nem minden irány „jött be” A fejlesztéseknek számos iránya van, és a legtöbbje már kicsit másmilyen végfelhasználói céllal érkezik meg a közúti autókba, mint amelyet a versenygépben betöltött. Nagyon kevéssé látványosak, ám a használhatóságot tekintve igencsak jelentősek a kifejlesztett könnyű fajsúlyú anyagok. Az autóiparban hagyományosan használt acélt számos helyen váltották fel tömegcsökkentés céljából az olyan anyagok, mint a szénszál-erősítéses műanyag (kevlár) vagy magnézium- és alumíniumötvözetek, esetleg még drágább típusokban a titánötvözetek. A versenysportban az általános tömegcsökkentés többek között azért volt hasznos, mert a könnyített autó úgy érhette el a minimális menetkész tömeget, hogy a számos pontról „elvont” tömeget az alján összpontosíthatták
– akár pótsúly beépítésével –, így a jármű tömegközéppontja a legalacsonyabbra került és gyorsabb lett. Szériaautóknál a tömegközépponttal való operálás csak a sportosabb típusoknál érdekes valamennyire, de az általános tömegcsökkentés jótékony hatást gyakorol az autó olyan adataira, amelyekkel érdemes hencegni. Ugyanakkor a könynyített futóműalkatrészek másik mindennapi előnye, hogy csökkentik a rugózatlan tömeget, így komfortosabb és élvezetesebb az autó vezetése, mint az acélt használó vetélytársak járművéé. Bár a könnyűfém keréktárcsák ma már inkább csak esztétikai célokat szolgálnak, ezek is azért születtek, hogy a rugózatlan tömeg csökkenthető legyen és a féktárcsáknál a nagyobb szilárdság miatt nagyobb hűtőrések legyenek kialakíthatók. Természetesen ott vannak még az olyan anyagok, amelyek valamilyen speciális tulajdonságuk révén egy bizonyos
területen többet tudnak az eddig alkalmazottaknál. Ilyenek például a fokozott hőtűrésű kerámiaötvözet alkatrészek, például féktárcsák, turbólapátok és leömlőöntvények. A fokozottan nagy terhelésnek kitett fékek esetében a kerámia féktárcsák lényegesen jobban teljesítenek az acélnál és számos drága sportautónál már rendelhetők is. A kerámia turbólapátok hőtűrése pedig azért hasznos a közúti autóknál, mert a turbinákat egy meglehetősen primitív és nem túl környezetbarát módszerrel hűtötték korábban: egy-két deci benzint spricceltek a lapátokra, amelynek jó része nem égett el. Persze a befecskendező rendszerek is fejlődtek: ma már közúti autókban is vannak olyan injektorok, amelyek 2 milligramm eg ység pontosságig képesek meghatározni a befecskendezni való mennyiséget. Míg ez a sportban a maximális teljesítmény fokozását tette lehetővé, addig a szériaautóknál a fogyasztás csökkentését érték el.
Nem látványos dolog a motorirányító rendszerek fejlesztése sem, pedig a számítógépes irányítás a nagyobb fajlagos teljesítmény mellett a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkentésére képes, a mindennapi komfortról nem beszélve.
A nem látványos is lehet hasznos Az elektronikus kütyük fejlődése leginkább a különböző biztonsági és határoló rendszerekben ismerhető fel, és bár ezek egy jelentős részét a Forma–1-ben a költségek elszaladása miatt az egyenlőbb esélyek érdekében betiltották, a mindennapi autózás jó hasznát veszi. Ilyen például a blokkolásgátló, amely teljes erejű fékezés mellett is irányíthatóságot garantál, valamint az eredetileg a gyorsabb rajtoláshoz kifejlesztett kipörgésgátlók, amelyek ma a csúszós útfelületeken való elindulást vagy a kanyarvételt könnyítik meg és teszik biztonságosabbá. A víz- és olajpumpák elektromos működtetésre való átállításának célja az volt, hogy a motor erejének maximális része legyen
használható gyorsításhoz, és csökkentsék a sérülékeny szíjak, láncok és görgők számát, valamint ezek tömegét. Vannak olyan fejlesztések is, amelyeket már betiltottak a Forma–1-ben és nem szivárogtak át a szériagyártásba, ugyanis még mindig túl költségesek volnának az elérhető előnyökhöz képest. Ilyen az aktív futómű (nem összekeverendő az aktív csillapítással), amely elektronikai és hidraulikus berendezések segítségével képes volt a karosszériát, helyesebben az egész felépítményt a kanyar ívével ellentétes irányba dönteni, így az autó nagyobb kanyarsebességet érhetett el. Ez a rendkívül drága megoldás a hétköznapokban szinte értékelhetetlen előnyt jelentene, ezért még egyetlen autógyár sem vállalkozott arra, hogy felvegye kínálatába. Helyette a különféle elektronikusan állítható futóművek és lengéscsillapítók terjedtek el. A gyors kanyarvételen ezek a rendszerek úgy próbálnak segíteni, hogy az ív külső oldalán felkeményítik a futóművet, míg a másik oldalon ellágyítják, így csökkentve a karosszéria megdőlését. Valójában a hétköznapi autózásban tökéletesen működnek ezek a rendszerek is. Talán a legérdekesebbek a telemetriai rendszerek. A futamokon az autók folyamatosan küldik az adatokat a bokszba, ahol a csapat kielemzi azokat, és az eredményeknek megfelelően módosítják a beállításokat vagy a pilótáknak adnak utasításokat a beállítások megváltoztatására. A szériaautókban már elég régóta létezik a komputer hibatároló rendszere, a spécibb autók pedig karbantartási szükségleteiket képesek közölni a szervizzel is, akár a fedélzeti komputeren keresztül, akár a kulcsra mentett adatok formájában. Európa bizonyos részein azonban már olyan rendszerek is működnek (a BMW esetében a TeleServices), amelyeknél az autó már nemcsak saját hibáit és karbantartási szükségleteit ismeri fel, hanem automatikusan kapcsolatot teremt a szervizzel és bejelentkezik egy időpontra, amelyről tájékoztatja a vezetőt, aki ezt szerencsés esetben jóváhagyja. METZINGER ANDRÁS
A lóerő a ló sorsára jut? Óriási üzemanyag-megtakarítási lehetőségeket látnak az autók fejlesztési alapelveinek megváltoztatásában a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói – derül ki a Business Week összefoglalójából. Az intézet munkatársai azt a kérdést tették fel maguknak, hogy miként lehetne egy átlagos személygépkocsi fogyasztását a jelenlegi felére csökkenteni. Első vizsgálódásaik eredménye az volt, hogy megoldást jelenthetnek ugyan az olyan új technológiák, mint például a benzin-elektromos hibrid meghajtás, de nem rövid időn belül és nem olcsón. Sok újdonságra igaz, hogy évtizedekre van szükség ahhoz, hogy kifejtsék áldásos hatásukat – véli Anup Badivadekar, a kutatócsoport tagja. Ugyanakkor az is kiderült, hogy szerencsére a mai alaptechnológia is magában hordja a lehetőséget a sokkal hatékonyabb üzemanyag-felhasználásra, ráadásul egy hagyományos autó körülbelül 2000 dollárral olcsóbb, mint a hibridek. Csupán azt kell belátniuk az autósoknak és az autógyártóknak, hogy a technikai fejlődés eredményeit nem csupán a teljesítmény fokozására lehet felhasználni, hanem a takarékosság javítására is. Az elmúlt három évtizedben minden évben javult néhány százalékkal a motorok hatékonysága – részben az erőforrások fejlesztésének, részben a
karosszériák légellenállása mérséklésének, részben a felhasznált anyagok súlycsökkenésének köszönhetően –, de az USA-ban ezen újítások nagyobb részét arra használták fel a gyártók, hogy egyre nagyobb autókat dobjanak piacra. Ezt a körülményt nevezték el a kutatók brum-brum hatásnak. Ha ezen az úton haladna tovább a járműfejlesztés, akkor 2035-ben egy átlagos autó 6,5 másodperc alatt gyorsulna 0-ról 100 kilométer/órás sebességre, továbbra is a mostani, nagyjából 10 liter/100 kilométeres átlagfogyasztással. Az autók gyarapodó számát és a megtett út bővülését figyelembe véve az amerikaiak évi 765 millió literrel, azaz 35 százalékkal több üzemanyagot fogyasztanának, mint ma. Badivadekar és társai arra lyukadtak ki, hogy ha az autógyártók mostantól minden technikai újításukat a fogyasztás csökkentésének szolgálatába állítanának, akkor egy átlagos autó 2035ben beérné 100 kilométerenként átlag 5,5 liter benzinnel, ugyanakkor a 100 kilométeres sebességre való gyorsulása továbbra is a mostani 10 másodperc körül maradna. Ezzel 26 százalékkal lehetne csökkenteni az autók összes üzemanyagfelhasználását. Még fontosabb megállapítása a kutatásnak, hogy a két lehetőséget, a brum-brum hatás csökkentését
A sok lóerőnek a ló sorsára kell jutnia: ki kell szorulnia a közutakról a versenypályákra!
és a hibrid technológia szélesebb körű használatát ötvözve további javulás érhető el. Ha a hibrid autók aránya az autóparkon belül 55 százalékra nőne 2035-re, 40 százalékkal lehetne csökkenteni NAPI a járműpark fogyasztását.
VI NAPI INNOVÁCIÓ
NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ
ESÉLYEGYENLŐSÉG VAGY HUSZONNÉGYMILLIÓS MUNKAERŐHIÁNY
A társadalom löki ki a tudományból a nőket Európában több kezdeményezés célozza a nők technológiai előrehaladásban játszott szerepének növelését. A bejegyzés alatt álló Nők és Technológia – Európai Központ alapvető célkitűzése a nők számának növelése 2015-ig négy területen: az oktatásban, a munkaerőpiacon, a vállalkozásban és a vezetésben – mondta lapunknak Fábry Éva, a WINNET Europe (Association of European Women Resource Centres, európai női erőforrásközpontok egyesülete) koordinátora. területén csak 20 százalék. Az igazán negatív jelenség a nők fokozatos lemorzsolódása az egyetem után. A számok azt bizonyítják, hogy a diplomás nők karrierépítése jóval lassúbb, mint a diplomás férfiaké. A tudományos hierarchia magasabb szintjein különösen alacsony a nők jelenléte. A fő akadályt megítélésem szerint nem a tudományos pálya sajátosságai, hanem a társadalmi előítéletek jelentik.
▶ A magyar központ része egy globális kezdeményezésnek,
amely 2005-ben indult útjára Baltimore-ból, célja 2010-ig tíz regionális központ létrehozása a világ különböző pontjain (Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, Latin-Amerikában és Észak-Amerikában). Ez a tíz egység alkotja majd a Nők és Technológia Globális Központot. A regionális központok egy közös megoldásra épülve együttes erővel célozzák meg a nők számának jelentős mérvű és mérhető növelését 2015-ig négy kulcsterületen: az oktatásban, a munkaerőpiacon, a vállalkozásban és a vezetésben.
– Mi a Nők és Technológia – Európai Központ együttműködési platform célja? – A nők számának növelése a vállalkozók között, az ictszektorban, több nőktől származó innováció a termékek és szolgáltatások terén, valamint a vezető pozícióban lévő nők arányának javítása mindegyik területen. – Milyen eszközökkel kívánják ezt elérni? – A központ a tagok tudására, tapasztalatára kíván építeni, és a szereplők együttműködését ösztönözve valós igényekre épülő új szolgáltatásokat fog nyújtani. A megoldások döntő részét innovatív informatikai megoldásokkal biztosítjuk, a központ szolgáltatásainak 75 százaléka web- és mobilbázisú lesz. – Milyen külföldi példákat tart követendőnek, mely országok gyakorlatát érdemes átvenni? – Elsőként a svédek Nők vezető szerepének növelése (WoMentor) nevű projektjét emelném ki, amelynek keretében 2006–2007 óta kiemelkedő it- és telekomcégek mentorálás útján segítik az új vezetők kinevelését a fiatal tehetségek legjobbjaiból. A munkaerőpiac területén jelentkező kihívások orvoslásának legjobb példáit az Egyesült Királyságban látjuk, például az Equalitec tevékenysége kapcsán. A médiában izgalmas együttműködés épült ki a legfontosabb kulcsszereplők részvételével Németországban a FEMTEC partnerség és projekt keretében. A kutatás területén a németországi Fraunhofer
KATONA VANDA
– A WINNET Europe mellett milyen kezdeményezések szolgálják a nők tudományban betöltött szerepének előmozdítását? – A WINNET projekt 2005. november 22-én lezárult, ám ugyanazon a napon útjára indult a WINNET Europe szervezet, amely a regionális fejlesztés női kulcsszereplőit erőforrásközpontok keretein belül tömöríti. A WINNET Europe tevékenységének egyik kiemelt területe a nők technológiában betöltött szerepének előmozdítása, mára a 27 uniós tagországból 21-ben rendelkezik tagszervezettel. A WS Debate egy, a TéT Alapítvány közreműködésével jelenleg is futó projekt, amelynek célja, hogy feltárja a nők tudományban és technológiában betöltött szerepét a kelet-európai országokban és elősegítse az esélyegyenlőség megteremtését azokon a területeken, ahol a női kutatók alulreprezentáltak. A jelenleg bejegyzés alatt álló, most induló Nők és Technológia – Európai Központ egy úgynevezett multi-stakeholder platform (a közéleti és civil szféra kulcsszereplőit tömöríti), amelynek alapvető célkitűzése a nők számának jelentős és mérhető növelése 2015-ig négy területen: az oktatásban, a munkaerőpiacon, a vállalkozásban és a vezetésben. – Milyen adatokkal tudja alátámasztani a beavatkozás indokoltságát? – Európában a kutatás férfiak által uralt terület, a kutatóknak csak 28 százaléka nő, de szerencsére vannak pozitív példák, mint Lettország, ott a nők részaránya 53 százalék. A felsőoktatásban a női kutatók aránya 40 százalék fölött van Portugáliában, Svédországban és Szlovákiában, de például Hollandiában, Németországban és Máltán 30 százalék alatt van. Az informatikai szektorban az arányok még kedvezőtlenebbek. Míg 15 éves korban a lányok és a fiúk nagyjából egyenlő arányban érdeklődnek a műszakitudományos pálya iránt, addig az egyetemisták között már csak minden hatodik hallgató lány. A világ többi régiójához képest ugyan Európa a középmezőnyben található, igazán figyelmeztető azonban az a prognózis, amely szerint ha nem történik kedvező irányú változás, akkor 2036-ra 24 milliós munkaerőhiány lesz a nők munkaerőpiacról történő kiesése révén. – Hol tart Magyarország? Melyek a fő akadályai a nők érvényesülésének a tudományos pályán? – A WS Debate projekt keretében megvitattunk egy tanulmányt, amely nem vázol túl pozitív képet a magyar helyzetről. A tanulmány megerősíti, hogy Magyarországon 1995 óta több női hallgató van, mint férfi és a doktori és mesterképzésen is nagyjából 45 százalék a nők aránya, de a műszaki tudományok
Gesellschaft a legjobb példa a nemek közti egyenlőség integrált megközelítésének tényleges alkalmazására. A megoldások között megtalálható a mentoring, a technológia népszerűsítése úgynevezett Girl’s Day keretében, valamint az ösztönzés a nagydoktorikra. Az oktatás terén Ausztriában a bécsi műszaki egyetem projektje (ForteWIT – Women in Technology) tekinthető példaértékűnek. TŐSÉR JÚLIA
Gyorsan igazodnak a kozmetikai cégek az UV-riasztáshoz faktorszám növelése nem okoz jelentős A napozószerek magas faktorszáma költségnövekedést a gyártóknál. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy eze- ugyanis csak annyit jelent, hogy a naket használva akár hosszú órákon át pozószerek egyik összetevőjének konlehet sütkérezni, csupán azt jelzi, hogy centrációját növelik, azaz egyre többet a káros sugaraktól védő összetevőből tesznek bele. Igaz, ez az összetevő az több van bennük, mint az alacsony egyik legdrágább komponens, ám ez faktorszámú termékekben – tudtuk a technológiai változtatás még mindig meg az egyik magyar cégnél. Ezek az olcsóbb, mint ha új készítményt kelleösszetevők azonban a napon lebomla- ne kifejleszteni. A faktorszám azonban nak, tehát egy idő után a bőr védtelen- nem fokozható a végtelenségig, mivel né válik – igaz, a magas faktorszámú a koncentráció növelésével egyre sűnaptejek hatása némileg tovább tart. rűbbé válik a készítmény, amelynek Általában a 15–20 faktoros krém hasz- nehezebb a használata és rontja a komnálatát tanácsolják. A faktorszám egy fortérzetet. Jelenleg a 50-es a legmaszorzótényező, amely gasabb faktorszámú, de növeli a bőr ellenállási AZ EU OSZTÁLYOZÁSI elvileg lehetséges ennél idejét. A magasabb fak- MÓDSZERE erősebb is. torral nem nagyobb vé- Alacsony védelem 6–14 faktorszám Érdekes megállapításdelmet, csak hosszabb Közepes védelem 15–29 faktorszám ra jutott a Kosár Magaidőtartamú védettséget Magas fokú védelem 30–59 faktorszám zin, amelynek legutóbbi érhetünk el. Ultra védelem 60+ faktorszám vizsgálata során a legolA szakember felhívta Forrás: Napi-gyűjtés csóbb naptej bizonyult a figyelmet arra, hogy a legkiválóbbnak. Az praktikusabb megoldás egy viszonylag Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület alacsony faktorszámú készítménnyel a lapjának összehasonlításában több nenapozás ideje alatt több alkalommal ves kozmetikai cég terméke – melyek bekenni magunkat, mint egy magas 100 milliliternyi egysége akár 3500 faktorszámúval egyszer beborítani a forintba is kerül – csupán elégséges bőrfelületet. A bőrgyógyászok taná- osztályzatot kapott a fogyasztóvédőkcsai ellenére még mindig igen szél- től az UVA-sugárzás elleni védelmet sőségesen viszonyulnak az emberek tekintve. A legkiválóbb védelmet egy a napozáshoz. Egyre többen vannak, drogérialánc saját márkás terméke akiknél célba érnek a riogatások. Ők nyújtja, melynek 100 milliliterje 900 azok, akik a patikákban és a drogé- forintba kerül. A márkás napvédő szeriákban kapható legmagasabb fak- rek közül sok nem a bőrt védi – koztorszámú készítményeket vásárolják metikai tulajdonságaik viszont kiváló – és a többség még mindig óvatlan. A vagy jó minősítést kaptak. részben a tudatos lobbizás következA gyártók által közölt faktorszám ményeként megváltozott igényekhez sokszor nem egyezik a csomagoláson a cégek egymást lekörözve igyekeznek megadottal. A Magyarországon kapigazodni. Az általunk megkérdezett ható termékeknél a Kosár Magazin kozmetikai vállalat illetékese szerint a legfeljebb 10 százalékos eltérést talált.
PELSŐCZY CSABA
Folytatás az I. oldalról
▶ Az elmúlt harminc év adatai
szerint tízévente megduplázódik a bőrrákosok száma Magyarországon is, ami éppúgy összefügg a túlzásba vitt napozással, mint a napfény egyre károsabb sugaraival. Az OMSZ honlapja szerint 1-es UV-sugárzás esetén 140 percet tölthetünk a napon, 2-esnél 60 perc, 3-asnál 45 perc, 4-esnél 35 perc, 5-ösnél 30 perc, 6-osnál 25 perc, 7-esnél 20 perc, 8-asnál 17 perc után károsodhat a bőr.
Az uniós vizsgálatoknál azonban olyan termék is volt, amely a megadott 20 helyett 6,1, de olyat is leltek, amely 20 helyett 43 faktoros volt. A faktorszám csak a leégés és a bőrön a rosszindulatú elváltozások k ia la ku lásáért elsősorban felelős UVB-sugarak elleni védelem mérőszáma. Az UVA-sugarak okozzák a bőr idő előtti öregedését, a mély ráncokat, a napallergiát. Egy újabb kutatás szerint az UVA-sugárzás okozza a leggyakoribb és legagresszívabb rosszindulatú bőrdaganat kialakulását is. A faktorszám és az UVA-védelem között nincs összefüggés, egy felmérésben a 30 faktor fölötti naptejek sem értek el jobb védelmet e sugárzás ellen. A teszteken azok a termékek szerepeltek jobban, amelyek fizikai fényvédőket – cink-oxid, avobenzon, titánium-dioxid – tartalmaztak. Az alapvető követelményeknek azonban a Magyarországon kapható termékek mind megfeleltek. SZIGETI IDIKÓ
NAPI INNOVÁCIÓ VII
NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ
SZÁZMILLIÓ FORINT TÁMOGATÁS JUT TECHNOLÓGIAI KORSZERŰSÍTÉSRE
Magyarországon még csak kevesek választják a profi ablakokat
Az „Energia-zseni” ablakok forgalmazója, az Actual Profil- és Ablakgyártó Kft. százmillió forint GVOP-támogatást nyert el technológiai korszerűsítésre. Magyarországon egyelőre csak elvétve választják a felső kategóriás ablakokat a vevők.
Az Actual Profi l- és Ablakgyártó Kft. a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) beruházásösztönző, technológiai korszerűsítés támogatására kiírt pályázatán nyerte el a százmillió forint támogatást. A vállalat különleges minőségű és tervezésű, energiatakarékos nyílászárókat készít, a támogatásból új, korszerű nyílászáró profilrendszert fejleszt ki és ennek gyártásához szükséges eszközöket szerez be. A tízéves kft. az osztrák anyacég nyomdokaiban jár: az első olyan vállalkozás volt Ausztriában, amely ablak- és ajtórendszereit saját maga fejlesztette, gyártotta és az ólommentes műanyag profi lokat előállította. Ez a pályázati támogatás lehetővé teszi az osztrák Actual Fenster AG cégcsoport hazai leányvállalata számára, hogy a következő években is versenyképes maradjon. Ennek megvalósításában sokat segít, hogy Magyarországon ők kezdték el forgalmazni az osztrák környezetvédelmi minisztérium Energie-Genie 2008 innovációs nagydíjával kitüntetett nagy energiahatékonyságú, új fejlesztésű Matrix Hybrid ablakokat. Az új technológia segítségével hatékonyan lehet csökkenteni a fűtési költségeket, ráadásul az ablakok hozzájárulnak a magasabb komfortérzethez is és mutatósak is. A különleges ablak a teszteléseknél a passzív házak rendkívül szigorú – Magyarországon még nem elterjedt – követelményrendszerének is megfelelt. A GVOP-pályázatban az új, Matrix elnevezésű profilrendszer gyártásához szükséges termelőberendezések beszerzésének támogatását kérte a cég. A pályázati feltételek teljesítése véleményem szerint csak tőkeerős vállalkozások számára volt lehetséges. Középvállalati kategóriában Magyarországon ilyenből meglehetősen kevés
▶ Az Actual Fenster AG cégcsoport 2007-ben 58 millió euró forgalmat bonyolított, az export
aránya 16 százalék volt. A műanyagból, valamint fa-alumínium anyagokból készülő új, energiatakarékos ablakok fejlesztési projektjeibe további 3 millió eurót fektet be a vállalat, amely 360 munkatársat foglalkoztat világszerte.
van. Nagyon fontos szempontként jelent meg a munkahelyteremtés és az új beruházással elérhető árbevétel-növekedés. Az ezekkel kapcsolatos vállalások teljesítésére a fejlesztés befejezését követő öt évre garanciát kellett vállalni – mondta lapunknak Schillinger János, a magyarországi leányvállalat ügyvezetője. A pvc nyílászáró profi loknál rendkívül erős a konkurencia, de az Actual innovatív rendszerei Magyarországon nem tömegigényeket elégítenek ki. A fejlesztés Ausztriában az ablakeladás húsz százalékát tette ki a piaci bevezetés évében, 2007ben, míg Magyarországon az értékesítés csupán néhány százalékos hányadát jelentette. Ezen a piacon a környezettudatosság hiánya mellett a tájékozatlanság, a legolcsóbb termékek keresése az uralkodó irány – véli Schillinger. A piaci környezet és az épületekkel szemben támasztott követelmények változása is jelentős szerepet játszik a fejlesztési irányok kialakításában. Sokszor még a vevői elvárások megjelenése előtt igyekszünk válaszokat adni a majdani igényekre, ezzel aktívan befolyásolni a vevők magatartását és választásait – mondta az ügyvezető. A kft. először a korszerű nyílászárók előállításához szükséges pvc-profi lok gyártókapacitását hozta létre, majd a termelés beindítása után a kedvező földrajzi helyzetet kihasználva megkezdték a gyártott termékek értékesítését a régióban. Jelenleg már a termelt mennyiség ötven százalékát értékesítik külső vevőknek. A saját termelésű pvc-profi lok mellett a fi zetőképes kereslet megjelenését követően megkezdték az anyacég által Ausztriában gyártott rendkívül jó minőségű, felső kategóriás fa és fa-alu nyílászárók értékesítését a magyar piacon. VARGA VIKTÓRIA
Új típusú mérőműszer a földgáz vízgőz- és kénhidrogén-tartalmának mérésére A földgáz-előkészítő technológiákról távvezetékbe kiadott és a későbbiekben a fogyasztók által fűtőanyagként felhasznált földgáz minőségét, valamint szennyezőanyag-tartalmát (például: vízgőz- és kénhidrogén-tartalmát) az előkészített földgázra vonatkozó szabványok szigorúan szabályozzák. A szabványokban foglaltak betartása érdekében a távvezetékbe kiadni szándékozott földgázt folyamatos megfigyelésnek, illetve mérésnek kell alávetni. A vízgőz- és kénhidrogén-tartalom meghatározása fontos műszaki kérdés, jelentős hatással van a gazdaságos és üzemzavarmentes földgázszállításra, valamint -értékesítésre. A szerződések alapján szállított gáz minőségére vonatkozó követelmények szigorodásával ezek a kérdések még inkább időszerűvé válnak a földgázpiac teljes felszabadítása esetén. A jelenlegi vízgőz- és kénhidrogéntartalom-mérést az alkalmazási körülmények és módszerek sokfélesége jellemzi a világban. Működési elvtől függően az alkalmazott mérőműszerek többsége nem felel meg a velük szemben támasztott egyre szigorúbb követelményeknek. A fent említett okok miatt született meg a Mol Kutatás-Termelés Divíziójában az igény arra, hogy olyan új típusú mérőeszközt fejlesszen ki, amely kiküszöböli a földgáziparban jelenleg használatos vízgőz- és kénhidrogéntartalom-mérők hiányosságait. A speciális szaktudást igénylő fejlesztések szinte minden esetben az egyetemi kutatók bevonásával történnek, a Molnak széles körű kapcsolatrendszere van az egyetemi kutatóközpontokkal. A kutatás-fejlesztési tevékenységben az egyetemi kutatóhellyel való kapcsolatfelvétel oka az volt, hogy a Mol nem rendelkezett olyan szakemberekkel (például a diódalézeres és optikai szálas lézerfényforráson alapuló fotoakusztika területén), akik a mérőműszer kivitelezésében jártasak lettek volna. Az optikai szálas lézerfényforrású, fotoakusztikus elven működő vízgőzés kénhidrogéntartalom-mérő berendezés fejlesztési sikerének záloga a Mol és a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének hatékony együttműködése volt. A mérési módszert, valamint a mérőeszközt a szakemberek az üzemeltetési tapasztalatok alapján továbbfejlesztették. A kifejlesztett mérési eljárást a Mol és a Szegedi Tudományegyetem 2002-ben szabadalomként jelentette be a Magyar Szabadalmi Hivatalnál.
WaSul-Ex
A kifejlesztett fotoakusztikus módszer az egyéb optikai módszerekkel összehasonlítva rendkívül egyszerű, nem igényli precíz és bonyolult optikai rendszerek alkalmazását. Könnyen automatizálható, a mérések elvégzéséhez kis mintatérfogat (néhány köbcentiméternyi földgáz) is elegendő. A módszer egyszerűségéhez képest nagyon érzékeny, a megvilágítást biztosító fényforrástól
függően egymilliomod résznyi (mg/köbméter) koncentráció kimutatására alkalmas. Előnyösen használható olyan gáz/gázelegy mérésére, amelynek nyomása a 0,2–4 bar tartományba esik, ezen belül a közel légköri nyomáson történő mérések a legoptimálisabbak. További előnye az optikai módszerekre általában jellemző
nagy szelektivitás és specifikusság, azaz a földgáz fő komponenseinek változása nem zavarja a szennyezőanyag-mérés pontosságát. Egyedülálló a módszer széles dinamikus tartománya, ami azt jelenti, hogy a fotoakusztikus jel a mérendő gáz koncentrációjától öt-hat nagyságrenden keresztül lineárisan függ. Ennek eredményeként a kifejlesztett fotoakusztikus módszerrel a gyorsan bekövetkező, nagy (több nagyságrendű) koncentrációváltozások követhetők nyomon, illetve a nagy koncentráció kismértékű változásai is mérhetők. A Mol és a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéke által kifejlesztett s a Hilase Kft. által gyártott, WaSul-Ex névre keresztelt (lásd. fénykép) lézeres, fotoakusztikus mérőműszer jellemzője, hogy földgázipari működésre optimalizálták. Ennek következtében kiválóan alkalmas a földgázban található vízgőz, illetve kénhidrogén koncentrációjának folyamatos automatikus és online mérésére bármely technológiai, illetve gázátadási ponton, akár önálló műszerként, akár egy folyamatirányítási rendszerbe integrálva. A vízgőz mennyiségének mérése a földgázszállító és -felhasználó berendezések üzembiztonsága szempontjából nagyon fontos, különösen télen. A nem kellően száraz földgázból kicsapódó vízpára ugyanis a nyomáscsökkentőkben, mérőberendezésekben megfagyhat, s ennek súlyos üzemzavar lehet a következménye. A kénhidrogén-tartalom folyamatos ellenőrzése pedig környezetvédelmi szempontok miatt, valamint a gázszállító és -felhasználó berendezések korróziójának megelőzése érdekében nélkülözhetetlen. Amennyiben folyamatosan és pontosan tudják mérni ezen anyagokat, akkor a technológiát olyan mértékben tudják irányítani, hogy a kiadott földgáz minősége egyenletes lesz. A WaSul-Ex mérőműszer szélsőséges időjárási körülmények között is megbízhatóan működik, továbbá a magyarországi robbanásbiztos berendezéseket vizsgáló állomás által kiadott ATEX tanúsítvánnyal is rendelkezik. Egy WaSul-Ex mérőműszer várható élettartama a műszerbe beépített részegységek rendkívüli megbízhatósága miatt meghaladja a tíz évet. A kifejlesztett eljárás és berendezés a legkorszerűbbnek számít, ilyen elven még senki nem hozott létre mérőeszközt a világ gáziparában.
VIII NAPI INNOVÁCIÓ
NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 28., HÉTFŐ
A LEGNEHEZEBB KÖZÖS MUNKÁRA BÍRNI A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKAT
Az EU történetében a bővítések során rendszerint eltérő gazdasági fejlettségű régiók csatlakoztak az unióhoz. Az európai gazdasági közösség területén a bővítések polarizációs folyamatokat indítottak el, amelyekben megfigyelhető a fejlettebb régiók előretörése és a hátrányos helyzetű, gazdaságilag kevésbé fejlett régiók leszakadása. Amíg a fejlett régiókban intenzív innovációs tevékenység folyik, a fejletlen és leszakadó régiókra ez egyáltalán nem jellemző. Kézenfekvő, hogy a leszakadási folyamat visszafordításának egyik lehetséges módja a régió gazdaságának innováción alapuló fejlesztése. Sajátosságaikat számba véve a régiók kialakították a maguk stratégiáját az innovációs folyamatok előmozdítására, amelyek meghatározzák ennek eszköz- és intézményrendszerét. A regionális innováció intézményrendszerének fejlesztése érdekében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2004-ben meghirdette a hét magyarországi régiót érintő, hároméves futamidejű támogatási programját, amely a múlt év végén zárult. A program célja a regionális innovációs ügynökségek (riü-k) létrehozása volt. Az ügynökségek feladata a régiók innovációs szereplőinek azonosítása és tevékenységük összehangolása volt. A legfontosabb szereplők az innováció színterét jelentő vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a vállalkozások kutatás-fejlesztési igényeit kielégíteni képes tudásközpontok, az egyetemek és a kutatóintézetek, a kkv-k innovációs tevékenységét segítő innovációs szolgáltatók, a folyamatot finanszírozó pénztulajdonosok és a fejlesztési források fölött rendelkező döntéshozók. Azonban mivel nem mindenki van tisztában az innováció szerepének fontosságával a régió gazdasági fejlődésében, az innovációs ügy-
KATONA VANDA
Az idén is együttműködést célzó pályázatot hirdetett az NKTH
nökségek másik fő feladata az innováció fontosságának tudatosítása volt. Ezt a munkát úgy is segítettük, hogy a fejlesztési források fölött rendelkező regionális fejlesztési tanácsokat döntési helyzetbe hoztuk a szabályozással: a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 25 százalékát regionális innovációs célokra kell fordítani – mondta lapunknak Barkó József, a NKTH straté-
giai főosztályának munkatársa. A célokat a regionális fejlesztési tanácsoknak kell meghatározniuk, amelyek megfogalmazásában a régió döntéshozói egyetlen szervezetre támaszkodhattak, és ez nem volt más, mint a riü. Mivel az innovációs források felhasználásáról is a fejlesztési tanácsok döntenek – azokat milyen célra és ki kapja –, maguk is aktív szereplőivé váltak az innovációs folyamatoknak. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatását pályázati úton lehet elnyerni. A pénzek a régiók esetében azt szolgálták, hogy a regionális innovációs stratégia bizonyos elemeit működtetni lehessen. A 2004-es riü-felhívásra konzorciumok pályáztak. Néhány olyan szervezet alkotott konzorciumot, amely elhivatottnak érezte magát az innováció ügyének előremozdításában. A múlt év végén sikeresen lezárult a program, és világossá vált, hogy a riü intézményét valamiképpen stabilizálni kell. Idén egy újabb programot indítottunk, kicsit más feltételekkel – mondta Barkó. Célszerűnek látszott, hogy a riü ne egy pályázati projekt megvalósítására összeállt konzorcium legyen, hanem egy jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet, amely szolgáltatásaival és szolgáltatások szervezésével segíti az innovációs folyamatokat. Az eddigi tapasztalatok alapján nem lehet önfenntartó e szolgáltató tevékenységből, így továbbra sem nélkülözheti az állami támogatást. Ennek alapján fogalmaztuk meg a szervezeti struktúrát és a feladatokat – tette hozzá a szakember. Lényeges, hogy a pályázó társasági formában működő szervezet és jogi személy legyen, mert akkor már tud szerződéses alapon szolgáltatást nyújtani, és ebből származhatnak a bevételei. A NKTH is egy jogi személlyel köt támogatási szerződést, és ez nagyban megkönnyíti az adminisztrációt is.
Svájc az innováció vezető országa Európában
▶ Üdítő kivételt jelent a svájci kkv-szektor kevéssé innovatív vállalko-
zásai közül a LiberoVision. A 2006-ban alapított cég a zürichi ETH laboratórium komputeres grafikák terén végzett kutatásaiból fejlesztette ki háromdimenziós (3D) modellezőprogramját. Ezt a technológiát használja az UEFA, illetve több amerikai és európai tévécsatorna a futballmérkőzések elemzésére, minthogy a játék olyan nézeteit tudja megmutatni, amilyenek a normál tévékamerákkal nem láthatók. A társaság egyik befektetője a Swisscom, Svájc legnagyobb távközlési társasága.
A NAPI INNOVÁCIÓ TÁMOGATÓI Magyar Innovációs Szövetség 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.: 06-1-453-6572 Fax: 06-1-240-5625 E-mail:
[email protected] Honlap: www.innovacio.hu Magyar Szabadalmi Hivatal 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. Tel.: 06-1-312-4400 Levélcím: 1370 Budapest, Pf. 552. Fax: 06-1-331-2596 E-mail:
[email protected] Honlap: www.mszh.hu Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1117 Budapest, Neumann János u. 1/c Telefon: 06-1-484-2500 Fax: 06-1-318-7998 E-mail:
[email protected] Honlap: www.nkth.gov.hu
ValDeal Innovációs Zrt. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Csíkos Péter András, senior üzletfejlesztési menedzser Tel.: 06-30-627-1063 E-mail:
[email protected] Bundik Csaba, senior inkubációs és szolgáltatási menedzser Tel.: 06-30-229-5141 E-mail:
[email protected] Honlap: www.valdeal.com Magyar Fejlesztési Bank 1051 Budapest, Nádor u. 31. 1365 Budapest, 5. Pf. 678. Kék szám: 06-40-555-555, 06-40-466-682 Nemzetközi hívószám: 06-1-453-5332 E-mail:
[email protected]
az eredeti dizájnú, pontos óráiról ismert Swatch, de a bejegyzett szabadalmak legnagyobb részét mégis két nagy gyógyszergyártó, a Novartis és a Roche adta be. Tény továbbá az is, hogy svájci kutatók alapozták meg a nanotechnológiát, ám mivel az ország kisvállalati szektora a verseny hiánya miatt elkényelmesedett, nem tudott élni ezzel az előnnyel. A svájcinál kedvezőbb francia és belga üzleti környezetnek köszönhetően például ezeknek az országoknak a cégei sokkal több nanotechnológiai szabadalmat jegyeznek be, mint az alpesi országban működő társaik. A kkv-szektor gyengesége abban is megmutatkozik, hogy kevés az egyetemi kutatásokból kinövő (spin-off ) vállalkozás. Különös ellentmondás Svájc esetében, hogy bár az ország bankjairól nevezetes, az erős pénzintézeti szektor nem segíti megfelelően a vállalatok fejlődését. Szakértők szerint felállítható az az általános szabály, miszerint azok az országok, amelyekben nem tőkepiaci befektetőkön, hanem a bankokon keresztül folyik a források újraelosztása, kevésbé nyitottak – nehezebben NAPI jutnak pénzhez a befektetők.
Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Tel.: (36) 1-431-4000 Fax: (36) 1-260-6650 Honlap: www.richter.hu Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszki út 16. Tel.: 06-1-411-8800 Honlap: www.danubia.hu E-mail:
[email protected]
PROJEKTFELELŐSÖK:
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság H-1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Tel.: 06-1-209-0000 Honlap: www.mol.hu
JANCSIK SÁNDOR 06-30-434-5112
[email protected]
VARGA VIKTÓRIA
ÚJ ÉV, ÚJ PÁLYÁZAT ▶ A tavalyi pályázattal a kisvállalkozásokat
együttműködésre késztették valamely más szervezettel, másik vállalkozással, egyetemmel, kutatóintézettel. Az együttműködési kultúra fejlesztése ebben a körben nagyon fontos volt. Megjelentek a régiókban azok a vállalkozások, amelyeknél a pályázati lehetőség hatására felmerült az innováció gondolata, meg lehetett találni azokat a vállalkozásokat, amelyekre az innováció terén számítani lehet. A riü-k ennek segítségével feltérképezhették az innovációs steakholdereket a régiókban, felmérhették az innovációs szolgáltatások iránti keresletet és kínálatot. A sikeren felbuzdulva a NKTH az idén újra meghirdetett egy hasonló programot, ezúttal Innocsekk Plusz néven. A program 12 milliárdos kerettel gazdálkodhat. A pályázatokat bírálat helyett egy csekklista alapján terjesztik elő támogatásra. Ettől is remélik, hogy az új rendszer jóval olajozottabban működik majd, mint az elődje.
SOK MÚLIK A MULTINACIONÁLIS CÉGEKEN KELET-EURÓPÁBAN
BLOOMBERG
Az európai országok közül svájci újítók jegyezték be a legtöbb szabadalmat a három vezető szabadalmi hivatalban, az USA, az Európai Unió és Japán illetékes hatóságainál – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felméréséből. Az ennek alapján összeállított lista első helyén ugyan Japán áll, ám a top 10-ből hét ország Európában található. Ez erős kontrasztban van azzal a közhiedelemmel, hogy az öreg kontinens messze lemaradt az innovációban Észak-Amerika és Ázsia mögött. Az elmúlt években az európai kormányok és vállalatok jelentős összegekkel támogatták az alapkutatásokat, és ennek láthatóan megvan az eredménye a gyakorlati hasznosításra alkalmas találmányok megszületésében is, ugyanakkor az is kiderül az OECD tanulmányából, hogy sokkal nagyobb segítséget kellene adniuk a kis- és középvállalatoknak, hogy azok se maradjanak le a folytonosan megújuló nagyok mögött. Az innováció európai ösztönzője a jóléti társadalom, a középosztály életszínvonalának és ezzel minőségi elvárásainak növekedése. A termékeik színvonalával versenyző vállalatok rákényszerülnek tevékenységük rendszeres korszerűsítésére. Lényegesen más ez a közeg, mint például az indiai vagy a kínai piac, ahol egyelőre szinte kizárólag az olcsóság számít. Miközben például Európa a luxusautók gyártásában ér el a világpiacon vezető szerepet, otthont ad az ágazat legismertebb márkainak, a Mercedesnek, a BMW-nek, az Audinak, a Porschénak, a Ferrarinak, addig az indiai Tata azzal került a média érdeklődésének középpontjába, hogy jelentős erőfeszítésekkel és új megoldások kieszelésével megalkotta világ legolcsóbb, legfapadosabb autóját. Svájcban erős az élelmiszeripar, ez az ország ad például otthont a világ legnagyobb élelmiszergyártójának, a Nestlének, emellett az alpesi ország márkája
A riü-k szerepe az innovációs projektek felkutatásában, a lehetséges partnerek összehozásában van. A vállalkozókat meg kell tanítani az együttműködésre az innovációs projekt keretében. Fontos, hogy tudjanak arról, vannak olyan szolgáltatók, amelyek képesek ebben segíteni. Magyarországon ennek a fajta együttműködésnek még nincs kultúrája. Problémát jelent, hogy a vállalkozások magukra vannak utalva és tőkeszegények – állítja a szakértő. A NKTH az előző hároméves ciklusban az Innocsekk nevű pályázatával próbálta innovációra ösztönözni a kisvállalkozásokat, elmozdítani őket erről a holtpontról. A pályázat keretében a kisvállalkozás, mely nem rendelkezik minden olyan kompetenciával – kutatás, a megvalósíthatóság értékelése, bizonyos műszaki megoldások –, ami szükséges ahhoz, hogy egy fejlesztési projektet megvalósítson, lehetőséget kapott arra, hogy a hiányzó kompetenciákat megvásárolja. Olyan vállalkozói kört céloztunk meg, amelyet az eddigi pályázatainkkal nem sikerült elérni. Úgy segítjük őket, hogy a támogatásból kifizetjük azokat a szolgáltatásokat, melyeket a projektjeik megvalósításához igénybe vettek másoktól. Ennek a pályázatnak a keretében akár százszázalékos támogatást is lehetett kapni – mondta Barkó.
Kelet-Európában a rendszerváltás utáni időszakban az elmúlt két évtizedben az innovációs tevékenység is húzta a gazdaságot, ám annak legnagyobb része nem a helyi tulajdonú, hanem a multinacionális vállalatokhoz kötődik. Ez viszont sebezhetővé teszi a térség gazdaságait – állítja az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzése. A kutatók szerint a közvetlen külföldi befektetések beáramlásával párhuzamosan a régióban korszerű termelési és vállalatvezetési módszerek honosodtak meg, ám a technológia és a tudásanyag mégsem „jött át” elégséges mértékben. Így ma a gazdaságok a külföldi cégektől függnek, különösen az új termékek kifejlesztésében. Az EIU által vizsgált, Kelet-Európában tevékenykedő, de teljes mértékben külföldi kézben lévő 146 cég fele nem tart fenn kutató-fejlesztő részleget régiós érdekeltségeiben. Azok a társaságok, amelyek mégis telepítettek a térségbe ilyen részlegeket, azokat döntően négy országba – Magyarország, Csehország, Lengyelország, valamint Oroszország – telepítették. A kilátásokat az sem javítja, hogy csupán a cégek 29 százaléka működik együtt más régiós vállalatokkal új áruk és szolgáltatásfajták kifejlesztésében. Csupán minden nyolcadik külföldi tulajdonú társaság tartja úgy, hogy régiós érdekeltségeiben jobb innovációs környezetet nyújt, mint anyaországában. Az EIU által készített innovációs teljesítményindex alapján a térségben Szlovénia mögött a második helyre került Magyarország, mivel a szabadalmi adatok alapján meghatározott tíz lehetséges pontból 7,26-ot szerzett a 2003–2007-es időszak átlagában. A 2004-ben uniós taggá lett tíz ország átlaga 6,29 pont lett. Az EIU prognózisa szerint a 2008–2012-es időszakban a magyar teljesítmény 7,64 pontra nőhet.
Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Központi telefonszám: 06-62-544-000 Honlap: www.u-szeged.hu Debreceni Egyetem 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefonszám: 06-52-512-900 Fax: 06-52-416-490 Honlap: www.unideb.hu
ÕRSI ÁKOS 06-30-682-4565
[email protected]
RADVÁNYI RÓBERT 06-30-986-7066
[email protected]
