INNOVÁCIÓ CÍME: FÜLEMÜLÉK NAPJA 2010. május 3. BESZÁMOLÓ A BOCSKAIKERTI NÉMETH LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS INTÉZMÉNY ÉS ÓVODA TÉMANAPJÁRÓL
Készítette: Pásti József Csaba
Bocskaikert, 2010. június 8.
1
TARTALOM I. A Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda bemutatása ................................................................................................................................ 3 II. Az innovációt kidolgozó fejlesztő bemutatása .................................................................. 4 III. A témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez........................................................... 4 III. 1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból............................................ 4 III. 2. Belső erőforrások ....................................................................................................... 5 III. 3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban............................................................. 6 III. 4. Külső erőforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése ......................................... 7 III. 5. Alapelvek, jövőkép, célok.......................................................................................... 9 III. 6. Sikerkritériumok ..................................................................................................... 11 III. 7. A témaválasztásról................................................................................................... 11 IV. Az innováció alkalmazási lehetőségei az intézmény életében ...................................... 13 V. Az innováció megvalósításához javasolt időkeret........................................................... 13 VI. Az innováció tartalmi leírása .......................................................................................... 13 VII. A fejlesztés eddigi tapasztalatai .................................................................................... 18 VIII. Az innováció újdonságértéke ....................................................................................... 19 IX. Az innováció várható hasznossága, várható eredményei, az eredményességének mérésére szolgáló elképzelések.............................................................................................. 19 X. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása.......................................... 20 XI. Köszönetnyilvánítás ......................................................................................................... 20
2
I.
A Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda bemutatása Intézményünk a Debrecentől mintegy 15 kilométerre északra fekvő településen,
Bocskaikertben található. A közel 3000 lakosú község 1993-ban vált önállóvá és fejlődése azóta is töretlen. Az egykori szőlőskertből kialakult település nyugalma már régen is vonzerő volt: Gulyás Pál, Móricz Zsigmond, Dienes János egyaránt szívesen látogatott el a tiszta levegőjű, felüdülést kínáló „Bocskay-kertbe” akárcsak Németh László, aki műveiben szívesen emlékszik vissza az itt eltöltött időszakra. Nem véletlen tehát, hogy iskolánk felvette nagy írónk nevét. Míg az önállóvá válás előtt csak alsó tagozatosok tanulhattak a településen, 1997. óta egy új, háromszintes épület várja nyolc évfolyamon azt a közel 300 gyerekeket, akik ma már nemcsak helyből, hanem a szomszédos településekről is érkeznek tanulni. Miért is olyan népszerű az iskolánk? A szép környezet, az erdő közelsége, a gondozott kert csak a külcsín. A kompetencia alapú oktatás, a számos tanórán kívüli tevékenység, a művészeti képzés, a mindennapos testedzés lehetősége egyaránt biztosítéka annak, hogy a tanulók szívesen járjanak a teljesen akadálymentesített Németh László Általános Iskolába, amely ma már a település óvodájával együtt alkot közös intézményt. A jó hangú gyerekek az énekkart erősítik és komoly érdemeket szereznek az iskolai és települési ünnepségeken.
De emelik a
rendezvények színvonalát a néptánc-, képzőművészet-, klarinét-, furulya-, zongora-, szolfézsés citera szakokon tanulók is: közreműködésük önmagában is garancia a magas színvonalra. A sportolni vágyó diákok talajtornára, fiú- és lányfocira is járhatnak, de van lehetőség kosárlabdára, kung-fura és gyógytornára is. Az iskola tornaterme és a nemrégiben átadott udvari sportpálya is ideális helyszíne a mozgásos tevékenységeknek. A differenciált képességfejlesztés, a felzárkóztató, felvételi előkészítő és tehetséggondozó foglalkozások több tantárgyból is segítséget nyújtanak a tanulóknak. Az iskolai könyvtár az önművelésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének biztosít helyet. Különös fontossággal bír intézményünkben a környezeti nevelés, olyannyira, hogy elnyertük a megtisztelő Ökoiskola címet is. Az érdeklődő gyerekek madarász suli foglalkozásokon és ökológia szakkörben további ismereteket is szerezhetnek környezetünkről. Iskolánkban minden tanuló találhat számára érdekes és hasznos elfoglaltságot. Az egyre növekvő tanulólétszám miatt azonban már az iskola bővítésére is szükség van, ami idén pályázati támogatással valósulhat meg. A következő tanévet már új szárnnyal kibővített, korszerű informatikateremmel, előadóval és színházteremmel felszerelt épületben kezdhetik meg tanulóink.
3
II.
Az innovációt kidolgozó fejlesztő bemutatása
Jelen innováció kidolgozója és egyben a témanap lebonyolításának felelőse Pásti József Csaba. Tanító-könyvtár szakos főiskolai oklevéllel kerültem az intézménybe, 2003-ban könyvtárosként. Később a Szegedi Tudományegyetem környezettudományi szakát is elvégeztem, és környezetkutatóként, víz- és talajvédelmi szakirányon szereztem diplomát. Jelenleg a Németh László Általános Iskolában az iskolai könyvtár vezetése mellett a tanulószobai foglalkozásokban veszek részt, hetente három alkalommal. Emellett az intézményben folyó környezeti nevelésben is segédkezem. Immár második éve tartom a Madarász Suli és az Ökológia Szakkör foglalkozásait, amelyek heti egy alkalommal biztosítanak hasznos ismeretszerzési lehetőséget az érdeklődő tanulók számára. A szakkörös tanulókkal a Szitakötő-programban is részt veszünk, idén pedig csatlakoztunk a nemzetközi Beagle-projekthez. III.
A témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez.
III.1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE KÖRNYEZETI NEVELÉSI SZEMPONTBÓL 1. Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére.
4
III. 2. BELSŐ ERŐFORRÁSOK 2. Feladat, szerepkör
Humán erőforrások Iskolavezetőség
Erősségek
Támogatja a környezeti nevelési
Hiteles személyiségek a
programot.
pedagógusok és a tanulók
Anyagi forrásokat teremt.
számára.
Aktívan részt vesz az egyes
Hasznosítható kapcsolatrendszer.
programokban. Tanárok
Kidolgozzák és a tantárgyakba
Valamennyis szakos belátja,
beépítve tanítják az egyes
hogy minden tanár feladata a
környezeti tartalmakat.
környezeti nevelés.
Környezeti nevelési
Elkészíti a pedagógiai
Lehetőséget ad a különböző
munkacsoport
programnak megfelelően az éves szakmacsoportok programjainak tervet.
összehangolására.
Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Osztályfőnöki közösség
Évfolyamokra lebontva
Lehetőség van az aktualitások
foglalkozik az
azonnali megbeszélésre.
egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. DÖK segítő tanár
Erősítik a környezeti nevelés
Napi kapcsolat a diákokkal.
területeinek tevékenységét. Iskolaorvos
Előadásokat tart az egészséges
Szakmai kompetencia,
életmódról, a környezeti
személyes ráhatás.
ártalmakról. Technikai dolgozók Diákok
A programok tárgyi feltételeinek Zöldítési program, szelektív biztosítása.
hulladékgyűjtés.
A tervezett éves programban
A helyi értékek felkutatása,
sokoldalúan vesznek részt.
partnerség a felnőtt
5
résztvevőkkel. Szülők
Külső erőforrások felkutatása.
Tevékeny részvétel a programokban.
III. 3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN 3. HAGYOMÁNYOS TANÓRAI OKTATÁSZERVEZÉSBEN Tanórán A
tanórákon
hozzárendeljük
az
adott
témákhoz
a
megfelelő
környezetvédelmi
vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan versenyeken indulhatnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Minden évben nyári tábort szervezünk, ahol jelentős szerepet kap az évközi elméleti tananyag hasznosságának, alkalmazhatóságának bemutatása a természetben, a környezeti, természeti folyamatok megfigyelése a gyakorlatban. Az intézményen belüli médiumokat kiemelt eszköznek tartjuk a környezeti nevelésben. Az iskolarádióban és iskolaújságunkban is rendszeresen foglalkozunk környezetvédelmi, természetvédelmi problémákkal. Rejtvényekkel, feladványokkal, játékokkal segítjük elő a tanulók figyelmének felkeltését, a környezettudatos magatartás kialakítását. Fontosnak tartjuk, hogy megemlékezzünk a környezetvédelmi jeles napokról. Meghívott előadók, rendezvények, kiállítások segítségével koncentrálunk egy adott témakörre. Különböző akciókban veszünk részt. Az iskolában rendszeresen akciókat (pl. használt elem-, papír és vasgyűjtést) szervezünk. Emellett Madarász Suli foglalkozásokon és Ökológia szakkörön is részt vehetnek tanulóink hetente egy alkalommal. A TÁMOP 3.1.4. támogatás révén projekthónap, témahét, 6
több témanap lebonyolítására is lehetőségünk nyílt, valamint májusban erdei iskolába is vihettük az iskola tanulóit. III.4. KÜLSŐ ERŐFORRÁSOK, A KAPCSOLATRENDSZER FELTÉRKÉPEZÉSE 4. A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet
résztvevői
egymással,
valamint
külső
intézményekkel,
szervezetekkel
jó
munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés •
Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
•
Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait
a
kulturált
magatartásra.
Ebben
kiemelkedő
feladata
van
az
iskolai
diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.
•
Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok
együttműködése
nélkülözhetetlen
a
környezetbarát
iskolai
környezet
létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek
7
határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.
•
Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a család és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt iskolánk többfunkciós intézményi jellegéből adódóan környezetvédelmi, természetvédelmi jellegű kiállításaink, rendezvényeink legtöbbje nyitott Bocskaikert minden lakója számára.
•
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az igazgatóhelyettes feladata. Az
iskolai
szelektív
hulladékgyűjtés
továbbfejlesztéséhez
a
takarítók
aktív,
környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés •
Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.
8
•
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.
•
Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.
•
Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
III.5. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK 5. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük *a fenntartható fejődés, *a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, *a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, *alapvető emberi szükségletek, *emberi jogok, *demokrácia, *elővigyázatosság, *biológiai és társadalmi sokféleség.
9
Szem előtt tartjuk azt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki (holisztikus szemlélet) STRATÉGIAI CÉL Tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani •
a környezettudatos magatartást és életvitelt,
•
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,
•
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,
•
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,
•
a rendszerszemléletet,
•
tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,
•
az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése •
alternatív, problémamegoldó gondolkodás,
•
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,
•
szintetizálás és analizálás,
•
problémaérzékenység, integrált megközelítés
•
kreativitás,
•
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,
•
vitakészség, kritikus véleményalkotás,
•
kommunikáció, média használat,
•
konfliktuskezelés és megoldás,
•
állampolgári részvétel és cselekvés,
•
értékelés és mérlegelés készsége.
10
III. 6. SIKERKRITÉRIUMOK 6.
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk.
Mindezek
megkívánják
az
új
értékek
elfogadtatását,
kialakítását,
megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak
érezzük,
hogy
a
diákok
szemléletén
alakítsunk,
környezet-
és
természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör, sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket, így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
III.7. A témaválasztásról 7. Mint a fentiekből is látható, intézményünkben nagy hagyománya van a környezeti nevelésnek, és fokozatosan kapott egyre nagyobb hangsúlyt az elmúlt évek során a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben a környezettudatosság. Feltétlenül szükségesnek láttuk hát azt is, hogy egyik témanapunkon az élő környezet fenntartásának jelentőségét
11
helyezzük a középpontba.
Azt láttuk célszerűnek, ha egy olyan élőlényt választunk
témanapunk tárgyául, amely jól példázza a fenti törekvésünket. Így esett a választás a fülemülére. A talán legszebb hangú énekesmadarunk fennmaradása elengedhetetlen a megfelelően háborítatlan aljnövényzetű erdők, kertek, parkok megőrzése nélkül. Bocskaikertben szerencsére április közepétől még sokfelé hallhatunk éneklő fülemülét. Így kézenfekvőnek tűnt, hogy e madarat válasszuk a témanapunk jelképévé. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országszerte évek óta megrendezi a Fülemülék Éjszakáját. Ehhez a természetvédelem fontosságát hangsúlyozó, a Madarak és Fák Napjához kapcsolódó rendezvényhez iskolánk is csatlakozott. Idén azonban a Fülemülék Éjszakáját egy egész napos rendezvénnyé kívántuk kibővíteni, amire remek lehetőség volt a
témanap.
További
okok,
amelyek
miatt
indokolt
volt
intézményünkben
környezetvédelmi témanapot szervezni:
•
PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKBAN KIEMELT FONTOSSÁGA VAN A KÖRNYEZETI NEVELÉSNEK
•
KORÁBBAN IS MEGEMLÉKEZTÜNK A KÖRNYEZETVÉDELMI JELES NAPOKRÓL
•
MADARÁSZ SULI ÉS ÖKOLÓGIA SZAKKÖR IS MŰKÖDIK NÁLUNK
•
ÖKOISKOLA VAGYUNK
Így terveztük meg a Fülemülék Napját intézményünkben.
12
IV.
Az innováció alkalmazási lehetőségei az intézmény életében
Témanapunkat („A FÜLEMÜLÉK NAPJÁT”) úgy dolgoztuk ki iskolánkban, hogy annak mondanivalójával, céljaival azok a tanulók is találkozzanak, akik kevésbé aktívak, akik maguktól nem vennének részt a választható programokban, eseményekben. A rendhagyó óráknak köszönhetően azok a tanulók is megismerkedhettek a madár- és természetvédelem céljaival, akik kevésbé azonosultak eddig a témával. Fontosnak tartottuk tehát, hogy a témanap során ne csak a téma iránt már egyébként is elkötelezett tanulók (ökológia szakkörös, madarász sulis, környezetismeret, természetismeret, biológia tárgyakból jól teljesítő gyerekek) számára kínáljunk programokat, hanem minden diáknak.
Különösen nagy hangsúlyt
fektettünk arra, hogy a témanap folyamán minden osztály találkozzon legalább egy tanórán is természetvédelmi és madártani ismeretekkel. Hogy hogyan és milyen mértékben, azt a tanórát tervező kollégára bíztuk, kreativitásukra bízva a megvalósítást. V.
Az innováció megvalósításához javasolt időkeret
Témanapunkat 2010. május 3-án reggel 8 óra és este 9 óra között bonyolítottuk le, azaz egy teljes napot magába foglaló időkeretben. A délelőtti tanítási órákon így szintén megvalósulhattak a környezeti neveléssel kapcsolatos elképzeléseink, mint a délutáni, tanórán kívüli napközis és tanulószobás foglalkozásokon, és az egész napi ismeret- és élményszerzést mintegy betetőzte a 19 órától tartott Fülemülék Éjszakája. VI.
Az innováció tartalmi leírása
Környezetvédelmi témahetünk megvalósítását alapos tervezés, a pedagógus kollégákkal és a diákokkal folytatott egyeztetés előzte meg. Ennek során •
kijelöltük a témanapot idejét
•
meghatároztuk a témanap címét
•
kidolgoztuk a lebonyolítás metódusát
•
elkészítettük a témanap programtervét
•
összeállítottuk a szükséges eszközök listáját
•
kijelöltük a témanap lebonyolításában közreműködő kollégákat.
A legnagyobb nehézséget éppen a megfelelő időpont kijelölése jelentette. Mindenképpen május első két hetében szerettük volna megvalósítani a témanapot, ugyanis ebben az időszakban énekelnek a leghangosabban a fülemülék és a témanap szerves részét képező – a
13
gyakorlati, terepi ismeretszerzést biztosító – Fülemülék Éjszakája ekkor szervezhető meg eredményesen. Május 3., 4., 5.; illetve 6.,7.,8. viszont több kolléga, így jómagam számára is a TÁMOP 3.1.4. támogatással kapcsolatos továbbképzések miatt volt foglalt, a következő héten (2010. május 10-től 14-ig) pedig Erdei Iskolába vittük az iskola négy osztályát. Hosszas egyeztetés után mégis úgy döntöttünk, hogy a Fülemülék Napját 2010. május 3-án tartjuk meg, így ugyan több pedagógus nem tud érdemben részt venni a délelőtti és kora délutáni programokban, viszont a helyettesítő kollégák ebben is vállalták a segítséget. Utólag is úgy látjuk: jó döntést hozott a tantestületünk, mert a témanap halasztása annak érdemi megvalósítását csorbította volna, különösen, ha a május második felében uralkodó rendkívül szélsőséges és csapadékos időjárást vesszük figyelembe. Elkészültünk tehát a megvalósítási tervvel: •
volt pontos dátumunk (2010. május 3.)
•
témanapunk „A FÜLEMÜLÉK NAPJA” címet kapta
•
rendelkezésünkre állt a lebonyolítás részletes metódusa
•
előttünk volt a témanap pontos programterve
•
megállapíthattuk, hogy a szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak
•
megegyeztünk, hogy a témanap
előkészítésében a teljes tantestület
közreműködik. •
Mivel a Fülemülék Éjszakája programunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület rendezvénysorozatához kapcsolódik, ezért az MME-vel is felvettük a kapcsolatot. Szakmai tanácsok, útmutató mellett tőlük madárvédelmi, természetvédelmi brosúrákat, szórólapokat, matricákat és kártyanaptárokat is kaptunk, amelyeket a témanap során felhasználhattunk.
Az iskolai faliújságra és az egyes szintekre kifüggesztett plakátokból minden tanuló tájékozódhatott a témanapról már annak kezdete előtt. A délelőtti tanórákkal szemben nem támasztottunk speciális követelményeket, csupán azt kértük az adott órát tartó kollégától, hogy minden évfolyam számára jelenjen meg legalább egy alkalommal a fülemülével, a Madarak és Fák Napjával, illetve a természetvédelemmel kapcsolatos ismeret vagy téma a tanórai feladatokban. Ennek kollégáink messzemenően eleget tettek, így változatos és sokszínű formában ismerkedhettek meg a tanulók már délelőtt a fülemülével és a madárvédelem fontosságával. 1. osztályban a gyerekek Weöres Sándor: Fülemüle c. versének kapcsán beszélgettek a címadó madárról.
14
2. osztályban a „Miért dalol a fülemüle éjjel” c. német népmesét dolgozták fel a gyerekek, s közben a fülemüle életmódját is megbeszélték. 3. osztályban A „Miért énekel a fülemüle” c. ismeretterjesztő szöveget dolgozták fel. 4. osztályban megismerkedtek Andersen: Fülemüle c. meséjével, és projektoros támogatással részletet is megtekinthettek a Vojtina Bábszínház 2008. évi előadásából. Mindez sok gyereknek felelevenítésként is szolgált, hiszen a tanulók egy része 2. osztályban élőben is megtekinthette a darabot. INFORMATIKA órán a fülemüléről kerestek a gyerekek információkat, képeket, amelyeket a tablóhoz is felhasználhattak. MATEMATIKA: A madarak vonulásával és a fiókák nevelésével kapcsolatos szöveges feladatokat oldottak meg a gyerekek. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÓRÁN két, fülemüle témájú alkotás hangulata és stílusa közötti különbséget figyelhették meg a tanulók. Csanádi Imre: Fülemüle-ének, Fülmile (magyar népdal) TERMÉSZETISMERET: Az erdő élővilága kapcsán: Az erdei madárfajokkal foglalkoztak. RAJZ- és TECHNIKA órákon az alsó és felső tagozatban is az iskolai tablóhoz készítettek rajzokat, kollázsokat a tanulók, amelyeket majd a Madarak és Fák Napján is felhasználhatunk. FIZIKA
órán
a
Környezetvédelem
technológiai
lehetőségeinek
kapcsán
a
környezetszennyezés élővilágra és a madárvilágra gyakorolt hatását beszélték meg a tanulók. Délután a napköziben és a tanulószobán befejezhették a gyerekek a készített és gyűjtött anyagok felhelyezését az iskola aulájában található paravánokra, amelyek helyszínéül szolgáltak az esti előadásnak és a Fülemülék Éjszakája rendezvény benti foglalkozásának. A nap folyamán többször is kihirdetésre került, valamint a kihelyezett meghívókból és plakátokból is értesülhettek a gyerekek a Fülemülék Éjszakája rendezvény időpontjáról és tartalmáról. Ennek kapcsán hangsúlyoztuk, hogy mivel esti programról van szó, szülői kísérettel jöjjenek vissza 19 órára, és ez egy olyan rendezvény, amelyre egyébként is szívesen látjuk az egész családot.
15
2010. MÁJUS 3. SZERETETTEL VÁRJUK A TERMÉSZET-ÉS ZENEBARÁTOKAT
FÜLEMÜLÉK ÉJSZAKÁJÁRA! IMMÁR MÁSODIK ALKALOMMAL BOCSKAIKERT A
IS CSATLAKOZIK AZ ORSZÁGOS ESEMÉNYSOROZATHOZ, ÍGY A TELEPÜLÉSEN ÉLŐK SZÁMÁRA ISMÉT LEHETŐSÉG
Program:
NYÍLIK MEGHALLGATNI A FÜLEMÜLÉK CSODÁLATOS KONCERTJÉT.
Indulás: A Németh László Általános Iskola parkolójából
Az érdeklődők rövid előadáson ismerkedhetnek meg a fülemülék elterjedésével, vonulási mozgalmaival, fészkelési tevékenységével és szokásaival. Ezután az iskola környékén tett rövid séta során a látogatók személyesen is megtapasztalhatják a májusi éjszakák egyik legcsodálatosabb hangját: a fülemülék énekét.
Kezdési időpont: 2010. május 3. (hétfő), 19 óra További információk: Pásti Csaba Tel: (30/754-6830) (Az irodalmi és zenei művekben gyakran felbukkanó fülemüle, a költők éjjel daloló misztikus csalogánya csak igen ritkán kerül szem elé, az udvarló hímek kórusa azonban betölti a májusi éjszakákat. A fülemüle kedveli a bokrokkal teli kerteket, parkokat és erdőket. A rendezvény résztvevői segítséget kapnak ahhoz, hogy eligazodhassanak az éjszaka hangjai között, s aki pár percig csendben sétál, varázslatos élménnyel gazdagodhat. )
A májusi éjszakák néha még hűvösek, ezért javasoljuk, hogy öltözzenek melegen! /A MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (MME) TÁMOGATÁSÁVAL/
16
A Fülemülék Éjszakája rendezvény kezdete előtt a Madarász Sulis tanulók segítségével kihelyeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől kapott szórólapokat, brosúrákat az iskola aulájában. Ezekből minden látogató (gyerek és szülő is) vehetett, így szerezhettek hasznos ismereteket akár a madárbarát kert létesítésének módjáról, akár a gyakorlati természetvédelem feladatairól. 19 órakor az iskola aulájában elkezdődött a fülemüléket bemutató előadás, amelyet projektorral támogatott vetítés színesített. Az előadás során a résztvevők megismerkedhettek a fülemülék életmódjával, arról, hogy miért énekelnek a madarak; ízelítőt kaphattak számos irodalmi és zenei alkotásból, amelyek ihletője a fülemüle volt, valamint szóba kerültek a madár védelmének lehetőségei is. Az előadás végén egy rövid videó illetve hangfelvétel többszöri bejátszásával mutattunk rá a fülemüle énekének arra a jellemző sajátosságára, amelynek révén a madarat könnyű hallás útján is azonosítani. A részt vevő gyerekek és szüleik számára ezután lehetőség nyílt a nap folyamán megszerzett ismeretek ellenőrzésére is egy játékos totó segítségével. Aki a Fülemülék Napján aktívan részt vett, annak ez nem okozhatott gondot, és sokan hibátlanul ki is töltötték a feladatlapot. Végül a Fülemülék Napja és az éjszakai rendezvény betetőzésekén sötétedéskor sétára indultunk az iskola környékén és terepen is gyönyörködhettünk a csalogány csodálatos énekében.
17
VII.
A fejlesztés eddigi tapasztalatai
A témanapot követően röviden értékeltük a tapasztaltakat. Bár nem volt teljesen előzmény nélküli a feladatunk – hiszen a Föld Hete témahét és a korábban megtartott számos jeles nap adott számunkra némi tapasztalatot - mégis komoly kihívást jelentett intézményünknek a Fülemülék Napja témanap megfelelő színvonalú lebonyolítása. Ennek fő okát a továbbképzéssel együtt járó átszervezések, helyettesítések megoldási gondjai jelentették. Ezzel együtt lehetőségeinkhez mérten sikerült színvonalas, és az intézmény apraját-nagyját megmozgató, pedagógiai programunkban vállalt célokat elősegítő feladatokat és programokat megvalósítanunk. Méltóképpen emlékeztünk meg a Madarak és Fák Napjáról, valamint a fülemülén keresztül természetvédelmi problémákkal is találkozhattak és a madárvédelem jelentőségét is megismerhették a gyerekek. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy az élővilág tiszteletén, a természetes környezet megbecsülésén alapuló tanulási folyamat révén a gyerekek saját lakóhelyüket is értéknek, megóvandó helynek tekintsék.
18
VIII. Az innováció újdonságértéke A Fülemülék Napja témanap intézményünkben újdonságértékűnek tekinthető, mivel - egy teljes napra be tudtuk vinni az iskola falai közé a természet- és madárvédelem témáját - a gyerekek és családjuk révén a település valamennyi lakója számára is kínáltunk programot - a mostani témanap hagyományt teremthet a jövőben, és a Madarak és Fák Napjának méltó és változatos megünneplését biztosíthatja az elkövetkezendő tanévekben. Jelen témanapunkat a tanulók nagy örömmel fogadták és azt tapasztaltuk, hogy a legtöbben szívesen is vettek részt a programokban és a rendhagyó tanórákon is. IX.
Az innováció várható hasznossága, várható eredményei, az eredményességének mérésére szolgáló elképzelések
Hogy témanapunk mennyire volt hasznos és milyen eredmények várhatók tőle a jövőben, azt természetesen nem könnyű ilyen rövid idő távlatából megítélni. Az azonban már most is megállapítható, hogy sok tanulót sikerült ráébreszteni a természetvédelem és madárvédelem jelentőségére. Külön kiemelendő, hogy a nemrégiben lezárult témahetünk során elért eredményeket is kamatoztathattuk a Fülemülék Napja során, illetve építhettünk az ott elsajátított ismeretekre, az akkor is fejlesztett kompetenciákra. Továbbra is törekedtünk arra, hogy ne csak a környezetismeretből, természetismeretből vagy biológiából jól teljesítők értsék meg a témanapunk jelentőségét, hanem kis odafigyeléssel bárki. A Fülemülék Napján kapott élmények viszont talán olyanok természettudományos érdeklődését is felkeltették, akik eddig nem foglalkoztak az élővilág megőrzésének jelentőségével. Eredmény lehet az is, ha a jövőben a környezeti nevelést szolgáló programokon, rendezvényeken még aktívabb részvételt tapasztalunk, illetve még népszerűbbé válnak a Madarász Suli és az Ökológia Szakkör foglalkozásai a tanulók körében. A fő eredménye a témanapnak azonban az lenne, hogy ha a fülemülék megismerése és a természet sokszínűségére történő rácsodálkozás révén a gyerekek nagyobb tisztelettel és megbecsüléssel fordulnának az élő környezethez. A tanulók és rajtuk keresztül családjuk környezettudatosabb magatartása pedig elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a jövőben is énekeljenek Bocskaikertben a fülemülék, legyenek fák, bokrok és unokáink is egy élhető környezetben nőhessenek majd fel.
19
X.
Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása
A Fülemülék Napja címmel megvalósított témanapunk bátran ajánlható minden alapfokú és középfokú intézménynek, illetve erdei iskoláknak is. Fontos szempont, hogy a témanapot megvalósító intézmény közelében éljenek fülemülék és hogy a programok lebonyolítása lehetőleg május első két hetében történjen. Ebben az időszakban énekelnek legaktívabban a fülemülék és az élményszerzéshez elengedhetetlen, hogy a gyerekek ne csak videón vagy hangfelvételen, hanem az élő természetben is találkozzanak ezzel a csodálatos hangú madárral. Az eredményes megvalósításhoz szükséges az is, hogy az adott intézmény tanulóinak eltérő életkorból, neveltségi szintből adódó különbségeit figyelembe vegyék, és jelen innovatív ismertetőt a saját adottságaikhoz igazítsák. XI.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda vezetésének, minden kollégámnak és az iskola valamennyi dolgozójának, amiért rendkívül segítőkészen álltak a feladat megvalósításához. Külön köszönetemet fejezem ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület HajdúBihari Csoportjának a Fülemülék Éjszakához nyújtott szakmai segítségükért.
20
MELLÉKLETEK
21
JÁTÉKOS TOTÓ A FÜLEMÜLÉRŐL:
1.
A kérdésekre a helyes válaszok betűit összeolvasva megtudhatjuk, milyen megtisztelő elnevezéssel illetik a fülemülét. Miről nevezetes a fülemüle?
énekéről (A) 2.
díszes tollazatáról (V)
Mikor érkeznek vissza fülemüléink?
február (B) 3.
ragadozó életmódjáról (G)
április (D)
március (E)
Hol töltik a telet?
nem vonuló, gyakran látni a madáretetőkön is (C) 4.
éjjeli poszáta
csalogány (K)
(E)
rovarokkal, pókokkal (I)
más madarakkal (T)
talajra (R)
ágvillába (S)
Miről a fülemüle dalának jellegzetessége?
a „crescendo”-strófa (Á) 9.
Csokonai Vitéz Mihály (K)
(L)
Hová rakja a fészkét?
fa odvába (Ö) 8.
Arany János
Mivel táplálkozik a fülemüle?
apró magvakkal (L) 7.
(A)
Mi a fülemüle másik neve?
énekes rigó (M) 6.
Afrikában (K)
Ki írt „fülemile-perről”?
Móra Ferenc (M) 5.
Amerikában
éneke egyre halkul (B)
csak nappal hallható (U)
Beethoven melyik művében jelenik meg a fülemüle? Fidelio (A)
V. szimfónia („Sors”) (Z)
VI. szimfónia („Pastorale”) (Ly)
10. Rendszertanilag melyik családba sorolják a fülemüléket? a rigófélékhez (A)
a pintyfélékhez (F)
A MEGFEJTÉS: A FÜLEMÜLE ……………………………
22
a poszátafélékhez (E)
TANULÓINK MUNKÁIBÓL:
23
TANULÓINK MUNKÁIBÓL:
24
KÉSZÜL A TABLÓ A MADARAK ÉS FÁK NAPJÁRA:
MEGVAN A FÜLEMÜLE!
25
