Innováció a Nyugat-Dunántúli Régióban Regionális Innovációs Rendszer bemutatása
Nagy András 2012.05.09 Zalaegerszeg
Nyugat-dunántúli Régió Győr-MosonSopron Vas
11 329 km² 1 millió lakos 28 város 627 község
Zala
Innovation in Europe
Innovációs Szolgáltatások a Régióban 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Innovációs felmérés, audit Innovációs projektfejlesztési tanácsadás Pályázatírás - forrásszerzés Pályázatmenedzsment és -kríziskezelés Szakmai utak, találkozók, rendezvények szervezése Klaszterszolgáltatások Képzési és mentorálási programok Innováció népszerűsítése, innovációmarketing Technológia lehetőségek promóciója Innovációs folyamat végigkövető menedzselése Innovációs járulék elszámolásával kapcsolatos tanácsadás Innovációs folyamathoz kötődő szolgáltatás közvetítése Piaci hasznosítás Tanulmányok, stratégiák és koncepciók
„A Regionális Innovációs rendszerek fejlesztési lehetőségei az észak-dunántúli térség példáján „ Kérdés: A regionális innovációs rendszerek és azok részeként működő innovációs intézmények hogyan járulhatnak hozzá egy térség fejlődési pályájának dinamizálásához?
Forrás: Doktori Disszertáció Tilinger Attila 2011.
A kutatás céljai - Az innovációs rendszerek működésének megismerése - A regionális innovációs rendszerek gazdaságfejlesztő hatásainak vizsgálata - Hazánk tágabb térségében működő innovációs rendszerek legfontosabb sajátosságainak feltárása - Magyarországon zajlódó innovációs folyamatok feltérképezése - A regionális innovációs rendszerek fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata Észak-Dunántúlon Fókusz: intézmények - Fejlesztéspolitikai beavatkozásokra való javaslattétel
Tilinger Attila
- Külföldi tőke területi koncentrációja, de az alacsony hozzáadott értékű tevékenységek területéről történő tőkekivonás - Relatíve gyenge kutatás-fejlesztési tevékenység A K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya, 2007 2
1,85
1,8 1,6 1,33
1,4 1,2
0,97
% 1 0,8
0,5
0,6 0,4
0,85
0,84
ÉA
DA
0,6 0,37
0,42
DD
ÉM
0,2 0 EU27
MO
KM
KD
NYD
Területi egység Forrás: Eurostat
Tilinger Attila
A magyar innovációs rendszer magán viseli a közép- és délkelet-európai országok innovációs rendszereinek közös jegyeit. - Hazánkhoz hasonló történelmi múltú, társadalmigazdasági folyamatok szintereinek számító országok - Kilenc ország innovációs politikájának legfőbb kihívásai - Jó gyakorlatok átvétele
Tilinger Attila
- A közép- és délkelet-európai országok innovációs rendszereinek mechanizmusait leíró modell felvázolása Vizsgált területek
Hazai innovációs rendszerek jellemzői
Irányítás
Innovációs folyamatok gyenge koordinációja
Finanszírozás
Az innovációs rendszerek leggyengébb láncszeme
Kooperáció
Alacsony szintű, együttműködés nem kölcsönös
Humán erőforrás
Hiányzó innovációs és vállalakozás készség
Régiók
Regionális egyenlőtlenségek, rossz térfelosztás
Kompetenciák
Regionális döntéshozói kompetenciák hiánya
Infrastruktúra
Kiépültsége nem megfelelő
Eredmény: a magyar innovációs rendszer magán viseli a középés délkelet-európai országok innovációs rendszereinek közös jegyeit Tilinger Attila
A régiók hatásköreire és kompetenciáira épülő kritériumrendszerben a kedvezőtlen feltételek túlsúlya jellemző: - Regionális önkormányzat hiánya - Innováció finanszírozása: KTIA - Az innováció társadalmasítása nem megoldott - Az intézmények nem töltik be szerepüket - Egyetemek-vállalatok közötti kapcsolat gyenge Eredmény: A regionális innovációs rendszerek fejlődésének kritériumai Észak-Dunántúlon nem teljesülnek Tilinger Attila
A központilag irányított, regionalizált nemzeti innovációs rendszerek következő ismérvei teljesülnek ÉszakDunántúlon: - felülről jövő, állami kezdeményezések dominálnak - a finanszírozás központi forrásokból történik, központilag meghatározott célok alapján - az innovációs szereplők inkább a nemzeti innovációs rendszer részei, mintsem a regionálisé A központilag irányított, regionalizált nemzeti innovációs rendszerek két feltétele nem teljesül: - a koordináció alacsony szintű - a specializáció gyenge Eredmény: az észak-dunántúli regionális innovációs rendszerek jelenleg is a központilag irányított, regionalizált nemzeti innovációs rendszerek kategóriájába sorolhatók
Az innovációs intézményi partnerekkel kialakított kapcsolatok régiónkénti alakulása
Forrás: Mélyinterjúk alapján
Tilinger Attila
A szereplők közötti kapcsolatokról megállapítható, hogy: - a legfontosabb intézményi partner székhelye egyetlen esetben sem esik Észak-Dunántúl másik régiójába; - az intézmények vállalati kapcsolatai igazoltan beszűkülnek az adott régióba; - az új régiós rendszer egyértelműen torzította és kényszerpályára helyezte az együttműködéseket; - a régiós pályázatok nagy része esetében az együttműködések régión belül vannak szorítva Eredmény: Észak-Dunántúlon a regionális innovációs rendszerek szereplői közötti kapcsolatok a NUTS 2 szintű régiók határai közé zárulnak Tilinger Attila
Gyakorlati alkalmazás lehetőségei, problémák • Kulcsintézményre fontos feladat hárul, de nincs pénzügyi autonómiája • Sok szervezet foglalkozik innováció támogatással, de nincs funkció-, és feladatmegosztás
Regionális Innovációs Stratégia
Forrás: Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség
A stratégia háttere, „RIS navigátor” • Nem „szokványos” stratégiai dokumentum, inkább keretfeltételeket kíván szabni, nyitott a folyamatos korrekcióra, továbbfejlesztésre • A régió hatályos innovációs stratégiája 10 éves (!) • Felkészülés a 2014-2020-as időszak tervezésére – innováció az EU2020 célok között is szerepel – helyzetfeltárás, tematikus stratégiák megléte fontos lehet • Korábbi célkitűzések, forrásfelhasználás eredményességének vizsgálata • Cél: átfogó RIS megalapozása
A stratégia készítésének előzményei – I. • 2009. október 1. Regionális Innovációs Stratégia Operatív Bizottság (RIS OB), megalakulása Előkészítés koordinálása, szakmai moderálás
• 2009. november 26., Sárvár – RIS megújítás műhelymunka. Régió-specifikus szakember: Vállalkozások)
igények K+F,
azonosítása (Kb. 60 Vállalkozásfejlesztés,
A stratégia készítésének előzményei – II. • 2010. április 16.; Győr – Innotér fókuszcsoportos megbeszélés. A pályázati rendszer erősségeire-gyengeségei Összességében pozitív kép, problémák: - A pályázati költségvetések támogatók általi csökkentése - A szabadalmi bejelentések jogosulatlan költségeit - Az elszámolási rendszer bonyolultságát
• 2010
tavaszán
elemzés szervezetek tapasztalata
a
gépiparban
érintett
• 2011. szeptember 28. RIS Navigátor helyzetelemzés bemutatása.
Az előző RIS megvalósulása Pozitívumok, indikátorok • 2005 és 2009 között a hazai innovációs források keretében 1,37 Mrd Ft ( 5-6 M Euro)állt rendelkezésre innovatív termékek fejlesztésére. • A jogi személyiségű vállalkozások kutatóhelyeinek száma a 2004. évi 30-ról 2009-re 87-re nőtt. • A tényleges K+F létszám (kutató-fejlesztő és segédszemélyzet együtt) az 1998. évi 823 főről 2009-re 3 101-főre növekedett. • A kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai a 2000. évi 2 916 millió Ft (11-12 M Euro)-ról a 2007. évben 14 819 millió Ft-ra (59-60 M Euro) növekedtek.
Az előző RIS megvalósulása Negatívumok • A beszállítói láncok szélesedésével kapcsolatban kevés előrelépés tapasztalható. • A régióban a vállalkozások innovációs kompetenciák és készségei továbbra is alacsony szintűek illetve hiányoznak. Kevés az új, innovatív vállalkozás. • Piaci hasznosulás akadályai – innováció ≠ alapkutatás
Kapcsolódás más fejlesztési tervekkel • Európa 2020 stratégia • Európai Unió Duna Régió Stratégiája • Magyarország Nemzeti Reform programja (2011. április) • Új Széchenyi Terv • Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) stratégia (2007-2013) és Intézkedési Terv • Kormányzati K+F+I stratégia 2012.
A régió innovációs folyamatainak helyzete – I. (Forrás: TEIR)
A régió innovációs folyamatainak helyzete – II. (Forrás: TEIR)
A régió innovációs folyamatainak helyzete – III. (Forrás: TEIR)
A régió innovációs folyamatainak helyzete – IV. (Forrás: TEIR)
A régió innovációs folyamatainak helyzete – V. (Forrás: TEIR)
A régió innovációs folyamatainak helyzete – VI. Ipari parkok, innovatív vállalkozások – Alapítási évüket, tulajdonosi körüket, betelepült vállalkozások számát, foglalkoztatottak számát tekintve rendkívül heterogén kép – Hiányzik: • mérőlabor, tanácsadás, újdonságvizsgálat és szabadalomkutatás, • komplexitás, szolgáltató egység hiánya • innováció legfeljebb az infrastruktúra szintjén Az innovatív vállalkozások száma Magyarországon nagyon alacsony, csupán minden tizedik cég végez valamilyen K+F tevékenységet.
Az innovációt akadályozó tényezők vizsgálata – I. • Az EU nem hatékony innováció finanszírozása, ahol a technológiai, műszaki innováció élvez elsőbbséget. • K+F+I programjaiban rejlő pénzügyi támogatási lehetőségek a vállalkozások körében kevésbe ismertek. • Az innovációs támogatások pályázati rendszerében központosítási törekvés, centralizációs irány. Van (volt) decentralizált innovációs forrás, de nincs valódi regionális innovációs döntés. • Nem tisztázottak az innovációs intézményrendszerben betöltött szerepkörök. Gyenge külső kommunikáció, meglévő párhuzamosságok.
Az innovációt akadályozó tényezők vizsgálata – II. • Az innovációs folyamat sikeres véghezvitele többtényezős: – idő – pénz – szakmai készségek és képességek – humán kapcsolati tőke • A felsőoktatási intézményekben meglévő K+F kapacitásokhoz és infrastruktúrához nehezen fér hozzá egy mikro- vagy kisvállalkozás. • Kevés átütő kutatás-fejlesztési eredmény.
Az innovációt akadályozó tényezők vizsgálata – III. Szabadalmak száma főtudományág szerint Nyugat-Dunántúlon 20042008 (forrás: KSH)
Jövőkép 2001 „A Nyugat-dunántúli régió innovációs rendszereinek és hálózatának kiépülése.” • A regionális innovációs rendszer hiányzó intézményeinek kiépítése, a meglévők erősítése, hálózatba történő szervezése. • A vállalkozások innovációs teljesítményének fokozása az innovációt elősegítő programok, pályázati rendszer működtetésével. • A tudás bázisú, a magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek kiemelt támogatása.
Jövőkép 2011 „A Nyugat-dunántúli régió képessé válik arra, hogy helyi vállalkozásai a térség belső erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető növekedést generáljanak.”
1. prioritás: A régió innovációs keretfeltételeinek javítása Cél: K+F potenciál kihasználtságának, vállalati innovációt támogató szerepének növelése Intézkedések: 1.1 A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek kutatási potenciáljának javítása (erős, a gazdasági szereplők számára szolgáltató K+F kapacitás)
1.2 A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek kutatási eredményei disszeminációjának erősítése (gazdasági élet számára kézzelfogható eredmények, kommunikációs platform, tudáskataszter)
1.3 Nemzetközi K+F+I tevékenységbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek szélesítése
Célcsoport, indikátorok 1. Célcsoport, hatásviselők:
felsőoktatási intézmények, központi költségvetési szervek és vállalkozások kutatóhelyei
Monitoring mutatók: • felsőoktatási kutatóhelyek száma (fő) • bejelentett szabadalmak számának növekedése (db) • társadalmasítási akciók száma (db) • aktív módon elért célközönség mérete (fő) • megvalósított nemzetközi kutatási projektek száma (db)
2. prioritás: Az innováció támogatási rendszerének fejlesztése 1 Cél: innovációs célú fejlesztések piaci hasznosításának elősegítése, a fejlesztési költségek csökkentése, finanszírozási és szabályozási környezet javítása által Intézkedések: 2.1 Innovációs szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése (nyílt innováció, hídképző szervezetek, ipari parkok, inkubátorházak)
2.2 Hálózatosodás, klaszteresedés folyamatainak erősítése, hatékonyságuk és beágyazottságuk növelésével 2.3 Az innováció jogszabályi hátterének javítása
2. prioritás: Az innováció támogatási rendszerének fejlesztése 2 Intézkedések: 2.4 Finanszírozási lehetőségek kínálatának erősítése, regionális támogatási rendszerek újjáalakítása (külföldi szabadalmaztatás, piaci tesztelést követő folyamatok, egyszerű, gyors, kis összegű támogatások, start-up és spin-off vállalkozások és komplex fejlesztések támogatása; 2014-2020 időszak programjainak befolyásolása)
2.5 Innovációs monitoring rendszer kiépítése, „Obszervatórium” (Balanced Scorecard módszer, kompetencia-adatbázis, tudáskataszter)
2.6 Az innováció társadalmi beágyazottságának erősítése (sikertörténetek bemutatása, mérnök színház, pü-i-gazdasági kultúra)
Célcsoport, indikátorok 2. Célcsoport, hatásviselők:
üzleti és nonprofit alapon működő hídképző szervezetek, klaszterek, vállalkozások (közvetve), kutatóhelyek, NIH, NYDRFÜ, NYDRIÜ
Monitoring mutatók: • nyílt innovációs központok, inkubátorházak száma (db) • igénybevett szolgáltatások száma (db) • klasztertagok összesített árbevétele (e Ft), klaszterek taglétszáma(db) • innovatív vállalkozások száma (db) • innovációs tematikájú, decentralizált támogatási konstrukciók száma (db) • monitoring értékelési központok száma (db) • társadalmasítási akciók száma (db) • aktív módon elért célközönség mérete (fő)
3. prioritás: A régió innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása 1. Cél: innovációs folyamat módszertani, jogi, üzleti és marketing feladatainak támogatása – market pulltípusú innováció elősegítése Intézkedések: 3.1 Vállalkozások innovációs, iparjogvédelmi tanácsadási rendszerének javítása 3.2 Vállalkozások piacra jutási, marketing lehetőségeinek javítása (folyamatosan elérhető, normatív támogatások útján: eredménymenedzselés; beszállítói, export lehetőségek; képzés, piacra jutás eszközigényének támogatása, pályakezdő mérnökök alkalmazása)
3. prioritás: A régió innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása 2. Intézkedések: 3.3 A régió kulcsiparágaihoz kapcsolódó K+F+I tevékenység támogatása (technológiai előrejelzés, rapid prototyping, portfolió menedzsment, projektértékelés)
3.4 KKV-k tőkevonzó képességének javítása (pl. kockázati tőke ismertségének javítása)
3.5 K+F+I munkahelyek létrehozása (munkabér-támogatás, járulékkedvezmény, eszközpark és infrastruktúra fejlesztése, termékfejlesztés és –minősítés támogatása)
Célcsoport, indikátorok 3. Célcsoport, hatásviselők:
üzleti és nonprofit alapon működő hídképző szervezetek, vállalkozások
Monitoring mutatók: • bejelentett szabadalmak száma (db) • igénybevett szolgáltatások száma (db) • piaci hasznosítás szintjéig eljutott innovációk száma (db) • kulcsiparágakban tevékenykedő innovatív vállalkozások száma (db), • K+F ráfordítások volumene (e Ft) • K+F+I tevékenységgel érintett munkahelyen foglalkoztatottak száma (fő)
Kiemelt tématerületek és iparágak • járműipar – e-mobilitás – fenntartható közlekedés • kreatív iparágak – design – marketing • információs technológia, elektronika • gépgyártás, mechatronika • környezeti fenntarthatóság – megújuló energiaforrások hasznosítása, faipar – épület-energetika • egészségturizmus • logisztika
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
