Inkontinenciához társuló dermatitis IAD Információs anyag. Inkontinencia

Inkontinencia

Inkontinenciához társuló dermatitis – IAD Információs anyag Beguin et al.: Improving diaper design to address incontinence associated dermatitis / Modern pelenkák tervezése az inkontinenciához társuló dermatitis kiküszöbölése érdekében; BMC Geriatrics 2010, 10:86.

Volume 10 November 2010

Modern pelenkák tervezése az inkontinenciához társuló dermatitis kiküszöbölése érdekében Anne-Marie Beguin, Evelyne Malaquin-Pavan, Claudine Guihaire, Anne-Marie Hallet-Lezy, Sandrine Souchon, Vanessa Homann, Petra Zöllner, Maximilian Swerev, Rüdiger Kesselmeier, Fridmann Hornung, Hans Smola BMC Geriatrics 2010, 10:86

Beguin et al. BMC Geriatrics 2010, 10:86 http://www.biomedcentral.com/1471-2318/10/86

TECHNIKAI FEJLŐDÉS

Nyílt hozzáférés

Modern pelenkák tervezése az inkontinenciához társuló dermatitis kiküszöbölése érdekében Anne-Marie Beguin1, Evelyne Malaquin-Pavan1, Claudine Guihaire2, Anne-Marie Hallet-Lezy1, Sandrine Souchon1, Vanessa Homann3, Petra Zöllner3, Maximilian Swerev3, Rüdiger Kesselmeier3, Fridmann Hornung3, Hans Smola3,4* Absztrakt Háttér: Az inkontinenciához társuló dermatitis (incontinence associated dermatitis, IAD) nevű gyulladásos bőrbetegséget elsősorban a vizelettel és széklettel való hosszan tartó érintkezés váltja ki, de kialakulásához a bőr megtisztításakor túl nagy mennyiségben használt tisztítószerek is hozzájárulnak. Optimalizáltuk a felnőtt nadrágpelenkák kialakítását az epidermis védő funkcióját csökkentő hatások minimalizálása érdekében. A folyadékfelszívó részen egy speciális típusú, savas kémhatású, csavart szálas cellulózréteget helyeztünk a bőrrel érintkező felső réteg és az alatta lévő, poliakrilát szuperabszorbenst (SAP) tartalmazó abszorbciós mag közé. Az volt a célunk, hogy minimálisra csökkentsük az idős bőr már eleve gyengébb savköpenyét rontó hatásokat. Emellett légáteresztő oldalpaneleket használtunk a bőr okklúziójának és a stratum corneum duzzadásának minimálisra csökkentése érdekében. Módszerek: A fedőrétegen át ismételten megnedvesítettük a pelenkákat egy vizeletet modellező folyadék segítségével, majd megmértük a pH értéket a pelenkák felületén. Az okklúzív hatásokat és a stratum corneum hidrációját különféle anyagból készült oldalpanelek 4 órás viselését követően korneométer segítségével mértük humán önkénteseken. Végül pedig a bőrtüneteket értékeltük 12, IAD tünetekkel rendelkező páciens részvételével, akik 21 napon át viselték az optimalizált pelenkát, miután az őket ápoló intézmény erre a típusra váltott. A helyi bőrápolási protokollokat nem módosítottuk. Eredmények: Az optimalizált pelenka felületi pH értéke 4,6 volt, és ez az érték ismételt nedvesítés mellett is stabil maradt 5 órán át. A standard kialakítású nadrágpelenkák pH értéke 7,1 volt, ami lúgosabb kémhatású a normál bőr savas felületétől. Az általánosan alkalmazott légáteresztő műanyag ﬁlmhez viszonyítva a 1200 l/m2/s-t meghaladó légáteresztő képességű, nemszőtt anyagból készült oldalpaneleknek köszönhetően elkerülhető volt a stratum corneum túlzott hidrációja. Az optimalizált nadrágpelenkára váltást követően 12 páciens közül 8-nál meggyógyultak a meglévő IAD bőrelváltozások. Összefoglalás: Az optimalizált kialakítású felnőtt nadrágpelenkák felületén savas pH érték alakulhat ki, és a légáteresztő oldalpanelek segítségével elkerülhető a stratum corneum túlzott hidrálása és az okklúzió. Ez támogathatja az epidermis védő funkcióját és hozzájárulhat az IAD előfordulásának csökkentéséhez. Háttér Világszerte több mint 200 millióan szenvednek súlyos vizeletés/vagy székletvisszatartási képtelenségben (inkontinencia), és a népesség jelentős része, 22-26%-a számol be enyhe fokú vizeletvisszatartási problémáról [1]. Populáció alapú vizsgálatok szerint a 60 év fölötti nők körében 42% a mérsékelt vagy súlyos vizelet-visszatartási képtelenség prevalenciája [2]. Bár a valós prevalencia nem ismert, egyes epidemiológiai vizsgálatok szerint a járóbetegként kezelt 18 év fölöttiek körében 2,7% (napi), 4,5% (heti), illetve 7,1% (havonta egyszer vagy ritkábban) a székletvisszatartási képtelenség gyakorisága [3].

* Elérhetőség: [email protected] 3Paul Hartmann AG, PO Box 1420, D-89504 Heidenheim, Németország A szerzők címének teljes listája a cikk végén található

Az inkontinencia tüneteinek kezeléséhez konzervatív terápiák, sebészeti megoldások és gyógyszerek széles spektruma áll rendelkezésre (áttekintést lásd: [4,5]). Gyakori azonban, hogy a fenti terápiák csak részleges eredményt érnek el, és az inkontinencia rontja az életminőséget, valamint rendkívül kínos az érintett páciensek számára. Amennyiben más kezelések nem jártak eredménnyel, a páciensek a továbbiakban főként a nedvszívó inkontinencia termékekre támaszkodnak. A technológia a gyermekpelenkákon alapul [6,7], míg a kialakítás és további funkciók specifikusan a felnőttek igényeihez lettek szabva. Például, a folyadékfelszívó kapacitás a felnőttek által kiválasztott nagyobb mennyiségű vizelethez igazodik, a külső rétegek esetében fontos, hogy mozgás közben ne legyenek hallhatók, az anatómiai forma pedig optimális illeszkedést és maximális komfortérzetet biztosít viselés közben [8,9].

© 2010 Beguin et al; licenctulajdonos: BioMed Central Ltd. Ez a nyílt hozzáférésű cikk a Creative Commons Attributionlicenc értelmében kerül terjesztésre (http://creativecommons.org/licenses/by/2.0), amely tetszőleges médium útján végzett korlátlan használatot, terjesztést és sokszorosítást engedélyez, feltéve, hogy a közzétevő megfelelően idézi az eredeti művet.


Annak ellenére, hogy a technológiai fejlesztés folyamatosan javítja a termékek teljesítményét [10], a felnőtteknek szánt nedvszívó inkontinencia termékek esetében meglepően kevés erőfeszítés irányul a bőrbarát anyagok kidolgozására. Ez pedig figyelmen kívül hagyja az inkontinenciához társuló dermatitis (IAD) néven ismert jelentős klinikai problémát. Az IAD a perinealis vagy perigenitalis területen jelentkező irritatív vagy kontakt típusú bőrgyulladás, amely egyértelműen elkülönítendő a IV. típusú cutan allergiáktól [11,12]. Az inkontinenciában szenvedő betegek esetében az IAD előfordulási aránya 5,7%-tól több mint 42%-ig terjed [13,14]. A széles tartomány feltehetően arra utal, hogy az elemzett populációk eltérőek voltak, és ennek megfelelően változó volt az IAD kockázata. Szoros összefüggés van az IAD és az életkor között, ez pedig arra mutat, hogy közeli korreláció áll fenn az epidermalis védőköpeny sérülékenysége illetve a bőr regenerációs és gyógyulási képessége között. Sokféle tényező hozzájárul a bőr védő funkciójához. Az epidermis legfelső rétege, a stratum corneum esetében az Elias által felvetett ún. „tégla és habarcs” modellel [15] írja le a komplex extracelluláris lipidstruktúrák (habarcs) és a fehérjékben gazdag corneocyták (téglák) szerepét. Mindkét összetevő létfontosságú a robosztus epidermalis védőköpeny képzéséhez. Az epidermalis védőköpeny dinamikus struktúra, amelyet a bőr alsó rétegei folytonosan megújítanak, míg a bőr felületén szabályozott hámlási folyamat zajlik. A bazális sejtek proliferációs rátája, a szuprabazális keratinizációs folyamatok, a corneocyták kompakciója és az intracelluláris adhéziós struktúrák transzglutaminázok útján történő stabilizálása az epidermisnek az epidermalis védőköpeny alatt található részén megy végbe, míg a stratum corneum legkülsőbb részeinek proteolitikus aktivitása szabályozza a hámlás folyamatát (áttekintést lásd: [16]). Ezek a folyamatok szigorú szabályozás alatt mennek végbe, és az epidermalis védő funkció kritikus módon függ az érintett folyamatok megfelelő egyensúlyától. Az életkor előrehaladtával az epidermalis védőköpeny érzékenyebbé válik a külső stresszhatásokkal szemben. A stratum corneum pH-ja kevésbé savas [17], emiatt csökken az epidermalis lipidszintézis, valamint lassabban megy végbe a lipidekből felépülő lamelláris membrán érése [17]. Továbbá, a stratum corneum különböző részein található, speciális funkciójú enzimrendszerek zavara az epidermis védő funkciójának gyengüléséhez vezet [18]. Ennek eredményeként a külső stresszhatás az epidermalis védőköpeny sérüléséhez vezet, majd az érett bőr csökkent gyógyulási képessége miatt gyulladást vált ki. A bőrre kerülő székletből, a bőrön való lebomlást követően vagy ureáz-termelő baktériumok okozta húgyúti fertőzések esetén képződő alkalikus vizeletből [19], és a bőrtisztító készítmények bőséges használatából [20] összetevődő erős, káros hatások gyengítik az epidermalis védőköpenyt, és extrém körülmények között IAD kialakulásához vezetnek. Ilyen betegek esetében kötelező a naponta többször végzett intenzív bőrápolás és bőrhigiénia, beleértve a bőr tisztítását, lemosását és megszárítását. A szakirodalom többféle bőrápolási séma összehasonlítását tartalmazza, ami hozzájárulhat az IAD előfordulásának csökkentéséhez [21,22]. A megfontolandó paraméterek közé tartozik a klinikai hatásosság, de nem szabad alulbecsülni a napi kezelési költség jelentőségét, mert nagymértékben befolyásolja, hogy a kezelés megfizethető-e

Oldal 2/10

és elérhető-e a páciensek számára. A klinikai hatásosságot illetően egy nemrég megjelent tanulmány négyféle bőrápolási rendet hasonlított össze, és megállapította, hogy mind a négy bőrápolási protokoll csökkentette az IAD arányát [21]. Az IAD megelőzésében szerepet játszó másik fontos paraméter a megfelelő méretű és testhez igazodó formájú nedvszívó inkontinencia termékek használata [8,9]. Erről a témáról nagyon kevés tanulmány található a szakirodalomban, mivel a közlemények többsége a technikai szempontokat, például a felnőtteknek szánt különféle nadrágpelenkák nedvszívó kapacitását vizsgálta. Jelentős pont volt a szárazabb mikrokörnyezetet eredményező poliakrilát szuperabszorbens polimert tartalmazó csecsemő pelenkák bevezetése. Ezek a polimerek magukba zárják és még nyomás alatt sem bocsátják ki a felvett folyadékokat [6,7,23,24]. Klinikai vizsgálatok a pelenkakiütés csökkent előfordulását mutatták [6,7,23,24]. Míg a felületi pH különösen fontos tényező volt ezekben a vizsgálatokban [6], saját nem publikált eredményeink azt mutatják, hogy több csecsemőpelenka felületi pH-ja még mindig az 5,56 és 6,27 közötti tartományba esik. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a 6 és 7 közé eső pH értékek a legoptimálisabbak a poliakrilát szuperabszorbens folyadékfelszívó kapacitásának kihasználásához. Jelenleg ezek a polimerek gyakorlatilag az összes nedvszívó inkontinencia termékben megtalálhatók, és az ilyen típusú termékek többségének hasonló lett a nedvszívó kapacitása. Míg a bőr savköpenye régen ismert [25], az epidermalis védőköpeny képződését szabályozó molekuláris biológiai folyamatokra vonatkozó újabb eredmények ismét a bőrfelszín savas kémhatására irányították a figyelmet [17,26]. Következésképpen olyan pelenka készítését tűztük ki célul, amely az eddigieknél jobban alkalmazkodik az epidermalis védőköpeny speciális követelményeihez. Tehát egy olyan pelenka volt a célunk, amely nedves állapotban és bőrrel érintkezve bőrhöz igazodó, savas pH-jú felülettel rendelkezik. Ezen túlmenően csökkenteni kívántuk az okklúzív hatásokat és az epidermalis védőköpenyre kifejtett negatív hatást az alkalmazott anyagok módosítása által. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen hatással van a módosított kialakítás az epidermalis védőköpeny paramétereire. Többféle nem invazív mérést végeztünk a bőrön, beleértve a termékek felületi pH-jának mérését, valamint az önkéntesek bőrén végzett corneometriát [27]. Továbbá, a nadrágpelenkák kialakításának részleteit az IAD elváltozások gyógyulásának elősegítése érdekében alkalmazott nadrágpelenkákat viselő páciensek kórtörténetei tükrében írjuk le. Módszerek Betegek

12 páciens bőrének állapotát dokumentáltuk 3 héten át, mialatt az őket ápoló intézmény az új, bőrhöz igazodó inkontinencia nadrágpelenkák használatára váltott át. A hosszú távú és rehabilitációs ápolás alatt álló pácienseknél IAD állt fenn. A páciensek hozzájárultak adataik rögzítéséhez. A jelen esetbemutató sorozathoz a freiburgi kutatásetikai bizottság (Freiburger Ethikkommission International, Németország) véleménye alapján nincs szükség etikai bizottsági jóváhagyásra. A klinikai adatok értékelését szigorúan a Helsinki Nyilatkozatnak megfelelően végeztük. Az intézményekben


klinikai szakápolókat választottunk ki tanácsadóként az IAD kezeléséhez. Amennyiben a bőrelváltozások rendkívül súlyos fokúak vagy nehezen értelmezhetőek voltak, dermatológusokat kértünk fel a bőrtünetek értelmezésére (Beguin et al., kézirat előkészítés alatt). Az inkontinencia nadrágpelenka által lefedett bőrfelületet az alábbi elváltozások jelenléte szempontjából értékeltük: erythema, infiltrált erythema (száraz vagy nedvező), gennyhólyagok (ép vagy felfakadt), fertőzés jelei. A bőrelváltozások súlyosságát mérő pontozás az epidermalis védőköpeny sérülésének súlyosságát és a fertőzés klinikai jeleit vette figyelembe (fertőzés jele = 5 pont, gennyhólyagok = 4 pont, infiltrált nedvező erythema = 3 pont, infiltrált száraz erythema = 2 pont, erythema = 1 pont, normál bőr = 0 pont). A test bal és jobb oldalát külön értékeltük. A bőr pontszámhoz az egyes páciensek legsúlyosabb elváltozását vettük figyelembe az értékelés során. Az elváltozások méretét lehetőség szerint a legnagyobb és legkisebb átmérő formájában mértük, és az elváltozásokat nem tekintettük elterjedtnek. A bőr állapotát 3 héten át, hetente egyszer rögzítettük. A pontozási rendszert úgy alakítottuk, ki, hogy megkönnyítse a bőr állapotának leírását és jelentését; a páciensek száma önmagában elégtelen volt a pontozás validálásához. Leíró statisztikát (t-teszt) használtunk a megfigyelési időszak alatt bekövetkező változások összehasonlítására. A 0,05 alatti p-értékeket tekintettük statisztikailag szignifikánsnak. A bőrhöz igazodó inkontinencia nadrágpelenka kifejlesztése

Ahhoz, hogy 4,5 és 5,5 közé eső, bőrsemleges pH-értéket hozzunk létre az inkontinencia nadrágpelenka felületén, megváltoztattuk a nedvszívó mag kialakítását és anyagait (1A ábra). Csavart szálat (CMC 525, Weyerhaeuser International Inc., Genf, Svájc) egy citromsavval térhálósított (keresztkötött) és speciálisan feldolgozott cellulózszálat [28] helyeztünk a bőrrel érintkező fedőlap és a legbelső szuperabszorbens polimert (SAP) tartalmazó cellulóz pehely közé. A gyártó citromsavat tartalmazó közegben végzi a csavart szál módosítását, ami előnyös a szál csavart és göndörített szerkezetét megőrző keresztkötések kialakulásához. Az ilyen típusú szál érintésre puha, és kiemelkedően jó folyadék-visszatartó és -elosztó arány jellemzi. A csavart szálas réteg alatt a normál cellulóz és a SAP-tartalmú mag megköti a felszívott folyadékot, és csökkenti a folyadék ismételt kibocsátását (visszanedvesedés) a bőr szintjén. A SAP által felvett víz elérheti a saját száraz tömeg 80–100-szorosát, sótartalmú folyadékok (például vizelet) esetében ez az arány

Oldal 3/10

20–50-szeres. A SAP maximális folyadékfelszívása jellemzően a pH 7,0–8,0 körüli tartományba esik. A nedvszívó párnában található SAP teljes mennyiségének kihasználásához a folyadéknak a párna teljes hosszában el kell oszlania. Ez a külső fedőréteg alatti harmadik cellulózréteg segítségével érhető el. A bőrhöz igazodó inkontinencia nadrágpelenkát vízzel vagy vizeletet modellező folyadékkal (0,9% NaCl oldat, pH 6,8) átitatva kialakul egy belső pH-gradiens. Az inkontinencia nadrágpelenka belsejében kialakuló pH-gradiens vizuális megjelenítéséhez pH indikátort (Unisol 410, MachereyNagel, Düren, Németország) tartalmazó oldatot (indikátor törzsoldat hígítása: 40 csepp/100 ml 0,9% sóoldat) használtunk. 5 perces várakozást követően keresztbevágtuk az abszorbens nadrágpelenkát, és az eltérő színek jelezték a termék különböző zónáira jellemző pH értékeket. A nadrágpelenkák felületén és a mag belsejében uralkodó pontos pH értékeket egy SCHOTT gyártmányú pH Meter CG841 készülékkel és Mettler Toledo In Lab® Surface elektróddal mértük meg. A készüléket használat előtt kalibráltuk. Az inkontinencia nadrágpelenkákat (bőrhöz igazodó kialakítás - MoliCare Premium, Paul Hartmann AG, Heidenheim, Németország; hagyományos termék - Tena Comfort Plus, SCA Hygiene Products AB, Göteborg, Svédország, a hagyományos kialakítású termékek közül az egyik piacvezető) 30 másodperc alatt 500 ml 0,9% sóoldattal (0,9% NaCl oldat, pH 6,8) töltöttük fel, ami az inkontinencia nadrágpelenka maximális nedvszívó térfogatának megközelítőleg 50%-a. A felszíni pH értéket a sóoldat hozzáadása után 1, 3, 5, 10, 15 és 20 perccel mértük. Ennél hosszabb időtartamot nem tudtunk használni, mivel a felszín annyira száraz lett, hogy nem lehetett megbízható mérést végezni. Az inkontinencia nadrágpelenkákat szobahőmérsékleten állni hagytuk 2 óráig (a kísérlet kezdési időpontjától számítva), majd további 200 ml sóoldattal töltöttük fel (0,9% NaCl oldat, pH 6,8, 30 másodpercen belül hozzáadva), ami a maximális nedvszívó térfogat további 20%ának felelt meg. A fentiek szerint végeztük a felszíni pH mérését. 5 óra elteltével (a kísérlet kezdési időpontjától számítva) az inkontinencia nadrágpelenkákat még egyszer 200 ml sóoldattal nedvesítettük meg (0,9% NaCl oldat, pH 6,8), és ezzel elértük a maximális nedvszívó térfogat hozzávetőlegesen 90%-át. A felszíni pH értéket a folyadék hozzáadása után 1, 3, 5, 10, 15 és 20 perccel mértük. A méréseket két független kísérlet során egyenként 3 db nadrágpelenkán végeztük, az alábbi ábrán az egyes időpontokhoz tartozó átlagértékek és szórások láthatóak.


Oldal 4/10

bőrhöz igazodó nadrágpelenka

hagyományos nadrágpelenka

1. ábra Bőrhöz igazodó nedvszívó mag kifejlesztése felnőtt nadrágpelenkákhoz. A: Generikus pelenka felépítése. Az AC a nedvszívó magot, az SP pedig az oldalpaneleket jelöli. Az oldalpanelek többféle anyagból készülhetnek, a gyakorlatilag nem légáteresztő műanyag filmektől (beleértve a mikroperforált filmeket) a rendkívül magas légáteresztési paraméterrel jellemzett, nemszőtt anyagokig. B: A bőrhöz igazodó inkontinencia nadrágpelenka sematikus ábrája. 1 - bőrrel közvetlenül érintkező fedőréteg; 2 - csavart szálú cellulózból álló réteg; 3 - standard cellulózpehely, szuperabszorbens polimerrel; 4 - cellulóz elosztóréteg, amely megkönnyíti a folyadék elosztását és a szuperabszorbens polimer azon részének kihasználását, amely eredetileg nem került közvetlen érintkezésbe a folyadékkal/vizelettel; 5 - külső lap. C: pH gradiens a bőrhöz igazodó termékben. A színes pH indikátor egyértelműen jelzi a termék belsejében kialakuló pH gradienst. A megnedvesítést követő néhány percen belül a csavart szálas réteg intenzív piros színt vesz fel, ami azt jelzi, hogy a bőrhöz érő felület savas kémhatású (bal oldali kép). A nadrágpelenka belsejében a szuperabszorbens polimert tartalmazó pehelyréteg sárga vagy zöld színt vesz fel (középső kép), ami azt jelzi, hogy mennyi a pH értéke az optimális abszorpciót elért szuperabszorbens polimert tartalmazó rétegben. Ez a belső gradiens órákon át stabil marad. A piros szín 4,0 körüli pH értéknek, a sárga 6,0 körüli pH értéknek, a zöld pedig 7,0 körüli pH értéknek felel meg (jobb oldali kép). D: Felszíni pH mérések az inkontinencia nadrágpelenkák ismételt feltöltése után. 500 ml 0,9% NaCl oldatot (vizeletet modellező oldat, kiindulási pH érték: 6,8) vittünk fel gyorsan (30 másodpercen belül) a nadrágpelenkák nedvszívó magjára. A pH értékeket 1, 3, 5, 10, 15 és 20 perc múlva megmértük. Többszöri vizeletürítés szimulációjához a nadrágpelenkát érintetlenül hagytuk, majd további 200 ml folyadékkal töltöttük fel 120 perccel és 300 perccel később. A pH értékek mérési ideje az x-tengelyen, a pH értékek az y-tengelyen vannak ábrázolva. A fekete négyzetek a bőrhöz igazodó inkontinencia nadrágpelenka felszíni pH értékét, a fekete körök pedig a hagyományos kialakítású inkontinencia nadrágpelenka felszíni értékét jelzik. A kísérleteket két független sorozatban, három párhuzamos mérésként végeztük.


A nemszőtt oldalpanelek légáteresztése

A bőr okklúziójának és macerációjának elkerülése érdekében jó légáteresztő tulajdonságú, nemszőtt oldalpanelekkel láttuk el a bőrhöz igazodó inkontinencia termékeket. A levegő átáramlását három mintával, két példányban végeztük a „Standard Test Methods for the Nonwovens and Related Industries, INDA, EDANA WSP 70.1 (2005)” [29] harmonizált tesztmódszerek alkalmazásával. A vízgőz-áteresztést három reprezentatív mintán, két példányban mértük az ASTM E398 módszerrel [30]. A bőrt érintő okklúzív hatásokat 13 egészséges, beleegyezést adó önkéntesen (9 férfi és 4 nő, életkor (átlag ± SD) 50,6 ± 2,1 év) mértük, dermatológus felügyelete alatt. A kísérleteket csak egyszer végeztük el, mert ismeretes, hogy az epidermalis védőköpeny egyes összetevői egyedi szezonális fluktuációt mutatnak [31]. 4 × 4 cm nemszőtt anyagból és műanyag filmből készült mintát helyeztünk ugyanazon alkar belső felületére, és 4 órán át a helyén hagytuk. A minták eltávolítása után azonnal megmértük a bőr vezetőképességét egy corneométer szonda (Corneometer CM 825) felszerelt Multi Probe Adapter MPA 9 eszköz (Courage + Khazaka, Köln, Németország) segítségével a közeli, nem kezelt bőrfelületen (kontroll) és a nemszőtt anyaggal vagy műanyag filmmel fedett bőrfelületen. Az ábrázolt értékeket a következőképpen számítottuk: corneometriás értékek közötti különbség a megfigyelési időszak végén mínusz a közeli, nem kezelt kontroll felületen (normál bőr) a kiinduláskor mért érték. A kísérleti alanyok saját belső kontrolljukként szerepeltek. Leíró statisztikát (t-teszt) használtunk. Eredmények Bőrhöz igazodó nedvszívó mag kifejlesztése felnőtt nadrág pelenkákhoz

A standard nagy nedvszívó képességű inkontinencia termékek szuperabszorbens poliakrilát polimerekbe (SAP) zárva szívják fel a folyadékokat. A folyadékfelszívó képesség a polimer semlegesítési fokától függ, és pH 6,5 fölötti értéken maximális. Sótartalmú vizeletmodellező folyadékkal megnedvesítve a hagyományos kialakítású standard poliakrilát szuperabszorbens nadrágpelenkák felszíni pH értéke 7,08 ± 0,03 (1. táblázat). A páciens bőrével érintkező felső pehelyréteg és a SAP-tartalmú nedvszívó mag közé (1A. ábra) helyezett, csavart szálakat tartalmazó folyadékfelvevő réteg 4,58 ± 0,17 értékre puffereli a felszíni pH-t. A csavart szálas réteget eltávolítva a pelenkák belsejében mért pH értékek nem tértek el jelentős mértékben: az

Oldal 5/10

új termék értéke 6,58 ± 0,05, a hagyományos terméké pedig 6,69 ± 0,32 volt (1. táblázat). Ez pH gradienst hoz létre a nedvszívó magon belül, amit a használt pH indikátor színe egyértelműen kimutat (1C. ábra). Ez a gradiens több mint 5 órán át stabil marad (1D. ábra, négyzettel jelölt értékek). Tipikus vizeletürítési mintázat modellezése esetén a bőrhöz igazodó terméktípus még ismételt nedvesítés után is megőrizte a savas felszíni pH értéket. Gyors ütemben (kevesebb, mint 30 másodperc alatt) vizeletet modellező folyadékként használt 500 ml 0,9% sóoldatot öntöttünk az inkontinencia nadrágpelenkára. A pH gyorsan 4,5-re, utána pedig lassan 4,0 alatti értékre csökkent. 2 óra múltán további 200 ml sóoldatot vittünk fel ugyanarra az inkontinencia nadrágpelenkára, és a pH ismét gyorsan 4,5-re, utána pedig 20 perc alatt 4,0 érték alá csökkent. A folyadék első hozzáadása után 5 órával felvittük az utolsó 200 ml sóoldatot, és a pH egy percen belül elérte a 4,5-ös értéket, majd a következő 20 perc folyamán relatíve változatlan maradt (1D. ábra, négyzettel jelölt értékek). Ekkor már elértük az átlagos nedvszívó kapacitás 90%-át. Standard kialakítású inkontinencia nadrágpelenkákat alkalmazva a pH a kísérlet teljes időtartama alatt a 6,8–7,0 tartományban maradt (1D. ábra, kitöltött körök). A SAP mindkét nadrágpelenka esetében olyan hatékonyan szívta fel a folyadékot, hogy a kontakt pH elektróddal végzett mérés 20 perc után megbízhatatlanná vált. Légáteresztés és a stratum corneum nedvességtartalma különféle anyagból készült oldalpanelekkel végzett okklúzió után

A két standard oldalpanel-alapanyag (nemszőtt anyag és műanyag film) mért légáteresztési értékeit a 2. táblázat mutatja. A műanyag film nem volt légáteresztő, míg a nemszőtt anyagon nagy mennyiségű levegő is könnyen áthatolt. A légáteresztés hatásának értékelésére 4 × 4 cm méretű mintát helyeztünk fel mindkét anyagból az önkéntesek alkarjának belső felületére, és 4 órán át a helyén hagytuk. A minták eltávolítása után azonnal megmértük a stratum corneum nedvességtartalmát egy corneométer segítségével. A felhelyezett minták melletti, ill. okklúzió nélküli bőrt használtuk kontrollként. A relatív egységben kifejezett corneometriás értékeket az egyének saját belső kontrollértékeinek százalékaként fejeztük ki. A 2. ábra azt mutatja, hogy 4 óra után a nemszőtt anyag kismértékben növelte a stratum corneum nedvességtartalmát, míg a műanyag film jelentős növekedést (40 tetszőleges egység) okozott

1. táblázat Mért pH értékek a felszínen és a nedvszívó pelenkamagban (3 pelenka, egyenként három példányban, két független kísérlet)

Felszíni pH (inkontinencia nadrágpelenka - „bőrhöz igazodó” kialakítás)

Átlag

Szórás

4,58

± 0,17

pH érték a nedvszívó magban (inkontinencia nadrágpelenka - „bőrhöz igazodó” kialakítás)

6,58

± 0,05

Felszíni pH (inkontinencia nadrágpelenka - standard kialakítás)

7,08

± 0,03

pH érték a nedvszívó magban (inkontinencia nadrágpelenka - standard kialakítás)

6,69

± 0,32


Oldal 6/10

2. táblázat Hagyományos pelenka oldalpanel anyagok lég- és vízgőz-áteresztési képessége (egyenként három reprezentatív mintán, két példányban mérve) Légáteresztő, nemszőtt

Műanyag film

1200 l/m2/sec

0 l/m2/sec

Légáteresztés [29] Vízgőz-áteresztés [30]

3500 g/m2/nap

0 g/m2/nap

IAD páciensek bőrtünetei a bőrhöz igazodó nadrágpelenkákra történő váltás után

12 IAD páciens bőrtüneteit rögzítettük egy 21 napos időszakon át, amikor a pácienseket ápoló intézmény átváltott az új, bőrhöz igazodó inkontinencia nadrágpelenkák használatára. A páciensek demográfiai adatait és aktivitási állapotát a 3. táblázat mutatja. 4 páciensnél ez volt az első IAD epizód, míg 8 páciensnél ismétlődő epizód volt (4. táblázat). p =0,0009

tetszőleges egységek közötti különbség

80

p =0,103

60

40

20

fil ny ag m űa

sz őt ne m

ko

nt ro

ll

t

m

-20

2. ábra A stratum corneum nedvességtartalma különféle anyagból készült oldalpanelekkel végzett okklúzió után. 4 × 4 cm mintát erősítettünk nem szövött anyagból és műanyag filmből önkéntesek alkarjának belső felületére, és 4 órán át a helyén hagytuk. Az anyagok eltávolítása után azonnal megmértük a stratum corneum nedvességtartalmát egy corneométer szonda segítségével. A corneométerrel végzett mérések relatív egységben kifejezett eredményét az egyének saját kontroll értékeivel (okklúzió vagy kezelés nélküli szomszédos bőrterület mérése) korreláltuk. Az értékeket a kezelt és nem kezelt bőrön mért corneometriás értékek különbségeként mutatjuk be. Az értékek növekedése a stratum corneum nedvességtartalmának növekedését jelzi, míg a negatív értékek vízvesztésre és a stratum corneum kiszáradására utalnának. 4 órás inkubációs idő után nagymértékű növekedést és a stratum corneum nedvességtartalmának emelkedését mértük a műanyag film okklúzió esetében.

3. táblázat Bőrhöz igazodó nadrágpelenkára átváltott IAD páciensek demográfiai adatai Páciensek demográfiai jellemzői (N = 12) Életkor (év)

83,9 ± 6,7

Nem - nő (N =)

12

Hosszú távú ápolás (N =)

5

Rehabilitációs ápolás (N =)

7

Mobilitás Mobilizálható (N =)

1

Csökkent mobilitás (N =)

8

Ágyhoz kötött (N =)

3

A bőrelváltozások között nem nedvedző, infiltrált erythema (9 elváltozás), nedvedző infiltrált erythema (8 elváltozás) és gennyes bőrkiütések (5 elváltozás) fordultak elő. Csak 3 páciensnél volt jelen egyféle elváltozás, míg a páciensek többségénél több elváltozás kombinációját észleltük. A bőrápolási protokollt módosítás nélkül folytattuk. A bőrhöz igazodó pelenkákra való áttérést követően 1 páciensnél teljesen megszűnt az IAD az első hét során (3A. ábra). Az első hét során javult a páciensek bőrének állapota, amit a súlyossági pontszám 1 pontot meghaladó csökkenése mutat (3B. ábra). A második hét folyamán a súlyossági mutató értéke gyakorlatilag nem változott, és közben 3 páciens meggyógyult. A megfigyelési időszak végén 8 páciensnél nem volt bőrelváltozás, és a többi négynél tovább javult a pontszám. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy egy páciens esetében a bőrelváltozás elterjedését észleltük. Ennél a páciensnél az elváltozás nedvedző erythemáról gyanított fertőzésre súlyosbodott, és a páciens teljes hátát, a felkarok hátsó részét és az arcot érintette. A maradék 3 páciensnél csak csekély mértékben javultak a bőrelváltozások. Az elváltozások mérete is szignifikáns javulást mutatott (3C. ábra). Kiemelendő, hogy ki kellett zárnunk az elemzésből 3 pácienst, akiknek bőrelváltozásai nagymértékben elterjedtek voltak. A maradék 9 páciensnél az elváltozások mérete jelentősen csökkent a 3 hetes megfigyelési időszak teljes időtartama alatt. 4. táblázat IAD pácienseknél jelen lévő bőrelváltozások típusai a bőrhöz igazodó pelenkára történő átváltás időpontjában és a 21 napos megfigyelési időszak után Bőrelváltozás típusa (egyidejűleg többféle elváltozás is jelen lehet) 0. nap

21. nap

Infiltrált erythema (nem nedvedző) (N =)

10

2

Infiltrált erythema (nedvedző) (N =)

8

1

Gennyes bőrkiütés, szőrtüsző-erózió (N =)

5

-

Fertőzés gyanúja (N =)

-

1

Első epizód (N =) Recidíva (N =)

4 8


Oldal 7/10

betegek száma (N =)

15

10

5

elváltozás átmérője (cm)

elváltozás súlyossági indexe

0

0

7

14

21 d

p = 0,0003

5

p = 0,0707 p = 0,0186

4 3 2 1 0

40

0

7

14

21 d

p = 0,0003 p = 0,0001

30

20

10

0 max. min. átmérő

max. min. átmérő

kiindulás

3 hét

3. ábra IAD páciensek bőrtünetei a bőrhöz igazodó nadrágpelenkákra történő váltás után. 12 IAD páciens bőrtüneteit követtük 21 napon át, miután az ápolásukhoz használt inkontinencia termékeket az új, bőrhöz igazodó verzióra cserélték. A: Az IAD-vel összefüggő bőrtüneteket mutató páciensek számának alakulása a 21 napos megfigyelési időszak során. A megfigyelés kezdetén 12 páciensnél voltak jelen bőrelváltozások. 21 nap után 8 páciensnél elmúltak a bőrtünetek, 4 páciensnél azonban továbbra is jelen voltak. B: A megfigyelési időszak során rögzítettük a bőrelváltozások súlyossági pontszámát (lásd: Anyagok és módszerek). A bőrhöz igazodó pelenkára váltás után gyorsan, egy héten belül mérhető volt a súlyossági pontszám változása. A pontszám a második hét során nagyon stabilnak mutatkozott, majd a 14. és a 21. nap között nagymértékben javult, tükrözve, hogy 8 páciensnél megszűntek a bőrtünetek. Egy páciens nedvedző erythemája gyaníthatóan fertőzött elváltozásra súlyosbodott. C: Összehasonlítottuk az elváltozások méretét a megfigyelési időszak kezdete és vége között. Ki kellett zárnunk az elemzésből 3 pácienst, akiknek bőrelváltozásai elterjedtek voltak. A maradék 9 páciensnél jelentős csökkenést észleltünk az elváltozások méretében.

Megbeszélés Csecsemők esetében hosszú időre nyúlnak vissza az inkontinenciához társuló dermatitis (IAD) vizsgálatai, ami csecsemőkori pelenkakiütés néven ismeretes [32,33]. Az elváltozások morfológiája változó, de közös bennük a pelenka környezetének fizikai, kémiai, enzimatikus és mikrobiális tényezői által támasztott kihívás. A nedves okklúzió megnöveli a bőrsúrlódással szembeni érzékenységet, a bőr nedvességtartalmának és pH-jának megnövekedése pedig nagymértékben gyengíti a stratum corneum védő funkcióját [32,33]. További károsodást okoz, amikor a székletben található enzimek megtámadják a bőrt. Felnőtt páciensekre vonatkozóan csak az elmúlt néhány évben került az IAD a figyelem és a kutatási vizsgálatok középpontjába [12-14]. Az epidermalis védőköpeny sérülésére irányuló tanulmányok szerint a fiatal bőr kevésbé érzékeny a külső behatásokkal szemben [34]. Továbbá, az öregedéssel párhuzamosan az epidermalis védőköpeny regenerációja több időt vesz igénybe [34], a bőr hajlamosabbá válik a szárazságra [35] és a bőrfelszín pH értéke eltolódik a védelmet jelentő savas tartományból [17]. Ezenkívül az idős populációban gyakori a nyilvánvaló alultápláltság és mikrotápanyag-hiány tovább korlátozhatja a káros hatásokra adott reparatív választ. A felszíni pH fontos szerepet játszik az epidermalis védő funkcióban. Bár a savas felszíni pH alapvető fontosságúnak tekinthető a fiziológiai bőrflóra szempontjából, újabb kutatások szerint jelentős szerepe van az epidermalis védő funkcióban és a hámlási folyamatban is [17,26]. Az idős bőr megváltozott pH-ja többféle tényező hozzájárulásának az eredménye. A lipidszintézis csökkent sebessége [36] és a nedvességkötő anyagok csökkentett mennyisége bőrszárazságot és ezzel együtt viszketést okoz [35], az inkontinencia esetében pedig a túlzott nedvességgel való tartós érintkezés megnöveli a bőr pH értékét [6]. Az érett bőr érzékenyebb és sérülékenyebb az irritációval szemben [37]. A Hollandiában nagyszámú népességen végzett epidemiológiai vizsgálatok [38] részletes képet nyújtanak erről a problémáról. Ezek a felmérések az intertrigo gyakoriságát értékelik. E gyulladásos bőrbetegség elsődleges oka vélhetően a bőrredők között kialakuló okklúzív bőrelváltozások [38]. Az intertrigo előfordulása korfüggő módon a 70 év fölötti populációban mért 13%-ról 17%-ra növekszik a 90–94 éves populációban [38]. Az inkontinencia által az epidermalis védő funkcióra kifejtett káros hatás csökkentése céljából jelen tanulmányunkban leírunk egy optimalizált kialakítású pelenkát, amely minimálisra csökkenti a bőr okklúzióját. Ez a kialakítás savas felszíni környezetet hoz létre a bőrrel közvetlenül érintkező részeken, és egyidejűleg optimális pH-jú környezetet biztosít az inkontinencia termék belsejében található gélképző szuperabszorbens polimer folyadékfelszívó kapacitásának maximális kihasználásához. Ezt i. a megfelelő nyersanyagok kiválasztása és ii. háromdimenziós tervezés-optimalizálás révén értük el. Az optimalizált inkontinencia termék felszíni pH értéke még ismételt folyadékterhelés után is a savas, bőrhöz igazodó fiziológiai pH tartományban marad. A folyadékfelvitelt követően a felület 20 perc múltán minden esetben olyan szárazzá válik, hogy további pH mérés már nem végezhető. Tehát a bőrhöz igazodó felszíni pH érték még ismételt nedvesítés mellett sem módosult, és a


szuperabszorbens polimerek hatékony folyadékkötő képessége egyidejűleg minimálisra csökkentette a felszíni nedvesség időtartamát. Adataink ugyan nem bizonyítják a páciensek vagy az önkéntesek bőr pH-jára gyakorolt közvetlen hatást, egy nemrég megjelent tanulmány azonban kimutatta, hogyan hat az epidermis védő funkciójára a stratum corneum mesterséges elsavanyítása [17,26]. Úgy véljük, hogy a nedves inkontinencia nadrágpelenkák savas felszíne hozzájárulhat az epidermalis védőköpeny erősítéséhez. Ezek a hatások rámutatnak a további vizsgálatok szükségességére, és jelenlegi kutatásaink célpontját képezik. Eredményeink az első lépéseknek tekinthetőek ebben az irányban. A stratum corneum okklúziója és túlhidrálása ismerten gyengíti az epidermalis védőköpenyt. Terápiás céllal ezt a hatást használjuk ki a lokálisan alkalmazott kortikoszteroid készítmények hatásának erősítéséhez [39]. Irritáló anyagok jelenlétében azonban káros hatással járhat, ilyen például, amikor a dermatitisben szenvedő páciensnek védőkesztyűt kell viselnie. A pelenkák esetében nyilvánvalónak tűnik a nagy légáteresztő képességű oldalpanelek választása. A gyakorta használt film anyagokkal összehasonlítva eltéréseket találtunk a különböző anyagok légáteresztő képessége között. Egyes pelenkákon (esetenként mikroperforált) műanyag film található, és ehhez van hozzáragasztva a nemszőtt anyag. Az anyag tapintása a nemszőtt anyagokéhoz hasonlít, de a légáteresztés rendkívül alacsony (mikroperforált filmek esetében legfeljebb 50 l/m2/ mp, nem publikált adatok) vagy teljesen hiányzik (műanyag film hátlap, Kesselmeier és munkatársai, nem publikált adatok). Ennek ellenére sok páciens mégis a film típusú pelenkákat részesíti előnyben, mert a csekély légkeringés megakadályozza, hogy a kellemetlen szagok kijussanak a nadrágpelenkából. A tanulmányunk tárgyát képző környezetben eleinte egyetlen létesítményben csoportosultak az IAD esetek, míg az Assistance Paris más létesítményeiben nem jelentettek gyakoribb előfordulást. A lehetséges kiváltó okok és ápolási protokollok elemzése nem mutatott ki egy határozott kiváltó tényezőt. Továbbá az összes létesítményben az előírt bőrápolási protokollokat alkalmazták és követték az inkontinencia által a bőr védő funkciójára gyakorolt káros hatás minimalizálása érdekében. A bőrápolási protokollok a következő lépéseket tartalmazták: a gát területének napi lemosása vízzel vagy vízzel és tisztítószerrel székletürítés után, a bőr gondos megszárítása dörzsölés nélkül és bőrvédő krém felvitele. Az IAD az itt leírt óvintézkedések ellenére is előfordult. Amikor az intézmény a bőrhöz igazodó inkontinencia termékre váltotta át a pácienseket, a bőrelváltozások súlyossági pontszáma már az első hét folyamán jelentős mértékben csökkent. 8 páciensnél azonban csak a 14. és a 21. nap közötti időszakban gyógyultak be a bőrelváltozások, ami feltehetően egyrészt az idős betegek csökkent regeneratív képességét, másrészt pedig a kiváltó okként szereplő inkontinencia tartós jelenlétét tükrözi. Adataink korlátozott érvényűek. Mint fent már leírtuk, a pelenkák savas felszíni pH-ja jelentős mértékben támogathatja és normalizálhatja az idős bőr epidermalis védő funkcióját. Ennek bizonyításához további vizsgálatokra lesz szükség, melyek jelenleg a csoportunk által végzett kutatómunka célpontját képezik. Tisztában vagyunk vizsgálati módszereink korlátaival is. A vizeletet modellező folyadékok nem tükrözik a természetes

Oldal 8/10

vizelet komplexitását. Az étrenddel bevitt anyagoktól függően választják ki a vesék a sav és bázis ekvivalenseket, és ennek megfelelően változik a vizelet pH értéke és összetétele. A modell oldatok azonban rendelkeznek a standardizálás előnyével, és a kutatásban rutinszerű felhasználásra kerülnek éppen a komplexitás kiküszöbölése céljából. A corneometria az epidermalis védőköpeny hidrálásának csak közvetett mérése [27]. A kozmetikai tudományban való széleskörű felhasználása és alapos validálása azonban lehetővé teszi e nem invazív módszer adaptálását és a módszer korlátain belül végzett interpretációt. Végezetül a klinikai adatainkat szeretnénk kritikus szemmel megvitatni. Gyakorlati szempontból nézve a sikeres kezelés legfontosabb összetevője annak a klinikai struktúrának létrehozása volt, amelynek keretében felhívtuk a dermatológusokkal kapcsolatban álló kiválasztott szakorvosok figyelmét az IAD elváltozásokra (Beguin és munkatársai, kézirat előkészítés alatt). Ez a struktúra és a bőrelváltozások intenzív rutinszerű dokumentálása volt az előfeltétele annak, hogy klinikai adatainkat az általános súlyosságot és a gyógyulási folyamatot illusztráló pontozási rendszerré alakítsuk. Jelenleg azonban a pontszám még nem validált, és a klinikai adatok kizárólag leíró jellegűek. Sokkal nagyobb klinikai vizsgálatokra van szükség, de az itt bemutatott bíztató adatok alapul szolgálhatnak az új típusú nadrágpelenkák által az IAD előfordulására gyakorolt potenciális megelőző hatásáról végzett jövőbeli kutatáshoz. Összefoglalás Megállapítottuk, hogy lehetséges az epidermalis védő funkciót támogató nedvszívó inkontinencia termékek kialakítása. Ehhez savas felszíni pH-t kell létrehozni a pelenka nedvszívó részén. Továbbá, a nagy légáteresztő képességű anyagokból készült oldalpanelek csökkentik a pelenkák okklúzív hatását és minimálisra csökkenthetik a stratum corneum túlzott hidrálását. A fenti tulajdonságok kombinációja mérsékelheti az inkontinencia által a bőr egészségére gyakorolt káros hatást. Rövidítések IAD: inkontinenciához társuló dermatitis; SAP: szuperabszorbens polimer Köszönetnyilvánítás Hálásan köszönjük Monika Tiefenbach hozzáértő szakmai segítségét. Ezúton mondunk köszönetet Beate Scherernek a kézirat kritikus átolvasásáért. Szerzők címe 1 Hôpital C. Celton (APHP), 4 Parvis C. Celton 9, F-2130 Issy les Moulineaux, Franciaország. 2 Hôpital Vaugirard (APHP), 10 rue Vaugelas, F-75015 Paris, Franciaország. 3 Paul Hartmann AG, PO Box 1420, D-89504 Heidenheim, Németország. 4 Dermatológiai Tanszék, Kölni Egyetem, D-50924 Köln, Németország. A szerzők hozzájárulása AMB, EM-P, CG, A-MH-L és SS mérte a klinikai adatokat és hozzájárult a kézirat szerkesztéséhez, VH végezte az 1. ábrán bemutatott kísérleteket és hozzájárult a kézirat szerkesztéséhez. PZ és MS mérte a bőr hidrációját a különféle anyagok felhelyezése után, lásd 2. ábra. RK és FH részt vett a nedvszívó mag kialakításának optimalizálásában és hozzájárult a kézirat szerkesztéséhez. HS tervezte a vizsgálatot és írta a kéziratot. Minden szerző elolvasta és jóváhagyta a végső kéziratot.

Beguin et al. BMC Geriatrics 2010, 10:86 http://www.biomedcentral.com/1471-2318/10/86 Összeférhetetlenség AMB, EM-P, CG, A-MH-L és SS kórházi alkalmazottak, és nem jeleztek összeférhetetlenséget. VH, PZ, MS, RK, FH és HS a Paul Hartmann AG munkatársai. Beérkezett: 2009. november 20. Elfogadva: 2010. november 22. Megjelent: 2010. november 22. Irodalomjegyzék 1. Lewicky-Gaupp C, Brincat C, Trowbridge ER, Delancey JOL, Guire K, Patel DA, Fenner DE: Racial differences in bother for women with urinary incontinence in the Establishing the Prevalence of Incontinence (EPI) study. Am J Obstet Gynecol 2009, 201:510.e1-6. 2. Melville JL, Katon W, Delaney K, Newton K: Urinary incontinence in US women: a population-based study. Arch Intern Med 2005, 165:537-542. 3. Johanson JF, Lafferty J: Epidemiology of fecal incontinence: the silent affliction. Am J Gastroenterol 1996, 91:33-36. 4. Madoff RD, Parker SC, Varma MG, Lowry AC: Faecal incontinence in adults. Lancet 2004, 364:621-632. 5. Norton P, Brubaker L: Urinary incontinence in women. Lancet 2006, 367:57-67. 6. Berg RW, Milligan MC, Sarbaugh FC: Association of skin wetness and pH with diaper dermatitis. Pediatr Dermatol 1994, 11:18-20. 7. Campbell RL: Clinical tests with improved disposable diapers. Pediatrician 1987, 14(Suppl 1):34-38. 8. Fader M, Cottenden AM, Getliffe K: Absorbent products for moderateheavy urinary and/or faecal incontinence in women and men. Cochrane Database Syst Rev 2008, CD007408. 9. Fader M, Cottenden A, Getliffe K, Gage H, Clarke-O’Neill S, Jamieson K, Green N, Williams P, Brooks R, Malone-Lee J: Absorbent products for urinary/faecal incontinence: a comparative evaluation of key product designs. Health Technol Assess 2008, 12:iii-iv, ix-185. 10. Brazzelli M, Shirran E, Vale L: Absorbent products for containing urinary and/or fecal incontinence in adults. J Wound Ostomy Continence Nurs 2002, 29:45-54. 11. Atherton DJ: The aetiology and management of irritant diaper dermatitis. J Eur Acad Dermatol Venereol 2001, 15(Suppl 1):1-4. 12. Gray M: Incontinence-related skin damage: essential knowledge. Ostomy Wound Manage 2007, 53:28-32. 13. Bliss DZ, Savik K, Harms S, Fan Q, Wyman JF: Prevalence and correlates of perineal dermatitis in nursing home residents. Nurs Res 2006, 55:243251. 14. Junkin J, Selekof JL: Prevalence of incontinence and associated skin injury in the acute care inpatient. J Wound Ostomy Continence Nurs 2007, 34:260-269. 15. Elias PM: Epidermal lipids, barrier function, and desquamation. J Invest Dermatol 1983, 80(Suppl):44s-49s. 16. Madison KC: Barrier function of the skin: “la raison d’être” of the epidermis. J Invest Dermatol 2003, 121:231-241. 17. Choi E, Man M, Xu P, Xin S, Liu Z, Crumrine DA, Jiang YJ, Fluhr JW, Feingold KR, Elias PM, Mauro TM: Stratum corneum acidification is impaired in moderately aged human and murine skin. J Invest Dermatol 2007, 127:2847-2856. 18. Hachem J, Man M, Crumrine D, Uchida Y, Brown BE, Rogiers V, Roseeuw D, Feingold KR, Elias PM: Sustained serine proteases activity by prolonged increase in pH leads to degradation of lipid processing enzymes and profound alterations of barrier function and stratum corneum integrity. J Invest Dermatol 2005, 125:510-520. 19. Miano R, Germani S, Vespasiani G: Stones and urinary tract infections. Urol Int 2007, 79(Suppl 1):32-36. 20. Fluhr JW, Akengin A, Bornkessel A, Fuchs S, Praessler J, Norgauer J, Grieshaber R, Kleesz P, Elsner P: Additive impairment of the barrier function by mechanical irritation, occlusion and sodium lauryl sulphate in vivo. Br J Dermatol 2005, 153:125-131.

Oldal 9/10

21. Bliss DZ, Zehrer C, Savik K, Smith G, Hedblom E: An economic evaluation of four skin damage prevention regimens in nursing home residents with incontinence: economics of skin damage prevention. J Wound Ostomy Continence Nurs 2007, 34:143-152. 22. Beeckman D, Schoonhoven L, Verhaeghe S, Heyneman A, Defloor T: Prevention and treatment of incontinence-associated dermatitis: literature review. J Adv Nurs 2009, 65:1141-1154. 23. Campbell RL, Seymour JL, Stone LC, Milligan MC: Clinical studies with disposable diapers containing absorbent gelling materials: evaluation of effects on infant skin condition. J Am Acad Dermatol 1987, 17:978-987. 24. Seymour JL, Keswick BH, Hanifin JM, Jordan WP, Milligan MC: Clinical effects of diaper types on the skin of normal infants and infants with atopic dermatitis. J Am Acad Dermatol 1987, 17:988-997. 25. Schade H, Marchionini A: Der Säuremantel der Haut. Klin Wochenschr 1928, 7:12-4. 26. Hachem J, Roelandt T, Schürer N, Pu X, Fluhr J, Giddelo C, Man M, Crumrine D, Roseeuw D, Feingold KR, Mauro T, Elias PM: Acute acidification of stratum corneum membrane domains using polyhydroxyl acids improves lipid processing and inhibits degradation of corneodesmosomes. J Invest Dermatol 2009, 130:500-510. 27. Girard P, Beraud A, Sirvent A: Study of three complementary techniques for measuring cutaneous hydration in vivo in human subjects: NMR spectroscopy, transient thermal transfer and corneometry - application to xerotic skin and cosmetics. Skin Res Technol 2000, 6:205-213. 28. Herron CM, Cooper DJ: Absorbent structure containing individualized, polycarboxylic acid crosslinked wood pulp cellulose fibers. Patent US5137537 1992. 29. Standard Test Methods for the Nonwovens and Related Industries. [http://www.btraindia.com/downloads/inda.pdf ]. 30. ASTM E398 - 03(2009)e1: Standard Test Method for Water Vapor Transmission Rate of Sheet Materials Using Dynamic Relative Humidity Measurement. ASTM International, West Conshohocken, PA . 31. Rogers J, Harding C, Mayo A, Banks J, Rawlings A: Stratum corneum lipids: the effect of ageing and the seasons. Arch Dermatol Res 1996, 288:765-770. 32. Berg RW, Buckingham KW, Stewart RL: Etiologic factors in diaper dermatitis: the role of urine. Pediatr Dermatol 1986, 3:102-106. 33. Berg RW: Etiology and pathophysiology of diaper dermatitis. Adv Dermatol 1988, 3:75-98. 34. Ghadially R, Brown BE, Sequeira-Martin SM, Feingold KR, Elias PM: The aged epidermal permeability barrier. Structural, functional, and lipid biochemical abnormalities in humans and a senescent murine model. J Clin Invest 1995, 95:2281-2290. 35. Tagami H, Kobayashi H, O’goshi K, Kikuchi K: Atopic xerosis: employment of noninvasive biophysical instrumentation for the functional analyses of the mildly abnormal stratum corneum and for the efficacy assessment of skin care products. J Cosmet Dermatol 2006, 5:140-149. 36. Ghadially R, Brown BE, Hanley K, Reed JT, Feingold KR, Elias PM: Decreased epidermal lipid synthesis accounts for altered barrier function in aged mice. J Invest Dermatol 1996, 106:1064-1069. 37. Tagami H: Functional characteristics of the stratum corneum in photoaged skin in comparison with those found in intrinsic aging. Arch Dermatol Res 2008, 300(Suppl 1):S1-6. 38. Halfens RJG, Schols JMGA, Meijers JMM, Neyens JCL, Offermans MPW: Landelijke Prevalentiemeting Zorgproblemen. 2008 [http://www.lpz-um. eu/media/text/NL_lpz_rapport_2008_v5.pdf ], last accessed 11.09.2009. 39. Sneddon IB: Clinical use of topical cortisteroids. Drugs 1976, 11:193-199. Publikációs előzmények A kézirat publikációs előzményei az alábbi oldalon érhetők el: http://www. biomedcentral.com/1471-2318/10/86/prepub doi:10.1186/1471-2318-10-86 A közleményt az alábbi formában kell idézni: Beguin et al.: Improving diaper design to address incontinence associated dermatitis. BMC Geriatrics 2010, 10:86.

HARTMANN-RICO Hungária Kft. 2051 Biatorbágy, Paul Hartmann u. 8. Telefon: 06-23-530-900

www.hartmann.hu • www.molimed.hu

Nézze meg a MoliCare Slip felhelyezési útmutatóját!

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

2010 – 2020 www.egeszsegprogram.eu

Főtámogató

Az egészségügy élvonalában

Inkontinenciához társuló dermatitis IAD Információs anyag. Inkontinencia

Recommend Documents