Informatikai Központ. Hírlevél II. évfolyam 1. szám

Informatikai Központ Hírlevél II. évfolyam 1. szám Májusi eső... A tartalomból:

A májusi eső aranyat ér, mondta a paraszt és kiúszott a vetésből… Grafiti

M

ár sok víz lefolyt a Dunán legutóbbi decemberi jelentkezésünk óta, amelynek egyik hozadéka – és reméljük nem hordaléka –, hogy több szervezeti egységgel együtt magasabbra léptünk az intézményi élet és organogram szintjén is. Ezzel együtt lett új nevünk és új logónk, amint azt fenti ábra is mutatja. Ez utóbbiról még néhány gondolat, mielőtt valaki baltának nézi… ;-). Ez egy fiatalos, dinamikus csapat szimbóluma, amely az „Innovációt” tűzte a zászlajára és büszke a gyökereire! Fejlődésük töretlen, szinte a semmiből nőttek fel és mára világítótoronyként meghatározó szerepet töltenek be az Informatika tengerén ! De természetesen nem ez volt az oka, hogy már négyet kellett lapozni a RIK naptárban ;-), hogy ismét hallassunk magunkról, pontosabban az intézmény informatikai életéről. Számos projekt indult el gőzerővel, megrengetve a Líceum alapjait a szó igazi és átvitt értelmében is. Idei első számunkban kitekintünk a főiskola falain túli világba is, hogy visszacsöppenve a mindennapok szürke valóságába értelmezni tudjuk Madách gondolatát, hogy az „Élet értelme a küzdés maga”. Soós Tamás

Előszó

1

Lakva ismerszik meg az ember… :)

1

Avatar szindróma

2

TÁMOP – AVIR helyzetjelentés

2

ISC nyereménysorsolás

3

Dolgozóink oktatása

3

Microsoft Tech-Day

3

Hosszú útra megyek... 4 Vírusok, spamek és egyéb riadalmak IV.

4

e-Szemét

5

Informatika az otthonunkban

5-6

Adatszivárgás az IBP tükrében

7

Lakva ismerszik meg az ember… :)

A

„Líceum a Természettudományért” címet viselő Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP 1.3.1 Projekt keretében, 2010. március 10-től intézményünk nagyszabású átalakításon esik át. Az átalakítás a Líceum udvar térköveinek felszedésével kezdődött meg. A munkálatok a mélyföldszinten folytatódtak, amely kapcsán a főbejáratot és az udvar közötti aulát egy „alagúttal” látták el, a tehergépkocsi forgalom miatt. Április elsejével megkezdődtek a Líceum főbejárat felőli munkálatai, amelyek nagy költözködést vontak maguk után. Erre a határidőre ki kellett üríteni a földszint Eszterházy tér felé eső irodahelyiségeit. A Tanulmányi és Információs Központ 129131-es helységeiben található irodái átmenetileg a 117-es terembe költöztek, míg a 132-es helyiségben tartózkodó TIK pénzügyi csoport az Énekzene

126-os termébe vándorolt át. A 103-as teremcsoport (BTK dékáni egységek) a Központi Könyvtár Természettudományi Szakrészlegébe (112-es terem) költözött „back office” jelleggel. Ebben a helyiségben kapott helyet a Nemzetközi Kapcsolatok Központja, valamint a Líceum Kiadó irodája. A költöztetésbe bekapcsolódott az Informatikai Központ is, hiszen az infrastruktúra áttelepítésért mi voltunk a felelősek. Feladatunk a telefon- és informatikai hálózat áttelepítése volt. A költöztetés zökkenőmentesen, határidőre lezajlott. A munkálatok folytatódnak, a költözésekkel kapcsolatban felmerülő telefon- és informatikai hálózat áttelepítéssel kapcsolatban kérem továbbra is forduljanak az Informatikai Központ csapatához bizalommal. Varga Tamás

IMPRESSZUM Az IK Hírlevél az Informatikai Központ időszaki kiadványa. Felelős kiadó: Soós Tamás Főszerkesztő: Nyeste Gábor A szöveget gondozta: Czeglédi László A hírlevél csak elektronikus formában jelenik meg. A korábbi számok letölthetők az ik.ektf.hu oldalról. Észrevételeiket, javaslataikat a h e l p d e s k @ e k t f . h u

elektronikus címre várjuk.

IK Hírlevél II. évfolyam 1. szám

I

Avatar szindróma

gaz, hogy az Oscar gálán leszerepelt a film, de aki látta, az elgondolkodik a mű után. Egyrészt a szokásos amerikai elnyomást lehet kiemelni, másrészt a technikai tudást. Az informatika napjainkban elképesztő eredményeket ér el, és mondhatjuk, hogy csak a fantázia szabhat határt. Ebben a cikkben nem innen közelítem meg a filmet, hanem egy emberibb szemszögből. Bizonyára ismerős a történet, de röviden összefoglalom. Valahol az univerzumban létezik egy édeni bolygó, Pandora, amelyet a nyersanyag készlete miatt katonák szállnak meg, egy tudóscsapattal támogatva, akik megismerkednek a Navy fajjal. Természetesen a „helyiek” nem hagyják a bolygót kizsákmányolni, de sajnos a technikai előny az idegeneknél van. A Navy-k szimbiózisban élnek a bolygólyukkal és ennek a filmben nagyon látványos megnyilvánulása, hogy a farkuk végén lévő interfészen keresztül kapcsolatot tudnak létesíteni szinte minden

A Az AVIR projekt működési modellje:

2. oldal

élőlénnyel a bolygón. Ez az a pont ahol elérkezünk egy idilli állapothoz. A Navyknak nincsenek gépeik, nem laknak puccos palotákban, elbarikádozva egymástól. Persze van vezetőjük és valamiféle hierarchia a társadalmukban, mégis megkapó az a természet-közeliség, amelyet az emberiség valamikor nagyon régen hagyott maga után. Emellett természetesen a Földről nézve nem véletlenül látszik elérhetetlennek ez az állapot, mert az is. A film nézettsége kimagasló volt és a hatásra sem kellett sokat várni. Egyesek annyira vágynak az édeni földre, hogy képesek véget vetni életüknek is az elérhetetlen vágy hatására. Hiszen mi lehetne fontosabb, mint a harmónia, megértés és a béke. Nem csak embertársainkkal, de a minket körülvevő világgal is. Ez sajnos napjainkban olyan utópia, amely talán soha nem valósulhat meg. Vámosi Zsolt

TÁMOP AVIR helyzetjelentés

z 1700-as évek második felében épült Líceum felújításával párhuzamosan egy kevésbé látványos projekt, az Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) fejlesztése is folyik. A TÁMOP 4.1.1. pályázat mellékletében szereplő VIR követelményeknek megfelelve, a főiskolán is elkezdődött a saját adattár kialakítása, melyhez jelentős segítséget nyújt a témában otthonosan mozgó OFIT Oktatásfejlesztési Informatikai Tanácsadó Kft, és

Farkas Attila projektmenedzser a KFKI Zrt.-től. Az elkészülő adattárhoz segítséget nyújt a vezetői információs rendszer intézményi modellje, és az ehhez biztosított mintaalkalmazások és szolgáltatások gyűjteménye. Ezek felhasználásával az intézmény gyorsan és hatékonyan tudja az igényeinek megfelelő saját rendszereit megvalósítani. Az elmúlt hetekben a Kft. és az Informatikai Központ munkatársai közösen bejárták a főiskola több egységét, feltérképezve a forrásrendszereket. Ezzel párhuzamosan több vezetői interjú is történt a létrejövő rendszerrel kapcsolatos igények felmérésére. Az ezek alapján kidolgozandó intézményi adatmodell a következő szolgáltatásokat fogja tartalmazni:  Intézményi stratégia kidolgozásához, annak méréséhez, VIR kialakításához ajánlásokat megfogalmazó VIR kézikönyv e-book formátumban.  Intézményi adattár adatmodell.  Stratégia és napi működés méréséhez mutatószám és riportgyűjtemény.  Intézményi VIR működését bemutató demo.  Az ágazati VIR-hez történő kapcsolódást biztosító interfész leírás.  A központi adatszolgáltatás adattartalmának leírása. Márföldi Endre

A témával kapcsolatosan több információ található a következő címen : http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir

IK Hírlevél II. évfolyam 1. szám

E

Kisorsolásra került az első telefonkészülék!

lőző cikkemben leírtam, hogy a hallgatói fénymásolás visszaesett. Ösztönzésképpen a Delta Services Kft. felajánlott 4 db Samsung Omnia II. típusú kártya független mobiltelefont sorsolásra, amelyet azon hallgatók között sorsolunk ki, akik legalább 1.000 Ft-ot töltenek a diákigazolványukra, amelyet fénymásolásra használhatnak fel. Az első sorsolást április 1-én délelőtt tartottuk meg a „B” épületben, az ISC-ben. A sorsoláson, amely nyilvános volt, képviseltette magát a Hallgatói Önkormányzat, a Líceumi Paletta, valamint a sorsolást megörökítette a Líceum TV is. A boldog nyertest telefonon értesítettük ki, aki még aznap átvette a megnyert készüléket. A fénymásoló gépek használatának elemzése alapján február hónap ad kedvező képet: 1. hó

2. hó

3. hó

2009

21.462

14.067

2010

12.890

19.090

20.736 16.116

A

3. oldal

A februári növekedés oka feltételezhetően a meghirdetett sorsolás. A márciusi visszaesésnek több oka is lehet. Két hallgatói gép a kártyaolvasó meghibásodása miatt nem volt használható, illetve a Líceum épületének rekonstrukciója miatt az „A” épületben elhelyezett két gép kb. 60 %-át „termelte” a megelőző hónapoknak. A Paletta szerkesztőségével egyeztettük, hogy minden számban leközlik a felhívást, valamint a Hallgatói Centrum szintén legalább havonta Neptun üzenetben felhívja a hallgatókat figyelmét a fénymásolással kapcsolatos akcióra. Bízom benne, hogy a folyamatos reklámtevékenység eredménnyel jár, s a hallgatók nagyobb kedvvel használják a nyilvános fénymásoló gépeket. Kérészy László

Dolgozóink oktatása

z Informatikai Központ munkatársainak közreműködésével „alapozó” képzést indítottunk 2010 márciusában. A képzésben azok a nem oktatást végző főiskolai dolgozók vehettek részt, akik egyrészt írásban egy k i t ö l t h e t ő jelentkezési lapon leadták jelentkezésüket az oktatási igény megjelölésével, másrészt kellő elszántságot éreztek, hogy végigüljék munkatársaink óráit :). Viccet félretéve: összességében a visszajelzések alapján hasznos volt az oktatás.

Az érintett témák a következők voltak: Windows 7 operációs rendszer, Outlook 2007, Word, Excel, PowerPoint 2007 programcsalád, internetes adatbányászat, valamint a Neptun és TÜSZ rendszerek ismeretei. Kollégáinkon kívül voltak felkért „vendégelőadóink” is: Varga Csilla, a TIK igazgató-helyettese, Gönczi Gábor, a Gazdasági Hivatal csoportvezetője, valamint Gál Tibor, a Központi Könyvtár főigazgató-helyettese. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani nekik is, valamint minden kedves kollégának, aki részt vett a képzésben, vagy valamilyen módon támogatta, hogy minél többen részt vehessenek rajta. Természetesen lesz folytatás, amelyre kellő alapot ad a hamarosan megjelenő Office 2010-es irodai programcsomag is. Nyeste Gábor

Microsoft Tech Day 2010 február 24-én egy maroknyian nekivágtunk, hogy tudásszomjunk csillapodjon, és ezért részt vegyünk a Microsoft TechNet: Szakmáról szakembereknek című rendezvényén, ami a Lurdy házban került megrendezésre. Az érdeklődés ismét óriási volt, bár ez már nem lepett meg senkit a csapatból. A napot a rendszerfelügyeletnek, kiemelten a szerverek felügyeletének szentelték az előadók, akik számos élőben

végrehajtott művelettel bizonyították, hogy komolyan kell venni a Microsoft megoldásait. Szó volt virtuális és fizikai szerverek, valamint Microsoft és Linux rendszerek felügyeletéről is. A közeljövőben aktuálissá váló szerverkonszolidáció révén hasznosnak és informatívnak találtuk a rendezvényt, ezt a kollégáim nevében is mondhatom. V.Zs.

IK Hírlevél II. évfolyam 1. szám

A

4. oldal

Hosszú útra megyek...

TÁMOP 4.1.1. projekt keretei között egy lelkes kis csapat hosszú útra kelt, hogy a pályázat céljainak megfelelően tanulmányozza, mások hogyan, milyen módszerekkel valósítják meg a végzett hallgatók nyomon követését. A DPR-t, Alumnit, a Vezetői Információs Rendszert most készítjük elő, vezetjük be, így hasznosnak ígérkezett megnézni ott a rendszert, ahol ezt már régóta, és hatékonyan használják. A hatfős, vegyes társaság (képviseltette magát a TIK, a Hallgatói Centrum, a Gazdasági Hivatal, általam pedig az Informatikai Központ) úgy állt öszsze, hogy lehetőleg minden területről legyen benne szakember. A tanulmányút célja az Egyesült Államok volt, ahol március második felében több felsőoktatási intézményben tettünk látogatást. Fő célpontunk a Valdostában található Állami Egyetem volt, amely intézménnyel a főiskolának egyébként is jól működő kapcsolata van, így szívélyesen fogadtak minket is, többnapos megbeszélés-sorozat keretében megismertük az amerikai képzési rendszert, a felsőoktatás sajátosságait, illetve természetesen azt is, hogy ott hogyan működik a diplomakövető rendszer, milyen funkciókat használnak, hogyan próbálják tartani a kapcsolatot a végzett hallgatóikkal. Tanulságos beszélgeté-

seket folytattunk, sok információt, tapasztalatot, ötletet nyertünk. Bár hozzá kell tenni, a két ország, a két felsőoktatás közötti különbség miatt néhány folyamat megvalósíthatatlan nálunk. Így például úgymond hiába hallgattunk meg egy hosszabb előadást az USA-ban elterjedt, és jól működő adományozási rendszerről, a magyar törvények erre nem adnak lehetőséget. Informatikai területen sok újdonságot nem tapasztaltam, az egyetemeken minden funkciót próbálnak automatizálni, elektronikus környezetben megoldani, a felhasználói felületek hasonlóak, mint nálunk, alapvetően a webtechnológiát használják. Így a végzett hallgatók is egy, az egyetem által működtetett weboldalon regisztrálhatják magukat, amely innentől kezdve mintegy közösségi oldalként működik, volt hallgatók újra „egymásra találhatnak”, fölvehetik a kapcsolatot egymással, különböző információkat helyezhetnek el magukról. Ami érdekes, hogy hasonlóan a hazai viszonyokhoz, ott is egy külső fejlesztőcégtől vásárolják meg a programrendszereket. Rengeteg tapasztalattal, élménnyel tértünk haza, kitűnő lehetőség volt megismerni egy másik ország, egyetem működését! Kerecsendi András

Vírusok, spamek és egyéb riadalmak IV. rész

E

gy levelezési átjáró számos kisebbnagyobb feladatot végez el, amelyből mi felhasználók, csak annyit veszünk észre, hogy a küldés gombra kattintva levelünk „elmegy”, illetve a fogadás gombra kattintva „megérkezik”. Ezeknek a feladatoknak nagyobb részét már ismertettem a cikksorozat előző részeiben. A jelenlegi, egyben legutolsó résznek a tartalom alapú spamszűrés lesz a témája. A főiskola levelezési átjárója a SpamAssassin (SA) ingyenes és nyílt forráskódú szoftvert használja a spam elleni védekezéshez. Az SA végzi a maradék levél megszűrését, méghozzá tartalmi alapon. Ezt úgy kell elképzelni nagyvonalakban, hogy a beérkező levél formai és tartalmi vizsgálaton esik át, és minden részelem vizsgálata után egy bizonyos pontszámot fog kapni. A pontszám lehet negatív és pozitív is. A vizsgálat végén a pontszámok összeadódnak és az összpontszám osztályozása alapján a rendszer a levelet elutasítja, a vizsgálat végeredményeit tartalmazó és a pontszámtól függően a „valószínűleg spam” vagy a „nem

spam” szövegezésű fejlécekkel látja el a levelet. Az osztályozás ponthatárait a rendszergazda a helyi viszonyokhoz állíthatja, hangolhatja, hogy még nagyobb legyen a találati pontosság. A folyamat végén a levél továbbítódik a címzett postafiókjába, ahonnan a felhasználó levelező programjával az első részben már ismertetett módszerek valamelyikével, letöltheti, illetve elolvashatja. A „valószínűleg spam” típusú leveleket a levelező kliens programunk (pl. MS Outlook, vagy Mozilla Thunderbird) tovább tudja válogatni egy „Levélszemét” (pl.: Junk, vagy Spam) mappába, ahol meggyőződhetünk róla, hogy a kérdéses levél valóban szemét-e. Ha nem, akkor visszakerülhet a Beérkezett üzenetek mappába. (Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy valamiért egy nem spam levelet is spamként azonosít a rendszer – ezt hívjuk fals pozitív találatnak –, azonban nem szeretnénk, hogy ezek a levelek elvesszenek.) Harsáczki András

IK Hírlevél II. évfolyam 1. szám

E

e-szemét

gyre csak halmozódik a különféle elektronikai cikkekből hátramaradt hulladék mennyisége: a kidobott számítógépekből, nyomtatókból, mobiltelefonokból, tévékből, hűtőgépekből, üres tonerekből és egyéb termékekből szabályos szeméthegyek formálódnak Indiában, Kínában és Dél-Afrikában. Az összefoglaló nevükön e-hulladékok egyrészt súlyos környezeti károkat okozhatnak, de a közelben élő emberek egészségét közvetlenül is veszélyeztethetik. Évente bő 40 millió tonnával emelkedik az e-szemét mennyisége világszerte, a fejlett és fejlődő országok tekintetében egyaránt. A legtöbb e-hulladékot egyébként az Egyesült Államok termeli, évi 3 millió tonna írható a számlájukra. Második helyen Kína áll 2,3 millió tonnával. Az elektronikai hulladék egy részét persze újra is lehet hasznosítani, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a folyamat miként zajlik le. Nevezetesen, egyes országok szívesen befogadják más nemzetek kacatjait, mivel azokból értékes fémek és egyéb használható kémiai elemek nyerhetők ki; a kisajtolt alapanyagot aztán eladhatják a gyártóknak, akik újabb terméket faragnak a masszából, majd az egész kezdődik elölről, változó körforgási idővel. Egyre kevesebb fejtöréssel kell számolnunk, ha környezettudatos módon kívánunk megszabadulni elöregedett elektronikai eszközeinktől. Üzemek sora épül ugyanis Magyarországon az e-hulladékok

I

5. oldal

feldolgozására. Eközben az elektronikai eszközök szelektív gyűjtését szolgálja, hogy a lakosság gyakorlatilag bármely elektronikai termékeket is árusító boltban ingyen leadhatja öreg eszközeit. Ráadásul a gyűjtés és a feldolgozás finanszírozásába bekapcsolódtak az új termékeket forgalomba hozó gyártó és importőr cégek is, akik így tudják le legegyszerűbben hasznosítási kötelezettségüket. A feldolgozó üzemeknek a legnagyobb kihívást mégis a gazdaságos működéshez szükséges hulladékmennyiség beszerzése jelentheti. Pozitívum, hogy egyre több emberben tudatosul, hogy ma már környezetkímélő módon is megszabadulhat régi elektronikai eszközeitől. Ugyanakkor akkora hulladék feldolgozó kapacitás van kiépülőben, hogy a következő években rendkívül élessé válhat a fellelhető e-hulladékért folyó verseny a létesítmények között. Az EKF dolgozóinak is oda kell figyelni, hogy elektronikai hulladék ne kerüljön a szemetesbe. Negyedévente az informatikai és egyéb veszélyes hulladékot a kecskeméti 1.DESIGN KFT. viszi el, addig is gyűjtsék azokat egy helyre és az elszállításukról az Informatikai Központ dolgozói gondoskodnak. A nyomtatókba a festékpatronok és a tonerek újratöltéséről a salgótarjáni Irodatechnikai KFT. gondoskodik, az üres kellékanyagokat az Anyaggazdálkodási Csoportba Baráth Imrénéhez kell eljuttatni. Burkus Zsolt

Informatika az otthonunkban

nternetezzünk az ágyból vagy játszunk le zenéket az irodában az otthoni számítógépünkről, de akár a reggeli mellől nyomtassunk levelet az irodai nyomtatóra, ezek ma már a mindennapjaink részét képezik egy modern otthoni hálózatban. Amióta szinte minden otthoni eszközünk – a televíziótól a mobiltelefonig, a külső merevlemeztől a nyomtatóig – csatlakozni tud a hálózathoz, ezzel egyre könnyebbé és mindennapossá válik az internethasználat. De vegyük szemügyre mi is fontos egy jó és biztonságos otthoni miliő megteremtéséhez: A hálózat központja egy jó router kell, hogy legyen. Célszerű egy olyan modellt választani, amely az internetkapcsolatot vezetékkel és vezeték nélkül is meg tudja osztani. Valamint, ha már beruházunk, jobban járunk ha a legújabb 802.11n szabványt választjuk, hiszen ezen eszközök jóval gyorsabb adatátvitelt és vezetékes kapcsolat esetén is már gigabites kapcsolatot tesznek lehetővé. Ugyan a régebbi 802.11g szabványú eszközök olcsóbbak, de az adatátviteli sebességük jóval szerényebb és hosszú távon nem

biztos, hogy kielégítőek. A routerünket fontos, hogy hogyan és hová helyezzük el. A routert soha ne tegyük monitor közelébe és a router-kliens vonalba ne helyezzünk nagy méretű fém tárgyakat. Ha pedig aggódunk a routerek sugárzása miatt, akkor a routerünket állítsuk be úgy, hogy csak akkor sugározzon ha használjuk is, tehát éjjelre – vagy amikor biztosan nem használjuk – nyugodtan kapcsoljuk ki az adót. Nagyon fontos, hogy a hálózatunkat biztonságban tudhassuk. Ennek alapvető eleme, hogy a hálózatunk neve (SSID) egyedi legyen és lehetőleg ne legyen publikus, valamint a hálózatunkat mindenképp titkosítsuk WPA/WPA2 vagy WPA+AES eljárással és a jelszó legyen legalább 10-15 karakter, tartalmazzon kis és nagy betűket, számokat és írásjeleket is akár! Ha nem szeretnénk a lakásunkban rádióhullámok erdejében élni, akkor még mindig lehetőségünk van megtervezni vagy megterveztetni és kiépíttetni vezetékes hálózatot, de a kötöttség mindenképp nagy hátrány, amellyel számolnunk kell.

IK Hírlevél II. évfolyam 1. szám Egy alternatív megoldás lehet a Powerline, ezen pedig belül a Homeplug szabványnak megfelelő készülékek használata, amelyek a 230 voltos hálózaton kommunikálnak egymással. Ezen eszközök a gyakorlatban 15-60 Mbit/s sebességet tudnak megvalósítani, de az adatátviteli sebesség nagyban függ a távolságtól és az átviteli közeg minőségétől. Tehát röviden összefoglalva: aki éppen házépítés vagy villamos hálózat felújítás előtt áll, annak mindenképpen megfontolandó ezen eszközök beszerzése, hiszen az új sodrott rézkábelek nagyon jó átviteli közeget jelentenek. Emellett pedig a hálózat stabilitását nagyban befolyásolja a villamos hálózat csatlakozóinak minősége is. Hozzátartozik, hogy az eszközök tömör alumínium kábeleken is működnek. Ha belevágunk egy ilyen fejlesztésbe, jó ha tudjuk, hogy ezen eszközöknek a villanyóra nem szab határt, de a kapcsolat minden esetben titkosított és új eszköz csatlakoztatása nem automatikusan történik. Valamint fontos, hogy a piacon több szabvány is elterjedőben van, amelyek nem kompatibilisek egymással, tehát mindenképpen célszerű szakértő véleményét kikérni a kivitelezés előtt. Így vagy úgy, de eljutottunk oda, hogy van hálózat a lakásunkban, lássuk tehát mit is kezdhetünk vele a pusztán számítógépek közti kommunikáción kívül: Régmúlt időkben az adattárolás szerepét pusztán az otthoni számítógépünk látta el és ha el akartuk adatainkat érni, mindenképpen be kellett kapcsolni a számítógépet. Ma már egy NAS (Network Attached Storage) teljesen meg tudja oldani adataink tárolásának és elérésének problémáját. Ugyan a NAS merevlemeze állandóan üzemel, de a fogyasztásuk ma már 10-25 wattnál nem több és nem kell a több 100 wattos számítógépünket állandóan üzemeltetnünk. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a NAS-t ügyesen beállíthatjuk, hogy éjjel és ha feltehetően nem fogjuk használni, akkor kapcsoljon ki, ezzel is kímélve pénztárcánkat. A NAS-unk nem csak fájlszerverként tud üzemelni, de az egész lakás médiaszervereként is üzemelhet. A következő lépésben választhatunk olyan televíziót is, amely már közvetlenül rákapcsolható a hálózatunkra és képes elérni a NAS-unkat. Régebbi televíziónk is a multimédiás lakásunk központjává tehető egy ma már megfizethető és mindent tudó médialejátszóval, amely minden gyakori mozgókép

6. oldal és hangformátumot ismer és lejátszik. (beleértve a DVD-ket, a DVD-ISO-kat és akár a Blue-ray Disk-et is). Ezen termékek közül népszerű az Asus O! Play és a WDTV HD. Ezekből választhatunk csak vezetékes illetve vezeték nélküli kapcsolattal rendelkező modellt is. Ezen eszközökben nincs beépített merevlemez és teljesen hangtalanok, de kicsit drágábban már beépített merevlemezes eszközt is vásárolhatunk. Ezen eszközökkel már lehetőségünk van internetes rádiókat hallgatni vagy ingyenes internetes tv csatornákat is nézni és mindezt a tévékészülékünkön, kényelmesen, akár az ágyból is. Természetesen lehetőségünk van mindezek mellett a telefonálást is a hálózaton intézni VoIP készülékek használata mellett, amely előnyös lehet, ha külföldre sokat telefonálunk és mindezt olcsón szeretnénk tenni. De mindenképp érdemes rá odafigyelni, hogy a készülék lehetőleg már a Skype szolgáltatásait is képes legyen kezelni. Már majdnem készen vagyunk, most jöhet az igazi kényelmi funkció! Egyesítsük egy eszközbe az otthon lévő rengeteg távirányítónkat: ehhez „csak” egy jó univerzális távirányítóra van szükségünk, ilyen például a Logitech Harmony, amely érintőképernyővel rendelkezik és szinte az összes manapság használt elektronikai eszközt ismeri, de természetesen önfejlesztő típus, tehát akár tanítható is és programozható, hogy akár bizonyos készülékeket egyszerre kapcsoljon be. És ha itt nem akarunk megállni? Természetesen még ennél is tovább mehetünk és akár megálmodhatunk magunknak egy teljesen intelligens otthont is. Hogy mit is érthetünk ez alatt? Ma már gyakorlatilag mindent! Hiszen lehetőségünk van a teljes lakást intelligensé és számítógép vezéreltté tenni. Tehát a lakásunk intelligensen vezérelhető és a rendszer teljesen az igényeinkre szabható, kiindulva onnan, hogy a rendszer érzékeli a napsütés erősségét és a hőmérsékletet, majd ezek függvényében állítja be a fűtő és szellőztető rendszert és a nap ellen védő redőnyöket leengedi. De kapcsolhatja alkonyatkor a világítást bizonyos helyeken a lakásban, vagy akár betörés esetén az egész házban felkapcsolhatja a világítást, és ha nem lennénk otthon telefonon értesít bennünket és a rendőrséget is. Mindezt kombinálva egy jó ip-kamerarendszerrel tökéletes védelmet és kényelmet biztosíthatunk magunk és lakásunk számára. Varga Zoltán

IK Hírlevél II. évfolyam 1. szám

A

7. oldal

Adatszivárgás az IBP tükrében

Főiskolán bevezetésre kerülő Informatikai Biztonsági Politika (röviden: IBP) célja a Főiskola informatikai rendszerei által kezelt adatok és információk biztonságának biztosítása. Ezen biztonság egyik alapeleme az adatok bizalmasságának megőrzése. Az adatok bizalmassága azt jelenti, hogy azokhoz csak az arra jogosultak, kizárólag az előírt módokon férhetnek hozzá, illetve rendelkezhetnek azok felhasználásáról. (Nem fordulhat elő úgynevezett jogosulatlan információszerzés). Adatszivárgásról akkor beszélünk, ha az adatok illetéktelen kezekbe kerülnek, például az arra nem jogosult munkatársakhoz, versenytársakhoz vagy a sajtóhoz. Az adatszivárgás általában véletlen, olykor rosszindulatú eseményekhez kapcsolható. Gyakran előfordul, hogy a munkatársak nem tudják, hogy milyen adatok bizalmasak, melyek terjeszthetőek és melyek nyilvánosak, vagy nem ismerik a különböző besorolású adatokra vonatkozó házirendet. Egy felmérés szerint az esetek 78 %-ában a jogosult belső felhasználók voltak felelősek az adatok kijutásáért. Törekednünk kell tehát annak megakadályozására, hogy jogosulatlan személyek hozzáférjenek az intézmény számára érzékeny adatokhoz, információkhoz, valamint az ezeket tároló eszközökhöz, helyiségekhez. Olyan módszereket kell bevezetni, amelyek a jogosult belső felhasználóktól (munkatársak, tanácsadók, partnerek, szállítók) védik az adatokat úgy, hogy mindez nem rontja munkakörnyezetüket és nem akadályozza őket munkájuk elvégzésében. Az IBP bevezetése során az Informatikai

Központ munkatársai egy kérdőív kitöltésével felmérést végeznek a Főiskola karain, tanszékein a jelenlegi biztonsági állapotok és kockázati elemek feltárása céljából. Vizsgálatuk során olyan kérdésköröket is érintenek, mint például, hogy egy adott helyiségbe hány embernek van bejárása, egy-egy géphez hány embernek van hozzáférése, milyen érzékenységű adatokat tárolnak a gépeken, jelszóval védett-e a hozzáférés az adatokhoz, stb. A fentieket szem előtt tartva minden számítógép használó saját maga is tehet (sőt kell is tennie) az informatikai biztonság megőrzéséért, az adatszivárgások megelőzéséért. Az operációs rendszerünk felhasználói felületét jelszavas védelemmel láthatjuk el. Elektronikus levelezésünk, FTP eléréseink valamint bármilyen jelszóval védett hozzáférésünk jelszavát mi magunk jegyezzük meg, ne a gép tárolja el helyettünk (és persze ne egy monitorra ragasztott papír cetlin tároljuk ;)), valamint ne osszuk meg másokkal. Sokan hordanak magukkal külső adattároló egységeket (pendrive-ot, floppyt, CD-t/DVD-t, külső winchestert), amelyekről – kis fizikai méretük miatt – könnyen megfeledkeznek, elhagyják őket; mindig figyeljünk oda ezekre, tartsuk észben, hogy mikor, mit vittünk magunkkal. Ha el kell hagynunk irodánkat, az ajtót zárjuk be magunk mögött. A személyes adatokat, bizalmas információkat tároló adathordozókat, nyomtatványokat lehetőleg mindig elzárva tároljuk, ne hagyjuk szem előtt. Adataink biztonságban tartása nem elhanyagolható fontosságú. Legyünk hát körültekintőek. Mindig. Mindenhol. Juhász Zoltán