2 Informatikai füzetek
II. Az Internet Az INTERNET nyilvános világhálózat. Idõnként röviden „net”-nek is szokták nevezni. Az Internet a 90-es évek végétõl kezdõdõen meglehetõsen átalakította világunkat, leginkább azáltal, hogy segítségével nagy tömegek igen gyorsan juthatnak információhoz. Nagyon igaz, hogy „aki kimarad, lemarad”. Az Internetet érdemes használni, de ésszel, körültekintéssel és óvatossággal.
Az Internet rövid története A hidegháború idején, a szovjet tudományos fölény kiegyensúlyozása érdekében hozták létre az USA-ban az ARPA (Advanced Research Project Agency – Modern Kutatási Projektek Hivatala) ügynökséget. Célja a katonai jellegû kutatások támogatása volt. Ennek keretében a nagyobb egyetemeket komoly számítógépekkel látták el. A Pentagonban a 60-as évek végén született meg az ötlet, hogy kapcsolják össze ezeket a nagyszámítógépeket. Az így keletkezõ hálózat volt az ARPANET (késõbb DARPANET). A kísérlet célja egy olyan számítógép-hálózat kialakítása volt, amelynek tagjai mindaddig képesek együttmûködni, amíg a gépek között legalább egy vonal üzemel, akkor is, ha a hálózat több eleme kiesik (például rakétatámadás miatt). A feladat megoldásának kulcsa a csomagkapcsolás. A küldendõ üzeneteket feldarabolták (csomagokra bontották). A csomagokat önállóan megcímezték, és automatikus irányítással, a különbözõ csomópontokon át eljuttatták a címzetthez. A címzett a csomagokat összeállította, így visszaállt az eredeti üzenet. Ezt a hálózatot tudósok és kutatók is használták. Meg tudták osztani egymással számítógépeik erõforrásait, adataikat. Esetenként magántermészetû információkat is továbbítottak – erre a célra született 1972-ben az elektronikus levelezési szolgáltatás, az e-mail. A 70-es évek elejére az USA-ban több különbözõ csomagkapcsolt hálózat jött létre, amelyek nem voltak képesek egymással kommunikálni. Szükségessé vált egy olyan egységes protokoll kifejlesztése, amelyet a hálózatra csatlakozó minden gép „megért”. 1974-ben létrehozták a TCP/IP protokollcsaládot, amely azóta is az Internet „nyelve”. Az Internet bõvüléséhez vezetõ következõ lépés volt a 80-as években a személyi számítógépek megjelenése. 1990-re minden mûszaki feltétel adott volt az Internet széles körû használatához. Az egyetlen probléma az volt, hogy az Internet ekkor még nem volt felhasználóbarát. A genfi székhelyû CERN-ben (Európai Részecskekutató Laboratórium) 1991-ben született meg a hiperszöveg (hypertext). A hiperszöveg olyan szöveges dokumentum, amely kapcsolódási helyeket (más néven: hivatkozásokat, angolul linkeket) is tartalmazhat. Ilyen módon több dokumentum egybefûzhetõ, egyetlen szövegként értelmezhetõ. A hiperszöveg továbbfejlesztése a hipermédia, amely képeket, animációkat is tartalmazhat. A hiperszöveg (hipermédia) átvitelére a HTTP protokoll (HyperText Transfer Protocol) szolgál. A hiperszöveges dokumentumok nyelve a HTML (HyperText Markup Language). A hiperszövegeket, a weblapokat böngészõprogramok segítségével nézzük meg. A weblapokat címük alapján találjuk meg (lásd késõbb a Névszolgáltatás témakört).
Az Internet használata I. 3 1992-ben az USA kormányzata engedélyezte az Internet kereskedelmi célú felhasználását, amely újabb hatalmas lökést adott a fejlõdésnek. Az elsõ felhasználóbarát böngészõprogram az ingyenes MOSAIC volt. Ennek továbbfejlesztésével hozták létre az eleinte pénzért árusított Netscape Navigatort (amely késõbb a Netscape Communicator csomag része lett). A Windows 95 kifejlesztése után a Microsoft is az Internet felé fordult, és ingyenesen piacra dobta a Microsoft Internet Explorert. Netscape alapokon nyugszik az Opera és a Mozilla böngészõ is. A HTTP szolgáltatás (a World Wide Web, röviden a „web”) az Internet legdinamikusabban fejlõdõ része.
Az Internet lehetõségei Milyen lehetõségek rejlenek az Internet használatában? • Olcsó és gyors kommunikációs lehetõség: levelezés (e-mail), beszélgetés (chat, IRC, ICQ stb. segítségével), magán- és üzleti céllal egyaránt. • Közérdekû információkhoz jutás szolgáltatásokról, általában a web, esetleg hírcsoportok (news) segítségével. Például elérhetõek a különbözõ menetrendek, a rádió-, tv- és mozimûsorok, egyszerûbb szótárak stb. • Bizonyos hivatalos ügyeket intézhetünk otthonról. • Termékeket vásárolhatunk (e-kereskedelem). • Szórakozásra használhatjuk. Rádióadókat, multimédiás anyagokat (képek, hangok, mozgóképek, animációk stb.) érhetünk el. • Tanulhatunk a segítségével. • Megoszthatjuk másokkal azokat az információkat, amiket fontosnak tartunk. Például reklámozhatjuk cégünket, megoszthatjuk a „nagy nyilvánossággal” gondolatainkat. • Munkát végezhetünk otthonról (távmunka). Egyre inkább terjedõ munkavállalási forma. Elõnye, hogy nem kell utazással tölteni az idõt, kényelmesebben dolgozhatunk, beteget ápolhatunk, gyereket gondozhatunk közben. Ne legyenek illúzióink: az Interneten található információk legtekintélyesebb része azért került oda, mert az valakiknek az érdeke! (Ez akár a mozimûsorra is igaz.) Komoly programokat jogtiszta formában csak ritkán tesznek hozzáférhetõvé az Interneten. Ne lepõdjünk meg rajta, hogy amiben még üzletet látnak, ahhoz leggyakrabban nem lehet az Interneten sem hozzáférni jogsértés nélkül, legfeljebb szûkített (butított ☺) változatban (ez alól kivételt képeznek a szabad programok). Ha a kép most túl sötét lenne, jeleznénk, hogy sokunknak ezek a „butított” változatok és üzleti információk is komoly segítséget nyújthatnak.
Szerzõi jogok A szellemi alkotások (könyvek, dokumentumok, zenék, filmek, képek, programok stb.) megvásárlásakor maguk az alkotások nem mennek át teljesen a tulajdonunkba. Nem másolhatjuk és adhatjuk õket tovább szabadon, és hivatkozás nélkül nem is használhatjuk fel a bennük foglaltakat. A szerzõi jogok az alkotót automatikusan megilletik (mindenféle „szabadalmaztatási” eljárás nélkül), amelyrõl részben vagy egészében lemondhat.
4 Informatikai füzetek Bûncselekményt követ el, aki illetéktelenül (engedély vagy vásárlás nélkül) birtokolja más alkotását. Jellemzõ példák: egy program lemásolása, feltörése, használata, illegálisan zenék vagy filmek letöltögetése az Internetrõl. A legtöbb országban börtönbüntetésre számíthat, aki illegálisan letöltött programokat, zenéket, filmeket árusít. A szellemi alkotások sokaknak biztosítanak megélhetést, ezért fontos a védelmük. (Más kérdés, hogy bizonyos, itt meg nem nevezett ☺ cégeknek egyesek szerint aránytalanul nagy bevételük származik belõle – lásd a jelenleg dúló szoftverszabadalmi vitát!)
Az internetes alvilág „Az Internet olyan, mint az autóút: azt használja a postás, az orvos, a háziasszony, és a bûnözõ is.” • Terroristák, illegális tüntetõk cserélhetnek adatokat szervezkedéseik céljából. • Lehallgathatják az Internet forgalmát, megfigyelhetik szokásainkat, amivel késõbb esetleg vissza is élhetnek. Ezt nem feltétlenül magánemberek tevékenysége, leginkább cégek üzleti vagy éppen kormányhivatalok politikai érdekbõl végzik. • Bizonyos helyeken (úgynevezett crack, warez oldalakon) jogtalanul lemásolt programokat, zenéket, filmeket, illetve programok feltöréséhez kulcsokat, programokat helyezhetnek el. • Kiszolgálókat törhetnek fel, részben vagy egészben. Letörölhetik a rajtuk található adatokat, megváltoztathatják az ott található weblapok tartalmát, hozzáférhetnek postafiókunk tartalmához, esetleg – amennyiben banki vagy üzleti tranzakciók végzésére használjuk a gépünket – a banki és üzleti adatainkhoz (vagy a pénzünkhöz) is hozzáférhetnek. • Idõlegesen megbéníthatják egyes kiszolgálók mûködését. • Károkozó programokat (lásd késõbb a hálózat biztonságáról szóló részeket) juttathatnak el a gépekre. • Bár nem kifejezetten alvilági tevékenységnek számít, de ide sorolnánk a szemétlevelek, a spamok küldését is.
Szokások az Interneten RÖVIDÍTÉSEK Az Interneten gyakran használnak rövidítéseket. A rövidítések általában angol kifejezések kezdõbetûinek összeolvasásából származó mozaikszavak. Rövidítések az Interneten Rövidítés THX
Teljes kifejezés Thanks
Jelentés Köszi
TZ
Transmission Zero
Beszélgetés befejezve
LMAO
Laugh My Ass Off
Szétröhögöm magam
IMHO
In My Humble Opinion
Szerény véleményem szerint
AFAIK
As For As I Know
Tudomásom szerint
BTW
By The Way
Apropó
LOL
Laughing Out Loud
Hangosan röhögök.
BRB
Be Right Back
Mindjárt jövök
Az Internet használata I. 5
MOSOLYGÓ ARCOK (SMILEY) A levelezésben, SMS-használatban, valamint a csevegésben (ICQ, IRC) az érzelmeket úgynevezett mosolygó arcokkal (smiley) szokták kifejezni. A mosolygó arcok eredetileg kizárólag karaktersorozatok voltak, de újabban egyre több program használ egyedi grafikus arcokat, figurákat hasonló céllal (egyesek még mozognak is). Néhány gyakrabban használt smiley jókedvû, humoros, vidám
:-) vagy :) vagy -)
nagyon vidám
:-))) vagy :’-)
szomorú, rosszkedvû
:-( vagy :( vagy –(
nagyon szomorú
:’-(
kacsintás
;-) vagy ;)
szeretet
:-{}
ártatlanság
O-)
nyelvnyújtogatás
:-P
meglepõdés
:-O
röhögés
:-D
rosszallás, kételkedés
:-/
mérgesség
:-@
klassz
8-)
Netikett Az Interneten használt illendõségi szabályokat, szokásokat a hálózati etikett (netikett) tartalmazza. Ezek a szabályok nem kötelezõ érvényûek, és nem mûszaki jellegûek. Sajnos esetenként nem egyértelmûek. Sok szabályt az idõk folyamán, akár egy új program megjelenésével felrúgnak.
NÉHÁNY SZABÁLY • Nem illik kéretlenül üzenetet küldeni másoknak, mert tárhelybe, letöltési idõbe kerül. • Nem illik kéretlenül nagyméretû csatolt dokumentumot küldeni másoknak, mert tárhelybe, letöltési idõbe kerül. • Személyes üzenetet csak a feladó engedélyével illik továbbítani. • Válasz esetén csak annyit idézzünk az eredeti szövegbõl, amennyit feltétlenül szükséges. Csak így lesz a válasz áttekinthetõ. • Ne küldjünk indulatos leveleket. A nekünk érkezõ indulatos levelekre ne válaszoljunk. • Csupa nagybetût csak erõs kiemeléshez használjunk. • Az érzelmek kifejezésére használjunk mosolygó arcokat, de ne essünk túlzásba. • Ha egy szövegen belül átmenetileg más témára térünk, azt a másik ember számára úgy hozzuk tudomásra, hogy OFF … ON közé írjuk az átmeneti témát. (Úgy hívják a neten, hogy „offolás”.) Ne alkalmazzuk sûrûn vagy egymásba ágyazva, és ne legyenek hosszú „offjaink”.
6 Informatikai füzetek
Az Internet emberi tényezõi NÉVTELENSÉG (ANONIMITÁS) Ne felejtsük el, hogy az Interneten mindenki névtelen. Mindenki annak adja ki magát, akinek akarja. Sokan csalódtak egy a neten létrejött kapcsolatban, amikor személyes találkozásra került sor. (Természetesen pozitív példák is vannak.) Az is elképzelhetõ, hogy szokott beszélgetõpartnerünkhöz szólnánk, de a nevében más válaszol. A névtelenség esetenként elõnyös is lehet. Megakadályozhatjuk, hogy a másik fél ránk akaszkodjon, például kéretlenül is üzeneteket küldjön.
NINCS TITOK Az Interneten nincs teljes biztonság. Számítanunk kell rá, hogy leveleinkhez, védett oldalainkhoz mások hozzáférhetnek, beszélgetéseinket lehallgathatják. Ezért csak olyan dolgokat írjunk levélben, beszélgetésben, amit egy nyílt levelezõlapon is megírnánk.
A TARTALOM NYITOTTSÁGA Az Interneten sok olyan információ is megtalálható, amihez nem szeretnénk, ha gyermekeink, dolgozóink hozzájutnának. Például: pornóképek, -filmek, bombagyártás leírása. Az információ az Interneten tartalom szerint tökéletesen nem szûrhetõ. Szinte lehetetlen megoldani, hogy például ne lehessen elérni pornóoldalakat, de egyébként minden mást igen. FÜGGÕSÉG Az Internet használata ugyanúgy pszichés függõséget eredményezhet, mint a TVnézés. Figyeljünk rá, hogy mennyi idõt töltünk az Interneten, ebbõl mennyi a szórakozás, mennyi a munka, mennyi a céltalan barangolás! Ne feledkezzünk meg a testmozgásról, az evésrõl-ivásról, a pihenésrõl, valamint a családunkról. A VIRTUÁLIS „VALÓSÁG” A névtelenség mögé rejtõzve mindenki olyannak mutathatja magát, amilyen lenni szeretne. Ilyen módon a résztvevõkbõl kialakul egy nem valódi világ (ezt nevezik virtuális valóságnak), amelyben kényelmesebben érezhetik magukat az emberek. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy egyesek elmenekülnek a valódi világból, esetleg azt hiszik, hogy a valódi világban is szabad azt tenniük, amit a virtuális világban. Ez gyakran komoly személyiségtorzulással jár!
SZEMÉLYES KAPCSOLATOK Az Internet hatásaiból kiemelkedik az élõ kapcsolatok jelentõségének csökkenése. Az Internet egyre olcsóbb és kényelmesebb, míg az utazás egyre drágább és kényelmetlenebb (forgalmi dugó, BKV :) ), és egyéb veszélyekkel is jár (terroristafenyegetés, fertõzésveszély, erõszakos támadások). Ez hosszú távon ahhoz vezethet, hogy munkánk, ügyintézésünk, szórakozásunk egyre nagyobb részét próbáljuk majd utazás nélkül (tehát kevesebb élõ kapcsolattal) megvalósítani.
