Csabai Dolores Informatika Eredetileg számítástechnika tantárgyként indult, s a célja az volt, hogy megismertesse a tanulókkal az elektronikus információszerzés és kezelés eszközeit és módszereit. A számítástechnikai jellegű témák kibővítése (pl. a könyvtárhasználattal) azt a célt szolgálta, hogy a tanulók ne csak a számítástechnikai eszközök használatát sajátítsák el, hanem tudjanak használni egyéb információforrásokat, legyenek képesek az információk kritikus szelekciójára és feldolgozására, sőt, maguk is tudjanak információt létrehozni. Az informatika tárgya tehát a jelek, jelrendszerek, információk halmaza, vagyis a virtuális környezetünk. Első ránézésre nem nyilvánvaló, hogy milyen kapcsolatba lehet hozni ezt a tantárgyat a környezeti neveléssel, holott annak legalább két aspektusa világosan megragadható: egyrészt az információk megszerzéséhez használt eszközöknek vannak környezeti hatásai (ebbe beletartozik az egészségvédelem is); másrészt a környezeti nevelés minden mozzanatában van információáramlás, vagyis megtaníthatjuk, hogyan szerezhetünk és dolgozhatunk fel olyan információkat, amelyek hozzájárulnak a környezeti tudatosság növeléséhez. A NAT informatikára vonatkozó általános fejlesztési követelményei közül az alábbiak kapcsolhatók közvetlenül a környezeti neveléshez: 1. A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. 2. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. 3. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. számítógép-függőség). Alsó tagozaton nem ajánlják a tantárgy önálló megjelenését (még az informatika tanárok sem). Ebben az életkorban az alapkészségek kialakítása a legfontosabb, és az, hogy a tanuló a környezetével harmonikus kapcsolatot építsen ki. Ugyanakkor a számítógép oktatási segédeszközként való használata már ebben az életkorban is kívánatos – többek között éppen a környezeti nevelés érdekében. A számítógép fizikai összetevőinek környezeti vonatkozásai A gépeket előállítják, használjuk, majd eldobjuk. Mindhárom tevékenységnek vannak környezeti vonatkozásai. 1. A számítógép részeinek és tartozékainak ipari előállítása terheli a környezetet. Tárgyaljuk meg, milyen anyagokból készülnek a számítógép egyes alkatrészei (fémek, műanyagok, félvezetők: szilícium, germánium stb.), és milyen ipari módszerek szükségesek az előállításukhoz (a bányászattól a gépiparig és vegyiparig). Mely eszközök számítanak fogyóeszköznek az alkatrészek közül (pl. tintapatron, floppy- és CD-lemezek)? Hogyan alakul a számítógépek ára? Mekkora hányad lehet ebből a nyersanyag? Mit fizetünk meg ebben az árban (az innovációt, vagy a nyersanyagot)? Környezeti szempontból milyen előnyei vannak a számítógép modulos rendszerének? 2. a) Használat közben a gép áramot fogyaszt. Járjunk utána, mennyit, és ez mennyibe kerül óránként! Lehet-e „alvó” üzemmódba állítani a gépet? Mennyi energiát takarítunk így
meg? Mikor járunk el takarékosabban: ha 10 perc szünetre a gépet is kikapcsoljuk, vagy csak a monitort? b) Hasonlítsuk össze a különböző típusú nyomtatókat (lézer, tintasugaras)! Milyen patront lehet újratölteni? Melyik a környezetkímélőbb megoldás? c) Hogyan bánjunk az eszközökkel, hogy hosszabb legyen az élettartamuk? 3. Milyen élettartamúak ezek az eszközök? Mi lesz a sorsuk, ha kiszolgáltak? Mennyire lenne jogos és szükséges ezek szelektív begyűjtése? Becsüljük meg a keletkező hulladék mennyiségét (Magyarországon)! Megoldható lenne-e az újrahasznosításuk? Mennyire terhelik ezek az anyagok a környezetet? Személy szerint tehetünk-e valamit ez ügyben? Mi a helyzet az elavult, de még működő gépekkel? Mi legyen a sorsuk? A számítógép, mint a környezeti terhelés csökkentésének eszköze Tárgyaljuk meg, milyen előnyei vannak a számítógép alkalmazásának a papíralapú irodával, könyvekkel szemben. Valóban érvényesülnek-e a gyakorlatban ezek az előnyök? Egy jó néhány évvel ezelőtt megjelent cikk („Nem bírja a papír”) szerzője azt taglalta, hogy a világot az információrobbanás miatt csak az elektronikus alapú információhordozók menthetik meg. A „számítógép-bumm”-tól azt várták, hogy kevesebb papír fog fogyni, hiszen az információk elektronikus tárolásával elkerülhető a papír alkalmazása. Ám nem így történt. Úgy tűnik, az emberek még mindig a nyomtatott papír világában élnek. Milyen technikák járulhatnak hozzá, hogy valóban kíméljük környezetünket? Mit tehetünk személy szerint? (A papír mindkét oldalát használjuk nyomtatáshoz; gondoljuk meg, szükséges-e a nyomtatás; ellenőrizzük a nyomtatandó anyagot a monitoron, hogy csökkentsük a selejt számát; csak indokolt esetben használjunk színes nyomtatót.) Az informatikai eszközök használatának egészségügyi vonatkozásai Az első témánk, az elektromos áram, és annak hatásai az emberi szervezetre. Azon túl, hogy a tanuló nem nyúl egy működő gép belsejébe, tudnia kell, hogy minden elektromos árammal működő eszköz körül elektromágneses tér található, amely nem tesz jót az élő szervezeteknek. Még komolyabb problémát jelenthet a monitorok és a mobiltelefonok sugárzása. Keressünk adatokat régi és újabb típusú monitorok sugárzására, élettani hatásukra vonatkozóan! Fogalmazzunk meg egészségügyi ajánlásokat! (Milyen távol üljünk a monitortól; naponta maximum mennyi ideig üljünk előtte; ne használjuk nyakra-főre a mobilt.) Keressünk adatokat a monitorok szemkárosító hatásáról, az ártalmak kivédésének lehetőségéről is (védőszemüvegek). Ugyanez vonatkozik a TV-re mint információforrásra; beszéljük meg tévézési szokásainkat, annak testi-lelki romboló hatású lehetőségét is. A nyomtatók témáját újra elővesszük, és összehasonlítjuk a lézeres és tintasugaras nyomtatókat. Beszéljük meg, mit tudunk a lézernyomtató (és a fénymásolók) működése közben keletkező ózonról! Hol helyezkedik el az ózonréteg, milyen hatása van a felső légkörben és milyen az alsó légrétegekben? (A részleteket ld. a Kémia fejezetben!) Hogyan kerülhetjük el az ózon károsító hatását nyomtatás közben? A fentiek mellett beszéljük meg, hogy milyen az egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet; milyen a helyes test- és kéztartás; milyen gyakran kell szünetet tartani számítógépes munka közben.
A számítógép, mint a környezeti nevelés eszköze A hardverek tárgyalása után rátérünk a tantárgy másik fő témakör-csoportjára: megvizsgáljuk, milyen környezeti nevelési lehetőségek adódnak a számítógépes programok (operációs rendszerek, kommunikáció, dokumentumkészítés, adatkezelés) használatának oktatása során. A munka két szakaszra bontható: egy passzív, befogadó szakaszban a tanulók lexikális ismeretekhez jutnak, megismerik a különböző programokat, megtanulják azok kezelését. A második szakaszban kreatív munka folyik: a tanulók maguk állítanak elő adatokat, információkat, ezeket feldolgozzák. Az első szakaszban jól használhatunk – a környezeti neveléssel összekapcsolva – néhány, CDn megjelent oktatóprogramot, valamint weblapokat. Ezeket bemutatva a tanulók megtanulják a programok, webfelületek rutinszerű használatát, miközben a környezeti nevelés szempontjából hasznos információkhoz jutnak. A megjelent anyagok közül a következő programok, illetve honlapok feldolgozását különösen ajánljuk: Zöld útipakk – Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ A CD egy oktatócsomag része, mely egy tanári kézikönyvet, egy videokazettát, környezetvédelmi társasjátékot, és diákoknak szóló feladatlapokat tartalmaz. Az oktatócsomag nemzetközi együttműködés eredményeként jött létre, a magyar általános iskolákban ingyen, tanártovábbképzéssel egybekötve terjesztik. Az oktatóprogramnak első pillantásra is jól átlátható; könnyen kezelhető navigáló rendszere van. Illusztrációi és egész megjelenése igényes. Tartalmilag is a teljességre törekszik, minden fontosabb téma feldolgozásra kerül, amely kapcsolatba hozható a környezeti neveléssel: környezeti elemek; veszélyek; emberi tevékenységek; globális kihívások; értékek, Földünk jövője. Az egyes altémákat választva további fejezetekhez jutunk. Minden altémához további menüpontok kapcsolódnak: egy feleletválasztós tesztsor; dilemmák: interaktív együtttöprengés; videoklipek: rövid, szórakoztató filmek; óratervek. Az óratervek pdf formátumban is megtalálhatók a lemezen, így a programtól függetlenül használhatók. Mi lesz a szeméttel? – Hulladék Munkaszövetség A navigálás – így az átláthatóság – nehézségeitől eltekintve egy igen kellemes és tartalmas oktatóprogram. Az anyag felépítését képekkel illusztrált fastruktúrán tanulmányozhatjuk, és egy kattintással a kiválasztott helyre kerülünk. Az igen terjedelmes anyag fő témái: a szemét keletkezése, fajtái; a hulladékkezelés hagyományos módjai és problémái; a szelektív hulladékgyűjtés; újrahasznosítás, hulladékkezelés. A rengeteg gyakorlati, az életvitellel kapcsolatos információ és javaslat a környezeti tudatosság növelésén keresztül a viselkedésváltozást is motiválja: a játékok során begyakorolt vásárlási, hulladékkezelési szokásokat talán az életben is alkalmazni fogják a tanulók. A legtöbb oldalon „gyerekstílusú” grafikák és egyszerű eszközökkel megvalósított animációk teszik vonzóvá az anyagot. Magas szintű interaktivitást biztosítanak a jól tagolt szövegek, a játékok, valamint a komolyabb tudást megcélzó tesztsorok. Összességében igen tartalmas, stílusában gyerekközeli, változatos eszközökkel felépített CD-ről van szó, amely mind az általános, mind a középiskolás tanulók számára érthető és feldolgozható. Zöld Ödön a Földgömbön – a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karának Pedagógiai Tanszékén összeállított programot a Profi-Média forgalmazza Zöld Ödön és Beton Egon bejárják a Földet térben és időben, így bekukkanthatunk a különböző korokban élő emberek életmódjába, különös tekintettel arra, hogy hogyan hat az emberi civilizáció a környezetre. A program olyan helyekre és szituációkra koncentrál, ahol az ember és a környezete kapcsolatában valami érdekes és tanulságos történik. A látottakat a két,
szögesen ellentétes beállítottságú főszereplő megtárgyalja: érvek és ellenérvek hangzanak el, sőt minden helyszínen a lakosokkal is beszélgetnek. Az egyes helyszíneken interaktív játékokat is találunk. Az utazgatásokat egy külön menüpontban olyan információk egészítik ki, amelyek írott formában, tudományosabb igénnyel mutatják be a kiválasztott témát. A program tele van animációval. A feldolgozott témák: A Termékeny Félhold (ie. 6000 – 4000); Egyiptom (i.e. 3. évezred); Görög városállamok (i.e. 5. század); A Római Birodalom, Pannónia (3. század); Vikingek (10. század); Franciaország (15. század); Tenochtitlan (16. század); Anglia (18. század); Európa (1914); Hirosima (1945.); Napjaink. Pusztuló világunk – Mikrosuli A program célja a környezetszennyezési problémák átfogó és tömör bemutatása. Hasznos tananyag-kiegészítő az általános iskola felső tagozatán, elsősorban a 7-8. osztályokban kémia, biológia, környezetvédelem, fizikaórákon, valamint a középiskolában fizika, kémia és biológiaórákon. A program egyébként bármilyen, e témában tartott előadás hasznos kisegítő anyaga lehet. A feldolgozott témák: a legfőbb környezetkárosító hatások átfogó ismertetése, bemutatása; a pillangó effektus, az élőlények károsodásai, nukleáris szennyezés, talajszennyezés, vízszennyezés, légszennyezés. A természet enciklopédiája – Panem Kiadó A rendkívül igényes program segítségével könnyedén és gyorsan ismerkedhetünk meg a világ valamennyi résztvevőjével: állatokkal, növényekkel, mikroorganizmusokkal. Ezen kívül olyan összetettebb problémákat is megvizsgálhatunk, mint a földi éghajlatok kialakulása vagy a környezetvédelmi kérdések. A CD átfogóan és mélyrehatóan tárgyalja az élővilággal kapcsolatos valamennyi témát. Az egyes témakörök és összefüggések megértését 50 video, 74 animáció, több mint 3 órányi hanganyag és 900 fotó segíti. Magyar nyelvű honlapok: www.konkomp.hu – Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda http://index.hu/tech/kornyezet – aktualitások, hírek hazánkból és a világból http://kornyezetvedelem.lap.hu – jó kiindulópont honlapok és témák kereséséhez www.foek.hu – Független Ökológiai Központ Alapítvány www.humusz.hu – Hulladék Munkaszövetség www.zpok.hu – a Zöld Pók Hálózat azzal a céllal jött létre, hogy segítse a kapcsolattartást a hazai társadalmi szervezetek között, valamint a társadalmi szervezetek és az adott téma (környezetvédelem, béke, emberi jogok stb.) egyéb hazai és nemzetközi szereplői között. www.mkne.hu – Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Egy konkrét eset leírása A számítógép segítségével a környezeti nevelés idő és költség szempontjából igen hatékony lehet, ám nem helyettesítheti a természeti környezetben megszerezhető tapasztalatokat. Akkor járunk el helyesen, ha a két lehetőséget ötvözzük. Ezt tette a bajai III. Béla Gimnázium tanárokból és diákokból álló csapata is, amikor Komplex Környezetvédelmi Projektjét összeállította. Ez a munka azért jó példa, mert egyrészt lefedi az összes évfolyamot, amelyen informatikaoktatás folyik (6-12. évfolyam), másrészt egy sikeres, befejezett projektről van szó, amelyet akár folytatni is lehetne. A projektnek két alapvető célja volt: 1. a helyi, természeti és épített környezeti értékek és problémák felismerése (esetleg megóvás, orvoslás); 2. a megszerzett információk hatékony kezelésének megtanulása és alkalmazása modern informatikai eszközök segítségével.
Vizsgálódásuk területe a Baja város szívében elhelyezkedő Petőfi-sziget volt. Az önkéntes alapon szervezett tanulócsoport (12-25 fő) egy tanárnő vezetésével több terepbejáráson is részt vett, amelyek azt a célt szolgálták, hogy a terület környezeti állapotáról részletes képet nyerjenek. A vegetáció évszakonkénti változása mellett a szezonális emberi jelenlétet is figyelték. Az eredményt az iskola honlapján elhelyezett térképeken ábrázolták. A terepbejárások során videokamerát használtak. Ezekből a felvételekből a jó képeket digitalizálták és szintén elhelyezték a honlapon. További segítséget jelentett, hogy sikerült a 10-20 évvel ezelőtti állapotokról elég részletes térképekhez hozzájutniuk, ami eredményes összehasonlításokat tett lehetővé. A térképek egyszerű összevetése is jelzi, hogy az egyik legkomolyabb veszély a sziget szempontjából a beépítés. A fő cél pedig csakis az lehet, hogy a még ép zöldterületeket megóvják elpusztításuktól. A jelenlegi állapotok kiértékeléséhez légifotók útján (melyet a polgármesteri hivataltól kértek) szintén komoly segítséget kaptak. Az épített környezet állapotának feltérképezését kisebb csoportokra osztva végezték. A kiválasztott területen – Baja belvárosában – videofilmeken, és azoknak a felhasználásával digitalizált képeken rögzítették a városrész arculatát. A felvételek kettős célt szolgáltak: egyrészt, hogy megőrizzék digitalizált formában a város mai kinézetét. Másrészt, ezeknek a felvételeknek, képeknek az elemzésével kívánták felfedezni, és megmutatni azokat a negatív vagy pozitív példákat, amelyekre a közeljövőben különösen érdemes lesz odafigyelni. Sok olyan objektumot találtak a városrészben, amelyek eltüntetésre vagy átalakításra érettek, de olyan építményeket is megörökítettek, amelyek megóvását különösen fontos lenne. A fentieken túl felmérték a kiválasztott területeken a zöldterületek nagyságát, a szennyező forrásokat, és a közlekedésnek a belvárosra gyakorolt károsító hatásait. Elemezték azt is, hogy a modern idők hogyan alakítják át a belváros életét. A városrész régi és új arculatának összevetéséhez könyvtári kutatás eredményeként hasznos anyagokra bukkantak, például egy régi képeslap-gyűjteményre. Ez lehetővé tette, hogy a ma is létező koros épületek kinézetét és funkcióját összehasonlítsák eredeti formájukkal. Az adatfeldolgozás folyamatosan, tanárok és diákok szoros együttműködésében zajlott. A gyűjtött, szöveges és grafikus anyagot digitalizálták. Meg kellett tanulniuk a szövegfelismerő szoftverek működtetését, a szkennerek gyakorlati felhasználását, és az egyéb kiegészítő eszközökkel való munkát (pl. digitalizáló tábla). Néhány diáknak meg kellett tanulnia a videodigitalizálás mesterségét is. Az adatok jellegének ismeretében kidolgozták azokat a jelkulcsokat, amelyeket a projekt eredményeit bemutató térképeken és a terepi munka során használatos térképeken alkalmaznak tanulóink. A gyűjtött adatokból felépítették az adatbázisokat, és folyamatosan készítettek digitális formában is térképeket, tehát a grafikus és térképes szoftverekhez is érteniük kellett. Az elkészült anyagokat folyamatosan elhelyezték az iskola honlapján. A projekt – mindamellett, hogy értékes tartalmat hozott létre – igen eredményes volt abban a tekintetben is, hogy a benne részt vevő tanulók hasznos, alkalmazható tudásra tettek szert. Irodalom: Monroe – Cappaert: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás. KN Szer-Tár – Műhelyszervezési Kézikönyvek. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 1998.
Valkó László: Fenntartható/környezetbarát fogyasztás – tanári kézikönyv (Nemzeti Szakképzési Intézet) Nyiratiné Németh Ibolya: Módszertani kézikönyv (nemcsak környezeti nevelőknek) Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 2004.
