Információtartalom vázlata. a. A citoplazma felépítése és jellemzése: citoszol, citoszkeleton, az exo- és endocitózis

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 6288-11 Kozmetikai alapműveletek Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1 vizsgafeladat Tóthné Hajdu Gabriella

2. TESTKEZELÉSRE JELENTKEZIK BE EGY VENDÉG AZ ÖN KOZMETIKÁJÁBA. SZERETNE A KEZELÉSEK MELLETT OTTHONI ÁPOLÁSRA ALKALMAS TESTÁPOLÓT. AZ ELŐZETES KONZULTÁCIÓ SORÁN MEGEMLÍTI, HOGY AZ ÉDESANYJÁTÓL ÖRÖKÖLTE A „LAZA KÖTŐSZÖVETET”. TÁJÉKOZTASSA VENDÉGÉT A KÖTŐSZÖVET FELÉPÍTÉSÉRŐL ÉS A TESTÁPOLÓKRÓL! AJÁNLJON NEKI TESTPEELINGET!

Információtartalom vázlata a. A citoplazma felépítése és jellemzése: citoszol, citoszkeleton, az exo- és endocitózis b. Az irharéteg részletes jellemzése c. A bőr vérerei és idegei, valamint a bőralja részletes jellemzése d. A folyékony emulziók fogalma, csoportosítása, a test- és kézápoló emulziók jellemzése

e. A peelingek fogalma, csoportosítása, jellemzése

a. A citoplazma felépítése és jellemzése: citoszol, citoszkeleton, az exo- és endocitózis

Citoplazma - sejtplazma:  sejtnek az alapállománya  kitölti a sejtet,  magába zárja a sejtalkotókat,  nyersanyagokat tartalmaz;  homogén, gél szerű anyag,  számos sejt szervecske található benne,  ezeken kívüli része a citoszol  nagy felületi feszültség és súrlódás  rugalmasság jellemzi 2 részre osztható:  vizes fázis (citoszol) nagyon folyékonyak : vízben oldott sók, szénhidrátok, fehérjékjék,valamint lipidek és nukleinsavak 1


 sejtváz (citogél)a géles részekben vannak olyan részek melyek hálózatott alkotnak és SEJTVÁZNAK hívjuk őket vagy citoszkeletonnak,folyamatosan változik fehérjék térhálózata (a sejt izomzata) ,ahogy a sejtnek szüksége van rá. citoszkeleton - sejtváz: aktin mikrofilomentumok, intermedier, mikrotubulusok mérete alapján 3 féle, utóbbiból citokeratin képződik. A citoplazmát alkotó vegyületek háromfázisú diszperz rendszert hoznak létre. (diszperz rendszerek(diszperziók)legalább két komponensből álló keverékek ,melyek közül az egyik apró „szemcsékre”szétoszlatva (diszpegrálva)van jelen a másik, összefüggő komponensben) 1. fázis: olyan vegyületek, melyek vízzel valódi oldatot képeznek – szervetlen és szerves sók, egyszerű szénhidrátok, aminosavak, nukleotidok – vizes fáz. 2. fázis: lipidek alkotják, melyek az oldatban és annak felszínén egyrétegű hártyát hoznak létre 3. fázis: fehérjekolloidok vesznek részt (makromolekulák) – térbeli hálózatot alkotnak, különböző kötéstípusok rögzítik citoplazma fehérjéi:  enzimek  hősokk-fehérjék  stressz-fehérjék E rendezettség biztosítja a sejtplazma fontos tulajdonságait: rugalmasság és rendezettség, hidrogél forma, nagy belső súrlódás, felületi feszültség. A citoplazmában a felépítő és lebontó anyagcsere számos részlete zajlik enzimek segítségével. Ezeken kívül stresszfehérjék (káros környezeti hatások ellen védik a sejteket) és hősokkfehérjék (szintetizálódó fehérjék védelme) is megtalálhatók benne. Sejtváz: a citoplazmában található fonalas és csőszerű képződményekből áll, melyeket mikrofibrilláris rendszereknek nevezünk. Anyagszállítás a citoplazmában: a sejtek által termelt anyagot vagy a sejtbe kerülő anyagokat el kell juttatni a felhasználási helyre lokalizációs szignálok a fehérjemolekulán, anyagszállítás hólyagocskák segítségével (vezikuláris transzport), anyagszállítás a sejtváz mentén található motoros molekulákkal (mozgás irányítása – kinezin, dynein)  endocitózis = bekebelezés: sejthártya befűződik membránhólyag alakba (szilárd – fagocitózis, vagy folyadék – pinocitózis )  exocitózis=kiürítés: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek b. Az irharéteg részletes jellemzése Az irha réteg Az irha sejtekből , rostokból és a kocsonyás alapállományból áll. Az irha tömegének 90 százalékát hajlékony, kollagén rostok teszik ki. A kollagén rugalmas kötőszövet, ami a bőrben és a csontokban is megtalálható Ezenkívül még elasztikus rostok és retikuláris rostok is találhatóak az irhában. Az irhában különböző sejtek is előfordulnak. Közülük a fibrociták termelik a kollagént és a kocsonyás alapállományt. 2


- A hisztociták (fagocitáló sejtek, falósejtek) - bekebelezika sejttörmelékeket, - A masztociták (hízósejtek) külső hatásra szétesnek és belőlük a bőr számára hasznos (értágító és gyulladáscsökkentő) anyagok (hisztamin, szerotonin)szabadulnak fel. - A fehérvérsejteket , amelyek avédőmechanizmusokban játszanak szerepet.

heparin,

A sejtek és a rostok a kocsonyás alapállományban helyezkednek el, amelynek alapanyaga egy poliszaharid, a hialuronsav. Nagy vízmegkötő képessége lévén a bőr hidratáltságáért felelős. c. A bőr vérerei és idegei, valamint a bőralja részletes jellemzése. Bőralja Az irhához mintegy szervesen kapcsolódik a bőralja, amely tartalék tápanyagul szolgáló zsírszövetet tartalmaz. A bőralatti zsírszövetben a sejtek a bennük lévő zsír miatt gömb alakúak és feszesek. A zsírsejteket a finom rács rosthálózat zsírlebenyekké, és ezeket pedig a kollagén és az elasztikus rostrendszer, egy nagyobb egységű zsírlebenyekké fogja össze. A rostok között futnak az erek és idegek. A bőralja vastagsága testtájanként, nemenként és egyénenként (pl. a tápláltsági állapottól) függően más és más. A nőknél előfordul, hogy a combon a zsírszövet kellemetlenül egyenetlen formában – dudorokat és mélyedéseket képezve – vastagszik meg. Ez a narancsbőr (cellulit), amelyet matracjelenségnek is neveznek

d.

A folyékony emulziók fogalma, csoportosítása, a test- és kézápoló emulziók jellemzése

A folyékony kozmetikai emulziók hígan-, tejfölszerűen folyó, könnyen használható készítmények. Összetételük miatt az arclemosók, testápolók és a napozószerek lehetnek O/V vagy V/O típusú emulziók. A kozmetikában alkalmazott folyékony emulziók:

1. Arc lemosók 2. Napozószerek 3. Test-, és kézápoló kozmetikmok

-

Kézápoló emulziók: félzsíros vagy száraz krémek csoportjába tart., a kéz bőrét puhán tartják zsíranyag tart. legalább 10, zsírtartalmuk 90% legyen pH értékük: 4-8 legyenek bőrpuhítók összetételük a bőrtípusnak megfelelő legyen Testápoló tejek: külső hatások (fürdés, napozás) okozta károsodások megszüntetésére használjuk. 3


Pótolják a bőr zsír- és vízveszteségét, fokozzák életerejét és rugalmasságát hatóanyagai: növényi kivonatok, olajok (természetes, jól felszívódó) vitaminok, vízmegkötő anyagok, fehérjék, fehérjeszármazékok.

e. A peelingek fogalma, csoportosítása, jellemzése Peelingezés célja: Az elhalt szaruréteg eltávolítása. Hatása: - elősegíti a bőrlégzést, javítja a sejtek oxigén felvételét - csökkenti a gyulladásos folyamatokat - javul a bőr felszívóképessége, - a bőr puhább, bársonyosabb lesz - elősegíti és ösztönzi a bazális réteget az új bőrsejtek termelésére => bőrmegújító, hámképző - elősegíti a bőr könnyebb tisztítását A kozmetikusok által alkalmazott peelingek: 1.1.1. Mechanikai 1.1.2. Enzimes - biológiai 1.1.3. Kémiai - AHA-savas 1.1.4. Gyógynövényes mélyhámlasztás

Gépi kezelés: 1.1.5. Frimátor 1.1.6.

Mikrodermabrázió

1.1.7. Hidroabrázió 1. Mechanikai peelingnél a finomabb vagy durvább szemcse méretű növényi magőrlemények, sárgabarackmag, mandula, tengeri só tengeri homok, cukor, műanyag vagy növényi viaszból készült szemcsék dörzsölő hatását használják, melyeket krémekbe, gélekbe viszünk bele Használata: - vizesen, vagy szárazon használhatóak - a dörzsanyagot a végén teljesen el kell távolítani frimátor segítségével - érzékeny és aknés bőrre nem ajánlott 2. Enzimes peeling növényi eredetű fehérjebontó (proteáz) enzimeket tartalmaz. Ezek kíméletesen segítenek eltávolítani az elhalt szarusejteket, azáltal, hogy feloldják a szarusejtek közötti kötőanyagot és keratinoldó tulajdonsággal is rendelkeznek. -papain (papaja) - bromelin (ananász) 4


- fican (füge) Használata: - biztosítani kell az enzimek működéséhez szükséges kémhatást - a hatóidő után (10-15 perc) el kell távolítani, majd a fehérjebontást le kell állítani (tonizálás ) - érzékeny bőrre is alkalmazható 8.Aha-s peeling (kémiai peeling): AHA savakat tartalmaznak, ezek olyan szerves savak, melyekben a karboxil csoporthoz (COOH) közvetlenül kapcsolódó szénatomhoz (ᾀ helyzetű szén atomhoz) hidroxil – csoport (OH) is tartozik. Mélyebb hatást fejt ki mint az enzimes peeling. A felszíni hámoldás után behatol a sejtek közötti réseken át egészen a szaruréteg aljáig, ahol serkenti a sejtosztódást => elősegíti a bőr regenerálódását Hatásmehanizmusa: - az AHA - savak a hámréteg elhalt hámsejtjeit összetartó visszerű anyagot oldják => a szarulemezek könnyen leválnak => felgyorsul a hámlás folyamata => a bazális rétegben felgyorsul a sejtosztódás => megújul a felhám - javul a bőr vízmegtartó képessége (hidrofil lipid) - a hám és irha határán levő hajszálerek bekapcsolódnak a vérkeringésbe -> fokozódik a bőr anyagcseréje -> (pirosság) - javulnak az élettani folyamatok => megnő a fibroblasztok aktivitása

A leggyakoribb kozmetikában használt AHA-savak:  Almasav – almából (minimálisan hatol a bőrbe)  Borkősav – gyümölcsökléből nyerik (minimálisan)  Citromsav – citrusfélékből (közepesen)  Glikolsav – cukornádból (mélyen)  Tejsav – savanyútejből (mélyen)- csak az elhalt hámot oldja Az AHA-savak kúraszerűen vagy alkalomszerűen használjuk. Fényvédelemről gondoskodni kell! Mindig tartsuk be a gyártó cég javaslatát a termékkel kapcsolatban!

5

Információtartalom vázlata. a. A citoplazma felépítése és jellemzése: citoszol, citoszkeleton, az exo- és endocitózis

Recommend Documents