INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÉS A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR PEDAGÓGIA SZAK

SZAKDOLGOZAT

INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÉS A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS

KÉSZÍTETTE:

TÉMAVEZETŐ:

CSUVÁR FRUZSINA

DR. OLLÉ JÁNOS

BUDAPEST, 2010

Tartalomjegyzék 1. Az IKT szerepének növekedése, és a felnőttképzés kapcsolata............................................4 2. Szakirodalmi áttekintés.......................................................................................................6 2. 1. Az IKT és pedagógusképzés napjainkban meghatározó vonatkozásai, fogalmai .........6 2. 1.1. Információs társadalom ........................................................................................6 2. 1. 2. Információs és kommunikációs technológiák.......................................................7 2. 1. 3. Az egész életen át tartó tanulás............................................................................8 2. 1. 4. Felnőttképzés ......................................................................................................9 2. 1. 5. Kompetencia .......................................................................................................9 2. 1. 6. Kulcskompetencia .............................................................................................10 2. 1. 7. Digitális kompetencia........................................................................................10 2. 2. Európai Uniós irányelvek, és a tudásalapú társadalom hatása az IKT-ra ....................12 2. 2. 1. Európai Uniós irányelvek ..................................................................................12 2. 2. 2. Az egész életen át tartó tanulás stratégiája .........................................................12 2. 2. 3. A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák .....................14 2. 2. 4. A tudásalapú társadalom és az IKT alapú oktatás kapcsolata .............................17 2. 3. IKT alapú oktatás......................................................................................................19 2. 3. 1. IKT alkalmazása az iskolai oktatásban ..............................................................19 2. 3. 2. Az IKT alapú oktatást támogató eszközök, alkalmazások ..................................20 3. Felnőttkori képzések.........................................................................................................24 3. 1. A felnőttképzés jelentősége napjainkban ...................................................................24 3. 2. Pedagógusok képzése, továbbképzése, az IKT-s képzések jelentősége ......................26 4. Digitális tábla és szavazórendszer továbbképzésre alapuló megfigyeléseim ......................29 4. 1. Kutatási kérdéseim....................................................................................................29 4. 2. Hipotéziseim.............................................................................................................30 4. 3. A kutatási módszerek ................................................................................................31 4. 4. A vizsgált képzés bemutatása....................................................................................32 4. 5. A képzés kapcsán nyert adatok elemzése...................................................................33 4. 6. A kutatás hipotéziseinek vizsgálata ...........................................................................49 4. 7. A képzést tartó oktatók, programmal kapcsolatos meglátásai ....................................51 5. Az új tanárgeneráció álláspontja, megjelenése a munkaerőpiacon .....................................54 6. Konklúzió, jövőbe tekintés ...............................................................................................58 7. Irodalomjegyzék ...............................................................................................................59 2

8. Mellékletek.......................................................................................................................61 8. 1. Kérdőív a vizsgált képzéshez ....................................................................................61 8. 2. Interjúkérdések a vizsgált képzés oktatói részére.......................................................66 8. 3. Fókuszcsoportos interjúkérdések a tanárképzős hallgatók részére..............................68 8. 4. A vizsgált képzés oktatóival készített interjúk írott változata.....................................70 8. 5. A tanárképzős hallgatókkal készített fókuszcsoportos interjúk írott változata ............87

3

1. Az IKT szerepének növekedése, és a felnőttképzés kapcsolata

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) napról napra fontosabb szerepet kapnak életünkben, a munka területén éppúgy, mint a szabadidős tevékenységek alkalmával. Az információs társadalomban az informatika és a hálózatok egyre jobban integrálódnak, ezáltal az oktatásnak is feltétlen alkalmazkodnia kell ezen fejlődésekhez, változásokhoz. Következésképpen szükség van arra, hogy a pedagógusok felkészítsék a gyermekeket, az információs és kommunikációs technológiák

fejlődése okozta változásokhoz való

alkalmazkodásra. Ehhez megfelelő segítséget nyújt az IKT alapú oktatás, melynek sajátosságait dolgozatomban összefoglalom. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nem kizárólag ezen indokok miatt kiemelkedő jelentőségű az IKT központú oktatás. Az új generáció alapvető igényei közé tartozik az IKT eszközök használata, számukra teljesen természetes az információs és kommunikációs technológiák által nyújtott környezetben való barangolás, tanulás. A konnektivizmus egyik jelentős hazai képviselője az internetről a következőképp fogalmaz: „Az új generáció számára a Web a kommunikációról, kooperációról, önkifejezésről szól.” (Kulcsár, 2009) Véleményem szerint, a digitális eszközök kezelésének, alkalmazásának célszerű elsajátíttatása, felelősségteljes nevelési szituációt teremt, komoly feladatokat ró a pedagógusokra. Ennek kapcsán izgalmasnak találtam egy, az IKT területén zajló képzés segítségével megvizsgálni a résztvevő pedagógusok – egy bizonyos csoportjának – attitűdjeit az IKT oktatásban való alkalmazása, valamint szerepének jelentősége tekintetében. Ennek feltárásához feltétlen szükséges, az IKT alapú iskolai oktatás jellemzőinek bemutatása, valamint a tanításhoz használható eszközök, alkalmazások ismertetése.

Az Európai Unió kiemelt szerepben részesíti az információs társadalom kialakulása révén bekövetkező változásokat, azok társadalmi hatásait, valamint az ezzel járó fejlődéshez szükséges körülményeket: „A támogatott tevékenységek közé tartozik az európai szintű szakmapolitikai fejlesztés, (…) a nyelvtanulás előmozdítása, az IKT alapú tartalmak, szolgáltatások és módszertan fejlesztése, valamint az Egész életen át tartó tanulás program eredményeinek terjesztése és hasznosítása.” (forrás: OKM hivatalos honlapja/ a)

4

A jelenlegi munkaerőpiaci változások, valamint a technológia fejlődése következtében, az egy szakma kitanulását felváltotta a különböző területek közti mobilitás igénye. A hangsúly áthelyeződése maga után vonja ezen elvárás érvényesülését a munkavállalókkal szemben. Ennek tekintetében kijelenthetjük, hogy az információs társadalomban követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás.

Dolgozatomat egy rövid, általános fogalmi áttekintéssel indítom, mely lehetővé teszi a közös gondolkodásrendszerben való elmélkedést a munkám áttekintése folyamán.

Szakdolgozatom további céljaként jelöltem meg az IKT-alapú oktatás előnyeinek hangsúlyozását, az ehhez kapcsolódó pedagógusi készségek, képességek elsajátításának kiemelését.

Végezetül rövid kitekintés nyújtok arra, milyen következményekkel járhat az új tanárgeneráció megjelenése a munkaerőpiacon. Véleményem szerint az eszközrendszer „nemzedékváltására” feltétlen szükség van, mivel nagymértékben elősegíti a tanári demonstrációt, valamint a differenciálást. Kérdés azonban, hogy a jelenleg pályán lévő pedagógusok hogyan képesek megbirkózni a fejlődés következtében létrejött feladatokkal, kihívásokkal, elegendő segítséget nyújtanak-e az alkalmazkodáshoz a különböző képzések, továbbképzések. Felmerül az a kérdés is, hogy a következő generáció tanárai versenytársként, és/ vagy segítő személyként jelennek meg a mostani pedagógusok mellett.

Szakmai jövőképemben a felnőttképzés, és az információs és kommunikációs technológiákkal való foglalkozás kiemelt szerepet kap, így témaválasztásomat ez is indokolja. Személyes véleményem szerint komoly lehetőségek rejlenek az IKT-val támogatott oktatásban, megfelelő alkalmazása esetén erősen motiválja a tanulókat, és nagymértékben elősegíti a differenciálást.

5

2. Szakirodalmi áttekintés „Az új technológia itt van, vagy itt lesz; ha már itt van használnunk kell. Olyan emberekké válunk, amilyet ez a technológia megkövetel, és ennek megfelelően alakítjuk át intézményeinket is. Mindez azért történik, mert számunkra jó - és egyébként sincs más választásunk.” (Neil Postman)

2. 1. Az IKT és pedagógusképzés napjainkban meghatározó vonatkozásai, fogalmai

2. 1.1. Információs társadalom

Az információs társadalom jelentősége a mai világban megkérdőjelezhetetlen. Napjainkban nem jelent problémát a világ szinte bármely részén tartózkodó személlyel kapcsolatba lépni, kommunikálni. Kijelenthetjük, hogy az információk gyors elérése, feldolgozása, továbbítása tehát maga az információ, központi szerepet kap a társadalom életében.

Castells, a társadalom átalakulása felől közelíti meg az infokommunikációs technológiákat. Kijelenti, hogy a hálózat az információs korszak társadalmi struktúrája: a hatalom, a pénz, az összes információ és maga a társadalom is hálózati formában termelődik újjá. Az IKT az az eszközrendszer, melynek köszönhetően a hálózati struktúra kezelhetővé vált, a hálózatok pedig képesek gyakorlatilag mindent magukba foglalni (Castells, 1997).

Sajó Andrea, társadalomelméleti megközelítésnek nevezett modelljében kiemeli az egyik Lajtha-féle tanulmány elemét: „az információs társadalom akkor jöhet létre, ha a társadalom többsége részt vehet abban, azaz birtokában van az (IKT) eszközöknek és a felhasználásukhoz szükséges tudásnak.” (Lajtha, 1999)

Kiemelt szerepe van tehát az iskolának abban, hogy az oktatás során biztosítsa a jövőbeli generációk számára az IKT eszközök ismeretét, valamint képessé tegye a tanulókat azok alkalmazására, felhasználására. 6

Az információs társadalomban követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, következésképpen az egy szakma kitanulása helyett, a különböző területek közti mobilitás kerül középpontba.

A munkavállalókkal szembeni elvárásokról Sajó Andrea a következőképpen ír: „A társadalmi változások, a munkaerő fogalmának újfajta megközelítésével járnak együtt: A hasznosítható tudással rendelkező munkaerő helyzete felértékelődik, előtérbe kerül a szellemi érték, a felhalmozott ismeret, tapasztalat, mely a vállalat tudásvagyonát gyarapítja.” (Sajó, 2003)

Ennek kapcsán Bárdos Iván megállapítja a jövő munkavállalójáról, hogy abban az esetben tekinthető ideálisnak, ha jó alapképzettséggel rendelkezik és megvan benne a hajlandóság a tanulásra. (Bárdos, 2001)

2. 1. 2. Információs és kommunikációs technológiák

Az információs társadalom kialakulásához kapcsolódik az információs és kommunikációs technológiák kiemelt szerepe. Ahhoz, hogy az információk tárolása, előállítása, áramlása biztosítva legyen, szükség van olyan technikákra, melyek ezt lehetővé teszik.

Kincsei Attila izgalmas következtetésre jut, miszerint: „az infokommunikációs technológiát tekinthetjük egy olyan univerzális technológiai rendszernek, amely az összes korábbi technológiai rendszerrel egyre szorosabban összefonódik és átjárja azokat, ezzel egy időben új, nagy technológiai rendszereket létrehozva. Megkockáztatható, hogy az ezeket alkotó emberi és nem emberi összetevők hálózata komplexitásban és heterogenitásban messze felülmúlja az összes korábbi technológiai rendszert. Az IKT jellegadó funkciója, hogy információk megszerzését, tárolását, feldolgozását, továbbítását, elosztását, kezelését, kontrollját, átalakítását, visszakeresését, és felhasználását egyaránt szolgálja, jellemzően digitális formában.” (Kincsei, 2007)

Az információs és kommunikációs technológiák széleskörű funkcióiból eredő lehetőségeket érdemes megragadni az oktatás folyamatában is.

7

Az OECD által 2001-ben kiadott, E-tanulás című tanulmány felhívja a figyelmet az IKT oktatási

lehetőségeinek

megfejtése

érdekében

felteendő

kulcskérdésére,

melyet

a

következőképp fogalmaznak meg: „a tanítási és tanulási folyamatok mely részeit lehet a leginkább hasznosítani a technológia és a digitális média révén”. A tanulmány így folytatja: „A technológia révén az információkat, ismereteket és tapasztalatokat új módon lehet bemutatni, ezáltal új tanulási eredmények határozhatók meg és érhetők el. A IKT hatása igen átfogó és átható a teljes oktatási folyamatra - a tanulási környezetekre, a tanulási tartalmakra, a tanuló képessé tételére és a kommunikáció alkalmazott formáira nézve.” (forrás: OKM hivatalos honlapja/ b, 25. oldal)

Az IKT oktatásra gyakorolt hatása igen izgalmas téma, ezt egy későbbi fejezetben – a megkezdett gondolatmenetet folytatva, - részletesen tárgyalom.

2. 1. 3. Az egész életen át tartó tanulás

A Lifelong Learning (egész életen át tartó tanulás) a hétköznapokban is egyre gyakrabban használt fogalommá vált. Jelentősége folyamatosan növekszik, a tudásalapú társadalom megköveteli az élethosszig tartó tanulást, ami többek közt a munkaerőpiac helyzetének köszönhető. Napjainkban az az igény érvényesül a munkavállalóval szemben, hogy ne csak egy szakmát tanuljon ki, hanem nyitott legyen a folyamatos fejlődésekre, akár önmaga fejlesztésére. Emiatt fontos, hogy a diákok nyitottak legyenek a tanulás irányában, valamint megteremtsük bennük az igényt az önfejlesztésre, önképzésre.

A munkaerőpiac helyzete mellett kiemelt jelentőségű még a tárgyi technológia rendkívül gyors fejlődése, mely egyrészt befolyásolja a különféle foglalkozásokat (a technika megkönnyíti, néhol felváltja, helyettesíti az emberi tevékenységet), másrészt lehetőséget ad a könnyebb, gyorsabb, esetenként önálló tanulásra.

A Lifelong Learning szemlélet napjainkban legfőképpen gazdasági, és társadalmi-politikai célkitűzéseket tartalmaz. Ezek közül a két legfontosabb a demokráciára nevelés, illetve az emberi erőforrások, a humántőke fejlesztése, melyekhez szorosan kapcsolódik a LLL koncepció, mely egész Európa területén egyetemes oktatáspolitikai és neveléstudományi paradigmává vált. (Óhidy, 2006)

8

2. 1. 4. Felnőttképzés

A munkaerőpiac helyzete, a gazdasági, technikai fejlődés, a tudásalapú társadalom kialakulása következtében, napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a felnőttképzésre.

„A felnőttképzés fogalma komplex, – a felnőttképzési törvény alapján – beleértjük az általános, a nyelvi és szakmai képzést.

1. A felnőttképzés fogalma széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti, a gyakorlatban azonban nem ezt a kritériumot használjuk. 2. A közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy léphet be. (Ez természetesen nem kötelező, mert a fiatal bizonyos korhatárig a „normál” tanulói jogviszony szerinti iskoláztatásban is részt vehet). 3. A felsőoktatási törvény ugyanakkor a „nappali” tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti a felnőttképzés alanyának.” (Zachár, 2003)

2. 1. 5. Kompetencia

A kompetencia szó manapság igen elcsépelt, sokak által helytelenül, nem megfelelő jelentéstartalommal használt kifejezés. Ezért tartom kiemelten fontosnak – rögtön a dolgozat elején – tisztázni, hogy én melyik felfogást, meghatározást értem a kompetencia szó fogalma alatt.

Nagy József rendszerszemléletű modelljében (Nagy, 2000), a legmagasabb szinten a kompetencia helyezkedik el. (Nahalka, 2003) „A kompetenciák a döntés és kivitelezés megvalósulását szolgáló motívum- és képességrendszerek.” (Nagy, 2000) A Nagy József –féle felfogás szerint négy nagy kompetencia létezik, melyek összetett, bonyolult rendszert alkotnak: személyes, szociális, speciális és kognitív. (Nahalka, 2003)

A DeSeCo (Defining and Selecting Key Competencies) program megfogalmazása szerint „a kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására.” Ezen értelmezés magában foglalja az ismeretek mobilizálását, a kognitív és gyakorlati

9

képességeket, a szociális és magatartás komponenseket és attitűdöket, valamint az érzelmeket és az értékeket is. (OECD/DeSeCo 2003)

A fogalom kapcsán fontos megemlíteni a tanulók teljesítménymérését, mely intézményi összehasonlításra is lehetőséget ad, standardizált tesztek segítségével. A jelenlegi gyakorlat két kulcsfontosságú kompetenciaterületet vizsgál: az olvasás-szövegértést, és a matematikai eszköztudást. A mérés három évfolyamon történik (6., 8. és 10. évfolyamon), valamint a 4. évfolyamon a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) nyújt segítséget az értékelés, összehasonlítás során.

2. 1. 6. Kulcskompetencia

A kulcskompetenciák meghatározásának jelentőségét többek közt az is mutatja, hogy az Európai Tanács által megfogalmazott, az oktatásra kiterjedő célkitűzésekben kiemelkedő szerepet kap.

Az Európai Unió, oktatásra kiterjedő célkitűzései megvalósítására jött létre az „Oktatás és képzés 2010 munkaprogram”, melynek kivitelezéséhez az Európai Bizottság szakértői csoportokat hozott létre. A kulcskompetenciákkal foglalkozó munkacsoport által alkalmazott átfogó megközelítésnek megfelelően a kulcskompetencia általános meghatározása a következő: „A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.” (forrás: OFI honlapja/ a)

2. 1. 7. Digitális kompetencia

A 2007-es Nemzeti Alaptantervben (NAT), az Európai Referenciakeret által megfogalmazott kulcskompetenciák közt szerepel a digitális kompetencia, melynek szerepe napról napra

10

fontosabbá válik az informatika fejlődésével, és a mindennapokba való beépülésével. Az elektronikus média alkalmazása kiemelkedő szerepet játszik a munkafolyamatokban, a szabadidős tevékenységekben, illetőleg a kommunikáció terén is.

„A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.” (forrás: OFI honlapja/ a)

11

2. 2. Európai Uniós irányelvek, és a tudásalapú társadalom hatása az IKT-ra

2. 2. 1. Európai Uniós irányelvek

Hazánk 2004. május elseje óta az Európai Unió tagja, melynek következtében az európai uniós irányelvek, célkitűzések jelentős hatást gyakorolnak Magyarország gazdaságára, társadalmára. Ezúttal azon célokra szeretnék külön hangsúlyt fektetni, melyek az oktatást az IKT szempontjából befolyásolják.

Az Európai Tanács céljai közt szerepel, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága legyen, melyhez hozzátartozik a gazdasági versenyképesség javítása, valamint az európai társadalom dinamikus fejlődése. Ennek elérése érdekében, a lisszaboni Európai Tanács 2000-ben kezdeményezte az egész életen át tartó tanulás során elsajátítandó „új alapkészségek európai referenciakeretének” kidolgozását, melynek ki kell terjednie az információs és kommunikációs technológiák, a technológiai kultúra, az idegen nyelv, a vállalkozás és a szociális kapcsolatok terén szükséges készségek fejlesztésére. (forrás: OFI honlapja/ a)

2002-ben az Európa Tanács Barcelonában részletes munkaprogramot fogadott el, mely többek közt

az információs és kommunikációs technológiák és az egyéb technológiák

alkalmazásához kapcsolódó készségekkel, valamint a tanulás tanulásával egészített ki az alapkészségek sorát, egyúttal külön felhívta a figyelmet a digitális műveltségre. A Barcelonában megfogalmazott közös célok és célkitűzések megvalósítására 2010-ig bezárólag törekednek. (forrás: OFI honlapja/ a)

2. 2. 2. Az egész életen át tartó tanulás stratégiája A Lifelong Learning programot - mint oktatáspolitikai koncepciót,- az oktatási világválságára (Combs 1969), nemzetközi válaszként dolgozták ki. Óhidy Andrea tanulmányában a következőképp fogalmaz: „Az 1996-ban kikiáltott élethosszig tartó tanulás európai éve óta a

12

Lifelong Learning Program a modern idők társadalmi, politikai és gazdasági változásaira adható egyetlen lehetséges válasznak számít Európában.” (Óhidy, 2006)

A stratégia kapcsán fontos megemlíteni, hogy maga a Lifelong Learning (LLL) kifejezés az 1990-es évek közepén jelent meg a hazai oktatás területén, pontos fogalommagyarázat nélkül. Kétféle fordítás terjedt el, az élethosszig tartó tanulás, illetve az egész életen át tartó tanulás.

Izgalmas elképzelés Gerlach elmélete, miszerint a LLL koncepció már Platón, Az állam című művében megjelent (Gerlach, 2000), melynek központi gondolata, az emberek tudatlanságtól való megszabadítása a tanulás által.

Az ezredforduló környékén vált csak igazán jelentőssé az élethosszig tartó tanulás, az utóbbi egynéhány évtizedben különféle meghatározások születtek a fogalom definiálására. Ezek közül néhányat mindenképp érdemes megemlíteni.

Harangi László meghatározása szerint „az egész életen át tartó tanulás olyan kora gyermekkortól késő öregkorig tartó kognitív folyamat, amely magában foglalja a formális, azaz az iskolai oktatást éppen úgy, mint a nonformális (bizonyítványt nem adó, kötetlen, öntevékeny szervezetek keretei között végbemenő, nálunk a közművelődési jellegű), valamint az informális (családi, munkahelyi, a széles társadalmi környezetben történő) tanulást” (Harangi, 2003).

Az élethosszig tartó tanulás minőségi indikátorairól szóló jelentés (European Report on Quality Indicators of Lifelong Learning) szerint „az élethosszig tartó tanulás minden olyan formális vagy informális célzott tevékenységet felölel, amely folyamatos, és amelynek célja a tudás, a készségek és a képességek fejlesztése” (Setényi, 2004).

Dohmen szerint Lifelong

Learning

alatt „a különféle információk, benyomások és

tapasztalatok egész életen át tartó felvétele, feltárása, értelmezése és rendezése értendő.” (Dohmen, 2001). Az életünk végéig tartó tanulás a különféle politikai, szociális, gazdasági és kulturális változásokkal kapcsolatos nehézségek értelmes, békés, demokratikus megoldásának előfeltétele. Oktatáspolitikai

koncepcióként az élethosszig tartó tanulás a társadalmilag

kötelező tanulási idő kiterjesztésével az egyének szubjektív, életrajzi, valamint az egész társadalom politikai-szerkezeti változásait tűzte ki célul (Dohmen, 2001). 13

A definíciók közt megjelenik a formális, non-formális, és informális tanulás is. Előző kettő szervezett keretek közt történik, míg utóbbi gyakran észrevétlen módon, a munka, hétköznapi tevékenységek során. Napjainkban már mindhárom tanulási forma egyaránt nagy jelentőséggel bír. Az informális tanulás egyre kevéssé elhanyagolható, éppen a LLL következtében, mivel az egész életen át tartó tanulás megköveteli önmagunk képzését, nemcsak iskolai, szervezett keretek közt. A mai fiatalok számára természetes ezen tanulási módszer – éppen az információs és kommunikációs technológiáknak köszönhetően -, melynek

segítségével

megvalósul

a

horizontális

ismeretszerzés,

a

gyors

információfeldolgozás, illetve a multitasking, azaz több feladat párhuzamosan történő végrehajtása.

Az előző alfejezetben felvázolt, - az Európai Unió Tanácsa által meghatározott, - 2010-re megvalósítandó célok eléréséhez nélkülözhetetlen az élethosszig tartó tanulás megalapozása. A LLL-et és az IKT alapú oktatást jelentős Európai Uniós támogatások segítik, ezek közül legjelentősebb a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), melyen belül meghatározó a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) és a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP).

2. 2. 3. A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák

A 2010-es európai uniós célkitűzések megvalósításához – az egész életen át tartó tanulás mellett – a kulcskompetenciák fejlesztése ugyancsak szükséges.

A DeSeCo (Defining and Selecting Key Competencies) projekt (az OECD Kompetenciák meghatározása és kiválasztása) keretében megvizsgálták, hogy milyen kulcskompetenciákra van szükség a sikeres élethez és a jól működő társadalom megteremtéséhez. Ennek kapcsán az ASEM (az Ázsia–Európa Találkozó egész életen át tartó tanulással kapcsolatos kezdeményezése)

tanulmányozta

az

egész

életen

át

tartó

tanuláshoz

szükséges

kompetenciákat. (forrás: OFI honlapja/ a)

Az Európai Bizottság, e területre szakosodott munkacsoportja által kidolgozott referenciakeret nyolc,

a

tudásalapú

társadalomban

mindenki

számára

nélkülözhetetlennek

ítélt

14

kulcskompetencia-területet tartalmaz. A referenciakeret a kompetencia, és kulcskompetencia fogalmát a következőképp definiálja:

-

„A kompetencia a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja.

-

A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely az élet

következő három

összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: o a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; o aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; o foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon.” (forrás: OFI honlapja/ a)

A referenciakeret által meghatározott nyolc kulcskompetencia a következő:

1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás elsajátítása; / A tanulás tanulása 6. Szociális és állampolgári kompetenciák 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség

Magyarországon a 2007-es Nemzeti Alaptantervbe (NAT) került be az Európai Referenciakeret

által

megfogalmazott

nyolc

kulcskompetencia.

A

matematikai,

természettudományi és technológiai kompetenciákat a NAT különválasztja, - matematikai, és 15

természettudományos kompetenciává -, ezáltal kilenc egységet alkot, azonban tartalmilag teljesen megegyezik az EU-s kulcskompetenciákkal.

A dolgozat témája megköveteli a digitális kompetencia részletesebb kifejtését, mivel az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásához szorosan kapcsolódik.

„A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.” (forrás: OFI honlapja/ b)

Az információs társadalomban való tanuláshoz nélkülözhetetlen, hogy a diákok elsajátítsák az információk kereséséhez, feldolgozásához, felhasználásához szükséges készségeket. Itt szeretném külön felhívni a figyelmet az információk megfelelő kezelésére, melynek biztosításában elsődleges szerepe kell hogy legyen a pedagógusnak. Az IKT-s képzések, továbbképzések alkalmával kiemelkedően fontos ezen jelenséggel foglalkozni.

Az előzőeken túl, jelentős szerepet kap a digitális kompetencia kapcsán, a rendelkezésre álló eszközök használata. Erről a későbbiekben még részletesen lesz szó, azonban fontos ezen kontextusban való megemlítése is, mégpedig az esélyegyenlőség tükrében. Az információs társadalom megvalósulásának feltétele az egyenlő esélyek biztosítása, melyről Sajó Andrea a következőképp fogalmaz tanulmányában: „a források igazságosan és méltányosan kerüljenek szétosztásra, gátolva ezzel a társadalmi olló szárainak további szétnyílását, a szociális problémák továbbgyűrűzését”. (Sajó, 2003)

A téma kapcsán létfontosságú Komenczi Bertalan modellje, mely – több modellből kiindulva – az információs társadalomhoz szükséges kulcskompetenciákat három, hierarchikus rendszerben elhelyezkedő csoportban foglalja össze: információtechnikai kompetencia, médiakompetencia, információs társadalom kompetencia. (Komenczi, 2001)

16

Komenczi hangsúlyozza modelljével kapcsolatban, hogy e három elem a tudásalapú társadalomban való eligazodásnak kifejezetten technika- és korfüggő alkotóeleme. Az alkalmazható tudáshoz szükség van még szakmai tudásra, valamint speciális szaktudományi ismeretekre és készségekre is. (Komenczi, 2001)

2. 2. 4. A tudásalapú társadalom és az IKT alapú oktatás kapcsolata

A 2010-re megvalósítandó célok eléréséhez a harmadik komponens – a LLL és a kulcskompetenciák fejlesztése mellett, – az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az iskolai oktatásban.

Az információs és kommunikációs technológiák egyfelől új technológiai rendszereket hoztak létre (internet, mobil távközlés), másfelől a korábban is létező információs és kommunikációs rendszereket olvasztották magukba (vezetékes telefon, rádió, televízió, szórakoztató elektronika). (Kincsei, 2007)

A tudásalapú társadalomnak köszönhetően az oktatás és képzés jelentőségének egyre nagyobb szerepet tulajdonítunk, számottevő hatást gyakorolnak életünkre. Az információs és kommunikációs technológiák ismerete, alkalmazása egyre inkább nélkülözhetetlenné válik napjainkban. Ennek biztosítására a Nemzeti Alaptantervben (NAT) önálló tantárgyként szerepel az informatika, azonban - ahhoz, hogy a diákok az információs társadalom teljes értékű tagjává váljanak, – elengedhetetlen más tantárgyak keretében is alkalmazni az információs és kommunikációs technológiák által nyújtott eszközöket. Az oktatáspolitika terén e tekintetben támogató jelleg figyelhető meg, a 2003-as Nemzeti Alaptantervben (NAT) már alsó tagozaton is megjelenik önálló tantárgyként az informatika. A központi megfogalmazás a helyi tantervek átalakítását is eredményezték. A IKT jelentős szerepét tükrözi továbbá a NAT kerettantervi kezdeményezése is, mely elősegíti az információs és kommunikációs eszközök oktatásba való beépítésének megvalósítását. (NAT 2003)

Az informatika folyamatos fejlődésével az oktatásnak feltétlen szinkronban kell lennie. E törekvés, és a kooperatív munka támogatása felkészíti a diákokat arra, hogy alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz, innovációkhoz, képesek legyenek a projektekben együttdolgozni.

17

Ezen képességek elsajátítása, és az IKT eszközök használata hozzájárul ahhoz, hogy a diákok különféle jövőbeli élethelyzetekben sikeresen együttműködjenek. A IKT eszközök alkalmazásával kapcsolatban feltétlen ki kell emelni, hogy eszközként, és nem célként kell hasznosítani őket. Az információs és kommunikációs technológiák megfelelő esetben való használatával, a cél elérésének hasznos eszközévé válhatnak.

Fontos felhívni a figyelmet az OECD 2001-es jelentésében olvasható gondolatra, mely a következő: „a technológia önmagában nem garantálja az oktatási sikert. Csak akkor lehet értékes az oktatásban, ha a tanulók és a tanárok valami hasznosat is tesznek vele.” (forrás: OKM hivatalos honlapja/ b, 6.oldal)

18

2. 3. IKT alapú oktatás „Az internet talán a történelem leginkább átformáló technológiája, megdöbbentő módon alakítja át az üzleti életet, a médiát, a szórakoztatást és a társadalmat. De minden ereje ellenére csak most használjuk ki az oktatás átalakítására.” (Kerrey, 2000)

2. 3. 1. IKT alkalmazása az iskolai oktatásban Ahhoz, hogy az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásáról, oktatásba való beépítéséről beszélhessünk, fontos kitekinteni arra, milyen hatással van az IKT a tanulásra, a tanulóra, tanárra, magára az oktatási folyamatra.

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával az eddigi tanulási környezetek határvonalai elmosódnak, mivel az újdonsült eszközök, technológiák lehetővé teszik, hogy a tanulás, különböző helyszínen tartózkodó személyek közt folyjék, melynek következtében nem szükséges feltétel a valós idejű tanulás sem. Az oktatás nyújtói számára külön kihívást jelentenek az újszerű, megváltozott körülmények, a tanulás előkészítését, lebonyolítását tekintve. (OKM hivatalos honlapja/ b)

Az IKT segítséget nyújt a tanulóknak az ismeretek kereséséhez, azok szervezéséhez, megítéléséhez, gyakorlati felhasználásához szükséges készségek kialakításában. Továbbá lehetővé teszi, hogy a diákok egyéni tempójukban haladhassanak, megtalálják a saját stílusuknak megfelelő tanulási stratégiákat. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) kapcsán a fentiekben kiemeltem az IKT tantárgyközi jelentőségét, melyhez megfelelő segítséget nyújtanak a komplex, több tantárgyat magában foglaló oktatási segédanyagok, szoftverek. Tehát az IKT alapú oktatás célja többek közt, hogy a hagyományos tanórákat felváltsa a rugalmas, korlátok nélküli – a tanuló érdeklődését felkeltő - környezet, melyben a tanító gyakran a facilitátor szerepét tölti be, ezzel is támogatva a kompetencia alapú oktatást, valamint elősegítve a differenciálást, a személyre szabott oktatást.

19

Ahhoz, hogy az IKT-s eszközök használatának optimális módját megtaláljuk, szükséges azok előnyeinek ismerete. Ezek közül néhány: -

Az internet szinte kimeríthetetlen adatbázist biztosít, lehetővé teszi a két-, vagy többoldalú kommunikációt.

-

A

multimédiás

eszközök

segítségével

látványos,

naprakész

információkat

prezentálhatnak a pedagógusok diákjaik számára. -

A modellezés térbeli és időbeli akadályai megszüntethetők, minimalizálhatók, a veszélyes kísérletek IKT-s eszközökkel biztonságosan végrehajthatóak.

-

Az IKT-s eszközök – valós környezetben nem kialakítható - interaktivitást tesznek lehetővé, mely élményszerűvé teszi a tanulás folyamatát.

-

A hagyományos táblai rajzzal szemben a grafikai ábrázolások számítógéppel gyorsak, szemléletesek, könnyen változtathatók.

-

Az IKT-s eszközök az értékelést is megkönnyíthetik, mely pozitív hatást gyakorolhat a differenciálásra.

-

Az információs és kommunikációs technológia alkalmazása a hagyományos oktatási rendszerben tehát új tanítási, új tanulási lehetőségeket kínál, támogatja pl. a projektmunkát. A régi pedagógiai eszközöket, módszereket és konstruktív pedagógiai eljárásokat is hatékonyabbá teszi, és így a diákok alkalmasabbá válnak az önálló ismeretszerzésre. (Educatio Kht. honlapja/ a)

Napjainkban már szinte mindenki egyetért abban, hogy a részletes tárgyi tudás mellett hasonlóan nagy hangsúly kapnak azon készségek, képességek, melyek segítségével az egyén az információkat megfelelően tudja keresni, alkalmazni. Tehát az ismeretek követelménye kiegészül az említett készségekkel, képességekkel.

2. 3. 2. Az IKT alapú oktatást támogató eszközök, alkalmazások Az IKT eszközök térhódítása semmiképp sem vonható kétségbe, egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi oktatási folyamatokban. A különféle IKT-s eszközök interaktívvá tehetik az oktatási folyamatot, megfelelő használatával nagymértékben növelhető a motiváció, aktívabbá válnak a tanulók, fokozható a megértés és elősegíthető a bevésési folyamat, tehát összességében növelhető az oktatás hatékonysága.

20

Dolgozatomban két – az IKT alapú oktatást segítő - eszközt emelek ki, melyek hazánkban a leggyakrabban alkalmazott, gyorsan elterjedő IKT-s eszközök közé tartoznak: az interaktív táblát, és a szavazórendszert.

Az interaktív tábla egy, az interaktivitást biztosító prezentációs eszköz, mely a számítógép és a projektor, szoftver segítségével való összekapcsolását jelenti. A tábla lehetőséget nyújt arra, hogy a frontális oktatást, együttműködő tanórák váltsák fel, melyek a diákokat, és tanáraikat egyaránt motiválják. Okvetlenül az elsődleges szempontok közé sorolnám, hogy a pedagógusok elsajátítsák a tábla használatának módszertanát is, mivel ennek hiányában nem valósítható meg a tényleges motiváció, az oktatást pozitív irányban befolyásoló, hatékony interaktivitás. Tehát nem elegendő a termékek, szoftverek ismerete, a használatukban való tapasztalat, külön hangsúlyt kell fektetni pedagógiailag helyes gyakorlati alkalmazására is.

Az interaktív tábla kiemelkedő jelentősége abból is fakad, hogy voltaképpen egyfajta átmenetet biztosít a frontális oktatás és a kollaboratív munkaszervezés között. Véleményem szerint ez egy út lehet a pedagógusok, illetőleg az oktatás számára, ami a későbbiek folyamán az IKT-s eszközök széleskörű alkalmazását eredményezheti, mely lehetővé teszi az információs társadalommal való lépéstartást.

A SuliNet – az egész ország középfokú oktatási intézményei közt kapcsolatot teremtő, kommunikációt biztosító portál, - ekként emeli ki az interaktív tábla jelentőségét: „A magyar pedagógiában a kompetencia alapú tanulás új irányvonalakat mutat, a tudásalapú társadalom eléréséhez meg kell tanulni megosztani a tudást, csoportban dolgozni, együttműködni. Az interaktív tábla használatával mindez könnyebben elsajátítható.” (forrás: SuliNet portál/a)

A szavazórendszer a tanulói részvétel egyik hatékony eszköze, fontos visszajelzést ad a tanárnak arról, hogy az egyes tanulók mit értettek meg a tananyagból, milyen sikerrel tudják megoldani a feladatokat. A rendszer jól alkalmazható diagnosztikus, formatív és szummatív értékelésre is. Előnye továbbá, hogy azonnali visszajelzést ad a pedagógusnak, diáknak egyaránt, megszünteti a javításra fordítandó időt. Meg kell említenünk egy jelentős hátrányát is, miszerint igen drága rendszerről van szó, emiatt az iskolákban kiépítése háttérbe szorulhat.

Az eddig taglalt eszközök messze nem fedik le az IKT alapú oktatás során alkalmazható tárgyi berendezéseket, azonban dolgozatom ezeket követeli meg feltétlen. A következőkben 21

néhány gondolat erejéig a digitális tananyagokra, valamint - a napjainkban egyre jelentősebb szerepet betöltő – web2.0-ás alkalmazásokra szeretnék kitérni.

A digitális tananyagok fogalma XXI. század iskolája című műben a következőképp fogalmazzák meg a szerzők: „A számítógép képernyőjén megjelenő szöveg nem feltétlenül digitális tananyag, hiába tartalmaz elsajátítandó ismereteket, megoldandó feladatokat. Ahhoz, hogy több legyen egy eredetileg papírra nyomtatott tankönyvnél vagy feladatlapnál, olyan didaktikai megoldásokat (oktatófilm-részleteket, interaktív animációkat, a szöveget életre keltő hangzó anyagot, a lexikon-szócikknél sokoldalúbb fogalommagyarázatokat, gyors keresési és eligazodási funkciót és egyéb interaktív felhasználási és visszacsatolási lehetőségeket) kell tartalmaznia, amelyek segítik a tartalom elsajátítását, hatékonnyá és élvezetessé teszik a tanulást. Az ilyen igényes kivitelű és felhasználóbarát szoftverek futtatását lehetővé tevő, megfizethető árú számítógépek a 20. század kilencvenes éveiben jelentek meg az iskolákban.” (Kárpáti, Molnár, Tóth és Főző, 2008)

A digitális kultúra elterjesztése érdekében fejlesztették ki a Sulinet Digitális Tudásbázist (SDT), amely az IKT által támogatott, oktatási célok megvalósítására jól alkalmazható. Már az SDT keletkezésekor központi törekvésnek számított az újrafelhasználhatóság, melynek érdekében a tananyagokat – melyek képeket, szövegeket, hangokat, mozgóképeket tartalmazhatnak

-

a

legkisebb

értelmes

elemekre

bontották

fel.

Az

elemekből

tananyagegységek, a tananyagegységekből foglalkozások építhetők fel, amelyek a tanórákon 10–40 perc alatt dolgozhatók fel. (Dancsó, 2005)

A „webkettes” eszközök oktatásban való alkalmazása jelenleg még gyermekcipőben jár, azonban a dolgozat témája, az IKT alkalmazási lehetőségei megkövetelik, hogy néhány gondolat erejéig kitérjek e fogalomra is.

„A Tim O'Reilly nevéhez köthető Web 2.0 az utóbbi idők divatos, bár ellentmondásos fogalma (O'Reilly, 2005). A „Web 2.0” kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatásokra utal, amelyek elsősorban az online közösségek aktivitására, pontosabban a felhasználók által előállított tartalmakra és azok megosztására épülnek. A „kettes” alkalmazások technikai szempontból egyszerű, felhasználóbarát elven működnek, vagyis nem szükséges speciális (programozói) tudás ahhoz, hogy valaki tartalmat hozhasson létre, és azt

22

közzétehesse a világhálón. Ennek a jelentősége elsősorban abban áll, hogy a tartalom válik fontossá a technológiával szemben.” (Kollány, Molnár és Székely, 2007)

Ilyen „webkettes” alkalmazások közül néhány, a teljesség igénye nélkül: kép és prezentációmegosztó oldalak; fogalomtérképek; közösségi felületek; blogok; linkmegosztó szolgáltatások; online ábra és kvízkészítők; online fordítók; szótárak; oktatóvideók, szimulációs játékok.

Példaként megemlítenék egy web2.0-ás alkalmazást, a Google Dokumentumokat (Google Docs), melyek szöveges dokumentumok, táblázatok létrehozására, közzétételére alkalmasak. Választásom azért erre az alkalmazásra esett, mert eddigi tapasztalataim alapján ez bizonyult általánosan elfogadottnak, valamint széleskörű használati lehetőségeket nyújt különféle oktatási területeken. A Google Dokumentumok előnye, hogy közösen – több diák által-, akár egyszerre is szerkeszthetőek, formázhatóak a dokumentumok, majd ezeket tárolhatóak, és az adott személyek bármikor hozzáférhetnek, kiegészíthetik, alakíthatják azt. Egy-egy témakör közös feldolgozására kiválóan alkalmas, és az összefoglalás keretében könnyen áttekinthetővé teszi a taglalt tartalmakat. A pedagógus szemszögéből is hasznos, mivel könnyen követhető, hogy ki hogyan, milyen aktivitással vett részt a közös tudáskonstruálásban, valamint a tanári ellenőrzés, moderálás lehetősége is adott.

23

3. Felnőttkori képzések 3. 1. A felnőttképzés jelentősége napjainkban „A képzési lehetőségektől nem foszthatjuk meg azokat, akik már befejezték iskolaéveiket: bármely életkorban hozzá kell, hogy jussanak az oktatáshoz, hiszen nincs olyan életszakasz, amikor ne lenne hasznos tanulni, és az oktatásnak mindvégig segítséget kell nyújtania az embereknek ahhoz, hogy megőrizhessék tudásukat, s hogy új ismereteket szerezhessenek.” (Marie-Jean Caritat, Condorcet márkijának beszédéből)

Sokféle megközelítés létezik arra, hogy kit értünk felnőtt tanuló alatt. Az OECD szakértői véleményére alapozva, dolgozatomban e jellemzésre szorítkoznék: „a felnőtt tanulók olyan 25 és 64 év közötti felnőttek, akik már túljutottak a kötelező oktatás és képzés periódusán”. (szerk.: Mihály, 2003)

A tudásalapú társadalom felé haladva egyre fontosabbá válik a felnőttek tanulása, tanítása. Az egész életen át tartó tanulás napjainkra már a foglalkoztathatóság kérdésévé vált. (Zachár, 2003) A munkaerő-piaci pozíció megtartásához szükséges az egyének fejlődése, és a tanulási képesség kialakítása, fenntartása.

Mihály Ildikó összeállításában kifejti, hogy a felnőttkori tanulásnak sokszoros hozadéka van. Egyrészt növeli az egyén munkaerő-piaci alkalmazhatóságát, jobbítja a munkavállalói produktivitást, hozzájárul a szociális biztonság, a jobb egészségi állapot megalapozásához, sőt, a bűnözési ráta csökkenéséhez is. Másrészt a politikai hasznot emeli ki, mely a felnőtt tanuló magasabb szintű civil szereplésében, tehát a demokrácia hatékonyabb működtetésében mutatkozik meg. (szerk.: Mihály, 2003)

Felnőttképzésről lévén szó, érdemes rövid kitekintést nyújtani arra, hogy milyen ösztönző erők hatnak a felnőttekre a tanulási igény szemszögéből. Az OECD vizsgálatai szerint ezek a következők: -

a munkahelyen megkövetelt szakmai képzés, átképzés

-

igény a „második esély” iskolái nyújtotta lehetőségek kihasználására

-

béremelés iránti kívánalom, melynek követelménye a magasabb képzettség

24

-

célként

jelenik meg nagyobb cégnél dolgozni, mivel ott rendszeresek a

továbbképzések -

bevándorlóként másként nem jutna munkához

-

fogyatékosként speciális munkakörben szeretne elhelyezkedni (szerk.: Mihály, 2003)

Az egész életen át tartó tanulás jelensége nem szimpla, kötelező továbbképzések elvégzését foglalja magában. A munkaerő képzése, továbbképzése kapcsán Bárdos Iván munkájában kiemeli: „Lehetséges, hogy teljesen új ismereteket kell elsajátítania, esetleg olyanokat, amelyek eredeti képzettségétől távol állnak.” (Bárdos, 2001) Tehát a jövő ideális munkavállalója jó alapképzettségekkel kell, hogy rendelkezzék, valamint szükséges, hogy hajlandóságot mutasson a tanulásra.

A felnőttkori tanulás kapcsán feltétlen meg kell említenünk – befolyásoló tényezőként – a kötelező, alapiskolázottság minőségét is. Ha az egyén relatíve jó képzésben vett részt, meg van az esélye annak, hogy nem szükséges a továbbképzése, azonban, ha mégis, valószínűsíthető, hogy könnyebben veszi az akadályokat a képzés során. Ezzel ellentétben, ha nem megfelelő képzésben vett részt, kisebb a valószínűsége, hogy megállja helyét a munkaerőpiacon,

valamint

feltételezhető,

hogy kevésbé

lesz

nyitott,

alkalmas

a

továbbképzésekre. Kifejezetten megfelelő alanyoknak tekinthetjük a jó munkakörben, kedvező fizetéssel ellátott dolgozókat. Ők sokkal nyitottabbak a továbbképzésekre, szívesebben tanulnak felnőttkorukban. Ez a lelkesedés pedig megfelelő együttműködést eredményez

munkaadó

és

munkáltató

között

is,

mely további fizetésnövekedést

eredményezhet. Hazai vonatkozást tekintve, Zachár László kiemeli, megerősíti a felnőttképzés mivoltának jelentőségét: „Az élethosszig tartó tanulás iránt Magyarországon is objektív igény van, amelynek egyik oka, hogy az iskoláztatás erősödése mellett folyamatosan jelen van a halmozódó végzettségi/képzettségi hiány is, másrészt a fejlődő piacgazdaságban világosan látszik az iskolázatlanabb és a képzetlenebb munkaerő leértékelődése, illetve gyengébb foglalkoztatási biztonsága.” (Zachár, 2003) Továbbá érdemes még kitekinteni arra, – az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, - hogy milyen ösztönző tényezők segíthetik elő a felnőttkori tanulást. Mihály Ildikó összeállításában a következők szerepelnek:

25

-

„Kötelezővé kell tenni a felső középiskolai tanulmányokat, vagy legalábbis a jövőbeli tanulmányok alapjaként tekinteni. Tudatosítani kell az emberekben, hogy a tanulás – akárcsak a szavazás – legalább annyira kötelesség is, mint amennyire jog.

-

Mindenkit be kell vonni valamilyen formában az élethosszig tartó tanulásba.

-

Biztosítani kell, hogy a kötelező iskoláztatás végét ne a tanulói életkor, hanem egy meghatározott tanulmányi szint elérése jelentse.

-

Igénybe kell venni a médiát – az újságokat, magazinokat, a televíziót is – azoknak a megszólítására, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a tanulásra.

-

Ki kell dolgozni „tét nélküli” képzéseket; olyanokat, amelyek inkább szórakozást jelentenek a résztvevőknek, hogy érezzék, a tanulás nem feltétlenül kényszer és kudarc.

-

El kell ismerni minden előzetesen megszerzett tudást, tapasztalatot, amennyiben azok megítélhetők. Ez ugyanis újabbak megszerzésére motiválja a felnőtteket.

-

El kell érni, hogy az emberek a megkezdett képzéseket be is fejezzék.

-

Meg kell találni a tudás optimális átadásának feltételeit – akár elméleti, akár gyakorlati az.

-

Méltányolható és elérhető célokat kell megfogalmazni.

-

Be kell bizonyítani, hogy az alapkészségeket nemcsak elsajátítani lehet, hanem – ha nem használják őket – el is lehet veszíteni.

-

Lehetőséget kell teremteni az e-learning alkalmazására.

-

A cégeknél úgy kell alakítani a munkaidőt, hogy képzésre is maradjon idő.” (szerk.: Mihály, 2003)

3. 2. Pedagógusok képzése, továbbképzése, az IKT-s képzések jelentősége A tanítás minősége nagymértékben a pedagógusok munkáján múlik. Az innovációk kapcsán nem kizárólag az újonnan megjelenő eszközök használatáról van szó, az alkalmazott módszerek, a pedagógusok készségei nagymértékben befolyásolják az oktatás hatékonyságát. Amint arra az IKT-s eszközökkel foglalkozó fejezetben is kitértem, az egyes tanulási helyzetek módszertani alapjainak megteremtése elengedhetetlenek, a minőségi munka érdekében szükséges a módszertani kultúraváltás.

26

Az "Oktatás és képzés 2010" program integrálja európai szinten az oktatás és képzés minden területére vonatkozó akciókat. Ennek kapcsán fejtem ki dolgozatomban a pedagógusok képzésével, továbbképzésével foglalkozó fejezetet.

Az Európai Unió dolgozatban taglalt céljának, – miszerint 2010-re a legversenyképesebb régióvá szeretne válni, - megvalósítása érdekében az oktatás és képzés területén különféle célkitűzéseket határozott meg, melyek közül 2002-ben a három legfontosabb elfogadott munkaprogram közül első helyen szerepel az oktatók felkészítésének színvonalbeli emelkedése. (Nagy, 2005)

Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram kapcsán Milotay Nóra, az Oktatási Minisztérium fejlesztéspolitikai referense a következőképp nyilatkozott: „A pedagógusoknak a jövőben új tanítási és tanulási stratégiákat kell elsajátítaniuk. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a tanároknak

biztosítaniuk

kell

minden

diákjuk

számára

az

ezzel

kapcsolatos

kulcskompetenciák elsajátítását, sikeres európai állampolgárrá nevelve őket. Ez komoly kihívást jelent a pedagógusképzés számára is.” (Milotay, 2005) Továbbá komoly kihívás a tanárok számára egy újfajta attitűd elsajátítása, mégpedig annak a képessége, hogy a pedagógus pályája során önmagát is állandóan képezni tudja. Ennek hiányában nem valósítható meg az élethosszig tartó tanulás, valamint a készségek átadásához elengedhetetlen feltétel, hogy a pedagógus maga is ezen felfogást képviselje. Milotay Nóra nyilatkozatában azt is megfogalmazza, hogy elengedhetetlen a tanári pálya vonzóvá tétele, mivel az oktatás és képzés minősége jelentős részben a tanárok motiváltságán múlik. (Milotay, 2005)

A program kapcsán megfogalmazott közös európai keretrendszer legfőbb irányelvei a tanárok és oktatók kompetenciáira és képzettségére vonatkozóan, a következő pontokban foglalható össze: -

„A tanári és oktatói pályára készülőknek felsőfokú képzésre van szükségük – a tanároké kutatáson alapuló képzés legyen, az oktatóké pedig ennek megfelelő szakmai színvonalon történjék.

-

A kompetenciák kérdése az élethosszig tartó tanulás szempontjából vizsgálandó.

27

-

A folyamatos szakmai fejlődés egyének és intézmények kezében legyen partnerségben (tanárok, intézmények, munkáltatók, szülői szervezetek és oktatási hatóságok).

-

A mobilitás a szakmai fejlesztés része legyen mind az alapképzésben, mind a szakmai továbbképzésben. A mobilitás az európai hozzáadott érték az optimális tanulási környezet kifejlesztésében.

-

Az alapképzés tantervében és programjában érvényesüljön az európai dimenzió.

-

Megfelelő szakmai segítséget kell nyújtani a tanárok és oktatók képzéséért felelős szakembereknek.

-

Központi európai intézményrendszer támogatása szükséges az európai dimenzió fejlesztésére.

-

Fontos az élethosszig tartó tanulás, a koppenhágai nyilatkozat és a bolognai folyamat fő elveinek érvényesülése.” (szerk.: Kósa, 2005)

Az Európai Unióban az IKT alapú oktatáshoz tartozó kompetenciák jelenléte alapvetőnek mondható, az iskolai oktatásban résztvevő diákok jelentős hányada rendelkezik ezen ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel. Az információs és kommunikációs technológiákra épülő

tanórák

jelentős

szerepet

játszanak

abban,

hogy

a

diákok

hatékonyan

kapcsolódhassanak az információs társadalomhoz. A IKT-eszközök informatikától különböző tanórákon történő felhasználása megköveteli a pedagógusok tömeges, professzionális felkészítését az új eszközök használatára, valamint a szükséges tanári kompetenciák fejlesztését

Horváth Ádám gondolatébresztő elképzelésével zárom a fejezetet, mely egyben megalapozza a következő, kutatással foglalkozó szakaszt is. Az Oktatási Minisztérium informatikai főtanácsadója (2005) már 2005-ben is így nyilatkozott: „A szükséges pedagógiai módszertani váltás nagyrészt már megvalósítható a rendelkezésre álló eszközökkel is, ezért a pedagógusképzés és -továbbképzés reformja számít a legégetőbb feladatnak. Az a cél, hogy a pedagógusok attitűdje változzon meg: ne hangozzék el az az érv, hogy egy jó tanár informatika nélkül is képes tanítani, hanem fel se merüljön, hogy osztálytermi munka lehetséges infokommunikációs technológiák alkalmazása nélkül.”

28

4. Digitális tábla és szavazórendszer továbbképzésre alapuló megfigyeléseim „SIKER! Óriási motiváló erő. Teljes a tanulói aktivitás. Szemléltetés kitűnő, könnyebb megértés. A diákokat rendkívül aktivizálja, még a szundikáló diák is fel van villanyozva. A szemléltetés sokrétű, segíti a könnyebb megértést, az ismeretek elsajátítását. A megvalósítás során a tananyagokat élővé varázsolhatjuk…” (Sándorné Halász Erzsébet)

4. 1. Kutatási kérdéseim Az információs és kommunikációs technológiák és a pedagógus-továbbképzés kapcsán izgalmasnak találtam megvizsgálni, egy, az IKT területén zajló képzésen résztvevő pedagógusok – egy bizonyos csoportjának – attitűdjeit az IKT oktatásban való alkalmazása, valamint szerepének jelentősége tekintetében. Továbbá érdekes kérdésnek tartottam, hogy miképpen vélekednek a programban részt vett pedagógusok az IKT alkalmazásának képessége, és a versenyképes tanári munkaerő viszonyáról. Ezenfelül érdekelt a program kapcsán, hogy milyen mértékben találták hasznosnak a programot a pedagógusok, mind elméleti, mind gyakorlati aspektusokat figyelembe véve, illetőleg mit gondolnak arról, hogy a képzésen tanultak milyen mértékben alkalmazhatóak később, az oktatás folyamán. Itt külön izgalmasnak találtam megvizsgálni, hogy a továbbképzésen önkéntesen részt vevő és a „beiskolázott” oktatók között van-e különbség, az IKT-s eszközök alkalmazásával kapcsolatos ismeretek elsajátításának hatékonysága, illetve azok későbbi felhasználásának gyakorisága terén. Kérdéseimmel a gyakorlati alkalmazhatóságra is kitértem, pontosabban arra, hogyan vélekednek a pedagógusok az IKT-s eszközök alkalmazásának ideális gyakoriságáról, felhasználási területeiről, illetve, hogy véleményük szerint mitől függ a digitális eszközök használatának sikeressége. A fent bemutatott kérdések kapcsán a négy hipotézist fogalmaztam meg.

29

4. 2. Hipotéziseim 1.

A képzésen résztvevőknek alapvetően pozitív a hozzáállásuk az IKT oktatásban való

alkalmazásához.

A szakirodalomban az olvasható, hogy számos iskolában évről évre egyre kevesebb olyan tanár van jelen az oktatásban, aki fél a számítógéptől és egyre többen vannak, akik használják a digitális eszközöket órán. Az európai általános iskolákban tanító tanárok 75%-a használ számítógépet az oktatás során és hasznosnak is találják ezeket az eszközöket. A pedagógusok szerint az IKT egyaránt segíti a passzív és az aktív, konstruktív tevékenységeket is. (Oktatási Hivatal honlapja) (Szebedy, 2002)

2.

Azon személyek esetében, akik kötelező jellege miatt vettek részt a programon, kevésbé

eredményes a képzés, mint azok körében, akik önként jelentkeztek.

A szakirodalom alátámasztja azt az elképzelésemet, hogy a tanároknak az IKT-hez való hozzáállását meghatározza, hogy milyen gyakran és milyen módon alkalmazzák a digitális eszközöket a tanítási órákon kívül. Egy kutatás eredménye szerint a megkérdezett tanárok majdnem mindegyike legalább néhány naponta használja az internetet és rendelkezik e-mail címmel. Ezek a tényezők határozzák meg azt, hogy a módszerek és eszközök iskolai alkalmazása saját meggyőződésük vagy külső késztetés nyomán történik-e. (OFI honlapja/ c) Tehát elkülöníthetünk külső (extrinzik) és belső (intrinzik) motivációt. A külső motiváció eszközjellegű, a cselekedet végrehajtásában valamiféle külső tényező is szerepet játszik, míg a belső motiváció esetén maga a cselekvés, a benne rejlő öröm a cél és ez együtt jár a spontán aktivitással, a feladat iránti érdeklődéssel és pozitív attitűddel. (N. Kollár Katalin és Szabó Éva, 2004) (Németh Erzsébet, 1998) Ezek alapján feltételezhető, hogy amennyiben a képzéseken való részvétel kötelezettség miatt történik, az oktatáshoz való hozzáállás negatívabb, az aktivitás gyengébb, így a hatékonysága kisebb lesz.

30

3.

A kérdőívben tárgyalt eszközök (interaktív tábla, digitális szavazórendszer)

alkalmazásának sikeressége leginkább a tanár ismereteitől valamint készségeitől függ.

A szakirodalom alapján az IKT-nak, a tanítási-tanulási folyamatban egyrészt kiegészítő, támogató szerepe van, másrészt a tanulási folyamatban prezentációs, kommunikációs és publikációs eszközt biztosít, illetve az IKT megfelelő használata segítségével az adott tantárgy, tananyag elsajátítása és gyakorlása válik lehetővé. Így a tanárnak olyan feladatokat kell terveznie, amelyekben szerepe van a szövegek, képek létrehozásának, és kezelésének, a szimulációknak, a változások folyamatos megfigyelésének, a számolásnak, a tervezésnek, a prezentációnak valamint a kommunikációnak. Ez a tanár adott témakörben való jelentős tudását igényli, illetve azt, hogy az IKT-val kapcsolatos készségekkel rendelkezzen. Tudnia kell kezelni az adott technikai eszközöket, képesnek kell lennie az általuk biztosított lehetőségek teljes kihasználására, valamint tudnia kell megítélni az egyes eszközök használatának hatásait és következményeit saját magára, illetve a tanulására nézve. (Kárpáti Andrea és Hunya Márta, 2009)

4. 3. A kutatási módszerek A kutatás vizsgálati módszereként a kérdőívet választottam, pontosabban – az információs és kommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségek kihasználásával, - annak online változatát. Átgondoltam a kutatási módszer több

problémafaktorát is, miszerint ezen

vizsgálati módszer kevéssé megbízható, egyfelől a névtelenségnek köszönhetően, másfelől a válaszadók „megfelelni vágyásának” következtében. Azonban ebben az esetben a körülmények a kérdőív segítségével való kutatást tették lehetővé. A vizsgált mintát a képzésben részt vevő tanárok szolgáltatták, közülük mindössze 41 résztvevő jutatta vissza a kért adatokat, melyek alapján elemeztem az ismertetett kérdéseket. A minta ebből kifolyólag közel sem tekinthető reprezentatívnak,

így általános

következtetéseket nem vonhatunk le a kapott eredményekből. Fő célom a minta adatainak elemzésével, hogy számos szempont alapján megvizsgáljam a résztvevő tanárok információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáállását, illetve megnézzem, hogy a hipotézisek mennyiben állják meg a helyüket a képzésben részt vevők körében.

31

Adatelemzésemhez az Excel program segítségével végeztem számításokat, valamint annak függvényeit alkalmaztam.

4. 4. A vizsgált képzés bemutatása Kutatásomban a „Digitális tábla és szavazórendszer használata a tanítási és tanulási folyamatban, nevelőmunkában program” címmel meghirdetett képzést vizsgáltam, mely a 2008-as év folyamán zajlott a Szakiskolai Fejlesztési Program keretein belül, harmincórás továbbképzés formájában. A program alapítója a Gaalderman Tanácsadó és Szolgáltató Kft. A jelentkezés feltétele egyetemi vagy főiskolai végzettség, valamint alapfokú informatikai ismeret volt. A továbbképzés célcsoportjaként a tanítók, tanárok, nevelőtanárok, szakoktatók, oktatással foglalkozó szakemberek voltak megjelölve. A továbbképzés célját az Alapító Okirat tartalmazza, amelynek ezzel kapcsolatos tartalmát a következőkben mutatom be: A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megismerjék és a mindennapi használathoz szükséges módon és minőségben elsajátítsák az interaktív táblák, a szavazórendszerek és a digitális eszközök (fényképezőgép, videó, szkenner stb.) iskolai és tanórai alkalmazásának alapjait. A célok közt szerepelt továbbá az új didaktikai és tanítási módszerek bevezetése és kialakítása a tanítás és tanulás folyamatában, melyek könnyebbé és eredményesebbé teszik az oktatási-tanulási folyamatot. A képzés során a digitális tábla, a digitális eszközök, a szavazórendszer, gyakorlati alkalmazására a pedagógiai és didaktikai rendszer újszerű gondolkodásának kialakítására fektették a hangsúlyt. Ezenfelül biztosították, hogy gyakorolhatók és elsajátíthatók legyenek a tanítási-tanulási folyamatot segítő digitális eszközök tanórai használatához nélkülözhetetlen pszicho-motoros és gyakorlati képességek. További cél volt a táblához tartozó szavazórendszer működésének és hatékonyságának a megismerése, annak használata (a sokszor csoportban történő) tanítási-tanulási folyamatban, a tanulói tudás és teljesítmény értékelésének módszereként. Megtanulhatták az eszközökkel a projektmódszer lehetőségeit is. (Alapító Okirat) A tematika része volt egy általános bevezetés a digitális táblával és a hozzá tartozó szavazórendszerrel történő oktatás lehetőségeibe, a digitális tábla beüzemelése, telepítése, a multimédiás lehetőségek megismerése és beépítésének lehetőségei az IKT-s eszközök alkalmazása során. Ezeken kívül a digitális tábla, és szavazórendszere, a digitális taneszköztár, és azok multimédiás alkalmazásai szerepeltek a tematikában, valamint egy tanóra elkészítése, szakmai illetve közismereti tárgyakhoz, szaknak megfelelően.

32

4. 5. A képzés kapcsán nyert adatok elemzése A kutatás során elemezni kívánt kérdéseket az alábbi négy csoportba sorolhatjuk:

I. A képzésben résztvevő tanárok attitűdje az IKT-s eszközök alkalmazhatósága terén II. A továbbképzésről alkotott vélemények III. Milyen mértékben befolyásolja a továbbképzés hatékonyságát az, hogy a résztvevők kötelezően vagy saját érdeklődésük következtében jelentek meg a képzésen IV. Gyakorlati kérdések a digitális eszközök alkalmazásával kapcsolatban

I. A képzésben résztvevő tanárok attitűdje az IKT-s eszközök alkalmazhatósága terén

 Mekkora szerepet tulajdonít az oktatásban az információs és kommunikációs technológiáknak?

Kíváncsi voltam arra, hogy a tanárok mit gondolnak az IKT-s eszközök szerepéről az oktatásban. A kérdésre kapott válaszokból arra következtethetünk, hogy mekkora valószínűséggel fogják alkalmazni a jövőben az adott technológiákat. A válaszadás során, tízes skálán kellet megjelölni a pedagógusoknak, hogy mekkora szerepet tulajdonítanak az információs és kommunikációs technológiáknak. Átlagnak 7,707 –t kaptam, az ehhez tartozó szórás pedig 1,901 értéket mutat. Tehát megállapíthatjuk, hogy a többség jelentős szerepet tulajdonít ezen eszközök alkalmazásának. Az eredményeket az 1. ábrán tűntettem fel.

33

1. ábra Mekkora szerepet tulajdonít az oktatásban az információs és kommunikációs technológiáknak? kérdésre adott válaszok

Az eszközök jövőbeni alkalmazását tekintve a fenti kérdésre adott válaszok azt sugallják, hogy nagy jövő elé néznek a tárgyalt technológiák. Véleményem szerint az eszközök majdani alkalmazását leginkább két tényező határozza meg. Egyrészt, hogy mennyire alkalmazkodnak a hétköznapi oktatáshoz a képzésen tanult ismeretek, azaz miként képesek bevezetni az alkalmazásukat és beépíteni az órákba, másrészt, hogy a pedagógusok mennyire érzik szükségesnek az adott technológiák alkalmazását. Arra, hogy milyen tevékenységekhez kapcsolódóan tartják fontosnak az IKT-s eszközöket és, hogy milyen területeken alkalmazzák, a későbbiekben részletesen kitérek.



Ön szerint milyen kapcsolat van az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának képessége, és a versenyképes tanári munkaerő között?

Az előző eredmények alapján, ahol a digitális eszközök szerepének 10-es skálán történő megítélése átlagosan 7,707-nek adódott, azt vártam, hogy erre a kérdésre is hasonlóan magas értékeket kapok. Kíváncsi voltam arra is, hogy a pedagógusok mennyire érzik fontosnak a saját versenyképességük szempontjából a digitális technológiák alkalmazását, tehát milyen mértékben érzik szükségesnek az új eszközök használatát ahhoz, hogy értékes tanári munkaerőt biztosítsanak. A kapott válaszok alapján - a vártnak megfelelően, - az előző

34

kérdésre adott válaszokhoz hasonló eredményt kaptam. Az átlag ebben az esetben 7,634, a szórás pedig 1,841-os értéket mutat. Az eredményeket a 2. ábrán mutatom be.

2. ábra Ön szerint milyen kapcsolat van az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának képessége és a versenyképes tanári munkaerő között? – kérdésre kapott válaszok

II. A továbbképzésről alkotott vélemények 

Megfelelt-e az Ön elvárásainak, elképzeléseinek a képzés?

Egy általános, az elvárásokra irányuló kérdés segítségével megvizsgáltam a résztvevők tanfolyamhoz való hozzáállását, illetve előzetes elképzeléseiket a tanfolyammal kapcsolatban. Eredményként azt kaptam, hogy igen közel áll a képzés minősége a résztvevők elvárásaihoz. 44%-uk a „teljes mértékben megfelelt” és 41%-uk a „megfelelt” választ adta. Ezen kívül 15% érezte a képzést semlegesnek, „nem felelt meg”, illetve „egyáltalán nem felelt meg” válaszok pedig nem születtek. Az eredményeket a 3. árán tüntettem fel.

35

3. ábra Megfelelt-e az Ön elvárásainak, elképzeléseinek a képzés? – kérdésre kapott válaszok százalékos megoszlása

Ez arra mutat rá, hogy a képzés kialakítása általában illeszkedett a résztvevő tanárok előzetes informatikai ismereteihez, illetve a tanárok számára is érdekes módon mutatta be az új módszereket, amiket később is szívesen használnak fel az oktatásban a diákok motiválására, az órák színesítésére. Az utóbbi feltevésre a hetes kérdés során - amelyben választ adnak arra, hogy a hétköznapi oktatáshoz mennyire alkalmazkodnak a képzésen tanult ismeretek, - még részletesebben kitérek. Véleményem szerint ahhoz, hogy a képzés minősége az elvárásoknak nagyban megfelelt, hozzájárult a jól kidolgozott tematika, illetőleg, a gyakorlatorientált képzés, melynek segítségével az esetleges félelmeiket, ellenérzéseiket legyőzhették.



Mennyire segített Önnek a program új ismeretek szerzésében?

Továbbá érdekes kérdésnek tartottam megvizsgálni, mennyiben szereztek új ismereteket a képzésen résztvevők. A válaszadók 59%-a számára segített, 29%-uk számára pedig kifejezetten nagy segítséget nyújtott a program az új ismeretek elsajátításában. Csupán 12% vallotta, hogy kevéssé segítette a képzés ezirányú fejlődését. Olyan résztvevő nem volt, akinek a képzés új ismeretekkel ne szolgált volna. Az eredményeket a 4. ábrán figyelhetjük meg.

36

4. ábra Mennyire segítette a program új ismeretek szerzésében? – kérdésre kapott válaszok százalékos megoszlása

Véleményem szerint ezen eredmény azzal magyarázható, hogy egyelőre csupán szűk körben alkalmazzák az IKT-s eszközöket, így a tanárok többsége, - mint ahogy ez a későbbiekben bizonyosságot is nyer, - ez idáig csak ritkán találkozhatott velük.



Mennyire segített Önnek a program gyakorlati készségek szerzésében?

Ahogyan azt az alapító okiratban is láthattuk, a képzés során a gyakorlati alkalmazásra fektették a hangsúlyt és biztosították a résztvevőknek, hogy az oktatás során elsajátítsák a digitális eszközök használatát elősegítő gyakorlati képességeket. Az eredmények azt mutatják, hogy sikeresen megvalósították a kitűzött célt és a gyakorlati készségek megszerzéséhez, nagymértékben járult hozzá a tanfolyam. A résztvevők 49%-a szerint segítséget jelentett a program az ismertetett IKT-s eszközökhöz szükséges gyakorlati képességek elsajátításában, 37%-uk esetében pedig nagy segítséget nyújtott. 12% szerint kevéssé járult hozzá a tanfolyam ezen képességiek megszerzéséhez és csupán 2 % volt, aki egyáltalán nem tartotta alkalmasnak erre a képzést. A százalékok alakulását az 5. ábrán kísérhetjük figyelemmel.

37

5. ábra Mennyire segítette a program gyakorlati készségek szerzésében? – kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása

 Mennyire alkalmazkodnak a hétköznapi oktatáshoz a képzésen tanult ismeretek, tevékenységek?

Ezen kérdés segítségével próbáltam választ találni arra, hogy azon tanárok, akik a képzésben részt vettek és a jövőben lehetőségük lesz használni a tanult IKT-s eszközöket, mekkora valószínűséggel fogják, és mekkora hatékonysággal tudják majd alkalmazni azokat, ha visszakerülnek a megszokott oktatási környezetbe. A válaszadók nagy része úgy gondolja, hogy a módszerek jól alkalmazkodnak a hétköznapi oktatáshoz. 61% „nagyjából alkalmazkodnak” és 24% „teljes mértékben alkalmazkodnak” választ jelölt meg. A tanult ismeretek hétköznapi oktatáshoz való alkalmazkodását ettől rosszabbul megítélők a válaszadók csupán 15%-át tették ki és olyan válaszadó nem volt, aki szerint nem alkalmazkodnak, illetve egyáltalán nem alkalmazkodnak a képzésen tanult ismeretek a hétköznapi oktatáshoz. Legtöbben a „nagyjából alkalmazkodik” opciót jelölték, melynek oka véleményem szerint azzal magyarázható, hogy ezek a módszerek, a korábbi és főként frontális oktatási módszerhez képest nagymértékben újdonságot jelentenek. Az eredményeket a 6. ábrán feltüntetve is bemutatom.

38

6. ábra Mennyire alkalmazkodnak a hétköznapi oktatáshoz a képzésen tanult ismeretek? – kérdésre kapott válaszok százalékos megoszlása

III. Milyen mértékben befolyásolja a továbbképzés hatékonyságát az, hogy a résztvevők kötelezően vagy saját érdeklődésük következtében jelentek meg a képzésen

A képzésben résztvevők 58%-a azért jelentkezett a továbbképzésre, mert érdekelte a téma, 12% az „ajánlották” opciót jelölte meg, míg 30%-uknak kötelező volt részt venni a képzésen. A százalékos megoszlást a 7. ábrán mutatom be.

7. ábra A továbbképzésen való részvétel okainak százalékos megoszlása

39

A következőkben arra keresem a választ, hogyan befolyásolja a továbbképzés hatékonyságát a részvétel kötelező jellege. Két kérdést választottam, amelyek alapján úgy gondolom, meghatározható az összefüggés a képzés hatékonysága és a képzés részvételének oka között. A válaszadásra mindkét esetben egy tízes skála adott lehetőséget. Az első kérdés: Mekkora szerepet tulajdonít az oktatásban az információs és kommunikációs technológiáknak? Az erre kapott válaszokat a részvétel okának függvényében ábrázoltam, amit a 8. ábra mutat.

8. ábra Mekkora szerepet tulajdonít az oktatásban az információs és kommunikációs technológiáknak? – kérdésre adott válaszok a továbbképzésen való részvétel okának függvényében

A válaszok átlagértéke azok körében, akiknek ajánlották a továbbképzésen való részvételt 7,40-nek, azok körében, akik érdeklődéséből kifolyólag vettek részt a képzésen 8,52-nek adódott. A képzésen kötelezően részt vevők válaszának átlagértéke 6,42.

A másik kérdés, amely alapján az összefüggést vizsgáltam, a következő: Segítséget jelent az oktatás folyamán a digitális tábla és szavazó rendszer használata? A kapott eredmények a képzésen való részvétel okának függvényében a 9. ábrán láthatóak.

40

9. ábra Segítséget jelent az oktatás folyamán a digitális tábla és szavazó rendszer használata? – kérdésre adott válaszok értékelése a képzésen való részvétel okának függvényében

Ebben az esetben a továbbképzésen önként részt vevők által adott válaszok átlagértéke 7,39. A kötelezően részt vevők válasza jóval kisebb átlagértéket mutat, 4,67-et. Azok körében, akiknek ajánlották a képzést 7,40-es átlagérték született.

Mindkét grafikon azt sugallja, hogy a képzésen való részvétel oka összefüggésben áll az IKT-s eszközöknek tulajdonított jelentőséggel. A képzésen kötelezettség miatt résztvevők kisebb szerepet tulajdonítanak a digitális eszközöknek, kevésbé érzik, hogy alkalmazásuk segítené az oktatást. Az ő esetükben úgy tűnik kevésbé sikerült a képzők által kitűzött cél elérése, a digitális eszközök mindennapos oktatásban való hatékony szerepének igazolása, valamint a pedagógiai és didaktikai rendszer újszerű gondolkodásának kialakítása.

IV. Gyakorlati kérdések a digitális eszközök alkalmazásával kapcsolatban

 Mire használja a digitális táblát?

Ezen kérdés segítségével határoztam meg, hogy a tanárok milyen területeken alkalmazzák a digitális táblát, tehát, hogy a megkérdezett tanárok körében mekkora sikerrel járt a digitális tábla sokoldalú használati lehetőségének bemutatása, illetve célom volt felmérni, hogy a feltételek mit biztosítanak a tanárok számára. A 10. ábra mutatja, hogy a válaszadók 68%-a használja különböző területeken a digitális táblát, 17%-uk nem fér hozzá az iskolában

41

megtalálható táblához, és 15 %-uk egyáltalán nem használja, azonban többen jelezték, hogy tervezik a tábla órai alkalmazását.

10. ábra A képzésben részt vevő tanárok mekkora arányban veszik igénybe a digitális táblát

A megemlített felhasználási területek főbb csoportjai: o kivetítés, bemutató anyagok, szemléltetés (animációk, video alkalmazása) o új anyag ismertetése, óravázlat, gyakorlás, típuspéldák gyakorlása, ismétlés o ismeretek rendszerezése, összefoglalása o számonkérés, feladatlap ellenőrzés o csoportmunka, interaktív feladatok o tanítási folyamat gyorsítása o „zöld tábla” helyett o táblai vázlatok archiválása o játékos feladatok megoldása, puzzle, logikai és memóriafejlesztő játékok, vetélkedők o képességfejlesztés o motiválás, érdeklődés felkeltésére o reintegrációs osztályok esetén érdeklődéskeltésre, mivel az ezen csoportban tanulókat rendkívüli mértékben motiválja a tábla használata

42

A különböző felhasználási területeknek a százalékos megoszlását is meghatároztam, ami a 11. ábrán látható.

11. ábra A digitális tábla felhasználásának sokoldalúsága

Az új anyag bemutatása, gyakorlása és ismétlése (33%) valamint a kivetítés és szemléltetés (22%), illetve a kooperatív munkára való ösztönzés (16%) a leggyakrabban említett felhasználási területek. A képességfejlesztő feladatok, játékok (memória, puzzle, stb.) alkalmazását, valamint a rendszerezésre, összefoglalásra történő felhasználást is fontosnak találták a képzésben részt vevők. Ezen kívül számonkérés, ellenőrzés és az érdeklődés felkeltése voltak még a megemlített alkalmazási területek közt. A speciális területeken való használati lehetőségek is felmerültek. A tábla nyújtotta praktikus lehetőségeket is megemlítették a tanárok, mint például a tanítási folyamat gyorsítása és a táblai vázlatok archiválása. A megemlített felhasználási területek változatossága azt mutatja, hogy a tanárok kreativitása igen sokszínű és hatékony feladatok kivitelezését teszi lehetővé.

A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a képzés teljesítette arra vonatkozó célját, hogy a digitális eszközök sokrétű gyakorlati alkalmazását bemutatja és megvalósítja a pedagógiai és didaktikai rendszer újszerű gondolkodásának kialakítását. Az eredményekből ítélve úgy tűnik, nagy igény van a digitális táblák oktatásba történő, a jelenleginél szélesebb körben való megjelenésére.

43

 Mire használja a szavazórendszert?

A kérdésre kapott válaszok alapján megállapítható, hogy kevésbé népszerű a szavazórendszer használata, mint a digitális tábláé. Csupán a válaszadók 30%-a használja a szavazórendszert, 38%-a nem használja, 16% pedig egyelőre nem használja, de tervezi, hogy a jövőben alkalmazni fogja a tanítási órák keretein belül. Szintén 16% azok aránya, akik nem férnek hozzá az eszközhöz és ennél az oknál fogva nincs lehetőségük alkalmazni. Meg kell említeni, hogy néhány esetben az alkalmazás hiányát az üzembe helyezési problémák okozták. A szavazórendszer használatának százalékos megoszlását a 12. ábra mutatja.

12. ábra A megkérdezettek százalékos megosztása a szavazórendszer használata tekintetében

A válaszadók 30%-a, tehát akik valamilyen formában használják a szavazórendszert, igen széles körű alkalmazást jeleztek. A legtöbb válaszadó ellenőrzésre, értékelésre használja az eszközt (26%), gyakori alkalmazási terület még a számonkérés (21%), a vetélkedők, játékok (16%), a gyakorlás (16%) és a véleménykérés (11%). Néhány válaszadó kifejezetten az eszközöknek a kooperatív feladatok elvégzésében és az óra változatossá tételében lévő szerepét hangsúlyozta. A százalékos megoszlást a 13. ábrán tüntettem fel.

44

13. ábra A szavazórendszernek a válaszadók által megjelölt felhasználási területei

Az említett felhasználási területeket összefoglalva az alábbi felsorolás mutatja: o véleménykérés, vélemények ütköztetése o gyakorlásra és számonkérésre, az ismeretek elsajátításának aktuális ellenőrzése o az órát változatossá, érdekessé teszi o játékos vetélkedők, diáknapok o kooperatív feladatok



Ön szerint milyen gyakran szükséges ezen eszközök alkalmazása az oktatás folyamán?

Fontosnak tartottam megkérdezni, hogy amennyiben a tanárok elsajátították az IKT-s eszközök használatának módját, mekkora gyakorisággal tartják hasznosnak a módszerek alkalmazását. 29%-uk a mindennapi használatot tartja szükségesnek, ennek okaként kiemelték a folyamatos megismerés és megismertetés fontosságát. 27%-uk hetente egyszer alkalmazná. A válaszadók csupán kis aránya gondolja úgy, hogy ennél sűrűbben, illetve ritkábban kellene használni ezen technológiákat. 7%-uk minden órán, főként a szemléltetés eszközeként, 10%uk pedig havonta egyszer építené be az órájába a digitális eszközök használatát. Azonban megemlítettek több szempontot is, ami miatt nem lehet ilyen egyszerű módon meghatározni a használat optimális gyakoriságát. Ilyen szempont volt az oktatott osztály, az oktatott tananyag, a heti óraszám és a felkészülésre rendelkezésre álló idő. 7%-uk egyáltalán nem tartja szükségesnek a digitális technológiák alkalmazását illetve nem tudják meghatározni, mert a használatra nincs lehetőségük. A 14. ábrán tüntettem fel a százalékos értékeket.

45

14. ábra A digitális eszközök alkalmazásának a képzésben részt vevők által meghatározott szükségessége

 Ön szerint a tanítási óra hány százalékában helyénvaló ezen eszközök alkalmazása?

Arra a kérdésre, hogy a tanítási óra hány százalékában helyénvaló a digitális eszközök alkalmazása, igen tág intervallumban kaptam válaszokat. Átlagértéknek 37% adódott, de ehhez az értékhez igen nagy szórás tartozik: 24,4. Az értékeket a 15. ábrán mutatom be.

15. ábra A tanítási óra hány százalékában helyénvaló a digitális eszközök alkalmazása? – kérdésre adott válaszok

46

A kapott eredmény azt mutatja, hogy a válaszadók átlagosan a tanórák kevesebb, mint felében alkalmaznák az IKT-s eszközöket. A nagy szórás miatt azonban fontosnak találtam, hogy kördiagramon is ábrázoljam a kapott értékeket, amely megmutatja az adott tartmányokban a válaszadók százalékos megoszlását. A legtöbben az átlag körüli értéket választották, 25%-uk ennél alacsonyabb használati arányt, 27%-uk pedig magasabb használati arányt tart optimálisnak. Ezeket az eredményeket a 16. ábra mutatja.

16. ábra Az óra hány százalékában helyénvaló a digitális eszközök használata? –kérdésre adott válaszok



Tapasztal-e problémát a tábla beüzemelésével, telepítésével, használatával kapcsolatban? Ha igen, mik azok?

A válaszadók nagy része nem tapasztalt problémát a tábla beüzemelésével kapcsolatban. Problémaként merült fel például a táblák beállítása, valamint a bonyolult használati útmutató értelmezése. Azonban hangsúlyozták a pedagógusok azt is, hogy a tanfolyam elvégzésének hatására az említett problémák elhárítása egyszerűbbé vált. A válaszokból arra következtetek, hogy az általános félelmek alaptalanok, mivel felismerték azt, hogy, ha időbe is telik, de megtanulható a digitális eszközök használata.

47

 Ön szerint mitől függ a tárgyalt eszközök alkalmazásának sikeressége?

E kérdés segítségével arra kerestem választ, hogy a képzésben részt vevők szerint mi határozza meg az eszközök alkalmazásának sikerességét. A kérdőívet kitöltő tanárokat arra kértem, hogy ebből a szempontból határozzák meg a következő tényezők sorrendjét: a tanár ismeretei, a tanár gyakorlata és készségei, a diákok eszközhasználati készsége, az oktatni kívánt tantárgy, a kiválasztott téma és az osztály fegyelmezettsége. A 17. ábrán található táblázatban látható a rangsorolás. Megjelöltem, hogy az adott tényező a legtöbb tanár véleménye alapján melyik helyre kerül, melyből jól látható, hogy legtöbbjük szerint a tanár ismeretei határozzák meg a digitális eszközök alkalmazásának sikerességét, valamint jelentős hangsúly helyeződik a pedagógus gyakorlatára és készségeire. Az utolsó helyen az osztály fegyelmezettsége szerepel. 17. ábra Az eszközök alkalmazásának sikerességét meghatározó tényezők fontosságának sorrendje a válaszadók által meghatározott %-os értékekben

tanár megfelelően a válaszadók tanár gyakorlata, Diákok kiválasztott osztály által megadott téma ismeretei készségei eszközhasználata tantárgy fegyelmezettsége fontossági (%) (%) (%) (%) (%) (%) sorrend 1 29,3 24,4 4,9 21,95 4,9 4,9 2 14,6 26,8 12,2 7,3 24,4 7,3 3 19,5 26,8 17,1 24,4 19,5 4,9 4 19,5 9,8 21,9 14,6 29,2 12,2 5 9,8 2,4 24,4 21,95 12,2 24,4 6 7,3 9,8 19,5 9,8 9,8 46,3  Hogyan viszonyul iskolája a digitális táblával és a szavazórendszerrel támogatott oktatáshoz? Ha ennek kapcsán felmerül egy-egy kezdeményezés, hogyan reagál rá a vezetőség? A válaszok alapján megállapítható, hogy az iskolák nagy részében támogatott a digitális eszközök alkalmazása. Ezt a válaszadók 55%-a állította, azonban 16% szerint az iskola támogatása kevés a digitális eszközök bevezetéséhez, anyagi okok következtében, valamint gyakran csak minimális eszköz megvásárlására van lehetőség. A válaszadók csupán 13%-a szerint elutasító a vezetőség az eszközök beszerzését illetően. A százalékos megoszlás a 18. ábrán látható.

48

18. ábra Hogyan viszonyul iskolája a digitális táblával és a szavazórendszerrel támogatott oktatáshoz? – kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása

4. 6. A kutatás hipotéziseinek vizsgálata 1.

A képzésen résztvevőknek alapvetően pozitív a hozzáállásuk az IKT oktatásban való

alkalmazásához. Ezen hipotézis kapcsán két tényezőt vizsgáltam. Egyrészt, hogy mekkora szerepet tulajdonítanak a résztvevők az IKT-s alkalmazásoknak, másrészt, hogy mit gondolnak az IKT alkalmazásának képessége és a versenyképes tanári munkaerő összefüggéséről. A digitális eszközök szerepének 10-es skálán történő megítélése átlagosan 7,707-nek adódott, az IKT-s eszközök jelentőségének megítélésére a versenyképes tanári munkaerő kialakításában pedig 7,634-es értéket kaptam. Az eredmények tehát egyértelműen alátámasztják a hipotézist.

2.

Azon személyek esetében, akik kötelező jellege miatt vettek részt a programon, kevésbé

eredményes a képzés, mint azok körében, akik önként jelentkeztek. A hipotézis alátámasztásához két kérdés esetén vizsgáltam a válaszoknak a részvétel okával való összefüggését. Ezek a kérdések a következők: mekkora szerepet tulajdonít az oktatásban az IKT-nak, illetve, hogy segítséget jelent-e az oktatás során a digitális tábla illetve szavazórendszer használata. Az első esetben a továbbképzésen érdeklődés következtében résztvevő válaszadók, a 10-es skálán való értékelés során 8,52-es, a második kérdés esetén 7,39-es átlagértéket jelöltek meg, míg a kötelezően részt vevők esetében az első kérdésre 6,42,

49

a második kérdésre 4,67-es átlagérték született. A válaszok azt mutatják, hogy a programon önkéntesen részt vevők nagyobb szerepet tulajdonítanak az oktatásban az IKT-nak, illetve inkább érzik, hogy segítséget nyújt az említett eszközök használata az oktatás során. Az eredmények tehát alátámasztják a hipotézist.

3.

A kérdőívben tárgyalt eszközök (interaktív tábla, digitális szavazórendszer)

alkalmazásának sikeressége leginkább a tanár ismereteitől, készségeitől, az oktatott tantárgytól és a megfelelően kiválasztott témától függ. A képzésen résztvevőket kérdezve, a 17. ábrán is látható válaszok alapján, a tanár ismeretei, valamint a pedagógus gyakorlata és készségei az a két tényező, amely meghatározza a digitális eszközök alkalmazásának sikerességét. Ezek alapján a feltett hipotézis megállja a helyét.

50

4. 7. A képzést tartó oktatók, programmal kapcsolatos meglátásai Két, a képzést tartó oktatóval készített interjú nyújtott segítséget ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjek a Digitális tábla és szavazórendszer használata a tanítási és tanulási folyamatban, nevelőmunkában programba.

A megkérdezett oktatók úgy tartják, hogy az élethosszig tartó tanulás igen fontos a mai világban. Indoklásul a változó világot hozták fel, melyhez feltétlen alkalmazkodni kell, főleg a pedagógusoknak, akik annak a fiatalabb generációnak az oktatásában vesznek részt, akik a mai, gyorsan változó információs társadalomba születtek. Kiemelték az informatika területén való továbbképzések jelentőségét, amelyre azért van nagy szükség, mert talán ez a világ egyik leggyorsabban változó területe.

Az interjúalanyok úgy gondolják, hogy mind a tanárképzés, mind a tanárok továbbképzése igen fontos feladat, jelentőségükben nagy különbséget nem tettek. Elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy az elavult oktatási formák nem állják meg a helyüket a mai oktatási rendszerben. Úgy gondolják, hogy a képzést oly módon kell megváltoztatni, hogy a modern oktatási módszerek alkalmazását lehetővé tegyék az egyetemekről, főiskolákról kikerülő tanárok számára. A tanártovábbképzések kapcsán a folyamatos továbbképzést biztosítható akkreditált képzési formák jelentőségét és hatékonyságát hangsúlyozták.

Az információs és kommunikációs eszközök szerepére vonatkozóan, abban egyetértettek, hogy nagy jelentőséggel bírnak az oktatásban. Azzal magyarázták, hogy a gyerekek már az otthoni környezetben is részesei ezeknek az eszközöknek és az iskolai foglalkozások során kiegészíthetőek ismereteik, ezáltal pedig az oktatás folyamata hatékonyabbá tehető. Fontos tényező az is, hogy a digitális eszközök alkalmazása során az oktatók közelebb kerülhetnek a gyerekekhez. Azonban felmerült az a probléma, hogy a még gyerekcipőben járó módszer alkalmazása a tanárok nagy része számára egyelőre idegen, és problémát jelent.

Elképzelésük szerint a tanári versenyképességet is nagyban befolyásolja az IKT-s eszközök alkalmazni tudása, azonban ez Magyarországon egyelőre kevésbé követelmény. Bár nehéz

51

versenyt tartani a folyamatosan változó technológiákkal, fontos lenne, hogy a jövőben egyre nagyobb arányban jelenjenek meg az oktatásban a digitális eszközök.

A beszélgetések során kiderült, hogy a választ adó tanárok szerint a pedagógusok kompetenciáihoz maximálisan alkalmazkodik a képzés. A minőségi továbbképzés segítségével a tanárok könnyedén elsajátíthatják a digitális eszközök használatához szükséges ismereteket. Ez azzal magyarázható, hogy a képzés során a gyakorlati oktatásra helyezték a hangsúlyt. Elmondták, hogy az oktatás során a kezdeti lépésektől a bonyolultabb feladatok elvégzéséig minden momentumhoz biztosították a begyakorlási lehetőséget. Az oktatásban résztvevő tanárok reakcióiból is megállapíthatjuk, hogy ez igen fontos a jövőbeni alkalmazhatóság szempontjából, és amint azt a kérdőívek elemzése is mutatta, a tanárok valóban számos gyakorlati készséget sajátítottak el a képzés során.

Az interjúalanyok elmondása alapján maximálisan alkalmazkodott a képzés a hétköznapi oktatáshoz, a jelenlegi tanárok kompetenciáihoz. Az általános bevezető órát követően, a különböző tanároknak, az általuk oktatott tantárgyakhoz speciálisan kapcsolódó feladtok megismerését biztosították.

A megkérdezett oktatók szerint az IKT eszközök alkalmazása során olyan problémák merülnek fel, mint a pénz kérdése, a kidolgozott tananyagok kis száma, illetve a „digitális egyenlőtlenség”. Konkrétan az eszközök használatához kötődő problémaként pedig az interneten található források hiteltelenségét és a vírusok okozta nehézségeket említették.

Az IKT-s eszközök alkalmazhatóságának területeire irányuló kérdésre azt a választ kaptam, hogy az oktatás szinte minden területén, majdnem az összes tanórán jól használhatóak. Fontos azonban a megfelelő alkalmazási mód, azaz a használat megfelelő gyakorisága, az óra menetébe történő helyes beépítés. Különösen alkalmasnak tartják a fejlesztőpedagógia területén, a gyerekek figyelmének lekötésére, fejlesztő feladatok elvégzésére. Ezeken kívül egyszerű technikai okok miatt is érdemes használni, hiszen az oktatást sok esetben meggyorsítja, a tananyag spontán kiegészítését teszi lehetővé és az órán leadott anyag rögzítését is biztosítja. A kérdőívekre választ adó oktatók hasonlóan széles körű alkalmazási területeket soroltak fel.

52

Véleményük szerint, bár vannak olyan gyerekek, akik az átlagosnál nehezebben sajátítják el az alkalmazás módját, mégis mindegyikük képes a digitális eszközök használatára. Külön kiemelték, hogy saját tapasztalatuk alapján a hátrányos helyzetű gyerekek esetében az átlagosnál hatékonyabb a módszer.

Az IKT-s eszközök alkalmazásának sikeressége az oktatók szerint a hozzáértésben, a tanár személyiségében, a szaktudományi háttérben, valamint informatikai tudásban és a mindennapi használatban rejlik. Naponta alkalmazni kell az eszközöket, hogy egy jól begyakorolt, hatékony módszerré váljon.

A megkérdezett oktatók azt tapasztalták, hogy az IKT eszközök alkalmazásának sikeressége nem függ össze a korral, azt sokkal inkább a személyiség határozza meg. Sokszor az idősebbek esetében nagyobb aktivitást tapasztaltak, mint a fiatalabb résztvevőknél. Egyetlen korhoz kapcsolódó problémaként az merült fel, hogy az idősebb generáció lassabban tanul, lassabban érti meg az alkalmazáshoz szükséges informatikai hátteret.

A tanárok felkészültsége terén hiányosságként jelent meg a pedagógiai és didaktikai háttér, azaz, hogy hogyan kell beépíteni az órába a digitális eszközöket. Nem tudták mikor, mennyi ideig, milyen célra használhatóak. Néhány esetben az informatikai ismeretek hiánya okozott problémát az oktatás folyamán.

A képzésen résztvevő tanárok nyitottságával kapcsolatban eltérő tapasztalatokról számoltak be az oktatók. Azonban, sok esetben, amikor kezdetben a résztvevők viselkedése még kissé elutasító volt, a képzés előrehaladtával, ez pozitív irányba változott.

Megemlítették, hogy a tanárok félnek használni az eszközöket, félnek, hogy tönkre mennek, illetve egyszerűen nincs motivációjuk.

Összevetve az interjúk során elhangzottakat, azt gondolom, hogy az oktatók nagy lelkesedésével és odaadásával az olyan felmerülő problémákat, - mint az eltérő előképzettség, a hátráltató technikai tényezők, vagy akár a résztvevők motivációjának hiánya, - könnyedén legyőzték.

53

5. Az új tanárgeneráció álláspontja, megjelenése a munkaerőpiacon „Az új technológiák már rendelkeznek azzal a potenciállal, ami ahhoz kell, hogy alapjaiban átalakítsák mindazt, amit az emberek egész életükben megtanultak. Annak érdekében tehát, hogy ezekből az új technológiák által felkínált lehetőségekből hasznot húzzunk, nekünk is alapjaiban kell újragondolnunk a tanuláshoz és az oktatáshozneveléshez fűződő viszonyunkat, s arra is figyelnünk kell, hogy az új technológiák milyen módon tudják előmozdítani e változásokat.” (Mitchel Resnick)

Miután az előző fejezetben betekintést nyerhettünk a jelenleg aktív tanárgeneráció egy kisebb csoportjának, IKT által támogatott oktatáshoz kapcsolódó attitűdjeibe, felmerül a kérdés, hogy mit várhatunk az új tanárgenerációtól ebben a témakörben. Ebben a fejezetben erre a kérdésre keresem a választ.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia Karának Oktatáselméleti Tanszékén jelenleg kétféle kurzust is tartanak azzal a céllal, hogy a tanárjelölteket bevezessék az informatikai eszközökkel támogatott tanítási és tanulási folyamatok világába. Az egyik a „Modern eszközök a pedagógiában” című kurzus, a másik pedig „A tanulási-tanítási folyamat irányítása”. A továbbiakban ezen két óra hallgatóival készített fókuszcsoportos interjúk tanulságait ismertetve igyekszem megválaszolni a fenti kérdést.

Az interjúk felvételére 2010 márciusában került sor. A kurzusok oktatói lehetőséget biztosítottak arra, hogy a körülbelül egy órás beszélgetésekre az órák időpontjában kerüljön sor. Ily módon, a fókuszcsoportos interjú szempontjából ideális létszámú (7-8 fős), és hozzáállású csoportok véleményét ismerhettem meg. (Az interjúk teljes szövege megtalálható a mellékletben.)

A beszélgetések során a hallgatók kifejtették véleményüket a különböző tanárgenerációk hozzáállásáról, szerepéről. A résztvevők véleménye általánosságban, hogy a jelenleg tanító

54

pedagógusok jelentős része nem szívesen alkalmaz IKT-s eszközöket a tanítás során. Ennek oka azonban nem technika ellenességükben keresendő. A valós ok sokkal inkább hozzá nem értésükben rejlik. A megfelelő digitális kompetenciák hiányában ezek az eszközök inkább megnehezítik,

semmint

megkönnyítik

a

pedagógus

munkáját

és

irreálisan

nagy

energiabefektetést igényel használatuk. Ilyen rossz tapasztalatok miatt sokan mellőzik alkalmazásukat, sőt ellenérzések alakulnak ki bennük. Ezek a negatív attitűdök nem csak saját fejlődésüket korlátozzák, hanem a hallgatók véleménye szerint gátat szabhatnak az új tanárgenerációk kibontakozásának is.

Az interjúból kiderült, hogy ezek a tanárjelöltek jelenleg „elfogadó” fázisban vannak. Próbálják belátni, hogy az oktatás-nevelés körülményei megváltoztak, és napjainkban is folyamatosan változnak; a körülményekkel együtt pedig az oktatással szemben támasztott elvárások, viszonyok is ugyanígy formálódnak, amihez igazodniuk kell. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos az IKT-s eszközök beépülése az oktatásba és ezek gördülékeny használata. Bár ezzel tisztában vannak mindannyian, mégsem magától értetődő ezen eszközök készségszintű használata köreikben. Az IKT alkalmazásának elismerik számos előnyét, de sok kritikát is megfogalmaznak létjogosultságával kapcsolatban.

Véleményük szerint a mai diákok rendkívül otthonosan mozognak az IKT területén, ami nagy kihívást jelent a tanároknak. A fenti állítás azonban nem jelenti azt, hogy a mostani diákoknál generációs tulajdonság lenne az IKT használat. Ez nagymértékben függ a gyerekek szocioökonómiai hátterétől, neveltetésétől, hiszen nem csak a tanároknak, de a szülőknek is nagy kihívást jelent lépést tartani az információs társadalommal. Ennek kapcsán fogalmazódott meg az az alapvető probléma, hogy mind a szülőnek, mind a pedagógusnak meg kell találni az arany középutat abban, hogy milyen mértékben engedélyezi, illetve várja el a számítógép használatát a gyermekektől.

Manapság még ezen arányoknak kiegyensúlyozatlansága figyelhető meg. Sokszor a gyerek több időt tölt a számítógép előtt, mint ami fejlődéslélektani szempontból egészséges volna. Emiatt jelentős mértékben romlik verbális kommunikációs készségük, helyesírásuk. Ez az aránytalanság nem csak otthon, hanem az iskolákban is tetten érhető a különböző IKT-s eszközök (pl.: interaktív tábla, szavazórendszer) öncélú alkalmazásában. Az egyik interjúalany példaként említette, hogy tanítási gyakorlata során, óráin azért kellett interaktív táblát használnia, mert az adott iskola éppen akkor vásárolt IKT-s eszközöket. 55

A tanárjelöltek többsége egyetértett abban, hogy az egyik legfontosabb alapelvnek annak kell lennie, hogy az IKT az oktatásban eszköz legyen, és ne célként szolgáljon. Fontos, hogy a tanár hiteles legyen az eszköz használata során és ne csak azért tegye, mert az iskola vezetősége és az éppen aktuális divathullám ezt követeli meg tőle. Arra van szükség, hogy az alkalmazás csak indokolt esetben történjen, adott témára szabottan a diákok korosztályára való tekintettel. Több hallgató is kifejezte, hogy az interaktív tábla használata általános iskolában tud igazán hatékony lenni, míg a 16 év felettiek körében hatékonysága erősen korlátozott.

A fentieken túl azonban számos olyan érv hangzott el, ami az IKT-val támogatott oktatás pozitívumaként sorakoztatható fel. A továbbiakban ezeket fogom áttekinteni.

Egyik legfontosabb előnyként az fogalmazódott meg, hogy a tanár részéről gesztus értékű lehet az olyan eszközök használata, amik a diákokhoz közel állnak. Jobban megszólítja őket olyasvalami, ami az ő nyelvükön van megfogalmazva. A manapság divatos web2-es eszközök (Twitter, Facebook, stb...) ilyenek lehetnek, és nagyban megkönnyítik a diákok egymás közti, és tanárral folytatott kommunikációját. Segítségükkel egy-egy csoportmunka lebonyolítása nem korlátozódik az osztályteremre, a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása kiszélesedhet térben és időben. Ennek következtében a diák és a tanár is nagyobb szabadsági fokkal rendelkezhet, ami a közös munkák elvégzését illeti.

A tanulást élvezetesebbé teszik ezek az eszközök és nagyobb teret engednek a kreatív alkotómunkának. Ha az információk több helyről érkeznek, akkor a több inger hatására valószínűleg a tudás jobban megmarad a diákokban.

Jelentős előnyként fogalmazódott meg az is, hogy egy közös online felületen könnyebb a diákok munkáját folyamatosan nyomon követni, és ily módon lehetőség adódik nem csak a végeredmény, hanem az egész folyamat (formatív) értékelésére is.

A beszélgetések tanulsága az interjú során a résztvevők szájából is konkrétan megfogalmazódott, de a fenti pozitív és negatív attitűdök összegzéséből is kiderülhetett. A megkérdezett tanárjelöltek nem bíznak kifejezetten abban, hogy majdan ők lesznek azok a tanárok, akik munkába állva az IKT eszközöket teljes mértékben magukénak vallják, és 56

gördülékenyen használják az oktatásban. Sokuk úgy gondolja, hogy az utánuk következő tanárgeneráció lesz csak alkalmas erre a feladatra, de volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a tanárok és diákok közötti infokommunikációs szakadék mindig megmarad, hiszen a diákok mindig egy lépéssel előrébb fognak járni a tanároknál.

57

6. Konklúzió, jövőbe tekintés Dolgozatom elkészítése folyamán beigazolódtak, valamint bővültek azon nézeteim, miszerint az információs és kommunikációs technológiák által támogatott oktatásban szinte kimeríthetetlen lehetőség rejlik. Tapasztalataim szerint az IKT szerepének egyre jelentősebb mivolta növekvő tendenciát mutat. Ahhoz, hogy az adott lehetőségek tárháza megfelelő kihasználtságúvá váljék, feltétlen szükséges a pedagógusok ezirányú képzése, továbbképzése. Az ezekre irányuló fejlesztések, innovációk folytán kiemelt szerepet kell helyezni a pedagógusok igényeire, tapasztalataira, mivel – véleményem szerint – ezen tényezők nagymértékben hozzájárulnak az eredményes munka megvalósításához. Pozitív tapasztalatokat gyűjtöttem - a szakdolgozat készítése folyamán - annak kapcsán, hogy az idősebb generáció sem zárkózik el oly mértékben az IKT alapú oktatástól, mint ahogy azt a dolgozat megírása előtt véltem. Az utolsó fejezetben megfogalmazott gondolatokkal zárom dolgozatomat, melynek kapcsán a következő kérdés vetődik fel: vajon reális-e az az elképzelés, miszerint a pedagógusok, és az általuk tanított diákok közt egyszer megszűnik az infokommunikációs szakadék jelenléte?

58

7. Irodalomjegyzék -

Bárdos Iván (2001): Munka, erő, INCO, 1. sz.

-

Dancsó Tünde (2005): Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban, Új Pedagógiai Szemle, 11. sz.

-

Demeter Katalin (2001): Gyermekfilozófia az ezredfordulón http://href.hu/x/c3e4 utolsó letöltés dátuma: 2010. április 13.

-

Educatio Kht. honlapja/a: Educatio Kht. hivatalos honlapja-Az e-tanulás (e-learning) a tudásalapú társadalomban http://href.hu/x/c3dv utolsó letöltés dátuma: 2010. április 8.

-

Kárpáti Andrea és Hunya Márta (2009): Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására, Új Pedagógiai Szemle, 3. sz.

-

Kárpáti Andrea, Molnár Gyöngyvér, Tóth Péter, Főző Attila (2008, szerk.) A 21. század iskolája Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó

-

Kincsei Attila (2007): Technológia és társadalom az információ korában. In: Pintér Róbert (szerk.) Az információs társadalom, Gondolat Kiadó, Budapest.

-

Kollányi Bence, Molnár Szilárd, Székely Levente (2007): Társadalmi hálózatok, hálózati társadalom. In: Pintér Róbert (szerk.) Az információs társadalom, Gondolat, Budapest.

-

Komenczi Bertalan (2001): Az információs társadalom iskolájának jellemzői, Új Pedagógiai Szemle.

-

Kósa Barbara (2005, szerk.): Oktatás és képzés 2010, Összefoglaló a „Pedagógusok képzése és továbbképzése” és az „Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban és képzésben” elnevezésű munkacsoportok eddigi eredményeiről, Új Pedagógiai Szemle, 4. sz.

-

Kulcsár Zsolt (2009): Az integratív e-learning felé http://href.hu/x/c3e6 utolsó letöltés dátuma: 2010. április 4.

-

Lajtha György (1999): Az informatika hazai helyzete és jövőképe, INCO, 2. sz.

-

Mihály Ildikó (2003, szerk.): Felnőttek tanulása – elméleti és gyakorlati tapasztalatok, Új Pedagógiai Szemle, 10. sz.

-

Mlinarics

József

(2003):Az

egész

élethosszon

át

tartó

tanulás

és

az

infokommunikációs technológiák együttes alkalmazásának a nemzetközi-, a magyarországi helyzete és a jövőbeni fejlődés lehetőségei http://href.hu/x/c3e3 utolsó letöltés dátuma: 2010. április 14. 59

-

N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris Kiadó, Budapest.

-

Nahalka István (2003): Az oktatás tartalma. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 166-189.

-

Németh Erzsébet (1998): A külső ösztönzők hatására kialakuló viselkedés-és attitűdváltozások komplex vizsgálata, Magyar Pedagógia, 4. sz.

-

OFI honlapja/ a: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja: http://href.hu/x/c3dq utolsó letöltés dátuma: 2010. április 12.

-

OFI honlapja/ b: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja: http://href.hu/x/c3dr utolsó letöltés dátuma: 2010. április 6.

-

OFI honlapja/ c: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja http://href.hu/x/c3e8 utolsó letöltés dátuma: 2010. április 17.

-

Óhidy Andrea (2006): Lifelong Learning Egy oktatáspolitikai koncepció értelmezési lehetőségei Európában Új Pedagógiai Szemle, 6. sz.

-

OKM hivatalos honlapja/ a: az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja - Az egész életen át tartó tanulás program, 2008 http://href.hu/x/c3de utolsó letöltés dátuma: 2010. április 12.

-

OKM hivatalos honlapja/ b: az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja http://href.hu/x/c3dp utolsó letöltés dátuma: 2010. április 12.

-

Oktatási Hivatal honlapja - IKT helyzetelemzési körkép az európai iskolákban http://href.hu/x/c3e7 utolsó letöltés dátuma: 2010. április 17.

-

Sajó Andrea (2003): Az “információs társadalom” fogalmi megközelítése régi és új paradigmákon keresztül, INCO, 7. sz.

-

SuliNet portál/a: Az interaktív tábla szerepéről http://href.hu/x/8vu8 utolsó letöltés dátuma: 2010. április 14.

-

Szebedy Tas (2002):

Az IKT

szerepe az

iskolai élet

belső

és

külső

kommunikációjában, Új Pedagógiai Szemle, 9. sz. -

Zachár László (2003): A felnőttképzés rendszere és főbb mutatói, Új Pedagógiai Szemle. http://href.hu/x/c3e2 utolsó letöltés dátuma: 2010. április 14.

60

8. Mellékletek 8. 1. Kérdőív a vizsgált képzéshez

Kérdőív a Digitális tábla és szavazórendszer használata a tanítási és tanulási folyamatban, nevelőmunkában program résztvevői számára

Az ELTE PPK végzős pedagógia (BA) szakos hallgatójaként, a szakdolgozatomhoz készítettem ezt a kérdőívet, melynek segítségével szeretném bemutatni a „Digitális tábla és szavazórendszer használata a tanítási és tanulási folyamatban, nevelőmunkában programot”. Hogy a témával kapcsolatban hiteles információkhoz juthassak, arra kérem Önt, pontos válaszokat adjon. A kérdőív kitöltése név nélkül történik, a válaszok elemzéséhez a szakdolgozatot bírálók férhetnek majd hozzá, valamint a portfolióm keretében felkerül az internetre is. Amennyiben érdeklik az eredmények, értesítsen, szívesen elküldöm Önnek a kutatásról szóló beszámolót! Véleménye kimondottan fontos számomra, együttműködését előre is köszönöm!

Csuvár Fruzsina ELTE PPK harmadéves pedagógia (BA) szakos hallgató, oktatási asszisztens szakirány Email: [email protected]

A kérdőív kitöltése körülbelül 20 percet vesz igénybe.

61

Háttérkérdések

1. Általános adatok 

Életkora



Neme



Hány éve tanít



Tanított tantárgy(ak)

Képzés 2. Milyen okból vett részt a képzésen? (Kérem, egyet válasszon a lehetőségek közül!) 

Kötelező



Ajánlották



Érdekel a téma



Egyéb:………………………………………………………………………….

3. Megfelelt-e az Ön elvárásainak, elképzeléseinek a képzés? 

Teljes mértékben megfelelt



Megfelelt



Semleges



Nem felelt meg



Egyáltalán nem felelt meg

4. Mennyire segített Önnek a program….? Nagyon segített Segített

Kevéssé

Egyáltalán nem

segített

segített

Új ismertek szerzésében Gyakorlati készségek szerzésében

62

5. Ön szerint milyen mértékben illeszkedik a program a jelenlegi pedagógusok kompetenciáihoz? 

Teljes mértékben illeszkedik



Nagyjából illeszkedik



Semleges



Nem nagyon illeszkedik



Egyáltalán nem illeszkedik

6. Konkrétan mit használ fel a tanultakból, a tanítás folyamán?

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

7. Mennyire alkalmazkodnak a hétköznapi oktatáshoz a képzésen tanult ismeretek, tevékenységek? (Kérem, egyet válasszon a felsoroltak közül!) 

Teljes mértékben alkalmazkodnak



Nagyjából alkalmazkodnak



Semleges



Nem nagyon alkalmazkodnak



Egyáltalán nem alkalmazkodnak

63

Digitális tábla, szavazórendszer használata, gyakorlati alkalmazása

8. Mekkora szerepet tulajdonít az oktatásban az információs és kommunikációs technológiáknak? 

Egyáltalán nem fontos 1 ……..….10 Nagyon fontos

9. Ön szerint milyen kapcsolat van az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának képessége, és a versenyképes tanári munkaerő között? 

Nincs összefüggés 1……………. 10 Szoros az összefüggés

10. Segítséget jelent-e a digitális tábla, szavazórendszer az oktatás folyamán? 

Nem jelent segítséget 1…………..10 Nagy segítséget jelent

11. Konkrétan mire használja a digitális táblát? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

12. Konkrétan mire használja a szavazórendszert? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

13. Tapasztal-e problémát a tábla beüzemelésével, telepítésével, használatával kapcsolatban? Ha igen, mik azok? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

14. Ön szerint milyen gyakran szükséges ezen eszközök alkalmazása az oktatás folyamán? 

Minden órán



Minden nap



Hetente egyszer



Havonta egyszer 64



Egyéb:……………………………………………………………………….

15. Ön szerint mitől függ a tárgyalt eszközök alkalmazásának sikeressége? (Kérem, tegye sorrendbe a felsorolt elemeket!) 

Tanár ismereteitől



Tanár gyakorlatától, készségeitől



Diákok eszközhasználata



Tantárgytól



Megfelelően kiválasztott témáktól



Osztály fegyelmezettségétől

16. Ön szerint a tanítási óra hány százalékában helyénvaló ezen eszközök alkalmazása? 0% - 100%

17. Hogyan viszonyul iskolája a digitális táblával és a szavazórendszerrel támogatott oktatáshoz? Ha ennek kapcsán felmerül egy-egy kezdeményezés, hogyan reagál rá a vezetőség?

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

Részvételével számos értékes információt kaptam szakdolgozati kutatásomhoz. Segítségét köszönöm! Ha érdeklik az eredmények, értesítsen, és elküldöm Önnek a kutatásról szóló beszámolót!

65

8. 2. Interjúkérdések a vizsgált képzés oktatói részére

Interjúkérdések a Digitális tábla és szavazórendszer használata a tanítási és tanulási folyamatban, nevelőmunkában program oktatói számára

Tanárképzés, -továbbképzés 1) Mi a véleménye az élethosszig tartó tanulásról, mekkora jelentőséget tulajdonít neki? 2) Ön szerint a tanárképzésre vagy a –továbbképzésre kell nagyobb figyelmet fordítani? 3) Ön szerint mekkora szerepe van az oktatásban az információs és kommunikációs technológiáknak? 4) Ön szerint milyen kapcsolat van az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának képessége és a versenyképes tanári munkaerő között? (A jövőben ez hogyan változik?)

Digitális tábla és szavazórendszer használata a tanítási és tanulási folyamatban, nevelőmunkában program

Elmélet

5) Ön szerint hogyan illeszkedik a program a jelenlegi/ jövőbeli tanárképhez (a jelenlegi pedagógusok kompetenciáihoz)? 6) A központi

célkitűzéseik

közt

szerepel-e,

hogy

a

hétköznapi

oktatáshoz

alkalmazkodjanak a képzésen tanult ismeretek, tevékenységek? Ez miben nyilvánul meg? -

Mely tantárgy oktatásában használhatók az IKT alapú módszerek, és milyen módon?

-

Milyen veszélyei vannak – ha vannak egyáltalán – az informatikai eszközök alkalmazásának?

7) Ön szerint mitől függ a tárgyalt eszközök alkalmazásának sikeressége? -

Minden átlagos képességű tanuló alkalmas arra, hogy a számítógép segítségével szerezze meg ismereteit?

66

Gyakorlat

8) Mennyire találta felkészültnek (informatikai alapismeretek tekintetében) a képzésen résztvevő pedagógusokat? -

Társadalmi különbségek?

-

Minden korosztály? korosztályfüggő?

9) Szükséges volt-e a program folyamán a résztvevők differenciálása? Felmerültek problémák ezzel kapcsolatban? 10) Mit tapasztalt, mennyire nyitottak a pedagógusok az új ismeretekre, készségek elsajátítására? 11) Milyen problémák merültek fel a képzés folyamán?

67

8. 3. Fókuszcsoportos interjúkérdések a tanárképzős hallgatók részére IKT alapú oktatás 1) A tartalom (információátadás kap központi szerepet) vagy a tevékenységközpontú (képességek kialakítása, fejlesztése kerül a középpontba) oktatást preferálja inkább?

2) Mekkora szerepe van az információs és kommunikációs technológiáknak az oktatásban? Mi a véleménye erről? Hogyan változik a jövőben? Milyen pozitív, negatív hatásai vannak az IKT megjelenésének?

3) Milyen előnyei, hátrányai vannak az IKT alapú oktatásnak? (külön a tanár és a diákok szemszögéből) a. Mely területeken (tantárgyakban) alkalmazható? b. Milyen célok, feladatok megvalósítására? c. Milyen hatással van az IKT-s környezet a diákokra?

4) Hogyan befolyásolja a kommunikációt az IKT alapú oktatás? (Egyszerűsíti, gyorsítja, vagy bonyolítja?) (egyrészt a kurzus kapcsán, másrészt az oktatás folyamán)

IKT és tanítás 5) Mennyire illeszkednek a hétköznapi tanításhoz/ tanuláshoz a kurzuson tanultak?

6) Használni fogja (később), a tanítás során a megismert IKT-s alkalmazásokat/ eszközöket, (módszereket)? Ha igen, konkretizálja, melyek azok, amik feltétlen alkalmazásra kerülnek majd! a. eszközök például: interaktív tábla, szavazórendszer, digitális fényképezőgép b. alkalmazások például: Moodle, Ning, Iwiw, Facebook, Google, Google szolgáltatások, Linkedin, RSS olvasó, Twitter, SlideShare, MindMeister, SDT, Wikipédia, online tesztek és kérdőívek c. Mi a véleménye az említett eszközökről? Minden alkalmazásban lát lehetőséget?

68

7) Mitől függ a tárgyalt eszközök, alkalmazások felhasználásának sikeressége?

8) Hogyan befolyásolja az értékelést az IKT használat? a. Hogyan befolyásolja a differenciálást az IKT?

9) Mennyire fontos a tananyagok szempontjából a szakmai tartalom naprakészsége, megjelenése? Hogyan valósul ez meg, az IKT keretein belül?

Kurzus 10) Segítséget jelent-e, hogy IKT-kat (web2es eszközöket) is használnak a kurzus során, és nem csak tanulnak róla? Miben?

11) A közeljövőben tanárszakon végzettek könnyebben tudnak majd együtt dolgozni a fiatalokkal? (nemzedékek közti különbség) Követhető a fejlődés?

12) Milyen

élményei,

tapasztalatai,

érzései

vannak

a

kurzussal

kapcsolatban?

(differenciálás?)

69

8. 4. A vizsgált képzés oktatóival készített interjúk írott változata Interjú a „Digitális tábla és szavazórendszer használata a tanítási és tanulási folyamatban, nevelőmunkában program” oktatóinak egyikével I.

A tanárképzésről és a továbbképzésekről. Először is mi a véleménye az élethosszig tartó tanulásról, mekkora jelentőséget tulajdonít neki?

Nagyon fontosnak tartom. Azt gondolom, hogy az élethosszig tartó tanulás és tanítás összefüggenek és egyaránt fontosak, mivel a mai világ változik, tehát nem lehet azt csinálni, hogy egyszer elvégzek egy iskolát és abba belenyugszom, hanem azt gondolom, hogy a folyamatos fejlesztésre is mindig szüksége van az embernek. Nyilván lehet tartani szüneteket, de mindenképpen kellenek olyan helyzetek, amiben tudja az ember magát képezni.

Eddig az élethosszig tartó tanulásnak talán nem volt ilyen nagy jelentősége. A jövőben Ön szerint ez hogyan fog változni?

Szerintem azért nem volt ilyen nagy a jelentősége, mert a társadalom és a világ nem ezt kívánta. Nagyon felgyorsult a világ, ez az egyik ok. A másik, pedig az elektronikai fejlődés, amivel egyszerűen, ha valaki már nem tart lépést, akkor úgy gondolom, hogy olyan nagy lépéshátrányba kerül, hogy képtelen lesz egyről a kettőre jutni. Bővebben is ki tudnám fejteni, de alapvetően szerintem ezek, amik meghatározzák.

Melyiket tartja fontosabbnak, a tanárképzést vagy a tanár-továbbképzést? Melyikre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni?

A kérdés jó. Szerintem mind a kettő fontos, de az biztos, hogy mind minőségben, mind mennyiségben változnia kellene. Szerintem fontos a tanár-továbbképzés, de nagyon kellene szelektálni és válogatni, hogy valójában kik azok, akik tényleg tanárnak valók és alkalmasak arra, hogy pedagógusok legyenek. Ez alapvetően nagyon meghatározza a gondolatomat. A továbbképzésekre pedig azért van szükség, mert lehet, hogy valaki elvégez egy iskolát és ezek után még szeretne fejlődni. Ehhez nem biztos, hogy ki kell járni még egy Egyetemet és öt

70

évig kell ülni egy szakon, hanem lehet, hogy egy akkreditált, 30, 40, 90, 120 órás képzésen is tud információkat szerezni. Ellenben nagyon nem mindegy, hogy azokat a képzéseket kik tartják. Nekem azzal van a problémám, hogy a tanár-továbbképzéseknek a nagy részét, olyan emberek tartják, akiknek fogalmuk sincs arról, amiről beszélnek, nincs benne gyakorlatuk, életükben nem láttak gyereket, nem voltak tanteremben, nem használtak digitális táblát, azt sem tudják, hogy működik a szoftver és még sorolhatnám.

Ön szerint mekkora szerepe van az oktatásban az IKT-s eszközöknek?

Nagy szerepüknek kellene lenni, de én azt érzem, hogy ez még nagyon gyerekcipőben jár. 100 %-ból kb. 30-40%, aki ezt csinálja és tudja is, hogy hogyan kell csinálni. Szerintem rengeteg ember van, aki ért hozzá, de nincs egy közösségük és egymással sem biztos, hogy tudnak találkozni konferenciákon vagy workshop-okon. És a másik oldal pedig döcög. Vannak olyan pedagógusok, akik a számítógépen még most, 2010-ben sem tudják melyik a bekapcsoló gomb és nem akarnak változni, nem akarnak megújulni és nem akarnak élethosszig tanulni. Azt gondolom, hogy ennek nagyon nagy szerepe kellene, hogy legyen, már csak azért is, mert a gyerekek ebben nőnek fel. Ha valahogy meg akarjuk a gyerekeket közelíteni és a tanulás, illetve tanítás folyamatát jobbá akarjuk tenni, akkor ez egy jó lehetőség, ahhoz hogy a gyerekekhez megtalálj egy utat a gyakorlatban. Ez az én személyes tapasztalatom is.

Ön szerint milyen kapcsolat van az IKT alkalmazásának képessége, illetve a versenyképes tanári munkaerő között?

Az én tapasztalatom szerint, ahhoz, hogy ma egy tanár versenyképes legyen, ha nem Magyarországon lennénk, azt mondanám, hogy szüksége van arra, hogy az IKT-t is alkalmazni tudja. Ezeknek a versenyképesség egy részét kellene képviselniük normál körülmények között. Én a közoktatásból jövök és voltam pár iskolában és azt tapasztalom, hogy ha van egy tizenöt fős pedagógus csoport és abból hármat meg tudsz nyerni az már jó. Szerintem versenyképesnek kellene lennie és az lenne a normális, ha ezeket a tanárok tudnák használni és úgy jönnének az Egyetemről a fiatalok is, hogy ezeket már ismerik. Ezt kellene valahogy összefésülni, egy szintre hozni, hogy ne az legyen, hogy bemész egy tantestületbe és ott van pár ember, aki használja a digitális táblát, ppt-t készít, szavazórendszert használ, illetve tananyagokat gyárt és odamész ugyanebben a testületben a többi pedagógushoz, akik még gyakran fiatalon sem nyitottak ezekre a dolgokra, nem akarnak változni és nem akarnak 71

tanulni. Én kötelezővé tenném az IKT-t. Ha a versenyszférát nézzük, az Unióban ez már egy elfogadott dolog. Magyarországon szerintem még nem követelmény.

A digitális tábla és szavazórendszer használata a tanítási, tanulási folyamatban, nevelőmunkában programhoz kapcsolódó kérdések.

Ön szerint mennyire illeszkedik a képzés a jelenlegi tanároknak a kompetenciáihoz?

A képzés szerintem abszolút illeszkedik. Ha a tanfolyam felépítését nézzük és a tematikát, én úgy gondolom, hogy gyönyörű az elmélet, de én nem elméleti képzést akarok, hanem azt, hogy a tanár kimenjen a táblához, fogja meg a digitális tollat és használja és kérdezzen. Ez az egyik, ami szerintem nagyon fontos. A másik pedig a módszertan és a didaktika, hogy mikor, hogyan lehet a digitális eszközöket beépíteni az adott órába. Nem lehet azt sem csinálni, hogy csak digitális eszközt használsz. Használhatod éppen az óra elején, vagy egy feldolgozó órán, vagy egy magyarázó órán, vagy ha új ismereteket akarsz átadni, vagy ismételhetsz velük, hogy az egyszerűbbeket említsem. A mi képzésünkről sok ilyen visszajelzés is jött a tanároktól, hogy azért nagyon hasznos, mert ez végre egy olyan képzés, ahol kérdezhetnek és kipróbálhatják az eszközöket. Különben egy gát alakul ki, amin nem tudnak a tanárok átlibbenni és félnek a tábla használatától. Ezek azok a kompetenciák, amik a mostani tanárokból hiányoznak és ezért félnek az eszköztől. Nem merik használni, nem látják mire való, mikor kellene használni, az óra melyik részébe lehetne beilleszteni. Én erre próbáltam alapozni és gyakorlati képzést tartottam. Engem először nem szerettek, meg voltak ijedve, de gyakoroltattam velük és utána már élvezték. Csináltunk tananyagot. Ha a táblát ugyanarra használom, mint a régi táblát, annak mi értelme? Lehet oldalakat szerkeszteni, oda lehet feladatokat beilleszteni, sokféle trükk van. Például azt kértük tőlük, hogy szerkesszenek öt oldalt, emeljenek ki az adott tantárgyakból egy tananyagrészt és dolgozzák fel táblával, úgy, hogy beleteszik azt az öt, hat fogást, amit megtanítottunk előtte. Úgyhogy szerintem illeszkedett, én ezt éreztem a tizennyolc iskolában, ahol voltam. Ez alatt azért nagyon sok pozitív visszajelzés volt. Vannak, akikre hihetetlen hatással tud lenni és nem mondanám, hogy ez korfüggő, hanem személyiség és adottság kérdése inkább.

Mondhatjuk azt, hogy a célkitűzések közt szerepelt, hogy a hétköznapi oktatáshoz alkalmazkodjon a képzés? 72

Igen maximálisan. Minden esetben megkérdeztük, hogy milyen szakos tanárok vannak jelen. Volt egy általános bevezető és utána felmértük, kik a reál-szakosok és nekik mutattunk olyan feladatokat, amiket matematikán, fizikán, kémián fel tudnak használni a humánosoknak pedig olyanokat, amiket irodalom, történelem órán használhatnak, illetve nyelv-szakosoknak is megmutattuk milyen feladatokat érdemes csinálni.

Ön szerint minden tantárgynál lehet alkalmazni az IKT-s eszközöket?

Azt gondolom, hogy mindenhol. Nekem a fantáziám határtalan. Egy fényképezőgépet, egy kamerát, egy digitális táblát, egy szavazó rendszert, bárhol, bármire lehet használni. Kérdés, hogy a tanár mennyire tudja, hogy mire tudja használni és, hogy mikor mire kellene használni, az adott órába hova illesztheti be. Lehet, hogy nem is kell egyáltalán. Lehet olyan az óra szerkezete, hogy elbeszélgetünk. Én az IKT eszközök híve vagyok, de nem gondolom, hogy mindent csak ezzel lehet megoldani, mert lehet, hogy egy beszélgetés az óra elején sokkal többet ér. Én mozgóképkultúra, médiaismeretből érettségiztetek és ott alapvetően egy projektfeladat van, ahol egy adott témában egy kis filmet kell készíteni a gyerekeknek és volt egy tanítványom, akivel semmit nem tudtunk kezdeni, hiperaktív volt, kényszer mozgási problémái voltak. Ő nem tanulta a szakmáját és mindig hiányzott a gyakorlatról. Kitaláltam, hogy kapjon egy kamerát és vegye fel a gyakorlatot és csináljon belőle egy kis filmet, onnantól fogva bejárt. Csinált egy kis filmet és le is vizsgázott.

Véleménye szerint milyen veszélyei vannak az IKT eszközök alkalmazásának?

Ha az iskola szempontjából nézem, akkor a pénz mindenképpen. Azt tudni kell, hogy ha megpályázol ilyen IKT-s eszközöket vagy képzést az jó, be lehet rendezni, de később ezek az eszközök amortizálódnak. Az eszközök fenntartására már a pályázat általában nem ad pénzt. Én itt látok egy nagyon nagy szakadékot. Az iskoláknak nincs utófinanszírozási lehetőségük. Egy iskola számára nem biztos, hogy az önkormányzat ezt biztosítja. A másik veszély, hogy nincs egyensúlyban a tanárok szakértelme és hozzáértése. Nincsenek kidolgozott jó tananyagok, csak nagyon kevés. Ami még nekem kérdőjel, az a társadalmi szakadék. A hozzáférés lehetősége. Van, aki otthon tud internetezni, mindent meg tudnak a szülők venni neki, de van, aki életében még számítógépet sem látott, mert olyan hátrányos körülmények közt él, én is ismerek ilyet. „Digitális egyenlőtlenség” van. Az e-Learning nagyon jó, de 73

nehezen kivitelezhető, ha van, ahol TV sincsen. Sajnos vannak ilyen problémák. Én az esélyegyenlőség híve vagyok. Vagy mindenkinek adjuk meg ezt a lehetőséget, vagy senkinek ne adjuk meg, különben egy réteg tud fejlődni, őket kiemeljük, de a többivel mi lesz? Ahhoz, hogy ez jól működjön, és értékes embereket kapjunk, ahhoz őket is föl kellene karolni és szerintem ezért volt nagyon jó például a Sulinet-program.

Mitől függ, hogy az IKT-s eszközök alkalmazása sikeres-e?

Hozzáértés, tanár, tanár személyisége és a szaktudományi háttér, szaktudás, valamint az informatikai tudás is elengedhetetlen. A 45 percért az órán a tanár felel, így fontos a felkészülés. Egy digitális táblával nem lehet felkészülés nélkül bemenni egy órára. Először gyakorolni kell, megismerni a szoftvert, és ha már automatikusan tudja használni, csak akkor kezdje el az alkalmazását az órán. Először nem kell 45 perces órát tartani, elég beilleszteni egy 15 perces feladatot, kis lépésekkel kell kezdeni.

Vajon minden tanuló alkalmas arra, hogy használja ezeket az eszközöket?

Ugyanúgy, mint a tanárok esetében, egyelőre nem, de a mai gyerekeknél ez már könnyebb. Nagyon gyorsan tanulnak. Benne vagyok a Dobbantó programban is, ahol felvállaltuk, a hátrányos helyzetű gyerekek felkészítését a többségi oktatásban és képzésben való részvételre és a sikeres továbbhaladásra. Ezek a gyerekek is nagyon gyorsan megtanulják az eszközök használatát. Ebben a csoportban van egy roma kislány, itt jön be az esélyegyenlőtlenség, náluk nincs otthon számítógép. Én most a classmate-rendszerrel (CM PC) dolgozom, amit először a kislány nem is akart használni, nem merte, a többiek okosabbak voltak nála. De vannak módszerek, amikkel felzárkóztathatóak és egy szintre hozhatóak a gyerekek, ami már egy módszertani, didaktikai kérdés. Ez a kislány is megtanulta, használja a classmate-t, szerepel a filmen, odaadom neki a digitális fényképezőgépet és azt is tudja használja. Azt gondolom, hogy nem tudja mindegyik gyerek ugyanúgy megtanulni, mert nem egyformák a képességeik, de nagyon nyitottak és fogékonyak rá és még a leghátrányosabb helyzetűek, legproblémásabbak is képesek gyorsan megtanulni. Csak tudni kell a módját, mit hogyan, mennyi időre, mire használjunk azért, hogy értelmes feladatokat kapjanak. Az iwiw-en, a facebook-on fenn vannak és így azt hiszik, hogy már értenek az internethez, a számítógéphez, de ha egy olyan feladatot kapnak, hogy készítsenek egy slideshow-t, az már problémát jelent. Tehát szerintem egy alapvető hiba, hogy a gyerekek tévhitekben élnek, aminek a kezelése a 74

pedagógusok feladata lenne, és itt jön a képbe a médiapedagógia és a vizuális nevelés. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy az eszközöket jól használják és hasznosan használják.

Mennyire voltak felkészültek a tanárok?

Ez nagyon változó volt és ezért nehéz volt a dolgunk. Nagyon hasonlítanak a gyerekekhez. Volt, aki egyáltalán nem volt felkészült, volt, aki azt hitte, hogy nagyon jól megy neki és mindent tud, de kiderült, hogy nem és sokan csendben ültek és róluk pedig kiderült, hogy egész jól tudnak dolgozni vele, de mindenkinek volt hiányossága ebben vagy abban. Szerintem azért volt jó a mi képzésünk, mert mindenkinek tudtunk választ adni. Nekem volt egy párom és mindketten mást tudtunk. Ő informatika szakos, én mozgókép, média szakos vagyok, így jól ki tudtuk egymást egészíteni és mindenkinek tudtunk segíteni. Az a tudás, ami senkinek nem volt meg az abszolút a pedagógiai és didaktikai háttér, hogy hogyan építsék be, hogyan használják, mikor, mennyi ideig, miért. Pedig, ha egy eszközt rosszkor használ valaki, nagyon nagy hibát vét, mert lehet, hogy megutáltatja az IKT eszközöket, lehet, hogy nem azt a hatást éri el, amit egyébként el tudna érni.

Voltak életkorhoz köthető különbségek?

Nem, ilyen nem volt. Nem korfüggő. A pedagógus személyisége, ami ezt meghatározza. Ha a tanár kivetít az órán egy ppt-t, akkor a gyerekek már nem rosszalkodnak és odafigyelnek, érdekli őket, lehet velük beszélgetni. Ami nekem furcsa volt, hogy volt olyan fiatal, aki meg volt győződve róla, hogy a frontális módszer és a tankönyv, ami működik. Ami a különböző generációk esetén megfigyelhető, ha nagyon ki akarjuk élezni, hogy gyorsabban tanultak a fiatalok. Ha nem is voltak nyitottak, de nyitottá váltak, akkor a fiatalabb gyorsabban haladt. Azért a 40 év feletti generációt meg kell érten. Nem ebben szocializálódtak, nem ebben nőttek fel, nem ezt tanulták az Egyetemen. Én úgy gondolom, hogy képezzük őket és fejlesszük őket, de ne rúgjunk beléjük, mert lassabban értik és lassabban tanulják meg. Ez alapvető informatikai tudás nélkül nem menne. A mappakezelés, fájlkezelés, az operációs rendszer ismerete szükséges, nélküle nem megy. Sokszor azt tapasztaltuk, hogy informatikai képzést kell tartani, még ha nem is volt benne a tematikában. Ez az idősebbeknek nehezebben megy, lassúak, de ez egy generációs probléma. Lehet, hogy a továbbképzéseket is korosztályokra bontva kellene tartani, vagy előzetes tudásszint felmérést kellene végezni. Azt egy idő után

75

csináltuk is, hogy előzetesen válaszoltunk bármilyen felmerülő kérdésre és nagyon tetszett nekik, hogy mindenre tudunk válaszolni, mert felkészülten mentünk oda.

Összegezve mennyire voltak nyitottak a résztvevők?

Százalékosan 30 % volt nyitott és 70% nem, az elején aztán ez átment 50-50 %-ba és egy-két helyen volt, hogy átment 70-30%-ba. Tehát kevéssé nyitottak, a tanároknak sokszor elegük van a továbbképzésekből. Én egy valami miatt haragszom a továbbképzések szervezőire. A vége-felé csöppentem bele és azt éreztem, hogy akik előttem voltak képezni, ők nagyon rosszat adtak át és csalódtak a pedagógusok. Szerintem egy szűrőrendszer kellene, hogy kik azok, akik akkreditálhatnak, akik képzők lehetnek. A pedagógusoknak körülbelül 15 éve a projektekkel járóan kötelező a továbbképzéseken való részvétel és nekem volt ilyen rossz tapasztalatom, hogy elmentem egy pedagógusgárdába, és egyáltalán nem volt jó a fogadtatás. Lelkesnek és elhivatottnak kell lenni, hogy hatékony legyen a képzés.

Milyen problémák merültek fel a képzés folyamán?

A tematikával nem volt, a szervezéssel sem volt probléma. A problémák az iskolák hozzáállásával volt. Voltak, akik szívesen fogadtak minket és örültek nekünk, de voltak, akik egyáltalán nem lelkesedtek. Valami kultúrát kellene adni ennek, hogy ne érezzék a tanárok, hogy ez kötelező, hanem lássák mért jó az élethosszig tartó tanulás, hogy lássák, hogy ez az ő szakmai presztízsüket növeli, hogy jobb lesz a gyerekekkel való kapcsolatuk. Nincs hitele ezeknek a továbbképzéseknek és azt éreztem, hogy, akik előttem voltak borzalmas nyomokat hagyhattak hátra. Korábban nagy pénzek voltak ezekben a továbbképzésekben, főleg az elmúlt tíz évben, ezzel jelentős jövedelemhez jutottak az intézmények, az akkreditálók, a képzők és nem volt mögötte minőség. Szerintem ez egy nagyon nagy probléma és minden további innen fakad, hogy nem motiváltak és hitetlenek. Nem hittek saját magukban, pedig ez egy nagyon fontos szakma és nem is értik, hogy miért fontos ez nekik, negatívak, úgy gondolják erre úgysem lesz pénz. Ha elmész egy digitális tábla-képzésre, akkor sokszor a tábla a pincében van már két éve. Akkor minek pályázza? Ez még szerintem a régi rendszerből jön, hogy ülünk az eszközön, mert a miénk és drága, pedig az eszköz azért van, hogy használjuk. Félnek, hogy a gyerekek összetörik, és nem hiszik el, hogy nem. Pedig ebben élnek a gyerekek, ebben nőttek fel, mért vernék szét, ha ebben szocializálódtak. Ráadásul ma már le is lehet lakatolni. Arra nem minden intézménynek van pénze, hogy az 76

utánpótlást biztosítsa és így az amortizációtól ne kelljen félni. Tehát, az IKT-vel kapcsolatban sok minden van, ami jó, viszont olyan is, ami gátat jelent a felhasználásban. Olyan nagy problémák azonban nem voltak, a végére belelendültek és nagy volt a lelkesedés. Ha képzek tizenöt embert és abból hármat megfog, már azt mondom sikeres volt.

Köszönöm az interjút és sok sikert a továbbiakban!

77

Interjú a „Digitális tábla és szavazórendszer használata a tanítási és tanulási folyamatban, nevelőmunkában program” oktatóinak egyikével II.

A tanárképzésről és a tanár-továbbképzésről. Mi a véleménye az élethosszig tartó tanulásról, mekkora jelentőséget tulajdonít neki?

Nagyon fontos az élethosszig tartó tanulással kapcsolatosan, hogy az ember mindig képezze magát, hiszen a világ is változik. Ebben a változó világban új kompetenciák jelennek meg, új eszközök, új módszerek és természetesen ezeket az oktatás területén is alkalmazni kell, hiszen akkor lesz csak hatékony a pedagógiai munka. A tanároknak nagyon fontos az informatikával kapcsolatos továbbképzésük, az IKT eszközöknek a megismerése, hiszen ez egy nem olyan régi találmány és nem olyan régen épült be az oktatásba. Úgy gondolom, hogy most már talán minden tanárnak, itt Magyarországon, van valami továbbképzettsége informatika területén. Ez nem azt jelenti, hogy alkalmazzák is ezeket az ismereteket és ezt a pedagógiai munkába, az oktatás, nevelés folyamatába be is illesztik. Úgy gondolom, hogy a pedagógusoknak szinte kötelessége a minden évben való képzés ezen a területen is, hiszen minden változik, az eszközök is megváltoznak.

Ön szerint a tanárok képzésére vagy továbbképzésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni?

Mivel én is most az ELTE-re járok és szakvizsgázok, úgy gondolom, hogy a tanárképzésre kellene nagy hangsúlyt fektetni és már a főiskolai, egyetemi szintre bevinni azokat az információkat, amiket sok iskolában már nagyon hatékonyan alkalmaznak. Egy rossz példát azért mondanék. Úgy oktatni egy Egyetemen, hogy egy régi írásvetítőt behozni és azon egy olyan szöveget olvasni a hallgatóknak, ami keszekusza és látszik, hogy egy tizenöt éves fóliasorozat, az elég nyomasztó érzést vált ki a hallgatókból, azzal szemben, amikor például egy digitális táblán a tanár az összes alkalmazást meg tudja mutatni a diákoknak. Ezen a téren én úgy gondolom, hogy a Főiskoláknak, Egyetemeknek lenne nagy szerepe, hogy átalakítsák a képzésüket. A tanártovábbképzés kapcsán csak a szakiskolai területről tudok mondani pár gondolatot. Ott nagyon jól megvalósult az idén, hiszen a szakiskolai fejlesztési programban az összes szakiskola pedagógusait kiképeztük országos szinten a digitális tábla és a szavazó rendszer

használatával

kapcsolatban,

illetve

minden

olyan

informatikai

kérdéssel

kapcsolatban, ami kapcsolódott ezekhez. Úgy érzem, hogy ez a továbbképzés nagyon hatékony volt. 78

Mekkora szerepe van az oktatásban az IKT eszközöknek?

Nagyon fontosnak tartom az IKT szerepét az oktatásban. A Sulinet pályázatán nagyon sok képzés volt, nagyon sok projekt irányult az IKT eszközök használatára, szinte minden évben folyamatosan egy-egy megújuló projekttel találkozhattunk, ami feltételezte azt, hogy a gyerekek

számítógép

használata

mindennapos

készség

szinten

működik,

tudnak

kommunikálni a világ bármelyik pontján, bármely diákkal és tudnak digitális anyagokat bevinni a számítógépbe, ezeket felhasználni, szerkeszteni. Úgy gondolom, hogy ezeket a gyerekek otthon megtanulják a saját számítógépükön, így az iskolában ez már szinte gyerekjáték, hogy megtanítsuk, illetve kiegészítsük az ismereteiket egy-egy momentummal, vagy egy-egy olyan szoftverrel, amit a gyerekek otthon nem alkalmaznak. Ezzel színesebbé tehetjük az oktatást. Ezzel kapcsolatban a Sulinetes projekteket megemlíteném, amik nagyon hasznosak voltak. Ilyen az eTwinning, ami még a mai nap is nagyon népszerű program és nagyon sok magyar iskolának van különböző külföldi kapcsolata, akikkel közös projekteket szerveznek Unión belül, illetve távolabbi országokkal egyaránt. Ezek a projektek közelebb hozták a gyerekeket kicsit az IKT eszközökhöz és nem az óra keretein belül oldották meg ezeket a feladatokat, hanem a tanórán kívül, tehát egy jó kis szabadidős programnak is betudható volt ez a délutáni foglalkozás.

Szerinted van-e valamilyen kapcsolat az IKT alkalmazásának a képessége, illetve a tanári munkaerő versenyképessége között?

Természetesen. Aki jobban alkalmazza az IKT eszközöket, az úgy gondolom, hogy először is hatékonyabb tanár. Tehát önmagammal szemben van egy elvárásom és ennek eleget is teszek, és úgy érzem, hogy eleget is kell tennem. Természetesen ezt egy munkaadó is jó szemmel nézi, ha a pedagógus széles körben ért az IKT eszközökhöz. Itt a digitális fényképezőgéptől kezdve a kameráig, a digitális tábláig, a szavazórendszerig, bármilyen anyag digitalizálására gondolok.

A jövőben Ön szerint ez hogyan fog változni?

Az informatika az a tudomány, ami szinte óráról órára, vagy percről percre változik, tehát nagyon nehéz nyomon követni. Én azt is elhiszem, hogy a pedagógusoknak nehéz ezzel 79

versenyt tartani, de azok a tanárok legalább, akiknek ez a szakmájuk, azoknak úgy érzem, hogy népszerűsíteni kell és el kell terjeszteni az új dolgokat. Fel kell hívni a figyelmet, hogy milyen új eszközök vannak és ezek, milyen új szoftverrel működnek és nem szégyen segítségül hívni az informatikust vagy az informatika tanárt. Én mindig azt mondtam a digitális táblás továbbképzéseken, hogy nem lehetünk mindenben élen, a szakmánkban és ugyanakkor az informatikában is, ahol napról napra új dolgok jelennek meg, amit szintén tudni kellene. Nem lehetek azonos szinten minden területen. Nem szégyen azt kérni az informatikustól, ha valami nem működik, hogy segítsen benne. Az informatikában sokszor adódnak problémák, ezt mindenki tudja, de ha egy intézményben egy jó informatikus, vagy egy rendszergazda sajátjának érzi, hogy ezek az eszközök hatékonyan működjenek, hogy rendben legyenek, és karban legyenek tartva, akkor én úgy gondolom, hogy jól működtethetőek az IKT alkalmazások, amennyiben megfelelő naprakész, telepített IKT eszközök vannak.

Ön szerint mennyire illeszkedik a program a jelenlegi és a jövőbeni tanárképhez? Itt gondolok például a pedagógusok kompetenciáira. Mennyire alkalmasak a pedagógusok arra, hogy a képzéssel ténylegesen elsajátítsák a szükséges ismereteket?

Én úgy gondolom, hogy ha egy jó képzést tartunk, ami érthető és nem nagyon magas szintű, például informatikából, akkor azt a pedagógusok megértik, és az alapokat elsajátíthatják. Az informatikában vannak olyan kis trükkök, amiket meg kell tanulni, ami mindenre igaz, igaz a Windowsra és igaz a Linuxra, bármilyen operációs rendszerre. A programokon belül is általában azokat próbáltam kiemelni, amik ugyanolyanok, mint a másik szoftverben és minden szoftverben. Egy konkrét példát mondok. A programok tanításánál, illetve továbbképzéseknél azt szoktam mondani, hogy nézzük meg a menüpontokat. Legyen az egy rajzszerkesztő program, legyen egy videó szerkesztő program, egy weboldal-készítő, mindenütt ugyanolyan menük vannak, és minden menüben majdnem ugyanazok a speciális funkciók vannak jelen. Van, ami speciálisan a programra vonatkozik, de van egy általános séma és ezt meg lehet tanulni. Ezeket az alapokat és kis trükköket, ha alaposan elsajátítják, akkor nincs nagy baj. Bár a képzés során sokszor éreztem, hogy a tanárok még mindig tartanak a számítógéptől, félnek, ha hozzányúlnak, valamit elrontanak. Gondolom ez beléjük rögzült, amikor megtanulták a számítógép használatot annak idején. Tudatosítani kell bennük, hogy nem történik semmiféle baj. Ott van az informatikus, aki jön, segít, megoldja a problémát, elmagyarázza. Szerintem egy jó magyarázattal egy jó oktató nagyon jól meg tudja 80

mutatni, hogy milyen az a szavazórendszer, milyen az aktív táblás szoftver és azt is el tudja mondani, hogy van rengeteg eszköz, de nem kell megtanulni mindet, hanem ki kell választani egyet és abban kell oktatóanyagokat készíteni.

A központi célkitűzések között szerepel-e az, hogy a program a hétköznapi oktatáshoz, a jelenlegi pedagógusokhoz, feltételekhez igazodjon?

Szakiskolában képeztük tovább a tanárokat és annak ellenére, hogy én sem vagyok szakoktató és a kolleganőm se, akivel dolgoztunk megpróbáltuk mégis szakmaivá tenni. A szakmai tanároknak megpróbáltuk megmutatni, hogy hogyan lehet ezekkel a módszerekkel készíteni nagyon egyszerű tesztlapokat, kérdőíveket, hogyan lehet egy bemutatóanyagot szerkeszteni és, hogy miben több ez a szoftver, mint egy egyszerű PowerPoint. Nagyon sok olyan alkalmazás van, amikor a pedagógusnak spontán egy ötlete támadhat, ami nem egy előre elkészített anyaghoz igazodik. Azt a spontán ötletet beépítheti egy bizonyos tananyagrészbe. Nagyon jó lehetőség van erre, ezeknek a szoftvereknek az esetén, amiket a táblához használunk. Ezekkel azonnal lehet javítani, változtatni, aláhúzni, áthúzni, kiemelni, esetleg olyan dolgokkal kiegészíteni az anyagot, ami ott a tanórán kerül felszínre.

Ön szerint milyen tantárgyak esetében használhatóak az IKT-s eszközök?

Mindegyik tantárgy alkalmas rá. Én földrajz szakos is vagyok és most már fejlesztő pedagógus is és úgy érzem, hogy a földrajzhoz nagyon jól alkalmazható. Az interneten is nagyon sok olyan programot találunk, ami a földrajzhoz illeszthető, illetve a Sulinet SDTjének legjobb tananyaga a földrajz, én ahhoz nagyon sokat használtam, nagyon látványos elem. Ha belegondolunk, hogy egy földrajz tanárnak mit kell vinnie egy tanterembe, amikor tanít, a térképet, a földgömböt, az ásványokat, képeket, amit csak összegyűjtött, hogy be tudja mutatni az adott földrészt, vagy országot, akkor rájövünk arra, hogy ha egy egyszerű pendrive-val bemegyünk az órára és van egy számítógépünk, vagy egy aktív táblánk, akkor milyen csodálatos dolgokat művelhetünk. Talán a földrajzhoz vannak a legjobb programok is, ami aktív táblán nagyon látványos, például a csillagászati programok nagyon jól alkalmazhatóak. Tehát én nagyok sokat használom a földrajzhoz, illetve a fejlesztéshez is az aktív táblát, hiszen a fejlesztőpedagógia terén nagyon fontos a játék, a különböző logikai

81

feladatok. A gyerek nagyban tud rajzolni táblára, később pedig a kis mozgásoknak a kifinomítására is nagyon jól lehet alkalmazni az aktív táblát.

Tehát minden tantárgyhoz el tudja képzelni?

Igen, de van, amelyikhez kevésbé, van, amelyikhez jobban. Például a matematikára gondolhatunk, ami nem egy látványos tantárgy. Ha a matematikánál az aktív táblát használom egy fehér táblaként, az egyenleteket fel tudom írni, a napi anyagot ki tudom nyomtatni. Tehát nem az történik, hogy letörölte a tanár, pedig valaki még nem írta le az adott sort. Ez egyszerűsíti a dolgunkat és a jövő évben vissza lehet térni, ugyanezt nem kell újból végigvinni, előre meg lehet csinálni a tananyagokat, változtatni lehet rajta. Ahhoz hasonlítanám, amikor a tanítóképzőn tanultam, ahol nagyon pontos óravázlatokat kellett csinálnunk szemléltetőanyaggal, és ezt nagyon alaposan ki kellett dolgoznunk. Ezt most mind a számítógép tudja. Az interneten mindent meg lehet találni, természetesen azokon a helyeken, ahol igazi tudást találunk, mert ott is szelektálni kell.

Vannak veszélyei az IKT eszközök alkalmazásának?

Nem, mert, ha belegondolunk, nagyon sok képességet fejleszt. Még előnye is van, mert a figyelem fejlesztéstől kezdve, az emlékezőtehetség fejlesztéséig, a formák észlelésének a fejlesztéséig sok mindenhol segítségünkre van és még olyan részterületeket is fejlesztünk, amire nem is gondolunk. Természetesen nem minden órán és teljes 45 percben alkalmazzuk, hanem az adott anyagrésztől függően, ahogyan szükséges. Lehet, hogy egy tananyaghoz kéthárom órán keresztül nem használom, vagy éppen spontán használom, hiszen a számítógépen óriási mennyiségű anyagot lehet elraktározni. Ha a tanárok tudatosan egy tananyagrendszert kiépítenek, akkor tudom alkalmazni a saját illetve más tanároknak a tananyagelemeit is. Ez előreviszi az oktatást, jól kidolgozott, szemléletes és hatékony. Az aktívtábla használatánál nem látok veszélyforrást, illetve ha az IKT-s eszközöket végigveszem, nem találok. Ha az internetet, amit egy információs sztrádának nevezhetnénk, információ megkeresésre használom, például kooperatív formában dolgoztatok fel egy tananyagot és a gyerekektől kérem a gyűjtőmunkát, akkor fenn áll annak a veszélye, hogy rá kell szoktatni a gyerekeket a hiteles források keresésére, illetve, hogy ne kalandozzanak el olyan helyekre, amik nem az életkori sajátosságaiknak megfelelőek, vagy amik veszélyesek lehetnek számukra. Bár a mai iskolákban már tiltják ezeket az oldalakat. Szerintem meg 82

kellene magyarázni a gyerekeknek, hogy miért. Nem tiltani kellene, hanem elmagyarázni, hogy az adott oldalak miért nem jók, hiszen a gyerekek otthon úgy is meg fogják nézni. Ezekre a tartalmakra a gyerekeknek fel kell hívni a figyelmét. Ugyanígy van a chat-eléssel is, ha kooperatív munka van, amikor másokkal együtt dolgoznak és fájlt cserélnek interneten keresztül, az itt megjelenő veszélyforrásokra is fel kell hívni a figyelmet. Illetve a vírusokra is ügyelni kell. Az informatikai alapokat erősen meg kell szilárdítani ahhoz, hogy egy jól felépített órát tudjak aktív táblával, IKT eszközökkel tartani.

Mitől függ az eszközök alkalmazásának sikeressége?

A mindennapi alkalmazásban van a kulcs. Nem szabad félni attól, hogy elrontja az eszközt. Ezekre meg kell tanítani a gyerekeket, az eszközt a kezébe kell adni, csak így tudja megtanulni a használatot, illetve ha mindennap használja. De ettől nem kell tartani, azt hiszem, a mai fiatalok jobban használják az új eszközöket, mint ahogy mi gondolnánk, és ahogy mi használjuk. Jobban használják, hiszen az ő kezükbe hamarabb kerülnek, mint az iskolák tantermeibe.

Minden átlagos képességű gyerek alkalmas arra, hogy ezeket az eszközöket használja?

Úgy gondolom, hogy azon felül, hogy alkalmasak rá, élvezik is a gyerekek. Hiszen mindenkinek van már számítógépe otthon, mindenki használja. Már olyan képességekkel rendelkeznek, amik felerősíthetőek az iskolában. Egy gyengébb képességű, vagy hátrányos helyzetű gyereknek ez egy élvezetes tevékenység. Jobban élvezi, mint a tanár verbális magyarázatát 45 percen keresztül. Azt, hogy neki kell keresni, azt fel kell dolgozni, azt be kell építeni, egy bizonyos helyre el kell helyezni, hogy abból egy konkrét munka összejöjjön az nagyon jó a kooperatív csoportmunkában és mindenféle tananyag feldolgozásban.

Saját tapasztalatai vannak a hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatban?

Igen. Reintegrációs osztályban tanítok, nagyon hátrányos helyzetű gyerekeket, roma tanulókat, diszlexiásokat, diszgráfiásokat és nagyon nehéz velük leíratni az elmondott anyagrészt, nehéz olvastatni és ezért nagyon jó alkalmazásokat tudunk használni az órán, amik segítenek az ő hátrányuk leküzdésében és úgy gondolom, hogy náluk még nagyobb szerepe van az ilyen jellegű fejlesztésnek, mint egy hagyományos oktatási formában. 83

A képzéssel kapcsolatban kérdezném, hogy mennyire találta felkészültnek a pedagógusokat? Informatikai alapismeretek meg voltak-e, ahhoz, hogy működjön az oktatás?

A pedagógusok eléggé felkészültek voltak. A képzésekre is azok jöttek, akik érdeklődtek a téma iránt. Úgy gondolom, hogy talán az eszközeink nem elég felkészültek erre a képzésre. A számítógépek lassúak, nem a mai kornak megfelelőek, az internet elérés akadozott. Az eszközök jó lenne, ha naprakészek lennének, amit elérni szerintem lehetetlen. A pedagógusok nagyon szívesen dolgoznak ezekkel az eszközökkel, nagyon szívesen alkalmazzák őket. A résztvevők azt is élvezték, hogy kicsit szabadabb a képzés, nem kellett napi nyolc órán át ülni, hanem olyan feladatokat kaptak, hogy különböző fényképeket, videót, hangfelvételt kellett készíteni és ezeket beépíteni egy digitális tananyagba. Ezt nagyon élvezték, a szabadságot, a csoportmunkát, szinte vidámság szőtte át ezeket a képzéseket a szakiskolákban. Talán az egész képzés folyamán egyetlen dolog volt, ami kiemelkedően problémát okozott, az eszközök megléte, naprakészsége, karbantartása. Ez gond, ezt meg kell oldani ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk dolgozni, különben nem működik.

Korosztálybeli különbség volt a résztvevő pedagógusok közt?

Nekem az a tapasztalatom, hogy az idősebb korosztály nagyon lelkes, nagyon alapos, odafigyel, és nagyon akarja. A fiatalok úgy vannak vele, hogy már tanulták valahol, nagyon könnyen megy nekik. Úgy éreztem, hogy talán az idősebbek sokkal érdeklődőbbek, sokkal precízebben dolgoznak, és nem szégyellik megkérdezni, ha valamit nem értenek. Ez pozitívum. Láttam azt, hogy nyugdíj utáni kollega olyan fizika órát tartott, hogy a kísérletet kint elvégezte, ahol látványos és bent videokamerával figyelhették a többiek. 65 évesen egy ilyet csinálni csodálatos. Minden elismerésem a kollegának.

A képzés folyamán kellett differenciálást alkalmazni?

Nagyon ritkán. Talán egy esetben volt, amikor az informatikai alapokat is el kellett sajátítani a kollegáknak, mert távol álltak az informatika világától.

84

A pedagógusok nagy része tehát nyitott volt ezeknek az eszközöknek az alkalmazására?

Igen, nagyon nyitottak voltak, mert legalább megtudták mi az az eszköz, ami be van csomagolva a folyosón, és amihez senki nem nyúlt eddig. Ebben ez volt a jó, hogy nem odamentünk és frontálisan elmondtuk a tanároknak, hogy hogyan kell használni, hanem a kezdet kezdetétől, a kábelek összedugdosásától kezdve, amitől egyébként nagyon félnek a pedagógusok, mindent együtt csináltunk. Volt egy tájékoztató az elején, de általában úgy próbáltuk intézni, hogy közösen végezzük a munkát.

Nem volt olyan pedagógus, akivel probléma lett volna amiatt, hogy nem volt elég nyitott?

Nem, inkább olyan pedagógus volt, aki továbblépett. Az informatika szakos tanárok tovább léptek a szoftveren és ők már beépítették rögtön az alkalmazásokat és azon gondolkodtak, hogy informatikából, hogyan lehetne komolyabb dolgokat megmutatni a gyerekeknek. Ők egy nagyfokú segítséget adtak a többieknek és nekünk is, hogy egy kicsit továbbmentünk az ő tudásuk által. Ez nagyon jó érzés volt. És mindenütt segítőkészek voltak. Nem éreztük azt, hogy ellenállás lenne, pedig féltünk tőle, mert a média azt közvetítette, hogy létezik ez az aktív tábla, de minek. Én tíz éve nyertem egy aktív tábla pályázaton, amikor bevallom, azt sem tudtam, hogy az aktív tábla mire lesz jó, de megpályáztam, elkezdtem gondolkodni mire lehet majd használni és fokozatosan bevezettük, majd megkerestek cégek, hogy nem szállnánk-e be továbbképzésekbe és ez hozzásegített, hogy ténylegesen elkezdjük alkalmazni őket. Az elején még egy tábla volt az iskolában, nem nagyon mertem bevinni az osztályba és használni, de mikor azt vettem észre, hogy nem használják a kollegák, akkor betettem az osztályba és egyesével megmutattam nekik. Azt gondolták, hogy nekik ez nehéz, de mondtam, hogy én megtanítom a gyerekeknek használni és órán, ha elakadnak, a gyerekek tudnak segíteni, ők jobban meg tudják tanulni használni, mint azt mi gondolnánk. Szerintem elég népszerű volt, elég jó volt. Az bizony hátrány, ha egyetlen tábla van egy iskolában. Az lenne a jó, ha mindenhol lenne. Tudom, ennek van költsége is, nem csak a táblának a beszerzése, hanem az energiát is viszi a számítógép, tantermenként egy, ezzel tisztában vagyok, de a tanárok is csak akkor tudják megtanulni, ha minden nap ott van és használhatják. Ha egy hónapban kétszer odamegy egy ilyen táblához, az nem elég. A gyerekeknek sem elég és a tanároknak sem. Én két olyan teremben tanítok, informatikában és reintegrációban, ahol van aktív tábla és én rendszeresen használom. Szeretik és igénylik is a gyerekek, hogy kimehessenek a táblához és, hogy ők is csinálják a feladatokat. És ez az igény a 85

középiskolásoknál is jelen van. Nagyon fontos, hogy ha a táblához kiáll a gyerek, ennek pedagógiailag egy másfajta értéke is van.

Milyen problémák merültek fel a képzés folyamán?

Mindenhol más táblával találkoztunk és volt olyan iskola, ahol improvizálnom kellett, mert egy órával a képzés előtt kellett megismernem a szoftvert. De mivel, ahogy mondtam az elején is, ezek a szoftverek nagyon hasonlóak, és ha kiválasztunk egyet, akkor azt életünk végéig használhatjuk. Én ragaszkodom ahhoz a Windows-os felülethez, amit megszoktak a gyerekek és megszoktak a kollegáim. Mivel nem készen várt a program nem tudtunk tíz féle szoftverrel készülni. Hármat tudunk jól, a többire azt mondjuk, hogy hasonló. Nem is csak a szoftverrel volt probléma, hanem kiderült az is, hogy a tábla nagyon régi, amihez kellett egy frissítés. Ilyen technikai problémák voltak csak jelen, de megoldottuk, nagyon segítőkészek voltak a rendszergazdák.

Köszönöm az interjút és sok sikert kívánok a továbbiakban!

86

8. 5. A tanárképzős hallgatókkal készített fókuszcsoportos interjúk írott változata A Modern eszközök a pedagógiában és A tanulási-tanítási folyamat irányítása című kurzusok hallgatóival készített fókuszcsoportos interjú I.

Először egy általánosabb oktatáshoz kapcsolódó kérdés. Melyik oktatást preferáljátok inkább? Azt, ami a tartalomhoz, tehát az információ átadásához kötődik, vagy ami tevékenységközpontú, tehát a képességek kialakítására helyezi inkább a hangsúlyt?

 A tevékenységközpontút. Az ismeretátadást úgy képzelem el, mintha azt magába foglalná a tevékenység központú oktatás, tehát szerintem egy adott tevékenység végzése közben ismeretátadás is történik. Azonban a tevékenykedtető pedagógiának sok előnye van, ami az ismeretátadónak nincsen, például nagyobb motiváció van jelen, a csoportközi hatásokat jobban ki lehet használni.  A legfontosabb, hogy nem unatkoznak. Jelen van a folyamatos motiváció és egymással dolgoznak, nem a tanárral és így nincs az az érzésük, hogy ők most tanulnak. Persze nyilván tudják, de mégsem olyan direkt, mint az ismeretátadás, ami inkább a frontális oktatáshoz kötődik és szinte minden téren ez a leghatékonyabb ismeretelsajátítási mód.  Ha a készséget tanítom meg nekik, akkor utána rajtuk múlik, hogy mit kezdenek vele.  Ezt én is így gondolom, hogy az interneten napjainkban nagyon sok mindent lehet találni. Ha valaki azt tanulja meg, hogy hogyan kell például az internetet használni az sokkal hatékonyabb, mert utána már a keresett információnak könnyen utánajárhat.

Kapcsolódva az információs és kommunikációs technológiákhoz, szerintetek ezeknek mekkora szerepe van a mai oktatásban?

 Kicsi, szerintem, a jelenleginél nagyobbnak kellene lennie.

Ez hogyan fog változni a jövőben? Változik-e egyáltalán?  Szerintem egy új tanár-generáció kellene hozzá.

87

Ezek már ti vagytok?  Lehet…vagy még akik utánunk jönnek, nem tudom.  Az a baj, hogy több elő-generáció szükséges ahhoz, hogy ez a fajta új látásmód meggyökeresedjen, tehát adott esetben mi elkezdjük, akkor az még nem lesz elég és nagyon sok falba fogunk ütközni, még az előző generációk előzőleg bevett módszereivel szemben. Tehát lehetünk is mi, de szerintem még várat magára.  A kezdő tanárok módszerei még nem fejlettek annyira, hogy versenybe léphessenek a régebb óta oktató tanárokkal.  Attól függ, hogy a kezdő tanárnak mennyire erős az egyénsége, mennyire erősen tudja az akaratát érvényesíteni, akár a már régóta tanító tanárokkal szemben.  És, hogy mennyire egységes az iskola és a tanári kar nézete, mondjuk az új tanár elképzeléseivel kapcsolatban. Ha a tanári kar egyöntetűen nem ért vele egyet, akkor hiába akar ezzel a módszerrel oktatni.  Igen, de szerintem ez annyira nem drasztikus, egy-két ilyen új technológiánál például a whiteboard esetén az én személyes tapasztalatom az, hogy ők nincsenek ellene, maximum azért nem használják, mert nincsen egy magabiztos tudásuk arról, hogyan is kellene és kifejezetten örülnek neki, ha te használod. Nekem is azt mondták, hogy nyugodtan használjam, ők csak azért nem használják, mert nem tudják. Én így érzem, és a tanárok, akikkel beszéltem, mind így érzik. Például az internet mennyire jelenik meg az oktatásban? Szerintem most a diákok közül szinte mindenki használja, akinek van otthon számítógépe, de még olyanok is, akiknek esetleg otthon nincsen, de az iskolában van. Inkább az oktatásnak azon a felén, ami a tanár részéről történik, ott nincsen használva. Én hallottam olyanról, hogy próbálkoztak ilyenekkel és kilencedikes diákoknak még gondot okozott az internet használata. Voltak köztük, akik érdeklődőbbek az informatika irányába, de a nagy részük nem tudta még úgy használni a számítógépet, ahogy azt kellett volna.  Attól is függ, hogy definiáljuk azt, hogy „ahogy kellett volna használni az internetet”. Mi szakmódszertanon néztünk egy olyan videót, amiben azt mutatta be egy brit férfi a diákoknak, hogy hogyan tudják leellenőrizni, öt tényezőnek a megfigyelésével, hogy egy honlap megbízható-e, vagy nem. Az egész csoportunkból mindenki, minden nap használ internetet és egyikünk sem tudott volna egyet sem mondani, de attól még tudjuk használni az internetet, hogy hogyan az egy másik kérdés.

88

 Ezt össze kellene hangolni és a diákokat időben felkészíteni, időben megmutatni nekik, hogyan írjanak például blogot. Aki még soha nem próbálta, így megtanulhatja, és a későbbiekben el is lehet tőle várni. Szerintem ezek azok a dolgok, amire ez a generáció már magától rájön, mivel annyira nem nehéz ezt kitalálni, csak magamból kiindulva és mi még nem tartozunk azokhoz, akiknek ez egy nagyon természetes dolog. Amikor egy tízévesnek bekerül az első számítógép a lakásba, akkor azért már sokkal könnyebben tud vele valamit kezdeni, mint mondjuk a szüleink.  Egy ismerősöm tanít egy gimnáziumban és kilencedikeseknél tapasztalt hasonlókat. Én is azt gondoltam volna, hogy egy kilencedikesnek könnyen megy az, ami nekem is, de nem. Azt mondták, hogy még nem tanulták informatika órán. De nyilván, ha tartanak nekik olyan órákat, ahol ezt bemutatják, akkor egy pillanat alatt megtanulják.  Az nagyon kitűnik, hogy nem lehet ráhúzni erre a generációra azt, hogy ők már biztosan tudják használni ezeket, amikkel mi fogunk tanítani. Az utóbbi időben sokat hospitáltam eltérő iskolákban itt Budapesten és ott van alternatívaként az otthoni gimnáziumom és még néhány iskola, amelyekben ismerőseim tanítanak, és megállapítottam, hogy óriási különbségek vannak az iskolák között és az ott tanuló diákok felkészültsége, ismeretei és tájékozottsága között. Tehát ez mind-mind iskolafüggő, hogy hol, mikor és milyen bevezetés után vagy éppen bevezetés nélkül lehet ezeket a módszereket alkalmazni. Az számomra is nagyon megdöbbentő volt, hogy azt hittem, hogy ez már egy generációs tulajdonság, hogy ezzel születnek vagy legalábbis eléggé elterjedt, de nem, nagy eltérések vannak országos szinten.

Szerintetek milyen pozitív és negatív hatásai vannak az IKT alkalmazásának?

 Bármi olyan lépés, ami a diáknak a világához közelebb áll az pozitív és gesztus értékű. Tehát minden olyan választás, amit azzal kapcsolatban hozok, hogy mit fogok neki tanítani az gesztus értékű valamilyen szinten, de szerintem, ha olyan eszközökhöz nyúlsz, ami számára izgalmasabb és érdekesebb, az biztos, hogy jó hatással van. Ez bármilyen munkánál így van. Amikor csináltam a tanítási gyakorlatot, már az, hogy minden órára vittem képeket, egy nagy élmény volt számukra és biztos, hogy még nagyobb élmény lett volna, ha tudok használni például egy interaktív whiteboard-ot. Az egyik barátom úgy csinálta a magyar szakos tanítási gyakorlatát, hogy a diákoknak a házi feladatot, e-mail-ben kellett elküldeni, blogbejegyzést kellett készíteni,

89

interneten kellett rákeresni valamire és így sokkal inkább elvégezték a feladatokat, mint egyébként szokták. Ez persze lehet azért is, mert őt szerették, vagy mert kis tanár és segíteni akartak neki, de mindenképpen hatékonyabbnak tűnt.  Arra is jó lehet az internet, hogy a tanár feltölti az anyagot és, ha valaki hiányzik, akkor könnyebben hozzájuthat az információhoz, illetve könnyebb követni azt is, amiről esetleg valami oknál fogva lemaradt egy diák az órán. Erre érdemes lenne felhasználni, nem tudom, hogy használják-e.  Én a negatív részéről mondanék pár szót. Egy ismerősöm egy gyakorló tanításon felajánlotta, hogy készít egy blogot, ahova feltölti a művészettörténet órán levetített képeket, hogy a gyerekek könnyebben tudják majd megtanulni a témazáróra és mondta, hogy ha kérdés van, akkor komment formájában tegyék közzé, azonban az első komment már nyomdafestéket nem tűrő módon bírálta az órát. Tehát, ha nincs meg a bizalom, nincs meg a megfelelő légkör akkor nem lehet használni megfelelően ezt a módszert. És mivel mindenki látja, mindenki hozzászól, így egy sokkal sérülékenyebb terület.  Ha egy középiskolásnak, vagy fiatalnak hozzáfűzése van, nem biztos, hogy úgy teszi meg, hogy félrehívja a tanárt és javasolja, hogy például hangosabban kellene tartani az órát, hanem sokkal inkább az előbb említett nem elfogadható módon teszi ezt meg.  Sokan lehetnek, akik ezt vagánynak tartják és szerintem ez egy folyamat vagy cél lehetne, hogy a névtelenséget arra használják fel, hogy építőbb jellegű kritikát közöljenek. Ilyen módon nem fog az illetőre pikkelni a tanár, ami miatt mi szerintem soha nem mertünk odaállni az oktatónk elé. Ez egy jó lehetőség is lehetett volna.

Milyen további előnyöket, illetve hátrányokat tudnátok felsorolni?

 Hosszú távú előny lehet, hogy mire ők felnőnek, már elengedhetetlen lesz az internet használata a mindennapokban. Akár a hétköznapi problémák megoldása során is fontos lehet.  Ha az eszköz hobbiként is funkcionál, lehet, hogy nyitottabb az illető ennek a tanulásban való felhasználására.  Azonban sokaknak nem hobbi, nekik nehézkesebb.  Magyar szakon az írást tanítani kell a gyereknek, mindenképpen íratsz vele dolgokat és az idegen nyelvek esetében hasonlóképpen. A legtöbb gyerek viszont nem szereti

90

tudni például, hogy pontosan mik a formai követelmények egy angol levélben, mert pillanat alatt rákeres az interneten. Sokkal jobban érdekli az, ami minden nap a rendelkezésére áll és, hogy abból mit tud kihozni. Közös szerkesztése bizonyos oldalaknak, írás gyakorlatok (olvasmányok összefoglalása, például sms tartományban) azok a feladatok, amik lelkesedést eredményeznek és építő jellegűek lehetnek. Az írás az egyik legnehezebben motiválható feladat, szerintem, ezért

nagyon jól

alkalmazhatóak ezek a technológiák.

Minden tantárgyhoz kötődően lehet használni az IKT-s eszközöket?

 Mindenhol lehet találni kapcsolódó pontot, ami megkönnyíti az adott tárgy tanítását, elsajátítását.  Az se jó, ha kizárólagosan csak az egyik tanítási formát használják, akár a frontálisat, akár a kooperatívat. Egyébként anyag-, és eszköz-függő szerintem, hogy melyik tantárgyhoz alkalmazható.

Milyen célok és feladatok megvalósítására alkalmasak?

 Ennek a tanári kreativitás szab határt.  Jó a visszajelzési lehetőség, gyors, követhető a visszajelzés.  Az információ keresésének megtanítására.  A magyar szakon az értékközvetítés igen fontos, tehát hogy érezzék a diákok, hogy egy közös kultúrához tartozunk és ez az irodalmon keresztül jól be is mutatható. Ennek az érzésnek kialakításához pedig az internetes világban való aktív részvétel abszolút segítséget nyújt.

Konkrétan milyen hatást gyakorol az IKT-s környezet a gyerekekre? Könnyebben feloldódnak? Könnyen használják?

 Könnyen használják.  Ha megismerik és megtetszik nekik, akkor profitálnak belőle, és ha jól van megszervezve az oktatás, akkor közösségformáló szerepe is lehet, ami egy tinédzsernek nagyon jó, ha tartozik valahova.

91

 Ha csak a számítógépteremben vannak számítógépek, akkor az ott töltött háromnegyed óra alatt senki nem akarja megtanulni a programozást, hanem az e-mail küldése a legfontosabb a diákoknak. Amíg nem természetes, hogy ott van a környezetükben a gép, addig nem biztos, hogy elsősorban a konkrét oktatási célokra szeretnék használni a gyerekek.  Azokat a házi feladatokat könnyebben elvégzik, amik számítógéphez kapcsolódnak. Már csak a reklámok miatt is, a gyerekek vagánynak tartják a számítógépek használatát.  Ha otthon a számítógép előtt ül, ami mindig be van kapcsolva kisebb erőfeszítés leülni mellé és megcsinálni a házi feladatot, mintha azt a füzetben, könyvben kellene. Akár a játékok, chat közben is.

A kommunikációra milyen hatással vannak ezek az eszközök?

 Szerintem ront a helyzeten, a beszédformáláson, az írásképen, már a sokat használt rövidítések miatt is.  A rövidítések megjelenése a kézzel írott szövegben valóban probléma.  Ráadásul élőszóban is megjelennek ezek a rövidítések.  Szerintem ez nem romlás, hanem egy szubkultúra kialakulásáról van szó.  Szerintem befolyásolja a helyesírást is, méghozzá negatív irányba.  Elterjed és rögzül a köztudatban is a helytelen szóhasználat.  Én azt tapasztalom, hogy egyre nehezebben ismerik fel, mi a hiba egy mondatban, például magyar órán.

Helyesíráson és fogalmazáson kívül?

 A személyes kommunikáció hiánya szerintem probléma. Én nem látok bele ebbe a generációba, de ha az ember négy-hat órát tölt a gép előtt, az igen veszélyes a verbális kommunikációra. Sokkal gazdagabb az élőbeszéd, mint a chat-en való kommunikáció.  Szerintem a szülő feladata felügyelni a gyereket, hogy mennyit üljön a gép előtt.  A számítógépes házi feladatok esetén egyre nehezebb felügyelni ezt.

92

 Ha az információáramlás a tanár, a szülő és a diák közt gond nélküli, akkor lehet szabályozni, mivel elvileg a jó szülő ismeri annyira a gyerekét, hogy felismerje, mikor ír házi feladatot.  A szülő-gyerek kapcsolat nem hiszem, hogy ilyen ideális a legtöbb esetben.  Szerintem, ha megfelelően van nevelve a gyerek, akkor működik.

Milyen alkalmazásokkal foglalkoztatok a kurzus kapcsán?

 A Twitter, Iwiw, Facebook, blog és Prezi.  A Ning nem volt komolyabban.  A Google szolgáltatások is szóba kerültek.

Ezek közül valamit fogtok alkalmazni oktatás során, ha a technikai feltételek adottak?

 A szavazórendszert.  Az interaktív táblának is rengeteg előnye van, ha valaki veszi a fáradságot és megtanulja.

Miért pont ezek?

 Gyors, szemléletes, objektív a szavazórendszer.  Az interaktív táblával rengeteg feladat készíthető, mi például nyelvi játékok során használtuk, mindenki élvezte és jól működött. Egy fiatal tanár tapasztalata, hogy általános iskolában nagy motiváló erőt jelent az interaktív tábla használata, amivel nagyon hatékony az oktatás és a tanulás folyamata is egyben. A gyerekek szeretik, lelkesek, és mernek szerepelni, ami szerintem nem utolsó szempont, ha visszagondolok a saját általános iskolai élményeimre.  Középiskolában már annyira nem kedvelt módszer, de még mindig jó szemléltető eszköz. A kérdés az, hogy a szemléltetésen túl hogyan lehet kihasználni, ami a tanári kreativitástól függ.

93

Az alkalmazások közül van olyan, amit használnátok?

 Én örülnék, ha lenne e-Learning rendszere az iskolának.  Én nem tartom elképzelhetetlennek, hogy blogot írjak, hogy a diákok követhessék a tananyagot.

És azt elképzelhetőnek tartod, hogy a diákok írjanak?

 Én régen írtam, de most, hogy kötelező és nincs rá időm, inkább csak frusztrálva érzem magam és ezért nem köteleznék rá senkit. Inkább motiválnám őket, ha van kedvük, írjanak.  Én használnám ezeket az alkalmazásokat, ha lennének, például a Twittert rövid fogalmazások megírásához.

Mitől függ, hogy az alkalmazott eszközök használata sikeres-e, mik a befolyásoló tényezők?

 A technikai feltételek.  A sikerességet befolyásolja, hogy a tananyaghoz mennyire kapcsolódik, mennyire lehet vele az adott témát bemutatni, elsajátítani.  Az otthoni feladatoknál fontos, hogy mennyire motiváltak a diákok. Elég konkrét-e a feladat, eléggé érdekes-e számukra, amiről például írni kell. Mi kértük, hogy keressenek a témához linket, videót, ami által érdekesebbé vált a feladat és ugyanazt a fogalmazást így szívesen megírták, amit egyébként lehet, hogy el sem kezdtek volna. A motiváció az mindenképpen fontos, önmagában az eszköz nem elég, de mindenképpen segítséget jelent.  Úgy kell alkalmazni ezeket az eszközöket, hogy ne terelje el a figyelmet, hanem lekösse a diákokat.

Milyen hatással van a differenciálásra? Segíti-e azt az IKT alkalmazása?

 Sokkal könnyebb személyre szabott feladatokat adni.

94

 Van olyan feladat, ami a teljesítménytől függően vagy tovább engedi a tanulót, vagy nem, így mindenki a szintjének megfelelően végezheti a feladatokat, a számára megfelelő tempóban.  Követni is könnyebb a tanulók munkáját, például a projektmunkák esetén, egy internetes felületen. A forrásanyag megszerzésére könnyebben rávehető a diák, és ha megkereste könnyebb bemutatni, hogyan szűrje ki a nem megbízható forrásokat.

Az értékelésre milyen hatással van?

 Könnyebb nyomon követi a diákok aktuális tudását.  Idő közbeni visszajelzésre van lehetőség. Például, ha egy projektet úgy szerveznek, hogy a kommunikáció egy fórumon zajlik, amit a tanár is láthat, akkor az a megismerésben és a differenciálásban is sokat segíthet, illetve az értékelésben is felhasználhatjuk, bár arra nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, de olyan értékelést tesz lehetővé, ami nem a végeredményre figyel, hanem a teljes folyamatra.  Egymással ellenőriztethetőek a fázisok.

A munkaszervezéssel milyen kapcsolatban áll az IKT? Segíti-e az oktatást?

 Ha valakinek elég ismerete, gyakorlata van, akkor sokat segíthet, de ha valakinek nagyon új és kötelezzük a használatra, valószínűleg hátrányt fog jelenteni.  Nem érzem, hogy nagyon rá lennének kényszerítve a tanárok ezeknek a módszereknek az alkalmazására.  Azt akartam érzékeltetni, hogy ez relatív. Vannak, akiknek sokat segíthet és vannak, akiknek bizonyos okokból nem.  Ha valaki nem érzi magát alkalmasnak egy ilyen eszköz használatára, az lehet a probléma, hogy nem tanították meg neki megfelelően.  Még gyerekcipőben jár a módszer, sok olyan angol tankönyvhöz tartozó feladat volt, aminek nem láttam értelmét interaktív táblán végezni, mert ugyanaz volt, mint nélküle. Anyanyelvi napokon azonban nagyon jó feladatokat mutattak be.

95

Segít-e hogy az IKT-s eszközöket kipróbáljátok és nem csak hallotok róluk?

 Mindenképpen segít, mert magával vonja annak a lehetőségét is, hogy én ezt alkalmazni fogom, mert felbátorít rá.  Jobb lett volna, ha mindegyikkel foglalkozunk ténylegesen és egy adott alkalmazásra több idő jut.  Amiket kipróbáltunk, nagyon egyszerűen lehet kezelni. Bár a blogbejegyzés például témafüggő, sokszor nem jut eszembe új gondolat, amit hozzá lehetne fűzni.  Szerintem egy osztályban úgy lehetne jól alkalmazni, ha egy konkrét feladat során kellene blogot írni, amit értékel is a tanár.

A mostanában végző tanárok mennyivel jobban tudnak igazodni a mai fiatalokhoz és, ha jobban tudnak, az mennyiben függ az IKT-től?

 Ha még most jobban tudnak is igazodni, a tanári pályájuk végén valószínűleg kevésbé lesznek képesek rá.  Én nem tudom követni a tinédzsereket és sokszor nehezen értem meg és fogadom el azt, ami őket érdekli. Szerintem igaz a sablon szöveg, hogy felgyorsult a világ, mert sokkal nagyobb a különbség köztem és a tőlem nyolc évvel fiatalabb gyerekek közt, mint köztem és egy tőlem akár tíz-húsz évvel idősebb között. Szerintem fiatalon nem lenne könnyebb dolgom, mint a többi tanárnak, akik például engem tanítottak.  Szerintem ez a tanár személyiségétől függ. Ha valaki könnyen befogadja az újat, könnyen nyit, tanítani akar, és jól tud, annak nem probléma. Én nem igazán érzem ezt a távolságot. Van ahol jobban, van ahol viszont egyáltalán.  Szerintem is személyiségfüggő, hogy mennyire jelent problémát az, hogy elválaszt titeket ez a pár év. Ha valaki nagyon szívesen foglalkozik ezzel, szívesen használja ezeket a technikákat, a többieket is motiválni fogja.

Köszönöm az interjút és sok sikert kívánok a továbbiakban!

96

A Modern eszközök a pedagógiában és A tanulási-tanítási folyamat irányítása című kurzusok hallgatóival készített fókuszcsoportos interjú II.

A tartalom vagy a tevékenységközpontú oktatást preferáljátok jobban?

 A szaktól függ, idegen nyelv esetén inkább a tevékenység alapút, de szerintem, ez nem megy anélkül, hogy ne legyen mögötte tartalmi alapú oktatás, tehát a kettőnek együtt kell működnie. Önmagában egyik sem elegendő.  A biológiában és a természettudományokban is így van. Van egy tartalom, amit el kell sajátítani, van egy kibővített része, ami csak azoknak fontos, akik ilyen területen szeretnének tovább tanulni és van egy olyan része, ami nyugodtan feldolgozható akár tevékenység formájában is, de a tevékenység során is az a cél, hogy a tartalmat sajátítsák el.  Az elmélet és a gyakorlat is ugyanolyan fontos, például a magyar nyelv tanulása során. A tevékenységközpontú oktatás segítséget nyújthat abban, hogy meg tudjanak írni egy hivatalos levelet, megtanulják, mi alapján kell felépíteni, milyen megszólítási formákat kell használni, stb. Ezeket az ismereteket az alkalmazások segítségével könnyedén elsajátíthatják.  Szerintem is pont a nyelvtan az, amiben azt hiszem, hogy egyáltalán nem lenne értelme csak a tartalomközpontú oktatásnak, viszont a sok tevékenységnek, a sok kommunikációnak és a kompetencia alapú oktatásnak nagy szerepe van.  Vannak olyan tárgyak, amelyek tevékenységen alapulva sajátíthatóak el, ilyen az idegen nyelv vagy akár a nyelvtan és vannak olyanok, amelyeket úgy sajátít el a diák, hogy meghallgatja és meg próbálja megjegyezni.  Ugyanez a kérdés, hogy ma már ott tartunk, hogy a pedagógusjelöltek félnek frontális előadást tartani, mert a kooperatív módszert és a páros munkát tartják a legjobbnak és a leghatékonyabbnak. Azonban eddig el is kell jutni. A módszereknek egymást kell kiegészíteniük és mindig jól kell tudni használni őket.  Szerintem vannak részek, amiket nem lehet máshogy megtanítani, csak a frontális előadást alkalmazva.

97

Mekkora szerepe van az információs és kommunikációs technológiáknak az oktatásban?

 Azt gondolom, hogy mi, a pedagógusképzésben részt vevők is az elfogadás fázisában vagyunk, nem beszélve azokról a tanárokról, akik benne vannak az oktatásban. Szerintem a diákok részéről megy könnyebben az elfogadás.  Nekem volt alkalmam kipróbálni a tanítási gyakorlat során. Interaktív táblát kellett használnom és prezentációt tartanom minden órán. Az volt az érzésem, hogy azért kellett használnom, mert most vett az iskola interaktív táblát és még akkor is használni kellett, ha az adott anyagot egy sima tábla-kréta módszerrel is meg lehetett volna tanítani. A gyerekeket látva, ők már megszokták és indifferens az, hogy az egy interaktív tábla, vagy egy sima vetítővászon. Már annyira benne vannak, hogy számukra nem hat az újdonság erejével, nem úgy, mint nekem, aki életemben először láttam ilyet, vagy a nálam még esetleg sokkal idősebb tanárnak, aki szintén életében először használ ilyet. A mai gyerekek számára, azon felül, hogy szükséges ezeket használni, mert hozzá vannak szokva, nem is jelent akkora pluszt, legalábbis négy hét megfigyelés után, ami persze nem sok.

Nem érezted azt, hogy motiváltabbak, ha interaktív táblával oktatsz?

 Azért nem éreztem, mert soha nem az volt a fontos, hogy mi van fent az interaktív táblán, hanem hogy megbeszéltünk valamit és arra ők reflektáljanak. Tehát az én esetemben az interaktív tábla mindig valami illusztráció volt, annak segítségével feleltek valamilyen témakörből. Annak a bemutatásához pedig, hogy például, ha dohányzik, mért betegszik meg a légzőrendszere és annak milyen következményei vannak, semmi szükség nem lett volna interaktív táblára.

Tehát akkor nem volt olyan lehetőség, hogy a diákok odamennek a táblához és használják azt?

 De volt, például a válasz le volt takarva a táblán és ha jól felelt, akkor kivilágosodott. De az, hogy milyen funkcióit használjuk a táblának, az életkortól is függ, mert én tizedikeseket tanítottam és biztos voltam benne, hogy a felét nem használhatom a funkcióknak, mert kinevetnek, nem oda illik.

98

 Én is azt gondolom, hogy önmagával az interaktív táblával nem lehet megváltani a világot, mindenképpen praktikusabb egy idő után, ha átáll maga a rendszer, de egyelőre nem tudják kezelni azok, akik újonnan találkoznak vele, kell egy megszokási idő. Azért is praktikusabb, mert nem kell krétát használni, jó ha ezek a dolgok kicserélődnek. Azonban egyelőre nagyon sok energiát felemészt a tanárok részéről. Nekem is kellett ilyen órát tartanom és voltak bizonyos technikai akadályok, amik nehezítették a dolgomat.

Visszatérve az IKT szerepére?

 Egyéb eszközökre is gondolhatunk pl. laptop használat, vagy ha ppt-vel egy előadást kell készíteni csoportmunkában. Úgy gondolom, nagyon sok eszközt be lehet vetni, ami fejleszt sokféle kompetenciát, akár a digitális kompetenciát, vagy az előadói készségüket, ez mind hasznos és jó. Hétköznapi dologgá kell válnia, viszont az időbe telik.  Fontos leszögezni, hogy ezek kiegészítő eszközök, maga a tábla nem tanít, mi leszünk azok, akik tanítunk. Az a kérdés, hogy megéri-e az adott kiegészítés, hogy ennyi időt eltöltsek az előkészületekkel, vagy arra fordítsam az időmet, hogy magyar szakos lévén egy drámát, vagy egy tanulmányt elolvassak, és azt megfelelően tudjam interpretálni a gyerekeknek. Ne legyen evidencia, hogy minden órát ezzel tartok, mert igaz hogy színesíti az órát, de ha én négy évig viszek végig egy osztályt interaktív tábla nélkül magyarból, azért sok hátrány nem éri őket.

Mit gondoltok az IKT jövőbeni szerepéről?

 Onnantól kezdve, hogy van internet, egyre fontosabbá válik, és a tanároktól függ az, hogy mennyire teszik fontossá. Ha egy tanár még nem is kötelezi a diákot, hogy nézzen utána bizonyos dolgoknak az interneten, attól még gyakran utána néz. A gyerekek össze tudnak dolgozni, még úgy is, hogy otthon vannak, illetve lehet akár csoportos házi feladatot is adni. Eddig a csoportmunka csak az órán tudott működni, esetleg a gyerekek délutánonkénti találkozásával, viszont most akár otthonról is meg lehet oldani.

99

Milyen pozitívumokat és negatívumokat láttok az IKT alkalmazásával kapcsolatban?

 Egyik pozitív hatás, hogy több helyről éri a diákot az inger tanulás során. Látja a táblán, beszél róla a tanár, utánanéz az interneten, elolvassa a tankönyvben, beszélgetnek róla, így, ha több helyről kapja az információt, jobban tudatosulnak benne a tanulnivalók.  Igaz, hogy a tankönyvekben is vannak illusztrációk, de egész más, ha saját maga utánanéz az interneten és több szemszögből látja az adott ábrát. Lehet, hogy az új ábra jobban megragad, vagy akár megnézhet egy videót, ami segíti a megértést.  Mindenki akkor foglalkozhat vele, amikor ideje van rá.  Szerintem arra is figyelni kell, hogy annyira azért nem általános, hogy mindenkinek van otthon számítógépe és sokszor be sem merik ismerni, hogy nincsen.  Még egy negatív hatás, ha irodalmat akarok tanítani és meg akarom tanítani, hogy egy szöveg tud működni, ami egy fehér lapon van fekete betűkkel és ezt olyan dolgokkal támasztom alá, ami kattog, villog, zenél, mozog, az nem éppen megfelelő. Fontos, hogy ne felejtsék el, hogy nem csak az képvisel értéket, amit megszoktak, és ami körülveszi őket a mindennapokban. Egyre nehezebb elővenni egy hagyományos dolgot, pedig annak is fontos részét kellene képviselnie az életünknek. Így mintha attól még jobban el akarnánk őket távolítani, amit egyébként meg akarunk nekik tanítani.  Hosszabb időbe telik az órára való felkészülés, feladatlapok összeállítása.

Minden tantárgy keretein belül lehet használni az IKT-s eszközöket?

 Egész jól lehet használni mindegy tárgynál.  Szerintem a legjobb, a szemléltetésre való alkalmazás, képek, videók mutogatása és az ezzel kapcsolatos interaktív feladatok.  A lehetőségek az interaktív táblával olyanok, amelyeket én tizedik osztály felett nem használnék, mert már túl idősek hozzá. A hatodikosok még rajonganak érte. Általános iskolában tehát jobban használható, egyébként szerintem a létjogosultságuk a szemléltetésben van.

100

Itt nem csak az interaktív táblára gondolok, az IKT-val való oktatáshoz hozzátartoznak egyéb eszközök is. Ezekről mit gondoltok?

 A szavazórendszer még nagyon jó szerintem. Én mindig dolgozatírással kezdem az órát, ami tudom, hogy rossz, de megszokták a gyerekek, csak egy gyors kérdés, gyors válasszal és ez a szavazórendszerrel lényegesen gyorsabban működik.

Ezen kívül milyen célok, milyen feladatok megvalósítására alkalmazhatóak még ezek az eszközök?

 Ismétlésre.  Nagyon jó az, hogy nem a tanár ismétli meg, amit elmondott, hanem a diákok elevenítik fel a tanultakat.  Szerintem új ismeretet is lehet vele átadni, pl. elmondjuk, hogy otthon minek nézzenek utána és egy Google-s felületet szerkesztenek közösen. És mindenki akkor csinálhatja, amikor ráér.

Szerintetek milyen hatással van a diákokra az IKT-s környezet?

 Abszolút motiváló, már beleszülettek ebbe a környezetbe és ha a tanárok is használják ezeket, kicsit közelebbinek érezhetik a tanárt magukhoz, szimpatikusabbá válhat a diákok számára.  Ha a tanár nem tudja megfelelően alkalmazni az eszközt, vagy ha olyan feladatokat végez az interaktív táblán, amit a krétáson is elvégezhetne, az kevésbé pozitív, annak nem örülnek annyira, nincs is értelme.  Fontos, hogy hiteles legyen és, hogy a tanár is jól érezze magát miközben használja, ne legyen egy plusz teher neki. Ha alkatából adódóan máshogy is tudja szervezni az órát, például ezeknek az IKT-s eszközöknek az alkalmazásával, akkor persze színesítheti vele, az motiváló hatású. De személyiség függő is, fontos, hogy legyen meg a tanárnak a belső egysége és tudja a helyén kezelni a dolgokat.

101

Hogyan befolyásolja a kommunikációt az IKT-alapú oktatás, az IKT-s eszközök? A válaszaitok az oktatással és a kurzussal kapcsolatban is érdekelnének.

 Én kicsit immunis lettem rá, mindenhonnan jönnek az üzenetek és nehéz kiválogatni, mi a fontos mi nem, már nem hat az újdonság erejével. Gondolom a gyerekeknek is hasonlóan válik mindennapossá és később már nem érdeklődnek annyira ezek után. Ami egyrészt jó, mert ha új dolgot vezetek be órán, nagy a zaj, az ováció, viszont ha megszokják, könnyebbé válik a tanítás, ilyenkor már természetesnek veszik az adott eszköz használatát. Ha tudják a menetet, biztonságban érzik magukat a rendszerben, és jól használható.  Nem hinném, hogy a csoportból bárki az órán kívül használná a Twittert kommunikációra.  Számomra túl sok az adat a Twitteren, viszont a Ning-ről korábban nem halottam és nagyon tetszik. Azért, mert otthonról meg lehet osztani egymással például, hogy milyen rendezvények és hol kerülnek megszervezésre és ez egy egységes felület. Akár egy osztályközösség is jelen lehet, nem kell külön honlapot használni, minden ott van egy helyen.

Milyen hatással vannak az IKT-s eszközök és alkalmazások az információáramlásra?

 Meg kell találni a helyes arányt. Ha a gyerekek folyamatosan a gép előtt ülnek, a tanár elveszíti a személyiség erejét, azt, hogy jelen van és az jelent valamit diákoknak. Az élő kommunikáció háttérbe szorulhat, ha valaki túl sokat használja ezeket az eszközöket. Óvatosnak kell lenni, tehát, ami már el is hangzott, hogy csak azért használni egy interaktív táblát, mert érkezett pár új darab egy iskolába, nem biztos, hogy hasznos, a személyesség háttérbe is szorulhat.  Szerintem általánosságban az IKT-s alkalmazásokkal az a baj, hogy egyre több van belőlük és sokat nagyon hasonlóra lehet használni, és bizonyos szempontból ez megkönnyíti a kommunikációt, mert minden ismerős látja a bejegyzéseket, de ha nincs egységesen meghatározva, hogy melyiket használjuk, akkor rengeteg időt vesz igénybe az összeset figyelemmel kísérni.  Jól használhatóak közösségképzésre.

102

Beszéljünk konkrétan eszközökről, alkalmazásokról. Mennyire fogjátok használni ezeket a későbbiekben, a tanítás során?

 A szavazórendszer statisztikák készítésére jó.  Nekem a Ning olyan szempontból tetszik, hogy adott egy jó felület, ahova minden felkerülhet, akár a saját szakterületemmel kapcsolatban. Egy jó gyűjtőhely.  A közösségépítő és gyűjtő lehetőségeket használják majd többen szerintem. A Twitter erre nem alkalmas, mert elég rendszertelen, amin nem lehet megfelelően kiigazodni. A Ning azonban ennek a célnak megfelel, mint egy egységes gyűjtő felület.

A Moodle, mint keretrendszer szerintetek jól alkalmazható?

 Abszolút, mivel viszonylag egyszerű az alkalmazása.  Jól ellenőrizhető.  Félévről-félévre

egyre

több

tanár

használja,

könnyen

kezelhető,

könnyen

visszanézhető, rendezett.

Általános és középiskolákban miként használható?

 Minden pótolható, a házi feladat pontosan követhető.  A szülői hozzáférés lehetősége is előnyt jelenthet.  A Moodle külön választja a személyes szférát, csak a tudományos munkának van szentelve.  Viszonylag könnyen alkalmazható, azonban a SecondLife igen nehezen, később, ha fejlesztenek rajta biztosan élvezhetőbb lesz. Bonyolult a menürendszere, azt szokni kell és ehhez sok idő kell hozzá. Egyelőre arról nem volt szó, hogy az oktatásban hogyan alkalmazható.  Én el tudnám képzelni az oktatásban is, egy-két egyetemnek van is ilyen felülete, egy előadást lehetne végighallgatni vagy megcsinálni ennek segítségével.  Felesleges plusznak érzem a bonyolult programkódokat használni, szép figurákat létrehozni. Egy videokonferencia hasznosabb lehet, ahol egy valós személy van jelen.

103

 Szerintem is fontos lenne, hogy ne csak az internet segítségével tartsák a gyerekek a kapcsolatot, mert sok mindent nem tanulnak meg ezzel. Az életben emberekkel kell találkozniuk, egy munkahelyen legtöbb esetben emberekkel kell együtt dolgozniuk. Úgy veszem észre, hogy egyre több gyerek van, aki nem tud megfelelően kommunikálni, megszólítani egy tanárt, nem tud kérni.  Nem az a legfőbb baj, hogy információs világban élünk és jelen van a számítógép, hanem az hogy nem tudjuk, hogy neveljük a gyereket ebben az információs társadalomban, arra, hogy ne legyen inkább egy második életük az első helyett. És ezt a szülők sem tudják. Most egy átmeneti korszakot élünk és lehet, hogy pár tíz év múlva már tudni fogják, hogy kell nevelni, hogy kell ezt kivédeni, hogy legyen egy arany középút a kettő között.  Szerintem, ha addigra megint lesznek új eszközök, ugyanúgy lesz a szülő és a gyerek közt egy generációs szakadék.

Az IKT-s eszközök alkalmazására visszatérve, mitől függ ezeknek a sikeressége az oktatásban?  Fontos, hogy mire használjuk és hogyan.  Eszköz legyen és ne cél.  Tudni kell megfelelően használni, javítani, egyébként káosz alakulhat ki.  Szerintem a kréta még jobban működik.

Mennyire fontos a tananyagok szempontjából a naprakészség és ez hogyan valósul meg az IKT-s eszközökkel?

 Könnyebben válik naprakésszé a tananyag, illetve lehet, hogy csak azt hisszük, hogy naprakész, pedig nem az, erre a Wikipediát szokták felhozni példának, tehát az ott lévő információkat ellenőrizni kell.  Ami oktatásban megjelenik, azt mindenképpen felül kell vizsgálni.  Magyar irodalomnál például nagyon fontos a hitelesség kérdése, például, hogy melyik az eredeti vers, mivel különböző változatok jelennek meg az interneten.

104

Hogyan befolyásolja az étékelést az IKT-s eszközök alkalmazása?

 Egy jó lehetőség email-ben elküldeni a dolgozatokat.  Kevesen állítanak össze olyan dolgozatot, hogy a táblára felírják a kérdést. Inkább feladatlapot kell összeállítani és erre rá kell szánni az időt. Ez azonban nem rossz, mert később is felhasználható lesz, nem kell újra megfogalmazni a kérdéseket.  Megváltoztatja az értékelés jellegét. Gyakran nyomtatni lehet az internetről, ezért ellenőrizni kell, hogy dolgozott-e vele a tanuló, rutinosnak kell lenni, hogy megállapítsuk, mennyi munka van a dolgozat mögött. Én mindig kérek irodalomjegyzéket és azt, hogy írja le, hogyan kapcsolódik a tananyaghoz.  Ehhez nekünk is fejlődnünk kell.

A differenciálást segíti-e az IKT alapú oktatás?

 Szerintem hátráltatja, mert nem feltétlen derül ki a tanulók tényleges tudása, pl. a szavazógépes értékelés, vak tyúk is talál szemet alapon működhet, lehet mellette valaki aki segít neki megnyomni a gombot. Nehéz ellenőrizni.  Kicsit olyan, mint a teszt meg a szóbeli felelés közti különbség. Ebben az esetben problémát jelentett, hogy a tanári kézikönyv megszerezhető volt.  Itt is vannak csalási lehetőségek, akár fel is törhetnek a diákok bizonyos jelszavakat, azonban ezek nehezebben nyomozhatóak és kevesebbet is foglalkoznak vele.

Segtség -e számotokra, hogy az órán használjátok ezeket az IKT-s eszközöket, alkalmazásokat?

 Igen, mert magamtól nem használtam volna.  Jobban el tudnám képzelni, ha külön lennének az alkalmazásokhoz kurzusok, egy általános bemuató órát követően, és ha valaki úgy dönt, hogy az egyiket személyiségéből adódóan tudja használni és akarja is, akkor az ahhoz tartozó kurzust elvégzi és mélyrehatóbban foglalkozik a témával. Ez a kurzus olyan volt, hogy minden területtel kis mértékben foglalkoztunk és most kissé átláthatatlan számomra.  Ha ide nem jövök, sok mindenről nem is hallottam volna.  Igen, de ennek kellene egy folytatás, egy részletesebb oktatás.

105

Ti, akik most végeztek tanár szakon, könnyebben tudtok majd kapcsolatot teremteni a diákokkal?

 Igen, de nem azért mert mi megismertük az IKT-s eszközöket, hanem mert fiatalabbak vagyunk, közelebb állunk hozzájuk, más a mentalitásunk, mint az idősebb tanároknak.

Ehhez ad valamilyen pluszt az IKT-s oktatásban való részvétel?

 Valamennyit igen, de sokat nem, mert szerintem a személyes kommunikáción múlik a diákokkal való kapcsolat.  Idővel mindenki tudni fogja, mik ezek az IKT-s eszközök és akkor semmi plusz nem jelent majd számunkra.  Ha megpróbálom alkalmazni, annak ellenére, hogy otthon nem foglalkozom IKT-s alkalmazásokkal, erőltetetté válik és hiteltelen leszek. Kicsit félek ettől a hiteltelenségtől.  Hiába csökken a távolság köztünk és a leendő diákjaink közt, a mostani diákok és mostani tanárok közti távolsághoz képest, egy lépéssel mindig előttünk lesznek.  Engem azzal bíztatott egy vezető tanár, hogy az én korosztályom még mindig közelebb áll gondolkodásban egy mai 60 éveshez, mint egy mai 12 éveshez, és ezt kb. 20 év tanítási tapasztalat után mondja. Nem tudom ez mennyire általános.

Köszönöm az interjút és sok sikert kívánok a továbbiakban!

106

HALLGATÓI NYILATKOZAT

Alulírott, Csuvár Fruzsina (CSFPAAP.ELTE) az ELTE-PPK hallgatója kijelentem, hogy ezen szakdolgozatot • tanári felügyelet mellett, • saját magam készítettem, • csak a megadott forrásokat (szakirodalom, eszközök stb.) használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen megjelöltem, a forrás megadásával. Tudomásul veszem, hogy: 1. az Egyetem elektronikus vagy más úton ellenőrizheti dolgozatomat olyan szempontból, hogy valóban önálló munka-e; 2. plágium, a szerzői jog megsértése gyanújának felmerülése esetén ellenem egyetemi fegyelmi eljárás és/vagy polgári peres eljárás indítható;

Szigetszentmiklós, 2010. április 15.

_________________ Csuvár Fruzsina

107