Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012
© Központi Statisztikai Hivatal
2013. augusztus
Tartalom
Bevezető ...................................................................................................................................................2 I. Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban .......................................................................2 II. A vállalkozások IKT-eszköz használata .........................................................................................5 III. Mobilinternet-használat a háztartásokban és a vállalkozásokban .............................................8 IV. Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére ........................................................10 V. Elektronikus kereskedelem ............................................................................................................12 Módszertan és fogalomtár Táblázatok Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartásokban Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a vállalati (üzleti) szektorban Elérhetőség
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012
Bevezető A háztartások felmérésének elemzésekor a 2010–2012 közötti adatokat vizsgáltuk, míg a vállalkozások esetében a 2011–2012. évi adatokat vettük figyelembe. Tekintettel arra, hogy a lakossági IKT-használat esetében a változások lassabb üteműek, mint az üzleti szektorban, így az elemzés az elmúlt két év fejlődését állítja középpontba.
I. Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban IKT-eszközökkel való ellátottság A lakosság életkörülményeinek minőségét többek között alapvetően meghatározza a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága. Az IKT-eszközök egy részével – mint a TV, a mobiltelefon – a háztartások jól ellátottak, közel járnak a 100 százalékhoz. A háztartások több mint 59%-a rendelkezik asztali számítógéppel, 35%-a hordozható számítógéppel és 4,5%-a kézi számítógéppel. Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya közel 70%-os és a kiemelten fontos szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások aránya 68%. 2010-hez viszonyítva a legjelentősebb fejlődés a hordozható számítógépek (9,1 százalékpont), az internet-hozzáférés (8,1 százalékpont) és a szélessávúinternet-hozzáférés (15,8 százalékpont) területén mutatkozott. Az asztali számítógéppel való ellátottság lényegében nem változott. Az Európai Unióban a háztartások 76%-ának van internet-, és 73%-ának szélessávú hozzáférése. A magyar átlag jelenleg 7 százalékponttal maradt el az uniós átlagtól az internethozzáférés és 5 százalékponttal a szélessávú hozzáférés területén. Mindkét mutató esetén a lemaradás mértéke 2010 és 2012 között folyamatosan csökkent. 1. ábra
A háztartások internet-ellátottsága az Európai Unió tagországaiban, 2012 EU-átlag=76%
% 100 90 80 70 60 50 40 30 20
51
54
54
61
62
62
63
65
68
69
69
70
74
75
75
77
78
79
80
81
85
87
87
92
92
93
94
10 Hollandia
Luxemburg
Dánia
Svédország
Finnország
Egyesült Királyság
Németország
Írország
Franciaország
Belgium
Ausztria
Málta
Szlovákia
Észtország
Szlovénia
Lengyelország
Lettország
Magyarország
Spanyolország
Csehország
Olaszország
Litvánia
Ciprus
Portugália
Görögország
Románia
Bulgária
0
Az adatok forrása: Eurostat. Az adatok utolsó frissítési ideje 2013. július 31.
Jelentős változások zajlottak le 2010 és 2012 között az internetkapcsolatok típusainak összetételében. Folytatódott és kiteljesedett a keskenysávú kapcsolatok (analóg telefonvonal és keskenysávú mobil) térvesztése. Szembetűnő a szélessávú kapcsolatok átrendeződése, az xDSL 2
www.ksh.hu
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 kapcsolatok jelentős visszaszorulása (42%-ról, 33%-ra) és az „egyéb szélessávú kapcsolatok (mobilkapcsolatok) látványos térnyerése, 19 százalékpontos emelkedése.
2. ábra
A háztartások internetkapcsolat-típusainak megoszlása % 70
64
60 50
42
45
40
33
30 20 8
10
5
1
0 xDSL
2010 Egyéb szélessávú
Analóg telefonvonal
3
2012 Keskenysávú mobilkapcsolat
Számítógép- és internethasználat 2012-ben a lakosság jelentős többsége, 76%-a használt már számítógépet. A változás jelentős 2010-hez viszonyítva, amikor még ugyanez az arány 70, valamint 30% volt. Az utolsó használat időpontja szerinti csoportosítás tovább szűri a használat rendszerességét és megkülönbözteti a tényleges használókat (a felmérés előtti 3 hónapon belül használók) a kisebb intenzitású használóktól: 2012-ben a lakosság 72%-a tényleges használó volt, így 2010 óta közel 8 százalékponttal nőtt. Az Európai Unió átlaga 2012-ben 74% volt, ami 2 százalékponttal haladta meg a magyar adatot. Az elmúlt években az elmaradásunk folyamatosan csökkent az uniós átlagtól. A tényleges használók korcsoportos bontása arra utal, hogy a számítógép használat 2010 és 2012 között a fiatalabb (16–44 év) korosztályokban lényegesen magasabb szinten állt, de a fejlődés most már az idősebb korcsoportokban (45–74 év között) vált erőteljesebbé. A lakossági internethasználatról elmondhatjuk, hogy a lakosság közel háromnegyede (74%) használt már internetet. Ugyanez az arány 2010-ben még 68% volt, ami kisebb mértékben változott, mint a számítógép-használat terén. Az internethasználatban is megkülönböztetjük az utolsó használat időpontja szerint a magasabb (a felmérést megelőző 3 hónapon belüli) szintű internethasználókat a többi felhasználótól. A lakosság 71%-a tartozott 2012-ben a tényleges használók közé, az Európai Unió átlaga ugyanebben az időszakban 74% volt. Elmaradásunk 2011-ben csökkent, 2012-ben pedig nem változott.
www.ksh.hu
3
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 3. ábra Az internethasználók aránya az Európai Unió tagállamaiban, 2012 EU-átlag=74%
% 100 90 80 70 60 50 40 30 20
46
60 52 55 56
61 62
67 68 68 70 71 73 73
87 90 77 77 78 80 81 81 82
92 92 93 93
10 Hollandia
Svédország
Luxemburg
Dánia
Finnország
Egyesült Királyság
Németország
Franciaország
Belgium
Ausztria
Észtország
Írország
Szlovákia
Lettország
Csehország
Magyarország
Spanyolország
Málta
Litvánia
Szlovénia
Lengyelország
Ciprus
Portugália
Olaszország
Bulgária
Görögország
Románia
0
Az adatok forrása: Eurostat. Az adatok utolsó frissítési ideje 2013. július 31.
A tényleges internethasználók korcsoport szerinti bontása is hasonló képet mutat, mint a számítógép-használat korcsoportos sajátosságai esetében, bár az egyre idősebbek csoportjaiban a használók aránya jellemzően egyre kisebb. Az idősebb korcsoportokban (45–74 éves) a használati szint alacsonyabb, de a fejlődés üteme az idősebbeknél itt is meghaladja (2010 és 2012 között) a fiatalabbaknál tapasztalhatót. 4. ábra
Tényleges internetezők aránya korcsoportonként, 2010–2012 % 100
91
94
91 80
80
83 76
74 63
60
53 42
40 22 20
13
0 16-24 éves
25-34 éves
35-44 éves 2010
4
45-54 éves
55-64 éves
65-74 éves
2012
www.ksh.hu
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012
II. A vállalkozások IKT-eszköz használata Számítógép- és internethasználat Az olyan alapvető technológiák használati aránya, mint a számítógép és az internet egyszerű, gyors és közérthető képet ad a gazdaság vállalkozásainak informatikai fejlettségéről. A magyarországi vállalkozások 92%-a használt számítógépeket és 89%-a csatlakozott az internetre 2012-ben. Mivel a számítógép- és internet-használati arány magas, mind a területi, mind nemzetgazdasági ágak, illetve létszám-kategória szerinti bontás szempontjából, a növekedési ütem évek óta lassul, stagnál. 2012-ben az egyes nemzetgazdasági ágak közül a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágba sorolt vállalkozások használtak legmagasabb, 98%-ot is meghaladó arányban számítógépet és internetet is. A megfigyelt ágak közül ugyanaz az arány a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban volt a legalacsonyabb, mivel 2012-ben a vállalkozások csupán 83%-a használt számítógépet, és 78%-uk internetezett üzleti céllal. 2012-ben legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúlon – 3 százalékponttal – növekedett egy év alatt a számítógépet és internetet használó vállalkozások aránya. Az internethasználat nemzetközi összehasonlításában Magyarország 6 százalékponttal marad el az EU-27 átlagától, utánunk Bulgária, majd Románia következik. 5. ábra
Az internethasználó vállalkozások aránya az Európai Unió országaiban, 2012* EU-átlag=95%
% 100 90 80 70 60 50 40 79
87 89 91 91
93 94 94 95 95 95 96 96 96
97 97 97 98 98 98 98 98 99
99 100 100 100
30 20 10 Finnország
Litvánia
Hollandia
Dánia
Luxemburg
Franciaország
Svédország
Ausztria
Szlovénia
Szlovákia
Csehország
Belgium
Németország
Spanyolország
Észtország
Olaszország
Málta
Portugália
Ciprus
Írország
Egyesült Királyság
Görögország
Lengyelország
Lettország
Bulgária
Magyarország
Románia
0
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységbe tartozó vállalkozások adatait. Az adatok forrása: Eurostat. Az adatok utolsó frissítési ideje 2013. április 9.
2012-ben a meghatározó technológia még mindig a DSL-típusú kapcsolat volt. Az internetre előfizető vállalkozások közel háromnegyede vette igénybe, és a vállalat méretének csökkenésével párhuzamosan növekszik a felhasználási arány. Fordított a helyzet a szélessávú mobilkapcsolat esetében, mely használati aránya nemzetgazdasági szinten 3 százalékponttal esett vissza. A mobiltechnológiák kiegészítő típusúak, jellemzően nem jár együtt a rögzített technológiára vonatkozó előfizetés lemondásával. A csökkenés hátterében az állhat, hogy a vállalkozások az internetkapcsolat használatának racionalizálásával igyekeznek csökkenteni kiadásaikat. Míg a kis vállalkozásoknak csupán közel harmada, a nagy – 250 fő feletti – vállalkozásoknak több mint www.ksh.hu
5
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 háromnegyede használ szélessávú mobilkapcsolatot. Legnagyobb mértékben az egyéb helyhez kötött technológiák felhasználási aránya növekedett a tavalyi évhez képest (2 százalékponttal). 6. ábra Az internetkapcsolat típusának megoszlása a vállalkozás mérete szerint, 2012*
22
250 fő és afölött
3
22
30
50–249 fő
4
13
14
13
43
10–49 fő
6
40
Összesen
0
10
20
6
30
40
26
6
15
24
11
9
12
50
60
15
20
13
21
70
13
80
xDSL
Kábeles
Bérelt vonali
Egyéb helyhez kötött kapcsolat
Mobil szélessáv
Egyéb mobilkapcsolat
90
100 %
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységbe tartozó vállalkozások adatait.
Honlaphasználat Az üzleti célú internethasználat fejlettségi szintjét is jelzi a honlappal rendelkező vállalkozások aránya, illetve a honlapokon elérhető szolgáltatások sokfélesége. 2012-ben a vállalkozások 62, az internetkapcsolattal rendelkezők 70%-ának – 3 százalékponttal magasabb arányban, mint egy évvel korábban – volt saját honlapja. Az előző évhez hasonlóan a honlapon igénybe vehető szolgáltatások első helyén a termék- és szolgáltatásinformációk megszerzésének lehetősége állt, amit a vállalkozások 86%-ának honlapja nyújtott. Az elektronikus kereskedelem hazai terjedéséhez elengedhetetlen online megrendelésre a vállalkozások több mint negyede adott lehetőséget. A termék- és szolgáltatásinformációk elérésére, valamint az online megrendelésre egyaránt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágba tartozó, internetre előfizető vállalkozások nyújtanak legnagyobb arányban lehetőséget. Területi eloszlás szempontjából a honlappal rendelkező vállalkozások aránya KözépDunántúlon növekedett a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben, több mint 6 százalékponttal.
6
www.ksh.hu
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 7. ábra A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások, 2012* 86
Termék-, és szolgáltatásinformációk 26
Online megrendelés Álláshirdetések, online jelentkezési lehetőség
20 14
A termék testreszabásának lehetősége Titoktartási nyilatkozat
12
A megrendelések online követhetősége
12 13
A weboldal személyre szabásának lehetősége 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 %
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységbe tartozó vállalkozások adatait.
IKT a vállalati folyamatokban Az informatikai megoldások megjelenése a vállalati folyamatokban költségcsökkentő hatású és a napi ügyletek automatizált intézése révén időt spórol meg a vállalkozásnak. Mind vállalati erőforrás-tervező (ERP) rendszerek, mind ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerek alkalmazása növekedett az elmúlt években. Az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszereket elsősorban a nagyobb, 250 fő feletti vállalkozások veszik igénybe, legnagyobb arányban az információ, kommunikáció; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások. A 250 fő feletti vállalkozások több mint fele használt vállalati erőforrás-tervező (ERP) rendszereket, legnagyobb arányban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; az információ kommunikáció, illetve a feldolgozóipar vállalkozásai. A vállalkozáson belüli folyamatok átláthatóságát segítő automatizált információcserét a 250 fő feletti vállalkozások közel kétharmada vett igénybe. A vállalkozáson belüli automatikus adatcserét igénybe vevő vállalkozások legnagyobb arányban Budapesten és Pest megyében találhatóak, a megyék lemaradása nem jelentős. 8. ábra
Kapott megrendelések elektronikus úton történő megosztása a vállalkozás funkciói között, 2012* % 80
70
69 61
61 60
47
45
43
41
40 20
20
24
18
15
0 Készletgazdálkodás
Könyvelés
10–49 fő között
Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 50–249 fő között
Értékesítésmenedzsment
250 fő fölött
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységbe tartozó vállalkozások adatait.
www.ksh.hu
7
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012
III. Mobilinternet-használat1 a háztartásokban és a vállalkozásokban A mobil eszközök és az internet terjedése egy mindenki által tapasztalható nemzetközi méretű tendencia, amely jól látható Magyarországon is. Fő mozgatóereje a kommunikáció helyszínének teljes szabadsága és az általa nyújtott komfort érzet. A terjedés dinamikáját eddig még csak az internetszolgáltatói oldal statisztikáiból tudtuk mérni, most első alkalommal nyílt lehetőség a felhasználói oldal uniós szintű mérésére. A mobil eszközökkel (hordozható és kézi) internetező lakosság aránya 2012-ben 18% volt, amely jelentősen elmarad az uniós átlagtól (36%). A tényleges internethasználókhoz viszonyítva a technológia terjedésének aránya még látványosabb, Magyarországon a tényleges használók negyede (25%) már mobil eszközökkel internetezik, ugyanez az arány uniós átlagban közel a tényleges használók felét teszi ki (48%). A mobil eszközökön belül a kézi eszközök (mobil, okostelefon, PDA, MP3) használatának aránya (a lakosság 28, a tényleges internethasználók 38%a) az Európai Unióban 2012-ben meghaladta a hordozható – laptop, notebook, netbook, tablet – eszközökét (25, valamint 34%). A hazai helyzet egyelőre ennek ellenkezőjét mutatja – a lakossághoz és a tényleges (3 hónapon belüli) használókhoz viszonyítva is – a hordozható eszközök internetes használati aránya (13 és 19%) kismértékben meghaladja a kézi eszközök internet célú használatának arányát (12 és 17%). A mobilinternet-használat terjedésének problémái közül – a felmérés alapján – első két helyre került a „hálózati jelekkel kapcsolatos problémák” és a (kézi eszközöknél) „a képernyő kis mérete és a szövegbevitel nehézségei”. A használatot korlátozó tényezők közül elsősorban a „lakáson és munkahelyen kívüli internet elérés igényének hiánya” és a használat magasnak tartott költsége jelentette a két legfőbb visszatartó erőt a lakosság körében. Mobil szélessávú internetet a vállalkozások 39%-a vett igénybe. A szélessávú mobilinternet használata elsősorban a fővárosi, pest megyei, illetve a nagyobb, 250 fő felett foglalkoztató vállalkozásokat jellemezte. A vállalkozások 93%-a a világhálón szabadon elérhető információ megszerzésére használta a mobilinternetet, 87%-uk pedig a vállalkozás e-mail rendszeréhez fért hozzá ezáltal. A vizsgált vállalkozások több mint fele a vállalkozás dokumentumait is el tudta érni mobilinterneten keresztül és közel 40%-uk alkalmazott ilyen módon üzleti szoftvereket. A mobilinternet-használatot korlátozó tényezők közül a magyarországi vállalkozások legnagyobb mértékben azt jelölték meg, hogy nincs szükségük mobilinternetre. Legmagasabb aránnyal Dél-Dunántúl rendelkezik (21%), országos szinten pedig a vállalkozások 13%-a vallotta ezt elsődleges okként a korlátozó tényezők közül. Országos szinten magas a mobilinternet használatához szükséges technológiák lefedettsége, ugyanakkor jellegéből adódóan a jel eloszlása nem egyenletes, külső körülmények is befolyásolhatják az erősségét. Országos szinten a vállalkozások 10%-a, a legnagyobb arányban pedig a budapesti vállalkozások (14%) hivatkozott csatlakozási problémákra, mint mobilinternetet korlátozó tényezőre. A vállalkozások valamivel több, mint 7%-a találta túlzottan magasnak a mobilinternet-szolgáltatások költségeit és közel ugyanilyen arányuk ütközött technikai nehézségekbe.
1 A mobilinternet-használat a 2012. évi felmérés csak erre az évre vonatkozó modulja, ezért előző időszakhoz viszonyítani nem lehet. Adatok egyelőre csak az internetszolgáltatói felmérésekből állnak rendelkezésre a mobil internet területén.
8
www.ksh.hu
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 9. ábra A vállalkozások mobilinternet használatát korlátozó tényezők, 2012* % 15
13
12
10
9
7
6
7 5
4
3 0 Csatlakozási problémák
Előfizetés vagy használat magas költsége
Biztonsági kockázatok
Technikai nehézségek
Más akadályok
Nincs szükség mobilinternetre
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységbe tartozó vállalkozások adatait.
www.ksh.hu
9
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012
IV. Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére Az elektronikus közigazgatás használatának terjedése egy kiemelt iránya az internethasználat fejlődésének. Kormányzati és lakossági oldalról is fontos érdek fűződik a terjedéséhez, ennek ellenére a háztartások esetében tapasztalható fejlődés még nem elég lendületes. A használat szintjét képviselő fokozatok közül 2010 és 2012 között a legtöbbet az első lépcsőnek tekinthető „információszerzés a közhivatalok honlapjáról” fejlődött. Az éven belüli internethasználókhoz viszonyított arány (52-ről 57%-ra) emelkedett. A fejlettebb fokozatoknál „űrlapok letöltése” némileg visszaesett, míg a „kitöltött űrlapok elküldése” fokozat mérsékelten emelkedett 2010-hez képest. A fejlettségi szinteket képviselő szolgáltatás szinteken belüli összetételben jelentős elmozdulás nem történt 2010 és 2012 között. Minden évben kiemelkedett az első lépcső (információszerzés a közhivatalok honlapjáról) és aránya kis mértékben még emelkedett is, míg a második lépcső (űrlapok letöltése) aránya enyhén csökkent és a legfelső lépcső (kitöltött űrlapok elküldése) lényegében szinten maradt. A fenti időszakban tehát az éven belüli internetet használó lakosság nagyobbik fele lényegében megmaradt az elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatának első szintjén. 10. ábra
A lakossági internet-igénybevétel a közigazgatási ügyek intézésére, 2010–2012 % 60
52
57
50 38
40
38 26
30
29
20 10 0 Információszerzés a közhivatal honlapjáról
Űrlapok letöltése 2010
Kitöltött űrlapok elküldése
2012
A digitális társadalom fejlődésével a közigazgatási ügyek mind nagyobb hányada esetében van lehetőség az ügyek elektronikus úton való intézésére. Az elmúlt évhez viszonyítva a vállalkozások esetében az elektronikus közigazgatási ügyintézés igénybevételének minden szintjén növekedés mutatkozott. 2011-ben a magyarországi vállalkozások 94%-a vette igénybe az internetet azért, hogy közigazgatási ügyei intézéséhez információt szerezzen. Tízből kilenc internetkapcsolattal rendelkező vállalkozás töltött le űrlapot közigazgatási intézmény honlapjáról, és 85%-uk vissza is juttatta elektronikusan. Az elmúlt években folyamatosan nő azon ügyletek száma, amelyeket elektronikus úton kell intézni, így 2011-ben a vállalkozások több mint háromnegyede – 2010-hez képest mintegy 26 százalékponttal nagyobb arányban – intézte közigazgatási ügyeit teljes mértékben elektronikus úton. Közülük 94% áfa, 91% pedig társadalombiztosítási járulék bevallására használta az internetet. Az e-közigazgatási ügyintézést legnagyobb arányban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások veszik igénybe. A vállalkozások 21%-a használta az internetet különböző tenderek dokumentumaihoz való hozzáférésre, legmagasabb arányban az építőiparban (41%). A vállalkozások elsősorban Magyarországon nyújtottak be elektronikus úton közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlatot 10
www.ksh.hu
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 (12%). Az Európai Unió más országai felé legmagasabb arányban az információ, kommunikáció, illetve a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások nyújtottak be ajánlatot, azonos mértékben (4–4%). 11. ábra
Az internet igénybevétele a vállalkozások által közigazgatási ügyek intézésére, 2010–2011* % 100 80 60 40
93
94
89
90
83
84
77 51
20 0 Információk megszerzése
Űrlapok letöltése
2010
Kitöltött űrlapok visszaküldése
Közigazgatási eljárás (kifizetést is) teljesen elektronikus kezelése
2011
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységbe tartozó vállalkozások adatait. Az adatok a 2011-es és 2012-es felmérésből származnak.
www.ksh.hu
11
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012
V. Elektronikus kereskedelem Magyarországon a felvételt megelőző 12 hónapban a lakosság negyede (25%) vásárolt interneten keresztül. Ez 7 százalékponttal haladta meg a 2010-es interneten vásárló lakosság arányát. A növekedés az időszakban folyamatos volt. Az unió átlaga 2012-ben 45%-ot ért el, tehát szintén folyamatosan nőtt az időszak során. Lemaradásunk az uniós átlagtól 2012-ben 20 százalékpontos volt, az időszak során évről évre csökkent, de még mindig jelentős mértékű. 12. ábra
Az interneten vásárlók aránya az Európai Unió tagállamaiban, 2012* EU-átlag=45%
% 100 90 80 70 60
73
73
74
Svédország
70
Dánia
68
Egyesült Királyság
65
Finnország
48
65
Németország
46
57
Franciaország
45
Írország
45
Szlovákia
44
Belgium
34
Málta
32
Szlovénia
31
Csehország
25
30
Spanyolország
23
Lettország
22
27
Lengyelország
21
Magyarország
20
Észtország
Olaszország
20
Ciprus
17
Portugália
9
Litvánia
5
Görögország
0
Bulgária
10
Románia
20
Ausztria
30
Hollandia
40
Luxemburg
50
*Az adatok forrása: Eurostat. Az adatok utolsó frissítési ideje 2013. augusztus 14.
Az interneten keresztül vásárlók megközelítőleg fele (48%) a rendszeres vásárlónak számító, 3 hónapon belüli vásárlók csoportjába tartozik, 35%-uk a 3–12 hónapon belüli, míg17%-uk a „több mint egy éve” vásárlók közé tartozik. Korcsoportonkénti bontásban azt látjuk, hogy minden korcsoportban kiemelkedő a 3 hónapon belüli vásárlók aránya. A legmagasabb a 25–34 évesek között, de valójában nincsenek jelentős eltérések a korcsoportok között ebben a tekintetben. 2011-ben a magyarországi vállalkozások a teljes nettó árbevételük közel ötödét (12 125 milliárd forint) realizálták számítógépes hálózat igénybevételével, ami folyó áron 12%-os növekedést jelentett az előző évihez képest. 13. ábra
A számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevétel, 2011* Nem számítógépes hálózat (81%)
Számítógépes hálózat (19%)
Az automatikus feldolgozási eljárást lehetővé tevő elektronikus adatcsere (82%)
Weboldal (18%)
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységbe tartozó vállalkozások adatait. Az adatok a 2012-es felmérésből származnak.
12
www.ksh.hu
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 A megfigyelt ágakban összesen 3%-ra csökkent a weboldalon keresztül realizált elektronikus úton szerzett árbevétel. Ezzel szemben tovább emelkedett az automatikus adatcsere részesedése. A magyarországi vállalkozások a 2011-ben elektronikus úton szerzett árbevételük 16%-át realizálták automatikus adatcserén keresztül. A webes megrendelésekből és az automatikus adatcserével realizált nettó árbevétel összforgalmon belüli aránya és folyó áron számított értéke is emelkedett 2011-ben az előző évhez képest. A weboldalon keresztül értékesítő vállalkozások aránya a tavalyi évtől eltérően már nem a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban volt a legmagasabb, hanem az információ, kommunikáció (21%) területén. Ennél jellemzőbb az elektronikus úton történő beszerzés: a vállalkozások több mint háromszor akkora arányban szereznek be termékeket weboldalon keresztül, mint amennyit értékesítenek. A legmagasabb arány az információ, kommunikáció területén van: ezen nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások 61%-a szerzett be weboldalon keresztül. Kevésbé elterjedt az automatikus adatcserén keresztüli értékesítés, mely 2010-hez képest közel 1 százalékpontot emelkedett és közel 4%-ot ért el a nemzetgazdaság vállalkozásaira nézve. Legnagyobb arányban a feldolgozóipar (6%), illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás (6%) ágba tartozó vállalkozások vették igénybe. Az automatikus adatcserével történő beszerzések jóval elterjedtebbek: az ilyen módon megvalósuló beszerzések aránya a kereskedelem, gépjárműjavítás (10%) és az információ, kommunikáció (10%) területén a legnagyobb. 2011-ben az összes vállalkozás 5%-a élt ezzel a lehetőséggel. 14. ábra
Elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya, 2011* EU-átlag=15%
% 30 25 20 15
24
Csehország
23
Luxemburg
21
Írország
20
Svédország
19
Magyarország
18
19
Egyesült Királyság
17
Finnország
14
Franciaország
14
Belgium
14
Spanyolország
13
Málta
13
Ausztria
13
Hollandia
Lettország
13
Szlovénia
Olaszország
13
Észtország
Ciprus
10
12
Szlovákia
7
12
Litvánia
6
Portugália
5
Lengyelország
4 Románia
0
3 Bulgária
5
12
Németország
10
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységbe tartozó vállalkozások adatait. Az adatok a 2012-es felmérésből származnak. Az adatok forrása: Eurostat. Az adatok utolsó frissítési ideje 2013. április 9.
www.ksh.hu
13
IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012
Elérhetőségek: Felelős szerkesztő:
KSH Szolgáltatás- és külkereskedelem-statisztikai főosztály: Szabó Péter KSH Tájékoztatási főosztály: Szabó István
További információ:
Háztartások IKT-eszköz használata KSH Szolgáltatás- és külkereskedelem-statisztikai főosztály: dr. Györfi Mihály Telefon: (+36-1/345-1200)
[email protected] Vállalkozások IKT-eszköz használata KSH Szolgáltatás- és külkereskedelem-statisztikai főosztály: Lieber Ildikó Telefon: (+36-1/345-6507)
[email protected] Információszolgálat Budapest telefon: (+36-1) 345-6789
14
www.ksh.hu
