Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009

Internetes kiadvány – www.ksh.hu

© Központi Statisztikai Hivatal

2010. október

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009 A KSH információstatisztikai vélemény- és igényfelmérésének részeként kérjük olvasóinkat, hogy osszák meg velünk véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat „Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009” című kiadványról. >>>kérdőív

Tartalom Bevezetés ...............................................................................................2 1. Információs és kommunikációs technológiák használata ....................2 1.1 Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei ..................................................................3 1.2. Az információs és kommunikációs technológiák használatának jellegzetességei a vállalkozások mérete szerint .............................5 1.3. Az információs és kommunikációs technológiák használatának területi jellemzői ..............................................................................6 1.4. Az IKT-technológiák használói .......................................................6 2. Internethasználat ...................................................................................8 2.1. Az internetkapcsolat típusa ............................................................8 2.1.1. Az internetkapcsolat jellege...................................................9 2.1.2. Az internetkapcsolat típusának jellegzetességei a vállalkozás mérete szerint ...................................................10 2.2 Az internet igénybevételének célja ................................................ 11 2.3 A vállalkozások honlapján kínált szolgáltatások ............................14 3. Elektronikus kereskedelem..................................................................15 4. Magyarország a nemzetközi adatok tükrében .....................................16 5. Főbb megállapítások ...........................................................................26 Függelék

.............................................................................................28

Módszertan .............................................................................................49 Fogalmak

.............................................................................................52

További adatok, linkek Elérhetőségek

www.ksh.hu

Bevezetés A kiadvány a vállalkozások 2009. évi IKT-eszköz-használati jellemzőit tekinti át az ágazati jellegzetességek, a vállalkozás mérete, valamint regionális elhelyezkedése szerint. Az előző évekhez képest több módszertani változás is történt a vállalkozások IKT-eszközhasználatára vonatkozó felmérésben, illetve az adatközlésben. (Erről bővebben lásd a módszertani részt!) A változások oka, hogy a kiadványban megjelenő hazai adatok teljes mértékben megfeleljenek az Eurostat által közölt hasonló adatoknak, így a felmérés csak az EU által is vizsgált szakágazatokra terjed ki, továbbá – az EU adatközlésének megfelelően – nem tartalmazza a pénzügyi, biztosítási nemzetgazdasági ág tevékenységét. Ez utóbbira a nemzetgazdasági jellegzetességek elemzésénél térünk ki.

1. Információs és kommunikációs technológiák használata Az információs és kommunikációs eszközök és technológiák közül a személyi számítógép, a munkaállomás, a mobiltelefon, a vezetékes lokális hálózat (LAN), a vezeték nélküli lokális hálózat (WLAN), az intranet, az extranet, a nagytávolságú hálózat (WAN), az elektronikus levél, az internet, az internetalapú EDI és a nem internetalapú EDI minősülnek a legfontosabbnak. Elterjedtségük egyik fontos mutatója, hogy a működő vállalkozások hány százaléka alkalmazza ezeket. 1. ábra Az információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya, 2009* Személyi számítógép

89

Internet

87

Vezetékes lokális hálózat

51

Vezeték nélküli lokális hálózat

22

Intranet

18

Extranet

9

Komplex mutató, Magyarország

46 57

Komplex mutató, EU-27 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 %

A komplex mutató a személyi számítógép, az internet, az intranet, az extranet, a vezetékes és vezeték nélküli lokális hálózat használati arányainak átlaga. Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet.

*

Az üzleti szférában a korábbi évekhez hasonlóan a vizsgált információs és kommunikációs technológiák közül leginkább a személyi számítógépet és munkaállomást, a mobiltelefont, valamint az internetet és az elektronikus levelet használják. Az első helyen a személyi számítógép áll (89%), megelőzve a korábban tartósan az első helyen álló mobiltelefont; azonban a személyi számító2

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban

gép esetében sem figyelhető meg számottevő eltérés az elmúlt két évhez képest: használati aránya stagnál 2007-hez mérten. Az internet, valamint az elektronikus levelezés terén sem volt lényeges változás az előző évhez viszonyítva. Előbbi használata kiegyensúlyozott növekedést mutat, 2 százalékponttal emelkedett évente a 2007 és 2009 közötti időszakban, 2009-ben a vállalkozások 87%-a élt vele. Az elektronikus levelezést alkalmazók aránya 2007-hez képest közel 4 százalékponttal nőtt, itt is kiegyensúlyozott a növekedési ütem. Az egyéb hálózatok közül a vezetékes lokális (LAN-) hálózatok használata volt a legelterjedtebb, a gazdasági szervezetek több mint fele alkalmazta. Az előző évekhez hasonlóan sokkal kevesebben használnak vezeték nélküli lokális és nagytávolságú (WAN-) hálózatokat, a kettő alkalmazási aránya azonban lényegében kiegyenlítődött: míg 2008-ban a vállalkozások 17%-a használta az előbbit, addig az utóbbit minden ötödik gazdasági szervezet. 2009-re mindkét technológiát a vállalkozások 22–23%-a használta. Az intranet, az extranet, az internetalapú és a nem internetalapú EDI elterjedtsége is alacsony. Az intranetet használó vállalkozások aránya 2009-re közel 2 százalékponttal nőtt, a 2007-es állapothoz viszonyítva azonban 3 százalékpontos a visszaesés. Ezzel az alkalmazott információs és kommunikációs technológiák sorrendjében a nyolcadik helyen áll, ahová 2008-ban csúszott vissza. Az intranet használatának visszaszorulása, illetve a WAN alkalmazásának egyidejű előretörése azt mutatja, hogy az 50 fő fölötti vállalkozások inkább a nagytávolságú hálózatokat használják a belső kommunikációra. Az extranet használatának aránya a 2008-ban bekövetkezett nagymértékű növekedését követően továbbra is a tizedik helyen áll az alkalmazott infokommunikációs technológiák ranglistáján, elmaradva az internetalapú EDI használatától (14%), melynek használatában nem történt változás az előző évhez képest. Az internet használatának terjedésével összefüggésben a nem internetalapú EDI használata 2009-ben gyakorlatilag változatlan maradt (5%). Az internet- és a nem internetalapú EDI elterjedtségének különbsége 8 százalékpontos volt az előbbi javára. A fentiekből látszik, hogy az egyes információs és kommunikációs technológiák használata tekintetében nagyon változatos a kép. Az áttekinthetőség érdekében a korábban bemutatott eszközök közül összevontuk a legalapvetőbb infokommunikációs eszközöket (személyi számítógép, internet, intranet, extranet, vezetékes és vezeték nélküli lokális hálózat). Az így képzett átlag – a pontosság igénye nélkül – a vállalkozások infokommunikációs eszközökkel való ellátottságát kívánja egy mutatóba sűríteni: eszerint közepes mértékű (46%) az említett eszközök használata, aránya mindössze 2 százalékponttal magasabb, mint a 2008-as érték. A komplex mutató is jól kifejezi az EU-átlagtól való jelentős lemaradásunkat: 2009-ben 10 százalékpont. 1.1. Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei Az IKT-eszközök használatának aránya a pénzügyi vállalkozások körében messze átlag feletti. Az információs eszközök ágazatok szerinti elterjedtségének vizsgálata során megállapítható, hogy jellemzően a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, valamint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágakban a legmagasabb, és többnyire a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban a legalacsonyabb. Mindez összefügg a vállalatmérettel: az utóbbi ágban a kevesebb mint 50 főt foglalkoztató vállalkozások részaránya igen jelentős. Az egy vállalkozásra jutó számítógépek száma alapján az élen a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, az utolsó helyen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ágak vállalkozásai állnak. A személyi számítógépet, mobiltelefont és internetet használó vállalkozások aránya a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, valamint az információ, kommunikáció ágakban a legmagasabb. A nemzetgazdasági átlag alatti arányban alkalmaznak számítógépet az építőipar, a szállítás, raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglá3

www.ksh.hu

tás és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakban. Az internetet használó vállalkozások aránya az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágak kivételével valamennyi ágban meghaladja a 85%-ot. A számítógépet használó vállalkozások aránya a vizsgált ágak felénél több mint 90%, az internetet alkalmazóké egy ág kivételével átlépi a 80%-ot. Az egyéb hálózatok, valamint az internetalapú EDI használatának differenciái az információ és kommunikáció, és kisebb mértékben a pénzügyi tevékenység többi ágazattal szembeni fölényét mutatják. A vezetékes lokális hálózatot (LAN) pénzügyi és biztosítási tevékenység után az információ és kommunikáció ágban alkalmazzák a legtöbben (87%). A vezeték nélküli lokális hálózatot a pénzügyi vállalkozásoknál is nagyobb mértékben használják az említett nemzetgazdasági ág vállalkozásai (54%). A nagytávolságú hálózat, az intranet, az extranet, illetve az internetalapú elektronikus adatcsere alkalmazása terén az információ és kommunikáció ág vállalkozásai a pénzügyi vállalkozások kivételével az összes nemzetgazdasági ágat megelőzik. A vezetékes és vezeték nélküli lokális hálózat, a nagytávolságú hálózat, az intranet, valamint a nem internetalapú EDI esetében az építőipar, a szállítás, raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakban rendre alacsonyabb az alkalmazók aránya, mint a nemzetgazdaság egészében. Az intranetet és az extranetet az említett ágakon túl a feldolgozóipar, illetve a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágakban, a vezeték nélküli lokális hálózatot pedig a feldolgozóiparban használják a nemzetgazdasági átlag alatt. Az internetalapú EDI használatában az építőipar, a szállítás, raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység marad el a nemzetgazdasági átlagtól. A nemzetgazdasági átlagnak megfelelően a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység kivételével az egyes nemzetgazdasági ágak szintjén is jobban elterjedt a nagytávolságú hálózatok használata a vezeték nélküli lokális hálózatokénál. Az eltérés több ágazatban is elhanyagolható, ugyanakkor a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, továbbá a pénzügyi és biztosítási tevékenység esetében nagymértékben meghaladja a nagytávolságú hálózatok használata a vezeték nélküli lokális hálózatokét. Fontos megjegyezni, hogy a hálózatok közötti választást behatárolja az adott településen elérhető hálózat típusa. 2. ábra A komplex mutató alakulása néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2009.

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

70

Információ, kommunikáció

70

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, szennyeződésmentesítés

62

34

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

46

Összesen 0

4

10

20

30

40

50

60

70

80 %


A könnyebb áttekinthetőség érdekében, az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati elemzése során az IKT-eszközök használati arányainak átlagát is összehasonlítottuk. Ez alapján jól látszik, hogy a mutatókat összevontan kezelve is hasonló eredményt kapunk: a pénzügyi és biztosítási tevékenyég, az információ és kommunikáció, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, szennyeződésmentesítés ágakban alkalmazzák leginkább az infokommunikációs eszközöket, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás vállalkozásai használják legkevésbé. 1.2. Az információs és kommunikációs technológiák használatának jellegzetességei a vállalkozások mérete szerint Az információs és kommunikációs eszközök használatának vállalkozásméret szerinti alakulásáról elmondható, hogy minél nagyobb létszámú a gazdasági szervezet, annál magasabb az elterjedtség. Minden esetben meghaladta a nemzetgazdasági átlagot az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a több mint 49 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, az annál kisebbekben azonban elmaradt attól. 3. ábra Az információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya a vállalkozás mérete szerint, 2009* % 100 90 80 70

40

88

96 99

88

94 97

85

95 98

95 80

30

62

61 45

20

38

10

18

30 15

8

10–49 fő között


Intranet


Vezetékes lokális hálózat (LAN)

Internet/WWW

Mobiltelefon

Személyi számítógép, munkaállomás

0

250 fő és afölött

13

22

Extranet

60 50

Összesen

*Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet.

A vállalkozásmérettel nemcsak a vizsgált információs és kommunikációs technológiák használatának mértéke változott, hanem az egyes technológiák használatának sorrendje is. A nemzetgazdaság egészét tekintve a vállalkozások leginkább a számítógépet használják, az 50 fő alatti vállalkozásoknál pedig egyforma mértékű a számítógép és a mobiltelefon használata. A több mint 249 főt alkalmazó vállalkozások pl. közel 100%-ban használnak számítógépet, mobiltelefont és internetet, de az 50–249 fő közöttieknél is 95% körüli az említett eszközök használatának aránya. Az ágazatihoz hasonlóan a vállalkozásmérettel összefüggő jelentős eltérést az egyéb hálózatok, valamint az internet- és nem internetalapú EDI használatában találunk, jól mutatva, hogy az említett technológiák az IKT használatának magasabb szintjét jelzik. 5

www.ksh.hu

1.3. Az információs és kommunikációs technológiák használatának területi jellemzői Az Európai Unióhoz csatlakozva Magyarország valamennyi régiója jogosulttá vált arra, hogy pályázzon a strukturális alapok programjaira. 2007-től Közép-Magyarország kikerült az ún. konvergenciarégiók köréből, az ország többi területe viszont továbbra is kaphat uniós pénzügyi támogatást a strukturális különbségek kiigazítására. A vállalkozási szférában az infokommunikációs eszközök használatának elterjedtsége regionálisan csaknem egyforma – a mégis kimutatható különbség sem abból adódik, hogy az adott terület konvergenciarégió-e, vagy sem. A területi különbségek mögött az áll, hogy az adott vállalkozás Budapesten vagy vidéken működik-e. Nem meglepő, hogy Közép-Magyarország régióban a vizsgálatba bevont valamennyi információs és kommunikációs technológiát az országos átlagnál nagyobb mértékben veszik igénybe. A régión belüli differenciák azonban továbbra is komolyak: a Pest megyében működő vállalkozások IKT-használata – a többi megyéhez hasonlóan – rendre elmarad Budapestétől. Az egyes mutatók megyék szerinti különbségei nem túlságosan nagyok, így az ezek alapján definiált fejlettségi szintek közel esnek egymáshoz. Az információs eszközök terjedése szempontjából a számítógépet, illetve internetet használó és/vagy honlappal rendelkező vállalkozások aránya a fejlettség egyes fokozataiként is felfogható, ahol a számítógép-használat az alap-, a továbbiak pedig az egyre magasabb szinteket képviselik. A számítógép-használat területi elterjedtségének arányai rendkívül kiegyenlítettek, a konvergenciarégiók közül a leginkább ellátott Nyugat-Dunántúl és a legkevésbé ellátott Dél-Alföld közötti különbség 1 százalékpont alatt volt. Csökkent a konvergenciarégiók közötti, valamint a Budapest és a konvergenciarégiók közti különbség. Az internethasználat az egyszerű számítógéphasználatnál magasabb fejlettségi szintként értelmezhető; elterjedtségének mértéke a számítógépénél valamivel alacsonyabb és kiegyenlített. Elterjedtsége minden régióban nőtt, 85–86% körül szóródik. A legmagasabb, illetve legalacsonyabb használati arányt felmutató Észak-Magyarország, illetve Észak-Alföld közötti különbség mindössze 1,4 százalékpont. Az ágazatihoz hasonlóan a területi differenciák is az egyéb hálózatok tekintetében (vezetékes és vezeték nélküli lokális, valamint nagytávolságú hálózat, intranet, extranet) a legnagyobbak, a relatív szórás pedig az extranet esetében a legjelentősebb, de az intranet, a nagytávolságú és a vezeték nélküli lokális hálózat esetében is magas. A számítógép, az internet és a mobiltelefon használatában továbbra is kicsi a különbség az egyes régiók és megyék között. 2009-ben a vezetékes lokális hálózat és az elektronikus levél használata az Észak-Alföldön, az intranet, a vezeték nélküli lokális valamint a nagytávolságú hálózat (WAN) a Dél-Alföld, az extranet pedig Dél-Alföldön kívül Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország vállalkozásai körében a legkevésbé elterjedt. A nem internetalapú EDI alkalmazásának aránya Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb. 1.4. Az IKT-technológiák használói A számítógépet használóknak az alkalmazottak számához viszonyított aránya az információ és kommunikáció (94%), a pénzügyi és biztosítási tevékenység (89%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (78%) ágakban a legmagasabb. Míg a legtöbb alkalmazott a feldolgozóiparban dolgozik (39%), addig az összes számítógépet használó alkalmazottnak már csak 28%-át foglalkoztatja. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának magasabb szintjét mutatja, hogy milyen mértékben használják az internetet az alkalmazottak munkavégzésük során. A legnagyobb arányban az információ és kommunikáció (89%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (72%), és a pénzügyi és biztosítási tevékenység (62%) ágakban használják. (Az említett nemzetgazdasági ágakban az összes alkalmazásban álló aránya mindössze 3-4%.) Az internetet használó összes alkalmazott 26%-a a feldolgozóiparban, 21%-a a kereskedelem, gépjárműjavítás ágakban dolgozik

6


4. ábra

A számítógépet használó alkalmazottak aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 Információ, kommunikáció

94

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

78


89

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás

66

Ingatlanügyletek

41

Kereskedelem, gépjárműjavítás

47

Építőipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Szállítás, raktározás

26 31 38

Feldolgozóipar

29

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

23


25

Összesen

37

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 %

A számítógépet és internetet használó alkalmazottak arányát a vállalkozás ágazatbeli hovatartozása és a vállalkozás mérete is befolyásolja, utóbbi kevésbé. A nem pénzügyi vállalkozások esetében a számítógépet használó alkalmazottak aránya 35–40% között ingadozik, a vállalkozás méretétől függően. Az összes alkalmazotthoz viszonyítva az 50 fő alatti vállalkozásokban használnak a leginkább internetet a munkavállalók (29%), a 250 fő fölötti vállalkozásoknál ez az arány 24%. 5. ábra Az internetet használó alkalmazottak aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 Információ, kommunikáció

89 72

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Pénzügyi, biztosítási tevékenység

62

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás

47 35

Ingatlanügyletek Kereskedelem, gépjárműjavítás

32

Építőipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Szállítás, raktározás

20

Feldolgozóipar

19


18


17

23 20

Összesen

27

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 %

Eltérő képet mutatnak a pénzügyi és biztosítási tevékenységet folytató vállalkozások. Az itt alkalmazottak számához viszonyítva a legtöbb számítógépet használó munkavállaló az 50 és 249 fő közötti vállalkozásoknál érte el a legmagasabb szintet (95%), a legalacsonyabb a 250 fő 7

www.ksh.hu

fölöttieknél volt (88%). Az internethasználók esetében a vállalkozás méretével összhangban alakult az internetet használóknak az alkalmazottak számához viszonyított aránya. A több mint 250 főt alkalmazó vállalkozásoknál az alkalmazottak 64%-a használ internetet, az ágazat jellemző vállalatméretéből adódóan ez az összes pénzügyi területen alkalmazott munkavállaló 75%-át jelenti.

2. Internethasználat 2.1. Az internetkapcsolat típusa Az üzleti szféra internethasználatának minőségét meghatározó kapcsolat típusától függ a kapcsolat sebessége: ha az nagyobb, növekszik az internethasználat hatékonysága, élvezhetősége, ami elősegíti terjedését, hatásainak érvényesülését, illetve tágítja az igénybevétel lehetőségeit. A kapcsolati sebesség szintje a géppark minőségével együtt az internet terjedésének infrastrukturális feltétele. A vállalkozások közel háromnegyedének van széles sávú internetkapcsolata, ez az internet-előfizetők 85%-át jelenti. (A pénzügyi vállalkozások körében ez az arány megközelíti a 97%-ot.) Az internet-hozzáférési pontok száma minden kapcsolattípus esetében bővült az előző évhez képest. Még mindig az xDSL-vonali kapcsolatoknak van a legnagyobb, ugyanakkor csökkenő részesedése. Ezt követi a mobilkapcsolatok száma, mely az összes internet-hozzáférési ponton belül a leginkább nőtt, és az összes internet-hozzáférési pont 19%-át teszi ki. Tovább csökkent a hagyományos internetkapcsolati pontok részesedése az összes internet-hozzáférési pont között, és 2009-re a harmadik helyre szorult vissza. A bérelt vonali, valamint az egyéb helyhez kötött kapcsolatok aránya kismértékben növekedett. A vizsgált vállalkozások továbbra is a kábeltelevíziós internetkapcsolatot használják legkevésbé, ennek az internet-hozzáférési pontokhoz viszonyított aránya az előző évhez képest nem változott, ugyanakkor a kábeltelevíziós internetkapcsolatok száma 8%-kal nőtt. 6. ábra

Az internet-hozzáférési pontok megoszlása, 2009* Modemes és ISDN kapcsolat 17%

Mobilkapcsolat 19%

Egyéb helyhez kötött 8%

Bérelt vonal 8% xDSL 42%

Kábeltelevízió 6%


A szélessávú kapcsolaton belül az xDSL-kapcsolat aránya a legnagyobb: az internetkapcsolattal rendelkezők 68%-a, a vizsgált vállalkozások internet-hozzáférési pontjainak 42%-a. A leginkább a mobilkapcsolatot alkalmazók száma emelkedett: az internetet használó vállalkozások között a mo8


bilkapcsolattal rendelkezők aránya megkétszereződött 2008 és 2009 között, a 2007-es állapothoz képest pedig háromszorosára nőtt. Az internetet használó vállalkozások között 3 százalékponttal bővült a szélessávú internetkapcsolattal (xDSL, kábel, bérelt, egyéb helyhez kötött) rendelkezők aránya. Az internet-előfizetők között 22%-kal bővült a kábel, 23%-kal a bérelt vonali hozzáférés, az egyéb helyhez kötött kapcsolatok száma 46%-os bővülést mutat. Az xDSL-vonali kapcsolattal rendelkezők aránya mindössze 3 százalékponttal emelkedett az internetet használókon belül. 7. ábra

A szélessávú internetkapcsolat megoszlása a kapcsolat típusa szerint, 2009* Egyéb helyhez kötött 13%

Bérelt vonal 13%

Kábeltelevízió 9%

xDSL 65%


2.1.1. Az internetkapcsolat jellege A vállalkozások internetkapcsolatának nemzetgazdasági ágak szerinti vizsgálatából kiderül, hogy nemzetgazdasági ágtól függetlenül a széles sávú internetkapcsolat használata a legelterjedtebb. Az információs és kommunikációs technológia használatában élenjáró pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban a cégek 95%-a, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén a vállalkozások 93%-a rendelkezik széles sávú internetkapcsolattal, de az információ, kommunikáció ágban is meghaladja a 90%-ot ez az arány. Főként a szállítás, raktározás, a kereskedelem, gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek és az építőipar ágakban tevékenykedő cégek kapcsolódnak a világhálóra hagyományos (ISDN, modem) módon. A szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az információ, kommunikáció, és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén a legalacsonyabb az említett internetkapcsolat típus aránya. Az üzleti szféra valamennyi nemzetgazdasági ágban az xDSL-vonali kapcsolatot használja a legnagyobb arányban. Az információ és kommunikáció ágban használják a legnagyobb mértékben a kábeltelevíziós, az egyéb helyhez kötött, valamint a mobilkapcsolatot. A mobilkapcsolatok súlya a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágban is kiemelkedő (53%). A bérelt vonal használatában a pénzügyi, biztosítási tevékenység (59%) jár az élen.

9

www.ksh.hu

8. ábra

Az internetkapcsolat típusa nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 20

Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás

17

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar

32

11

26

19

Szállítás, raktározás

18


19


19

Ingatlanügyletek

21 8

0

10

20

8

8

19

8

13 7

20

8

7

17 24

7

21

12 5 6

42

Kábeltelevízió

8

5 4 8

41

40

25 8

50

30

21

4 6

5

39

20

16

10

6

6

17

16 6

44

13

Összesen

xDSL

42

7

19

12

23

4

28

4 6

28

4

40



3

43

9


8

36

9


Modem és ISDN

43

6

50

Bérelt vonal

60

26

12

8 70

Egyéb

13

23 8

19

80

90

100 %

Mobilkapcsolat

2.1.2. Az internetkapcsolat típusának jellegzetességei a vállalkozás mérete szerint Egy vállalkozás internetkapcsolatának típusát a nemzetgazdasági ág szerinti hovatartozáson túl a vállalkozásméret is meghatározza. A vállalkozásmérettel a hagyományos típusú internetkapcsolatot használó cégek aránya csökken, a tendencia az internet-hozzáférési pontok arányában is megfigyelhető. A gazdasági szervezeteknél jellemző, hogy a vállalkozás méretétől függetlenül a legnagyobb mértékben a szélessávú internetet használják, azon belül is leginkább az egyéb helyhez kötött internetkapcsolatot. A mobilkapcsolattal rendelkezők aránya a több mint 249 főt foglalkoztató vállalkozások között közel 60%, az 50 fő alattiaknál ez az arány 23%.

10


9. ábra Az internetkapcsolat típusának megoszlása a vállalkozás mérete szerint*

250 fő és afölött

9

29

14

50–249 fő

10–49 fő

35

38

24

19

0

23

45

17

Összesen

27

18

42

10

Modemes és ISDN-kapcsolat

20 xDSL

30

18

22

40

50

60

19

70

80

90

Kábeles, bérelt, egyéb helyhez kötött kapcsolat

100 % Mobilkapcsolat


2.2 Az internet igénybevételének célja Az internethasználati preferenciákat vizsgálva elmondható, hogy a jelentősnek ítélt célok sorrendje 2008-hoz képest kismértékben változott. Az internetet használó vállalkozások leginkább banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevételére használják az internetet (85%), ez 2007-hez képest 9 százalékpontos bővülést mutat. A korábbi években is legkevésbé oktatási és képzési célra vették igénybe az internetet, ennek aránya a 2007-es állapothoz képest stagnál. 10. ábra

Az internet igénybevételének célja az internetet használó vállalkozások százalékában* % 90 80

85

80

76

76

69

70 60 50 40 30 20

18

17

19

2007

2008

2009

10 0 Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele Oktatás/képzés (hozzáférés interaktív oktatási anyagokhoz) Közigazgatási ügyek intézése


11

www.ksh.hu

A banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevételének aránya az információ és kommunikáció ágban a legmagasabb (93%), az összes vizsgált nemzetgazdasági ágban meghaladja a 70%ot, viszont meglepő módon a pénzügyi, biztosítási tevékenység esetében a legalacsonyabb. Az internet oktatási, képzési céllal történő igénybevételének aránya szintén az információ és kommunikáció ágban a legmagasabb (40%), ez az arány a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágakban nagyobb mint 30%. A pénzügyi vállalkozások 29%-a használja az internetet az említett célból, ami egyben 5 százalékpontos csökkenést jelent 2007-hez képest. 11. ábra Az internet-igénybevétel céljának megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 71


29

Feldolgozóipar

82

18


82

18

73

Kereskedelem, gépjárműjavítás Ingatlanügyletek

27 84


16

70

30

Építőipar

86


84

16

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

82

18


82

18

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

14

79


21

72

Összesen

28 85

0%

20%

15

40%

60%

80%

100%

Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele Oktatás/képzés

12. ábra Az internet igénybevétele közigazgatási célra az internetet használó vállalkozások százalékában % 80 70

63

69

76

60 50 40 30 20 10 0 2006

2007 Közigazgatási ügyek intézése

12

2008


Egyre fontosabb kérdés, hogy a kormányzat mennyiben képes az információs és kommunikációs technológia igénybevételére, elektronikus szolgáltatások nyújtására. A probléma másik fele, hogy kereslet oldaláról nézve mennyire veszik igénybe az internetet a vállalkozások közigazgatási ügyek intézésére. A 2009-es felmérés alapján ez az arány az internetet használó vállalkozások körében 76% volt. A közigazgatási ügyek intézése során a vállalkozások legtöbbször információkat szereztek be az internetről (74%), űrlapokat is közel háromnegyedük (73%) töltött le, azokat azonban már csak 64%-uk küldte vissza elektronikusan. A közigazgatási eljárás teljes mértékű elektronikus lebonyolítására már csak a cégek 37%-a vállalkozott. Elektronikus pályáztatási rendszerben mindössze 13%-uk nyújtott be ajánlatot. 13. ábra Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Összesen 0

10 20

30

40

50 60

70

80 90 100 %

Ajánlat benyújtása elektronikus pályáztatási rendszerben Közigazgatási eljárás elektronikus, pótlólagos papírmunka nélküli kezelése, a kifizetést is beleérve, amennyiben volt

Kitöltött űrlapok visszaküldése Űrlapok letöltése Információk megszerzése Igénybe vette-e az internetet közigazgatási ügyeinek intézésére

A vizsgált nemzetgazdasági ágak közül leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenység (95%), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (89%), a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (88%), valamint az információ és kommunikáció (86%) ágakban használták az internetet közigazgatási ügyeik intézésére. Az említett nemzetgazdasági ágakban szerezték be legtöbbször az információkat, illetve töltötték le és küldték vissza az űrlapokat elektronikusan. A közigazgatási eljárás teljes mértékű elektronikus lebonyolításában a pénzügyi, biztosítási tevékenység (63%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (49%), az információ és kommunikáció (47%), az ingatlanügyletek (44%), valamint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (44%) ágak vállalkozásai jártak

13

www.ksh.hu

az élen. Az elektronikus pályáztatási rendszerben a legtöbb ajánlatot benyújtó cég az információ és kommunikáció ágból került ki, azonban így is csak minden ötödik internetező használta ezt a lehetőséget. A nemzetgazdasági átlag alatt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (74%) és az építőipar (60%) területén működő cégek vették igénybe az internetet közigazgatási ügyek intézésére 2.3 A vállalkozások honlapján kínált szolgáltatások Az internet üzleti használatának ugyancsak fontos mutatója a honlapok elterjedtsége és tartalmi fejlettsége. A vállalkozások 51%-ának, az internetkapcsolattal rendelkezők közül 59%-nak volt 2009-ben honlapja. A honlap alkalmazása az internethasználat fejlettebb szintjeként értelmezhető. Az ezzel rendelkező vállalkozások aránya tehát fontos minőségi mutató. Ezen a területen a nemzetgazdasági ágak közötti különbség jelentős. Arányaiban a legtöbb, honlappal rendelkező vállalkozás a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás ágakban tevékenykedik. A honlapot leginkább és legkevésbé használó pénzügyi közvetítés, illetve építőipar között 48 százalékpont az eltérés. A fővároshoz képest az egyes konvergenciarégiók lemaradása jelentős. A fővárosban a vizsgált körben a honlappal rendelkező cégek aránya meghaladja a 60%-ot. A honlappal rendelkező vállalkozások aránya a főváros után Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb. A konvergenciarégiók közül a legjobban, illetve a legkevésbé ellátott Közép-Dunántúl és Észak-Alföld közti mindössze 3 százalékpontos különbség nagyobb, mint a számítógépet és az internetet leginkább és legkevésbé használó régiók között. A konvergenciarégiók közötti különbség jóval elmarad a legtöbb honlappal rendelkező konvergenciarégió és Közép-Magyarország közötti 17 százalékpontos különbségtől. A vállalkozások honlapján nyújtott potenciális szolgáltatások között szerepel a termékek megrendelhetősége. Az elektronikus kereskedelem terjedésének technikai korlátjára utal, hogy a honlappal rendelkező vállalkozások mindössze 26%-a, az összes internetkapcsolattal rendelkezőknek pedig 15%-a teszi lehetővé az online vásárlást. 14. ábra A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások, 2009* Termék-, szolgáltatásinformációk

87

Online megrendelés

26

A termék testreszabásának lehetősége

23

Álláshirdetések, online jelentkezési lehetőség

22

Titoktartási nyilatkozat

14

A megrendelések online követhetősége

13

A weboldal személyre szabásának lehetősége

11

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90 100 %


2009-ben a vállalkozások honlapjain igénybe vehető szolgáltatások aránya megváltozott, illetve új szolgáltatásokkal bővült a megfigyelés. Első helyen a termék- és szolgáltatásinformációk nyúj14


tása maradt (87%), ezt követi, de arányában nagyon elmarad az előző évhez képest növekvő tendenciát mutató termékek honlapon való megrendelhetősége (26%). Továbbra is a harmadik helyen áll a termékek testreszabásának lehetősége (23%) a vállalkozások honlapján leginkább elérhető szolgáltatások sorrendjében. Ezt követik az álláshirdetésekhez való hozzáférés (22%), a titoktartási nyilatkozat biztosításának lehetősége (14%), a megrendelések online követhetősége (13%), és végül a weboldal testreszabásának lehetősége (11%). A honlapon igénybe vehető szolgáltatások sorrendje lassan formálódó jogi kereteket, és a bizalomhiányból eredő és csak fokozatosan oldódó terjedési korlátokat jelez. Az előállított termékek és a nyújtott szolgáltatások a leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenység (98%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (93%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (90%) ágakban tevékenykedő vállalkozások honlapjain ismerhetők meg. A termékek megrendelhetősége a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (63%) ágban volt elsősorban jellemző.Titoktartási nyilatkozatot a legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység (41%) ágban tevékenykedő vállalkozások biztosítanak honlapjukon.

3. Elektronikus kereskedelem Az e-kereskedelem hazai szintje illeszkedik a nemzetközileg megfigyelhető tendenciába, azaz a kereskedelmi összforgalomhoz viszonyított részaránya alacsony, de már nem marad el az EUátlagtól: a weboldalon, az interneten és az egyéb számítógépes hálózaton keresztül történő értékesítésből realizált nettó árbevétel aránya az összes értékesítésből realizált nettó árbevételnek alig több mint 14%-át éri el. Az elektronikus úton történő értékesítés értéke azonban vállalkozásonként nagyon vegyes képet mutat. A vállalkozások közel 6%-ában eléri a teljes árbevétel legalább 1%-át, míg legalább felét mindössze 1%-uk esetében teszi ki. Ugyanakkor a forgalom növekedése nemzetgazdasági szinten (bár alacsony bázisszinthez képest) jelentősen gyorsul. Értéke – folyó áron – az elmúlt két évben több mint négyszeresére, 1937 milliárd forintról 8520 milliárd forintra emelkedett; az összes nettó árbevételen belüli hányad is közel megnégyszereződött. A nemzetgazdaság egészét vizsgálva a weboldalon keresztül realizált forgalom az összes forgalom közel 3%-át, az automatikus adatcserén keresztüli 12%-át teszi ki, ez utóbbin belül interneten keresztül az árbevétel közel 4%-a, míg egyéb számítógépes hálózaton keresztül 8%-a realizálódik. 15. ábra A számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevétel, 2009*

Nem számítógépes hálózat

Számítógépes hálózat

Interneten keresztül

Egyéb számítógépes hálózat

Weboldal


15

www.ksh.hu

Az automatikus adatcserén keresztül realizált nettó árbevétel értéke, illetve az összforgalmon belüli aránya ugyancsak nőtt az elmúlt évhez képest. A weboldalon keresztül realizált nettó árbevétel értéke nőtt ugyan, de aránya az összes, illetve a számítógépes hálózatokon keresztül realizált árbevételen belül csökkent. Az elektronikus értékesítés irányát tekintve elmondható, hogy a hazai vállalkozások legnagyobb értékben EU-tagországokba értékesítették termékeiket, szolgáltatásaikat, ez megközelítette a teljes árbevétel 9%-át. Az országon belüli kereskedelemből az értékesítés 33%-a származott, ami a teljes árbevétel 5%-át jelentette. Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem alig 8%-át tette ki az elektronikus értékesítésnek, és mindössze 1%-át a teljes árbevételnek. Az elektronikus forgalmat lebonyolító vállalatok az egyes IKT-eszközöket célonként eltérő arányban használták. A vállalkozások 25%-a vásárolt számítógépes hálózaton keresztül, illetve a megkérdezett cégek 7%-a értékesítette termékeit elektronikusan. Az üzleti szektor beszerzéseinek 13%-át intézi számítógépes hálózaton, a háztartások vásárlásait is tartalmazó értékesítéseinek 14%-a történik számítógépes hálózaton keresztül. Figyelembe véve, hogy több mint háromszor annyi vállalkozás vásárolt számítógépes hálózaton, mint amennyi értékesített, továbbá azt, hogy a vállalkozások számítógépes hálózaton keresztül közel másfélszer akkora értékben értékesítettek, mint vásároltak, elmondható, hogy elektronikusan a cégek átlagosan kisebb értékben vásároltak, mint értékesítettek. Az elektronikus úton beszerző vállalkozások közel 43%-át kitevő vállalkozások mintegy 11%-ában az elektronikus beszerzés értéke nem érte el a teljes beszerzés értékének 1%-át. A vállalkozások alig 3%-ánál – ami a számítógépes hálózaton keresztül beszerző vállalkozások 11%-át jelenti – az elektronikus beszerzés értéke a teljes beszerzés értékének legalább háromnegyede. A beszerzés iránya szerint a hazai vállalkozások 23%-a – ami az elektronikusan beszerző vállalkozások 92%-a – magyarországi cégektől vásárolja meg a termékeket és szolgáltatásokat; 8%-uk, illetve az elektronikus úton beszerző vállalkozások 32%-a az Európai Unió tagországaiból vásárol; és mindössze 3% – a számítógépes hálózaton keresztül beszerző cégek 11%-a – szerzi be a termékeket, szolgáltatásokat az Európai Unión kívüli országokból. A vállalkozások biztonságos tranzakciók terén megnyilvánuló felkészületlenségét jelzi, hogy az elektronikus megrendelések fogadásakor a megkérdezett hazai vállalkozások 2%-a használt biztonsági protokollokat. Ez az internettel rendelkezők alig 3%-át jelenti. Az elküldött üzenet épségének, hitelességének biztosítása érdekében digitális aláírást az internetet alkalmazó vállalkozások 18%-a használt.

4. Magyarország a nemzetközi adatok tükrében Reális képet akkor kaphatunk arról, hogy a magyarországi vállalkozások miként alkalmazzák az IKT-eszközöket, ha nemzetközi viszonylatban is megvizsgáljuk az elterjedtség egyes mutatóit. A vizsgált mutatók tekintetében hazánk jelentős mértékben elmarad az EU-átlagtól. Az 1. táblázatban kiemelt infokommunikációs technológiák használatát összevontan tekintve is csak Romániát előzzük meg.

16


1. tábla Az információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya, 2009 Megnevezés

Magyarország, %

EU-átlag, %a)

Magyarország helye az EUtagországok rangsorábana)


96

89

24

Vezetékes lokális hálózat

72

51

25


31

22

24

Intranet

30

18

26

Extranet

18

9

23

Internet

93

87

23b)

Komplex mutató

57

46

25

a) Belgium nem küldött adatokat, így az EU-átlag és a rangsor 26 tagországra vonatkozik. b) A 23. helyen Lettországgal osztozunk.

16. ábra Számítógépet használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 Románia Bulgária Magyarország Ciprus Görögország Egyesült Királyság Lettország Lengyelország Írország Portugália Svédország Olaszország Málta Luxemburg Észtország Litvánia Csehország Szlovénia Spanyolország Németország Franciaország Szlovákia Dánia Ausztria Hollandia Finnország

80 88 89 91 92 93 93 93 93 95 96 96 96 96 96 97 97 98 98 98 98 99 99 99 100 100

0

10

20

30

40

50

EU-átlag=96%

60

70

80

90

100 %

A számítógéppel való ellátottság terén a magyar vállalkozásokat tekintve az arány 7 százalékponttal kisebb az EU átlagánál. Ezzel az értékkel csupán Romániát (80%) és Bulgáriát (88%) előzzük meg, utóbbi esetében egy év alatt 3 százalékponttal csökkent a számítógéppel való ellátottság aránya. A hazánkkal egy időben csatlakozott országok közül Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Litvánia, Málta és Észtország éri el vagy haladja meg az EU-átlagot. A többi, szintén 2004-ben

17

www.ksh.hu

csatlakozott ország (Lengyelország, Lettország, Ciprus) is mindössze 3–5 százalékponttal marad el attól. A vezetékes lokális hálózat tekintetében már 21 százalékpontos a lemaradásunk az EU-átlaghoz képest, csupán Romániát előzzük meg. A hazánkkal egyidőben csatlakozott országok közül Máltán (82%), Szlovéniában (79%), Cipruson (77%) és Szlovákiában (73%) a vezetékes lokális hálózat használata meghaladja az EU-átlagot. 17. ábra A vezetékes lokális hálózatot használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 Románia Magyarország Bulgária Lengyelország Portugália Litvánia Írország Lettország Észtország Csehország Olaszország Görögország Szlovákia Franciaország Egyesült Királyság Ciprus Szlovénia Németország Svédország Spanyolország Málta Ausztria Hollandia Finnország Dánia Luxemburg

44 51 52 56 57 57 59 64 65 69 70 70 73 74 75 77 79 79 82 82 82 83 85 85 87

EU-átlag=72%

96

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 %

Hasonló a helyzet a vezeték nélküli lokális hálózatok használata tekintetében: 9 százalékpontos a lemaradásunk az EU-átlaghoz képest. Bulgáriával és Lettországgal azonos mértékben (a vállalkozások alig több, mint egyötödében) használjuk, a vezeték nélküli lokális hálózatokat ennél csak román vállalkozások használják kisebb mértékben (14%). A 2004-ben uniós taggá vált országok közül Máltán (41%), Észtországban (38%), Csehországban (34%), és Szlovákiában (33%) a vezetékes lokális hálózat használata meghaladja az EU-átlagot.

18


18. ábra A vezeték nélküli lokális hálózatot használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 Románia Magyarország Lettország Bulgária Litvánia Ciprus Görögország Lengyelország Olaszország Franciaország Írország Szlovénia Portugália Szlovákia Spanyolország Németország Csehország Hollandia Ausztria Egyesült Királyság Svédország Észtország Dánia Luxemburg Málta Finnország

14 22 22 22 23 23 24 25 26 28 29 30 31 33 34 34 34 36 36 37 37 38 39 40 41 44

0

10

EU-átlag=31%

20

30

40

50 %

19. ábra Az intranetet használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 Magyarország Ciprus Csehország Románia Olaszország Egyesült Királyság Spanyolország Görögország Észtország Portugália Szlovénia Lengyelország Málta Ausztria Litvánia Hollandia Lettország Dánia Bulgária Luxemburg Németország Írország Franciaország Finnország Svédország Szlovákia

18 18 20 21 21 23 23 25 25 26 28 28 29 29 31 32 35 39 39 40 40 41 41 42 43

EU-átlag=30%

54

0

10

20

30

40

19

50

60

www.ksh.hu

Hazánk helyzete az infokommunikációs technológiák használata terén az intranet esetében sem mutat kedvezőbb képet. Ciprus és Magyarország használja legkevésbé az intranetet (18%), ami 12 százalékpontos lemaradást jelent az EU-átlagtól. A hazánkkal egyidőben csatlakozott országok közül Szlovákiában (54%), Lettországban (35%) és Litvániában (31%) az EU-átlag fölötti mértékben használnak intranetet. Meglepő módon a tagországok közül a szlovák vállalkozások használják legnagyobb mértékben megelőzve Svédországot és Finnországot is. Ennek hátterében a vezetékes, illetve vezeték nélküli lokális hálózatok használatának az előbbieknél kisebb szlovákiai elterjedtsége áll. 20. ábra Az extranetet használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 Ciprus Románia Lettország Magyarország Lengyelország Litvánia Szlovénia Egyesült Királyság Spanyolország Csehország Olaszország Bulgária Görögország Észtország Ausztria Hollandia Írország Portugália Németország Dánia Szlovákia Svédország Málta Franciaország Finnország Luxemburg

7 8 8 9 10 12 13 14 14 14 15 15 16 17 17 18 18 20 22 22 24

EU-átlag=18%

29 30 32 32 33

0

5

10

15

20

25

30

35 %

Az extranet használatát illetően a hazánkkal együtt csatlakozott országok közül Málta és Szlovákia haladja meg az EU átlagát. Magyarország az uniós átlag felét éri el, alig megelőzve ezzel Lettországot (8%), Romániát (8%) és Ciprust (7%).

20


21. ábra Internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 Románia

72

Bulgária

83

Lettország

87

Magyarország

87

Ciprus

88

Görögország

89

Lengyelország

90

Írország

91

Egyesült Királyság

91

Portugália

93

EU-átlag=93%

Málta

94

Csehország

95

Spanyolország

95

Litvánia

95

Svédország

95

Franciaország

96

Hollandia

96

Szlovákia

98

Ausztria

98

0

20

40

60

80

100 %

Az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások arányát vizsgálva szintén lemaradást tapasztalunk. Magyarországon a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek 87%-a rendelkezik internetkapcsolattal, 6 százalékponttal kevesebb, mint az EU egészében. A 2004-ben csatlakozott tíz tagország közül az utolsó helyet foglaljuk el, egyedül az utánunk csatlakozott Romániát és Bulgáriát előzzük meg, illetve Lettországgal állunk egy szinten. A hazánkkal egy időben csatlakozott másik kilenc tagország közül csak Ciprus és Lengyelország marad el az EU-átlagtól, míg a többi országban eléri, illetve meghaladja az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások száma az EU-átlagot.

21

www.ksh.hu

22. ábra Szélessávú internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 Dánia

64

23

Svédország Németország 3 Írország Hollandia

62

22

59 44

19

41

26

Finnország

41

17

Ausztria Egyesült Királyság

37

10

34

15

Luxemburg Olaszország

33

10

32

18

Csehország

29

15

Szlovénia

27

11

Franciaország Magyarország

26

13

25

7

25 20 24

Litvánia Ciprus Portugália

6

Észtország Spanyolország

11 11

Szlovákia

6

Málta Lettország Görögország

5 6

Lengyelország

5

23 18 21 20 19

19 12 16 15 12

Bulgária 3 7 Románia 05 EU átlag

32

13

0

10

20 Értékesítés

30

40

50

60

70 %

Beszerzés

A legnagyobb lemaradást továbbra is a weboldallal rendelkező vállalkozások esetén figyelhetjük meg. A Magyarországon mért 51%-os arány az EU-átlagnál 13 százalékponttal alacsonyabb, Romániát (28%), Bulgáriát (34%), Lettországot (42%) és Portugáliát (47%) és Ciprust (49%) előzzük meg. A hazánkkal egy időben csatlakozott tagországok közül Csehország (73%), Szlovákia (70%), Szlovénia (69%), Észtország (68%) és Málta (65%) mutatója magasabb, mint az EU-átlag.

22


23. ábra Honlappal rendelkező vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 28

Románia

34

Bulgária

42

Lettország Portugália

47

Ciprus

49

Magyarország

51

EU-átlag=64%

Franciaország

54

Spanyolország

56

Lengyelország

57

Litvánia

61

Görögország

62

Írország

62 65

Málta

70

Szlovákia Csehország

73


75

Ausztria

80

Hollandia

84

Svédország

86

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90 %

Az elektronikus kereskedelem – gazdasági hatásait tekintve – az IKT egyik legfontosabb alkalmazási formája, kiemelt helyen szerepel az EU fejlesztési célkitűzései között. 2009-es felmérés alapján számított aránya az információs és kommunikációs technológia terén élenjáró, fejlett országok kereskedelmi forgalmában eléri a 15–18%-ot, egyedül Írország ért el 26%-os, kiugró értéket. Az EU-tagállamokban ez az arány átlagosan 12%, amit hazánkban is sikerült meghaladni.

23

www.ksh.hu

24. ábra Elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya Bulgária 1 Ciprus

1

Románia

2

Lettország

5

Lengyelország

EU-átlag=12% 7

Spanyolország

9

Litvánia

9

Szlovákia

11

Málta

11

Ausztria

11

Szlovénia

12

Hollandia

12

Portugália

12

Franciaország

13

Magyarország

14

Csehország

15

Németország

15


15

Svédország

18

Finnország

18

Írország

26 0

5

10

15

20

25

30 %

A számítógépes hálózatokon a 27 EU-tagállamban átlagosan a vállalkozások 13%-a értékesít, átlagosan 32%-uk vásárol elektronikusan. Hazánkban ez az arány 7, illetve 25%.

24


25. ábra Számítógépes hálózaton keresztüli megrendelések aránya az EU tagországaiban, 2009 Dánia

23

Svédország

22

Németország 3 Írország

44

41

17

Ausztria

37

10


34

15

Luxemburg Olaszország

33

10

32

18

Csehország Szlovénia

29

15

27

11

Franciaország

26

13

Magyarország

25

7

25 20 24

Litvánia Ciprus

6

Portugália Észtország Spanyolország

11 11

Szlovákia Málta

6

Lettország

5

Görögország

6

Bulgária

41

26

Finnország

Románia

62 59

19

Hollandia

Lengyelország

64

5 7 3 5 0

EU-átlag

23 18 21 20 19

19 12 16 15 12

32

13

0

10

20 Értékesítés

30

40

50

60

70 %

Beszerzés

Az EU-tagországokra jellemző, hogy az elektronikus értékesítésből származó árbevétel elsősorban országon belülre irányuló értékesítésből származott. Kivételt hazánk, Ciprus, Szlovákia, Írország és Málta képez. Az EU-átlag szerint az elektronikus értékesítésből származó árbevétel mindössze egyötöde származik az EU-tagországokkal folytatott kereskedelemből, s mindössze 8% az Európai Unión kívüli államokból. Az EU-átlagnál nagyobb mértékben folytat elektronikus kereskedelmi tevékenységet az unión kívüli országokkal Málta, Szlovákia, Írország, Ciprus, Románia, Svédország és Litvánia.

25

www.ksh.hu

26. ábra Számítógépes hálózatokon keresztül realizált nettó árbevétel megoszlása az értékesítés földrajzi iránya szerint, 2009 Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Egyesült Királyság Németország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU-átlag

58

29

13

85 29

14 51

61

36

4

82

11

8

11

7

82 69

24

38

7

39

23

71

24

6

88

9

66

24

33 37

10 8

56 83

11

73 24

15

58

23 44

5 16

34

24

21 73

Országon belül

4 16

81

20%

6

22

59

22

6

20

74

0%

3

60

7

1

20

3 19

40%

60%

EU-tagországok

80%

8

100%

EU-n kívül

5. Főbb megállapítások Az IKT-eszközök ellátottságában és használatában az olyan alapvető eszközök tekintetében, mint a személyi számítógép, a mobiltelefon és az internet, nem találunk lényeges különbséget a vállalkozások között. Kiegyensúlyozott a kép a vállalati méret, a nemzetgazdasági és a regionális hovatartozás szerint is. Jelentős eltérést tapasztalunk azonban az egyéb hálózatok (intranet, extranet, vezetékes és vezeték nélküli lokális hálózat, a nagytávolságú hálózat), valamint az internet- és a nem internetalapú EDI használatában a vállalkozások méretétől és a nemzetgazdasági ágtól függően. Az említett hálózatok használata a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információ, kommunikáció, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágakban a legelterjedtebb, és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, és építőipar ágakban használják őket a legkevésbé. Budapest előnye valamennyi IKT-eszköz tekintetében jelentős, de az egyéb hálózatok használatában ez az előny szembetűnőbb, illetve a területi különbségek is jelentősebbek. A Budapest nélküli országos átlagtól leginkább az egyéb hálózatok használatában maradnak el Dél-Alföld vállalkozásai. Az inetrnetkapcsolat típusa tekintetében is meghatározó, hogy mely nemzetgazdasági ágban tevékenykedik a vállalkozás. A szélessávval, illetve mobilkapcsolattal rendelkező vállalkozások – az IKT-eszközökkel leginkább ellátott – a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, valamint információ, kommunikáció ágakból kerülnek ki főként, 26


illetőleg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban használták legkevésbé az internetkapcsolat említett típusait. Némileg eltér a helyzet a honlapok esetében: a tercier szektor ágai közül a szállítás, raktározás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység vállalkozásainak van a legkisebb arányban honlapja; a legnagyobb arányban, pedig az információ, kommunikáció és a pénzügyi, biztosítási tevékenység ág vállalkozásai rendelkeznek vele. A vizsgált időszakban Magyarországon az IKT-eszközöket használó vállalkozások aránya stagnált, és még mindig elmarad az EU átlagától. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül változatlanul az utolsó helyet foglaljuk el, az uniós rangsorban általában csupán a hazánknál később, 2007-ben csatlakozott Romániát és Bulgáriát előzzük meg bizonyos infokommunikációs technológiák esetében. Biztató azonban, hogy a szélessávú kapcsolatok, valamint a honlappal rendelkező vállalkozások arányát tekintve jobban állunk, mint több, internettel jobban ellátott ország.

27

www.ksh.hu

Függelék 1. 2. 3. 1. 2. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya ..................................................29 Információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya a vállalkozás mérete szerint .....29 Információs és kommunikációs technológiák használata nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 .........................30 ábra Az információs és kommunikációs technológiák használatának nemzetgazdasági ágak szerinti gyakorisága, 2009....................................................................................................................................31 ábra A legfontosabb információs és kommunikációs eszközök használatának nemzetgazdasági ágak szerinti gyakorisága, 2009..............................................................................................32 Információs és kommunikációs technológiák használatának aránya megyénként, 2009 ....................................33 Számítógépek állománya .....................................................................................................................................34 Egy vállalkozásra jutó számítógépek száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 ............................................34 Számítógépek állománya nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 .........................................................................35 Számítógépet, internetet használó alkalmazottak aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 ........................36 Számítógépet, internetet használó alkalmazottak száma és aránya létszám-kategória szerint, 2009 ................36 Internet-hozzáférési pontok az internetkapcsolat típusa szerint ..........................................................................37 Internetet használó nem pénzügyi vállalkozások internetkapcsolatának típusa a vállalkozás mérete szerint, 2009 ..........................................................................................................................37 Internetet használó pénzügyi vállalkozások internetkapcsolatának típusa a vállalkozás mérete szerint, 2009.............................................................................................................................................38 Internet-hozzáférési pontok aránya a nemzetgazdasági ágakban az internetkapcsolat típusa szerint, 2009 .....39 Az internet igénybevételének célja .......................................................................................................................39 Az internet igénybevételének célja nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 ...........................................................40 Az internet igénybevétele a közigazgatási ügyek intézésére nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 .........................................................................................................................................................40 Honlappal rendelkező vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 .............................................41 A vállalkozások honlapján elérhető szolgáltatások ..............................................................................................41 A vállalkozások honlapján elérhető szolgáltatások aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 .........................................................................................................................................................42 Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya nemzetgazdasági ágak szerint .............................................................................................................................42 Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya megyénként ........................43 Elektronikus értékesítés .......................................................................................................................................43 Elektronikus hálózaton keresztüli értékesítések és beszerzések aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2008.................................................................................................................................................44 Elektronikus úton értékesítő vállalkozások aránya az elektronikus kereskedelemből származó árbevétel összárbevételből való részesedése szerint, 2008 ...............................................................44 Elektronikus úton történő értékesítés az értékesítés iránya szerint, 2008 ...........................................................44 Elektronikus úton beszerző vállalkozások aránya az elektronikus beszerzés teljes beszerzésből való részesedése szerint, 2008......................................................................................................45 Elektronikus úton beszerző vállalkozások aránya a beszerzés iránya szerint, 2008 ...........................................45 Biztonsági protokoll használata nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 ................................................................45 Digitális aláírás használata nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 .......................................................................46 Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya az EU-tagországokban, 2009 ...............................................................................................................................46 A számítógépes hálózatokon keresztül realizált nettó árbevétel teljes nettó árbevételhez viszonyított aránya és megoszlása az értékesítés földrajzi iránya szerint az EU-tagországokban 2008 ...............................47 Számítógépes hálózaton keresztül értékesítő és beszerző vállalkozások aránya az EU-tagországokban, 2008 ....................................................................................................................................48

28


1. Információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya (%) Megnevezés

2007

2008

2009


88,0

88,1

89,2

Mobiltelefon

88,9

88,8

88,9


55,6

47,8

51,3


15,7

17,3

22,1

Nagytávolságú hálózat (WAN)

11,7

19,5

22,6

Intranet

21,4

16,1

18,0

Extranet

5,5

10,2

9,3

Internet/WWW

82,8

84,7

86,8

E-mail (elektronikus levél)

81,9

83,5

85,6

Internetalapú EDI

15,3

13,8

13,8

7,1

6,0

5,4

Nem internetalapú EDI

2. Információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya a vállalkozás mérete szerint (%) Megnevezés

Személyi számítógép, munkaállomás Mobiltelefon Vezetékes lokális hálózat (LAN) Vezeték nélküli lokális hálózat Nagytávolságú hálózat (WAN) Intranet Extranet Internet/WWW E-mail (elektronikus levél) Internetalapú EDI Nem internetalapú EDI



250 fő fölött

Összesen

87,8

95,5

98,6

89,2

87,9

93,5

97,5

88,9

45,0

79,9

94,5

51,3

18,1

38,1

60,8

22,1

17,9

40,3

74,9

22,6

14,5

29,7

61,5

18,0

8,2

13,4

21,8

9,3

85,0

94,9

98,5

86,8

83,9

93,5

97,8

85,6

11,7

20,8

40,4

13,8

4,2

8,0

27,3

5,4

29

www.ksh.hu

3. Információs és kommunikációs technológiák használata nemzetgazdasági ágak szerint, 2009

Nemzetgazdasági ág C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar

Személyi számítógép, munkaállomás 90,1

Vezetékes Vezeték NagytávolMobiltelefon lokális hálózat nélküli lokális ságú hálózat (LAN) hálózat (WAN)

Intranet

89,1

51,8

21,6

21,4

17,5

100,0

100,0

83,7

41,8

56,8

37,4

97,6

96,6

66,3

29,7

23,1

16,5

87,6

90,1

36,7

14,1

14,2

11,2

G Kereskedelem, gépjárműjavítás

91,4

90,9

56,9

24,2

25,8

18,6

H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció

86,8

91,4

50,4

18,9

21,1

14,9

79,4

75,9

28,3

10,1

9,6

11,9

94,7

91,7

87,2

54,4

56,2

56,2

L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

89,8

90,5

52,4

26

25,6

18,9

89,7

87,7

71,6

33,4

30,3

23,6

85,9

85,5

40,4

17,2

19,6

14,7

Összesen

89,2

88,9

51,3

22,1

22,6

18

K Pénzügyi, biztosítási tevékenység

100

100

93,3

23,3

66,1

67,9

SZAKÁGAZATOK ÖSSZESEN

89,3

89

51,7

22,1

23,1

18,5

Nemzetgazdasági ág

Extranet

Internet/WWW

E-mail (elektronikus levél)

Internetalapú EDI

Nem internetalapú EDI

C Feldolgozóipar

8,2

87,9

86,3

15,2

5

D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

12

100

97,1

34,9

22,9

E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

7,7

97,6

97,6

15,7

4,9

F Építőipar

4,4

84,9

82,1

9,1

4,1

G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Összesen K Pénzügyi, biztosítási tevékenység SZAKÁGAZATOK ÖSSZESEN

11,8

89,1

88,5

16,6

6,1

5,1

86,6

85,7

13,4

5

4

73,1

74,2

6,1

4,9

32,9

93,9

94,7

23,8

10,4

7,1

88,3

87,3

12,2

7,1

13,9

88,2

87,1

12,1

5,5

7,9

82,1

80,5

9,8

3,5

9,3

86,8

85,6

13,8

5,4

36,4

98,7

100

26,1

20,3

9,6

86,9

85,78

13,91

5,57

30


1. ábra Az információs és kommunikációs technológiák használatának nemzetgazdasági ágak szerinti gyakorisága, 2009

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, Információ, kommunikáció Kereskedelem, gépjárműjavítás Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Feldolgozóipar


Építőipar Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevéken Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Összesen pénzügyi és biztosítási tevékenység nélkül 0

10

20

30

40

Vezetékes lokális hálózat Intranet Internet

31

50

60

70

80

90

100 %

Vezeték nélküli lokális hálózat Extranet

www.ksh.hu

2. ábra A legfontosabb információs és kommunikációs eszközök használatának nemzetgazdasági ágak szerinti gyakorisága, 2009

100


100

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,

100 100 96,55 97,6 91,74


94,7 91,36


86,8 90,89


91,4 90,48

Ingatlanügyletek

89,8 90,12

Építőipar

87,6 89,14

Feldolgozóipar

90,1 87,66


89,7


85,52 85,9 75,89


79,4

Összesen pénzügyi, biztosítási tevékenység nélkül

88,92 89,2

0

10

20

30

40

50

60


32

70

80

Mobiltelefon

90

100 %


4. Információs és kommunikációs technológiák használatának aránya megyénként, 2009 (%) Megye, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen Összesen Budapest nélkül

Személyi számítógép, munkaállomás 90,5 88,9 90,1 88,4 89,6 88,7 88,9 89,4 88,1 88,9 89,0 88,1 88,3 88,6 88,3 88,8 88,9 89,2 88,9 88,8 87,8 87,6 88,2 88,2 87,3 88,4 88,1 89,2 88,6

Mobiltelefon



Nagytávolságú hálózat (WAN)

89,9 88,7 89,6 88,9 89,1 89,2 89,1 88,7 88,5 88,7 88,7 87,9 87,7 88,6 88,0 88,8 88,6 89,2 88,8 88,7 87,6 88,0 88,1 88,4 87,1 87,9 87,9 88,9 88,5

61,5 47,9 57,8 46,1 50,0 46,3 47,4 48,1 48,7 47,1 48,0 45,9 45,8 43,9 45,4 46,2 46,4 46,8 46,3 47,3 42,9 43,5 44,8 45,8 42,2 46,3 45,2 51,3 46,4

28,5 20,4 26,3 20,5 21,9 18,7 20,4 19,2 19,7 20,3 19,6 19,2 18,2 16,0 18,1 17,5 19,4 19,4 18,3 18,7 17,8 18,8 18,5 18,7 15,4 17,8 17,7 22,1 19,0

28,0 21,6 26,3 21,0 22,0 19,9 21,0 21,4 21,5 20,3 21,1 20,0 18,0 18,6 19,1 18,9 20,6 20,3 19,7 19,5 18,9 18,4 19,0 19,5 16,9 18,4 18,6 22,6 20,0 (%)

Megye, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen Összesen Budapest nélkül

Intranet 24,0 15,7 21,8 17,2 16,8 14,0 16,1 16,6 15,3 14,2 15,6 14,8 13,7 13,6 14,2 14,7 16,1 17,1 15,5 15,1 13,6 14,3 14,4 13,7 13,1 14,9 13,9 18,0 15,1

Extranet

Internet/WWW

15,3 7,1 13,0 6,9 7,2 5,7 6,6 6,7 4,5 5,9 6,0 7,3 6,6 5,4 6,6 5,9 6,3 5,8 6,0 7,1 5,9 6,0 6,4 6,3 5,3 5,9 6,0 9,3 6,4

88,7 86,4 88,1 85,3 87,6 85,9 86,2 86,7 85,6 86,1 86,3 85,3 85,2 85,6 85,4 86,3 86,4 86,6 86,4 85,6 84,7 84,4 85,0 85,6 84,4 85,4 85,3 86,8 85,8

33

E-mail (elektronikus levél) 88,0 84,9 87,2 84,1 86,4 84,9 85,1 85,4 84,6 85,2 85,2 83,7 83,6 83,5 83,6 85,1 84,8 85,0 85,0 84,2 83,4 82,7 83,5 84,2 83,0 84,7 84,1 85,6 84,5

Internetalapú EDI 15,1 13,7 14,7 13,3 14,3 12,7 13,4 14,0 14,6 11,7 13,5 13,2 11,7 13,1 12,7 12,8 13,6 13,9 13,2 13,6 13,2 13,1 13,3 12,2 11,7 12,4 12,2 13,8 13,2

Nem internetalapú EDI 5,7 5,5 5,6 5,9 5,6 5,1 5,6 6,3 4,9 4,8 5,5 4,9 4,5 5,2 4,8 5,9 5,4 5,3 5,7 5,3 4,5 4,8 4,9 4,8 5,0 5,4 5,1 5,4 5,3

www.ksh.hu

5. Számítógépek állománya (darab) Megnevezés

Szakágazatok pénzügyi és biztosítási tevékenység nélkül 2007


2008

2007

2008

Asztali személyi számítógépek

550 028

559 766

88 695

87 648

Hordozható személyi számítógépek

125 687

152 080

14 339

16 390

Kéziszámítógépek

19 829

24 754

656

1 275

Nagygépek

29 206

33 844

9 650

9 879

724 750

770 443

113 340

115 192

24 823

29 025

4 456

4 833

29 428

31 272

2 636

3 239

Számítógép-állomány összesen Ebből: szerverek szerverként működő személyi számítógépek

6. Egy vállalkozásra jutó számítógépek száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 (darab) Egy vállalkozásra jutó számítógépek száma

Nemzetgazdasági ág C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar

A számítógéppel rendelkező vállalkozásokra jutó számítógépek száma

26

30

144

150

35

38

8

10


21

23

H Szállítás, raktározás

38

44

8

10

134

144

16

17

I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

33

36

N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

16

19

Összesen

25

28

327

330

28

32

K Pénzügyi, biztosítási tevékenység SZAKÁGAZATOK ÖSSZESEN

34


7. Számítógépek állománya nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 (darab) Ebből:


C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás

Hordozható személyi számítógépek

Kézi számítógépek

173 232

39 527

4 534

8 821

14 895

3 882

647

11 669

1 793

484

Asztali személyi számítógépek

Számítógépállomány összesen

szerverek

szerverként működő személyi számítógépek

226 115

7 511

6 658

1 064

20 487

1 035

607

599

14 545

405

425

Nagygépek

26 262

8 181

746

906

36 094

825

1 435

119 502

33 080

9 647

6 760

168 988

5 665

8 438


54 465

7 882

2 762

1 923

67 033

1 796

1 433

I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

13 159

2 160

270

801

16 389

510

867

J Információ, kommunikáció

77 638

31 913

2 824

9 077

121 453

7 992

6 798

L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

10 925

2 391

325

693

14 334

678

1 066

35 071

15 371

1 642

2 226

54 311

1 773

2 518

22 949

5 900

872

974

30 694

835

1 027

559 766

152 080

24 754

33 844

770 443

29 025

31 272

87 648

16 390

1 275

9 879

115 192

4 833

3 239

647 414

168 470

26 028

43 723

885 635

33 858

34 511

Összesen K Pénzügyi, biztosítási tevékenység SZAKÁGAZATOK ÖSSZESEN

35

www.ksh.hu

8. A számítógépet, internetet használó alkalmazottak aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 Számítógépet használó alkalmazottak száma Nemzetgazdasági ág fő

C Feldolgozóipar

az összes alkalmazott százalékában, %

Internetet használó alkalmazottak száma

megoszlása, %

fő

az összes alkalmazottak százalékában, %

megoszlása, %

számítógépet használó alkalmazottak százalékában, %

188 940

28,9

28,4

125 733

19,3

26,4

66,6


17 833

66,2

2,7

12 743

47,3

2,7

71,5


12 082

31,4

1,8

7 886

20,5

1,7

65,3

F Építőipar

30 432

26,3

4,6

26 219

22,6

5,5

86,2


145 337

46,8

21,9

100 117

32,3

21,0

68,9


67 536

37,9

10,2

36 268

20,4

7,6

53,7

15 824

25,3

2,4

10 842

17,3

2,3

68,5

L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Összesen K Pénzügyi, biztosítási tevékenység

54 952

94,4

8,3

51 960

89,3

10,9

94,6

11 018

41,0

1,7

9 270

34,5

1,9

84,1

38 150

77,8

5,7

35 338

72,0

7,4

92,6

24 931

22,6

3,8

20 140

18,3

4,2

80,8

607 036

37,2

91,3

436 517

26,8

91,5

71,9

58 212

89,4

8,8

40 495

62,2

8,5

69,6

9. Számítógépet, internetet használó alkalmazottak száma és aránya létszám-kategória szerint, 2009 Számítógépet használó alkalmazottak száma Létszám-kategória

fő


megosz lása, %

Internetet használó alkalmazottak száma

fő


megoszlása, %

a számítógépet használók százalékában, %

Összesena) 10–49 fő között

170 194

34,8

28

142 359

29,1

32,6

83,7

50–249 között

147 208

35,7

24,3

116 845

28,4

26,8

79,4

250 fő fölött

289 634

39,8

47,7

177 313

24,3

40,6

61,2


a)


4 764

91,4

8,2

2 987

57,3

7,4

62,7

50–249 között

11 952

94,7

20,5

7 316

58

18,1

61,2

250 fő fölött

41 496

87,8

71,3

30 192

63,9

74,6

72,8

Nem tartalmazza a pénzügyi és biztosítási tevékenységet.

36


10. Internet-hozzáférési pontok az internetkapcsolat típusa szerint (az internetet használó vállalkozások százalékában)

Internetkapcsolat típusa

2007

2008

2009

Összesena) Modemes és ISDN-kapcsolat

28,7

25,6

28,2

Szélessáv

80,7

82,8

85,3

Ebből: xDSL

62,8

65,6

68,0

kábel, bérelt, egyéb helyhez kötött Mobilkapcsolat

24,1

25,5

31,2

10,3

14,7

30,5

Pénzügyi, biztosítási tevékenység Modemes és ISDN-kapcsolat

26,3

19,3

19,5

Szélessáv

94,4

96,4

96,6

Ebből: xDSL

53,5

57,5

69,0

kábel, bérelt, egyéb helyhez kötött Mobilkapcsolat a)

56,6

64,8

69,2

10,9

32,5

44,5

Nem tartalmazza a pénzügyi és biztosítási tevékenységet.

11. Internetet használó nem pénzügyi vállalkozások internetkapcsolatának típusa a vállalkozás mérete szerint, 2009 Az internet-hozzáférési pontok Megnevezés

száma, db

aránya, %

internetelőfizetők százalékában, %

vállalkozások százalékában %

10–49 fő közötti Modemes és ISDN-kapcsolat

6 326

19,3

29,2

24,8

Szélessáv

18 150

55,3

83,7

71,2

Ebből: xDSL

14 743

44,9

68,0

57,8

5 852

17,8

27,0

23,0

5 888

17,9

27,2

23,1

989

13,8

24,6

23,4

3 638

50,7

90,7

86,0

kábel, bérelt, egyébhelyhez kötött Mobilkapcsolat

50–249 fő közötti Modemes és ISDN-kapcsolat Szélessáv Ebből: xDSL kábel, bérelt, egyébhelyhez kötött Mobilkapcsolat

2 756

38,4

68,7

65,1

1 748

24,4

43,6

41,3

1 678

23,4

41,8

39,7

250 fő fölötti Modemes és ISDN-kapcsolat

177

9,1

20,5

20,2

Szélessáv

850

43,9

98,6

97,1

Ebből: xDSL

565

29,2

65,5

64,6

672

34,8

78,0

76,8

520

26,9

60,4

59,5

7 492

17,3

28,2

24,5

Szélessáv

22638

52,4

85,3

74,0

xDSL

18 063

41,8

68,0

59,0

Kábeltelevízió

2 509

5,8

9,5

8,2

Bérelt vonal

3 564

8,2

13,4

11,6

Egyéb helyhez kötött

3 529

8,2

13,3

11,5

Mobilkapcsolat

8 086

18,7

30,5

26,4


Összesen Modemes és ISDN–kapcsolat

37

www.ksh.hu

12. Internetet használó pénzügyi vállalkozások internetkapcsolatának típusa a vállalkozás mérete szerint, 2009 Az internet-hozzáférési pontok Megnevezés

száma, db

aránya, %

internet-előfizetők százalékában, %

vállalkozások százalékában, %

10–49 fő közötti Modemes és ISDN-kapcsolat

37

10,5

20,3

19,8

Szélessáv

169

48,5

94,3

92,0

Ebből: xDSL

131

37,7

73,2

71,4

105

30,0

58,3

57,0

76

21,8

42,4

41,4


50–249 fő közötti Modemes és ISDN-kapcsolat Szélessáv Ebből: xDSL kábel, bérelt, egyébhelyhez kötött Mobilkapcsolat

23

8,8

17,7

17,7

129

49,2

99,2

99,2

86

32,6

65,9

65,9

102

38,7

78,2

78,2

52

19,9

40,2

40,2

6

8,9

23,1

23,1

26

38,4

100,0

100,0

250 fő fölötti Modemes és ISDN-kapcsolat Szélessáv Ebből: xDSL kábel, bérelt, egyébhelyhez kötött Mobilkapcsolat

15

21,7

56,4

56,4

26

38,4

100,0

100,0

21

31,0

80,8

80,8

Összesen Modemes és ISDN-kapcsolat

65

9,1

19,5

19,3

Szélessáv

324

45,2

96,6

95,4

xDSL

232

32,3

69,0

68,2

29

4,1

8,7

8,6

199

27,7

59,4

58,6

43

6,0

12,8

12,7

149

20,8

44,5

44,0

Kábeltelevízió Bérelt vonal Egyéb helyhez kötött Mobilkapcsolat Egyéb helyhez kötött Mobilkapcsolat

43

6,0

12,8

12,7

149

20,8

44,5

44,0

38


13. Internet-hozzáférési pontok aránya a nemzetgazdasági ágakban az internetkapcsolat típusa szerint, 2009 (a vállalkozások százalékában) Szélessáv

Modem és ISDN

Nemzetgazdasági ág C Feldolgozóipar

24,8

58,5

kábeltelevízió 6,5


23,3

54,5

9,3


22,3

68,0

8,8

F Építőipar

25,6

55,9

10,6


26,6

62,7

8,7

xDSL

bérelt vonal 10,7

egyéb

összesen

Mobilkapcsolat

10,7

74,8

22,2

47,5

21,1

92,7

52,5

10,6

20,4

89,1

37,8

5,5

7,1

69,6

23,9

12,3

12,1

76,1

28,1


27,3

62,4

6,3

8,9

11,5

73,9

28,5


21,4

51,9

5,5

3,7

7,9

56,7

13,0


17,0

57,6

14,0

41,1

25,5

90,8

53,9

L Ingatlanügyletek

25,8

55,5

5,3

18,3

23,8

82,4

24,3

M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

14,5

66,0

10,6

20,5

12,5

80,7

39,0


24,9

52,0

9,2

8,9

9,6

66,5

27,1

Összesen

24,5

59,0

8,2

11,6

11,5

74,0

26,4


19,3

68,2

8,6

58,6

12,7

95,4

44,0


24,4

59,1

8,2

12,2

11,5

74,2

26,6

14. Az internet igénybevételének célja (az internetet használó vállalkozások százalékában) Megnevezés

2007 Összesen

2008

2009

a)

Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele

75,9

80,4

85,2

Oktatás/képzés (hozzáférés interaktív oktatási anyagokhoz)

18,2

17,4

18,9

Közigazgtási ügyek intézése

68,7

76,1

Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele

53,5

63,6

70,8

Oktatás/képzés (hozzáférés interaktív oktatási anyagokhoz)

35,3

30,9

29,5

Közigazgtási ügyek intézése

79,8

95,3

95,4

b)

Pénzügy

a) b)

b)

Nem tartalmazza a pénzügyi és biztosítási tevékenységet. Az adatok a 2009-es felmérésből származnak.

39

www.ksh.hu

15. Az internet igénybevételének célja nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 (az internetet használó vállalkozások százalékában) Nemzetgazdasági ág C Feldolgozóipar

Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele 84,7

Oktatás/képzés (hozzáférés interaktív oktatási anyagokhoz) 15,2

83,1

32,4

86,2

23,5

79,2

17,7

D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék gazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás

89,0

19,7


86,1

17,0


79,9

12,5


93,3

39,9

L Ingatlanügyletek

84,4

16,0


84,8

31,0


83,7

18,4

Összesen

85,2

18,9


70,8

29,5


85,0

19,0

16. Az internet igénybevétele a közigazgatási ügyek intézésére nemzetgazdasági ágak szerint, 2008* (az internetet használó vállalkozások százalékában)


Igénybe vette-e az internetet közigazgatási ügyeinek intézésére

Információk megszerzése

Űrlapok letöltése

Kitöltött űrlapok visszaküldése

Közigazgatási eljárás (kifizetések is) teljesen elektronikus kezelése

Ajánlat benyújtása elektronikus pályáztatási rendszerben

C Feldolgozóipar

75,5

72,8

72,8

64,3

33,5

11,6


88,0

85,3

85,9

83,2

32,4

9,9


89,2

87,7

88,3

79,8

43,9

13,7

F Építőipar

73,5

71,2

69,7

60,9

32,2

15,1


78,2

75,8

75,0

66,1

40,0

12,8


75,6

74,0

73,4

65,1

32,2

14,4


59,9

55,3

56,4

41,3

21,8

6,2


85,7

84,9

82,5

76,9

46,6

20,2

L Ingatlanügyletek

78,0

74,2

78,0

65,7

44,4

6,5


78,7

76,2

77,5

71,9

49,4

19,5


76,9

75,1

67,6

59,8

40,6

18,2

Összesen

76,1

73,6

72,8

64,1

36,6

13,3


95,4

89,0

91,2

88,1

62,9

13,4


76,3

73,7

73,1

64,4

37,0

13,3

* Az adatok a 2009-es felmérésből származnak.

40


17. Honlappal rendelkező vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 Nemzetgazdasági ág

Honlappal rendelkezők száma

C Feldolgozóipar

Vállalkozások százalékában

Internetkapcsolattal rendelkezők százalékában

4 369

52,7

59,9


102

79,7

79,7

E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék gazdálkodás, szennyeződésmentesítés

205

48,5

49,7

F Építőipar

1 449

35,4

41,8


4 406

54,1

60,8

760

43,0

49,7

1 036

50,0

68,4

798

80,2

85,4

H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Összesen K Pénzügyi, biztosítási tevékenység SZAKÁGAZATOK ÖSSZESEN

445

45,3

51,3

1 072

64,0

72,5

893

43,9

53,5

15 536

50,8

58,5

285

83,8

84,8

15 821

51,1

58,8

18. A vállalkozások honlapján elérhető szolgáltatások (a honlappal rendelkező vállalkozások százalékában) Megnevezés

2007

2008

2009

Termék-, szolgáltatásinformációk

78,2

87,6

86,9

On-line megrendelés

32,1

22,9

25,9


..

22,1

22,8

18,9

19,8

21,5


..

..

13,9

A megrendelések on-line követhetősége

..

..

12,8

4,8

9,3

10,8

Álláshirdetések, on-line jelentkezési lehetőség

A weboldal személyre szabásának lehetősége

41

www.ksh.hu

19. A vállalkozások honlapján elérhető szolgáltatások aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 (a honlappal rendelkező vállalkozások százalékában)

Online megrendelés


Álláshirdetések, online jelentkezési lehetőség


88,7

18,1

22,2

14,7

9,8

7,6

6,1

73,2

13,8

18,9

20,8

18,5

2,0

19,9

84,9

4,5

6,7

15,3

7,6

1,7

3,9

79,9

18,3

23,4

15,3

16,6

10,2

10,9


90,0

31,0

22,3

23,2

16,0

18,2

13,9


89,1

28,2

26,5

31,0

15,7

19,4

9,9

92,6

63,0

19,3

8,3

11,8

19,8

10,9

87,7

29,7

31,5

44,7

15,3

18,2

19,6

L Ingatlanügyletek

81,0

16,9

28,5

18,4

10,2

14,2

15,1


76,2

13,2

15,9

30,9

15,7

6,0

11,4


82,4

29,2

30,6

35,4

18,7

9,1

8,7

Összesen

86,9

25,9

22,8

21,5

13,9

12,8

10,8


97,6

20,2

30,4

30,7

40,9

11,9

17,4


87,1

25,8

23,0

21,7

14,3

12,8

10,9

Termék-, szolgáltatásinformációk

C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar


A megren- A weboldal delések személyre online szabásákövethe- nak lehetőtősége sége

20. Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya nemzetgazdasági ágak szerint (%) Számítógépet használó

Internetet használó

vállalkozások aránya

Nemzetgazdasági ág 2007

2008

2009

2007

2008

2009

C Feldolgozóipar

87,9

87,7

90,1

82,7

83,0

87,9


99,3

96,3

100,0

92,0

96,3

100,0


93,2

90,1

97,6

88,7

89,2

97,6

F Építőipar

90,1

86,1

87,6

84,4

84,3

84,9


90,2

91,7

91,4

85,5

88,1

89,1


91,7

86,7

86,8

86,9

84,3

86,6

I Szálláshely-szolgálta-tás, vendéglátás

73,9

78,9

79,4

61,3

74,7

73,1


95,3

92,8

94,7

94,2

92,8

93,9

L Ingatlanügyletek

80,3

91,0

89,8

76,9

89,9

88,3


93,4

92,9

89,7

91,3

91,8

88,2


81,4

81,6

85,9

75,7

75,8

82,1

Összesen

88,0

88,1

89,2

82,8

84,7

86,8


99,7

99,2

100,0

99,7

97,7

98,7


88,2

88,2

89,3

83,0

84,8

86,9

42


21. Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya megyénként (%) Számítógépet használó

Internetet használó vállalkozások aránya

Megye, régió 2007 Budapest Pest Közép- Magyarország

Honlappal rendelkező

2008

2009

2007

2008

2009

2007

2008

2009

90,1 87,2

89,4 87,9

90,5 88,9

85,9 81,7

87,3 84,0

88,7 86,4

57,1 41,8

60,1 43,9

63,9 46,6

89,3

89,0

90,1

84,7

86,4

88,1

52,8

55,6

59,2

Fejér

86,8

88,2

88,4

81,4

84,6

85,3

40,5

42,0

44,8

Komárom-Esztergom

88,8

88,6

89,6

83,7

84,3

87,6

41,9

44,2

47,7

Veszprém

87,4

88,0

88,7

81,3

84,7

85,9

42,6

43,9

45,9

Közép-Dunántúl

87,6

88,2

88,9

82,1

84,5

86,2

41,6

43,3

46,0

Győr-Moson-Sopron

86,3

88,2

89,4

81,0

84,4

86,7

41,8

44,3

46,8

Vas

87,1

88,0

88,1

82,0

84,2

85,6

38,8

41,0

44,4

Zala

87,5

87,7

88,9

81,5

83,7

86,1

40,3

40,9

44,6

86,8

88,0

89,0

81,4

84,2

86,3

40,7

42,5

45,6

Baranya

87,1

86,1

88,1

80,9

82,4

85,3

40,2

41,3

43,0

Somogy

85,5

86,2

88,3

80,0

82,0

85,2

40,3

40,6

44,3

Tolna

88,9

86,5

88,6

83,0

82,7

85,6

37,4

38,8

40,7

87,1

86,2

88,3

81,1

82,4

85,4

39,5

40,5

42,8

87,5

86,2

88,8

81,6

82,4

86,3

39,5

40,6

44,5

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves

86,9

86,7

88,9

81,7

82,9

86,4

39,7

41,0

44,9

Nógrád

87,0

88,3

89,2

81,8

83,6

86,6

40,4

41,0

42,8

87,3

86,6

88,9

81,7

82,7

86,4

39,7

40,8

44,4

Hajdú-Bihar

Észak-Magyarország

87,9

87,9

88,8

81,7

83,6

85,6

40,0

41,4

45,1

Szabolcs-Szatmár-Bereg

87,4

87,1

87,8

81,3

82,8

84,7

38,9

39,3

41,1

Jász-Nagykun-Szolnok

88,8

88,6

87,6

82,9

84,0

84,4

37,4

38,8

40,7

88,0

87,8

88,2

81,9

83,4

85,0

39,0

40,0

42,6

Bács-Kiskun

86,4

86,7

88,2

80,4

82,7

85,6

39,7

41,7

43,5

Békés

85,7

87,0

87,3

79,1

82,8

84,4

36,1

38,7

40,3

Csongrád

86,6

87,7

88,4

80,9

83,6

85,4

40,8

41,9

44,8

Észak-Alföld

Dél-Alföld Összesen Összesen Budapest nélkül

86,3

87,1

88,1

80,3

83,0

85,3

39,2

41,0

43,2

88,0

88,1

89,2

82,8

84,7

86,8

45,3

47,5

50,8

87,2

87,5

88,6

81,4

83,5

85,8

40,2

41,8

44,5

22. Elektronikus értékesítés* 2006 Megnevezés

Összes nettó árbevétel Az elektronikus értékesítés árbevétele Ebből: weboldalon keresztül

összege, milliárd Ft

2007 nettó árbevétel

megoszlása, %

összege, milliárd Ft

megoszlása, %

2008 összege, milliárd Ft

megoszlása, %

50 380

100

52 979

100

58 966

100

1 937

3,8

6 666

12,6

8 520

14,4

..

..

1 505

2,8

1 559

2,6

automatikus adatcserén keresztül

..

..

5 161

9,7

6 961

11,8

interneten keresztül

..

..

..

..

2 177

3,7

egyéb számítógépes hálózaton keresztül

..

..

..

..

4 784

8,1

*Az adatok a 2007-es, 2008-as és a 2009-es felmérésből származnak.

43

www.ksh.hu

23. Elektronikus hálózaton keresztüli értékesítések és beszerzések aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2008* (a vállalkozások százalékában) Az elektronikus úton értékesítő vállalkozások aránya


Az elektronikus úton beszerző vállalkozások aránya

C Feldolgozóipar

6,1

21,3

D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar

2,3

22,3

1,7

23,4

1,8

15,7


11,2

35,4

5,2

18,8


16,0

15,8


14,8

50,3

L Ingatlanügyletek

0,6

15,9


2,0

30,9


5,0

24,6

Összesen

7,2

25,3

11,3

25,7

7,3

25,3


K Pénzügyi, biztosítási tevékenység SZAKÁGAZATOK ÖSSZESEN *Az adatok a 2009-es felmérésből származnak.

24. Elektronikus úton értékesítő vállalkozások aránya az elektronikus kereskedelemből származó árbevétel összárbevételből való részesedése szerint, 2008* Az elektronikus úton történő értékesítés részesedése a teljes árbevételből

Vállalkozások száma

Az összes vállalkozás százalékában

Az elektronikus úton értékesítő vállalkozások százalékában

A számítógéppel rendelkező vállalkozások százalékában

Legalább 1%

1 817

5,9

82,3

6,7

Legalább 2%

1 673

5,5

75,7

6,1

Legalább 5%

1 379

4,5

62,4

5,1

Legalább 10%

1 095

3,6

49,6

4,0

Legalább 25%

689

2,3

31,2

2,5

Legalább 50%

335

1,1

15,2

1,2

*Az adatok a 2009-es felmérésből származnak.

25. Elektronikus úton történő értékesítés az értékesítés iránya szerint, 2008* (%) Az elektronikus úton történő értékesítés iránya

Az elektronikus értékesítésből származó árbevétel százalékában

A teljes árbevétel százalékában

Belföld

32,6

4,7

EU-tagország

59,9

8,7

EU-n kívül

7,5

1,1

Összesen

100,0

14,4


44


26. Elektronikus úton beszerző vállalkozások aránya az elektronikus beszerzés teljes beszerzésből való részesedése szerint, 2008* Az elektronikus úton történő beszerzés részesedése a teljes beszerzésből

vállalkozások száma

A vállalkozások százalékában

Az elektronikus úton beszerző vállalkozások százalékában

A számítógéppel rendelkező vállalkozások százalékában

Kevesebb, mint 1%

3321

10,8

42,8

12,2

Legalább 1%, de kevesebb, mint 5%

1358

4,4

17,5

5,0


772

2,5

10,0

2,8


550

1,8

7,1

2,0


419

1,4

5,4

1,5


470

1,5

6,1

1,7

Legalább 75%

860

2,8

11,1

3,1


27. Elektronikus úton beszerző vállalkozások aránya a beszerzés iránya szerint, 2008* (%) Az elektronikus úton történő beszerzés származása

Az elektronikus úton beszerző vállalkozások százalékában

A vállalkozások százalékában

Belföld

23,2

91,6

EU-tagország

8,0

31,6

EU-n kívül

2,7

10,8


28. Biztonsági protokoll használata nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 (%) Biztonsági protokoll használata az internetezők százalékában

Biztonsági protokoll használata a vállalkozások százalékában

C Feldolgozóipar

1,8

1,6


2,3

2,3


0,7

0,7

F Építőipar

0,0

0,0



4,4

3,9


0,9

0,8


5,3

3,9


8,4

7,9

L Ingatlanügyletek

0,0

0,0


0,9

0,8


2,1

1,7

Összesen K Pénzügyi, biztosítási tevékenység SZAKÁGAZATOK ÖSSZESEN

45

2,6

2,2

10,8

10,6

2,7

2,3

www.ksh.hu

29. Digitális aláírás használata nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 (az internetezők százalékában) Nemzetgazdasági ág

Digitális aláírás használata

C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Összesen K Pénzügyi, biztosítási tevékenység SZAKÁGAZATOK ÖSSZESEN

17,4 33,9 16,6 14,8 17,9 21,2 12,7 32,6 24,0 27,2 13,6 18,3 80,6 19,0

30. Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya az EU-tagországokban, 2009* (%)

Ország, országcsoport

EU-átlag Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia

Számítógéppel rendelkező vállalkozások aránya

Internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya

96 99 ..a) 88 91 97 99 93 96 100 98 92 100 93 93 93 97 96 89 96 98 96 95 80 98 96 99 98

93 98 ..a) 83 88 95 98 91 95 100 96 89 96 91 90 87 95 96 87 94 97 94 93 72 95 95 98 96

*Az adatok forrása: Eurostat. a) Nincs adat, vagy nem megbízható.

46

Szélessávú internet kapcsolattal rendelkező vállalkozások az összes vállalkozás százalékában 82 76 ..a) 68 82 77 82 85 86 94 92 81 86 76 58 61 57 87 74 93 88 83 82 40 93 88 78 85

az internettel rendelkezők százalékában 88 77 ..a) 83 94 81 84 93 90 94 96 91 90 84 65 70 60 91 85 98 91 88 88 56 97 93 80 88

Honlappal rendelkező vállalkozások aránya 64 80 ..a) 34 49 73 88 75 68 85 54 62 84 62 57 42 61 68 51 65 79 59 47 28 56 86 70 69


31. A számítógépes hálózatokon keresztül realizált nettó árbevétel teljes nettó árbevételhez viszonyított aránya és megoszlása az értékesítés földrajzi iránya szerint az EU-tagországokban 2008* (%) A számítógépes hálózatokon keresztül realizált nettó árbevétel Ország, országcsoport

a teljes árbevétel százalékában

megoszlása az értékesítés iránya szerint országon belül

EU-tagország

EU-n kívül

EU-átlag

12

73

19

8

Ausztria

11

58

29

..a)

Belgium

..a)

..a)

..a)

..a)

Bulgária

1

85

14

1

Ciprus

1

29

51

20

Csehország

15

61

36

4

Dánia

..

..

a)

..

..a)


15

83

11

6

Észtország

a)

..

a)

..

..

..a)

Finnország

18

..

a)

..

..a)

Franciaország

13

82

11

8

Görögország

..a

82

11

..a)

Hollandia

12

69

24

7

Írország

26

38

39

23

Lengyelország

7

71

24

6

Lettország

5

88

9

3

Litvánia

9

66

24

10

..

a)

..

..a)

33

60

8

a)

Luxemburg

..

Magyarország

14

a)

a)

a)

a) a)

Málta

11

7

37

56

Németország

15

73

20

6

Olaszország

..

..

a)

..

..a)

Portugália

12

74

22

..a)

a)

a)

Románia

2

59

24

16

Spanyolország

9

81

15

5

Svédország

18

58

23

16

Szlovákia

11

22

44

34

Szlovénia

12

..

21

3

*Az adatok forrása: Eurostat. Az adatok a 2009-es felmérésből származnak. a) Nincs adat, vagy nem megbízható.

47

a)

www.ksh.hu

32. Számítógépes hálózaton keresztül értékesítő és beszerző vállalkozások aránya az EU-tagországokban, 2008* (a vállalkozások százalékában) Ország

Számítógépes hálózaton keresztül értékesítő vállalkozások

Számítógépes hálózaton keresztül beszerző vállalkozások

EU-átlag

13

32

Ausztria

10

37

Belgium

..a)

Bulgária

3

7

Ciprus

6

24

Csehország

15

29

Dánia

23

64


15

34

Észtország

11

21

..a)

Finnország

17

41

Franciaország

13

26

Görögország

6

15

Hollandia

26

41

Írország

19

44

Lengyelország

5

12

Lettország

5

16

Litvánia

20

25

Luxemburg

10

33

7

25

12

19

Magyarország Málta Németország

3

59

Olaszország

18

32

Portugália

18

23 5

Románia

..a)

Spanyolország

11

20

Svédország

22

62

Szlovákia

6

19

Szlovénia

11

27

*Az adatok forrása: Eurostat. Az adatok a 2009-es felmérésből származnak. a) Nincs adat, vagy nem megbízható.

48


Módszertan Az adatgyűjtés célja, kialakítása A megfigyelés célja a gazdasági szervezetek birtokában lévő információs és kommunikációs technológiák és eszközök állományának, azok felhasználásának, valamint ezeken keresztül az elektronikus kereskedelem magyarországi helyzetének bemutatása. Az adatgyűjtés kérdőívét az EU-ban is végzett hasonló megfigyelés kérdőívével harmonizáltan alakítottuk ki. Az adatgyűjtés lefedettsége 2008-tól érvényes az új TEÁOR. A jelen kiadvány alapját képező adatgyűjtés esetében – az EU idevonatkozó rendeletének megfelelően – a 2009. évi felmérés már TEÁOR’08 szerint került kialakításra. Az TEÁOR-váltással egyidejűleg megtörtént a 2007-re és 2008-ra vonatkozó felmérésekből származó adatok visszabecslése, így az új TEÁOR szerint is összehasonlítható adatsorral rendelkezünk, ezért az adatokat az új TEÁOR szerint közöljük. Tevékenységszinten az adatgyűjtés lefedettsége teljesen megfelel az Európai Unió követelményeinek. Korábban megfigyeltük a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a bányászat, az oktatás, és az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakat is. A korábbi évek tapasztalatai azonban megmutatták, hogy az említett ágak IKT-használat szempontjából nem jelentősek. Számbavételük nem változtat az egyes mutatók teljes nemzetgazdaságra számított értékén. (Az egyes mutatók esetében mindössze 1 százalékpont alatti a különbség az említett ágak figyelembevételével és anélkül számított érték között.) Az EU tájékoztatási gyakorlatának megfelelően ahol nem a nemzetgazdasági ágak szerint történik az adatok bemutatása, ott a pénzügyi, biztosítási tevékenység nem része a szakágazati összesen értékének. Tapasztalatok bizonyítják, illetve a nemzetgazdasági ágak szerinti elemzésnél is jól látszik, hogy a pénzügyi, biztosítási tevékenység kis súlya (a vállalkozások mindössze 1%-a) mellett, az IKT-eszközöket ebben a nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások használják leginkább. Továbbá szintén elenyésző 1 százalékpont körüli a különbség a pénzügyi, biztosítási tevékenység figyelembevételével és anélkül számított összérték között. Az említett módszertani változásokkal teljes mértékben összehasonlíthatók a hazai adatok az EUtagországok adataival A megfigyelt nemzetgazdasági ágak a TEÁOR’03 szerint a következők: feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, az építőipar, a kereskedelem, javítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás. A TEÁOR’08 szerint a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, az építőipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szállítás, a raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakat figyeljük meg. Földrajzilag Magyarország egészére kiterjed az adatgyűjtés. Megfigyelési egység: a megfigyelésbe bevont több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek. Az ennél kisebb létszámú szervezetek nem kerültek bele a megfigyelésbe. A megfigyelés jellemzői A gazdasági szervezetek IKT-használatának mértékét az 1840-es nyilvántartási számú, „Az információs és kommunikációs technológiák állományának minőségi és mennyiségi adatai” című kér-

49

www.ksh.hu

dőívvel vizsgáltuk. Az Eurostat modellkérdőívével összhangban az OSAP 1840. számú kérdőív is változott. A kérdőív az Eurostat modellkérdőívének megfelelően 2008-ról, illetve 2009-ről szóló kérdéseket egyaránt tartalmaz. Az IKT-használat adatai – a közigazgatási ügyek intézése kivételével – 2009. januárra, az állományi adatok a 2008. december 31-i állapotra, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó adatok 2008-ra vonatkoznak. Ez a táblázatoknál a megfelelő helyen jelölésre került. A táblázatokban az adott kérdésnek megfelelő vonatkozási idő szerepel, de mindegyik a 2009-es felmérésből származik. A mintavétel A minta kiválasztása rétegzett mintavétellel, az alábbi rétegképző szempontok figyelembevételével történt. A fent részletezett nemzetgazdasági ágakon belül a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) felsorolt kétszámjegyű ágazatokat különböztettük meg. Kivételt csak a pénzügyi, biztosítási tevékenység képez, ahol – az Európai Unió követelményeinek megfelelően – az alábbi három illetve négyszámjegyű ágazatokat vettünk figyelembe: 6419, 6492, 65.1, 65.2, 6612, 6619. A 10–19 fő, a 20–49 fő, az 50–99 fő, a 100–149 fő, a 150–199 fő, a 200–249 fő, a 250–299 fő, a 300–499 fő, az 500–999 fő, az 1000–1999 fő, a 2000–4999 fő, az 5000 fő feletti létszám-kategóriákat külön rétegként kezeltük. Megkülönböztettük Budapestet és az ország többi régióját. Az egyes rétegekre a mintavételt úgy hajtottuk végre, hogy a szervezetek mindegyikéhez rétegenként véletlen számot rendeltünk, majd a szervezeteket a véletlen számok nagysága szerint csökkenő sorba rendeztük. Az ily módon sorba rendezett szervezetek közül rétegenként az elsőket választottuk a mintába, amelybe a fenti eljárással 6221 vállalkozás került. A kipostázott 6221 kérdőívből 5689 érkezett vissza, ez a 91%-os válaszolási arány 3 százalékponttal több, mint egy évvel korábban – vagyis nőtt a cégek válaszolási hajlandósága. A válaszolás mértéke a kevesebb, mint 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál volt a legalacsonyabb (88%). Náluk az egyes információs és kommunikációs technológiák ismeretének hiánya nehezítette a kérdőív kitöltését. A vállalkozások méretének növekedésével a válaszolási hajlandóság is növekedett. Az 50 és a 249 fő közötti létszámú vállalkozások 94%-a, az ennél nagyobbak 97%-a küldte vissza az adatgyűjtés kérdőívét. (Az előző évben a válaszolási arány rendre 85%, 92% és 95% volt.) Pótlást nem végzünk. A működő, a vizsgált és a válaszoló vállalkozások méret szerinti megoszlása Létszámkategória (fő)

10–49 50–249 250 – Összesen

Működő vállalkozások száma

Megoszlás (%)

A mintába bevont vállalkozások száma

Válaszoló vállalkozások száma

A válaszoló vállalkozások aránya (%)

A válaszoló vállalkozások a működő vállalkozások arányában (%)

25 687

83,0

3 286

2 907

88,5

11,3

4 361

14,1

2 064

1 936

93,8

44,4

901

2,9

871

846

97,1

93,9

30 949

100,0

6 221

5 689

91,5

18,4

50


A működő és a válaszoló vállalkozások száma 10–49 fős Nemzetgazdasági ág

Több mint 250 fős

Összes

válaszoló vállalkozás

működő vállalkozás






6 118

734

1 733

843

447

436

8 298

2 013

53

26

50

30

25

25

128

81

260

56

133

52

30

30

423

138


3 745 7 175 1 495

308 806 148

319 860 204

135 334 98

25 105 70

24 93 67

4 089 8 140 1 769

467 1 233 313


1 899

155

158

75

17

17

2 074

247

813 899

151 89

139 70

79 17

43 14

40 11

995 983

270 117

Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

1 496

195

156

65

23

20

1 675

280

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevéken

1 550

188

409

137

76

60

2 035

385

25 503

2 856 51 2 907

4 231 130 4 361

1 865 71 1 936

875 26 901

823 23 846

30 609 340 30 949

5 544 145 5 689

Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellá tás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás

Információ, kommunikáció Ingatlanügyletek

Összesen Pénzügyi, biztosítási tevékenység Együtt


50–249 fős

184 25 687

Fontos megjegyezni, hogy a mintaelosztást végző algoritmus alapvetően két tényezőt vesz figyelembe. Az egyik a sokasági elemszám: minél nagyobb a sokaság, annál nagyobb lesz a minta (a kapcsolat nem lineáris). Az előbbi táblázatból kitűnik, hogy bizonyos nemzetgazdasági ágakban nagyobb elemszámú létszám-kategóriából kisebb minta került kiválasztásra. Ennek magyarázata a mintaelosztást végző algoritmus másik tényezője: a (valamely kulcsmutatóra vonatkozó) szórás értéke. Kisebb szórás esetén (bármi is legyen az oka) kisebb lesz a kiosztott minta elemszáma. (A szórás kicsi, ha nagyon hasonlóak az értékek, vagy ha kicsi értékekre van számítva.) A táblázatból kitűnő aránytalanságok oka mindig a szórás alacsony értéke, ami miatt nem volt indokolt nagyobb mintát választani. Az adatok teljeskörűsítése A teljeskörűsítés során becsültük az egyes mennyiségi ismérvek sokasági értékösszegét. Közülük az alapmutatók értékösszegének becslését az elemi adatokból közvetlenül végeztük. Egy-egy reprezentatívan megfigyelt rétegen belül a következőképpen jártunk el. Meghatároztuk azt az értékarányt, ami az összes j-edik rétegbeli szervezet számának, valamint a közülük a mintába kiválasztott és válaszoló szervezetek számának a hányadosa. Az egyes rétegeken belül a sokasági értékösszeget úgy becsültük, hogy a válaszoló mintaelemekre vonatkozó értékösszeget megszoroztuk az előző bekezdésben leírtak szerint előállt, megfelelő rétegre vonatkozó értékarány szorzatával. Az összegismérvek sokasági értékösszegét úgy becsültük, hogy összeadtuk az összegismérv komponensét képező nem összegismérvek becslését. A rétegekre együttesen a teljes sokaságra vonatkozó értékösszeget az egyes rétegbecslések öszszegével becsültük.

51

www.ksh.hu

Fogalmak Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos fogalmak Automatizált adatcsere Olyan információcsere, üzenetcsere (pl. megrendelések, számlák, fizetési tranzakciók, termékleírások stb.), amely annak automatikus feldolgozását biztosító elfogadott formátumban (pl. XML, EDIFACT stb.) történik anélkül, hogy az üzenet kézzel be lenne gépelve. Bérelt vonal Ellentétben a tárcsázható (dial-up) telefon-összeköttetéssel, egy telefontársaságtól bérelt vonal két számítógép állandó, tehát napi 24 órás összeköttetését teszi lehetővé. Nagy forgalmú intézményeknél (pl. internetszolgáltatóknál) és az iparban használatosak. Kivitelezési formáik ma a műholdkapcsolatot is magukba foglalják. EDI (electronic data interchange – elektronikus adatcsere) Üzleti dokumentumok, például megrendelések és számlák számítógépes továbbítására szolgáló szabványcsomag. Célja a papírmunka csökkentése és a válaszidő rövidítése. A számítógépes továbbítás történhet zárt számítógépes hálózaton, vagy interneten keresztül. Egyéb, helyhez kötött kapcsolat Frame Relay – csomagkapcsolt hálózatok kommunikációs szabványa, gyors (64 Kbit/s–2 Mbit/s közötti) adatátvitelt biztosít. A változó hosszúságú adatcsomagok ún. „keretekbe” foglalva utaznak a hálózaton; jellemzően a helyi hálózatok internetre való kapcsolásához használják. Fix, vezeték nélküli internet-hozzáférés (fixed wireless internet connection) – az interneten keresztüli kommunikáció olyan típusa, amely rádión, mikrohullámú vagy infravörös jelekkel valósul meg. Idetartozik továbbá a műholdas internetkapcsolat, és a wifi (wireless fidelity), ami az IEEE 802.11-es, vezeték nélküli, mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány. Leggyakoribb felhasználási területek: irodákban, nyilvános helyeken (repülőtér, étterem, hotel stb.) megvalósított vezeték nélküli helyi hálózat, segítségével a látogatók saját számítógépükkel kapcsolódhatnak a világhálóra. Nem tartoznak ide a mobiltelefonos hálózatok. Elektronikus kereskedelem Az e-kereskedelem áruk és szolgáltatások olyan értékesítése, amikor a folyamat bizonyos láncszemei (kiválasztás, megrendelés minden esetben, szállítás, kifizetés egyes esetekben) számítógépes hálózat (internet, egyéb számítógépes hálózat, pl. EDI) közvetítésével valósulnak meg, függetlenül attól, hogy az ellenérték térítése és a szállítás online vagy hagyományos úton történik-e. Elektronikus kereskedelemnek minősül tehát már az is, ha valaki csupán az első láncszemet, a megrendelést bonyolítja számítógépes hálózaton keresztül, míg a többire (szállítás, fizetés) hagyományos módon kerül sor. Kivételt képez az e-mailes megrendelés, amit a nemzetközi meghatározás nem tekint elektronikus kereskedelemnek, mert ennek során csak a továbbítás elektronikus, hiányzik az interaktivitás lehetősége. A fizetés szintén történhet hagyományos módon (készpénzzel, átutalással) vagy számítógépes hálózaton keresztül, az eladó honlapján a számlázáshoz és hitelkártyás kiegyenlítéshez szükséges információ megadásával. Megkülönböztethető a weboldalon keresztüli, valamint az automatikus adatcsere útján (interneten keresztüli és egyéb számítógépes hálózaton) megvalósuló elektronikus kereskedelem, attól függően, hogy a cég melyik változatot felhasználva szerez be, illetve értékesít bizonyos javakat, szolgáltatásokat.

52


E-mail Szöveges üzenetek és számítógépi állományok küldése távközlési hálózaton, helyi hálózaton vagy interneten, rendszerint számítógépek vagy terminálok között. Extranet A vállalati intranet kiterjesztése www technológia alkalmazásával, a vállalat beszállítóival és vevőivel folytatandó kommunikáció megkönnyítésének érdekében. Korlátozott hozzáférést biztosít a vevőknek és a beszállítóknak a vállalati intranethez, kereskedelmi kapcsolataik gyorsaságának és hatékonyságának növelése érdekében. Intranet Egy vállalkozáson vagy szervezeten belüli, információfeldolgozásra tervezett hálózat. Olyan szolgáltatásai vannak, mint pl. dokumentumok és szoftverek terjesztése, adatbázisokhoz és tanfolyami anyagokhoz való hozzáférés. A belső hálózatot azért nevezik így, mert általában az internettel kapcsolatos alkalmazásokat, így weboldalakat, webböngészőket, FTP-helyeket, elektronikus levelezést, hírcsoportokat és levelezési listákat használ, amelyek azonban csak a vállalat vagy szervezet tagjai számára elérhetőek. Internet Az egymás közötti kommunikációra TCP/IP-protokollkészletet használó hálózatok és átjárók világméretű hálózata. Az internet szívét a fő csomópontokat és gazdagépeket összekötő, nagy sebességű adatátviteli vonalakból álló gerinc képezi, amely kereskedelmi, kormányzati, oktatási és más adatátviteli számítógépes rendszerekből áll. LAN (local area network) Számítógépes és egyéb eszközök viszonylag behatárolt területen szétoszló és kommunikációs vonalakkal összekapcsolt halmaza; lehetővé teszi, hogy bármelyik eszköz kapcsolatba lépjen és kommunikáljon bármely más, a hálózaton levő eszközzel. A LAN általában számítógépeket és osztott erőforrásokat, lézernyomtatókat és nagy merevlemezeket foglal magában. ISDN Nemzetközi szabvány szerint működő digitális telefonhálózat, ellentétben a hagyományos analóg telefonhálózattal, amelyen csak modem segítségével lehet digitális információt továbbítani. Az ISDN-nél a résztvevők között közvetlen digitális kapcsolat áll fenn, pl. 2 * 64 Kbit/s adatátviteli sebességgel (hang, kép stb.). Az ISDN bevezetése világszerte vontatottan megy végbe: egyrészt mert időközben a modemes kapcsolatok is elérhetik az 54 Kbit/s sebességet; másrészt mert a fejlesztés alatt álló DSL-hálózatok az adatátvitel ugrásszerű gyorsulását ígérik (1,5–6 Mbit/s-ig). Kábeltelevíziós hálózat A telefonhálózatok elsőszámú vetélytársa a szélessávú internet. Térnyerésük lassú, mivel a hagyományos kábeltévé-hálózatokat csak egyirányú forgalomra méretezték. Az új, üvegszálas hálózatok ígéretesek, de egyelőre még probléma az „utolsó méterek” megoldatlansága (csatlakozások, elágazások igen költségesek). Számos kábeltársaság kísérletezik az internetre is alkalmassá tenni hálózatát, eltérő szabványok szerint és eltérő eredménnyel. Közös hátrányuk, hogy a rendelkezésre álló több Mbit/s-os vonalak kapacitását több bérlőnek kell egymás közt megosztani (ellentétben a telefontársaságok DSL-rendszereivel). Mobilkapcsolat Mobiltelefonon keresztüli digitális adatátviteli rendszer, ami internetes IP-technológián alapuló szolgáltatások igénybevételére ad lehetőséget. Idetartoznak: 53

www.ksh.hu

HSCSD (high speed circuit switched data) – használatával a GSM-telefonok a WAP-protokoll előírásaiknak megfelelő internetoldalak olvasására képesek. Vonalkapcsolt szolgáltatás. Sebessége 28,8– 43,2 Kbit/s. GPRS (general packet radio service) – mobil adatátviteli technológia, amelyet GSM és IS-136 mobiltelefonok használnak. A rendszer 43,2–57,6 Kbit/s sebességű adatkapcsolatot képes biztosítani. Nevezik 2.5G-nek is, mert az adatátvitel színvonala 2G és 3G között helyezkedik el. UMTS (universal mobile telecommunication system) – harmadik generációs mobilkommunikációs technológia, maximum 2 Mbit/s sávszélességet biztosít. WCDMA (wide code-division multiple access) – harmadik generációs mobilkommunikációs technológia, maximális letöltési sebessége 384 Kbit/s, feltöltés esetén 128 Kbit/s. EDGE (enhanced data rates for GSM evolution) – a GPRS-technológiát kiegészítő, annak átviteli képességeinél gyakorlatban akár háromszor gyorsabb letöltési sebességet kínáló megoldás (jelenleg 220 Kbit/s adatátviteli sebesség is elérhető). HSDPA (high-speed downlink packet access) – új mobilkommunikációs szabvány, melyre szoktak úgy is hivatkozni, hogy 3.5G. A HSDPA-rendszer minimum 2 Mbit/s sebességet kínál csatlakozásonként. Az eredeti WCDMA- és UMTS-rendszer továbbfejlesztése. Modemes, analóg telefonos kapcsolat A számítógéphez csatlakoztatott hagyományos modem a beszélgetésre használt telefonvonalon keresztül kapcsolódik egy internetszolgáltatóhoz. Az általuk megadott telefonszámot betárcsázva a másik oldalon is egy modem jelentkezik, ami a kapcsolat idejére gépünket „beköti” a szolgáltató saját hálózatába a megadott feltételek mellett. Az elért sávszélesség nem túl magas, maximum 56 Kbit/s lehet. Munkaállomás (csak a nem szerverként működők) Nagy teljesítményű, IBM, SGI, HP, Sun stb. típusú számítógépek. Nagygépek (mainframe computer) Nagy sebességű adatátviteli és adatfeldolgozási kapacitással rendelkeznek (pl. IBM-sorozatok, Honeywell, Bull, Siemens stb.). Nem tartoznak ide a szerverként konfigurált nagyszámítógépek, amelyeket a nagy teljesítményű szerverek között tartunk nyilván. Szélessávú internetkapcsolat A szélessávú internetkapcsolatok közé soroljuk az xDSL, a kábeltelevíziós, a bérelt vonali, és az egyéb helyhez kötött internetkapcsolatot (kábeles kapcsolat /Frame Relay, Metro-Ethernet/, elektromos hálózaton keresztüli kapcsolat /Powerline communication/, műholdon keresztüli kapcsolat /V-SAT/, wifikapcsolat, AM-Micro, rádió- és mikrohullámú kapcsolat stb.). Személyi számítógép (PC) Egy személy használatára tervezett, mikroprocesszor alapú számítógép. A személyi számítógépeknek nem kell megosztaniuk feldolgozási, tárolási és nyomtatási erőforrásaikat egy másik számítógéppel. Nem tartozik ide: a szerverként konfigurált személyi számítógép, amit a PC-alapú szerverek kategóriájába sorolunk. Szerver 1. Helyi hálózaton (LAN) az adminisztratív szoftvert futtató számítógép. Ez a szoftver irányítja a hálózat és a hálózati erőforrások elérését (pl. nyomtatók, lemezmeghajtók), és erőforrás-elérést szolgáltat a hálózat munkaállomásként funkcionáló számítógépeinek. 2. Számítógép vagy program az interneten, vagy más hálózaton, amely az ügyfelek utasításaira reagál. Például egy állománykiszolgáló tartalmazhatja az adatok vagy programállományok archívumát. Amikor egy felhasználó állományt kér, a szerver elküldi neki annak egy példányát. 54


xDSL Hagyományos telefonhálózatok gyorsított, ún. „DSL” változata, melynél az elérhető fel- és letöltési sebességek eltérőek (aszimmetrikusak). Az ADSL-nél a jel maximális sebessége az előfizetők irányában és visszairányban eltérő, és az előfizető lakóhelyének az elosztóhoz viszonyított távolságától is függ (pl. 1,5–6 Mbit/s-ig / 640 Kbit/s-ig). A technológia aránylag költséges, mivel mind a központi, mind az előfizetői oldalon műszaki beavatkozást igényel. Jelentős árcsökkenés a rendszerek, majd a modemek szabványosításától várható. WAN (wide area network – nagy kiterjedésű hálózat) Távközlési hálózat, földrajzilag elkülönült területeket köt össze. WAP (wireless application protocol) A mobiltelefonok internetelérését lehetővé tevő protokoll. WWW (World Wide Web) Hiperszöveges dokumentumok HTTP-kiszolgálókon elhelyezett, összefüggő halmaza. A www-n megjelenő dokumentumokat (amiket weblapoknak hívunk) HTML-ben (Hypertext Markup Language) írják, és az URL-ekkel (Uniform Resource Locators) azonosítják. Az URL-ek határozzák meg azt a gépet, illetve annak útvonalát, ahol az állomány található, és ami szerint továbbítható, csomópontról csomópontra, a végfelhasználóig, a HTTP- (hypertext transfer protocol) protokollon keresztül. Alkalmazásban állókkal kapcsolatos fogalmak IT-területen foglalkoztatottak adatai Az alkalmazásban álló, IT-területen foglalkoztatott alkalmazottak adatai. Alkalmazásban álló a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó időtartamú munkaviszonyban, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban álló személy. Honlappal kapcsolatos fogalmak Biztonsági tranzakciók Biztonsági protokollok, szabályok, amelyek a számítógépek közti adatcserét teszik lehetővé, és megakadályozzák, hogy jogosulatlan személyek betekinthessenek az elküldött vagy beérkező adatokba. SSL Az SSL protokoll „RSA” eljárással titkosított biztonságos adatátviteli protokoll. Angol mozaikszó, az SSL (Secure Sockets Layer), vagyis egy biztonsági szint beépítése a hálózati kommunikációs modellbe. A Netscape által kifejlesztett nyilvános biztonsági protokoll, segítségével biztonságos összeköttetés teremthető a webszerver és a böngésző program között. Protokollhitelesítési és titkosítási szolgáltatásokat nyújt számunkra. A cél az, hogy a kliensprogram megbizonyosodhasson, hogy tényleg a szerverrel vette fel a kapcsolatot illetve, hogy a szerverprogram valóban egy általunk hitelesített kliensprogrammal kommunikál, továbbá, hogy lehallgatással és módosítással szemben védve legyen a kommunikáció. RSA Neve az algoritmus kifejlesztőinek kezdőbetűjéből (Ron Rivest, Adi Shamir, Leonard Adleman) alakult ki. Nyilvános kulcsú titkosítási technológia. Az RSA-algoritmus alapja az a tény, hogy a nagyon nagy számok nem faktorálhatók hatékonyan. Az RSA-kód feltörése óriási számítógép-teljesítményt és rengeteg időt igényelne.

55

www.ksh.hu

RSA-algoritmust használnak az interneten küldött adatok esetében. Sok szoftverbe beépítették. A technológia magas színvonalát jelzi, hogy az Egyesült Államok kormánya nem engedélyezi exportját. Digitális aláírás Digitális adatok hitelesítésére szolgáló kódsorozat, ami matematikai algoritmussal készített, titkos üzenetek végéhez van csatolva, és a hagyományos aláírással egyenértékű. Lehetővé teszi, hogy minden digitálisan aláírt üzenet olvasója ellenőrizni tudja az üzenetet küldő személyazonosságát, és az üzenet sértetlenségét. Dokumentumfüggő, azaz ha bármilyen változtatás történik az aláírt üzenetben, akkor a digitális aláírás nem fejthető meg visszamenőleg sem. Honlap Önálló, nemzetközi domaincímmel rendelkező információs lelőhely bemutatkozó oldala. A világhálón tartalmilag ma a honlap alatt egy olyan névjegyszerű főoldalt értünk, ami mögött több weboldal húzódhat meg, utalásokkal, további címláncokkal, olykor terjedelmes multimédiás adatbázissal, sok információval. Utóbbi esetben inkább webhelyről, webtanyáról (web-site) beszélünk; néha a honlap csak egy kirakat, „kapu” (portál), amely ún., ugrópontokat tartalmaz árukra vagy szolgáltatásokra. A gyakorlat azt mutatja, hogy honlapot egyszerűbb létrehozni, mint annak hátterében egy értelmes, eredeti tartalommal megtöltött rendszert fenntartani. A honlap személyreszabása Az internet- és a webtechnológiák fejlődésével megjelentek az ún. portálok. Ezek olyan szerkesztői alrendszerrel támogatott internetes honlapszerkesztőségek, ahol az alkalmazott technika a felhasználó számára lehetővé teszi a home page / honlap, vagyis a megcímzéskor látható főoldal tetszés szerinti elrendezését, alakítását a megadott módszerek alkalmazása szerint. Jelentősége abban rejlik, hogy a felhasználó beállíthatja, vagy testre szabhatja, azokat az információs részeket, valamint rovatokat, amelyek őt érdeklik egyszerűbbé téve a navigációt, és hatékonyabbá téve az alkalmazását. Az állomány- és az értékadatokkal kapcsolatos fogalmak Eszközállomány (darab) A tárgyév végén rendelkezésre álló, rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló információs- és kommunikációseszköz-állomány darabszáma. Nettó árbevétel Az értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások – árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót és fogyasztási adót nem tartalmazó – értéke, a vásárolt és változatlan formában eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozók teljesítményének értékével együtt. Számítógépes hálózatokon realizált nettó árbevétel Számítógépes hálózaton keresztül realizáltnak tekintjük az árbevételt, ha a termék vagy szolgáltatás megrendelése elektronikus úton történt, függetlenül attól, hogy az ellenérték térítése és a szállítás online, vagy hagyományos úton valósul meg.

56


Jelmagyarázat + .. –

= Előzetes adat = Az adat nem ismeretes = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő

Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Dr. Probáld Ákos főosztályvezető További információ: Chorle Erzsébet Telefon: (+36-88) 620-234, e-mail: [email protected] Információszolgálat, telefon: (+36-88) 620-200, fax: (+36-1) 345-8641

57

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009

Recommend Documents