Pályázat címe: A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi Régió felsőoktatásában Pályázati azonosító: TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0011
Indoor – Outdoor elmélet és gyakorlat
Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.hu
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................................................................... 2 I.
A LOVAGLÁS ............................................................................................................................................ 5 I.1 I.2
LÓSPORTOK ÉS LOVASSPORTOK .......................................................................................................................... 5 GYÓGYLOVAGLÁS, GYÓGYLOVAGOLTATÁS ............................................................................................................ 7 I.2.1 Lovasterápia ...................................................................................................................................... 7 I.2.2 Parasport ......................................................................................................................................... 10 I.3 KEZDŐ LOVAS OKTATÁSA ................................................................................................................................ 11 I.4 A FUTÓSZÁRAS OKTATÁS ................................................................................................................................. 13 I.5 LOVASJÁTÉKOK ............................................................................................................................................. 14 II.
ÍJÁSZAT .................................................................................................................................................. 18 II.1 II.2 II.3 II.4 II.5 II.6
III.
SZABÁLYRENDSZER .................................................................................................................................... 19 A VÉDŐFELSZERELÉS .................................................................................................................................. 20 SZABÁLYOK.............................................................................................................................................. 22 ÍJÁSZAT CÉLJA ISKOLÁS KORBAN ................................................................................................................... 25 ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK SZÁNT ÍJÁSZ JÁTÉKOK ............................................................................................ 26 VESSZŐ FELÉPÍTÉSE: .................................................................................................................................. 27
PAINTBALL ............................................................................................................................................. 28 III.1 III.2 III.3 III.4
IV.
FELSZERELÉS ............................................................................................................................................ 29 SZABÁLYOK.............................................................................................................................................. 29 A JÁTÉK .................................................................................................................................................. 31 PAINTBALL JÁTÉKTÍPUSOK ........................................................................................................................... 33 DARTS ................................................................................................................................................ 35
IV.1 IV.2 IV.3
JÁTÉK ..................................................................................................................................................... 35 A TÁBLA ELHELYEZÉSE: ............................................................................................................................... 36 DOBÁS ................................................................................................................................................... 36
V.
KALANDPARK ......................................................................................................................................... 38
VI.
MODELLEZÉS ...................................................................................................................................... 40
VI.1 VI.2 VII.
MAKETTEZÉS ...................................................................................................................................... 45
VII.1 VIII. IX.
SZEREPE AZ OKTATÁSBAN ........................................................................................................................... 47 IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................... 48
A FALMÁSZÁS, SZIKLAMÁSZÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ALAPJAI ........................................................ 49 IX.1 IX.2 IX.3 IX.4 IX.5 IX.6
X.
VERSENYEK ÉS AZOK ELŐÍRÁSAI .................................................................................................................... 42 RENDEZVÉNYEK, BEMUTATÓK...................................................................................................................... 43
A FALMÁSZÁS, SZIKLAMÁSZÁS BEMUTATÁSA A MOTOROS KÉPESSÉGEK OLDALÁRÓL................................................. 49 TECHNIKAI ALAPISMERETEK, SZABÁLYOK ........................................................................................................ 50 A MÁSZÁS ELŐKÉSZÜLETEI .......................................................................................................................... 52 BIZTOSÍTÁS .............................................................................................................................................. 58 MÁSZÁSHOZ HASZNÁLATOS CSOMÓK ALAPISMERETE........................................................................................ 59 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM .......................................................................................................... 62
A KÜZDŐJÁTÉKOK ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYŰJTEMÉNYE ........................................................................ 63
2
X.1 X.2 X.3 XI.
ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................................................ 63 KÜZDŐJÁTÉKOK GYŰJTEMÉNYE .................................................................................................................... 67 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM .......................................................................................................... 87
AZ EVEZÉS BEMUTATÁSA, OKTATÁSÁNAK ALAPJAI ................................................................................ 89 XI.1 XI.2 XI.3 XI.4
XII.
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS .............................................................................................................................. 89 A MAGYARORSZÁGI EVEZÉS KIALAKULÁSA CÍMSZAVAKBAN ................................................................................. 90 AZ EVEZÉS ESZKÖZEI .................................................................................................................................. 92 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM .......................................................................................................... 94 STRANDSPORTOK .............................................................................................................................. 95
XII.1 STRANDKÉZILABDA .................................................................................................................................... 95 XII.1.1 A strandkézilabda története ....................................................................................................... 96 XII.1.2 A strandkézilabda szabályai ........................................................................................................ 96 XII.1.3 Futó gyakorlatok ....................................................................................................................... 101 XII.1.4 Ugró gyakorlatok ...................................................................................................................... 101 XII.1.5 Dobó gyakorlatok...................................................................................................................... 101 XII.2 STRANDVÍZILABDA .................................................................................................................................. 102 XII.2.1 A strandvízilabda története ...................................................................................................... 102 XII.2.2 A strandvízilabda szabályai ....................................................................................................... 102 XII.2.3 Szabály összehasonlítás ............................................................................................................ 102 XII.2.4 Gyakorlatok ............................................................................................................................... 103 XII.3 STRANDRÖPLABDA .................................................................................................................................. 105 XII.3.1 A strandröplabda története ...................................................................................................... 105 XII.3.2 A strandröplabda szabályai ...................................................................................................... 106 XII.3.3 Gyakorlatok............................................................................................................................... 108 XII.3.4 Játékok, előkészítő játékok ....................................................................................................... 108 XII.4 STRANDFOCI .......................................................................................................................................... 109 XII.4.1 A strandfoci története ............................................................................................................... 109 XII.4.2 A strandfoci szabályai ............................................................................................................... 110 XII.4.3 Gyakorlatok ............................................................................................................................... 111 XIII.
JÁTSZÓTÉRI JÁTÉKOK ....................................................................................................................... 113
XIII.1 UNIÓS SZABVÁNY JÁTSZÓTÉR..................................................................................................................... 113 XIII.1.1 A szabvány célja ........................................................................................................................ 114 XIII.2 ÜTÉSCSILLAPÍTÓ TALAJOK: ........................................................................................................................ 114 XIII.3 ESÉSI TÉR .............................................................................................................................................. 114 XIII.4 BESZORULÁSI VESZÉLYEK .......................................................................................................................... 114 XIII.5 FEJBESZORULÁSI HELYEK ........................................................................................................................... 115 XIII.5.1 Nyakbeszorulási helyek ............................................................................................................. 115 XIII.5.2 Ruházat beszorulási helyek ....................................................................................................... 115 XIII.5.3 Ujj beszorulási helyek ................................................................................................................ 115 XIII.6 ÖSSZENYOMÓ ÉS NYÍRÓHELYEK.................................................................................................................. 115 XIII.7 KÖRÜLFOGÁS KÖVETELMÉNYEI .................................................................................................................. 115 XIII.8 MINŐSÉG.............................................................................................................................................. 115 XIII.9 ALAPOZÁSOK ......................................................................................................................................... 116 XIII.10 HINTÁK KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEI ...................................................................................................... 116 XIII.11 AJÁNLOTT JÁTÉKGYŰJTEMÉNY ............................................................................................................... 117 XIII.12 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ................................................................................................... 120 XIV.
STREET DANCE ................................................................................................................................. 122
3
XIV.1 XIV.2 XIV.3 XV. XV.1 XVI.
FOGALMAK TISZTÁZÁSA............................................................................................................................ 123 MOZGÁSPROGRAM ANYAGA ..................................................................................................................... 125 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................. 128 STREET WORKOUT ........................................................................................................................... 130 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................. 135 VÍZI SPORT LEHETŐSÉGEK ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK SZÁMÁRA.................................................... 137
XVI.1 SÁRKÁNYHAJÓZÁS ................................................................................................................................... 137 XVI.1.1 A sárkányhajózás története ...................................................................................................... 138 XVI.1.2 A csapathajó kialakítása: .......................................................................................................... 139 XVI.1.3 Irodalomjegyzék ........................................................................................................................ 143 XVI.2 KENUZÁS .............................................................................................................................................. 144 XVI.2.1 Kenuzás oktatása ...................................................................................................................... 145 XVI.2.2 Kezdő kenusok oktatására alkalmas eszközök .......................................................................... 151 XVI.2.3 Irodalomjegyzék ........................................................................................................................ 152 XVI.3 KAJAK................................................................................................................................................... 152 XVI.3.1 Elhelyezkedés a kajakban.......................................................................................................... 154 XVI.3.2 Vízfogás ..................................................................................................................................... 155 XVI.3.3 Áthúzás ..................................................................................................................................... 156 XVI.3.4 Szabadítás ................................................................................................................................. 156 XVI.3.5 Légmunka.................................................................................................................................. 157 XVI.3.6 A rajt légzéstechnikája .............................................................................................................. 158 XVI.3.7 Egyensúlyozó képességet fejlesztő gyakorlatok........................................................................ 158 XVI.3.8 Oldalvizezés, farvizezés ............................................................................................................. 159 XVI.3.9 Kezdők oktatására alkalmas hajók ........................................................................................... 161 XVI.4 EGYÉB VÍZBEN JÁTSZHATÓ JÁTÉK ................................................................................................................ 166 XVI.5 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................. 168
4
I. A lovaglás Készítette: Dr. Bóka Ferenc
Az ember lóval való kapcsolata szinte létezésétől fogva jelen van a természetben. A ló fejlődését az ember is formálta, ellenben az ember is sokat köszönhet a lónak történelme, fejlődése során. A ló jelentősége időről időre változott, de mindig is elvitathatatlan volt. Mára a ló azon jelentősége, mely szerint az ember szolgálatában áll, ilyen formában megszűnt létezni. Régebbi korokban, a ló háziasítását követően, míg az ember fel nem ült a hátára, húsáért, illetve a mezőgazdasági munkákban betöltött szerepéért tartották. Abban a pillanatban, mikor az ember először lóra szállt, az élete is valamilyen szinten felgyorsult. Az emberi léptek gyorsaságát felváltotta a lóval való közlekedés gyorsasága. Idővel ezen szerepkörök betöltésének gátat szabott a technika fejlődése, a ló szépen lassan használati tárgyból átformálódott társsá, sporttárssá, és sok esetben segítővé is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy manapság az állatasszisztált terápia, azon belül is a lovasterápia egyre nagyobb teret hódít. Magát a lovaglást két nagy csoportra oszthatjuk a lósportokra illetve lovassportokra.
I.1 Lósportok és lovassportok Lósport: A lovaglás egyik ága, melyben az eredmény (mint az a nevében is benne van) leginkább a ló tehetségén múlik. A lovaglás ezen ága két sportágat foglal magába, a galoppot és az ügetőt. A galopp A galopp sportág neve a ló leggyorsabb jármódjának, a vágtának másik elnevezéséből jött létre. A sportág lényege, hogy a lovak vágtában futnak a cél felé nyergükben lévő zsokéjuk irányításával. A galoppverseny két fajtája a sík és az ugróverseny. Az ügető A lovak nem nyereg alatt, hanem versenykocsiba fogva futnak. A Magyar Ügetőverseny Szabályzat alapján a futásokon a lovak három szempont alapján mérettetnek meg: maga az ügető jármód, a verseny távja és a gyorsaság alapján. (Magyar Ügetőverseny Szabályzat) Lovassport: A lovaglás másik ága, melyben az eredmény leginkább a lovas tehetségén, ügyességén múlik. Természetesen itt nem választható szét a ló és a lovas munkája, mint a lósportok esetében. „Az eredmény csak a ló és a lovas összehangolt munkájából, évekig tartó közös felkészülésükből születhet meg.” (http://www.lovasok.hu) A lósportok és a lovassportok alapvető különbsége még az, hogy a lósportoktól eltérően a lovassportok valamennyi ága egyéni sportág. „A lovassportok szakágakra oszlanak. A lovassportok szakágai a következők: díjugratás, díjlovaglás, military, fogathajtás, távlovaglás, lovastorna (voltizsálás).” (http://www.lovasok.hu)
5
http://www.lovasok.hu Díjugratás: Az egyik legkedveltebb és legismertebb szakág itthon és külföldön egyaránt. A lovas a lovon ülve a pályán felállított 8-13 leverhető akadály felett átugrik. Az akadályokat meghatározott sorrendben kell megugrani. A lovasok egyesével lovagolnak végig ugyanazon a pályán. A díjugrató verseny pályája lehet füves, homokos vagy egyéb mesterséges talajú. Díjugrató versenyeket rendeznek szabad téren és fedett lovardákban is. (http://www.lovasok.hu) Díjlovaglás: A díjlovaglást a lovassportok királynőjeként tartják számon, nem alaptalanul. Ebben a szakágban a ló idomítottsága dominál, aminek eredményeképp a díjlovagló programok (kűrök) leginkább egy balettelőadás hatását keltik a nézőben. A versenyt egy szabvány méretű téglalap alakú pályán rendezik, melynek adott pontjain betűk vannak elhelyezve. A díjlovaglásnál nagyon fontos a pontosság, azaz, hogy minden esetben betűtől betűig történjen az adott feladat végrehajtása. A lelovagolt díjlovagló programokat a versenybírók értékelik. Military vagy lovastusa: Ez egy több napos, három részből álló verseny. Első része a díjlovaglás, második a tereplovaglás, harmadik a díjugratás. A tereplovaglás abban áll, hogy lónak és lovasának egy adott terepen, meghatározott sorrendben elhelyezett különböző, természetes akadályokat kell leküzdenie megadott idő alatt. A végső eredményt a három részfeladat összesített hibapontjaiból számítják ki. Fogathajtás: A fogathajtásnál a lovak egy kocsi előtt befogva, azt húzva hajtanak végre feladatokat, a lovasból pedig hajtó lesz, hiszen nem a ló hátán ül, hanem a bakon, onnan irányítva a lovat / lovakat. A fogathajtó verseny három számból áll. Az A versenyszám a díjhajtás, a B versenyszám a maratonhajtás, a C versenyszám pedig az akadályhajtás. Lovastorna: A lovassportok ezen szakága a tornaversenyektől csupán annyiban mutat eltérést, hogy a versenyzők egy folyamatosan, nyugodtan vágtázó, vagy lépő lovon mutatnak be tornagyakorlatokat egyénileg, illetve csoportosan. A tornaversenyekhez hasonlatosan a versenyzőket itt is pontozóbírók értékelik.
6
Távlovaglás vagy távhajtás: A lovassportok ezen szakágának lényege, hogy a lovasok vagy hajtók hosszú távon, megadott útvonalon, kötelező ellenőrzőpontok útba ejtésével igyekeznek minél hamarabb célba érni. Az ellenőrző pontok célja nem csupán a részidők megállapítása, hanem a lovak egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése és figyelemmel kísérése. Távlovas és távhajtó versenyeket 20, 40, 80, 120 km-es távokon rendeznek. Lovaspóló: A lovaspólót két négytagú csapat játssza lóhátról. A játék lényege az ütőkkel a labdát minél többször az ellenfél kapujába juttatni. A játék során csakúgy, mint a jégkorongban, csak a tiszta játékidőt számolják. A játék során a játékvezető és a játéktér két felén elhelyezkedő bírók is lovon ülnek.
http://www.pointernet.pds.hu/lovaglas/tudas/publication/polo/2006040314524497100000081 9.html
I.2 Gyógylovaglás, gyógylovagoltatás „A ló és a lovaglás hatásainak tudatos, tervszerű, kontrollált felhasználása a megelőzés, a gyógyítás, a fejlesztés és a nevelés céljából a sérültek, a fogyatékkal élők, illetve egészségükben veszélyeztettek életminőségének javítására. Ágai: lovasterápia, és a parasport.
I.2.1 Lovasterápia Intézményhez kötött, orvosi indikáció alapján, terápiás céllal alkalmazott, kezelés jellegű, egyéni, vagy csoportos foglalkozás. Célja: A károsodás, sérülés, fogyatékosság ismeretében a ló és a lovaglás hatásainak felhasználása a minél gyorsabb eredményesebb gyógyulás,
7
képességfejlődés és rehabilitáció érdekében. A tudatos, tervszerű lovasterápia kb. 30-40 éves múltra tekint vissza. A legrégebbi statisztikák a német és angol területekről származnak. A lovasterápia Németországban, Svájcban, Luxemburgban az orvostudomány felől fejlődött, az angolszász országokban a sport felől. Az USA-ban és Kanadában pedig a pedagógia, gyógypedagógia felől. Az állatterápia számtalan területen hasznosítható, segíthet a tanulási, a családi problémák leküzdésében, megszabadíthat a lelki terhektől, és nem utolsósorban segít a fejlődési rendellenességgel élők és a mozgáskorlátozottak fejlődésében. Szinte minden állatból válhat terapeuta, viszont komoly előírásoknak kell megfeleltetni őket. Ne legyen agresszív, szeresse a simogatást, legyen egészséges, és kontroll alatt lehessen tartani. Hazánkban még gyermekcipőben jár az állatasszisztált foglalkozás, ennek ellenére sikerrel alkalmazzák ezt a módszert. Mancsos segítséget pedig nemcsak a gyógypedagógusok, hanem a normál tantervű intézmények, valamint a szociális otthonok is igénybe vesznek, de megemlíthetjük a vakvezető kutyák jelentőségét is. A ló hátán ülve kitágul a világ. A lovas magasabb szemszögből figyelheti környezetét, és alatta egy hatalmas, erős állat, mely irányítható, reagál az őt érő hatásokra, ezen élmények önbizalmat, sikerélményt biztosítanak. A ló nagysága, ereje tiszteletet parancsoló, így a szabályok betartását is megköveteli. A ló ritmikus járása, mozgása lazító hatással bír. A ló körüli teendők, felelősségteljes gondozást, feladatot jelent az egyén számára. A ló azonnal lereagálja az őt ért hatásokat, így visszajelzést ad egy viselkedés, vagy egy tett helyességéről, ezzel segítve a szabályok megtanulását. A fent említett hatások egymáshoz szervesen kapcsolódnak, együtthatnak és a foglalkozások alatt mindig azt helyezzük előtérbe, azt hangsúlyozzuk, ami a terápiás cél eléréséhez leginkább szükséges. Ágai: hippoterápia, gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, speciális fogathajtás, ló mediált pszichoterápia. Hippoterápia: Főként az egészségügyben, leginkább gyógytornászok, (gyógypedagógusok) által alkalmazott, kiegészítő, egyéni terápiás eljárás a tartási és mozgás funkciók javítása, korrekciója érdekében. A hippoterápia orvosi indikáció alapján történő neurofiziológiai gyógytornakezelés, általában lépésben vezetett lovon végzik. Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna: A ló, a lovaglás és a lóval való foglalkozás hatásait felhasználva fejlesztő, nevelő célzatú- komplex hatást kiváltó egyéni, vagy csoportos foglalkozás, mely alkalmas értelmileg, tanulásban akadályozott, autista, hiperaktív, látás és hallássérült, részképességzavaros, illetve magatartásproblémás páciensek kezelésére, specifikus fejlesztésére. A terápiát szakképzett gyógypedagógus- lovasterapeuta vezeti, és a foglalkozás során egyéni elbírálás alapján felhasználható a ló bármely jármódja. A terápia magába foglalja a lovaglást, a lovastornát, és a lógondozást. A lovaglás történhet vezetve, futószáron, vagy önállóan. Speciális fogathajtás: Károsodott, fogyatékkal élő személyek fogathajtása, általában lovas iskolákban, egyesületekben, egészségügyi- vagy gyógypedagógiai intézményekben, terápiás központokban valósulhat meg. A speciális fogathajtás főleg azoknak az akadályozott embereknek ad lehetőséget a lovakkal való foglalkozásra, akik elsősorban fizikai állapotuk miatt lovagolni, lóra ülni nem képesek. Ez a tevékenység lehetőséget ad a sérült embereknek arra, hogy bizonyos képességeiket fejlesszék, valamint lehetővé teszi számukra, a szabadidő kellemes eltöltését, a sportba való bekapcsolódást. E területen speciálisan képzett lovas szakemberek, lovas edzők, fogathajtók dolgoznak lovas terapeuták közreműködésével.
8
Ló mediált pszichoterápia: A ló mediált pszichoterápia (más néven: ló asszisztált / facilitált vagy lovas pszichoterápia) a lovas terápia legfiatalabb ága. A ló mediált pszichoterápia a ló – páciens - terapeuta háromszögében zajlik, melyben a ló, mint koterapeuta, facilitálja a terápiás folyamatot. A ló asszisztált pszichoterápia alkalmas a legtöbb pszichiátriai betegség kezelésére, így affektív, depresszív kórképek, szorongásos zavarok, személyiség- és viselkedészavarok, szenvedélybetegek terápiájában is eredményesen használható. A ló mediált pszichoterápiát kizárólag pszichoterapeuta végzettségű lovasterapeuta végezheti. Skizofrének kezelésében is sikeresen alkalmazott kiegészítő terápiás forma, az akut pszichotikus fázisokat kivéve. Gyermek-pszichopatológia területén a lovas pszichoterápia nagyon jól használható depressziós és szorongásos zavarok, magatartászavarok, autizmussal élő, hiperaktivitással, figyelemzavarral küzdő, valamint kötődési zavaros gyermekek terápiájában.
http://www.lovasterapia.hu/lovasterapiarol/gyp_lovaglas_es_lovast.html
I.2.1.1 A lovasterápia hatásai Mozgásterápiás szempontból:
a kóros izomtónus szabályozása a mozgás érzékelés javulása a testséma fejlődése az egyensúly, koordináció javulása fejkontroll, törzskontroll javulása
9
Pedagógiai- gyógypedagógiai- pszichológiai szempontból:
figyelem, gondolkodás fejlődése élmény és tapasztalati kör bővülése önbizalom, függetlenség, önkifejezés, életöröm megjelenése motiváció fejlődése emocionális fejlődés
Szociális szempontból:
kapcsolatfelvétel és fenntartás képességének fejlődése kapcsolat lóval kapcsolat a lovaglást vezető szakemberrel kapcsolat a társakkal érzelmi, akarati funkciók fejlődése kommunikációs és interakciós képességek javulása szabadidő, sport
I.2.2 Parasport Magyarországon 1992. óta működik a Magyar Parasport Szövetség. A sport az értelmileg sérült emberek életében nem csupán a megfelelő fizikai állapot eléréséhez és fenntartásához szükséges, de ezen kívül a fejlesztés és az oktatás igen hatékony eszköze is. A munka és a foglalkoztatás hiányában gyakran az egyetlen, szabadidőt kitöltő értelmes tevékenység. A sportolás segít megtanulni és megismerni a kitartás jutalmát és a teljesítmény örömét. Az önértékelés és az önbecsülés megszerzésének fontos eszköze. A fogyatékosság helyett a képességek hangsúlyozása segítheti az integrációt, a normalizációt és az elfogadást. Úgy tapasztaljuk, hogy az értelmi sérültek számára nincs hely a mai társadalmunkban, terhet jelentenek a többség számára, melyet senki sem kíván cipelni. Mindamellett, hogy erősen küzdünk kirekesztettségük megszűntetéséért, jelenleg saját, elkülönített, biztonságos világuk megteremtésén vagyunk kénytelenek fáradozni. Az értelmi sérültek lovas sportja komplex fejlesztés. Specialitása, hogy a cél eléréséhez, a lovaglás elsajátításához teljesen eltérő az alkalmazandó módszer.”
10
http://www.lovasterapia.hu
I.3 Kezdő lovas oktatása A legelső lovardai látogatásunknak nem kell feltétlenül a lóra szállásról és a lovaglásról szólnia. A legfontosabb magával a lovardai közeggel való ismerkedés. Visszatérő probléma a kezdő, lovagolni vágyó gyermekeknél, embereknél, hogy erősebb a félelmük a náluk jóval nagyobb állatoktól. Ez az első lovaglás nélküli látogatás alkalmat ad e szorongások feloldására és a félelmek leküzdésére. Ekkor simogassuk a lovakat, esetleg csutakoljuk, etessük őket, ismerkedjünk a lovarda házirendjével, érdeklődjünk a szabályok, szokások iránt. Kezdő lovas futószárazásának tárgyi feltételei:
Jól képzett ló: Nyugodt, alkalmas kezdő lovasok oktatására. Mindhárom alapjármódban (lépés, ügetés, vágta) nyugodt, egyenletes tempójú, mozgású. A ló, nemtől és fajtától függetlenül képes eleget tenni e követelményeknek. Nyereg, vagy voltizsheveder (tornaheveder): Az első futószáras leckénél tornahevedert alkalmazunk, ami több szempontból előnyös a lovas számára. Elsősorban, mert a hevederen két jól rögzített kapaszkodó található, ami segíti a kezdő lovas egyensúlyi helyzetét megtartani, illetve a lovast a lótól csupán egy izzasztó választja el, így az közelebb van a lóhoz, ezáltal jobban érzi a mozgását. Kantár, futószár, ostor, kikötőszár. Egyenletes, homokos vagy füves, futószárazásra alkalmas talajú lovas-pálya.
11
Lovas felszerelései: lovaglókobak, hosszú nadrág, zárt, kemény talpú cipő.
A következő alkalommal már sor kerülhet a lóra szállásunkra. Az első lovaglásunkat, mint már fentebb említettem tornahevederben célszerű végrehajtani. A voltizshevederben történő lovaglás alkalmával, de a későbbiek során a nyeregben történő lovaglásnál is a legfontosabb dolog a helyes alapülés beállítása, megtanítása. Az alapülés lényege, hogy a lovas válla, csípője és sarka egy függőleges vonalba esik. Egyenes háttal, előre néző tekintettel, lenyomott sarokkal, lazán a test mellett lévő könyökkel ülünk a lovon. A kezdő futószáras leckék legfeljebb 20-30 percesek. A kezdő lovas futószárazását három fázisra tagolhatjuk:
Bemelegítő fázis Munkafázis Levezető fázis
A bemelegítő fázis fontossága a lovas szempontjából abban rejlik, hogy egyrészt a még fennmaradó feszültség feloldásra kerül, másrészt pedig az izmok elérik a megfelelő hőmérsékletet. A bemelegítő fázisnak a ló szempontjából is fontos szerepe van, hiszen ahogyan a lovas, úgy a ló is ráhangolódik a munkára, és egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb állapotba kerül általa. A bemelegítés gyakorlatai a gimnasztikai alapelvek irányvonala mentén állnak össze, tehát fentről lefelé haladva végezzük őket:
Fejkörzés mindkét irányba Vállkörzés jobb, bal, majd mindkét karral Karkörzés jobb, bal, majd mindkét karral Malomkörzés előre-hátra Füle- farka- lábujj. lábujj: A gyakorlatot egyik, majd másik kézzel végezzük. Előre hajolunk a ló nyakára a feje (Füle) irányába, majd vissza alapülésbe; hátrahajolunk a ló fara (Farka) irányába, majd vissza alapülésbe; oldalra hajolunk egyik lábunk irányába (Lábujj érintéssel), majd vissza alapülés; végül lehajolunk a másik lábunkhoz (Lábujj érintéssel). A gyakorlat célja a korábbiakban elsajátított alapülés gyakorlása. A gyakorlat végzése közben fontos, hogy a lábszárunk az alapülésben beállítottól nem mozdulhat el sem előre, sem hátra. Mindkét kezünket csípőre tartva törzsfordítás jobbra-balra Törzshajlítás előre a ló nyakára, nyaka alatt, szügye előtt összekulcsolt kézzel Törzshajlítás hátra a ló farára, a ló fara mentén leengedett karokkal Kengyel nélkül lábemelés oldalra Kengyel nélkül elöl megtámaszkodva fenekünknél a sarkainkat összeérinteni, majd alapülés Kengyel nélkül malomforgás: A lovon történő körbefordulás mindkét irányba Kengyel nélkül félfordulat a lovon, majd hátrafelé ülve a lovon malomkörzés előre, hátra, páros karkörzés, majd tartásos helyzetek: Magas tartás, tarkóra tartás, vállra tartás, mellső középtartás, oldalsó középtartás, csípőre tartás
12
A munkafázis tartalma képzettségi szinttől függően változó lehet. Legelső alkalommal csupán arra törekszünk, hogy megismertessük a lovast a lovaglással, mint mozgásformával, a három alapjármodból legfeljebb az ügetésig jutva. Az ügetés két módja közül elsőként a tanügetést oktatjuk, aminek lényege, hogy a lovas folyamatosan a nyeregben marad, nem emelkedik ki. Az ügetés másik módja a könnyűügetés. Könnyű ügetés során a lovas a ló mozgásának ütemére feláll, aztán pedig leül a nyeregben. Ez az ügetés nem a lovasnak, hanem a lónak könnyebb, mert felállásunkkor a súlyunk a ló egész testére kihat, így nem csak a hátát terheljük. Fontos, hogy a lovas ügetés közben is próbálja megtartani az alapülést, illetve a nyeregben való pattogás elkerülésére kissé a függőleges mögé döntheti a felsőtestét. A következőkben a munkafázis egy kézzel a nyeregben történő kapaszkodással zajlik, miközben a bemelegítő gyakorlatok tartásos helyzeteit, illetve karkörzéseit váltogatjuk jobb és bal kézzel. Ezek után már kapaszkodás nélkül történik a lovaglás, szintén a bemelegítő gyakorlatok felhasználásával. A munkafázis alapozza meg a kezünk függetlenítését a testünk többi részétől. A levezető fázisban a ló jármódja lépés. A lovas kengyel nélkül nyújtó gyakorlatokat végez.” (Bóka, Dinya 2014. 61 o.)
I.4 A futószáras oktatás „A futószár egy legalább 7 m hosszú lapos kötél, ami kontaktust teremt a ló szája és az oktató között. Ezáltal a ló az ember körül egyenletes, 10-14 m átmérőjű körön mozog. A futószáras munka során, hogy a ló izomzatát ne egyoldalúan terheljük, az óra felénél irányt (kezet) kell váltanunk. Egy kézen a ló egyszerre legfeljebb 20 percet dolgozhat. A futószáras oktatás előnyei közé tartozik, hogy amíg a lovas nem sajátította el a szárfogást és nem képes függetleníteni a kezeit a teste többi részétől, addig a szárak felcsatolásával az oktató irányítja, illetve tartja körön a lovat. Továbbá a futószár lehetőséget nyújt az oktatónak arra, hogy figyelme nagyobb hányadát a lovasa oktatásának tudja szentelni. A futószáras lovasoktatást követi a futószár nélküli munka. Erre gyakoriságtól és személytől függően legalább 8-10 futószáras lovaglóleckét követően kerülhet sor. Amikor már a lovas könnyű ügetésben is tökéletesen tudja függetleníteni a kezeit a teste többi részétől, illetve legalább két alapjármodban (lépés, ügetés) stabil ülése (ülésbiztonsága) van, megkezdődhet a szabadon, futószár nélkül végzett munka. A futószárról való lekerülést követően szembesül a lovas azzal, hogy az eddig elsajátítottakon kívül még több dologra kell odafigyelni, ilyen például a ló irányítása. Ennek első fázisa a körön (lovardában) történő lovaglás. Ezt követik a különböző lovardai alakzatok, illetve a későbbiekben majd a patanyomfigurák. Általában egy „hobbilovasnak” a lovardai alakzatok megtanulására kell figyelmet és időt fordítania. Ennek a lényege, hogy a lovas pontosan tudja irányítani a lovát, illetve, hogy a felvételek, félfelvételek, fordulatok, félfordulatokat is pontosan végezze el. Amikor a lovas a lovardai alakzatokat kellő pontossággal végre tudja hajtani, ismételten egy kisebb futószáras etap következik a tanulás folyamatában. Ez a vágta, mely a ló legmagasabb jármódjának elsajátítása lesz. Azért van szükség ismét a futószáras munkára, mert ez egy teljesen más mozgásérzet a lovasnak, mint az eddig tapasztaltak. Itt könnyebben kibillenhet az egyensúlyi helyzetéből, instabillá válhat az ülése, ennek következtében a kezének a teste többi részétől való függetlenítése gyakorlatilag megszűnik. Tehát a balesetek és a rossz élmények elkerülése végett kerül sor a lovaglástanulás e fázisában ismét a futószáras munkára. Ezen oktatási fázis szükségessége időről időre minden lovas életében visszatérő elem lesz. Futószáras munka közben javítható a leginkább a lovas ülése, fejleszthetőek, csiszolhatóak az apró hibák, ezért még a legjobb versenyzők is időszakosan edző felügyelete és
13
közreműködése mellett vissza-visszatérnek a futószáras munkához.” (Bóka, Dinya 2014. 63 o.)
I.5 Lovasjátékok Váltóversenyek: „Egyszerű szlalom: Szükséges eszközök: csapatonként 4 álló rúd egymástól 7 méterre elhelyezve. A rudak (kitörő) mellett kell elhaladni a versenyzőknek szlalomban, az első rudat jobbról kerülve, az utolsó rúd megkerülésével visszafelé is szlalomozva. A szám a negyedik lovas startvonalon való áthaladásával végződik. Tojás és kanál verseny: Szükséges eszközök: csapatonként 4 álló rúd (kitörő), 1 evőkanál, 1 főtt tojás. Valamennyi lovas a startvonalnál sorakozik fel. Úgy kell a szlalom pályát teljesíteni, hogy közben egy főtt tojást tartunk egy kanálban anélkül, hogy leejtenénk. Ha a tojás leesik, le kell szállni a lóról és felvenni. Az után, hogy beértünk, átadjuk a kanálban lévő tojást a következő csapattársunknak, és így tovább Teniszütő verseny: Szükséges eszközök: Csapatonként 4 álló rúd (kitörő), 1 teniszütő, 1 teniszlabda. Valamennyi lovas a startvonalnál sorakozik fel. Egy teniszlabdát kell egyensúlyozni egy teniszütőn, miközben olyan gyorsan lovagolunk a szlalom póznák között, amilyen gyorsan csak tudunk. Ezután átadjuk a teniszütőt és a labdát a csapattársunknak. Saját lóval teljesítendő feladatok: Lovászverseny: Szükséges eszközök: csapatonként 4 álló rúd (kitörő) Ez a versenyszám további ügyességet kíván; hiszen két lovat kell egyszerre irányítani. Az első és a harmadik lovas valamint az első, második és negyedik ló a startvonalnál; míg a második és negyedik lovas valamint a harmadik ló a célvonalnál állnak. A saját lovunkat lovagoljuk, miközben a soron következő csapattársunkét kézen vezetjük a szlalompóznák között. A célvonalnál a csapattársunk felül saját lovára, és a harmadik lovas lovát vezeti vissza a póznákon át. Egészen addig, míg minden ló és lovas (a negyedik lovas az első lóval is) megtette a fordulóját. Kötélverseny: Szükséges eszközök: csapatonként 4 álló rúd (kitörő) és egy-egy 4 m-es kötél (madzag) Két lovas a startvonalon, két lovas pedig a célvonalon sorakozik fel lovával. A startvonalnál álló versenyzők egyszerre indulnak el a kötél (madzag) egy-egy végét tartva kezükben. A lehető leggyorsabban kell átlovagolniuk cikkcakkban a szlalompóznák között, miközben lovukat csak egy kézzel irányítják. Ha egyikük véletlenül elengedi a kötelet, akkor mindkettejüknek vissza kell térniük oda, ahol a hiba megtörtént, és onnan kell folytatni a versenyt. A célvonalhoz érve átadják a kötelet a másik két csapattagnak, akik ugyanilyen módon teljesítik a pályát. Postásjáték: Szükséges eszközök: Csapatonként egy válltáska és négy boríték Valamennyi lovas a startvonalnál sorakozik fel. A lovas vállra akasztható „postástáskát” cipel. Minél gyorsabban átlovagol a szlalompóznák között, és begyűjti a terepen szétszórt négy levél egyikét. A levelek postaládában, vödörben vagy egy segítő kezében stb. rejtőznek. Amint a táskában van az első levél, a lovas visszalovagol a starthoz, ahol a táskát átadja a soron következő csapattársának, aki a szlalompályán való áthaladás után begyűjti a második
14
levelet. Amelyik csapatnak a négy levelet a leghamarabb sikerül összegyűjtenie, az lesz a győztes.”
http://www.lovasok.hu/index.php?i=26043
Ügyességi feladatok: „Krumpli-szedés: Szükséges eszköz: néhány kg krumpli. A startvonaltól kb. 15 méterre egyenletesen szétszórunk néhány kg krumplit. A startvonalhoz minden csapatnak felállítunk egy vödröt. Startjelre indul az első csapat első embere, odalovagol a krumplikhoz, leszáll, felvesz egy krumplit, visszaül, majd a krumplit a startvonalon levő vödörbe dobja lóhátról! Majd vált a következő csapattaggal. A verseny addig tart, amíg minden csapat vödrében 12 szem krumpli nem lesz. Zászlóhordás: Szükséges eszköz: csapatonként 2 zászlótartó és 5 zászló. A pálya közepén és végén egy-egy zászlótartó (vödör, virágcserép) van elhelyezve. A középső tartóban, és a csapat első tagjának kezében zászló van. Startjelre indul, elviszi a zászlót a távolabbi tartóba, belehelyezi, majd visszafelé vesz egy zászlót a középső tartóból, és azt átadja a második csapattagnak. Második csapattag is elviszi a zászlót a távolabbi tartóba, a középsőből hoz egy zászlót a harmadik csapattagnak. És így tovább, végül a feladat a negyedik lovas startvonalon való áthaladásával végződik. Kislabda játék: Szükséges eszköz: csapatonként egy vödör, négy teniszlabda. A pálya közepén elhelyezünk csapatonként egy-egy vödröt, a pálya végén négy-négy labdát. Az első csapattag startjele indul, a célvonalnál leugrik a lóról, felkap egy labdát, és visszaviszi a startvonalhoz, ahol vált, átadja a labdát a második lovasnak, aki beledobja a labdát a vödörbe, elmegy egy újabb labdáért, amit aztán lóval együtt átad a harmadik lovasnak. És
15
így tovább, amíg mind a négy lovas teljesíti a pályát. Ha a labdát úgy dobja bele a játékos a vödörbe, hogy az onnan kipattan, az nem számít hibának. Lépegetős játék: Szükséges eszközök: csapatonként 6 db minimum 26 cm átmérőjű virágcserép (lehet műanyag is) vagy vödör. A virágcserepeket (vödröket) fejjel lefelé fordítva, egymás mellé, egy sorban helyezzük el a pálya középvonalán, hosszában. A játékosok közül kettő a célvonalon, kettő startvonalon helyezkedik el. A startjelre indul az első versenyző, lóháton eljut a cserepekig, ott leugrik a lováról, és a cserepeken végigszalad („kőről kőre” ugrál – azaz cserépről cserépre lépdel, hogy átkelhessen a „gázlón”), miközben a lovat kézben vezeti. Minden cserépre külön rá kell lépni (a lovas az átkelés során természetesen nem lehet „nedves”), ha valamelyiket fellöki, helyre kell tenni, és elölről kell kezdeni a cserépen lépegetést. Ezután megint felül, és belovagol a célba, ahol a második játékos ül fel a lóra, és teljesíti a pályát, és így tovább. Bekötött szemmel nyergelés: A csapat egyik tagjának bekötjük a szemét, néhányszor megforgatjuk. A nyeregalátétet (lópokrócot) és a nyerget kb. félpályánál a földre helyezzük. Így kell felnyergelnie a csapatlovat, melyet addig egyik csapattársa tart. A többi csapattag hangsegítséget adhat neki. A leggyorsabban és legjobban felnyergelt ló csapata a győztes. Pohárhordás: Szükséges eszköz: csapatonként 4 álló rúd és 2 pohár. Egymástól 7 méterre 4 álló rúd (kitörő) van. Az 1, és 3 rúd tetejére egy-egy pohár van téve. Az első és a harmadik lovas állnak a startvonalnál, a második és a negyedik lovas a célvonalánál. Az első lovas startjelre indul, és a poharakat átrakja a 2 és a 4 rúdra, majd áthalad a célon. A célvonalnál váltanak, a második lovas a célvonaltól indul, szintén átrakja a poharakat a 4. és 2. rúdról a 3. és az 1. rúdra, majd áthalad a startvonalon. Ekkor indul a harmadik lovas, és ugyanúgy tesz, mint az első lovas. Amikor beérkezik a célba, indul a negyedik lovas, és a poharakat az előzőekben leírtak szerint átrakosgatja. A csapat akkor végez, amikor a negyedik lovas áthalad a startvonalon. Zsákban-futás: Szükséges eszköz: csapatonként egy zsák. A csapattagok közül ketten a startvonalnál, ketten a célvonalnál állnak. A pálya közepén csapatonként egy-egy zsák van a földre rakva. Startjelre indul az első versenyző, lóháton eljut a zsákig, ott leszáll, beleugrik a zsákba, és a célvonalig elugrál, miközben a lovat vezeti. (Ennek az a trükkje, hogy az egyik karunkat a ló marján tartjuk; ez pedig segít megtámasztani súlyunkat, és így könnyebben állva maradunk, míg a másik kezünkkel a zsákot tartjuk magunk körül. Ugorjunk előre, hagyjuk, hogy lovunk tartsa a súlyunkat, és egy kicsit előrébb vigyen, mielőtt újra földet érnénk.) Ügyelni kell rá, hogy ugrálás közben a versenyző ne rángassa a lovat! A célvonalnál átadja a zsákot a második versenyzőnek, aki eljut a pálya közepéig, ott leszáll, beleugrik a zsákba, elugrál a startvonalig. Átadja a lovat a harmadik versenyzőnek, aki szintén lóháton, majd a pálya felétől zsákban ugrálva jut el a célvonalig, végül a negyedik versenyző is teljesíti a pályát. Mosoda verseny: Szükséges eszközök: egy kifeszített ruhaszárító kötél, néhány ruhadarab, csapatonként egy ruháskosár. Valamennyi lovas a startvonalnál sorakozik fel. Egy lovas páros a ruhaszárító kötélhez lovagol, miközben egy kosár „mosott” ruhát visz magával. Lóháton kiteregetik a ruhát és visszatérnek a starthoz, majd átadják az üres kosarat a második két csapattagnak. Azok is odalovagolnak a kötélhez, leszedik a ruhákat, és a kosárban visszaviszik a starthoz. A feladatot leggyorsabban teljesítő csapat lesz a győztes.
16
Toronyjáték: Szükséges eszközök: Csapatonként négy db, egymásra helyezhető kartondoboz. Valamennyi lovas a startvonalnál sorakozik fel. A kartondobozokat a célvonalnál, a földön halmozzuk fel. Az első lovas felvesz egyet a dobozok közül, majd a visszalovagol a startvonalhoz, ahol a dobozt a földre helyezi. Ezután a második lovas következik, aki szintén hoz egy dobozt, és az első tetejére rakja; és így tovább. Ha egy doboz leesik, a lovasnak le kell szállnia, és vissza kell tennie. Az a csapat győz, akinek leghamarabb épül fel a tornya.”
http://www.lovasok.hu/index.php?i=26043
17
II. Íjászat Készítette: Dr. Bóka Ferenc
Az íj kezdetleges formáját már az ősemberek is használták. Ezt a tényt a régészek által feltárt pattintott kőnyílhegyek, valamint barlangrajzok bizonyítják. Ekkor még vadászeszközként, élelemszerzésre használták. Később, a birodalmak és civilizációk alakulásánál hadifegyverré vált, nem lehetett csatát nyerni íjjal felszerelt katonaság nélkül. Ókori íjász népek voltak az asszírok, a hettiták, de a perzsa hadsereg alapját és fő erősségét is íjászok adták. Ők voltak a médek, akiket már gyermekkoruktól fogva az íjazás művészetére tanítottak. Ín és szaruerősítésű íjaik voltak. A görögök is ismerték az íjászatot, a rómaiak viszont lebecsülték és a gyávák fegyverének tekintették. A sztyeppék lovas harcosai, a hunok, tatárok vagy a szkíták - akik az íjászok népének tartották magukat-, évezredekig tartották rémületben a környező letelepült népeket. Ebben az időben két íjtípust lehetett megkülönböztetni: a botíjat, valamint a visszacsapó, más néven reflexíjat. Ez utóbbit használták honfoglaló őseink is, mely nagyobb távolságra lőtt, mint a nyugati civilizációk – főleg angolok- által használt botíjak. A keleti – portyázó- népek sikerét nemcsak ez, hanem egy egyedi taktikai csel és a könnyűlovas harcmodor is segítette. Harc közben őseink megfutamodást színleltek, ekkor az ellenség mit sem sejtve üldözőbe vette őket. Arra viszont nem számítottak, hogy az üldözöttek lovaikon megfordulva, hátrafelé lenyilazzák őket. Ebből alakult ki később a lovas íjászat, melynek mind a mai napig nagy hagyománya van. A hunok nyilaira jellemző volt a három élű nehéz hegy, mely a szkíták íjhegyeinek továbbfejlesztése volt, és így sokkal nagyobb roncsoló hatása volt, mint elődeinek. A hunoknál szokás volt, ha egy rangosabb harcos meghalt, lovát is vele temették, akit egy jól célzott fejlövéssel küldtek gazdája után. Azért pont így, mert fájdalommentes, azonnali halál volt. Nyugaton az angolok sokáig azért győzedelmeskedtek a franciák felett, mert könnyű íjakat használtak, ellentétben a franciák nehéz számszeríjaival, amik nem csupán nehezebbek voltak, hanem egy-egy nagyobb esőzés alkalmával - mikor az eső eláztatta az ideget-, teljesen hasznavehetetlenekké váltak. A feudalizmus idején a lovagi nevelés hét készségének egyike az íjászat volt, melyet csatákban és vadászatkor is használtak. Érdekesség, hogy, két magyar sportoló megdöntötte az íjász távlövés 1226 óta érvényes rekordját a Nyílegyenes Távlövő Bajnokságon. A versenyen, amelyen 50 résztvevő indult, a Mónus József, Grózer Csaba páros nyila 508,74 méterre szállt, 6 méterrel haladva meg a középkorból ismert rekordot, melyet Mónus azóta már egy újabb csúccsal megjavított. Az íjász távlövés eddigi rekordját 1226-ben állította fel a kelet-tádzsikisztáni Sartaulban Dzsingisz kán egyik győzelme alkalmából rendezett versenyen egy Esunkhei nevű íjász. 335 aldnyi - 502,5 méter - távolságra röpítette nyílvesszejét. A teljesítményt emlékoszlopon örökítették meg, a Dzsingisz kán köve néven ismert emléket a szentpétervári Ermitázs Múzeumban őrzik. Az íjászat, mint sport és a szabadidő eltöltésének egyik formája Angliából indult a XX. század elején. 1931-ben alakultak az első íjász szövetségek. Külön szakágak jöttek létre, úgymint a pályaíjászat, terep-íjászat, vadászíjászat, sportíjászat. Az ókori olimpiák műsorán az íjászat még nem szerepelt, először 1900-ban – a párizsi olimpia keretén belül- rendeztek nemzetközi íjászversenyt. (Baranyi 2009)
18
II.1 Szabályrendszer
Nemzetközi Íjász Szövetség (FITA) Világ Bajnokság 1933 óta, 2 évente Magyar Íjász Szövetség (MÍSZ) 1957 -> FITA tagja
A Magyar Íjász Szövetségen belül jelenleg 7 szakág működik: futás-, lovas-, pálya-, terep-, történelmi-, 3D és vadászíjász szakágak. Mindegyiken belül külön – külön szabályrendszer van. Ennek megfelelően a felszerelés is különbözik, az alábbi íj fajtákat különböztetünk meg: Tradicionális íj, Hosszúíj (Longbow), Reflex íj, Csigás íj, Botíj (Selfbow), Oneida, Számszeríj. Általánosságban elmondható, hogy van egy cél (target) amit el kell találni, vagy mozgásból, vagy álló helyzetből bizonyos időn belül. A távolság a terepviszonyok az íj szerkezete/ összetétele/ fajtája/ anyaga változó paraméter, ugyanúgy ahogy a lövésszám és a pontosság figyelembevétele. Hivatalosan két- féle íjtípussal, olimpiai reflex íjjal (recurve bow) és csigás íjjal (compound bow) lehet lőni. Mindkét íjtipus irányzékkal és különféle stabilizáló illetve rezgéscsillapító eszközökkel van ellátva a minél pontos találatok elérésének érdekében. Szigorú szabályok vannak arra nézve, hogy konkrétan az íj milyen lehet. Pl: Longbow íj (TRLB) kategóriában: bármilyen típusú longbow használható, aminek a meghatározása: Felajzott állapotban az ideg csak a húrakasztónál érintheti az íjat. Nem lehet jel az idegen, ill. az íjon, ami a távolságbecslésre ad lehetőséget vagy célzást segítő referencia pontként szolgálhat. Nem használható irányzék, oldógép, stabilizátor, plusz súly. Húzáshossz jelző az íjon és az idegen nem használható. Lövéskor a mutatóujjnak érintenie kell a nockot. Húrmértékes célzás (face walking) tilos. Csak fa nyílvessző használható. A nyílvesszőknek, egyforma anyagúaknak, egyforma hosszúnak és egyforma súlyúnak kell lenniük.
19
www.utanpotlassport.hu/2011/02/06/az-ijaszat-tortenete-szabalyai/
II.2 A védőfelszerelés Alkarvédő: arra való, hogy a visszacsapódó ideg ne okozzon sérülést az alkaron. Ez így elméletben nem tűnhet komoly veszélynek, de az ideg komoly sérüléseket tud okozni. Esetenként a védő lehet egészen vállig érő. Mellvédő: a ruha gyűrődéseit tartja távol az idegtől. Y védőkesztyű: tradicionális íjakhoz használt segédeszköz. Arra való, hogy a kilőtt nyílvessző ne sértse fel a kézbőrt. Viszont, ha a göb magasság jól van beállítva, és a vessző kifutása mindig ugyanarról a pontról történik, a tollak nem vágják meg az ember kezét. Háromujjú kesztyű: Ez a segédeszköz arra szolgál, hogy az ideget húzó kéz ne sérüljön meg a sok lövéstől. Védi az ujjbegyeket, így hosszabb időn keresztül tudunk fájdalommentesen lőni. Tab vagy mancs: célja ugyanaz, mint a háromujjú kesztyűnek, ugyanakkor a tabról sokkal simábban megy el az ideg, a tab nem gyűrődik, nem csúszkál el feszítés közben. Több változata van a simától a távtartóson át az álltámaszosig, a mediterrán húzáshoz valótól az aláfogásosig.
20
Az emberek többségének van egy erősebb és egy gyengébb szemük: ezt hívjuk szemdominanciának. Sokan nem is tudnak erről, hiszen nem voltak kitéve olyan helyzetnek, amikor ez előjött volna. Nagyon fontos, hogy mielőtt íjat ragadunk a kezünkbe, megállapítsuk a domináns szemünket. Jó esetben ez megegyezik az ügyesebbik kezünkkel, tehát jobb kéz jobb szem és fordítva. Rossz esetben ez sajnos nincs így, ebben az esetben különféle módszerek vannak: van, aki a kezét szoktatja át, van, aki a szemét. Nagyon ritka esetekben hallani olyanról, hogy valakinek nincs domináns szeme. Ebben az esetben az ügyesebbik kézre kell fókuszálni.
http://archersguide.webground.hu/2014/05/szemdominancia/ Tehát mielőtt íjat vennénk a kezünkbe, el kell döntenünk egy alapvető dolgot: Melyik a domináns szemünk? Az esetek 90 százalékában a jobbszemes íjász a jobb kezével húzza az íjat, a balszemes a bal kezével. Ezt nevezzük szem - dominanciának. Ennek a későbbiekben a célzásnál fontos jelentősége lesz, hogy jobb, vagy balkezes íjat vegyünk magunkhoz. A szem-dominancia megállapítására létezik egy végtelenül egyszerű, és gyors módszer. Először is 4 - 5 méter távolságra keressünk egy tárgyat (egy ajtókilincs, egy villanykapcsoló bőven megteszi). Aztán a baloldali kép alapján nyújtsuk előre mindkét karunkat, és az ujjaink begörbítésével képezzünk egy 6 - 8 cm átmérőjű kukucskáló nyílást, amin keresztül nézzük mindkét szemünkkel egyszerre a kiszemelt tárgyat. Majd a tárgyat folyamatosan figyelve, lassan közelítsük a kezeinket az arcunk felé, amint az a jobboldali ábrán látható. A kéz automatikusan a domináns szemhez fog közelíteni, és előtte áll meg. Ilyenkor azt hisszük, hogy mindkét szemünk látja a tárgyat. Ha most ezt a szemet becsukjuk, nem fogjuk látni a kiszemelt objektumot, csak a másik szemünk látja a kezünket. (Nagy, Szabó 2010).
21
II.3 Szabályok Az íjászpálya jogi értelemben lőtérnek minősül így ebből logikusan következik, hogy az idevonatkozó biztonsági feltételek megteremtése kötelező. Ezek közé tartozik pl., hogy a vesszőfogó táblák mellett jobb és baloldalon, ezektől legalább 10 – 10 m távolságra, és mögöttük 50 m - re piros zászlókat kell kitűzni! Az íjakat csak a lőállásban tartózkodó íjászok húzhatják ki, a többiek a várakozási vonal mögött tartózkodnak, és várják, míg sorra kerülnek. Az alábbiakban a pályaíjászat szabályaiból a fontosabbakat emeljük ki:
csak versenyigazolással I., II., III. osztály minősítési szint: elérésének feltétele, hogy a versenyző az adott szintet háromszor teljesítse egy évadban, minősítés nélkül nem indulhat: Magyar Bajnokságon, Országos Bajnokságon. az íjakat nem lehet matricázni, mert segítenek a célzásban, de a vesszőkön szerepelhet apró márkajelzés. eredmények o az eredménylapon szerepelnie kell: a lő távnak, a versenyző kategóriájának, a találatok értékének, az x-es találatok számának, a tízes találatok számának és az összesített eredménynek o találati értékek: Sárga 10-9, piros 8-7, világoskék 6-5, fekete 4-3, fehér 2-1 o mindig két bíró van, ha az érték eltér, akkor mindig az alacsonyabb pontszámot kell figyelembe venni gyerekek esetében 4X3 lövés Öltözet: o egységes egyesületi felső o fehér nadrág, szoknya
Teljes távú versenyen 144 lövést kell tenni, ahol a férfiak 90, 70, 50 és 30, míg a nők 70, 60 50 és 30 m-re lőnek. A gyermek- és serdülő versenyzők teljes méretű lőlapra lőnek, kivéve a csigás versenyzőket, akiknek a legrövidebb távon szűkített lőlapot kell feltenni. Távoktól függően, egy-egy sorozatban, hat vagy három vesszőt lőnek ki. Legismertebb pályaíjászati forma a mindenki
22
által jól ismert, több színű (belülről kifelé: sárga, piros, kék, fehér és fekete) lőlapra történő lövésekből álló versenyforma. Minden korosztályban rendeznek versenyeket. Korcsoportok:
gyermekek: azon versenyzők, akik az adott évben a 12. életévüket töltik be; serdülők: azon versenyzők, akik az adott évben a 14. életévüket töltik be évesek); kadetek: azon versenyzők, akik az adott évben a 17. életévüket töltik be évesek); ifjúságiak: azon versenyzők, akik az adott évben a 20. életévüket töltik be évesek); felnőttek: azon versenyzők, akik az adott évben a 49. életévüket töltik be évesek); szeniorok: azon versenyzők, akik az adott évben az 50. életévüket töltik be
(13-14 (15-17 (18-20 (21-49
www.utanpotlassport.hu/2011/02/06/az-ijaszat-tortenete-szabalyai/
23
http://misz.hu/szakagak/ Felszerelés Az íjászat legfontosabb, alapkellékei az íj és 3 db. nyílvessző, ezen felül számos kiegészítő beszerzésére van lehetőség. Érdemes a fokozatosság elvét szem előtt tartva vásárolni.(Flösser-Horváth-Mátyás-Mátyás 2009.) 1) „Íj a) íjkar b) csiga c) tiller d) kifutó e) ideg f) irányzék g) rugós oldaltámasz h) kattintó i) stabilizátorok és kompenzátorok 2) Nyílvessző a) nyílhegyek ( levél, csúcs, vágóél, gerinc, nyak¸tüske) b) tollak c) F.O.C. (Front Of Center) d) vég (Nock) 3) Ujjvédő 4) Elsütő (oldógép)
24
5) Tegez 6) Csuklószíj és ujjhurok 7) Alkarvédő 8) Mellvédő 9) Vesszőfogó 10) Lőlapok” (Erdész , 2002, 23.o) Az íj felajzása és leajzása „A visszacsapó íjak nagyszerűsége a felajzásban rejlik, ettől különlegesek. Az ideget (idegfület) akasszuk be az íj alsó szarvába (húrakasztóba), majd ezt követően az ideget fogjuk meg bal kézzel, az íjtest másik végét pedig jobb kézzel. Lépjünk be jobb lábbal az íjtest és az ideg alkotta területre (a láb teljesen nyújtott állapotban van), az alsó szarvat pedig pászítsuk a lábszárunkhoz (feküdjön fel a lábszárra) oly módon, hogy az alsó szarv nehogy érje a földet (az íjtest sérülésének elkerülése érdekében), a szarv pedig befelé álljon. Az íj markolatát (mely a hátsó combunknál van) feszítsük neki testünknek, majd jobb kezünkkel egy határozott, de folyamatos mozdulattal feszítsük előre az íj felső szarvát, és akasszuk bele az ideget a húrakasztóba. Miután megtörtént az íj felajzása, ellenőrizzük, hogy a húrfül megfelelően beakadt-e és középen van-e. Ha rendben találunk mindent, akkor lövést imitálva húzzunk néhányat az idegen. A balkezesek ugyanezt a mozdulatsort kövessék, csak mindent a másik kézzel csinálva.” (Flösser-Horváth-Mátyás-Mátyás 2009. 50.o) Az íj leajzásának elve és mozdulatsora megegyezik a felajzással, csak mindent fordítva csinálunk. (Flösser-Horváth-Mátyás-Mátyás 2009.) Az íj helyes tartása és fogása Az íj megfelelő tartásával, illetve annak helyes és következetes tanításával számos védőfelszerelés használata feleslegessé válna, illetve sok kisebb baleset is elkerülhetővé válna. A pontosan leadott lövések érdekében a stabil pozíció rendkívül fontos, ennek elérése érdekében javasolt vállszélességű terpeszben, párhuzamos lábfejekkel, a talajra merőlegesen állni, s a lövés teljes időtartama alatt megtartani e pozíciót. Ezt követően bal kézzel megfogjuk az íjtestet, ügyelve, arra, hogy ne markoljunk rá, hanem csak a hüvelykujj és a mutatóujj közötti húsos tenyérrésznél tartsuk, majd jobb kezünk középső három ujjának első ujjperceivel megfogjuk az ideget, ezt követően feszítjük meg az ideget az ún. fix pontig. Fejünket és csuklónkat mindeközben egyenesen tartjuk. Ezután következik az oldás, mely a legkritikusabb pillanat, hiszen közben a kéz nem mozdulhat be, mivel azzal eltérítené a vesszőt. Csak az ujjunk mozdulhat, akkor, mikor elengedi a vesszőt. Ez az ún. holt oldás (dead release). (Flösser-Horváth-Mátyás-Mátyás 2009.)
II.4 Íjászat célja iskolás korban
A motorikus képzés és cselekvési biztonság A törzs tartóizomzatának fejlesztése A kar és vállöv általános és speciális erejének, izomlazaságának fejlesztése Speciális statikus erő- és erő-állóképesség fejlesztése
hajlékonyságának
és
25
Alsó végtagok izomzatának statikus erőfejlesztése A mozgásérzékelés képesség fejlesztése kiemelt szinten Fejlődjön a statikus egyensúlyozó képessége Fejlődjön a ritmustartási képesség Speciális állóképesség fejlesztése Fegyelem, önfegyelem képességének fejlesztése Monotónia tűrés képességének fokozatos fejlesztése Képességfejlesztés az egyéni adottságoknak és szenzibilis fázisoknak megfelelően A szemmozgató izmok fejlesztése, ezáltal a látás javítása.
II.5 Általános iskolásoknak szánt íjász játékok 1. játék: Pontlopó A nyolcvan cm-es FITA lőlapot szigetelő szalag csíkkal négy negyedrészre kell osztani. A játékot négyen játsszák, mindenki a saját maga számára kijelölt negyedbe lőhet három vesszőből álló sorozatokat. A találatokat értelemszerűen pontozzuk, az idegen mezőbe csapódott vesszők találati értékét le is vonhatjuk. A verseny állhat több sorozatból. 15-18 m távolságból.
2. játék: Ki ér le hamarabb? A vesszőfogó táblára folyamatosan csökkenő átmérőjű köröket teszünk egymás alá. A játék során, aki hamarabb lő egyszerre 3 vesszőt a kijelölt célterületbe az léphet lejjebb egy célterülettel és a végén a leggyorsabban leérő játékos nyer. Játszhatjuk úgy is a játékot, hogy a körök mind különböző pontszámot érnek. A legnagyobb a legkevesebbet (1), a legkisebb a legtöbbet (4) pontot ér. A játékot az nyeri, aki a legtöbb pontot szerzi. 3. játék: Krétatörő Ez egy nagyon közkedvelt játék a serdülők „ügyesebbjének”. A tábla felső részébe szúrt vesszőkre vékony zsineggel iskolai táblakrétát függesztünk, majd alsó részéhez hasonlóképpen egy papír, vagy vászonzacskót erősítünk, amibe előzőleg ún. zsákbamacska ajándékot rejtettünk, ami lehet édességtől kezdve bármilyen jelképes apró csecsebecse. Természetesen a krétára lövünk, ami a legdrágább vesszőben sem tesz kárt.
4. játék: Léggömbvadászat A nyílvesszőre függesztett lufi eltalálása nagyon népszerű szórakozás, ugyanakkor leszoktat a túl hosszú ideig való célzás hibájáról, hiszen mindenki elsőnek akarja kidurrantani a léggömböt. A játék továbbfejlesztett változatát,- mikor is a léggömbökbe felfújás előtt egy-
26
egy fél marék lisztet öntöttünk egy tölcsér segítségével- már kifejezetten a szabadtéri használat alkalmával tanácsos kipróbálni. (Baranyi 2009)
II.6 Vessző felépítése:
27
III. Paintball Készítette: Dr. Bóka Ferenc
A munkában eltöltött idő életünk jelentős részét kitölti. Feladatok, határidők, tervek és tények, telefonok, találkozók, értekezletek, mindennapjaink részévé válnak. Ebből a megszokott környezetből való kimozdulás több szempontból is jótékony hatású lehet. A paintball lehetőséget ad egy élményekben gazdag csapatépítő tréningre. A megszokottól eltérő kihívások, az egymásra figyelés és egymásra utaltság kizökkent a monoton hétköznapokból, kikapcsol, pihentet és pozitív tapasztalatokat is ad. A mai egyre gyorsuló, egyre összetettebb kihívásokat követelő világunk, megkívánja a jó egyéni teljesítményeket, illetve a kiemelkedő csapatmunkát. A hatékony és tudatos együttműködés, munkatársaink, beosztottjaink teljesítő - és tűrőképességének ismerete a siker záloga. Az idegen környezetben, szokatlan, kiélezett és erősen stresszes helyzetekben új információkat tudunk meg egymásról. Egészen más oldalról ismerhetjük meg magunkat és munkatársainkat is. A közös élmények hatékonyabbá teszik a közös munkát, növelik az együttműködés és az elfogadás mértékét, javítják a kommunikációt és segítik elfogadni a csapatmunka jelentőségét is. Maga a paintball szellemiségében jelentős hasonlóságot mutat az üzleti élettel. Stratégia, együttműködés, gyors helyzet felismerés és megoldás, siker egy ellenséges környezetben, stressz és fájdalom, a rossz döntések azonnali büntetése, mind ezek részei. A legügyesebbek, a legjobbak, a leghatékonyabban együttműködők jöhetnek le győztesen a pályáról. Ezekben a játékformákban nincs kifogás vagy mentség. A jó stratégia, a fegyelem, a gyors helyzetfelismerés a győzelem elengedhetetlen részei. Az adrenalin hihetetlen mértékben termelődik már néhány játékban töltött perc után is. A közösen megélt stressz nagyban hozzájárul a csapatszellem kialakulásához. Az átélt élmények, azonnal megjelenítik a problémákat, a fejlesztendő készségeket, melyek iránymutatóként szolgálnak a kiemelkedő együttműködés kialakításához. http://www.companypaintball.hu/index.php/2013-09-16-14-46-22 A paintball játék során a résztvevők festékgolyókkal próbálják eltalálni egymást. A "legenda" szerint Amerikában a marhapásztorok unaloműzésből az erdészettől átvett festékes jelölőpisztolyokkal egymást festékezték össze. Innen ered a Paintball feltalálása. A játék siker útja 1980 években kezdődött, ahol egy 12 résztvevőből álló légpisztolyokkal felszerelkezett csapat játszott zászlószerzésre. Azóta a paintball egyre népszerűbb. Manapság számos amatőr és profi versenyen mérhetik össze tudásukat a játékosok, ahol gyakran több ezer dolláros fődíjak várják a győzteseket. A versenyeket olyan szponzorok támogatják, mint a Pepsi-Cola vagy a Budweiser. Hazánkban az 1990-es évek közepe felé jelent meg. Ekkor még csak kisebb baráti társaságok jártak össze egymásra „vadászni” elhagyott laktanyák pincéibe, épületeibe. Nem sokkal később, külföldi mintára már 20-25 öt fős csapat versenyzett egymással a magyar bajnokságokban. A csapatlétszám lehet 3, 5, 7, 10 fős és vegyes csapat is. Mára a gazdaság hatására kissé átalakult ez a sportág. Kevesebb minőségi verseny kerül megrendezésre, kisebb csapatlétszámmal. A reményt a 2008 évvégén megalapított Magyar Paintball Liga jelenti a magyar paintballsport szerelmeseinek, akik rendszeres versenyeikkel össze is tartják a hazai mezőnyt.
28
http://mpbsz.hu/index.php?option=com_content&view=section&layout=blog&id=4&Itemid=24
III.1 Felszerelés Eleinte pumpás fegyvereket használtak, melyet minden lövés után fel kellett húzni, ez azonban gyenge tűzgyorsaságot jelentett. Így hamarosan a félautomata rendszerű fegyverek teljesen kiszorították a régi pumpás típusokat. A fegyvereket működtető hajtógáz is nagy fejlődésen ment keresztül. Eleinte a CO2 kapszulák játszották a főszerepet, melyek hidegben akár már 6-7 C fok alatt befagyott, ezért a 2000-es évek elejétől a nagynyomású, sűrített levegős vagy nitrogénes palackok terjedtek el, elsősorban a versenyzők között.
III.2 Szabályok Bíró Minden pályához legkevesebb 5 pályabíró plusz egy főbíró tartozik. A bírók függőlegesen fekete-fehér, vagy fekete-sárga csíkos inget viselnek, ami megkülönbözteti őket a játékosoktól. Minden bírónak el kell sajátítania az itt ismertetett szabályokat és előírásokat. A játék alatt a bírók nem tájékoztathatják a csapatoknak, kivéve a biztonsági kérdéseket, figyelmeztetéseket és a kiállításokat. A bíró a játék során önkényesen nem fedheti fel vagy rejtheti el a játékosok tevékenységét és pozícióját. A bírók nem akadályozhatják a játék menetét.
29
Ruházat Minden játékos összesen két réteg ruházatot viselhet, kivéve, ha a hőmérséklet hivatalosan 10°C alá süllyed, ez esetben három réteg engedélyezett. Ez a ruházat egy alsónadrág (továbbá egy hosszú alsó, hideg idő esetén) és egy (vagy hideg idő esetén kettő) rövid- vagy hosszú ujjú atlétatrikó. A játékosok meze nem lehet a bírók mezéhez hasonló „fekete-fehér” vagy „fekete-sárga” csíkos. A játékosok ruhájában nem lehet narancssárga szín. A játékosok nem viselhetnek olyan mezt vagy nadrágot, amely erős nedvszívó anyagból készült. A mezt teljesen be kell tűrni a játékosok nadrágjába vagy hevederébe. A játékosok viselhetnek egy pár bélelt kesztyűt. A játékosoknak és a maszkot igénylő zónákban lévő személyeknek olyan, paintball céljára készült maszkot kell viselniük, amely jó állapotban van és az üvegük nem sérült. A maszkot folyamatosan viselni kell azokon a helyeken, ahol a markereket használni lehet, beleértve többek közt: a játékteret, a kronográf állomásokat, lőtereket. A játékosoknak, bíróknak és mindenki másnak, aki a pályán tartózkodik, a teljes arcát védő felszerelést kell viselnie. A játékosok viselhetnek egy réteg alkar- és könyökvédőt, illetve térd és lábszárvédőt. A védőeszközt a ruházat alatt lehet viselni. A férfi játékosok viselhetnek ágyékvédőt. A játékosoknak ajánlott, hogy viseljenek nyakvédőt, ami egy, az egész nyak köré simuló neoprénből áll, aminek vastagsága nem haladja meg a 2 cm-t. Tilos a sál és más hasonló ruházat viselete. A játékosoknak ajánlott, hogy viseljenek fejvédőt, hogy megvédjék az agykoponyát. Ennek vastagsága maximum 1 cm lehet. Tiltott felszerelés Tiltott felszerelésnek számítanak a lehallgató készülékek, kommunikációs készülékek vagy megfigyelő eszközök bármilyen formája, gyújtóeszközök, füstkeltő eszközök vagy hüvelyes, töltényes illetve bármilyen más módon megerősített festékgolyók. A pirossal és rózsaszínnel töltött festéklabdák használata is tilos. Azok a csapatok, melyekről bebizonyosodik, hogy tiltott festékgolyót használnak, kizárásra kerülnek.
30
http://mpbsz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6&Itemid=32
III.3 A játék A légfegyverek "puha" zselatingolyót (olajos ételfestékkel töltve) lőnek ki, amely szilárd felületre érve szétfröccsen és megjelöli a játékost. Az eltalált játékos kiesett a játékból a következő körig. Általában szabadban fás-bokros területen, elhagyott laktanyákban, erdőben, romos épületben vagy ezek hiányában mesterséges tereptárgyak között játsszák. A versenypaintball, a könnyebb bíráskodás érdekében szinte mindig tiszta, vízszintes pályán, jól átlátható mesterséges akadályok között zajlik. A pályát speciális hálóval veszik körül, így a mérkőzéseket nézők is figyelemmel kísérhetik. Az általános iskolás korosztályból legfeljebb a 14. életévüket betöltött személyeknek javasolnám csak a játékot, mivel könnyen balesetveszélyessé válhat, ha az alapvető szabályokat nem tartják be. Szülői beleegyezéssel remek közösségkovácsoló ereje van, így ideális program lehet egy osztálykirándulás alkalmával. A két (vagy több) csapatot, az általunk adott teljes testet fedő overálok eltérő színe, vagy a karszalagok színe különbözteti meg. Érvényes találat: 20 forintos nagyságú egybefüggő festékfolt az érvényes találati felületen (csapattárs által leadott lövés esetén is). Érvényes találati felület: a felsőtest és a fej első, és hátsó része. A találatot kapott játékos jól láthatóan a feje fölé emeli a fegyverét, és elhagyja a pályát. Aki így sétál, arra nem szabad lőni. Tilos ezt a módszert használni ellenfél, vagy annak zászlójának megközelítésére (például zászlószerzésnél). Lehetőség szerint ne lőjünk közelebbről, mint 57 méter, mert az sérülést okozhat. Ezen a távolságon belül rá kell kiáltani a másikra, hogy hagyja el a pályát (angolul: GOTCHA).
31
A játék kezdete: A kezdőoldal kiválasztása minden körben közös megegyezéssel vagy pénzfeldobással dől el, ezután mindig térfélcsere van. A játékosok a játékot a játéktér határain belül kezdik, úgy, hogy a markereik csöve a bázis állomást érinti. A játékosoknak a játék során használatos minden felszerelést maguknál kell tartaniuk. A játék kezdetét az indító bíró bejelenti, „Csőzsák le!”, mire a játékosok leveszik a csőzsákot, amiket aztán maguknál kell tartaniuk. Ezután a bíró mindkét csapat számára hallhatóan azt kiálltja (rádión vagy más módon) „Játék!”, vagy egyéb, korábban megbeszélt jelet alkalmaz (pl. hang). A játék felfüggesztése: A játék felfüggesztésére csak vészhelyzet esetén, veszélyes időjárási körülmények, és más előre nem látható események vagy fizikai összetűzés esetén kerül sor. Miután a játék felfüggesztését okozó helyzet mérséklődik vagy feloldódik, minden élő játékost és a zászlókat a megfelelő helyre visszaállítanak a pályabírók, a főbíró pedig újraindítja a játékot. A játék felfüggesztését a bírók „Állj!” Felkiáltással jelzik. Minden játékosnak azon a helyben kell maradnia, ahol az állj parancs kiadásakor tartózkodott. A hivatalos játékidőt egy visszaszámoló óra méri, ami a főbírónál vagy az erre kijelölt pályabírónál van. Abban az esetben, ha a játékot vészhelyzet vagy más indok miatt meg kell szakítani, a főbíró vagy más bíró megállítja az órát. Mikor a játékot újrakezdik, az órát is elindítják. A játék vége: ha sikeresen kitűztek egy zászlót, ha minden játékost kiállítottak, ha a játékidő letelt, vagy egy zászlóbíró kimondja, hogy egy zászlóvivő tiszta és teljesítette a kitűzést. Biztonsági (kötelezően betartandó) paintball szabályok: A pályán kívül a paintball fegyvereket bebiztosítva, csővel a föld felé kell tartani. A pályán a legfontosabb szabály, hogy a maszkot nem szabad semmilyen körülmények között levenni, még akkor sem, ha éppen nem vagyunk játékban. Szigorúan tilos a fegyverrel hadonászni vagy ütni, elmozdítani és dobálni a pálya tartozékait, illetve felmászni a játékvezető által megjelölt helyekre. Kiskorúak csak felnőtt felügyelete és felelősségvállalása mellett paintballozhatnak!
32
http://mpbsz.hu/index.php?option=com_content&view=section&layout=blog&id=4&Itemid=24
III.4 Paintball játéktípusok Paintball utolsó emberig (Last men standing): A két vagy több csapat közül az nyer, amelyik csapat tagja, vagy tagjai “életben maradnak” a pályán. A csapatok a bázisokról indulnak a megadott jelre. A játéknak értelem szerűen akkor van vége, ha elfogyott az ellenfél, vagy ha lejárt a játékidő. A második esetben az “életben maradt” játékosok száma a döntő. Zászlószerzés (Capture the flag): A csapatok bázisát zászló jelöli. Ezt a zászlót kell megvédeni, illetve az ellenfél bázisán lévő zászlót megszerezni. Ebben a játékban az életben maradt játékosok száma nem szempont, a zászló megszerzése jelenti a játék végét. Két módon lehet játszani: Az egyik esetben csak érinteni kell a zászlót, a másik esetben az ellenfél zászlaját el kell vinni a saját bázisra. Ha a zászlót megszerző játékos a saját bázis felé tartva találatot kap, a zászlót el kell dobnia; így a zászló visszaszerezhető. A zászlót átadni “még élő” játékosok között szabad. A zászlót könnyen elérhető, és jól látható helyre kell tenni, a játék ideje alatt áttenni nem szabad. Túszmentés (Save the hostage): Az ellenfél bázisán lévő túszt (saját csapattárs) kell kiszabadítani és elvinni a saját bázisra úgy, hogy ne kapjon találatot. Az “életben maradt” játékosok száma nem szempont, a túsz saját bázisra érkezése jelenti a játék végét. Ha ez adott időn belül nem sikerül, vagy nem marad senki a túsz csapatából, úgy a túszejtők nyertek. “Halott” csapattárs a túszt a testével nem fedezheti, azonnal köteles elhagyni a pályát.
33
A Woodsball elsősorban a katonai környezetet részesíti előnyben. Ez megjelenik a ruházatban, paintball markerekben és az ehhez speciálisan kialakított paintball-pályákban. Minden évben rendeznek nagyobb csatákat, megtervezett szituációval (paintball scenario), ahol nem ritka a 300 fős részvétel sem. Az Airball már a profi, versenyszerű sport kategóriába sorolható. Magyarországon is kezd népszerűvé válni, amit kifejezetten felfújható fedezékek között játszanak. Komoly pályaterv alapján építik fel a pályákat, és külön szabályrendszer mellett játszanak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Paintball
34
IV. Darts Készítette: Dr. Bóka Ferenc
A legenda szerint néhány száz évvel ezelőtt egy átfázott angol íjász elhatározta, hogy kellemesebb módot választ a gyakorlásra a téli hónapokban. Letette íját, levágott a nyílvesszőjéből és elvonult a közeli pub kellemes melegébe és kényelmébe, ahol ügyességét úgy gyakorolta, hogy a lerövidített nyílvesszőket a falra akasztott fatönkszeletbe dobta. Mellé állt egy másik íjász, aki megpróbált az előzőnél jobb eredményt elérni és ezzel megszületett a játék. A ma érvényes szabályzatok alapját képező versenyszisztémát első alkalommal – mint annyi más sportnál – Nagy-Britanniában dolgozták ki a 19. század végén és akkor alakultak ki az első szervezetek és klubok is. 1896-ban született meg mai formája, mely Brian Gamlin nevéhez fűződik, ő helyezett el 20 számot a táblán. A darts sport népszerűsödésének újabb hatalmas lökést adott a játék gépesített változata, az úgynevezett soft darts játék. Itt a játék lényege nem változott, viszont a verseny menete leegyszerűsödött, hisz a játék levezetését a gép saját maga végzi el, látványosabbá és szórakoztatóbbá téve ezzel a játékot. Mára nagy érdeklődést keltő nemzetközi versenyek kerülnek megrendezésre, melyek a sportmédia közvetítéseiben előkelő helyen szerepelnek. http://hu.wikipedia.org/wiki/Darts A darts tábla húsz szektorra van felosztva, és ezek a szektorok egy bizonyos sorrendben fel vannak számozva egytől húszig. A szektorok legkülső részén található külső gyűrű a duplázó gyűrű, a körülbelül a szektorok derekánál található gyűrű a triplázó. A tábla közepén található két kisebb kör a külső bull és a bull. A versenyzők felváltva dobnak körönként 3-3 nyilat. Csak annak a dobásnak van értéke, amikor a nyíl beleáll, és benne marad a táblában. A dobás értékét a nyíl által eltalált szektor száma adja meg. Ha azonban a szektoron belül a dupla vagy a tripla gyűrűbe áll a nyíl, akkor a szektor számának a duplája vagy triplája lesz a dobás értéke. A „legértékesebb hely” a táblán a tripla húszas. A külső bull 25, a bull 50 pontot ér. Ha a nyíl a külső gyűrűn kívül áll a táblába, akkor a dobás értéke 0.
IV.1
Játék
Fogalomtár: Dupla be: '01 játékban dupla be esetén csak akkor kezdődik a pontok levonása, miután a játékos egy dupla szektort dobott. Dupla ki: '01 játékban dupla kiszállóról beszélünk, ha a játékot dupla szektor eltalálásával kell befejezni, azaz pontjainkat 0-ra csökkenteni. 9 nyilas: 501 dupla ki játék teljesítése a minimálisan szükséges 9 nyíl eldobásával. Nagyon ritka és szép teljesítmény, versenyeken általában külön díjazzák. '01 játékok szabálya: Mindkét játékos '01 (301,501,701) ponttal kezd. Az egyes dobások által meghatározott pontszámok levonásra kerülnek az éppen aktuális pontszámból. Az nyer, aki pontosan eléri a nullát oly módon, hogy az utolsó dobása egy dupla, amivel pontosan nulla lesz a
35
pontszáma. Nincs vége a játéknak ha „rosszul” fejezi be ilyen az ún. bust, ha az adott körben a játékos több pontot dob, mint a kör előtti pontszáma. A játékos elérné a 0 pontot levonás után, de nem duplával fejezte be. '01 Parchess játékok szabálya: Mindkét játékos 0 ponttal kezd. Az nyer, aki pontosan eléri a '01 (301,501,701) pontot. Az ún. bust akkor van, ha a játékos pontszáma '01 (301,501,701) pont fölé megy. Ilyen esetekben az adott körben szerzett pontok nem kerülnek jóváírásra, tehát a következő körben ugyanonnan kezdi, mint ahonnan az aktuális kört kezdte. Nullázás: Ha az egyik játékos bármelyik dobása során ugyanazt a pontszámot éri el, mint ami éppen akkor az ellenfelének is van, az ellenfél pontszámát lenullázza. A játék addig tart, amíg valamelyik játékos eléri a '01 (301,501,701) pontot. Krikett játék szabálya: A krikett célja, hogy a szektorokat 15-20-ig, valamint a bullt lezárjuk, mielőtt ellenfelünk teszi ezt meg. Egy szám lezárásához háromszor kell eltalálni az adott számot (a dupla kettőt, a tripla hármat ér). Ha az egyik játékosnak le van zárva egy szám, amit újra eltalál, és ellenfelének még nincs lezárva ugyanaz a szám, akkor a játékos a szektornak megfelelő pontot kapja. Az a játékos nyer, aki a 20 kör letelte előtt lezárta az összes számot 15-20-ig és a bullt, valamint több ponttal rendelkezik, mint ellenfele. 20 kör után az a játékos nyer, akinek a legtöbb pontja van. Ha a pontállás döntetlen húsz kör után, akkor az a játékos nyer, akinek több szektor van lezárva. Ha ez is döntetlen, akkor extra körök következnek (max. 10), amelyek során az előbbiek szerint szerezhető meg a győzelem. Ha ezután sincs döntés, akkor a parti döntetlen. (Brown, Mcloughlin, Norton, 2011)
IV.2
A tábla elhelyezése:
A táblától 237 cm-re kell állnia a dobónak.
A tábla középpontjának magassága a talajtól mérve 173 cm.
IV.3
Dobás
Dobásnál mindkét lábnak a dobóvonal mögött kell lennie. Az eldobott nyilat akkor sem lehet újra eldobni, ha az nem érte a táblát. Az elejtett nyílért a dobóvonalon belülre is be lehet lépni.
36
37
V. Kalandpark Készítette: Dr. Bóka Ferenc
Külföldön már az 1990-es években megjelenő sajátos, új létesítményt jelenti, amely természetes környezetben teremt lehetőséget a mozgásra és a szórakozásra gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A vidámpark és a sportpálya lehetőségeit ötvözik, a szabad idő aktív eltöltésére, mozgásra ösztönöznek és szórakozást nyújtanak minden korosztály számára. Elterjedése minden bizonnyal összefügg az egészségtudatosság fokozatos erősödésével és az élményekhez kötött, tapasztalatokon alapuló ismeretszerzés, készségés képességfejlesztés előtérbe kerülésével az oktatásban. A kalandparkok a hozzájuk kapcsolódó szálláshelyekkel és oktatóközpontokkal kiváló helyszínei az erdei iskoláknak és az osztálykirándulásoknak. Némelyikük részt vesz a pedagógus-továbbképzésben is, s szinte mindegyik változatos, akár több napos programokat kínál a 6-18 éves korosztálynak (sportolási lehetőségek, kerékpáros, vízi és gyalogtúrák, környezetvédelmi és természetismereti előadások). A Kalandpálya általában egy felnőtt, egy gyermek és egy mini pályából áll. A drótkötélpályán különböző nehézségi, ügyességi akadályokon kell áthaladni. Ehhez hegymászó védőfelszerelést biztosítanak (beülő, heveder, sisak, kesztyű), melynek használatát a pályára lépés előtt szakemberek tanítják meg. A felnőtt pályát 140 cm testmagasság felett lehet használni! Már több mint 50 kalandpark van Magyarországon. Számos készség és képesség fejlesztésére alkalmas:
Mozgáskoordináció; Statikus és dinamikus izomfejlesztés; Figyelem – fegyelem – koordinációfejlesztés Csapatmunkára tanítás Állóképesség fejlesztés Erőnlét javítása
A biztonsági előírások igen szigorúak, az európai szabványokhoz igazodnak. A pályákat és a kalandpark egyéb szolgáltatásait mindenki saját felelősségére veheti igénybe, erről írásbeli nyilatkozatot is kell tennie (a gyerekek nevében a szülő nyilatkozik). A védőfelszerelés használata kötelező, ahogy a rövid balesetvédelmi-pályahasználati oktatáson való részvétel is. Biztonságunkat két önbiztosító karabiner és két, kb. 1 m hosszú heveder (via-ferrata szett) garantálja. Az erdei kötélpálya használatának alapszabálya, az hogy a két karabinert tilos egyszerre kiakasztani, a továbbhaladáshoz először az egyiket kell áthelyezni, és csak miután azt már rögzítettük, akaszthatjuk ki és tehetjük utána a másikat. A kalandparkok munkatársai rendszerint képzett hegymászók vagy testnevelők, gyermekek csak az ő felügyeletükkel (vagy szülői felügyelettel) használhatják a pályákat, és csakis azokat, amelyek életkoruknak, erőnlétüknek és testmagasságuknak megfelelnek. A könnyebb felnőtt pályákat általában 140-150 cm magasságtól próbálhatják ki. A kisebbeknek (3 éves kortól) a legtöbb helyen külön pályákat készítettek, 70-100 cm magasságban, kevesebb és könnyebb akadállyal. A kalandparkok másik leggyakoribb attrakciója a mászófal vagy mászótorony, 4-5 különböző nehézségű mászóúttal. A biztonsági követelmények itt is hasonlóak. Falat vagy
38
tornyot mászni természetesen csak felügyelettel, hegymászó felszerelésben, elsősorban képzett munkatársak automata biztosító eszközzel manuálisan (GRI-GRI) biztosítják a mászót. A legtöbb helyen gondolnak a kisebbekre is, és már a 4-5 éveseknek is kialakítanak mászóutakat. A kalandparkok közel felében megismerkedhetünk az íjászat, és erdei túrán vagy ügyességi pályán kipróbálhatjuk a négykerekű terepmotorokat, a quadokat is. A kínálat a fenti, szinte már kötelező szolgáltatásokon kívül igen sokszínű és a helyi adottságokhoz igazodik.
http://vendegvaro.utazom.com/kalandparkok
39
VI. Modellezés Készítette: Dr. Bóka Ferenc
A modellezés, mint izgalmas hobbi és technikai sport, melynek célja valamilyen jármű kicsinyített, de működőképes másának megépítése. Nem keverendő össze a makettezéssel, ahol szintén az eredeti jármű vagy épület kicsinyített mását építik meg, viszont ezek a nagyon pontos, élethű makettek nem mozognak. Magyarországon a modellezőket és modellező egyesületeket az MMSZ (Magyar Modellező Szövetség fogja össze). A modellezést különböző járműtípusok szerint csoportokra oszthatjuk:
repülőmodellezés helikoptermodellezés autómodellezés hajómodellezés tankmodellezés motormodellezés tengeralattjáró-modellezés rakétamodellezés vasútmodellezés
http://hu.wikipedia.org/wiki/Modellez%C3%A9s
40
A megépített modellek között találunk olyanokat, amelyek egy már létező jármű méretarányosan kicsinyített működő másai, de vannak olyanok is, amelyek csak a fantázia szüleményei. Sokszor a modell gazdája olyan tudást és élményeket szerezhet, amelyhez a valóságban igen nehéz lenne hozzájutni. Kitűnően fejleszti a kézügyességet, kreativitást, általános és specifikus műszaki érzéket, megfigyelő és problémamegoldó képességet, esztétikai érzéket. A legjobb érzés az, amikor nem a bolti, hanem a saját maga által épített modellel játszik az ember. Kortalan sportot 10 éves korban érdemes elkezdeni, amely egész életünkben egy állandó örömforrást biztosít. A modellek irányítása többféle módon történhet. Minden ágazaton belül elkülöníthetünk elektromotoros és robbanómotoros hajtású modelleket, a repülésben és a hajózásban pedig találkozhatunk meghajtás nélküli modellekkel is, vitorlázórepülő illetve vitorlás hajó formájában. A repülő, helikopter, autó, és hajómodellezésben leginkább elterjedt módszer a rádiós távirányítás. Az így irányított modelleket az angol "radio controlled" (=rádiójel-vezérelt) kifejezés alapján RC-modelleknek is nevezik. A rádiótávirányító-rendszerek között általában csak a teljesítményadatok és az általuk vezérelhető szervók száma alapján tehetünk különbséget. A napjainkban használt rádiók igen komplikált mikroelektronikai szerkentyűk, de egy dologban mind megegyeznek. Rádióhullámokra ültetett információcsomagokat küldözgetnek, és ezt egy bizonyos hullámhosszon és frekvencián végzik. A rádiók egyik legfontosabb jellemzője a működési frekvencia. A modellirányító rádiók, a klasszikus rádióállomásokhoz hasonlóan, rádiójeleket sugároznak ki, melyeket a modellbe épített vevőkészülék képes felfogni és feldolgozni, majd szervók segítségével elmozdulássá alakítani. A legelterjedtebbek a 27 és a 40 Mhz-es rendszerek, de léteznek 35, 72, és 400 Mhz-es rádiók is. Fontos ezenkívül a rádiók modulációs rendszere is. A modellrádiók egymástól elkülönített frekvencián is képesek dolgozni. Manapság a modellezésben, különösen a repülőmodellezésben, döntő többségben az FM rádiókat használják. Az autó és a hajómodellezésben találkozhatunk még AM rádiókkal is, de ezek viszonylag kis hatósugaruk miatt csak korlátozott körülmények között használhatóak. A repülésben a 35, 40 Mhz-es rendszerek terjedtek el, míg a másik két területen a 27 és a 40 Mhz a jellemző. A rádió-távirányító- rendszer elemei:
rádióadó rádióvevő szervo elektronikus fordulatszám- szabályzó akkumulátor akkumulátor-töltő villanymotor
Az egyik legkedveltebb és legkönnyebben elérhetőek az autómodellek. Itt kezdőknek jobban ajánlottak az elektromos autók, mint a benzinesek. Mindkét kategóriában egyaránt on-road és off-road járművek állnak rendelkezésre. Az on-road sokkal kevésbé robusztusosabb, mint az off-road terepjárók ezért a burkolt, sima felületeken használják. Az off-road autókat, fel lehet használni a különböző típusú terepen is.
41
A versenyeket általában nyílt helyen tartják. A pálya mérete általában 20-50 m-ig terjed, illetve amekkora a rendelkezésre álló hely. Rendeznek gyorsulási versenyt, amin 2-10 autó, és körversenyt, ahol 2-8 autó vehet részt. Továbbá “szépség” versenyt, ahol a kocsi küllemét, részleteit veszik figyelembe.
VI.1
Versenyek és azok előírásai
A modellezési célra épített, vagy tartósan használt területekre külön biztonsági szabályzatot kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a.) A terület modellezés céljára való használatának rendjét (milyen napokon, időben, ki veheti igénybe). b.) A tevékenységhez igénybe vehető terület meghatározását, a parkolóhely, a tagok depója, a fel- és leszállópálya, az esetleges a hajómodellező vagy autómodellező pályák elhelyezését. c.) Figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy az üzemelés alatt a pályán senki más nem tartózkodhat, mint a pilóták részére kijelölt helyen tevékenységet végző személy(ek). Az igénybe vehető időtartamra repülésvezetőt, illetve autó-, hajómodellező tevékenységet vezető személyt kell kijelölni, aki felelős a tevékenységért. Ha egy személy végez modellező tevékenységet, maga felelős, hogy a működési területen ne tartózkodjon illetéktelen személy. A biztonsági szabályzatot a területen modellező tevékenységet folytató egyesület(ek)nek kell.
42
http://www.modellsport.hu/
VI.2
Rendezvények, bemutatók
Valamennyi modellező rendezvény és bemutató esetében rendelkezni kell a terület tulajdonosának vagy kezelőjének engedélyével. A rendezvény helye lehet: a.) saját terület (modellezés céljára épített, bérelt, vagy repülőtéren való tevékenység); b.) közterület (sporttelepeken, vagy egyéb kulturális, hagyományőrző és sport rendezvényeken végzett tevékenység). A közterületen tartott modellező rendezvények engedélykötelesek (rendőrség, önkormányzat, tisztiorvos). A saját területen tartott rendezvényt is ajánlatos a rendőrségnek bejelenteni. Egyéb rendezvények keretén belül tartott modellező bemutató esetében az engedélynek a modellező bemutatóra is vonatkoznia kell. Az ilyen bemutatón való szerepléshez a tag egyesületének hozzájárulása szükséges. A bemutató felelősét a rendező szervezet vezetőjének kell kijelölnie. A bemutatót végzőnek érvényes MMSZ tagsági igazolvánnyal kell rendelkezni (amely egyben biztosítási igazolvány is), vagy az eseményre rendezői felelősségbiztosítást kell kötni. Mindezek elmulasztásáért a főrendező a felelős.
43
http://www.modellsport.hu/
44
VII. Makettezés Készítette: Dr. Bóka Ferenc
A makettezés vagy makett-készítés egyedül vagy egyesületben végzett szabadidős tevékenység. Természetesen léteznek ezek mellett makett készítéssel foglalkozó cégek is. Makettezés során a cél egy mesterséges vagy természetes, ritkábban képzeletbeli dolog, legtöbbször jármű, épület vagy emberalak pontos, kicsinyített másának megalkotása. A makettezés nem keverendő össze a modellezéssel, ahol a cél valamilyen jármű szintén kicsinyített, azonban működőképes másának megépítése. A makett-készítésnél nem cél a működőképesség, a hangsúly ehelyett az alapul szolgáló eredeti dolog külső megjelenésének minél pontosabb, valósághű, részletgazdagabb visszaadásán van. A legnépszerűbb téma a makettezők körében a harci repülőgép és a-jármű makettek. Azonban mára számos más tématerületről is elérhetőek ilyen készletek. Így mai vagy korabeli polgári közlekedési eszközök például autók, utasszállító repülőgépek, versenyautók, vagy a Gyűrűk ura képzeletbeli figurái. Fontos jellemző egy makettnél a méretaránya, ami azt fejezi ki, hogy hányszor kisebb az eredetijénél. Így pl. egy 1:72-es méretarányú repülőgép-makett minden mérete pont hetvenkettede az igazinak.
1:6 - leginkább csak mellszobrok 1:10 - valószínűleg a legelterjedtebb méretarány teljesalakos figurák és mellszobrok esetében 1:16 - szintén elterjedt méretarány a figurák terén 1:24 - főleg autók, illetve pár autókhoz való figura is található ilyen méretben 1:32 - nagyon elterjedt méretarány úgy az egyedi figuráknál, mint a testetlen, harcjárművekben megjelenő figurák esetében is; ami nem véletlen, hiszen rengeteg harcjármű makett-készlet is kapható ebben a méretarányban 1:48 - főleg repülő, de elterjedtek a harcjárművek, figurák is ebben a méretarányban 1:72 - a legelterjedtebb méretarány a makettezésben; elsősorban repülők, harcjárművek találhatók ebben a méretben 1:87 - a modellvasutak legismertebb méretaránya 1:144 - polgári és kisebb részben katonai repülők egyik kedvelt méretaránya 1:350 - legnépszerűbb méretarány a tengeri témák esetében 1:720 - nagyobb méretű hadihajók, tengeralattjárók
Egy makett megépítése során számos eszközre szükségünk lehet az alkatrészek kivágásától a festésükig.
45
http://hu.wikipedia.org/wiki/Makettez%C3%A9s A leggyakoribbak:
vágás: kés, tapétavágó, hobbiszike, csípőfogó, stb. csiszolás: fémreszelő, különböző durvaságú csiszolópapírok, stb. festés: különféle méretű ecsetek, festékszóró pisztoly és kompresszor, stb. A képen látható makettek a Gyűrűk ura figurái a Warhammer 40 000 tagjai. A Warhammer 40 000 a brit Games Workshop játékkiadó sci-fi univerzuma, amelyre táblás és számítógépes játékok, valamint könyvek egész sora épül. A Warhammer 40 000 stratégiai játék 1987-ben jelent meg és azóta hat kiadást ért meg. Ezek miniatűr, gyűjthető és festhető figurák. Egy átlagos figura 2-3cm magas. Egy-egy lényt jelképeznek a csatamezőn.
46
VII.1
Szerepe az oktatásban
Kreatív oktatási eszköz a tanulók általános iskolai fejlesztésében. Rendkívüli módon fejleszti az alkotó készséget és a precíz munkára való törekvést. Taneszközként órán, napköziben egyaránt használható fejlesztő eszköz: térbeli látás, térérzékelés fejlesztésére, történelemi események felidézésére, római őrtornyok, harckocsik, csaták modellezése stb.. Hasznos kiegészítője lehet a rajzóráknak és technikaóráknak, ha a tanulók az épület modelleket másmás szögből rajzolhatják le és építik meg, alsó vagy felső tagozatos tanulók csoportmunkában maketteket építhetnek, régi fém építők kiváltására is alkalmas lehet. Napköziben: a tanulás végén jutalmazásként. Fejlesztő pedagógusok: sajátos nevelési igényű, tanulásban segítségre szoruló kisiskolásoknál. (Ulrich 2006) „Szegeden érdemes megemlíteni Vörös Endre nevét. Országos bajnoki címet csapatban 10, egyéniben 5 alkalommal szerzett. Ezen kívül számtalan nemzetközi győzelem birtokosa. 1978-ban és 2001-ben Európa-bajnoki II. helyezett csapatban.”
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/voros_endre_a_szegedi_repulomodellkiraly/2353467/
47
VIII. Irodalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8. 9. 10.
11. 12. 13.
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Bozori Gabriella (2002): Lovasterápia – Gondolatok és vázlatok a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna témaköréből, Polu Press Kft, Székesfehérvár Debby Sly (1999): A lovaglás gyakorlati kézikönyve Alexandra kiadó Budapest ISBN: 963-367-535-9. Moira C. Harris és Lis Clegg (2007): Lovaglás, M-érték Kiadó Kft. ISBN: 978-963-969325-8 Gallovits L., Honfi L., Széles-Kovács Gy. (2011): Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete. Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. Ulrich Lieb (2006): Modellvasút kezdőknek és gyerekeknek. Cser kiadó, Budapest ISBN: 9639666580 Büki Sándor (1969) Autómodellezés (Modellezők könyvtára) Táncsics Kiadó, Budapest Steve Brown - Patrick Mcloughlin - David Norton (2011): A darts kéziknyve, Minden, amit a győzelemhez tudnod kell. Gabó könyvkiadó és keresk. kft. ISBN: 9789636894627 Baranyi-Tibor-Imre-szerk (2009): Tanulmanyok-a-tradicionális ijászatról Kvintesszencia kiadó, Budapest Erdész Ede (2002) Első íjász könyvem. Gonda Könyvkiadó, Eger Horváth Zsolt, Mátyás-Kulcsár Éva, Mátyás Szabolcs (2009) Történelem / A kezdő íjászok kézikönyve Mátyás Szabolcs és társa – magánkiadás, Budapest ISBN: 9630671873 Nagy Gábor, Szabó Zsolt (2010). Reflex-ijak---Eleven-ijászkönyvek HF Eleven Kft, Budapest Nagy Gábor, Szabó Zsolt (2009). Csigás-ijak---Eleven-ijászkönyvek HF Eleven Kft, Budapest Bóka Ferenc, Dinya Eszter (2014) Módszertani foglalkozások hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó testnevelők és pedagógusok számára. Dél-alföldi Ifjúsági Életmód és Szabadidő Alapítvány. Szeged. http://www.lovas-sport.hu/felnott-lovaglas http://www.lovasok.hu http://www.lovasterapia.hu/ http://www.pointernet.pds.hu/lovaglas/tudas/publication/polo/2006040314524497100 0000819.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Lovaglás http://mpbsz.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/Paintball www.utanpotlassport.hu/2011/02/06/az-ijaszat-tortenete-szabalyai/ www.modelsport.hu www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_darts http://mpbsz.hu/index.php?option=com_content&view=section&layout=blog&id=4&Ite mid=24 http://vendegvaro.utazom.com/kalandparkok http://hu.wikipedia.org/wiki/Modellez%C3%A9s http://archersguide.webground.hu/2014/05/szemdominancia/
48
IX. A falmászás, sziklamászás elméleti és gyakorlati alapjai Készítette: Dorka Péter
IX.1 A falmászás, sziklamászás bemutatása a motoros képességek oldaláról A fal- és sziklamászással jól fejleszthetjük a motoros képességeinket, és azon belül, egyes megnyilvánulási formáit. A motoros képesség fejlettségi szintje és az alkalmazott technikai elemek alkalmazása, kivitelezése meghatározó tényezőként játszik szerepet. Ilyen például az erőfejlesztés (maximális, erő állóképesség), a ritmus képesség, a mozgásérzékelés, térbeli tájékozódó képesség, egyensúlyozó képesség. Természetesen az edzést kiegészítő feladatokról sem feledkezzünk meg, hiszen –a teljesség igénye nélkül- a hajlékonyság fejlesztés, a mentális tréningek alkalmazása is elengedhetetlen. A mászás átmozgatja, igénybe veszi izomzatunk nagyobb részét, de a keringési szervrendszert is fejleszti, működésüket fokozza, serkenti. Mindig legyünk tisztában saját képességeinkre, azok színvonalára, tapasztalatainkra, ne vállaljunk túl sokat, mert súlyos árat fizethetünk akkor, ha a sziklafalról a hegyi mentők helikopteres mentését kell igénybe venni. A motoros képességeink fejlesztésén túl számba kell venni a gyakorlások során szerzett ismereteket és mozgáskultúra alapokat. Nagy a jelentősége a pszichés, mentális felkészültségnek, és a cselekvés közbeni pillanatnyi állapotnak. Az adott mászás során használatos eszközök elrendezése, rendszerezése úgymond „kéz alá” szervezése nagymértékben befolyásolja a fizikai és a szellemi kapacitásunkat, elfáradásunk bekövetkeztét. Jól felkészülten, jó fizikai állapotban kezdjünk neki nagyobb falak, sziklák megmászásához. A mentális felkészülést sem hanyagoljuk el, hiszen az is nagyon fontos eleme a mászásoknak. Ezekből következően legyen célunk a biztonságos mászás megteremtése! A mászások során ismert és alkalmazott technikai elemek (fogások, állások, lendületek, függések, stb.) nagyon fontos része az optimális teljesítmény elérése, előmozdítása szempontjából. A teljesítményt meghatározó technikai elemek lehetnek a húzások, tolások, támaszok, állások, fordítások. Lényegében még lehetne sorolni tovább, illetve megemlíthetjük ezek kombinációját is. A mászások alkalmával, amikor a különböző technikai elemeket alkalmazzuk, akkor arra kell törekednünk - és a tanítványok figyelmét felhívnunk-, hogy a testük súlyának terhét az alsó végtagokra összpontosítsák. Tehát a biztos és jó technikák kivitelezése mellett, a terhelés eloszlás az egyik legfontosabb szempont. A karjainkkal, kezeinkkel, újainkkal úgymond segítjük az előre (felfelé) haladást, egyensúlyozunk, húzunk, fixálunk, stb. Az alátámasztási (lépések) pontok felett lehetőség szerint törekedjünk arra, hogy a súlypontunk a támaszpont felett legyen, elkerülve a felső végtagok oldalirányú húzó terhelését. Ha elfáradunk, akkor törekedjünk arra, hogy olyan helyen keressünk pihenőt a mászó utunk során, ahol a
49
legkönnyebben, legkényelmesebben, és veszélynélkül meg tudunk állni, vagy akár le is tudunk ülni. Az egyensúlyozó képesség szerepe elengedhetetlen a mászások kivitelezése, gyakorlása során. A nehezebb, bonyolultabb formációk leküzdésénél azonban nem tudjuk hatékonyan az egyensúlyozó képességünket kihasználni, érvényesíteni. Ezekben az esetekben a test kifordulását megakadályozva szükséges a kezek és a karok nagyobb igénybevétele, akár a függő helyzetbe kerülés szintjéig is. A mászónak megfelelően megválasztott ritmussal, dinamizmussal, de megfontoltan kell a mászást gyakorolni. A mászó utunk megfigyelése, memorizálása is döntő szerepet nyújt a tevékenységünk kivitelezése, alkalmazása során. Összpontosításunkban segítségünkre lesz, ha vizuálisan megmásszuk a falat, megtervezzük mozdulatainkat. Felmérhetjük a fogásokat, lépéseket, azok formáját, és a pihenésre alkalmas részeket.
IX.2
Technikai alapismeretek, szabályok
Három fix pont szabály: mászásnál kövessük azt az elvet, hogy a terhelést három végtagra eloszlatva kivitelezzük, a negyedik végtaggal pedig keressük az új fogást illetve lépést. Meggyőződve a fogás illetve lépés stabilitásáról, használhatóságáról, így használva az elemeket, sziklaformációkat. Figyeljünk arra, hogy a fogást illetve lépést biztonságosan használjuk. A korai elfáradást elkerülve, és azt minél jobban kitolva a terhelést az alsó végtagokra súlyozzuk. A kezekkel, karokkal az egyensúlyi helyzet megtartásában, stabilitásban segítsünk. Mászás során törekedjünk az alábbi lényeges elemekre, technikai szempontokra:
az alaptechnikákat könnyű elsajátítani, viszonylag gyorsan fejleszthető a tudásunk; a testünk súlya az alsó végtagokra nehezedjen, és a tovahaladásoknál törekedjünk arra, hogy a csípőnk az alátámasztási pont fölé kerüljön, vagyis az elsődleges szerep koncentrálódjon a csípőnkre, lábainkra és az alátámasztási pontokra; testünkkel, csípőnkkel minél közelebb kell lennünk, „tapadnunk” a falhoz, karjainkkal, kezeinkkel (alacsonyabb tartásban legyenek) arra ügyelünk, hogy függőleges helyzetben tartsuk meg a testünket; vizuálisan készüljünk fel a mászásra! Vagyis nézzük meg, szemrevételezzük, elemezzük ki az előttünk lévő fal fogásainak nehézségeit, és ennek megfelelően tervezzük meg a mászást; pihenés céljára, további tervezés előkészületeire biztonságos, viszonylag könnyű ponton álljunk meg; ne felejtsük el a fogásokat, lépéseket ellenőrizni, mégpedig a stabilitása, alkalmazhatósága, nehézségi foka lényegeként; a fogások nem mindig vannak szem előtt, olykor keresni, kitapogatni szükségesek; a lépések keresése, láthatóvá tétele esetén a csípőnket távolítsuk el kissé a faltól, ezután nézhetünk lefelé, és az ideális lépés megtalálása után, az eredeti pozíciót felvéve haladásunkat folytathatjuk felfelé. Így biztosítva a következő fogás megtalálását; ne kapkodjunk, kerüljük a hirtelen mozdulatokat, ugrálásokat; keressük a mászásunkban a ritmus lehetőségét;
50
a görcsös „kapaszkodásokból”, erőltetett mászásból könnyen előfordulhat izomremegés, amelyet a végtagok tehermentesítésével, lelazításával vagyunk képesek orvosolni. Nem beszélve a gyors elfáradásnak a tüneteit, amely a mászásunk végét jelentheti.
A mászás során alkalmazható alaptechnikai módszerek Az alábbi technikákat Pátkai (1996) munkássága alapján ismertetem, szemléltetem.
Falmászó technika: lényegében a falmászó technikánál a három pont szabály alkalmazása a célunk. Továbbá a testsúlyunk az alsó végtagokra helyezése a szempont. A falak meredeksége befolyásolhatja az említett szabályok alkalmazását, kivitelezését. Az ésszerű, biztonságos, balesetmentes gyakorlás irányítsa tevékenységünket, tettünket, döntéseinket.
51
Tapadásos
technika: először is egy megfelelő mászó cipő használata
elengedhetetlen ennél a technikánál. A motoros képességeket tekintve az egyensúlyozó képességünk fejlettségi szintje is igen fontos, hiszen olyan falak megmászásáról beszélünk, amelyek sima, ívelt felülettel, kevés fogással ellátott szakaszokat tartalmaznak. Ügyelni kell arra, hogy kapkodás nélkül másszunk, hiszen a kicsúszás veszélye folyamatosan fennáll. Ellennyomásos technika (Piaz, Dülfer technika): ennél a technikánál az ellentétesen ható erők és a gyors helyzetváltoztatás hozza meg az eredményt. Olyan formációknál alkalmazhatjuk, ahol a karokkal az élekbe, résekbe kapaszkodva húzással tudunk erőt kifejteni, és a talpunkkal pedig a húzással ellentétes tolóerőt vagyunk képesek létrehozni. Lényegében a karokkal húzunk, a lábbakkal tolunk ellentétes irányba. Repedéstechnika (ékelések, ujjzárások): a kisebb és nagyobb repedéseket tudjuk a mászásunk hatékony elősegítésére használni. Az ujjak, lábfejek, térdek, stb. beékelését vagy ezek kombinációit alkalmazzuk függően attól, hogy mekkora a repedés nagysága. Kéménytechnika, terpesztechnika, távolfogás: szélesebb kémények esetében alkalmazhatjuk, amikor a lábbakkal terpesz helyzetben mászhatunk.
IX.3
A mászás előkészületei
A következőkben áttekintjük azt, hogy egy kezdő csoporttal miképpen ismertetjük meg a mászáshoz szükséges alapvető, minimális eszközöket, egyszerűbb mászó technikákat, biztosítási módszereket.
52
Mászás eszközei felszerelései:
Beülők: a beülő használatával kényelmessé, biztonságossá tesszük a kötél végi elhelyezkedésünket, és az esetleges beleesések alkalmával elosztódik a kötél által kifejtett nyomás. A beülő használatára szükségünk van azért, hogy megteremtsük az első láncszemet a biztonságos mászás kivitelezésében. A beülőket úgy kell felvennünk a csípőnkre, mint egy nadrágot. Majd az öv körül található kis kötelekre, fülekre, műanyag karikákra a karabinereket, ékeket, hevedereket, közteseket, egyéb köteleket és eszközöket helyezhetünk el. A beülők több méretben készülnek az ismert, a ruházaton található méretezésnek megfelelően. Ha nem akarunk minden egyes mérethez egy-egy külön darabot vásárolni, akkor vehetünk olyat is, amelyik egy bizonyos mérettől bizonyos méretig használható. Például M-XLig, ezek az úgynevezett szabályozható beülők. Abban az esetben, ha kisebb gyermekekkel foglalkozunk, mindenképpen a gyermekek számára kialakított beülőket vásároljuk meg, és a biztonság érdekében csakis ilyet használjunk.
Felvételének módja: a beülő elejét megkeresve nadrágként felhúzzuk a csípőnkre. Eligazgatjuk a pántokat és az övrészt befűzzük (háromszor bújtatjuk át a csaton!), vagy ha fűzött, akkor csak meghúzzuk és már készen is állunk. Képek a beülő bekötéséről: központi hevederen és két külön hevederen.
53
számos formájú, alakú, színű, terhelési kapacitású karabiner létezik. Különböző típusú karabinert használhatunk a standépítésekhez, köztesekhez, személyek, tárgyak biztosításához, terheléselosztáshoz, stb. Egy megtervezett, bevizsgált, szakember által már kialakított műfal mászásnál tulajdonképpen a biztosításhoz és a mászáshoz szükséges számunkra egyegy karabiner. A legismertebb biztonsági karabiner az úgynevezett HMS karabiner. Ezt ajánlott használni abban az esetben, ha a fél-szorítónyolcas alkalmazásával biztosítunk. Az hogy a karabiner biztosító, rögzítő nyelve csavaros vagy bajonett záras azt a csomók alkalmazása is meghatározhatja, de egy kezdő mászás esetében leginkább a kényelmünk befolyásolhatja. Ezeknél a kényelmi szempontoknál fontosabb a karabinerek terhelhetősége, amelyet ismernünk kell, és ez alapján a tevékenységünkhöz kiválasztani. Amire minden mászás megkezdése előtt figyeljünk és ellenőrizzük le az nem más, mint hogy felcsavartuk-e ütközésig a zárat, vagy bezártuk-e a
Karabinerek:
54
karabiner nyelvét szakszerűen! A karabinerben a terhelés hosszirányú legyen. Ne legyen elfordulva a karabiner keresztirányba, mert így a terhelhetőségének a töredékét adja. A karabiner használata: mászó személynél a karabinert rákapcsoljuk a beülő elülső részére és a pereccsomót is elhelyezzük a karabinerbe. Biztosító személy esetén a beülőn lévő karabinerbe helyezünk egy biztosító eszközt és az eszközbe a mászó kötelet.
Kötelek: ahogy az előbbi részben említettem egy műfal esetében már van elhelyezve mászókötél a standban. Abban az esetben, ha nekünk kell vásárolni, akkor tudnunk kell alapvető információkat a mászó kötelekről. Megkülönböztetünk statikus és dinamikus kötelet. Az előbbit a barlangászok, barlangkutatók használják az utóbbit pedig a személyek biztosítására a mászások során. A kötelek átmérője is eltérő. Erről annyit érdemes tudnunk, hogy az úgynevezett egészkötelet kell megvásárolnunk és nem kell a félköteles technikával bajlódni. A kötelek tisztaságára ügyeljünk, ne kenjük össze sárral, olajjal, vegyszerekkel, stb. Abban az esetben a nem használjuk száraz, hűvös, sötét helyen tároljuk. Élettartama nagymértékben meghatározza a használat sűrűsége, beleesések-, leeresztések száma. Minden mászás előtt és után ellenőrizni kell az állapotát, de használattól függően érdemes évente, legfeljebb háromévente lecserélni. Kötél használata: a mászó személy részéről egy úgynevezett pereccsomót kell megkötni. A biztosító személy esetében ez egyszerűbb, hiszen a biztosító eszközben kell elhelyezni a kötél adott végét.
55
Biztosító eszközök: a mászások alkalmával, ha többedmagunkkal gyakorlunk, akkor az úgynevezett társbiztosítás technikáját hajthatjuk végre. Gyakorlott, tanult, profi mászók esetében az önbiztosítás technikáját is alkalmazhatjuk, például standokból történő leereszkedések alkalmával. Azonban, most csak a társbiztosításról és a testről történő biztosításról fogok ismeretközlő anyagot leírni, hiszen a kezdők egyszerűbb műfal mászásánál szinte csak ezeket alkalmazzuk. Napjainkban már könnyen beszerezhető biztosító eszközök léteznek az olcsóbbtól az egészen drágáig. Vagyis egy egyszerű lapkával is nagyon jól és könnyedén tudunk biztosítani, de ha anyagi lehetőségünk van rá, akkor érdemes beszerezni, megvásárolni például egy önfékező biztosító eszközt például Grigrit. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs eszközünk, akkor sem kell feladnunk a gyakoroltatást, hiszen egy HMS-es karabinerbe kötött fékcsomóval, félszorítónyolcassal is kitűnően teljesíteni tudjuk a biztosítási tevékenységünket. További eszköz, amellyel a biztosítást végre tudjuk hajtani az úgynevezett ereszkedő nyolcas.
56
Lábbelik sziklamászáshoz (mászócipők): lényegében a mászást bármilyen sportcipőben, lábbeliben elkezdhetjük. Később, akinek e remek extrémsport, sportrekreációs tevékenység megtetszik és rendszeresen, folyamatosan gyakorló híve lesz, annak érdemes a saját ízlésének megfelelő mászócipőt kiválasztania és megvásárolnia. Fontosságát, hatékonyságát az alakjukban, vékony anyagjukban, gumírozottságukban láthatjuk, tapasztalhatjuk. Alakjuknak, kialakításuknak, anyagjuknak köszönhetően remekül felveszik az emberi lábfej formáját, alakját, így biztosítva a legjobb közvetítő szerepet a mászó és a sziklafal, műfal között. Általános elv, hogy a lábfej méreténél kisebb mászócipő viselése az ideális. Egy kezdő mászó esetén elég, ha fél számmal kisebbet választunk, de később, haladóbb, gyakorlottabb szakaszunkban már az egy illetve a több számmal kisebb mászócipők viselése is tapasztalható illetve szükséges. A mászócipőket mezítláb vagy maximum nagyon vékony zokniban használjuk. A mászáshoz használatos sisakok: egyre több sportágban és sportrekreációs mozgásprogramokon van szükségünk különböző védőfelszereléseket alkalmazni. Így van ez a fal- és sziklamászás gyakorlásánál is. Az ember feje nagyon sebezhetővé válik abban az esetben, ha kemény falak, éles sziklafalak, leeső, hulló kődarabokkal
57
találkozhatunk tevékenységünk során. A sisakok erős polikarbonátból készült anyagból állnak és nagyon könnyűek is. A sisak belsején pántok, merevítések találhatóak, amelyek ráállíthatóak a különböző fejmérettel rendelkező mászók fejére. Az állíthatóságnak köszönhetően megakadályozható, hogy a sisak csúszkáljon a fejünkön. Sziklamászásnál használata nélkülözhetetlen, egyenesen kötelező jellegű.
IX.4
Biztosítás
Biztosítás elmélete: A biztosító eszközök működésének, funkciójának a lényege, hogy az eszközben a mászókötélen fellépő súrlódás fékezi a mászókötél csúszását. A fékerőt jellemzi egy biztosítóeszközre gyakorolt erőkifejtés, amelyet a biztosító személy az adott tevékenység alatt kifejteni képes. Továbbá megemlíthetjük azt a hatástényezőt, amikor az eszközbe befutó és kifutó kötélszárak egymással bezárt szögei lesznek hatással a biztosítóeszköz fékerejére. Ebben az esetben minél nagyobb ez a szög (minél tompább szög), annál jobban, nagyobb mértékben lép fel fékerő a biztosító eszközben. Így biztosítva azt, hogy az eszközből kifutó kötélszálat könnyebben megtartsuk, ellenállva a mászó kötélszálán fellépő erőnek. Kezdő mászóknál ajánlatos a biztosítást statikus módon kivitelezni. Vagyis, kövessük fegyelmezetten, odafigyelve a mászó ember haladási sebességét, és húzzuk be a kötelet ennek megfelelően. Így elérhetjük azt, hogy belelesésnél rövid lesz az esés hossza és gyorsan rögzítethetjük a kötelet, jó erősen megtartjuk. A kötél nem csúszik meg a biztosítóeszközben, ezért a statikus biztosítást valósíthatjuk meg. Biztosítás gyakorlatban: a biztosítás gyakorlatát jelen esetben egyszerűen, kiépített stand melletti (műfal) mászáshoz ismertetem. A nehezebb, bonyolultabb, több szaktudást igénylő biztosítást (például előmászó esete) a jelenlegi oktatásban nem tanuljuk, ezért az alkalmazását mellőzzük. A biztosításunk célja, hogy a mászásban résztvevő társunkat egy beleesés esetében, az ismert eszközök segítségével
58
biztonságosan, sérülések nélkül megfogjuk, illetve leeresszük. A biztosító személy feladata, hogy az eszközök felvétele és elhelyezése után biztosításba veszi a társát. A mászó társ is elhelyezi megfelelően, szakszerűen az eszközöket. Javasolt a kölcsönös ellenőrzés, amely kiterjed az eszközök, csomók megkötésére, elhelyezésére. Ha felkészültünk a mászásra ajánlott egyértelmű, rövid vezényszavak használatát alkalmazni és kizárólag egymásra figyelni, koncentrálni, összpontosítani. A mászás megkezdését a biztosító ember „indulhatsz vagy mászhatsz” vezényszavának az elhangzása indítsa! A mászó a tanult, ismert és alkalmazott technikákkal megkezdi mászó útjának a teljesítését. A biztosító személy folyamatosan figyelemmel kíséri a mászót és a kötél behúzásával esetleg adagolásával segíti, támogatja a mászó technikai kivitelezését, haladását. Abban az esetben, ha a mászó személy egy ponton megakad, akkor előfordulhat az, hogy kérésére „húzz be vagy adj kötelet” vezényszavakat használva teszi biztonságossá a tovahaladását, az új fogások, lépések megkeresését. Amennyiben a mászó elfáradt vagy a kialakult nehézségek miatt továbbhaladni már nem képes, illetve a mászó fal teljes magasságát elérte és továbbhaladni már nem lehetséges, a mászást be kell fejezni. Általában két lehetőség közül választhat a mászó, mégpedig a lemászás vagy a „leeresztés” között. Abban az esetben, ha a mászónak még van ereje, energiája, akkor a „lemászom” vezényszó alkalmazását használja! Ha elfáradt, koncentrálni már nem képes, akkor a „beleülök” vezényszóval tudassa a biztosító személlyel a szándékát. Az első esetben a biztosító személy lazább, ereszkedettebb, belógóbb kötéllel segíti a mászó lefelé haladását, de nagyon figyelve a beleesések esetleges előfordulására, és az ebből következő gyors behúzásra. A második esetben a kötelet megfeszítve a „tartalak” vezényszóval tudatjuk a mászóval, hogy elengedheti a sziklafalat, műfalat és az azokon található fogásokat. A mászó személy a választott módozatok végén a talajra érkezve elmondhatja a tapasztalatát, észrevételeit, amellyel segítséget adhat a társának, vagy a mászásban még résztvevő további személyeknek.
IX.5 Mászáshoz használatos csomók alapismerete Az alábbi tájékoztatás, az abban bemutatott csomók egy alapismeret részét képezik, amellyel az oktatási tevékenységünket, gyakorlatainkat elkezdhetjük. Meggyes (1996) alapján. A csomók megkötésénél figyeljünk az alábbiakra:
a csomóból kijövő terheletlen szál legyen legalább kéttenyérnyi (20 cm), hogy a csomó ne tudjon kibomlani, a kötélszálak rendezetten, párhuzamos lefutásúak legyenek. Ne keresztezzék egymást, ne legyenek benne laza puklik, a csomók feszességét ellenőrizzük, és mindig húzzuk meg amennyire erőnkből telik, a mászás megkezdése előtt egy terhelés ellenőrzést végeztessünk a mászóval, vagyis bekötés után üljön bele a kötélbe.
A csomók fajtája, alkalmazhatósága:
59
Középcsomó: egyszerűen köthető, de teherbírása csak közepes szintet képvisel. Kötelek toldására, végtelenítésére használjuk. Pereccsomó: egyszerűen köthető, teherbírása kitűnő. Mászások alkalmával a személyek bekötésére alkalmazzuk elsősorban. Mászások végén a csomót könnyedén kioldhatjuk. Fél-szorítónyolcas (fékcsomó): helyettesíti a biztosító eszközöket. A mászó biztosításához, tárgyak leeresztéséhez használjuk, mikor e csomót egy HMS karabinerbe kötjük be. Ügyelni kell a terheletlen kötélszál folyamatos kontroljára, fogására. A csomó a karabinerben a terhelésnek vagy behúzásnak megfelelően átfordítható. Szorítónyolcas (szorító): önbiztosításra használjuk, folyamatos, egyenletes terhelést igényel. Pruszikcsomó: érdekessé, játékossá tehetjük a foglalkozásokat. A csomókat köthetjük karabinerrel vagy a nélkül is. Lényege, hogy terhelés hatására a csomó kötélre szorul, így erőből mászhatunk felfelé. Ha a terhelést megszüntetjük, akkor a csomó meglazul és eltolhatjuk a kötélen felfelé, így haladva a mászó kötélen.
További érdekességek, ajánlások:
http://www.mahoe.hu/
60
http://www.hszjse.hu/
http://www.climbing.com/
61
http://www.ukclimbing.com/
IX.6 1.
2. 3. 4. 5. 6.
Felhasznált és ajánlott irodalom
Dorka Péter (2014): Motoros képességek, edzéstani alapok. http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_motoros/ ISBN 978-963-306319-4 Francois Damilion-Claude Gardien (2005): Hegyek. Alexandra Kiadó Hutting Garth (2004): Szikla- és falmászás. Totem Plusz Kiadó Long Steve (2008): A sziklamászás kézikönyve. Scolar Kiadó Stefan Winter (2004): Hegymászás. Cser Kiadó Meggyes Árpád szerk. (1996): Hegymászás oktatókönyv I. MAHOE kiadványa
62
X. A küzdőjátékok elméleti alapjai és gyűjteménye Készítette: Dorka Péter
X.1 Elméleti áttekintés Bevezetőben tekintsük át a küzdőjátékok alkalmazásának megközelítését Dorka (2014) tanulmánya alapján.
fontosságát,
elméleti
Az emberi viselkedésben is megfigyelhetőek a versengési viselkedések, struktúrák, játékos küzdelmek, de nem lehetséges azonos formában elemezni. Az állatoknál genetikai örökléssel meghatározott, ösztönös cselekvés, mely sok esetben játékos formában nyilvánul meg és jellemzi az adott fajt. Az embereknél túlmutat ezen előforduló tulajdonságokon, hiszen a cselekvés tanult, tudatos, tervszerű és jobb esetben szabályozott viselkedés jellemzi. „A küzdelmi tevékenységek, magatartásformák elemzését el kell végeznünk a társadalmi megközelítés oldaláról is. A pszichológia a filozófia és a társadalomtudományok folyamatában vizsgálják, a küzdelmi cselekvések alakulását, ezzel segítve a magatartásformák kialakítását. Humánosítják, szabályokat alkotnak, törvényes keretek közé „szorítják” a mai küzdősportokat, harcművészeti irányzatokat. Így válhatnak ezek a sportok (játékok) a neveléstudomány jól kutatható területévé, a személyiségformálás- és képességfejlesztés eszközévé, melyben a tudatosság és a tervszerűség segítségével a magatartás normák és cselekvés kultúrák kialakításában jut kifejezésre.” (Dorka, 2014. 2. o.). A küzdelem, küzdelmi pszichológiája a győzelemre törekvés kivitelezésében, a félelem leküzdésében, az ellenfél kiismerésében, technikai és taktikai lehetőségek megérzésében, a küzdőmodor módszerek és küzdelmi akarat tudatosságában, tervszerűségében jut kifejezésre (Lind, 2005). „A gyermek az őt körülvevő környezettől érkező külső ingereket érzékeli, befogadja és az inger erősségének, ismétlődési frekvenciájának megfelelően hatásaihoz alkalmazkodik (adaptálódik - http://hu.wikipedia.org/wiki/Adapt%C3%A1ci%C3%B3). Alkalmazkodik és beépül az őt körülvevő közeli (családi) környezethez, majd az iskolai-, baráti-, sportegyesületi közösségekbe; továbbá az életút későbbi szakaszában már a társadalmi szükségletek kielégítéséhez (munkahely, társadalmi szervezetek) alkalmas környezetbe. Így valójában kimondható, hogy az egyén szocializálódik.” (Dorka, 2014. 3. o.). A gyermekek kisiskolás kor kezdetén jutnak el addig, hogy párokban és nem sokkal később csoportokban játszanak, és betartják, sőt számon kérik a szabályok betartását, betartatását. A személyiség fejlesztés oldaláról kiemelkedő tényező a motiváció, a teljesítményre való törekvés és a versengés. A kisiskolás kortól általában a serdülő korig (illetve természetesen tovább is tarthat) említhető meg az a küzdelmi attitűd, amely meghatározó az egyén személyiség fejlődésében. Későbbi években a küzdelmi stílusok, jellegzetességek alakulnak ki az egyénben, melyeket pozitív nevelői ráhatással a megengedett szabályok között lehet tartani (Nagykáldi, 2002).
63
A küzdősportok, küzdőjátékok - a készségek vizsgálatának oldaláról- egyértelműen a nyílt készségek csoportjába tartozik. A küzdőgyakorlatok alkalmazása során kreatívnak, találékonynak kell lennie az adott személynek, hiszen állandó döntési kényszerhelyzetben van tevékenysége során. Az anticipációnak és a tanult technikai repertoárnak függvényében kell kiválasztania a helyes megoldást, cselekvést. A kreativitás vizsgálatánál megállapítható, hogy a tervezett és akaratlagos cselekvések kerülnek előtérbe (Dorka, 2014). A külső és belső ingerek, a változó szituációk, a releváns jelek mind segítik az adott személyt a helyes döntésének kialakításában. A küzdő egyén a kapott információkat ismeretei szerint megszűri, osztályozza aszerint, hogy fontos-e az egyén számára? Például az ellenfél közeledésének sebessége, lökése elég lesz-e ahhoz, hogy az adott területről kilökjék? Ha nem, akkor, nem kell ellenreakciókat elindítani. Ha kell ellenreakciót indítani, akkor szenzitív beállítódás keletkezik a védekező személy részéről és a jeleket összegyűjtve döntés születik, milyen cselekvésben realizálódjon. A figyelmi koncentráció a figyelmi stílus és a figyelem huzamos működése, mértéke nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a sportoló minél több információt fogadjon be és hozza meg elhatározását cselekvésének további kimeneteléhez és orientálódhasson a célok megvalósítására (Dorka, 2014). A küzdőjátékaink legyenek könnyen, gyorsan elsajátíthatóak a tanítási tanulási folyamatban. Gondolatom szerint az egyszerűbb küzdőjátékokat minden szakirányú pedagógus továbbképzésen résztvevő tanárnak ismerni és alkalmazni szükséges. Fontos a jó pedagógiai érzék, az attitűd, a szakma iránti elkötelezettség. Ha az oktatási anyag figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a motoros képességek fejlettségi szintjét, a pszichikai tulajdonságokat, akkor biztos sikerre lehet számítani a testnevelési órákon, a délutáni sportfoglalkozásokon, illetve a szabadidős tevékenységek során. A küzdőjátékokat a következőképpen csoportosíthatjuk: (Morvay-Sey 2011. idézi Varga, 1971, 29. o. alapján). 1.
2.
3.
„Páros küzdelmek/páros küzdőjátékok, ahol a párok egymással szemben folytatnak test-test elleni küzdelmet a győzelem elérése érdekében. A küzdelem történhet húzással, tolással, birkózással, érintéssel, egyensúlyi helyzet megbontásával. Jellemzője a „face to face” (szemtől szembeni) küzdelem. A párok kialakításánál fontos, hogy megközelítőleg azonos súlyúak, testfelépítésűek legyenek. Például: Húzd át a vonalon! Told át a vonalon! Húzd be a körbe! Told ki a körből! Indián szkander stb. Együttes küzdelmek/Csoportküzdelmek/egyéni küzdőjátékok során a játékban többen (egy egész csoport) egy időben vesznek részt, mindenki ugyanazt a feladatot hajtja végre meghatározott szabályok szerint. Itt is elsődleges a test-test elleni küzdelem, mindenki-mindenki ellen harcol a végső győzelem elérése érdekében. A játéknak általában egy győztese van, de a játék típusától, játékszabályoktól függően akár több győztest is hirdethetünk a végén. Például: Ki a legény a dojóban? (Ki a legény a csárdában?), Húzd be a körbe! (Leggyengébb láncszem). A csapatküzdelem (csapat küzdőjáték) során két vagy több csapat egymás elleni küzdelmét jelenti, ahol az erősebb, fizikai erejét ügyesebben felhasználó, taktikai megoldásokat jobban alkalmazó és a kooperatívabb csapat aratja a végső győzelmet. Például: Kupac kukac, Papucs.
A küzdőjátékok felosztása a következő szempontok szerint is történhet:
64
a.) Aszerint, hogy hányan, illetve milyen szabályok szerint küzdenek egymás ellen a játékosok, lehetnek páros, együttes (csoport) és csapat küzdőjátékok. b.) Attól függően, hogy döntően milyen képességeket fejlesztenek, megkülönböztethetünk egyensúlyérzéket, erőt, reakciógyorsaságot, mozdulatgyorsaságot (akciógyorsaságot) és állóképességet fejlesztő küzdőjátékokat. c.) Ezen kívül beszélhetünk szerrel/eszközzel játszható és szer/eszköz nélküli játékokról is (pl. tatamin, illetve a nélkül játszható játékok/karikával/kötéllel). Egy további felosztás lehet, hogy az érintkezés módja alapján osztjuk fel a játékokat, mint például folyamatos érintkezéssel (test-test elleni), csak pillanatnyi érintkezéssel, és érintkezés nélkül játszott küzdőjátékok (csak szer biztosít kapcsolatot). d.) A végrehajtás helyszínének megfelelően csoportosíthatjuk őket tornatermi, illetve szabadtéri játékként is (esetleg vízben játszható játékként is)”
(Morvay-Sey,
2011.
http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Morvay-Sey%20Kata%20-
%20Kuzdosportok,%20kuzdojatekok/kuzdosportok.html). A küzdőjátékok megalapozásának lehetőségei a gyakorlatban (testnevelés és sport tananyagában): a.) viselkedési minták, stílusok kialakítása az agresszivitás, bántalmazás és a konfliktusok elkerülése érdekében, b.) motoros képességek fejlesztése általánosan, sokoldalúan és speciálisan természetes gyakorlatokkal,
65
c.) különböző testhelyzetekben alkalmazott húzó, toló, emelő, hordó, dobó, csavaró, kúszó, mászó gyakorlatok, d.) a talajtorna gyakorlatai, mint például a guruló átfordulások előre, hátra, kézállások, kézállásból kigurulások, e.) párokban, csoportokban végrehajtott küzdő gyakorlatok, játékok, f.) küzdőjátékokat, küzdősportok alaptechnikáinak kulturált, sportszerű alkalmazásának kialakítása, g.) osztály és iskola szintű grundbirkózó versenyek rendezése, h.) a kudarcok elviselésének, feldolgozásának pszichikai lehetőségei, i.) sportszerűen felépített versenyzés és küzdelem kialakítása (Dorka, 2014), j.) „Küzdőjátéknak tekinthetünk minden olyan antagonisztikus játékot, ahol az ellenfelek (párok vagy csapatok) puszta kézzel vagy valamilyen eszközzel, felszereléssel (pl. bot, kötél, öv) közvetlen vagy közvetett kontaktusban egymással érintkezve (folyamatos érintkezés, pillanatnyi érintés), test-test elleni küzdelemben az adott szabályok szerint a győzelem elérése érdekében viaskodnak.”
(Morvay-Sey, 2011. http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Morvay-Sey%20Kata%20%20Kuzdosportok,%20kuzdojatekok/kuzdosportok.html#d5e367) k.) a küzdőjátékok elméletéről további olvasnivaló, tudnivalóként ajánlom Morvay-Sey Kata munkáját, amely innen elérhető: http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/MorvaySey%20Kata%20-%20Kuzdosportok,%20kuzdojatekok/kuzdosportok.html#d5e367
66
X.2 Küzdőjátékok gyűjteménye 1. Indián birkózás, indián szkander Létszám: tetszőleges osztálylétszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: egyensúlyérzék, erő A módszeresen kialakított párok egymással szemben kartávolságra helyezkednek el, bal illetve jobb haránt terpeszállásban legyenek, a lábfej külső éleik szorosan egymás mellé helyezik. Az elöl lévő lábukkal megegyező kezüket szkander fogással összefogják. A másik kezüket a testük mellé helyezik és a játék során nem használhatják. Cél: a játék elindítása után az ellenfél egyensúlyi helyzetének megbontása. Az veszít, aki valamelyik lábával (elöl vagy hátul lévő) ellép, elmozdul, illetve a két talpfelületén kívül bármilyen más testrészével érinti a talajt (kéz, térd). Végheztessük el a játékot mindkét oldalra! Szabályok: a.) tilos a test melletti kéz használata!
2. Lökdösődő Létszám: tetszőleges osztálylétszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: egyensúlyérzék, ügyesség. A párok guggolásban, egymással szemben helyezkednek el kartávolságra. Karjukat mellső középtartásból könyökben enyhén behajlítva, tenyérrel a másik felé fordítják. A játék megindítása után cél az, hogy apró lökésekkel (csak a tenyerek érhetnek egymáshoz) a másik személy egyensúlyi helyzetének megbontása, kibillentése. Az veszít, aki elesik, elterül, elmozdul a guggoló támaszból (elugrik), illetve aki bármilyen más testrészét a talajhoz érinti, mint a két talpfelület (térd, lábszár, kéz, stb). Szabályok: a.) tilos a másik kezére fogni, őt húzni, illetve folyamatos érintkezéssel a másik tenyerére nehezedni!
67
Változatok: a.) Szökdelő lökdösődő: A játék leírása megegyezik az előbbiekben ismertetettel, de folyamatos szökdeléssel lehet az egyensúlyi helyzetet megtartani, viszont bent kell maradni egy kijelölt területen. Ebben a változatban az a vesztes, aki megérinti a talajt bármely a talpon kívüli testrésszel, illetve kikerül mind két lábbal a területet határoló vonalakon. b.) A szökdelő lökdösődő játszható együttes foglalkoztatási formában, játékként is. Egy előre meghatározott területen belül négyzet, kör alakú játéktéren, ami igazodik a létszámhoz. Ebben az esetben itt mindenki-mindenki ellen küzd, játszik. A játék végén egy győztest hirdethetünk. Fontos szabály, hogy hátulról tilos meglökni az ellenfelet!
3. Húzd ki a kezét! Létszám: tetszőleges osztálylétszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: egyensúlyérzék, erő, ügyesség. A módszeresen kialakított párok egymással szemben mellső fekvőtámaszban elhelyezkednek, köztük lévő távolság egy karnyújtásnyi. A vezényszót követően cél az ellenfél támaszban lévő kezének kihúzása (csuklónál fogható csak a kar) úgy, hogy az ellenfélnek valamilyen másik testrésze a talajra kerüljön, kiterüljön (könyök, térd, mellkas).
68
Szabályok: a.) tilos letenni a térdet, illetve a csípő felemelésével a súlypontot hátrahelyezni! Változat: a.) nyakhúzás mellső fekvőtámaszban: a játék célja ugyanaz, mint az előző játékban, csak az ellenfél nyakának húzásával kell elérni az egyensúlyvesztést; b.) időre vagy első győzelemre is játszathatjuk; c.) a kezek kihúzása helyett csak a kézfejek megérintése a cél.
4. Lábvívás Létszám: tetszőleges osztálylétszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: küzdőmozgás
reakciógyorsaság,
mozdulat
gyorsaság,
távolságbecslés,
szabad
A módszeresen kialakított párok egymással szemben karnyújtásnyira helyezkednek el egymástól, haránt terpeszállásban illetve már lehet küzdőállásban is. A játékidő 30 másodperc, de képzettségtől, korosztálytól függően változhat, lehet több is. Cél az ellenfél lábának (combjának), bokájának minél többszöri megérintése talppal, lábfejjel. Az előre kijelölt játékterületen belül, például 8 x 8 m-es négyzetben, de kör alakú terület is alkalmas. Lehet küzdőmozgással a védekezést, támadást kivitelezni. A játék végén az nyer, aki többször érintette meg társa engedélyezett testrészeit az adott idő alatt. Ezt a játékosok maguk számolják.
69
Szabályok: a.) tilos a sípcsonttal támadni, sípcsonttal védekezni, comb szemből taposása, a lábfej taposása! Változatok: a.) kézérintéses változat: A játékosok megpróbálják kezükkel megérinteni a társ fent említett testrészeit. A játék levezetése, szabálya ugyan az.
5. Érints meg, ha tudsz! Létszám: tetszőleges osztálylétszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: reagálás, izomérzékelés A módszeresen kialakított párok egymással szemben helyezkednek el küzdőállásban illetve harántterpeszállásban. A játék célja, hogy a társ felsőtestének minél többszöri érintését végrehajtsuk a kézháttal, adott időn belül. A játékot az nyeri, aki többször tudta társát érinteni. Egy előre meghatározott területen belül történjen a játék. Változat: a.) a párok egymással szemben helyezkednek el támadóállásban, jobb kezükkel kézfogást alakítanak. A szabadon maradó kezükkel a testrészeket kell megérinteni. Minden egyes érintésért 1 pont jár, a játék végén a több pontot szerző játékos nyer. Aki elengedi a fogást, az 1 pontot levon az eddig szerzett pontjaiból. b.) játszható úgy is, hogy a különböző testrészek érintésénél más-más pontértéket adunk. Pl. a fejtető megérintéséért 3 pont, a mellkas érintéséért 2 pont, stb.
70
6. Csipeszgyűjtő Létszám: tetszőleges osztálylétszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. A lehető legtöbb ruhacsipesz (különböző színűek is legyenek) Fejlesztő hatás: térérzékelés, küzdőmozgás, gyorsaság. A módszeresen kialakított párok kialakítása után minden játékos több darab, de egyenlő számú csipeszt helyez el a felső ruházatás. A játék vezényszóra indul, ekkor minden játékos igyekszik a lehető legtöbb csipeszt begyűjteni a társa ruházatáról. Szabályok: a.) tilos a levételben a csipeszek lefogással a társunkat megakadályozni. Változatok: a.) színes csipeszek alkalmazásával meghatározhatjuk a leszedhető csipeszeket, a színük alapján; b.) a csipeszeket különböző testfelületeken is elhelyezhetjük; c.) a csipeszek színének megfelelően pontokat rendelhetünk hozzá.
7. Talp küzdelem Létszám: tetszőleges osztálylétszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: erő, egyensúlyérzék. A módszeresen kialakított párok egymással szemben helyezkedjenek el hajlított ülésben, kéztámasszal hátul. Emeljék meg a hajlított lábukat és a talpakat érintsék össze. A tanár jelére igyekezzenek a társukat annyira eltolni, hogy az a hátára gördüljön, vagy valamilyen irányba kimozduljon. Szabályok: a.) a csípőt ne emeljük el a talajtól; b.) hanyattfeküdni, könyökölni nem szabad!
8. Küzdelem a medicinlabdáért Létszám: tetszőleges osztálylétszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Medicinlabda, stopperóra Fejlesztő hatás: erő, erő állóképesség.
71
A módszeresen kialakított párok egymással szemben állnak a medicinlabdát has magasságban kettőjük közé emelik, és két kezükkel ráfognak a labdára. A játék megkezdésére, vezényszót követően igyekeznek megszerezni a másiktól a labdát. Változatok: a.) a játékot különböző méretű és súlyú labdákkal játszhatjuk; b.) különböző kiinduló helyzetekből (térdelés, állás, hason fekvés, ülés, stb.) játszhatjuk; c.) engedhetjük a talajon történő küzdelmeket is. Szabályok: a.) tilos karmolni, harapni; b.) tilos a kart kicsavarni, hátra feszíteni; c.) tilos gáncsolni, rúgni!
9. Told át a vonalon! Told át a határon! Húzd át a határon! Létszám: párokban vagy két csapat tetszőleges létszámmal Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: erő, test-test elleni küzdelem A módszeresen kialakított párok egymással szemben, karnyújtásnyi távolságra helyezkednek el a kijelölt középvonal két-két oldalán, támadóállásban vagy haránt terpeszállásban. A játékosok szemből megtámasztják egymás vállát. A két játékos háta mögött, a középvonaltól pár méterre egy-egy vonalat jelölünk ki. Feladat a vezényszót követően az ellenfél eltolása a kijelölt vonalig.
72
A „Húzd át a határon!” játékban az egymással szemben elhelyezkedő párok, játékosok megfogják egymás kezét, és a tanár jelzésére át kell húzniuk a társukat a vonalon. Számolhatjuk az áthúzott játékosok számát és a több személyt áthúzó csapat a nyertes. Lehet egy kézzel végezni a játékokat is! Szabályok: a.) tilos leülni, a fogást szándékosan elengedni; b.) továbbá forogni, valamint a másikat előrerántani; c.) a vonalak érintése mind két lábbal átlépésnek számít. Vesztes az, aki legalább az egyik lábával átlép az előre kijelölt vonalon!
10. Vállérintő Létszám: tetszőleges osztálylétszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: reakciógyorsaság, mozdulat gyorsaság, térérzékelés, szabad küzdőmozgás. A módszeresen kialakított párok egymással szemben karnyújtásnyira helyezkednek el egymással szemben, harántterpeszállásban vagy küzdőállásban.
73
Cél az ellenfél vállainak minél többszöri megérintése tenyérrel. A játék végén az nyer, aki többször érintette meg társa vállát adott idő alatt. Ezt a játékosok maguk számolják. Szabályok: a.) b.) c.) d.)
fel kell hívni a szabályos, nyitott tenyérrel történő támadásra a figyelmet; ügyelni kell arra, hogy ne nyúljanak szembe; védekezni csak elmozdulással lehet. Később játszatható úgy is, hogy a védések adott tanult technikára épüljenek, például söprő védéssel.
Változatok: a.) a játékban meghatározhatjuk, hogy csak elöl, vagy csak hátul lévő kézzel lehet érinteni a társ vállát; b.) öv érintéssel, vagy az övcsomó megérintésével;
11. Kakasviadal Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: test-test elleni küzdelem, egyensúlyérzék, ütközések. A módszeresen kialakított párok egymással szemben elhelyezkednek kartávolságra. Karjukat a testük előtt karkulcsolással összefonják, egyik lábukat a talajról felemelik. Egy kijelölt területen játsszunk! Cél a másik lökése, ütköztetése vállal. Vesztes az, aki elveszíti egyensúlyi helyzetét és mindkét lábát egyszerre a talajra helyezi. Továbbá bármilyen más testrésszel megérinti a talajt. Szabályok: a.) vállal lehet a lökéseket végrehajtani. Változatok: b.) guggoló állásban, szökdelve folytatjuk le a játékot, vesztes az, aki leül, elfekszik.
12. Ki az úr a házban?/Ki a területről! Létszám: tetszőleges osztálylétszám, csoportokba alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: erő, fogáskeresés, térérzék, egyensúly, állóképesség, küzdőképesség. A meghatározott számú csoport játékosai elhelyezkednek az előre kijelölt játéktéren belül. A vezényszó elhangzása után cél a játékosok kitolása, kilendítése, kirakása, kiemelése a játéktérről, a játéktéren kívülre. Az a játékos, akinek bármely testrésze érinti a játéktéren kívüli területet, kiesett.
74
Az lesz a nyertes játékos, aki utoljára marad a játékterületen. Szabályok: a.) tilos a társunkat lökni, gáncsolni, dobni. Változatok: a.) szőnyeggel fedett területen megengedett a talajra vivés, amely a kieséssel egyenlő; b.) a társak összefoghatnak egymással egy társuk kirakása érdekében; c.) ha legalább három terület van, akkor a területek sorszámozása után rangsorolni lehet a küzdőterületet és az abból következő helyezetteket. Mindenki az egyes számú területen kezdi a játékot, a küzdelmeket. Aki az egyes számú területről kiesik, megy a második számú területre, és ott folytatja tovább a küzdelmeket. Aki a második számú területről is kiesik, megy a harmadik számú területre, és ott folytatja tovább a küzdelmeket. Természetesen megállás nélkül kell a küzdelmeket minden egyes területeken megcselekedni. Helyezetteket a szerint hirdetünk, ahogy a területeken bent maradt egy-egy személy adja. Vagyis aki az első számú területen bennmarad az lesz az első, aki a második számú területen bennmarad az lesz a második, és aki a harmadik számozású területen bennmarad az lesz a harmadik.
13. Lovascsata Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: test-test elleni küzdelem, egyensúlyérzék, ütközések, erő. Megközelítőleg azonos testsúlyú személyeket állítsunk egymással párba. A pár egyik tagja elhelyezkedik térdelőtámaszban – Ő lesz a ló. Társa pedig ráül a hátára –Ő lesz a lovas-, lábaival átfogja, átkarolja a ló derekát. Az előre kijelölt területen minden páros küzd egymással. Cél, az ellenfelek lováról a lovasok földre kényszerítése tolással, húzással, lökéssel, az egyensúlyi helyzet megbontásával. Az a pár, akinek lovasa leesik a lóról, kiesik. Az utolsó talpon maradt páros a nyertes. Az újabb játékban a párok tagjai szerepet cserélnek, és a lovasból ló, lóból lovas lesz. Kezdődhet az újabb küzdelem! Szabályok: a.) tilos a lábak letámasztása a talajra akár egy lábbal is, ebben az esetben kiestek a játékból; b.) tilos a lovasokat rángatni, durván lerántani; c.) egy lovast legfeljebb két ellenfél támadhat; d.) tilos a lovat támadni!
75
Változatok: a.) gyakorlott, eséstechnikákat jól ismerő személyekkel állásban is játszható a játék. Ilyenkor a társak hátára ugrik fel a lovas; b.) játszható a játék vízben is.
14. Kakas az ülőn Létszám: tetszőleges osztálylétszám, csoportokba alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: egyensúlyérzék, test-test elleni küzdelem (ütközések) A játékosok két egymástól jelentősebb távolságra található párhuzamos vonal mögött helyezkednek el. A két vonal között lesz a küzdőtér kijelölve egy kakassal. A kakas egy lábon állva figyeli a játékosokat. A játékosok a tanár jelére megindulnak egy lábon szökdelve, és a túloldali vonal mögé igyekeznek beérni. A kakas igyekszik az átjutást megakadályozni. Ha sikerül átérnie a játékosnak anélkül, hogy a kakas megérintené, akkor ügyes volt. Ha a kakas oly módon megérinti vagy összeütközik a társával, hogy kibillenti egyensúlyából és az egy lábon szökdelése megszakad, talajt érint a másik lába is, akkor az áthaladni szándékozó is kakassá válik. Így már ketten lesznek a kakasok, és így megy minden átjutási kísérletnél. A játék addig folytatódik, amíg egy játékos marad, aki a győztesnek járó címet kiérdemli. Szabályok: a.) ha valakinek mindkét lába érinti a talajt vagy elesik, akkor kakas lesz.
15. Kitörés a halászhálóból Létszám: tetszőleges osztálylétszám, csapatokba alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: erő, kooperáció. Kialakítunk csapatokat. A csapatok közül egy-egy csapat kézfogással arckört alakít. A másik csapatokat egy-egy köralakzaton belül elhelyezzük, a körön belül szétszórtan helyezkednek el, ők lesznek a halak. A játék indítása után a halak megpróbálnak kitörni a hálóból. A halak csak a kézfogások alatt menekülhetnek ki. A kört alkotók ezt megpróbálják megakadályozni. Az összes hal kiszabadulásának idejét stopperrel mérjük. Ha az utolsó hal is kiszabadult, a stoppert leállítjuk, és az időt feljegyezzük, megjegyezzük. A csapatok helyet cserélnek, és ismét levezetjük a játékot. A játék végén azok a csapatok nyernek, akiknek kevesebb idő kellett a kiszabadulásához. Szabályok: a.) kézfogást nem szabad szakítani; b.) csak a kézfogások alatt átbújva lehet menekülni!
76
Változatok: a.) játszható időkorláttal is. Ekkor az a csapat nyer, akinek több hala tudott kiszabadulni. b.) képzett, erősebb személyek esetében a fogás szakításával is lehet menekülni.
16. Kugli döntés (eszköz érintés) Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Páronként 1 darab tekebábu vagy zsámoly, vagy kerülő fa. Hullahopp karika. Fejlesztő hatás: egyensúlyérzék, erő, ügyesség. A módszeresen kialakított párok egy belátható, kijelölt területen belül elhelyezkednek. Kettejük között a felsorolt eszközök közül - ami rendelkezésünkre áll-, elhelyezünk egyet. A párok tagjai szembe fordulnak egymással és megfogják egymás kezét. A tanár jelzésére a játékot megkezdik. A játékban cél, hogy a társaikat úgy mozgassák (húzzák, tolják, forgassák, stb.), hogy a társ a kihelyezett eszközt a mozgatás hatására elérje és hozzáérjen vagy eldöntse. Szabályok: a.) nem lehet a kihelyezett eszközöket átugrani; b.) nem szabad a fogást direkt elengedni, ebben az esetben győztes a társ. Változatok: a.) több eszközt is elhelyezhetünk a párok között a talajon; b.) a párok közé hullahopp karikát vagy karikákat helyezünk el. Ekkor azon kívül egymással szemben elhelyezkednek a párok, és kézfogást alakítanak. A tanár jelére igyekeznek a társukat a karikába behúzni. c.) lehet a kézfogást változtatni, például azonos oldali kézfogás vagy keresztezett fogással, stb. d.) különböző kiinduló helyzetekből indítható a játék, például egymásnak háttal, stb.
17. Juttasd vagy told be a körbe vagy karikába! Létszám: tetszőleges létszám, akár az egész osztály együtt. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Felfestett, felrajzolt kör vagy végső esetben négyzet, téglalap, vagy hullahopp karika. Fejlesztő hatás: egyensúlyérzék, erő, test-test elleni küzdelem, hatékony fogáskeresés. Az ellenfelek a meghatározott területen kívül helyezkednek el szétszórtan. A vezényszót követően megfogják egymás kezét vagy bármilyen fogást keresnek a társukon, és megpróbálják a társaikat a körbe juttatni, húzni, tolni, emelni, stb. A körbe, hullahopp karikába jutott személyek a vesztesek, győztes az utoljára kint maradt személy.
77
Szabályok: a.) a hullahopp karikákat nem szabad átugrani, ebben az esetben figyelmeztetést kap a személy; b.) nem szabad a társainkat hátulról nagy erővel meglökni; c.) kiemelést csak derék fölötti fogással lehet kivitelezni; d.) ruhát fogni, tépni nem szabad; e.) egy játékost maximum két társa támadhatja egyszerre. Változatok: a.) játszatható együttes osztályfoglalkoztatási formában, de ajánlott a lányokat, fiúkat külön csoportba rendezni; b.) több csoportot is alakíthatunk a súlycsoportok figyelembevételével; c.) a több kisebb kijelölt területre a kialakított csoportokkal úgynevezett „betelepítést” a személyek behúzását hajthatjuk végre. Természetesen az egész osztályt együtt egy nagyobb játéktéren is játszathatjuk. Lényeg, hogy a két csapat közül az egyik a területen kívül hason fekvésben elhelyezkednek, a másik csapat a játék megindítására megfogják a társaik bokáját és behúzzák a kijelölt területre. Ha a csípőjük beér a területre, akkor teljesítette az a személy a feladatot; d.) a csoportok szerepcserével is végrehajtják e játékot; e.) a betelepítés idejét mérhetjük egyszer, illetve meghatározott idő alatt megszámoljuk a betelepítettek számát; f.) akár egyszerre többen is megfoghatnak és behúzhatnak egy játékost; g.) változtathatunk a behúzott vagy beérkezett testrész fontosságán. Például minden testrésznek be kell érkezni.
17. Szumó Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: 5 méter átmérőjű felfestett, kijelölt, vagy krétával felrajzolt kör. Tornaszőnyeg vagy tatami, illetve végső esetben a megvalósításhoz elfogadható terület. Fejlesztő hatás: reagálás, gyorsaság, térérzékelés, erő, test-test elleni küzdelem, fogás módok keresése, egyensúlyérzék. A nemenként, közel azonos testsúlyonként kialakított párok a kijelölt terület közepén helyezkednek el, egymással szemben. A tanár jelzését, vezényszavát követően igyekeznek a szabályoknak megfelelően illetve a már megtanult technikák ismeretében az ellenfelüket, párjukat a kijelölt területen kívülre juttatni. Lehet húzni, tolni, tanult kisívű dobásokat végrehajtani, apró, kontrollált lökésekkel kiesésre kényszeríteni. Fontos, hogy az ellenfelet el lehet dönteni a játéktéren belül, egyensúlyi helyzetéből kimozdítani, azzal a céllal, hogy a két talpfelületén kívül más testrésszel érintse a talajt, tornaszőnyeget, tatamit. Vesztes, akit először kitesznek a területről, vagy kilép, illetve a talpán kívül érinti a talajt bármilyen más testrésszel. Szabályok: a.) tilos ököllel bármilyen testfelületet ütni, vagy rúgni, gáncsolni;
78
b.) menekülni vagy passzívan küzdeni, ebben az esetben figyelmeztethetünk, majd a harmadszori figyelmeztetésre leléptethetjük a küzdőt. Változatok: a.) mini grundbirkózás: Ebben az estben tornaszőnyeg vagy tatami nélkül vezethetjük le, illetve játszhatjuk a játékot. Az előzetesen ismertetett szabályok annyiban térnek el, módosulnak, hogy a kisívű dobások alkalmazása nem kivitelezhető, nem szabad, de az ellenfél kiemelése, és három másodpercig tartó megtartása is azonnali győzelmet jelent, a kijelölt területen kívülre történő juttatás mellett. 18. Grundbirkózás Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: öt méter átmérőjű felfestett, kijelölt, vagy krétával felrajzolt kör. Tornaszőnyeg vagy tatami, illetve végső esetben a megvalósításhoz elfogadható terület. Fejlesztő hatás: gyorsaság, reagálás, térérzékelés, erő, test-test elleni küzdelem, fogás módok keresése, egyensúlyérzék. Az öt méter átmérőjű felfestett, kijelölt, vagy krétával felrajzolt kör közepén két felrajzolt rövid vonal mögött helyezkednek el a párok, egymással szemben. Kézfogással köszöntik egymást. A tanár jelzésére indul a küzdelem, a küzdőjáték. A küzdelem, mérkőzés kettő percig tart. A küzdő felek célja, hogy az ellenfelét a körön kívül juttassa. Ezért az elért technikáért a küzdő személy megkap egy pontot. Szintén egy pont jár abban az esetben, ha az ellenfelet felsőtest átkarolásával kiemelik, megemelik. Ha a kiemelés, megemelés három másodpercig folyamatosan megmarad (a kiemelt személynek nem ér talajt a talpa), akkor ebben az esetben ez tiszta győzelmet jelent. Vagyis mérkőzést nyer a kiemelést kivitelező személy. Abban az esetben, ha nem sikerül csak kettő másodpercig folyamatosan kiemelve megtartani, akkor azért kettő pont jár.
79
Szabályok: a.) tilos az ellenfelet megrúgni, megütni, karmolni, harapni, illetve direkt leguggolni, leülni. Ezekért a szabálytalanságokért először figyelmeztetés jár, utána a második esetben már egy pont jár az ellenfélnek. Ha nincs azonnali győztes a fent említett technikák alkalmazásával, akkor a mérkőzésidő letelte után az lesz a nyertes, akinek több pontja gyűlik össze. Abban az esetben, ha pontegyenlőség áll fenn, akkor egy perces hosszabbítás következik. Ha a hosszabbítás ideje alatt sem születik győztes pont, akkor bírói döntés alapján, a legtechnikásabb, aktívabb küzdőt hirdethetjük ki győztesnek.
20. Teknősfordítás Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: erő, test-test elleni küzdelem kivitelezése, kitartás A módszeresen kialakított párok egyik tagja a szőnyegen, talajon elhelyezkedik hason fekvésben, a karját tetszőleges tartásba helyezheti (mélytartás, oldalsó középtartás, rézsútos magas tartás, oldalsó hajlított kartartás, stb.). A pár második tagja a hason fekvésben lévő társa mellett elhelyezkedik meghatározott kiinduló helyzetben. A játék célja, hogy a hason fekvésben lévő társát átfordítsa, felfordítsa hanyatt fekvésbe.
80
Szabályok: a.) tilos a nyakat két kézzel befogni, a gerincet hátra feszíteni, szemet nyomni, arcot karmolni, orrot nyomni, orrba nyúlni! b.) a küzdőjáték elindítása után a támadó csak fél térdelés helyzetig emelkedhet fel, állásban nem küzdhet! c.) egy győzelemig tartó vagy időkorlátossá tehetjük a küzdelmeket. Változatok: a.) kiinduló helyzet változtatása, például a fekvő személy mellett térdelő sarokülés, fél térdelés, a fekvő személy hátán lovagló ülés, hason fekvés a társ hátán a hosszúsági tengelyek keresztezzék egymást, stb.
21. Hasra fektetés Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: erő, test-test elleni küzdelem kivitelezése, kitartás. A módszeresen kialakított párok nyújtott ülésben elhelyezkednek a talajon, egymásnak háttal. A hátuk összeér, egymásnak feszítik, karjaikat pedig könyökhajlatban összefonják. A kartartást meg kell tartani! A játék célja, hogy a társunkat hasra tudjuk fordítani, kényszeríteni. Szabályok: a.) a kartartást, meg kell tartani; b.) nem lehet felállni; c.) a hátaknak mindvégig össze kell érni.
22. Birkózás térdelő helyzetben Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: egyensúly, erő, test-test elleni küzdelem kivitelezése, kitartás. A módszeresen kialakított párok egymással szemben elhelyezkednek térdelőállásban. A küzdőjáték célja az, hogy az ellenfélt a hátára fektessük. A küzdelemben a társat húzással, fordítással, tolással, egyensúlyi helyzetének megbontásával szabályos a hátára fektetni. Győztes lesz az a küzdőjátékos, aki előbb juttatja a hátára az ellenfelét. Szabályok: a.) tilos a nyakat két kézzel befogni, a gerincet hátra feszíteni, szemet nyomni, arcot karmolni, orrot nyomni, orrba nyúlni, fejet az hátra feszíteni!
81
b.) a küzdőjáték elindítása után a támadó csak fél térdelés helyzetig emelkedhet fel, állásban nem küzdhet! c.) egy győzelemig tartó vagy időkorlátossá tehetjük a küzdelmeket. Változatok: a.) kiinduló helyzet változtatása, például térdelő sarokülés, fél térdelés, stb. b.) technikai tudástól függően a tus helyzet elérése is lehet a célunk.
23. Gyere ki a barlangból! Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj, végső esetben szimplán a talaj, stopperóra. Fejlesztő hatás: erő, test-test elleni küzdelem kivitelezése, kitartás. A módszeresen kialakított párok egyik tagja a szőnyegen, talajon elhelyezkedik hason fekvésben, a karját tetszőleges tartásba helyezheti (mélytartás, oldalsó középtartás, rézsútos magas tartás, oldalsó hajlított kartartás, stb.). A páros második tagja a társára ráhasal úgy, hogy a hosszúsági tengelyek merőlegesek legyenek egymásra. A játék célja, hogy a tanár jelére, vezényszavára az alul elhelyezkedő küzdőjátékos kibújjon a barlangból. A felül elhelyezkedő küzdőjátékos passzív magatartást tanúsítson!
Szabályok: a.) tilos a nyakat két kézzel befogni, a gerincet hátra feszíteni, szemet nyomni, arcot karmolni, orrot nyomni, orrba nyúlni, fejet az hátra feszíteni! b.) a kibújás idejét vagy időegység alatt megszerzett győzelmek száma is lehet a győzelemig vezető út.
82
Változatok: a.) a küzdőjáték elindítása után a passzivitást felválthatja aktív ellenállás, akadályozás. Például a lent lévő, kibújó küzdőjátékos karjának lefogása, stb.
24. Botbirkózás, medicinlabda birkózás Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök: páronként egy tornabot, illetve medicinlabda. Fejlesztő hatás: kitartás, erő, fogásbiztonság. A módszeresen kialakított párok tagjai egymással szemben csípőszéles terpeszállásban helyezkedjenek el, és a tornabotot fogják meg mindketten, enyhén hajlított karral, vállszélességben! A küzdőjáték célja, hogy a tornabotot a küzdőjátékosok egymás kezéből kicsavarják, megszerezzék. Győztes az a személy, aki megszerzi a tornabotot. Szabályok: a.) b.) c.) d.)
nem szabad a küzdelem közben leülni! nem szabad ütni, harapni, rúgni, lábra lépni! a boton tetszőlegesen lehet a fogást változtatni küzdelem közben; megengedett a másik húzása, tolása, a bottal együtt emelése, a bot a másik kezéből kicsavarni.
Változatok: a.) kisebb játéktereket, küzdőterületeket illetve „szigeteket” alakítunk ki. A szigetek közepén egy medicinlabdát elhelyezünk. A játékosok, párok a szigeten kívül helyezkednek el tetszőleges pozícióban. A tanár jelzésére kezdődik a játék, amelyben cél, hogy akár kisebb test-test elleni küzdelem árán megszerezze valaki a labdát. Akkor lesz megszerzett a labda, amikor a játékos ráfekszik a medicinlabdára és átölelve zsugorhelyzetben tartja; b.) játszatható tovább a játék, olyan rendszerben, ahol a befogott labdáért tovább harcolnak, küzdenek, amíg a kiszabott időkeret le nem jár. Ebben az esetben a nyertes az lesz, akinél az idő leteltekor található a medicinlabda; c.) lehet jóval, több személlyel, akár az egész osztállyal egyszerre játszatni, több medicinlabdával. Ekkor nem párokat alakítunk ki, hanem mindenki az elhelyezett medicinlabdákért küzd, mindenki magának keresheti az ellenfelet; d.) több területen alakíthatunk ki szigetet, küzdőterületet, és a játékosok megpróbálnak egy kiszemelt szigethez futni és kincset szerezni; e.) szabályozhatjuk a szigeten tartózkodható személyek számát is. f.) Összességében a játékot az a személy nyeri meg, aki a legtöbb kincset (medicinlabdát) szerezte.
25. Tigrisfogó Létszám: tetszőleges osztálylétszám. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj (négyzet vagy kör alakú). A játékosok számától függően kialakított, kijelölt terület. stopperóra.
83
Fejlesztő hatás: egyensúlyozó képesség, fogáskeresés, térérzékelés, eséstechnika és esésbiztonság, gördülőesés gyakorlása. A résztvevő küzdőjátékosok szórt alakzatban, kihasználva a rendelkezésre álló területet, helyezkednek el a játéktéren. A tanár által kijelölt, kiválasztott játékos kezdi meg a fogó szerepet, vagyis ő lesz az üldöző. A tanár jelzésére kezdetét veszi a játék. A fogó játékos üldözőbe veszi a menekülő társait. Amikor az üldöző utolér egy kiszemelt menekülő társát, akkor rá kell ugrania úgy, hogy mindketten a talajra essenek. De mindeközben a menekülő próbáljon meg a fogásból kiszabadulni. Ha sikeres lett a ráugrás valamint a lefogás, az üldöző és az üldözött (aki már befogott) a talajra (tornaszőnyegre, tatamira) estek, akkor ezek után már mindketten üldözőkké válnak. Az üldözését a társaknak kizárólag meghatározott gurulással, eséstechnikával (például gördülőeséssel, guruló átfordulással előre-hátra, tigrisbukfenccel) kivitelezetten lehet tovább folytatni. Ezt a fajta fogó játékot az a személy nyeri, aki utolsóként marad üldözött illetve állva marad. Szabályok: a.) tilos az üldözőt megrúgni, magunkról lerúgni; b.) tilos az üldözőt megütni, karmolni; c.) tilos az üldözőket akadályozni, a kijelölt területet elhagyni. Változatok: a.) variálhatjuk sokféle képen a játokban előfordulható üldöző, lefogó, talajra vivő technikákat, feladatokat. Például üldözhetünk a talon lévő színek szerint, azok mentén. E szerint a kék sávban futásban közlekedhetünk, egy sárga sávban csak guruló átfordulásban; b.) engedélyezhetünk az üldözőnek gáncs vagy dobó technikát is (csak gyakorlott küzdőjátékosok esetében ajánlott); c.) bizonyos területeken megszabhatjuk a menekülés mozgásformáját, példák az előbb említettek szerint; d.) gyakorlott személyek esetében előírhatjuk, hogy mind a menekülő, mind a fogó játékosok azonos mozgásformában haladjanak. e.) A játék kivitelezésében változtathatunk, egyszerűbbé tehetünk, ha mindenki (fogó és menekülő is) gördülő eséssel (félvállas gurulással) haladhat a játékban. Ezáltal kiválóan fejleszthető a térérzék és játékos formában gyakoroltatható a már előzőleg megtanult gurulás és eséstechnika.
26. Fatörzsdöntés Létszám: tetszőleges osztálylétszám, háromfős csapatokba alakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj (négyzet vagy kör alakú), végső esetben a szimpla talaj. A játékosok számától függően kialakított, kijelölt terület. Fejlesztő hatás: egyensúlyozó képesség, bizalomépítés, erőfejlesztés.
84
A küzdőjátékhoz a testméretek figyelembevételével alakítsunk ki, háromfős csapatokat. Két játékos helyezkedjen el egymással szemben, először kartávolságra. Kettejük közé álljon be a harmadik játékos zártállásba, arccal az egyik társ felé fordulva. A középütt elhelyezkedő játékos feszítse meg a teljes testét, maradjon egyenesen, feszes. A két szélső személy a hát lapocka és a mellkas kulcscsonti részén támasztva, lassú lökésekkel döntse, előre és hátra (egymásnak oda és vissza) a társukat, mint egy „fatörzset”. Kizárólag komolyan, bizalommal, biztonsággal, balesetmentesen végezhető! Változatok: a.) növelhetjük a távolságot a két szélső személy között; b.) változtathatunk a középen álló személy helyzetén, például oldalt fordulva; c.) az elkapás mélységében is változtathatunk, de itt fontos, hogy fejlett legyen az erő képesség szintje! d.) egy arckört alakítva, több szélső játékossal is játszható a játék, ahol változó irányba lökhetik a középen elhelyezkedő társukat.
27. Állj fel, ha tudsz! Létszám: tetszőleges létszám, párokat alakítva. Szükséges szerek, eszközök, játékterület: tornaterem bármilyen talaja. A játékosok számától függően kialakított, kijelölt terület. Fejlesztő hatás: erő képesség, testközelség megszokása, egyensúlyérzék. A küzdőjátékhoz a testméreteket figyelembevételével kialakított párok üljenek le egymásnak háttal, nyújtott ülésbe a talajra úgy, hogy hátuk érjen össze, karjukat fonják össze, könyökben kulcsolják össze. A tanár jelére a feladat az lesz, hogy minél gyorsabban fel kell állnia a párosnak.
85
Változatok: a.) kijelölhetünk a párokban egy passzívabb tevékenységű személyt, aki kissé akadályozza a társa felállását; b.) a játékot indíthatjuk különböző kiinduló helyzetekből, például térdelőállásból, guggolásból; c.) a passzívabb személy akár a társ hátával szembefordulva is vehet fel testhelyzeteket, például a társ vállát megfogva; d.) a párok között versenyhelyzetet is teremthetünk, azáltal, hogy az akadályoztatásban a maximumra törekszünk; e.) a kiinduló helyzettől a befejező helyzetig, vagy a kiinduló helyzettől a kiinduló helyzetbe érkezésig mérjük az időtartamot.
28. Kupac kukac Létszám: tetszőleges osztálylétszámot kettéosztott vagy több csoportba osztva kialakítunk. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj (négyzet vagy kör alakú), végső esetben a szimpla talaj. A játékosok számától függően kialakított, kijelölt terület. Stopperóra. Fejlesztő hatás: testközelség megszokása, fogáskeresés, erőfejlesztés, küzdőképesség. Több vagy az osztály létszámot kettéosztva azonos létszámú csapatokat alkotunk ki. Az egyik csapatot elnevezzük kukacoknak és a kijelölt területen elhelyezkednek hason fekvésben, egymás hegyén-hátán összekapaszkodva, kupacot alakítva. Lehet más kiinduló helyzetet is elrendelni. A másik csapatot elnevezzük kupacbontóknak, akik felkészülnek a kijelölt területen kívül. A tanár jelére megkezdődhet a játék, amelynél a kupacbontók igyekeznek szétszedni, szétbontani az összekapaszkodó kukacokat, és kihúzni a területről. Akiket kihúztak a területet határoló vonalon kívülre, azok a játékosok kiesnek. A tanár méri a szétszedés és kihúzás idejét. Ezután a csapatok szerepet cserélnek. A játék végén az a csapat lesz a nyertes, amelyiknek kevesebb időbe tellett kihúznia a másik csapatot. Szabályok: a.) b.) c.) d.)
tilos a fejet hátrafeszíteni; tilos az arcra nyomást gyakorolni, szemet, fület, ajkakat bántani; tilos a karokat, lábakat, ujjakat kicsavarni, feszíteni; tilos a gerincet feszíteni, karmolni!
29. Egyszerű rögbi Létszám: az osztályt két csapatra osztjuk 5-10 fővel kialakítva. Szükséges szerek, eszközök: tornaszőnyeggel vagy tatamival fedett talaj (négyzet vagy kör alakú), végső esetben a szimpla talaj. A játékosok számától függően kialakított, kijelölt terület. Stopperóra. Rögbi labda vagy medicinlabda, a csapatokat megkülönböztető szalag vagy mellény.
86
Fejlesztő hatás: térbeli tájékozódó képesség, erő, állóképesség, test-test elleni küzdelem. A két csapatot szétszórtan a saját térfelükön (például kosárlabda pálya, vagy röplabda pálya) engedjük elhelyezkedni. Középvonalon a labdát feldobhatjuk vagy elengedhetjük, mellyel a játékot elindítjuk. A csapattagok összjátékkal, labda átadással, dobásokkal igyekeznek az ellenfél kapujához (ami lehet egy vonal mögötti terület vagy felfordított zsámoly is) eljutni és a labdát elhelyezni, belehelyezni a kapuba. Az ellenfél igyekezzen a labdával mozgó játékost megfogni, lefogni és a labdát a kezéből elvenni. Amelyik csapat az adott játékidő alatt többször juttatja a labdát az ellenfél kapujába, az lesz a győztes. Szabályok: a.) b.) c.) d.)
csak a labdát birtokló játékost lehet támadni; tilos ellökni, gáncsolni, balesetveszélyesen játszani; a játéktéren kívülre kerülő labdát az ellenfél játékosai hozhatják játékba; ha kupac alakul ki, akkor a tanár síp jelére a játékot meg kell állítani és a labdát két játékos között a kezdésnek megfelelően játékba hozni.
Változatok: a.) a játék indítását a labdára ráfutással kezdhetjük meg; b.) a labdás játékost, ha megérinti az ellenfél játékosa, akkor nem végezhet helyváltoztatást; c.) kosárlabdával is játszható, ezért itt a kosár gyűrű is használható és pont szerezhető; d.) a helyváltoztatást pókjárásban, rákjárásban is kivitelezhetjük.
X.3 Felhasznált és ajánlott irodalom 1.
2. 3. 4.
Dorka Péter (2014): Küzdősportok elméletének alapjai. TÁMOP-4.1.2.E-13 http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/egyeni_sportagak/ ISBN 978-963-306-321-7 Dorka Péter (2006): A küzdősportok oktatásának jelentősége az általános iskolai testnevelésben. Apáczai Napok Konferencia, Győr. 2006. október 12-14. Dósa István-Kovács Sándor Pál (2004): Grundbirkózás. Kópia Kft, Kiskunhalas. Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011): Sport A-tól Z-ig. Dialóg Campus. http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Gallovits-Honfi-Szeles-Kovacs%20-
%20Sport%20A-tol%20Z-ig/Sport%20a-tol%20z-ig.html#d5e711 5. 6.
7. 8.
Horváth István-Galla Ferenc (1973): Judo övvizsgák. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest Husman, B.F., Silva, J.M. (1984): Aggression is sport: Definitional and theoretical consideration. In: J.M. Silva, R.S. Weinberg psychological function of sport (pp. 246260) Campaign, Il: Human Kinetics. Lind, Werner (2005): Nagy harcművészeti lexikon. Libruna kiadó, Budapest. Mérei Ferenc (1985): A szocializáció Piaget rendszerében. In Mérei Ferenc (szerk.): Piaget emlékkötet. Akadémiai kiadó, Budapest
87
9.
Morvay-Sey
Kata
(2011):
Küzdősportok,
küzdőjátékok.
http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Morvay-Sey%20Kata%20%20Kuzdosportok,%20kuzdojatekok/kuzdosportok.html 10. 11. 12. 13.
Nagy Ernő (2000): Küzdősportok az iskolai testnevelésben. Dialóg Campus, Pécs– Budapest. Nagykáldi Csaba (2001): Is the fight ability a personality trait? 10. WCSP, Greece, 28 May-02 Jun. Nagykáldi Csaba (2002): Küzdősportok elmélete. Computer Arts, Budapest. Pásztory Attila–Rákos Etelka (1998): Iskolai és népi játékok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
88
XI. Az evezés bemutatása, oktatásának alapjai Készítette: Dorka Péter
XI.1
Történeti áttekintés
Az evezésről, mint sportról, már az ókori feljegyzésekben említést tesznek, mint közlekedési és versenyzési tevékenység. A görögországi Athénban (Hermione) például már rendeztek versenyeket. A középkorból megemlíthetjük még a szicíliai és a velencei regattákat, flotta versenyeket is. A 16. századi Angliában a Temzén közlekedő bárkák evezősei rendezhettek pénzdíjas, értékes jutalmakat eredményező versenyeket. A későbbi modernebb evezősport kialakulását az 1700-as évektől származtathatjuk. A helyszín ismét a Temze folyó. Lényegében ezeknek a bárkáknak a tulajdonosai, akik rangos személyek voltak, bizonyos létszámmal kialakított hajókban vettek részt a folyón megrendezett versenyeken. Nyolc illetve a királynak lehetett tízfős evezős személyből álló bárkája. Ennek a szellemnek köszönhetően az értelmiségi réteg keretei között maradva, létrejöhetett az egyetemek közötti versenyrendszer. Az első feljegyzések alapján az 1820-as évektől jegyezték e versenyeket. Mára már hagyománnyá váló, mindenki számára ismert két egyetemi csapat –Oxford és Cambridge- között létrejött verseny méltán ápolja, ezen hagyományokat. Két barát között létrejött kezdeményezés -akik külön ezekre az egyetemekre jártak-, megvalósítására, vagyis az első versenyre 1829. június 29-én került sor, amely az oxfordi egyetemi válogatott csapat győzelmével zárult. A leevezendő távolság 6840 méterre sikeredett, mivel ekkora volt a távolság Murtlake és Putney között. Az angliai evezés térhódítása gyorsan átterjedt az európai és az amerikai kontinensre is. Az evezős sportban is kivette a részét a technikai fejlődés, újítás. A bárkaszerű képződményekből keskenyebb evezős hajók kezdtek kialakulni. A keskenyedő hajók miatt, illetve ennek köszönhetően a következő változások születtek meg: a bárka palánkjába vált mélyedéseket (amelyekben a lapátokat helyezték el) hamarosan a hajó külső oldalára felszerelhető úgynevezett villák váltották fel. Ebben az időben még minden (bárka, hajó, lapát, villa) fából készült, de később az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazták a vasból készült villákat először. Az evezősök a menetiránynak háttal ültek egy fix ülésen, ezért a felsőtest és a kar végezte a megerőltető munkát. Az 1860-as években ismét technikai változás, újítás növelte az evezős hajók hatékony mozgatását. Ugyanis alkalmazásba került a forgó mozgásra képes lapáttartó tulipán. Ezután, 23 évnek kellett eltelni, hogy egy német evezősnek eszébe jusson a lábak erejének hatékony alkalmazása az evező mozdulat véghezvitelében. Így született meg a kis kerekeken gördülő, előre hátra mozgó, guruló ülés. Innentől kezdve az evezősök már az egész testük erőbedobásával (amit a lábtámasz segítségével) tudtak a hajó előmozdításában segédkezni. A sportág fejlődése, terjeszkedése, technikai megújulása elvezetett odáig, hogy az országok szövetségei egy nemzetközi összefogásban létrehozzák a Nemzetközi Evezős Szövetséget (FISA, 1892, Torino). További fontosabb évszámok:
89
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
első Európa-bajnokság (férfi) 1893; olimpiai program része 1896, Athén; első Európa-bajnokság (női) 1954; első világbajnokság 1962-től; utolsó Európa-bajnokság (felnőtt) 1973; a nők is szerepelhetnek a világbajnokságokon 1974-től; a montreali olimpián szerepelhettek először nők 1976-ban; könnyűsúlyú versenyszám a világversenyeken 1984-től; néhány könnyűsúlyú versenyszám az olimpián is megjelenik 1996-tól; Masters világbajnokság 2001-től; U 23 világbajnokság 2005-óta; tengeri evezés világbajnoksága 2007-től; ismét rendeznek Európa-bajnokságot 2007-től; szellemi fogyatékosok világbajnoksága (kormányos négyesben, +4) 2009-től;
XI.2 A magyarországi evezés kialakulása címszavakban
reformkori törekvések, polgáriasodás, felvilágosodás a nemesség életében, aminek köszönhetően megnő az igény a rekreációra, sportra, a szabadidő kulturált, természetközeli eltöltésére; Gróf Széchenyi István rekreációjában megjelenik az evezés 1840-es évek, amit természetesen az angliai útjáról „hozott magával”; 1840-es években megalakul a Csólnakda, később Hajós Egylet, grófok, bárók, előkelő személyek részére; 1843. március 19. az első magyarországi evezős verseny; 1861. az első sportcélú, sportszerű evezést végrehajtó Buda-Pest Hajós Egylet megalakulása; éves, több éves késésekkel számos városban is megalakulnak az Egyletek, például a Szegedi Csólnakázó Egylet 1870-ben alakult; 1886-ban egységes versenyszabályzat érdekében megalakult a Állandó Közös Regattabizottmány; 1893-ban alakult meg a Magyar evezős Egyletek Országos Szövetsége, elnökének Bedő Albertet választották; 1893 első egypárevezős Országos-bajnokság;
További érdekességek, versenyeredmények itt olvashatóak.
90
http://www.evezosszov.hu/evezes Nemzetközi információkat itt olvashat.
http://www.worldrowing.com/
91
XI.3
Az evezés eszközei
Az evezésről érdemes tudni, hogy eszközkészletének beszerzése igen költséges. Eszközei, felszerelése sérülékenyek, ezért mind a tárolás, mind az edzések alatti használata nagy figyelmet, szervezettséget igényel. Evezés közben (leginkább érvényes, ha a folyón történik az edzés), akkor oda kell figyelni az esetleges hordalékfákra, mólókra, stégekre és természetesen a vízen közlekedő más úszó járművekre, sportoló társainkra, de még a horgászok által vízben „ázó” horgász zsinórjaira is. Az odafigyelésnek egy nagy nehézségét kell megemlíteni, mégpedig azt, hogy az evezős személy a menetiránynak háttal ül a hajóban és így hajtja a hajóját. Lássuk milyen felszereléseket, eszközöket kell ismernünk, ha az evezős sportról beszélünk: 1.
a hajó. Az evezős hajók a kezdetekben fából készült.
A mai versenyhajók kizárólag műanyagból (http://www.roeigoed.nl/boten/coastal+boten/coastal+2x); 2.
készülnek
a guruló ülés vagy kocsi. A hajóban található a guruló ülés, vagyis a kocsi, amelyiken az evezős ül, és előre hátra tud mozogni a nagyobb, hosszabb áthúzás érdekében;
92
3. 4. 5. 6.
a lábtámasz; a hajó oldalán a lapátot tartó villa található (http://www.orrlabda.hu/villak); a villa végén a lapátot tartó tulipán (http://www.orrlabda.hu/termek/magik_rowing_valtott_evezos_tulipan/); a lapát. A lapátok régen szintén fából készültek, a tollának az alakja is sokat változott. A mai lapátok anyaga könnyű, de erős anyagból készülnek.
Az evezős sportban megtalálható párevezős egységek: 1.
egypárevezős (szkiff, M1x, W1x),
93
2. 3. 4.
kétpárevezős (dubló, M2x, W2x), kormányos nélküli négypárevezős (M4x, W4x), kormányos négypárevezős (M4x+, W4x+).
Az evezős sportban megtalálható váltott evezős egységek: 1. 2. 3. 4. 5.
kormányos nélküli kettes (M2-, W2-), kormányos kettes (M2+, W2+), kormányos nélküli négyes (M4-, W4-), kormányos négyes (M4+, W4+), nyolcas (kormányossal, (M8+, W8+).
XI.4 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Felhasznált és ajánlott irodalom
Dávid Imre, Domonkos Anna, Kocsi Tibor, Pap Jenőné, Szaitz Antal (1993, szerk.): 100 éves a Magyar Evezős Szövetség, 1893-1993. D-Print Kft., Leányvár. Kun László (2009): Egyetemes testnevelés- és sporttörténet. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest. http://www.roeigoed.nl/boten/coastal+boten/coastal+2x http://www.evezosszov.hu/evezes http://www.worldrowing.com/ https://sportszertar.wordpress.com/evezes_szakkifejezesek/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Evez%C3%A9s https://sportszertar.wordpress.com/evezes_tortenet/
94
XII. Strandsportok Készítette: Lehmann-Dobó Andrea
XII.1
Strandkézilabda
„A kézilabda sportág fejlődött, felgyorsult, ezért a sérülések elkerülése végett ma már magas szinten csak biztonságos talajon, teremben játszható. Azonban az iskolákban ne zárjuk ki az udvar adta lehetőségeket, hiszen a mindennapos testnevelés bevezetésével ki kell használni minden sportolásra alkalmas területi lehetőséget. Új és fejlődő sportág a strandkézilabda, melyhez speciális, homokos talajra van szükség. Ennek megvalósítása ritkán valósítható meg iskolai keretek között, ám a dobások formái, a pörgék, csavarok tanítása földobhatja az órák hangulatát. A strandkézilabdázás a teremkézilabdázás továbbfejlesztett változata. Korábban csak rekreációs jelleggel űzték ezt a sportágat, ma már komoly világeseményeket is rendeznek. Ez a játék igen nagy fizikai állóképességet igényel, mert a mély homokban sokkal nehezebb mozogni, mint egy stabil talajú kézilabda pályán. A strandkézilabda egy igen látványos sport, mert sok akrobatikus elemmel fűszerezve látványosabbá válik a játék, bizonyos gólok 2 pontot érnek ez külön érdekességet ad a játéknak. Testnevelés órán a látványos dobásformákat használhatjuk föl az óra hangulatának fokozása érdekében. Azt azért tudni kell, hogy mind a női és a férfi csapataink kiváló eredményeket érnek el nemzetközi szinten is.”
http://uni-eger.hu/public/uploads/labdajatek_545092902fd62.pdf
95
XII.1.1
A strandkézilabda története
„A strandkézilabda kialakulása 1992-re nyúlik vissza. Olaszországban edzők és játékvezetők egy rendkívül aktív és agilis csoportja kidolgozta a kézilabda homokon, strandon űzött változatát, a mai strandkézilabda ősét. Az első hivatalos mérkőzés rendkívüli sikere ellenére a sportág fejlődése – az edzői kar egy részének masszív ellenállása miatt – csak lassan indult meg. Az első igazi áttörés 1996-ban volt, amikor a strandkézilabda bekerült az EHF (Európai Kézilabda Szövetség) alapszabályába, az IHF (Nemzetközi Kézilabda Szövetség) kiadta az első szabálykönyvet, és az olaszországi Marsalában 15 ország több mint 20 résztvevőjével megrendezték az első strandkézilabda szemináriumot, ahol a szakemberek kialakították a sportág filozófiáját és kiadták az EHF útmutatásait.”
http://hawaii2.ithelpportal.com/beach2008/DesktopDefault.aspx?menuid=13295
XII.1.2
A strandkézilabda szabályai
A játéktér Egy mezőnyből és két kapuelőtérből áll, 27 m hosszú és 12 m széles, négyszögletes terület. Felszínét legalább 40 centiméter mélységű homokréteg borítja. A játéktér állapotát nem szabad egyik csapat előnyére sem megváltoztatni a mérkőzés ideje alatt. A játékteret legalább 3 méter szélességű szabad terület övezi biztonsági zónaként. A mezőny 15 méter hosszú és 12 méter széles. A határoló vonalakat legfeljebb 8 centiméter szélességű, rugalmas szalaggal kell megjelölni. A játéktér minden vonala ahhoz a területhez tartozik, amelyet határol. A játéktér hosszanti oldalait oldalvonalnak, rövidebb oldalait alapvonalnak hívjuk. A kapufák közötti vonal a gólvonal, amelyet meg kell jelölni. A mérkőzés két félidőből áll, mindkét félidő eredményét önállóan kell értékelni. Mindkét félidő 10 perc, közöttük
96
legfeljebb 5 perc szünettel. A mérkőzéseket gömbölyű, nem csúszós gumilabdával játsszák. A férfiak labdamérete: súlya 350-370 gramm, kerülete 54-56 cm közötti; a női labda 280-300 gramm súlyú és 50-52 cm kerületű. A gyermekmérkőzéseken kisebb labda is használható. A strandkézilabda mérkőzéseket játszhatják női, férfi és vegyes csapatok. Egy csapat maximum 8 játékosból áll, amelyből a mérkőzés kezdetekor legalább 6 játékosnak kell jelen lennie. Ha a játékra alkalmas játékosok száma 4 alá csökken, a játékot félbe kell szakítani és a kérdéses csapat elvesztette a mérkőzést. A játéktéren csapatonként 4 játékos (3 mezőny és a kapus) tartózkodhat. A többiek cserejátékosok, akik a saját cserehelyükön tartózkodhatnak. Felszerelés A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek színe, kombinációja és megjelenése az ellenféltől világosan megkülönböztethető legyen. A kapusként szerepeltetett játékosok öltözékének színe ugyancsak különbözzön a játékostársak és az ellenfél csapatának (mezőnyjátékosok és kapus) öltözéke színétől. Maximum két játékos jelölhető kapusként. A labda A mérkőzéseket gömbölyű, nem csúszós gumilabdával játsszák. A férfiak labdamérete: súlya 350-370 gramm, kerülete 54-56 cm közötti; a női labda 280-300 gramm súlyú és 50-52 cm kerületű. A gyermekmérkőzéseken kisebb labda is használható. Minden mérkőzésre legalább 3 labdát kell biztosítani. Egy-egy tartalék labdát közvetlenül a két kapu mögött, egy arra kijelölt helyen kell elhelyezni. A játék- és játékidő megszakítás csökkentése érdekében, a játékvezető által kijelölt kapusnak minél hamarabb játékba kell hoznia a labdát, ha az elhagyta a játékteret. A csapat A strandkézilabda mérkőzéseket játszhatják női, férfi és vegyes csapatok. Egy csapat maximum 8 játékosból áll, amelyből a mérkőzés kezdetekor legalább 6 játékosnak jelen kell lennie. Ha a játékra alkalmas játékosok száma 4 alá csökken, a játékot félbe kell szakítani. Az érintett csapat elvesztette a mérkőzést. A játéktéren csapatonként 4 játékos (3 mezőny és a kapus) tartózkodhat. A többiek cserejátékosok, akik a saját cserehelyükön kötelesek tartózkodni. A játékos vagy a hivatalos személy akkor rendelkezik részvételi jogosultsággal, ha a kezdésnél jelen van és neve a versenyjegyzőkönyvben szerepel. A mérkőzés megkezdése után érkező játékosoknak és hivatalos személyeknek az időmérőtől, a titkártól kell részvételi jogosultságot kapniuk és nevüket be kell írni a versenyjegyzőkönyvbe. A részvételi jogosultsággal rendelkező játékos saját cserehelyénél bármikor beléphet a játéktérre. Ha egy részvételi jogosultsággal nem rendelkező játékos a játéktérre lép, kizárással kell büntetni. A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik. A csapatnak az egész mérkőzés alatt a játéktéren egy játékost kapusként kell szerepeltetni. Az a játékos, akit kapusnak jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként. A mezőnyjátékos ugyancsak bármikor átveheti a kapus feladatkörét. A csapat a mérkőzés folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglalkoztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Közülük egy személyt csapatvezetőként kell megjelölni. Csak ő jogosult az időmérővel, a titkárral és esetleg a játékvezetővel tárgyalni. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt általában nem jogosultak a játéktérre lépni. A szabály elleni vétséget, mint sportszerűtlen magatartást kell büntetni. A játékot az ellenfél javára megítélt szabaddobással
97
kell folytatni. Sérülés esetén a játékvezetők engedélyt adhatnak a játéktérre való belépésre játékidő megszakítás után két - részvételre jogosult – személynek, hogy a csapat sérült játékosának segítséget nyújthassanak. Játékos csere A cserejátékosok a mérkőzés alatt az időmérőnél vagy a titkárnál való jelentkezés nélkül bármikor és ismételten cserélhetők, amennyiben a lecserélt játékosok elhagyták a játékteret. A játékteret elhagyni és oda belépni csak a saját cserehelyen szabad. Ez a kapuscserére is érvényes. A játékos csere szabályai érvényesek a játékidő megszakítás - Time out - alatt is (a holtidő kivétel) Szabálytalan csere esetén a játék az ellenfél szabaddobásával, vagy büntetődobással folytatódik, ha a játékot meg kell szakítani. Más esetekben a játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik. A szabálytalan cserét a vétkes játékos időleges kiállításával kell büntetni. Amennyiben egy adott helyzetben ugyanabból a csapatból többen is szabálytalanul cserélnek, akkor csak azt a játékost kell büntetni, aki először szabálytalankodott. Ha egy játékos (az alaplétszámon felül), többletjátékosként csere nélkül lép a játéktérre, vagy egy játékos a csere helyről jogosulatlanul játékba avatkozik, időlegesen ki kell állítani és csapatából egy másik játékosnak is el kell hagyni a játékteret. Ha az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt a játéktérre lép, újabb kiállítást kell kapnia, ami egyúttal a kizárását jelenti és ezen felül egy másik játékosnak is el kell hagynia a játékteret. Mindkét esetben a mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik. Gól A látványos gólokat (légpasszal, testfordulattal vagy test mögötti kapura lövéssel) két ponttal kell jutalmazni. A 6 m-es dobásból elért gól 2 pontot ér. Gólt követően a játék kidobással folytatódik. Ha a játékvezető gólt ítélt és ezt követően a kapus elvégezte a kapus kidobást, a gólt már nem szabad vissza vonni. Ha a gól és a kapus kidobása között elhangzik a záró jelzés (a félidő és a mérkőzés végén), akkor ezt a gólt a játékvezetőknek kidobás nélkül egyértelműen el kell ismerni. A kapus által szerzett gól is két pontot ér. A mérkőzés győztesének eldöntése A kapus által szerzett gól két pontot ér. Ha valamelyik félidő végén döntetlen az állás az ún. „aranygól” szabályt kell alkalmazni, vagyis az lesz a félidő győztese, aki ezt követően az első gól dobja. Ha mindkét csapat megnyert egy-egy félidőt, az ún. „szétlövést” (egy játékos a kapus ellen) szabályt kell alkalmazni. Öt-öt játékra jogosult mindkét csapatból felváltva hajtja végre a dobásokat. Ha a kapus is a dobók között van, a dobás végrehajtása közben mezőnyjátékosnak számít (tehát nem ér kettőt a dobott gólja). Az a győztes, aki több gólt dob az öt dobásból. Ha az öt dobás után sincs döntés a végeredményt illetően, a „szétlövés” folytatódik. Ehhez először térfelet kell cserélnie a csapatoknak (anélkül, hogy a cserehelyet megcserélték volna). Újra csapatonként öt-öt játékra jogosult felváltva hajtja végre a dobásokat. Most a másik csapat kezdi a dobásokat. A második vagy még későbbi „körökben” a dobások csak addig folytatódnak, amíg valamelyik csapat azonos dobásszám után előnyre tesz szert. Szétlövés A „szétlövésnél” is pénzfeldobással döntik el a játékvezetők, hogy ki választhat térfelet és ki a dobások megkezdését. Ha az egyik csapat a sorsolást megnyeri, és a kezdést választja,
98
akkor az ellenfélnek joga van a térfelet megválasztania. Vagy éppen fordítva, ha az egyik csapat a sorsolást megnyerve a térfelet választja, akkor az ellenfél joga a „szétlövés” kezdése. Mindkét kapus legalább az egyik lábával a gólvonalon áll. A dobást végző mezőnyjátékos a kapuelőtér vonal és az oldalvonal valamelyik találkozásánál áll. A játékvezető sípja után a dobó játékos visszajátssza a labdát a gólvonalon álló kapusának. A passz közben a labda nem érintheti a talajt. Mihelyt a dobó játékos kezét elhagyta a labda a kapus előre mozoghat. A kapusnak a kapuelőtérben kell maradnia. Három másodpercen belül kell a kapusnak vagy az ellenfél kapujába dobnia a labdát, vagy indítania a közben az ellenfél kapuja felé futó saját játékosát. Az átadás közben sem érintheti a labda a talajt. A mezőnyjátékosnak el kell fognia a labdát, és szabályos körülmények között gólt kell elérni. Ha a támadó csapat kapusa vagy dobó játékosa szabálytalanságot követ el, akkor a támadás véget ér. Ha a védekező csapat kapusa elhagyja a kapuelőteret, oda bármikor szabadon visszatérhet. Ha a játékosok száma 5 alá csökken, akkor az érintett csapatnak eggyel kevesebb lehetősége lesz a szétlövésnél, mert egy játékos nem dobhat másodszor is. Ha a védekező csapat kapusa úgy hárít egy „szétlövést”, hogy közben szabálytalanságot követ el, akkor büntetődobást kell ítélni. Bármelyik játékra jogosult játékos végrehajthatja a büntetődobást. A „szétlövés” alatt minden mezőnyjátékosnak a cserehelyén kell tartózkodnia. Amelyik játékos elvégezte a dobást vissza kell térnie a cserezónába.
http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_strand_kezilabda/j_strand_kezilab da_1.htm
99
1. kép: http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Gallovits-Honfi-Szeles-Kovacs%20%20Sport%20A-tol%20Z-ig/Sport%20a-tol%20z-ig.html A természetes alapmozgások olyan sarkalatos emberi mozgásokból tevődnek össze, mint a futás, ugrás és dobás, amelyek biztosítják a labda megjátszásának, illetve haladása megakadályozásának alapvető feltételeit. (Marczinka 1993) A strandkézilabda technikai elemei és szabályrendszere részben hasonló, de nagymértékben különböző a teremkézilabdától. Ezért fontos nagyobb hangsúlyt fektetni az eltérésekre. Miután a tanulók megfelelően elsajátították a különböző átadási és kapura lövési technikákat, utána oktatjuk a strandkézilabda speciális kapura lövéseit.
Pörgés: Ez a technikai elem szinte megegyezik a felugrásos kapura lövéssel, de miután a tanuló elrugaszkodott a talajtól, a levegőben 360 fokos fordulatot végez, majd mielőtt talajt fogna, kapura lövi a labdát. Légi dobás „kínai”: Ez a lövés fajta is egy bonyolult technikai elem. Ebben az estben a kapura lövő játékos a labdát a levegőben veszi át, és a levegőben hajtja végre a kapura lövést is. Test mögötti lövés: Az egyik legritkábban alkalmazott kapura lövési forma. A lövő kézzel ellentétes oldalon történik a labda elengedése a teste mögött.
Ezek a speciális technikai elemek két gólt érnek a mérkőzéseken, így előszeretettel alkalmazzák a játékosok. Az alapvető technikai elemek leírása és oktatása az alábbi linken olvasható:
http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/labdajatekok/kzilabdzs_technikja.html
100
XII.1.3
Egyszerű fogójáték Üsd a harmadikat Tárgykerülés gyors, oldalazó léptekkel. Különböző testhelyzetekből indulva gyors futás előre és hátra az oldalvonalak között. Sípszóra fordulatok a test hosszanti tengelye körül. Egyszer balra, egyszer jobbra Ugyan az, mint az előző feladat, csak felugrással. Különböző iramú futások tárgykerüléssel a homokban.
XII.1.4
Ugró gyakorlatok
Ugrókötél gyakorlatokkal szökdelések egy, illetve páros lábon. Folyamatos szökdelés egy, illetve páros lábon helyben és mozgás közben. Ugrás maximális magasságra, illetve távolságra helyből páros lábról, illetve egy, két vagy három lépés után egy lábról. Folyamatos szökdelés egy, illetve páros lábon akadály fölött helyben, majd előrehaladás közben. Szökkenések haránt terpeszben és lábkeresztezéssel úgy, hogy a tanár jelére, minden esetben széles terpeszállásba kell érkeznie mindenkinek. Egy lábról kell szökkenni laposan előre páros lábra érkezve. Mindkét lábbal hajtsuk végre a gyakorlatot. Elrugaszkodás jobb lábról balra, két lábra (a lábak terpeszben legyenek). Páros lábon cikk-cakkban szökkenés folyamatosan jobbra, balra. Jelzőbóják segítségével, a kijelölt pályán végrehajtott szökkenések, figyelve a helyes technikai végrehajtásra. Futás közben labda nélkül a tanár sípjelére 360 fokos fordulatok jobbra, illetve balra A tanulók párban állnak egymással szemben 8-10 méter távolságra. Három darab térdfelhúzás után páros lábról egykezes felső átadást hajtanak végre felugrással a társnak. Ugyan az, mint az előző, csak nem a társnak dobja a labdát, hanem kapura lő. Végeztessük a „pörgős” kapura lövést a hatos vonal mögül úgy, hogy mindenki hajtson végre kapura lövést jobbról, balról és középről is. A 360 fokos fordulatot oktassuk egy lábról, illetve páros lábról való elrugaszkodással is egyaránt!
XII.1.5
Futó gyakorlatok
Dobó gyakorlatok
Távolba dobó verseny. Hosszú, akár egész pályás labdaátadások. A párok az alapvonalakon helyezkednek el egymással szemben, és fokozatosan növelik a távolságot. Gyorsindítás félpályára 1.1-es játékkal. 1:1, 2:2, 3:3 elleni játékok különböző formái. A védő / védők a félpályán helyezkednek el a támadó / támadók kapuskidobást követően, labdavezetés nélkül, csak labdaátadással haladnak az ellenfél kapuja felé gólszerzés céljából. Ha a védők labdát szereznek, támadókká válnak. (Marczinka, 1993).
101
XII.2 XII.2.1
Strandvízilabda
A strandvízilabda története
A strandvízilabda a tengerpartról indult hódító útjára. A Magyar Strandvízilabda Egyesület Szövetség alapítói, Ambrus Tamás és Petőváry Zsolt, egykori sikeres játékosok, akik 2000ben rendezték meg először az első strandvízilabda bajnokságot. Azóta ennek a sportágnak a népszerűsége egyre növekszik, és manapság már egyre több helyszínen kerül megrendezésre.
XII.2.2
A strandvízilabda szabályai
A strandvízilabda a vízilabdától elsősorban abban különbözik, hogy itt nincs időmérés és a mérkőzések addig tartanak, amíg az egyik csapat két szettet meg nem nyer. Egy-egy játszmát hat lőtt góllal lehet megnyerni, amelyhez nem kell, a két gólos különbség, tehát 6-5 is lehet a szett végeredménye. A strandvízilabdában tehát nincs sem döntetlen játszma, sem döntetlen mérkőzés. Ezen kívül a strandvízilabdában a hagyományosnál kisebb alapterületű a játéktér, melynek végein a klasszikusnál kisebb kapukba kell bejuttatni a női méretű labdát. Különbség, hogy a büntetőt nem öt, hanem négy méterről végzik el strandvízilabdában. További eltérés van a kiállításoknál is, ugyanis a kiállított játékos a játéktér elhagyását (elég fejét az "alapvonalon" kidugni a játéktérről) követően azonnal jöhet is vissza a pályára. Egy időben egy csapatból mindössze három mezőnyjátékos és egy kapus tartózkodhat a pályán, cserélni pedig bármikor lehet. A játékvezetőkkel kapcsolatban is más a helyzet a strandvízilabdában, itt ugyanis két bíró helyett csak egy vezeti a meccseket. Fontos megemlíteni, hogy a strandvízilabdában is van 2m-es szabály. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyes utánpótlás mérkőzésen ennek figyelembe vétele nélkül játsszák a mérkőzéseket.
XII.2.3
Szabály összehasonlítás
Összehasonlítás Mérkőzés időtartama
Strandvízilabda 2 nyert, maximum 3, 6-6 lőtt
vízilabda 4 x 8 perc (tiszta játékidő)
gólig tartó játszma Pálya mérete
15 m x 11 m
30 x 20 m
Kapu mérete
2,5 m x 0,8 m
3 x 0,9 m
Labda mérete
4-es méretű (utánpótlás)
5-ös méretű
Vízben levő játékosok száma
3+1 kapus (Női és utánpótlás
6+1 kapus
esetén 4+1 kapus) Támadóidő Kiállítás
nem mérik nem mérik,
a
kiállított
30 sec 20 sec
játékosnak az alapvonalnál el kell hagyni a pályát majd azonnal
jöhet
vissza
a
102
játékba Büntető Személyi hiba
4m nincs
5m három után végleg cserével kiállítás
Játékvezetők száma Sarokdobás
1 azonnal
kapura
lövés
2 -
lövés
azonnali kapura lövés az 5
megengedett Szabaddobás
azonnali
kapura
félpályán túlról
méteres vonalon kívül ítélt szabaddobásból
Időkérés
Van (szettenként egy-egy)
van
„2 méter”
van
van
(Lehmann István, 2015)
XII.2.4
Gyakorlatok
A szárazföldi bemelegítésnél az általános gimnasztikai gyakorlatok után különös hangsúlyt kell fektetni a láb-, a csípő- és a váll izmainak megfelelő felkészítésére, ugyanis ezek az izmok kapják a kiemelt terhelést a játék során. A vízben is a normál úszással kell kezdeni a bemelegítést, majd ezt kövessék a speciális mozgások: úszás, lábtempó, passzolás, lövés. “Vízilabdás úszások”
oldalúszás> gyors kartempó ollózó lábbal gyorsúszás kiemelt fejjel - mellúszó lábtempóval “ülő hát” hát úszás mellúszó lábbal, csipő kissé leejtve gyorsúszás- hátúszás váltva pl.: 5 kartempó gyors - 3 hát, ügyeljünk a gyors fordulásra “cikk-cakk” úszás > gyorsúszás gyors irányváltással (3 tempó jobbra-3 tempó balra), fordulóknál nagy oldalazó- vagy mell-lábtempó. labdavezetés> magas könyökkel, rövid kartempókkal, nagyon erős krall lábtempóval. A fej végi kiemelve!
A lábtempó fejlesztése A vízilabdában az egyik leglényegesebb dolog a lábtempó fejlesztése, ugyan is minél magasabban vagyunk a vízben, annál könnyebben tudjuk végrehajtani az adott technikai és taktikai feladatokat valamint sokkal könnyebben átlátjuk a vízben történő szituációkat. A lábtempó fejlesztésére megkülönböztetünk statikus és dinamikus gyakorlatokat. 1) Statikus gyakorlatok Mire figyeljünk:
103
minél “szélesebb” legyen a lábtempó, térd és boka kifele néz lábfej pipál.
Eszközök: medicinlabda, gumikötél. Gyakorlatok
taposó láb szerrel (tömött labdával) vagy szer nélkül függőleges testhelyzetben 20mp munka - 20 mp pihenés 6x mell-lábtempó szerrel vagy szer nélkül függőleges testhelyzetben 15 mp - 15 mp 6x taposó lábtempó ellenállással (gumikötél) szemben vízszintes testhelyzetben 20-20 mp 6x mell-lábtempó ellenállással (gumikötél) szemben vízszintes testhelyzetben 15-15 mp 6x 2) Dinamikus gyakorlatok Mire figyeljünk:
magas kiinduló helyzet a lábak gyors visszahúzása mozgás közben a fej ne menjen a víz alá váll jól előrenyúl, mintha minden tempónál vagy kiugrásnál labdát akarnál szerezni
Gyakorlatok
gyorsúszás mell lábtempóval, labda elvitellel 4x20 m oldal irányú kiugrások előre haladással 4x20 m kiugrálások felfelé előre haladással 4x20m
Pozíció gyakorlatok, a vízilabdás mozgásokhoz, irányváltásokhoz Mire figyeljünk:
testhelyzet 45 fokos, hát kint a vízből a lábak gyors visszahúzására magasra felhúzott térdekre
Gyakorlatok
pókúszás irányváltással 8x20 m pókúszás 3/4 fordulatos technikával 4x20m
Lábtempó gyakorlatok védekező mozgásban Mire figyeljünk:
a kéz és láb együtt dolgozik irányváltásnál a csípő fordul át először előreugrásnál az elöl lévő kéz a támadó ellentétes vállára érkezik a blokkoló kéz előreugrásnál sem esik le szembe kell fordulni a lövő játékossal
Gyakorlatok
104
haladás lábbal előre irányváltással 2 * 20 m ugrás lábbal előre kiugrással 2 * 20 m ugrás lábbal előre kiugrással és haladással 2*20 m
Labda átadások A vízilabdában a labdához csak egy kézzel szabad hozzáérni (kivétel a kapus), ezért nagyon fontosak a labda átadásának fejlesztésére szolgáló gyakorlatok. Mire figyeljünk:
kitartásnál folyamatosan maradjunk egy szinten a legmagasabb pontról passzoljunk passzolás után a váll ne kerüljön a víz alá tegyünk különbséget aközött, hogy a passzolás irányába állunk vagy a passzolás irányába fordulunk a labda eldobás után ne álljon le a lábtempó
Gyakorlatok
passzolás páros kézzel 20-20 db passzolás váltott kézzel (jobbal-ballal) 20-20 db passzolás az ügyetlenebbik kézzel 20-20 passzolás az ügyesebbik kézzel 20-20 passzolás labda kitartással 20-20 passzolás ellépéssel 20-20 passzolás 3-an az óramutató járásával megegyező irányba passzolás 3-an az óramutató járásával ellentétes irányba
Pozíciós gyakorlatok, játékok
labda megtartása 3 a 3 ellen. A rendelkezésre álló 1 perc alatt minél többet kell passzolni anélkül, hogy a labdát az ellenfél megszerezné vagy, hogy szabálytalanságot követnének el a labdás ember ellen. célba dobás> 5 próbálkozásból ki hányszor találja el a megadott kapufát. A távolság és a labda mérete korcsoporttól függ. viktória> az a szabály, hogy nincs szabály. Le lehet nyomni az ellenfelet, a labdát két kézzel is meg lehet fogni. Természetesen a durvaság nem megengedett! Kisebbeknél bármilyen módon lehet gólt elérni, nagyobbaknál csak a saját csapattárstól kapott labdát lehet a kapuba juttatni anélkül, hogy az átadás után az vízre kerülne. Általában 1 kapura kis területen szokták játszani. (Lehmann István 2015)
XII.3 XII.3.1
Strandröplabda
A strandröplabda története
A strandröplabda Kalifornia partjain született 1927-ben. A hatvanas években Marilyn Monroe és J.F. Kennedy is a mérkőzések lelkes látogatói voltak. Aztán a fejlődés szinte mindent
105
elsöpört. 1974-ben San Diego bajnokságán 250 néző előtt 1500 dollárért küzdöttek a párosok, míg az első világbajnokságon - 1987-ben Rio de Janeiróban - már harmincezer néző izgulta végig a döntőt, s a pénzdíj is 5000 dollárra nőtt. A sportág 1996-ban vonult be az olimpia történetébe, Atlantában. Ma több mint 150 országban elismert sportág.
A strandröplabda szabályai
XII.3.2
A játékpálya négyszög alakú 16x8 m-es terület, melyet egy legalább 3 m széles kifutó vesz körül minden oldalon. A szabad légtér az a játékterület feletti légtér, amely minden akadálytól mentes. A szabad légtér a játékterület felszínétől számítva legalább 7 m magas kell, hogy legyen. FIVB, Világ- és Hivatalos versenyeken a kifutó az oldalvonalak mellett legalább 5 mes, az alapvonalak mögött legalább 6 m-esnek kell lennie. A szabad légtér a talajtól számítva legalább 12,5 m magas. Minden vonal 5 cm széles. A vonalak színe a homokétól élesen elütő legyen. A játékpályát két oldal- és két alapvonal határolja. Ezeket a pálya belseje felé kell meghúzni. Középvonal nincs. A középvonal felett merőlegesen háló van kifeszítve. Felső szintjének magassága férfiak részére 2,43 m, nők részére 2,24 m. A háló magassága korosztályok szerint változó az alábbiak szerint: Korosztály
Nők
Férfiak
14-16 év között
2,24 méter
2.43 méter
12-14 év között
2,12 méter
2,21 méter
12 év alatt
2,00 méter
2,00 méter
A háló magasságát a játékpálya közepén kell mérni. A háló magassága az oldalvonalak fölött azonos, és a szabályos magasságot 2 cm-nél többel nem haladhatja meg. Egy csapat kizárólag két játékosból áll. A mérkőzésen csak két, a jegyzőkönyvbe bejegyzett játékos szerepelhet. Az egyik játékost csapatkapitányként kell kijelölni, akit a jegyzőkönyvben meg kell jelölni. Az a csapat nyer egy játszmát (kivéve a 3. játszmát), amelyik előbb ér el 21 pontot legalább 2 pont előnnyel. A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik két játszmát nyert. 1-1-es játszmaegyenlőség esetén, a döntő (3.) játszmát 15 pontig, legalább 2 pont különbségig kell játszani. Az 1. és a 2. játszmában minden 7. pont után, a döntő játszmában minden 5. pont után pályát cserélnek a csapatok.
http://www.hunvolley.hu/sites/default/files/documents/jatekszab.pdf
106
http://www.brsz.hu/str_palyaepites.php
107
XII.3.3
Gyakorlatok
Törökülésben ülnek a gyerekek, fej fölött kialakított „kosarat” formáló tenyérfelületre helyezi a tanár a labdát, nyomja és ütögeti néhányszor. Guggoló állásban érintsék meg a diákok a talajra tett labdát kosárérintéssel, később ugyan ezt, térdrugózással is. Emeljék fel a labdát a talajról a kialakított érintőfelülettel homlok elé, és dobják fel energikus karnyújtással. Feldobott labda bekísérése homlokmagasságig eltérő testhelyzetekben (ülés, térdelés, állás). Magának feldobott labda érintése fej fölé elpattanóan nyújtott könyökkel. · Az előző gyakorlat társ által dobott labdával, helyezkedéssel. A pályát két egyenlő részre osztjuk, szalaggal vagy csak lábbal húzunk vonalat a homokba. Alkar- korsár érintéssel, ill. ütéssel vagy nyitással a labda átjuttatása háló fölött a célterületre. A pályát további részekre, irányokba lehet osztani: Hálótól 2-3 m-re és az alapvonaltól 2-3 m-re keresztbe vonalhúzás, a középvonal megtartásával. Éles kereszt, kereszt vagy hosszú keresztbe támadó ütés, ejtés, nyitás. A tanuló dobja fel a labdát a levegőbe, majd érkezzen az alkarjára. Utána térdhajlítással,- nyújtással játsszuk többször felfelé a fejünk fölé. A tanuló dobja társának a labdát, aki alkarérintéssel fogadja. Ugyan az, mint az előző feladat, csak különböző távolságokból, illetve különböző ívű labdák fogadása. Alkarérintés javítására lehet teniszlabdát használni. Az alkar bármely szakaszára helyezett labdát beszorítja a játékos, és így érinti a társ dobott labdáját. Oldal irányba történő mozgással, előre, valamint hátra irányuló dobással, a labda ívének változtatásával lehet nehezíteni, variálni a gyakorlatot. A labda „megütését” lehet még fejleszteni úgy is, hogy a labda jobb vagy bal oldalát eltalálva csavartan ütöm a társnak a labdát. Ugyanígy a közepét teli tenyérrel „lebegtetve” vagy ujjakat a labdára bólintva pörgetett ütéssel adom át. Néhány technika is létezik, amivel csökkenthető a hibás érintés kockázata. A kobra, amikor ütőmozdulatot hajt végre a támadó játékos, de nem tudja kivitelezni a támadást megfelelően. Így az ujjait visszahúzza a tenyeréhez, ujjbegyekhez, és a mutató és középsőujj „bütykeivel” koppint a labdára. „Ujjas érintés” amikor a labdát a mutató-középső és gyűrűs ujjak hegyével „bököm” ütöm meg és juttatjuk át a túloldalra a labdát. A kosárlabdához hasonlóan itt is van „pincér” érintés. Ilyenkor a tenyér beggyel érintjük a labdát és irányítom felfelé. Ezt a kosárérintés helyett szokás alkalmazni.
A röplabdázás technikai ismeretei bővebben itt található:
http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/labdajatekok/rplabda.html
XII.3.4
Játékok, előkészítő játékok
Tartsd a levegőben a labdát!
108
Létszám: Az egész osztály, csoport 2 vagy több csapatban, Életkor: 8-14 Eszközök: „strandröplabda, vagy kezdők esetén lufi A csapatok kört alakítanak és kapnak egy-egy labdát. Kosár vagy alkar érintéssel sípszóra/tapsra, adott jelre, játsszák egymás közt a szert. A játék nehezíthető ha pl: a játékosok sorszámot kapnak, és ez alapján történik az érintés, vagy a labda irányát meghatározzuk. Az a győztes, aki többet érint, vagy ha időkorlátos a játék a végéig a levegőben marad a labda. Szabályok: Csak a meghatározott érintéssel lehet beleérni, egy játékos csak egyszer érhet a labdába. Alkar tenisz Létszám: Egész csoport 2 vagy több csapatban Életkor: célcsoport 8-14évesek, bármely korosztály Eszközök:1 labda A 2 csapat feláll az alapvonal mögé, középre és 2-2 játékos a pályára lép felosztva maguk közt a térfeleket. A labdát alsó egyenes nyitással hozza játékba a kezdő játékos és a labda leeséséig tart egy játszma. A labdát érintő játékos hátramegy és helyére jön a csapattársa, és ez így megy a játszma végéig. Időkorlát vagy ponthatár megszabásával lehet a játékot korlátozni. Ennek leteltével-elérésével véget ér a játék. 3 csapat esetén sorsolással dől el, hogy ki marad a pályán és ki pihen. 4 csapatnál 2-2 egymással aztán győztesek és vesztesek játszanak egymással, így kialakítva a végeredményt. Csapatok nélkül is lehet játszani. Ebben az esetben szintén 2-2 játékos áll a pályán a többiek hátul egyes oszlopban sorakoznak. Itt a labdát érintő játékos a túloldalra fut át, és ott várja, hogy sorra kerüljön. Itt nem hirdetünk győztes és vesztes, inkább csak bemelegítésre szolgál. Kezdőknek, kicsiknek padok felett csökkentett pályaméret ajánlott. Nagyobbak, ügyesebbek háló felett, normál pályán játsszák.
XII.4 XII.4.1
Strandfoci
A strandfoci története
A Brazíliából induló sportág viharos hódítására jellemző, hogy 1996-97-ben a Grand Prix keretében már 60 tornát rendeztek, több országban: így Argentína, Brazília, Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Németország, Jugoszlávia, Monaco, Malaysia, USA, és Japán adott otthont a küzdelmeknek. A Grand Prix-en olyan neves futballsztárok szerepeltek, mint Michel (Spanyolország), Cantona (Franciaország), valamint Romario, aki 2005-ben is a brazil válogatott tagja volt, továbbá Zico (Brazília). Két multinacionális szponzorral kötött szerződésnek köszönhetően a televíziós közvetítések a világ 120 országába jutottak el.
109
http://www.strandjatekok.com/strandjatekok_01_strandfoci.html
XII.4.2
A strandfoci szabályai
A játéktér Nemzetközi mérkőzéseken a játéktér méretei: hosszúság: 35-37 m, szélesség: 26-28 m. Minden vonalat 10 cm vastag szalagok jelölnek, amelyek ellenálló anyagból készülnek. Kék színűek, azért, hogy a homokból jól kitűnjenek. Ezeket a szalagokat speciális rögzítőkkel minden sarokpontban a homokba erősítenek. A játéktér két részre van osztva egy képzeletbeli felezővonallal, amit két piros zászlórúd jelez. A képzeletbeli vonal középpontja adja meg a kezdőrúgás pontos helyét. A képzeletbeli büntető jelnek mindkét kapufától egyenlő távolságra a gólvonaltól 9 m-re, a büntetőterületet határoló képzeletbeli vonalnak a középpontjában kell lennie. A felszínnek egyszintű homoknak kell lennie, ami minél simább és egyenletesebb, annál jobb. A labda A labda gömbölyű, anyaga bőrből vagy más engedélyezett anyagból készülhet, ami kopásés időálló, átmérője /kerület/ minimum 68 cm, maximum 70 cm (5-ös méret). A játék menete A mérkőzést két csapat játssza, 5-5 fővel, ezek közül az egyik a kapus. A verseny szabályainak megfelelően maximum öt /5/ cserejátékos lehet /azaz 10 fő nevezhető az adott mérkőzésre/. A kapus bármikor lecserélhető. Bármelyik nevezett játékos lehet cserekapus. A kapus cseréje alatt nem áll meg az óra. A mérkőzés 3 x 12 perces tényleges, tiszta játékot tartalmazó részre oszlik. A szünet maximálisan 3 perces lehet. Csak közvetlen szabadrúgás
110
van. Szabadrúgásból közvetlenül gól érhető el. Semmilyen helyzetben nem állítható sorfal. Szabadrúgást annak a játékosnak kell elvégezni, aki ellen a szabálysértést elkövették. A szabadrúgást végző játékos a lábát vagy a labdát használva kis homokdombot képezhet, hogy a labdát megemelje.
http://www.strandjatekok.com/strandjatekok_01_strandfoci.html
XII.4.3
Gyakorlatok
Fogójáték I. 10 x 10 méteres terület a játéktér. Minden diáknál van egy labda, és a cél, hogy kirúgjuk az adott területről a társunk labdáját. Akinek kirúgták a labdáját, az kiesik a játékból. Az nyer, aki a végén marad. Fogójáték II. A fogónak nincs labdája, a többieknek van. A fogó elkezdi üldözni a labdát vezető gyerekeket, és akinek elveszi a labdáját, az lesz az új fogó. Páros gyakorlat
Folyamatos labdatovábbítás meghatározott rúgásmódokkal és átvételekkel párban. A szemben lévő társ által belső csűddel rúgott lapos labda talppal való megállítása, és visszarúgása. Mint, az előző gyakorlat, csak a megállítás helyett, belsővel való átvétel. A játékos maga elé dobja kb. 1 m-re a labdát, a felpattanó labdát átíveli a társának. Társ által dobott labda rúgása a földre érés után.
111
A labdát úgy kell átadnia a társnak, hogy lábfejjel a labda alá nyúl és átemeli neki. A társ a kezével megfogja, majd lerakja maga elé, és szerepcsere Ugyan az, mint az előző feladat, csak lábbal kell bekísérni a labdát, és nem kézzel nyúlunk érte. Ezeket a gyakorlatokat a távolság növelésével nehezítjük 1:1 elleni játék: A védő a kapunak háttal áll körül belül 5 méter távolságra. A támadó játékos a tanár sípjelére elindul az azonos oldali sarokból, és a kapustól kapott (dobott) labdát megpróbálja minél ügyesebben levenni, hogy ne pattanjon messzire. Labdalevétel után a félpályára kihelyezett bóját megkerülve, rávezeti a labdát a védő játékosra, majd megpróbálja kicselezni. Ezután szerepcsere. Ugyan az, mint az előző gyakorlat, csak a végén kapura lövéssel. Itt is szerepcserével. (Dr. Magyar György1999)
112
XIII. Játszótéri játékok Készítette: Lehmann-Dobó Andrea
Az általános iskolai testnevelésben alapvető cél, a tanulók mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása. Sajnos nagyon sok olyan általános iskola van, ahol nincsen tornaterem, de még megfelelő udvar sem, ahol a gyerekek mozoghatnának. Pedig ebben az életkorban nagyon fontos a gyermekek motoros képességeinek fejlesztése. Tornatermek hiányában a testnevelő tanár kiviheti a diákokat az iskolához közel kialakított játszótérre, ahol többek között tudatosan fejlesztheti a diákok személyiségét, növelheti mozgáskultúrájukat, észrevétlenül „formálhatja” testüket. Nagyon sok iskolai és népi játék van, amit bátran játszhatunk a tanulókkal a játszótereken. Természetesen nagyon fontos, hogy a testnevelő tanárnak alkalmazkodnia kell a hely adta körülményekhez, és ha úgy látja, könnyített, vagy módosított szabályokat kell, hogy használjon.
XIII.1
Uniós szabvány játszótér
„Az uniós szabvány legfőbb célja, hogy biztosítsa a gyerekek számára a balesetmentes mozgást és a felhőtlen szórakozást. Teljesen veszélytelen környezet persze csupán elméletben létezik, az EU konform játszótereken azonban a legjellemzőbb veszélyfaktorokat (csúszás, esés, beszorulás) megfelelő eszközök segítségével próbálják kiküszöbölni. A biztonsági előírásokon túl a szabályozás kihat az eszközök működtetésére, karbantartására és felügyeletére is. A játszóterek fejlesztésére azért érdemes odafigyelni, mert az első olyan közeg, ahol a kicsik a társas viselkedés alapszabályaival találkoznak. Hintázás, homokozás, csúszdázás közben óhatatlanul érintkeznek társaikkal. Nem csak a kicsik találkozóhelye a játszótér. Sok szülő is a játszótéren ismerkedik, szorosabbá válnak a környékbeliek közti kötelékek, sok kisgyerekes, babázó szülő kicserélheti itt tapasztalatait, kérhetnek egymástól segítséget. Az uniós előírások szerint a csúszdák végére lassító, a játékokra gumibevonatú ülések, a balesetveszélyes helyekre gumiszőnyeg kell. A játékokat 2 méteres körzetben homokággyal, vagy más, “esésbiztos” anyaggal kell körülvenni. Az ütközések elkerülése végett egy állványra csak két hintát lehet felszerelni. Illetve kötelező a környezetbarát, újrahasznosítható alapanyagok és a nem mérgező festékek használata. A balesetveszély elkerülése mellett fontos szempont az is, hogy a játékok lehetőleg a vandalizmusnak is ellen tudjanak állni. A játszótéri eszközök, játszószerek és azok telepítésével kapcsolatos (biztonságtechnikai) követelményeket alapvetően két szabvány (az átfogó MSZ EN 1176, és az MSZ EN 1177) határozza meg. A szabványok egyik fő célja, hogy alkalmazásukkal csökkenthető, minimalizálható legyen a játék közben bekövetkező sérülések kockázata. Természetesen a szabvány sem tudja garantálni, hogy nem fog előfordulni horzsolás, zúzódás, esetleg komolyabb baleset. Fontos azonban leszögezni, hogy a helyes alkalmazása nagyban
113
csökkenti ezek (és főleg a kevésbé nyilvánvaló helyzetekből adódó sérülések, tragédiák) lehetőségét.
XIII.1.1
A szabvány célja
A gyermekeket az olyan veszélyektől védi melyek talán nem láthatók előre, ha a játékszert rendeltetésszerűen vagy ésszerűen előrelátható módon használják. A követelmények arra irányulnak csupán, hogy a használók ne szenvedhessenek tartós károsodással járó sérülést. A követelmények sem, a gyermekek játékigényét sem a játékok készségfejlesztő hatását, sem a pedagógiai szempontból értékes játékot hátrányosan nem befolyásolhatják. A biztonság egyik fő tényezője a megfelelő nagyságú és minőségű esési tér kialakítása.
XIII.2
Ütéscsillapító talajok:
Alkalmazásuk elsősorban a súlyos fejsérülések kivédését szolgálja. Játszótereken 60 cm esésmagasság fölött nem alkalmazhatunk kemény burkolatokat. A lehetséges ütéscsillapító talajok főbb mutatóit az alábbi táblázat ismerteti. Talaj anyaga
Szemcseméret
Legkisebb rétegvastagság
Gyep
Eszköz esésmagassága 100 cm
Fakéreg zúzalék (mulcs)
20 – 80 mm
Folyami homok
0.2 – 2 mm
Gyöngykavics
2 – 8 mm
50 cm
300 cm
Tanúsítványában van meghatározva
Gumilap
Az ütéscsillapító talajjal ellátott eszközökön egyértelmű szintjelöléseknek kell lenniük, ami meghatározza a talaj szükséges feltöltöttség szintjét. Fakéreg zúzalék, faapríték, homok vagy gyöngykavicsburkolat esetén, ha az elhordás, letaposás mértéke a 20 cm-t eléri azonnali feltöltés szükséges.
XIII.3
Esési tér
A játszószer körül elhelyezkedő tér melyre az eszközről lezuhanó használó teste ráeshet. Méretei 1m -2,5 m-ig terjednek az eszközfajta, és annak magasságának függvényében.
XIII.4
Beszorulási veszélyek
A leggyakoribb balesetveszély forrásai játszóeszközeinknek. Az eszközök olyan szerkezeti nyílásait jelentik melyekbe a használó egyes testrészei beakadhatnak. Különösen
114
veszélyesek, ha un. kényszermozgás közben lendületben, mozgásban levő használót veszélyeztet.
XIII.5
Fejbeszorulási helyek
Anatómiai méretekhez illeszkednek a vizsgálathoz használatos próbatestek. Azokat a nyílásokat jelenti, melybe a gyermek be tudja dugni a fejét, de nem biztos, hogy ki is tudja húzni, és a nyílás alsó széle 60 cm-nél magasabban van a talaj vagy a pódium fölött.
XIII.5.1
Nyakbeszorulási helyek
Anatómiai méretekhez illeszkednek a vizsgálathoz használatos próbatestek. Azokat a nyílásokat jelenti, melybe a gyermek be tudja vezetni a nyakát, és ha ekkor megcsúszik, a nyaka a nyílásba beszorulhat, akár a gége is összeroppanhat, és a nyílás alsó széle 60 cmnél magasabban van a talaj vagy a pódium fölött.
XIII.5.2
Ruházat beszorulási helyek
A kapucni madzagok, sálak okozzák a legtöbb tragikus balesetet. Különösen kényszermozgási helyek közelében, csúszda indulási helyein, csúszó rudaknál, meredek mászókákon kell kizárni azokat a réseket melyekbe a ruházatból kilógó madzagok beszorulhatnak.
XIII.5.3
Ujj beszorulási helyek
Talajtól legalább 120cm-re, kényszermozgási helyek közelében, csúszda indulási helyein, csúszó rudaknál, meredek mászókákon kell kizárni azokat a réseket, melyekbe az ujjak beszorulhatnak, és a lendületben levő test teljes súlyával terhelheti. Általában nem jelentenek veszélyt a fa szerkezetek természetes, kifelé szélesedő repedései, nem kell vizsgálni ebből a szempontból a mászásra nem használt eszközrészeket, mint pl. hintaállvány.
XIII.6
Összenyomó és nyíróhelyek
Mozgó szerkezeti elemek, melyek közé testrészek beszorulhatnak és a mozgó eszköz ezeket összepréselheti, esetleg le is vághatja.
XIII.7
Körülfogás követelményei
A szerkezeti elemek mérete 16mm és 45 mm között legyen. Az ennél vékonyabb vagy vastagabb, kötélmászók, mérleghinta fogantyúk nem megfelelőek.
XIII.8
Minőség
Az eszközökön nem lehetnek hegyes, kemény, éles szélű részek, kiálló csavarok, szegek, szálkák.
115
XIII.9
Alapozások
Általánosságban 20 cm-re a talajsík alatt, kell elhelyezkedniük, biztosítják az eszköz stabilitását, lehetetlenné teszik elmozdítását, és a talaj természetes mértékű elhordása miatt sem jelentenek balesetveszélyt.
XIII.10
Hinták kiegészítő követelményei
Ülés talajszint feletti magassága minimum 35 cm legyen. Ülőke-állvány távolság minimum: Ülés és forgáspont távolság 20%-a + 20 cm Ülőke-ülőke távolság minimum: Ülés és forgáspont távolság 20%-a + 30 cm Felső függesztő pontok távolsága minimum: Ülés és forgáspont távolság 5%-a + ülésszélesség Merev felfüggesztés nem alkalmazható Ülőkék: Csak tanúsított általában gumiburkolttal ellátott ülőkék lehetségesek. Egy állványon maximum két ülőke helyezhető el. Esésmagasság: Jellemzően 1 m fölött Esési tér hossza: Ülés és forgáspont távolság x 0,876 + 1,75 m gumitégla, +2,25 m egyéb talaj esetén. Mérleghinták kiegészítő követelményei: Ülés magasság középállásban maximum 100 cm legyen. Ülés magasság felsőállásban maximum 150 cm legyen. Oldalmozgás maximum 14 cm lehet A talajhoz ütődést csillapítani kell. Leggyakrabban leásott autógumi alkalmazásával.”
116
http://www.csuszda.eu/index.php/jatszoteri-szabvanyok
XIII.11
Ajánlott játékgyűjtemény
Csúszdafoglaló Terület: csúszda és környéke Létszám: az egész osztály Eszköz: csúszda Leírás: Kiválasztunk egy „éneklő” diákot, aki egy általa szabadon választott dalt énekel. Közben a többiek szétszórtan helyezkednek el a téren, majd amikor hirtelen abba marad az éneklés, mindenkinek szaladnia kell a csúszdához, és meg kell érintenie. Aki utoljára ér oda, az kiesik. Az a győztes, aki utoljára bent marad. Akadálypálya Terület: az egész játszótér Létszám: az egész osztály, 2-4 csapatra osztva (attól függ hány fős az osztály) Eszköz: csúszda, homokozó, mászóka Leírás:
117
Az osztályt kettő vagy négy, azonos létszámú csapatra osztjuk. Egy kijelölt mászóka mögött van a rajt. Egyszerre csak egy csapat versenyzik. A diákok egyesével mennek végig az akadálypályán, majd kézráütéssel váltják egymást. Az a csapat nyer, amelyik rövidebb idő alatt hajtja végre a feladatot. A pálya: Fel kell mászni a mászókára, majd elfutni a csúszdáig, utána felmászni a csúszdára, és lecsúszni rajta, majd szökdelés egy lábon a homokozóig, a homokozóban nyuszi ugrás, majd, vissza futás a rajthoz. Akadálypálya kialakítása több féle képen is történhet, ez már a tanár fantáziájától függ, illetve a játszótér felszereltségétől és a szerek elhelyezkedésétől Vak diák Terület: az egész játszótér Létszám: az egész osztály Eszköz: sál Leírás A diákok párokat alkotnak. A pár egyik tagjának be kell kötni a szemét egy sállal, a társa pedig vezeti őt úgy, hogy nem érhet hozzá, csak szavakkal irányíthatja. Célszerű ezt a játékot a játszótér egyik végétől kezdeni, ott lesz a rajt, és a tér másik végében pedig a cél. Mivel minden páros segít a társának eljutni egyik helyről a másikra, így nagy lesz a hangzavar, de ettől érdekes ez a játék. Különböző instrukciókkal kell segíteni a párjának. Például, lépj nagyobbat, húzd le a fejed…stb. Az a páros nyer, aki leghamarabb végig tud menni a játszótéren. Kavicsdobálós Terület: az egész játszótér Létszám: az egész osztály Eszköz: kavicsok Leírás Minden gyereknek össze kell gyűjteni 5 nagyobb (lehetőleg lapos) 5 kisebb kavicsot, és 5 „dobó” kavicsot. A lapos köveket sorban lerakjuk egymás mellé, és mindegyikre ráteszünk egy kisebb kavicsot. Körülbelül 2 méter távolságból el kell találni a pici kavicsokat úgy, hogy az a nagyobb kőről leessen. Az nyer, akinek a leghamarabb sikerül eltalálnia az összes kavicsot. Minden gól Terület: az egész játszótér Létszám: az egész osztály, 2-3-4 csapatra osztva Eszköz: labda
118
Leírás Minden csapat kap egy gumilabdát. Egy percen belül minél több gólt kell elérni úgy, hogy bármilyen játszótéri eszközön át kell bújtatni a labdát kézzel, esetleg lábbal. Az a csapat nyer, aki több gólt ért el. Lipem, lopom a szőlőt Terület: a játszótéren elhelyezett pad és környéke Létszám: az egész osztály Eszköz: pad Leírás Egy tanulót kiválasztunk, aki lesz a csősz, ő leül a padra. A többiek a pad körül sétálnak, és mondókáznak: „Lipem, lopom a szőlőt, elaludt az öreg csősz. Furkós bot a kezében, vaskalap a fejében. Ekkor a szőlő „lopakodók” elkiáltják magukat: „Tele a kosár!”. Ekkor a csősz felpattan, és megpróbálja elkapni a „lopakodókat”. Akit megfog, az lesz a csősz. Az nyer, akit utoljára, vagy nem fogtak meg egyszer sem. Mászóka fogó Terület: az egész játszótér Létszám: az egész osztály Eszköz: mászóka, szalag Leírás Kijelölünk egy fogót, akinél van egy szalag. A többiek a menekülők. Ha valaki felmászik a mászókára, azt nem lehet megfogni, az a ház. Ha a fogó megfogta valamelyik társát, átadja neki a szalagot és ő lesz a fogó. Később kijelölhetünk több fogót is. Madárkák Terület: az egész játszótér Létszám: az egész osztály Eszköz: mászóka, torony Leírás Egy tanulót kijelölünk, aki a „farkas” lesz, a többiek a „madarak”. A farkas felmászik egy mászóka vagy egy torony tetejére, és háttal áll a madaraknak, akik kezükkel csapkodva utánozzák a madarak szárnycsapását. Amikor a farkas elkiáltja magát, hogy „éjszaka”, hirtelen megfordul, a madaraknak meg kell állniuk, és nem szabad mozogniuk. A farkas
119
megnevezi azt, aki megmozdult, és „begyűjti maga mellé. Ha már három madár van nála, akkor egyet kiválaszt és ő lesz az új farkas. Az nyer, aki nem volt farkas. Tűz, víz, repülő Terület: az egész játszótér Létszám: az egész osztály Eszköz: mászóka, homokozó, csúszda, hinta, mászó fal Leírás A tanulók szétszórtan helyezkednek el a játszótéren. „Tűz” vezényszóra a homokozó gödörbe kell állniuk, mivel a tűz a homokban nem terjed. „Víz” vezényszóra a kijelölt játéktér bármelyik pontján elhelyezkedhetnek, ahol a lábuk nem érintkezik a talajjal, így nem sodorja el őket a víz. Például a csúszda tornyában, a mászókán, a hintán, vagy a mászó falon. „Repülő” vezényszóra mindenkinek hasra kell feküdnie, kezek oldalsó középtartásban, hogy az alacsonyan szálló repülő nehogy hozzájuk érjen. Aki utoljára foglalja el a helyét annak a tanár által kiadott „büntetést” kell csinálnia (egy kör futás a játszótér körül, átmászni a mászókán, lapos kúszás a hinta alatt…stb). A büntetés után, visszaállhatnak a játékba. Ebben az esetben az a győztes, aki nem volt büntetve, vagy a legkevesebb büntető feladatot csinálta. Lehet úgy is játszani, hogy nem külön feladatot kell végezniük, hanem aki utoljára ér oda a szerhez, az kiesik, és ebben az estben az nyer, aki utoljára marad. Színkereső Terület: az egész játszótér Létszám: az egész osztály Eszköz: A játszótéren levő összes szer Leírás Kijelölünk egy diákot, aki a társainak háttal helyezkedik el. A többiek a tanár által kijelölt területen állnak például a homokozóban. Az a diák, aki háttal van, hirtelen megfordul, és egy színt kiabál hangosan. Ekkor a többi diák elindul, és megpróbál minél gyorsabban egy olyan színű játékot találni, amit a”színkiáltó” mondott. Aki nem talál, vagy utoljára érinti meg, az büntetőfeladatot csinál, vagy kiesik a játékból. A „színkiáltót” 3 szín után cseréljük.
XIII.12 1. 2. 3.
Felhasznált és ajánlott irodalom
Marczinka Zoltán (1993): Kézilabdázás Egy átfogó tanulmány a játékról Trió Kiadó, Budapest Dr. Pásztory Attila, Dr. Rákos Etelka (1992): Sportjátékok I. Iskolai és népi játékok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest ISBN 9631867269 Dr. Kristóf László, Dr. Gál László, Dr. Csillag Béla, Dr. Tóth Julianna (1992): Sportjátékok II. Sportjátékok elmélete és gyakorlata Tankönyvkiadó, Budapest
120
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Dr. Kristóf László, Dr. Magyar György, Dr. Gál László (1999) Sportjátékok III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Walter Bucher (2001): 704 kézilabda játék és gyakorlat – kézikönyv tanároknak, edzőknek, versenyzőknek, Dialóg Campus kiadó ISBN: 9789639123861 Christian Kröger – Klaus Roth (2002) Labdaiskola Dialóg Campus kiadó Papp György(1998): Kézilabdázás Magyar Kézilabda Szövetség, Budapest http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_strand_kezilabda/j_strand_kezilab da_1.htm http://www.strandjatekok.com/strandjatekok_01_strandfoci.html http://www.strandjatekok.com/strandjatekok_02_strandkezilabda.html http://www.strandvizilabda.hu/ http://www.waterpolo.hu/ http://www.hunvolley.hu/ http://uni-eger.hu/public/uploads/labdajatek_545092902fd62.pdf http://hawaii2.ithelpportal.com/beach2008/DesktopDefault.aspx?menuid=13295 http://www.hunvolley.hu/sites/default/files/documents/jatekszab.pdf http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/labdajatekok/kzilabdzs_technikja.html http://www.csuszda.eu/index.php/jatszoteri-szabvanyok
121
XIV. Street dance Készítette Dr Borkovits Margit
Felgyorsult globalizált világunkban egyre többet hallani arról, hogy az emberek a család mellett a munkahelyüket jelölik meg a problémáik és a feszültségeik forrásaként. A tanulók munkahelye az iskola. A családi problémák mellett nyomasztóan hat a gyermekre a túlzott nyomás és a teljesítménykényszer is. Az állandóan változó feltételek miatt sok gyermek nem érzi magát biztonságban. Az iskolában eltöltött idő minősége fontos a fejlődés szempontjából. A gyermekek 8 órát töltenek szervezett keretek között tanulmányi elfoglaltsággal. A család mellett megnőtt az iskola és az ott tanító pedagógusok felelőssége. Fontos kérdés az intézményben folyó egészségnevelés. Nem elegendő a törvényeket meghozni. A tanári hozzáadott értékkel, sokat lehet tenni a tanulók egészségmagatartásának kialakítása érdekében. Gondolkodásuk megfelelő irányba terelése a deklarált és a rejtett curriculum által valósulhat meg (Nagy és Barabás, 2011). Ehhez az iskola szervezett programokkal járul hozzá. Paksi és Demetrovics (2005) megfogalmazásában iskolai program alatt az iskolai környezetben, vagy az iskola által szervezett keretek között működő foglalkozásokat értjük. Így például a tanórai keretek között zajló programok mellett az iskola által szervezett, külső színtéren történő foglalkozásokat is annak nevezhetjük. Pedagógiai közegként értelmezi az iskolát Bíróné (1977), és a testnevelőt, mint edzőt. Mégis a tanulók 43,4%-a iskolán kívüli sportklubokban, sportszövetségekben edz 22,8%-uk az iskolai edzés lehetőségeit használja ki. A gyermekek 20,9%-a saját maga örömére edz, egyedül. Barátokkal együtt sportol 12,8% (Tari-Keresztes, 2009). Pedig minden diák részt vehet testnevelés órán kívül foglalkozáson. Az iskolavezetők fontosnak tartják a játékos- és sportesemények rendezését délutánonként ezért az iskolai délutáni szabad sportfoglalkozások szervezését, valamint külső egyesületekkel való együttműködést is segítik. A kötelező óratípus az iskolai testnevelési óra sok átalakításon esett át az elmúlt években. Jelen idő szerint megtörténik a tananyag tartalmának, módszertanának és felmérő rendszerének reformja. Ez azért is aktuális, mert az elmúlt időszak kutatási eredményei nem mutattak kedvező képet a tantárgy megítélését illetően (Gombócz, 1999; Rétsági és Ács, 2010). A testnevelés iránti pozitív érzelmi telítettség csökkenő tendenciájú. Pedig sokfajta mozgásos tevékenység közül választhatnak a testnevelők. Fontos, hogy minden gyermek számára egyforma lehetőségek legyenek a fizikai aktivitás lehetőségeiben az esélyegyenlőség szemléletében. A vidéki lehetőségek eddig korlátozottak voltak, aktivitási szintjük szignifikánsan alacsonyabb, mint városi társaiké (Keresztes, Makó, Klembucz, Hanusz és Pikó, 2005). Felmérés szerint rossz a műveltségi terület oktatásának infrastrukturális helyzete, valamint tárgyi ellátottsága is (Boronyai, Révész, Rétsági, Csányi és Vass, 2014; Schaub, 2014). A testnevelési óra reformja régóta terítéken van. a katonás gimnasztikán alapuló óraszervezést sokan szeretnék lazább szervezet keretek között megoldani. Vass és Kun (2010) koncepciója a testnevelés megújításán alapul. Szerintük a jövőorientált testnevelés a mit tudásán a hogyan tudását magában foglaló operatív intelligencia irányába tart. E kompetencia birtokában, a sikeres szocializáció folyamatában az egyén aktívan részt vesz a közös, társadalmi tevékenységben és aktívan közreműködik az alkalmazkodásban.
122
Jelszavuk: élethelyzetek tanítása az életre nevelve. A rekreációs mozgás felé kell elmozdulni az egészségfejlesztés részeként funkcionálva (Fritz, Schaub, Hegedűs, 2007). Neulinger (2009) tanulmányában rávilágít arra, hogy az iskoláskorú gyermekek rekreációs foglalkozása hatékonyabb. Az interjúk tanulsága szerint a következő előnyöket biztosítja: azonnali öröm, élvezet átélése, a közös játék és a stabilitás, azonos tudásszint és egymás támogatása, biztatása. A rekreáció a szabadidő eltöltés kultúrája. Azon belül is a jó közérzet, a jóllét, a minőségi élet megteremtését szolgálja, a felüdülést, a felfrissülést, valamint a szórakozást eredményezi (Kovács, 2003). A fent említett problémákra és a mindennapos testnevelés által okozott tanterem hiányra megoldás az outdoor (szabadtéri) tevékenység a street dance (utcai tánc). „Azért megfelelő ez a fajta fizikai aktivitás, mert az adott korosztályhoz közel álló stílus. A hip-hop zene kedvelt a fiatalok körében és a street dance alkalmas arra, hogy egymástól tanuljanak és önmagukat fejlesszék a tanulók. A mozgásanyag kiválasztásánál, a mozdulattal való önkifejezést és a boldogság megélését valamint, a gyermekek igényeit, tartottuk szem előtt (Schaub és Bácsi 2012; Schaub és Borkovits, 2014. 3-4.o.)”. Serdülőkorban, amikor azok az attitűdök és magatartásformák kialakulnak, melyek az életmódot befolyásolják, még sokat tehet a tanár és az iskola (Keresztes, 2009; Borkovits, 2014). Ezek alapján a tanulók tánccal történő mozgásos nevelésének feladatai, a mozgáskultúra fejlesztése, személyiségnevelés, játék és sportélmény biztosítása, egészségfejlesztés és a boldogságérzés megélése. A pedagógusok közül sokan gondolják úgy, hogy tanulóik órán kívüli tevékenységeire nincs ráhatásuk. Azonban látni kell azt, hogy ha olyan személyes kapcsolatot alakítanak ki tanítványaikkal, amelyben ők a legfontosabb referenciaszemélyek, értékeiket átveszik a gyerekek (Soós, 2005; Schaub és Borkovits, 2014). A program Schaub Ingrid a Magyar Táncművészeti Főiskola II. éves hallgatójának fejlesztése alapján kerül publikálásra (Schaub és Borkovits, 2014. 6-8.o.).
XIV.1
Fogalmak tisztázása
Street dance: a hip-hop, electro, és a freestyle (egyéni stílus) keveréke. Jelentése: utcai tánc, mert ezt a mozgásfajtát művelők az utcán bandákban táncolnak a járókelők előtt (http://street-dancers.hupont, 2014). Outdoor irányzatok: A természethez, a szabad levegőhöz kapcsolható irányzatok (Fritz, 2011, Schaub és Borkovits, 2014).
1.Táblázat Alternatív délutáni mozgásprogram őszi és tavaszi időszakra tervezve iskolásoknak (street dance) (Schaub és Borkovits, 2014). Őszi szabadtéri foglalkozások Hónap
Foglalkozás száma.
IX.
1.
Fejlesztési cél/célok
A tudatos egészségvédelem kialakítása. Az esztétikus szép járás,
Tartalom
A program céljának ismertetése. Balesetvédelmi oktatás.
A fejlesztés elvárt eredményei Megfelelő sportfelszerelés és a tisztálkodás feltételeinek
123
X.
futómozgás kialakítása.
Fogójátékok. Önálló mozgás zenére.
kialakítása.
2.
Önálló bemelegítésre alkalmas táncos elemek, gyakorlatok megismertetése.
Játékos és táncos gyakorlatok.
Alapvető ismeretek elsajátítása az aerob állóképesség fontosságáról.
3.
Koordinációs-képesség fejlesztése táncos elemekkel..
Játékos és táncos gyakorlatok. Alkartenisz röplabdával.
Kiválasztott zenére improvizáció.
4.
Általános állapot, és ízületi Játékos és táncos mozgáshatár felmérése gyakorlatok.
5.
Ónállóan is végezhető bemelegítő táncelemek megismerése.. A mozgásigény megszilárdítása.
Táncos gyakorlatok. Együttműködés a játékok https://www.youtube.com/ során. watch?v=FSPwIvA6EdY& feature=youtu.be Kiütő játék.
6.
Szaknyelvi terminológián keresztül kommunikáció fejlesztése.
Váltóversenyek. Pontosságra törekvés a Tánckoreográfia táncos mozdulatok gyakorlása. végzésénél. https://www.youtube.com/ watch?v=SpTRpz_Xpu4& feature=youtu.be
7.
A győzelem megélése, vereség elviselése.
Battle. Együttműködés a Táncos gyakorlatok. társakkal. https://www.youtube.com/ watch?v=4MdV38nCxso& feature=youtu.be
8.
A tanultak alkalmazása. Önálló edzésterv elkészítéséhez ismeretek átadása.
Flash mob.
Tánc szaknyelvi ismeret bővítése.
Saját edzésterv elkészítése.
Tavaszi szabadtéri foglalkozások IV.
V.
9.
Az önértékelés, a belső értékelés realitásának kialakítása. Flow megéléséhez készségek kialakítása.
Bonyolult táncos elemek Helyes tánctechnika összekapcsolása. Közös alkalmazása. tánc (áramlás) zenére.
10.
Szabadidőben végezhető táncos mozgások megismerése.
Egyéni - és duo koreográfiák összeállítása.
Pontosságra törekvés a mozdulatok elsajátításánál.
11.
Testtartás javító gyakorlatok zenére.
Közös tánckoreográfia.
Közösségben végzett fizikai aktivitás élményének megélése.
12.
Újszerű bemelegítő gyakorlatok megismerése.
Ballkorobics (aerobic labdával). Streching gyakorlatok.
Feladatok pontos végrehajtása.
13.
Mások teljesítményének elismerése.
Házi táncverseny. Mit tanultunk eddig?
Pontosságra törekvés a mozdulatok végrehajtásánál..
14.
Cselekvésbiztonság Más stílusok és fejlesztése táncos technikai tánctechnikák
Az órákon tanult elemek alkalmazása
124
VI:
elemek végrehajtásában.
elsajátítása.
koreográfiában.
15.
Zenei kultúra fejlesztése különböző zenei stílusok megismerésén keresztül.
Táncverseny, más Mozdulatok pontos stílusok és tánctechnikák végrehajtása. alkalmazásával.
16.
Saját test működésének megismerése alapvető élettani és anatómiai ismereteken keresztül.
Izomérzékelés kialakítása Koncentráció, fegyelem, játékos formában izmok feszítése-ernyesztése. Relaxáció zenére
17.
Mások teljesítményének elismerése.
Koreográfia gyakorlása. Egymásra figyelés, Egymás koreográfiájának összmunka. bírálata. Légző gyakorlatok.
18.
Mozgásfejlesztés, Igényes Flash mob. végre-hajtásra és a minőségi munkára nevelés.
Gyakorlatok igényes végrehajtása a társsal harmóniában.
Street
XIV.2
Mozgásprogram anyaga
1-2. foglalkozás A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai:
Adatgyűjtés a tanulók állapotáról, az órán való részvétel feltételei (öltözködés, viselkedés, táplálkozás).
Bevezető rész: Fogójátékok. Fő rész Önálló mozgás zenére. Befejező rész: Tartsd a levegőben játék (könnyű labdával, egyszerre több labdával, röplabdával). 3-4. foglalkozás A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai:
Önálló bemelegítésre alkalmas táncos elemek, gyakorlatok megismertetése.
Bevezető rész: önállóan is végezhető bemelegítő táncelemek megismerése. Fő rész: Játékos és táncos gyakorlatok. Befejező rész: népi játékok. 5-6. foglalkozás
125
A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai:
A társas kapcsolati kultúra fejlesztése, társsal való együttműködés a tánc és a játék során. Koordinációs készség fejlesztése.
Bevezető rész: páros gyakorlatok, zenére tánclépések (keringő, galopp, polka stb.). Fő rész: játékos és táncos gyakorlatok párban. Befejező rész: alkartenisz röplabdával. 6-7. foglalkozás A foglalkozás óra nevelési- oktatási feladatai:
gerincvédelem, a helyes testtartás érzékeltetése, önkép és kommunikációs készség fejlesztése személyes beszélgetés által.
Bevezető rész: általános állapot, és ízületi mozgáshatár felmérése. Előírt szint nincs. Az egyén saját fejlődését kísérheti végig a félév során (Borkovits, 2014). Fő rész: Csoportos gyakorlatok körben, zenére tánclépések. Befejező rész: relaxáció zenére. 7-8. foglalkozás A foglalkozás nevelési-oktatási feladatai:
önértékelés, testkép kialakításának elősegítése.
Bevezető rész: bemelegítés. Táncos gyakorlatok. https://www.youtube.com/watch?v=4MdV38nCxso&feature=youtu.be Fő rész: Battle. Befejező rész: népi játékok, pl. Várméta. 9-10. foglalkozás A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai:
saját test működésének megismerése alapvető élettani és anatómiai ismereteken keresztül.
Bevezető rész: légző gyakorlatok. Fő rész: bonyolult táncos elemek összekapcsolása. Közös tánc (áramlás) zenére.
126
Befejező rész: Járjatok körbe, képzeljétek, hogy egy nagy súly húzza a kezeteket! A súly vándorol, most már a nyakatokat húzza! Elnehezedik a fejetek. Most a lábatok nehéz, nagyon nehezen emelitek. A súly elszáll, karotok, lábatok szinte magától emelkedik (Gabnai, 1993). Füvön, hanyattfekvésben relaxáció halk zenére. 11-12. foglalkozás A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai:
test működésének megismerése, izomérzékelés, koncentráció, fegyelem, a társra való odafigyelés.
Bevezető rész: izmok feszítése-ernyesztése játékos formában. Fő rész: Egyéni - és duo és csoport koreográfiák összeállítása. Koreográfia letölthető: (http://www.youtube.com/watch?v=Rt9SWJkUcpM&feature=em-upload_owner). (A filmen szereplő gyermekek szülői engedéllyel vesznek részt). Befejező rész: kitartott nyújtás párban (Szécsényi, 1992). 13-14. foglalkozás A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai:
önálló munkára nevelés
A méréseredmények szerint, ha változtatunk a megjelenéssel kapcsolatos attitűdön, akkor megnőhet a mozgásos aktivitásra való hajlandóság (Borkovits, 2014)). Bevezető rész: járás közben gyakorlatok. Fő rész: Hip-hop koreográfia https://www.youtube.com/watch?v=SpTRpz_Xpu4&feature=youtu.be Befejező rész: relaxáló gyakorlatok zenére. 15-16. foglalkozás A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai: Saját test működésének megismerése alapvető élettani és anatómiai ismereteken keresztül. Bevezető rész: izomérzékelés kialakítása játékos formában izmok feszítése-ernyesztése. Fő rész: táncverseny, más stílusok és tánctechnikák alkalmazásával. Befejező rész: relaxáció zenére. 17-18. foglalkozás
127
A foglalkozás nevelési- oktatási feladatai: A tanultak alkalmazása. Önálló edzésterv elkészítéséhez ismeretek átadása. Bevezető rész: Flash mob (utcán, téren, stb.) Fő rész: koreográfia gyakorlása. Egymás koreográfiájának bírálata. Befejező rész: légző gyakorlatok. A leírásban az őszi és a tavaszi szabadtéri foglalkozáson végezhető programot ismertettük. Az egész napos iskola, iskolaszervezési forma keretén belül, választható iskolai foglalkozásként alkalmazható az esélyegyenlőség szellemében, mert szakember által vezetett játékos és táncos elemeket tartalmazó foglalkozás, amely minden tanuló számára elérhető (Borkovits, 2014; Schaub és Borkovits, 2014. 8.o.).
XIV.3 1.
2.
3. 4. 5. 6. 7.
8. 9. 10. 11. 12.
Irodalomjegyzék
Borkovits Margit (2014): Alternatív délutáni mozgásprogram 10-14 éves korú tanulók számára. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged. 2015. 01. 13.–i megtekintés, http://www.jgypk.hu/~borkovits/. Borkovits Margit (2014): Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók mozgásprogramja táplálkozási szokásuk és a testnevelésben mutatott teljesítményük alapján. Doktori értekezés, Kézirat, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged. Bíróné Nagy Edit (1977): Sportpedagógia. Sport Kiadó, Budapest. 38. Fritz Péter, Schaub Gáborné, Hegedűs Ibolya (2007): Kapcsolat az életmód, szabadidő és rekreáció között. Magyar Sporttudományi Szemle, 8. 30. sz. 52–56. Fritz Péter (2011): Rekreáció mindenkinek I. Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged. Gombócz János (1999): Az iskolai testnevelés problémái az ezredfordulón. Kalokagathia, 1–2. sz. 14–16. Keresztes Noémi, Makó Marianna, Klembucz Erzsébet, Hanusz Klára és Pikó Bettina (2005): Magatartási kockázati tényezők összehasonlító epidemiológiai vizsgálata a Dél-alföldi ifjúság körében. Magyar Epidemiológia, 3. sz. 195–208. Kovács Tamás Attila (2003): A rekreáció elmélete és módszertana. Oktatási segédanyag, Fitness Akadémia, Budapest. Neulinger Ágnes (2009): A szabadidősport iránti érdeklődés Magyarországon – motivácíók. Magyar Sporttudományi Szemle, 10. 37. sz. 25–28. Paksi Borbála és Demetrovics Zsolt (2005): Országos drog prevenciós adattár, Nemzeti Kutatás Fejlesztési Program. Rétsági Erzsébet és Ács Zsuzsanna (2010): Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos véleményük. Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 44. sz. 13–20. Tari–Keresztes Noémi (2009): Fiatalok szabadidős fizikai aktivitásának magatartástudományi vizsgálata. Doktori értekezés. Kézirat. Semmelweis Egyetem,
128
13.
Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program, Budapest. Schaub Gáborné és Bácsi Kitty (2011): Táplálkozási szokások nemzetközi összehasonlítása 10-12 éves gyermekek körében. Iskolakultúra, 21. 10–11. sz. 138– 146.
14.
Schaub Ingrid és Borkovits Margit (2015): Street dance, mint outdoor tevékenység az
15.
iskolai mozgásos rekreációban. OTDK dolgozat. Magyar táncművészeti főiskola 3-8. . Vass Zoltán és Kun István (2010): Jövőorientált testnevelés az általános iskola bevezető és kezdő szakaszában. Új Pedagógiai Szemle, 60. 3–4. sz. 140–150.
129
XV. Street workout Készítette Dr Borkovits Margit
Egyénenként más és más erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy az általunk kitűzött célokat elérjük. Akire gyermekkorától odafigyelnek, annak ezek a célok könnyebben elérhetőek. A teljes boldog élet mindenki joga. A közösség felelőssége segíteni tagjait. Ennek egyik formája az egészségnevelés. Célját és módszerét tekintve eltér az egészségfejlesztéstől, bár mindkét tevékenység interdiszciplináris és interszektoriális elmélet és gyakorlat. Az egészségnevelés a betegségek megelőzésére irányuló ismeretek átadását, bizonyos készségek kialakítását célzó pedagógiai munka. Az egészséget értékként tekintő, az egészségmegtartását fontosnak tartó egyének felnevelésére vállalkozik (Nagy és Barabás, 2011). A pedagógiai kutatások az ismeretek mindennapi életbe való beillesztését kívánják elérni. E mellett a közösségi aktivitás és a társakkal való együttműködéshez szükséges képességek és készségek vizsgálatát célozták meg mások mellett (Nagy, 2000; Csapó, 2002; Csíkos, 2002; 2003; Józsa, 2007). Többek között ezek a kutatások adnak alapot új módszerek kidolgozására, valamint az iskolai populációt fejlesztő gyakorlat megújításához. Egyik feladat a felnövekvő nemzedékek egészségmagatartásának formálásával intézményesen elő kell készíteni, hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd játszani életminőségük alakításában (Meleg, 2002). Egyetérthetünk azzal a meghatározással, mely szerint az egészségnevelés egyenlő az életmód tanításával (Pikó, 2008). A XXI. századra elérkeztünk oda, hogy az egészségfejlesztés középpontjában a hatékony életvezetési készségek tanítása áll (Botvin és Griffin, 2000). Minden ember joga a boldog élet megélése. A flow azt a pillanatot jelenti, melyről az emberek állítják, megszabadulnak minden nehézségtől és ezzel életük egyik legjobb élményévé válik ez a pillanat. Ez a fajta élmény különbözik a többi érzéstől, mivel ezt magunk generáljuk tevékenységünk közben. Az elméleti órákon és a testnevelés során is elérhetjük, hogy tanítványaink megéljék a flow élményét és ez motiválja őket a tevékenységre. Programunk összeállításánál fő szempont a mozgás megszerettetése, a táplálkozás helytelenségéből adódó problémák megelőzése volt, valamint magatartási minta nyújtása a későbbi életre. Mindez a pozitív pszichológia szemléletében (Szabó, 2015). Az iskola minden területén alkalmazható a motivációban és segít a monotonitás legyőzni a flow, hiszen mozgásos aktivitás és szellemi tevékenység közben is megélhető. Az áramlás segít, a megküzdésben, de az a tapasztalat, hogy egy zavaró gondolat, vagy lelki probléma kizökkenthet ebből. Csíkszentmihályi (2001 81. o.) úgy fogalmaz - ,,ahhoz, hogy mi magunk irányíthassunk sorsunkat és élményeinket, meg kell tanulnunk, hogyan építsük bele az örömöt a mindennapi életünkbe”.. A tevékenységre való fókuszálás és az egyértelmű célok, növelik a flow élmény átélésének az esélyét, illetve a tudatosságot. Csíkszentmihályi (2001) szerint legtöbbször sportolás és a hobbink űzése közben, de más tevékenység űzése alatt is kialakulhat. A kulcs a kihívás képesség egyensúlya. Abban az estben, ha túl alacsony az adott kihívás, megfelelő szintű új hatással, lehet visszaszerezni a „flow” élményt, ha túl magas az elvárás, akkor pedig a képességek fejlesztésével segíthetünk. Tudatosan kell
130
ügyelni arra, hogy semmi se terelje el a figyelmet a tevékenység alatt. A „flow” élmény minősége nem a tevékenység tartalmától függ, hanem a munka rangjától, értékétől. A „flow” élmény alapfeltétele, hogy legyen előttünk konkrét, világosan megfogalmazott cél és a kihívás megfelelő mértékű legyen. Akkor beszélhetünk egészséges teljesítmény orientációról, ha az egyén céljai, vállalásai reálisak. A cél akkor motiváló hatású, ha meghaladja a korábban már megvalósított teljesítményt. A kialakult jobb mentális állapot segítségével bejósolható, hogy az megvalósul. A végeredmény a flow élmény! Felszabadult érzés szubjektív élmény. Létrejötte független attól, hogy az egyén az adott tevékenységet milyen szinten űzi. Nem mindenki tapasztalja meg és nem mindenki azonos szinten érzi. Kialakulását azonban elő lehet segíteni. A flow élmény megélését az alapok megteremtésével idézhetjük elő úgy, hogy az összes ismert összetevőjét begyakoroljuk. Ha ismerjük a flow élményt, és azt, hogy milyen tényezők által jutottunk ebbe az állapotba akkor fel tudunk rá készülni. A saját érzéseinket figyelve találunk rá az útra. Az út számít, és nem az, hogy eljussunk a végállomásig. Az élmény a tökéletesség birodalmába enged bepillantani, és arra biztat, hogy ne álljunk meg, hanem menjünk tovább a kiválóság felé vezető úton (Csíkszentmihályi, 2001). A testnevelés olyan teret biztosít, melyben kötetlenül, felszabadultan, mégis bizonyos szabályrendszer alapján tevékenykedhetnek a tanulók. Olyan örömforrást okoz, mely alapot teremt az oktatás más területein történő eredményes aktivitásra. Az emberi személyiség teljes és kiegyensúlyozott fejlődése és kibontakozása érdekében mindenki számára lehetővé kell tenni a tág értelemben vett testkultúra értékeinek mind teljesebb elsajátítását. Fontos, hogy a tanuló értse és vállalja a felelősséget saját testi fejlődéséért. A serdülés érzékeny periódusában,amikor azok az attitűdök, magatartásformák, szokások melyek majd az egész élet során befolyásolják az egészégi állapotot, megszilárdulnak még van esély a pozitív befolyásolásra (Caplan, 1993). „A javasolt étrendben, életmódban is lehetnek eltérések”(Keresztes, 2006.41.). Szász és Borkovits (2015) idézi az alábbiakat. ,,Kanadai kutatók megállapították, hogy a testnevelésben különböző típusú mozgásokat kell alkalmazni (állóképességi, hajlékonyság fejlesztő és erősítő edzés), hogy elérjük a kívánt teljes körű egészségi és fittségi szintet (Morgan és Yang, 1995). Ebben több más edzéstípus mellett nagy szerepe van az úgy nevezett „funkcionális edzésnek” ami nem csak arról szól, hogy hogyan legyünk minél nagyobbak és erősebbek, inkább sérülések megelőzéséről és személyiség fejlesztésről. A funkcionális edzésben a prevencióra fókuszálunk azzal, hogy teljes összetett gyakorlatokat használunk, amiben az egész test összhangban dolgozik (Boyle, 2004). Ekler (2013) ír a projekt munkáról, amely segíthet a testnevelés modernizálásában, és ez kitűnően beilleszthető az órák oktatási- nevelési folyamatába. Elsősorban azért, mert a projekt logikájú, egy- egy témát, tananyagot 3-4-6 hetes ciklusok alkalmazásával feldolgozó anyagtagolás, bevett gyakorlat a testnevelés órákon. Ezzel a módszerrel lehetne bemutatni az újdonságokat, alkalmazni őket a többszintű testnevelés órai nevelésben” (Szász, 2014, 12.o.). A program Szász Róbert az SZTE JGYPK TSTI II. éves hallgatójának fejlesztése alapján kerül publikálásra (Szász, 2014).
131
1. Táblázat Minta óraterv (Szász és Borkovits, 2015). Idő
Óra anyaga
Módszer, eljárás
(1’)
Vonulás a játszótérre
2 soros vonalban séta a játszótérre
(5’)
Bemelegítés
„Csoport vigyázz!”
futás közben
„Futás körbe indulj!” „Vezényszóra hajtjuk végre a gyakorlatokat, majd mindig menet közben ismertetem a következő feladatot!”
járás közben
Megjegyzés
Utasítással Játszótér körül körbe, meghatározva a támpontokat, amiket meg kell kerülniük
-Jobb karkörzés előre, hátra -Bal karkörzés előre, hátra -Galoppszökdelés, páros karkörzés előre, hátra.
Sorakozó
-Galoppszökdelés befelé, kifelé - Mellhez tartás 2 könyök két karhúzás
Feladat ismertetés (15’)
- Magastartás mélytartás- kartartás csere - Oldalsó középt. tölcsérkörzés
Utasítás
- Oldalsó középt. könyökkörzés
(16’)
- Csukló körzés
Köredzés ismertetése
alapjainak
„Csoport vigyázz! Órakezdési helyen sorakozó!” „Pihenj!” 1.állomás Keringés fokozó - Bordásfal-szerű (20’) 2. állomás Mászás - Vízszintes fogások függésben 3.állomás Támlázásfekvőtámasz
„Különböző állomásokkal fogunk dolgozni a mai napon, először ezeket ismertetem. A helyes végrehajtás bemutatása, majd önálló gyakorlás következik. Jelre állomás cserével!” „Minden állomáson 4-4 ember helyezkedik el, nekik felváltva kell végre hajtani a feladatot 2 percig folyamatosan! Majd csere!”
„15 dinamikus lábtartás csere. Kh.: Mell magas fogás, bal láb az első fokon jobb láb a talajon. 15 felugrás páros lábbal az első fokra”
132
„Végig kell mászni a kijelölt területen egymás után, legalább 3szor. Erősebbeknek lehet 5ször!”
4.állomás Felülés
„Támlázni a „korláton”a szer végéig, majd a felkészültségi szintnek megfelelően választani kell egy helyet és magas fekvőtámasz! 3 kör tanulónként!”
5.állomás Lábtoló
Egyéni gyakorlás
(33’)
„Páronként 2 felülő padon. 20 db felülés, utána csere a társsal. Folyamatos végrehajtás sípszóig.” „Páronként hajtjuk végre. Egyszerre mindig 2 ember dolgozik, majd 20 ismétlés után cserélnek a pihenő társukkal! Sípszóig, majd csere az állomások között”
Levezetés, nyújtás „2 percben mindenki választ magának egy eszközt, amin gyakorol! Folyamatos gyakorlás.”
(35’)
Visszavonulás az iskolába (40’)
„Helyezkedjetek el szétszórt alakzatban, úgy hogy, mindenkinek legyen elég helye! Nyújtás, közben értékelés, és a következő óra anyagának ismertetése. Rendezetten visszavonulás az iskolába.
2. táblázat. Mozgásprogram tervezet - Őszi ciklus (Szász és Borkovits, 2015) Szeptember Óraszám Óra anyaga 1.
a program céljának ismertetése, különlegességek bemutatása, gyakorlatok ismertetése
Óra menete
Célja
ismertetés
az érdeklődés felkeltése
bemelegítés játékos bemutatás,
133
2.
koordinációs képességek fejlesztése, rávezető gyakorlatok
helyes testtartás és gyakorlat végrehajtás rávezető gyakorlatokkal,
felkészítés
légzés technikák tanítása 3.
felmérés
bemelegítést követően a
Mini - Hungarofit teszt
teszt gyakorlatainak bemutatása
felmérés
teszt végrehajtása 4.
képesség fejlesztés: erő, állóképesség
bemelegítést követően köredzés
kondicionális képességek fejlesztése
Óra menete
Célja
bemelegítést követően köredzés
kondicionális képességek fejlesztése
a fegyencedzés lényegének, céljainak, technikáinak, ismertetése
érdeklődés felkeltés
csoportos köredzés Október Óraszám Óra anyaga 5.
képesség fejlesztés, erő, állóképesség páros köredzés
6.
új ismeretanyag átadása
bemutatás, bemutattatás 7.
8.
képesség fejlesztés,
bemelegítést követően az
erőnléti edzés
újonnan megismert mozgásformák fölhasználása egy erőnléti edzés keretein belül
képesség fejlesztés
bemelegítést követően köredzés
csoportos köredzés
képesség fejlesztés, új mozgásformák megszilárdítása
kondicionális képességek fejlesztése
November Óraszám Óra anyaga 9.
Óra menete
Célja
képesség fejlesztés,
bemelegítés
erőnléti edzés,
erősítő edzés
kondicionális képességek fejlesztése
új elemek tanulása
mozgástanulás
134
10.
játékos levezetés, gyakorlatok, erőelemek bemutatása
bemelegítést követően játékos feladatok az eddig tanult új mozgásformákkal.
játszva fejlesztés csapatépítés, erősítés
Felszerelés a parkban: https://www.youtube.com/watch?v=aKr8BWIM4b4 Kezdő edzés: https://www.youtube.com/watch?v=QIY3z0BmotY https://www.youtube.com/watch?v=HtagUv5jGjQ https://www.youtube.com/watch?v=s7lAjhDNxhU Mell köredzés: https://www.youtube.com/watch?v=uUh8caCxj6g Fegyencedzés: https://www.youtube.com/watch?v=wbxEdnDrIk0&list=PL2DE21D538D14D97C
XV.1 1.
2.
3.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Irodalomjegyzék
Borkovits Margit (2014): Alternatív délutáni mozgásprogram 10-14 éves korú tanulók számára. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged. 2015. 01. 13.–i megtekintés, http://www.jgypk.hu/~borkovits/. Borkovits Margit (2014): Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók mozgásprogramja táplálkozási szokásuk és a testnevelésben mutatott teljesítményük alapján. Doktori értekezés, Kézirat, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged. Botvin, G. J. és Griffin, K. W. (2000): Life skills training as a primary prevention approach for adolescent drug abuse and other problem behaviors. International Journal of Emergency Mental Health, 4. sz. 41–47. Boyle M ( 2004): Functional Training for Sports . Human Kinetiks USA. (http://www.humankinetics.com/search#&sSearchWord=Michael Boyle) Caplan, R. (1993): The importance of social theory for health promotion: from description to reflexivity. Health promotion international, Oxford. 2. 8. sz. 147–156. Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. Csíkos Csaba (2002): Hány éves a kapitány? Iskolakultúra, 12. 12. sz. 10–16. Csíkos Csaba (2003): Matematikai szöveges feladatok megértésének problémái 10– 11 éves tanulók körében. Magyar Pedagógia, 103. 1. sz. 35–55. Csíkszentmihályi Mihály (2001): „Flow” - Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest. 20. H: Ekler Judit (2013), Új módszertani lehetőségek a testnevelésben és a testnevelő tanári képzésben 142.o
135
11.
12. 13. 14.
15.
Kaplan, G. és Camacho, T. (1983): Perceived health and mortality: a nine-year followup of the human population laboratory cohort. American Journal of Epidemiology, 117. 3. sz. 292–304. Keresztes Mariann (2006): Természetes életmód. Magyar Orvos, 14. 3. sz. 41. Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest. Nagy Lászlóné és Barabás Katalin (2011): Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetőségei. In: Csapó Benő és Zsolnai Anikó (szerk.): Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Szász Róbert és Borkovits Margit (2015): Divatirányzatok a mindennapos testnevelésben. Fitnesz játszóterek mint külső helyszínek. OTDK dolgozat. SZTE JGYPK TSTI.
136
XVI. Vízi sport lehetőségek iskoláskorú gyermekek számára Készítette Dr Borkovits Margit
Egyik legjobb szabadtéren végezhető rekreációs foglalkozás, az evezés. Erre nagy lehetőség van Magyarországon a szabad vizeken. Többféle sportág mozgásformájából választhatunk. A sárkányhajózás virágkorát éli. Jó csapatépítő tevékenység, mert 10, esetleg 20 személyes hajókban biztonságosan sportolhatnak a résztvevők korosztálytól függetlenül. Ez egy komplex tevékenység, mert minden képességterületet fejleszt. Kiváltképpen az egyensúlyt és a mozgáskoordinációt, valamint erőteljesen fejleszti a szociális képességeket, hiszen együtt kell működni a csoporttal, be kell tartani a szabályokat. Fejleszti a kommunikációs képességet, mert az ő kis csapatuk odafigyel egymásra valamint a figyelmet is, mert végig aktívnak és figyelmesnek kell lenni a vízen. A foglalkozás feladatai: Mozgásigény kielégítése. Önálló életvitel kialakítása. Örömérzés. A rekreációs foglalkozás során figyelembe kell venni: Az előképzettséget. A biológiai érés fokát, egészségi állapotot. Értelmi képességet és az életkort. A foglalkozás megfelelő személyi és tárgyi feltételek során valósulhat meg!
XVI.1
Sárkányhajózás
A felső tagozatba lépés nagy módosulás a személyiség élettörténetében. Az alsó tagozat mesés, játékos világát a jóval teljesítmény-centrikusabb iskolai kötöttség-halmaz váltja fel. A családokra is más feladatok hárulnak, tudniillik kooperatív közvetítőként kell, hogy segítsék mind gyermekeik, mind a tanárok munkáját. Adódik a kérdés mi a teendő, ha a szülő nem támogatja megfelelően gyermeke tanulmányait? Valamint, ha az érintett, s életkoruknál fogva halmozottan ellentmondásos helyzetű individuumok pszichikusan leginkább fejlesztő tevékenysége a tanulás, melyek azok a legdöntőbb pedagógiai – szociális faktorok, amelyek kiváltképpen determinálnak? Állandóan konfrontáltatnunk kell a képességeket, az életkori adottságokat és a külső hatótényezőket. Komoly konfliktus-forrás az is, hogy a pszichikus fejlődés nem párhuzamos az életkorral. Ha a korrekciós/kompenzációs nevelés problémáit elemezzük, fel kell ismernünk a szociálisan hátrányos helyzet negatívumai nem elsősorban a kognitív képességek fejlettségi szintjének az elmaradásában mutatkoznak, hanem a pszichoszociális és az érzelmi nevelés terén. A csoporthatások a felső tagozatban kezdenek
137
kibontakozni, a szociometrikus pozíció egyre fontosabbá válik. Ebben az életkorban érdemes a pedagógusnak a csoporterőket a vetélkedés a teljesítmény fokozása és a megfelelő életmód kialakításának érdekében felhasználni. Ennek kötetlen, szabad kivitelezése az iskolában a délutáni mozgásos rekreációra szolgáló lehetőségeket figyelembe véve képzelhető el, olyan eszközökkel, amelyek biztosítják a sikert. A tevékenység által és a foglalkozások során a személy koherenssé válhat (Konkoly, 2008). A törvény adta lehetőség és a fent említett felismerések adtak hátteret egy délutáni rekreációs mozgásprogram kidolgozásához, amelyet méréseredményeink is alátámasztanak (Törvény a nemzeti köznevelésről, 2011). A gyermekek életpályáját, nagymértékben modifikálja az, hogy iskolai tanulmányaikat hol végzik, s e helyszín rávall a szülők iskolázottságára, társadalmi státuszukra, s a helyszínre, ahol laknak. A jómód mértéke összefügg a munkahely meglétével/meg nem létével (Gazsó és Laki, 2004). A serdülőkorban folytatott vizsgálatok némelyike azt az eredményt hozta, hogy ezen életkori állapot mentes a felnőtt korúak társadalmi helyzetével konvergáló egészségi különbségektől (Pikó és Keresztes, 2007). Más elemzések szerint, a felnőtt korúak egészségi állapotát döntően megszabja a serdülőkori egészségi státusz (Susánszky és Szántó, 2008). A józan ész persze inkább azt ismertetheti fel velünk, hogy a serdülő – szülő kapcsolatban a szülő aktuális társadalmi helyzete nem determinálja azt, hogy milyen egészségi paraméterekkel bír a serdülő. Azt viszont határozottan körvonalazza, hogy milyen lesz felnőttként a serdülő egészségi állapota. Egyfajta időbeli eltolódással van tehát dolgunk. Hiszen alapvető, hogy a serdülő teherbíró képessége formálja a felnőtt egészségét és ehhez fontos a táplálkozás milyensége és a rendszeres mozgás is. Azt, hogy mit, és milyen rendszerességgel sportol a gyermek, a serdülőkor kezdetéig a családi szabja meg. Nyilvánvaló, hogy a családi jómód önmagában nem szavatolja a kedvezőbb táplálkozást, nagyobb mozgásos aktivitást. A serdülés beköszöntével lazul a szülői kontroll, nő a kortársak befolyása e területen is (Aszmann, 2003). A programhoz kiindulópontként Antonovsky (1979) koherencia elmélete szolgált, amely szerint az egyén egészségi/betegségi állapotát szemléletmódja határozza meg az, hogy hogyan látja önmagát és a körülötte lévő világot. Miképpen fogja felismerni és mozgósítani az erőforrásokat. A serdülőkorúak egészségfejlesztésének előírásai az Egészség évtizede Népegészségügyi Program, Egészséges ifjúság fejezetében fogalmazódik meg. Az a gyermek lesz egészséges és sikeres felnőtt aki, környezetéhez alkalmazkodni tud, aki megtanulhatja a társas kapcsolatok harmóniáját, az iskolához, tanárokhoz, tanuláshoz fűződő viszonya stabil, biztos jövőképe, tervei vannak (Szűcs, 2008). Mit jelent ez a mozgásos aktivitás terén? A választ Benczúr (2003) adja meg. Az egészségnevelés a mozgás által a motoros képességek fejlesztését, a szociális kompetencia fejlesztését jelenti. Olyan szokásokat alakít ki, amelyek az egészséges életmódot és a boldog életet segítik elő. Ez feltételezi a család megfelelő felkészültségét, a higiéniai szokások ismeretét és tárgyi hátterének meglétét. Mindez a testnevelés mozgásanyagának és hatásrendszerének felhasználásával történik (Benczúr, 2003).
XVI.1.1
A sárkányhajózás története
,,A Sárkányhajó sportág Dél-Kínából származik. Több mint 2000 éves története Qu Yuan legendájához kapcsolódik. Qu Yuant a kínaiak által nagyon szeretett költőt és államférfit
138
hamis vádak alapján, pusztán féltékenységből hazaárulással vádolták és száműzték. A korrupt Chu Királyság Kormánya elleni végső tiltakozásaként a Mi Lo folyóba vetette magát. A kínaiak soha nem felejtették el ezt a kétségbeesett, de hősies tettet. A halászok azért versenyeztek, hogy megtalálják a holttestét, mielőtt a halak felfalják, doboltak, lapátjaikkal ütötték a vizet és rizsgombócokat szórtak bele, hogy eltereljék azokat. Innen ered a hagyomány és Kínában azóta is minden évben - az ötödik holdhónap 5. napján - megtartják a sárkányhajó ünnepet, amely nemcsak vízi versenyt, de hatalmas ünnepséget, színpompás felvonulást is jelent. Egy-egy ázsiai vagy óceániai sárkányhajó fesztiválon több száz hajó küzd egymással és több ezren szurkolnak nekik.”
(http://users.atw.hu/sarkanyhajo/forum/index.php?page=hazai_tortenet, 2015).
XVI.1.2
A csapathajó kialakítása:
Ki kell kérni a tanulók véleményét, hogy Ők melyik helyen szeretnének evezni, a csapathajóban. Az edző feladata hogy felismerje és korrigálja a rossz beülési sorrendből adódó problémákat. Feladatok:
a helyes beülési sorrend kialakítása, a hajó stabilitásának kialakítása,
Ezeket a problémákat nagy türelemmel lehet megoldani. Az összeszoktatás kezdeti idejében nem az edzésadag a lényeges, hanem az előbbiekben említett problémák kiküszöbölése. Vezérevezősnek tapasztaltabb kenust kell megtenni, aki jó ritmusérzékkel, megfelelő technikai tudással bír (Szabó, 2015).
139
Technika oktatása. A tanulók megismerik a sportág adta lehetőségeket. Hajó és lapát hordmódja, vízre szállás. Szabályismeret. .Egészséges életmódra nevelés, a sportág célorientált felhasználása (környezettudatos magatartás stb.). Kondicionáló gépek, súlyzó készlet, kézi- és szabad súlyzók, eszközök, segédeszközök használatának bemutatása. Tanmedence rendjének és használatának bemutatása. Tanmedencés óra. Kiegészítő technikák, prevenciós mozgásprogramok, terápiák oktatása. Edzéstervezés. A tanuló az év végéig legyen képes önálló edzésterv összeállítására. Tanmedencés és spinning edzés. Futás, köredzés. Verseny, erőgyakorlatok felmérése.
Szükséges személyes adottságok és készségek az oktatótól:
Hitelesség, fittség Megbízhatóság Jó kommunikációs készség Igény az elmélyült és minőségi munkára Nyitottság, tolerancia, elfogadó attitűd.
1. kép. sárkányhajó. A jelenkori sárkányhajó modern technológiával, de a hagyományos méretben és formában készül. A sárkányhajó méretét szabályozták így maximum 12,5 m hosszú, 1,15 méter széles és a minimális súlya pedig 250 kg lehet. A tradicionális díszítő elemekkel együtt (elöl a sárkányfejjel, hátul pedig a sárkányfarokkal) a teljes méret 13,5 méter (1. kép).
140
2. kép. hajó orrán lévő díszítés. A hajó jellegzetessége az egyedi sárkányfej, a hajó orrán (2. kép).
3. kép. sárkányfarok. A hajó farán pedig sárkányfarok díszítő motívum teszi teljessé a látványt (3. kép).
141
4.kép. dob. A hajóhoz tartózó dob nem csak a hagyományőrzés jelképe, de a csapatot összefogó, motiváló eszköz is. A dobos adta ütemre hajtják előre a hajót a sportolók a kormányos irányításával.
5. kép lapátok Sárkányhajó lapát hossza 105-130cm között változhat, a sportoló testméretétől függően. A toll szélessége egységesen 18 cm, szimmetrikusan enyhén íves kialakítású. Kanál nélküli forma, nem azonos a síkvízi kenu lapáttal.
142
6. kép mentőmellény A előírás, hogy mentőmellény viselése kötelező minden vízi járművön. Speciális üléseket lehet elhelyezni a hajóba. Nélkülözhetetlen az akadálymentes vízi bejáró, (kikötő) megléte. Így van lehetőség a biztonságos vízre szállásra, illetve a kikötésre.
7. kép célba érkezés. A sárkányhajóban 20 fő lapátos, 1 fő dobos, 1 fő kormányos és 4 fő tartalék alkot egy legénységet (http://sarkanyvadasz.localinfo, 2014)
XVI.1.3 1. 2. 3.
Irodalomjegyzék
Antonovsky, A. (1979): Helth, Stress, and Coping: New Perspectives On Mental and Physical Well-Being. Jossey–Bass Publishers, San Francisco. Aszmann Anna (2003, szerk.): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermek Egészségügyi Intézet, Budapest. 17. Benczúr Miklósné (2003): Adaptált Testnevelés és Sport. I. kötet. Speciális nevelési igényű tanulók adaptált iskolai testnevelése és sportági felkészítése. FONESZ, Budapest.
143
4.
5.
6. 7.
8. 9.
10. 11. 12. 13.
Borkovits Margit (2014): Alternatív délutáni mozgásprogram 10-14 éves korú tanulók számára. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged. 2015. 01. 13.–i megtekintés, http://www.jgypk.hu/~borkovits/. Borkovits Margit (2014): Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók mozgásprogramja táplálkozási szokásuk és a testnevelésben mutatott teljesítményük alapján. Doktori értekezés, Kézirat, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged. Gazsó Ferenc és Laki László (2004): Fiatalok az újkapitalizmusban. Napvilág Kiadó, Budapest. Konkoly Thege Barna (2008): A szalutogenetikus megközelítés lehetőségei az esélyteremtésben. In: Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot. Semmelweis Kiadó, Budapest. 64. MKKSZ (2014): (http://sarkanyvadasz.localinfo.) letöltés ideje 2014, dec 21. MKKSZ (2015): (http://users.atw.hu/sarkanyhajo/forum/index.php?page=hazai_tortenet, letöltés, 2015. jan. 21.). Nemzeti alaptanterv (2012): A Kormány 110/2012. VI. 4. rendelete. Magyar Közlöny, 66. sz. 10635–10846. Pikó Bettina és Keresztes Noémi (2007): Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest. Susánszky Éva és Szántó Zsuzsa (2008): Ifjúság és egészség. Új Ifjúsági Szemle. Szigetcsép. 4. 2–3. sz. 87–96. Szűcs Gábor (2008): A pápai Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola pedagógiai programja. Pápa.
XVI.2
Kenuzás
A mozgásos aktivitás során sokszor sportági mozgásokat végzünk. Ezt adaptálhatja a gyermek későbbi élete során a különböző élethelyzetek megoldásában. Természetesen e mellett a sportág választását is megkönnyíti. A sporttal a gyermek kitörhet addigi életteréből, és ez is megoldást jelenthet jövőjét illetően. A sport szociológiai megközelítése szoros kapcsolatban áll az egészségszociológiával, mert a fizikai aktivitási magatartás egyik része az egészségmagatartási formáknak, amelyek életmódunkat alkotják (Pikó, 1996; Pikó és Keresztes, 2007). A családi mozgásos nevelés során a kulturális tőke átörökítése történik akkor, ha a testkultúrát és az egészségmagatartást a kultúra részeként kezeljük (Takács, 1996). A sporthoz való viszony tekintetében lényeges szempont a származás és a család anyagi és nem anyagi erőforrásai. Az anyagi lehetőségek, a társadalmi származás, a réteg specifikus értékek és szükségletek befolyásolják a sportolás megkezdésének esélyét és az abból való kimaradás valószínűségét, a sportág kiválasztását és a versenyszerű sportolás folytatását (Egressy, 2005). Ahol a szülőnek van sportmúltja ott természetes a sportba való versenyszerű bekapcsolódás. Nekik könnyebb sportolóvá válni, bár a bourdieu-i habitus fogalma szerint az anyagi lehetőségek nem határozzák meg egyértelműen a fogyasztási szokásokat. Azonban önálló befolyással bír az életstílus kialakításában (Bourdieu, 1985; 1989; 1996). Az életstílus sokmindent elárul a hovatartozást illetően. Az egyén számára
144
fontos és ennek része lehet a sporttevékenység, amit végez. A társadalmi csoportokhoz való tartozást az „életvitel” vagy „életvezetés” által gondolják az emberek megmutatni, ez sok esetben státusszimbólum Weber (1996. 43. o.). Az életvitel rokon fogalom az életmóddal, a mindennapi élet azon elemei tartoznak bele, amelyek körülvesznek bennünket. Az emberi kapcsolatok és az önértékelés. Ezen okokból is, az alsóbb rétegekből kevés élsportoló kerül ki. A bejutási nehézségek (anyagi áldozatok) mellett lényeges az is, hogy a teljesítménysport megszűnt az érvényesülés kizárólagos eszközének lenni. Ugyanakkor a felső rétegek is kivonulnak az élsportból. Már számukra sem jelent mobilitási csatornát. Másfajta érvényesülési utak jelentek meg. A tudásalapú társadalom hazai kialakulásával követve ilyen a munkaerő piaci pozíciót számottevően javító nyelvtudás, vagy valamely magas presztízsű egyetemi diploma megszerzése (Egressy, 2005). Ezért átveszi a sport az egészségfejlesztés funkcióját, erről ír Bourdieu (1996). Minél magasabb társadalmi rétegből származik valaki, annál lényegesebb számára a sport egészségvonatkozású és esztétikai funkciója. Az egészséges, (szép) test kialakítása jellemzően polgári igénnyé vált, és ez az egészséggel kapcsolatos testmozgással érhető el. Mit kell tenni társadalmi szinten, hogy segíthessünk? Például a mozgásos aktivitással kapcsolatos szokások megváltoztatása területén is sok tennivaló van. A kenuzás jó eszköz erre, hiszen jó levegőn játékos formában fejlődhetnek tanítványaink. Az órán a tanár tanulóit kísérőmotorosból felügyeli és oktatja.
XVI.2.1
Kenuzás oktatása
A kenuzás oktatását Kiss Gergely és Szabó Attila technika leírása alapján ismertetjük (Kiss és Borkovits, 2013, Szabó, 2015). A kezdő versenyzők tanítását a kormányzás elsajátíttatásával kezdjük Ehhez látható feladat felvételen (https://www.youtube.com/watch?v=-vlmPGFTTGE). Kezdetben a sebesség növelését csak a kenu helyes iránytartásával oldhatja meg a kenus. A mozgás kulcsa a szabadítás technikájának helyes kialakítása, a kormányzó, iránytartó mozdulattal együtt. A kenuban a húzó oldallal megegyező térden kell térdelni (későbbiekben térdelőláb), a másik (későbbiekben támaszláb) lábbal a test előtt támaszkodik a tanuló a hajóban. A húzó oldallal megegyező oldali kézben (későbbiekben húzókar) van a lapát. Az ellentétes kézzel (későbbiekben mankót fogó kéz) a lapát mankóját felső madárfogással kell fogni (8. kép.) (Szabó, 2015).
145
1. kép. Elhelyezkedés a kenuban, karok és lábak helyzete.
2. kép lapátfogás (Béres, 2015).
A lapát részei (lentről felfelé haladva) (3. kép):
Toll Szár Mankó
146
3. kép. A lapát részei
4. kép. Térdeplő elhelyezkedése a kenuban. Négy technikai elem: vízfogás, áthúzás, szabadítás, légmunka összhangja szükséges a haladáshoz. Videóanyag megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=YVA6mmvl0-0 https://www.youtube.com/watch?v=EOjJr-jcUIw
147
https://www.youtube.com/watch?v=1lfgbGkQLCk
XVI.2.1.1
Vízfogás
5-8. kép. Vízfogás A lapátot a vízfogás irányába (előre-felfelé) lendítve kell előrevinni. Ahhoz, hogy a vízfogás helye maximálisan elől legyen, a húzó karral azonos oldali vállat előre kell tolni (későbbiekben válltartás csere), ehhez a törzzsel a húzással ellentétes irányba kell fordulni. A helyes technika végrehajtásánál a vízfogás pillanatában oldalról nézve „A” betűt formál a törzs, a karok-és a lapát. A vízfogás lehetőleg a hajó orrához a legközelebb kell, hogy történjen. Ehhez, meg kell lennie a válltartás cseréjének, a csípő előrefordításának-előretolásának, egy időben a karok kinyújtásával. Ekkor a lapát tolla a vízzel megközelítőleg 135°-os szöget zár be. Már a vízfogás pillanatában a lapátot a mankós kézzel ,,préselni” kell a vízbe. A jó kivitelezésnél a mankós kéz csuklójának nem szabad megtörnie. A kézfej az alkar meghosszabbítása (5-8. kép) (Szabó, 2015).
XVI.2.1.2
Áthúzás
9-14. kép. Az áthúzás fázisa Az áthúzás fázisáról akkor beszélünk, ha a kenulapát tolla teljes terjedelmével víz alatt van, és csak a nyél látható. Az áthúzás kezdete, mikor a vízfogás befejeződik és a lapát tolla teljes terjedelmével víz alatt van. Akkor fejeződik be, amikor a lapát tollának felső része láthatóvá válik. Az áthúzás időtartama megegyezik a légmunka időtartalmával (9-14. kép).
148
XVI.2.1.3
Szabadítás
15-17. kép. Szabadítás Szabadítás az a mozdulat, amikor a kenulapát nyaka láthatóvá válik. Akkor fejeződik be, amikor a lapát tolla teljes terjedelmével látható lesz (15-17. kép). ,,A támaszkéz mozgása meghatározó a helyes szabadító mozdulat végrehajtása során. A támaszkezet a támaszoldal irányába megfelelő ívben lefeszítve tolja, közben a húzókézzel a húzóoldali csípőhöz húzza a lapátot a sportoló. Közben a húzóoldali csípőt a vízfogás után be kell forgatni a haladási irányba. A húzó oldali csípő mozgása csak a vízfogás előkészítésekor áll meg, mert a lapát fixálása pillanatban a húzás irányával megegyező irányba hátra kell csavarni és ezután a törzs emelésével a húzással ellentétes irányba kell feszíteni. Ez a speciális csípő mozgás határozza meg a szabadítás helyét, és segíti a jó súly eloszlást, ami tökéletes hajósiklást eredményez. Szabadítás során történik a hajó irányítása, hogy stabilan és billenés nélkül haladjon a kívánt irányba”.
XVI.2.1.4
Légmunka
.
17-24.kép. Légmunka. A légmunka helyes kivitelezésénél arra kell törekedni, hogy a test függőleges maradjon a szabadítás után. Alapfeltétele, hogy egyensúlyban legyünk a hajóval. A legfontosabb az optimális húzáshosszhoz, a vízfogás előkészítése. Az újonc versenyzők tanítását ezért a kormányzás elsajátításával kezdjük. A tökéletes szabadítás eredménye a megfelelő iránytartás (17-24. kép).
XVI.2.1.5
A rajtolás technikája:
rajtra való várakozás, mozdulatlan, levegőben előretett lapáttal (ready, set, go,) az első húzással, billenésmentesen a hajó megindítása a megfelelő irányba,
149
három-négy erős, dinamikus áthúzás, a törzs szinte mozdulatlan, főleg csavarással és préseléssel történik, a hajó felgyorsítása a maximális sebességre, utazási sebesség megválasztása.
25. kép. Technika oktatása tanmedencében. (A képen szereplő gyermekek szülői engedéllyel vesznek részt). Cél a hajó előre haladásának elősegítése. A vízfogás a hajó orrához a legközelebbi ponton kell, hogy történjen, (ezt a hajón jelzéssel lehet az oktatás során kényszeríteni) hogy a húzás szakaszának optimális hossza meglegyen. Ahhoz, hogy a hajó gyorsan haladjon, ki kell küszöbölni az oldalirányú felesleges mozgásokat (Kiss és Borkovits, 2013). http://www.youtube.com/watch?v=7kWXtk52eRQ
150
XVI.2.2
Kezdő kenusok oktatására alkalmas eszközök
26. kép. IC-. négyes
27. kép. Kenu egyes.
151
XVI.2.3 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7. 8.
9. 10. 11.
Irodalomjegyzék
Bourdieu, P. (1985): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat Kiadó, Budapest. Bourdieu, P. (1989): Distinction. A Social Critique of the Judgement of Taste. (Translate: Nice, Richard) Routledge, London. Bourdieu, P. (1996): A sport és a társadalmi osztályok. In: Misovicz Tibor (szerk.): Sport és társadalom. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest. Egressy János (2005): Társadalmi esélyegyenlőtlenségek a versenysportban az úszás példája. Doktori értekezés, Kézirat. Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Intézet, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Doktori Iskola, Budapest. Kiss Gergely és Borkovits Margit (2013): Új táv és új távlat a kenus technika oktatásában. OTDK dolgozat. SZTE JGYPK TSTI. Szabó Attila (2007): Kenus utánpótlás nevelés időszerű kérdései, Magyar Edző, Budapest. Lenz J. (2011): Performance and theory of canoe training. Englsh Edition. Pikó, B. (1996): Social dimension of health: How socio–economic status influences social support and health? Abstract.The 6th Biennail Conference of the european Society of Health and Medical Sociology, Budapest. 12. Pikó Bettina és Keresztes Noémi (2007): Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szabó Attila (2015):Nagy Kenus Könyv in press. Takács Ferenc (1996): Testkultúránk időszerű kérdései az ezredfordulón. In: Földesiné Szabó Gyöngyi (szerk.): A magyar sport szellemi körképe 1990-1995. OTSH–MOB, Budapest. Weber, M. (1996): Gazdaság és társadalom: A megértő szociológia alapvonalai 2/3. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 43.
XVI.3
Kajak
A mozgásprogram tervezési szempontjai, tervezete és leírása. Tervezési szempontok. A szabadtéren végezhető őszi tavaszi időszakra tervezett mozgásprogram a szakirodalmak feltárása és méréseink eredménye alapján készült (Granek, 1966; Fritz, Jakab, Fritz, Schaub, Hegedűs, 2007; Neulinger, 2009, Lenz, 2011; Borkovits, 2014, Szabó, 2015). Tervezésénél a fő célt a Nemzeti alaptantervben (2012) leírtakkal összhangban jelöltük ki. E szerint az 5–12. évfolyamon a tradicionális sportágak elsajátításával párhuzamosan az érdeklődést felkeltő újszerű sport-, illetve testgyakorlati ágakra összpontosítottunk. Olyan képességek elsajátítására fókuszáltunk, amelyet beépíthetnek mindennapjaikba és motiválja őket egész életük folyamán rekreációs célú mozgás végzésére (Vullemin, Boinin, Bertrais, Tesser, Oppert, Hercberg, Gullemin és Briancon, 2005). Kiemelten fontosnak ítéltük a kognitív szférát a motoros tartalommal párhuzamosan fejleszteni, ezáltal tudatos munkavégzésre szoktatva a tanulókat. Figyelembe vettük még a Nemzeti Népegészségügyi Program (2003), mozgásszervi alprogramjának előírását a gerinc biomechanikailag helyes használatát automatizáló mozgásanyag elterjesztéséről (Somhegyi, 2012). A foglalkozások felosztása a mozgásos rekreáció elvei szerint történt (Kovács, 2003). Az őszi és tavaszi időszakban szabadtérre 60 perces foglalkozásokat terveztünk, bevezető, fő
152
és befejező részre osztva. Szabadtéren főként az atlétika és a labdajátékok mozgásanyagát, valamint játékos elemeket alkalmaztunk. A tornatermi fejlesztett programot 1. óra megnevezéssel indítjuk és 18. órával zárjuk a részletes leírásban. A foglalkozásoknál a mai kor igényeinek megfelelő korszerű tartalmakat, módszereket és eszközöket vettünk figyelembe, amelyek a mozgás megszerettetését szolgálják, alkalmasak a tartáshibák megelőzésére, korrekciójára, és magatartási mintát nyújtanak a tanulók egészséges életvezetésének kialakításához. Ezek a szempontok különösen azoknál a tanulóknál fontosak, akik táplálkozási problémákkal küzdenek (kövérség, kóros kövérség, alultápláltság). A fejlesztett mozgásanyag jellemzője az interdiszciplináris megközelítés. Tartalma multimédiás informatikai fejlesztéssel támogatott mozgásprogram, amely felhasználható a felső tagozatos gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztésére, valamint az iskolai egészségfejlesztés részeként is. Az órán a tanár tanulóit kísérőmotorosból felügyeli és oktatja! ,,Az edzéseken megoldandó feladatok
Az órán a meglévő képességekre építünk. Az a cél, hogy a tanulók elérjék a speciális kajakos technikáról alkotott ideális képet. Minden egyes fázisban az alábbiak kerülnek fókuszba: kar mozgása, evező útja, a törzs rotációja, a törzs hajlása, láb használata, hajómozgás és teljes koordináció, mozgásvizsgálat. Az edzések során a sportági-technikához szükséges képességek folyamatos tökéletesítése szükségeltetik. Tudatos gyakorlatvégzés által felgyorsul a sportági-technika tanulása. A kiegészítő program célja, hogy a tanuló gyorsabban tanulja meg a sportági technikát (Szabó, 2007, 2015)”.
Tanári feladatok az órán:
Relaxációs technikák alkalmazása (relaxáció, jóga, streching stb.). A berögzült, rossz automatizmusok megszüntetése. Mozgásos kompetencia fejlesztése: kézügyesség (a kajakban található eszközök beállítása és gyártása), finommotorika, mozgáskoordinációs képesség, egyensúlyozó képesség, reakciósebesség. Gyorsabb aktívabb tanulási folyamat. Kitűzött cél elérése az órán. Cél eléréséhez edzésterv elkészítése Célok megvalósításához gyakorlatok, feladatok. Szervezeti rend felépítése. Szótár kialakítása (kifejezések, megfogalmazások). Egyénileg és csoportban, való foglalkozás (csoportdinamika) Felmerülő kérdésekre válasz. Állandó visszajelzés. Gátlások oldása (félelem a víztől, széltől stb.).
153
Egyéni feladatok kijelölése, ellenőrzése, számonkérése. A kezdők oktatásánál fontos a sportág szépségének megismertetése (Borkovits, 2014).
Vízi edzések alkalmával a szervezet külső hatásoknak van kitéve. Az evezéshez erőállóképesség és gyorsaság szükséges magas szinten. Fontos még a jó ritmusérzék, gazdaságos izomműködés és ügyesség is. A labilis hajók egyensúlyban tartása jó egyensúlyozó működést igényel (Szabó, 2007, 2014, Kiss és Borkovits, 2014). A mozgáskoordináció magas szintjét igényli a kajak technika és mindez maximális erőkifejtés mellett. A vízen történő edzéseket a versengés, környezetváltozás nyugalom és a maximális terhelés jellemzi. https://www.youtube.com/watch?v=lef_ut8n0ms Karok mozgása, az evező mozgása, a törzs rotációja, a törzs hajlása, lábhasználat, hajómozgás és a teljes koordináció (összhang). A mozgás minőségének becslése a névleges és aktuális értékek összehasonlítása során történhet. A legegyszerűbb módszer az edzés alatti külső megfigyelés. Az időeredmények, a szögek elemzése a videofelvételeken és a folyamatos megfigyelés az objektivitást elősegíti. A koordinációs képességek fejlődése során egy speciális visszajelzés tapasztalható, a technika elsajátításának folyamatában. A szisztematikus tréning célja, hogy a tanuló gyorsabban sajátítsa el a jó technikát, és hogy még nagyobb uralma legyen a hajó felett, valamint hogy felkészítse és támogassa a dinamikus evezési módszert a változó kültéri viszonyok között (Lenz, 2011). Az edzés során elért fizikális fejlődéssel, az izomerő megnövekedettségével a sportági-technikai képességek folyamatos tökéletesedése érhető el. Az alapozó tréning során a koordinációs képességek diagnosztikája végezhető el tanmedencében, vagy evezőpadon.
XVI.3.1
Elhelyezkedés a kajakban
Elhelyezkedés a kajakban karok és lábak helyzete, lapátfogás. Cél a hajó előre irányuló mozgatása, haladásának elősegítése. A vízfogás a hajó orrához a legközelebbi ponton kell, hogy történjen (ezt a hajón jelzéssel szoktuk az oktatás során kényszeríteni), hogy a húzás szakasz optimális hossza meglegyen (Granek, 1966). A technikát és a képanyagot Kocsi és Juhász 2015 OTDK dolgozata alapján ismertetem.
154
1. kép: Elhelyezkedés a kajakban (http://welovebudapest/, 2012).
XVI.3.2
Vízfogás
2. kép: A vízfogás pillanata (http://www.nemzetisport.hu/london, 2012.). Vízfogásnál a lapátot ,,megakasztja” a kajakos a vízben. Kivitelezése a toló kéz kinyújtásával, a váll csavarásával és derékból történő elfordulással történik.
155
3. kép. A helyes technika a vízfogás pillanatában oldalról nézve (Lenz,2011).
XVI.3.3
Áthúzás
4. kép. Áthúzás, (Lenz,2011).
XVI.3.4
Szabadítás
156
5. kép. Szabadítás (Lenz,2011). A szabadítás során jelentkezik a sokoldalú képzés áldásos hatása, mert elkerülhető a megbillenés.
XVI.3.5
Légmunka
Légmunka fázisában történik a vízfogás előkészítése, ez jó egyensúlyérzéket kíván a hajó stabilan tartása miatt.
6. kép Légmunka (http://sportagvalaszto.hu/, 2014)
157
XVI.3.6
A rajt légzéstechnikája
A rajt pillanatában a lélegzetét visszatartja a versenyző. A rajt után az 1-2 csapás közben nem vesz lélegzetet a sportoló. Ekkor hipoxiás állapot léphet fel. Ezt az állapotot a foglalkozásokon szimulálni kell, hozzá kell szoktatni a tanulót különböző gyakorlatokkal. A kajakos/kenus mozgás közben a légzés nehézségét az adja, hogy általában a levegővétel a légmunkánál történik, a kifújás pedig a vízfogáskor kezdődik, és az áthúzás második fázisában folytatódik. A légzés ritmusát az evezési ciklusok frekvenciája befolyásolja a legjobban.
XVI.3.6.1 Gyakorlatok a helyes légzéstechnika elsajátításához szárazon és vízen Járás (futás) evezés közben légző gyakorlatok számolásra. Lassú belégzés, levegő benntartása lihegve kifújás. Járás (futás) közben egy lélegzetre kell elmondani: Nem három, nem hat, nem kilenc, nem tizenkettő, nem tizenöt, nem tizennyolc, nem huszonegy, nem huszonnégy, nem huszonhét, hanem harminc. Nem négy, nem nyolc, nem tizenkettő, nem tizenhat, nem húsz. Nem öt, nem tíz, nem húsz, nem huszonöt. Egy mellett nem három áll, kettő mellett nem négy áll, három mellett nem öt áll, négy mellett nem hat áll. Hétfő mellett nem szerda áll, kedd mellett nem csütörtök áll. Január mellett nem március áll, február mellett nem április. A szövegeket egy lélegzetre kell elmondani (Gabnai, 1998).
Evezés hangos énekszóval. Futás hangos énekszóval. „Kínai verekedés” párokban.
Egymástól kb. 2 méterre felállunk, szemben egymással, előbb a fej, később a váll, mellkas, a csípő energikus támadó mozdulatával „ütjük meg” az ellenfél ugyanazon testrészét ebből a távolságból, a partner az „eltalált” testrészével reagál az ütésre, majd ő „üt”. Megfelelő gyakorlás után minden testrésszel az ellenfél bármely testrészét megüthetjük 8-10 méterről is. A következő fázisban minden támadó mozdulatot hangos „ha!” kiáltás kísér, gyakorlat újabb fázisát folyamatos beszéddel végezzük. Számolni kell, az „ütés” idején az izomösszehúzódások miatt, a beszéd hangereje, hangszíne természetesen megváltozik, tempója nem. A hanggal kísért mozgásgyakorlat lényege, hogy egy adott pillanatban teljes fizikumunkkal az adott feladatra figyeljünk: a felkiáltással kísért „ütés” koncentráltabb.
XVI.3.7
Egyensúlyozó képességet fejlesztő gyakorlatok
Gyakorlatok szárazföldön
Akadálypályán való közlekedés. Fit ball tréning, mediball foglalkozás.
158
Gyakorlatok gördeszkával (gördeszka (https://www.youtube.com/watch?v=yxlC95YjmEs). Akadálypálya, stb.
foglalkozás,
snakeboard)
Gyakorlatok vízen Egyensúly javító gyakorlatok
Magas tartásba felemelt lapáttal ki tud tovább hullámos stb. vízen egyensúlyi helyzetben maradni? A hajóban a trepnire való felállás után előre és hátra való „sétálás”, ki tud többször? Ki tud fejen állni a hajóban? Ki tud kiállni a két lábbal a hajó peremlécére? Ki tud fekvőtámaszt csinálni a trepnin vagy a peremlécen? K-1-ben, C-1-ben éjszakai, K-2-ben, C-2-ben, vagy K-4-ben, C-4-ben csukott szemmel való evezés. Lapát nélkül ki tudja a másikat kiborítani a hajóból? A hajóban felállás után a hajó hullámoztatása, ki tud nagyobb hullámot csinálni (Szabó, 2015)?
XVI.3.8
Oldalvizezés, farvizezés
A vizezés oktatása elengedhetetlen a kajak-kenu sportban. Azért kell mindenkinek elsajátítania, mert vizezés alatt instabillá válik a hajó és az oktatása folyamán a tanuló egyre jobban adaptálódik a kritikus helyzetekhez, így hullámos vízen sem billen ki az egyensúlyából. Az elől haladó hajó által gerjesztett orr, oldal és farvíz hullámokat tudja a többi kajakos (kenus) kihasználni. Ezeket a hullámokat meg kell „ülni”, és rajtuk kell maradni. A legmegfelelőbb hely erre a hajó orra előtte lévő kajakos hajója által gerjesztett hullámvölgy. A hullámvölgybe keletkezett toló-húzó hatás segítségével a versenyző kevesebb energia befektetéssel, tud az előtte lévővel haladni. A foglalkozásokon iramjáték közben gyakoroltathatjuk. A szárazföldi áramlástani megfigyelés után, a tanuló saját tapasztalatára hagyatkozva gyakorolja a tanár segítségével, addig, amíg sikerélményhez nem jut. Feltétel a hasonló erőnlét és a kezdetben megmutatkozó segítő magatartás. A tanár motorossal nagyobb hullámok keltésével megkönnyítheti a megértést és a technika elsajátítását (Szabó, 2015).
159
7.kép. Hosszútávú versenyek felzárkózási taktikájának része az oldalvízen való evezés, mely áramlástani szempontból a legkedvezőbb helyezkedés a versenytársakhoz képest (Forrás:Granek, 1966)
160
XVI.3.9
Kezdők oktatására alkalmas hajók
8. kép. Túra kajak páros
9. kép. Egyes hajó beülője.
161
10. kép. Egyes kajak
11. kép. Páros kajak.
162
12. kép. Négyes kajak 1. táblázat. Outdoor kajakos-(kenus) mozgásprogram tervezése iskolásoknak Őszi szabadtéri foglalkozások Hó nap Fejlesztési cél/célok foglalkozá s száma. IX.
Tartalom
A fejlesztés elvárt eredményei
Felmérés
1.
Az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Önálló bemelegítésre alkalmas gyakorlatok megismertetése. Ismeretek átadása az aerob álló-képesség fejlesztéséről.
A program céljának ismertetése. Balesetvédelmi oktatás. Játékos és határozott formájú szabadgyakorlatok. Tartós futás egyéni iram kialakításával.
Úszástudás A mozgásformának, időjárásnak megfelelő felmérése. sportfelszerelés és a tisztálkodás feltételeinek kialakítása A légvétel és a futómozgás tudatos összehangolása.
2.
Koordinációs képességek játékos fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció szaknyelvi terminológián keresztül való fejlesztése.
Játékos és határozott formájú általános hatású szabadgyakorlatok. Kajak-kenu technika oktatása (szárazföldön) vízen.
6-8 bemelegítést szolgáló gyakorlat bemutatása. Alapvető ismeretek elsajátítása az aerob állóképesség fontosságáról.
3.
Labdás ügyesség fejlesztés a játék és viselkedésiszabályok betartásával.
Kajak-kenu technika oktatása vízen. Labdás ügyességi gyakorlatok hajóban. Különböző méretű és súlyú labdákkal (lufi, pöttyös labda, kislabda)
A játékszabályok betartása. A tanórákon tanult technikai elemek célszerű alkalmazása.
163
Vízen tartsd a levegőben a labdát c. játék, lufival, pöttyös labdával.
X.
III.
IV.
4.
A szabadidőben önállóan is végezhető mozgásos játékok megismerése. A mozgásigény megszilárdítása.
Játékos és határozott formájú szabadgyakorlatok. Vizes váltóversenyek eszközök felhasználásával (különböző súlyú és méretű labdák, váltóbot, karikák, stb.).
Együttműködés a játékok során. A tanórákon tanult technikai elemek célszerű alkalmazása.
5.
Az önértékelés, a belső értékelés realitásának kialakítása.
Kajak-kenu technika oktatása vízen.(rajt, vizezés). Váltóversenyek
A technikában pontosságra törekvés.
6.
Az élményszerű Játékos gyakorlatok játékot elősegítő vízen pl. „Utolsó pár technikai elemek előre evezz!” továbbfejlesztése. A győzelmekvereségek okainak feltárása, társsal való együttműködés.
Pontosságra törekvés kajak-kenu technika végrehajtásánál.
7.
Önálló kajakos (kenus) edzésterv elkészítéséhez ismeretek átadása. Rekreációs célú labdás játékok repertoárjának bővítése.
Kajak-kenu technika oktatása vízen.(célba érkezés). Lábtenisz.
Saját edzésterv elkészítése a nyári időszakra.
8.
Önálló étkezési terv elkészítéséhez ismeretek átadása.
Ügyességi és Az egészséges váltóversenyek hajóban. táplálkozás Testzsír (koleszterin) alapismeretei. mérés és étkezési tanácsadás.
9.
Ismeretátadás az Edzésnaplók egészséges életvitel megbeszélése. kialakításához. Rajtgyakorlatok vízen.
Általános ismeretek az önálló edzés elvégzéséhez.
10.
Játékból adódó konfliktusok kezelése.
Erőnléti feladatok felmérése. ,,Várméta” játék.
http://www.mdsz.hu/n etfit/netfit-attekintes/
11.
Erőnléti feladatok második felmérése.
Erőnléti feladatok felmérése. Tollaslabdázás.
http://www.mdsz.hu/ netfit/netfitattekintes/
12.
Egyéni teljesítmény túlszárnyalása, Akaraterő fejlesztése.
Repülőrajtból kajak/kenu Helyes futómozgás versenyek. alkalmazása.
13.
A szabadidőben végezhető mozgásos játékok megismerése.
Versengések a vízen. Labdás ügyességfejlesztés, egyéni és
Cooper-tesz.
Összjátékra törekvés és vállalkozó kedv a labda elkapására.
164
csapatfogyasztók különböző variációkkal
V.
VI.
14.
Koordinációs képesség és aerob állóképesség fejlesztése.
Hajóban egyensúly gyakorlatok. Streching gyakorlatok.
Feladatok pontos végrehajtása.
15.
Újszerű bemelegítő gyakorlatok megismerése.
Váltóversenyek labda felhasználásával.
Biztonságos technikai végrehajtásra törekvés.
16.
Mások teljesítményének elismerése.
Ügyességfejlesztés kajakban szivacslabdával, kézilabdával. Célba és távolba dobó versenyek.
Pontosságra törekvés a célba dobásoknál.
17.
Cselekvésbiztonság, fejlesztése a technikai elemek végrehajtásában.
Ügyességfejlesztés kajakban. Kajakpóló (lásd szabályok alább).
A tanórákon tanult technikai elemek célszerű alkalmazása játékokban.
18.
Cselekvésbiztonság Csapatokban játék. fejlesztése, egyéni Kajakpóló. feladatmegoldások elősegítése.
A tanult technikai elemek célszerű alkalmazása.
19.
Csapattal való Játékok, pl. tutajok a együttműködés határon. kialakítása. (lásd szabályok alább) A sporteseményekhez kapcsolódó agresszió és sportszerűtlen viselkedéssel kapcsolatos kívánatos magatartás tudatosítása.
Labdás technikai elemek célszerű alkalmazása.
20
Családi délután. Vízitúra, a családdal. A család bevonása a Közös ételkészítés. mozgásos aktivitással történő egészségfejlesztés folyamatába.
Az egészséges táplálkozás alapismeretei. Tanulói részvétel az ételkészítésben.
21.
Családi délután. Játékdélután. Ismeretátadás az Táncverseny, váltó és egészséges életvitel sorversenyek. kialakításához.
Együtt sportol és táncol a család.
22
Megmozdul a település. A tágabb környezet bevonása a mozgásos aktivitással történő egészségfejlesztés folyamatába.
Sárkányhajó bajnokság! Testzsír mérés és étkezési tanácsadás.
Együtt sportol a család és a település.
165
A szabály Bíró Melinda leírása alapján kerül publikálásra. ,,A kajakólót 5 játékos játssza, akik egymás között adogatva a labdát megpróbálják azt a víz fölött lebegő kapuba juttatni. A játékosok erre a célra kialakított kajakokban ülnek, evezővel a kezükben, így mozognak a pályán. Az evezőt nem csak az előrehaladáshoz használják, de a labdatovábbításban, és a védekezésben is jelentős szerepe van. A játékosok nem tarthatják maguknál 5 másodpercnél tovább a labdát, passzolniuk kell. A hajók gyakran ütköznek, sőt még borulnak is. Habár merőlegesen tilos az ütközés, de oldalról, szemből engedélyezett, ami igen látványossá teszi a játékot. Még az is előfordul, hogy a kajakosok átgázolnak a másik hajóján, vagy betaszítják a kormányosát a vízbe. A védőfelszerelésen kívül természetesen a szabályok is védik a játékosokat, de keretek között azért engedik a látványos befordításokat, ütközéseket. A sportág számos izgalmas, és látványos technikai elemet tartalmaz. A nézők nagy örömére a labdát birtokoló ellenfelet szabad felborítani. Az így víz alá bukó játékos „eszkimózhat”, azaz átfordulhat a hajójával a víz alatt” (Bíró, 2011).
12. kép. Kajakpóló mérkőzés (Bíró, 2011). ,,A sportághoz számos felszerelésre van szükség: kapura, kajakra, lapátra és persze labdára. A játékosok speciális védőöltözéket viselnek, ami a sérüléstől óvja őket. A kajakok a kajaksportban használttól sok mindenben különböznek. Laposabbak az átcsúszások miatt, az orrésznél pedig lekerekítettek, az ütközések tompítása végett. A beülőrésznél a kajakok fedettek, hogy megakadályozzák a víz bejutását és a kajak elsüllyedését. A lapát egy 220 centiméter hosszú kéttollú eszköz, ami az evezésen kívül a labdatechnikában is fontos szerepet kap. A kapu a víz fölé emelt, 1 méter magas és 1,5 méter széles. A labda a vízilabdások által használt 4-es, 5-ös méretű, kortól, nemtől függően. A játékosok egyéb öltözéket, és védőfelszerelést is használnak. Minden játékosnak kötelező a vállakat fedő azonos színű öltözetet, illetve számmal ellátott úszóképes mellényt és rácsos, arcvédővel ellátott sisakot viselnie” (Bíró, 2011).
XVI.4
Egyéb vízben játszható játék
Az alábbi játékot játszhatjuk a vízhez szoktatás időszakában, vagy bármelyik foglalkozáson a jobb csapatszellem kialakítása érdekében.
166
Tutajok a láthatáron (Kroehnert, 2004). Szükséges idő: 1,5- 2 óra. Csoport mérete: 4-5 fős csapatok. Szükséges anyag: Minden csapatnak szüksége lesz 6 db közepes méretű kartondobozra, egy marker tollra, egy tekercs öntapadós tapétalapra és egy kis tekercs szigetelőszalagra. Célok: Csapatmunka fejlesztése. Az együttműködés hasznos voltának demonstrálása. A csoport energiaszintjének emelése. Gyakorlat menete: Alakítsunk ki kisebb 4-5 fős csoportokat a nagy csoporton belül. A csapatokat úgy alakítsuk ki, hogy azonos arányba legyenek magasabb és alacsonyabb emberek. Minden csapat 6 db közepes méretű kartondobozt és egy kis tekercs szigetelőszalagot kap. Mindenki álljon a víz partjára! a tanár közölje, hogy ez a tevékenység két fázisból fog állni. A feladat első fázisának célkitűzése az, hogy készítsenek egy tutajt, amihez csak a kapott anyagokat használhatják fel. A gyakorlatnak erre a részére egy óra áll rendelkezésre. Az első fázisban arra is kérje meg a csapatokat, hogy adjanak nevet a tutajuknak. Az első fázis végére minden csapatnak és a tutajuknak fel kell sorakozni a part szélénél, hogy készen álljanak a második fázisra. A második fázis a tesztelő fázis. Ahhoz, hogy átmenjenek a vizsgán, a tutajnak keresztül kell lebegnie a célig úgy, hogy benne utazik a csapat egyik tagja, és nem süllyed el. A tutajosnak nem szabad igénybe vennie a csapatból mások segítségét, és nem helyettesítheti őt másik versenyző sem. A végén szavazásra kell bocsátani, melyik csapaté volt a legjobb vízi jármű? Megvitatandó szempontok:
Melyik csoport készítette a legjobb tutajt? Mi segített a csoportnak ebben a gyakorlatban? Milyen problémákat vettek számításba? Milyen szerepet vállaltak magukra az emberek? Előlépett-e közülük valaki vezetővé eközben (Kroehnert, 2004)? Voltak-e konfliktusaik? Ha igen, hogyan oldották meg? Mit demonstrál ez a gyakorlat?
Variációk:
167
Bármi felhasználható a hajó elkészítésére. Eligazítás közben közöljük a csapatokkal, hogy a második fázisban benne lesz egy verseny is. A vizes foglalkozások funkciója lehet még a tehetségek felismerése és sportági orientációjuk elősegítése. A tehetség magába foglalja az örökletesen jó adottságokat, a magas szintű képességeket, a pozitív személyiségvonásokat és a hatékony tanulási és adaptációs mechanizmusokat, melyek a kiemelkedő teljesítmény előjelei lehetnek. A teljesítményhez nélkülözhetetlen a kellő szintű motiváltság, a kreatív feladatmegoldás és sikerorientált beállítódás, valamint kellő szintű akarat, szorgalom, kitartás és küzdőképesség. „Sporttehetség az a személy, akinek egészségi állapota, pszichikai, fiziológiai, antropometriai, motorikus és szocializációs adottságai a fejlődés-érés egy szakaszában olyan színvonalúak és felkészülési szakaszonként olyan ütemben fejlődnek, hogy – megfelelő edzés és egyéb, főleg szociális miliő esetén – valamely sportágban, versenyszámban a csúcsteljesítmény-életkorban feltehetően magas színvonalú sportteljesítmények eléréséhez vezethetnek ’’(Harsányi, 2000, 52. o.). A kajak- kenu sportágban teljesítmény meghatározó szerepe van az aerob kapacitás megfelelő színvonalának. Az akcelerált versenyzők hamar (14-17 évesen) elérik saját maximumukat. A kezdeti gyors ütemű fejlődést a később lassabb fejlődési tendencia váltja fel a sportteljesítmények terén. A sportági teljesítmények abban az esetben fejleszthetők a leghatékonyabban, ha a versenyző rendelkezik a mozgáshoz szükséges technikai tudással és az ezzel kapcsolatban álló kondicionális és koordinációs képességekkel egyaránt. A teljesítő képes tudás a koordinációs és a kondicionális képességek kölcsönhatásában valósul meg (Kovács, 2008). A foglalkozásokon ezeket a képességeket fejleszthetjük.
XVI.5 1.
2. 3. 4. 5.
6. 7. 8.
9.
Irodalomjegyzék
Bíró Melinda (2011): Uszodai sportok. Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. Gabnai Katalin (1998): Drámajátékok. Marcibányi téri Művelődési Központ, Budapest. Granek István (1966): Kajakozás-kenuzás, Sport, Budapest. Kiss Gergely és Borkovits Margit (2014): A rövidtávú kenus technika oktatása. OTDK dolgozat. SZTE JGYPK TSTI. Kocsis Dávid, Juhász Bence és Borkovits Margit (2015): Kajakos technika összehasonlítása két olimpiai szám vonatkozásában. OTDK dolgozat. SZTE JGYPK TSTI. Kroehnert G (2004): 103 Játékos tréning gyakorlat. Z-Press Kiadó, Budapest. Lenz J. (2011): Performance and theory of canoe training. Englsh Edition. Nemzeti Népegészségügyi Program (2003): Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, 46/2003. (IV.16.) OGY határozat. 2013. 05. 13.–i megtekintés. http://color.oefi.hu/melleklet/NNP.pdf Somhegyi Annamária (2012): Gyermekeink gerince: mit tegyen a szülő? Gerince. 2015. 01. 26.–i megtekintés, http://gerinces.hu/2012/10/21/gyermekeink-gerince-mittegyen-a-szulo/
168
10. 11. 12.
13. 14. 15. 16.
Szabó Attila (2007): Kenus utánpótlás nevelés időszerű kérdései, Magyar Edző, Budapest. Szabó Attila (2015): Nagy Kenus Könyv in press. Vullemin, A., Boinin, S., Bertrais, S., Tesser, S., Oppert, J. M., Hercberg, S., Gullemin, F. és Briancon, S. (2005): Leisue time physical activity and health-related qaliti of life. Prevetive Medicine 41. sz. 562–569. kép: http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/eremtablazat.london.2012 letöltés, 2014 dec. 19. kép: http://www.nemzetisport.hu/london_2012/douchev-janics-hengerelt-dudas-avajda-b-dontos-2162303 letöltés,2014 dec. 19. kép: Lenz J.,(2011): Performance and theory of canoe training. kép: http://sportagvalaszto.hu/index.php?m=14326&st=8&id=10613 letöltés,2014 dec. 19.
169
