Index: COflEPHíAHHE

T A R T A L O M Dr. Szendrey István: A ligninprobléma és a n n a k D r . Szőnyi László: A z erdők m ű t r á g y á z á s á r ó l Dr. Keresztesi Béla: A z optimális erdősültség

gyakorlati

kihatásai

49 54 61

Hangyál-né, Dr. Balul Wanda: Fenyőcsemetedőlést okozó néhány gombafaj patogenitásának vizsgálata Antal Mihály: N é h á n y m u n k a - és üzemszervezési e r e d m é n y a Délalföldi E F A G fahasználati m u n k á j á b a n a I V . ötéves t e r v időszaka alatt D r . Farkas Pálné: S z a k f i l m e k az erdő szépségéről, hasznáról Telegdi Pál: N y á r t e l e p í t é s e k első fahasználatának vizsgálata a termelőszövetkezeti erdőkben Radnóty Alfréd: 14 év a f a a n y a g m o z g a t á s b a n Banadics István: B é k é s m e g y e i erdők közjóléti lehetőségei Franciscy Pál Vilmos: Hulladékgyűjtők a parkerdőkben

68 73 76 80 83 87

Dr. Fekete

90

Címkép:

Zoltán

— D r . Szabó

F e n y ő k vegetatív

Hátlapon:

Lajos

— Tóthné,

szaporítására

L o m b o s b a n is t e r j e d a szálfás

folynak

Dr.

Surányi

kísérletek

kitermelés

Klára: az E R T I

(Foto E R T I ,

T a l a j e r ó z i ó az erdőben sárvári

65

növényházában

Michalovszky

I.

felv.)

COflEPHíAHHE JX-p CeHÖpeu M.: npo6.ne.Ma .nHrHHHa H ee npaKTHMecKHe nocnencTBHíi

49

Xl-p Céiibu Jl.: H c n o j i b 3 0 B a n H f i MHHepanbHbix ynoőpeHHíí B j i e c a x

54

JJp.

61

Kepecmeiuu B.: O r r r H M a j i b H a f l j i e c n e - r o C T b

XandsiAHe d-p

Banya

B.:

M3yMeHne

n a T o r e H H o c T H HeKoropbix B H A O B rpnöOB, B b i 3 b i B a i o m H x

nojieraHHe

ceHHueB XBofiHbix nopofl Anman

M.:

65

H e n O T O p b i e y c n e x n B oŐjiacTH o p r a H H 3 a u M M T p y n a H n p o n 3 B O f l C T B a

68

Tenezdu TI.: H 3 y M e H n e n e p B o r o j i e c o n o j i b 3 0 B a H n « B T o n o n e B b i x H a c a w A e H H ^ x j i e c o B c / x

npon3BOACTB6H-

H W X KOonepaTOBOB PadHomu

A.:

EaHaöun H.:

76

1 4 j i e T B n e p e B 0 3 K e n.peBecHHbi

80

C o u n a j i b H o - Ő b i T O B b i e M K y j i b T y p H b i e BO3MO>KHOCTH B n e c a x o ő j i a c T H B c K e u i

83

0panquct}u TI. B.: H L U H K H RJW Mycopa B zieconapKax JJ-p 0eKeme 3., d-p Caőo Jl., Tömne d-p LUypaHbu K.: 3 p 0 3 H f l noBbi B n e c y

87

90

C O N T E N T S Dr. Szendrey, I.: T h e lignin problem and its practical implications Dr.

Szőnyi, L.:

44

On f e r t i l i z i n g t h e f o r e s t s

51

Dr. Keresztesi. B-: The optimál amount of forests Mrs. Hangyái, Dr. Balul, W.: E x a m i n i n g the pathologencity o f s o m é í'ungus species causing the dumpingoff coniferous seedl.ngs Antal, M.: Somé achievements in work and plánt organization Telegdy, P.: E x a m i n i n g the first logging in the poplar palntations of cooperative f o r e s t s Radnóty, A.: 14 years in transporting Áood Banadics, I.: Welfare possibilities of forests in Békés county Franciscy, P. V'.: Waste collectors in park forests Dr. Fekete, Z., dr. Szabó, L., Mrs. Tóth, dr. Surányi, K.: Soil erosion in forest

AZ az

01 65 68 76 80 83 87 90

ERDŐ Országos

Erdészeti

Egyesület

kiadványa.

Szerkesztő:

dr. Keresztesi Béla.

c í m e : B u d a p e s t II., Frankéi L e ó u . 44. L e v é l c í m : 1277 B u d a p e s t , P f . 17/ K i a d j a lalat,

Budapest VII., L e n i n

k r t . 9—11. L e v é l c í m : 1906 B u d a p e s t , P f .

N o r b e r t . K a p j á k az Országos Erdészeti Egyesület t a g j a i , előfizethető lap Iroda

(1900 B u d a p e s t , József

útján. Előfizetési

nádor t é r i . )

A

szerkesztőség

a Lapkiadó Vál­

223. Felelős

kiadó:

Siklósi

m é g a P o s t a K ö z p o n t i Hír­

és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes p o s t a h i v a t a l o k

díj e g y évre 60— F t , egyes s z á m ára: 5,— F t . K ü l f ö l d ö n terjeszti a „ K u l t ú r a "

K ö n y v - és H í r l a p K ü l k e r e s k e d e l m i Vállalat (H—1389 B u d a p e s t , P f . 149), az évi előfizetés 40G2 Révai N y o m d a , B u d a p e s t

— F . v . : P o v á r n y Jenő.

Index: 25 208

|

á r a : 7$.

634.0.864

A UGNINPROBLÉMA ÉS ANNAK Dr. Szendrey

GYAKORLATI KIHATÁSAI

István

A z erdész által m e g t e r m e l t f a a n y a g 2 5 — 3 0 % - a l i g n i n . L é n y e g é b e n ez az a szerves a n y a g , a m e l y a fát fává teszi, ezért n e m c s a k kémiai, h a n e m erdészeti és f a i p a r i s z e m p o n t b ó l is f i g y e l m e t érdemel. * A l i g n i n megjelenése a n ö v é n y v i l á g b a n a törzsfejlődés fontos m é r f ö l d k ö v e v o l t . C s a k a z o k a n ö v é n y e k v o l t a k képesek áttérni a vízi életmódról a száraz­ földi életmódra, a m e l y e k a l i g n i n bioszintézisének problémáját megoldották. E z l é n y e g é b e n az a n y a g c s e r e szerves hulladék a n y a g a i n a k gazdaságos hasznosí­ tását jelentette, m e l y n e k révén a kérdéses n ö v é n y a létért v a l ó k ü z d e l e m b e n társainál e l ő n y ö s e b b h e l y z e t b e került. A z életfolyamatok során keletkező m e l ­ léktermékek u i . e z e n a f e j l e t t e b b s z i n t e n m á r n e m m a r a d n a k passzív állapot­ b a n , h o g y i l y m ó d o n felhalmozódj a n k a vakuólákban, v a g y e x k r é t u m o k k é n t kiválasztódjanak a környezetbe, h a n e m biopolimerizáció útján, m a k r o m o l e k u láris szilárdító anyagként beépülnek a s e j t f a l b a és a n n a k szerves alkotórészévé válnak. A l i g n i n t a r t a l o m és a v e l e együttjáró n a g y o b b m e c h a n i k a i szilárdság a száraz­ földi életmód szempontjából döntő e l ő n y t jelentett. E m e l l e t t a sejtfal többi makromolekuláris alkotórészei, a cellulóz és a hemicellulózok, a l i g n i n n e l való társulás r é v é n veszítettek h i d r o f i l jellegükből, miáltal ellenállóbbakká v á l ­ tak a b i o t i k u s - és az abiotikus-környezet l e b o n t ó hatásával s z e m b e n . C s a k í g y jöhettek létre az élővilág l e g n a g y o b b méretű képviselői, a k ü l ö n b ö z ő fafajok, a m e l y e k évszázadok környezeti viszontagságaival is d a c o l n i képesek. A cellulóznak l i g n i n n e l való b i o m o d i f i k á c i ó j a természetesen n e m j e l e n t e t t e azt, h o g y az i l y m ó d o n k é p z ő d ő f a a n y a g , v a g y i s a lignocellulóz valamiféle k ö r ­ n y e z e t i d e g e n anyaggá vált v o l n a . A l i g n i n csupán a n a g y o b b élettartamot b i z t o ­ sította, a lebomlást lassította, de azt v é g l e g n e m akadályozta m e g s így a f a u g y a n ú g y láncszeme a n a g y biológiai k ö r f o l y a m a t o k n a k , m i n t a csak kevés l i g ­ n i n t tartalmazó, g y o r s a b b a n l e b o m l ó lágyszárú növényzet.

A z e m b e r korán f e l i s m e r t e a f a a n y a g műszaki előnyeit. M i n t s z e r k e z e t i a n y a g m a is nélkülözhetetlen. A fejlődés során a z o n b a n a s z e r k e z e t i anyagként v a l ó hasznosítás m e l l e t t a kémiai hasznosítás szükségessége is felmerült. A f a m i n t cellulózforrás j e l e n l e g más a n y a g g a l n e m helyettesíthető, sőt m i n t újabban k i ­ derült, a fahulladék hasznosításánál s e m kerülhetők m e g a kémiai módszerek. A m í g a z o n b a n a fának s z e r k e z e t i anyagként, tehát e r e d e t i állapotban v a l ó h a s z ­ nosítása esetén a fában levő l i g n i n előnyt j e l e n t , m i v e l a fára jellemző f i z i k a i ­ m e c h a n i k a i tulajdonságokat ez biztosítja, a d d i g a kémiai hasznosításnál k o m o l y nehézségeket o k o z .

A z elmúlt évtizedek t a p a s z t a l a t a i azt mutatják, h o g y a f a delignifikációja, a m i a cellulóz és papírgyártás alapját képezi, nagymértékben hozzájárult az élővizek világméretű elszennyeződéséhez. Elegendő i t t csupán a finnországi t a v a k szo­ m o r ú állapotára g o n d o l n i , de a h a z a i t a p a s z t a l a t o k is ezt igazolják. A cellulóz mellől k i o l d o t t l i g n i n hulladék gazdaságos hasznosítását u i . a n a g y a r á n y ú n e m ­ zetközi kutatómunka ellenére s e m sikerült megnyugtatóan m e g o l d a n i . A l e g g a z ­ daságosabb hasznosítási lehetőség a t ö b b ezer s z a b a d a l o m ellenére m a is a z e l ­ égetés. A z i p a r i és vágástéri fahulladék hasznosításával k a p c s o l a t b a n újabban elő­ térbe került fahidrolízis iparnál is k o m o l y tehertételként j e l e n t k e z i k a v i s s z a ­ m a r a d ó l i g n i n . E z az eljárás is csak a t ö b b i f a k o m p o n e n s t képes hasznosítani, éspedig a hemieellulóz-pentozánokat furfurol, a többi p o l i s z a c h a r i d hidrolizátum o t p a d i g mikrobiológiai úton nyerhető fehérje, illetve takarmány élesztő f o r m á ­ jában. * A f e n t i e k e n kívül a ligninprobléma g y a k o r l a t i kihatásai m é g számos más terü­ l e t e n észlelhetők. A fához képest a lágyszárúak kevés l i g n i n t t a r t a l m a z n a k . T a ­ karmányozási szempontból a z o n b a n ez s e m hagyható f i g y e l m e n kívül. A m e s t e r ­ séges takarmányok készítésével k a p c s o l a t b a n m á r rég óta ismeretes, h o g y n e m m i n d e g y , m i l y e n arányban v a n képviselve a n y e r s r o s t a t ö b b i k o m p o n e n s h e z képest. A n y e r s r o s t a z o n b a n n e m egységes összetételű a n y a g . A cellulózon és a hemicellulózon kívül m i n d i g t a r t a l m a z t ö b b - k e v e s e b b l i g n i n t is, a m e l y g y a k o r l a ­ t i l a g emészthetetlen, s í g y takarmányozási szempontból a b a l l a s z t a n y a g o k közé sorolják. A k é r ő d z ő k k e l l e f o l y t a t o t t újabb vizsgálatok ezzel s z e m b e n a r r a u t a l ­ n a k , h o g y n e m egyszerű b a l l a s z t anyagról v a n szó, h a n e m k i f e j e z e t t e n negatív hatású komponensről, a m e l y a cellulóz és a hemicellulózok emészthetőségét c s ö k ­ k e n t i sőt, a m i m é g károsabb, a fehérjék hasznosítását is l e r o n t j a . A ligninproblémának ez a kihatása főleg az iparszerű szarvasmarha-termelés elterjedésével vált időszerűvé, de n e m k ö z ö m b ö s vadgazdálkodási s z e m p o n t b ó l sem. M i n t ismeretes, a fehérjék a szarvasfélék agancsképzésénél döntő szerepet játszanak s így a rendelkezésre álló tápanyag l i g n i n t a r t a l m a a fehérjék e g y részének kikapcsolásával az agancs minőségére kedvezőtlen hatást g y a k o r o l h a t , különösen fehérje-szegény, m o s t o h a táplálkozási v i s z o n y o k között. A z elfásodott hajtásokat tartalmazó, lignindús tápláléktól az állat jóllakottnak tűnik, de v a l ó ­ j á b a n a tápanyagfelszívódás a l a c s o n y s z i n t e n m o z o g . E h h e z járul még, h o g y az emésztés i l y e n k o r n a g y o b b e n e r g i a befektetést igényel, a m i különösen télen súlyos k ö v e t k e z m é n y e k k e l járhat, m e r t a szervezet energiaigénye a l a c s o n y a b b hőmérsékleti v i s z o n y o k között f o k o z o t t a b b . A l i g n i n r e az ő z é r z é k e n y e b b e n reagál, m i n t a szarvas. A h u z a m o s a b b időn át a l k a l m a z o t t lignindús táplálék hatására az őzek sok esetben tüdőgyulladásban p u s z t u l n a k e l , m i v e l a s z e r v e z e t ellenállóképessége a tápanyaghasznosulás a l a ­ c s o n y szintje m i a t t i g e n gyenge. A z emészthetetlen kolloidális l i g n i n , felületi adszorpció útján,i e m e l l e t t m é g sok ásványi eredetű a n y a g o t is m e g k ö t , amíg az emésztőrendszeren áthalad. A létfontosságú m a k r o - és m i k r o e l e m e k ezért egyál­ talán n e m , v a g y csak csökkent mértékben j u t h a t n a k b e a véráramba, k m i a betegséggel s z e m b e n i ellenállóképességet m é g i n k á b b csökkenti, s ez végül is a s z e r v e z e t általános leromlásához vezet.

A z eddigiekből" nyilvánvaló, h o g y a l i g n i n s e m kémiai, s e m biológiai úton n e m hasznosítható, v a g y i s a b b a n a p i l l a n a t b a n , a m i k o r v e g y s z e r e k v a g y emésztő

nedveik hatására a cellulóztól és a hemicellulózoktól elkülönül, tehertétellé válik. Egyedül járható út a természetes k ö r f o l y a m a t b a n történő lebontás a talaj m i k r o ­ o r g a n i z m u s a i útján, v a g y i s a humuszképzés. A levélanyag és a lágyszárúak l i g ­ n i n j e ezáltal j ó l h a s z n o s u l , de a m e g t e r m e l t f a a n y a g n a k ez az őserdei h a s z n o ­ sítása a m o d e r n erdőgazdálkodásban m é g a v é k o n y f a esetében is l e g f e l j e b b kényszermegoldás lehet. A humuszképzés gyorsított változata, a komposztálás újabban a kéreghaszno­ sítás kapcsán az érdeklődés h o m l o k t e r é b e került. A fakéreg m e g f e l e l ő e n f e l ­ aprítva, optimális víztartalomra és pH-jra beállítva, t á p s ó - és m i k r o o r g a n i z m u s ­ preparátum adagolásával 3—4 h ó n a p leforgása a l a t t komposztálható. H a f i g y e ­ l e m b e vesszük, h o g y természetes k ö r ü l m é n y e k között a lebomlás és a humusszá való átalakulás 2—3 évet is i g é n y b e vesz, a k k o r ez az e r e d m é n y i g e n kiválónak mondható. Laboratóriumi kísérleteink s z e r i n t a z o n b a n az i r o d a l m i a d a t o k a f o ­ l y a m a t n a k i l y e n n a g y sebességgel v a l ó lejátszatására a technológiai részleteket illetően n e m egyértelműek, s í g y a leírt módszerekkel k a p c s o l a t b a n n a g y a b i ­ zonytalanság. E n n e k fő forrása elsősorban i t t is a l i g n i n , a m e l y a k é r e g b e n más a n y a g o k h o z k ö t ő d i k m i n t a fatestben, v a g y a lágyszárúakban, és a kötés e r ő s ­ sége a fafajtól és a kéregszövet korától f ü g g ő e n jelentős m é r t é k b e n változhat. F o n t o s szerepet játszik i t t a parásodás mértéke is, a m e l y a kéreg apoláros j e l l e ­ gét f o k o z z a s így a n n a k nedvesíthetőségét n a g y m é r t é k b e n csökkenti. A l e b o n ­ tás sebessége a C : N arány beállításával b i z o n y o s határok között szabályozható. A fakéregnek e r e d e t i állapotában i g e n a l a c s o n y a nitrogén t a r t a l m a , ezért a tág C : N arányt, a m e l y a 350 : 1 értéket is eléri, nitrogéntartalmú s z e r v e t l e n v a g y szerves a n y a g o k bekeverésével szűkíteni k e l l . A m i k r o o r g a n i z m u s o k n a k u i . az időegységre eső nitrogén felhasználása a komposztálás sebességének f o k o z ó d á ­ sával növekszik. A kéregrészecskék a k k o r j ó táptalajai a l e b o n t ó m i k r o o r g a n i z ­ m u s o k n a k , h a a szövetek m i n d e n részében e g y e n l e t e s e n e l o s z o l v a , optimális m e n n y i s é g ű nitrogén áll rendelkezésre, v a g y i s h a a C : N arány 50 : 1 körüli értéket m u t a t . E n n e k a feltételnek a kielégítése üzemi m é r e t b e n k o m o l y n e ­ hézséget j e l e n t , s így az említett r ö v i d komposztálási idő a sok b i z o n y t a l a n f a k t o r m i a t t csak a k ö r ü l m é n y e k szerencsés összejátszása esetén érhető e l .

* A ligninprobléma g y a k o r l a t i kihatásainak ismeretében érthető, h o g y a s z e r ­ ves k é m i k u s o k részéről n a g y erőfeszítések történtek a l i g n i n m o l e k u l a minél a l a p o s a b b megismerése érdekében. A m í g a z o n b a n sok más természetes eredetű szerves a n y a g szerkezetének felderítésével a preparatív szerves k é m i a n a g y s i k e ­ r e k e t k ö n y v e l h e t e l magának, a l i g n i n esetében a t ö b b m i n t e g y évszázados kutatómunka ellenére s e m tekinthető a kérdés lezártnak. Freudenberg, Klason, Nyikityín, Hágglund t ö b b más n e v e s kutatóval együtt iskolát t e r e m t e t t m a g a körül a ligninprobléma megoldására. A z i t t nevelődött kutatók százai a világ számos h e l y é n m a is folytatják ezen i g e n b o n y o l u l t , természetes a n y a g t i t k a i ­ n a k a felderítését. A szerkezetkutatás fő nehézsége, h o g y a m i n t a l i g n i n t a sejtfal t ö b b i m a k r o molekuláris alkotórészeitől elkülönítjük, s z e k u n d e r f o l y a m a t o k r é v é n ellenőriz­ h e t e t l e n változáson m e g y keresztül, s í g y e r e d e t i állapotában n e m nyerhető k i . A z elkülönítés m ó d j a s z e r i n t ezért m e g k ü l ö n b ö z t e t n e k hidrolízis-lignint, alkáli­ l i g n i n t , e t a n o l - l i g n i n t , K l a s o n - l i g n i n t stb. Fentiekből következik, h o g y e g y e t l e n s z e r k e z e t i képlet segítségével a l i g n i n m o l e k u l a n e m jellemezhető, ezért az egyes lignin-típusokat a belőlük nyerhető egyszerű degradációs termékek alapján a z o ­ nosítják. E z e n ún. „ l i g n i n - k r i t é r i u m o k " s z e r i n t más típusú l i g n i n n e l r e n d e l k e z ­

n e k az egyszikűek, mással a kétszikűeken belül a nyitvatermők és mással a zár­ vatermők. A ligninkutatásban a szerves kémia k l a s s z i k u s eljárásai m e l l e t t a m o d e r n m ó d ­ s z e r e k közül jelentős szerepet játszik a radioizotópos t e c h n i k a . E z z e l sikerült felderíteni, h o g y az említett anyagcserehulladékok közül egyesek közvetlenül b e é p ü l n e k a l i g n i n m a k r o m o l e k u l á b a , m á s o k a beépülés előtt biokémiai átalaku­ láson m e n n e k keresztül. A z Erdészeti és Faipari Egyetem Izotóp Laboratóriuma a Nemzetközi Atom­ energia Ügynöksége támogatásával 1970-ben bekapcsolódott a l i g n i n n e l k a p c s o ­ l a t o s nemzetközi kutatómunkába. E n n e k keretében az osztrák K. Kratzl és K. Buchtela k ö z r e m ű k ö d é s é v e l részben a bécsi intézetben, részben a s o p r o n i l a b o r a ­ tóriumban radioaktív syringa-típusú l i g n i n - p r e k u r z o r o k a t állítottunk elő. A ligninproblémával s z o r o s a n összefügg a „ h ú z o t t f a " és a „ n y o m o t t f a " p r o b l é ­ mája. Mindkettőt, m i n t anatómiai rendellenességet tartják nyilván, előbbit a lombfáknál, utóbbitt a fenyőknél. A z i l y e n fára jellemző az erős duzzadás, i l l e t v e zsugorodás, a n a g y f o k ú törékenység, repedékenység. M e c h a n i k a i megmunkálás alkalmával az i l y e n a n y a g ún. b o l y h o s felületet ad, a szárítás során egyenlőtle­ nül víztelenedik, a telítés alkalmával p e d i g n e h e z e n v e s z i f e l a telítőszert. H a az i l y e n f a a n y a g kémiai összetételét megvizsgáljuk, azt t a p a s z t a l j u k , h o g y , a l o m b ­ fáknál a l i g n i n t a r t a l o m a húzott szövetekben az átlagosnál a l a c s o n y a b b ; a fe­ n y ő k n é l ezzel s z e m b e n a n y o m o t t o l d a l o n j e l e n t k e z i k az eltérés, a h o l a l i g n i n t a r ­ t a l o m az átlagosnál m a g a s a b b . E z e k s z e r i n t az élő fára a t e r m ő h e l y e n ható m e ­ c h a n i k a i igénybevétel (uralkodó szélirány, lejtős terep, oldalágakra nehezedő saját súly), a l i g n i n bioszintézisét befolyásolni képes. E z a felfogás összhangban v a n a z z a l a k o r á b b i megállapításunkkal, h o g y a törzsfejlődés során a szárazföldi életmóddal j á r ó e r ő s e b b m e c h a n i k a i igénybevétel fejlesztette k i a f á s n ö v é n y e k lignifikáló képességét. A z e r ő s e b b m e c h a n i k a i i g é n y b e v é t e l hatása a z o n b a n az e g y e d f e j l ő d é s b e n m á s léptékben érvényesül m i n t a törzsfejlődésben. E z t bizonyítják azok a vizsgála­ t a i n k , a m e l y e k lejtős t e r e p e n álló l u c - és cserállományok faanyagának kémiai összetételére v o n a t k o z n a k . A z 1. táblázatban 15 d b l u c és 15 d b cserfa törzsének lignintartalmára v o n a t k o z ó a d a t a i n k a t m u t a t j u k be, a m e l y e k k b . e g y n e g y e d é t t e s z i k k i a témával k a p c s o l a t o s lignin-analíziseinknek. M á r ezekből az a d a t o k ­ b ó l is nyilvánvaló, h o g y a lejtős t e r e p e n álló l u c o s n a k nem minden faegyedében k é p z ő d i k e x t r é m m a g a s lignintartalmú „ n y o m o t t f a " és a cseres esetében extrém a l a c s o n y lignintartalmú „húzottfa". A z e x t r é m összetételű f a a n y a g megnevezésére újabban a z , i r o d a l o m b a n a „ r e ­ aktív f a " ( r e a k t i o n w o o d ) és a „géles f a " ( g e l a t i n o u s w o o d ) kifejezéseket h a s z ­ nálják. A z e l ő b b i v e l a külső, m e c h a n i k a i behatással s z e m b e n i f o k o z o t t r e a k c i ó ­ készséget kívánják hangsúlyozni, az u t ó b b i v a l p e d i g a fának, m i n t x e r o g é l n e k a víztartalom változásával k a p c s o l a t o s k e l l e m e t l e n tulajdonságait i g y e k e z n e k k i ­ emelni, amelyek extrém l i g n i n t a r t a l o m mellett fokozott mértékben jelentkeznek. A n n a k alátámasztására, h o g y b i z o n y o s öröklött h a j l a m i s szerepet játszik az e x t r é m kémiai összetétel kialakulásában, az i r o d a l o m b a n is található utalás. E s z e r i n t p l . az Indiában közismert Acacia arabica két változatban f o r d u l elő. A z e g y i k az i g e n közismert keresett „telia", a másik p e d i g a kedvezőtlen t u l a j ­ d o n s á g o k k a l rendelkező, erősen z s u g o r o d ó , v e t e m e d ő „kauria". A z u t ó b b i f a j t a ­ változat faanyagában a m i k r o s z k ó p o s vizsgálatok s z e r i n t a géles rostok s o k k a l n a g y o b b aránybán mutathatók k i , m i n t az előbbiekben. Vizsgálataink alapján feltételezhető, h o g y h a z a i f a f a j a i n k n a k is létezhetnek hasonló fajtaváltozatai.

1. táblázat Lucfenyő és csertölgy prőbatörzsek lignintartalma Lucfenyő — lignin % Próbaszám

húzott oldal

L- 6 L- 7

Csertölgy — lignin % Próba­ szám

nyomott oldal

húzott oldal

normál

nyomott oldal

normál

28,41

28,30

28,24

27,96

27,15

28,32

Cs " 3

22,84

23,16

23,14

Cs

4

16,28

22,42

22,50

L-l 2

28,18

29,52

29,00

Cs

5

' , L62

23,68

23,46

L-H

27,40,

27,48

27,45

L-15

26,14

Cs 16

23,14

23,00

18,24

26,86

-Cs 24

23,76

25,12

38,60

L-16

28,24

28,30

24,86

28,36

Cs 26

21,32

24,36

23,94

L-22

26,88

29,50

27,58

Cs 30

23,40

23,53

24,10

L-34 L-36

-28,10

28,02

29,38

Cs 35

15,46

22,86

23,64

28,40

34,62

28,44

Cs 39

24,13

24,26

17,32

L-40

28,26

38,16

27,52

Cs 41

20,16

25,12

24,38

L-52

27,18

27,22

30,63

Cs 42

15,92

23,64

23,58

L-56

27,98

27,80

29,63

Cs 48

23,32

24,08

23,90

L-57

28,86

28,90

28,08

Cs 52

18,75

23,14

22,91

L-59

28,64

32,18

28,70

Cs 56

23,33

24,00

23,92

L-60

27,62

33,36

.27,86

Cs 58

22,84

22,63

17,34

•

2

Befejezésül megállapítható, h o g y a ligninprobléma a fa k o m p l e x hasznosít­ hatóságának e g y i k l e g f ő b b akadályozója, m i v e l m i n d a kémiai technológiai, m i n d p e d i g a biokémiai hasznosítás szempontjából negatív tényezőként szerepel. A l i g n i n n e k , i l l e t v e az elfásodás folyamatának j o b b megismerése e m e l l e t t f a termesztési szempontból s e m k ö z ö m b ö s , m e r t a m e g t e r m e l t f a a n y a g műszaki ér­ tékét, biológiai ellenállóképességét n a g y m é r t é k b e n m e g s z a b j a , h o g y a cellulóz és a hemicellulóz r o s t o k h i d r o f i l csoportjait m i l y e n mértékben álcázzák az i n krusztáló l i g n i n - m a k r o m o l e k u l a hidrofób csoportjai. E z m i n t g e n e t i k a i adottság újabb s z e m p o n t lehet a fanemesítés számára. Távolról sem állítjuk, h o g y a ligninprobléma megoldása nélkül a g y a k o r l a t és a kutatás n e m h o z h a t a f a feldolgozása és termesztése terén új eredményeket, h i s z e n számos b o n y o l u l t a n y a g o t s i k e r e s e n hasznosít a g y a k o r l a t , anélkül, h o g y szerkezetét és felépülésének mechanizmusát p o n t o s a n ismerné. A ligninprobléma h e l y e s megítélése a z o n b a n m e g ó v bennünket attól, h o g y irreális célokat tűzzünk m a g u n k elé és a v e l e k a p c s o l a t o s nehézségek figyelembevételével megfelelően felkészülhetünk a l i g n i n n e l összefüggő elméleti és g y a k o r l a t i jellegű f a g a z d a ­ sági f e l a d a t o k megoldásához.

M-P Cendpeu H.: n P O E J l E M A J 1 H F H H H A H E E n P A K T H H E C K H E n O C J l E X l C T B M H r i p H xHMHMecKoft n e p e p a Ö O T K e A p e B e c H H b i j m r H H H npen,cTaBJI H eT CO6OÍÍ T ^ w e j i b i ü 6 a j u i a c T . B e r o HccneAOBaHHHx c ycnexoM M O W H O H c n o J i b 3 0 B a x b paAHOH30TonHyK> TexHHKy. B p a M K a x HayqHO-HccneAOBaTeubcKoö paÖOTbr, npoBOAHMOö B paMKax I A E A , n p H c O T p y A H H M e C T B e K . K p a u j i H H K . ByxTejiH a B T o p H3yqajr BCTpoeHne npeKypcopoB jn-írHHHa B xoAe OAPeBe C H C H H H . JlHrHH^HKauHí* MOweT npHBecTH H K BOSHHKHOBCHHMK) A P ~ BecHbix BOJIOKOH 3KCTpeMHoro c o c T a B a , MTO noATBepwAaeTCH H a H a j i H 3 0 M M H o r o M H C j i e H H b i x A e p e B b e B CJTH H Ay6a a s c r p H ö C K o r o . e

Dr. Szendrey, T.: T H E L I G N I N P R O B L E M A N D I T S P R A C T I C A L I M P L I C A T I O N S L i g n i n is a great burden when processing wood b y chemical means. The method of radioisotopes can advantageously be applied in its investigatioh. The intussusception of the precursors of lignin has been examined by the author in a research project sponsored by the I A E A — with the participation of K. E r a t z l and K. B u e h tela. Wood-fibers of extrémé composition can alsó be resulted by lignification, which has been justified b y the analysis of several samples of Norway spruce and T u r k e y oak.

634.0.237.4

Dr. Szőnyi László

AZ ERDŐK MŰTRÁGYÁZÁSÁRÓL

N a g y nemzetközi értekezleteken a h e l y z e t szélesebb körű, o l y k o r reálisabb megítélésében sokat segíthet az, a m i t a „ f o l y o s ó n " , a „ l o b b y " k ö r n y e z e t é b e n beszélnek. í g y történt ez a FAO Erdészeti Bizottsága (COFO) 1974. évi római értekezletén i s . A világszervezet kétévente ülésező s z e k t o r s z e r v e az e r d ő k m ű ­ trágyázását tűzte n a p i r e n d r e a n n a k megvizsgálására, h o g y v a j o n a hírek m ö ­ gött rejlő tények valószínűsíthetik-e a műtrágyázás előnyeit, h a i g e n , e l k é p ­ zelhető-e, h o g y a mezőgazdaság r o h a m o s a n n ö v e k e d ő m ű t r á g y a i g é n y e m e l ­ l e t t a fatermesztés céljára i s j u t megfelelő rész. A „ f o l y o s ó n " i l y e n e k e t l e ­ hetett h a l l a n i : Brazíliában 8 éves vágásfordulóban t e r m e l n e k műtrágyázás­ sal és öntözéssel n a g y h o z a m ú E u c a l i p t u s erdőket. K a n a d a aggodalmát fejezte k i : 1 t o n n a műtrágya gyártásához 1 t o n n a kőolajra v a n szükség. Ázsia és A f r i k a h a t a l m a s területeket képviselő tájainak küldöttei s z e r i n t a m ű t r á g y a felhasználásában elsőbbséget az élelmiszertermelésnek k e l l élveznie. A F A O Titkárság a műtrágya felváltására k e r e s m e g o l d á s t : n e m l e h e t n e - e a k é r g e t és e g y é b fahulladékot hasznosítani a h o z a m o k növelésére? A k ü l ö n b ö z ő i g é n y e k , t a p a s z t a l a t o k és lehetőségek l é g k ö r é b e n n e m k i s érdeklődés előzte m e g a tár­ gyalási a l a p d o k u m e n t u m elemzését és a vitát. A z Egyesült N e m z e t e k M á ­ s o d i k Fejlesztési Dekádja, a F A O Előzetes Világterve alapján a F A O Erdé­ szeti és F a i p a r i Főosztálya a I U F R O - v a l 1973-ban áttekintette a z erdők m ű ­ trágyázásának helyzetét. A z 1974. évi C O F O ülés a l a p d o k u m e n t u m a t a r t a l ­ m i l a g a l i g lépett k i e b b ő l a keretből, a ténymegállapítások h ű v ö s hangvételét a z o n b a n határozottabbá, sót i t t - o t t szenvedélyesebbé tette a n ö v e k v ő igény, a gyártási a l a p a n y a g ellátásában és az árak terén tapasztalható számos n e ­ hézség. A z e r d ő k műtrágyázását illetően M a g y a r o r s z á g o n i s többféle t a p a s z t a l a t és elképzelés i s m e r t . A C O F O ülésen e l h a n g z o t t a k r ö v i d áttekintése a l i g h a kész­ tet a magyarországi, kialakuló g y a k o r l a t alapvető megváltozására. H a s z n o s

lehet a z o n b a n a tárgyalási a l a p d o k u m e n t u m b a n s o k s z o r szükségszerűen n a g y ­ vonalú és általánosított, v a l a m i n t a m a g y a r t a p a s z t a l a t o k egyeztetése a műtrá­ gyázás környezeti hatása és j ö v ő b e l i alkalmazási lehetőségének elemzése te­ kintetében is. AZ ERDŐK MŰTRÁGYÁZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK HELYZETE

I |

A z Egyesült N e m z e t e k K ö z g y ű l é s e 1970-ben f o g a d t a e l az „Egyesült Nem­ zetek Második Fejlesztési Dekádja" elnevezésű nemzetközi P r o g r a m o t . A P r o g ­ r a m a fejlődő államok termelésének 6%-os általános évi növekedését irányozta elő (a m e z ő g a z d a s á g b a n . 4 % , a feldolgozó i p a r b a n 8%). A termelés, fogyasztás és k e r e s k e d e l e m céljainak reális tervezése érdekében kidolgozták a „Mező­ gazdaság Fejlődésének Előzetes Világtervét". H a az előrevetítések h e l y e s n e k b i z o n y u l n a k , 1985-ben — csupán a fejlődő államokban — közel 2,5-szer a n n y i élelmiszerre lesz szükség, m i n t a m e n n y i t a t e r v kidolgozásának időpontjában (1962) f o g y a s z t o t t a k . A többlet szükséglet kétharmada a népesség n ö v e k e d é ­ sének tulajdonítható. A z élelmiszerhiány fedezésére 1985-ben legalább 40 000 millió U S $ becsült értékű i m p o r t szükséges, feltételezve a következő idő­ s z a k r a i s a termelés növekedésének 1955—1975 időszak a l a t t i 2 , 7 % és a f o ­ gyasztás növekedésének 3 , 9 % ütemét. A feltételezett i m p o r t valutaszükséglete a z o n b a n n e m teremthető elő, d e g o n d a foglalkoztatás és a mezőgazdaságból élők j ö v e d e l m é n e k biztosítása is. A lehető l e g t ö b b táplálék megtermelése ér­ d e k é b e n a földek és a v i z e k termőképességét k e l l maximálisan kihasználni. E g y r e t ö b b élelem k e l l tehát, ehhez p e d i g e g y r e t ö b b termőterület szükséges. E n n e k kielégítése a l e g t ö b b esetben a z z a l jár, h o g y csökken az erdők területe. A f a alapanyagú termékek iránti k e r e s l e t n ö v e k e d é s e m i a t t a z o n b a n u g y a n ­ a k k o r t ö b b fát k e l l m e g t e r m e l n i — a m e g m a r a d ó k i s e b b területen. Feltétele­ zik, K o g y a fatermesztés fejlődésével a műtrágyázás a fatermesztésben is h a ­ sonló szerephez j u t , m i n t a mezőgazdaságban. A z eljárás a z o n b a n m é g új. Ezért f o g l a l k o z o t t 1973-ban a FAO és a WFRO nemzetközi Szimpózium ke­ retében az erdők trágyázásával 20 ország t ö b b m i n t 100 szakértőjének j e l e n ­ létében. Ezért v i t a t t a m e g a FAO Erdészeti Bizottsága is 1974. májusi üléssza­ kán a Szeminárium főreferátumát. ( A g o n d o l a t m e n e t e g y i k kiemelkedően ér­ dekes vonása, h o g y a f a n y e r s a n y a g termelés helyzetét n e m önmagában, h a ­ n e m i g e n n a g y mértékben e g y é b ágazatokkal, elsősorban az élelmiszert termelő mezőgazdasággal közös elemzés keretében határozzák meg.) A z erdők trágyázásának mai helyzetét illetően megállapították, h o g y e n n e k é r d e k é b e n n a g y erőfeszítések történtek és m á r értek i s e l b i z o n y o s e r e d m é ­ n y e k e t . Meggyorsította a vizsgálatokat a radioaktív e l e m e k alkalmazása, a f i t o t r o n kísérletek bevezetése. M a m á r i s m e r t n e k tekinthető a f e n y ő k r e és n é ­ h á n y l o m b o s f a f a j r a (főképpen n y a r a k r a ) , a tűkben (levelekben) kimutatható tápanyag l e g k e d v e z ő b b koncentrációja, a N / P , K / C a , és a S / N arány. A l e g ­ t ö b b fenyőre és a n y a r a k r a meghatározták a N P K , C a és a m i k r o e l e m e k h a ­ tárértékeit, a m e l y e k a hiány, i l l e t v e a tápanyag utánpótlás megállapítására a d n a k felvilágosítást. Szükségesnek tartják t ö b b f i g y e l m e t fordítani a l o m b o s f a f a j o k k a l k a p c s o l a t o s i s m e r e t e k gyarapítására. A csemetekertekben nevelt csemeték tápanyagigényét t ö b b é - k e v é s b é p o n ­ t o s a n i s m e r i k . A l e g t ö b b f e n y ő r e v o n a t k o z ó a n megbecsülhető a s z e r v e t l e n alkotórészeknek a növényi részben történő felhalmozódása. Vizsgálatok i g a ­ zolták, h o g y a termesztés során félvett és a kitermelés alkalmával eltávolított tápanyag mennyisége jelentős. Nagysága a k o r r a l változik, javasolják ezért a

tápanyagszükségletnek a z állomány k ü l ö n b ö z ő növekedési szakaszai s z e r i n t i vizsgálatát. A táplálkozást befolyásoló különböző elemek hatását illetően megállapítot­ ták, h o g y n a g y N felvétel n ö v e l i a C a , d e csökkenti a K és M g felvételt. P többlet elősegíti a N felvételét, m í g N kedvezőtlenül befolyásolja a P a b ­ szorpciót. A f e n y ő k és a l o m b o s fafajok n e m m i n d i g azonos m ó d o n reagál­ nak. A C a adagolás p l . a K felvételt csak f e n y ő k esetében csökkentette. Természetes erdőkben a tápanyagutánpótlás fő forrása a h u m u s z : a z évi tápanyag szükséglet kétharmada a h u m u s z b ö m l á s b ó l fedeződik. A b o m l á s a talaj biológiai tevékenységétől függ. A n a g y o n savanyú h u m u s z b a n a N n e m vehető f e l . A p H értékének megváltozása műtrágya (vagy megfelelő elem) és C a adagolása n y o m á n s e r k e n t i a m i k r o o r g a n i z m u s o k tevékenységét és g y o r ­ sítja az ásványosodási f o l y a m a t o t . Jelentőséget tulajdonítanak a biológiai a k ­ tivitás mértékét jelző C / N aránynak, és a z erdőtalajban levő ásványi N - n e k . A j a v u l ó ásványosodás és biológiai aktivitás kedvező a m i k r o o r g a n i z m u s o k és a N - k ö t ő baktériumok fejlődésére.

A

fák tápanyagfelvétele függ a hőmérséklettől

és a talaj

vízkészletétől.

Levél elemzés azt m u t a t t a , h o g y a hőmérséklet emelkedésével általában n a ­ g y o b b táplálékfelvétel j á r együtt. A talaj j ó levegőzése k e d v e z ő a N , P , L , C a és M g felvételére. A N felvétel n e m kielégítő a felszínen túl n e d v e s t a ­ lajokban. Összegezésként megállapították, h o g y m a m á r s o k adat áll rendelkezésünkre j ó n é h á n y fenyőfélét illetően. E z z e l s z e m b e n a lombos fafajok tápanyag felvé­

telére vonatkozó ismereteink

még nem kielégítőek. J o b b a n m e g k e l l i s m e r n i

az á l l o m á n y o k k ü l ö n b ö z ő életkorok s z e r i n t i tápanyag szükségletét és a talaj­ adottságoknak a fák táplálkozására g y a k o r o l t hatását. ( M i n d e z a m ű t r á g y á zandó á l l o m á n y o k kiválasztásában fokozott körültekintésre int.) N y i t o t t k u t a ­ tási terület a kemény lombos elegy hatása a talaj mikrobiológiájára, e z z e l a talaj termőképességére. |

A MŰTRÁGYÁZÁS

HATÁSA

|

A műtrágyázás hatását — a termőképesség és a r ö v i d vágásforduló, — a f a tulajdonságok, és — a környezet minősége tekintetében vizsgálták. Termőképesség és r ö v i d vágásforduló 1955-ben kezdték vizsgálni a k ü l ö n b ö z ő fafajok tápanyag felvételét, e z z e l k a p c s o l a t b a n a fákban f e l h a l m o z ó d ó és a talajból kitermeléskor eltávolított tápanyagok mennyiségét. E z a mennyiség jelentős i s lehet. 100 éves állomány kitermelésekor a z erdőtalajból a következő mennyiségű tápanyagot (kg/ha) távolították e l :

Pinus-félék Kemény lombosok

Ca

K

P

500 1084 2175

224 578 560

50 100 123

A 100 éves vágásfordulóra számított a d a t o k a z o n b a n a m a e g y r e r ö v i d e b b vágásfordulók és a f a e g y r e teljesebb felhasználása esetén már n e m reálisak. A rövidebb vágásforduló idő és terület egységre vetítve n a g y o b b termést, e n ­ nek következtében n a g y o b b tápanyag felhasználást j e l e n t . R ö v i d vágásfor­ dulóban f o l y ó termelés esetén n a g y o b b időhányad esik a felújításra ( v a g y er­ dősítésre). E z idő a l a t t a t a l a j r a h a t a z erózió, elmosódnak a tápanyagok, csök­ k e n a talaj termőképessége. A z állomány növekedésének befejeződésekor a k i ­ termelés alkalmával i l y e n k o r t ö b b tápanyag távozik e l a fákban. A tápanyag szükséglet m é g n a g y o b b a k k o r , h a a fát n e m c s a k r ö v i d vágásfordulóban t e r ­ m e l i k m e g , h a n e m azt választékokká teljesen f e l is dolgozzák. S W U T Z E R és N E L S O N (1973) szerint, j ó t a l a j o n álló Pinus tápanyag felvétele ( U S A ) a következő:

taeda

állomány

A szükséglet, kg/ha/év Elem

részleges 20 év .

N P K Ca

teljes

fafeldolgozás esetén, h a a vágásforduló

14,6 0,84 8,4 ' '8,9

40 év

20 éy

40 év

11,6 0,69 . 7,3 7,6

19,2 1,35 10,6 10,2

14,2 1,01 8,6 • 8,7 '

A vizsgált esetben a vágásforduló felére csökkentésével ( u g y a n a z o n idő alatt két vágásforduló) a N , P , K és C a felhasználás (szükséglet) 27, 22, 15, i l l . 17 százalékkal nőtt a m e g t e r m e l t f a részleges választékká történő feldolgozása esetén. H a p e d i g a m e g t e r m e l t fa m i n d e n részét feldolgozták,. az erdőből m é g t ö b b tápanyagot távolítottak el ( n a g y o b b v o l t a szükséglet) az előző s o r r e n d ­ b e n 35, 34, 23 és 1 7 % értékkel. N a g y vágásforduló esetén a fa teljes f e l d o l ­ gozásakor a részleges feldolgozáshoz képest (a f e n t i s o r r e n d b e n ) 22, 46, 18 és 1 4 % - k a l találták n a g y o b b n a k a tápanyagszükségletet. Pinus taeda tápanyagfelvétele erdősítésekben bármilyen belterjességi' fokú művelés esetén lényegesen nagyobb volt mint természetes állományaikban, függetlenül attól, h o g y a m e g t e r m e l t fát teljesen v a g y csak a n n a k b i z o n y o s hányadát dolgozták-e f e l . A f i a t a l farészben több, az idősebben k e v e s e b b N , P , K épült be és került e l a területről. E n n e k fordítottja áll a C a - r a . A f e n t i o k o k m i a t t i tápanyag veszteség csapadékból, az e r d e i a v a r bomlásá­ ból és a talaj tartalékaiból történő pótlása a legtöbb esetben n e m kielégítő és ezért, v a n ' s z ü k s é g a trágyázásra. M a g a az a tény, h o g y sok állomány n ö v e ­ kedése megújul a megfelelő műtrágya kombináció kedvező mennyiségű a d a ­ golását követően, világosan u t a l a r r a , h o g y a tápanyag ellátás műtrágyázás előtt n e m v o l t közel az optimálishoz az adott állományra nézve. T ö b b állam­ b a n ismételten műtrágyázzák a r ö v i d vágásfordulóban k e z e l t állományokat és ez is u t a l a kitermeléskor eltávozó tápanyagok pótlásának szükségességére. Beláthatatlan h e l y z e t e t t e r e m t h e t helyenként a fakitermelésnek az a már e u r ó ­ p a i területeket is megérintett módja, a m e l y n e k során az e r d ő b e n m e g t e r m e l t n y e r s a n y a g (fa, g a l l y , l o m b , kéreg) teljes mennyiségét forgács- és f a r o s t l e m e z ­ i p a r i a l a p a n y a g céljára t e r m e l i k k i és az e r d ő b ő l aprítékként szállítják e l . A z e r d e i humusztakaró és az ásványi talaj egyes államokban végzett beható tanulmányozása alapján hozzávetőleges k é p alakítható k i a N-készleteket és a n n a k a n ö v é n y számára évente felvehető hányadát illetően. Mérték a lég-

k ö r b ő l történő természetes felvételt is. N vonatkozásában e n n e k mennyisége Svédország egyes déli részein 22, m í g az északin csupán 1, ezzel s z e m b e n ÉszakA m e r i k a esős, csendes-óceáni partján 33 kg/ha/év. F e n t i e k h a s z n o s tájékoztatást a d n a k „ a z erdők tápanyagháztartásának" k i ­ dolgozásához és segítenek az a l k a l m a z o t t műtrágyamennyiség meghatározásá­ ban. Fatulajdonságok A fa szilárdságát meghatározó leglényegesebb tulajdonságnak a térfogatsúlyt tartják. A fajsúly n a g y , h a a sejtek f a l a v a s t a g és ürege k i c s i . N a g y fajsúly n a g y őszi pásztaarányt jelez, a m i lassú n ö v e k e d é s esetén f o r d u l elő. H a a n ö ­ vekedést műtrágyázással meggyorsítják, a t a v a s z i p a s z t a szélesebb és a fajsúly k i s e b b lesz. A fajsúly i l y e n o k m i a t t i csökkenése egyes kutatók s z e r i n t e r d e i ­ fenyő esetén 4 — 6 % . A fajsúly n a g y b a n meghatározza a szilárdságot, válto­ zása befolyásolja a szilárdsági mutatókat (nyomás, húzás, hajlítás, merevség). A fa tartóssága i s összefügg a fajsúlyával. A geszt tartósabb, m i n t a szijács. Előzőben t ö b b kivonható ( e x t r a k t ) a n y a g v a n (olaj, t a n n i n és f e n o l a n y a g o k ) . A növekedést befolyásoló trágyázás megváltoztatja a geszt és a szijács ará­ nyát, ezzel a fa tartósságát. A fafelhasználás előzőeken kívül f i g y e l e m m e l kíséri f e n y ő k esetén a z o k tör­ zsének göcsmentességét és az é v g y ű r ű k egyenletességét. Megfigyelések sze­ r i n t az é v g y ű r ű k e g y e n l e t e s e n n ö v e k e d t e k a műtrágyázás hatásának t a r t a m a alatt is. Nyesést követő műtrágyázás koronazáródás utáni életkorban elősegí­ tette a törzs göcsmentes növekedését, m í g f i a t a l állományokban műtrágyázás hatására a k o r o n a felfelé és o l d a l irányban nő, a l a c s o n y a n levő ágait m e g ­ tartja, a m i kedvezőtlen a fa minőségére — h a c s a k időben f e l n e m n y e s i k . A cellulózt illetően a sejt h á r o m dimenziós jellemzői (hosszúsága, a sejt át­ mérője, a sejt üregének átmérője) meghatározóak a papír minőságét illetően. A sejt hajlítási együtthatója u t a l hajlítási é s . a törési szilárdságra. Minél k i ­ sebb a z együttható értéke, annál j o b b a papír két utóbbi tulajdonsága. A s z a kítási tényező a sejt hosszúságával és valószínűleg a f a l vastagságával v a n k o r ­ relációban. K a p c s o l a t o t találtak a fa fajsúlya és a sejt hajlítási együtthatójának fordított értéke között. A t a v a s z i p a s z t a hajlítási együtthatója n a g y o b b , m i n t az őszi pasztáé. A z őszi p a s z t a sejtjeinek v a s t a g f a l a és n a g y hosszúsága m a ­ gyarázzák j ó szakitási mutatóit. A műtrágyázás befolyásolja a növekedést, ez­ z e l a f e n t i tulajdonságok bizonyos romlását idézi elő. A kedvezőtlen hatást a z o n b a n , úgy tűnik, kiegyenlíti a nagyobb fatömeg és a műszaki fejlődés a feldolgozásban. A mérleg kialakítását m é g k o r a i n a k tartják. A környezet A műtrágyázás n y o m á n mindenekelőtt az először érintett talaj j a v u l m e g . A z első cél n a g y o b b termőképesség kialakítás r ö v i d e b b idő alatt. S a v a n y ú t a ­ l a j o k o n a C a tartalmú m ű t r á g y á k növelik a p H értéket, gyorsítják a n y e r s h u m u s z bomlását, növelik a mikrobiológiai tevékenységet, a N és a P ásványosodását. A N és P műtrágyázás a z o k o n a termőhelyeken idéz elő n a g y változást, a m e l y e k b e n a v í z és a klíma tényezők kielégítőek, de a talaj tápanyaghiánya korlátozó tényező. Hazánkban e z e k e n a termőhelyeken k i a l a k u l a j ó b i o l ó ­ g i a i egyensúly, az e r d e i fák megtelepíthetek és az e r d e i ökoszisztémában m e g -

g y o r s u l a tápanyag körforgalma. A z U S A e g y i k n e d v e s s z a v a n n a termőhelyén 45 k g N / h a adagolás n y o m á n a t a l a j t takaró biomasszában k é s ő b b 550 k g / h a nitrogént találtak, a m e l y b ő l 220 k g / h a a talajt takaró a v a r b a n v o l t k i m u t a t ­ ható. A műtrágyázást k ö v e t ő e n e g y é b n ö v é n y i és állati n ö v e k e d é s számára f o n ­ tos tápanyagok felhalmozódása is előfordul. A termőhely javulását először a füvek és a cserjék élvezik. Táplálékot és menedéket a d n a k a v a d n a k , v a l a ­ m i n t a háziállatoknak, segítik a táplálék megtermelését a fás felső s z i n t k i ­ alakulásáig, szerves a n y a g g a l látják e l a felső talajréteget, ellenállóvá t e s z i k a talaj felszínét, hatásukra m e g n ő a n ö v é n y e k és a z állatok faj száma, m e g ­ j a v u l az esztétikai és üdülési érték. A fák a l k o t t a felső s z i n t záródásával és sűrűbbé válásával a talaj felszíne f o k o z o t t árnyalást k a p és az erdő n e m fá­ b a n kifejezhető értékei m e g n ő n e k . M i n d e z z e l s z e m b e n tény, h o g y n y u g t a l a n ­ sággal tapasztalták Európa északi e r d e i b e n az áfonya termésének csökkenését N műtrágyázás nyomán, hosszabb időszak alatt. A z z a l is lehet érvelni, h o g y az egyöntetű erdőtakaró n a g y területen való fenntartása esetén az erdő m ű ­ trágyázása csökkenti a táj változatosságát és befolyásolja a v a d táplálkozási lehetőségeit. A légkört és a vízi ökoszisztémákat t e k i n t v e k o m o l y érveket lehet a m ű ­ trágyázás m i n t a szennyezés és az eutrofikáció forrása e l l e n f e l h o z n i . A f a termésben u g y a n i s az adagolt nitrogénnek csupán 2 0 % - a és a f o s z f o r n a k m é g ennél is k i s e b b aránya mutatható k i . K é r d e z h e t ő : m i történik az a d a g o l t m ű ­ trágya többi részével? A z erdészet által a l k a l m a z o t t n a g y N a d a g o k m i n d e n a l k a l o m m a l elhagyják az e r d e i ökoszisztémákat. V a g y v i s s z a m a r a d n a k i d ő ­ s z a k o s a n az e r d e i biomasszában és tarvágás után átalakulnak kimosható n i t ­ rátokká? A z o k b a n az államokban, a h o l az altalajvíz változását tanulmányoz­ ták, azt találták, h o g y az u r e a trágyázás hatása k i c s i , de n a g y mennyiségű a m m ó n i u m nitrát adagolását k ö v e t ő e n a t a v a s z i v i z e k nitrát t a r t a l m a megnő. E g y e s e s e t e k b e n a nitrát-tartalom n a g y o n megközelíti a hatóságok által m e g ­ állapított egészségügyi felső határértéket (10 m g nitrát nitrogén/liter). Jóllehet a nitrát kimosódás a m m ó n i u m nitráttal történt e r d e i trágyázást k ö v e t ő e n n o r ­ mális f o l y a m a t , a felületi elfolyásból eredően a N a vízfolyásokban és f o l y ó k ­ b a n i s előfordul. Tanulmányozni k e l l e n n e k a tápanyag áthelyeződésnek a vízi állat- és növényvilágra g y a k o r o l t biológiai hatását. ( A problémát a m e z ő ­ gazdaság is i s m e r i . Üj-Zélandban a n a g y t a v a k körül művelési ág változást írtak elő a mezőgazdasági műtrágyázás n y o m á n fellépett N károk csökkenté­ sére a k e v e s e b b N műtrágyát használó fatermesztés javára.) M e g k e l l említeni, h o g y az erdők trágyázása nem egyedüli oka a vizek szenynyeződésének. E g y é b eljárások (tarvágás, a talaj kitétele az eróziónak és k i ­ mosásnak a felújítási időszakban v a g y e r d e i tüzek alkalmával) u g y a n c s a k o k a i az erdőtalajt elhagyó v i z e k megnövekedett nitrát szintjének. I l y e n m ó d o n a z erdei trágyázással mint szennyező forrással szemben a környezet oldaláról fel­ hozott érvek érvényességét helyesbíteni kell. A műtrágyázásnak számos k e d ­ vező környezeti hatása mutatható k i , amelyekről a közvéleményt — elsősorban az erdészetit — tájékoztatni k e l l . Fentiektől e l t e k i n t v e a műtrágyázásnak az e r d e i á l l o m á n y o k e v a p o t r a n s p i rációjára g y a k o r o l t hatásáról n e m s z a b a d megfeledkeznünk különösen a k k o r , h a l o m b o s f a f a j o k a t trágyáznak. A levélfelület bekövetkező n ö v e k e d é s e f o ­ k o z z a az evapotranspirációs veszteséget. Ha a vízgyűjtőben sok erdőt trágyáz­ nak, ennek a vízfolyás alsó szakaszára gyakorolt hatását is értékelni kell. Végezetül megállapítható, h o g y az erdei trágyázásnak a környezetre gyako­ rolt hatását másodlagos és társadalmi hatások tekintetében is értékelni kell akkor, ha nagyarányú trágyázási programot terveznek.

A z erdők trágyázása pénzügyi beruházás és m i n t i l y e n n e k j ö v e d e l m e z ő n e k k e l l l e n n i e . Jövedelmezőségét b i z o n y o s k ö r ü l m é n y e k határozzák m e g és eze­ ket a k ö v e t k e z ő k é p p e n l e h e t e l e m e z n i , é r t é k e i m : 1. A m ű t r á g y a hatásának t a r t a m a a l a t t kimutatható összes tömegnövedék gyarapodásnak elég nagynak kell lennie. E n n e k érdekében a kezelendő á l l o m á n y optimális sűrűségű, a termőhely p e d i g o l y a n l e g y e n , h o g y n e l e g y e n szükség i g e n n a g y mennyiségű műtrágya adagolására. A b e a v a t ­ kozás az állomány tekintetében a lehető l e g k i s e b b veszélyt jelentse. 2. A fa piaci ára elég nagy legyen. V a s t a g a b b választék és j o b b m i n ő s é g ese­ tén n a g y o b b az ár, a n a g y o b b j ö v e d e l e m érdekében kedvezőbb jó állo­ mányokat trágyázni. A kezelést r e n d s z e r i n t erős gyérítés előzi m e g , í g y a műtrágyázás hatása a legértékesebb törzsekre összpontosul. 3. A műtrágyázás hatásának elmúltával a kitermelést ú g y k e l l időzíteni, h o g y a megtérülési kamatláb a legkedvezőbb legyen. E z i d e i g az erdészeti műtrágyázás helyzetét az j e l l e m e z t e , h o g y a ía p i a c i ára g y o r s a b b ütemben nőtt, m i n t a műtrágyázás költségei és éz k e d v e z e t t a műtrágyázás terjedésének. A franciaországi Erdészeti és Cellulózipari Társaság ( A F O C E L ) L a n d e s v i ­ dékén végzett kísérletei i g e n k e d v e z ő pénzügyi e r e d m é n y r e v e z e t t e k . Hatéves Pinus pinaster állományban a műtrágyázás hatására elért fatömeg n ö v e k e d é s ­ többlet elérte a 3 0 — 4 0 % nagyságot. A fatömeg-gyarapodás u g y a n i l y e n korú á l l o m á n y b a n történt műtrágyázás n y o m á n — h a az állományt m á r létesítése­ k o r is műtrágyázták — 3 5 % . A 40 éves vágásforduló végére elérhető többletfatömeg nyereséget 100 m / ' h a - r a , a z állomány várható élőfakészletét 300 m / h a h e l y e t t 400 m / h a - r a becsülik. H a v i s z o n t a t u l a j d o n o s 300 m / h a élőfakészl e t t e l is megelégszik, a vágásfordulót 30 évre l e h e t csökkenteni. A z átlagos és a k i s termőképességű t e r m ő h e l y e k e n ( I I I — V . osztályok) a műtrágyázás megtérülésének kamatlába n e m v o l t elfogadható, jóllehet ez az 5 % (intenzív m ű v e l é s esetén 7%) értéket elérheti. M e g k e l l j e g y e z n i , h o g y a L a n d e s v i ­ dékén k i m u t a t o t t mérsékelt megtérülési kamatláb f i a t a l á l l o m á n y o k műtrá­ gyázására v o n a t k o z i k és ez a k ö r ü l m é n y a r r a u t a l , h o g y jelentős idő t e l i k el a műtrágyázás és a kitermelés között. A f e n t i biztató e r e d m é n y e k az energiakrízist m e g e l ő z ő időszakból származ­ nak, a m i k o r a f a ára v i s z o n y l a g n a g y o b b ütemben nőtt, m i n t a műtrágya és a műtrágyázás költségei. A z energiakrízis n y o m á n a z o n b a n a műtrágya-árak és a műtrágyázási költ­ ségek n ö v e k e d é s e egyaránt m e g g y o r s u l h a t , és í g y csökken a megtérülés k a ­ matlába. A z 1974. é v tavaszán a megtérülési kamatláb m é g n a g y (Skandiná­ viában 10—38%, Franciaországban 5—7%) ós k i s e b b csökkenése n e m b e f o ­ lyásolja jelentősen a műtrágyázási p r o g r a m o t , feltéve, h o g y értéke n e m süllyed egy elfogadható érték — m o n d j u k 5 % — alá. H a értéke az elfogadható s z i n t alá esik, ez a tény az erdészeti műtrágyázás kedvezőtlen megítélését v o n j a m a g a után. A j ö v ő t befolyásolhatja az a körülmény, h o g y a n ö v e k v ő fahiány késztet m a j d f o k o z ó d ó műtrágyázásra. Fellép a m ű t r á g y a i g é n y a z o n b a n az új erdőkben, a m e l y e k e t á l l o m á n y o k átalakításakor védelmi, racionálisabb t a l a j hasznosítási céllal létesítenek. 3

3

3

3

A műtrágyázás alkalmazásának a fatermesztésben történő megítélése m a m é g teljesen n y i t o t t és a l i g h a lesz egységes a zonális, regionális adottságok m i a t t .

Határt szab a mezőgazdaság igényének v i t a t h a t a t l a n elsőbbsége, a műtrágya­ gyártás alapanyagának árváltozása, de n e m kevésbé a fahiányos területek nyersanyagtermelő, fafeldolgozó és m a r k e t i n g eljárásainak fejlődése. M-p CéHbU Jl.: H C n O J l b 3 0 B A H M E M H H E P A J I b H b l X y n O B P E H H í í B J I E C A X B 1974 r . Ha BeceHHeM 3aceflaHHM Jlecoxo3ííHCTBeHHOíí K O M H C C H H O A O ycTaHOBjieHO, MTO 3HaqHTejibHbix ycnexoB JJOCTHWCHO B oöjracTH yn;o6peHHH jiecoB, no B 9TOM OTHOHICHMH npencTOHT eme pemHTb MHoroqHCjieHHbie Bonpocbi. H a BO3MO>KHOCTM npHMeHeHHH 3Toro npHeiwa BUMHIOT nojib3yiomHecH nepBeHCTBOM noTpeÖHOCTH c e / i b C K o r o xo3HÜCTBa, $ o p M H p o B a H H e a e H H a MHHepajibHbie y n o ö p e H H H , a TaK>Ke H p a 3 B H T n e M e T o a o B npow3B O f l C T B a CbipbH, n e p e p a 0 O T K H H j w a p K e T H H r a B paöOHax, öefliíbix j i e c o M .

Dr. Szőnyi, L.: O N F E R T I L I Z I N G T H E F O R E S T S O n the spring session of the F A O ' s Forestry Committee in 1974 it was stated that considerable results have been achieved in the field of fertilizing forests, yet many questions have remained to be solved i n this field. The possibilities of the application are affected b y the agricultural demand of high priority, the cbanging eosts of fertilizers, and the development of production, proeessing and marketing procedures i n areas of deficient wood supply.

634.0.911

Dr. Keresztesi Béla

AZ OPTIMÁLIS ERDŐSÜLTSÉG

A z erdők szerepe a természeti környezet megóvásában, alakításában, aktív fejlesztésében m a m á r közismert. A F A O r e n d s z e r e s e n közzétett s t a t i s z t i k a i a d a ­ taiból ismerjük azt i s , h o g y m i l y e n számottevő erdőterületeken v é g e z n e k k i ­ termelést a világon évről évre, h o g y kielégítsék a g y o r s a n n ö v e k v ő f a i g é n y e ket. F o l y i k számos fejlődő országban az erdők n a g y a r á n y ú irtása m e z ő g a z d a ­ sági földek nyerése céljából is. A trópusokon a z erdőirtások után a talaj g y a k ­ r a n g y o r s a n degradálódik, a m i n e k következtében a k i i r t o t t erdők helyén g y o r s ü t e m b e n hódít tért a s z a v a n n a , a sztyeppe, m a j d a s i v a t a g . A világ e r d ő v a g y o n a n e m kimeríthetetlen, és s o k v i d é k e n beláthatatlan ö k o ­ lógiai k ö v e t k e z m é n y e k k e l járhat az erdősültség csökkenése. 1882-ben a világ erdőterülete m é g 5,5 milliárd h a v o l t , 1952-ben v i s z o n t m á r csak 3,3 milliárd ha, v a g y i s 70 é v alatt a világ erdővagyonának 4 0 % - a e l p u s z t u l t (a szárazföldek területe 14,86 milliárd h a ) . U g y a n e z e n i d ő a l a t t a s i v a t a g i és aszályos terü­ l e t e k közel 1 4 0 % - k a l , a z 1882. é v i 1,1 milliárd ha-ról 1952-ben 2,6 milliárd h a - r a növekedtek. „ N a g y o n kényelmes d o l o g — írja M . P A V A N — erdőterületeken rablógaz­ dálkodást f o l y t a t n i ; d e e h e l y e t t inkább világviszonylatban k e l l e n e m e g v a l ó s í ­ t a n i a l e t a r o l t és degradált erdőterületek visszahódítását, g o n d o s k o d n i újra­ erdősítésükről. Szükséges v o l n a általános e g y e z m é n y keretében megállapítani a Föld erdős és erdőtlen területeinek optimális arányát és a z t változatlanul f e n n ­ t a r t a n i — , a m i n t azt n e m z e t i s z i n t e n Svájcban tették az e r d ő t ö r v é n y e k segít­ ségével. E z n a g y segítséget j e l e n t e t t a z ország ökológiai v i s z o n y a i n a k rendezé­ sében. H a a z emberiség a j ö v ő vonatkozásában n e m l e n n e v a k , világterv k i -

1. ábra. A világ számottevő része ment át ezen a fejlődésen: eljutva az erdőtől (fent) a fás, cserjés szavannáig (középen), majd azután a sztyeppéig és végül a sivatagig. A felelős ezért nagyrészt az ember. Az erdők mindinkább vísszaszprulnak, a sivata­ gok előrenyomulnak [M. PAVAN (1972) nyomán] dolgozásába f o g n a az újraerdősítés, a célszerű erdőgazdálkodás, az általános ökológiai rendezés erdőkében, h o g y m e g f é k e z z e a r o m b o l á s t és e l k e z d j e a z o k ­ n a k a v i s z o n y o k n a k a helyreállítását, a m e l y e k biztosítják, h o g y e m b e r e k v é g l e i e n i d ő k i g élhessenek ezen a b o l y g ó n . " Vízgyűjtő m e d e n c é k optimális erdősültségének meghatározásához a S z o v j e t ­ unióban A . A . M O L C S A N O V d o l g o z o t t k i i g e n f i g y e l e m r e méltó metodikát. V a l a m e l y táj optimális erdősültségén szerinte az adott t e r ü l e t o l y a n erdősültségi százalékát k e l l érteni, a m e l y esetén a faállományok a z erdő többi k o m ­ ponensével'' együtt a l e g j o b b a n és legsokoldalúbban kielégítik a népgazdaság szükségletét fában és az erdő e g y é b h a s z n a i b a n . Betöltik vízvédő, talajvédő és éghajlat szabályozó szerepüket, k e d v e z ő feltételeket t e r e m t e n e k a' v i z e k b e n a h a l a k n a k , a z e r d ő k b e n a hasznos v a d a k n a k , segítik a mezőgazdasági termés­ h o z a m o k növelését, v a l a m i n t javítják a l e v e g ő összetételét és a v í z minőségét. A z optimális erdősültség konkrét esetben függ a természeti adottságoktól, a z erdőtenyészeti zónától, a f a á l l o m á n y o k növekedésétől, állapotától, a v í z g y ű j ­ t ő b e n való elhelyezkedésüktől, a domborzattól, a t a l a j o k erodáltsági fókától, a szélerózió előfordulásától, a lejtők meredekségétől, a népgazdaságnak fá­ b a n és e g y é b e r d e i termékekben mutatkozó szükségletétől. A z optimális erdősültséget a terület állapotától és rendeltetésétől függően k e l l meghatározni. E z z e l k a p c s o l a t o s a n az erdősültség meghatározásakor és a

hidrológiai adottságok megjavításának tervezésekor számításba k e l l v e n n i a vízgyűjtő elmocsarasodását is, v a l a m i n t a r a j t a álló erdők minőségét, f a h o z a mát is. Éppen ezért az optimális erdősültség meghatározásának módszerei sokirányúak, összetettek. A hidrológiai igényeket f i g y e l e m b e v e v ő optimális erdősültség meghatározá­ s a k o r e l k e l l végezni a vízgyűjtő részletes hidrológiai vizsgálatát, a csapadék mérését m e z ő n és erdőn, különválasztva a szilárd és f o l y é k o n y csapadékot. Is­ m e r n i k e l l a légköri csapadék felhasználását különböző összetételű, k o r ú és záródású faállományok által történő elpárologtatásra, v a l a m i n t különböző öszszetételű e r d ő k b e n és különféle mezőgazdasági kultúrákkal fedett területeken 1. táblázat Az optimális erdősültség Ukrajnában és néhány más szovjet ( A . A . M O L C S A N O V (1973) nyomán)

Terület, köztársaság

Terület

J elenlegi

Optimális

erdőterület

an

Jelen­ legi

Opti­ mális

erdősültség V;

'' V •'<>/:

ezer h a 2 680 1 990 3 260 2 650 2 990 1 280 2 700 1 390 2 910 2 430 2 600 2 670 2 180 2 480 3 320 2 860 2 000 2 380 1 390 3 160 2 750 2 080 2 100 3 160 800

280.7 561,5 74,3 110,9 866,5 593,0 47,5 470,0 476,4 107.2 261,0 161.3 521.8 35,5 121.3 174,0 646.0 341.1 155.0 292.4 49,9 217,7 248.2 528,2 210.1

455,6 497.5 195.6 265,0 956,8 512,0 189,0 486.5 582,0 194,4 390,0 267,0 588.6 173,6 232,4 486,2 660.0 428.4 264.1 410,8 137.5 312,0 315,0 632,0 200,0

Ukrán S Z S Z K együtt .

60 210

7 551,5

9 832,0

12.5

16,3

Grúz S Z S Z K Azerbajdzsán S Z S Z K . Lett SZSZK Moldva S Z S Z K Litván S Z S Z K Örmény S Z S Z K Észt S Z S Z K

7 640 8 570 6 530 3 380 6 450 2 980 4 510

2 605,8 909,3 1 555,0 248,8 2 346,1 287,5 1 435,4

2 903,2 I 285,5 1 828,4 608,4 2 322,0 447,0 1 578,5

34,1 10.6 23,8 7,4 36,4 9,6 31,8

38,0 15,0 28,0 18,0 36,0 15,0 35,0

100 270

16 939,4

20 805,0

16,9

20,7

V i n n y i e a i terület V o l i n s z k i terület D n y e p r o p e t r o v i terület D o n y e c i terület Zsitomiri terület Kárpátontúli terület . . Zaporozsjei terület . . . I v a n - F r a n k o terület K i e v i terület K i r o v o g r a d i terület . . K r i m i terület L u g a n s z k i terület . . . . L v o v i terület N y i k o l a j e v i terület Ogyesszai terület P o r t a v a i terület R o v n o i terület S z u m i terület . . . . . . . . Ternópolyi terület . . . . . H a r k o v i terület H e r s z o n i terület H m e l n y i c k i j i terület . . Cserkasszi terület Csernyigovi terület Csernovicai terület

Összesen

10,5 28.2 2.3 4.2 29,0 46*3 1,8 33.8 16.4 4.4 10,0 6.0 23.9 1,4 3.7 6.1 32.3 14,3 11.2 9.3 1.8 10.5 11,8 16,7 26.3

17,0 25,0 6,0 10,0 32,0 40,0 7,0 35,0 20,0 8,0 15,0 10,0 27,0 7,0 7,0 17,0 33,0 18,0 19,0 13,0 5,0 15,0 15,0 20,0 25,0

a t a l a j b a való beszivárgásra. M e g k e l l állapítani a légköri csapadék felszíni lefolyását a k ü l ö n b ö z ő kultúrákkal borított m e z ő k ö n és a k ü l ö n b ö z ő össze­ tételű erdőkben, különböző m e c h a n i k a i összetételű t a l a j o k o n , eltérő erdő te­ nyészett zónákban. M e g k e l l határozni a kifolyást különböző erdősültségű, k ü ­ lönböző m e c h a n i k a i összetételű t a l a j o k k a l borított, horizontálisan eltérően t a ­ golt vízgyűjtőkből. Különféle erdősültségű vízgyűjtőkkel táplált folyók vízhozamának vizsgála­ tához azonos geológiájú f o l y ó k kiválasztása szükséges. Karsztvidékek v í z g y ű j ­ tőit külön k e l l vizsgálni. A népgazdaság faellátására elsősorban h i v a t o t t erdős tájakon az optimális erdősültséget a fakitermelési prognózisoknak megfelelően k e l l meghatározni. R e n d e z e t t területeken célszerűen k e l l e l h e l y e z n i a feltáró u t a k a t és víztá­ rolókat, végrehajtani a m o c s a r a k lecsapolását, m e g k ö t n i a h o m o k v i d é k e k t a ­ laját, és javítani a tájak hasznosítási feltételeit. A folyókat, vízgyűjtőket, szá­ razföldi és víziutakat partvédő és útmenti fásításokkal k e l l védeni. A városok és i p a r i k ö z p o n t o k körül erdőparkokat, zöldövezeteket k e l l létre­ h o z n i , v a l a m i n t az e m b e r életkörnyezetét javító, és a népgazdaság különféle természeti j a v a k k a l való j o b b ellátását biztosító számos más intézkedést is tenni kell. A z 1. táblázaton M O L C S A N O V U k r a j n a területeire és néhány m á s szovjet köztársaságra v o n a t k o z ó optimális erdősüitségi a d a t a i t közöljük. E s z e r i n t U k ­ r a j n a területe 60 210 ezer h a , j e l e n l e g i erdőterülete 7551 ezer h a , optimális erdőterülete p e d i g 9832 e z e r h a . V a g y i s e b b e n a köztársaságban t o v á b b i 2281 ezer h a új erdő telepítése célszerű. Általában hasonló a h e l y z e t a táblázaton tárgyalt t ö b b i köztársaságban is. E z e k összes területe 40 060 ezer h a , j e l e n l e g i erdőterületük 9389 ezer h a , optimális erdőterületük p e d i g 10 973 ezer h a . Tehát t o v á b b i 1584 ezer h a új erdő telepítése célszerű bennük. A táblázat összesen a d a t a i s z e r i n t a tárgyalt n y o l c szovjet köztársaság j e l e n l e g i erdősültsége 16,9%, optimális erdősültsége p e d i g 20,7%. Nálunk Magyarországon a z erdősültség növelése terén nemzetközi v o n a t k o ­ zásban is kiemelkedő e r e d m é n y e k születtek az elmúlt 30 évben. S m o s t m á r talán n a g y o n is célszerű v o l n a M O L C S A N O V módszerével v a g y más megfelelő k o m p l e x módszerrel földrajzi tájanként végső célként tudományosan m e g ­ határozni a z optimális erdősültséget. Felhasznált irodalom: A. A. M O L C S A N O V (1973): Vlijanyije lesza na okruzsajuscsuju szredu, Moszkva, Izdatyelsztvo „Nauka"; M . P A V A N (1972): Aspetti e prospettive della crisi ecologica mondiale, T i p . M e r o n i - A l b e s e (Como); M . P A V A N (1972): F o l l i e technologiche? E ' Fora della verita', T i p . M e r o n i - A l b e s e (Como).

Gurulatos közelítést ír le W. Kunze az A L L G . F O R S T Z E I T U N G 1974. 1. számában. Meredek oldalak kisebb kiterjedésű vágásaiban a legalsó fákat állva hagyva alulról felfelé vág. A fákat az esésvonalra merőlegesen fekteti le, s ezek az ágak levágása után maguktól, vagy csak kevés segítséggel legurulnak az állva hagyottakig, ahová a szállító jármű gémje már k i tud nyúlni. A következő számban E. Pestal rámutat, hogy ezt a kíméletlen közelítési módot már Gayer és Fabricius is leírta 1935-ben. Ő is k i ­ próbálta, de nagyon balesetveszélyesnek találta. Rendkívüli esetekben célravezető lehet. ( R e / . Jérome R.)

Í34.0.-M3.2

FENYŐ CSEMETEDŐLÉST OKOZÓ NÉHÁNY GOMBAFAJ Hangyálné, dr. Balul Wanda

PATOGENiTÁSÁNAK VIZSGÁLATA

A fenyő csíracsemetedőlés, a m e l y e t különböző m i k r o o r g a n i z m u s o k o k o z n a k , . a tűlevelű c s e m e t e k e r t e k b e n pusztító e g y i k legveszélyesebb betegség. N e m r i t ­ kán teljesen megsemmisíti a magvetéseket. A z „ E r d ő v é d e l m i p r o g n ó z i s " a d a ­ t a i s z e r i n t 1968-tól évente átlagosan 20 h a c s e m e t e k e r t i területen károsított. A különböző csemetekertekből begyűjtött csemetedőléses e r d e i - és f e k e t e ­ fenyő csíracsemeték mikroftórájának meghatározásakor megállapítottam, h o g y . az egyes szaprofiták m e l l e t t a patogén g o m b á k közül l e g n a g y o b b arányban (kb 75%) a Fusarium nemzetséghez tartozók v o l t a k j e l e n . D o l g o z a t o m b a n néhány, a l e g n a g y o b b százalékban izolált Fusarium fajok és az Alternaria tenuis-szal végzett laboratóriumi fertőzési kísérleteim e r e d ­ ményeit i s m e r t e t e m . Utóbbit azért használtam kísérleteim során, m e r t e n n e k a g o m b á n a k patogenitására vonatkozó i r o d a l m i a d a t o k ellentétesek. A vizsgálatok A kísérleteket 1972-ben az E R T I Mátrafüredi Kísérleti Állomásán végeztem. A z e r d e i - és feketefenyő m a g o k mesterséges fertőzése k é m c s ö v e k b e n történt. A kémcsöveket van Luijk ( U n t e r s u c h u n g e n über K r a n k h e i t e n der Gráser M e d e d . P h y t . L a b . „Willie C o m m e l i n S c h o l t e n " 1934, 13. 1.) módosított • m ó d ­ szerével készítettem elő. A z 1,5 X 16 cm-es k é m c s ö v e k b e 2—3 c m - n y i d e s z t i l ­ lált v i z e t öntöttem, e r r e szűrőpapírból 4—5 c m m a g a s h e n g e r e k e t h e l y e z t e m . A kémcsöveket vattadugóval lezártam, s autóklávban 30 p e r c e n át 1,5 a t m . n y o m á s alatt sterilizáltam. E z t követően s t e r i l környezetben a k é m c s ö v e k b e 4—4 e r d e i és feketefenyő m a g o t tettem, a m e l y e k e t előzőleg 0,1%-os s z u b l i mátoldattal 2 p e r c i g fertőtlenítettem, m a j d s t e r i l desztillált vízzel többször átmostam. A kísérlethez a l k a l m a z o t t m a g o k maximális csírázási képessége a következő v o l t : erdeifenyő 90%-os (származási h e l y B a k , 1970), feketefenyő 92%-os (származási h e l y Sümeg, 1970). 3

A m a g o k k ö z é 0,5 c m - n y i , az egyes g o m b á k 20 napos t i s z t a kultúráival át­ szőtt r i z s táptalajt, a k o n t r o l l h o z u g y a n i l y e n nagyságú t i s z t a r i z s táptalajt tettem. A fertőzési kísérlethez a következő g o m b a f a j o k a t a l k a l m a z t a m : 1. Fusarium bulbigenum Cke. et Mass. var. blastícola [Rostr. (Wr,) s z i n . : F u s a r i u m o x y s p o r u m (Schl.) S. et H . ] , 2. Fusarium oxysporum Schl., 3. Fusarium sporotrichiides Sherb., 4. Fusarium equiseti (Cda) Sacc, 5. Fusarium equiseti (Cda) Sacc. var. bullatum Sherb. W r . , 6. Alternaria tenuis Nees. A kísérlethez felhasznált f e n t i Fusarium fajok 1966-ban természetes úton fertőzött e r d e i - és feketefenyő csemetékről származtak. A z Alternaria tenuis-t p e d i g 1972-ben erdeifenyő magokról izoláltam. A kémcsöveket a következő h ő ­ mérsékleten t a r t o t t a m : 4-10—13 °C, +22—23 °C, + 3 1 — 3 3 ° C . E g y - e g y g o m b a f a j j a l való fertőzéshez m i n d h á r o m hőmérsékleten 25—35 k é m -

csövet használtam. A megfigyeléseket csírázás után ötnaponként végeztem 20 n a p i g , s e k k o r a kísérleti a n y a g o t felszámoltam. Felszámoláskor a fertőzéshez a l k a l m a z o t t g o m b a f a j o k a t izoláltam és újból meghatároztam. Eredmények A m a g o k csírázása a különböző hőmérsékletnek megfelelően, a k ö v e t k e z ő ­ k é p p e n történt: p l u s z 10—23 °C hőmérsékleten 10 n a p p a l , 22—23 °C hőmérsék­ l e t e n 8 n a p p a l , p l u s z 31—33 °C hőmérsékleten p e d i g 5 n a p p a l a vetés után. A g o m b a f o n a l a k fejlődése is különböző v o l t , l e g g y e n g é b b a l e g a l a c s o n y a b b hő­ mérsékleten, m a j d a hőmérséklet emelkedésével a fejlődés fokozódott. A megfigyelések során a betegség következő szimptornáit j e g y e z t e m f e l : Kelés előtti csemetedőlés: a m a g és a csíraképződmény elhalása közvetlenül a maghéj'ból való kibúvás után (nyálkásodás, rothadás) a z egész m a g o t és a csíraképződményt b e n ö v i k a g o m b a f o n a l a k . Kelés utáni csemetedőlés: a csíracsemeték elhalása a g y ö k é r különféle ká­ rosodása következtében (bámulás, nyálkásodás a gyökéren, legtöbbször a z z a l együtt, h o g y azt a g o m b a f o n a l a k is b e n ö v i k ) ; a csíracsemeték elhalása a s z i k ­ levél a l a t t i szárrész, i l l e t v e a s z i k l e v e l e k v a l a m i l y e n károsodása következté­ b e n (a csíracsemete elszíneződése, a szár sziklevél a l a t t i részének e l v é k o n y o ­ dása, az egész szár elvékonyodása, fonnyadás). N e m e g y esetben m e g f i g y e l t e m ugyanannál a csíracsemeténél t ö b b betegség szimptómáit is, p l . a g y ö k é r és a szár egyidejű károsodását. A z egyszerűség kedvéért a „ n e m csírázott m a g o k " alatt s z e r e p e l t e t t e m a z o ­ k a t a m a g o k a t is, a m e l y e k csíraképződményét a k ó r o k o z ó k kibújása után e l ­ pusztították (kelés előtti csíracsemetedőlés). A z „elpusztult csíracsemeték" k ö ­ zött s z e r e p e l n e k a g y ö k é r v a g y szár elpusztulása következtében e l h a l t cseme­ ték (kelés utáni csemetedőlés). A z e r d e i - és feketefenyő m a g o k Fusarium-okk a l és Alternaria tenuis-szal való mesterséges fertőzési kísérlet eredményeit az 1. és 2. ábrával illusztrálom.

1

1

3

h,

5

6

1

1. ábra. Erdeifenyő magok fertőzésének összefüggése a hőmérséklettel. 1. Kontroll, 2. Fusarium bulbigenum var. blasticola, 3. Fus. oxysporum, 4. Fus. sporotrichíoides, 5. Fus. equiseti, 6. Fusarium equiseti var. bullatum, 7. Alternaria tenuis (ex egész­ séges csíracsemeték, fl nem csírázott magok, y elpusztult csíracsemeték)

2. ábra. Feketefenyő magok fertőzésének összefüggése a hőmérséklettel. 1. Kontroll, 2. Fusarium bulbigenum var. blasticola, 3. Fus. oxysporum, 4. Fus. sporotrichioid.es, 5. Fus. equiseti, 6. Fusarium equiseti var. bullatum, 7. Alternaria tanuis. (a egész­ séges csíracsemeték, ji nem csírázott magok; y elpusztult csíracsemeték) A z ábrák tanúsítják, h o g y az e r d e i - és feketefenyő m a g o k r a és csíracseme­ tékre v a l a m e n n y i vizsgálatba v o n t Fusarium faj, i l l e t v e az Alternaria tenuis patogén (betegséget okozó) hatású. A p l u s z 10—13 ° C hőmérsékleten v o l t az egészséges csíracsemeték százaléka a l e g n a g y o b b , a l e g k i s e b b a k i n e m k e l t m a g o k százaléka. M a g a s a b b h ő m é r ­ sékleten arányosan nőtt a k i n e m k e l t m a g o k százaléka, i l l e t v e csökkent az egészséges csíracsemeték százaléka. Az alacsonyabb hőmérsékleten a kelés utáni -csemetedőlés volt a gyakoribb, a magasabb hőmérsékleten viszont a ke­ lés előtti. A z e r d e i - és feketefenyő m a g o k r a vonatkozó a d a t o k összehasonlítása azt m u t a t j a , h o g y az erdeifenyő magok érzékenyebbek voltak a kísérlet során alkalmazott kórokozókra. A Fusarium,-o\t közül legerősebb patogén hatást a Fusarium sporotrichioides, a Fusarium bulbigenum var. blasticola és Fusarium oxysporum fejtették k i . A z Alternaria tenius a kísérlet folyamán szintén p a t o ­ gén hatásúnak b i z o n y u l t egyes i r o d a l m i a d a t o k k a l ellentétben. H a összehasonlítjuk a k o n t r o l l a l a gombákkal fertőzött kísérletből k a p o t t a d a ­ tokat, a következő százalékos veszteséget k a p j u k : erdeifenyőben 10—13 °C hő­ mérsékleten 49,3—79,7%, 22—23 °C hőmérsékleten 82,5-—89,5%, 31—33 ° C hő­ mérsékleten 8 6 % ; 22—23 ° C hőmérsékleten 66—93%, 31—33 ° C hőmérsékle­ t e n 86,7—92%. Következtetések E z a kísérlet magyarázatul szolgálhat a r r a a — g y a k o r l a t b a n dolgozó er­ dészek által is többször m e g f i g y e l t — tényre, h o g y a kései fenyőmagvetések a magasabb hőmérsékleti viszonyok mellett általában nem sikerülnek. A mag­ vetések sikertelenségének néhány esetben okozója lehet a gyökérnyakperzselés, a fő okozói a z o n b a n a Fusarium nemzetségbe tartozó kórokozó gombák. Ezek a g o m b á k hőkedvelők, a m a g a s a b b hőmérséklet k e d v e z fejlődésüknek, s z a p o ­ rodásuknak, fertőzőképességüknek.

A n ö v é n y e k és k ó r o k o z ó i k kölcsönös viszonyát vizsgálva n e m c s a k a n ö v é ­ n y e k , h a n e m a k ó r o k o z ó k életkörülményeit i s s z e m előtt k e l l t a r t a n i , í g y a kísérletben a f e n y ő m a g o k 31—33 °C hőmérsékleten m á r öt n a p elteltével csí­ rázásnak i n d u l t a k , m í g 10—13 ° C hőmérsékleten ez csak 10 n a p elteltével következett be. A z e l ő b b i e k g y o r s . csírázása n e m m e n t e t t e m e g a csíraeseme-' téket a gombafertőzéstől, m i v e l azok éppen az említett (31—33 ° C ) h ő m é r s é k ­ l e t e n kapják fejlődésükhöz és szaporodásukhoz a z optimális feltételeket. L e g ­ j o b b a n szemlélteti ezt a z a tény, h o g y a gombafertőzési k o m b i n á c i ó b a n a h ő ­ mérséklet emelkedésével arányosan csökkent a z egészséges csíracsemeték, i l l e t ­ ve a kicsírázott m a g o k száma a k o n t r o l l h o z viszonyítva. A korai fenyőmagvetés csemetekerti talajba, amíg a levegő hőmérséklete nem éri el a 20 °C-ot, pozitív eredménnyel járhat Fusarium-okkal, Alternariá-val fertőzött talaj esetén is. XaHÖXAHe d-p Ea/iy/i B.: H 3 y 4 E H H E

F I A T O r E H H O C T M HEKOTOPfalX B H f l O B TPMBOB BbI3bI

BAKMUHX nOJIErAHHE CEHHUEB XBOHHblX

nOPOfl

ripoBOflHjiHCb onbiTbi no HHtj)eKUHn MHCTbiMH KynbTypaMH BHAOB F u s a r i u m í Alternaria tenuis Nees.H 3 0 J l H p O B a H H b I X C 60JlbHbIX CejíHLíeB COCHbl OÖblKHOBCHHOÖ H COCHbl MepHOÖ. VCTöHOBJieHO, HTO B C e y t l O M H H y , Tbie BHflbl HBJIfllOTCfl n a T O r e H H b I M M KRK B OTHOIHeHHM Ce.WHH, TíiK H CeHHL^CB COCHbl OÖblKHOBCHHOH H COCHbl 4epHOÍÍ. r i p n ö o j i e e B b i c o K o ö T e i w n e p a T y p e H a t l i n o A a e T C H SojTee q a c T a n r n ö e j i b c e í m u e B H npopacTaer M e H b u i e cejwflH. r i p H 6ojree H H 3 K O H r e M n e p a T y p e ö o j i e e q a c r o HaönfOAaeTCíi n o n e r a H M e c e í m u e B nocne n O H B j i e H H H B c x o f l o s , npH öojiee H H S K O H >Ke A O n o H B j r e H H H B C X O A O B . K MH(peKHHM 6ojiee B o c n p H M H M H B o H 0 K a 3 b i B a e T c s

cocna oöbiKHOBeHHan. Mrs. Hangyái, dr. Balul, W.: E X A M T N I N G T H E P A T H O L O G E N I C I T Y O F S O M É F Ü N G U S S P E C I E S CAUSING T H E DUMPING-OFF CONIFEROUS SEEDLINGS Experiments on infestatiou have been carried ont witb. clear cultures o f Fusarium species a n d Alternaria tenuis Kees. isolated from diseased embryonic seedlings of Scots and Austrian p i n e s . It became evident that each of them are pathogenic on the seeds as well as on the young seedlings of Scots and Austrian pines. O n higher temperatures the niortality of seedlings is higher and the rate of raising is smaller. O n lower temperatures the dumping-off has been increased after raising and on higher temperatures it has been greater before raising. The Scots pine is more susceptible to infection.

634.0.662.2

Antal Mihály

NÉHÁNY MUNKA- ÉS ÜZEM­ SZERVEZÉSI EREDMÉNY A DÉL­ ALFÖLDI EFAG FAHASZNÁLATI MUNKÁJÁBAN A IV. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKA ALATT

A Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság n e m t a r t o z i k a n a g y fatermelő gazdaságok közé. A z összes termelési értékből a fahasználat részesedése 10— 1 1 % . E z a mutató k i f e j e z i a termelés szerkezetében e l f o g l a l t nagyságát, é s a m a i g y a k o r l a t szerint meghatározza fontossági és fejlesztési sorrendjét is. A fakitermelés műszaki fejlesztésére e m i a t t csak kevés a n y a g i forrás j u t . A G a z ­ daság szervezetében d o m i n á l ó i p a r fejlesztése a z elsőrendű érdek, m e r t a t e r ­ melési érték az új üzem belépésével ugrásszerűen növelhető és a beruházás v i s z o n y l a g r ö v i d i d ő a l a t t megtérül. A z e g y i k legerősebben ható tényező a munkaerő-ellátottság. A z i p a r i üze­ m e k a k ö r n y e z ő községekből r e g g e l beszállítják a munkavállalókat a z üzembe.

este p e d i g hazaszállítják. A z i p a r i üzemekben — h a a k e r e s e t i lehetőségek azonosak is az erdőgazdaságéval — a m u n k a k ö r ü l m é n y e k kulturáltabbak, í g y az i p a r elszívó hatása i g e n erős. A környező állami gazdaságokban, termelő­ szövetkezetekben a k e r e s e t i lehetőségek j o b b a k , így az esetleges s z a b a d m u n k a ­ erő inkább a mezőgazdaság felé áramlik. A f i a t a l o k k ö r é b e n s e m v o n z ó az e r ­ dőgazdasági m u n k a . A f e l a d a t o k a m u n k a e r ő csökkenése ellenére nőnek. A feladatot — csökkenő munkaerő m e l l e t t — csak ú g y l e h e t m e g o l d a n i , h a a termelést géppel végezzük és j o b b a n szervezzük a munkát. A fejlesztés korlátozott lehetőségei ellenére a h o l a személyi és e g y é b tételek biztosítva v o l t a k , 1970-ben megkezdtük a termelés koncentrálását, kosítást vezettünk be, technológiát módosítottunk. A z egyes vágásvezető dészek a területi szétszórtságot is f i g y e l e m b e v é v e évi 3—7 ezer m nettó tömeget k e l l kitermeljenek. 3

fel­ sza­ er­ fa-

A koncentrálás előtti, tő melletti felkészítéses termelési mód megtartása m e l ­ lett döntöttünk, részben a korlátozott fejlesztési lehetőségek m i a t t , másrészt egyes válaszékok kétszeres f e l - és leterhelésének, anyagmozgatási költségének elkerülése végett. A rönk, kivágás, fagyártmányfa választékok teljes egészében a feldolgozó üzemeink felé gravitálnak, a tűzifát p e d i g tő mellől gépkocsival a környező v á r o s o k és községek Tüzép-telepei v e s z i k át. Távolsági szállításra a kevés mennyiségű bányászati a n y a g , papírfa és farostfa m a r a d , a k i t e r m e l t v a s t a g f a 15—20%-a. E z e n adottságok birtokában a kétszeres anyagmozgatás meggondolandó. A kitermelendő fatömeg nagyságát f i g y e l e m b e v é v e egy-egy vágásvezető erdészhez 1—2 munkacsapat tartozik, munkacsapatonként 5—6 fővel és 1 db rönkközelítő kerékpár. A k i t e r m e l t tűzifát és rövid választékot rönkközelítő kerékpárral a vágás szélére közelítik, n a g y o b b , öt hektáron felüli termelés esetén 80—100 méterenként a vágásterüieten sarangolják. A z iparifát, m i v e l azt e g y h ó n a p o n belül elszállítjuk, a vágásterületen készletezik úgy, h o g y a szállító j á r m ű v e k felterhelése egy-két helyről megoldható l e g y e n . A k é r g e zést, szállítást külön m u n k a c s a p a t o k végzik. A kérgezés gépi megoldása a l a ­ csony fokú, 8—10%. H o g y ez a termelési f o r m a az adottságainknak megfelelő-e v a g y ajánlatos más termelési formát b e v e z e t n i , e n n e k eldöntése végett a D E F A G 1971 áprili­ sában megbízást adott az E R T I Fahasználati Osztályának, h o g y a gazdaságunk­ b a n a l k a l m a z o t t fahasználati technológiát, a munkaszervezést vizsgálja felül és a g y a k o r l a t számára hasznosítható t a p a s z t a l a t o k a t f o g l a l j a össze. A kért tanulmányt az E R T I 1971. s z e p t e m b e r hónapjára elkészítette. A v i z s ­ gálatot az Ásotthalmi Erdészetben végezte e l . E z a l e g n a g y o b b erdészet, a z évi kitermelés 33—34%-át adja. Itt m e g v o l t a lehetősége a n n a k , h o g y f e k e t e ­ fenyő, akác, hazainyár és tölgy véghasználati termelések időszükségletét a z o ­ nos adottságok m e l l e t t összehasonlítsák. A z E R T I a „Megfigyelt fahasználat és t a p a s z t a l t teljesítményszint értékelése" című tanulmányában a következő megállapításokat tette: „ A D E F A G m u n k a h e l y i jellemzői között a j e l e n l e g h a ­ zánkban a l k a l m a z o t t technológiai s o r o k közül a h e l y i erdészet által a l k a l m a ­ zott m u n k a s z e r v e z e t i változat a leggazdaságosabb." D e a negatívumokat i s f e l ­ tárta. Megállapítása szerint a m e g l e v ő eszközökkel, létszámmal, m u n k a i d ő v e l a termelékenység 1,5—1,8-szorosára v o l n a emelhető. A z E R T I által készített technológia birtokában tervező-szervező m u n k á b a n igyekeztünk b e v e z e t n i és hasznosítani a j a v a s o l t módszereket. Ott János 1972 márciusában A z Erdő-ben m e g j e l e n t tanulmánya a f a h a s z ­ nálati ágazatban (döntéstől vagonrakásig) 21 erdőgazdaság teljesítményéből

készült súlyozott átlag alapján az 1 órára eső teljesítményre és a n n a k távlat­ b a n várható alakulására az alábbiakat közli: 1970 tény termelékenység reális v o l n a 1975 adaptált reális

0,16 0,21 0,20 0,32

mVóra m /óra nrVóra m /óra 3

3

A D E F A G 1970-től 1973-ig elért eredményeit a következő a d a t o k szemléltetik: Az 1 órára eső teljesítmény 1970 1971 1972 1973 3

Az 1 m vastagja

kitermelésére 1970 1971 1972 1973

alakulása 0,112 0,123 0,136 0,141

m m m m

fordított 8,77 8,19 7,32 7,09

döntéstől

3

vagonrakásig:

100 % 109,8% 121,0% 125,0%

3

3

3

idő: óra óra óra óra

100,0% 93,4% 83,4% 80,0%

A z 1970-es bázis csak a k k o r a d n a egyértelmű összehasonlítási a l a p o t m i n d a termelékenység, m i n d a költség alakulása vonatkozásában, h a a használati m ó d o k és a kérgezési m e n n y i s é g e k változatlanok volnának. E z a z o n b a n n e m így v a n . E z e k eltolódása + irányban m i n d időszükségletben, m i n d költségek vonatkozásában h a t n a k . E m i a t t az adott időszak vizsgálatában ezeket a té­ nyezőket n e m l e h e t f i g y e l m e n kívül h a g y n i . A használati mádszerek alakulása

Kitermelt vastagfa, m . 3

Nevelő vágásokból kitermelt vastagfa, m

Kitermelt vas tagfához viszonyí­ tott nevelővágások fatömege %-ban

24 049 16 172 16 823 23 344

31 19 20,3 29,2

3

1970 1971 1972 1973

75 81 82 79

537 120 712 553

3

A z 1970. évi n e v e l ő v á g á s o k nagyságát 10 000 m nagyságrendű hótörés e m e l ­ te m e g . A korszerűen végrehajtott gyérítések és tisztítások hektáronkénti f a t ö m e g e 1973-ban az előző évhez m é r t e n ' 9 % - k a l , a kérgezett választék m e n y nyisége is 9 % - k a l nőtt. E n n e k ellenére a m u n k a b é r c s a k 0 , 5 % - k a l e m e l k e d e t t , a m i a h e l y e s e n a l k a l m a z o t t munkaszervezés eredményét igazolja, m i v e l i l y e n volumennél 1,2%-os költségnövekedés az arányos. 1 m vastagfa kitermelésére fordított munkabér (fizetett, l e n e m d o l g o z o t t bérrel e g y ü t t ) : 3

1970 1971 ' 1972 1973

34,78 34,57 81,65 82,08

Ft/m Ft/m Ft/m Ft/m

3

100,0% 99,0% 96,3% 96,8%

3

3

3

A költségek alakulásában f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , h o g y kormányhatározat alapján a béreket 4 % - k a l e m e l n i kellett. E z z e l együtt is 3 , 2 % - k a l csökkent 1 m v a s t a g f a kitermelésére fordított költség. Bár 1973-ban 1972-höz viszonyítva 1 m v a s t a g f a kitermelésére fordított idő 3 , 4 % - k a l csökkent, a költség v i s z o n t 0 , 5 % - k a l emelkedett, ez a nevelővágások és kérgezési v o l u m e n növekedésének következménye. 3

3

Átlag órabér

alakulása: 1970 1971 1972 1973

9,32 9,82 10,06 10,41

Munkaerő helyzet alakulása: és időbéres órák alapján:

Ft Ft Ft Ft

felhasznált

1970. 1971. 1972. 1973.

100,0% 105,3% 107,9% 111,6% teljesítménybéres

óra 662 478 664 649 605 974 557 181

létszám 295 296 270 248

1970-es bázishoz munkaerő csökkenés 16%. Felhasznált

időbérből

3

1 m vastag fára jutó 1970. 1971. 1972. 1973

munkabér: 18,71 14,71 11,85 9,37

Ft Ft Ft Ft

A csökkenés '50%, a m i szervezettebb munkára enged következtetni. Össz. termelési

költség

alakulása

(anyag, műhely, energia, munkabér,

közteher, e g y é b 1 m

3

vastagfára):

• 1972. 198,16 F t 1973. 214,42 FtA költségek 8 % - k a l e m e l k e d t e k , a n y a g o k drágulása, szolgáltatási emelkedése stb. m i a t t .

költségek

A z összefüggések értékelése 3

1970—73-ig az 1 m vastagfa kitermelésére fordított idő csökkenése 20%, munkáslétszám csökkenés 16%, bérszint emelkedés 1 2 % . A mutatók tanúsága s z e r i n t a bérszint emelkedéshez viszonyított megkívánt termelékenységnövekedés e l m a r a d t . Úgyszintén a ' termelékenység növekedés­ sel a létszám csökkenés s e m teljesen arányos. E z e k a torzulások egyrészt a bérszint szabályozása m i a t t szükséges többlet munkaerőben keresendők, másrészt n o r m a karbantartás n e m történt, e n n e k hiányában a kívánt arányok betartása e g y r e nehezebb. N e m utolsósorban erős befolyást g y a k o r o l a környező s z e k t o r o k k e r e s e t i lehetőségével való s z i n k r o n tartás, a munkaerő megtartása érdekében.

A bérszintnek szankciókhoz kötött szigorú betartása a termelékenység n ö ­ velésének lehetőségét behatárolja, m i v e l m i n d e n e g y é b s z e m p o n t o t e n n e k k e l l alárendelni. A fejlettebb technológia teljes munkamegosztást, kvalifikáltabb munkást, m a ­ g a s a b b keresetet igényel. A bérszint tartása i l y e n s z e r v e z e t b e n i g e n nehéz. A k e v e s e b b létszámmal történő, termelékenyebb m u n k a elvégzésére a m a i b é r ­ szabályozás n e m ösztönző, sőt gátolja azt. A bérszint tartásának k ö v e t k e z m é ­ n y e i a r r a ösztönöznek, h o g y o l y a n s z e r v e z e t i formában d o l g o z t a s s a n a k , a h o l a m u n k a e r ő n e k kevésbé kvalifikált munkába való átcsopotosítása k ö n y e b b . Tudatában ^ a g y u n k a n n a k , h o g y a hosszúfás termelési módszer a j ö v ő útja. A z állandóan f o g y ó munkaerő o l y a n irányban hat, a m e l y b e n k e v e s e b b lét­ számmal k e l l a f e l a d a t o k a t m e g o l d a n i . A z o n b a n a D E F A G életében az i p a r fejlesztésének fontossági s o r r e n d b e n elsőrendű v o l t a a fakitermelés gépesítésé­ n e k fejlesztését korlátozza. A szervezésben l e v ő tartalékaink e g y r e szűkülnek, de a kérgezés gépesíté­ sében, a gépi f e l - és . leterhelés m a g a s a b b f o k ú szervezésében, a munkaidő j o b b kihasználásában levő tartalékok egyelőre biztosítékot ígérnek a termelé­ kenység egyenletes, szerény emelésére.

A ragadozók zsákmányául szolgáló állatok az erdei bíocönózis fontos komponensei — írja A . M a l i n o v s z k i j a L E S Z N O J E H O Z J A J S Z T V O 1974. évi 6. számában — ugyan­ akkor az erdővé', való kapcsolatuknak sok kérdése még n e m eléggé tisztázott. A z egyre intenzívebbé váló erdő- és vadgazdaságban meg k e l l határozni a ragadozók szereipét. Vadgazdasági szempontból már teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy a raga­ dozók szerepe inkább negatív, m i n t pozitív. Erdőgazdasági szempontból ezt a kér­ dést még n e m vizsgálták megfelelő mértékben. G y a k r a n h a l l a n i arról, hogy a ragadozók a v a d állományát szabályozzák, első­ sorban a beteg és öreg egyedeket pusztítják. M a már elegendő bizonyíték van arra, hogy áldozatuk elsősorban n e m ezek, hanem a szaporulat. A z álcázás n e m menti meg a legfiatalabbakat a ragadozóktól. Semmi okunk így azt állítani, hogy a sza­ bályozó szerepet az állatok jobban töltik be, mint az ember. A ragadozók pozitív szerepét gyakran abban látják, hogy megsemmisítik a tete­ meket. Ott, ahol az ember nem avatkozik a természetes folyamatokba, a ragadozók­ nak' ez a szerepe pozitív lehet, de intenzív vadgazdálkodás esetén elhullott állat nincsen. H a mégis vail, azt állatorvosnak be kell mutatni, meg k e l l állapítani a pusztulás oikát és a tetemet e l k e l l takarítani. N e m szabad hagyni, hogy a dögöt megegyék a ragadozók, mert ezzel fertőző betegségek terjesztői lehetnek. A legkárosabb ragadozók a farkas, a róka, a nyestkutya, a kóborkutya és macska, madarak közül a b a r n a réti héja, a szürke varjú és a szarka. A h o l a szárnyasokat intenzíven nevelik, ott káros a görény, a hermelin, a nyest (nyuszt) és a [sün, szár­ nyasok közül az egerészölyv, a szajkó. Természetesen külön elbánásban k e l l része­ síteni azokat a ragadozókat, amelyek k i s számuk folytán védelemre szorulnak. N e m szabad hagyni, hogy kipusztuljanak. Egyes ragadozók pusztítják a rovarevő, énekes madarakat, így h a több énekes madarat a k a r u n k az erdőben, i r t a n u n k k e l l a ragadozókat. Más ragadozók csök­ kentik az erdőben lényeges kárt okozó patásokat és erdőgazdasági szempontból ezért hasznosak. Jobb azonban, ha szervezett vadgazdaságban, az ember szabályozza tervszerűen a patások állományát. Erdőben a ragadozók ellen az erdő- és vadgazdaságoknak a vadásztársaságokkal együtt k e l l védekezniök. A z erdőgazdaságok dolgozóinak feladata elsősorban a r a ­ gadozók megfigyelése, nyilvántartása. E n n e k alapján k e l l a vadásztársaságokkal együtt eldönteni, hogy mely fajokat k e l l kipusztítani, melyek állományát k e l l csök­ kenteni és m i l y e n mértékben, melyiket k e l l megvédeni. A végrehajtás már csak az erdő- és vadgazdaság dolgozóinak, v a l a m i n t a vadásztársaság tagjainak összefogá­ sával lehetséges. (Ref.: Kosahuba E.)

Szakfilmek az erdő szépségéről,

hasznáról

A Z ERDŐ hasábjain sok új — tudo­ mányos és a gyakorlati életből származó — ismeretanyaggal találkozik az olvasó az erdőgazdálkodás és faipar legkülön­ bözőbb területeiről. A z erdőtelepítéstől a fafeldolgozásig valóban nagyon széles a skála, amelyről hírt hallunk, amire fel­ hívják az ágazatban dolgozók figyelmét vagy amiről élvezetes módon tájékoztat­ nak bennünket a lap írói. Ezek között több olyan szerepel —'- a környezetvéde­ lemről, a szakképzésről, a munkavéde­ lemről, a növényvédelemről stb. — ame­ lyekhez kapcsolódóan a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tájékoztatá­ si Főosztálya szakfilmeket készíttetett. A lap olvasása késztetett arra, hogy rövid áttekintést nyújtsak a szakfilmjeinkről. Szeretném elérni, hogy az ér­ deklődők előadásokhoz, szakoktatásban, tanácskozásokon vagy ónálló filmbemu­ tató keretében hasznosítsák a kiváló szakemberek értékes filmalkotásait.

Keszletek a „Nemesített fenyomag termesztése" c. filmből

1 lm

1—2. Képek

az „Erdő... adj c. szakfümből

menedéket"

Az 1973—1974. évben

készültek:

A z Erdő... adj menedéket (1973) a környezetvédelem erdészeti feladatait is­ merteti. A f i l m szakértője: dr. K e r e s z ­ tesi Béla. A néző művészi felvételeken tanulmányozhatja az erdőnek az erózió elleni védelemben, a levegő tisztításában, a csapadék tárolásában, a v a d védelmé­ ben, az ember szolgálatában betöltött szerepét. Látjuk az elöregedett fák e l ­ múlását és az új erdők telepítését. A f i l m megemlékezik az erdőtelepítések nagyjairól és pompás színekben tárul­ nak elénk az erdő szépségei. A f i l m 1974-ben Csehszlovákiában és Franciaországban nemzetközi fesztiválon előkelő helyezést ért e l .

ember természetvédelmi feladatát. T a ­ nulmányozhatjuk a vadgazdálkodás kü­ lönféle teendőit. A f i l m szakértői: dr. Széky Pál és Heltay István, rendezője: Schóber Róbert. A Pilisi Parkerdő (1974) c. színes f i l m elkalauzolja a nézőt a városból az erdőbe úgy, hogy közben bemutatja a parkerdő szépségeit, szerepét. Megismerjük azt a tevékenységet, amelyet a hivatalos szer­ vek kifejtenek annak érdekében, hogy mindnyájan jól érezzük magunkat az er­ dőben, kikapcsolódjunk, felüdüljünk. A f i l m szakértője: dr. Madas László, ren­ dezője: Kelemen Ferenc. O l y a n szeren­ csésen ötvöződik a filmben a szakmai mondanivaló a művészi k i v i t e l l e l , hogy aki nem szakember, az is élvezettel nézi végig. A z Egy nap a Bükkben (1974) színes, hangulatos természetfilm. A Szalajka völ­ gyi fátyol vízesés, az Erdei Múzeum, a szilvásváradi ménes teszi változatossá a Bükk növény-, állatvilágának és táji szépségeinek bemutatását. Ügy érzi a néző, hogy napkeltétől napnyugtáig „egy nap" vezeti egy láthatatlan kéz végig a Bükkön. A film .szakértője: dr. Tildy Zoltán, rendezője: György István. 5—6. Felvételek

a „Hosszúfás c. filmből

kitermelés"

A Nemesített fenyőmag termesztése (1973) bemutatja a nemesítők tevékenysé­ gét, a m u n k a eredményét és hasznát. Lát­ juk a törzsfák kiválasztását, a szaporítógallyak gyűjtését, a fenyő oltását, a klónok gondozását, a tobozok szedését, a fe­ nyőmag kezelését, a magvetést, az erdő­ telepítést és a szebbnél-szebb fenyőerdőket. A f i l m szakértője dr. Szőnyi Lász­ ló. Mindkét f i l m színes és rendezőjük Schuller Imre.

.M

"

:

ító

M

-

A Hosszúfás kitermelés (1973) fekete­ fehér k i v i t e l b e n készült és a fakiterme­ lés új módszerét mutatja be. Látjuk, amint a gépek munkáját, gördülékeny, összefüggő folyamatba szervezik s ezál­ tal nő a' m u n k a termelékenysége. A f i l m foglalkozik az irányított döntéssel, a vá'gásterületek beosztásával, a hajk elké­ szítésével, a terpeszek és ágcsonkok e l ­ távolításával is. Látványos a csörlős és kötéldarus közelítési munka, a készlete­ zés, máglyázás bemutatása. A f i l m szak­ értője Zsilvölgyi László, rendezője Schul­ ler Imre. A Mezei nyúl (1973) c. színes filmből megismeri a néző a nyúl életmódját, be­ tegségeit, természetes ellenségeit és az

7—8. Bepillantás

a „Pilisi

Parkerdő"-be

A Jeli Arborétum (1974) májusban, a rododendronok virágzása idején készült. A f i l m bemutatja A m b r o z y István cso­ dálatos művét — a más talaj- éls éghaj­ l a t i viszonyokhoz szokott cserjék, fák honosítását. Miközben a virágpompában gyönyörködik a néző, egyben megismeri az arborétumban folyó kísérleteket és azok eredményeit. A f i l m szakértője dr. Nagy László, rendezője Kelemen Ferenc.

SMMMMK

mmmmm BBMMBWHB

A z A fenyő hasznosítása (1974) c. f i l m ­ ből láthatja a szemlélő, hogy a kevés hazai fenyő mellé m i l y e n sokat impor­ tálunk s azt hogyan dolgozzuk fel. A vagonokból való kirakástól az ÉRDÉRT faházakig, ízléses bútorokig stb. elkísér­ jük a fenyőt „útján". Újszerű gépesítést, technológiai megoldásokat, feldolgozó üzemeket és hasznos termékeket látunk. A f i l m szakértője dr. Kassai Imre, r e n ­ dezője Préda Tibor. A Felelőtlenség . . . baleset (a fagazda­ ságban) című múlt évben készült film éppen úgy, m i n t számos c i k k a balese­ tek megelőzésére hívja fel a figyelmet. A fakitermelés, szállítás, feldolgozás b a l ­ eseti forrásait mutatják be a nézőknek oktató jelleggel. Nagyon jól hasznosít­ ható tanfolyamokon, szakmunkásképzés­ ben stb. A f i l m szakértője dr. Szász Ti­ bor, rendezője Nagy Géza. A Fagazdasági Híradó I. (1974) a régi erdészeti filmújság utóda, folytatása. A múlt évben jelent meg az első szám, s terv szerint félévenként egy-egy készül el a tudományos és műszaki újdonságok bemutatására. A mostani szám a N y u ­ gatmagyarországi Fagazdasági Kombi­ nátról, a Quiok-Wood csemeteültető gép­ ről, a hosszúfás faanyagmozgatásról és az óriás hordóról ad ismertetést. Szak­ értő: dr. Bondor Antal, rendező Lakatos Iván. Korábbi

filmek

Csak az utóbbi két év filmtermését i s ­ mertetem kicsit részletesebben, de n a ­ gyon értékesek állnak a szakemberek rendelkezésére a korábbi évekből is. Ilye­ nek p l . „ A z erdők tűzvédelme", a „Dám­ vad", a „Gímszarvas", „ A z őz hazánk­ ban", a „Lombos fa", „Vadászati Világ­ kiállítás", „Gépek az erdőművelésben" stb. Több korábbi MÉM Híradó mutat be egy-egy erdészeti témát is az egye­ bek mellett. Számos olyan f i l m haszno­ sítható az erdészetben tevékenykedő szakemberek tájékoztatására, amelyek más címek alatt azonos gondok megol­ dására adnak választ. Ilyenek p l . a „Nö­ vényvédelem és környezetvédelem" c„ továbbá a gépek karbantartását, a m u n -

9—10—11. ízelítő a „Fagazdasági I." — számából A felvételeket

Hajba

Nándor

Híradó készítette

kavédelmi feladatokat, a talajjavítást stb. feldolgozó filmek. A z érdeklődő szak­ ember a' katalógusból mindent kiválaszt­ hat. A MÉM évente 8000 példányban ad k i ismertetőt filmállományáról, melyek 16 mm-as kópiái megtalálhatók minden megyei filmtárban.' Innen kölcsönözhe­ tők. Nagyon értékes szakfilmeket készíte­ nek az Országos Természetvédelmi H i v a -

tálban, az Országos Vízügyi Hivatalban, és néhány gazdaság, intézmény megbí­ zásából. Ezekből azonban nincsenek a megyei filmtárakban kópiák. Összegezve; A z utóbbi évek szépen gazdagították az erdő- és fagazdaság filmállományát. Szé­ pek, többségükben színesek, általában

15—17 perc időtartamúak. 1975-re újab­ bak gyártását tervezzük. A filmek szü­ letését sok kiváló szakember segíti. Szakértők, konzulensek, rendezők, ope­ ratőrök, gazdaságokban, üzemekben d o l ­ gozó szakemberek. Ezúton is köszönjük fáradozásukat és egyben kérjük A z Erdő olvasóit, hasznosítsák munkájukban ezt a gazdag filmkészletet. Dr. Farkas Pálné

634.0.311

NYÁRTELEPÍTÉSEK ELSŐ FAHASZNÁLATÁNAK Teíegdy Pál

VIZSGÁLATA A TERMELŐ­ SZÖVETKEZETI ERDŐKBEN

S z a k m a i köreinkben közismert, h o g y a mezőgazdasági cellulóznyár első n a ­ g y o b b területekre kiterjedő telepítése a termelőszövetkezetekben a z 1967/68-as é v e k b e n történt. A telepítések e b b e n az időszakban elsősorban az é v e k óta p a r ­ l a g o n levő, mezőgazdálkodási célokra a legsilányabbnak ítélt területekre estek. A telepítési hálózat tekintetében egységes s z e m p o n t o k m é g n e m a l a k u l t a k k i — a z a k k o r i technológiai leírások i s n a g y , közepes és k i s hálózatú sémát j e ­ löltek m e g — így e z e k b e n a telepítésekben a 3 X 3 m-től az 5 X 5 m hálózatig t ö b b átmenetet is, megtalálhatunk. A cellulóznyár p r o g r a m n a k múlt é v e k b e n történt értékelése, népgazdaságunk távlati faanyagszükségletének felmérése alapján o l y a n döntés született, a m e l y országunk cellulózigényének biztosítása m e l l e t t fűrész- és l e m e z i p a r i feldolgozásra a l k a l m a s nemesnyár fatömeg m e g ­ termelését i s célul tűzi. E n n e k é r d e k é b e n az e r e d e t i l e g 10—15 évesre t e r v e z e t t telepítések vágáskorát h o s s z a b b időszakban k e l l e t t megállapítani, a m i v i s z o n t a véghasználati k o r r a tágabb hálózatot követel. M e g k e l l j e g y e z n i , h o g y az új vágáskor megállapítások a termőhely, állo­ mányszerkezet stb. végső s o r o n a fatermési osztályok alapján k e l l m a j d t ö r ­ ténjenek. E n n e k alapján a vágáskor 20—40 éves időszakra is terjedhet, s így az e g y s z e r i belenyúlás m i n d e n k é p p e n szükségesnek látszik. A termőterület i n ­ tenzív használata, a gazdasági cél elérése i s azt i n d o k o l j a , h o g y a telepítési hálózat olyan legyen, amiből egyszeri előhasználattal lehet a kívánt véghasz­ nálati állományszerkezetet kialakítani. E r r e az elkövetkező é v e k b e n a termelő­ szövetkezetben s o r r a kerülő területek e g y é b k é n t i s i g e n a l k a l m a s a k . M o s t m á r n e m az é v e k e n át p a r l a g o n h a g y o t t , h a n e m a bár g y e n g é b b t e r m é s e r e d m é n y e ­ ket adó, de "éveken át műtrágyázott területek kerülnek nemesnyár telepítésre. Itt különösen a z óriásnyár rendkívül j ó növekedést m u t a t . M i v e l p e d i g közis­ m e r t , h o g y az elkövetkező é v e k b e n a telepítésnek m i n t e g y 8 0 % - a termelőszö­ v e t k e z e t i területekre esik, két f o n t o s dolgot k e l l megállapítani: egyrészt ázt, h o g y a z i t t felvetett p r o b l é m á k n e m p i l l a n a t n y i a k , h a n e m a z o k k a l h o s s z a b b

t á v o n i s számolnunk k e l l , másrészt azt, h o g y bár fagazdálkodásunk és a z o n belül a nemesnyárak termesztése országos probléma, az e z e k b e n a telepíté­ s e k b e n jelentkező f e l a d a t o k a t elsősorban a termelőszövetkezeteknek k e l l m e g ­ o l d a n i u k . A telepítés a n n a k végrehajtásán, ápolásán felül a nevelővágást, k é ­ sőbb a véghasználatot és a felújítást i s j e l e n t i . M o s t i t t a n a p j a i n k b a n j e l e n t ­ kező l e g é g e t ő b b f e l a d a t n a k , a n e v e l ő v á g á s o k végrehajtásának g o n d j a i v a l sze­ retnék f o g l a l k o z n i . A nevelőyágások tervezése A mezőgazdasági cellulóznyártelepítések nevelővágása a k i t e r j e d t nyártele­ pítésekkel rendelkező termelőszövetkezeteknek az elkövetkező é v e k b e n n e m k i s g o n d o t okoz, m i v e l : — a n a g y területre kiterjedő adatot j e l e n t e n e k ;

és n a g y t ö m e g ű fahasználatok

szokatlan

fel­

— a szokatlanság m e l l e t t technikailag is felszer életlenek erre a munkára; — a nevelővágások során k i t e r m e l t fatömeg értékesítéséhez megj'eíelő piaci ismeretekre, a termelés—értékesítés—szállítás folyamatának nagyfokú szerve­ zettségére v a n szükség. M i n d e z e k folytán a termelőszövetkezetek némileg i d e g e n k e d v e t e k i n t e n e k a reájuk v á r ó új f e l a d a t o k r a , p e d i g a nyártelepítések első fahasználata elkerül­ hetetlen. A Nagykőrösi Termelőszövetkezetek Erdőgazdaságának működési területén k e r e k e n 225 h a , 7—8 é v e s k o r ú nemesnyárasban k e l l az ápolóvágásokat sürgő­ sen elvégezni. A z e l ő b b i e k b e n f e l v e t e t t p r o b l é m á k i t t is j e l e n t k e z t e k , a z o n b a n az e g y é b e r d ő k b e n é v e k óta végzett termelési tevékenységünk, évi 5000 m - r e tehető fahasználatunk során némi t a p a s z t a l a t r a tehettünk szert a szükséges t e r v e k elkészítéséhez. A 225 ha-os n y á r nevelővágásra részletes felmérést és gazdasági elemzést készítettünk, s e n n e k fontosabb eredményei ismertetésével talán segítséget t u d u n k nyújtani az érdekelt termelőszövetkezeteknek a m u n ­ k á h o z való felkészülésben. 3

A szükséges a d a t o k a t 98,2 h a összterületű mintaterületen összesen 31 558 d b törzs vizsgálata útján nyertük. E n n e k alapján a kitermelendő f a t ö m e g : bruttó 27 m« h a . nettó 17 m / h a . 3

A nettósítás e r e d m é n y e kevésnek tűnik, a z o n b a n a mozaikszerű t e r m ő h e l y e n v i s z o n y l a g sok a károsított, n ö v e k e d é s b e n e l m a r a d t törzs és a z egyébként i s f i a t a l k o r r a való t e k i n t e t t e l m a g a s (23%) kéregszázalékot, és a gépesített t e r ­ melésből a d ó d ó a n v i s z o n y l a g m a g a s (14%) termelési apádékot számítottunk. A z í g y k a p o t t nettó fa tömeget az alábbi méretcsoportokra b o n t o t t u k : 0— 3 c m kéreg nélküli átmérő 4— 6 c m kéreg nélküli átmérő 7—17 c m kéreg nélküli átmérő 18 c m f e l e t t i átmérő összesen:

2,8 2,7 10,2 1,3

m m m m

3

3

3

3

/ha ,ha /ha /ha

3

17,0 m / h a

Megállapítottuk, h o g y a foltonként kedvezőtlen termőhely, a néhol késedel­ m e s e n elvégzett nyesések, az ápolási károk stb. következtében a 7 c m f e l e t t i a n y a g 2 0 % - a n e m f e l e l m e g az értékesítési követelményeknek, a z o n b a n e n ­ n e k a m e n n y i s é g n e k a 12 c m f e l e t t i része m é g gazdaságosan feldolgozható. E n n e k alapján a választéki m e g o s z l á s :

2,8 2,6 7,8 1.6 1,0 1,2

n e m értékesíthető (vékony) rostfa papírfa (fehérre kérgezendő) feldolgozási f a (csomagolóanyagnak) rönk n e m értékesíthető (selejt)

mVha m /ha m?/ha m /ha m /ha m /ha 3

3

3

3

3

17,0 m / h a

összes n e t t ó :

16% 15% 46% 9% 6% 8% 100%

A válsztéki megoszlást a j e l e n l e g i p i a c i i s m e r e t e i n k alapján az értékesít­ hetőség szempontjából optimalizáltuk. M a x i m á l i s mennyiséget e x p o r t értéke­ sítésre vettünk, feldolgozásra csak azt a mennyiséget szánva, a m i e x p o r t r a n e m a l k a l m a s . Egyébként a m i n d e n k o r i p i a c i i g é n y n e k megfelelően az egyes választékcsoportok között akár 40%-os eltolódás is elérhető. M e g k e l l m é g j e g y e z n i azt is, h o g y a d a t a i n k átlagadatok. A k i s e b b hálózatú telepítések f a rostfa—papírfa aránya m a g a s a b b , u g y a n a k k o r a z o n b a n m a g a s b b a hektáron­ kénti nettó f a t ö m e g is. Í g y a számított árbevételre lényeges befolyással n i n ­ csen. M i n d e z e k figyelembevételével a ha-onkénti tervezett árbevétel összege 13 136 Ft/ha. A n e v e l ő v á g á s o k végrehajtása A h a g y o m á n y o s erdősítésekhez képest tág hálózat e l e v e m e g a d t a a m a x i ­ mális gépesíthetőség lehetőségét. E h h e z a z o n b a n a termelést sematikussá k e l l t e n n i , csak korlátozott lehetőség v a n az e g y e d i válogatásra. A kitermelést az adott á l l o m á n y o k teljes területén azonos séma s z e r i n t k e l l végezni. A t e r m e ­ lési séma megválasztásakor az elérendő állományszerkezeten kívül azt is f i ­ g y e l e m b e vettük, h o g y a h a g y o m á n y o s mezőgazdasági g é p p a r k minél i n k á b b b e v o n h a t ó l e g y e n . E z e k alapján a következő sémát választottuk: minden sor minden második egyede a háromszögkötésnek megfelelően kerül kivágásra, azaz minden második átlós sort kivágjuk. E z z e l a j e l e n l e g i törzsszám, i l l e t v e fatömeg 5 0 % - a kerül kitermelésre, a kialakítandó hálózat p e d i g az alapháló­ zattól függően 6 X 6 m - t ő l 8 X 1 0 m - i g terjed. E h h e z a kitermelési sémához a következő technológiát választottuk: művelet

gép

döntés-gallyazás

STIHL

létszám

rakodás-közelítés-kiszállítás

KCR 2000 + MTZ + b i l i . platós pótkocsi

1 fő

darabolás, á g c s o n k o k eltávolítása

STIHL

1 fő

kérgezés

KR—2 v a g y KG—02+MTZ

050

1 fő

050 v a g y 040 50

3 fő

A kiszállítás időjárástól függetlenül, bármikor, közúti j á r m ű v e l megközelít­ hető k ö z b e n s ő r a k o d ó r a történik, v a g y a h o l v a n , i p a r v á g á n y mellé. Itt történik a választékolás, a kérgezésre v a l ó előkészítés és a darabolás. A kérgezésre v á r ó választékot célszerű 4 m-es h o s s z b a n h a g y n i és kérgezés után d a r a b o l n i . E n n e k a technológiának teljesítményét napi 30 m - r e vettük. Magát a t e r ­ melési idényt a kérgezésre v á r ó a n y a g optimális állapotától függően III. hó 1-től X I . 30-áig terjedő időszakra állapítottuk m e g . A termelési i d é n y a l a t t így k e r e k e n 5000 nettó m f a a n y a g termelhető k i és hozható értékesítésre kész állapotba. 3

3

A beruházás nagyságrendje, gazdaságosság A beruházás nagyságrendjénél a g é p e k átadási árait vettük számításba, a k a p o t t összegből a z o n b a n levonásba helyeztünk 22 m F - t o t az M T Z t r a k t o r o k ­ n a k h á r o m h ó n a p más ágazatbani használata m i a t t . E n n e k alapján a beruházás tételesen: MTZ 50 t r a k t o r STIHL motorfűrész KCR 2000 r a k o d ó g é p pótkocsi KR—2 k é r g e z ő g é p levonás

2 2 1 1 1

db db db db db

192 30 106 40 230 —22

eFt eFt eFt eFt eFt eFt

576 e F t

összesen:

A továbbiakban a mezőgazdaság t ö b b i ágazatával történő összehasonlítás m e g k ö n n y í t é s e érdekében h a - r a vetítve a d j u k m e g az értékeket. A beruházási igény fajlagos értéke 2564 Ft'ha. E n n e k e g y é v r e eső értékét h á r o m é v e s e l ­ használódás figyelembevételével vettük számításba. E z r ö v i d n e k tűnik, a z o n ­ b a n a rendkívül n a g y elhasználódásban f i g y e l e m b e v e t t ü k a k e v é s b é g y a k o r ­ l o t t kezelőszemélyzetet is. Egyébként h o s s z a b b időszakot v é v e a l a p u l , a j a v í ­ tási költségek m e g e m e l k e d é s e m i a t t c s a k n e m azonos értéket kapnánk. í g y a teljes beruházási összeg egy évre eső értéke a z amortizációs és fenntartási költségek figyelembevételével 2058 Ft/ha. A kitermelés, közelítés, kérgezés és felkészítés, v a l a m i n t a feladóállomásra való szállítás fajlagos költsége 6613 Ft/ha. í g y a teljes termelési költség 1058 + - f 6613 = 7671 F t / h a . A l e v e z e t e t t árbevétel 13 136 F t / h a , í g y a várható ered­ mény: 13 136 — 7671 = 5465 Ft/ha. Értékelés és j a v a s l a t A z elemzések alapján megállapíthatjuk, h o g y a fatömegbecslések és a z át­ l a g a d a t o k k a l v a l ó számítások bizonytalanságát leszámítva i s az á p o l ó v á g á ­ s o k h e l y e s szervezésével számottevő e r e d m é n y r e tehetünk szert. E n n e k az e r e d ­ m é n y n e k a z o n b a n alapfeltétele az 5000 m - e s nettó fatömeg, m i v e l ez a l a t t a fajlagos költségek ugrásszerűen e m e l k e d h e t n e k . 3

Ezért j a v a s o l j u k , h o g y több termelőszövetkezet együttesen teremtse meg a fakitermeléshez szükséges kapacitást. A rendelkezésünkre álló a d a t o k s z e r i n t e h h e z 3—5 mezőgazdasági termelőszövetkezet összefogása szükséges. M e g v a l ó ­ sítási formának a T S Z - k ö z i vállalkozást, társulást j a v a s o l j u k , a h o l a műszaki feltételek koncentrálása m e l l e t t lehetőség v a n a termelőszövetkezetek erdész s z a k e m b e r e i n e k összefogására i s és ezzel a műszaki feltételek m e l l e t t a sze­ m é l y i feltételek biztosításának a l a p j a i t is létrehoztuk. E z e k a társulások a t o ­ v á b b i a k b a n alkalmassá tehetők a k é s ő b b jelentkező véghasználati, f a f e l d o l g o ­ zási, erdőfelújítási és n e m utolsósorban a z ö t ö d i k ötéves t e r v b e n a termelőszö­ v e t k e z e t e k r e v á r ó n a g y erdőtelepítési f e l a d a t o k megvalósítására. A társulás létrehozásához szükséges a n y a g i féltételek m e n t e s fejlesztési h i t e l odaítélését j a v a s o l j u k .

biztosítására k a m a t ­

Megállapításaink s z e r i n t a h i t e l 3—5 év a l a t t visszafizethető és megfelelő nyereségfelosztás m e l l e t t lehetőség v a n fejlesztési a l a p képzésére is. E z a f e j ­ lesztési a l a p a z o n b a n a h h o z , h o g y a teljes termelőszövetkezeti e r d ő g a z d á l k o ­ dást átfogó tevékenységet végezhessen a társulás, — n e m elegendő. Ezért a t o v á b b i a k b a n az v o l n a a j a v a s l a t u n k , h o g y a fakitermelés során kötelezően

képzendő erdőfenntartási alap összegét a társulásnál képezzük, és az így kon­ centrált erdőfenntartási tartalék bizonyos részét a társulások használhassák fél — kizárólag erdőgazdálkodási célú — fejlesztésre. A z így létrehozott szervezeti egységek m o s t m á r megfelelő t e c h n i k a i felsze­ reltséggel, a n y a g i l a g m e g a l a p o z o t t a n vállalkozhatnak a termelőszövetkezeti er­ dőgazdálkodás n a p j a i n k b a n jelentkező, h a l a s z t h a t a t l a n f e l a d a t a i n a k elvégzésére és f o k o z a t o s a n fejlődve alkalmassá válhatnak a m a j d a n i véghasználati, erdő­ felújítási és t o v á b b i erdőtelepítési f e l a d a t o k ellátására. Országos v i s z o n y l a t b a n fatermelésünknek c s a k n e m 50%-át a termelőszö­ v e t k e z e t i erdők fogják a d n i a távoli j ö v ő b e n . A f e l a d a t r a való felkészülést m á r m o s t m e g k e l l k e z d e n i . E h h e z kérünk az illetékes hatóságoktól megfelelő tá­ mogatást, a termelőszövetkezetek vezetőitől és erdész szakembereitől p e d i g a z eddiginél is n a g y o b b összefogást, h o g y az erdőgazdálkodás a mezőgazdasági termelőszövetkezetek e g y i k fő ágazatává, országos részarányához m é l t ó k é p ­ viselővé válhasson.

634.0.377.43

Radnóty Alfréd

14 EV FAANYAG MOZGATÁSBAN

E g y r e n a g y o b b v o n ó e r e j ű és kapacitású j á r m ű v e k szolgálják az erdészet anyagszállításait és koncentrált m u n k a h e l y e k szervezésére törekszünk. V a n n a k , i l l e t v e v o l t a k és l e s z n e k is a z o n b a n o l y a n adottságok, a m i k o r a fahasználat módja, terepe stb. m i a t t n e m érvényesül kellő hatékonysággal r o b o s z t u s szál­ lítóeszközök alkalmazása. í g y n e m érdektelen v i s s z a t e k i n t e n i az elmúlt idő­ szak e g y i k jellegzetes szállítóeszközére, az U N I M O G - r a . A z országban elsők között, 1959. é v őszén k a p t a m e g erdőgazdaságunk a f e n t i gépet, m e l y azután 14 évig állandóan ü z e m b e n v o l t és az 1974. é v elején került selejtezésre. S z o k a t l a n formája, k ö n n y e d megjelenése m i a t t m é g a j e l ­ lege körül is v i t a v o l t : vontató v a g y tehergépkocsi rendszámot k a p j o n - e ? A gép 4 hengeres, dizel-üzemű, összkerékmeghajtású j á r m ű (motorteljesítmé­ n y e 28 L E ) , 3000 k p v o n ó e r e j ű csörlővel ellátva. Beszerzési ára 236 ezer F t v o l t . A m o r t i z á c i ó s kulcsát 8 éves leírási időszakra állapítottuk m e g . A z U N I M O G k e d v e z ő átmenetet és fejlődést j e l e n t e t t az ötvenes é v e k első k e r e k e s mezőgazdasági t r a k t o r a i után. A 3000 k p v o n ó e r e j ű csörlője, n a g y f o r ­ dulók onysága biztonságos anyagmozgatást j e l e n t e t t az oldalirányú lejtőkön i s , szaggatott t e r e p e n szintén i g e n j ó teljesítményt értünk e l vele, sok a d d i g i problémát m e g o l d o t t a gépi közelítésben. R e n d s z e r e s e n ellátta az e r d e i u t a k hóeltakarítását, számtalan a l k a l o m m a l segített megsüllyedt, nehéz j á r m ű v e k kiemelésénél, társerdőgazdaságok' útépítésénél (stabilizáció) és j ó l bevált v i z e ­ n y ő s t e r e p e n történő félvonszolás végrehajtásában. Sokirányú használhatósága

m e l l e t t jellemző v o l t a l a c s o n y üzemanyagfogyasztása: 14 év alatt s o h a s e m lépte túl a z 1,9—2,2 l i t e r h a s z n o s gépi óra gázolaj fogyasztást. Elgondolkoztató adat a m a i energiatakarékossági irány részére is. A g é p 14 év alatt m i n t e g y 46 000 m f a a n y a g közelítését és kiszállítását v a g y egyszakaszos mozgatását végezte. Éves teljesítménye többször i s elérte a 4500 m - t . Teljesítmény- és költségada­ tait a z ábrák részletezik. 3

3

A z 1. ábra grafikonján a vízszintes szár az üzemeltetési időt tünteti f e l éves ütemben, a függőlegesre négy adat egységei kerültek felhordásra: ezer f o r i n t értékben az értékcsökkenés és gépi felújítás, a gép h a s z n o s óránkénti önköltsége és a h a s z n o s órák száma. A h a s z n o s órák számának változása az é v e k függvé­ n y é b e n j e l z i , h o g y a g é p rendkívül egyenletes munkát végzett 2200—3100 ér­ tékek között. E z e n óraszámnak a faanyagmozgatásban eltöltött része átlagosan 7 0 % - n a k vehető. A faanyagmozgatás átlagtávolsága — a kismértékű önálló csörlőzés kivételével — közelítés + kiszállítás v a g y közelítés + szállítás érte­ l e m b e n összesen 7—9 k m között mozgott. A hasznos gépi órák száma a 11. évet követő csökkenő teljesítmény után r o h a m o s a n z u h a n t lefelé. A z erkölcsi és a n y a g i (műszaki) öregedés az üzemeltetés 10. évétől k e z d v e érzékelhető. A z értékcsökkenés a 8. é v b e n nullázódott, de már ez s e m v o l t képes befolyásolni a gépi órák fajlagos önköltségének emelkedését. A F t / h a s z n o s ó. költsgmutató a g r a f i k o n s z e r i n t is érzékenyen reagál a n a g y o b b gépkarbantartásra és f e l ­ újításra: 1964-ben eléri a 108 F t / h . ó. m a x i m u m o t , m a j d 1970-ben szintén ezen érték körül tetőzik. Alkatrész szempontjából n e m v o l t olcsó a g é p k a r b a n ­ tartása és felújítása, csak a z üzembiztonsága v o l t rendkívül egyenletes és m a ­ gas. A felújítások költségváltozását is érzékelteti a g r a f i k o n : az 1964. és 1970. évi műszaki felújítás azonos mértékű v o l t , de az utóbbi 30%-kál mégis drá­ gább. A 2. ábra 14 év átlagában m u t a t j a az anyagmozgatás mennyiségi változását az évszakok f ü g g v é n y é b e n ; jelzése u t a l a r r a , h o g y a késő őszi-téli időszak nehéz körülményei m e n n y i r e befolyásolják a teljesítményt. Ezenkívül e g y k i s meteorológiát i s t a r t a l m a z : j ó l igazolja, h o g y m i l y e n rövid v o l t az elmúlt évek során a száraz, fagyos, téli idő, m e l y növelhette v o l n a a szállításra a l k a l m a s n a p o k , tehát a megmozgatható f a a n y a g m mennyiségének számát i s . A z á b ­ rán egyébként erősen változó teljesítményeket is m e g f i g y e l h e t ü n k : állásidő 3

2. ábra. UNIMOG 411 teljesítményátlaga faanyagmozgatásban (kiszállítás, szállí­ tás), 1960—1973. években

u. in. iv. v. vi. m v/t'ix. x. xi. a. hónap-.

3

3

m i a t t minimális 100 m - t ő l h a v i 600 m - t is meghaladó m é r t é k ű f a a n y a g m o z ­ gatást. Köztudott, h o g y a gépek nullán túli üzemeltetése n e m gazdaságos. A k é r d é ­ ses gépet az utolsó 3 é v b e n csak kisegítőként üzemeltettük. A z elemzésből a z o n b a n a negatív t a p a s z t a l a t o k m e l l e t t t ö b b h a s z n o s műszaki tanulság is m e g ­ állapítható. I l y e n e k : — R e n d k í v ü l fontos, h o g y az erőgépeknek állandó vezetője (azonos személy) l e g y e n . (Itt összesen két gépkezelő v i t t e n y o l c , i l l . h a t é v i g az U N I M O G - o t . ) — A rendszeres karbantartás ságát és j ó teljesítményét.

évekre meghosszabbítja egy gép

használható­

— K i s lóerő m e l l e t t produkált magas termelékenység és egyenletes üzemel­ tetés n e m érdektelen tényező közgazdasági és energiatakarékossági s z e m p o n t ­ ból m a s e m az erőgépeknél. — A z U N I M O G - h o z hasonló középgép-típus a n y a g m o z g a t ó j á r m ű r e továbbra is szüksége van az erdészetnek. Figyelembe k e l l vennünk a terephez való jó alkalmazkodóképességet, m o z g é k o n y s á g o t , csörlővel és e g y é b a d a p t e r r e l való használhatóságot. E z t i g a z o l j a az is, h o g y hasonló paraméterekkel ellátott g é ­ pet h o z t a k k i a közelmúltban a H O L D E R g y á r t m á n y ú csuklós t r a k t o r t ö b b változatával. A gyérítések anyagmozgatásában a fogat m e l l e t t , a n n a k e l ő b b u t ó b b szükségessé váló pótlására korszerű megoldásként kívánkozik e g y i l y e n , v a g y hasonló gépi eszköz. A műszaki fejlesztés rohamléptekkel h a l a d előre. A hat-hét éve m é g k o r ­ szerűnek t a r t o t t eszközök, technológiák m a esetleg m á r a v u l t a i k n a k tűnnék. A munkáshiány égető kérdése m i a t t a gépesítés k e l l biztosítsa a fakitermelés, mozgatás-rakodás é v r ő l é v r e n ö v e k v ő f e l a d a t a i n a k elvégezhetését. J e l e n s o r o k révén is adassék elismerés a gépnek és a kezelőnek, h i s z e g y átmeneti i d ő ­ s z a k b a n i g e n m e g k ö n n y í t e t t e és e l ő b b r e v i t t e az e r d e i anyagmozgatás nehéz p r o b l é m á i n a k megoldását.

634.0.907.11

BÉKÉS MEGYEI ERDŐK Banadics István

KÖZJÓLÉTI LEHETŐSÉGEI

Ismert, h o g y az Alföld hazánk e r d ő k b e n legszegényebb vidéke. A m e g y é k között Békés m e g y e erdősültségi százaléka a l e g k i s e b b . J e l e n l e g az erdők, erdő­ foltok, f a s o r o k együtt csupán 3,6%-os erdősültséget t e s z n e k k i . A z összefüggő e r d ő á l l o m á n y o k a K ö r ö s ö k mentén húzódnak, m i n t e g y 8000 h a területtel. A sáv l e g n a g y o b b szélessége 1 k m . A Békés m e g y e i települések közül Békéscsaba, G y u l a városok, S a r k a d , D o b o z és Gyulavári községek v a n n a k a b b a n a kiváltságos h e l y z e t b e n , h o g y lakói r ö ­ v i d idő alatt erdőbe érhetnek felüdülés, pihenés céljából. K e d v e z ő adottság, h o g y a K ö r ö s ö k az erdőt természetes vízzel egészítik k i , b ő v í t v e az üdülés l e ­ hetőségét. F o k o z a t o s a n , s z i n t e észrevétlenül tért hódít az erdő igénybevétele. M a m á r a K ö r ö s ö k mentén h á r o m h e l y e n v a n kialakulóban üdülőerdő, üdülőterület. A z erdőgazdálkodásnak k i k e l l lépni az egy, i l l e t v e kétcélú hasznosításból. A f a termesztés és a vadgazdálkodás m e l l e t t s z e r v e z e t t e n , előre k i d o l g o z o t t t e r v alapján k e l l g o n d o s k o d n i az üdülési funkciók érvényesüléséről. H á r o m üdülő körzet alakítható k i a K ö r ö s ö k m e n t é n : Póstelek, Városerdő.

1. ábra. A Békés

megyei

három üdülőkörzet

(fekete

téglánnyál

Szanazug,

jelölve)

PÓSTELEK

A z erdőtest Békéscsaba városától 6 k m , G y u l a városától 5 k m távolságra v a n és a K e t t ő s - K ö r ö s érintésével c s a t l a k o z i k D o b o z községhez. Északi oldalán műút húzódik, a m e l y összeköti Békéscsabát D o b o z z a l . . A z erdőterület 680 h a . Elsőd­ leges rendeltetése a fatermesztés és a vadgazdálkodás. A jóléti fejlesztés a v o l t főúri kastély 20 h a - o s parkjában i n d u l t m e g . A kastély épületeit B é k é s ­ c s a b a — G y u l a v á r o s o k a Pósteleki Erdészettől 1973-ban megvásárolták. A M e ­ g y e i Tanács kezdeményezésére a régi p a r k b a n tornapályát alakítottak k i , a m e l y 1973 májusában nyílt m e g , de a nyári s z e z o n b a n hét v é g é n o l y a n v o l t a f o r ­ g a l o m , h o g y m á r az első é v b e n lehetett látni a bővítés szükségességét.

Körös

összefolyása

Itt k e l l az erdészetnek irányítóként fellépni, megelőzni a „természetes" tér­ hódítást a termelő funkciók rovására. Ezért a természet a d t a lehetőségek k i ­ használását k e l l k e r e s n i , h o g y a fatermesztés, a vadgazdálkodás és az üdülés, kirándulás együttesen m e g o l d ó d j o n . E n n e k a célnak érdekében o l y a n sétányo­ k a t k e l l kialakítani a kastélykerttől k i i n d u l v a , részben az erdőben, részben az erdő szélén, a m e l y e k a s z a n a z u g i területtel összekötik az üdülőhelyet. A k i ­ alakított — kellő jelzőkkel ellátott — útvonalon pihenőket, esőbeállókat, s z a ­ lonnasütő h e l y e k e t , árnyékszékeket k e l l létesíteni. Figyelmeztető táblákkal e l ­ látott útvonalakon a kirándulók — sétálók — kulturáltan, f e g y e l m e z e t t e n v i ­ s e l k e d n e k az erdőben. S z a b a d o n e n g e d v e , irányítás nélkül n i n c s összhang az erdő t ö b b célú hasznosítása tekintetében. A v a d v é d e l e m érdekében a kialakított sétányokon túl a nyiladékokat l e l e h e t sorompózni. Figyelmeztető táblákat k e l l k i r a k n i , a m e l y e k megadják a lezárás magyarázatát. A kirándulók m e g ­ értik a sorompózás tényét és n e m v e s z i k i g é n y b e ötletszerűen az egész erdő­ területet.

SZANAZUG A z üdülőterület már kialakított, beépített nyaralók, hétvégi pihenőházak csoportjából áll. A z erdő területe 1100 h a . A z ü d ü l ő k a F e k e t e - és K e t t ő s - K ö r ö s j o b b partján a z ármentett o l d a l o n v a n n a k közvetlen a z erdővel határosán. A Fehér- és F e k e t e - K ö r ö s összefolyása, az i t t k i a l a k u l t természetes környezet a d t a az ötletet az i d e települőknek. Megközelítése B é k é s c s a b a — D o b o z műútról a K e t t ő s - K ö r ö s , j o b b partján, v a l a m i n t a G y u l a — S a r k a d m ű ú t felől a F e k e t e -

K ö r ö s j o b b partján. M e g lehet m é g közelíteni a s z a n a z u g i üdülőterületet G y u l a — D o b o z műútról, v a g y a F e h é r - K ö r ö s j o b b , i l l e t v e balpartján.

a

E d d i g a K ö r ö s ö k a d t a üdülési lehetőséget vették i g é n y b e a p i h e n n i , üdülni v á g y ó k , a békési, békéscsabai, g y u l a i , d o b o z i , s a r k a d i l a k o s o k egyaránt. A z erdők nyiladékai l e v o l t a k s o r o m p ó z v a , tehát az ü d ü l ő k m i n t e g y k i v o l t a k zárva az erdőkből. A K ö r ö s ö k m e l e t t k i a l a k u l t üdülőkörzetben m a már az erdőt is i g é n y b e v e s z i k a látogatók. A z előzőkben már említettem, h o g y egy g y a l o g úttal össze lehet kötni a pósteleki és a s z a n a z u g i körzetet. A műút u g y a n már összeköti, de ez a g é p j á r m ű v e k közlekedésére szolgál. A gyalogút kialakításá­ v a l irányítani lehet az erdő igénybevételét, 20—40 h a - o s területen k i l e h e t a l a ­ kítani e g y pihenőparkot. A z e r d ő b e n k i k e l l jelölni a sétautakat, e l k e l l h e l y e z n i

4. ábra: Szanazug — a Kettős Körös és a kialakult üdülőtelep

5. ábra: Városerdő — az üdülőtelep mögötte az erdő (dr. Vecsey felvételei)

és

ülőkéket, p a d o k a t és e g y é b berendezéseket. A kirándulók irányításával kikü­ szöbölhetők a termelési és az üdülési funkciók közti ellentmondások. E célból a K ö r ö s v i d é k i V í z ü g y i Igazgatósággal együtt a K ö r ö s ö k összefolyásánál a F e ­ hér- és Fekete-Körös, v a l a m i n t a K e t t ő s - K ö r ö s hullámterében m i n t e g y 1 k m - e s körzetben fásítást is k e l l végrehajtani. í g y a fásított terület mentesíti a v a d b a n g a z d a g r e m e t e i erdőtestet a kirándulók n a g y m é r v ű igénybevételétől. K i l e h e t alakítani a hullámtéren csónakázó-helyeket is. A K ö r ö s e z e n s z a k a s z a f e l d u z ­ zasztott. A vízügyi és az erdőgazdasági igényeket együttesen k e l l f i g y e l e m b e v e n n i és megfelelően irányítani a z i d e kirándulókat. A K ö r ö s ö k j o b b , i l l e t v e b a l partján horgásztanyákat l e h e t építeni. A horgásztanyák elhelyezése a 3. p o n t b a n tárgyalásra kerülő D e l t a erdősítése után s z i n t e k í v á n k o z i k a területre.

VÁROSERDŐ

E z az üdülőkörzet részben már kialakított. G y u l a város határában a F e k e t e K ö r ö s b a l partján (ármentett oldalon) létesítettek egy hétvégi üdülőtelepet. E z a település c s a t l a k o z i k a V á r o s e r d ő h ö z . A z összes terület, a m i G y u l a város határában i d e c s a t l a k o z i k : 400 h a erdő. A település közvetlen közelében g y e r ­ m e k ü d ü l ő m ű k ö d i k , erdővel k ö r ü l v é v e . A G y u l a i Erdészet m á r k e z d t e kialakí­ t a n i a pihenő j e l l e g n e k megfelelő részt. E z a z o n b a n m é g kezdetleges, k o r s z e ­ rűsítésre vár. A városerdei kirándulásoknak h a g y o m á n y a i is v a n n a k . A régi leírások t a r ­ t a l m a z n a k o l y a n megjegyzéseket, h o g y G y u l a város a tüzelőn kívül kiránduláV

85

s o k r a is használta a város kezelésében levő erdőterületet. E z t a h a g y o m á n y t híven ápolja a G y u l a i Erdészet. Földrajzi fekvése, adottsága n a g y o n j ó . K ö z e l v a n G y u l a városához (6 k m ) az erdőterület, északi oldalán f o l y i k a F e k e t e - K ö r ö s és műút húzódik, a n y u ­ g a t i o l d a l o n vasútvonal v a n . A m á r kialakított település teljesen közművesített. Távlatait t e k i n t v e az 1, ábrán feltüntetett erdőterület k i c s i ahhoz, h o g y k i ­ elégíthesse a kirándulók igényeit. Ezért fejleszteni k e l l . G y u l a városának m i n t m e l e g v i z e s üdülőhelynek országos hírneve v a n . A z i d e sereglett üdülők hiá­ nyolják az erdőt.. A z üdülésben elért szép h a g y o m á n y o k a t ú g y l e h e t fejlesz­ t e n i , h a a belső területeken kialakított p a r k o k o n kívül az erdőtelepítéseket is növelik. A F e k e t e - és F e h é r - K ö r ö s ö k között elterülő úgynevezett Deltát f o ­ k o z a t o s a n be k e l l erdősíteni. E z a terület 1000 h a . Beerdősítés után a város m e l e g v i z e s fürdőjét össze lehetne kötni a Városerdővel. A város már lépéseket tett a F e h é r - K ö r ö s b a l partján m i n t e g y 160 h a terület beerdősítésére. A D e l t a beerdősítésekor a termőhely a d t a lehetőségek figyelembevételévei az üdülő jelleget k i lehet alakítani. A z erdészet és a tanács összefogása e b b e n a t e k i n ­ t e t b e n i g e n n a g y előrehaladást t u d n a eredményezni. M e g n ő n e a v á r o s i d e g e n ­ f o r g a l m a . A z említett terület mezőgazdasági művelés alól való kivonása cél­ szerű l e n n e , m i v e l a z o n — fekvésénél f o g v a — nagyüzemi mezőgazdálkodást n e m lehet f o l y t a t n i . E z t a területet már két ízben — egyszer 1925-ben, m a j d 1964-ben — elöntötte a Fehér- és Fekete-Körös Románia felőli árhulláma. Összefoglalva: a j a v a s o l t h á r o m üdülőkörzet már részben k i a l a k u l t . Békés m e g y e 1971. évben k i a d o t t telepítéshálózat-fejlesztési t e r v e is f o g l a l k o z i k e té­ mával. Megállapítja, h o g y a m e g y e kedvező természetföldrajzi, kulturális adott­ ságai, tiszta l e v e g ő j e és folyóvizei, v a l a m i n t j ó megközelítési lehetőségei f o l y ­ tán i d e g e n f o r g a l o m és üdülés céljára a l k a l m a s . A n a g y területen folyó m e z ő ­ gazdasági termelés is alkalmassá teszi az üdülés-pihenés-gyógyulás feltételei­ nek kielégítésére. S o k h e l y e n talláható termálvíz. C s a t l a k o z i k ehhez a természe­ tes víz (Körösök) i l y e n irányú hasznosítása is. A szóban forgó körzetek 120—160 ezres lakossága i g é n y b e v e h e t a meglevő erdőkből m i n t e g y 2100—2200 ha-t. E z az igénybevétel is csak részbeni a t ö b b célú hasznosítás m i a t t . E m e l l e t t feltétlen szükséges a szóban forgó 1000 ha-os erdőterület fejlesztése is. Békés m e g y e többi települése részére hasonlóan lehet kialakítani ü d ü l ő k ö r ­ zeteket. I l y e n e k : K ö r ö s l a d á n y — S z e g h a l o m — G y o m a — E n d r ő d és S z a r v a s térsége. A m e g y e e g y é b területein — például Orosháza k ö r n y é k é n — már i l y e n l e ­ hetőség nincs, új létesítményről k e l l g o n d o s k o d n i . Békés m e g y e tehát rövid idő a l a t t átalakítható erdőivel együtt a közjóléti igények kielégítésére.

A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Antal Mihály fahasználati előadó Délalföldi E F A G , Szeged; Banadics István erdé­ szetvezető Délalföldi E F A G , Sarkad-Remete; dr. Farkas Pálné, osztályvezető, MÉM, Budapest; dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár, Kertészeti Egyetem, Budapest; Franciscy Pál Vilmos parkosítási szakelőadó, P i l i s i Áll. Parkerdőgazdaság, Esztergom; Hangyálné Balul Wanda dr. tudományos segédmunkatárs, E R T I , Mátrafüred; dr. Keresz­ tesi Béla akadémikus, az E R T I főigazgatója. Budapest; Radnóty Alfréd tervezési és üzemszervezési felügyelő, Tanulmányi Áll. Erdőgazdaság, Sopron: dr. Szabó Lajos tudományos munkatárs, Agrártudományi Egyetem, Gödöllő; dr. Szendrey István egyetemi tanár, E F E , Sopron; dr. Szőnyi László osztályvezető, MÉM, Budapest; Telegdy Pál főmérnök, T S Z Erdőgazdaság, Nagykőrös; Tóthné Surányi Klára dr. egyetemi adjunktus,' Kertészeti Egyetem, Budapest.

Í34.0.907.11

HULLADÉKGYŰJTŐK Franciscy Pál Vilmos

A PARKERDŐKBEN

A szabadidő növekedésével e g y r e t ö b b kiránduló k e r e s i f e l a parkerdőket. A z autóparkolók, kiránduló g ó c p o n t o k , letelepedő h e l y e k , sétautak m e n t é n k i ­ helyezett p a d o k , p i k n i k a s z t a l o k , szalonnasütők k ö r n y é k é r e megfelelő m e n n y i ­ ségű hulladékgyűjtőt k e l l k i h e l y e z n i , h o g y a terület tisztántartásáról g o n d o s ­ k o d n i lehessen. Különféle megoldásokkal a következő hulladékgyűjtő típusokat alkalmazzák:

I g e n egyszerű megoldású hulladék­ gyűjtő a földbeásott g ö d ö r , a m e l y n e k f a l a h e l y i anyagból szárazon r a k o t t terméskövekből készül. Mélysége 1 méter, belső átmérője 80 centiméter.

A földbesüllyesztett hulladékgyűj­ tők általános formája a szűkítő f a k e r e t t e l ellátott 50 X 50 c m k e r e s z t m e t ­ szetű és 80—90 c m mélységű g ö d ö r .

E z e k e t a földbesüllyesztett, szűkítő fakeretes hulladékgyűjtőket üríteni n e m lehet. H a m e g t e l t e k , a k e r e t kiemelése után betemethetők a g ö d r ö k és új g ö d ö r ásásával a k i e m e l t k e r e t újra felhasználható. A földbesüllyesztett hulladékgyűjtők elhelyezésénél n a g y o n körültekintőnek k e l l l e n n i , m e r t h a n e m megfelelően h e l y e z i k e l , k ö n n y e n lábtöréses balesetet o k o z h a t n a k — különösen sötétedéskor. Készülhetnek ezek billenthető fedél­ l e l , a billentésre e fedélre rögzített, 80 c m hosszúságú nyél szolgál.

A föld felett rögzített típusú h u l l a ­ dékgyűjtők készülhetnek széldeszká­ ból,

és készülhetnek lécből. Elég sokfelé találkozhatunk különféle formáival.

Lényeges, h o g y erős, masszív a n y a g b ó l készüljenek, m e r t a k k o r n e h e z e n r o n ­ gálhatok. A billenthető típusok használatközbeni rögzítéséről a l u l e g y k i s r e ­ tesz v a g y kallantyú felszerelésével m i n d e n k é p p e n g o n d o s k o d n i k e l l , n e h o g y a vaddisznók, v a g y felelőtlen e g y é n e k kiborogassák a tartalmát. A r ó k a éjjel előszeretettel turkál a hulladékgyűjtőkben. T ö b b í z b e n f i g y e l t e m m e g csókákat, a m i n t k o r a h a j n a l b a n ennivaló után k u t a t v a kiszórták a sze­ métgyűjtő tartalmát. M i n d e z e k elkerülhetők, h a a g y ű j t ő k csukható fedéllel készülnek. Célszerű a hulladékgyűjtőre j ó l látható betűkkel ráfesteni a rendeltetést. A l e g y e k és h a n g y á k e l l e n időnként rovarirtószerek használata i s j a v a s o l t . K ü l ö ­ nösen a nyári időszakban. A sétautakat, kiránduló g ó c p o n t o k a t k i s t r a k t o r r a l , v a g y U N I M O G - g a l v é g i g ­ járva i g e n g y o r s a n e l l e h e t végezni a billenthető hulladékgyűjtők kiürítését és a szemét eltávolítását. n. B. 4>pamiucu: y P H b l EJ1H M Y C O P A B J l E C O n A P K A X . Hanöojiee n p o c T b i M THITOM y p H A A H M y c o p a HBJI?IK>TCH 3 a p b i T b i e B 3eMjno, O T K p b i T b i e H A H >Ke cHaöweHHbie 3 a K p b i B a b i m e f i c f l K P H U U K O Ü y p H M nna M y c o p a , n p e n C T a B j i a b i m n e c o 6 o « A e p e B H H H i o i í K a p K a c . rioone H a n o j i HeHHíi, y p H i o M o r y T S b i T b n e p e H e c e H w H a a p y r o e m e c T O . fljia y p H y a c n o j i o w e M H b i x uan n o B e p x H o e r b b i 3 e M j i H n p e « C T a B j i H e x T p y a H O C T b H X o u H c r e a . H a H o o j i e e uejiecoo6pa3HbiM HBjifle-rcfl n p H M e H e H H e o n p o K H n b i s a e M b i x y p H BJIH M y c o p a , CHa6>KeHHHx 3 a K p b i B a K > m e i í c í i K p u n i K o ü . H x o n o p o M H e r a e n p o B O A H T C H 6biCTpo H M O H O T 6biTb M e x a H M 3 n p o B a H O .

Franciscy

P.: R E F T J S E C O N T A I N E R S

IN WOOD-PARKS.

T h e s i m p l e s t t y p e consists o f a w o o d e n f r a m e (open o r w i t h r e m o v a b l e cover) s u n k l n t o the g r o u n d . . . h e n f i l l e d u p , t h e f r a m e s c a n be m o v e d a n d s u n k e l s e w h e r e . N o n - m o v a b l e s t a n d i n g e o n t a i n e r s a r e d i f f i c u l t to e m p t y . T i l t a b l e c o n t a i n e r s a r e the m o s t p r a c t i c a l e n a b l i n g t h e m to be e a s i l y e m p t i e d e i t h e r b y h a n d o r m e c h a n i c a l l y .

634.0.116.2

dr. Fekete Zoltán dr. Szabó Lajos Tóthné dr. Surányi Klára

TALAJERÓZIÓ AZ ERDŐBEN

A vizsgálatok s z e r i n t a z erdő a deflációt i g e n n a g y mértékben m e g a k a d á ­ l y o z z a . A l o m b o z a t téli lehullása után is csak i g e n k i s mértékű defláció ész­ lelhető. E z z e l ellentétben az erdő a víz eróziót n e m képes teljes m é r t é k b e n megszüntetni. Kétségtelen, h o g y i g e n n a g y mértékben fékezi ezt az eróziós tevékenységet is, de méréseink s z e r i n t a l e g t ö b b erős zápor és h ó o l v a d á s l e ­ erodál b i z o n y o s mennyiségű t a l a j t a v ö l g y e k b e . Vizsgálati területünk j e l e n l e g a G ö d ö l l ő i D o m b v i d é k és részben a B u d a i hegység. E z e k e n a területeken n i n ­ csenek a n n y i r a zárt erdők, h o g y az eróziót teljesen megakadályoznák. R é g e b b i vizsgálataink alkalmával u g y a n e z t t a p a s z t a l t u k a B ö r z s ö n y b e n és Mátrában is. A felső pliocén l e v a n t e i emeletétől k e z d v e a pleisztocénen és h o l o c é n e n át n a p ­ j a i n k i g vési V alakú v ö l g y e i t a mérsékeltövi v o n a l a s erózió. A z t is megállapí­ t o t t u k , h o g y e z e k e n a h e l y e k e n c s a k n e m f o l y t o n o s a n erdő v o l t ez időszakokon keresztül. E g y é b k é n t ezt n e v e z i k normális eróziónak, a szántóföldek gyorsított eróziójával ellentétben. Ujabb vizsgálatainkat o l y a n területeken végeztük, a h o l a történelem folyamán az erdőt 1—2 a l k a l o m m a l kivágták, sőt legalább e g y a l k a l o m m a l szántóföldi m ű v e l é s b e vették. E z e k e n a területeken i s m e g i n d u l t a gyorsított erózió, de ez rövid i d e i g tartott. M i v e l i g e n sok o l y a n m e r e d e k terület v a n hazánkban, a m e l y e k e t k i f o g u n k v o n n i a szántóföldi művelésből, és újra f o g j u k a z o k a t erdősíteni, azért fontos t u d n u n k , h o g y az utóbbi századokban z ö m m e l e r d ő v e l borított, de a g a b o n a konjunktúra alatt r ö v i d e b b időre m ű v e l é s b e v e t t terü­ l e t e k t a l a j a h o g y a n a l a k u l t át. Budaörs—Kamaraerdei területünkön 1882-ben a dűlő 60%-án kivágták a z erdőt és szántóföldi m ű v e l é s b e vették. 1898-ban e területre a Kertészeti T a n ­ intézet gyümölcsöst telepített. A terület 40%-án az erdő m é g m a is m e g m a ­ radt, bár már h á r o m tarvágást élt át. A Ramann-féle barnaföld a z e r d ő b e n b o l y g a t a t l a n szelvényt m u t a t . U g y a n a k k o r 92 é v e művelt t a l a j b a n a h u m u s z o s A szint c s a k n e m teljesen eltűnt és egyes részeken már a vörösbarna B s z i n t i s erodálódik, h i s z e n a lejtő lábánál felhalmozódása mérhető. H a ezt a területet visszaerdősítenénk, u g y a n o l y a n erdő állományt már n e m kaphatnánk, a m i l y e n r a j t a díszlett. Gödöllői vizsgálati területeinken azt t a p a s z t a l j u k , h o g y az agyagos löszt v a ­ l a h a az e n y h é b b l e j t ő k ö n egyenletes vastagságú h o m o k r é t e g borította. M é g a z o k o n a területeken is, m e g v é k o n y o d o t t , v a g y l e k o p o t t a homokréteg, a m e ­ l y e k e n m i n d v é g i g erdő v o l t . A lejtők lábánál o l y a n h e l y e k e n is m e g h á r o m ­ szorozódott a h o m o k b o r í t á s vastagsága, a h o l szántóföldi m ű v e l é s n y o m a i t n e m sikerült k i m u t a t n i . B e m u t a t j u k egy o l y a n lejtő eróziós v i s z o n y a i t , a h o l c s a k i g e n rövid i d e i g v o l t az erdő kivágása után szántóföldi művelés és ezt legelő, m a j d h a m a r o s a n újra erdő váltotta f e l . A k b . egy évtizedig tartó szántóföldi

1. ábra. A elhelyezése

talajgödrök

használat és a hasonló hosszúságú legelő használat gyökeres változásokat h o z o t t létre a t a l a j b a n . A terület K e r e p e s e n v a n . A talajképző kőzet m é l y e b b e n lösz, efölött l e p e l h o m o k . A lösz m e c h a n i k a i analízisében a f i n o m h o m o k és d u r v a p o r dominál. A lejtőn 4 szelvényt n y i t o t t u n k . M í g a legfelsőnél (16.) agyagos lösz v a n a felszínen, a d d i g a legalsóban (13.) 112 c m v a s t a g o n a lösz h o m o k k a l v a n b e ­ fedve. A legfelső és legalsó szelvény f e l t a l a j a g y e n g é n lúgos, m í g a közbülső két szelvény g y e n g é n savanyú. Legfelül karbonát m a r a d v á n y o s b a r n a erdő­ talaj képződött. Ennél m é l y e b b e n (15.) megtaláltuk az e r e d e t i tulajdonságokkal rendelkező erdőtalajt. A lejtő alsó harmadában (14.) a s o k f e l h a l m o z o t t h o m o k hatására az'újra k é p z ő d ő talaj r o z s d a b a r n a erdőtalaj. V é g ü l a réti t a l a j j a l b o ­ rított m é l y e d é s felett „ c s e r n o z j o m b a r n a erdőtalaj" képződött. A talaj szelvények hasonló eróziós átalakulását sok m á s lejtőn is felfedeztük. A szántóföldi használat megváltoztatja és l e r o n t j a az erdőtalaj értékét. Ü g y látjuk, h o g y t ö b b 100 évig tartó erdősítés képes visszaállítani az e r e d e t i t e r ­ mékenységet. N i n c s o k u n k a r r a , h o g y ezt megvárjuk. H a aránylag olcsó t a l a j ­ védelmi módszerekkel és talajjavítással egybekötött műtrágyázással telepítjük az, új erdőt, a k k o r a környezetvédelem szempontjából a l k a l m a s , zárt állományt megtelepíthetjük. IRODALOM Fekete Z.—Horn E.—Eperjesi Gy. (1972): A talajvédelem hatásossága gépi műve­ lésű, szélessorú, lejtős szőlőben. K e r t . Egy. Közi. X X X V I . p. 79—90. — Fekete Z.— Tóth A. (1961): Heves nyári záporok talajeróziós hatása. — Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve. X X V . p. 110—121. — Szabó L. (1968): A talajpusztulás és a vé­ dekezés szükségességének vizsgálata Gödöllő adottságai között. A T E . Gödöllő. T u ­ dományos Értesítő 22. p. 3—25.

Romberger, J . A . : Fás növények merisztémája, növekedése és fejlődése (Meristems, growt and development i n woodly plants. U S . Dept. of Agriculture, Techn. B u l l . No. 1293. 214 old.) ' „ A csúesi merisztéma nagyon kicsi. A z oldalmerisztéma nagyon vékony. Együtte­ sen egy fa vagy cserje biomasszájának csak jelentéktelen töredékét képezik. Mégis, a növény egész jövője merisztéma-szöveteinek aktivitásától függ." E z z e l a gondolattal vezeti be a szerző tanulmányát, amelyben a fás növények élet­ tana egyik legkevésbé tisztázott területének'kutatási eredményeiről számol be. A több m i n t 800 irodalmi forrás alapján feldolgozott téma különös aktualitását az a tény adja meg, hogy az utóbbi időben egyre fokozódik az érdeklődés a vegetatív szaporítás megoldása iránt, a hagyományosan magról szaporított fafajok esetében is.

A tanulmány első része a merisztéma-szövet anatómiáját, morfológiáját, működé­ sének mechanizmusát ismerteti. A merisztéma valódi szerepét, mint a sejtosztódás, növekedés, differenciálódás és morfogenezis központját viszonylag későn ismerték fel (így a kambiális merisztémát csak 1923-ban írta le Baíley). M i n t ismeretes, a gyökér és szár fejlődését a csúcsokon található, embrionális szövetű, vegetációs pon­ tok szabályozzák. A csúcsi merisztéma hozza létre a szervkezdeményeket, amelyekből levelek, oldalrügyek, rügypikkelyek stb. fejlődnek. A tenyészőcsúcs d i n a m i k u s r e n d ­ szer, amelyben a különböző élettani szerepet betöltő zónák folyamatosan felfelé ha­ ladnak, a létrejött sejtek pedig fokozatosan az alsó, kevésbé d i n a m i k u s szövetrend­ szerek részévé válnak. A kúp alakú tenyészőcsúcs öt zónára tagolható: a) dísztális zóna: alacsonyabb rendű növényeknél egy sejtből, magasabb rendűeknél sejtcsoportokból álló, csúcsi rész. b) szubdisztális zóna: itt alakulnak k i a növekedési központok, a később képződő szervkezdemények helyén. Morfológiailag még egységes szövet. c) organogén zóna: megindul a szervkezdemények kialakulása és a belső szövet­ differenciálódás. d) szubaplikális zóna: a szövetdifferenciálódás tovább halad, az internodiumok meghosszabbodnak. e) érési zóna: a merisztematikus osztódás lelassul, a k i a l a k u l t szervkezdemények véglegesekké válnak. A z internodális megnyúlás a téli nyugalmi időszakban gátolt, majd a rügyfakadás idején aktiválódik a levél-kezdemények gyors megnyúlásával együtt. A gátlás felol­ dása koordináltan és szelektíven történik, azaz csak bizonyos zónákra korlátozódik. H a a tenyészőcsúcsot a rügyből kioperáljuk és steril táptalajra visszük át, megfe­ lelő körülmények biztosítása mellett a merisztéma új növényt differenciálhat. Ilyen irányú kísérletek eddig csak lágyszárú növényekkel sikerültek. A csúcsi merisztéma számos alapvető fontosságú anyagot nem tartalmaz, amelyek a továbbbi növekedés­ hez és fejlődéshez szükségesek. H a ezek a táptalajból hiányoznak, vagy nem meg­ felelő arányban vannak jelen, a szöveti növekedés eltorzul vagy leáll. M a még n e m ismerjük azokat a mikrokörnyezeti tényezőket, amelyek bizonyos fiziológiai folyama­ tokon keresztül, a hajtáscsúcson szervkezdemények kialakulását váltják k i , sem azo­ kat, amelyek a szervkezdemények továbbalakulását szabályozzák pikkellyé, levéllé vagy oldalrüggyé. N e m ismerjük a merisztematikus osztódást és a megnyúlást szelek­ tíven szabályzó mechanizmust sem. A második rész a szakaszos növekedéssel és a hajtások n y u g a l m i állapotával fog­ lalkozik. A n y u g a l m i állapotot többféle tényező válthatja k i . A szerző három típusát különbözteti meg: a) kény szernyugalom: külső környezeti hatások váltják k i ; b) ícorreZáeión alapuló kény szernyugalom: a növényből kiinduló gátlás hatására lép fel, de más szerv szabályozza: p l . vezérrügy az oldalrügyek fakadását gátolja; c) mélynyugalom: a fiziológiai gátlás magából a szervből ered. A különböző n y u g a l m i típusok időben és helyileg átfedhetik egymást. A nyugalmi állapot megszűnésében közrejátszó biokémiai-fiziológiai hatások m a még nagyrészt tisztázatlanok. Feltételezhető, hogy megfelelő környezeti hatások nélkül a genetikai kód bizonyos részei n e m aktiválódnak, és alapvető élettani folyamatokat gátolnak. (Így p l . rétegelés nélkül csíráztatott barackmagból törpe csíracsemeték fejlődnek.) Hasonlóan tisztázatlan még a növényekben működő hormonrendszer jelentősége. Feltehetően az indolauxinok játsszák a legfontosabb szerepet. Két másik hormoncso­ portot, a gibberellineket és a kinineket eddig csak elvétve sikerült egyes fás növé­ nyekben kimutatni. Egyelőre sem szintézisük helyét, sem működésük szabályozásá­ n a k rendszerét n e m ismerjük. A fény szerepe sem teljesen tisztázott a növekedés, a fejlődés és a n y u g a l m i álla­ pot indukálásában. A fotoperiodizmus irodalma nagyrészt lágyszárú növényekkel fog­ lalkozik, amelyeket két jellegzetes csoportra, a hosszú és rövid napszakos növényekre osztottak. A z újabb kutatások szerint n e m a napszak hossza, hanem a megszakítat­ l a n sötétség hossza szabályozza a növekedés, virágzás ütemét. (Így a „hosszú nap­ szakos" t. k. „rövid éjjeles" kezelést jelent.) A megvilágítási ritmus eltérő hatást gya­ korol az egyes növényfajokra. A lágyszárúakkal némileg ellentétben, a fás növények általában fokozott növekedéssel reagálnak a megnyújtott napszakokra, sőt egyes szer­ zők szerint, p l . bükk- és jegenyefenyő-csemetéknél hosszú ideig folyamatos növeke­ dést lehet elérni megszakítás nélküli megvilágítással. A z erdei fák növekedésével és fejlődésével kapcsolatos ismereteink tehát még r e n d ­ kívül hiányosak. E téren jelentős előrehaladásra csak akkor számíthatunk, h a a fás

növények köréből kilépve, az alapismeretek szintjén kíséreljük meg a nyitott kérdé­ sek megoldását, nem feledkezve meg arról, hogy alapvetően általános biológiai prob­ lémával állunk szemben. ( R e t : Mátyás Csaba) A természeti környezet teljességének megőrzése — állapítja meg Marko, V. a L E S 1973. 9. sz. 408—410. oldalán —• költséges. Ennek egyrészt gondoskodni k e l l pénzügyi forrásairól, másrészt a szükséges intézkedések megtételére megfelelő gazdasági sza­ bályozókkal ösztönözni célszerű. A z erdőgazdálkodás nagyjából két célra irányul: közvetlen termelésre és szociális igények kielégítésére. A különböző intézkedések az esetek többségében mindkét funk­ ció érdekében együttesen hatnak, így nagyon nehéz megmondani, hogy a ráfordítá­ sokból melyiket; m i terhel. Ezért a megfelelő finanszírozás, s különösen az ösztönzés nehézségekbe ütközik. H a az erdészeti gazdaságtan elméletileg még n e m is tudja k e l ­ lően megalapozni, a gyakorlatnak a kérdést mégis meg k e l l oldania. M e g is oldja és az állami költségvetés évről évre nagyobb összegekkel támogatja m i n d a termelést, m i n d az ennek költségeibe be n e m építhető, össztársadalmi érdekű munkák elvégzését. Kevésbé megoldott az ösztönzés kérdése. A leghatásosabb ösztönzés a dolgozók anyagi érdekeltsége, a m i rendszerint az elért megtakarításokból i n d u l k i . Ezeknek a munkáknak az esetében az egyébként is kötelező és általános takarékosságon túlmenő „megtakarítás" — a m i rendszerint egyes munkák teljes elhagyását jelenti — s e m m i ­ képp sem kívánatos. N e m engedhető meg, hogy a vállalat éves mérlegét ezen a réven javítsa, és a dolgozók anyagi érdekeltségét ez formálja. A helyes érdekeltséget a hosszútávú eredmények jutalmazása teremti meg. E z t cél­ szerű az üzemtervi felülvizsgálat kapcsán fizetni. Fontos csak, hogy a vizsgálat meg­ felelően kiterjedjen a környezetvédelem szempontjaira is. Ugyancsak hasznos eszköz lehet a felülvizsgálat alapján érvényesített szankció. A jelenlegi gyakorlat egyálta­ lában n e m él ezzel, pedig a felelősségtudat ébrentartását jelentősen szolgálná. T u ­ datossá k e l l tenni dolgozóinkban azt, hogy munkájukat rendszeresen értékelni fogják. (Ref. Jérome R.) Az N D K 25 éves fennállása alkalmával H . Heidrich országos főerdőmester, m i n i s z ­ terhelyettes röviden áttekintette erdőgazdaságának fejlődését. Néhány adatra érdemes felfigyelni. A munkatermelékenység 1960—1973 között 8000 márkáról 22 400 márkára nőtt a termelésben közvetlenül résztvettek vonatkozásában. E z alatt alapvetően megválto­ zott a dolgozók munkája, gondolkodása. A z erdei munkások sokoldalúan képzett szak­ munkásokká, mesterekké és mérnökökké fejlődtek. A termelésben közvetlenül részt­ vevők 97,8%-a szakmunkás, illetve mester oklevéllel rendelkezett 1973-ban. A z összes munkavállalók 13%-a egyetemi, illetve szakiskolai végzettségű. A z erdőmunkások 85 százaléka részt vesz a szocialista brigád címért folyó munkaversenyben. A z összdolgozók több mint 25%-a újítókként vesznek részt a termelésben. 1973-ban 3137 újítást vettek használatba. Jelentősen fokozták a faállományok teljesítőképességét. 1971-ben 14 ezer, 1973-ban már 35 ezer ha-t trágyáztak légi úton. A z utóbbi években érezhető az előrehaladás az i p a r i módszerek bevezetésében. Folytatták a csemetetermelés koncentrálását, az erdősítési m u n k a gépesítését. K o m o l y lépések történtek a fakitermelési m u n k a rész­ beni áthelyezésére. Csupán egyetlen egyesülés területén 100-ról 15-re csökkentették a felkészítő telepek számát. A tangermündei felkészítő üzem teljes kiépítésekor 430 ezer m3 anyagot fog ellátni. Nagyobb mértékű munkaerő felszabadítása, a munkakörülmények megjavítása m e l ­ lett az erdei munkások átlagos keresete az 1970. évi 7445 márkáról 1973-ban 8400 márkára nőtt. Ezen túlmenően ez utóbbi évben a szociális alapból külön 676 márka és a prémiumösszégből 800 márka esett egy főre. A most következő idők súlyponti feladataiként jelölte meg az országos főerdőmes­ ter: a tudomány és technika terveinek pontos teljesítése, szigorú anyagtakarékosság, az állóalapok jobb kihasználása, a munkatudomány alkalmazásán keresztül magas­ fokú munkafegyelem, biztonság és rend megteremtése. (DIE S O Z I A L I S T I S C H E F O R S T W I R T S C H A F T 1974. 8—9. Ref.: Jérome

R.)

Trágyázási, vegyszeres gyomirtási és talajművelési összehasonlító kísérletekről számolnak be J. Garbaye és P. Leroy francia szakértők, amelyeket 'I—214' olasz nyáras telepítésben folytattak (Revue forestiére frangaise, 1974. 2. sz.). A kísérletet az indokolta, hogy a gyorsannövő nyarak termesztése számos technológiai problémát vet fel, m i n t p l . a talaj termékenység megjavítása trágyázással és más javítási mód­ szerek révén, továbbá a gyomnövényzet elleni küzdelem különféle módozatainak az alkalmazása. A vizsgálatokat vályogos, kilúgozott barna erdőtalajon végezték, ahol időszakos vízhatás sem állott fenn és amely — m i n t később kiderült — az '1—214' nyár számára csupán határtermőhelyet képviselt. A mélyműveléses teljes talaj előkészítés után, 1968 tavaszán 8 X 8 m hálózatban ültetett nyárasban három kísérleti sort állítottak be: N P K C a faktorális kísérlet az ásványi elemek iránti igény megállapítása céljából; ún. „egy-fás" kísérlet lassan o l ­ dódó nitrogénműtrágya különböző adagjainak felhasználásával; végül a talajmű­ velés, a trágyázás és a vegyszeres gyomirtás által a nyarak növekedésére kifejtett hatás összehasonlító vizsgálatára beállított kísérlet. Mindhárom kísérletben mérték a vastagságot 1868, 1970, 1971 és 1972 végén. A NPKCa faktoríális kísérletben a következő tápanyagokat adagolták, tiszta ható­ anyagban számolva: — 20 g N csemeténként, 50 cm-es sugarú körben adagolva a csemete körül az ültetést követő júniusban; ugyanezt a második ós a h a r m a d i k évben megismételték; — 175 g P2O5 csorteténként, az ültetőgödörbe adva; — SO g K 0 csemeténként, az ültetőgödörbe adva; — 4000 kg/ha C a O (őrölt mészkő alakban), a feliszínre szórva, majd 1967 tavaszán a mély talajelőkészítés alkalmával a talajba bedolgozva. A kísérleti sort évenként egyszer talajápolásban részesítették. A statisztikai kiértékelés (évenként, i l l . 5 éves korban) szignifikánsan pozitív h a ­ tást csak a nitrogénnel kapcsolatban mutatott k i . Egyetlen más elemnek, semmilyen kombinációban nem volt szignifikáns hatása. Sőt a N hatása is csak a 3. évben kezdett jelentkezni, de ezt követően egyre növekvő mértékben nyilvánult meg a növekedésben a 4. és az 5. évben. Egyébként az évenként végzett levélanalízisek is csak a N esetében mutattak szignifikáns eredményt. . A lassú oldódású nitrogén műtrágyával beállított „egy-fás" kísérletben a nitrogént egyetlen alkalommal, a PK-alaptrágyákkal egyidőben adagolták. Ehhez a Nitrofórm elnevezésű, 33% N-hatóanyagú, k a r b a m i d - f o r m a l m tartalmú műtrágyát használták. Növényenként 20—120 g-nyi mennyiségeket adagoltak, 20 g-onként növekvő válto­ zatokban, telepítés előtt az ültetőgödrökbe, 20 ismétléssel, A területet évenként talaj­ ápolásban részesítették. Egyetlen kezelési változatnál sem mutatkozott kedvező h a ­ tás a növekedésre, a kezeletlen kontrollparcellával összehasonlítva. Kimutatható volt, hogy az áprilisban adagolt N-műtrágya teljesen kilúgozódott az első tenyészeti időszak folyamán, és így azt a fák n e m hasznosították az átültetés k r i t i k u s szaka­ szában. E z a kísérlet — az előbbivel egybevetve, azzal egybehangzóan — megerősíti a feltevést, hogy csak a második—harmadik évtől kezdve és csak a fák körzetének a felszínre adagolt nitrogén műtrágya hasznosul hatékonyan a már kifejlődött víz­ szintes gyökérzet révén. A vegyszeres gyomirtásos, illetve talajápolásos összehasonlító kísérleti sor négy kezelést foglalt magában: N P K műtrágyázás (a kezelési mód azonos az ( N P K C a kí­ sérletnél leirattal), évenként talaj ápolás, évenként végzett vegyszeres gyomirtás. E z utóbbi keretében alkalmazott vegyszerek: a gyomok irtásához paraquat + 'diquat hatóanyagú Priglone vagy P r i g l e x (kezelési időpontok évenként május—júniusban), a cserjék irtására 2,4,5—T hatóanyagú Sylvoxone (kezelések: 1968. június és 1969. (szep­ tember). A kezelések hatása csak a negyedik évtől kezdve mutatkozott szignifi­ kánsan a vastagsági növekedésben. A csak műtrágyázott, i l l . csak talaj ápolásban ré­ szesített parcellákkal szemben lényegesen jobb eredményt adtak a műtrágya + vegy­ szeres gyomirtás, i l l . műtrágya + talajápolás kombinációk. Különösen szembetűnő a műtrágya + vegyszeres kombinációs kezelés hatása: 5 éves k o r b a n 81%-os n ö ­ vekedési többletet eredményezett a leggyengébb hatású tisztán műtrágyázásos k e ­ zeléshez képest, míg a műtrágya + talajápolásos kezelés csupán 32%-osat (a vegy­ szeres, i l l . a talajápolásos gyomirtás ötévi halmozott költségei viszont azonosak Ivoltak). A szerzők ennek magyarázatát abban látták, hogy a talajápolás a ^nyárfák felszíni gyökérzetét károsítja, a szerkezetet rombolja, az akadálytalan inszolációs hatások következtében pedig erőteljes felszíni párolgási veszteséghez vezet; a vegy­ szeres gyomirtás hatására elpusztult növényzet viszont a felszínen maradva, ott hő­ szigetelő réteget alkot, és ezzel javítja a talaj vízgazdálkodását. 2

(Ref.: dr. Tóth B.)

E G Y E S Ü L E T I K Ö Z L E M É N Y E K Rovatvezető: Király Pál

Az Erdészettörténeti Szakosztály ülését Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban tartotta. Ezen előadást tartott dr. Kolozsvárii Szabolcsúé „Magyar fakereskedelem­ p o l i t i k a 1920—1928-ban", és Szalay Bélárié dr. Magyar Eszter „ A z erdészettörténeti kutatások módszertani kérdéseiről" címmel. A z ülés végén a résztvevők megtekin­ tették a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett csehszlovák vadászfegyver történeti kiállítást. A z előadásokban érintett kérdésekről a sok hozzászólás (során élénk v i t a alakult k i . A z 1973. évben meghirdetett, majd 1974. év folyamán bizottságilag értékelt erdé­ szettörténeti pályázatra beérkezett 8 pályamunkából az I. díjat Járási Lőrinc erdő­ mérnök (Miskolc), ia II. díjat Gál István erdőmérnök (Pécs), a III. díjat Wittner Ferenc erdőmérnök, (Debrecen) nyerte el. A Bizottság dicséretét és külön jutalmát érdemelte k i Waldmann Gábor fagyártmány-üzemvezető (Bajna), Simon József er­ dőmérnök (Sárvár), Bazsó Ferencné bér- és munkaügyi előadó (Székesfehérvár), Bazsó Rozália szaktanító (Székesfehérvár). A kutatómunkában kifejtett tevékenysé­ gét a Bizottság elismerésre méltatta Dobay Pál (Esztergom) és V a r g a László (Eger) dolgozatát. * A z 1975. évi nagyrendezvények munkatervi koordinálása érdekében Egyesületünk Főtitkára a központi bizottságok és szakosztályok vezetőivel együttes megbeszélést tartott. A z itt kialakított nagyrendezvények programja ez évi munkatervünk szerves része.

A helyi csoportok életéből

A z Egri Csoport Molnár László igaz­ gatóhelyettes előadásában vitatta meg az V . ötéyes terv fahasználati és erdőműve­ lési feladatainak gépi programozással való kidolgozását, különös tekintettel az anyagmozgatásra és a gépszükségletre. Előadó részleteiben ismertette táblázatok vetítésével a fahasználati és erdőműve­ lési feladatok programozásának kidolgo­ zását, amelyhez az adatfelvételeket az Erdőgazdaság területén már megkezdték. G y a k o r l a t i példákkal segítette elő a programozás helyes végzését. A z anyag­ mozgatással és a gépi szükséglettel kap­ csolatban jelentős v i t a a l a k u l t j a a hoz­ zászólások során, amelyben részt vett Háy György, Schmotzer András, Leitz József, Demeter Károly, Zachár" Gyula, Somogyi Sándor és Goldbach Károly. Szóvátették a géppark tarkaságát és kí­

vánatosnak tartották, hogy a fagazda­ ság középirányító szerve az alkalmas gé­ pek beszerzésénél egységesen járjon el. * A Győri Csoport a Kisalföldi E F A G tö­ megszervezeteinek vezetőivel ez évben is megrendezte a nyugdíjasok találkozóját. V a r g a Gyula igazgató ismertette az 1974-ben elért eredményeket, a m u n k a és életkörülményekben bekövetkezett változásokat, valamint azokat a problé­ mákat, a m e l y e k k e l a Gazdaságnak a kö­ zeljövőben meg k e l l küzdenie. A nyug­ díjasok köszönetet mondtak a találkozó megrendezéséért. Néhány kérelmet ter­ jesztettek elő, majd felajánlották segít­ ségüket a feladatok végrehajtásában. A találkozó baráti beszélgetéssel ért véget.

A Csoport kétnapos tanulmányutat rendezett a Tatabányai Csoport részére a Gazdaság győri és jánossomorjai erdé­ szete területén. A tanulmányút során Káráll János igazgatóhelyettes, Máté Ká­ roly és Komjáti Ferenc erdészetvezetők ismertető előadásaik keretében résztve­ vők megismerkedtek a Dunaártéren a l ­ kalmazott korszerű hosszúfás fakiterme­ lési módszerekkel, a hansági nyárfater­ mesztéssel és tájékoztatást nyertek a K i s ­ alföldi E F A G helyzetéről. A rendezvény kiegészítő programjaként a vendégek megtekintették P a n n o n h a l m a műemlé­ keit, majd a ravazdi erdészet dolgozói­ v a l baráti összejövetel keretében eszme­ cserét folytattak egyesületi munkájuk­ ról. * A Kecskeméti Csoport rendezvényén Bács-Kiskun megye természetvédelmi fel­ adatait vitatták meg mélyreható elem­ zéssel a jelenlevők. A vitát segítette elő Kontra László természetvédelmi főfel­ ügyelőnek a természetvédelem szerepé­ ről ás feladatairól elhangzott előadása, és dr. Tóth Károlynak, a Kiskunsági Nemzeti P a r k igazgatójának tájékoztató előadása a Nemzeti P a r k szervezetéről, szerepéről és terveiről. A Csoport a iszegedi Erdészeti Szak­ középiskolán továbbképzésein részt vevő 35 erdész és erdésztechnikus részére egy­ napos szakmai bemutatót szervezett. A megjelenteket dr. Szodfridt István üd­ vözölte, majd vezetésével megtekintették a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet nyárasát és a nyárjasi erdészet tagháló­ zatú 14 éves óriás- és olasznyárasát, v a ­ l a m i n t a Kecskemét—Méheslaposi cse­ metekertet. A továbbiakban Laczí Tamás a nyárasok trágyázásával összefüggő eredményekről, dr. Walter Ferenc és Szi­ lágyi Benjámin a csemetekerti munkák gépesítésének eredményeiről számolt be a hallgatóknak. A továbbképzésen részt­ vevőket Hallósy Miklós vezette. A Csoport a nyárjasi erdészet terüle­ tére tapasztalatcserét szervezett rakodási és szállítási, v a l a m i n t választékolási té­ makörben. A tapasztalatcserét Szikra László fahasználati előadó vezette. A rendezvénybe bekapcsolódott Joachim Gauss, a S t i h l Gyár képviselője is, a k i bemutatta a gyár legújabb motorfűrész­ típusait, s egyúttal oktatásban részesí­ tette az összejött szakmunkásokat a m o ­ torfűrészek használatáról. * A Keszthelyi Csoport filmvetítéssel egybekötött taggyűlést tartott. Németh János elnöki megnyitója után Anda Ist­

ván titkár bocsátotta v i t a alá a Csoport éves munkájáról készített beszámolót, majd az 1975. évi munkatervet. A tag­ gyűlésen a szakosztályok vezetői ilsi be­ számoltak. E z t követte Eórdög Tibor: „Tavasz és nyár a természetben" című filmjének vetítése. * A Mátrafüredi Csoport háromnapos ta­ nulmányutat szervezett Csehszlovákia te­ rületén Rimaszombat, Poprád, Rozsnyó, Kassa térségében. A rimaszombati erdő­ gazdaság területén a Meleghegyi Erdőgondnokságon helyszíni bemutatóval egy­ bekötött előadást tartott az Erdőigazga­ tóság műszaki vezetője az ott k i a l a k u l t hosszúszálfás közelítés technológiájáról és a természetes felújítások módozatai­ ról. A tanulmányút során a helytörténeti nevezetességeket Czene Sándor mezőgaz­ dasági igazgató mutatta be.

A MÉM Csoport rendezvényén Góndöcs Imre MÉM csoportvezető tartott előadást a fagazdasági vállalatszervezés problémái témakörben. Előadó elméleti tájékoztatást adott a vállalatszervezés, illetőleg a rendszer-szervezés tárgykö­ réből. Vázolta azokat az anyagi, techni­ kai, és személyi feltételeket, amelyeket a fagazdasági vállalatoknak, majd a fel­ sőbb vezetésnek meg k e l l teremteni a h a ­ tékonyabb munkaszervezet (folyamat és irányítás), és ezen keresztül a . hatéko­ nyabb termelés érdekében. * A Pápai Csoport előadás keretében v i ­ tatta meg Horváth Gyula előadásában az erő- és munkagépek javításának és k a r ­ bantartásának időszerű kérdéseit. A Csoport a Gemenci Erdő- és Vadgaz­ daság területére tanulmányutat szerve­ zett. Résztvevők a vadrezervátumon k e ­ resztül utazva megtekintettek egy jelleg­ zetes dunaártéri véghasználati termelést, majd a pörbölyi fűrészüzemet. * A Pécsi Csoport a P i l i s i Parkerdőgaz­ daság területén kétnapos tanulmányúton vett részt. Esztergom nevezetességei után útjuk során megtekintették Visegrádon a díszfa-iskolát, valamint a lepencei a l sórakodót és fafeldolgozó üzemet, majd Dobogókő érintésével betekintést kaptak a feltárási és közjóléti célokat szolgáló, nagyon szépen kiépített, jó minőségű út­ hálózatról.

A Csoport vezetőségválasztó taggyűlést tartott, és megválasztotta új vezetőségét. Elnökké Csanádi Bélát, titkárrá Pott Im­ rét, gazdasági felelőssé Buza Miklósnét választotta. A taggyűlésen Csanádi Béla, a Mecseki E F A G igazgatója előadás ke­ retében ismertette a gazdaság gépesítési koncepcióit. *

A s z a k m a i továbbképzés keretében a helyi csoportoknál a kóvetnezo előadáso­ kat tartották: Debrecenben dr. Szodfridt István „Nyár-, fűz- és fenyőtermesztésünk hely­ zete és fejlesztése. Fatermelési módsze­ rek"; Mátrafüreden Dala László „Mátrától az A l p o k i g " vetítettképes előadás; Gáspár Hantos Géza „Erdőrendezésünk m a i fel­ adatai"; Varga Béla „Vegyszerek a l k a l ­ mazásának újabb tapasztalatai a Mátrai EFAG-nál"; és vetítettképes útibeszámoló Dánia és Líbia erdőgazdálkodásáról; Pécsett dr. Keresztesi Béla „ A többcélú erdőhasznosítás érvény re juttatása az er­ dő- és fafeldolgozó gazdaságok távlati tervezésében"; Székesfehérváron dr. Keresztesi Béla „Jóléti erdőgazdálkodás, üdülőerdők léte­ sítése" ; Veszprémben (MÉM) dr. Gál János „Beszámoló az A m e r i k a i Egyesült Álla­ mokban tett tanulmányútról"; Veszprém (MN) dr. Káldy József „Mű­ szaki fejlesztés az erdészeti anyagmozga­ tásban" címmel. *

Halálozás. Stubnya Valér egyetemi ad­ junktus életének 61. évében Sopronban elhunyt. Utolsó éveiben az arany—gyé­ mánt és vasdiplomás erdőmérnökök ügyeit intézte nagy ügyszeretettel. Sze­ mere László tud. kutató Budapesten éle­

tének 91. évében meghalt. Dudás László erdész 43 éves korában a nyárjasi erdé­ szetnél meghalt. Kecskeméten Ducsúztatták és MísKOlcon temették. Szenek József ny. erdész 82 éves korában Kecskeméten elhunyt. Nyugdíjazások. Mazányi Géza és Szabó Laszlo erdészeK a kiskunhalasi erdészet­ től; Csikós Ferenc és Magyar András er­ dészek a harkakötönyi erdészettől; M i n ­ tái Béla és Turbucz Gergely erdészek a kelebiai erdészettol; Farkas Miaály er­ dész a kiskőrösi erdészettől; Cserkő János erdész a kerekegynázi erdészettől; Szabó Béla erdőőrzési felügyelő, a kecskeméti H e l y i Csoport gazdasági felelőse, v a l a ­ mint Tóth István fásítási előadó a K i s ­ kunsági EFAG-tól nyugalomba vonult. * C j tagok. Bankovics Attila, Botfalusi Gyözőné, Horváth Tibor, Kiss Béla, Motiüa Endre, Tölgyesi István Kecskemé­ ten; Bagí Lajos, Bogye Péter, Kovács Sándor Kiskőrösön; Pécsi Béla Kerekegy­ házán; Ördög Dezső Kelebián; Musák László Jánosnalmán; Zöldág János B u gacon; Csürke József Kiskunhalason; Tóbi Lászíó Harkakötönyben. Bodor László em. és Hlavics László erd. tech. Császár; Győrffy Sándor Gyula erd. techn. és Sipos Péter em. Kisbér; Karádi László em., Kozák Ákos gépészmérnök, Majoros József erd. techn. Tatabánya; Kijátz József erd. techn., Kolek Ottó er­ dész, Nagy József erd. techn. Tata; ifj. Hartdégen Mátyás em., Kéringer László erd. techn. Oroszlány; Tanczer Ferenc v i l i . üzemmérnök, Tatabánya; Molnár József Budapest; Kuthi Szabolcs erdő­ rend, felügy. M i s k o l c ; Csépány Bertalan erdőfelügy. vezető, M i s k o l c .

A z e g r i D o b ó István Erdészeti Szakközépiskola általános erdőgazdálko­ dási szakán technikusminősítő t a n f o l y a m i n d u l a n o v e m b e r b e n tartandó technikusminősítő vizsgára való előkészítés érdekében. A jelentkezés végső határideje március 31.

Z

E

R

Ö

n- „ , , P szerkesztő bizottsága. V e z e t ő : dr. Keresztesi Béla. F ő m u n k a t á r s : Jérome René. T a g o k : Balázs István, B u d a p e s t ; Beck Antal, Pécs; dr. Brick Oszkár, B u d a p e s t ; Boldizsár Antal M i s k o l c ; Botos Géza, D e b r e c e n ; Büttner Gyula, E s z t e r g o m ; Deák István, T a m á s i ; Erdős László B u d a p e s t ; Fila József, B u d a p e s t ; Firbás Oszkár, S o p r o n ; Gáspár Hantos Géza, B u d a p e s t ; Hatler Rndolf K a p o s v á r ; dr. Herpay Imre, S o p r o n ; Iharos Frigyes, V e s z p r é m ; Imreit János, BudapestJahn Ferenc, E g e r ; dr. Jaró Zoltán, B u d a p e s t ; dr. Káldy József. S o p r o n ; Király Pál, B u d a p e s t dr. Kiss Rezső, B u d a p e s t ; dr. Madas András, B u d a p e s t ; Mészöly Győző, B u d a p e s t ; dr. Radó Gábor, B u d a p e s t ; dr. Sáli Emil, B u d a p e s t ; dr. Sólymos Rezső, B u d a p e s t ; dr. Speer Norbert, B u d a p e s t ; Stádel Karoly, G y ő r ; Tdíít István, B u d a p e s t ; dr. Tóth Sándor, Budapest; Varga Ferenc, S o p r o n ; Vida László, S z e g e d ; Vörösmarty Zoltán, Tatabánya. D