IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) Internet:

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

MTI Parragh: "az extraprofittal járó partinak vége" Berlin, 2013. november 29., péntek (MTI) - A magyar gazdaságpolitika kiszámítható, és célja a nemzeti érdekek védelme, ennek pedig az az egyik következménye, hogy a külföldi cégek számára "vége az extraprofittal járó partinak" - mondta pénteken Berlinben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh László a Magyar-Német Fórum 23. éves közgyűlésén a gazdasági növekedésről, versenyképességéről és innovációról szóló panelbeszélgetésen elmondott vitaindítójában úgy vélte, a magyar gazdaságpolitikában "nagyon világos logika mentén mozognak a dolgok". A termelő cégeknek kedveznek a változások, annak a külföldi befektetőnek viszont, aki "mondjuk egy biztosítótársaságot akar csinálni Magyarországon, azzal kell számolnia, hogy a kiszámíthatóság rá nézve negatív következményekkel jár" - mondta az MKIK elnöke. A bankrendszerről szólva kiemelte, hogy "makrogazdasági értelemben nem bánnánk", ha a piac néhány szereplője "elmenne és átadná a pozícióját". A rendszerváltás után a kelet-közép-európai térség országai feladták nemzeti érdekeik védelmét, a magyar kormány tevékenysége azonban azt mutatja, hogy megtörtént az "újraébredés", és ezzel mindenkinek számolnia kell az Európai Unióban - mondta Parragh László. Hangsúlyozta: ki kell alakítani az együttműködés egy új formáját a külföldi befektetőkkel, és meg kell találni a "modus vivendit" azokkal a körökkel is, amelyek érdekeit sértették az utóbbi évek átalakulásai. "Szívesen látunk mindenkit, aki egy normális befektetésben, biztonságos piacban, jó környezetben érdekelt" - mondta az MKIK elnöke. "Azt kell mondani, hogy Magyarországon lehet befektetni, lehet pénzt csinálni, de olyan mértékben, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Németországban" - tette hozzá. Klaus von Dohnanyi volt német oktatási és tudományügyi miniszter hozzászólásában a duális szakképzés jelentőségére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az akadémiai képzésről az egy-egy szakma elsajátítását célzó gyakorlati képzésre kell áthelyezni a hangsúlyt. Hozzátette: az OECD statisztikái alapján Németország nem fordít elég forrást az oktatásra, a kimutatásokban azonban nem veszik figyelembe kellően a vállalatoknál folytatott szakképzést. A duális képzésre nagy erővel koncentráló német rendszer sikerességét más mutatók sokkal jobban kifejezik, így például Németországban több szabadalmat jegyeznek be, mint Franciaországban és Nagy-Britanniában együttvéve - emelte ki Klaus von Dohnanyi.

-1-


Tomka Béla egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének kutatója felszólalásában kiemelte, hogy számos pozitív folyamat indult el 2010 óta, egyebek mellett a közigazgatás és az közfoglalkoztatás területén, de hiányoznak a hosszú távú gazdasági sikereket megalapozó lépések. A felsőoktatásban például "egészen extrém megszorítást" hajtottak végre, hiszen négy év alatt 50 százalékkal csökkentették az erre a területre fordított forrásokat, holott Dél-Koreától Finnországig az a felzárkózási folyamatok tapasztalata, hogy kulcsfontosságú a felsőoktatás fejlesztése. A rezsicsökkenétésről és a devizaadósok megsegítéséről szólva kiemelte: ezek az intézkedések a "tanult tehetetlenséget" erősítik, üzenetük az, hogy "nem az egyén az ura a saját sorsának, hanem az állam". A gazdaságpolitikával kapcsolatban Tomka Béla hangsúlyozta: a kormány "a hozzá közel álló gazdasági érdekcsoportokat hozza helyzetbe obskúrus ideológiákra hivatkozva", és tevékenysége "a tulajdonjogok nagyon komoly sérülését" okozta. Ezzel összefüggésben Jürgen Koppen, az Európai Bizottság budapesti képviseletének korábbi vezetője kifejtette: egyáltalán nem biztos, hogy a "kulcsfontosságú szektorokban véghezvitt államosítások a hatékonyság növekedését eredményezik, történhet éppen fordítva is". Hozzátette: Magyarországnak évtizedeken keresztül "nagyon jó híre volt, és gyakorlatilag csak barátai voltak", az utóbbi években viszont "károsodott" Magyarország külföldi megítélése, ami nem választható el "a tulajdonviszonyok terén történt beavatkozásoktól" és a kormány tevékenységének sajtóvisszhangjától. Jürgen Koppen hangsúlyozta: hiba lenne ennek a változásnak a jelentőségét alábecsülni.

MTV - Ma reggel Javuló munkanélküliségi statisztikák 2013.11.28 - 07:20 (hossza: 6 perc) - [5793740] Riporter: - Sikeresek voltak a kormánynak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött megállapodásai - jelentette be a szervezettel való tárgyalás után Giró-Szász András kormányszóvivő. A két fél leginkább a munkahelyvédelmi akciótervet emelte ki, amely jelentős mértékben hozzájárult a foglalkoztatás növeléséhez. A megbeszéléseken tárgyaltak még a kis- és középvállalkozások finanszírozásának segítéséről, valamint a kutatás-fejlesztés előmozdításáról a következő uniós finanszírozási ciklusban. Fábián Barna (műsorvezető): - Parragh László az iparkamara elnöke. Jó reggelt kívánok! Parragh László (elnök, MKIK): - Jó reggelt kívánok! Műsorvezető: - Egy kijelentése megfogott nagyon. Azt mondja tárgyaltak a kormánnyal a kisés középvállalkozások finanszírozásának fejlesztéséről. Ön már többször volt itt a Ma Reggelben is, ez mindig a vesszőparipája, nemcsak önnek, közgazdászoknak is és azért érdekes ez a kérdés, mert én most néztem egy kimutatást, hogy a betéti társaságok alapítása az

-2-


elmúlt egy évhez képest május-júniusban, amikor igazán szezonja van az új gazdasági társaságok megalapításának hétszeresére nőtt. És ez az a forma, amelyik a leggyorsabban reagál a piacra. Parragh László: - Így igaz. Hogyha megnézzük a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramját, a növekedési hitelprogramot, akkor azt látjuk, hogy ott átlagosan az első etapban, az első lépésben 70 millió forint volt a felvett hitelállomány vállalkozásonként. Tehát ez nem tipikusan a kisvállalkozás vagy a mikro vállalkozás kategória. A Széchenyi Kártyánál az átlagos hitelfelvétel az 7 és 8 millió forint között mozog, tehát ez az igazán kis cégeknek a terméke, ugyanakkor ennek a kamatszintje még nem tudta követni a jegybanki kamatnak a szintjét, illetve a növekedési hitelprogramnak a szintjét. Tehát szeretnénk lejjebb vinni a Széchenyi Kártya kamatait, ezen dolgozunk most a kormányzattal, ennek keressük a forrásait. Műsorvezető: - Mennyi lenne az a kamatszint, ami önök szerint optimális lenne a kis- és középvállalkozások számára? Parragh László: - A mostani magyar gazdasági környezetet tekintve ez 3-3,5 maximum 4 százalék környékén lehet. Műsorvezető: - Most hamarosan beszélgetünk majd ebben az órában a német koalíciós tárgyalások végét lezáró előzetes szerződésről, amit persze, de nem akarok elébe menni, de ott van egy pont benne, hogy a német gazdaságnak, a német oktatásnak át kell térni a duális képzésre. És azon gondolkodtam, hogy hát nálunk már mióta van. Parragh László: - Hát nálunk sincs túl rég óta, de a németeknél sokkal régebb óta van. Van azonban egy tendencia. A duális képzés alatt nagyon sokan azért értik, hogy az a középfokú oktatásnak a része, tehát a szakképzésnek a része, ugyanakkor a tendencia abba az irányba megy, hogy a duális képzés megjelenik a felsőoktatásban is. Tehát hogyha valaki mérnöknek tanul, nem elég hogy az iskolában, az egyetem, vagy a főiskolán megtanulja a szakmát, hanem mellette beviszik működő üzembe, akár egy fél évre vagy egy hosszabb gyakorlati időre és ott tanulja meg a szakmát. Ebbe az irányba mozog most a világ és miután Európa látja, hogy a termelés, a kutatásfejlesztés a kitörési pont, Németország ilyen értelemben Európa motorja, nyilván Németország is ebbe az irányba mozog, ennek fogjuk majd látni a lépéseit. Műsorvezető: - Készülvén a mai beszélgetésre próbából megnéztem egy pár álláshirdetést, hogy beütöttem, hogy én szakmunkás vagyok és milyen állások vannak, meg hogy gyakorlatilag műszaki értelmiség vagyok, ami nem vagyok nyilván, de nem is ez az érdekes, hanem az, hogy átlag életkor 25-30 és már kérnek öt év gyakorlatot. A kettőt nagyon nehéz megszerezni abban az esetben, ha az ember az egyetemen, főiskolán vagy a középfokú intézményben már nem szerzi meg. Parragh László: - Hát itt térünk vissza a duális képzéshez. A felsőoktatás duális képzéséhez, mert a munkaadók azok olyan munkavállalót keresnek, akik önálló munkavégzésre képesek, akik innovatívak, akik gyakorlatban tudják, hogy mit kell csinálni. Ezt közvetlenül, kizárólag az egyetemen nem tudja elsajátítani. Itt találkozik a munkaerő-piaci igény azzal, amit mi állítunk. Műsorvezető: - Mondhatják erre, ugye könnyű önöknek, hiszen a vállalkozási szférát felölelik, meg hogy ugyebár a termelő szféra közvetlenül ad információt önöknek. De ha már a felsőoktatást említette. A felsőoktatási kerekasztalnál önöknek voltak elvárásaik. Főleg azt -3-


kifogásolták, próbálom szó szerint idézni, hogy a munkaerő-piaci igények megfogalmazását hiányolták benne. Ezt megkapták azóta? Parragh László: - Szerintem jó irányba mennek a dolgok, megy egy egyezkedés, megy a koncepcióalkotás és én azt gondolom, hogy ezek meg fognak benne jelenni. Azért ha most visszagondolok abba, hogy amikor egy évvel ezelőtt elkezdődött a beszélgetés és a vita a polémia felsőoktatásról, akkor milyen nem értették, hogy mi mit szeretnénk. Mostanra azt gondolom, hogy nagyon nagy előrelépés történt közgondolkodásban is. Műsorvezető: - Az, hogy a kamatok és ez az én vesszőparipám, hogy szépen megy le a jegybanki alapkamat, 3,2 százalék most, nem tudjuk mennyi lesz a vége, bár londoni elemzők azt mondják, hogy akár 2,5-re is lemehet. Ezt aztán szépen követik majd ugye a kereskedelmi kamatok is. Ez megint egy lökést jelent a kisvállalkozásoknak. Parragh László: - Egyenlőre az a probléma, hogy a jegybanki alapkamat csökkentést azt a kereskedelmi bankok kamatainak a csökkentése nem követi, vagy koránt sem olyan mértékben és koránt sem olyan sebességgel. Tehát azt gondolom, hogy ezt majd érdemes lesz vizsgálni, hogy ennek mi az oka, mert a jegybanki alapkamat csökkentés nagyon sok pozitív hatással bír, de az is egy nagyon pozitív hatással lenne, ha a kereskedelmi bankok kamatszintje is csökkenne ez által. Műsorvezető: - Hogyan lehetne ebben segédkezni? Parragh László: - Hát azt gondolom, hogy ez egy hosszabb gondolkodást igénylő lépéssorozat lehet. Ezt alaposan meg kell fontolni. Műsorvezető: - Igen, mert hogyha én vállalkozó lennék, akkor azt mondom, hogy oké nagyon örülök, hogy lejjebb ment a jegybanki alapkamat és már rohanok is fölvenni valamelyik kereskedelmi bankba hitelt, de hát nyilván... Parragh László: - Hát ez de most nem így van és a piaci folyamatokba azért beavatkozni csak nagyon óvatosan szabad. Műsorvezető: - Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Köszönöm, hogy itt járt nálunk! Parragh László: - Köszönöm szépen!

Kossuth rádió 2013. november 28.

–

180

perc

–

07:36

(hossza:

11

perc)

Javultak a foglalkoztatási adatok Műsorvezető: - Több, mint két évtizede nem volt ilyen kedvező a foglalkoztatottsági mutató. És 9,8%-os mélyponton van a munkanélküliségi adat. Ez derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Mindjárt erről és a magyar gazdaság teljesítményét körülérő további fontos

-4-


adatokról is beszélgetünk a Kereskedelmi és Ipar Kamara vezetőjével. Előbb azonban hallgassuk Marx András összefoglalóját. Riporter: - A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint megközelítette a 4 milliót a foglalkoztatottak száma, ami 1992 óta nem volt ilyen magas szinten. Az augusztus és október közötti időszakban 57 ezerrel több embernek volt munkája, mint tavaly ilyenkor, és 29 ezerrel kevesebb volt a munkanélküli, mint egy évvel ez előtt. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár mérföldkőnek nevezte az adatokat. Czomba Sándor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nehéz lesz átlépni a 4 milliós, lélektani határt. Czomba Sándor (foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, NGM): - Soha nem lehetünk elégedettek, hiszen Magyarországon ahhoz, hogy foglalkoztatás ügyben némi elégedettséggel legyünk ahhoz nem 4 millió közelében kellene lennünk, hanem a 4 milliót kellene folyamatosan meghaladnunk, még a rossz hónapokban is. Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy ez egy nagyon, nagyon bíztató szám, hiszen azt mutatja, hogy európai uniós tendenciákkal ellentétesen a magyar gazdaság és a magyar foglalkoztatáspolitika képes arra a csodára – idézőjelben -, hogy nehéz gazdasági körülmények között stagnáló, vagy lassan élénkülő gazdasági növekedés mellett is a foglalkoztatást nem csak szinten tartani, hanem megfelelő ütemben növelni is. Riporter: - A KSH adataira reagált a Lehet Más a Politika is. Az ellenzéki párt szerint a friss mutatók azt jelzik, hogy a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta pozitív alakulása csupán a közmunkának köszönhető. Az LMP közleményében azt írta, szerintük a téli közmunkaprogram egyértelmű kampányfogás. A kormány így szeretné elérni, hogy a választás szempontjából létfontosságú tavaszi hónapokban is kedvező képet mutasson a foglalkoztatási helyzet. Czomba Sándor ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a részletes adatokból az látszik, hogy a versenyszférában is többen dolgoznak. Czomba Sándor: - Nagyságrendileg ebből mintegy 80 ezer fő a közfoglalkoztatás miatti bővülés. Tehát, ugye, ilyenkor a 2010 áprilisához képesti számadatot kell vizsgálnunk. Mintegy 50 ezer fő, az, az éven belüli migráns, akik megjelennek ebben a növekményben. És nagyságrendileg 100 ezer, azaz százezer ember találta meg az elmúlt 3,5 évben a versenyszférában a munkahelyét. Feldolgozó iparban 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám. Műszaki ágazatban 20 ezerrel. Az építőiparban 7 ezerrel. Ezek a számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az iparban a termelő szektorban jelentős növekedés mutatkozik az elmúlt esztendőben. Riporter: - Czomba Sándor beszélt a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről is. Bár, a kormányváltás óta folyamatosan javulnak a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, ez nem volt igaz a 15-24 éves korosztályra, ahol enyhén romlottak a mutatók, egészen 2012 szeptemberéig. A kormány ekkor indította el az első munkahely garancia programot. A fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javítására. A program lényege, hogy azok a munkáltatók, akik pályakezdőknek adtak munkát, szeptembertől decemberig megkaphatták támogatásként a dolgozók munkabérének összegét továbbfoglalkoztatási kötelezettség nélkül. A programban akkor 7 ezer fiatal vett részt, közülük 4 ezren ma is dolgoznak. Műsorvezető: - Itt ül mellettem Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Parragh László (elnök, MKIK): - Jó reggelt kívánok.

-5-


Műsorvezető: - Jó reggelt kívánok. Elkezdtük már a beszélgetést, ahogy egy hangfoszlány ki is ment az adásba. Ez a legfontosabb? A magyar gazdaság teljesítményét, ha magunk elé vesszük? Ön tegnap a kormányülés vendége volt. felsorolni is sok, csak címszerűen is eltarthatna 8 óráig, hogy mennyi mindenről volt szó. Az egyik legfontosabb a foglalkoztatottsági mutató? Parragh László: - Hát, sok fontos mutató van, de a foglalkoztatottsági mutató mindenképpen közéjük tartozik. Hiszen, hogyha egy… és ennek nem csak foglalkoztatottsági szempontból van jelentősége, hanem társadalmi szempontból is. hiszen, ha valaki otthon ül és nem dolgozik, akkor annak egészen más az életminősége, az életszemlélete, mint annak, akinek van munkahelye. Tehát, mi azt gondoljuk, hogy minden eszközzel erősíteni kell a foglalkoztatottságot még akkor is, hogyha a növekedés az nagyon szerény. Igazából akkor lehet foglalkoztatottságot bővíteni jelentős mértékben, hogyha konjunktúra van. Dekonjunktúra, vagy stagnálás idején ez borzasztó nehéz. Én egy óriási sikernek tartom, hogy az elmúlt 3 évben a kormányzat, a foglalkoztatottságot bővíteni tudta. Műsorvezető: - Ez a trend ez most fordulhat, ha az elemzőknek igaza van. Ugye, a konjunkturális mutatók most pozitív irányba mozdulnak el. De, mit lát ön, amikor nézi ezeket a foglalkoztatottsági adatokat? Nyilván az átlagembernél sokkal többet lát a szimpla számok között. Az elemzők meg mindig elmondják, hogy itt a versenyszféra, az új adózó, zöldmezős munkahelyek hiányoznak ebből a mutatóból. Parragh László: - Hát, azért ez ennél sokkal összetettebb. Ugyanis technológiailag minél fejlettebb egy ország, minél nagyobb a hatékonyság, annál kevesebb élő munkára van szükség. Ebben muszáj a gazdaságpolitikának valamiféle egyensúlyt teremteni, vagy beavatkozni olyan értelemben, hogy azokat a rétegeket is foglalkoztatni tudjuk, akik egyébként mondjuk, egy CNC esztergagépet nem tudnának működtetni. És mégis bevigyük őket a munka világába. Ezért az élő munka intenzív területek azok mindenképpen nagyon fontosak. Különösen vidéken, hiszen Magyarországon vannak olyan elmaradott térségek, ahol a munkanélküliség igazán nyomasztó probléma. Műsorvezető: - És megint van egy furcsa ellentmondás. És ez is az ön asztala, hogy azt is mindig hallja az ember, hogy van egy munkanélküliségi helyzet. De, képzetlen munkaerő az van, a képzett munkaerőből meg hiány van. Ez egy furcsa kettősség, és nyilván az oktatási rendszer problémáira vezethető vissza mindez. Parragh László: - Így igaz. Hát, mi nem véletlenül nyomjuk a kormányt abba az irányba, hogy minél nagyobb változásokat idézzen elő az oktatási rendszerben. Ez a szakképzésben megtörtént. Ott átálltunk egy duális rendszerre. Nyilván ez nem olyan, mint egy Coca-Cola automata, hogy bedobom a pénzt és rögtön kijön az eredmény. Itt ehhez évek kellenek. Kell 3-4-5 év, mire ennek a tényleges eredményeit látni fogjuk. De, hasonló a helyzet a felnőtt képzésben, hiszen ott közel egymillió ember van, akit át kellene képezni munkára alkalmassá. Sőt, egyáltalán életvitel szerűen munkára alkalmassá. És van, ugye, a felsőoktatás is, ahol megint csak azt gondoljuk, hogy sokkal gazdaság közelibbé kell tenni. Kell egy duális képzés, ahol a természettudományos képzés, a mérnökképzés erősödik és ez a képzés nem csak az egyetemen és a főiskolán zajlik, hanem a valódi vállalati környezetben is. Műsorvezető: - És ezen a fronton, hogy áll a kormány? Mert azért megfogadja az önök tanácsait ez ügyben. Ugye, fogékony, tehát hallja a kormány, amikor önök ezt mondják. Többször előkerült már a kormányülésen is. Milyen döntések kellene, hogy tartozzanak mindehhez? -6-


Parragh László: - Hát, ez a folyamat zajlik. A legfontosabb, hogy ezt az összefüggést megértsük. Hogy azt megértsük, hogy ez nem a munkavállaló, vagy a tanuló, vagy a társadalom ellenére van, hanem ez pontosan mindenkinek az érdeke. Hát, mindenkinek az, az érdeke, hogyha befejezte az egyetemet, akkor állást találjon magának. Egy országnak az, az érdeke, hogy befektetőket hozzon. Ha most mi azt állítjuk, hogy Európa ipari központja akarunk lenni, márpedig ez a kormányprogram, akkor azért azt is látni kell, hogy Németországban százezer főre vetítve a mérnökképzés négyszer annyi embert képez, mint Magyarországon. Na, most hogyha ott százezer főre vetítve négyszer annyi mérnök van, akkor mindaddig, amíg mi ezt a számot nem érjük el álmodozás marad, hogy ide hozzuk a német ipari befektetőket például. Műsorvezető: - Ha, most önnek van néhány perce és tényleg csak néhány perce van, vagy akár kevés ideje van arra, hogy jellemezze a magyar gazdaság teljesítményét, akkor milyen mutatókhoz nyúl? Akkor ki lehet abból hagyni az adósságszolgálat mértékét, vagy a hitelezés mértékét? Tehát, mi a legfontosabb karakter jellemzője a pillanatnyi helyzetnek, vagy a most a legfrissebb adatok tükrében a pillanatnyi helyzetnek? Parragh László: - Ha nem számot mondok talán úgy is érthető lesz, hogy mire gondolok. A magyar gazdaság abban a szerencsés helyzetben van – és kevés van Európában ilyen -, és ez egy szerencsés konstelláció egyébként sok minden szempontból. Kormányzati szempontból, hiszen egy erős kormánya van. A makro mutatók szempontjából, hogy nem csak egy évre kell előre néznie. Nem csak egy éves költségvetésben kell gondolkoznia, hogy tartható-e a hiánycél. Tényleg lesz-e valamennyi növekedés? Csökken-e az államadósság. Hanem, Magyarország most megteheti azt, hogy előre tekint 5-10 éves távlatban és azt mondja, hogy fölépítek, vagy fölállítok egy gazdaságpolitikai célfüggvényt. Vagy egy álmot, hogy hova szeretnék eljutni, és ehhez rendelem hozzá az erőforrásokat. Hogyha, talán, sokan azt fogják mondani, hogy futurisztikus, amit mondok, de ha valaki ma körülnéz a világban azt látja, hogy olyan technológiai forradalom zajlik, amilyet mi még nem láttunk. Hasonlóan az internethez, vagy a mobiltelefóniához. Három-négy év múlva szériatartozék lesz egy autóban a sofőr nélküli vezetési rendszer. Ma már a világban 3D-s nyomtatók működnek és a gyártást 3D-s nyomtatókkal helyettesítik. Az orvostudományban olyan technológiai fejlődés van, hogy hihetetlen, a mobiltelefonját ön három év múlva valószínűleg nagyobb mértékben használja egészségvédelemre. Arra, hogy figyeljék a szívét, vagy a vérnyomását, mint mondjuk telefonálásra. Műsorvezető: - Azért tarthatja futurisztikusnak az átlag magyar hallgató mindazt, amiről ön beszél, mert azt nem értjük, hogy, hogy jövünk, hogy jön ehhez Magyarország? Mit tesz ehhez hozzá Magyarország azon kívül, hogy mondjuk kreatív ötletek, vagy informatikai fejlesztések nyilván ahhoz csak szürkeállomány kell, vagy ötlet kell. De, hogy ne ezeknek az technológiai vívmányoknak az összeszerelő műhelye legyen Magyarország. Parragh László: - Ez a lényege. Ugyanis ha visszatekintünk a gazdaságtörténetben, akkor mindig előhozzuk Dél-Koreának mi a sikerének az oka, vagy Finnországnak mi a sikerének az oka. Ha mi most ehhez hozzárendeljük a kutatásfejlesztést, az innovációt, az egyetemeket, az infrastruktúrafejlesztést, az állami szabályozást, akkor ide tudjuk hozni ezeket a tevékenységeket. Ha mondjuk, a sofőr nélküli autóra először Magyarországon adnak ki engedélyt próbaüzemre, akkor nagy valószínűleg a kutatásfejlesztése is ide fog Magyarországra jönni, hogy csak egyetlen egy példát mondjak. Ez egy nagyon hosszú ívű gondolat. Nyilvánvaló egy pár perces telefon, illetve rádió interjúban ezt nehéz kitárgyalni.

-7-


Műsorvezető: - Öt-tíz év? Parragh László: - Igen. Ez nagyon gyorsan jön. Hát emlékezzen vissza, 15 évvel ez előtt mekkora volt egy mobiltelefon, mintha egy aggregátort cipelt volna az ember a vállán. Mostanra pedig vékony kis egyszerű eszköz. És ez ugyanígy az internetre igaz, az orvostudományra és minden másra. Műsorvezető: - Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét hallották az elmúlt percekben.

-8-


Népszabadság A magára hagyott ágazat 2013.11.29 - 4. oldal - [5795634] *Felsőoktatás Most már teljesen világos, hogy ez a ciklus stratégia nélkül telik el Már az is szimbolikus volt, hogy a szerdai kormányszóvivői tájékoztatót Giró-Szász András szóvivő nem Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral, hanem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Parragh Lászlóval tartotta. Ebből már tudni lehetett, hogy a lapunk által előzetesen közölt információk helytállók: Klinghammer finanszírozási rendelettervezte, stratégiája és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosítások még csak szóba sem kerültek a kormány ülésén, mindössze a felsőoktatási kerekasztal munkájáról szóló jelentést tárgyalta Orbán Viktor miniszterelnök és a kabinet. A kormányszóvivő pedig úgy nyilatkozott: a jelentés meghallgatása után "kérdések fogalmazódtak meg" az egyházi felsőoktatással kapcsolatban, a duális képzésről, a nemzeti tudományegyetemi cím elnyerésének a kritériumairól, illetve arról, hogyan lehet átkerülni a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba. A kérdésekkel kapcsolatos háttéranyagok megírásával pedig nem Klinghammer István államtitkárságát, hanem az úgynevezett "illetékes tárcákat" bízták

meg. Szakemberek szerint egyértelmű: Orbán Viktor porig alázta államtitkárát. Klinghammer István a felsőoktatási kerekasztal egyeztetései alapján szeptember végére készítette el az ágazat stratégiáját és az abból következő törvénymódosító tervezetet. Már az is furcsa volt, hogy hetekig csend volt a stratégia körül, amelyet a kerekasztal résztvevői közül kizárólag Parragh László nem szavazott meg. De mint arról már írtunk, nemcsak Parragh, hanem Klinghammer helyettese, Maruzsa Zoltán is keresztbe tett a stratégiának. Az, hogy Maruzsa mindezt sikeresen tette, azért különös, mert Klinghammer kinevezése előtt ő volt az akkor még felsőoktatásért is felelős Hoffmann Rózsa helyettese, és megkerülhetetlen felelőssége volt abban, hogy a hallgatók tavaly télen az utcára mentek. De ez a meccs már nem róla, hanem Orbánról szól, aki - úgy fest - saját államtitkárát is átverte, és azt a koncepciót valósítja meg, amelyet 2010-ben elképzelt. Valószínűsíthető, hogy az egyetemi szféra rendkívül csalódott, hiszen a rektorok nagyon várták a szerdai kormányülést, a legtöbben arra számítottak, érdemben tárgyal a stratégiáról a kabinet. - Ez nagyon fontos lenne, és nem csak az egyetemi autonómiát érintő kérdések miatt, hiszen végre véget érne az a három és fél éve tartó bizonytalanság, amely nagyon nehéz helyzetbe sodorta az egyetemeket. A törvénymódosító javaslat megszavazásával tiszta viszonyok, rögzített keretek közé kerülne az intézmények működése - nyilatkozott még a múlt héten lapunknak az akkor még bizakodó Mezey Barna, a rektori konferencia elnöke, hozzátéve, ha a kormány mégsem fogadja el a stratégiát, akkor azzal újabb egy évre arra ítéli az ágazat szereplőit, hogy bizonytalan jogi környezetben működjenek. De hiába a rektorok, a szakmai szervezetek, hallgatók várakozása, a kabinet szerdán lényegében kinyilvánította: egyelőre nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Igaz, stratégia nélkül elvegetálhat még az ágazat, de finanszírozási rendelet nélkül biztosan nem. Ha azt sem fogadja el a kormány - s erre utal, hogy GiróSzász András nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésre szerdán -, az nagyon súlyos belső feszültséget okoz egyetem és egyetem, illetve az egyes intézményeken belül a karok között. Polónyi István oktatáskutató most már rendkívül pesszimista. - Majdnem mindegy, mi van a törvényben vagy a rendeletben, az elmúlt húsz évben sosem úgy történt az intézmények finanszírozása, ahogy azt a jogszabály előírta. Volt ugyan normatíva, de az egyetemek költségvetései bázisalapon születtek - mondja, hozzátéve, a jövő évi költségvetési tervezet valamivel több pénzt juttat a már rég "megkopasztott" ágazatnak, de a rektorok már gyakorlott "bizakodók": fölkészültek a legrosszabbra is. Az oktatáskutató is arra számít, hogy a jövő év ugyanolyan szegényes lesz, mint az idei. - A minőség pénzkérdés is. Nemhogy Nobel-díjas tudósokat nincs pénzük szerződtetni a magyar egyetemeknek, arra sem futja, hogy a saját oktatóikat megtartsák. Folyamatosak az elbocsátások magyarázza -, s a szektorban szerkezeti változás sem lesz, hiszen azokat az intézményeket, amelyek az


idén is nagy bajban voltak, ugyanúgy ki kell segíteni jövőre is, a nagy egyetemek pedig elevickélnek majd valahogy. - Az eredeti Fidesz-féle felsőoktatási koncepció szerint az államilag finanszírozott keretet tízezer főre kell szűkíteni, e fölött csak tandíjfizetéssel lehet továbbtanulni, s ahhoz diákhitel vehető föl. Ezt a koncepciót nem merték átverni, mert a diákok tiltakoztak, utcára vonultak. Klinghammer stratégiája valamit vissza akart hozni, amit Orbán valójában végleg ki akart dobni. Ez a kormány ugyanis nem szereti a normatív finanszírozást, mert az nem teszi lehetővé az egyéni alkukat. A stratégia ezenkívül tartalmazta azt is, hogy a hallgatók választása alapján menjen a pénz az intézményekhez, ami így volt annak idején a Magyar Bálint nevével fémjelzett törvényben is. Ezért is nyilvánvaló, hogy eleve bukásra volt ítélve az ügy, függetlenül attól, hogy Klinghammer a kancellária-rendszerrel eladhatóvá akarta tenni Orbánnak is a koncepcióját - fejti ki Polónyi István. Szerinte Klinghammert valójában nem stratégiát alkotni hívták a minisztériumba. Most már nyilvánvaló, hogy kommunikálni. - Az államtitkár félreérthette a helyzetét mondja. Arról is megkérdeztük az oktatáskutatót, hogy a drasztikus pénzkivonásnak milyen hatása van a minőségre. - Általánossá vált az ötvenes évekből ismert téli szénszünet. De nyáron is bezárnak egy hónapra az egyetemek. Az intézmények elküldik a 65 év feletti professzorokat, és ma már mindenhonnan elbocsátották a külsős oktatókat, akiket pedig nem véletlenül szerződtettek. A leépítésekkel a minőség egyértelműen romlott - mondja erre. Válasz nélkül Szerettük volna megtudni Klinghammer István véleményét a kormányülésről. Kérdéseinket a tárca sajtóosztályán keresztül tettük fel. Megkérdeztük, lát-e még esélyt arra, hogy ebben az évben módosítsa a stratégia alapján a parlament a felsőoktatási törvényt, illetve azt, hogy ha nem lesz se törvénymódosítás, se finanszírozási rendelet, tervezi-e a lemondását. Balog Zoltán minisztériuma azzal intézte el megkeresésünket, hogy egy előző napi MTI-sajtóközleményből másolt ki néhány mondatot. Íme: "Szerdai ülésén - az előzetes terveknek megfelelően - a kormány a Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést tárgyalta. A jelentéssel összefüggésben több kérdés is megfogalmazódott, így például az egyházi felsőoktatásról, a duális képzési rendszer lehetőségeiről, a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba való továbblépés lehetőségeiről, és arról, hogyan lehet a legjobb egyetemek közé bekerülni. A kormány az illetékes tárcákat azzal bízta meg, hogy háttértanulmányokat állítson össze a fenti kérdésekről, és ha ezek elkészültek, ismét tárgyalhatja a jelentést a kabinet." Vagyis az Emmi még arra sem vette a fáradtságot, hogy a kérdésekhez igazítsa a szöveget, amelyeket ezek után ismét feltettünk. De az Emmi akkor már ilyen válaszra sem méltatta a Népszabadságot. (Ó. M. D.) "Elégett" támogatás Most már kijelenthető: ebben a ciklusban nem volt önálló stratégiája az ágazatnak. A módszeres pénzkivonáson és a keretszámokkal való bűvészkedésen kívül a kormány semmilyen építő intézkedést nem hozott, amely érdemben javíthatta volna a felsőoktatás minőségét. (Az, hogy a műszaki és természettudományos szakokat preferálja a kormány, semmilyen hatással nincs a képzési színvonalra.) Az egyetlen szereplő, akinek fontos volt a magyar felsőoktatás minősége, az az Európai Unió, amely rengeteg pénzt adott a szektornak. Sajnos a fejlesztési források egy része "elégett", azaz az intézmények a drasztikus pénzkivonás következtében adódó kezelhetetlen helyzetek orvoslására, azaz működésre, dologi kiadásokra fordították. (Munkatársunktól) Egyetemisták élőlánca a tiltakozások idején FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD Polónyi István oktatáskutató *Ónody-Molnár Dóra, (Munkatársunktól)

*Ónody-Molnár Dóra, (Munkatársunktól)


==***==


Népszava Hiller: káosz a felső-ok-ta-tás-ban 2013.11.29 - 3. oldal - [5795246] A kormány nem tud mit kezdeni a felsőoktatással, teljes a -káosz az irányításban - így rea-gált Hiller István MSZP-s oktatáspolitikus GiróSzász András kormányszóvivő bejelentésére, amely szerint a szerdai kormányülésen mégsem tárgyalták azt a felsőoktatási törvénymódosító csomagot, amelyet Klinghammer István felsőoktatási államtitkár terjesztett a kabinet elé. Mivel Klinghammer István maga jelentette be múlt vasárnap, hogy a kormány megtárgyalja a Felsőoktatási Kerek-asztal résztvevőinek Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, Magyar Rektori Konferencia, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete stb. - többsége által elfogadott tervezetet, Giró-Szász szavai egyértelművé tették, a szakállamtitkár alulmaradt Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével szemben. Parragh a kerek-asztal résztvevői közül egyedüliként szavazott a tervezet ellen, amelyben szerinte az MKIK és a munkaerő-piac szempontjai nem érvényesültek eléggé. Hiller szerint most már biztos, hogy idén nem kerül a parlament elé a felsőoktatási törvény módosítása, de valószínű, hogy ebben a ciklusban sem. A volt oktatási miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány még csak meg sem tárgyalja a koncepciót. Mint megírtuk, a tervezet a hallgatói létszámhoz és az intézményi típushoz (tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, közösségi főiskola) kötötte volna a felsőoktatás finanszírozását, az egyetemek és főiskolák gazdasági irányítását a miniszterelnök, illetve a szakminiszter által kinevezett kancellárok kezébe adta volna, valamint visszaadta volna az intézményi szenátusoknak a rektorválasztás jogát. Hiller a tervezetet vitaalapnak nevezte, amelyről lehet értelmes szakmai és politikai eszmecserét folytatni, a javaslat azonban politikai-hatalmi játszmát eredményezett a kormányon belül. A kabinet felsőoktatáspolitikájáról ugyanakkor az mondható el, hogy koncepcióból egyre több, pénzből azonban egyre kevesebb van, ez pedig színvonalesést, működési zavarokat, leállásokat okoz. A szocialista politikus emlékeztetett: míg 2010-ben a költségvetés 186 milliárd forintot, jövőre csak 148 milliárd forintot - reálértéken 30 százalékkal kevesebbet - fordít a felsőoktatásra. * Népszava-információ

==***==

IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) Internet:

Recommend Documents