IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) Internet:

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Szakmaválasztás Műsorvezető: - A magyar szülők mérnöknek adnák legszívesebben a gyereküket. Ez volt olvasható nemrég több napilapban is. Merthogy készült egy felmérés, nemzetközi, 11 országban elvégzett, mely szerint a kelet-közép-európai, összesítésben az orvosi pálya a legvonzóbb, ez egyébként 17 százalék, a szülők számára, amit szorosan a jogász szakma követ 15 százalékkal. A régióban nálunk a mérnöki kar vezet, illetve tehát a mérnöki szakma. A régiós átlagtól eltérően a mérnöki pálya a legnépszerűbb a magyar szülők körében, ügye ez 20 százalék, míg az orvoslás csupán az 5. helyre került, és a legvégén kullog a rendőr és a tudós szakma, vagy pálya. Megkérdezzük, hogy minek mi lehet a magyarázata, de előbb következzék Pilisy Csenge és Gergácz Anikó összeállítása. Riportalany 1: - Én a Kazinczy Ferenc Gimnáziumba szeretnék menni angol-német szakra. Most a nyelvekre nagy szükség van a világban. Bármilyen munkát választok ott a nyelvek nagyon fontosak, de leginkább építészmérnök szeretnék lenni. Riporter 1: - És miért pont építészmérnök? Riportalany 1: - Szeretek rajzolni is, meg inkább olyan reál beállítottságú vagyok. Matematikát, fizikát nagyon szeretem. Riporter 1: - És ez magadtól jött? Riportalany 1: - Anyukám adta ezt az ötletet, de igazából az én döntésem volt, és én ezt választottam. Riporter 1: - Mennyire számít nektek már az, hogy mondjuk amikor végeztek, akkor utána tudjatok elhelyezkedni. Riportalany 1: - Építészmérnökökre mindig van szükség. Riportalany 2: - Programozót jelöltem meg. Mai világban már két legfontosabb dolog szakmaválasztáskor szerintem, hogy jó fizető állás, és hogy képességeinek megfeleljen. Ki volt rakva az internteten, utána lehet nézni, hogy egy átlagfizetés mennyi lehet mondjuk egy szoftverfejlesztőnél, és jól megfizetik. Néztem is. Riportalany 3: - Nekem édesapám gépészmérnök, de én ezt úgy képzeltem el, hogy ha bekerülök a Révaiba, onnan én a Budapesti Műszaki Egyetemre szeretnék menni, mert gépészmérnöki szak volt legelőször is már ötödikes korom óta a célom, és én még most is az szeretnék lenni. Riporter 2: - Ezt mondják 8. osztályos diákok. Kósáné Nagy Judit két gyermek anyukája, mindketten a mérnöki pályát választották mondja. Kósáné Nagy Judit: - Ármin környezetgazdálkodási agrármérnökre jár jelen pillanatban, most elsőéves, de nem ezen a szakon kezdett, hanem az EKF-nek a történelem szakán, amiből egy évet elvégzett, és az első év elvégzése után jelentkezett a Debreceni Egyetem agrártudományi szakára, mert úgy látta, hogy nem lehet megélni a történelem diplomával. De azt látta, hogy akik végeztek a főiskolán a legtöbben jegyszedőként végezték a moziba, és hogy a mezőgazdaságot most jelentősen támogatják, de ügye ezt ő még megfejelte egy kicsit a környezetvédelemmel.

-1-


Riporter 2: - Szülőként nem is szóltak bele, hogy milyen pályát válasszon? Kósáné Nagy Judit: - Nem. A másik gyerek ő most érettségizik, tehát ő már eleve egy reál beállítottságú, tehát mindig is a matematika volt az erőssége, tehát nem is volt kérdés, hogy ebbe az irányba fog elmenni. Valamilyen olyan mérnöki pályát válasszon, amiben kreatív lehet. Valahol úgy kell dönteni, hogy megélhetés is minél hamarabb a kezébe kerüljön egy fiatalnak. Nem beszélve arról, hogy mérnökként sokkal könnyebben tud elhelyezkedni már diákként. Riporter 2: - A mai fiatalok már így készülnek, hogy mondjuk a megélhetés számít? Kósáné Nagy Judit: - Igen. A lányomba is van egy vágy, hogy ő csillagászat és űrkutatás, de el se indult ebbe az irányba pontosan ebből az indíttatásból, hogy abból nem lehet megélni. Szeretne minél hamarabb egy elfogadható egzisztenciát és családot. Tehát ő nem gondolkozik azért abba, hogy csak azért is kizárólag a megélhetés, de fontos. Riporter 2: - De most akkor ő most érettségizik, a kortársai körében is ennyire népszerű a mérnöki pálya? Kósáné Nagy Judit: - Igen. Azt kell, hogy mondjam, hogy szerintem az osztálytársainak, illetve a baráti körének a 80 százaléka valamilyen mérnöki szakot választott. Ügye az orvosi szinte teljesen kiesik. Tulajdonképpen csak azok, akik már annyira magasan kvalifikáltak a tanulmányi előmenetelükben, mint például, hogy több tanulmányi versenyt nyertek, gondolkodnak ebbe, mert olyan magas ügye a képzésének a költsége, hogy ha nem sikerül bejutni egy államilag támogatott helyre, amit a szülők, egy átlag polgári szülő nem tud vállalni. A baráti körébe összesen egyet tudok, aki az orvosi egyetemre készül. Riporter 1: - Kosovics Katalint kiskora óta az autók érdeklik. Kosovics Katalin: - Az autók nagyon érdekelnek, és rájöttem, hogy ebből nagyon meglehet élni, és még izgalmas is. Nagyon nehéz, de mindent meglehet oldani. Riporter 2: - Mi az, amit tanulni kell hozzá? Kosovics Katalin: - A matematika, fizika, ezek nagyon fontosak, mechanika és rajzolni. Riporter 2: - Azért ez érdekelne, hogy egy lányt miért fog meg, hogy fogott meg? Kosovics Katalin: - Én sem tudom. Igazából autókkal szeretnék mindenféleképpen foglalkozni. Konkrét tervem még nincsen. Riporter 2: - És itt Magyarországon vagy esetleg külföldön? Kosovics Katalin: - Inkább Magyarországon. Műsorvezető: - Magyarországon vagy külföldön - hangzott el az utolsó kérdés. Nem véletlen ragadom ezt ki a szövegkörnyezetből, hiszen Hanula Barna a győri Széchenyi István Egyetem dékánhelyettese vonalban. Jó napot kívánok.

-2-


Hanula Barna (dékánhelyettes, Széchenyi István Egyetem): - Jó napot kívánok. Műsorvezető: - És Ön volt, jelentős időt töltött külföldön, jelesül Németországban, ahol a mérnökképzés szintén egyébként egy elfogadott vagy kedvelt szakma, és aztán mindjárt megnézzük, hogy itthon miért az? Hanula Barna: - Hát ez agyon érdekes kérdés. Én majdnem negyed századot éltem Németországban, és szoros kapcsolatban a műszaki pályákkal. És azt tapasztaltam, hogy egy körülbelül 10 évvel ezelőttig a műszaki pályáknak a társadalmi megítélése süllyedőben volt, valamilyen módon a környezetvédők úgy kapcsolták össze, hogy a mérnök felelős a környezet tönkretételéért. Műsorvezető: - Érdekes ez a párhuzam, nagyon érdekes. Hanula Barna: - Bizony, bizony. Mert hát mérnöki alkotások azok emissziót, szennyező anyagokat és egyebeket produkálnak. És az a felismerés, hogy igazából egyedül csak a mérnök tud segíteni ezen, ez talán az utóbbi 10 évben vált vagy vált ismertté, vagy akad köztudatban, és azóta ismét emelkednek a számok a mérnöki pályákra jelentkezőknél. Műsorvezető: - Egyébként az egyetem mérnöki karán mennyire érzik azt, hogy keresettek a jól képzett mérnökök a térségben elsősorban persze? Hanula Barna: - Teljesen egyértelműen. Tehát időközben már a győri egyetem, a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara, a legnagyobb műszaki tudományi karrá vált az országban. Tehát annak ellenére, hogy általában csökkentek a felvételi számok az utóbbi években, a műszaki tudományi kar súlya, részaránya folyamatosan nő. Műsorvezető: - Ügye hát Győr és környéke tudjuk ügye, hogy egy föllendülőben lévő térség. Maradjon még vonalban. Hiszen szintén velünk van telefonon Bihal Tamás, Ő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért és oktatásért felelős alelnöke, egyben a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Jó napot kívánok. Bihal Tamás (alelnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, elnök, Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara): - Jó napot kívánok. Műsorvezető: - Ügye egy egészen más térségről van szó, amiről hajlamosak az emberek azt hinni, hogy ó aztán Borsodban úgy se lenne esélyem semmire. Tegyük hozzá gyorsan, nem szabad soha általánosítani, és ne is általánosítsunk, merthogy ott is elvileg, sőt gyakorlatilag, mint olvasom egy-két cikkben, azért a mérnöki szakma, pálya, csalogató. Hát vagy nem? Bihal Tamás: - Abszolút így van. És nagyon örülök annak, amit hallottam szülők és a győri professzor úr véleményéből is. Hisz az egy nagyon fontos kamarai cél is, hogy a műszaki képzéseket erősítsük. Ahhoz, hogy Magyarországon, és itt az én szűkebb környezetemben Miskolcon társadalmi gazdasági javulást érjünk el, ahhoz a termelő pozíciókat kell erősíteni, azok pedig döntően, jellemzően a műszaki képzés színvonalán, minőségén múlik. Tehát nagyon fontos, hogy megfelelő színvonalú jelentkezők jelenjenek meg a Miskolci Egyetemen is. Úgy látom, hogy ebben itt is egy emelkedő tendencia van. Anyag, földtudományok, a gépészmérnöki kar, informatikai kar, egyre nagyobb vonzerőt gyakorol a pályaválasztó fiatalok körében.

-3-


Műsorvezető: - Hát persze az fontos, hogy a középiskolában is megszerettessék ezt a pályát, ott is megkapja, visszakapja becsületét szakmunkásképzés. Ügye erről sokat beszélgettünk itt Napközben is. De jött egy érdekes hallgatói kérdés Bihal úr. Vajon milyen mérnöknek szánják a kedves szülők a gyermeküket, amikor Magyarországon nincs ipar? Bihal Tamás: - Hát azért ez nem így van. Valóban a gazdasági válság és a korábbi időszakban ügye nagyon divatossá vált Európában és hát Magyarországon is, hogy a termelést azt ki kell helyezni, a termelés helyett ügye a szolgáltatások, az idegenforgalom jelentse a fő bázispontot. Ilyen az elképzelés Miskolcon is, miközben minden tradíciója a városnak az ipari tevékenységet jeleníti meg gazdaságtörténeti szempontból is. Tehát én azt látom, hogy ügye Miskolcon itt van a Bosch, amelyik rendre mérnökhiánnyal küzd. Itt van a magyar kkv szektor jelentős cégei, akik az ipar, gépipar területén dolgoznak. Akik vadásszák a jó mérnököket. Teszem hozzá persze valóban a minőségi és nyelveket is beszélő mérnök fiatal szakembereket keresik. Műsorvezető: - Egyébként bocsánat, vadásszák a mérnököket, Hanula Barna Győrött is és környékén? Hanula Barna: - Teljesen csak ezt tudom visszaigazolni. Egyébként ez meglepő módon már Németországban is így van. Tehát a hosszú távú prognózisok mind a két országra azt jósolják, hogy a szükséges mérnökök számának talán 80 százaléka fog a következő években a piacon rendelkezésre állni, tehát hiány van. És a másik amit hozzá szerettem volna fűzni. Meghallottam kollega úr megjegyzését a nyelvekről, hogy meglepő módon azt hiszem, hogy a mérnökképzésben 3 dolgot kellene kiemelnünk a szakmán kívül. A nyelvtudást, a szakmán túli kompetenciákat, tehát hogy a mérnök tudjon kommunikálni... Műsorvezető: - És hát persze a szaknyelvtudása, az sem mellékes, hogy az adott szakterület, adott nyelvezetét is ismerje valamelyest. Hanula Barna: - Nem, hogy nem mellékes, hanem abszolút nélkülözhetetlen. A mai műszaki életben, aki a nemzetközi szakirodalmat nem tudja olvasni, nem érti, és nem tud kollegákkal, nem tud nemzetközi projektcsapatokkal együttműködni, az szinte nem is létezik. Műsorvezető: - Mérnökök közül melyik a legkapósabb? Bihal Tamás, először akkor Ön. Gépész villamos, erdő stb., nagyon sok van? Bihal Tamás: - Hát ez valószínű területenként változhat. Itt a mi észak-magyarországi, miskolci térségünkben a vegyipar ügye erős. Emiatt vegyipari területen keresnek mérnököket, erős a gépipar. Tehát a gépipar is. Ügye új szakmák is jelennek meg, amelyeket például a Bosch hoz be, ez a mechatronikai ipar, amelyet néhányan talán nem is tudnak pontosan, hogy mit is jelent az, hogy mechatronika. És itt nagyon fontos, hogy itt jól belőjük a képzési szinteket is. A kamarának talán abban lehet az oktatásban, együttműködve az oktatási intézményekkel, egy történelmi szerepe, hogy hogyan tudja a szakmunkás, a technikus, és a mérnökképzést összekötni, és a megfelelő szintre... Műsorvezető: - Itt jön az összehangolás, ügye az igények és a képzés között. Bihal Tamás: - Így van, mert mindegyiknek megvan a maga szerepe, fontossága, hisz a gyerekek eltérő adottságokkal, eltérő ambíciókkal. Egy biztos, hogy ez nem azt jelenti, hogy a gyenge gyerek szakmunkás legyen, a jó gyerek mérnök legyen. Nyilván tanulmányi eredmény...

-4-


Műsorvezető: - De jó, hogy mondja ezt. Általánosítani hajlamosak voltunk régen. Bihal Tamás: - Így van, tanulmányi eredmény befolyásolja ezt, de azért az is nagyon fontos lenne, hogy egy középszintű szakmunkás is megfelelő felkészültséggel, szakmai gyakorlati tudással, de ezt kell mondjam, ez végigvonul a teljes palettán. Tehát ügye hiányzik egy technikus kör, ami szerintem Győrben is egy nagyon fontos, ha úgy tetszik pótlandó képzésszint. És hát a jó mérnök az, amiről beszélünk az olyannyira, hogy itt a környékbeli vállalatok egy országos kezdeményezést is létrehoztak, Együtt a jövő mérnökeiért, amelyben nagyon sok javaslatot fogalmaznak meg. Kamaránk is részt vesz ebben a tevékenységben. Tehát látható, hogy az igény megvan. Nyilván itt majd a kínálatot és a keresletet kell tudni jól összehangolni. Műsorvezető: - Megszólíttatott Győr. Hanula Barna? Hanula Barna: - Tulajdonképpen mindenben alá tudom támasztani az előbb elhangzottakat. Itt is gépészmérnök, mechatronikus járműmérnök a legkeresettebb. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a villamosmérnök és informatikus szakokról. Viszont szeretném azt is megjegyezni, hogy általában az a benyomásom, hogy túlságosan sok szakon képzünk általában Magyarországon. Nagyon megpróbálunk specializálódni egyes területekre. Ezt Nyugat-Európában nem tapasztaltam, és nem is látom szükségességét, mert alapvetően olyan gyors a felezési ideje ezeknek a speciális tudásoknak, hogy mire elvégzi a diák, addigra a szakmákban valóban már megint teljesen másról van szó. Sokkal fontosabb lenne problémamegoldó képességeket, ez lett volna a harmadik az előbbi felsorolásomból. Tehát alkalmazási kompetenciákat, problémamegoldó képességet, kommunikációs képességet oktatni, és akár egy gépészmérnök, villamosmérnök képzés szinte elegendő lenne a műszaki élet összes problémájának a lefedésére. Műsorvezető: - Egyébként abban mennyi igazság lehet - írja egy hallgató - , hogy a magyar szakmunkások azért mennek el innen, mert szinte alig akarják őket megfizetni, vagy tudják megfizetni őket, ráadásul Németországban hiányzik körülbelül 1 millió szakmunkás? Hanula Barna: - Mint mindenben ebben is van igazság. De vannak Magyarországon olyan kiemelten keresett szakmák, ahol azért abszolút versenyképes jövedelmeket tudnak biztosítani a cégek. Kétségtelen, hogy Magyarországon a jövedelemtermelő-képesség a vállalatoknak nem éri el messze, mondhatnám azt, hogy ötöde mondjuk a német ipar jellemzőjének. Emiatt a jövedelmek is alacsonyabbak. És hát az egy veszélyes versenypozíció Magyarország számára, hogy ez a vonzás, mondhatnám tudatosan meg fog jelenni Nyugat-Európából. Tehát itt már toborzó irodák járják a régiókat, és viszik el a keresett szakembereket. Nemcsak mérnököket és orvosokat, hanem szakmunkásokat is. Na most az egy tudatos program lehet, hogy egy két évig töltsön külföldi gyakorlatot, és utána jöjjön haza, de akkor erre nagyon erőteljesen rá kell készülnünk, és persze az is igaz, azt alá kell húznom, hogy ha azt akarjuk, hogy itt jó szakembereink legyenek, akkor azokat meg kell fizetni, hisz minimálbérért nyílván nehéz lesz mondjuk jó hegesztőket vagy szerszámkészítőket itthoni üzemeinkben tartani. De ebben azért a piac szabályai szerint a hazai iparvállalatok, hazai cégek is pontosan tudják ezt és igyekeznek a megfelelő szakemberszintet biztosítani. Műsorvezető: - Dékánhelyettes úr köszönjük szépen, hogy velünk volt. És még egy utolsó hallgatói nagyon jó kérdés, köszönjük, hogy írtak nekünk, Bihal Tamáshoz tehát. Hiába a jó kreatív mérnök - véli a hallgatónk -, ha nincs megfelelően képzett szakmunkás, aki meg is tudja azt valósítani? Mit szól hozzá?

-5-


Bihal Tamás: - Én abszolút örülök. Azért ügye nekünk van egy szakma sztár fesztiválunk, ahol van szakmunkásverseny. Műsorvezető: - Így van, beszéltünk is róla itt többször. Bihal Tamás: - Többször beszéltünk róla. Műsorvezető: - De nem lehet elégszer. Bihal Tamás: - És ott ügye a szlogen az, hogy egy jó szakma felér egy diplomával. Nem szembeállítás, de mindkettő nagyon fontos. Nem lehet csak mérnökképzésről beszélni, mert akkor a gyakorlati kivitelezés szakad le. És hát nagyon sajnálom azokat a véleményeket, aki a szakmunkást egyfajta ilyen dehonesztáló jelzővel jelenítik meg, mert ez nem így van. Egy jó szakmunkás az egy értékteremtő, jó megélhetést saját magának biztosító ember egy társadalomban. Ezt szeretnénk Magyarországon megvalósítani, ezért szeretnénk, hogy ha a szakmunkásképzés színvonala erőteljesen javulna úgy, hogy ezek összeérjenek a technikus és a mérnökképzés folyamataival. Ezen dolgozunk a következő hetekben, hónapokban. Műsorvezető: - És erről majd még beszélgetünk majd itt Napközben. Köszönjük Önnek is, hogy velünk volt. Bihal Tamást hallották. Bihal Tamás: - Köszönöm szépen.

origo.hu Egy év után újra nő a magyar gazdaság 2013.05.15 09:21.01 - [25621450] Négy negyedév recesszió után a magyar gazdaság újraa növekszik. Az idei év első negyedévében a KSH adatai szerint 0,7 százalékkal nőtt a gazdaság. Száguldásra azért nem kell számítani. Végigsétálva a budapesti körúton üres kirakatok jelzik a válság pusztítását. Elköltöző India-bolt, üresen tátongó lakberendezési áruház, féláron kínált táskákat jelző reklámtábla az üresen álló kirakatban. A magyarok bére tavaly kevesebbet ért, a munkanélküliségi ráta magas szinten ragadt, nem csoda, hogya hazai fogyasztás folyamatosan esett . Lakást szinte senki nem akar venni, a cégek pedig alig kezdenek fejlesztésekbe, pedig ez jelenthetné a hosszú távú fejlődés alapját. A magyar gazdaság annyit termel , mint 2004-ben, a mostani gödörnél csak a 2008-as válság negyedévei jelentettek hosszabb vergődést a rendszerváltás óta. Ez a hangulat uralta a magyar gazdaságot az elmúlt egy évben, most azonban eljött a fordulat, amelyre a kormány már régóta várt. Matolcsy György korábban,még nemzetgazdasági miniszterként, majd Szijjártó Péter külkereskedelmi kormánybiztos is növekedési fordulatról beszélt. A recessziónak szigorú értelemben véve vége lett azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 0,7 százalékos növekedést mért az első negyedévben, ennyivel többet termelt

-6-


Magyarország, mint a tavalyi utolsó negyedévben. A negyedévesnövekedéssel véget ért tehát a technikai recesszió, de az előző évhez viszonyítva még 0,3 százalékos csökkenésben volt a magyar gazdaság. Nulla fölött vagy alatt? Idén száguldás ettől még nem lesz, viszont van rá esély, hogy a stagnálásnál minimálisan jobb teljesítményt mutasson fel idén az ország. A Reuters által megkérdezett elemzők átlagosan 0,1 százalékos növekedést várnak 2013-ban: az optimistábbak 1 százalékot közelítő bővülést, a pesszimistábbak félszázalékos visszaesést. A kormány az optimisták közt van a maga plusz 0,7 százalékos előrejelzésével. Az Equilor épp az átlagos növekedéssel számol idénre, amelyet az export, a turizmus és a mezőgazdaság hajthat. Mi a GDP? A bruttó hazai össztermék (gross domestic product) egy adott ország egy éves termelését adja pénzben kifejezve, igaz, ahogy korábban írtuk , a szám korántsem tökéletesa fejlődés mérésére. Ennek változását szokás megadni úgy, hogy az infláció hatását kiszűrik. Lehet összehasonlítani egy teljes év termelését az előző évhez, ez a hosszú távú folyamatok követésére alkalmas. Lehet egy negyedév adatát az előző év azonos időszakához hasonlítani,a KSH fő számként ezt adja meg. Azt pedig, hogy egy adott időszakban csökkent vagy növekedett a gazdaság az adott negyedév előző negyedévhez hasonlítása fejezi ki. Recesszióról akkor beszélünk, hogy ha két egymást követőnegyedévben kisebb volt a termelés, mint a megelőző negyedévben (lásd a grafikont). Forrás: KSH Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a magyarok idén még nem kezdenek el sokkal többet fogyasztani annak ellenére sem, hogy az árak már csak visszafogottan emelkednek. Az alacsony szintű beruházások mellett az eurózóna is okozhat még kellemetlen meglepetést. A Fitch hitelminősítő, amely Magyarországot befektetési szempontból nagyon kockázatosnak, bóvlinak értékeli, nulla növekedést vár idénre . Matteo Napolitano, a hitelminősítő Magyarországért felelős szakembere szerint az exportpartnerek gazdasági kilátásai bizonytalanok, miközben a hazai kormánynak nincs sok mozgástere a gazdaságélénkítésre. Éledezik a gazdaság: Készül a kocsma a körúton Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken újabb gazdasági megszorításokat jelentett be, amely elsősorban az állami kiadások zárolását jelenti . Stadionok építése, a Kossuth tér rekonstrukciója vagy a Tüskecsarnok felújítása mind áldozatul eshet a csomagnak. Ezek kivitelezői egy időre elesnek a megrendeléstől, így az ő termelésük egy része is kiesik a gazdasági növekedésből. A bizalom már alakul Az éledező gazdaság jeleit különböző felmérések mutatják. A GKI Gazdaságkutató szerint a fogyasztók bizalma sokat javult tavaly nyár óta, igaz, a legutóbbi mérés kisebb törést jelzett a javulásban. Az üzleti hangulat a GKI mérése szerint viszont szinte változatlan.

-7-


Az éledezés látszik az MKIK GVI konjunktúrafelméréséből is, amely a magyarországi vállalkozások hangulatát méri. Ebben megkérdezik őket, hogy hogyan értékelik a helyzetüket, de arról is, hogy mit várnak a következő időszakra. A tavaly áprilisi 8,7 pontról októberre 1,91 pontra csökkent, majd az áprilisi felmérésben 4,22 pontra emelkedett a konjunktúramutató. Ezen belül a jelenlegi üzleti helyezetüket és a következő fél éves várakozásukat is jobbnak ítélték meg októberhez képest, viszont a következő fél évre már óvatosabbak, mint egy éve voltak. Kicsit javult a hangulat a GVI-mérés szerint (Forrás: MKIK GVI) A K&H Bank is szondázza a vállalkozások hangulatát, és áprilisban ők is javuló hangulatról számoltak be. A K&H bizalmi index ugyan még mindig mínuszban járt, de a megelőző méréshez képest jelentősen emelkedett . A cégek a gazdaságpolitikát és az adókörnyezetet látták kedvezőbbnek, az uniós pályázatokkal viszont elégedetlenek voltak. A K&H későbbi közleményeiből pedig az derült ki , hogy körülbelül azonos árbevételre, de nagyobb eredményre számítanak, illetve kissé többet beruháznának , mint az előző negyedévekben. A jövőt fürkésző indexek nem jelentenek garanciát, tavaly ilyenkor kevesen látták előre, hogy az eurózóna gazdasága, és ezzel a magyar is ennyire lelassul. Ahogy akkor negatív irányba fordult az európai gazdaság, úgy akár most felfelé is indulhat. A 2013-as GDP-növekedésért folyó verseny tehátjól alakul, eredményt viszont csak hónapok múlva hirdetnek. Javuló fogyasztói bizalom, stagnáló üzleti hangulat (Forrás: GKI) Jankovics Soma URL:http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20130514-novekedesi-fordulatra-var-akormany.html

-8-


Figyelő Iskolagyár 2013.05.16 - 31. oldal - [5356173] *SZAKKÉPZÉS A német vállalatok úttörő szerepet töltöttek be a duális rendszer átültetésében. A tanulók komplexebb tudást, a cégek munkaerőt nyerhetnek az ősztől induló új modellben. Idén ősztől indul élesben a duális szakképzési rendszer Magyarországon, mégpedig jó referenciákkal. Volt egy pilotprogramunk 1994 és 2006 között a német-magyar kamara koordinálásával, és az abban részt vett fiatalok közül többen is szép karriert futottak be" - meséli Borosné Huber Mária, a Német-Magyar Képző Központ ügyvezetője. A képzés végeztével, pár év múltán több nagy cégnél - így a Siemens magyarországi vállalatánál, a Bosch vállalatcsoportnál vagy a Commerzbanknál - tudtak elhelyezkedni a tanulók, mégpedig a munkaadóik legnagyobb megelégedésére. A duális szakképzés tulajdonképpen azt teszi lehetővé, hogy a tanulók testközelből, a vállalatoknál leshessék el a szakmai fogásokat. A szakmai elméleti oktatás változatlanul az iskolákban zajlik, a gyakorlati képzést azonban a programban részt vevő vállalatok által biztosított tanműhelyekben kapják meg, képzett vállalati oktatóktól. A tanulókat befogadó cégek természetesen alapvetően azzal a szándékkal vállalják az ezzel járó munkát és költségeket, hogy utóbb hasznos munkaerőt nyerhetnek maguknak, de nem csak ez motiválja a vállalatokat. Ahogy a Siemens egyik vezetője megfogalmazza: "Nem az a lényeg, hogy majd nálunk dolgozzanak, hanem az, hogy a Siemensnél szerzett képzéssel dolgozzanak." A szakemberek bíznak benne, hogy Magyarországon is ebbe az irányba fejlődik a szakképzési rendszer, azaz a nagyobb vállalatok a régió kisebb vállalatainak igényeit összegyűjtve indítanak el kurzusokat. A német gazdaság ereje visszanyúlik a duális szakképzési rendszerhez is - állítja Borosné Huber Mária. Felidézi, hogy amikor a német mintára szervezett képzés végeztével a tanulók magyar bizottság előtt is számot adtak tudásukról, a vizsgáztatók azon voltak a leginkább meglepődve, hogy a végzősök milyen jól átlátják egy adott vállalat felépítését, munkafolyamatait. A jövőben hároméves szakiskolai oktatás során a második-harmadik évben vesznek részt a tanulók a gyakorlati képzésben. Fokozatosan szívják magukba a tudást, vállalati oktató mellett, aki csak velük foglalkozik. A harmadik év vége felé jutnak el odáig, hogy a termelésben részt vevő gépeket is kezelhetik. Németországban nem példa nélküli, hogy még a tanulmányi idő alatt bevonják az élő termelésbe a tanulókat, így a költségek egy része megtérül a hozzáadott értékből. "Országos gond, hogy főként a kisebb vállalkozások nem rendelkeznek az üzemen belüli szakképzés beindításához és folyamatos biztosításához szükséges személyi és anyagi forrásokkal, de gyakran még a nagy cégeknél is kevés a tapasztalat a szervezési vagy szabályozási keretekre vonatkozóan" - véli Borosné Huber Mária. Éppen ezért a német-magyar kamara a jövőben kiemelten a képzési szervezet- és rendszerfejlesztéshez nyújt tanácsadást és segítséget a magyarországi cégeknek, hiszen a felkészültségük és elkötelezettségük határozza meg az új duális képzési rendszer sikerét. "A Mercedes négy szakmában indított képzést, jelenleg 63 tanulószerződésük van, ez szeptembertől 100ra emelkedik" - tájékoztatott Németh Ákos, a kecskeméti gyár szakképzési vezetője. Itt az oktatás tehát hamarabb indult, mint a duális szakképzés éles rajtja. Minden szakmára két oktató jut, de ezenfelül további 50-60, a termelésben részt vevő dolgozó is foglalkozik a fiatalokkal. A képzés során nem kétkezi munkásokat, hanem specialistákat - például szerszámkészítőket, mechatronikus karbantartókat "nevelnek ki", kiválasztásuk pedig kézügyességi teszttel, személyes interjúkkal történik, de az általános


iskolai tanulmányi eredmények is döntők lehetnek. Egyelőre kevés - mindössze kettő - a lány a tanulók között, de az éves rendszerességgel megtartott Girls Day, azaz Lányok Napja rendezvényen nagy az érdeklődés, legutóbb több mint 70 ifjú hölgy vett részt azon. A Mercedes duális felsőoktatási képzést is folytat: tavaly 11 hallgatójuk volt, most újabb 10 felvételét tervezik. Ők a helyi főiskola gépészmérnöki hallgatói közül kerülnek ki. A pécsi Hauni a helyi - zömében magyar tulajdonú - gépipari cégekkel és a kamarával összefogva évek óta dolgozik a minőségi gépipari utánpótlásképzés fejlesztésén, megelőzve az országos reformot. A vállalat kamarai osztály keretében válogatja ki a tanulókat a tanulmányi átlag figyelembevételével, feltétel továbbá, hogy a jelentkező jól szerepeljen a céges interjún. Gyakorlati képzéssel egyébként már a kilencvenes évek óta foglalkoznak, a tanműhelyt - ahol a forgácsoló-, lakatos-, hegesztőszakma csínjátbínját sajátíthatják el - az új tanévben 30 fiatal látogathatja. A cég igyekszik a képzés után foglalkoztatni a tanulókat, a többiek a térségben találnak munkát. A helyi reformfolyamatban nagy segítséget kapnak az MKIK helyi szervezetétől, valamint a német-magyar Kamarától - mondta Jakabucz Ildikó, a vállalat ügyvezetője. Részletszabályok kellenek A tanulószerződéseket augusztus 15-ig kell megkötni, ezt követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellenjegyzi azokat. Addig azonban még több részletszabálynak meg kellene születnie a törvényhez kapcsolódóan, hogy minden zökkenő nélkül elindulhasson a rendszer.

==***==


Metropol - Budapest Egy évet tolódhat a szakképzési integráció 2013.05.16 - 15. oldal - [5357203] *Változás. Alaposabb döntést akar hozni az intézményfenntartó Az állami fenntartású szakképző iskolák integrációjáról szóló fenntartói döntéseket ez év május 31. helyett egy évvel későbbi határidőig kelljen meghozni - erről nyújtottak be törvénymódosító javaslatot fideszes és kereszténydemokrata képviselők a parlamentnek. A szakképzési törvény meghatározza az iskolákra a minimális létszámot. A módosítás megengedné, hogy jövő év május végéig integrált szakképzési központnak minősüljenek az olyan iskolák is, amelyek nem érik el a kötelező legkisebb létszámot. Sok iskola ugyanis uniós támogatásban részesült, és a támogatási szerződésben vállalta azt, hogy meghatározott ideig működik. Elemzés: Szétaprózott a rendszer 6-7 évvel ezelőtt 844 szakképző intézmény működött Magyarországon, szét volt aprózva az oktatási rendszer, és nem igazodott a munkaerőpiachoz a képzés. Majd elindult egy program, azzal a céllal, hogy megyénként legyen egy integrált szakképzési központ, ahol az igényeknek megfelelően alakították volna ki az oktatást. Erre jelentős uniós forrásokat vett fel Magyarország. De a terv felpuhult, és nem megyénként alakították ki a szakképző intézményeket, hanem gyakorlatilag városonként, kerületenként. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Ma reggel című műsorban *MTI

==***==


Somogyi Hírlap Mégsem viszi a Dráva Völgyét a minisztérium? 2013.05.16 - 1,3. oldal - [5356490] szakképzés Hogyan kerül egy platformra a volt szocialista és a KDNPs polgármester, avagy: Somogyban is akadtak ellenzői bőven a szakképző iskolák integrációjának. Amint megírtuk, a barcsi Dráva Völgye Középiskola ügyében még levél is ment országgyűlési képviselők aláírásával Lázár János államtitkárnak, ennek nyomán úgy értesültünk, le is került a napirendről az iskola átadása a Somogyi TISZK berkeiből a vidékfejlesztési tárcának. E közben úgy tűnik, haladékot kapnak az illetékesek egy olyan koncepció kidolgozására, mely kevesebb ellenérzést szül. Szocialista-KDNP-s platform *SZAKKÉPZÉS Mégsem viszi el a barcsi Dráva Völgye Középiskolát a vidékfejlesztési tárca? A hét híre, hogy az állami fenntartású szakképző iskolák integrációjáról szóló fenntartói döntéseket ez év május 31-e helyett egy évvel későbbi határidőig kelljen meghozni, erről nyújtottak be törvénymódosító javaslatot fideszes és kereszténydemokrata képviselők a parlamentnek. Somogyban, amint megírtuk, az elkészült tervek értelmében három megaközpont jön/jött volna létre: Kaposvár, Kadarkút és Siófok. A napokban a Veszprém megyei vehir.hu is arról adott hírt: az érintett iskolák igazgatóinak úgy kell véleményt formálniuk, hogy nem tudják, mit jelent pontosan az összevonás. Szűnnek-e meg munkahelyek, lesz-e átcsoportosítás (bár a tanárok iskolák közötti mozgatásának jelenleg sincs akadálya, a pedagógusokat ugyanis nem az intézmények, hanem a Klebelsberg- központ foglalkoztatja)? Általános volt a vélemény: az iskolaigazgatók nem támogatják a tervezetet. Ahogyan Somogyban, Veszprémben is felvetődött: a szakképzés újabb átalakítását nehezíti, hogy az az uniós forrásból kiépített TISZKrendszer (Térségi Integrált Szakképző Központ) felszámolásával járna, ez esetben pedig vissza kellene fizetni a támogatást. Somogyban is "nagyhirtelen" született koncepció a május 31-i határidőre tekintettel, információnk szerint feszült hangulatban zajlott az érintettek tájékoztatása a kaposvári Széchenyi Szakközépiskolában. A korábban marcali központú szakképzési szervezetet úgy integrálták volna be a megyeközponti tankerület javaslatára, hogy a közel hatszáz fős barcsi és négyszáz diákot oktató marcali szakképző telephelye lett volna a székhelynek jelölt kadarkúti Jálics Ernő iskolának, ahol szakképzésben lényegesen kevesebben tanulnak. Ez természetesen sem a marcali, sem a barcsi polgármesternek nem tetszett, így került egy platformra a volt szocialista és a KDNP-s városvezető (a barcsinak ráadásul ott volt még a Dráva Völgye "elcsatolási" terve is). Mivel várható, hogy a parlament megszavazza az átalakítás egyéves halasztását, most mindenki időt nyer, de kérdés az is, hogy mi lesz 2017-től? Akkorra "lecseng" az uniós támogatások kifutási ideje is és lehetővé válik Somogyban is a szakképzés ténylegesen is egy központba szervezése. De Kaposvár vagy Siófok? - merülhet föl. Esetleg "somogyi specialitásként" marad a kétközpontúság? A Somogyi TISZK székhelye ma a balatoni fővárosban van. Az átszervezéseket vajon úgy irányítják a megyeközponti tankerületben, hogy a ma a megyén belüli iskolákkal számolva kevesebb diákot oktató kaposvári szakképzési központ kerüljön addigra létszám- túlsúlyba? Jelenleg ugyanis a siófoki TISZK-központhoz tartozó iskolák tanulólétszáma a nagyobb. Szamosi Lóránt, a Somogyi TISZK főigazgatója ilyesmiről nem hallott. Érdeklődésünkre azt mondta: a Somogyi TISZK egységes és szakmailag jól működő intézmény, melynek továbbfejlesztése és erősítése a megyei szakképzés stratégiai


érdeke is. 2017 nagyon mes.- sze van - tette hozzá -, addig bőven történhetnek még alapvető változások a szakképzési koncepciókat illetően, országos szinten is. Sokba kerülhet Még be sem indult, máris zavar támadt a rendszerben. Kell-e erre jobb jelzés, mint a volt szocialista-párti és kereszténydemokrata polgármester egy platformra kerülése, vagy a somogyi fideszes képviselők levele a fideszes államtitkárnak? Parragh László iparkamarai elnök "diktálta" a szakképzés reformját. Munkaalapú gazdaság, a kétkezi munka becsülete, hallottuk Orbán Viktortól is a Szakma Sztár elnevezésű országos szakmai versenyen a minap. Miközben akkor és ott az is kiderült: a "szakmasztárok" zöme bizony érettségivel bír, némelyike egyenesen alapfokú diplomával. Ehhez képest a "Parragh-féle" szakképzési reform részeként 16 éves korban befejezhetik a diákok az iskolát, s alig oktatnak nekik közismereti tárgyat, például a ma létfontosságú informatikát. Félő: sokba kerül majd az államnak (vagyis mindannyiunknak) azoknak az eltartása, akik e rendszerből kikerülnek... Szakképzés. Somogyban Kaposvár, Siófok és Kadarkút a három központ FOTÓ: Lang Róbert *SH-információ, (fi)

==***==

IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) Internet:

Recommend Documents