IM P R E S S Z U M. CÍ M L A P F O T Ó : A Széchenyi tér hosszú élete

15-18. oldal

Tartalom

Páva Péter: Életrevalók 1 Kovács Blanka (10. E): Az elsők 2-3 Ján Szilárd (8.A): Apuval beszélgettem... 4-5 Marján Babett, Brand Petra, Herbert Áron (11.A): A remény evangélumát... 5-6 Ritter Anna (7. A): Színház, kávéház, iskola 7-8 Czigány Kinga (12.B), Slamon Eszter (11.A) versei 9 Marján Babett (11.A): Alapítóink, a Jezsuiták 10-11 Kovács Péter (11.D): Farsang -néprajzi szemmel 11-12 Uzsaly János (12.E): Az első szervátültető 12 Salamon Eszter (11.A): Mészáros Lázár 13-14 Kulcsár Szabó Péter (11.A): Példaképek 14 F-F 15-18 Vajda Péter (12.D): fr. Anasztáz ... 19-20 Marján Babett (11.A): Kérdezz- Felelnek 21-22 Rónai Veronika (9.C): Madarat tolláról, embert táskájáról 23 Fogt Adél (9.A): Az „Old Shatterhand” titok 24 Ritter Anna (7.A): Babits Mihály: Timár Virgil fia 25 Vörös Anna (10.A): A híd két partja 25-26 Blénesi Kitti (10.A): Időutazás 1912-be 27 Mohay Réka (12.B): Nem mese az gyermek 28-29 Brand Petra (11.A): „Rend, csend, fegyelem, figyelem!” 30-32 Bakó Kármen (12.C): A padlás 33 Barta András (12.A): Ciszterek Ligája 33-34 Zalay Sebestyén (12.D): „Csocsó a büfénél” 34 H D 36

CÍMLAPFOTÓ: A Széchenyi tér hosszú élete

IMPRESSZUM Kiadja: Incipit Vita Nova Alapítvány és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Felelős kiadó: Páva Péter Főszerkesztő: dr. Kovács Gusztáv Olvasószerkesztő: Czimmermann Csilla Diák szerkesztők: Brand Petra (11. A), Marján Babett (11. A), Mohay Réka (12. B), Szalóki Bence (12. E), Fogt Adél (10. A), Vörös Anna (10. A), Kovács Péter (11. D) Elérhetőség: 7621 Pécs, Széchenyi tér 11. Páholy • www.crnl.hu • szinesﬀ@gmail.com Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft. • 7622 Pécs, Légszeszgyár utca 28.

Magyarországi Ciszterci Rend „Incipit Vita Nova Alapítványa” CIB Bank, Pécs, Ferencesek u. 17. Bankszámlaszám: 11100207-19032382-10000001 IBAN: HU41 11100207-19032382-10000001 SWIFT kód: INEBHUHB Adószám: 19032382-1-02 A közhasznú alapítvány célja: a Rend pécsi gimnáziumának és kollégiumának támogatása. Bergics Balázs www.kisbergics.hu [email protected] Telefon: 30/ 520 86 14

• kivitelezés nyomtatástól a könyvkötésig • prospektusok, naptárak, szórólapok, plakátok nyomása • cégjelzéses levélpapírok, borítékok, névjegyek, meghívók, öntapadós címkék készítése alkalmi kiadványok, brosúrák, folyóiratok és könyvek, iskolai évkönyvek, irodai ügyviteli nyomtatványok tervezése, előkészítése és gyártása Cím: 7622 Pécs, Légszeszgyár utca 28. Telefon: 72/532-414

A gimnázium alapítványa: „Pro Ludovico Alapítvány” Számlaszám: K&H Bank, 10402427-242140-18-00000000 IBAN: HU86 10402427-242140-18-00000000 Adószám: 18300697-1-02

Életrevalók Páva Péter

egy két biztos pont - család, barátok, ahova néha a nagy küzdelem közepette vissza lehet vonulni. Szóval nehéz a „bányászok élete”, no meg a diákoké. Ezek után nem véletlen, hogy naponta lehet különféle túlélési stratégiákat olvasni. Talán az használható ezen leírásokból, hogy legyen jó közérzeted és ebből eredő boldogságod, amit pár egyszerű dologgal elérhetsz. Legyél kedves, mert akkor veled is az lesz a környezeted. Várj türelmesen, mert előbb utóbb úgy is sikerülni fog. Gondolkozz pozitívan, vagyis ne légy pesszimista, és mindjárt jobban szeret a környezeted. Ne költsd el a pénzed minden vacakra, mert úgyis megbánod. A legfontosabbat a végére hagytam, használd ki az idődet hasznosan! Sokat sportolj, legyen az bármi, hasznodra válik! Megerősít testben és lélekben. Mindezt leírva úgy tűnik, nem vagyok megelégedve e generációval. Szó sincs erről: egyrészt irigyelem a mai diákot a sok lehetősége miatt, másrészt sajnálom, hogy annyi helyen kell, helytálljon egy mai diák. Én csak azt látom, hogy változik a világ, mások a kihívások, és azokhoz másképpen kell viszonyulni. Szóval a mai gyerek ugyanolyan jó, mint régen, vagy ugyanolyan komisz, mint volt harminc éve. Végül megkockáztatom: nehezebb is ma eligazodni a világ dolgaiban, mint ötven éve. De nem véletlenül vagytok céltudatosak, hanem azért, hogy mindig megtaláljátok a Jó Utat! Hát rajta, hop-hop!

Színes Fehér/Fekete • 19. évfolyam 71. szám

1

Gondolatok

Valahol olvastam, hogy a középiskolába járó diákok un. „digitális bennszülöttek”, akik jóformán az anyatejjel szívják magukba a technika vívmányainak használatát. Változik a világ, manapság az a menő, aki a két hüvelykujjával gyorsabban tudja a játékgép billentyűit nyomkodni, már ha vesznek neki a szülei ilyen „cuccot”. Akinek nincs ilyen, az kénytelen lesz más után nézni, hogy mivel is hívja fel magára a figyelmet. Az biztos, hogy mindenki kitalál majd valamit, mert a mai diákok, akiket különféle betűjelekkel különböztetnek meg, tudják azt, hogy különlegesek, és ezt tudatosítják is a környezetükkel. Nehéz ma diáknak lenni, leckét írni, unalmas szövegeket magolni, amikor jelen kell lenn a Facebook-on, ugyanakkor meg kell nézni a Youtube napi kínálatát, szóval fenn kell tartani a hálózattal a kapcsolatot. Lefekvés előtt még gyorsan el kell küldeni néhány életbe vágóan fontos levelet, vagy chatelni kell egy utolsót a barátnővel. Mindezek mellett magabiztosnak, céltudatosnak kell mutatkozni. Nem csoda, ha ezek után a diák feszült, még szerencse, hogy van

Kávéházi

„Az 5 és 13 év közötti brit gyerekek fele nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, 42 százalékuk ugyanakkor remekül elboldogul a legfejlettebb okostelefonokkal is. A jó oldala a dolognak, hogy ha orra esnek, maguk hívják ki a mentőket a GPS-es koordinátáikhoz.” újsághír

Az elsők… Interjú Várszegi Csaba tanár úrral, az „elsők” osztályfőnökével Kovács Blanka 10.E

RiPortré

Az iskola történetének fontos momentuma az 1991-ben történt változás, amikor a négy állami oktatásban részesülő osztály mellett egy cisztercit is sikerült indítani. Várszegi Csaba tanár urat kérdeztem ezekről a vízválasztó évekről, hiszen ha valaki, hát az első vallásos osztály feje sokat tud mesélni azokról az időkről, amikor a hamvazószerdai húsmentes büfékínálat még kevésbé volt magától értetődő...

Kovács Blanka: Miért Ön lett az első ciszterci osztály osztályfőnöke? Várszegi Csaba: Ez egy érdekes történet. 1991-ben válogatták össze az osztályt. Igyekeztek ismerős, megbízható, keresztény szülők gyerekeit összetoborozni. Volt felvételi is, de úgy is szervezték, hogy mindenképpen egy jó gárda jöjjön össze. Az osztályt először Ivasivka Mátyás tanár úr kapta meg, aki a maga lelkesedésével próbálta összefogni őket. Megjegyzem, életében először volt efféle szerepben. Amilyen drillel összetartotta az együtteseket, az énekkarokat, azzal a szigorral járt el osztályának esetében is. Én 1992-ben végeztem az egyetemen, aztán rögtön a kollégiumban kaptam állást mint nevelő.

2

Majd ugyanebben az évben ennek az osztálynak tanítottam magyart. Magam is meglepődtem, amikor a második év után, augusztus közepén Cézár atya kérdezte meg, hogy tudom-e, hogy osztályfőnök leszek. Kezdő tanárként nem sok tapasztalatom volt a gimnáziumi tanításban, inkább csak a cserkészetben és a nevelésben. Örültem a hírnek, gondoltam kapok egy elsős osztályt, de mint az kiderült, őket kellett átvennem, miután Matyi bácsi leadta az osztályfőnökséget. Rengeteg ellenhatásnak, ateista támadásnak voltak kitéve. Mondhatni ellentétes malomkövek között őrlődtek. Már előtte is próbáltam az előbb említett gondokat elsimítani, így végül elvállaltam a feladatot. Szóval én a harmadik évtől, tizenegyediktől lettem az osztályfőnökük.

19. évfolyam 71. szám • Színes Fehér/Fekete

K.B: Mennyi plusz feladattal járt, hogy Ön egy katolikus osztály osztályfőnöke?

K.B: Ebben az időben a tanárok mekkora része volt vallásos?

K.B: A ciszterci és az állami osztály diákjai között akadtak nézeteltérések? V.Cs: Erről ők biztosan többet tudnának mesélni, de én személy szerint nem vettem észre semmi ilyesmit. K.B: Végül visszatérve Önre: többet ad az, hogy egy ciszterci, vallásos iskolában taníthat? V.Cs: Mindenképpen. Nálunk az ember megmondhatja, amit akar. Ahogy már említettem, itt nagyobb szabadság van, mint egy állami iskolában. Ez az irodalom szempontjából is fontos, hiszen egy szemléletformáló tantárgyról van szó, tehát lehet a mai világ gondjairól, személyes és közösségi dolgairól is beszélgetni órán. Valamint a vers is csak akkor értékes, ha az minden esetben szól az emberhez.

V.Cs:A gimnáziumi oktatók közül kevesebben. A ciszterciek 1993-ban vették át az intézményt, Orbán atya pedig megtartott mindenkit, aki nem volt ellenséges. A jelszó így hangzott: aki nincs ellenünk, az velünk van. Bár ezzel a nézettel sokan nem értettünk egyet, az utókor mégis az atyát igazolta. 1994ben jött a kormányváltás, és nem biztos, hogy akkor is megkapta volna a rend a gimnáziumot. Egyébként ’91-ben indult egy, ’92-ben két ciszterci osztály, majd ’93-tól kezdve már egyik sem volt állami. K.B: Voltak ellentétek a vallásos és a nem hívő tanárok között? V.Cs: Igen. Az, hogy a tanári kar nem lett egyből homogén, hozott magával némi problémát. Voltak megjegyzések, fanyalgások, tévhitek, de ez pár év alatt lecsendesedett. El senkit nem küldtek, de többen önként távoztak. Sokan állították, hogy az átállással majd tö-


3

RiPortré

V.Cs: Nos, kezdetben nagyon sok harcunk volt. Ami nektek, diákoknak már természetes, az akkoriban még kevésbé volt elfogadott. Például az érettségi szünetben a többi osztály kirándulni ment, nekünk viszont lelkigyakorlatot tartottak. Mindenki más indult világot látni, mi pedig maradtunk. Akkor ezt meg kellett beszélnünk Orbán atyával, hiszen egyáltalán nem jól vette ki magát. Sok ehhez hasonló kis vitánk volt, de megérte. Emellett nyilván jobban kellett fókuszálni az egyházi vonatkozásokra. Az írók, költők terén a világi oktatásban van némi elhallgatás a vallással kapcsolatban. Például Kosztolányi is azt írja Hajnali részegség című művének végén, hogy „..mégiscsak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam.” Mivel nagy Ú az Úr, nem lehet másképp értelmezni, minthogy Istenről beszél, de ezt sokszor másképp állítják be az állami iskolák tanárai. Szóval ezért is gondolom, hogy hívőként egyszerűbb. Szabadabban beszélhetek, mint egy állami iskolában.

meges felmondások lesznek és esni fog a színvonal, de nem így lett. A távozó pedagógusok helyébe Orbán atyáék kiváló érzékkel vettek fel fiatal tanárokat, de neves kollégák is jöttek át tanítani, így sikerült pótolni a hiányokat. Jó volt átállni erre a humán politikára.

Apuval beszélgettem a sulinkról,a kémiáról, de Kromek tanár úr lett belőle… Ján Szilárd 8.A

RiPortré

Ján Szilárd: Miért pont a kémiát választottad, mi ösztönzött arra,hogy a Lajosba gyere? Apu: Már az általános iskolában is a történelem és a fizika mellett a kémia volt a kedvenc tantárgyam. A”kémcsövek és a kísérletezés világa”már akkor megtetszett. A gyár és üzemek laborjaiban tett látogatások csak megerősítették bennem azt az elhatározást,hogy középiskolai tanulmányaimat olyan helyen folytatom,ahol a kémiát kiemelt szinten és magas óraszámban oktatják. Akkoriban Jugoszláviában, Vörösmarton éltem és jártam ált. iskolába,de a „Lajos” jó híre és a kémia oktatás hozzánk is eljutott. Így egyértelmű volt számomra,hogy gimnáziumi tanulmányaimat nem Zomborban,Szabadkán vagy Újvidéken folytatom, hanem Pécsett a Nagy Lajos Gimnázium kémia tagozatán. J.Sz:Az évek során volt -e olyan pont,amikor azt érezted,hogy rossz választás volt idejönni? Apu: Az soha nem fordult meg a fejemben,hogy rossz választás volt a „Lajosba” vagy a kémia tagozatra jönni. Természetesen voltak nehézségek,főleg kezdetben. J.Sz.: Mit szerettél legjobban ebben a tantárgyban?

4

Apu: A kémiát számomra mindig is egyfajta jó értelemben vett „misztikum” övezte. A kémia (is) testesíti meg a kutatást, a kíváncsiságot, kreativitást, valami újnak, ismeretlennek a megismerését. Kémia nélkül nem ismernénk az emberi szervezet működését, gyógyítását(ezért is lettem orvos). De kémia nélkül nincs ipar, nincs gazdaság stb. Kémia a mindennapjaink szerves része, előnyeivel és hátrányaival együtt. A kémiaórákban az volt a jó, hogy az elmélet és a gyakorlat is megfelelő óraszámban volt jelen. J.Sz.: Ki volt a kémia tanárod, milyen volt mint tanár és ember? Hogyan viszonyultál hozzá? Apu: Kémiatanárom Kromek tanár úr volt. Tanár Úr (csupa nagy betűvel) egy igazi, rendkívüli pedagógiai érzékkel megáldott tanárember volt. Szigorú, következetes, alapos volt, és nagy tudással rendelkezett. Órái élményszámba mentek a csak rá jellemző szakmai nyelvezettel. Egy sajátos fanyar, angol humora volt, amely előadásait színesítette, és egész órán figyelmünket éberen tartotta. Ennek köszönhető, hogy tanítványai nem csak hazai, hanem nemzetközi versenyeken számtalan szép helyezést, és sikereket értek el, öregbítve ezzel a „Lajos” és a „C”- sek, kémiások hírnevét. Hadd jegyezzem meg, hogy csak a saját osztályomból az OKTV-n kémiából 1., 3., 14., és 18. helyezést érték el az osztálytársaim. A Nemzetközi Kémiai Olimpián, ha jól emlékszem, akkor a második helyezést elérő magyar csapat felét osztálytársaim tették ki. Persze nem mindenki volt ilyen jó kémiából. Voltak kevésbé jók is, de más tantárgyakból viszont jó tanulók voltak. Tanár úr nem csak szigorú volt, hanem megértő is. Emberségét mi sem bizonyítja jobban, hogy ezeknek a diákoknak „az életét nem megkeserítve” velük is nagy szeretettel és odaadással foglalkozott. Ezért is szerettük és tiszteltük őt.


J.Sz: Vannak-e tőle viccek ,szólások, aranyköpések stb.?

J.Sz.: Milyenek voltak a dolgozatai, számonkérései, feleltetései?

J.Sz.: Köszönöm a beszélgetést!

„A remény evangéliumát hirdetjük!” Marján Babett, Brand Petra és Herbert Áron, 11.A Dr. Udvardy György püspök atya számára nagyon fontos az ifjúság megismerése, tanítása és vezetése. Egyetlen év alatt immár másodszor kerestük fel, hisz úgy tűnik, egyre több szállal kötődik iskolánk diákságához - találkozhattunk vele zarándoklaton, roratékon, miséken, de ő cerebrálta nekünk a Veni Sanctét is. Készséggel beszélt az iskolánkról, a terveiről, sőt, még a kedvenceiről is - és ezúton közvetítjük atyai jótanácsait.


5

RiPortré

Apu: Mint említettem, jellegzetes humora és előadásainak sajátos nyelvezete és stílusa volt. Pl: A köpenyre cseppent vegyszer okozta lyukra, foszlányra azt mondta hogy: ”felület folytonossági hiányosságok keletkeztek” A 6x1023-t azt úgy mondta: „hatszor tíz a huszonharmadikán.” Természetesen ezt mi is átvettük. Szegény matektanárnőnk, Tornyos tanárnő (aki egyben osztályfőnökünk is volt) mennyit bosszankodott, amikor a számok hatványait mi is dátumszerűen mondtuk. Pl: nem azt mondtuk, hogy nyolc a négyzeten, hanem nyolc a másodikán. Mint ahogy egyik tanár sem, így ő sem szerette igazán, ha a diák puskázik. Egy alkalommal észrevette, hogy egyik osztálytársam köpenye zsebéből kilóg a puska. Tanár úr ezt észrevette, és gyanútlanul, óvatosan csipesszel a kezében odaosont a diák háta mögé, és a „megvagy Róka Lali” felkiáltással csipeszével kirántotta a puskát a köpeny zsebéből, és gyorsan bedobta a szemétkosárba. Majd ezt követően higiénikusokat megszégyenítő módon több fázisban is előbb csapvízzel, majd különböző vegyszerekkel fertőtlenítette a csipeszt a puska okozta szennytől, ahogy ő mondta.

Apu: Szinte minden elméleti órán volt feleltetés, általában két kérdést, témakört kaptunk. Az első kérdést az előző óra anyagából kaptuk. A második kérdést pedig ismétlésként bármelyik addig átvett témából adta. Felelni a periódusos rendszerrel a kezünkben illett kimenni. A felelések előtt mindig elhangzott, hogy „ki is legyen a mai felelő?” kérdés. Ezt a kérdést, tanár úr csak lassan, vontatottan, tagoltan többször is elismételve - ezzel idegeinket borzolva, gyomrunkat kissé görcsbe rántva tette fel. Amig tanár úr végül kimondta a felelő nevét, addig hosszú, súlyos percek teltek el(nekem legalább is így tűnt). Egy téma befejezését követően, mi is témazárót írtunk .A gyakorlati órák eleve feleltetések voltak. Hiszen a kísérleteket sikeresen nem lehetett elvégezni, ha nem jól számoltunk, mértünk, vagy felkészületlenül érkeztünk a laborra. A fenti izgalmak ellenére, ha még egyszer kezdeném, újból a Lajosba és a kémiára jelentkeznék.

M.B.: Mindenek előtt szeretnénk megkérdezni, hogy mik a tapasztalatai az elmúlt hónapokról, hogy érzi magát?

RiPortré

Ahogy azt nyár elején is mondtam, és most, majd' egy évvel a beiktatásom után is megerősíthetem: nagyon jól érzem magam. Részben miattatok, fiatalok miatt, ez mindig is egy alapélmény volt. Részben pedig a hívek nyitottsága, várakozása miatt. Elvárásokkal vannak irántam, mint püspök iránt - például, hogy tanítsak, gondoskodjak az ifjúságról és a rászorultakról. Ugyanezt tapasztalom az atyák felől: hogy én, mint püspök, legyek atyjuk. Nagyon szerencsés vagyok, mert nagy a várakozás a hivatásommal szemben - ez nagyon pozitív, és nagyon jól érzem magam. M.B.: Az itt töltött idő alatt milyen tapasztalatokat szerzett az iskolánkról? A Nagy Lajos Gimnáziumnak van egy jól meghatározható karaktere a város iskoláin belül - sőt, én már az ideérkezésem előtt is hallottam a Nagy Lajos jó hírét. Ami igazán megnyugtat, hogy mögöttetek, diákok mögött látok egy nagy kiterjedésű szülői hátteret, akik magukénak érzik az iskolát, a problémát, és készek segíteni, részt venni annak életében. Ez azt sugallja, hogy ez több mint egy egyszerű gimnázium - ez egy nevelő közeg. Az egész ember nevelésére, oktatására és lelki vezetésére törekednek a szülők, a tanárok és az egyházi személyek együtt. B.P.: Vannak-e tervei a pécsi ifjúsággal? Az egyetemistákkal a hónap első péntekén tartok katekézist, közös imádságot, beszélgetést. A fiatalabb korosztállyal is vannak terveim. A szülők, tanárok részéről fogalmazódott meg a kérés, hogy teremtsek találkozási helyet a diákoknak. Szeretnék kialakítani egy olyan épületegyüttest, ahová napközben is be lehet térni beszélgetni, vitatkozni, előadókat meghívni, tanulni,

6

enni, inni. Az önképzésre is szeretnék helyet biztosítani. S mindezt az ifjúsági referens tartja majd kézben. Természetesen a szándék még nagyon tervszerű, de mindenképpen szeretném megvalósítani. M.B.: Üzenne valamit a diákságunknak? Az egyházmegyében ebben az évben a reményre helyezzük a hangsúlyt - a remény evangéliumát hirdetjük. Ti a magatok normális életével is ezt teszitek. Öt unokahúgom és öcsém van, közülük az egyik olyan korú, mint ti. Sokat beszélgetek vele, és a beszélgetéseink konklúziója legtöbbször az, hogy: csak normálisan! Tőletek is ezt szeretném kérni. Viselkedjetek az adottságaitoknak megfelelően, ugyanis ebből rengeteg jó származik. A normális, értelmes élettel a reményt hirdetitek, ugyanis a mai világ megkérdőjelezi, hogy van-e értelme az életnek. Nagyon fontos, hogy a hiteteket értelmesen is megismerjétek. A mai világ nagyon eltolódott az érzelmek felé - 'azt hiszem, ami jó, kellemes'. A hitben nagyon fontosak az érzelmek, de nem szabad megfeledkeznünk az intelektuális oldaláról sem! Jövőre az egyház a hit évét üli, ezért arra bíztatlak benneteket, hogy ismerjétek meg, és értelmesen, normálisan éljétek meg a hiteteket. H.Á.: Az olvasóink érdeklődtek a Püspök atya egyes kedvencei iránt. Film: Régi nagy kedvencem (azért régi, mert rég nem volt már időm filmet nézni) a Tűzszekerek. Könyv: Fekete Istvánnak a Búcsú című novellagyűjteménye. Hely: A püspöki palota és a Mandulás. Hobbija: A futás. Szombaton, vasárnap és egy hétköznap reggel szoktam futni a Mandulásban. Szentje: A fiatalság miatt egyértelműen Bosco Szent János Milyen autója van? Volkswagen Touran Megvalósítandó álma: Gyermekkoromban három dolgot akartam megtanulni: síelni, hegyeket mászni és repülni. Nos, ebből már kettő sikerült... és repülni valószínűleg már nem fogok megtanulni. Köszönjük a beszélgetést!


Színház, kávéház, iskola Ritter Anna 7. A A szerkesztőség (számomra) nehéz feladat elé állított, hiszen még viszonylag ,,újnak” számítok: Pozsgai Zsolt íróval, dramaturggal, színházi rendezővel készítettem interjút, aki 1979-ben érettségizett a Lajosban. A rendező úr annyira elfoglalt, hogy csak e-mail-ben értem el. Pozsgai Zsoltot a színházi szakma az egyik legígéretesebb, legérdekesebb, legsokoldalúbb színházi szakemberként tartja számon. Melyik tantárgyról maradtak meg Önben a legmélyebb benyomások?

A Nádor Kávéház, szemben. Akkor még működött. A Nádor az volt a kávéházak között, ami a Nagy Lajos a gimnáziumok esetében: a legjobb. Suli után ott ültünk, dumáltunk. És ha volt rá pénzünk, isteni kocsonyát is ettünk. Ugyanis napközben a diákoké volt a kávéház, késő délután az íróké, este pedig mindenkié. Mi jut eszébe arról, ha azt hallja, hogy I., II., III. vagy IV.D osztály? A „D” akkor az általános tagozat volt, tehát sehova sem tartozott, és a többiek talán kicsit lenézték. Igazából humán érdeklődésű emberkék gyülekezőhelye. Vagy azoké, akik protekcióval jutottak be, mert nem volt egyszerű oda kerülni, mármint a Nagy Lajosba. Királyi gimnázium volt, szeretem a nagy lépcsőket, a tágas tereket, egyáltalán az olyan iskolákat, amelyeknek évszázados falai vannak.

A magyar irodalom és a történelem. Mint egyértelműen gazdagító, nevelő tantárgyak. A legérdekesebbek az úgynevezett „VOLÁN” órák voltak. Ez afféle gyakorlati óra, a Volán vállalatnak képeztek ki minket, hogy ha úgy alakul, forgalmi szolgálattevők legyünk. Ez senkinek sem jött be. Valószínűleg azért, mert a Volántól jött szakember egy idős bácsi volt, aki az első tíz percet bírta csak, aztán elaludt. Mi pedig mehettünk ki focizni. Volt-e olyan tanár, akinek a tevékenysége meghatározóan hatott a pályájára? Szende Béláné, az osztályfőnök és magyartanár mindenképpen. Nagyon valószínű, hogy sok mindenben maghatározta a későbbi életemet tanításaival, egyáltalán az irodalomhoz való viszonyával, lelkesedésével és nagyon nagy tapasztalatával. Egész életemben elkísér a szeretete és az igényességre való törekvése. És Matavovszky tanár úr /ha jól írom a nevét/, aki történelmet tanított, amíg erről le nem tiltották. Ugyanis ő azt mondta az óráin: „Eddig tanítottam Önöknek a hivatalos történelmet. Most csukják be a füzeteiket, elmondom az igazat.” Működtek-e akkor szakkörök, sportkörök, diákkörök az iskolában? Melyiknek volt Ön tagja? A színjátszó kör. Az úgynevezett irodalmi színpad. Végig részt vettem a munkában, általában főszereplőként, amitől az osztálytársaim kicsit utáltak. Vagy csak irigykedtek. Másodikban alapítottuk meg pár barátommal a „Hegónia” Amatőr Színpadot, az akkori klubszobában próbáltunk, tanár nélkül. Ez a színpad aztán jelentős sikereket ért el Pécs

Ön biztos nagyon kiemelkedő tehetségű osztályba járt. Volt-e ennek ellenére Önöknél is diákcsíny? Megosztana –e legalább egyet velünk? Jó osztály volt, hogy kiemelkedő tehetségű-e… nem tudom. De hogy értelmes, jól gondolkodó, nagyszerű emberek jártak oda, az biztos. Ez szerencse dolga, nekünk /szerintem/ szerencsénk volt egymással. Diákcsíny? Persze. Sok. Egyszer az osztályterem előtti, második emeleti lengőajtó egyik felén valaki keresztbe tett egy zászlórudat. Így az ellenkező irányból érkező német tanár /aki mindig nagy hévvel szokott közlekedni/ fennakadt rajta. A lengőajtó nem nyílt ki, a tanárnak vérzett az orra , sőt azt hiszem, egy foga is meglazult.


7

RiPortré

Mi jut eszébe először, ha meghallja egykori iskolája nevét: Nagy Lajos Gimnázium?

RiPortré

amatőr színjátszói életében. Épp mostanában gondoltunk rá, hogy tartunk egy találkozót. Talán abban a földszinti klubszobában kellene ismét. Gondolt-e már diákévei alatt arra, hogy rendező vagy író legyen? Kapott–e ehhez bíztatást vagy segítséget a gimnáziumban? Igen, írtam és rendeztem ebben a bizonyos amatőr színpadban. És legjobb barátommal, Bagány Péterrel hazafelé menet mindig arról beszéltünk, hogy írók leszünk. Magam inkább színházi ember lettem, a drámaírást is színházi tevékenységnek tekintem. És osztályfőnököm, Szende Béláné is az írásra buzdított. Megjelentek verseim is az iskolaújságban, valahol még biztos fellelhető pár belőlük. Volt-e Önön kívül is más tehetséges diák az osztályában? Nem. Ez persze, vicc. Szerintem csupa tehetséges ember járt oda. A tehetség nem jár együtt a sikerrel, nem feltétlenül teljesedik ki. És nem is mindig kell neki. Értékes ember legyen valaki, és csak másodsorban tehetséges, így gondolom. Értékes emberből pedig akadt bőven. Tehetség? Az egyik legtehetségesebb fogorvos, akit ismerek, osztálytársam volt. Hozzá járok ma is. Lantos Jánosnak hívják. Már a lányaim is jártak nála. Melyik az a művészeti alkotás, és ki az a mű-

8

vész, aki legközelebb áll a szívéhez? Csontváry Kosztka Tivadar képei. Amíg Pécsett volt látható szinte mindegyik, gyakran ültem egyedül a múzeumban, sokszor órákat. És bámultam ezt az ismeretlen, őrült, és mégis fenséges világot. Milyenek voltak akkor a lányok a Lajosban? Gyönyörűek. Különösen a mi évfolyamunkon. Az „A”-s lányok vetekedtek csak velük. A mi fiúink udvaroltak az „A”-s lányoknak, az ottani fiúk pedig a mieinknek. Igazi nők voltak, már akkor. Abban a korban azt hiszem, előbb értek meg a lányok nőkké. Én igazából a partvonalon maradtam, mert nagyon alacsony és későn érő típus voltam, engem nem igazán tekintettek partnernek a velem egyidős lányok. Ennek ellenére több hónapot ülhettem a legszebb nő mellett a padban. Ő ugyanis rossz magaviselettel rendelkezett, ezért őt büntették azzal, hogy mellé ültettek. Éva sokáig hisztizett ezért, hogy kedvenc barátnője helyett velem kell beérnie, de mára már talán megbocsátott. Én pedig boldogan ültem mellette, miközben a „nagyfiúk” hátulról sötéten néztek rám, irigyeltek érte. Szépek voltunk mind, szerintem. Szépek, fiatalok. És annak látjuk egymást akkor is, amikor időnként öszszejövünk. Ahogy emlékszem, minden ilyen összejövetel jól sikerült. Várom a következőt.


A MŰ V A LLOMÁSA Czigány Kinga 12.B Vagyok, mint múló az öröklétben Mégis szikla a süvöltő szélben. A világ kezemben gyufás skatulya Tiszavirág éltem szikrányi csoda. Csak az vesz észre, aki nem néz, de lát: Átölelem, akár egy túl nagy kabát. Észre sem veszed, s a szolgámmá teszlek; Másnap, mint csavargó neked kesergek.

Idill...

Salamon Eszter 11.A

Salamon Eszter 11.A

Idill. Szűzies színtiszta gyönyör, Édes, olvadó hangulat, Mi elmúlhat egy perc alatt.

Fölriadt lekem. Édes álmodásból, szép szóval altatott kicsiny gyermekecske. Villám pillanat. Kinn feledett szavak; s egy világ borult térdre előtte.

Mámor. Égető, szenvedélyes öröm, Imádott pokol, lángvető élet. S már elvitte a végzet.

Fölriadt lelkem. Fekélyes ölelés, angyalcsók – démonigéző vad táncot jár. Durva vonalú, halódó árnyalak veszett tekintetek mögött pislanó láng...

Akarat. Tiszta, őszinte tekintet, Acélos emberi gondolat, Gyermek álom – a káosz elragad.

Fölriadt lelkem

Fölriadt lelkem. Remegve búj elém, kézenfogva vezetett istenarc-tükör. Fényaltatóból font hantok koszorúja... Vigyázz! Megfárad s az éjbe dől.


9

Költőtoll

Én vagyok a szín, mit dalod ecsetje von. Csupán kósza gondolat egy kitépett lapon. Halhatatlannak egy halandó alkot, S újként látok meg minden pirkadatot.

Alapítóink, a jezsuiták Marján Babett 11.A

hun.lap

A Nagy Lajos Gimnázium 325 éves, és ezen a jeles évfordulón meg kell emlékeznünk arról a szerzetesrendről, amely megépítette, elindította és közel nyolcvanhat éven át működtette az iskolánkat. Azokról a szerzetesekről, akiknek köszönhetően Pécsett a kultúra, az oktatás és a vallás a hosszú török kor után végre felvirágzott. A jezsuitákról. A Jézus Társaságát Loyolai Szent Ignác alapította meg 1540-ben. A rend elsődleges feladatának tekintette a rekatolizációt, a missziókat és a hittérítést, valamint az oktatást. Egész Európában nagy népszerűségre tettek szert, és hazánkban is hamar megkezdték tevékenységüket, azonban ebben nagy akadályt jelentett a törökök jelenléte. Pécsett 1556-ban jelentek meg, de mivel ez a rész is a hódoltsági területhez tartozott, ezért csak titokban, a törökök állandó zaklatásainak kitéve lehettek jelen, de a tényleges működésüket csupán az 1686os felszabaduláskor kezdhették meg. Ebben az időben a város vallásilag nagyon vegyes képet mutatott: a törökök ugyanis elűzték a katolikus híveket és atyákat, így aztán protestáns, görögkeleti és mohamedánok tették ki a lakosság nagy részét. Azonban a jezsuiták állhatatos lelkipásztori tevékenységüknek köszönhetően olyan nagy sikert értek el, hogy 1692-ben a lakosság megfogadta, hogy csak katolikus felekezetű ember telepedhet le közéjük. Az oktatást 1687-ben a budai kapu környékén kezdték meg mindössze tizenhat diákkal, meglehetősen kedvezőtlen körülmények között. Azonban 1694-ben Széchenyi György esztergomi érsek 50.000 rajnai forintot adományozott a gimnázium működésére. Az iskola a mai helyét Badeni Lajos őrgrófnak (Pécs felszabadítójának) és Tullius Migliónak a segítsége révén nyerhette el. A jezsuiták megkapták Mehmet aga egykori lakását rendháznak, Csoór Ibrahim janicsár aga házát iskolának, és Achmed Zaim telkét kollégiumnak, és a mai a tér közepén álló mecsetet pedig

10

templomnak. A felújításoknak és a színvonalas oktatásnak köszönhetően az iskola diákjainak száma évről évre növekedett: 1726-ra meghaladta a négyszázat. Az oktatási rendszer alapjait a 1599-ben kiadott Ratio Studiorum adta, mely nagy hangsúlyt fektetett a vallásgyakorlásra. A diákok imával kezdtek és zártak minden órát, minden nap szentmisén kellett részt venni. A szentgyónást havonta végezték, de nagyon fontos volt az atyákkal való magánbeszélgetés is. A tanítási napok száma százhetven volt, délelőtt és délután két-két órával. Az alsóbb évfolyamokon az oktatás anyanyelven, míg a felsőbb osztályokban latinul folyt. A diákoknak lehetőségük volt iskolán kívüli tevékenységekben kibontakoztatni irodalmi, színészi, szónoki és tudományos tehetségüket is. Híresek voltak a minden évben megrendezett iskoladrámák, melyek közül az elsőre 1712-ben került sor. A pécsi jezsuita gimnáziumban több híres atya is oktatott. Közülük a két legismertebbet szeretném bemutatni: Faludi Ferencet és Pray Györgyöt. Faludi Ferenc neve ismerősen csenghet: róla van elnevezve a színjátszó szakkörünk. Méghozzá nem ok nélkül, ugyanis Faludi költészetéről, fordításairól, irodalmi tevékenységéről vált híressé. Iskolánkban az 1728/29-es évben oktatott grammatikát, retorikát és poétikát, majd később 1757/59-ben a kollégium aligazgatójaként vett részt a gimnáziumunk életében, valamint több iskoladráma megírása (Caesar Aegyiptus földjén és a Constantinus Porphyrogenitus) fűződik a nevéhez. Költészete nagyon értékes, hisz a súlyos barokk és a könnyedebb rokokó közt képez átmenetet. Alig több mint negyven verse maradt ránk (köztük az első magyar szonettel), és ezek közt kevés az egyházi vonatkozású: sokkal inkább világias versek, tele érzelmekkel, humorral és


nított. A gimnázium híressé vált a színvonalas oktatásról, a neves tanárairól és a hithű diákjairól. Azonban az 1773-ban kiadott pápai rendeletnek következményeként a jezsuita rend feloszlott, és ez által az iskolánk megszűnt szerzetesi iskolának lenni. De már a jozefinizmus korában egyre inkább jelentkezett az igény, hogy az iskolánkat újra egy szerzetesrend vegye át, de erre csak 1815-ben került sor, amikor a ciszterci rend átvette a gimnázium irányítását.

Farsang- néprajzi szemmel Kovács Péter 11.D A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-ával kezdődik, és a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. Bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang”-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Magyarországon kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. A farsang Magyarországon a 15. század óta ismeretes és kedvelt. A farsang – különösen Dél-Európában az év legnagyobb népi ünnepe volt -, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett fejezni azt, ami addig a fejekben fogalmazódott meg. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön-nőtt az izgalom. A farsangot a városközpontokban, szabad ég alatt rendezték. Nürnbergben a városházát körülvevő piactéren, Velencében a Szent Márk téren és így tovább. A farsangot hatalmas színjátéknak tekinthetjük, melyben a főutcák és főterek alkották a színteret, a város fal nélküli színházként funkcionált, a városlakók voltak a színészek és a nézők, hiszen ha az erkélyen bámészkodó hölgyeknek kedvük támadt, tojással dobálhatták meg a tömeget, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba is berontsanak. A farsang fő témája az étkezés és a mulatozás volt. Az étel volt a legszembetűnőbb. Maga az elnevezés is a carne (hús) szóból származik. Ilyenkor valóban rengeteg disznó- és másféle húst fogyasztottak, és ezeket szimbolikusan is megjelenítették. A „farsangot” megszemélyesítő szereplő ruháján csirkék és nyulak lógtak. A carne másféle „húst” is jelentett. Magyarországon is a 16-17. században falu, város és a királyi udvar egyaránt álarcot öltött farsangkor, és úgy szórakozott. Nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. 1525-ben húshagyókedden álarcos menet jelent meg az udvarban, melyben elefánt is szerepelt. Maga II. Lajos is jelmezesen, ördögálarcban jelent meg az ünnepségeken. A 16. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a böjti ételek és a húsételek tréfás küzdelmét is. E tréfás küzdelmet sok európai nép megszemélyesítve adta elő.


11

hun.lap

népies fordulatokkal. Nyelvújító tehetségének köszönhető a zsebóra, a napirend és a nyelvbotlás szavunk. Pray György nevét irodalom és történelem órákon hallhattuk emlegetni: hozzá fűződik a Halotti beszéd és könyörgés felfedezése és kiadása. Az irat, amelyben megtalálta, ma a Pray-kódex nevet viseli. Ez az eset volt kutatásaink csúcspontja. Pray ugyanis egy egészen új módszert alkalmazott: ő volt az első, aki a források alapján próbálta feltárni a történelmet. Nagyon foglalkoztatta a magyarság eredete, a finnugor elmélet, az államalapítás és a keresztény legendák. Mária Terézia Magyarország királyi történetírójává nevezte ki, ő pedig három nagy kötetben jelentette meg a magyarság történelmét. Kiadta a Szent Margit és Szent Erzsébet legendáit, a Szent Jobb történetét. Iskolánkban az 1745-ös évben ta-

A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek. A jellegzetes farsangi ételeket a bő termés reményében fogyasztották. Ilyen volt a farsangi fánk. Ezzel kínálják a látogatókat, és a köszön-

tőknek is ebből adnak. A másik jellegzetes étel a herőce, a forgácsfánk. Emellett népszerű volt ilyenkor a kocsonya, amiből a bálba is vittek. Akárcsak a többi jeles ünnepen, más módon is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. A farsangi napok gondűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok. Balázs Kovács Sándor nyomán

hun.lap

Ullmann Imre (1861-1937): Az első szervátültető Egy újabb ciszterci öregdiák, aki beírta magát a világtörténelembe. Uzsaly János 12.E Ullmann Imre 1861. február 23-án látta meg a napvilágot Pécsett. Édesapja ugyancsak orvos, akiről utcát is neveztek el városunkban. Középiskolai tanulmányait iskolánkban végezte, és itt érettségizett. Tanulmányait a bécsi orvosi egyetemen kezdte 1880-ban, és 1884-ben doktori címet kapott. Első munkahelyét ugyancsak a bécsi egyetem biztosította neki, a sebészeti osztályon. Németországban és Franciaországban is végzett kutatásokat, sőt még saját magát is felajánlotta kísérleti célra. 1886-ban visszatért Bécsbe, és ő honosította meg a veszettség elleni oltást a Monarchia fővárosában. 1892-ben a K losterspita l sebészeti osztályának főorvosa lett, itt kezdte fog la l koztat ni a szervátültetés gondolata.

12

Először a belek egyes szegmentjeit ültette át más részlegek helyébe. Ezt az úgynevezett autotranszplantációt sertésekben és kutyákban kezdte el, és később a sertések gyomor - és bélrészeit kutyákba ültette át. Amivel igazán híressé vált, az a vesetranszplantáció. Kezdetben még csak az érdekelte, hogy a vese hányad része tudja fenntartani a szervezetet. Tapasztalata szerint a vese 1/3 része biztosítja a kiválasztó működést. A történelmi jelentőségű veseátültetésről 1902. március 7-én számolt be Ullmann a Bécsi Orvosszövetség előadó termében. Egy kutya veséjét ültette át a másik kutya nyakába a carotis ér útján oly módon, hogy a vizelet kiválasztása is látható volt. A transzplantált vese 5 napig működött, és ez volt az első sikeres kísérlet az orvostörténelemben. A kutya veséjének átvitelét megpróbálta a kecske testébe is, de sikertelenül. Ullmannt a külföldiek osztrák orvosként, tudósként említik, ami korántsem igaz.


Mészáros Lázár Salamon Eszter 11.A

Közel 800 diák jár iskolánkba. Kik is ők? Diáktársak, akik naponta elmennek mellettünk a folyosón vagy tanulók, akik ’már megint’ ilyen vagy olyan jegyeket kaptak a dolgozatra? De vajon eszünkbe jut-e valaha is, hogy mi lesz belőlük? Látjuk-e előre egy-egy emberen, hogy ő később iskolánk büszeksége lesz? Sose lehet tudni. Hisz meglehet, hogy egy nap ’az az istenverte diák’ – vagy a ’jó fej srác a szomszéd teremből’ híres író, költő, színész, vagy épp – hadügyminiszter lesz.


13

hun.lap

Mészáros Lázár (1796 – 1858) nevét - bízom benne, legtöbbünknek nem kell bemutatni. Az első, felelős magyar kormány hadügyminisztere volt, a Magyarországon állomásozó császári seregek elöljárója, majd a Batthyány-kormány lemondása után megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) hadügyminisztere. Ám azt kevesen tudják, hogy hozzám – és a cikk olvasóihoz hasonlóan, ő is a mi iskolánk padjait koptatta. (Itt a tanár olvasók ellenvetését kiküszöbölendő, megjegyzem – a tanári asztal is padnak számít.) Ugyanolyan diák volt, mint bármelyikünk, aki maga se gondolta volna, hogy valaha is a miniszterségig viszi. (Ilyenkor persze az embernek eszébe jutnak saját nagyratörő vágyai is, s a ’sorstárs’ példáján felbuzdulva kapnak egy „hátha...?” jelzőt – hisz sose lehet tudni.) Négy éves volt, mikor szülei meghaltak, s ezután rokontól-rokonhoz vándorolva kellett iskoláit elvégeznie Baján, Szabadkán, Pesten és Pécsett. A gimnázium után jogot kezdett tanulni, ám tanulmányait félbeszakítva katonai pályára lépett. Részt vett a napóleoni háborúkban, s az 5. huszárezred tisztje lett, akikkel több mint 18 évet töltött Itáliában. Végül 1845. októberében ezredessé, s ezredének parancsnokává nevezték ki. „Katona voltam; a császár és a király hű szolgája szerepét 34 év és 8 hóig játszottam. Minden pártfogás nélkül ezredességig vittem; nevem, jellemem jó hírben volt, s kik ismertek, ha nem is szerettek, de tiszteltek. Nem ismertem olyat, ki ellenségem lett volna, s ha volt – nem

becsmérlett; egy barátom sem mondta fel barátságát; röviden: tekintélyes ember voltam az egész seregben, de tekintélyes ember Lombardiában is, a minket már gyűlölni kezdő olaszoknál....” (Mészáros Lázár emlékiratai) Mészáros Lázár rendkívüli műveltségű tiszt volt. Hét nyelven beszélt, s 1844-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. Mikor 1848. márciusában az ország hadügyminiszterévé választották, épp Itáliában tartózkodott – s saját miniszterségéről először a lapokból szerzett tudomást. „...Március 30-án minden háborgatás nélkül Castiglione della Stiviere-be érkeztünk. – Itt 12 nap alatt a második szünnapot élveztük. S mivel a sok vészhír dacára is valósult Verona, Mantua és Peschiera várak megtartása, következőleg az Ausztriávali közlekedés, itt március 17-étől kezdve ismét kaptam leveleket, újságokat, stb. . A számos hírlap közül a legtisztább borítékút választottam ki; az első, mely kezembe került, a „Pesti Hírlap” egyik, de nem tudom melyik száma volt, melyben a magyarhoni események, az első magyar minisztérium alakulása és a miniszterek nevei foglaltattak, kik közt a magam szerény nevét is szemlélni szerencsétlenségem volt...” (Mészáros Lázár emlékiratai) Mészáros Lázárt első hadügyminiszterként joggal nevezik a magyar honvédség megteremtőjének. Ő készítette el az ország védelmére szükséges katonai erő kiállításáról szóló törvényjavaslatot, s ő volt a Batthyány kormány egyetlen minisztere, aki nem mondott le – s hadügyminiszterként lett a megalakuló OHB tagja. Decemberben átvette a mintegy tízezer fős felső-magyarországi hadtest parancsnokságát, ám a kassai ütközetben szenvedett veresége után, januárban felmentették hadtestparancsnoki beosztása alól – de a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásá-

ig továbbra is hadügyminiszterként tevékenykedett. Július 1-jén Kossuth Lajos a leváltott Görgei helyére főparancsnokká nevezte ki, ám ténylegesen csak a közép-tiszai hadsereget bocsátották rendelkezése alá. A temesvári csata után, agusztusban az Oszmán Birodalomba távozott. Ezután Franciaországban és Angliában élt, majd az Egyesült Államokban, Iowa államban farmerkedéssel próbálkozott. 1858.

októberében – rövid idővel halála előtt – tért vissza Angliába. Hatvankét évesen hunyt el. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy nem kíván hazájába visszatérni mindaddig, míg az ország területén idegen hatalom katonái tartózkodnak, így hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra a bajai Szent Rókus-kápolnában.

Példaképek Kulcsár Szabó Péter 11.A

hun.lap

Új rovatunkban számunkra, a diákság számára fontos emberek példaképeit, inspirálóit szeretnénk bemutatni, hogy láthassuk, tanáraink, mentoraink és atyáink miből merítenek lelki erőt, kitől tanultak kitartást, és hogy kire lenne érdemes felnéznünk. Igazgató úr példaképe - Báró Wesselényi Miklós Báró Wesselényi Miklós 1796. december 30-án született, Zsibón. Tanulmányait otthon végezte, tanítói ifj. Pataki Mózes és Tőkés János voltak. Szabadidejét sportolással, lovaglással töltötte. Jó barátjával, gróf Széchenyi Istvánnal két évet Angliában és Franciaországban töltöttek, és így tapasztalhatták, hazájuk mennyire elmaradott. Így aztán visszatérésüket követően aktívan részt vettek a kulturális élet alakításban. Wesselényi segített a Kaszinó megalapításában, létrehozta az első vívókört, és javaslatot tett a magyar színház kialakítására. Az 1830-as pozsonyi országgyűlésen már a felsőház befolyásos reformer gondolkodója volt. 1831-ben az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Előtérbe kerülését barátja, Széchényi is pártolta. Példát statuálva a többi nemesnek birtokain a jobbágyterhek jelentős részét elengedte, majd elsőként szabadította fel a jobbágyait, akiket saját költségén taníttatott. Felszólalásai és az 1834-ben megjelenő Balítéletekről c. műve miatt a bécsi udvar (és az abszolút konzervatív Metternich kancellár) célpontjává vált. 1835 elején több vád miatt is perbe fogták, Kölcsey volt a védője. Még zajlott az eljárás, amikor bekövetkezett az 1838-as nagy pesti árvíz, mely során egészségét nem kímélve a jeges vízben úszva hősiesen mentette az embereket, kiérdemelve az „árvízi hajós” nevet. 1839-ben három év börtönre ítélték, de egyre súlyosabb látásproblémái miatt két hónap után kiengedték. Innen Sziléziába utazott gyógykezelésre, de 1844-re már teljesen megvakult. 1843-ban tért vissza Zsibóba, egészen 1848-ig ott élt és Kolozs vármegye alispánjaként tevékenykedett. Az országgyűlés tagjaként betegen, és vakon nagy szerepet játszott az Erdéllyel való unió kimondásában. 1848 szeptemberében a forradalom nehézségei miatt Gräfenbergbe menekült, és csak 1850 tavaszán tért haza. Útközben tüdőgyulladást kapott, és a még csak ötvennégy éves, ám megrokkant egészségű, vak Wesselényi április 21-én Pesten hunyt el. A reformkor egyik legnagyobb alakjaként, a jobbágyfelszabadítás vezéralakjaként és árvízi hajósként emlékezünk rá. Róla íródott Vörösmarty Az árvízi hajós c. költeménye és Jókai róla mintázta az Egy magyar nábob c. regényének híres alakját, Szentirmay Rudolfot.

14


XXII. évf. 15. (81.) szám, 2012. HÚSVÉT

a Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztályának lapja

Reményik Sándor

Lefelé menet Máté 17 1 "Elváltozék..." Köntöse mint a hó. Olyan szép, hogy már-már félelmetes, Mégis: a hegyen lakni Vele jó. Maradni: örök fészket rakni volna jó. De nem lehet. Már sápad a csoda, Az út megint a völgybe lehalad, Jézus a völgyben is Jézus marad, De jaj nekünk! Akik a völgybe Vele lemegyünk, Megszabadított szemű hegy-lakók Csak egy-egy csoda-percig lehetünk. Elfelejtjük az elsápadt csodát, És lenn, a gomolygó völgyi borúban, Az emberben, a szürke-szomorúban, Nem látjuk többé az Isten fiát. 2 Testvérem, társam, embernek fia, Igaz: a hegyen nem maradhatunk, Igaz: a völgyben más az alakunk, Nekünk lényegünk, hogy szürkék vagyunk. Botránkozásul vagyok neked én, És botránkozásul vagy te nekem, Mégis: legyen nekünk vigasztalás, Legyen nekünk elég a kegyelem: Hogy láttuk egymás fényes arculatját, Hogy láttuk egymást Vele - a Hegyen.


15

4 2

2012. HÚSVÉT

Interjú Bérczi Bernát atyával Dancsó Imre 11.B D.I.: Milyen emlékek fűzik az iskolához? B.B.: Sok emlék fűz a középiskolámhoz – hiszen ez mindenkinek meghatározó – így ezekből hirtelen csak képeket tudnék felvillantani: talán idealizált felhőtlenség, színes osztályközösség és tanáregyéniségek, kihívás, sikerek és kudarcok. Isten keresés és szárnybontogatás. Mindaz, ami formálja az embert: osztálytársak, tanárok, falak, lelkület. D. I.: Milyen irányban folytatta tanulmányait az érettségi után? B.B.: A középiskola alatt nagyon meghatározó volt számomra az informatika, így ezen haladtam tovább: műszaki informatikát tanultam. A képzés második felében felvettem még a mérnöktanári képzést is, ekkor visszatértem iskolánkba, már nem mint diák, hanem tanárjelölt. D.I.: Amíg idejárt az atya, addig ön is részt vett az iskolaújság szerkesztésében. Milyennek találja az iskolaújságot? B.B.: Pontosabban fogalmazva nem az akkori Fehér-Fekete iskolaújság szerkesztésében, hanem a ma már elfeledett „Hercules” iskolai informatikai lap szerkesztésében vettem részt. Ez az iskolai lap 1996ban látott négy szakmailag – ma is merem mondani – kiemelkedő tartalmú számot. Ezen informatikai iskolaújság nőtte ki magát 1996-tól a PC-X majd a GameStar végül a PC World programozási mellékletévé, mely 4 éves munka alatt kb. 400 szakmai cikk született, kb. felerészt lajosista diákok tollából. A mai iskolaújságot, azt hiszem, nem lehet összehasonlítani az akkori Fehér-Feketével, mely akkor, lényegileg az öregdiákok lapja volt, egy iskolai „színes Fehér-Fekete” betéttel. A mai újság valóban színes Fehér-Fekete! D. I.: Rövid ideig, de tanított informatikát az iskolánkban. Szívesen emlékszik vissza erre a rövid időszakra? B.B.: A 2000/2001-es tanévben óraadóként tanítottam, amire szívesen emlékezek vissza. Ugyanakkor azt sajnálom, hogy egyrészt a kis óraszám, illetve amiatt, hogy ekkor voltam végzős mind az informatika és mind a mérnöktanári szakon, nem tudtam az iskola életében aktívan részt venni. Minden esetre jó tapasztalatot, élményeket adott a tanítás lehetősége. D. I.:. Csák Lili tanárnővel vezetett egy Credit nevű mozgalmat. Mesélne néhány mondatban? B.B.: A CREDIT mozgalom (=a Ciszterci Rend Diákjainak Ifjúsági Tagozata; illetve az összefüggés a latin credo, credere igével) 1999-ben Pukli Kata (1996), iskolánk volt diákjának lelkében született meg: a célja az volt, hogy egy imaközösséget hozzon létre végzett diákjaink részére. Minden hónap első péntekjén jöttünk össze iskolánk kápolnájában, illetve a mellette lévő tanteremben. A kápolnában mindig valamelyik ciszterci atya mutatott be szentmisét, ezt rövid imádság követte, majd a tanteremben közös beszélgetések és tervezgetések folytak, általában 8-15 fő részvételével. A CREDIT szervezett két nyári tábort a végzett diákok részére: sok játékkal, kirándulással és imádsággal. Az első tábor Magyarhertelenden, a második Máriakéménden volt 20-25 fő részvételével, mind a kettő kiválóan sikerült a visszajelzések szerint. A CREDIT, az imaközösségen túl évközben további egy-két találkozót is szervezett, azt hiszem kirándulás vagy egy pizza keretében. Emellett – most kezd eszembe jutni – valóban volt kapcsolatom az

16


2012. HÚSVÉT

3

iskolai Fehér-Fekete újsággal is, mert a CREDIT-nek volt egy-két oldala a 2000/2001. évi számokban, aminek a szerkesztésében részt vettem, tehát beszámoltunk az iskolaújságban a CREDIT programjairól, s lelkiségi írások is születtek a CREDIT tagjainak tollából. HIVATÁS: D. I.:. Hogyan kapta a hivatását? Mikor döntötte el, hogy szerzetes, hogy pap szeretne lenni? B.B.: A hivatás, azt hiszem, végső soron titok, persze emberi szempontok mindig felhozhatóak belőle, mellette. Hogy hogyan kaptam? Isten jelenlétének megtapasztalásában és hívásának felismerésében. Főiskolai tanulmányaim alatt kristályosodott ki bennem, hogy Isten nem a hőn szeretett szakmámban, az informatikában való kiteljesedésre, hanem egy jelentősen más kalandra hív meg. D. I.: 25 éve ön az egyetlen, aki az iskolánkból ciszterci szerzetesnek ment. Minek a hatására választotta a Ciszterci rendet? B.B.: A hivatás melletti döntés folyamatában egy szentségimádás során teljesen világos és megnyugtató választ kaptam – vagy ha úgy tetszik – döntésre jutottam: „ciszterciek”. Itt megvalósítható a szerzetesélet: Isten osztatlan szívű keresése és a fiatalok szolgálata is, melyben azt a kincset, amit magam is kaptam, a hit fényét, másoknak, az ifjúságnak átadhatom. A „döntés” utólag is azért érdekes számomra, mert ebben az időben leginkább karmelita lelki írókat olvastam, és inkább világi papokkal és ferences szerzetesekkel álltam személyes kapcsolatban, noha a ciszterciek a gimnázium által ismertek voltak, de ebben az irányban az emberi és szellemi szál, azt hiszem, kevesebb volt. Tehát én nem érzem, hogy feltétlenül amiatt lettem ciszterci, mert ciszterci gimnáziumban végeztem… D. I.: A Bernát név rendkívül fontos a Ciszterci rendben. Ön is Clairvaux-i Szent Bernát után választotta ezt a nevet? B.B.: A felvett szerzetesi név, az új név jelzi, hogy most új címen, mintegy második elhatározással és kötelékkel akar az ember Krisztushoz kötődni. A Zirci Apátságban általában a szerzetesi nevet a jelölt az elöljáróval mintegy együtt választja ki, avagy a jelölt az elöljárótól kéri. Én szerzetesi névnek a Jánost szerettem volna felvenni, s ezzel Szent János apostol pártfogását akartam kérni. Mivel van egy szabály, miszerint minden szerzetes nevének különbözőnek kell lennie, így új után néztem, s Szent Ferenc ugrott be elsőre, illetve volt plébánosom ajánlására Clairvaux-i Szent Bernát neve. Ezek közül választották számomra a Bernát nevet. MUNKAKÖR: D. I.:. Amióta Sixtus atya az apát, azóta ön alperjeli feladatokat lát el. Elmesélné, milyen feladatokkal jár ez a tisztség? Van-e ezen kívül más, az apátsághoz kötődő feladata? B.B.: Ma az alperjelség azt hiszem „titulus sine vitulo”: azaz egy cím konkrét, dedikált feladatok nélkül (a középkorban más volt a helyzet); ma feladata inkább helyettesítő jellegű. Ha az apát és perjel is házon kívül van, mégis ki van nevezve valaki, aki felel a házért, a rendért, s jogosult sürgős kérdések eldöntésére. Ezen feladat mellett visszakerült hozzám az apátság egyes műszaki ügyeinek, karbantartásának kérdésköre. A ház informatikai rendszerének üzemeltetése, fejlesztése továbbra is feladatom. D. I.: Az országban jelenleg 5 iskola van a Zirci Ciszterci Apátság kezében, ön oktatási igazgatói szerepet tölt be. Mivel jár ez a hatáskör? B.B.: Öt közoktatási intézmény, ennyi ránk bízott diákkal, pedagógus kollégával, technikai munkatár-


17

4

2012. HÚSVÉT

sakkal és mintegy az ő családjaikkal együtt nagy felelősség, amit az intézményeket fenntartónak, az Apátságnak ügyesen kell kezelnie. Ilyen létszám mellett a közoktatási törvény is előírja a fenntartói irányítás szükségességét, módját és hatáskörét. A munkámat tekintve a feladatom az iskolák oktatási kérdéskörben történő, fenntartó szintű összefogása, egységes keret létrehozása, az intézmények fejlesztése fenntartói szinten, illetve az állami előírásoknak megfelelő adminisztráció és adatszolgáltatás. A feladatot 2011 júniusától látom el. A kezdeti rövidtávú cél a helyzetelemzés volt. Most már egyes fejlesztési feladatok, pályázatok kivitelezésénél tartunk. D. I.: Milyen a kapcsolata az iskolákkal, és vezetőikkel? B.B.: Az iskolákkal jónak tartom a kapcsolatot, ugyanakkor egyértelmű, hogy az apátság életében 2011. januárjában bekövetkezett változás nem csak az apátságban kell, hogy paradigmaváltással járjon, hanem az apátság által fenntartott intézmények vezetésének gondolkodásmódjában is. Szem előtt kell tartanunk, hogy a csökkenő gyermeklétszám miatt versenyszféra a közoktatás is, s a tegnapi sikerek miatt ma nem dőlhetünk hátra a karosszékben. A közös célunk az, hogy iskoláink eddigi eredményeit megőrizve, képzési rendszerünket aktualizálva, helyzetünket a magyar közoktatásban megerősítsük. Iskoláink erősségeit tehát meg kell, hogy őrizzük, gyengeségeit szükséges, hogy orvosoljuk. Mindehhez új nézőpontokat, új módszereket kell közösen kitalálnunk és felhasználnunk. D.I.: Lát-e változást az oktatásban, amióta új apátja van a rendnek? B.B.: Az oktatás egy külső behatásra, változtatásra alapvetően lassan reagáló közszolgálati szektor. Azt hiszem, egy év alatt – lévén az új vezetésnek is elsőként helyzetfelméréssel kellett kezdenie – átütő változásokat nem lehet várni. Több kérdésben már láthatóan korrekcióval éltünk, illetve bizonyos kérdésekben koncepcionális változtatást kezdeményeztünk. Hogy egy átfogó koncepcióból mi fog tudni megvalósulni, az a jövő kérdése. D. I.: Együtt dolgozik iskolánk korábbi szerzeteseivel. Milyen a kapcsolatuk, sikeresen tudnak együtt dolgozni? B.B.: Igen, napi testvéri és munkakapcsolatban vagyok Lőrinc, Péter és Damján atyákkal. A kapcsolatunk – bár más munkakörben és más karakterek vagyunk – azt hiszem örömmel mondhatom, hogy jó, s egymást segíteni, húzni tudjuk a munkában. Azt is tudom, hogy az elmúlt egy év után már sok munka van mögöttünk, amit az apátság és intézményei hosszú távú érdekében tettünk, mintegy megoldva sok múltból örökölt kérdést, és megalapozva egy tervezhetőbb jövőt. Hogy mennyire sikeres a munkánk, azt majd a jövő dönti el.

18


fr. Anasztáz – akivel nap, mint nap találkozunk Vajda Péter 12.D beteg nagybátyját kellene ellátni szentségekkel. János atya kísérőjével a dombtetőn keresztül a koromsötét gyalog úton indult Zsida felé. A fiú a templomtól 100m-re a kései órára hivatkozva elköszönt és hazament. Az atyát útközben többször is megtámadták, de sikerült elfutnia. De gyilkosai tudták, ismerték Brenner János hivatás tudatát, így a feltételezett beteg házánál kapták el, itt már várták. És ott a nyakában az Oltárszentséggel 32 késszúrással ölték meg. A boncolási jegyzőkönyv számos dologra rávilágított többek között arra, hogy gyilkosai nem csak megölték, hanem meggyalázták testét, a ruháin jól kivehetők a női és férfi lábnyomok. A nyomozás színjáték volt, mindenki gyanúsított volt még a plébánosa is. Végül, akit a járási és a megyei bíróság halálra ítélt, azt a Legfelső Bíróság felmentett. Később azt a fiút ítélték el, aki Brenner Jánost kihívta a plébániáról, ám később őt is felmentették. Brenner János olyan hivatásának élő személy volt, aki nem ijedt meg a saját árnyékától és nem feltétlenül arra hajlott amerről a szél fújta. Szilárd és rendíthetetlen volt. Bár a közelmúlt egyik legsötétebb időszakában kellett feladatot teljesítenie. Minden hivatásának élő személy aki dolgozik egy célért - feltehetőleg egy jó célért - az emberekből általában végletes érzelmeket vált ki. A támogatók és az ellenzők is felfogják, hogy mi a kitűzött cél, de annak elfogadásában óriási eltérés van a két „tábor” között. Mert vannak, akik irigységből, gonoszságból és féltékenységből fordulnak az adott személy ellen, annak minden jó ötlete ellen. Estenként csak azért, mert ilyenolyan vélt vagy valós sérelmeket táplálnak az ötlet gazdája iránt. Nyilván való, hogy vannak olyanok is, akik elfogadják és szeretik az illetőt, képességeikhez mérten segítik tervei


19

Hitélet

Kit rejt a fr. Anasztáz név? Nem mást, mint Brenner Jánost, aki 1942 és 1944 között iskolánk vastag betűs (kitűnő) diákja volt. Gimnáziumunkban a földszinti folyosón 2007 óta megtalálható szobra. Ciszterci novíciusként kapta az Anasztáz nevet, de az 1950-es években feloszlatták a szerzetesrendeket, a rendtagokat kitették a rendházaikból, az újaknak, így fr. Anasztáznak sem volt lehetősége arra, hogy örökfogadalmát letegye. 1951-ben vették fel a Szombathelyi Egyházmegye kispapjai közé. A következő évben a szemináriumok nagy részét feloszlatták. 1952-ben vették át társaival együtt a győri papneveldébe. 1955-ben a szombathelyi Székesegyházban szentelték pappá. Püspöke Rábakéthelyre helyezte káplánnak. Brenner János rajongott a gyerekekért és az ifjúságért. Tisztelte és szerette az embereket nem volt személyválogató. Ez persze fenyegetően hatott a kommunista hatalomra, ezért rossz szemmel nézték munkáját, különösen azt, hogy a fiatalokkal is foglalkozik. Nem csak hittanórát tartott a gyerekeknek, hanem játszott és sportolt is velük. Az állami egyházügyi megbízott elakarta helyeztetni, mire püspöke magához rendelte és megkérdezte hogy ezek után vállalja- e a szolgálatot Rábatkéthelyen. Ő maradni akart. Erre az egyházügyi megbízott következményekkel fenyegetőzött. Ezt követően többször is próbáltak ártani Brenner Jánosnak. A mai napig nem lehet tudni, hogy pontosan mi történt azon az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen. Csak apró részletekről - a gyanúsítottak, elítéltek vallomásaiból és a szemtanúk visszaemlékezéseiből – kapunk képet a tragikus eseményről. Az biztos, hogy december 14-én Szentgotthárdon a tanácstagok részére baráti estet rendeztek és ezzel egy időben volt a rendőrségi bál is. Éjfél körül egy tizenhét éves fiatalember, zörgetett be a plébániára, azzal az ürüggyel, hogy súlyos

megvalósításában. A kis csatákat és még az is lehet, hogy a háborút is azok nyerik, akik a rossz oldalon állnak. De ami a legfontosabb az nem más, mint, hogy erkölcsileg kik nyerik a háborút. „A jó pásztor életét adja juhaiért” és ezt tette Brenner János is. Mindössze 26 évet élt, tragikus körülmények között halt meg, de

amíg élt azt tette amit szeretett, lelkipásztori munkájában hiteles és sikeres volt a nehéz körülmények ellenére. Bár mindent elkövettek annak érdekében, hogy az emberek emlékezetéből kitöröljék emlékét. Évtizedekig nem lehetett rá emlékezni, de akármennyire is erőlködtek, Brenner János emléke átvészelte azt a rendszert, amelynek áldozata lett.

Hitélet

CSALÁDUNK HÍREI

2012. 03. 10 –én Szalahov Mária tanárnő és Dlusztus Péter örök hűséget esküdtek egymásnak. Közös életükhöz sok boldogságot kívánunk.

2012. 03. 09 –én elhunyt iskolánk tanára, Windné Éliás Anna (1949 – 2013). Gyászmiséjét apát úr celebrálja március 31 –én 18 órakor a Belvárosi templomban. Emlékét szívünkben őrizzük tovább.

„Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él s mint fán se nő egyforma – két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. „ (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd)

20


Kérdezzünk - felelnek! Marján Babett 11.A Íme, itt vannak a kérdésitek a tanáraink felé, akik igencsak hősiesen (és nem ritkán mosolyogva) válaszoltak. Ne feledjétek, az iskolaújság következő számának megjelenése előtt is lesz lehetőségetek a kérdéseiteket bedobni az arra kijelölt, lépcsőfordulókban kihelyezett dobozokban. Jó szórakozást!

Lovas István tanár úrnak: Melyik a kedvenc bandája? Én főleg a klasszikusokat szeretem... de régen kedveltem az Illést és az Omegát.

Mostbacher Éva tanárnőnek: Miért tetszik mindig mosolyogni? Mert a mosoly minden sejt imája.

Nyisztor tanár úrnak: Árulja el a nagy titkot: hogy van ideje a tanításra, az osztályára, a cserkészetre, a ház körüli teendőkre és a családjára? Klónoztattam magamat, így aztán mindig, mindenre jut időm...

Igazgató úrnak: Ki a kedvenc regényhőse? Jégtörő Mátyás. Az a fickó zseniális.

Kovács Gusztáv tanár úrnak: Milyen szuperképességgel rendelkezne szívesen? Tizenkettedikes osztályfőnökként egyesíteném magamban egy edző, esküvőszervező, nyomozó, titkárnő, közgazdász, pap, pszichológus, diplomata és kampánymenedzser legjobb szaktudását. Ez most mind jól jönne.


21

Kérdezz-felel(n)ek

Dobosi László tanár úrnak: Tudjuk, hogy nem hisz a reinkarnációban, de mégis, ki lett volna előző életében? Ugyanaz, aki most vagyok :)

Kérdezz-felel(n)ek

Csák Lili tanárnőnek: A családi életben is olyan maximalista a tanárnő, mint a zenélésben? Igen. Valamit jól, vagy nem érdemes csinálni. A férjem szerint az otthoni „zenekar” is szépen muzsikál, csak ott nem én vagyok a karmester. Andrásfalvy Péter tanár úrnak: A Tanár úr szereti a német nyelvet? Nagyon szeretem a nyelveket, fiatalkoromban a nyelvtanulás volt az egyik hobbim. A némettel tizenhat éves koromban ismerkedtem meg, amikor gimnáziumot váltottam, és nagyon gyorsan meg kellett tanulnom az alapvető nyelvtant és szókincset, hogy bekapcsolódhassak a harmadikos órákba. Abból is érettségiztem, de azóta nem sűrűn használom. A hozzáállásom ellentmondásos: a hangzása nagyon bántja a fület, meg sem közelíti az újlatin nyelvekét, a nyelvtana pedig túlságosan komplikált, de tudom, hogy itt, Közép-Európában nagyon hasznos. Somosné tanárnőnek: Előfordult már valaha, hogy a tanárnő kiegészítők nélkül jött az iskolába? Természetesen igen, előfordult már, de meglehetősen ritkán, és annak esetleg különleges oka volt. Általában szeretem a ruháimhoz vagy a hangulatomhoz illő kiegészítőket, de vannak kedvenceim: személyes ajándékok, vagy amelyekhez szép emlék fűz. A legkedvesebb azonban a bölcs baglyos medálos nyakláncom! Czeininger Tamás tanár úrnak: Mit vinne magával egy lakatlan szigetre? Három könyvet: a Bibliát, egy könyvet, mellyel meg tudom határozni a madarak és halak fajtáját, és a Magyar költészet hét évszázada c. verses gyűjteményt. Ezen kívül egy kishajót és sok ivóvizet.

I Ω NTERT

És egy, amelyet nem tudtunk kézbesíteni: Huszár tanár úrnak: Hogy van a lába, tanár úr? Jobbulást kívánunk!

22


Madarat tolláról, embert táskájáról… Tudományos értekezés az ember és a táska örök kapcsolatáról. Rónai Veronika 9.C mok minden mennyisségben. A táskák tisztasága és állaga egyenesen arányos volt a tulajdonos lelki világával. (Egy-egy extrémebb táska akkor IS elnyerte a tanárok nemtetszését). És most vagyunk mi, és van a mi „táskagenerációnk”. Mi is használunk oldal és hátitáskát is, most is látni színes táskát, minden menynyiségben. Bár az extrémebb színek sokkal inkább jellemzőek, mint régen. (Reggel már 150 méterről felismered az évfolyamtársad a rikító narancssárga táskájáról…) Különböző generációk, különböző világnézetei jelennek meg előttünk, táskák képében, hol a világnézet inkább az volt, hogy a világot a derűsebb, boldogabb oldaláról figyeljük meg, hol pedig a csúf és brutális oldalát tekintették mérvadónak. Mert a táska is sok mindent elmondhat rólunk: hogy mit szeretünk, hogy mennyi idősek vagyunk, hogy mi befolyásol bennünket. De a legfontosabb talán az, hogy megtaláljuk magunkat, mégha csak egy táska képében is…


23

Illemtan

Gombóc Artúr után szabadon táska volt kicsi, nagy, rózsaszín, fekete, oldal, háti, koszos, tiszta, teli, üres, régi, új és sorolhatnám még napestig, de akkor sem érnénk a végére. Feledés homályába merül, hogy 325 évvel ezelőtt, iskolánk első diákja mibe hozhatta a cuccait. Nagy táska nem kellhetett neki, mert nem volt túl sok könyve, se tolltartója, csak egy lúdtoll, tintatartóval. (Bár nem biztos, hogy mindenki maga cipelte a holmiijait, lehet, hogy egyesek után az inas hozta.) Telt-múlt az idő, s míg körülöttünk minden megváltozott, a táskák törtelmében nem állt be változás. Valamikor a nagyszüleink idejében a tehetősebbek bőr tarisznyába, míg, akik ezt nem engedhették meg maguknak, ugyanúgy kézben vitték a könyveiket, vagy egy szalaggal, madzaggal átkötve. A Nagy Táskaforradalom szüleink idejében történt. A bőrtarisznyát felváltotta a szimatszatyor (gázálarc táska) és a diplomatatáska, míg a szalagot a reklámszatyor és a vállra akasztható feliratos vászontáska. A kitűzők száma, és nagysága státuszszimbólumnak számított. Együttesek, jelképek, szimbólu-

Az „Old Shatterhand titok”

Könyvelő

Fogt Adél 9.A Azt hiszem, nincs szükség rá, hogy bárkinek bemutassam Old Shatterhandet, Winnetou jobbkezét, aki rézbőrű társával kutatta Santer-t, hogy leszámoljanak vele Karl May világában. Elképzelhető, hogy lesz akinek fennakad a szeme, ha Xantus Jánost említem. Hogy kerül neves természettudósunk és egy kitalált karakter az 1800-as évekből ugyanabba a történetbe? Jó nyomozóhoz híven ezt csak a kaland végén árulhatom el. Most pedig elő a nagyítókkal és indulás! 1825-ben járunk Csokonyán, egy kis Somogy megyei faluban, a nagyra becsült Xantus Ignác otthonában, aki a Széchenyiek jogtanácsosa, és ha továbbra is ilyen buzgón munkálkodik, akkor hamarosan megyei főügyész is válhat belőle, felesége Wunderlich Terézia nagy örömére. Senki nem köszönt minket, nem invitál beljebb, bár ez nem csoda, mindenki a nagyságos asszony körül sürög-forog, aki most vajúdik. Minden bizonnyal fiú, ezt a falu vénjei mondták, ha igazuk lesz, akkor a gyermek a János nevet kapja. Ne időzzünk tovább, hisz sok helyütt meg kell fordulnunk, hogy a titokra fény derüljön. 1848, a forradalom éve. Épp a pákozdi ütközetbe csöppenünk, és miközben fedezékbe vonulunk, megpillantjuk őt, a fiatal jogászt, akiért szülei és testvérei Gyula és Amália úgy aggódnak. Sajnos félelmük nem alaptalan, hisz a későbbi főhadnagy egy év múlva hadifogságba esik Érsekújváron. Mikor meg tud szökni, külföldre menekül, Németországon és Anglián át az Egyesült Államokba emigrál. Mikorra újra hallunk felőle, 1852-t írunk, mostanra Xantus elismert természetrajzi gyűjtő és állampolgárságát tekintve amerikai. Megismerkedik és jó barátságot köt Karl Mayjel, aki későbbi levelében engedélyt kér

24

arra, hogy könyvének egyik szereplőjét róla, azaz Xantus Jánosról mintázza. Az engedély természetesen megérkezik, és May azt sem tagadja, hogy önmagát látja Winnetouban. A rejtély megoldva, megtudtuk, hogy kapcsolódik egy valódi és egy tintából alkotott híresség története. Nem szakadunk el azonban Xantustól, ugyanis néhány érdemét még feltétlenül meg kell említenünk. Fontos róla tudnunk, hogy ha ő nem lenne, ma nem büszkélkedhetne Budapest állatkerttel, mivel mind amellett, hogy a mi Old Shatterhandünk bebarangolta Ázsiát és Észak-Amerikát, felfedezett 24 állat- és 2 növényfajt, több tudományos akadémia tiszteletbeli tagja lett, és munkássága nyomán alakult meg a Nemzeti Múzeum, arra is szakított időt, hogy az állatkert fő védnöke és igazgatója legyen. Most, hogy az „Old Shatterhand-titokra” fény derült, detektív sapkánkat és nagyítónkat visszahelyezhetjük a fiókba, egészen a következő számig…


Babits Mihály: Timár Virgil fia Ritter Anna 7.A

valódi érzésekkel szembesült, mint az apai szeretet, a féltékenység, a félelem és a bánat. Babits Mihály a regény helyszínéül egy kitalált helyszínt választott, amit azokból a helyekből rakott össze, ahol élt. A kitalált helyszínben megjelennek szeretett városai, Pécs és Szekszárd színhelyei is. Különös pikantériát ad a könyvnek, hogy mai ciszterci diákként megismerhetjük, milyen volt az élet a régi idők Ciszterci Rend által fenntartott középiskolájában.

A híd két partja Vörös Anna 10.A

Idén április 10-én lesz 100 éve, hogy útjára bocsátották az angliai Southamton kikötőből a „Titanic” nevű óriáshajót, azzal a céllal, hogy utasait New York városába szállítsa. Nagy jövőt jósoltak neki, az „Álmok hajója” elnevezés már akkor ráragadt, mikor még senki nem hajtotta benne álomra fejét. 3-8 font közötti összegre lett volna szükségünk ahhoz, hogy a harmadosztályon élvezhessük az Atlanti óceán látványát az elsüly-

lyeszthetetlennek vélt tengerjárón- bár ez az ár akkor egy fedélközi utas kéthavi bérének felelt meg. Ezekben a kabinokban főleg családok foglaltak helyet, akik nem tudtak megfizetni felsőbb osztályokra szóló jegyet. 12 fontért már olyan fülkét kaphattunk, amelyben helye volt komódnak, emeletes ágyaknak, szép, virágmintás függönynek, és egy fotelnek. Az ágyakon frissen felhúzott ágynemű várta azt a fáradt utast, aki pihenni


25

Könyvelő

A legtöbb ember szerint életének csúcspontja, ha karjában tarthatja gyermekét. Nincs ezzel máshogy Timár Virgil ciszterci szerzetes sem, aki hivatásából fakadóan nem élheti át a szülői csodát. Vagy mégis? Egy napon levél érkezik a minisztériumból: a tanítóknak meg kell látogatni tanítványaikat, megismerni szüleiket, életkörülményeiket. A szerzetesek felháborodnak, mondván, hogyan látogassanak ők meg rosszéletű egyszerű embereket, sokak által megvetett pogányokat, esetleg zsidókat? Timár Virgil először kedvenc tanítványát, Vágner Pistát látogatta meg. A diák eszes és jó gyerek, akivel szemben tanárai kétes hírnevű anyja miatt előítélettel viselkedtek. A fiú sorsa, viselkedése apai érzéseket vált ki a szerzetesből, aki hamar ellátogat hozzájuk és megtudja, hogy az édesanya hamarosan meg fog halni. Az anyára bűnös előélete, de őszinte viselkedése miatt a szerzetes, mint bűnbánó Magdolnára tekintett. Timár Virgilnek - kizökkenve a nyugodt, elzárt szerzetesi létből - a való élettel kellett megismerkednie. Az elmélet és szeretett könyvei helyett olyan

Lyukasóra

kívánt. Esténként négyfogásos vacsorát szolgáltak fel az éhes, és kevésbé éhes utazóknak. Zöldségleves, marhahús, héjában sült krumpli és savanyúság szolgált az éhség csillapítására. Édességként tápióka puding és almatorta került az asztalra. Ha mindez nem lenne elég, belépőt válthattunk az úszó szálloda legfényűzőbb, legelőkelőbb osztályára, „csupán” 870 fontért. Minden egyes lakosztályban elegáns berendezés volt felfedezhető. A személyi inasok, szakácsok, pékek, és a személyzet további tagjai a nap minden részében lesték az itt utazók óhaját-sóhaját. A sportkedvelők rendelkezésére állt tornaterem, uszoda, fallabda pálya, valamint török fürdő, vagy a könyvtár kötetei gondoskodtak a kellemes időtöltésről. Az első osztályt megillető 8-9 fogást, amit kedvükre választhattak ki az étlapról, ezüst tálcákon szolgálták fel a pincérek. Az utolsó fogás, amit elfogyasztottak, borjúleves volt kecsegevelővel; libamájjal, articsókaszívekkel és szarvasgombával készítve, továbbá bárány mentaszósszal, krémes karotta, sült galambfióka zsázsaágyon, hideg spárga vinaigrette mártással, és libamájpástétom. Desszertnek pedig őszibarack Chartreuse zselében és Waldorf puding. Mindössze négy napig tartott az álomutazás, mikor az álom rémálommá vált. A Titanic április 14-én éjjel 23 óra 40 perckor jéghegynek ütközött, és útját az óceán feneke felé vette. A fedélzeten kitört a pánik, az emberek próbálták menteni személyes tárgyaikat, szeretteiket

26

keresték a kétségbeesett tömegben. A nőket, és a gyerekeket mentőcsónakokba terelték, de nem volt férőhely mindenkinek. A hajó egyik tehetős utasa, Isidor Straus volt a világhírű New York-i áruházlánc, a Macy's alapítója. Felajánlották neki, hogy szálljon mentőcsónakba, de ő erre nem volt hajlandó. Nélküle viszont Ida, a felesége sem hagyta el a fedélzetet. "Együtt éltünk, együtt is halunk meg"jelentette ki. A házaspár együtt merült alá az óceánban. Összesen 1517 ember halálát okozta az, hogy az Álmok hajóján akart Amerikába utazni. 705-en élték túl a katasztrófát, köztük nyolc magyar is. Kísérteties a hasonlóság a Morgan Robertson 1898-ban kiadott műve: „A Titán végzete” és a Titanic katasztrófája kötött, melyben Robertson egy hatalmas luxushajóról ír, ami egy áprilisi éjszakán nem messze Amerika partjaitól jéghegybe ütközik és elsüllyed, mentőcsónakok híján temérdek ember fullad bele a jéghideg vízbe. A történet sikeresen megállta a helyét a filmvásznon is, James Cameron rendezésében, 11 Oscar-t tudhatott magáénak 1998-ban. 2009. május 31- én hunyt el a Titanic utolsó túlélője. Millvina Dean 97 évesen halt meg. Nem voltak emlékei a hajóról, csak két hónapos volt, mikor szüleivel a harmadosztályon utazott New York felé. A Titanic 2,5 mérföld mélyen fekszik a tenger fenekén, temérdek titkot őrizve magában.


Időutazás 1912-be Blénesi Kitti 10.A pedig őszibarack Chartreuse zselében és Waldorf puding. Mindössze négy napig tartott az álomutazás, mikor az álom rémálommá vált. A Titanic április 14-én éjjel 23 óra 40 perckor jéghegynek ütközött, és útját az óceán feneke felé vette. A fedélzeten kitört a pánik, az emberek próbálták menteni személyes tárgyaikat, szeretteiket keresték a kétségbeesett tömegben. A nőket, és a gyerekeket mentőcsónakokba terelték, de nem volt férőhely mindenkinek. A hajó egyik tehetős utasa, Isidor Straus volt a világhírű New York-i áruházlánc, a Macy’s alapítója. Felajánlották neki, hogy szálljon mentőcsónakba, de ő erre nem volt hajlandó. Nélküle viszont Ida, a felesége sem hagyta el a fedélzetet. „Együtt éltünk, együtt is halunk meg”- jelentette ki. A házaspár együtt merült alá az óceánban. Összesen 1517 ember halálát okozta az, hogy az Álmok hajóján akart Amerikába utazni. 705-en élték túl a katasztrófát, köztük nyolc magyar is. Kísérteties a hasonlóság a Morgan Robertson 1898-ban kiadott műve: „A Titán végzete” és a Titanic katasztrófája kötött, melyben Robertson egy hatalmas luxushajóról ír, ami egy áprilisi éjszakán nem messze Amerika partjaitól jéghegybe ütközik és elsüllyed, mentőcsónakok híján temérdek ember fullad bele a jéghideg vízbe. A történet sikeresen megállta a helyét a filmvásznon is, James Cameron rendezésében, 11 Oscar-t tudhatott magáénak 1998-ban. 2009. május 31- én hunyt el a Titanic utolsó túlélője. Millvina Dean 97 évesen halt meg. Nem voltak emlékei a hajóról csak két hónapos volt, mikor szüleivel a harmadosztályon utazott New York felé. A Titanic 2,5 mérföld mélyen fekszik a tenger fenekén, temérdek titkot őrizve magában.


27

Lyukasóra

Idén április 10-én lesz 100 éve, hogy útjára bocsátották az angliai Southamton kikötőből a „Titanic” nevű óriáshajót, azzal a céllal, hogy utasait New York városába szállítsa. Nagy jövőt jósoltak neki, az „Álmok hajója” elnevezés már akkor ráragadt, mikor még senki nem hajtotta benne álomra fejét. 3-8 font közötti összegre lett volna szükségünk ahhoz, hogy a harmadosztályon élvezhessük az Atlanti óceán látványát az elsülylyeszthetetlennek vélt tengerjárón- bár ez az ár akkor egy fedélközi utas kéthavi bérének felelt meg. Ezekben a kabinokban főleg családok foglaltak helyet, akik nem tudtak megfizetni felsőbb osztályokra szóló jegyet. 12 fontért már olyan fülkét kaphattunk, amelyben helye volt komódnak, emeletes ágyaknak, szép, virágmintás függönynek és egy fotelnek. Az ágyakon frissen felhúzott ágynemű várta azt a fáradt utast, aki pihenni kívánt. Esténként négyfogásos vacsorát szolgáltak fel az éhes, és kevésbé éhes utazóknak. Zöldségleves, marhahús, héjában sült krumpli és savanyúság szolgált az éhség csillapítására. Édességként tápióka puding és almatorta került az asztalra. Ha mindez nem lenne elég, belépőt válthattunk az úszó szálloda legfényűzőbb, legelőkelőbb osztályára, „csupán” 870 fontért. Minden egyes lakosztályban elegáns berendezés volt felfedezhető. A személyi inasok, szakácsok, pékek és a személyzet további tagjai a nap minden részében lesték az itt utazók óhaját-sóhaját. A sportkedvelők rendelkezésére állt tornaterem, uszoda, fallabda pálya, valamint török fürdő, vagy a könyvtár kötetei gondoskodtak a kellemes időtöltésről. Az első osztályt megillető 8-9 fogást, amit kedvükre választhattak ki az étlapról, ezüst tálcákon szolgálták fel a pincérek. Az utolsó fogás, amit elfogyasztottak, borjúleves volt kecsegevelővel; libamájjal, articsókaszívekkel és szarvasgombával készítve, továbbá bárány mentaszósszal, krémes karotta, sült galambfióka zsázsaágyon, hideg spárga vinaigrette mártással és libamájpástétom. Desszertnek

Nem mese az gyermek

Lyukasóra

Mohay Réka 12.B Magamban bocsánatot kérek Arany Jánostól, hogy én is kölcsönkértem híres verssorát, amelyet már oly sokan, oly sok helyzetre alkalmaztak. De mégis ez jutott az eszembe, amíg hallgattam nagyapám emlékeit arról, milyen is volt a Nagy Lajos Ciszterci Gimnázium akkor, amikor ő volt itt diák. A történetei 68 év távlatából is annyira kedvesek és frissek, hogy csak arra tudok gondolni, bár háborús évek voltak, az iskola szellemisége és a diákok életrevaló humora átsegítette őket a nehézségeken, és ahogyan nagyapám megfogalmazta, amit akkor tanult emberségről, erkölcsről és kitartásról, a mai napig elkíséri őt és egykori iskolatársait. Pedig ők sem voltak kisangyalok, és kivették a részüket tanáraik megtréfálásából, va la mint a puskázásból. A németórákon Barna Jácint, becenevén Táti tanár úr bevett szokása volt, hogy házi feladatnak hosszabb-rövidebb memoritereket jelölt ki megtanulni. A diákok pedig gondos precizitással beosztották egymás között, másnapra ki írja le egy papírlapra, 3-4 centiméteres betűkkel a feladott szöveget. Azután a padok alatt, az éppen felelő orra elé eljutatták a papírt úgy, hogy az előtte ülő háta mögé támasztották, és a felelő töprengő arckifejezéssel, ide-oda pillangatva, szépen el-felolvasta az egészet… Vagy a kismajmos trükk, amikor egy játékmajmot az ajtó melletti padsorból mérnöki

28

szerkesztő munkával, kötélrendszerekkel felszereltek a tábla fölé, majd a legváratlanabb pillanatokban lassan leengedték a tanár feje fölé, aki egy darabig ugyancsak nem értette, mitől visít az osztály. De amikor Merényi Engelbert tanár úr, aki amúgy az egyik fő kedvencük volt, rájött a viccre, jót nevetett a fiúkkal. Merthogy akkor, mint tudjuk is, csak fiúk jártak az iskolába, egy-egy osztályba nyolcvanan is, akik néha azért nehezen bírtak magukkal. Kühn Szaniszló tanár úr szokása volt, hogy hittan- és történelem órán a padok között járkálva oktatott. Reverendáját bojtos övvel, úg ynevezett ci n g u lu s s a l kötötte meg, és amikor lépdelt a padsorokban, a fiúk zsilettpengével egyetegyet lenyiszsz a ntotta k róla, majd a selyemszálat köny vjelzőnek használták. Kühn tanár úr meg is jegyezte, érdekes, hogy két hónaponként új cingulust kell kérnie, mert valahogy, rejtélyes módon, eltűnnek belőle a szálak. Osztályfőnökük, Nyolczas Ipoly, akit mindnyájan szerettek, szigorúan, de mindig a szó legnemesebb értelmében atyailag és megértéssel nevelte, tanította őket. A tréfából azért őt sem hagyták ki, és mivel Nyolczas tanár úrnak szokása volt, hogy szintén a padok között sétálgatva, szépen felstószolta az asztalokon szétszórt könyveket, füzeteket, amint tovább lépett, újra szétdobálták a holmikat, s így a tanár úr folyamatosan rendezkedhetett. A gyónások alkalmával mégis nála kígyózott a leghosszabban a sor, s ő szokta is mondani,


zenekar, az énekkar, a szakkörök, és még tanulni is kellett. Farsangkor vidám műsorokat és bált rendeztek, amúgy rendszeresen osztály teákat, amelyek a mai teadélutánok elődei lehettek. Naponta ugyan csak hat tanítási órájuk volt, ám akkoriban szombaton is kellett iskolába menni. Menza és kollégium a háború előtt még nem működött, délelőtt mindenki az otthonról vitt ennivalót eszegette, és a hatodik óra után sietett haza ebédelni. Ősszel és tavasszal negyed nyolckor gyülekeztek a diákok a Belvárosi templom előtt, mert minden nap fél nyolckor kezdődött a szentmise, vasárnap pedig reggel nyolckor. A misékre kötelező volt járni, de nem is merült fel bennük, hogy ne mennének, annyira természetes volt a számukra. Nagyapám szerint a mai vallásos fiatalok lehet, hogy öntudatosabban élik meg hitüket, de nekik ez életformájuk volt és az is maradt. "Mindig jól éreztük magunkat az iskolában, valahogy megvédett minket a külvilágtól, de segített is, hogy később megálljuk a helyünket, és visszataláljunk a falai közé, amikor újra visszatértek a ciszterciek" - mondja nagyapám, aki ma is lelkesen tevékenykedik az öreg cserkészekkel. A szívünkhöz nőtt a gimnázium, a cserkészet, és ezt kívánom nektek, mai diákoknak is, köszön el és siet, cikket kell írnia a Fekete-fehérbe.


29

Lyukasóra

„azért imádkozom minden nap, hogy minél többször meg tudjak bocsátani”. Az összetartás, az egymásnak való drukkolás a sportversenyeken, a tanulásban, a cserkészetben, a zenekarban erősen jelen volt, és még az ötvenöt éves érettségi találkozójukon is emlegették. A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején Pécsen a ciszterci gimnázium és a jezsuiták gimnáziuma számítottak az igazán „menő” iskoláknak, de nagyapám természetesen, a Nagy Lajost tartotta a legjobbnak és olyannak, ahol nemcsak rendszabályok, hanem az érzelmek is helyet kaptak a mindennapokban. Büszkék voltak az iskolájukra, és amikor ünnepeken a Király utcában Bocskai-ruhában, tollas sapkában, zászlóval és zenekarral végigvonultak, nagyokat dobbant a szívük, mert mindenki elismeréssel tekintett rájuk: ők a ciszterek! A bombázások miatt az oktatás 1944. március 19-én befejeződött, de azért az érettségik nem maradtak el, csak reggel hatkor kezdődtek, hogy mire fél tizenegy tájban a város fölé értek az Olaszországból érkező amerikai repülők, a légiriadót már mindenki otthon vészelhesse át. Egyébként akkoriban is rengeteg elfoglaltság jutott minden napra, például cserkészet, azon belül a kirándulások, a néptánc, a népzene, a híres regős-mozgalom, az iskolai sport, a

„Rend, csend, fegyelem, figyelem!” A cserkészet és a Lajos

Cserkészélet

Brand Petra 11.A A búr háború idején egy angol katonatiszt feladattal bízott meg néhány ügyesnek és talpraesettnek talált fiút. Robert Baden-Powell 1907-ben 20 fiúnak Brownsea szigetére szervezett tábort nevelési módszerének kipróbálása miatt. Ez volt az első cserkésztábor. A mozgalom gyorsan terjedt, 1910-ben hazánkban is megalakultak az első csapatok. Iskolánk csapatát 1916-ban alapította Dr. Baumgartner Alán ciszterci szerzetes. A cserkészetet 19481989 között betiltották Magyarországon, de a rendszerváltás után újraindulhatott a cserkészmunka. A 47. sz. Szent László király cserkészcsapat egykori és jelenlegi csapatparancsnokait kérdeztem tapasztalataikról Brand Petra (11.A) : Milyen lényeges változásokon ment keresztül 105 év alatt a cserkészet? Páva Péter: Szerintem külön kell választani a cserkészet általános és a magyar történetét. Hazánkban látszik a 40 évnyi szünet. Az 1989-es újrakezdéskor az aktív diákokkal, gimnazista gyerekekkel kellett elindulni. A nyugati cserkészetben ez a korosztály már rovernek számít. Nálunk nem gyerekkoruktól nőttek bele a cserkészetbe a fiatalok, hanem hirtelen csöppentek bele. Hallatlan nagy volt a lelkesedés, de számukra a cserkészet kamaszkoruktól 18 éves korukig tartott, alig 4 évig. A mostani állapot szerint, a nyugati cserkészethez hasonlóan, 4-5 éves korukban, mint farkaskölykök, vagy kis cserkészek kezdenek el dolgozni egy csapatban, és huszonéves korukig, mint roverek ehhez a közösséghez tartoznak. Merényi Péter: Nem vagyok 105 éve cserkész. Az 1990-től napjainkig terjedő időszakot látom át. Egészen más fiatalok voltunk, mint a mai diákok,a generáció megváltozott, és ebből sok minden adódik. Húsz éve még ott voltak az öregek, akik a kicsit katonásabb, ugyanakkor egyszerűbb cserkészetet mutatták. Manapság viszont sok helyen szolgáltatás irányába ment át a cserkészet, inkább programokat nyújt, nem az életre akar nevelni. Ezért a vezetők olykor következetlenek, mert félnek, hogy elriasztják az ifjakat. Pedig pont a langyosság az, ami miatt ma kevésbé vonzó a cserkészet. Nyisztor Zsolt: A Bi-Pi által megálmodott

30

cserkészetet Sík Sándorék megkeresztelték. Míg az amerikaiak egy természetjáró klubot csináltak, addig Magyarországon sok pluszt kapott a cserkészet a krisztusi elvek előtérbe helyezése végett. Emiatt gondolom, hogy a keresztény cserkészet hazánkban a legigényesebben működő ifjúsági mozgalom. B.P.: Mi az, ami megtartja a fiatalokat a cserkészetben? P.P.: Régen a romantika, egyfajta kalandvágy. Ma egyértelműen a hovatartozás tudat. Azonosan gondolkodó fiatalok közössége a cserkészet, akik a hitük, a természethez és egymáshoz való kötődésük miatt választják ezt az életformát, ami egyfajta elkötelezettséget jelent számukra. Nagyon nehéz ma a diákoknak hasonló gondolkodású diákokkal találkozni, ezt a cserkészet megkönnyíti. M.P.: Ha a cserkészet az, aminek lennie kell. Ez egy olyan életforma, ami férfit (meg leányt) igényel. Az öregek is azt mondták, hogy azok voltak az izgalmas és maradandó idők, amik nehezek voltak. Ez kovácsolta össze a közösséget, ez adott tartást. Most is ez a megtartó erő, csak más köntösben. Ny.Zs.: (A szigor!) Ebben a mai digitális, élettől elszakadt, mesterséges világban a cserkészet még valós élményeket kínál azoknak a fiataloknak, akik szívesen élnek és mozognak az Isten teremtette környezetben. A közösség élménye az, ami a gyerekeket a cserkészetben tartja. Úgy gondolom, hogy ennek a „mindent megengedő” társadalmi berendezkedésnek az emberek igazából nem örülnek. Ma is vannak


nagyobb létszámban vannak általános iskolások. B.P.: Előnynek vagy hátránynak gondolja, hogy gimnáziumi csapat vagyunk? P.P.: Hátrány, mert jobb lenne, ha gyerekkortól rover korig egy csapatban lehetne valaki. Előny, mert aki erre a 4-6 évre ideszegődik az iskolába, egy nagyon jó közösséget fog találni. Az itteni őrsi tagok nem csak kortársak, de sokszor osztálytársak is, ezért több szálon kapcsolódnak egymáshoz. Ez nagyon jól elmélyíti a barátságot, ami így még jobb, még erősebb. M.P.: Sok előnye van, de akad hátránya is. Hátrány, mert idősen kerülnek ide a diákok és ezért szűk az a korosztály, ahonnan toborozni tudunk, illetve sokan már cserkészek, mire idekerülnek. Nehézség továbbá, hogy sok a kollégista, akik hétvégén szeretnének hazamenni, így nem egyszerű egy túrát megszervezni. Azonban előny, hogy a gyerekek napközben is egy helyen vannak, az Alma Mater és a cserkészcsapat összekapcsolódik. Ny.Zs.: Előnynek gondolom, hogy lassan egy olyan oktatási intézmény csapata leszünk, melyhez általános iskola és óvoda is tartozik. A gimnáziumban több ponton kapcsolódunk egymáshoz: nem csak a csapatprogramokon találkozunk, láthatom a csapattagok hétköznapi dolgait, láthatom őket, mint diákot és embert is, illetve ők is látnak engem, mint tanárt és mint embert. Az Alma Mater lelkülete hat át mindannyiunkat, ami építő jellegű nekünk és a gimnáziumnak is.


31

Cserkészélet

olyan fiatalok, akik örömmel mondanak igent a rendre és a fegyelemre, és ezen körülmények közt is tudnak nagyon boldogok és vidámak lenni. B.P.: Mi változott csapatunkban az ön parancsnoksága alatt? P.P.: A korosztály és a hozzáállás. Én az újraindításban vettem részt, amikor még éltek és nagyon aktívak voltak az öreg diákok, akik azelőtt tevékenyen részt vettek a cserkészetben. Ezt az aktivitást és tapasztalatot át tudták adni az akkori vezetőknek. (pl. ennek köszönhető, hogy megjelent a Magyar cserkészvezetők kiskönyve.) Azóta lényegesen javult az identitástudat, sokkal bátrabban merik magukat cserkésznek vallani a fiatalok. Cserkészruhában masírozó társaságra 25 évvel ezelőtt még furcsán néztek, de ez most már szinte természetes, és a gyerekek is természetesnek veszik. Bátrabban, kötetlenebbül viselik a cserkészruhát, és nem érzik magukat frusztrálva, hiszen így nőttek fel. M.P.: Igyekeztem betartatni azt az irányt, amit az öregek mutattak, a tartalom a régi maradt, de azt a mai világra alkalmaztuk. Egyre világosabbá vált számomra, hogy az újfajta, liberális tendencia nem követhető. A csapat jó működése azt bizonyítja, hogy nem volt rossz döntés, hogy ragaszkodtunk ehhez az úthoz. Igazi változás az, hogy a parancsnokságom alatt lett nagyobb létszámú kiscserkész rajunk a Szent Margit iskolában. Ny.Zs.: A csapatban továbbra is sok kiscserkész van, sőt a fiú-és a leányrajban is jóval

Korosztályok:

6-12 éves korban kiscserkész 12-17 éves korban cserkész 17-től önellátó korig rover kb. házasságkötéstől felnőtt cserkész (később öreg cserkész)

Csapatparancsnokok:

Cserkészélet

Dr. Baumgartner Alán O.Cist 1916-31 munkáját segítette: Révész Amadé O.Cist Dr. Bartók Egyed O.Cist 1931-39 munkáját segítette: Fekete Remig O.Cist Dr. Molnár Rajmund O.Cist 1939-44 Dr. Éber Alán 1944-48 a magyar cserkészet „katakomba-korszakában” csapatmunkáról nem lehetett szó, ám az őrsök éltek 1948-89 Ivasivka Mátyás Páva Péter Merényi Péter Nyisztor Zsolt

32

1989-91 1991-98 1998-2009 2009-


A padlás Bakó Kármen 12.C

den megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények... -olvashatjuk a darab ismertetőjében. Az előadás remekül hatott ránk: Jéhn János tanár úr már odafelé hurcolt magával egy "szuperintelligens számítógépet" (gépházzal és egyéb tartozékokkal együtt), mi pedig hazafelé énekeltük vidáman, hogy "Szilvásgombóc! Ó-ó-ó-ó!"..

Ciszterek Ligája 2011-2012

Barta András 12.A Az idei tanévben is számos házibajnokságban bizonyíthatnak a sportolni szerető és az „Év Sportosztálya” díjra vágyó osztályok. Zajlik (vagy hamarosan megkezdődik) a kézilabda, röplabda, vívás, kosárlabda, floorball, sakk -bajnokságok, 5 próba verseny és persze a FOCI!

De miért érdemes kiemelni a „CL”-t? Talán nem nagyképűség kijelenteni, hogy az összes sportesemény közül ez a legnépszerűbb, hiszen idén az iskola 22 osztályából 20(!) nevezett. A


33

Színlelő

Február utolsó vasárnapján irodalmi kalandtúrát tettünk a fővárosban. Minthogy az érettségi már nincs "fényév távolságnyira", így egyik utunk a Petőfi Irodalmi Múzeumba vezetett, ahol a népvezér mellett Tóth Árpád költészetéről és Gárdonyi Géza munkásságáról is olvashattunk a kiállításon. Ezután az Ady Emlékmúzeumot látogattuk meg, ami Ady Endre egyetlen saját lakása volt, és ahol a költő utolsó éveit töltötte Csinszkával. Kirándulásunk fő célja azonban A padlás című darab volt a Vígszínházban. Ezen a Padláson "Ég és Föld között" min-

Sportszelet

CL az osztályok összekovácsolódásában is fontos szerepet tölt be: a meccseknek szép időben 30-40 nézője van, köztük a szurkoló osztálytársakkal. A bajnokság az utóbbi éveken Pukli Tamás és Czene tanár úr vezényletével került megrendezésre. Idén azonban elsősorban mi, diákok vettük kézbe a szervezést, természetesen a tanár urak mecénálásával. A mérkőzések 2x15 perc hosszúak, a csapatok 5+1-ben állnak fel. Minden csapatban játszhat egy-egy tanár is. A lebonyolítás menete: A 20 csapatot 4db 5”fős” csoportba sorsoltuk, majd az eredményeik alapján erősorrendet alakítottunk ki, melyből az 1-16. jutott tovább. Ezután egyenes kieséses rendszerrel jutunk a döntőig. Egyik legfontosabb célunk, hogy a korábbi

évekkel ellentétben a döntőt a Lajos-napon (ápr 12.) játszhassuk, hiszen korábban ez volt a nap egyik „fő attrakciója”. A játékosoknak pedig, nagy motiváció, hogy több száz társuk előtt játszhatnak! Mindezt megszervezni persze komoly munka, de úgy gondolom, megéri! Ezt bizonyítja az 1. félévben lejátszott 40 csoport meccs, melyeken 240 gól született. A gólszerzők neve is fennmarad az utókornak, hisz idén gólkirályi címet is hirdetünk. Minden osztálynak nagyon köszönjük, hogy ilyen felelősséggel, megbízhatóan és sportszerűen játszotok, a szurkolóknak pedig a buzdítást.

A legjobbakkal pedig találkozzunk a döntőben! Sok sikert!

Sportélet a Nagy Lajos falain belül, azaz „Csocsó a büfénél” Zalay Sebestyén 12.D A csocsónak történelme van iskolánkban. Időtlen idők óta játszák ezt a játékot diákjaink. Néha még tanáraink is beszállnak egyegy meccsre. A csocsó nevezetű játéknak számos előnye és kedvező oldala van. Ezek között beszélhetünk szociális összetartásról, feszültség levezetésről és jótékony célokról is. Elsősorban ez a játék nagyon jó stresszoldó, mivel óra után le lehet menni a büféhez, és miközben zajlik a meccs, a diákok elfeledkeznek problémáikról, nem aggódnak a dolgozat miatt, és nem kezdenek el „rosszalkodni” sem. Miután „kicsocsózták” magukat, visszamennek órára, és végig tudnak ülni 45 percet beszélgetés, mocorgás és más az órát zavaró tevékenység nélkül.

34

A csocsózás egy rendkívül jó kapcsolatkialakító program. Itt minden diák egyenlő, és mindenki ismerkedhet mindenkivel. Negyedikes kilencedikesel és tizedikes tizenegyedikessel, de a hetedikes a nyolcadikossal is. Olyan embereket hoz össze, akik 4-6 év alatt lehet, hogy csak elmennének egymás mellett, és észre sem vennék a másikat. Így pedig megismerhetik egymást, és új barátságok születhetnek. Egy egészséges versenyzés alakulhat ki egyének, illetve párok között. A Diákönkormányzat, aki a csocsót üzemelteti, karbantartja és vigyáz rá, a játékból befolyó összeget jótékony célokra használja, és teljes mértékben visszaforgatja a diákok hasznára. Ha legközelebb elmész a büfénél a csocsó mellett, csak gondolj ebbe bele.


Tavaszi programok Mozi (az itt szereplő dátumok nem a pécsi Cinema City műsorát, hanem a magyarországi bemutatót jelölik)

Lányoknak (romantikus vígjátékok és drámák) Április 5. – Titanic 3D (Leonardo DiCaprio, Kate Winslet, Bill Paxton) 12. – Elveszett – Gone ( Amanda Seyfried, Jennifer Carpenter, Wes Bentley, Sebastian Stan, Michael Pare) 19. – Szerencsecsillag ( Zac Efron, Taylor Schilling, Jay R. Ferguson) Május 1. A holló (John Cusack, Luke Evans, Alice Eve) 11. – A Diktátor (Sacha Baron Cohen, Anna Faris, Ben Kingsley) Június 2. – 5 éves jegyesség (Jason Segel, Emily Blunt, Chris Pratt) 5. – Az a kilenc hónap (Cameron Diaz, Jennifer Lopez, Elizabeth Banks) Amit mindenkinek érdemes megnézni: Április 19. – A csatahajó (Taylor Kitsch, Alexander Skarsgard, Liam Neeson, Rihanna) 26. – A Bosszúállók – A bosszú angyalai 3D (Robert Downey Jr., Chris Evans, Scarlett Johansson) Május 25. – Men in Black – Sötét zsaruk 3 (Will Smith, Tommy Lee Jones) 31. – Hófehérke és a Vadász (Kristen Stewart, Charlize Theron, Sam Claflin) Június Prometheus (Noomi Rapace, Michael Fassbender, Guy Pearce) Madagaszkár 3 Színház Pécsi Nemzeti Színház Az áprilisban játszott darabok: A doktor úr A dzsungel könyve A jó pálinka itassa magát (16+)


35

Lyukasóra

Fiúknak (akciófilmek, thrillerek, sci-fik és horrorfilmek) Április 1. Torrente 4 3D (Santiago Segura, Javier Gutiérrez, Carlos Areces) 5. Amerikai Pite 4 – A találkozó (Jason Biggs, Alyson Hannigan, Chris Klein) 12. – Az igazság nyomában (Henry Cavill, Bruce Willis) 12. – A bosszú jogán (Nicolas Cage, January Jones, Guy Pearce) Május 2. – Safe – A biztonság záloga ( Jason Statham, Robert John Burke, Chris Sarandon) 15. – Börtönregény (Mel Gibson) Június Abraham Lincoln: Vampire Hunter G.I.Joe: Megtorlás (Channing Tatum, Ray Park)

Historia Domus

A kétarcú boszorkány A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban Csárdáskirálynő Édes Anna Falstaff Hófehérke és a hét törpe Jelenetek egy házasságból Lisztmánia "Mesés opera" V. Otello pont com (16+) Rudolf

HISTORIA DOMUS DECEMBER 15. Szent Bertalan zarándoklat 19. Adventi hangverseny a Belvárosi templomban 20. Karácsonyi ünnepség. A diákkönkormányzat Kazal Márton 11. D és Vajda Péter 12. D osztályos tanulónak itt adta át a tavaly alapított „Kiemelkedő közösségi tevékenységért” díjat. 22 - január 2. téli szünet JANUÁR 5. Pécsi Tudományegyetem tájékoztatója 6. Virth József atya megáldotta a tantermeket és a tanárit, néprajzos diákjaink pedig „háromkirályjárást” tartottak. 14 - 21. sítábor 24. Bemutatkozunk - és helikoni válogató 26. emlékezés a ciszterci rend alapító atyáira FEBRUÁR 4. szalagavató ünnepség és bál 7 - 8. rendkívüli hószünet 20. farsangi bál MÁRCIUS 1. Pécsi Magasfiúk Dalárdája - Blues muzsika a 11. évfolyamos diákoknak 8. Budapesti operalátogatás - Erkel Ferenc : Bánk bán 13. filharmoniai koncert a Kodály Központban 14. emlékezés 1848. március 15-ére

36


IM P R E S S Z U M. CÍ M L A P F O T Ó : A Széchenyi tér hosszú élete

Recommend Documents