Lipics László r. őrnagy: A határrendészeti és a bűnügyi szolgálati ág együttműködésének megvalósulása az integrált határbiztonsági rendszerben, a belső határokon A Határőrség Rendőrségbe történt integrációja óta a két szolgálati ág kapcsolata, illetve pontosabban fogalmazva annak hiánya állandóan napirenden van. Jelen cikkemben a konferencia témájához kapcsolódóan elsősorban a belső határon tapasztalható tényekre szeretném felhívni a figyelmet. A határrendészeti szolgálati ág humánpolitikai helyzetével már előző cikkemben1 foglalkoztam, melyben a rendőrség belső portáljának adataira hivatkozva leírtam, hogy a határrendészeti szolgálati ág létszáma 4473 fő volt, 2008. július elsején. Azóta ezek a számok valószínűleg - elsősorban a belső határok tekintetében - tovább csökkenhettek, kíváncsian várom a 2009. márciusi létszámadatokat a Készenléti Rendőrség vidéki osztályainak felállítása miatt. Már a novemberi konferencián elhangzott, hogy az integrált Rendőrség szervezetében országos kiemelt hatáskörrel a Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) belül felállított Kiemelt Migrációs Ügyek Osztályával kívánták az illegális migrációhoz kapcsolódó bűnügyekben a fellépést megvalósítani, mintegy 35 fővel. Ezzel szemben a Határőrség szervezetén belül 2007. évben 444 fő foglalkozott a bűnügyi- és felderítő munkával. A jelenlegi adatok szerint azonban már az NNI-n belül sincs meg a rendszeresített státuszokhoz a feltöltött létszám. Helyi, területi szinten a határőr igazgatóságok el nem távozó személyei alapvetően a bűnügyi területen lettek továbbfoglalkoztatva. Azonban csak kis részük maradt felderítő területen, és valószínűleg az ő figyelmüket is inkább a gyakrabban előforduló bűncselekményekre irányították. Örömmel vettem tudomásul, hogy a külső határokon valami elmozdulás tapasztalható. Sora alakulnak meg a megyei rendőr-főkapitányságokon az illegális migrációval foglalkozó szervezeti egységek. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a belső határokon is létezik, illetve léteznie kell embercsempészetnek, bár egyes vélemények szerint a belső határokon nem beszélhetünk illegális migrációról. E polémiáról kitűnő publikációt olvashatunk Verhóczki János tollából.2 (Egyébként ehhez hasonló probléma, melyről szintén születhetne állásfoglalás, hogy belső határon EU állampolgár úti okmány vagy személyi igazolvány nélküli határátlépésével elköveti-e, elkövetheti-e a tiltott határátlépés szabálysértést?) Illegális migráció A Rendőrség az illegális migrációhoz kötődő jogsértő cselekmények közé négy alapbűncselekményt és hozzá kapcsolódó másik három bűncselekményt, továbbá két szabálysértést sorol. 1
Lipics László r. őrnagy: A Rendőrség és a Határőrség integrációjának hatásai az integrált határbiztonsági rendszerre Határrendészeti Tanulmányok 2009/3 Különszám, Budapest, 2009. 2 dr. Verhóczki János r. alezredes: Embercsempészés a magyarországi schengeni belső határokon forrás: http://www.rtf.hu/mrtt_hatarrendeszet/publikacio.htm 2009. február 20-i letöltés
Bűncselekmények: a beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (Btk.3 214. §), a jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 214/A. §), az embercsempészés (Btk. 218. §), az úti okmány, továbbá az országba beutazásra, az országon átutazásra vagy az országból kiutazásra jogosító más okirat tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §); továbbá ezekkel összefüggésben elkövetett személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §), emberkereskedelem (Btk. 175/B. §) és a visszaélés okirattal (Btk. 277. §). Szabálysértések: szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó tiltott határátlépés (Szr.4 22. § (1) bekezdés) és a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés (Szr. 30. §). A külső határokon úgy tűnik, hogy az Határőrség Rendőrségbe történt integrációja kevésbé éreztette hatását az illegális migráció elleni fellépés tekintetében. Az embercsempészetben egyes külső határszakaszokon bekövetkezett visszaesés alapvetően az elkövetési módszerek megváltozására vezethető vissza: hőkamerás felvételeken többször tapasztalták a kollégák, hogy a szervezetek helyi emberei, kalauzai csak a határig kísérték le a csempészett személyeket, akik önállóan lépték át a határt. Természetesen a migránsokat ilyenkor könnyű elfogni, hiszen helyismerettel nem rendelkeznek – egyben ez eredményezte az eredményes fellépést. Ugyanakkor a bejutott személyek nagy többsége kérelmezte a menekültkénti elismerését, amely együtt járt azzal, hogy befogadó-állomásokon elhelyezték őket. Innen a szabadabb mozgást és valószínűleg már firtatott felderítő tevékenység hiányát kihasználva könnyebben mobilizálhatók a belső határok átlépésére. A korábban létező határellenőrzés, mint legfontosabb szűrő hiánya a cselekmény elkövetésében a lebukás kockázatát a minimálisra csökkenti, főleg az autópályák tekintetében. A teljes jogú schengeni csatlakozás eredményeképp nőtt meg a felfedett beutazási és tartózkodási tilalom vétségének elkövetőinek száma is. Mivel az országba nehezebb legálisan bejutni, a nem szabályosan bejövő személyekkel szemben pedig szinte automatikusan elrendelik a beutazási és tartózkodási tilalmat, ezért következő belépéskor már e bűncselekményt követi el az a személy, aki akár hazánkba, akár a schengeni térség más részébe kíván eljutni illegálisan. A felfedett közokirat-hamisítások számának csökkenése is velejárója Európai Uniós történeti fejlődésünknek. Egyrészt országunk feljogosított szervei által kibocsátott vízumok immár a teljes „Schengenlandra” érvényesek, másrészt a belső határokon a határforgalom ellenőrzés megszűnésével egy fontos szűrő szűnt meg. Mivel e két bűncselekményi kategória határ- és mélységi ellenőrzésben való megjelenése elsősorban nem a bűnügyi információk meglététől vagy annak hiányától, hanem az ellenőrzést végrehajtók szakértelmén múlik, ezért a normasértések elemzése során nem fogok foglalkozni velük.
3 4
Btk.: A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Szr.: Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999 (XI.28) Kormányrendelet
Illegális migráció a belső határokon Magyarország a szárazföldi és a kék határok tekintetében 2007. december 21 óta teljes jogú schengeni tagállam. Ezelőtt az időpont előtt hazánk a korábbi schengeni külső határral Ausztria viszonylatában állt kapcsolatban, ezután pedig a velünk együtt teljes jogú taggá váló Szlovákiával és Szlovéniával immár a bővítés eredményeképp a teljes határszakasz mintegy felén schengeni belső határokkal rendelkező ország lettünk. (E mellett Románia Európai Uniós tagsága miatt, a velünk közös határszakasz EU belső határ, azaz az áruk tekintetében szabad határ.) A belső határokon a határellenőrzés megszűnése együtt járt az illegális migráció elkövetési módjainak megváltozásával is. Ugyan a statisztikai adatokban (melyet lentebb elemzek) még mutatkozik a belső határon illegális migrációhoz köthető cselekmények felfedésének eredményessége, azonban ez a kép némiképp torz. Illegális migrációhoz kötődő jogsértő cselekmény 2008. évben 7567 fővel szemben került felfedésre. Ebből belső határon 815 fő felfedése realizálódott, azaz mintegy tizede (ld. 1. sz. táblázatot).
2008
2007
Szlovák Elköv.szám. 309 Arány a belső határon 37,91% Arány összesben 4,08% Elköv.szám. 876 Arány a belső határon 23,43% Arány összesben 9,79%
Belső hat. Összes moi összesen ill. migráció 815 7567
Osztrák 421
Szlovén 85
51,66% 5,56% 2616
10,43% 1,12% 247
10,77% 3739
69,97% 29,24%
6,61% 2,76%
41,79%
8948
1. sz. táblázat A belső határon felfedett illegális migrációhoz kötődő cselekmények határszakasz szerint5 Ugyanakkor a belső határokon a megyei bontást (ld. 2. sz. táblázatot) vizsgálva megállapítható, hogy e cselekmények eloszlása nem egyenletes. Győr-Moson-Sopron megye természetesen őrzi vezető helyét (két korábbi országos főirány: hegyeshalmi és soproni is itt található), e mellett megdöbbentő Komárom-Esztergom megye kiemelkedő teljesítménye. Azonban ez az eredmény nagy valószínűség miatt a szlovák állampolgárok által elkövetett külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértései (ld. 9. sz. táblázat) miatt alakulhatott így. Ugyanakkor ez nem lehet magyarázat az adott határszakaszon a megyék közti arányokban való eltérésre! Ebben már szerepe lehet a vezetőknek is, azaz mennyire tudja ösztönözni állományát a jogsértésekkel szembeni fellépésre.
5
Uo. 5. o.
BAZ 5 0,59%
Nógrád 47 5,56%
Pest 3 0,35%
KEM 246 29,08%
GYMS 326 38,53%
Vas 107 12,65%
Zala Összesen 112 846 13,24% 100,00%
2. sz. táblázat A belső határon felfedett illegális migrációhoz kötődő cselekmények megyék szerint (megjegyzés: Zala megye nagyobb része horvát határszakasz, azonban a szlovén szakasz jelentősége miatt itt is feltüntettem, ellenben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét nem, emiatt adódik eltérés a megyei és a határszakaszok közti adatokban)
Embercsempészet A felfedett embercsempész cselekmények száma országosan is jelentősen visszaesett, 2008. évben összesen nem volt annyi felfedés, mint az azt megelőző évben csak az osztrák határszakaszon (ld. 3. sz. táblázat). A belső határokon különösen erős a visszaesés, a korábban e cselekmények döntő többségét adó osztrák határszakaszon ezúttal csak az összes cselekmény tizedét fedték fel, míg a szlovák határszakaszon nem volt felfedés. Természetesen a szlovén határszakaszon is a trendnek megfelelően visszaesés tapasztalható a felfedett cselekményekben, ez azonban annak fényében valószínűtlen, hogy a határon átjutott személyek visszavételének száma (ld. 5. sz. táblázat) jelentősen megnőtt. Meggyőződésem szerint ezen indexszám (a tiltott határátlépések mellett) mutatja a legjobban az információk, vele együtt a felderítés hiányát. viszonylat 2002 arány 2003 arány 2004 osztrák 166 33% 308 59% 463 szlovén 13 3% 31 6% 53 horvát 4 1% 14 3% 3 szerb 21 4% 6 1% 19 román 37 7% 42 8% 33 ukrán 76 15% 48 9% 41 szlovák 131 26% 31 6% 9 budapesti 48 10% 39 8% 37 országos 2 Összesen 496 519 660
arány 2005 arány 2006 arány 2007 70% 491 72% 359 62% 289 8% 39 6% 23 4% 7 0,5% 6 1% 2 0,3% 6 3% 21 3% 45 8% 47 5% 45 7% 37 6% 67 6% 40 6% 36 6% 30 1% 14 2% 30 5% 24 6% 25 4% 46 8% 53 0,3% 0 0 1 681 578 524
arány 2008 arány 55% 18 9% 1% 5 3% 1,1% 4 2,0% 9% 73 37% 13% 87 44% 6% 6 3% 5% 0 0% 10% 3 2% 0,2% 0 0,0% 196
3. sz. táblázat Felfedett embercsempész cselekmények száma Tiltott határátlépés Schengen tagságunkkal együtt jár, hogy mint a térség keleti erődítményénél a külső határokon növekedett a migrációs nyomás, majdnem ezer fővel több került elfogásra. Azonban ez nemcsak a vízumkötelezett szomszédos országok (Ukrajna, Szerbia) felöl következett be, hanem az Európai Uniós tagállam, Romániával közös határon is (ld. 4. sz. táblázat). Magyarország alapvetően tranzit ország az illegális migráció tekintetében. A külső határokon befelé, a belső határokon e miatt alapvetően kifelé irányuló mozgással kell számolnunk. A belső határok jelentőségének elvesztését mutatja a táblázat, ugyanis a belső határokon
mindösszesen 362 fő került elfogásra, azaz az összes elkövető tizede. A Rendőrség 2008. évi határhelyzetképében csak indirekt utalást találunk a ki és befelé irányuló elfogásokról („…és közülük tiltott határátlépés kísérletén tetten értek 9 főt Ez az összes kifelé irányban elkövetett tiltott határátlépés közben elfogott személyek 14,5%-át jelenti.”6), azaz kifelé összesen 62 fő elfogása lett végrehajtva, melyből (amennyiben az adatokat igaznak vesszük) levonható az a következtetés, hogy a belső határokon is alapvetően befelé irányuló személyek kerülnek elfogásra. Részben alátámaszthatja ezt az a tény is, hogy 63 főt adtunk vissza a belső határos, szomszédos országoknak (ld. 6. sz. táblázat). viszonylat 2002 osztrák 4033 szlovén 265 horvát 40 szerb 2723 román 758 ukrán 843 szlovák 767 budapesti 31 országos és mélység 321
arány 2003 arány 2004 arány 2005 41% 2895 56% 2547 70% 1544 3% 282 5% 321 9% 123 0,4% 55 1% 41 1% 13 28% 865 17% 142 4% 207 8% 408 8% 303 8% 438 9% 176 3% 65 2% 79 8% 241 5% 156 4% 92 0,3% 61 1% 40 1% 52 3% 151 3% 1 0,03% 6 kisrepülőterek 2 Összesen 9781 5134 3616 2556
arány 2006 60% 1794 5% 230 1% 31 8% 322 17% 371 3% 151 4% 272 2% 37 0,2% 4 0,1% 1 3213
arány 2007 56% 980 7% 167 1% 23 10% 703 12% 341 5% 302 8% 246 1% 31 0,1% 0 0,0% 0 2793
arány 2008 arány 35% 282 8% 6% 64 2% 1% 15 0% 25% 1708 47% 12% 668 18% 11% 875 24% 9% 16 0% 1% 0 0% 0,0% 0 0,0% 0,0% 0 0,0% 3628
4. sz. táblázat tiltott határátlépés miatt elfogott személyek Ezzel szemben a belső határokon a toloncegyezmények miatt összesen 242 főt vettünk át. A közös határokon megszűnt határellenőrzésnek köszönhetően természetesen e számok is alatta maradnak az előző évinek, azonban itt is figyelmeztető jel lehet, hogy Szlovéniából több személy lett átvéve, mint korábban.
2008 2007
szlovák 13 28
osztrák 146 243
szlovén 83 61
belső össz 242 332
összesen 275 373
5. sz. táblázat nemzetközi visszafogadási egyezmények szerinti átvételek Itt kell azonban megjegyeznem, hogy valamilyen szempontból eredményesnek tekinthető a mélységi ellenőrzések végrehajtása. A visszafogadási egyezmények alapján átadott személyek számában jelentős emelkedés tapasztalható. Hogy ezt mégsem tudom teljesen pozitívan értékelni, annak köszönhető, nem derül ki a statisztikából, hogy a személyek elfogása hol került végrehajtásra, azaz elképzelhető, hogy többségüket a külső határon, a személyek kilépésekor fedték fel. Ez pedig ismét a mélységi ellenőrzés hiányosságát támasztaná alá.
6
Uo. 4. o.
2008 2007
szlovák 2 9
osztrák 57 2
szlovén 4 1
belső össz 63 12
összesen 1244 999
6. sz. táblázat nemzetközi visszafogadási egyezmények szerinti átadások Menekültekkel kapcsolatos adatok Az elmúlt fél évtizedben majdnem minden évértékelésnél előkerült a tiltott határátlépéseket tárgyalva a menekültstátusz iránti kérelmet benyújtott személyek által elkövetett cselekmények. Mivel Magyarország területén szabadon mozoghatnak, illetve a tömegközlekedést is rendkívül kedvezményesen vehetik igénybe (e mellett az embercsempész tevékenység elkövetési tárgyai) az ellenük való fellépés rendkívül nehéz. A Befogadó Állomásokról a tavalyi évben 1427 fő távozott engedély nélkül, melyek közül 9 fő lett előállítva tiltott határátlépés kísérlete miatt. E mellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai alapján 2008 évben 334 személyt vettek vissza Dublini Eljárásban7. Ez szám miden korábbi évnél magasabb (ld. 7. sz. táblázat). Leegyszerűsítve az is mondhatjuk, hogy legalább ennyivel több ember jutott át a mélységi szűrőn. Véleményem szerint ez (és a 2007. évi kismértékű visszaesés ún. kivárás) egyértelműen hazánk teljes jogú schengeni csatlakozásának és a hiányzó információk, közvetve a felderítés hiányának a következménye. A legtöbb sikeres transzfert Ausztria bonyolította le Magyarország felé 112 fővel, de jelentősnek mondható Németország által átadott 89 fő is. Az átvett személyek döntő többsége, közel harmada szerb állampolgár (108 fő). E mellett jelentősebb számban a grúz (35 fő) és a koszovói (29 fő) állampolgárok fordultak elő. A BÁH-nál 3.138 menekültkérelmet nyújtottak be (ezek közül 2879 fő érkezett illegálisan), a kérelmezők több mint a fele európai (1783 fő), melyből a főbb állampolgársági kategóriák a koszovói 995 fő és a szerb 598 fővel. A Rendőrségnél, mint menekültügyiben eljáró szervnél e számból transzferek során átvett személyek 2005. év
159
2006. év
273
2007. év
239
2008. év
334
7. sz. táblázat A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által dublini eljárásban visszavett személyek száma
7
Adatok forrása: Bevándorlási és Állampolgársági http://www.bmbah.hu/statisztikak.php 2009. március 22-i letöltés
Hivatal
Statisztikák
2004-2008.
Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés Korábbi tanulmányomban8 már kifejtettem ezen szabálysértés speciális mivoltát. Ugyanis e normasértés rendkívül tudja torzítani a statisztikát (olyannyira, hogy 2005-2006 évben az összes illegális migrációhoz kötődő cselekmények eseteiből azt a következtetést vonták le, hogy a külső határokon, határátkelőhelyeken, kifelé, a jellemző elkövetői kör, a zöldhatár jelentősége csökkent). A statisztikában megjelenő tipikus formájában, a külső határokon felfedett túltartózkodásként a társadalomra való veszélyességi foka csekély. Azonban valószínűleg e cselekményt elkövető személyek többsége nem turisztikai vágyainak kiteljesítése érdekében tartózkodik – immár a schengeni területen - a megengedettnél tovább. 2008. évben jogsértési kategóriában is jelentős (mintegy kétötödös) visszaesés tapasztalható (ld. 8. sz. táblázat), továbbá valamelyest elkövetési formában és személyi körben átrendeződés. viszonylat 2002 osztrák 117 szlovén 16 horvát 132 szerb 59 román 1657 ukrán 186 szlovák 481 budapesti 776 országos 0 Összesen 3424
arány 2003 0,03 193 0,005 32 0,039 290 0,017 323 0,484 1679 0,054 246 0,14 945 0,227 837 29 4574
arány 2004 0,04 201 0,007 57 0,063 231 0,071 421 0,367 2124 0,054 305 0,207 552 0,183 1135 0,006 62 5088
arány 2005 0,04 307 0,011 28 0,045 174 0,083 441 0,417 5493 0,06 1029 0,108 492 0,223 1251 0,012 258 9473
arány 0,03 0,003 0,018 0,047 0,58 0,109 0,052 0,132 0,027
2006 333 45 235 437 5642 993 425 1061 269 9440
arány 2007 arány 2008 arány 0,04 538 0,17 96 0,05 0,005 43 0,013 9 0,005 0,025 242 0,076 70 0,038 0,046 156 0,049 227 0,123 0,598 112 0,035 380 0,205 0,105 1316 0,411 688 0,372 0,045 546 0,171 292 0,158 0,112 195 0,061 86 0,046 0,028 51 0,016 3 0,002 3199 1851
8. sz. táblázat külföldiek rendészetével kapcsolatos szabályértések száma Mint a mostani bevezetőmben írtam a tipikus megjelenési formáról, azonban amiért foglalkozni kívánok e szabálysértéssel az, hogy a belső határokon megjelent az eddig gyakorlatilag nem létezett elkövetési forma. A szabad mozgás jogával rendelkező személyek (elsősorban Európai Uniós állampolgárok) úti okmány, illetve személyi igazolvány nélküli beutazása hazánkba. Hogy ezt nem jelentéktelen mértékben követik el, jól mutatja az a tény, a szlovák állampolgárok felfedett elkövetői száma a képzeletbeli dobogó második fokára lett elegendő (ld. 9. sz. táblázat). Egyébként a határhelyzetképből kiderül, hogy ezt megelőző évben mindösszesen 1 fő szlovák állampolgár került felfedésre e normasértési kategóriában. ukrán szlovákmoldáv szerb román török horvát szám 704 264 179 164 135 74 45
bosnyák
44
orosz 34
macedón
27
kínai egyéb 17 164
össz 1851
9. sz. táblázat külföldiek rendészetével kapcsolatos szabályértések állampolgárság szerint
8
Lipics László r. őrnagy: Illegális migráció a magyar-osztrák államhatáron RTTIT 1. helyezett pályamű, 20-23. o. elérhatő: http://intra.police.hu RTTIT menüpont alatt
Összefoglalás A Határőrség Rendőrségbe történt integrációját mind a határrendészeti, mind a bűnügyi szolgálati ág megsínylette. Az illegális migráció elleni hatékony fellépés jelenleg a külső határokon jó színvonalú, eredményesnek mondható, az egyes határszakaszokon tapasztalható nyomás növekedését követni tudták. Ugyanakkor figyelmeztető jel lehet a külső határok őrizetét tekintve, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál még mindig több olyan személy kérelmezi menekültkénti elismerését, aki az országba illegálisan érkezett, de nem került a Rendőrség által elfogásra. A belső határokon csökkent illegális migrációhoz kötődő cselekmények felfedések száma, mely leginkább az osztrák határszakaszon mutatkozik meg. Különösen jelentősnek mondható a tiltott határátlépések és az embercsempészések számának visszaesése. Mindkettő szoros összefüggésben áll a határrendészeti és bűnügyi szolgálati ág létszámhelyzetével, illetve ez utóbbi illegális migrációval kapcsolatos tevékenységének csökkenésével. A mélységi (beleértve a belső határok mentét is) ellenőrzések ugyan számszakilag hoztak eredményeket, azonban a mélységet vizsgálva megállapítható, hogy azok egy része nem igazi illegális migrációhoz kötődő cselekmény, hanem Európai Unió tagállamok állampolgárai által elkövetett kisebb súlyú szabálysértéseit takarják. A mélységi szűrő hiányosságaként meg kell említeni a szomszéd országoktól átvett személyek magas számát. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál a menekültstátusz iránti kérelmet benyújtók kilenc-tizede illegálisan érkezik. Befogadó Állomásairól a kérelmezők gyakorlatilag fele engedély nélkül távozik, azonban csak töredéke akadt fenn a magyar mélységi szűrőn. Ellenben dublini eljárásban a BÁH munkatársai az eltávozottak kb. negyedét vették vissza. Mindent összefoglalva véleményem szerint egyértelmű, hogy a mélységi ellenőrzések végrehajtása során és a belső határokon növelni kell az illegális migrációval szembeni eredményes fellépést. Ezt pedig meggyőződésem szerint „csapaterő” vagy rendészeti állomány tekintetében a mélységi migrációs háló alkalmazásának fokozásával, a nagy forgalmú közutak forgalma ellenőrzésének megszervezésével, valamint az állomány folyamatos tájékoztatásával és képzésével lehet megoldani. Önmagában ez csak felületi kezelés, nem elég! Növelni kell az illegális migrációval foglalkozó bűnügyi munkát végző személyek számát, elsősorban felderítési területen. Ugyanis az illegális migráció alapvetően szervezetten zajlik, és ez ellen csak a nemzetközi bűnügyi egyezményekben, jogszabályokban foglalt feladatok és lehetőségek kihasználásával lehet eredményesen fellépni.
