IV. ÉVFOLYAM
1940. július hó.
4. SZÁM.
GÖRÖGKATOLIKUS H i t b u z g a l m i
ELET
f o l y ó i r a t .
Tartalomból: Völgyi M. .• így élünk Kormányzónk gyásza. Erdélyi részek.
Biharban
Dr. Rohály F.: Zsoltárok f Balogh Bálint. Értékeink.
könyve.
Mit mond rólunk a statisztika? Szegedi beiktatás. Lapjainkból... Szerkesztői üzenetek.
& S .
Árpád nyomda nyomása Szeged.
A .
t^-rtccfy#*''*<*>
l
Nyomdáért felel: Szittner János.
Állomány ellenőrizve 20i*
SUHANESZ BUTOR legolcsóbb,
legmegbízhatóbb
Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 4 .
S M A Y E R bevásárlási forrás U R I -
1
TELEFON
ÁGOSTON |
ÉS N Ö I
D I V A T Á R Ú H ÁZ A H
: 537, NYÍREGYHÁZA, Zrínyi Ilona-u. 2. sz. |
f
FŰSZERT,
CSEMEGÉT olcsón
— jó
minőséget
vitéz Tornay István üzletében — Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 9. szám.
Takarékosság !
Szabott á r !
HARTOS LAJOS
Férfi- és női gyapjúszövet különlegességek, selymek, mosóárúk szőnyegek, ágygarniturák, sezlonterítők, ruha- és kelengyevásznak nagy raktára.
NYÍREGYHÁZA, VAY ÁDÁM UTCA. (Takarékpalota.)
Nemzeti Hitelintézet R.-T. NYÍREGYHÁZI
FIÓKJA
Tüzelőanyag ! Bank ! Biztosítási osztály ! N y í r e g y h á z a , Széchenyí-űt 1. szám. Telefonszám : 208.
Kérelem az Actio Catholica igentisztelt egyházmegyei szakosztályi elnökeihez, a ker. esperes és a lelkész urakhoz. Az A. C. Országos Elnökségétől megkaptuk valamennyien az 1940/4!. évi munkatervet és a f. év április 29-én Budapesten megtartott A. C. vezetői értekezlet anyagát. A munkaterv megvalósítására vonatkozó elnöki megnyitó beszédet és az országos igazgató úrnak az elnökség javaslatára a nagymélt. Püspöki Kar részéről jóváhagyott előterjesztését szíveskedjenek áttanulmányozni. 1. 1. Hangsúlyozza a munkaterv a papságnak és világi híveknek, mint Krisztus titokzatos teste tagjainak sorsközösségét. Az 1940/41. évben is megmarad a tavalyi központi jelszó: „Világiak Krisztus országáért!" Ezidén a karácsonyelőtti böjti időszak vasárnapjain minden katolikus templomban, a rádióban is arról fognak szólni a prédikációk, hitbuzgalmi és közművelődési egyesületeinkben a vasárnap-délutáni előadások, hogy ismerjük meg, szeressük, védjük meg az Egyházat minden támadással szemben, imádkozzunk és dolgozzunk a közös Anya dicsőségéért, javáért. Természetesen mi görög katolikus papok ezekben a sz. beszédekben az uniós gondolatot is kidomborítjuk. Kifejtjük a keleti Egyház régi magyarságát, tagjainak vértanúi szenvedéseit, intenzív hitéletét, elgyengülésének okait s a mai nemzedék kötelességeit: az őseinktől reánk maradt drága örökségnek, sz. hitünk megvallása eszközének, a görög rítusnak fenntartására, lehetséges fejlesztésére nézve. 2. A testvéri közösség, az egyházi, szertartási és egyházmegyei együvétartozás tudatának ápolása mellett meg kell szervezni minden egyházközségben áz A. C. zelátorok (hangadók, szóvivők) csoportját, ki kell őket oktatni 6—12 délutáni vagy esti tanfolyamon. E célból az Orsz. Elnökség 11 tételt állított össze az Egyházról, hogy azokat a tagok, elsősorban a zelátorok megtárgyalják, megvitassák, a felmerülő kételyeket eloszlassák. 3. Hogy az egyházmegyei központi szervezetek (az elnökség és az e. m. központi szakosztályok) működése minél eredményesebb legyen, tagjai igyekezzenek vezetőképző kurzusokon résztvenni, gyakorlati ismereteinket további önképzéssel bővíteni. 4. Ki kell választani, azután kiképezni espereskerületenkint öt, de legalább három vezető munkatársat, az úgynevezett espereskerületi szakosztályi előadókat. Ennél a pontnál tisztelettel kérem a kerületi esperes urakat, szíveskedjenek kellő információszerzés
után velem közölni, kik alkalmasak a kerület öt vagy három szakosztályának előadói tisztségeire, hogy kineveztetésük iránt a megyés püspök úr Őnagyméltóságának előterjesztést tehessek. Minthogy pedig az Orsz. Elnökség f. év augusztus l-ig adott nekem terminust a kinevezett előadók névsorának felterjesztésére, az esperes urak véleményes nyilatkozataikat a most következő július hó 20-ikáig küldjék be hozzám, hogy a javaslatba hozottak kinevezése iránt a püspök úr Őe^ciájához fordulhassak. A lelkész urak a statisztikai íveket pontosan a valósághoz híven három példányban állítsák ki. Két példányt f. é. július 15-ig ker. esperesi úton a ker. esperes! tanácshoz tegyenek át. A ker. esperes urak a gyűjtőboríték hátlapján olvasható módon járjanak el s a szakosztályi előadók által átvizsgált, észrevételezett, alírt, a ker. esperes által láttamozott íveket folyó év augusztus 15-ikéig hozzám juttassák, hogy az adatokat az egyházmegyei szakosztályvezető urak feldolgozhassák s azután 1 — 1 ívet az Országos Elnökséghez és az egyház megyei főhatósághoz felterjeszthessek. III. Az egyházmegyei szakosztályi elnökök s előadók az egyházmegyei igazgatóval s az espereskerületi előadókkal együtt évenkint legalább egyszer értekezletet kötelesek tartani. Tisztelettel közlöm az érdekelt urakkal, hogy az értekezletet még az Országos Katolikus nagygyűlés előtt, szeptember folyamán fogjuk' megtartani. Készüljünk elő reá idejekorán. Az értekezlet idejét és helyét a meghívás kapcsán tudomásukra fogom hozni. Az A. C. jövő évi munkaterve a szociális szakosztály főfeladatául az egyházközségek helyi szegényeinek, betegeinek, szegénysorsú özvegyeinek és árváinak intézményes megsegítését tűzte ki. Erre jól bevált eszközül jelöli meg az Országos Elnökség a hálaadó terménygyűjtést. A Katolikus Akció folyóirat folyó évi júniusi számában idevonatkozólag közzétett buzdító felhívás kapcsán megyés püspök úrunk Őnagyméltósága egyidejűleg elrendelte minden egyházközségnek a hálaadó terménygyűjtés megtartását. Intézkedése a legközelebbi körlevélben fog megjelenni. Eszerint a lelkészkedő papság legalább 1 — 1 vasárnapi prédikációval készítse elő a gyűjtési akciót, hangsúlyozva, hogy minden adomány Istentől származik és ezért hálánkat legmegfelelőbben a szegények intenzív gondozásával róhatjuk le. A lelkész valamelyik nyári vasárnapra tűzze ki az összegyűjtött termények megáldásának terminusát a megelőző vasárnapi parókiai szent mise végén kihirdetve, hogy a megáldás a következő vasárnapon ugyancsak a hivatalos szent nagy mise végén az Amboni ima előtt a templomkertben lesz megtartva. Az adományokat a hívek vagy már a közbeeső hét folyamán hozzák be és helyezzék el a lelkész által megjelölt időben és helyen, vagy egyenesen a megáldási aktusra hozzák magukkal. A megáldás vasárnapján a hívek minél többen járuljanak a szent áldozáshoz. A szent liturgia végén a megáldási szertartás menetét a megyés püspök úr Őexcelenciája a következőleg állapította meg :
A szokásos kezdet után a királyi ajtó előtt állva a miséző pap intonálja: Dicsőség a mi jótevő Istenünknek most és mindenkor és örökkön örökké. — A kórus ámennel felel és elénekli a hivekkel együtt a nagy dokszológiát. Következnek a térdenállva végzendő hálaadó ekteniák. (Misekönyv 215 —16 oldal). A fennhang után felállva, a sz. kereszttel áldva mondja a miséző pap a Szerkönyv 149. oldalán levő „Áldjon meg bennünket" kezdetű imát. — Az „Ámen" után a terményeket meghinti szenteltvízzel és a Szerköny 230. oldalán olvasható formula szerint („megáldatnak és megszenteltetnek ezek a termény-adományok . . .") megáldja. Az adakozókat élteti és a szent misét elbocsátással, áldásadással befejezi. Az adományok igazságos elosztását az e. k. tisztikar és a szociális szakosztály közreműködésével közmegelégedésre igyekezzék elvégezni. IV. A munkarendben előírt lelki szent gyakorlatokról tárgyalni fogok a Szent Nagy Bazil Rend tartományi főnökségével és előterjesztést teszek a megyés püspök úr Őnagyméltóságának a továbbiakra nézve. V. Már most kérem a ker. esperes urakat s általuk a kerületek papságát, tartsák meg majd az u. n. őszi papi és ktanítói gyűléseket már azért is, mert ugyanakkor espereskerületi A. C. gyűlést is rendeznek s azon megbeszélik, mit, mennyit valósítottak meg addig a programból, mik még a legfontosabb tennivalók és hogyan lehet azokat eredményesen végrehajtani. Meg vagyok győződve, hogy a következő munkaévet a mostaninál jóval nagyobb sikerrel fogjuk elvégezni és nálunk is kialakul világi hiveink buzgó együttműködésével a b. e. alapító nagy pápa által kontemplált megyéspüspöki erős hadsereg Krisztus Király dicsőségére, a kezdet nehézségeivel küzködő egyházmegyénk javára. Nyíregyháza, 1940. júuius 30. Melles N. Géza e. m. A. C. igazgató.
4. SZÁM.
1940. JUL1US HÓ.
IV. ÉVFOLYAM.
GÖÍiÖGKÁTOüKUS
H1TBUZGALMI FŐSZERKESZTŐ:
FOLYÓIRAT
SEREGHY
LÁSZLÓ
FELELŐS SZERKESZTŐ : L A D O M É R S Z K Y B É L Á D R. F E L E L Ő S K I A D Ó : P A P P G Y Ö R G Y DR.
SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L : Előfizetési
díj egész é v r e 1 P. 60 1. TELEFON: 20—54.
így élünk
SZEGED,
ÉLET
PÁRISI
K Ö R Ú T 1.
P o s t a t a k a r é k p é n z t á r i c s e k k s z á m l a : 17.271.
Biharban...
Szabolcs vármegyétől délre húzódik meg Bihar vármegye csonkán maradt része. Más táj, más nép, más szokás, más élet. Sokak előtt szinte rejtély, hogy „Biharországban" hogyan is élnek az emberek. És szinte probléma, hogy ott, egy más világban mint is vannak görögkatolikus testvéreink ? Debrecenből kiindulva lassan prüszkülő vonattal érjük el ezt a „más világot". Az akáclombos nyirségi tájak keresztes templomtornyú vidékei után szokatlanul hat szemünknek: mindenütt csillag a tornyon; csak amikor beljebb jutunk Biharba, tűnik elibénk — szerényen — egy pár katolikus, illetve görögkatolikus templom. Igaz, hogy két kezünkön meg lehet számolni a 180.000-nyi lélekszámú Biliarmegyének görögkatolikus templomait. Kilenc templom mindössze! 7285 görögkatolikus él az egész Biharban ! Mennyire csepp ez a nagy tengerben ! De ez még nem elég Ebből a 7258 görögkatolikusból 3677 lélek él két községben, a többi elszóródva 164.000-nyi más vallású emberek között. Ha van a magyar görögkatolikusságnak missziós területe: hát ez az. Ha valahol érzi az ember a görögkatolikusok elhagyaíott sorsát: hát itt érzi! Ha valahol szeretne abban az öntudatos, búzgó, gyümölcsöző görögkatolikus életben élni: hát itt szerethet: mert ez talán csak vágy marad! Mit is jelent Biharban görögkatolikusnak lenni ? Talán éppen azt: amit a nagy világban magyarnak lenni: elhagyatott sorsot, szegénységet, magára útaltságot! Van-e oka keseregni annak a százezernyi görögkatolikusnak, akik egymás közelében, egymás erején buzdulva, egymás kezét fogva, tudják építeni a szebb jövőt? De itt, lenn, a végeken, ahol csak minden huszonötödik ember a görögkatolikus: inkább lenne ok a sóhajtozásra: és mégsem tesszük! Régen, a boldog békeidőben, Biharországnak hivták e vármegyét. Valóban, más „ország" ez, amit más vidékről ideszakadt ember csak évek után tud megismerni, de akkor megszeretni is. Épp így a görögkatolikusok élete is más. Elszóródva, mint a ha-
1 tárban a búzakeresztek; itt érezni igazán az elhagyatottságot, de egyben azt is, hogy itt kell lenni, kell akarni valamit! De nagyot, hatalmasat, országraszólót (legalább is görögkatolikus szempontból) tehet-e ez a maroknyi görögkatolikus n é p ? Hiszen alig 5000 él közvetlen kapcsolatban papjával, egyházával, templomával. A többi ? A többi bizony szerte szóródva, mint az oldott kéve: sokszor talán úgy, mint a tévelygő nyáj! És mégis élnek; igaz, nehéz sorsban ! Ha megkérdezné valaki őket: „hogy éltek testvérek ?" Hánytól kapná ezt a feleletet: Biharban nem szeretnek minket! Sőt, mi több : mellőzni akarnak minket. Hogy miért ? Arra mi magunk nem tudunk választ adni, talán még ők sem ! Valóban a bihari görögkatolikusokra egy olyan jelzőt akarnak rányomni, amely jelzőhöz sohasem volt közük (legalább 80 %-uknak). Divat Biharban arról beszélni, hogy csak a reformátusok a magyarok, és a görögkatolikusok „idegen nemzetiségű megbízhatatlanok!" Pedig köztudomású, hogy bihari parókiáinkon mindössze 630 lélek vallotta magát idegen anyanyelvűnek! Hogy egykor itt is, és most a határon túl is — amit Mosolygó József „Erdély eloláhosodása" c. tanulmányában megírta — oláhok akartak magyarokat oláhokká tenni, azt még megérti az ember: érdekük volt. De ma, 20 évvel Trianon után miért akar 137.000 magyar 700 magyart csupán vallása miatt románnak nyilvánítani : ezt igazi magyar nem érti, nem értheti, s nem is fogja megérteni soha! Azt a görögkatolikust, aki más vármegye határai között tud jó magyar lenni — és az is! — Biharban nem veszik annak az „első osztályú : csak mi magyarok" ! Hogy ezt a ferde — egyben revízió ellenes — felfogást a bihari közvéleményből mikor fog sikerülni kiirtani annak a pár magyar gör. kat. papnak és tanítónak: ezt bajos lenne megmondani. Szóval nehéz a magyar görögkatolikusok élete Biharban! Talán éppen e felfogás miatt van az, hogy a bihari görögkatolikus nép magának élő, nem igen törekszik a közéletből kivenni a részét. Valahogy az a fájó érzése: „nem szaladok olyan szekér után, amelyik nem akar felvenni!" Egymás között összetartok a görögkatolikusok. A valíás, a szertartás szépsége egybekapcsolja, egybeforraszlja őket — épp úgy, mint más vidék görögkatolikusait. Miért van az, ha két gör. kat. összetalálkozik: felcsillan a szemük, melegebben fognak kezet ? Azért mert a szeretet kötelékén : az Olíáriszentségen kívül van még egy másik összekötő kapcsuk is: a szertartás. Pár évtizeddel ezelőtt, egy pár bihari egyházközségben — Királyhágón túli, de általunk megtűrt propaganda hatása alatt — ha más nyelven is dicsérték az Istent: ma csuk magyar nyelven csendül fel az ének minden templomunkban: akármit is beszélnek mások! Vallásos élet szempontjából is nehéz a bihari görög katolikusok élete: Itt nem lehet ezreket felvonultatni; itt nem lehet
3
demonstrálni, körmeneteket, nagy gyűléseket tartani és rendezni, mint máshol: hisz a 7000 görögkatolikusság, mint egy 70 km-es vonalon helyezkedik el. Ily távolságokról tömeget felvonultatni lehetetlen. így aztán az itteni hitélet kifejezésre juttatásának helye: a templom és az iskola. A templom! Isten háza — imádság háza. De nehéz is beülni oda olyankor a 7000-nek, amikor 132000 nem ünnepel, hanem • dolgozik, söt sok része dolgoztatja azokat is, akiknek ünnepelniök kellene. Nehéz a példaadást megtalálni, a kevésnek a sok között. Itt kevés a vonzó példa; itt, ha csak a lelkiismeret nem hívja a hívőket a templomba; sok ember kapát kaszát vesz a vállára, legyen bár akármilyen nagy ünnep is. Hála Istennek: a lelkiismeret harangja szól itt is. És, ha kicsinyek is a templomok harangjai — sokszor még a falu végére sem ér el hangjuk — a lelkiismeret harangszava igen szép eredménnyel nyomja ei a munkára szólító hangot is! A vasárnapi szentmisére szívesen járnak Biharban is. De egyéb istentiszteletek látogatásában — néhol az ünnepek megtartásában is — a búzgóság nem nagy. De ennek is, bizonnyára az adott körülmények az okozói! Hiába szól a harang; a reggeli istentiszteleten nincs tömve a templom, mint Szabolcsban; az ünnepek megülése is hagy kívánni valót hátra. De, ha látja a gör. kat. hívő. hogy a falu 73, sőt 3A része nem ünnepel, hát bizony ö is ezek közé áll! Kevesen vannak hát görög katolikusok a végeken! Azért nem hallatnak magukról; csak dolgoznak csöndben lelkük üdvösségén és a magyar görögkatolikussághoz való kapcsolat és szeretel kiépítésén. Valahogy szent Pál apostol szelleme uralkodik közöttük. Az apáiktól kapott drága örökséget: a hitet és szeretetet egyházuk és szertartásuk iránt, nem tudja kiölni belőlük semmi! A mások részéről való kevésbe vevés sarkal itt minden görögkatolikust arra, hogy ezt a kettőt mindennél többre becsüljék! Valahogy érzi mindeő hívőnk, hogy ez a kettő : mélységes hit és szeretet adja meg a lélek békéjét és nyugalmát, a magpróbáitatás, lekicsinylés, semmibevevés és háttérbe szorítás között. Ilyen hát, nagy vonásokban vázolva a gör. katolikusok élete Biharban. Élnek és dolgoznak csöndben. De, ha igaz, az, hogy csöndben csiszolódik a lélek : akkor feltétlenül csiszolódik a bihari görög katolikusok lelki élete. Csiszolódik és fejlődik az élet: Isten dicsősége, egyházunk szeretete, magyar hazánkhoz való ragaszko* dás, ez minden görög katolikusnak vágya, lennt, ott a vártán nemcsak a végeken! Völgyi Miklós.
OLVASD! TERJiSZD ! A „GÖRÖGKATOLIKUS ÉLET"-ET.
4
Hazánk Kormányzójának nevét június hónap folyamán kétszer is foglalta külön imájába a magyar görögkatolikusság. Június 18-án Kormányzó urunk születésnapján az ország minden görögkatolikus templomában ünnepélyes szentmise volt, amelyen alázatos, de erős hittel könyörögtünk szent liturgiánk szavaival: Könyörögjünk még szeretett magyar hazánkért s Kormányzójáért, az ő hatalma, győzelme, állandó kormányzata, egészsége és üdvéért, hogy a mi Urunk Istenünk mindinkább segítse őt minden jóban és hódítson lábaink alá minden ellenséget és támadót.., Kilenc nap múlva bedig az őszinte részvét és együttérzés imájával vigasztaltuk a gyászba borult kormányzói családot. A magyar görögkatolikusság átérezte azt a mélységes fájdalmat, ami a nemzet közös atyját érte leányának ifj. gróf Károlyi Qyuláné Horthy Paulettenek korai elvesztésével. De ugyanakkor valami mélységes és erős magyar öntudatot adó csodálattal néztük, hogy Délkelet-Európa és hazánk történelmi óráiban minden gyásza és apai fájdalma ellenére biztos kézzel tartja nemzetünk kormányrúd ját Novarra hőse.
Testvér! Tudod-e, hogy a trianoni békeparancs legjobban súlytotta a hajdúdorogi magyar egyházmegyét? Alig ötéves önálló lét után parochiáinak és területének csaknem a felét el kellett vesztenie. A le nem győzött országot orvul megtámadó románság Trianonban elérte azt, amit a debreceni alávaló pokolgépes merénylettel nem tudott elérni: visszaszorította a görögkatolikus magyarságot az ősi munkácsi egyházmegye határáig. Tudod-e, hogy a hajdúdorogi egyházmegye a román megszállás következtében elvesztette híveinek egyharmad részét, öszszesen 70.313 görögkatolikus magyart (1918 évi népszámlálási adatok szerint) ? Az öt főesperesség közül egy teljesen (a székelyföldi), kettő pedig (a székesegyházi és a szatmári) részben idegen kézbe került. Tudod-e, hogy 163 anyaegyházból csak 88, és 705 fiókegyházból csak 390 maradt a birtokunkban ? Tudod-e, hogy a román uralom a hetvenezer magyar görögkatolikust egy tollvonással eltörölte, oláhoknak vagy oroszoknak nyilvánította és iskoláikat elkobozta ? Testvér, emlékezzünk! *
„Nekünk félretéve mindent legnagyobb egyetértésben kell összefognunk a közös, vállvetett munkára. Ki kell kapcsolni minden önérdeket, elfelejteni az egyéni célokat és ködös ábrándképek és tervezgetések üres szalmacséplése helyett az ekeszarvára kell tennünk a kezünket és reális, buzgó építőmunkához fogni. . (Megyés Főpásztorunk első pásztorleveléből.)
5
Zsoltárok könyve. Az ószövetségi Szentírás egyik könyve viseli e nevet. Százötven zsoltárból áll. A zsoltárok vallásos tartalmú versek, szent énekek, melyek az Istent köszöntik, műveit magasztalják, jótetteiért hálát zengenek, irgalmát esdik. Emberek szerzették, de mindmegannyit a Szentlélek sugallta. Az Ószövetség levitái énekkarban, együtt zengték, az Úr hajlékában s zsoltáréneklésből állt a nyilvános istentisztelet nagy része. Méltán ! A zsoltárok a Szentlélek szerzeményei s igy méltók arra, hogy velük Istent dicsérjük. De az emberek szempontjából is a legtökéletesebb imák, mert magukban foglalják a kinyilatkoztatás legfőbb hit- és erkölcsi tételeit, az Isten üdvgondozó tevékenységéről is megemlékeznek. Mindezt versben, énekben adják a hívek ajkára, mely nemcsak Istenhez száll, hanem a lelkekbe is belevésődik s hitet ébreszt. Istenszeretetet gerjeszt bennük. Krisztus is sokszor idézi a zsoltáros szavát s imaként küldi Atyjához. Virágvasárnap, gyermekek hozsannája, farizeusok acsarkodása közben a 8. zsoltárra hivatkozik : „Kisdedek és csecsemők szájával hirdetteted ellenségeiddel szemben dicséreted" [8, 3 ] . — Haláltusájában, hét szava között, a 21. zsoltár szövegével mondja szenvedő messiási imáját: „Istenem, Istenem . , . miért hagytál el engem?" [21, 2.] Róla is szólnak zsoltárok. A zsoltáríró előtt is, mint a többi prófétánál, évszázadok távlatában, látomásban előre feltűnik a Megváltó alakjának egy-egy vonása s isteni ihlettséggel megénekli zsoltárában ezt a Messiás-királyt. A 2. zsoltár királyi győzelméről szól, a 109. papságát magasztalja, a 21. szenvedését siratja, a 15. feltámadását magasztalja, a 71. országát és békességét rajzolja meg, a 44. pedig egyházáról szól. Megértjük, miért vette át az Ószövetségből s miért fonta bele az Egyház is istentiszteleteibe a Zsoltárokat. Két karra osztva énekelteti antifonáknak, szentírási olvasmányok bevezetéseképen prokimennek, az Élet-kenyerének vétele alatt versenkint áldozási versnek. Az 50. zsoltár szavaival gerjeszti lelkünkben a bűnbánatot tömjénezés közben s egy-egy zsoltárvers kiséri röpimaszerűen minden liturgikus ténykedésünket. Zsoltárokat olvasunk az imaórákon, zsoltározás vezeti be a nagyobb zsoIozsmarészeket, zsoltárokra, mint előversekre énekeljük az énekverseket (sztihirákat), sőt tisztán zsoltárokból is állanak egész zsolozsmarészek. Ilyen pl. a reggeli zsolozsmát kezdő hat zsoltár (hexapsalmos), a reggeli ima gondolatkörében tervszerűen összeválogatott zsoltársor. — Vagy a kathizma. Ez nem más, mint sorozatos zsoltárcsoport. A 150 zsoltár 20 ilyen csoportra van felosztva. A reggeli zsolozsmán naponkint kettőt-kettőt olvasunk, az alkonyatin (vasárnap kivételével) egyet-egyet s így egy hét lefor-
6
gása alatt az egész Zsoltár-könyvet végig imádkozzuk. — A Sokirgalmú ének. Nem más, mint a 134. és 135. zsoltár. Nevét a 135. zsoltár ismétlődő versétől nyerte: „Mert örökkévaló az ő irgalmassága!" — Felmeneteli ének. A 119 — 133. zsoltár gondolatkörére épített elmélkedő ének. A zsoltárokról kapta nevét, a zsoltár pedig eredeti használatától. Zarándokok énekelték útközben, mikor az ünnepekre felmentek Jeruzsálembe. Legismeretesebb a IV. hangé („ifjúságomtól kezdve . . ."), melyet minden nagyobb ünnepen énekelünk. — Dicséretek a Zsoltárkönyv három utolsó (148— 150.) záró, Istent dicsőítő zsoltára. A reggeli zsolozsma kánonja után, nagy dicsőítés előtt olvassuk s róla nevezik a reggeli zsolozsma második felét „Dicséretekének (Laudes: Ainoi). Imádkozzuk mi is ! Amint Szent Pál buzdít reá : „Teljetek el Szentlélekkel. Magatok közt zsoltárokat, szent dalokat és lelki énekeket mondjatok, énekeljetek és zengedezzetek szívetekben az Úrnak". (Efez. 5, 1 8 - 1 9 . ) Rohály Ferenc dr,
f Balogh Bálintot, Buda első parochusát június hó 1-én kísérte ki utolsó útjára a farkasréti temetőbe híveinek és tisztelőinek hatalmas tábora. A hajdúdorogi egyházmegye ismét szegényebb lett egy értékkel. Balogh Bálint 29 évet töltött távol hazájától. Az amerikai görög szertartású rutének függetlenségi mozgalmában keményen állta a harcot a katolikusság mellett. Hazatérve fáradhatatlan" energiával látott hozzá a budai egyházközség megszervezéséhez. Egyházi temetését a szent Flórián templomban Bányay Jenő nagyprépost, a világi temetést pedig dr. Dudás Miklós megyés püspök végezte nagy papi segédlettel. A ravatalnál Bányay Jenő nagyprépost, a sírnál pedig a székesfőváros, mint kegyúr nevében Huszty Károly tanácsnok, a TESz és a MAQOSz nevében dr. dorogi Farkas Ákos szfőv. tanácsnok, a budai egyházközség nevében pedig Medvigy István kúriai bíró búcsúztatta az egyházmegye nagy halottját.
Értékeink Nem érdemli meg boldogulását az a nép, amely nagyjait meg nem becsüli. Nekünk görögkatolikusoknak kétszeresen kell ismerni és megbecsülni értékeinket, mert kevesek vagyunk. Ha azt akarjuk, hogy számbeli kisebbségünk ellenére komoly ás produktív tényezői legyünk a magyar életnek, — akkor nem hagyhatunk figyelmen kívül egyetlen olyan magyar görögkatolikus életet sem, amelytől egyházhűséget, szeríartásszeretetet és'erős magyar hivatástudatot tanulhatunk. Ebben a rovatban — nem értékelés szerinti sorrendben, hanem alkalomszerűen — röviden fel fogjuk vázolni egy-egy Értékünk portréját.
1849 július 13-án Fontinelli mellett oláh golyónak esett ál-
7
gozatul a szabadságharc egyik vitéz őrnagya : Vasvári Pál. A nyirvasvári görögkatolikus parochián ringott a bölcsője ; ott szívta magába papságunk lelkes hazaszeretetét. Gimnáziumi tanulmányait a nagykárolyi piaristáknál végzi. Budapesten az egyetemen történelmet és fizikát hallgat. 1848 január elején már meg is jelenik Történeti Névtár című tanulmánya. Mint egyetemi hallgató, majd Teleki Blanka által alapított nevelőintézet tanára vezetősze'repet játszott az ifjúság életében. 1848 március idusán Petőfi és Jókai mellett Vasvári Pál az, aki megalkotja és felterjeszti a híres XII. pontot mint a magyar ifjúság megbízottja. A szabadságharc megindulásakor már otthon van a nyírségi, szatmári és bihari homokon... de nem azért, hogy félrevonuljon, hanem hogy szabad csapatot verbuváljon hittestvérei köréből. nlete hamar elviharzott, de példája még ma is élteti ifjúságunkat. dr.
Mit mond rólunk a statisztika ? A Magyar Statisztikai Hivatal 1939. évi kis zsebkönyvében csak unalmasnak látszó számadatokat látunk. A sűrű számoszlopok mögött azonban egy nemzet élete lüktet. S ebben a magyar életben mi görögkatolikusok nemcsak megálljuk a helyünket, hanem a legelsők vagyunk! Ugyan nem a gazdagságban, nem a magas hivatalokban, hanem azokban az életmegnyilvánulásokban, amelyekből a nemzet jövője épül. Csak egy pár adatot emelünk ki: 1920 és 1930 év között a magyar görögkatolikusság 25.438 lélekkel sza porodott, az 1930 és 1940 év közli szaporodás még ezt a számot is meg fogja haladni. Állítsuk egymás alá az egyes vallások szaporodási arányszámát. Tényleges szaporodás vagy fogyás: Görögkatolikus 14 5 °/o Római katolikus 10 4 „ Református 85 „ Ág, evangél kus 7-4 „ Görögkeleti —21 8 „ (fogyás) Izraelita —06 1 „
Ha tudjuk azt, hogy a görögkatolikusság ezekben az években sem az áttérésekből, sem a bevándorlásból nem gyarapodott, akkor a szaporodást a gör. kat. házasságok termékenységére illetőleg népünk mély vallásos lelkületére vezethetjük vissza. Alit mond erről a statisztika ? 1938 évben a gyermekszületési átlag a következőképen alakult: Gör. kat. anya gyermekszületési átlaga 4 - 50 Róm. kat. „ „ „ 3 8 6 Ref. „ „ , 349 Evang. „ „ „ 3-71 Gör. kel. „ „ „ 4*03 Izr. „ „ „ 3 0 8
Ha minden magyar anya úgy teljesítené a haza iránti kötelességét, mint a görögkatolikus anyák, akkor a húsz-
8
milliós magyarság vágya hamarább lenne élő valóság!! Az ország lakossága 10 év alatt 698.117 lélekkel növekedett; ha csak görögkatolikusok élnének az országban, akkor a szaporodás 1,163.528 volna. Görögkatolikus népünk vallásosságára és erkölcsös életére mutatnak az alábbi adatok: 100.000 ember közül öngyilkos lesz : gör. kat 56 ág. ev. 65 róm. kat. 70 ref. 70 izr. 78 gör. kel. 98
100 000 emberre esik házassági elválás: gör. kat. 94 róm. kat. 110 ág. ev. 122 ref. 140 gör. kel. 200 izr. 284
Ajánljuk a fenti adatokat a telepítési törvény végrehajtó illetékesek figyelmébe! y. a.
Beiktatták hivatalába a szegedi görögkatolikusok első plébánosát (A Szegedi Ujnemzedék és a Délmagyarország
közléseiből.)
Szép ünnepe volt június 9-én, vasárnap Szeged görögkatolikus társadalmának Az önállóvá lett szegedi görrgkatolikus egyházközség első parochusát: Ladomészky Béla dr-1 iktatták hivatalába ünnepélyes külsőségek között. A beiktatási ünnepség reggel 9 órakor kezdődött. Turányi Miklós nagylétai esperes felolvasta a kinevezési okmányt, majd az első plébános letette az esküt. Az ünnepségen Pálfy György dr. kultúrtanácsnok képviselte a várost s megjelent a szegedi görögkatolikusság színe-java. Délben közös ebéden vettek részt a görögkatolikus társadalom vezetői a Raffai vendéglő külön-termében, majd délután 6 órarakor nagyszabású műsoros est volt a Katolikus Kör dísztermében. Első számként a Szegedi Szalónzenekar, vitéz Peterdy Lajos vezényletével Suppé: Költő és paraszt c. szerzeményét s vitéz Peterdy: Mezei virágok c. pályadíjas szerzeményét adta elő nagy zenei felkészültséggel. Őszinte tetszést aratott az ungvári görögkatolikus papnövendékek „Szabadságdala", amelyet Merts Mária interpretált. Bittó János isr.iert dalénekes Boldizsár Kálmán cigányzenekarának kíséretével „Daltörténelem dióhéjban" címmel a magyar dal öiszázéves fejlődéséről adott nagyon szép csokrot. Kiemelkedő száma volt a műsoros estnek Mózesné Junker Klára operaénekesnő szereplése, aki Máriaföldy Anasztázia zongorakísérete mellett néhány szép műdalt adott elő. A jólsikerült hangversenyt a Szalónzenekar zárta be. A műsoros est központját Turányi Miklós nagylétai esperes előadása képezte. Beszédében rámutatott arra, hogy milyen szerepe van ebben a hazában a magyar görögkatolikus egyháznak vallási, kulturális és nemzeti vonatkozásban. Később így folytatta , — Egy
kérésem volna a magyar társadalomhoz : engedjenek végre magyaroknak lenni! Ezeresztendőn át magyaroknak tartottuk magunkat s azok is akarunk maradni. Mert illene tudni mindenkinek, hogy a görögkatolikus magyarok nem idegenek ebben a hazában, hanem ezeresztendeje élnek itt kétszázezres tömegben, amely fajilag, vérségileg is magyar s mindig magyarnak vallotta magát.
Lapjainkból . . . Előttem fekszik a magyar görögkatolikus sajtó június havi terméke. Szerénynek látszik . . . de a mienk! És éppen ezért büszke vagyok rá s úgv érzem : ennek a sajtónak minden darabja szebb, biztosabb, gazdagabb jövőt igér. „Keleti Egyház" Uniós szemle. Tudományos és egyházpolitikai folyóirat. Ma már komoly tényezőt jelent a magyar katolikus életben. Hatósugara túlnő az ország határain is. A júniusi szám teljesen a május 5-i székesfehérvári keleti napnak van szentelve. Cikkek: Szántay-Szemán István dr.: Kötelességünk-e tenni valamit az unióért? (Tallózás az újabb keleti egyházi munkatérről.) Kozma János: Közös vonások a görög és latin szertartások között. A Krónika és a Figyelő rovatok sok meleg részletet mondanak el a koronázó város keleti napjáról. „Szent Miklós Szövetség" címen jelent meg a Szemisz (Szent Miklós Uniós Szövetség) első tagértesítője. A magyar uniós mozgalomról ad a nagy nyilvánosságnak áttekinthető képet. „Görögkatolikus Szemle". Tizenkettedik éve kopogtat be a görögkatolikus hívek ajtaján, hogy „grékus" öntudatot adjon s hogy életünknek, törekvéseinknek nagy nyilvánosságot nyújtson, A június 9. és 23.-i szám váljozatos tartalommal szól hozzá társadalmi kérdéseinkhez. „Keleti Fény" címmel adott ki egy kedves, tartalmas lapot a nyíregyházai kir. kat. gimnázium szent Jozafát uniós egyesülete. A stencil-sokszorosítású lap Simon Tamás VII. oszt. tanuló szerkesztésében a tanuló ifjúság körében akar híveket szerezni az „egy akol és egy pásztor" fönséges gondolatának. dr. L. B. Szerkesztői üzenetek: Jól esett olvasni a többek részéről megnyilvánult búzdítást, lelkes útbaigazítást. Mindebből az következik, hogy a „Görögkatolikus Élet" ügye mindnyájunk szívügye lett. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a megalakult egyházmegyei A. C. sajtószakosztály bizonyára mindent el fog követni, hogy lapjaink szellemi színvonalát emelje. Addig is kérünk konkrét terveket, hozzászólásokat s főkép gyakorlatias, érdekes és gör. kat. vonatkozású cikkeket. A ftd. parochus urakat kérjük, szíveskedjenek velünk közölni a helyi lapterjesztők neveit a küldött felhívás értelmében. Lapunk csak úgy tud eleget tenni hivatásának, ha az előfizetési díjakat mindenki pontosan beküldi. Amennyiben külön felszólítást és csekklapot küldünk, kénytelenek leszünk a nyomdái, postai és csekkrendeléssel járó kiadások fedezésére külön 10 fillért felszámítani.
A mi lapjaink
NEMZETI
H
i
g
i
ő
KÖNYVÉS PAPÍRKERESKEDÉS
ÚJSÁG
Otyi^y&áka Bethlen-utca 2. szám.
(Egy hóra 4 pengő)
(Róm. kat.
és az
U J NEMZEDÉK (Egy hóra 1 pengő 50 f.)
m
bérpalota.)
Nagy raktár imakönyvekben és vallásos iratokban.
Telefon : 53.
Kozmetikai és pipere-cikkek:
S p o r t
illafszerfárbcín
Nyíregyháza, Városháza-épület.
BITTNER LAJOS ötvösműves
ARANYKOSZORÚS-MESTER
Budapest, IV., Prohászka Ottokár utca 8. sz. K é s z í t és raktáron tart: szentségtartókat, kelyheket, cibóriumokat stb. e g y h á z i ötvösmunkákat.
isr
tss
=1
Ül
Aranyozás és ezüstözés I
Katolikus műiparos c é g !
M
