Ikonosztázionok a néhai Felso-Magyarországról budapesti múzeumok gyüjteményeiben

LÁSSÁTOK, FELEIM! Terdik Szilveszter

Ikonosztázionok

a néhai Felso-Magyarországról

budapesti múzeumok

gyüjteményeiben Kevesen tudják, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum ún. Egyházi GYlijteménye rendelkezik a történelmi Magyarország terÜletérol származó egyik legnagyobb görög katolikus vonatkozású emlékanyaggal.! A gyujteményben a magánáhítat körébe sorolható szakrális tárgyak mellett számos liturgikus tárgy, templomi berendezés hez tartozó töredék, gyertyatartó, ikon is fellelheto. Az utóbbi csoporton belÜl három teljes ikonosztázion található, amelyeket még a 20. század elején vásároltak meg az országos múzeumok, az Iparmuvészeti és a Nemzeti, ahonnan eloször a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárába, majd az önálló Néprajzi Múzeumba kerÜltek át. Az áthelyezések következtében az egyes ikonosztázionok származási helye feledésbe merÜlt, késobb a mutárgyakra vonatkozó adatokat más mutárgyakkal kapcsolták össze, így nem csoda, hogy az eredetileg összetartozó részek szétszóródtak, a rossz raktáro2ási körÜlmények miatt részben el is pusztultak. Az egyes ikonosztázionok eredettörténetét, múzeumi sorsát az utóbbi években, a három múzeum adattárában végzett kutatásaimmal részben tisztáztam,2 most az újabban elokerÜlt adatok segítségével tovább pontosítom.

A viskói ikonosztázion A Muemlékek 01:I'ZClgOS Bizottsága (továbbiakban: MOS) 1900 decemberében szerzett tudomást a Sáros vármegyei Viskó (Viskóc/Viskovce, SK) régi fatemplomának folyamatban lévo bontásáról. A MOn hamarosan arra kérte az eperjesi (presov, SK) görÖg katolikus pÜspÖkÖt,hogy a kikÜldendo szakérto megérkezéséig állíttassa le a munkálatokat. A pÜspök eleget tett a kérésnek, így a nyár folyamán Sztehlo Ottónak még volt lehetÖsége az épÜle-

A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárában fölállított viskói ikonosztáz részlete. Budapest, Néprajzi Múzeum Irattára, fotó 1915.

tet és berendezését megnézni, részben föl is mérni. A templom belsejében az egyik gerendán 1662-es évszámot látott, amely az építés idejére utalt. Sztehlo az ikonosztázion fakeretét iparmuvészeti remeknek tartotta. Megállapította, hogy a szerkezet két fázisból származott, ugyanis az egyik kép keretét, véleménye szerint, a régi ikonosztázionból

Apostolok és ünnepek, a viskói ikonosztázion résztele. Mándoki görög katolikus fatemplom. 18. század második fele, Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum • Terdik Szilveszter felvétele

10

GÖMÖRORSZÁG 2011/2

LÁSSÁTOK, FELEIM! hasznáihatták föl, mivel ennek a képnek a faragott kerete - formájában és méretében is - különbözött a másik háromtól. Följegyezte még, hogy a korábbi ikonosztázion képei egyébként a templom falán függtek. A régebbinek vélt,Szent Mihályt (Angyalok gyülekezete) ábrázoló alapképkeretének ikon alatti részérol egy feliratot is lejegyzett: "sub cura Petra Ana 1761 Pinxit Anton Dwomitzki". Ahelyi lelkész a berendezést néhány száz koronáért megvételre ajánlotta föl, az új templom építése során támadt hiány pótlására, ezért Sztehlo kérte a Bizottságot, hogy a tárgyak múzeumi elhelyezésérol mihamarabb gondoskodjék.A MOB-iratokból tudható, hogy történtek is elorelépésekaz ügyben.' Az ikonosztáziont és a hozzá tartozó négy gyertyatartót végül az Iparmuvészeti Múzeum vásárolta meg 1902-ben 800 koronáért. 1915-ben az egész együttest örök letétként átadták a Néprajzi Tárnak, ahol rövidesen fölállították, és három fényképet is készíttettek róla. Afotók je1entosége kiemelkedo, mivel a gyÜjtemény költözései során újra szétszedett ikonosztázion különbözo helyekrekerÜlt darabjait ezek segítségével sikerÜlt eloször azonosítanom.4 Az ikonosztáz Ünnep- és apostolsorát az 1970-esévekben restaurálták a szentendrei Skanzenben fölépítettmándoki fatemplom számára, ahol a mai napig megtekinthctok.5 Hogy miért csak ez a két sor kerÜlt kihelyezésre?Valószínüleg azért, mert a többi része be sem fért volna - a mándoki templom szentélynyílása ugyanis túl szuk a viskói ikonosztázion asztalokkal is rendelkezo alapképeinek abefogadásához -, az apostol sort így is csak megdöntve tudták elhelyezni. Ugyanakkor a mándoki templom berendezését tervez6 kutatók valószínÜleg nem is tudták, hogy me!y részek tartozhattak eredetileg a még a szétbontások során is egyben tartott apostol- és

Istenszülo a gyermekkel, a viskói ikonosztázion alapképe. Budapest, Néprajzi Múzeum. 18. század második fele Terdik Szilveszter felvétele

GÖMÖRORSZÁG 2011/2

Apostolok és ünnepek a mérgesvágásiikonosztázionról Litinye,görög katolikus kegytemplom kápolnája 18. századmásodik fele SzentesiEdit felvétele

ünnepsorhoz, ugyanis a mándoki templomhoz készített dokumentáció tanúsága szerint az 1915-ös felvételeket nem ismerték, az együttest pedig nem viskói, hanem "nagyszolosi" (Vynohradiv, UA), vagy "szolyvai" (Sval'ava, UA) néven tartották számon.6 Az ikonosztázion ki nem állított darabjai most is föllelhetok a Néprajzi Múzeum különbözo raktáraiban (Kirá6Ji kapu, Istenszülo a gve1c mekkel, Tanító Krisztus, Szent Miklós alapképek, és a hoz-

Istenszülo a gyermekkel, a mérges vágási ikonosztázion alapképe. Litinye, görög katolikus kegytemplom kápolnája. 18. század második fele • Szentesi Edit felvétele 11

LÁSSÁTOK, FELEIM! zájuk tartozó asztalok, oromzati kereszt'), az eredetileg hat darab szív alakú prófétaképbol viszont mára csak egy maradt,8 az Utolsó vacsorát és az Angyalok gyÜlekezetét ábrázoló képek a raktárt ért baleset következtében szinte teljesen elpusztultak, fa hordozójuk és keretezésÜk maradt meg a legépebben. Öröm az Ürömben, hogya Szellt Angyalok ikonja keretén olvasható, Sztehlo által is lejegyzett felirat sértetlen maradt. Mivel ez utóbbi ikon a három másik alapkép nél nagyobb méretu, és keretének faragása is eltéréseket mutat, az ikonosztázion múzeumi katalogizál ása során a tárgyakat leíró muzeológus - Sztehlohoz hasonlóan - azt feltételezte, hogy ez az ikon korábbi lenne a többinél. A keret formája valóban kÜlönbözik a három másik ikonétól, de a faragványok stílusában nem érzékelheto lényeges eltérés. A domború, áttört levélmotívumokból szerkesztett keretforma ugyanis teljes összhangban van a felso sorok ikonjait keretezo díszítésseI, az alapkép két oldalán álló, csavart, szolomotívumokkal ékesített oszlopok is a többi alapkép és az apostolok ikonjai között álló oszlopokkal egyezo formákat mutatnak. Stiláris alapon tehát nem zárható ki, hogy az egész szerkezet egy idoben készÜlt. Feltételezhetoen csak azért kapott nagyobb és díszesebb keretet Az allg)'alok gyÜlekezete ikon, mert a templom CÍmÜnnepét ábrázolta, de az sem zárható ki, hogy csak az ikon készÜlt hamarabb a többinél, keretét már az egész szerkezettel egyÜtt faragták. Azzal is lehet számolni, hogy a felirat nem csak erre az egy ikonra, hanem a többire és a márványozó festésre is vonatkozik. A kérdés egyértelmu eldöntését az ikonok stíluskritikai elemzése segíthetné, ami az ikon figurális részeinek nagymérvu pusztulása miatt nem könnyu feladat. Az ikonosztázion többi ikonja homogén, egységes stílusú, feltételezheton azonos mester muvei. Mindenesetre amíg egy, a felirat és a többi festett felÜletviszonyát elemzo restaurátori vizsgálat be nem bizonyítja az ellenkezojét, elfogadhatónak tunik, hogy az egész ikonosztázion képeit Dvorniczky munkájának tekintsÜk. Stíluskritikai megfontolások alapján vetettem föl, hogy a viskói ikonosztázion festojétol származhat a mérgesv~igási (Mérgeske, Nová Polianka, SK) ikonosztázion is.9 Ezt az egyÜttest 2009-ben a litinyei (L'utina, SK) görög katolikus kegytemplom új oldalkápolnájában, teljesen restaurálva állították föl. A helyszíni vizsg~Hat alapján inkább úgy látszik, hogya négy alapkép és az apostolsor közepén elhelyezkedo Krisztui!>jopap-ikon származhat valóban a viskói ikonosztázion mesterétol (Dvorniczkytol?), míg a többi ikon - az Ünnepek, az apostolok és a próféták -, nem ütik meg sem a nagy ikonok, sem a viskói ikonoszt~iz azonos témájú ikonjainak színvonalát, ezek egy másik, gyengébb képességu mester munkái lehetnek. Az alapképek stílusrokonsága a két ikonosztázion !stenszÜlo ikonjainak összehasonlítása során is nyilvánvaló: az arcok, az alakok, a drapériák megformálása sok részletében egyezik a két képen. Dvorniczky Antal eperjesi festo neve eddig sem volt ismeretlen a muvészettörténeti kutatásban, de a görög katolikusok számára készített munkáira vonatkozó adato-

Valószínuleg a viskói ikonosztáziont készíto ismeretlen faragó dolgozott a közeli Pataki (Potoky, SK) fatemplomában is, ahol az ikonosztázion-állítás terminuspost quemjét a templom 1773-as építési dátuma adja. II A két állványzat szerkezetében, részletformáiban szám os egyezést mutat, különösen az oszlopok, a keretformák és a Kirá6Ji Kapu esetében szembeötlok az egyezések. Ugyanennek a muhelynek a munkája lehet a velkoi (Vel'krop, SK) templom kép fala is, de a festo, akárcsak Patakiban, nem Dvorniczky, hanem egy másik ismeretlen, egyszerubb formavilágú mester.'·1 Ajakabvölgyi Qakusovce, SK) templom ikonosztázionjának faragott állványzata is ehhez a körhöz sorolható. Mivel itt a 20. század elején az összes ikont kicserélték, nem tudni, ki lehetett a festo.14 A két utóbbi képfal szerkezetileg is különbözik a viskói, a mérgesvágásai és a pataki ikonosztázionoktól, ugyanis a szív alakú prófétaképek helyett - valószínuleg a templom teréhez igazodva - négyzetes, illetve ovális formájú képekbol alakított.Ü\ ki a legfölso sort. Az eddigi példáktóI teljesen kÜlönbözo szerkezetu a sósfüredi (SariSsky Stiavnik, SK) egykori fatemplom frissen restaurált ikonoszl'ÍZionja,amelynek akantuszokból szerkesztett Királyi kapuja viszont nagyon közeli rokonságot mutat a fönt említett példák Királyi ajtóival.'s A viskói ikonosztázion rokon emlékei alapján egy alapvetoen Sáros és Felso-Zemplén vármegyében dolgozó festo, illetve faragó muhely vonzáskörzete bontakozik ki elottÜnk, de úgy tunik, hogy a szomszédos lengyel terÜleteken is lehetnek ehhez a muhelyhez kapcsolható emlékek.lh Nem zárható ki, hogy a további restaurálások, vagy levéltári kutatások során a faragó személyére vonatkozó adat is elokerül.

A magyarkomjáti (Velyki Komiaty, UA) ikonosztázion Az Iparmuvészeti Múzeum 1913-ban 300 koronáért vette meg az Ugocsa vármegyei Magyarkomját 18. szá-


JO

kat még nem közöltek.ll 12

A magyarkomjáti

ikonosztázion szerkezeti rekonstrukciója

(Terdik

Szilveszter, Mordovin Maxim). Budapest, Néprajzi Múzeum

GÖMÖRORSZÁG 2011/2

• LÁSSÁTOK, FELEIM! zad végén épült barokk kotemplomának szép rokokó ikonosztázionját. Ezt az együttest a múzeum 1915-ben még nem adta tovább, hiszen a viskóihoz képest nem nagyon lehetett népi jellegu tárgynak titulálni, mivel faragása kituno kvalitású, rokokó munka, a festményei is tanultabb, kiforrottabb mesterre vallottak. A 20. század második felében viszont ennek az együttesnek a szétszóródása is megindult. 1963-ban egy kiállítás kapcsán a Királyi kapuja, három apostol és egy próféta képe aSzentendrei Ferenczy Múzeumba került, amelyeket hivatalosan is átadtak. A maradék darabokat 1970-ben

J

ulP:

a NéprajziMúzeumnak adták tovább, ahol az elmúlt évtizedek folyamán nagyon rossz állapotba kerültek, különösen a faragványok.l7 Az utóbbi években különbözo pályázatoknak köszönhetoen az alapsor faragványai részben, képei teljesen megújultak Kutas Eszter restaurátor vezetésével, valamint a KéjJz(imtllJészeti Egyetem hallgatóinak kÖzremukÖdésével.18

Azikonosztázion restaurálása folyamán az állványzat szerkezetirekonstrukcióját elkészítettem.19 A faragványokat stílusuk alapján, az ungvári (UZhorod, UA) székesegyház ikonosztázionját 1776 és 1779 között készíto Feck-muhelyhez kapcsoltam.20 Az ukrán kutatók hol1hek,21 hol Frics névváltozatban tartják számon Franz és Johannes Fecket, kassai (Kosice, SK) mestereket, akik testvérek voltak.22 Újabban közöltek két, állítólag az ungvári székesegyház ikonosztázionjához készült tervrajzot is.23 Az egyikenaz alapképek elotti asztalok ugyanolyan hasasodó formájúak, hullám íves keresztmetszettel, mint amilyenek Magyarkomjáton meg is valósultak (Ungváron viszont nem), ami, hogy ha a tervek tényleg a székesegyház

Istenszüloa gyermekkel, a magyarkomjáti ikonosztázion alapképe. Budapest,Néprajzi Múzeum. 18. század vége • Kutas Eszter felvétele

GÖMÖRORSZÁG 2011/2

Istenszülo a gyermekkel, ikonosztázion töredéke Nagykuncfalváról. Sarisské Múzeum, 18. század vége • Terdik Szilveszter felvétele

számára készültek, erosítheti a mesterazonosság mellett szóló érveket. Úgy tunik, hogy a két ikonosztázion faragott díszítéseinek színezése is hasonló volt: a faragványok (ornamentika, keretek) teljesen arannyal, a többi felület viszont polierweiss-szel (porcelán hatású, krétázott réteg) volt borítva. Az így létrejött fehér felületet finom, márványozásra emlékezteto aranyerezettel tették még változatosabbá, amely a komjáti ikonosztázion asztalain helyre állítás ra is került, s eredetileg így lehetett Ungváron is.24 Az alapképek kereteinek kréta alapozását az aranyozása elott "vésett" ornamentikával díszítették, amely szintén mind a két helyen megfigyelheto. Az ikonosztázion ikonjainak festojére vonatkozó adat eddig nem került elo, de biztosan állítható, hogya komjáti ikonok festoje jól ismerte az ungvári ikonosztázion ikonjait készíto bazilita festo, Spalinszky Tádé munkáit, akit Puskás Bernadett azonosított az ungvári együttes mestereként.2s A magyarkomjáti ikonokkal szoros stiláris kapcsolatot mutat több más, az egykori Ugocsa és Sáros vármegye területérol származó ikonosztázion képanyaga is. A Szatmár Megvei Múzeum (Szatmárnémeti/Satu Mare, RO) állandó kiállításán látható a tarnafürdoi (Vaga, RO) fatemplom több korszakból származó ikonosztázionja. Az ünnep-, apostol- és próféta-sor képei tunnek a legkésobbieknek, de az apostolok ikonjai alatt egy korábbi, valószínuleg 17. századi apostol sorozat részletei is jól kivehetoek, ami azt mutatja, hogya hordozók ebben az esetben is jóval korábbiak, mint a képek.26 A késobbi, jelenleg látható hat álló apostol, valamint a Krisztus fopap alakja és az ünnepek ikonográfiája, stílusa szoros rokonságot mutat a magyarkomjáti ikonokkal. Ugyanez mondható el a sósújfalui (Novoselica, UA) fatemplomban 13

LÁSSÁTOK, FELEIM! található, a korábbi, falra festett képek láthatóvá tétele miatt részben szétszedett, a 19. század elejérol származó ikonosztázion képeirol is.27 Abánfai (Bardejov, SK) Sárosi MÚzeum állandó kiállításán látható négy, Nagykuncfalváról (Helcmanóc/Helcmanovce, SK) származó, restaurál atlan ikon: Istenszülo a gyermekkel (egykori alapkép), Tamás és Pál apostolok, valamint a jézus jeruzsálemi bevonulását ábrázoló ünnepikon. Az Istenszülo kép nagyon közeli kapcsolatot mutat a magyarkomjáti alapképpel, a mesterazonosságot szinte biztosan állíthatjuk, szinte csak a gyermek Jézus jobb kéztartásában van lényeges különbség. Hasonló mondható el a két apostol és az ünnepek esetében is. Az apostolok szinte mind a négy helyen ugyanazt a típust követik, amely az ungvári sorozattal áll szoros ikonográfiai kapcsolatban.28 A szóban forgó ikonosztázionok apostol-sorának közepét kitölto Krisztusfopap kompozíció is nagyon szoros rokonságot mutat, pl. a fopapi trónus fotelként jelenik meg mindegyik példán. Szintén egyezo megoldás a tarnafürdoi és a magyarkomjáti ikonosztázionon, hogyaprófétasor közepén az Atya félalakos ábrázolása kapott helyet. Stiláris és ikonográfiai szempontból is ehhez a körhöz sorolható még az egykor Szabolcs vármegyéhez tartozó Kenézlo község ikonosztázionja.29 Az egyházközségi levéltár anyagából ebben az esetben biztosan tudható, hogya képfal beállítására 1801-ben került sor, bár egyáltalán nem biztos, hogy a festés és az aranyozás is rögtön kész lett volna ..w Mindenesetre, ami az ikonokat illeti, a fönti példákhoz hasonlóan, az apostolok, ünnepek, de még az orom-

zati kereszt is az ungvári székesegyház mintáját követi. Ugyanez állítható a faragott szerkezetrol is, amely a templom nagyobb méretei miatt monumentálisabb kialakítású, mint a magyarkomjáti, és részleteiben is hívebben követi a székesegyház által kínált mintát. A Kenézlon dolgozó faragó ra vonatkozó adat eddig nem ismert. Egyelore nem sikerült azonosítani azt a festot sem, aki ilyen híven örökítette tovább Spalinszky Tádé stílusát. Igazából még az sem zárható ki, hogy a szóban forgó helyszínek némelyikén o maga dolgozott (leginkább Kenézlo esetében feltételezheto), de lehet, hogy csak egyik tehetséges tanítványának muvészi produkciójával állunk szemben, a kérdés eldöntése további kutatást igényelY

A tornahorváti (Chorváty, SK) ikonosztázion A Néprajzi Múzeum raktárában a harmadik ikonosztáziont 2008-ban sikerült azonosítani. Bodnár Mónika, a Tornahorváti község (egykor Abaúj-Torna vármegye) görög katolikusaival foglalkozó néprajzkutató32 még 1990-ben érdeklodött a Néprajzi Múzeumban, hogy mit tudnak a község templomának egykori ikonosztázionjáról, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyve szerint 1907-ben megvásároltak, majd 1915-ben átadt ak a Néprajzi Tárnak. 1990-ben, a Néprajzi Múzeumban található, szétszedett ikonosztázionok darabjainak kései leltározása és tisztázatlan tárgy története miatt még nem sikerült megállapítani, hogya sok töredék közül melyik is származhatott Horvátiból. A közel húsz év múlva újra elokerült levélnek köszönhetoen egy újabb nyom mutatkozott,33

("~

Az Istenszülo elszenderülése, a tornahorváti ikonosztázion alapképe. Budapest, Néprajzi Múzeum. 18. század második fele Terdik Szilveszter felvétele

14

Szent Miklós püspök, a tornahorváti ikonosztázion alapképe. Budapest, Néprajzi Múzeum. 18. század második fele Terdik Szilveszter felvétele

GÖMÖRORSZÁG 2011/2

LÁSSÁTOK, FELEIM! a MOB kezdeményezésére lelkésszel, Mihalics során fölhalmozódott

1907-tol tárgyaltak

a helybeli

Gáborral,

aki a templom tartozásokat szeretette

eladásbó!

nyert összeggel

vásárolták

meg a barokk

enyhíteni.

Végül 400 koronáért

ikonosztáziont

ket 1908 februárjában szállítottak és csomagolást a Szépmlívészeti

felújítása volna az

és oltárt, amelye-

Budapestre. A bontást Múzeum "laboránsa",

Asztalos Pál

végezte:'7 A múzeumi leltárkönyvbe, sajnos, részletes leírás nem készült az együttesrol. Késobb csak ennyit jegyeztek föl: "Letétként átküldtük mindkét

tárgvat a N Múzeum Néprajzi osztályába

1915. febl:

19.",8 Az ikonosztázion

eredeti formájáról

az 1877-ben végzett

kánoni látogatás nak az eperjesi egyházmegye fönnmaradt jegyzokönyvének segítségével

levéltárában alkothatunk

némi fogalmat. A készítési idejét akkor 1775-re helyezték, és külön kiemelték, hogy Mária Terézia 200 forinttal támogatta

a munkát.

Kiderül,

négy sor képbol állt, a tetején

hogy

az ikonosztázion

nem volt kereszt,

faragott

oszlopai üregesek és teljesen aranyozottak voltak. Megvolt a szokásos három ajtó, amelyeknek pontos méreteit is megadták, az

s kiemelték,

Utolsóvacsora,

szerepelt.

Külön pontban

KiráM kapu felett Szent rJdvÖzítoarcának

hogy a

hanem

a

írtak a Királyi kapuról,

nem képe

amelyet

kép díszített, az egyik Dávid kirá~v volt.39 Az egyházközség Historia Domusában késobb szinte

tizenkét Szuz Mária mennybevétele, a tornahorváti templom egykori oltárképe. Budapest, Néprajzi Múzeum. 18. század második fele Kósa Zoltán felvétele

amelynek segítségével remélni lehetett, hogy a föntebb bemutatott két együttes és a hozzá tartozó darabok kiszlírése után, a maradék töredékállomány - beazonosítható lesz. A Néprajzi Múzeum közel egyforma és

raktárában

méretu,

Istenszülot a

is - legalább

volt még ugyanis

két,

Tanító Krisztust

egészalakos

gyermekkel

részben

ábrázoló,

párt alkotó

ikon,

amelyekke! további három,

szélesebb méretu

közeli, stiláris rokonságot.

Az egyik kép Szent Miklóst, a

formájú képet tartalmazó

a megszokottnál királyi

képbol álló, hosszú deszkákra tagolt ünnepsor,35 .valamint álló apostolsor,

amelynek

faragványokkal

díszített,

osz/opokkal elválasztott

ajtó34; két, kb. hat-hat

egy szintén rézsusen

kialakított,

ívesen hat-hat

lizénákkal

csak két részbol

záródó,

fülkéjébe

oldalain egymástól

festették

a tanítványokat.36 Ismert volt még egy, az apostolsor szerkezetéhez hasonló kialakítású Deészisz-ikon (Trónon

ÜloKrisztusfopap jánossal)

az

is, amely

!stenszülovel rendszerint

és

az

töredékekbol,

ikonosztázion

dó levelezésbol kiderült,

a He!ytartótanács

elé, amelyben

leírja, hogy a rossz álla-

potú fatemplom helyett saját erobol, a kegyúr támogatása nélkül építették meg az új kotemplomot,41 ezért most legalább a belso berendezés elkészítéséhez, a fooltárhoz

(,,Ara major") nos esztergomi A helynök

kér segítséget. helynök

A kérvényt

terjesztette

egy vármegyei

Galgóczy Já-

be, támogatva

bizottságot

a ké-

is kiküldött

a helyszínre, ahol kiderítették, hogya Keglevich család lenne az illetékes kegyúr, de mivel az építkezést nem támogatták, az egyházközségnek

- nem lévén semmi jövedelme

apostol-sorozatok

rendezés

kb. 386 rajnai

clzorum

(a szegény templomok segélyezéséveI foglalkozó végül úgy döntött, hogy mivel a berendezési

amelyeket

megvásárlásához

hogy a mutárgyak

GÖMÖRORSZÁG 2011/2

iratanyag

-, 326 rajnai forint tartozása

viszont

kisebb-nagyobb szerkezeti, ill. stiláris különbségek nehezen lehetett egybetartozónak vélni. A Nemzeti Múzeum Irattárában végzett kutatás a tornahorváti

kapcsolatos

Keresztelo Szent

központi képe szokott lenni. Szinte egy teljes ikonosztázion áll össze a számbavett

adományával

01:~zágosLevéltárban lelheto fel. 1773 októberében terjesztette kérelmét Ternyei Mihály helybéli parókus

az

réstY

meg

,,1771-

legfobb ékességérol:

reztetett, de leginkább a nagvoltár és az iconostasion .festetett,melynek költségeilzez a KÍ1:Helytartótan ácsba benyújtott JÖlyamodvány következtében nemcsak 200 frt utalványozott. Kál; Izogye gyönyörzl iconostásion költségeit a számadásokból kivenni nem lelzet s még nagvobh kár, Izogy a festo neve se/zol sem ,fOrdul elo s a gyÖnyörzlmunka deszkára vanjestve. ,,40 A Mária Terézia

több ovális

festett, faragott

írták a templom

1774 több kisebbjavítások ésegylzázi szerek [...]megsze-

kép mutatott

másik kettoSzuzMáriaelszenderülését ill. mennybevitelét ábrázolja. További azonosítatlan ikonosztázion-részletek voltak még: egy nagyméretu,

ugyanezeket

a

bizottság)

van. Úgy találták,

forintba

kerülne.

A

hogya

be-

Cassae pal'O-

miatt

munkálatokról részletes kimutatást nem kaptak, 200 rajnai forint támogatást kérnek a királynotol, aki 1774 febru-

során

árjában jóvá is hagyta folyamodványukat.43 Valóban nagy kár, hogy részletes költségvetést nem terjesztettek föl, mert abból akár a készíto mester neve is kiderülhetett volna.

kapcsolómegvéte!éro!

15

LÁSSÁTOK, FELEIM! Megjegyzendo, hogy az ,,Aramajor" görög katolikus templomok esetében ebben az idoszakban nem csupán fooltárt, hanem leginkább az ikonosztáziont jelentette.44 A már több mint százéves ikonosztázion 1882-ben sürgos felújításra szorult, ekkor egy kassai aranyozó, Klimkovics Flóris állapotleírást adott róla, majd megerosítette a szerkezetet, a képeket kiszedte, és valószínuleg a repedéseket beragasztotta, majd átfestette.4s A fönti adatok alapján a Néprajzi Múzeumban található, darabjaira tört Királyi ajtót, amelyhez valóban több, ovális alakú kép kapcsolódott, nyugodtan azonosíthatjuk a tornahorvátiból bekerült Királyi ajtóval. Az ovális képek különbözo méretuek, a Királyi ajtókon szokásos Örömhírvétel (Angyali üdvözlet) Máriája és több más, ószövetségi alak ikonja darabokra törve ugyan, de megvan. Az egészben maradt keret méretei is egyeznek a Canonica visitatióban található adatokkal. A kánoni látogatás jegyzokönyvében említett diakónusi kapukat a múzeumi anyagban egyelore nem sikerült azonosítani. A királyi kapu fölött említett Krisztus-arc viszont a mándoki fatemplomba kihelyezett, ikonosztázion-kompiláció Királyi kapuja fölé, az elpusztult viskói Utolsó vacsora pótlására beillesztett Krisztus arccal lehet azonos.46 A canonica visitatiókor azt is említik, hogy az ikonosztázionnak nem volt oromzati keresztje, ami azzal magyarázható, hogy a templom hajója viszonylag alacsony és síkmennyezetes. Az ikonosztázionok esetében nem túl gyakori, hogy a Királyi kapun ilyen sok kis kép szerepel, de már a 17. századtól van rá példa, hogy az ószövetségi igazak, mint a megtestesülés elohírnökei, idonként Jessze-fa kompozícióra utaló, gazdag növényi ornamentikába helyezve szerepelnek.47 A Kárpát-vidéken annak is nagy hagyománya volt, hogy a kapu fölött a szokásos Utolsó vacsora helyett a Mandylion, vagyis a Krisztus nem kézzel festett arcát ábrázoló, ún. "vera icon" kapott helyet.48 A tornahorváti ikonosztázionhoz kapcsolható a föntebb említett öt nagyméretu, aranyozott, mustrázott hátteru táblakép is. A Szuz Mária halálát és mennybevitelét ábrázoló képek is megerosítik az ikonok tornahorváti eredetét, mivel a falu templomának Szuz Mária elhunyta a címünnepe. A képek méretkülönbségei is megfelelnek a tornahorváti templom adottságainak, ahol a nem túl széles diadalív miatt a hajó keleti falán két, meglehetosen széles szakasz marad a külso oldalképek befogadására. A képek méreteibol49 és a kánoni látogatás kor megadott ajtóméretekbol jól látszik, hogya mutárgy bekerülését megelozo levelezésben szereplo méretek, hogy ti. az ikonosztázion 5 m széles és 7.75 m magas lett volna, so nem felelhet meg a valóságnak, mert az adatok összesítése után úgy tunik, hogy éppen fordítva lehetett.s1 Mindezek fényében az ötödik, Mária mennybevitelét ábrázoló festménytS2 az egykori oltárhoz tartozó képpel azonosíthatjuk. Szuz Mária halálának eseményeit - egyébként az apokrif történettel összhangban - két eseményen keresztül mutatták be (eloször halálát, aztán a mennybevitelét). A Szuz elszenderülését ábrázoló tábla

16

--~~-------~

kompozíciója mutat még némi rokonságot a bizánci ikonográfiai hagyományokkal, de lényeges különbség, hogy Krisztus nem csecsemo, hanem inkább kislány alakjában fogadja karjaiba anyja lelkét - bár megjegyzendo, hogy ebben az idoben ez az ikonográfiai megoldás már az ortodox festok között is elterjedtnek számított. Az egykori oltárkép viszont teljes egészében a nyugati ikonográfiai hagyományt követi: az üres sír fölött, amelyben egy !epel és virágok látszanak, angyalok viszik a menny felé a Szuz újra életre kelt testét. A négy alap- és az oltárkép egy mester alkotásának tunik, de talán neki attribuálható még a Királyi ajtó festett dekorációja is. Valószínuleg egy idoben, a királyno támogatásából, 1774 körül készülhettekezek a hangsúlyos részek. Feltételezheto, hogy valamelyik közeli városban dolgozó mester alkotásaival állunk szemben, aki nyugati formanyelven nevelkedett, de tanulmányozta a bizánci képi tradíciót is, igaz, ez alapvetoen a nyugati festészetben már szinte abszolút anakronisztikusnak számító mustrázott aranyháttér alkalmazásában merül ki. Az ikonok stílusával rokon, más görög katolikus templomban lévo analógiákat egyelore nem sikerült találni, bár az abodi templom elocsarnokában elhelyezett, nagyméretu, vászonra festett, a gyermekét tartó álló Szuz Mária, és az oket körülvevo puttók megformálása emlékeztet a tornahorváti képeket készíto mester stílusára. Hasonló muvészeti stílus jellemzi még az abaújszolnoki barokk oltár és egykori ikonosztázion, illetve a mogyoróskai két, a mára elpusztult ikonosztázionhoz tartozó konzolasztal Szent Kozmát és Damjánt ábrázoló képeinek festojét. A tornahorváti képek állapota ma meglehetosen rossz, a 19.századi átfestések jól kivehetok. Az egykori oltárképet viszont a Képzomuvészeti Egyetemen diplomamunkaként restaurálták. SI A festmény fenyofára, olajfestékkel készült, s valószínuleg ilyen technikával született meg a további négy tábla is. Az ikonosztázion többi részének, az ünnep-, apostol- és prófétasornak, valamint a faragott szerkezeti elemeknek a beazonosítása már nem tunik ennyire egyszerunek. A bekezdés elején már utaltam egy ünnep- és egy próféta-sorozatra, amelyek feltételezhetoen ugyanazon ikonosztázionhoz tartozhattak, festoi stílusuk ban viszont különböznek az öt nagyméretu képtol, de még a Királyi kapu festményeitol is, bár festojük ugyancsak alapveto en nyugati eloképeket követo, de kevésbé tehetséges mesternek tunik. Mindenesetre, mivel a gyujteményben nincs más teljes ünnep- és apostol-sorozat, és egyelore arra vonatkozó adatunk sincs, hogy máshonnan is bekerült volna még az említett három együttesen kívül teljes ikonosztázion, kézenfekvonek látszik, hogy a szóban forgó darabokban a tornahorváti együttes még hiányzó részeit lássuk. A stíluskülönbség akár azza! is magyarázható, hogy a komoly anyagi gondokkal küzdo közösség a kisebb képek megfestésére egy olcsóbb mestert fogadott. Hogy a gyujteményben található Deészisz-kép is ehhez a sorozathoz tartozott-e, csak alaposabb, restaurátori vizsgálat elvégzése utánlehetne megállapítani. GÖMÖRORSZÁG 2011/2

LÁSSÁTOK, FELEIM! Az ünnepsorhoz tartozhatnak még további képek is, amelyek azonos stílusú és keretezésu munkák, Jézus szenvedéstörténetébol és más jelenetekkel. Ezek eredeti elhelyezése is kérdéses, de ha figyelembe vesszük, hogy a tornahorváti templom 7 m-nél szélesebb, akkor elfogadhatónak tunik az a lehetoség is, hogy a szokásos 12 ünnep mellé még további kompozíciókat illesztettek, gyakorlatilagaz üres helyek kitöltésére. Nehezen azonosítható az egyÜtteshez tartozó prófétasor. A gyujteményben található néhány, a prófétákat félalakosan, kettesével ábrázoló prófétakép, 54 amelyek áttört keretfaragása viszont rokonítható az apostolsor rézsuin alkalmazott ornamentikával, és a képek stílusa is hasonló az apostolokéhoz. Ami különösebb, hogy ehhez a sorozathozmintha vértanúnok félalakos képei is tartoznának (Szent Katalin és Szent BOl'bála ),55 de nem egészen világos,hogy egy ikonosztázionon hol lehetett a helyÜk. Amia faragott szerkezetet illeti, úgy tlínik, hogya legjobban ez az emlékcsoport sínylette meg a költözéseket. Acanonica visitatio világosan írja, hogy áttört, faragott, aranyozott oszlopok álltak az ikonosztázionon. Mivel az apostolsor oszlopaira csak az utóbbi két megállapítás érvényes, feltételezheto, hogy az alapképek keretépítményeinek voltak fontos részei az áttört oszlopok. Több ilyen típusú oszlop töredéke is létezik a gyujteményben, amelyek szétválogatása még a jövo feladata. Ezekbol viszontaz is látszik, hogy az alapképeknek is fü!keszeruen kialakított keretépítménye lehetett, ami már a 17. századtól bevett gyakorlatnak számított a régióban, de a 18. század hetvenes éveiben kicsit archaikus, népies megoldásnak számíthatott. Az ilyen típusú keretépítményekhez asztalok is szoktak tartozni. Van is négy aszta! a Néprajzi Múzeumraktárában, amelyek közül ketto-ketto egyforma (szélesebb, ill. keskenyebb ). A két keskenyebb asztal nem csak márványozott, hanem középrészükön fülkét idézo, rátétes elemekbol kialakított íves keretezésben festmények is helyet kaptak: egyiken jézus az olajfák liegJlén,56a másikon Kel'esztl'e ftszítve, a Tisztítótzlzhen szenvedo lelkekkel egyÜtt látható. 57 Az asztalok méretkülönbségei megfelelnek az alapképeknél is meglévo méretkülönbségnek, így jogga! feltétezhetjük, hogy a két kisebb, figurális festést is mutató e!olappal ellátott asztal a SzuzMária- és a:Tanító Krisztus-ikon szerkezetéhez tartozhatott. Most már csak a fooltár szerkezetének azonosítása van hátra. Hasonló kialakítású lehetett az alapképek keretépítményeihez, rézsus kerettel, áttört, faragott oszlopokkai, oromzattal. A gyujteményben van egy kisméretu tabernákulum, amely valószínuleg ehhez tartozhatott. Biztosangörög katolikus eredetu, mert aranyozott ajtaján a dombormuvu kehely fölött nem ostya, hanem a bizánci liturgiában megszokott, kereszttel jelölt négyzetes kenyérdarab, az ún. Bárány tündöklik. A szentségház oldalait borítókék márványozás részleges föltárása is megtörtént. 58 Atabernákulum pár-, mondhatni ikerdarabja maradt fönn az abaújszolnoki görög katolikus templomban, amelyet a korábbi fatemplombó! oriztek meg. 59 A késobbi átfestést, GÖMÖRORSZÁG 2011/2

valamint az oromzatot leszámítva szinte teljes épségben fönnmaradt oltár segítségével fogalmat alkothatunk az egykori tornahorváti oltárról is. A rézsusen kialakított képfülke oldalain áttört testu oszlopok álltak, az oltár predelláján, amelyhez a tabernákulum csatlakozott, két oldalon, keretbe foglalt rozetták találhatóak. Ugyanilyen predelIa a múzeumi raktárban is fellelheto, a tisztított tabernákulummal egyezo faragott részekkel díszítve, amely feltételezhetoleg a tornahorváti oltár része volt. Az abaújszolnoki oltárnak két, gazdagon faragott szárnya is van, amelyhez hasonló darabok a múzeumi raktárban egyelore nem kerültek elo. A töredékes és az egész oltár faragott részei között meglévo, szoros kapcsolatot látva, kézenfekvonek tunne, hogy az oltárképek festoinek kapcsolatát is szemügyre vegyük: a tornahorvátihoz hasonlóan az Abaújszolnokon dolgozó festo is jó képességu, városi, nyugati fonnanyelvet alkalmazó mesternek tunik, aki jól ismerte kora szakrális muvészetét, egyedül a mustrás arany háttér, és a feliratok sejtetik, hogy bizánci liturgikus közegbe szánt muvekkel állunk szemben. A két oltár festményeinek stíluskülönbségei miatt viszont alkotóik egymáshoz való viszonyának tisztázása még a!aposabb kutatásokat igényel. A három ikonosztázion közül a tornahorvátihoz tartozó darabok összekapcsolása tunik a legnehezebb feladatnak, mivel a másik kettohöz képest sokkal heterogénebb, nagyon különféle stílusú és szerkezetu faragványokból, illetve ikonokból állt össze ez az együttes. Fobb vonalaiban talán nem, de részleteiben még biztosan változni fog az együtteshez sorolt darabok megítélése.

Összegzés A budapesti országos múzeumok gyujteményeiben föllelheto görög katoliktls emlékanyag jól tükrözi azt a muzeológusi szemléletet, amely a 20. század elején a gyujtemények munkatársait jellemezte: a történelmi Magyarország minden nemzetiségének, vallási közösségének az emlékanyagát gyujtötték, fontosnak tartották, hogy minden egyes régió képviselve legyen a közgyujteményekben. Ez a szemlélet az elso világháború után, foképp az 1919-es kommünt követo politikai változások, tisztogatások miatt tört meg, amikor a szóban forgó anyaggal foglalkozó kutatók egy része is mellozötté vált (a Néprajzi Tárból Semayer Vilibáldot és Sztripszky Hiadort nyugdíjazták). A történelmi változásokkal járó szemléletváltás a gyujtemények további sorsát is kedvezotlenül befolyásolta, ezek a tárgycsoportok kiestek a szukebben értelmezett, nemzeti központúvá alakított kutatás látókörébol, visszacsempészésük a tudományos köztudatba még ma sem könnyu feladat. JEGYZETEK

I Szacsvay 2000a. 403-432., Szacsvay 2000b., 91-102. !Terdik 2006. 143-155. 3

Megköszönöm

Bakó Zsuzsának,

hogy erre az iratanyagra

fölhívta

a figyelmemet, és hogy az üggyel kapcsolatos MOB-iratokból készített összefoglalóját, valamint Sztehlo jelentésének és két rajzán ak másolatát a megjelenés alatt álló könyvébol önzetlenül a rendelkezésemre bocsá-

17

Ji;

b:

I

i~

,11

~

LÁSSÁTOK, FELEIM!

4

totta. Sztehlo 1901. július 24-én járt a helyszínen, jelentése júl. 29-én

28Az ungvári ikonosztázion képe: Puskás 2008. 236.

kelt (Kulturális ÖrÖkségvédelmi Hivatal/továbbiakban:

29jó minoségu fotók az ikonosztázionról:

KÖH/, Irattár,

viszont téves, a festoként fÖltüntetett Vidra Ferenc szerepeltetése félreértésen alapul. 50Terdik 2011. 48-49.

Terdik 2006. 147-149. A három fénykép a Néprajzi Múzeum irattárában

51Szpalinszky Tádé ugyanis 1809-ben, Mezozomboron halt meg, így ha a

található (NMI176/1915.). Két fotó ugyanabból a szÖgbol készült felvétel (egyiket már publikáltanl: Terdik 2006. 149, 2 kép), a harmadik csak az együttes fele látszik (lásd jelen tanulmányban: 1. kép). \ Leltári számuk: 84.10.1-84.10.25 6

sósújfalui ikonosztázion valóban 1815-ben készült, ott o már nem dolgoz-

fotón

hatott (lásd: 27. j.). 52A témában megjelent tanulmányai: Bodnár 1991., Bodnár 1992., Bodnár 1993a-b., Bodnár 1994., Bodnár 2008.

A ..nagyszolosi"' név használatát már tisztáztam: Terdik 2006. 147.A szolyvai eredet fÖltünésének az lehet az oka, hogy 1939-ben, Lehóczky jeno tÖbb levélben hívta fÖl a Néprajzi Múzeum figyelmét arra, hogya szoly-

55MegkÖszÖnÖm Szacsvay Évának, hogy Bodnár Mónika levelére fÖlhívta a figyelmemet. 54LIsz. 81.79.239

vai temetoben

5\LIsz. 81.79.158 (a. 224x42, b. 229,5x40 cm)

álló régi fatemplom

(foképp gyertyatartók,

bizonyos fa berendezési

tárgyai

de ikonosztázról szó sincs), olcsón megszerez-

57A vásárlással kapcsolatos iratok: Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum

ezeket az irattári forrásokat hozták Összefüggésbe a viskói darabok kal.

Irattára - Érem és Régiségtár (továbbiakban: MNMI-ÉRT) /456/907., /748/907, /47/908., /9/908., /84/908., /160/908.,

LIsz. 80.66.9 9Terdik 2006. ISO. Ennek a mesternek

58MNMI-KÖzponti Adattár. Magyar Nemzeti Múzeum Leltára 1904-1908, 341. 59,,(43. kérdésre adott válasz: ) Iconostasi, 1775 erecta, per quem benedicta

8

10

56LIsz. 81.79.157 (a. 220x80 cm, b. 21Ox86 cm)

hetok lennének. (NMI 18/1939.). Valószínu. hogy az 1970-es években (MegkÖszÖnÖm Szacsvay Évának, hogy ezekre a dokumentumokra fÖlhívta a figyelmemet.) 7Az Oromzati kereszt leltári száma: 68.120.127

nesci tur, in tabulis ligneis picta, expensis fideliun1. Ecclesiae et altissimo attribuáltam

még a Bártfai Múzeum (Bardejov,

oblato Suae Sacratissimae c. r. Majestatis 200 fl. De quibus in Dioario sequentia habentur: 1774 die 24a aprilis a majestate sua S. pro erectione

SK) egyik kisméretu. Istenszülo-ikonját is (adatai és képe: Greslik 1994, kat. 80.). Terdik 2006. 149-150., Terdik 2010, 131-132. 4. obr. A

Arae majoris percepi 200 fl. In bono statu conservata

mérgesvágásai templom jelenleg a felsovízkÖzi Skanzenben áll, és egy másik ikonosztáziont helyeztek el benne. Pavlosky 2007. 106-115.

cui mine non splendit crux, columnae in iconostasi sculptae pulchre inauratae sunt ex toto. (45. kérdésre adott válasz: ) In iconostasi

sen nyert polgárjogot. Garas 1955. 215. lbvábbi adatok Dorniczkyrol: Bodnárová - Chmelinová 2006. 235-236.

adsunt aperttuae

A templom építési adatai, és színes fotó az ikonosztáz egy részérol:

cm alt. singula apertura capite in circulum desinit. (46. kérdésre adott válasz: ) Porta regia 114 cm lat. Et 202 cm alta valvata sculpta ex toto

septentrionalis

et in meridionalis

190 cm altae et 60

cm latae, regiae portae apertura seu vacuum spatium 114 cm. Lat. 276

PavloskYZ007. 116-125. 1\

per aedituum

purgatur. (44. kérdésre adott válasz: ) IcollSostasis in 4 series divisa in

II Garasnál Dvorniszky változatban találjuk a nevét, aki 1753-ban Eperje-

lJ

Puskás 1991. 26-29. IJatálása

MOB 1901/332.). Ekkor fÖlmérte az épületet (KÖH Tervtár, K 8235), egy másik lapra részlegesen az ikonosztáziont és az oltárt is lerajzolta (KÖH Tervtár, K 8236).

Képek az ikonosztázionró!: http://orbis.grkatpo.sk/?fotogalerie&id=206

inaurata, duodecim effigies sanctorum ovalibus marginibus inclusorum

(letÖltve: 2011. január 30.)

complectitur, in finistrae valvae supremo loco s. David habetur etc. In

14Képek az ikonosztázionról:

http://orbis.grkatpo.sk/?fotogalerie&id=207

lateribus apertluas

(letÖltve: 2011. január 30.) 1\A sósfüredi fatemplom 1773-ban épült. 1928-ban bontották le, de 18. századi berendezését átmentették

16Pl. Banica 18. század végén épült (a Szt. Kozma és Damján tiszteletét élvezo) egykori gÖrÖg katolikus, jelenleg római katolikus templomának ikonosztázionja

(1787) sorolható

ide. A Királyi kapu, amely eredeti

helyérol kiemelve, a Krisztus fopap-ikon két oldalára van helyezve. illetve

1877. Archív Gréckokatolickeho arcibiskupstva, Presov, Inv.c. 478. sign. 4°jelenleg a kassai gÖrÖgkatolikus püspÖkség levéltárában. Megköszönöm Bodnár Mónika muzeológusnak,

Fényképek a fatemplomról: http://www.irart.pl!

hogya levéltárban található Historia

Domus digitális felvételeit rendelkezésemre bocsátotta. 41A templom 1761 és 1765 kÖzött épült a Historia Domus szerint. 42Ekkoriban ugyanis területileg Horváti az esztergomi érsekség joghatósága alá tartozott, csak néhány évvel késobb került át a Munkácsi egy-

a szív alakú próféták és a faragványok stílusa eléggé egyértelmuvé teszi a muhelykapcsolatot.

sunt, supra portam est

21.

az új templomba. Az ikonosztáz tÖbb

fázisban. a 18. század második felében készülhetett. A templom tÖrténetéro!: KOBa4oBH4oBa-f1ywKapboBa - f1YlllKap1971.428-432.

etiam effigies sanctorum

effigies capitis Salvatoris sic dicta vera iconia (sic!)'. Canonica visitatio

4\

házmegye joghatósága alá. MOL C 38, 45. csomó, No. 106. Az ügyirat összefoglalója, és az eredeti dokumentumok 156.

részben publikálva megtalálhatók:

lIenszlrnann

1976,

galerie/sad/sad-a-d.html (letÖltve 2011. január 30.) 17Az ikonosztázion gyujteménytÖrténetét részletesen ismertettem: Terdik 2006. 150-152.

44Errol: Tenlik 2009. 129-146.

18Elso jelentés a restaurálásró!:

4\.....s midon minden elkészült, a képállvány vonta magára fjgyelmünket,

Kutas-Puskás-Szacsvay-

Terdik 2006.

3-6. 19A rajzok digitalizálását hálásan kÖszÖnÖm.

Mordovin Maxim végezte, segítségét ezúton is

melyet is szakértovelmegnézetvén kittínt. hogy Összeomló állapotban van. (Ezen vizsgálat ról tanúskodó szakértoi vélemény másolatát 2/2 alá tisztelettelmellékelem. / Ismét nem késtem a tekintetes Kegyuraságtói kérelmezni, hogy ezen nagy értéket képviselo képállványt az összeom-

2°Tenlik 2006. 152, 51. jegyzet. 21CHpOXMaH 2000. 18

l:btól megmenteni

22A Feck testvérekre vonatkozó adatok: Aggházy 1959. 1, 191., II., 262.

helyreállítása,

Franz már nem érte meg az ikonosztázion 47-48.

befejezését. Terdik 20 ll.

kegyesen méltózta.ssék. / SürgÖs lévén pedig annak

tekint. Köhler Albert úr, mielott kérvényemet a tekint.

Kegyuraságnak is felterjesztette volna, utólagos jóváhagyás reményében intézkedett, hogy a képállvány képei leszedessenek s az oltárral együtt

25f1pHHMH4 2007.154. és a polierweiss készítését a kassai mester,

újból megerÖsítessenek, mi csakhamar meg is tÖrtént. / A képállvány és oltár megerosítésének kÖltségei a csatolt kimutatásban bent nem

Wellerovszky Venzei vállalta 1778. márc. 19-én, egy évi munkában. 2 000 rajnai forintért. Terdik 2011. 47-48. 2\Puskás 2008. 192.

foglaltatnak, miután annak helybenhagyása. - ami tekintve a tekint. Kegyuraság jószívuségét és nemeslelkuségét, kétségtelen -, még le nem érkezett." / 1882. dec. Mocsár Endre

26Az ikonosztáz képe: Bálu -Szocs 2008. 43. 27MegkÖszÖnÖm Szocs Péternek, hogya helyszínen készített fotóit a ren-

SzakértÖi vélemény / Alólírott a horvátii g. kath. lelkész úr által folyó

24Ungváron az aranyozást

delkezésemre

bocsátotta. Az ikonosztázionró!:

CHpoxMaH 2000. 384.

A templomot ismerteto Puskás Bernadett szerint az ikonosztázion ben készült. Szuhóczky 2010. 108.

18

1815-

év és hó 3-án felszólíttattam,

hogya

horváthii gk. templomban

lévo

képállványt vizsgáljam meg és annak állapotára vonatkozólag nyilatkozzam, mit is még aznap meg vizsgálván úgy találtam: Hogya képállvány (,.ikonosztás") egészben véve meg van indulva s nagy része az oltárképpel

GÖMÖRORSZÁG 2011/2

LÁSSÁTOK, FELEIM! egyÜttlegalább 8 cm elodÜlve, minek következtében rövid nap beállhat

Greslik,

az egésznek összeomlása. Legrövidebben segíthetni rajta az egésznek

1994: Ikony Sarisského múzea v Bardejove/[cons of the Saris Museum at

teljes leszerelésévei sujból felállításával, me ly alkalmával valamennyi

Bardejov. Bratislava Henszlmaon Lilla (szerk.)

kép is kitisztítandó./ Kelt Ájban 1882. szept. 8-án / Klimkovics Floris m. k. / Szobrász és aranyozó / Kassán / Lakásom: / Kassa Mészáros utca 6. szám. Historia Domus. Klimkovics Flóris 1863-ban a sátoraljaújhelyi görög katolikus templom oltárát faragta. Terdik 2011. 77. 'bLtsZ.80.66.2 (37,7 x 84,2 cm) 4)

Ilyenvolt a közeli, Borsod vármegyéhez tartozó Rakaca görög katoliktls templomának Királyi kapuja, amely az 1877-es Can. Vis. szerint mO-ból származott. Az ajtó felett itt is a Mandylion szerepelt. Canonica visitatio 1877.Archív Gréckokatolíckeho arcihiskupstva, Presov, [nv.c. 478. sign. Amándoki fatemplom Királyi kapuja is ebbe a típusba tartozik, és ma is megvan: Kecskés 1985, 15, 9-10.1. Lengyelországban,

ukrán, ill. a mai

Kárpátalja terÜletén is sok példáját találjuk, de nem ismeretlen a hazai ortodox templomokban sem ez a megoldás. "Puskás 2003., Puskás 2005. ,9

1976: Acta Cassae Parochorum.

Egyházmegyék szerint besorolt iratok

5. fÜzet Esztergomi egyházmegye

1733-1779. A-M Muvészettörténeti

adatok. (A Magyar lud. Akadémia múvészettörténeti kutatócsoport jának forráskiadványai Xll.) Kézirat, Budapest Kárpáti László 1999: Az egykori abaújszolnoki

görög katolikus fatemplom Myskovszky

Viktor rajzain és az egyházlátogatási jegyzokönyv alapján (1876, 1877). A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVII.677-693. Kecskés Péter 1985: Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum [1.Budapest Kovács Petronella (szerk.) 2009: Megmentett múkincsek 2009 - Preserved art treasures 2009. Diplo-mamllI1ka kiállítás, Magyar Nemzeti Múzeum - Magyar Képzomúvészeti

138,5x 56 cm (ltsz. 81.79.163); Szúz Mária elhunyta: 152,5 x 100 cm

Egyetem. Budapest KOBa'lOBH1IOBa-nYIlIKapboBa,

(Itsz.81.79.165); Szent Miklós: 152x99 cm (ltsz. 81.79.166)

1971:~epeB'»Hi uepKBIICXillHOXO o6p»IlYlia CnoBa'l'llllli.(HaYKoBIIH 36iplliK

TanítóKrisztus: 140 x 57,5 cm (ltsz. 81.79.162); IstenszÜlo a gyermekkel:

50HampelJózsefírja az igazgatónak: 1907.aug. 14. MNMI-ÉRT/456/907. II A négy alapkép és az ajtók mérete (1. 26. és 33. j.) összesen 5 m 45 cm,

amelyhez még hozzá kellene adni a keretépítmények az ikonosztázion eredeti szélességét megkapjuk. 52141x98cm, LIsz. 81.79.164

méreteit is, hogy

bJlaHKa -

nYIlIKap, hlpix

MY3elOYKpa'illchKoi' KYJlTypll BCBIIIlHIIKY 5.) np»weB. Kutas Eszter - Puskás Beroadett - Szacsvay Szilveszter zion restaurálása, 12/2., 3-6. Pavlovsky,

(Katalin)

Ltsz.81.79.206.1 (75xll3 cm)

S7LtsZ. 81.79.206.2 (87x114 cm) Mellette szerepel egy kézzel írott cédula is: ,.Abaujm. ikonosztáz", amely szintén az Abaúj-Torna vármegyéhez tartozó Horvátira utalhatott egykor. 58Ltsz.81.79.205 (42x45 cm)

konzerválása és rekonstrukciója.

1877-ban 43 cm-

Magyar Múzeumok

Frantisek

2007: Drevené gréckokatolícke chrámy na rychodnom Slovensku. Svidník a okolie npUiíMU11, MHxaiíJlo 2007:ncpcll JlIIUeMTBOi'M. 3aKapnaTcbKIIH[KOHOCTaC. YJKropoll Puskás Bernadett 2003: Le Mandylion de Lukov dans I'iconographie

59Azoltárt ismerteti: Kárpáti 1999. 687-693., 5. kép. Még méretében is szinte azonos, mivel az abaújszolnoki tabernákulumot nek mérték. Uo. 689.

Éva - Terdik

2006: Múzeumi "leletmentés". A magyarkomjáti görög katolikus ikonosztá-

53Restaurálták:Jilg Eniko - Pecze Éva. Kovács 2009.10. 1, PI.Ltsz.80.66.7/81.8.2531 S5LtsZ. 80.66.8/81.80.253 (Borbála), 80.66.10/81.80.253.5 lb

Vladislav

régi on carpatique 71-80.

des icönes dans le

aux 15e - 16e siecles. Acta Historiae Artium XLIV..

2005: A Nem kézzel festett Krisztus-arc ábrázolások és a kárpáti régió középkori ikonfestészete. Athanasiana 20, 49-59., 142-143.

IRODALOM

2008: A görög katolikus egyház múvészete a történelmi Magyarországol1.

Aggházy Mária 1959:Abarokk szobrászat Magyarországon 1-11.Budapest

Hagyomány és megújulás. Budapest Puskás László (szerk.)

Biílu, Daoiela, Szocs Péter

1991: Házad ékessége. Görögkatolikus templomok, ikonok, ikonosztázok

Leveote

(szerk.)

2008: MuzeulJudetean Satu Mare, Szatmár Megyei Múzeum, Ghidul expozi\ieide istorie i etnografie, A történelmi és néprajzi kiállítás kalauza. Satu Mare - Szatmárnémeti Bodoár Móoika 1991:Adatok egy elmagyarosodott ukrán (ruszin) telepítésú falu - Horváti (Chorváty) történetéhez és nép rajzához. In: Nemzetiség - identitás. A IV. nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató

konferencia eloadásai. (Ujváry

Zoltánközremúködésével szerk. Eperjessy Erno és KrupaAndrás) Békéscsaba- Debrecen, 55-66. 1992:Adatok egy elmagyarosodott ukrán (ruszin) telepítésú falu - Horváti (Chorváty) történeté hez és néprajzához. mányok Ujváry Zoltán tiszteletére 369-379.

[o: Kultúra és tradíció. Tanul-

1. (szerk.: Viga Gyula) Miskolc,

1993a:Ünnepi szokások egy elmagyarosodott

ruszin telepítésú faluban a

mai Szlovákia területén. In: Fiatal Néprajzkutatók

Országos Konferen-

ciája.A Makói Múzeum FÜzetei 75. Makó, 155-161. 1993b:Húsvéti táplálkozási szokások a történeti Abaúj-Torna megyében. In: AMiskolciHerman Ottó Múzeum Közleményei 28. Miskolc, 60-62. 1994:Bódva-völgyenépessége. Húsvéti táplálkozási szokások interetnikus kapcsolatai. Acta Museologica 1-2. (szerk.: Liszka József) KomáromKomárno, 221-240. 2008:Torna megye görög katolikus falvainak néprajzi képéhez. A Herman OttóMúzeum Évkönyve XLVII.,725-734. Bodoárová, Miloslava - Chmelinová, Katarína 2006:Umelci a umeleckí remeselníci Presova v 16.-18. storocÍ. Ars 39. Garas Klára

Magyarországon. Nyíregyháza Szacsvay Éva 2000a: Egyházi gyujtemény. In: A Néprajzi Múzeum gyújteményei (szerk.: Fejos Zoltán). Budapest, 403-432. 2000b: Mútárgyak költöztetése a Néprajzi Múzeum egyházi gyujteményében. Néprajzi Értesíto LXXX[I.,91-102. CupoxMaH, MuxaiíJlo / Syrokhman,

Mykhailo

2010:l.\epKBIIYKpai'Hi3aKapnarr»/Churches of UkraineZakarpathia.J]bBiB Szuhóczky Gábor (szerk.) 2010: Múemlékek a Kárpátok és a Tisza ölelésében. Történelmileg összetartozó múemlékek Szabolcs-Szatmár-

Bereg és Kárpátalja megyében.

Nyíregyháza Terdik Szilveszter 2006: "Elsorendú ipari termékek" A Néprajzi Múzeum két ikonosztázionjáról. Néprajzi Értesíto LXXXVIlI.,143-155. 2009: Újabb eredmények a Munkácsi Egyházmegye múvészetének föltérképezésében. Athanasiana 30. Nyíregyháza, 119-150. 2010:Ján Rombauer a gréckokatolíci. Tendencie v maliarstve Mukacevskej gréckokatolíckej eparchie na prelome 18. a 19. storocia. In: Ján Rombauer (1782-1849). Levoca, Petrohrad, Presov. (Ed.: Beiíová, Katarína) Bratislava, 129-144. 2011: "...a mostani világnak ízlésse, és a rítusnak módja szerint". Adatok a magyarországi görög katolikusok múvészetéhez. (Collectanea Athanasiana 1/5.) Nyíregyháza

1955:Magyarországi festészet a XVlll. században. Budapest

GÖMÖRORSZÁG 2011/2

19