Információs lap valamely gyártó EWF/IIW ISO 3834 szerinti KIR, azaz: környezetközpontú irányítási rendszerének minősítéséről és tanúsításáról
C) EWF Környezetközpontú dokumentumból /H/KIR/
irányítási
rendszer
–
Részlet
az
EWF
636-07
1. Az EWF Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) feladatköre A Gyártói Környezetközpontú irányítási rendszer szervezetének kézbentartása céljából az EN ISO14001 megköveteli a Gyártótól, nevezzen ki egy személyt „különleges vezetési képviselő”-nek, aki közvetlenül a felső vezetésnek felelős. Az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer tekintetében ez a személy lehet a gyakorlattal rendelkező és megfelelő szakképzési tanfolyamon az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer terén képesítést szerzett Hegesztési Felelős is (lásd az EN ISO 14731 vagy azzal egyenértékű szabványt). Lehet azonban a szervezeten belül egy másik személyt is megbízni ezzel a feladattal, feltéve, hogy igazolni tudja: rendelkezik a megkívánt ismeretekkel és hozzáértéssel, továbbá támaszkodhat a Gyártó hegesztési felelősé(ei)nek a szakértelmére. A felső vezetés felé az EWF Környezetközpontú irányítási rendszerért felelősnek kinevezett személyt a továbbiakban Környezetvédelmi Hegesztési Felelősnek (KHF) nevezzük. A jelen „Információs lap”-ban az 1. sz. táblázat tartalmazza a KHF részére ajánlott szakképzési tanfolyam tantervét. A szervezeten belüli minden más személy, akinek az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer tekintetében feladatai vannak, az KHF-nek tartozik felelősséggel. Mindegyikük a környezetvédelmi rendszer számukra kiadott részének alkalmazásáról fog gondoskodni. 2. A Környezetvédelmi Hegesztési Felelős (KHF) feladatköre A hegesztéses gyártással kapcsolatos összes tevékenység közül az KHF minimális feladatköre: • a felső vezetés segítése a környezetvédelmi politika kialakításában; • e környezetvédelmi politika dokumentálása és terjesztése a szervezeten belül; • a felső vezetés segítése a környezetvédelemi feladatok meghatározásában; • a szempontok, hatások és a vonatkozó jogi előírások meghatározása; • környezetvédelmi célok és előirányzatok meghatározása; • a Gyártó segítése a környezetvédelmi tervek kiadásában; • a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos környezetvédelmi feladatokkal megbízott személyzet felkészítése, oktatása és szakképzése; • a belső és külső környezeti jelzések fontosságának értékelése; • a környezetvédelmi vészhelyzetek koordinálása; • a környezetvédelmi nem-megfelelőségek kezelése; • környezetvédelmi auditálások lebonyolítása az EWF H/KIR helyes alkalmazásának biztosítása érdekében; • az EWF H/KIR rendszeres felülvizsgálatának biztosítása, a folyamatos javulás meg-valósítása érdekében.
3. Az EWF Környezetközpontú Irányítási Rendszer (EWF H/KIR) kulcselemei Az EWF H/KIR következő bekezdésekben ismertetett része csak a hegesztéses gyártási tevékenységekre vonatkozik; ezt igazítani és finomítani kell azoknak a hegesztési szempontoknak a természete és terjedelme szerint, melyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a külső, a gyártó telepe közeli területeket. 3.1. Hegesztési eljárások és rokon tevékenységek Legelőször is az EWF H/KIR megköveteli a bármiféle esetleges jövőbeni hatások megelőzését szolgáló korrekciós intézkedések tervének meghatározását és/vagy a jelenleg ténylegesen fennálló kedvezőtlen hatás korrekcióját. E cél elérése érdekében a Gyártó köteles elvégezni egy sor környezetvédelmi vizsgálatot, melyek kiinduló pontja egy előzetes elemzés, ez képezi az alapját a szervezet környezetvédelmi politikájának. A hegesztéses gyártás egy olyan komplex folyamat, mely nem korlátozható csupán a hegesztési fázisra; azt megelőzően, közben és az után olyan egyéb tevékenységeket is végeznek, melyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. E szempontból a hegesztéses gyártás úgy tekinthető, mint amely az alábbi fő fázisokból tevődik össze: • anyagkezelés és előkészítés; • a hegesztési folyamat; • munkahelyi és laboratóriumi vizsgálatok; • utókezelések. 3.2. Előzetes környezetvédelmi elemzés Ennek az elemzésnek a fő célja annak meghatározása, vajon a fent említett gyártási fázisok tevékenységeivel összefüggő hatások meghaladják-e az előírt határértékeket, ezáltal kedvezőtlenül befolyásolva a környező területeket. (Ehhez nyújt segítséget az EN 14717 ellenőrző lista.) Az ide csatolt 2. sz. táblázat a hegesztéses gyártással foglalkozó elemzésnek erre a részére mutat be egy példát. A benyújtott elemzés egy meglehetősen komplett minőségi információt tartalmaz az érintett folyamatokról, ugyanakkor a Gyártóra hagyja a hatások mennyiségi felmérésének feladatát, így meghatározható a vonatkozó környezeti hatások esetleges kedvezőtlen volta. A 2. sz. táblázat közvetlenül kapcsolódik a 3. sz. táblázathoz, amely minőségi szempontból részletesebb információkat szolgáltat a különböző hegesztési eljárásokról, összekapcsolva az egyes hegesztőeljárás típusokat a felhasznált anyagokkal. Minden egyes kapcsolaton belül (melyet egy színes négyzet képvisel) bemutatja az érintett eljárásból fakadó összes lehetséges szempontot. A szín a bemutatott szemponttól várható hatás potenciális szintjét fejezi ki. A hatás szintje és a megfelelő intézkedés közötti kapcsolat fogalmát részletesen mutatja be a 3. sz. táblázat alsó táblázata. A vörössel jelzett esetek olyan hatás-szintet képviselnek, mely esetleg erősen meghaladja az előírt határértékeket, így csak az ilyen „erős hatású” esetre kell meghatározni a környezetvédelmi intézkedéseknek együttesét (azaz a környezetvédelmi elemzést); kialakítani az abból következő helyesbítő intézkedéseket és elérni az alkalmazott korrekció fennmaradását a felügyelet révén. A többi megjelölt hatás-szint (közepes, közepesen gyenge, gyenge),
melyeket megfelelően a sárga, a világoszöld és a zöld szín képvisel, úgy tekintendők, mint amelyek az előírt határértékeken belül esnek. A sárga hatásszint úgy tekintendő, hogy az annyira közel esik az előírt határértékhez, ami már Részletes Környezetvédelmi analízist (RKA) igényel, azért, hogy szükség esetén bármikor készek legyünk az elemzés eredményeit (a korrekciós intézkedéseket) megvalósítani. A zöld hatás-szintet úgy tekintjük, mint amely elég messze van az előírt határértékektől, így a vonatkozó szempontok csak egy „könnyű” felügyeletet igényelnek. 3.3. Különleges környezetvédelmi tervek (célok és előirányzatok) Azok a hatások, melyek szintjei kívül esnek a Gyártó vagy a jogszabályok követelményein, nyilvántartásba és értékelésre kerülnek. A hegesztéses gyártás által előidézett kedvezőtlen hatások meghatározására végzett minőségi és mennyiségi környezetvédelmi elemzés utáni további intézkedések az EN ISO 14001-ben megjelölt módon történnek. A folyamatban alkalmazandó vonatkozó korrekciós intézkedéseket részletesen meg kell határozni (például meg kell jelölni az anyagokat, a berendezéseket, a személyzetet, az időzítést, a költségbecslést stb.), azokat meg kell tervezni, és át kell tekinteni a végleges alkalmazási döntés meghozatala céljából. Ez a döntés megváltozathatja és javíthatja a Gyártó hegesztési környezetvédelmi politikáját oly módon, hogy további célokat és előirányzatokat fogad el a különleges szennyeződések megszüntetésére. A 4. sz. táblázat egy űrlapformát mutat be, mely felhasználható minden egyes szempont szerinti elemzés komplett történetének a rögzítésére, beleértve a javasolt intézkedést is. Ezt az űrlapot általában összekapcsolják a Környezeti Elemzési Jelentéssel (KIR jelentés), melyet minden folyamat-változtatásnál kiadnak az esetleges szennyezés meghatározása céljából. A hegesztés és a rokon eljárások területén készített bármilyen kitöltött űrlapot, javaslatot vagy tervezést jóvá kell hagyatni a Környezetvédelmi Hegesztési Felelőssel. 4. Az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer (EWF H/KIR) oktató személyzete A hegesztéses gyártási tevékenységben érintett teljes személyzetet fel kell készíteni a kialakított hegesztési környezetvédelmi rendszerrel kapcsolatban, az esetleges szennyezés megelőzése érdekében. E célból a Környezetvédelmi Hegesztési Felelősnek meg kell határoznia egy különleges képzési programot és alkalmazni azt. A rendszer változtatásai (folyamatok, eljárásmódok, a kulcsszemélyzet változása stb.) esetében megfelelően módosítani kell a szakképzési témaköröket is. 5. Az EWF H/KIR szerinti nem-megfelelőségek kezelése, korrekciós és megelőző intézkedések. Az EWF H/KIR szerinti nem megfelelőségeket, valamint a helyesbítő és megelőző intézkedéseket az EN ISO 9001-ben leírtak szerint kell kezelni. A javasolt döntések vagy intézkedések érvénybe léptetése előtt ki kell kérni a Környezetvédelmi Hegesztési Felelős hivatalos jóváhagyását. 6. Belső auditálások A bevezetett EWF Környezetközpontú irányítási rendszer (EWF H/KIR) auditja a Környezetvédelmi Hegesztési Felelős feladatkörébe tartozik és az auditálást úgy kell
tervezni, hogy az felölelje az összes olyan területet, ahol az EWF H/KIR-t alkalmazzák. Az auditálások elvégzésére azért van szükség, hogy megelőzzék a gyártó figyelmetlenségéből eredő esetleges környezeti szennyezést. Tanfolyamok a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnél! Hegesztési felelősök és H/KIR feladattal is megbízott szakemberek részére tanfolyamokat biztosít az Egyesülés. A tanfolyamokon a résztvevők megismerik az EN ISO 3834 és a H/KIR szabályokat.
Az EWF 636-07 2.1. táblázata Szakképzési tanfolyam a Környezetvédelmi hegesztési felelősök részére
Tantárgy Idő Bevezetés 4 óra - Tájékoztatás az EN ISO 14001 legfontosabb fejezeteiről; - Az EN 3834 (vagy azzal egyenértékű irányítási rendszer a hegesztéses gyártáshoz) és - Az EN ISO 14001 és az EN ISO 3834 kapcsolódása 2. Az EN ISO 14001 alkalmazása a cégnél 4 óra - A Gyártó hegesztési környezetvédelmi politikája; - Az EWF Környezetközpontú irányítási rendszere (EWF KIR), mint a Gyártó hegesztett termékeinek környezetvédelmi kerete; - A cégnél folytatott tevékenység, utalva a hegesztéses gyártásra és a rokon folyamatokra; - Az EWF H/KIR a cégnél történő bevezetése után várt környezetjavulás 3. Környezetvédelmi előzetes elemzés. 4 óra - A környezetvédelmi előzetes elemzés szerepe a hegesztéses gyártásban és a rokon folyamatokban; - Példa a környezetvédelmi előzetes elemzésre; - A hegesztéses gyártás a környezetre gyakorolt hatásának csökkentését célzó intézkedések; - Az EWF H/KIR legfontosabb eljárásmódjai és utasításai. 4. Az EWF KIR eljárásmódjai és utasításai, példák bemutatása. 2 óra - A nemmegfelelőségek és vészhelyzetek kezelése; - Mikor, miért és hogyan okozhat egy nemmegfelelőség vészhelyzetet. 5. Az EWF H/KIR által érintett személyzet 2 óra - A Hegesztési Felelős szerepe az EWF H/KIR-ben; - Környezetvédelmi auditálás: az EN ISO 14010, az EN ISO 14011 és az EN ISO 14012 szabványok értelmezése az EWF KIR a cégnél történt bevezetésének felülvizsgálata alkalmával; - A személyzet az EWF H/KIR terén történő oktatásának fontossága. Összesen: 16 óra Megjegyzés: A képzés fenti tartalma egy „tudás alapkövetelmény” a Hegesztési Felelős részére ahhoz, hogy mérlegeljék „Környezetvédelmi Hegesztési Felelős”-sé történő átminősítését. 1.
Az EWF 636-07 2.2. táblázata A hegesztett termékek gyártásával kapcsolatos tevékenységek környezeti szempontjai és hatásai TEVÉKENYSÉG SZEMPONTOK ANYAGKEZELÉS ÉS –ELŐKÉSZÍTÉS Különböző termékek Olaj, laboratóriumi vegyszerek, raktározása és kezelése oldószerek, hulladékok stb. kiömlése Hőkezelések Égéstermékek emissziója
Hűtőfolyadékok elszökése Homokfúvás Lángvágás
Plazmavágás
Homok kiszóródása Zajkibocsátás Sugárzó energia (fény, hő) kibocsátása Vágási salak képződése Fém-oxidokat, elemi fémeket és gázokat (NOx, O3) tartalmazó füstök kibocsátása Sugárzó energia (fény, hő) kibocsátása Fém-oxidokat, elemi fémeket és gázokat (NOx, O3) tartalmazó füstök kibocsátása
Víz alatti vágás
Sugárzó energia (fény, hő) kibocsátása A vágó folyadék elszökése
Élelőkészítés
Hűtővíz és forgácsoló olaj kiömlése Zajkibocsátás Fáradt olajok és fémhulladékok (fényforgács, fémdarabkák, ócskavas) keletkezése Zajkibocsátás
Formázás, préselés KÖTÉSI ELJÁRÁSOK HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK Hegesztés (részletes Sugárzó energia (fény, hő) kibocsátása elemzést lásd a 3.sz. Salak és hegesztési anyag maradványok táblázatban) képződése Fém-oxidokat, elemi fémeket és gázokat (NOx, O3) tartalmazó füstök kibocsátása EGYÉB KÖTÉSI ELJÁRÁSOK Lágyforrasztás Anyagok kibocsátása: - hidrogén-bromid - ólom-oxid - hidrogén-klorid - formaldehid - hidrazin - szervetlen ónvegyületek - szerves ónvegyületek - mosófolyadékok Keményforrasztás Anyagok kibocsátása: - bór-oxid - bór-trifluorid - kadmium-oxid - fluoridok
HATÁSOK - Talajszennyezés különböző szerves és szervetlen anyagokkal A légkör szennyezése gáz égéstermékekkel és szemcsés anyagokkal Talajszennyezés folyékony és szemcsés anyagokkal Talajszennyezés Akusztikus szennyezés Környezetszennyezés Talajszennyezés A légkör szennyezése fémekkel, gőzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal Környezetszennyezés A légkör szennyezése fémekkel, gőzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal Környezetszennyezés talajszennyezés Talajszennyezés olajjal Zajszennyezés olajjal Akusztikus szennyezés Talajszennyezés olajjal és fémmel Akusztikus szennyezés
Környezetszennyezés Talajszennyezés fémekkel és fémvegyületekkel A légkör szennyezése fémekkel, gőzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal A légkör szennyezése fémekkel, gőzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
Talajszennyezés
A légkör szennyezése fémekkel, gőzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
- réz-oxid - foszfor-pentoxid - ezüst-oxid - cink-oxid A felhasznált por összetételétől függő fém-oxidok kibocsátása NOx kibocsátása A felhasznált por összetételétől függő fém-oxidok kibocsátása
Lángszórás
Ívszórás
Plazmaszórás
A felhasznált por összetételétől függő fém-oxidok kibocsátása
A légkör szennyezése fémekkel, gőzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal A légkör szennyezése fémekkel, gőzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal A légkör szennyezése fémekkel, gőzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
Mint fent, plusz anyagkibocsátás: - nikkel-oxid - ózon VIZSGÁLATOK Kémiai és fizikai vizsgálatok Radiográfiai vizsgálat
Mágnesezhető poros vizsgálat Folyadékbehatolásos vizsgálat Hidraulikus vizsgálat UTÓKEZELÉSEK Maratás Oxigén-éghető gázkeverékes eljárásos hőkezelések Fémmegmunkálás
Festés
Gázok és gőzök kibocsátása Elemzési maradékok keletkezése Sugárzó energia kibocsátása Film előhívó-, rögzítő- és mosófolyadékok keletkezése Folyadékok és porok keletkezése Folyadékok és szemcsés anyagok elszökése Folyadékok elszökése
Savas és lúgos folyadékok és gőzök kibocsátása Égéstermékek (gázok, füstök, porok) kibocsátása Hűtőfolyadékok elszökése Hűtővíz és gépolaj kiömlése Zajkibocsátás Fáradt olajok és fémhulladékok (fémforgács, fémdarabkák, ócskavas) keletkezése Oldószerek elszökése színezékekkel vagy anélkül
A légkör szennyezése Talajszennyezés Röntgen és gamma sugárzás kibocsátása Talajszennyezés savakat, sókat stb. tartalmazó folyadékokkal Talajszennyezés savakat, sókat stb. tartalmazó folyadékokkal Talajszennyezés szerves és szervetlen folyadékokkal és szemcsés anyagokkal (színezékekkel stb.) Talajszennyezés olajokkal, oxidokkal stb. Talaj- és légszennyezés A légkör szennyezése gáznemű égéstermékekkel és szemcsés anyagokkal Talajszennyezés olajokkal és szemcsés anyagokkal Talajszennyezés olajokkal Akusztikus szennyezés Talajszennyezés olajokkal és fémmel
Talaj- és légszennyezés
Megjegyzés – Esetleges egyéb hatások, amennyiben jelentősek, szintén figyelembe vehetők (pl. villamos energiaigény csökkentése, balesetek, tűzesetek, tartályok meghibásodása által okozott szennyezés stb.).
Az EWF 636-07 2.3. táblázata Példa a környezetvédelmi elemzésre a hegesztéses eljárásoknál HEGESZTÉSI ELJÁRÁS Fémíves eljárások Kézi ívhegesztés bázikus bevonatú
HEGESZTETT ANYAG Gyengén ötvözött Erősen ötvözött acél Alumínium ötvözet Nikkel ötvözet acél - Részecskéket (fém- - Részecskéket (fém- Nem alkalmazható - Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó oxidokat) tartalmazó oxidokat) tartalmazó
elektródával
füstök, F, NOx, CO, B-III* - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok Kézi ívhegesztés - Részecskéket (fémnem bázikus oxidokat) tartalmazó bevonatú füstök, NOx, CO, Belektródával III* - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok Ívhegesztés védőgázt - Részecskéket (fémigénylő és önvédő oxidokat) tartalmazó porbeles elektródával füstök, NOx, CO, BIII* - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok MIG/MAG - Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, BIII* - Sugárzó energia - CO2 (MAG) TIG - ThO2 (ThO2 tartalmú elektródával végzett hegesztésnél) - Sugárzó energia
Víz alatti ívhegesztés - Sugárzó energia - Hegesztési anyagmaradványok Egyéb heg. eljárások Plazma hegesztés - Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, Co, B-III* - Sugárzó energia Láng-hegesztés
Ellenállás-hegesztés
füstök, NOx, CO, BIII*, Cr (VI), Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok - Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, BIII*, Cr (VI), Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok - Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, BIII*, Cr (VI), Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok - Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, BIII*, Cr (VI), Ni - CO2 (MAG) - Sugárzó energia - Cr (VI), Ni-oxidok, - ThO2 (ThO2 tartalmú elektródával végzett hegesztésnél ) - Sugárzó energia - Sugárzó energia - Hegesztési anyagmaradványok
- Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, Co, B-III*, Cr (VI), Ni-oxidok - Sugárzó energia - Részecskéket (fém- Nem alkalmazható oxidokat) tartalmazó füstök, NOx - Szerves anyagok - Szerves anyagok (olajos, zsíros (olajos, zsíros lemezek lemezek hegesztésénél) hegesztésénél) - CO - CO
füstök, NOx, CO, Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok Nem alkalmazható
- Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, NOx, Co, Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok
Nem alkalmazható
- Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, NOx, Co, Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok
- Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, BIII* - CO2 (MAG) - Sugárzó energia Nem alkalmazható
- Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, NOx, Co, Ni - CO2 (MAG) - Sugárzó energia
Nem alkalmazható
- Sugárzó energia - Hegesztési anyagmaradványok
- Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, Co, B-III* - Sugárzó energia Nem alkalmazható
- Részecskéket (fémoxidokat) tartalmazó füstök, Co, B-III*, Ni-oxidok - Sugárzó energia Nem alkalmazható
- Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO
- Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO
- Ni-oxidok - Sugárzó energia
Jelmagyarázat az EWF 636-07 sz. dokumentum 2.3. táblázatából átvett „Példa a környezetvédelmi elemzésre a hegesztéses eljárásoknál” c. táblázathoz
Hatás ERŐS HATÁS
Intézkedés Részletes környezetvédelmi elemzés + Korrekciós intézkedés
KÖZEPES HATÁS KÖZEPESEN GYENGE HATÁS
GYENGE HATÁS
+ Felügyeleti ellenőrzés Részletes környezetvédelmi elemzés + Felügyeleti ellenőrzés Felügyeleti ellenőrzés (Részletes környezetvédelmi elemzés, ha tóriumos elektródokkal hegesztenek) Felügyeleti ellenőrzés
Az EWF 636-07 2.4. táblázata A környezeti hatás azonosítási űrlapja . . . . . . . . . . . . . sz. űrlap A szervezet A KÖRNYEZETI HATÁS . . . . . kiadás. Kelt: . . . . . LOGÓ-ja AZONOSÍTÁSI ŰRLAPJA A FIGYELEMBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONT Az emisszió leírása. TÍPUS Az emisszió forrása és rendeltetési helye. Egyéb információ. HELYSZÍN A terület, ahol a környezeti hatás jelentkezik FELELŐSSÉG A hatást előidéző tevékenységért felelős részleg azonosítása. Az üzem azon részének vezetésére és fenntartására rendes JELENLEGI körülmények között használt eljárásoknak az ismertetése, ELJÁRÁSREND ahol a hatás jelentkezik. JÁRULÉKOS KÖRNYEZETI HATÁS A HATÁS MINŐSÉGE ÉS Az emissziók jellemzése: utalás a toxikológiai formákra stb. MENNYISÉGE Az okozott szennyezéssel összefüggő kockázatok FŐBB KOCKÁZATOK ismertetése. SZABÁLYOZÁS A fennálló törvények és jogszabályok felsorolása. A helyi, regionális vagy állami hatóságok által kiadott ENGEDÉLYEK engedélyek felsorolása. A jelenlegi alkalmazott gyakorlati módszerek a hatás A HATÁS korlátozására, megszüntetésére vagy kiküszöbölésére, az KORLÁTOZÁSA emisszió korlátozására, a vészhelyzetek kezelésére; hivatkozás a dokumentált eljárásrendre. MEGJEGYZÉSEK, A belső vagy külső kommunikáció ismertetése. INFORMÁCIÓK A HATÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI Ebben a szakaszban kell a környezetre gyakorolt hatást „jelentősnek” vagy „nem jelentősnek” értékelni az alábbi értékelési kritériumok közül egynek vagy többnek a figyelembe vételével: - Magának a hatásnak az értékelése (pl. a terjedelme, súlyossága, állandósága, előfordulási eshetősége, előre látható időtartama, helyszíne, esetleges forrása stb.); - A kockázatok értékelése; - A szabályozás és az engedélyezések értékelése; - A hatás korlátozására jelenleg alkalmazott gyakorlat értékelése; - Az érdekelt felekhez beérkezett észrevételek, panaszok, információk értékelése; - A termékgyártójától (a szolgáltatást nyújtótól) kapott információ értékelése;
- A közvetlen szemrevételezés során végzett mérések, elemzés és a kapott adatok értékelése. A VÁRT JAVULÁS Ebben a szakaszban kerül ismertetésre a várt javulás, az alábbiak szerint: 1. A hatás korlátozása; 2. A kockázatok korlátozása; 3. Oktatás és szakképzés; 4. A jelenlegi gyakorlat hatékonyságának javulása; 5. Az információs csatornák javulása; 6. Egyéb (részletezendő).
