III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 9. SZÁM FEBRUÁR FORINT GRACIAS!

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2008. FEBRUÁR 28.

200 FORINT

GRACIAS !

!

2


BALSZEMMEL Thürmer Gyula FÉLELEM

A félelem rossz tanácsadó. Az MSZP és az SZDSZ vezetõi félnek. Félnek, ha jön a postás, mert ki tudja, milyen színû port hoz. Eddig ugyan még egyik sem robbant fel, egyik sem mérgezett meg senkit, de ugye az ördög nem alszik. Félnek a frakciótársaktól, párttársaktól, pártbarátoktól, pártelvtársaktól. Ez utóbbiaktól különösen, mert, ugye, sose lehet tudni, hogy melyik mikor szivárogtat ki valamit. Még nem állnak át a másik oldalra, de már kiszivárogtatnak. Félnek a népszavazástól, mert akármennyire is ellenkampányolnak, akármennyire is manipulálják az embereket, az emberek gondolkodnak. Igen, õk tulajdonképpen az emberektõl félnek. Nem a tömegtõl, azt szeretik. Adolf Hitler is imádta a tömeget, de utálta külön-külön az embereket. Mert õk éreznek, gondolkodnak, kérdeznek, sõt, még az is elõfordul, hogy cselekednek. Na, a szocialisták ettõl aztán végképpen bepánikolnak. A parlamentet újra vaskorlát veszi körbe. Gyurcsány már nem mer a nép közé menni. Horváth Ágnesre a múlt héten egy század rendõr vigyázott Salgótarjánban. Az a baj, hogy ennek nem lesz jó vége. A félelem ugyanis rossz tanácsadó. „TIÉD A GYÁR“ A történetírók szerint III. György angol király, aki a Napóleon elleni háború idején

BALSZEMMEL

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL. Anglia élén állt, a palota kertjében álló két almafával tanácskozta meg fontosabb döntéseit. Nem rossz! A király szellemi állapotát az akkori PR-menedzserek ügyesen leplezték, bár ettõl még a nép tisztában volt a valósággal. Nem tudom, hogy Gyurcsány miniszterelnök úr milyen fákkal tanácskozik, mivel a parlament mögött nincsenek almafák. Gyurcsány úr a múlt héten, nyilván miután konzultált a fákkal, elõállt fantasztikus ötletével. Gazdagodjon végre a nép! Vegyen részvényeket! Akár már százezer forintért is legyünk végre polgárok, tulajdonosok, sõt tulajdonos polgárok! Tényleg, nem is értem, hogy eddig miért nem vettél magadnak gyárat? Nem tellett a számtantanári végkielégítésbõl? A rendszerváltás után egy ideig lehetett népi részvényeket vásárolni. Ez nagyon ki volt találva. Az emberek így könnyebben lenyelték a kapitalizmust, hiszen - ha öt percig is - de az új rend gyõztesének érezhették magukat. Az igazi gyõztesek meg sokkal, de sokkal olcsóbban vásárolhatták össze a „népi részvényeket“, mint a tõzsdén. A tõke aztán beleunt ebbe a soklépcsõs gazdagodásba. Gyorsan és mindent akart. Megkapta. Gyorsan és mindent. Gyurcsány két héttel a március 9-i népszavazás elõtt meghirdette programját. Ugye, nem kell magyaráznom, hogy ez sem véletlen. Támogassatok engem, támogassátok a vizitdíjat, a tandíjat, a napidíjat, meg mindenféle díjat, és utána majd vehettek állami

részvényeket! Nem tudni, hogy Gyurcsány pontosan mit akar eladni, lévén, hogy már mindent eladtak. Nem hinném, hogy bárki is akarna venni egy darabkát a paksi atomerõmûbõl. Nem tudni azt sem, hogy Gyurcsány kinek akarja eladni a „népi részvényeket“, lévén, hogy a magyar emberek jelentõs része minimálbérbõl él, munkanélküli, és már régen eladósodott a bankoknak. Illetve, nem! Rosszul mondom! Nagyon is tudni, hogy mit akar Gyurcsány. A saját bomladozó csapatát akarja visszavásárolni, a kiugrott és kiugrásra készülõdõ polgármestereket, a jövõtõl rettegõ állami embereket, a meghasonlott értelmiségi vezéreket. Egyre mérget vehetsz! A gyár nem a tiéd! S, ezen túl sem lesz a tiéd! BÁBAKÉPZÉS AFGANISZTÁNBAN

Ez igen! Ez a 21. századi emberideál. Méltatlanul bántom Szekeres Imrét, akinél jobb hadügyminisztert még nem ismert a haza. Hozzá képest Mészáros Lázár, az 1848-49es szabadságharc honvédelmi minisztere egy militarista volt. Vitéz dálnokfalvi Bartha Károly vezérezredes, aki Horthy idején bevitte Magyarországot a háborúba, talántalán már megüti a mai miniszter által állított rendkívüli erkölcsi és politikai mércét, de akkor is csak árnyéka lehetne a mi Imrénknek. Olvasd el a friss híreket az afganisztáni magyar feladatokról! Ha eddig azt hitted, hogy holmi idegen, amerikai érdekekért megyünk Afganisztánba, súlyosan tévedtél. Mi építeni megyünk, gyarapítani, boldogítani. 2008-ban 500 millió forintot verünk el Afganisztánban „újjáépítési“ célokra. Ebben nyilván nincs benne a katonáink ellátása, mert ennyibõl nem lehet 300 magyar katonát ruházni, etetni, zsoldot fizetni. Az 500 millió a PR, azaz a public relations, értsd: néphülyítés. Szeretett miniszterünk szerint feladatunk a „demokratizálódás elõsegítése, tanár- és bábaképzés.“ Éljen, elõre az afgán bábaképzésért! Szülessen minél több afgán gyerek, akiktõl aztán mi megvédjük az utakat, a repülõtereket, meg mindent. THÜRMER GYULA

PÁRTÉLET


3

MISKOLC: AHOL AKARNAK VALAKIK LENNI

FÜLÖP JÓZSEFNÉ MISKOLCI ELNÖK ÉS GIPPEL TAMÁS

A Munkáspárt Miskolcon nincs jelen az önkormányzatban, Fülöp Józsefné, városi elnök, KB-képviselõ mégis otthonosan mozog az önkormányzatban és a városi közéletben is. A titka egyszerû. A Munkáspárt nevében rendszeresen részt vesz a miskolci önkormányzat ülésein. Megkapja az anyagokat, a nyilvánosság elõtt elmondja a párt véleményét. Szoros kapcsolatot ápol a nagycsaládosok szervezetével, a MEASZ helyi csoportjával, más pártokkal és szervezetekkel. Káli Sándor polgármester is ismerõsként üdvözölte, amikor Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke az elmúlt héten felkereste az önkormányzatot. Ott volt a két érintett választókerület KB-képviselõje is, Kiss Ferenc és Fülöp József.

Meg fogják Thürmert dobálni! - súgta meg egy „jól értesült“ mielõtt a pártelnök megérkezett a miskolci piacra. Nem, hogy dobálás nem volt, de az emberek örültek a látogatásnak. A bevásárlóközpontok elveszik a kenyerünket. Az adók miatt az õstermelõnek már nem éri meg kijönni. A miskolciak szegények, alig-alig vásárolnak panaszkodtak az árusok a piacon. A rögtönzött gyûlésen Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke arról beszélt, hogy a kormány kizsigereli az embereket. El kell dönteni, hogy milyen országban akarunk élni. Ha nem akarunk olyan országban élni, ahol az egészségünk megvédéséért, a gyermekeink oktatásáért fizetnünk kell, akkor március 9-én el kell menni a népszavazásra, és igennel kell szavazni.

A nap programján sokáig dolgozott Budai Ferenc megyei elnök és Fülöp Józsefné, illetve a megyei és a városi elnökség más tagjai. Jól sikerült kiválasztani az idõpontot. Egybeesett a hagyományos miskolci Kocsonya Fesztivállal. A miskolci utcán hemzsegtek az emberek, estefelé már alig lehetett mozogni. A Munkáspárt elnökét sokan megállították az utcán, észrevétlenül teltek az órák. Thürmer Gyula beköszönt a fontosabb pavilonokba, köztük a Hermann Ottó Múzeum kiállítására. Jutott idõ a Színészmúzeum megtekintésére. Este a Miskolci Nemzeti Színházban, a Denevér elõadásán sokan meglepõdtek a nézõk közül, amikor észrevették a Munkáspárt elnökét. Köszönet a miskolciaknak és általában a borsodiaknak ezért napért - összegezte benyomásait Thürmer Gyula. Valahogy így kell ezeket a programokat összeállítani. Jó volt, hogy elvtársaink átjöttek Ózdról is, Tiszaújvárosból is, végül is közös ügyrõl volt szó. Maguk is láthatták, hogy igenis sok mindenre képesek vagyunk, persze dolgozni kell érte. Külön is nagyon fontos, hogy fiataljaink, köztük Gimpel Tamás, önálló szerepet kaptak a programban, és nagyon tisztességesen végigcsinálták. A Balszemmel bemutatója jó ötlet volt, de nem kapott elég hírverést. A sikertelenségbõl tanulni kell. A jót tovább kell vinnünk, és terjeszteni kell a többi választókerületben is. Jó érzés, hogy a miskolci kommunisták akarnak valakik lenni a városban. Miskolcon minden esélyünk meg is van a sikeres munkára.

HOGY LEHET MEGÉLNI

THÜRMER GYULA A MISKOLCI PIACON

23 EZERBÕL?

A miskolci piacon egy asszony lépett oda Thürmer Gyulához. Kétszáz forintot szorongatott a kezében. Ennyiért ad egy Balszemmel kötetet? Úgy szeretném elolvasni! 23 ezer a nyugdíjam - tette hozzá, szinte szégyenkezve. Az Öné a könyv, ajándékba, és ne szégyenkezzen! - mondta pártelnök. Nem Önnek kell szégyenkeznie a 23 ezer forint miatt, hanem azoknak, akik ezt az országot irányítják, és nem akarnak tudomást venni azokról, akik a fillérekbõl kénytelenek élni. Hogy lehet megélni 23 ezerbõl? - kérdezte az asszony. Tényleg, Mi niszterelnök Úr, hogy lehet megélni 23 ezerbõl?

4


PÁRTÉLET

VALAMI TÖRTÉNIK ZALÁBAN

AZ ELÕTÉRBEN CSEH MIKLÓS, A KESZTHELYI GYÛLÉS LELKE

Menjünk el március 9-én a népszavazásra! - kezdte beszédét Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke, aki tegnap látogatott Keszthelyre. A Fidesz-KDNP kérdései a mi kérdéseink is, minden munkájából élõ embert érint. Ne dõljünk be a kormánypropagandának! A

Munkáspárt nem pártok és személyek mellé áll, hanem egy jó ügy mellé. A térítésmentes egészségügy és a térítésmentes oktatás megõrzése közös érdek. A keszthelyi gyûlés új lendületet hivatott adni a Munkáspárt Zala megyei tevékenységének. 2004-2005-ben a pártellenzékkel vívott küzdelem megviselte a megyei szer-

vezetet. Sokan félreálltak, voltak, akik átálltak, egyszóval a megye vezetés nélkül maradt. A párt Központi Bizottsága a Gyõr-Moson-Sopron megyei elnökséget bízta meg, hogy fogja össze egy régióba az árván maradt szervezeteket Zalából és Vas megyébõl. Zala megyén belül Keszthelyen egy fiatalember, egykori hivatásos katona, ma biztonsági szakember, Pacsai József vállalta, hogy erejéhez mérten irányítja a helyi munkát. Régóta érlelõdött a gondolat, hogy Thürmer Gyula, a párt elnöke találkozzon a megye tagságával. Mondani könnyebb, mint megszervezni, de az elmúlt héten ez is sikerült. A szervezés lelke egy helyi fiatalember, Cseh Miklós volt, aki óriási energiával vetette bele magát a munkába. Mintegy húsz zalai párttag jött össze Keszthelyen. Megállapodtak, hogy A Szabadság fontos összekötõ kapocs a párt központja és a megye között, ezért minél több embernek elõ kell fizetni. Szépen fogyott a Balszemmel második kötete is, amely eddig nem jutott el a megyébe. Kiderült, hogy van lehetõség a további munkára. Az emberek szívesen fogadják a Munkáspártot, oda kell hozzájuk menni a piacon, az utcán, a kórházak elõtt.

ÚJ VIETNAMI NAGYKÖVET BUDAPESTEN A közelmúltban új vietnami nagykövet érkezett Budapestre, a 44 éves Nguyen Quoc Dzung. A Vietnami Szocialista Köztársaság új magyarországi nagykövete hivatásos diplomata. Vietnamban végezte el a Diplomáciai Egyetemet 1981-86 között, majd orosz nyelvi ismereteit tökéletesítette a Kijevi Állami Egyetemen. 1994-95-ben a Birminghami Egyetem továbbképzõs hallgatója volt. 1990 óta dolgozik a diplomáciai szolgálatban. Dolgozott beosztott diplomataként Németországban. 1999-ben a vietnami külügyminisztérium káderosztályára került, ahol 2002-ben a fõosztály fõigazgató-helyettesévé nevezték ki. 2003-2005 között újabb felelõs vezetõi beosztást töltött be. Õ lett a külügyminisztérium fõtitkárhelyettese. 2006 fontos állomás volt az életében. Ebben az évben rendezték meg Vietnamban az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés (APEC) országainak csúcs-

Az új vietnami nagykövet angolul, orotalálkozóját. Ennél nagyobb diplomáciai szul, franciául és németül beszél. Nõs, Budarendezvény még soha sem volt Hanoiban. Az APEC 21 tagországának állam- és pestre felesége is elkísérte. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke kormányfõi jöttek össze, köztük a világhamegbeszélést folytatott az új vietnami nagytalmak vezetõi. Az APEC államok adják a világ lakos- követtel. Megelégedéssel állapították meg, ságának 40 százalékát, a bruttó hazai termé- hogy a Munkáspárt és a Vietnami Kommukének 56 százalékát, a világgazdaság növe- nista Párt kapcsolatai eredményesen fejlõdnek. kedésének pedig 70 százalékát. A találkozón az ázsiai-csendesóceáni szabad kereskedelmi övezet lehetõségeinek és a környezetvédelmi együttmûködések megvitatása mellett fontos szerepet kapott a biztonságpolitika is. Nguyen Quoc Dzung ennek a rendkívül fontos rendezvénynek volt a fõigazgatója. NGUYEN QUOC DZUNG ÚJ NAGYKÖVET FELESÉGÉVEL

PÁRTÉLET


5

AMIRE MOST IS NAGY SZÜKSÉGÜNK VAN: A MEGGYÕZÕ ERÕ ÉS A PÉLDAMUTATÁS

BESZÉLGETÉS GILICZE ATTILÁVAL, BUDAPEST 10. VÁLASZTÓKERÜLETÉNEK KB-KÉPVISELÕJÉVEL Az Echo TV „Elátkozott szabadság“ címû mûsorában tavaly egy fiatalember jelent meg a Munkáspárt elnökének társaságában. A mûsorvezetõ, Földesi Margit nem vette komolyan, éreztette, hogy „csak" egy postásról van szó. Nos, ez a postás pillanatok alatt leiskolázta magyar történelembõl és magyar jelenbõl a mûsorvezetõt is, és a vendégként ott lévõ Szûrõs Mátyást is. A fiatalember Gilicze Attila, 34 éves postás, a Munkáspárt Elnökségének tagja volt. - Mi hozott, mi tart a pártban? - Most lehet, hogy azt kellene válaszolni, hogy a marxista meggyõzõdésem, de nem így van. Marxista meggyõzõdéssel ma nemigen jelentkezik senki a pártba. Esetemben is a pártot velem összekötõ elvtárs személye volt a lényegi pont. Megfelelõ, modern válaszokat tudott adni a bennem felmerülõ kérdésekre, más megvilágításba helyezett egy sor dolgot. Ez az, amire most is nagy szükségünk van: a meggyõzõ erõ és a példamutatás. - Mivel töltöd a szabadidõdet? - Kevés a szabadidõm. Pártmunka, fõiskola, munka között ingázom. Ezenkívül a saját szakszervezetem életébe is szeretek beleszólni, ez is idõt, energiát igényel. A fennmaradó idõmet pihenéssel, a családommal és gyûjtési szenvedélyem kiteljesítésével töltöm. Gyakorlatilag mindent gyûjtök. Érméket, autómodelleket, kitüntetéseket, a szocialista kor emlékeit, régi újságokat, könyveket, filmeket, képregényeket, régi játékokat. Olyan vagyok, mint egy ószeres. - Mi a személyes tapasztalatod az elmúlt idõk változásaival kapcsolatban? - Csak rossz. A magyar kapitalizmus egyik ismertetõjele, hogy semmi sem mûködik. Sem gazdasági, sem politikai, sem társadalmi szinten. Egy élhetetlen világ zúdult a nyakunkba, és ez az évek múlásával fokozódott és tovább fokozódik. Az ország kirablása, gazdasági gyarmatosítás, társadalmi elidegenülés, közöny, agymosott emberek, létbizonytalanság, mindennapos élet-halál harc, médiauralom, erõszak, hajléktalanság, korrupció, hazug politikusok, soroljam még? Egyben azonban biztos vagyok: a magyar munkás egyszer ismét felébred, és akkor nem lesz megállás. Adolgozó ember ismét magához ragadja a hatalmat, és kitakarítja nemcsak az országot, hanem az egész világot. Építünk mi még egyszer egy jobb, élhetõbb társadalmat, egy új, még jobb szocializmust. Ahhoz, hogy ez ne csak papírra vetett

betû legyen, kemény munka, tanulás, türelem és Gilicze Attila 1974-ben született a Ferencszívósság kell, a többi jön magától. városban. A Gundel Károly Vendéglátó- Mi a legfontosabb érték az életben, a Te éleipari szakmunkásképzõ Iskolában cuktedben? rász szakképesítést szerzett. Késõbb köz- Embernek maradni, emberként viselkedni gazdasági gimnáziumban érettségizett. ebben az embertelen világban. Ezzel szerintem Munka mellett tanul, jelenleg a Wesley elmondtam mindent. János Lelkészképzõ Fõiskola szociális - Ha találkoznál az aranyhallal, mi lenne a munkás karának a hallgatója. A Nagyhárom kívánságod? Budapesti Regionális Elnökség tagja volt, - Nem hiszek a mesékben. Most különösen majd az országos elnökség és a Központi nem. Bizottság tagjává választották. Sokat fog- Mit olvastál mostanában? Mit néztél a lalkozik a munkanélküliség és hajléktatelevízióban, moziban, színházban legutóbb? lanság okainak kutatásával, ami szakte- Az MKPIII. Kongresszusának jegyzõkönyvét rületének fontos része. A Magyar Posta olvasom, érdekel. Gyerekkoromban Sherlock dolgozója. Felesége, Andrea ugyancsak Holmes történeteket és a Delfin könyvek soroismert személyisége a munkáspárti közzatban megjelent kalandregényeket bújtam. életnek, gyakran szaval a munkáspárti Nagy hatással volt rám Ráth - Végh István, H.P. rendezvényeken. Lovecraft, Erich Von Däniken minden írása, Edgar Allan Poe és Franz Kafka néhány mûve. - Van vörös inged? Olvastam vallási témájú könyveket, és a pony- Van, a legutóbbi KB-ülésen volt rajtam elõször. va sem került el. Késõbb történelmi, politikai, Ebbõl is látszik, hogy nem az elsõk között renszociológiai, kriminológiai témájú könyveket deltem. Alapvetõen jó kezdeményezésnek tarvettem kézbe, marxista irodalommal a húszas tom, és szeretném, ha minél több követõje éveim második felében találkoztam elõször. akadna. Szociológiai témában a Magyarország felfede- - A család hogyan viszonyul a pártmunkához? zése sorozatot, a Rendszerváltás alulnézetben és Lényegében jól. Tudják, mit csinálok, és tudják, a Feltörekvés, reklám, szexualitás Amerikában hogy szeretem csinálni. Ezt mindig tiszteletben címû mûveket emelném ki. Felejthetetlen él- tartják. Anehezebb része az, amikor több napon mény Marosán György életrajzi sorozata, fõleg keresztül, folyamatosan dolgozunk, például annak elsõ kötete, a Tüzes kemence. Amarxista most az aláírásgyûjtésnél. Ilyenkor késõbb érek irodalomból nagyon közel áll hozzám Lenin haza, kevesebb idõt vagyok velük, ez természeÁllam és forradalom címû mûve, és természe- tesen nekik nem jó. Ettõl függetlenül nem patesen a Kommunista Kiáltvány. De nagyon naszkodom, mert egy biztos hátteret adnak, érdekesnek találtam Rákosi könyvét, amelynek amibõl mindig erõt gyûjthetek. címe „Amagyar demokráciáért“. Moziba évek óta nem járok. Fõleg azért, mert nem szeretek huzamosabb ideig egy helyben ülni. Zavar a kötöttsége, a kényelmetlensége, a tömeg. Televíziót ritkán nézek, filmet nézni viszont nagyon szeretek. Az erkélyen mintegy 1200 darab videokazetta pihen, és még vagy 300400 DVD. Aki jobban ismer, tudja, hogy a thriller-horror rajongója vagyok, ebben a kategóriában kevés film van, amit nem ismerek. Amit nem tudok, és nem is akarok nézni, azok a szappanoperák, az amerikai vígjátékok, és a GILICZE ATTILA A NÉPSZAVAZÁSI ALÁÍRÁSGYÛJTÉS KÖZBEN romantikus limonádék.

6

IIi. (XIX.) ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2008. FEBRUÁR 28

BELFÖLD

IGEN! IGEN! IGEN! MÁRCIUS 9-ÉN SZAVAZZÁL IGEN-NEL. IGEN, NEM AKARJUK A VIZITDÍJAT. IGEN, NEM AKARJUK A KÓRHÁZI NAPIDÍJAT. IGEN, NEM AKARJUK A TANDÍJAT. IGEN, NEM AKARJUK MEGINT A RÖVIDEBBET HÚZNI. MÁRCIUS 9-ÉN MENJ EL A NÉPSZAVAZÁSRA! SZAVAZZ HÁROM IGEN-NEL!

NYÍLT LEVÉL HORVÁTH ÁGNESHEZ Az alábbi levelet a Magyar Orvosi Kamara tette közzé. Tanulságosnak tartjuk, ezért közlünk belõle részleteket. Egy átlagos ügyeleti nap késõ délutánján egy rövid szünet adódott. Megjegyzem, e munka semmiben sem különbözik a napközbenitõl, bár az elõbbit 70%-ban „mérik“ (ez mai árfolyamon bruttó 560 Ft/óra). Szóval kihasználva e röpke szabadidõt, nagy izgalommal felbontom havi fizetési borítékomat. Ahogy korábban is szoktam, gyorsan végigfuttatom tekintetem, a részletekkel nem törõdve, egészen a nettó banki átutalásig: 57900 Ft, 57900 Ft, 57900 Ft. Villog, mint a jackpot a kaszinóban. Snitt. Érzem, kezdek rosszul lenni. Hányingerem van, szédülök. Igen, tudom, tanultam a pánikbetegség testi tünetei ezek. Tehát pánikban vagyok. Önfegyelem, majd kicsit összeszedem magam. Közüzemi számlák villannak fel (tanulságként NOTA BENE: távhõ év végi egyenlege: 100.000 Ft). Persze sokadszor is, sokszorosan túlszámlázták, hiába jeleztük. Avalós összeg ennek a töredéke. Fizetés versus számla: örök harc, és gyõzzön a jobb! Szorongok. Egy 70 ágyas megyei kórház háromemeletes gyermekosztályán egyedül vagyok, szintenként két nõvér segít. Koraszülöttõl serdülõig, 0-18 éves korig, ha tetszik 1200 grammtól 120 kg-ig széles a betegpopuláció. Minden gyermek vizsgálata egy próbatétel. Vallomás a tudásról, számadás a lelkiismeretrõl. Alegkisebb döntésnek is súlya van. Csak egy diagnózis fogadható el. A JÓ. Nõvércsengõ, beteg gyermeket hoznak. Ellátom. Két év klinikum után talán van némi rutinom. Újra egymagam vagyok. Flash back: 57 900 Ft, 57 900 Ft, 57 900 Ft. Szenvedek. Abbahagyom most, és hazamegyek. NEM! Nem lehet, én felelek minden gyermek egészségéért. Jó, akkor holnaptól nem dolgozom. Sztrájkolok. NEM! Az orvosi eskü kötelez a humán szolgálatra, na meg a lelkiismeret. Tovább ötletelek. Akkor külföld! Jó, de anyaföldbe gyökerezett lábbal hogyan? Gyógyszercég! NEM! A piacon sem tudok alkudni, vigéckedni különben sincs gyomrom. Paraszolvencia! NEM! Ehhez meg arcom nincsen. Magas erkölcsi mércém és fanatikus hivatástudatom foglya vagyok. Gyötrõdöm, majd elönt a méreg. Gyûlölök mindenkit, aki többet keres. Õrjöngök, nem vagyok már önmagam. Nõvérhívás. Megyek. A gyermek üvöltve sír, az anyuka pityeregve panaszkodik. Érzem, felrobbanok az indulattól, kiáltani tudnék: ELÉG, ELÉG! Tanulságként a jövõ generációnak, aki e pályát választja, összefoglalom: két év gyermekorvosi gyakorlat után hivatalosan, káprázat nélkül 57 900 Ft volt egyszer és remélem utoljára egy havi nettó fizetésem. Késõbb megértettem, hogy a fenti jövedelem nem engem vagy a munkámat jellemez kedves Ágnes, hanem Önt, és mindazt, amit képvisel. Én továbbra is büszke vagyok, hogy a legszebb hivatást gyakorolhatom, remélem nem csak a saját, hanem a helyi gyermektársadalom örömére is. Szégyenkezzen Ön a fizetésem miatt. Ez nem az én, hanem az Ön bizonyítványa. Nálam elégtelen. BUDAVÁRI KATA

EGY SZAKEMBER VÉLEMÉNYE Dr. Polyák doktornõ a Szabadságot tisztelte meg levelével. Örömmel adunk helyet neki.

ápolónõmnek szülésig több, mint 130 ezer forint táppénzt fizettem ki. A táppénz idejére, továbbá a gyerek másfél éves koráig szabadságot kell fizetni. Az USA-ban csak a gyerek fél éves koráig járnak juttatások. Változtatni kellene azon, hogy táppénzre szabadság jár. Az ilyen kisvállalkozások ezt nem bírják el. Ha ilyen rendszert akarunk, vállalja át az állam! Az ombudsmann felé is felterjesztem, hogy kezdeményezzenek törvénymódosítást. A két felvetésemen túl szeretném elmondani, hogy az Orbán kormány idején három évig azonos volt a kártyapénzünk alapját képezõ pont értéke, az egészségügy neki egyáltalán nem volt fontos, csak a gazdák, a nagycsalások, és a nyugdíjasok. DR. POLYÁK ERZSÉBET

Egyik problémám a sok orvosi adminisztráció. Miért kell minden közgyógyosnak évente igazolást adnunk, amikor a TAJszám alapján a kiváltott gyógyszerek összegét számítógépbõl ki tudnák keresni, és ennek az összegét összevethetné a szociális bizottság a nyugdíj összegével. Sok munkát jelent az igazolások megírása a közgyógyos igazolványokhoz, a munkánk lényegében szociális ügyintézés. Ki kell számolni, ha heti 2x1 tabletta D3 vitamint szed a beteg, mennyi a naponta bevett gyógyszer. 2 tablettát: 7 nap alatt = x tablettát 1 nap alatt = napi 0,286 tabletta. Mi értelme van ennek? Amásik anyagi természetû: HÁZIORVOS Ápolónõm szülési szabadságon van. Február 2-án 645 400 forint társadalombiztosítási finanszírozást kaptam. Vegyes körzetben vagyok, gyerekek után nincs vizitdíj, a TB a gyerekek vizitdíját alig kompenzálta, így a múlt havi vizitdíjam 71.700 Ft volt. Ügyelni járok, hogy a bevételemet növeljem. 56 évesen havi 100 órát. Az DR. POLYÁK ÁGNES HÁZIORVOS

BELFÖLD


7

BARÁTOK ÉS SZÖVETSÉGESEK A CIVILMOZGALOMBAN A Munkáspárt a korábbi idõszakokban is számos jó és eredményes kezdeményezést tett a civilszervezõdésekkel való kapcsolatok építésére. Mindig is komoly gondot okozott, hogy a baloldali civil és érdekvédelmi szervezetekben erõsen érvényesült az MSZP politikai befolyása. A korábbi hagyományos civilszervezeti kapcsolataink az utóbbi egy-két évben beszûkültek. Erre jelentõs hatással volt a pártellenzék fellépése is. Megmaradt a kontaktus a MEASZ-szal, jó a viszony az Ezredvég Alapítvánnyal. ÚJ MUNKÁSPÁRTI POLITIKA

A párt új helyzetében, új politikája alapján, és a civilmozgalmak körében tapasztalható politikai polarizáció miatt is indokolt, hogy áttekintsük a civilszervezetekkel kapcsolatos munkánkat. Alapelvünk, hogy egyszerre kell törekedni a civilszervezetekben való részvételre, s a lehetõségeket kihasználva tudatosan de türelmesen, újra és újra, lépésrõl lépésre dolgozni kell a civilszervezetekkel való kapcsolatok építésén is. Továbbra is ösztönöznünk kell, hogy a Munkáspárt tagjai vegyenek részt a különbözõ helyi civilszervezõdések, érdekvédelmi szervezetek, nyugdíjas, kulturális, sport- és lokálpatrióta szervezõdésekben Civilkapcsolataink szélesítésének is egyik alapvetõ gondja, hogy kevés a káderünk. Ugyanakkor a párt fiatalabb nemzedékét, értelmiségi tagjait ismét biztatnunk kell erre a munkára. Fontos, hogy a Baloldali Front is legyen nyitott a civilszervezetekkel való kapcsolatépítésre Életkoruk miatt, társadalmi helyzetükbõl adódóan, könnyebb a bejutásuk, mint az idõsebb párttagoknak. Hasonlóképpen a Nõtagozatunk is rendelkezik ilyen potenciális lehetõségekkel munkájának megújításában. IDÕSZERÛ LEHETÕSÉGEK, FELADATOK

A Munkáspárt aktív részese volt a Magyar Szociális Fórum létrehozásának (2003., Miskolc). Ahazai Fórum-mozgalom 2007-ben gyakorlatilag kettészakadt. Egyrészt a Magyar Szociális Fórum Hálózatra (ennek keretében csoportosul gyakorlatilag valamennyi, lényegében az MSZP befolyása alatt álló szervezõdés ATTAC, BET, Baloldali Alternatíva, Kádár János Baráti Kör, Marx Károly Társaság, TÉT, stb, s itt tevékenykedik a Munkáspárt-2006 is). Másrészt a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala szervezõdésre. Ennek Szociális Kerekasztala keretében alakult ki széles társadalmi ellenállás a szolidaritási elven alapuló, állami

egészségbiztosítási rendszer megvédésére. Számunkra e területen kétirányú lehetõségünk és feladatunk van. Egyrészt: továbbra is részt venni a tb-privatizáció megállítására kialakult együttmûködésben. Jelentõs az igény arra, hogy az ehhez kötõdõ fórumokon, megmozdulásokon nagyobb számban vegyenek részt munkáspárti orvosok, egészségügyi dolgozók, tanáraink, fiataljaink. Másrészt ezen a szálon ismét kapcsolódjunk be az MSZF nemzetközi fórumainak hazai elõkészítésébe, a lehetõségeink szerint minél szélesebb körben vegyünk azon részt, mint ahogy korábban ott voltunk Athénban vagy Londonban. A legközelebbi nagy nemzetközi találkozó 2008. szeptemberében lesz Malmõben. A Munkáspárt korábban eredményesen mûködött együtt a humanistákkal (www.humanista.hu) Nevezetes volt még a Hornkormány politikája elleni közös tüntetés. Részt vettek a NATO-tagság elleni fellépésben, a Jugoszlávia bombázása elleni tiltakozásokban is. Legszorosabb volt az együttmûködésünk a kórház-privatizációs népszavazásban. Az utolsó akció, amelyben együttmûködtünk, a Bushlátogatás elleni tiltakozás volt. Vannak olyan hagyományos megmozdulásaik (Békejel-akció, tiltakozás az iraki háború kezdetének évfordulóin, Hirosima-napi megemlékezés, stb., amelyekbe a Baloldali Front és budapesti pártszervezetünk mindenképp bekapcsolódhatna.. Figyelemre méltó az Utca Embere Egyesületük (www.humanista.hu/utcaembere), amely a hajléktalanság, a fõvárosi és egyes megyeszékhelyi kilakoltatások, az un. koldusrendeletek (V., XIII. kerület, Szeged, Kaposvár), s általában a lakhatási jogért lép fel. A szervezet részt vett a szakszervezeti demonstrációkon, részesei a mostani népszavazási összefogásnak is A legutóbbi civilmegmozdulásoknak - a résztvevõ szakszervezeteken túl - legnagyobb és politikailag legaktívabb szervezete a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (www.noe. hu). 1987-ben alakult, kiterjedt társadalmi tevékenységet folytató szervezõdés, 15 ezer családot tömörít, 300 településen van helyi közössége, a központon túl regionális irodái vannak Baranya, Békés, Fejér, Gyõr, Hajdú és Pest megyében. A mostani népszavazásra 55 ezer aláírást gyûjtöttek. A tavalyi szeptemberi tüntetésük melletti szolidaritásunkat köszönettel vették. A Nõtagozattal közösen keresni kell a további együttmûködést velük országosan és helyi szinten is. Ajelenlegi civilösszefogásban jelen vannak azok az egészségügyi szervezetek is, amelyekkel a kórház-privatizációs népsza-

vazáskor már kapcsolatba kerültünk, például az EDDSZ mellett a Magyar Orvosi Kamara, a Kórházszövetség. Ott vannak olyan betegszervezetek, mint a Rákellenes Liga, amellyel már rendszeres a kapcsolata a Munkáspártnak, vagy az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, amelynek intenzív tevékenysége kötõdik a parlagfû-mentesítés kérdéséhez, illetve a Magyar Szervátültetettek Szövetsége, amelynek vezetõivel már a kórház megszüntetése elleni akciókban együttmûködött a csepeli szervezetünk. E kapcsolatok mind továbbépíthetõk. „ZÖLD" ÉS „ÖKOPOLITIKAI“ SZERVEZETEK A jövõre nézve is figyelemre méltó, hogy több zöld, vagy inkább „ökopolitikai“ szervezet, az utóbbi években egyre aktívabb, s most a közszolgáltatások privatizálása kérdésében határozottan kormányellenes, antiliberális politikai szerepet vállalnak. A Levegõ Munkacsoport (www.levego.hu), amely még 1990-ben jött létre. Az általános környezetvédelmi ügyek mellett a jelentõsebb akcióik a közlekedés ügyéhez kötõdnek (vasút contra autópályák, budapesti tömegközlekedés, STOP SZMOG mozgalom), de felléptek a Hankook gyár ügyében is. A Védegylet (www.vedegylet.hu), amely még a Tisza ciánszennyezése elleni akcióban alakult meg. Ma jól szervezett önkéntes segítõhálózatuk dolgozik különbözõ munkacsoportokban. A jogászcsoportjukban ott vannak például annak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetnek az ügyvédjei, akik a bírásági perünkben is részt vettek. Jelentõsebb akcióik voltak: a NATO-radar elleni tiltakozások szervezése, a fõvárosi zöldterületek védelmére szervezett, a bevásárlóközpontok építése elleni fellépések. Most õk alapították a TB-mentõk nevû akciócsoportot. Az Élõlánc Magyarországért (www.elolanc.hu) 2005-ben alakult. Jelentõsebb akcióik a „zöld-témák“ mellett az „Élõlánc a kisiskolákért“, a felsõoktatás átszervezése, a bolognai folyamat elleni fellépés, a vasúti szárnyvonalak megszüntetése, a kormány 2007-es vagyontörvénye elleni tiltakozások. Az elmúlt hetekben számos helyen hívták ki vitára a szocialista képviselõket a tb-törvényrõl. E szervezetek tevékenységét a párt aktivistáinak érdemes megismerni, figyelemmel kísérni. A jövõben részletesebben is bemutatunk egy-egy civilszervezetet. VAJDA JÁNOS

8


KÜLFÖLD

AMERIKAI BÁBÁLLAM A BALKÁNON

SZÁZEZREK TÜNTETNEK BELGRÁD UTCÁIN

Koszovó függetlenségének kikiáltása nem a nemzeti önrendelkezés diadala, mindössze egy kétmilliós amerikai támaszpont jön létre a Balkánon. Ráadásul a pristinai döntés nem teremt precedenst, inkább csak megnehezíti a kisebbségben élõk sorsát. Utoljára Jugoszlávia bombázása idején vonultak utcára ilyen egységben Szerbia lakosai, mint az elmúlt héten. Sok év után most elõször tûntek fel ezerszámra a Szlobodan Milosevics egykori szerb elnököt ábrázoló plakátok is. Valószínûleg az a vasárnapi pillanat, amikor Pristinában kikiáltották Koszovó függetlenségét, volt az a perc, amikor Szerbia-szerte mindenki számára világossá vált: Jugoszlávia 1999-es bombázásának semmi köze sem volt a koszovói albánokhoz vagy szerbekhez, egyedül Washington balkáni törekvései miatt kellett ezreknek meghalniuk, százezreknek elhagyniuk otthonaikat. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek be kellett fejezniük Jugoszlávia szétzúzását, ebben a tervben Koszovó függetlensége volt az utolsó lépés. Persze látszat-függetlenség ez: Hasim Thaci, a CIA által felfegyverzett albán gerillaszervezet vezérébõl lett miniszterelnöknek csak az lesz a dolga, hogy belföldön rendet tartson. Sõt, még ehhez is kap NATO-katonákat és rendõröket. Minden mást tengerentúli mentorai intéznek el helyette. Neki csak alá kell írnia néhány katonai és gazdasági megállapodást, melyek következtében évtizedekre amerikai bázisok, s reményeik szerint örök idõkre(!) amerikai befektetések létesülnek. Thaci mára

kiismerhette gazdáit, alighanem megérzi majd, mikor kell majd újra Belgrádot provokálni, mikor kell a környezõ országokban lakó albánokat feltüzelnie, mikor kell pogromot intéznie a koszovói szerbek ellen. Ha meg nem, megmondják, s ha abból sem ért, majd lesz új Hasim Thaci. A koszovói albánok többsége persze alighanem ezen az áron is örül a Szerbiától való elszakadásnak - a több évtizedes kölcsönös politikai manipuláció, a külföldrõl jött ösztönzés, s a mindennek talajt adó rettenetes szegénység megtette a hatását. Felvetõdik az is, miért ne lehetne Koszovó független, ha az ott élõ albán többség azt szeretné? S egyáltalán, ha egy népcsoport külön akar boldogulni a többségi nemzettõl, miért ne tehetné? Magyarként lehetetlen, hogy ne jusson eszünkbe azonnal Erdély, s a többi határon túlra szorult honfitársunk. Koszovóval itt a példa, újra lehet módosítani a határokat, diadalmaskodhat a népek önrendelkezésének joga, amit az elsõ világháború után nem csak a tehetetlen amerikai Wilson elnök, hanem Vlagyimir Iljics Lenin is hirdetett. Nem lehet! S valószínûleg ez az egész történet lényege: Koszovó függetlensége nem teremt precedenst! Koszovó függetlenségét az Amerikai Egyesült Államok erõszakolta ki, az Egyesült Nemzetek Szövetsége nem hagyta jóvá. Nem is fogja, mint ahogy Bush elnök is tökéletesen nyilvánvalóvá tette: Koszovó elszakadhat Szerbiától, mert mi ezt akarjuk, innentõl azonban „coki, te!“. Nem lesz független a Koszovó északi részén élõ szerb többség, nem dönthetnek önállóan a Boszniai Szerb Köztársaság lakosai sem. De nem kapnak függetlenséget a kaukázusi amerikai bábállamtól, Grúziától elszakadni akaró területek, s ez lesz a sorsa a szintén egy közösségben élõ spanyolországi baszkoknak is. Ha Koszovó precedens lenne, lehetne végre kurd állam is. Ez viszont felborítaná Amerika iraki terveit, s ami talán még ennél is fontosabb, Törökország megorrolna Washingtonra. Euró-

A VILÁG KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTJAINAK FELHÍVÁSA A jelen nyilatkozatot aláíró pártok szembesülve azzal a ténnyel, hogy Koszovó az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió ösztönzésére egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét - kijelentik: E lépés sérti a nemzetközi jogot és az Egyesült Nemzetek vonatkozó határozatait, és súlyos következményekkel fog járni a Balkánra és általában a nemzetközi helyzetre nézve. Súlyos veszélyt jelent a népek számára, a határmódosítások veszélyét veti fel, új konfliktusok, háborúk, és imperialista beavatkozások kialakulásával fenyegeti a térséget, s egyúttal veszélyes nemzetközi precedenst teremt. Pártjaink ellenzik Koszovó elszakadását Szerbiától. Követeljük, hogy minden kormány tartózkodjon Koszovó függetlenségének elismerésétõl, és attól is, hogy csapatokat küldjenek a térségbe. pa pillanatnyilag legnagyobb létszámú hadserege a török, az ország tele amerikai katonai bázissal, ezt nem lehet kockáztatni pár tízmillió ember jogaiért. Göncz Kinga, a magyar kormány tökéletesen dilettáns külügyminisztere javasolja, hogy mi is ismerjük el Koszovó függetlenségét. Ha azt hinnénk, hogy nem amerikai parancsra, hanem valamilyen nála nehezen értelmezhetõ hazafiasság alapján cselekszik, gondolhatnánk, a határon túl élõ magyarok sorsa izgatja. Most egyszerûen: egy túrót! Ha a Magyar Köztársaság ma elismeri Koszovó függetlenségét, legfeljebb arra kap lehetõséget, hogy újabb katonákat küldjön Afganisztánba. A Szerbiával való gazdasági kapcsolatok tönkremennek, újabb érveket adunk a helyi nacionalizmusnak a Vajdaságban, Szlovákiában és Romániában. Az õ önrendelkezésük ugyanis nagyjából annyira érdekli a Nyugatot, mint anno az indiánok jogai. Rezervátumokat csak célszerûségbõl hoznak létre. Egy, ami fontos: hódolj, vásárolj, termelj!

A MUNKÁSPÁRT A SZERB NÉP MELLETT A Magyar Kommunista Munkáspárt Elnöksége levélben követelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktõl, hogy Magyarország ne ismerje el Koszovó függetlenségét, és ne küldjön katonákat Koszovóba. Thürmer Gyula a Munkáspárt támogatásáról biztosította a magyarországi szerb kisebbség vezetõit.


KÜLFÖLD

9

!

GRACIAS!

2008. február 19-én Fidel Castro bejelentette, hogy nem indul az elnöki posztért. Nem történt tragédia, én sem akarok egy percig sem abba a hibába esni, hogy nekrológot kezdek írni, mert egyszerûen csak arról van szó, hogy 49 évvel a kubai forradalom gyõzelme után, 2008. február 24-étõl kezdve - ekkor tartja az elsõ ülését az újonnan megválasztott kubai parlament - más fogja vezetni a szocialista Kubát. Mert hogy a szocialista Kubát fogja vezetni abban biztos vagyok. 49 év munkája van ebben a váltásban. Az Egyesült Államok és az általa támogatott terroristák merényletkísérletei állandóan napirenden tartották annak lehetõségét, hogy valaki másnak kell átvennie a forradalom irányítását. Közben pedig új nemzedékek nõttek fel és nevelõdtek ki a független Kubában. Most eljött az õ idejük. Összekapcsolódott az új lendület, a forradalmár nagyapák tapasztalatával. Ez fogja átlendíteni a szocialista Kubát ezen a szokatlan idõszakon. Az új nemzedékek felkészültek az ország irányítására, a forradalom továbbvitelére. Ennek bizonyítéka, hogy már sok éve részt vesznek benne. Most eljött az az i-

FIDEL CASTRO ÉS KÁDÁR JÁNOS BUDAPEST UTCÁIN MAGYARORSZÁGON

- BARÁTI LÁTOGATÁS

1972-BEN

dõ, amikor valakinek az elsõ számú vezetõ szerepet is át kell vállalnia. Lehet, hogy ez fokozatos folyamat lesz, de akárhogyan is lesz, a forradalom nem fog megtorpanni. Ennek egy biztosítéka van: a Fidel 49 évi munkája. Ez alatt a 49 év alatt Kuba történelmi utat járt be. Az egész-

RAUL Február 24-én Raul Castro Ruz, Fidel testvére és helyettese lett a Kubai Köztársaság Államtanácsának új elnöke. 1931-ben született. Egyetemistaként részt vett a Batista uralom elleni szervezkedésben. 1953-ban részese volt a Moncada laktanya elleni támadásnak, amelyet Fidel Castro vezetett. 13 év börtönre ítélték, de 1955-ben kiengedték. Fidel oldalán 1956-ban a Granma hajóval õ is partra szállt Kubában. A Sierra Maestra térségében folyó partizánháborúban megmutatta katonai képességeit. 1959-tõl Kuba honvédelmi minisztere. 1965-tól a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá nak másodtitkára.

ségügyben és oktatásban jelenleg nálunk folyó eseményeket látva talán még jobban értékelni tudjuk azt a mindenki számára elérhetõ, világszínvonalú egészségügyet és oktatást, amit a szocialista Kuba biztosít az állampolgárainak. És nem csak nekik: sok ezer kubai orvos dolgozik a világ szegény országaiban. Sok minden más mellett ezt megteremteni, olyan, számunkra szinte felfoghatatlan nehézségek, mint az Egyesült Államok folyamatosan szigorodó blokádja vagy a Szovjetunió összeomlása ellenére, embert próbáló feladat volt. Csoda hát, hogy egy idõs ember, aki súlyos betegségen esett át, úgy gondolja, hogy õ már, ha meggyógyul is, nem elég erõs, hogy ezt a harcot folytassa? Természetesen nem. Bár valószínûleg egészségügyi állapota sem teszi lehetõvé, hogy tovább dolgozzon, Fidel tudja jól, hogy a fiatalabb nemzedékek készen állnak folytatni a munkát. Õ pedig pihenhet, és biztosra veheti, hogy szavára mindig figyelni fognak hazájában is és a világon mindenhol. Reméljük és kívánjuk neki, hogy még hosszú és nyugodt idõskora legyen! Most pedig azt mondhatja, amit Vörösmarty, hogy eddigi munkája a kubai nép jólétéért, ha nem is jó mulatság, de férfi munka volt!GRACIAS! KUPI LÁSZLÓ

10


MOZGALOM

VÉDNÖKSÉG A MÁRTÍRSÍROK FELETT: DR. WEIL EMIL 1928-tól az MSZDP VII. kerületi szervezetének a tagja. Egyike volt a szocialista orvoscsoport megalapítóinak. Ezekben az években bevonták az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja legfelsõbb vezetésébe. 1934 végétõl a KMP hazai apparátusának a vezetõje. Szervezte a párt illegális nyomdája mûködését és a sajtótermékek elosztását. Dr. Weil Emil tudósként, kommunista orvos- 1936 januárjában. az itthoni kommunista veként vonult be a magyar munkásmozgalom zérkar lebukásakor a rendõrség õt is letartóztatta. Több, mint 9 évet ült börtönben. történetébe. 1945 után részt vett az Orvosszakszer1897 februárjában született Dombegyhávezet létrehozásában, jelentõs szerepe volt a zán. Már gyermekkorában alaposan megismagyar orvostársadalom mozgósításában és a merte azt a paraszti környezetet, amelyben szocialista egészségügy építésében. A felszaédesapja a gyógyító munkát végezte. A badulás után kiemelkedõ szerepet játszott BuMagyar Királyi Erzsébet Tudományegyetedapesten a járványelhárító munkában. men szerzett orvosi diplomát. A Pesti Izraelita Késõbb irányításával történt a mozgó, Hitközség Alapítványi Közkórházában röntgenasszisztensi állást kapott 1932-36 között a majd általános falusi egészségügyi hálózat csepeli Weiss Manfréd Gyár kórházának fõ- megszervezése. Tevékenyen részt vett a szocialista egészorvosa. Szakmai körökben kiemelkedõ radiológusként tartották számon. Napi munkája ségügy megteremtésében. A mai idõkre is mellett fontos feladatának tekintette, hogy érdekes megjegyzést tett a gyógyszerészetrõl látogassa a peremkerületek munkásotthonait, szóló 1948. évi XXX. törvénycikk 1. §-a s az adott lehetõségek között felvilágosító szerint „a gyógyszertárak állami felügyelet elõadásokat tartson, orvosi tanácsokat adjon a alatt álló közegészségügyi intézmények szabályozásáról“ szóló parlamenti vitában, ahol népbetegségek megfékezésére. keményen támadta a jobboldali képviselõket. Az említett 1948-as törvény parlamenti elõterjesztéseként dr. Weil Emil a következõ megállapításokat tette: „Azt hiszik, hogy a szabad versennyel a közegészségügyi problémákat is lehet szabályozni… A tapasztalat éppen az ellenkezõjét mutatja. A gyógyszerárak nem lesznek alacsonyabbak, de a gyógyA WEIL EMIL-EMLÉKÉREM A TUDÓS-POLITIKUS TISZTELETÉRE A Munkáspárt nagy-budapesti szervezetei védnökséget vállaltak a Fiumei úti sírkertben, a Munkásmozgalmi Panteonnál található mártírsírok gondozása felett. A Szabadság újságban ezen a héten Dr. Weil Emilt mutatjuk be.

DR. WEIL EMIL

- 1897 - 1954

szerek minõsége határozottan romlik… a visszaélések pedig… egyre szaporodnak.“ Õ keltette újból életre az orvosi sajtót. Szorgalmazta az orvosok és egészségügyi dolgozók közös szakszervezetének megalapítását. Egy ideig Rákosi Mátyásnak, a Magyar Dolgozók Pártjának titkára volt. A szakszervezet fõtitkára, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke, országgyûlési képviselõ volt, 1950 - 53 között a Magyar Népköztársaság washingtoni követe. Oktatott a budapesti orvostudományi egyetemen. Elõadásaiban az egészségügy társadalmi vonatkozásai mellett az orvostudomány fejlõdésének elvi kérdéseivel foglalkozott. Tiszteletére Weil Emil-emlékérmet alapítottak. 1954 novemberében hunyt el. Tiszteletére több magyarországi kórházat, rendelõintézetet, szanatóriumot neveztek el róla.

KÖZÖS SÍRGONDOZÁS A MÁRTÍRSÍROKNÁL A Munkáspárt országos elnöksége döntött a mártírsírok gondozásának konkrét körülményeirõl. Ennek értelmében arra kérjük a vállaló régiókat, hogy évenete MINIMUM háromszor tegyék rendbe az általuk vállalt mártírsírokat. Ezek idõpontjai: a Tanácsköztársaság évfordulóját megelõzõ héten, a Kádár-évforduló elõtt és október 30-át, a Köztársaság téri megemlékezést megelözõ idõszak. Lényeges, hogy ezen évfordulókra a mártírsírok rendezettek legyenek. Fontosnak tartjuk, hogy a sírok egységesen és ízlésesen szépítsük meg, ezért közös idõpontban tesszük rendbe. Az elsõ közös takarítási-gondozási idõpont: 2008. március 14., péntek, 15.00 óra. Várunk mindenkit a Fiumei úti temetõbe.


ELMÉLET

11

ELMÉLETI SAROK: VIGYÁZAT, VESZÉLYES! PÁRHUZAMOK A MÁVAL

ESZMEI HARC NÉLKÜL NEM MEGY

A Kiáltvány talán legizgalmasabb fejezete a „Szocialista és kommunista irodalom“ címet viseli. A világ minden kincséért se lapozzuk át! Képzeljük magunkat bele abba a történeti helyzetbe! Milyen ideológiák ütköztek meg? Rájövünk, hogy a Kommunista Kiáltvány nem légüres térben, nem ideológiáktól mentes térben jött létre, hanem sokféle ideológia kereszttüzében, folyamatos eszmei harcban. Második lépcsõben gondoljuk végig, hogy a ma szereplõibõl kik hasonlítanak rájuk, kikkel helyettesíthetõk be azok a nevek, amelyekre Marx és Engels hivatkoznak! Marx és Engels üzenete világos: a kommunistáknak ma is az emberek agyát kell megnyerni. Az embereket kell meggyõzni arról, hogy az, amit mások mondanak, nem helyes, és csak a marxizmus adhat a problémáikra választ. Eszmei harc nélkül akkor sem ment, ma sem megy. ELMÉLETI ÖSSZTÛZ AZ ESZMEI ELLENFELEKRE

Marx és Engels többféle nézettel vitatkozik. Reakciósnak nevezi azokat a nézeteket, amelyek baloldali, szocialista jelszavakat használnak, bírálják a kapitalizmust, de mindegyikük a saját társadalmi osztálya érdekében lényegében a kapitalizmust erõsíti. Ugye, milyen ismerõs? Ilyenek a feudális szocialisták, a kispolgári szocialisták, a konzervatív szocialisták. Marx és Engels így foglalja össze ezeket a nézeteket: „A burzsoázia egy része orvosolni akarja a társadalmi visszásságokat, hogy ezzel a polgári társadalom fennmaradását biztosítsa.“ Végezetül a Kiáltvány az utópikus szocializmussal foglalkozik. Õk nem akarják a kapitalizmust megõrizni, meg akarják semmisíteni, de az oda vezetõ utat nem az osztályharcban, hanem a szép eszmék terjesztésében látják. Õk a marxizmus elõfutárai, de nem marxisták. Marxistává akkor válunk, ha felismerjük az osztályharc szükségességét.

Mit kell tennünk ma? Marx és Engels nem írhatta le a mai magyar szellemi életet, de módszert adnak nekünk. Ma is számos olyan irányzatot találunk, amelyek baloldali kategóriákat használ, leleplezi a kapitalizmust, de célja nem a tõkés rendszer megdöntése, hanem a polgári társadalom fennmaradása. A gyõztes polgárságnak szüksége van arra, hogy utólag is bizonyítsa a rendszerváltás szükségességét, illetve azt, hogy a mostani tõkés modellnek nincs alternatívája. Éppen ezért azt igyekszik bizonyítani, hogy a szocializmus a belsõ logikája miatt van halálra ítélve. A reform ideig-óráig meghosszabbítja a létét, de kiélezi a belsõ ellent-

lomban, nem a kapitalizmus megsemmisítésében látják, hanem „egy más világ“ homályos elméletében. Magyarországon a nevesebb antiglobalisták közé tartozik Artner Annamária. A szociáldemokrata áramlat az egyik legerõsebb és legveszélyesebb jelenség. A dolgozó tömegeket eltéríti az osztályharctól. Szocialista jelszavakkal a pénz totális uralmára épülõ liberális kapitalizmust teremtenek. Hiller István munkásságát mindenképpen említenünk kell. Ebbe a szellemi körbe tartoznak, de gyakorlati munkásságuk révén jelentõs önálló szerepet játszanak a tõkés rend apologetikusai (támogatói), köztük Szalai Erzsébet, Tamás Gáspár Miklós, Gazsó Ferenc, Krausz Tamás. Ezek a nézetek tagadják az osztályok lé-

Marx és Engels üzenete világos: a kommunistáknak ma is az emberek agyát kell megnyerni. Az embereket kell meggyõzni arról, hogy az, amit mások mondanak, nem helyes, és csak a marxizmus adhat a problémáikra választ. Eszmei harc nélkül akkor sem ment, ma sem megy. mondásokat és elpusztítja a szocializmust. Ez egyben „figyelmeztetés“ Kínának, Vietnamnak. E polgári áramlat markáns képviselõje Kornai János akadémikus. A polgárságban mindig vannak olyanok, akik leleplezik a kapitalizmus belsõ ellentmondásait, mindenekelõtt a szegénységet, a kizsákmányolás különbözõ formáit, de éppen azért, hogy jobbá tegyék a kapitalizmust. Gombár Csaba szociológus vagy Ferge Zsuzsa szociológus például értékes munkát végez a magyarországi szegénység feltárásával. A szegénység, benne a gyermekszegénység folyamatos emlegetése azonban önmagában nem jelent megoldást. Fennáll a veszély, hogy lefegyverzi, tévútra viszi a munkásmozgalmat. Az antiglobalista mozgalom, amely leleplezi és elutasítja a globalizációt, az USA, illetve a multinacionális nagytõke átfogó gazdasági, politikai és szellemi uralmát, fontos része az antiimperialista harcnak. A megoldást azonban nem a társadalmi forrada-

tét, az osztályharcot, tagadják, hogy korábban szocializmus volt, miközben leleplezik a tõkés rend számos ellentmondását. Ehhez kapcsolódnak a baloldali bázison jelentkezõ revizionista nézetek, amelyeknek képviselõi nagy munkát fejtenek ki a Munkáspárt 2006-ban. A keresztényszocialista áramlat feljövõben van, annak mértékében, ahogyan a szociáldemokrácia nem tud kielégítõ válaszokat adni. Giczy György, Semjén Zsolt, Harrach Péter és mások írásaiban az egyház szociális érzékenysége köszön vissza, leleplezik a kapitalizmus ellentmondásait, miközben a megoldást erkölcsi tényezõkben látják. Nem hallgathatunk más jobboldali nézetekrõl sem. Csurka István, vagy manapság Vona Gábor nézetei leleplezik globalizációt, a multikat, a nemzeti érdekek megsértését, a nyomort. Válaszaik azonban nem a szocializmushoz visznek elõre, hanem megmaradnak a kapitalizmus keretei között.

12

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 9.SZÁM 2008. FEBRUÁR 28.

HÍREK

ÚJABB FRONT-SZERVEZETEK Három helyen alakult meg a Baloldali Front Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezete az elmúlt hét során Miskolcon hét fõvel jött létre a Front helyi szervezete. Vezetõjük Huszár Gábor lett, végzõs egyetemi hallgató. A miskolci fiatalok tagsága fele-fele arányban egyetemistákból és munkásfiatalokból áll, egy fiatal pedig középiskolai hallgató. Nagyon komolyan veszik a Front tevékenységét, már kész programjaik vannak az elkövetkezendõ idõszakra. Hetente fognak gyûléseket, akciókat tartani. Legközelebbi nagyobb megmozdulások a miskolci május 1-je lesz, amire már most készülnek külön fiatalos megjelenéssel Dunaújvárosban öt fõvel alakult meg a Front helyi szervezete. Elnökük Biczó Gábor lett, középiskolai tanuló. Itt Tõke Gábor, a Front Kongresszusi Elõkészítõ Bizottságának a tagja hozta össze a fiatalokat a megalakulásra nagy munkával. Õk sajnos helyiség gondokkal küszködnek, de ez nem jelent nekik problémát. Itt is színes csapat állt össze dolgozókból és tanulókból. Nagyon lelkesek, fõ céljuk most a Front megismertetése a városban és különbözõ akciók szervezése, amivel még több fiatalt tudnak toborozni. Baranya megyében öt fõvel alakult meg a területi szervezetünk. A megyei fiatalok meg-

választották elnöküknek Hitre János, vasutas dolgozót, aki szintén a Baloldali Front Kongresszusi Elõkészítõ Bizottságának a tagja is. Itt munkásfiatalokból állt össze a Front helyi csapata, és kész programjuk van az elkövetkezendõ egy évre, amit nyolc pontban határoztak meg. Ezek között nagy hangsúlyt fektettek a Front országos munkavállalási kampányára, a pécsi egyetem hallgatói önkormányzatába való bekerülésre, és az Ormánság problémáival való foglalkozásra. Mindhárom helyen az volt a Front vezetésének a tapasztalata, hogy felkészült, tenni akaró fiatalokból álltak össze a csoportok és mindenhol nagyon jó vezetõket választottak maguknak. A Front is építhet ezekre a szervezetekre a jövõben. Mindegyik friss szervezetünk készül a kongresszusunkra, és remélhetõleg az új tagok mindannyian részt tudnak rajta venni. Nagyon pozitív tapasztalat volt például az, hogy Miskolcon a pártszervezet megszavazott a helyi szervezetnek 15.000 Forintot, és a másik két helyen is a párt kész segíteni a fiataloknak konkrét ügyekben. Dunaújvárosban külön jó tapasztalat volt, hogy a párt kész segíteni, de nem szól bele a Front helyi munkájába. Ami nagyon fontos, hogy a párt és a Front segítse egymást, de mindenki haladjon a saját útján. Szeretnénk, ha ez jövõben minden szervezetünknél így lenne, hiszen csak így tudjuk gazdagítani igazán közös politikai mun kánkat.

MEGHÍVÓ A Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetése 2008. március 8-ra összehívta a Baloldali Front IX. Kongreszszusát. Az eseményre várunk minden Fronttagot és 35 éven aluli munkáspárti tagot, valamint fiatal szimpatizánsainkat. A kongresszust március 8-án, szombaton reggel 10 órától Budapesten, a Munkáspárt székházában (1082, Budapest, Baross utca 61.) a 3. emelet 302-es termében tartjuk. Ismertetõ a rendezvény programjából: A kongresszuson elfogadjuk politikai programunkat, megválasztjuk a Front országos vezetését, és értékeljük az elõzõ kongresszus óta eltelt idõszakot, megvitatjuk jövõbeli terveinket. Meghívottként részt vesz a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség vezetése és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. A kongresszuson mindenkinek joga van pályázni a Baloldali Front elnöki, vezetõségi és felügyelõ bizottsági tisztségére. Ennek két elõfeltétele van, az egyik hogy az illetõnek a Baloldali Front tagjának kell lennie, a másik, hogy pályázatát el kell juttatnia a Baloldali Fronthoz március 4-ig az [email protected] e-mail címre, vagy postán a központi címre (1082, Budapest, Baross utca 61.). Akongresszus után tüntetést tarunk délután 3 órától a Parlament elõtt, a fiatal munkavállaló nõk jogaiért, ahol petícióban kérjük Szili Katalint, hogy a parlament kiemelten foglalkozzon a fiatalok és a fiatal nõk munkavállalási jogaival. A tüntetésre minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

Búcsúzunk elhunyt elvtársunktól, NOLTÉSZ LAJOSTÓL, aki 1940 óta haláláig pártunk hûséges tagja volt. Temetése a közelmúltban megtörtént. A Magyar Kommunista Munkáspárt 9-es régió

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja Szerkeszti a szerkesztõbizottság Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423 A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146

A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 9. SZÁM FEBRUÁR FORINT GRACIAS!

Recommend Documents