III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 26. SZÁM JÚNIUS FORINT MEGSZÁLLVA

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 2008. JÚNIUS 26.

200 FORINT

MEGSZÁLLVA

2


BALSZEMMEL Thürmer Gyula AZ ÖNREKLÁM HELYE

Megnyugtatom a Balszemmel olvasóit: már nem kell sokáig várniuk. Július ötödikére megjelenik a Balszemmel 3. kötete. Minap kedves értékelés kaptam egy balmazújvárosi fiatal lánytól: utálom a politikát, nem is akartam kézbe venni, de amikor beleolvastam, nem tudtam letenni. Arról ír, és úgy ír, ahogyan mi élünk. Egyik Fronttagunk édesanyja meg azzal örvendeztetett meg, hogy, amint megérkezik A Szabadság, ő a Balszemmel kezdi. Ennél nem kell több. Tavaly karácsonyi ajándéknak küldtem a könyvet egy utazási iroda nődolgozóinak. Náluk szoktam repülőjegyet venni. Tetszett nekik, hogy a Balszemmel nem beszél mellé, és még nevetni is lehet rajta. Mielőtt a fellegekbe emelkednék a sok dicsérettől, hozzáteszem barátom véleményét. Tudod, azért jó ez a könyv, mert a vécén is lehet olvasni. Hát, nincs igaza? ZÁRÓVONAL

A múlt héten Fertőrákoson jártam. Ott, ahol – Mesterházi Lajos szavaival élve – pár lépés a határ. A magyar falu utcáin egyszer csak egy osztrák rendőrautó furikázott végig, osztrák egyenruhás rendőrökkel. Kész Rex felügyelő! Gyorsan bevallom, hogy szeretem az osztrák rendőröket. Egyszer-kétszer megbüntettek ugyan gyorshajtásért, de ezt mindig olyan kedélyes csevegés övezte, hogy szinte jól esett a büntetés. Igaz, egyszer belegázoltam az osztrák rendőr lelkivilágába. Salzburg alatt megállított a rendőr. Átmentem egy vona-

BALSZEMMEL

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL. lon, a záróvonalon, amiből ráadásul kettő volt. Nem kezdtem magyarázni, hogy nem értem, mit akar. Értettem, végül is németül beszéltünk. Nem tettettem a hülye kelet-európait, mondván, hogy nálunk az ilyen vonal azt jelzi, hogy merre kanyarodik az út. Szóval, úriember még az osztrák rendőr előtt is legyen úriember. Még a schillinges korban voltunk, úgyhogy némi kedélyes beszélgetés után a rendőr négyszáz schillingben ítélte meg bűnöm mértékét. Nézte az útlevelet. Thürmer, Thürmer… - elmélkedett az osztrák rendőr. Ez ugye osztrák név? Én meg – nem tudom, honnan származik – hirtelen nagynémet büszkeséggel rávágtam: nem, német! No, akkor nyolcszáz! Így a rendőr, az osztrák. Ezt csak azért mondtam el, hogy érzékeltessem: semmi bajom az osztrák rendőrökkel. Ha otthon vannak, a határ túloldalán. Nem bánom, ha átjönnek, nem bánom, ha itt ebédelnek, ha itt mennek fogorvoshoz. Mondom, nem bánom, feltéve, hogy ott hagyják a rendőrkocsit meg az egyenruhát. Ugyanis van ott egy vonal, a záróvonal. Úgy hívják: a magyar haza határa. BICIKLI ÚT

Sürgősen fel kell újítanom elméleti ismereteimet a társadalom osztályszerkezetéről. Kis Magyarországunk – úgy tűnik – nem is annyira tőkésekre és munkásokra oszlik, hanem biciklisekre és nem-biciklisikre. Nem azokra gondolok, akik vidéken kerékpárral járnak. Nagynéném így hetvenen túl is naponta felszáll a biciklire és bekarikázik a csongrádi piacra. Megszokta. Régen nem

volt busz. Ma van busz. Ma pénz nincs rá. A bicikli meg ott van a nyári konyha mellett. Szóval, nem róla és nem róluk van szó. A mai kor bicikliseiről beszélek. Ők olyanok, mint a magyar tőkésosztály: nem egyformák. Legfelül azok vannak, akik olyan bringákkal róják a pesti utakat, amelyekért majdnem, hogy autót lehet venni. Ha beleszámítjuk a térdvédőt, a könyökvédőt, a fejvédőt, már meg is van egy kisebb családi kocsi. Ők a csúcs, a krém, az elit. Rohadtul öntudatosak. Nekik jár ez a város. Szerintük még nem történt igazi rendszerváltás. Akkor lesz itt rend, ha majd az Andrássy úton a kerékpárút szélesebb lesz, mint az autóút. A biciklis osztály szélesebb rétege nem kevésbé öntudatos, de a biciklijük már szerényebb. Ők néha még válaszolnak is az autósoknak, ha azok bátorkodnak rámutatni a Nagykörút és a Millenáris között meglévő nyilvánvaló különbségre. A biciklisek ezen része az értelmiségi lét és a nyomor között ingadozik. Sok gyerekük van, ami örvendetes és követendő példa. A baj az, hogy a porontyaikat is biciklire ültetik és cipelik magukkal székesfővárosunk útjain. A biciklis társadalom nagyon széles rétege a fiatalokból jön. Ők a feltörekvők. A biciklijük olyan, mint nagymamám almás rétese volt: házi készítésű. Szupi felszerelésekre nem telik nekik, még fejvédőre sem. Ez néha oda vezet, hogy nem érik meg a szuper-kerékpárt, amiről álmodnak. Lehet, hogy jobb ma egy fejvédő, mint holnap egy szuperkerékpár. Van persze közöttük olyan is, nem is kevés, aki azért választja a közlekedés e formáját, mert hányingere van Demszkytől is, a koszos BKV-járművektől is, meg úgy általában. Ők egészen biztosan letennék a biciklit, ha a BKV-jegyet meg tudnák venni. Mindez azért jutott eszembe, mert Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úr újra elrendelte, hogy nyáron a Margit híd egyik sávját le kell zárni a bicikliseknek. Most aztán tényleg nyeregben érzik magukat. De azért, jó lenne, ha valamit nem felejtenének el, a biciklisek sem, na meg a tőkések sem: ők vannak felül, de csak addig, amíg valaki fel nem löki őket. THÜRMER GYULA

INTERJÚ


3

MEGRÖGZÖTT ANTIKAPITALISTA BESZÉLGETÉS FOGARASI ZSUZSANNÁVAL, A NAGY-BUDAPESTI RÉGIÓ ALELNÖKÉVEL Bátorság, a kommunista meggyőződés, kitartás – Fogarasi Zsuzsanna ezt tartja a három legfontosabb értéknek. A Nagy-Budapesti Régió új alelnökeként lendületes és fegyelmezett munkát ígér, a párt ezt várja el tőle. – Mi hozott a pártba? Mi tart itt? – Kommunistának neveltek. A meggyőződést, az értékeket és érzelmeket otthonról hoztam. Először a Marxista Ifjúsági Szövetség tagjaként néztem szembe az önzés világával. A pártot később kerestem meg, és sokáig tanulmányoztam. Nem minden párt kommunista vagy baloldali, hiába nevezi magát annak. 1994-ben vettek fel, és az a következetesség, humanizmus, igazságkövetés láncol magához, amit ebben a pártban az első perctől megtapasztalhattam. Párhuzamosan a Frontban is tevékenykedtem. – Sokan nem tudják, hogy Erdélyben születtél. – Igen. Életemet, világképemet Lenin, Gaál Gábor, Gábor Áron, a kubai forradalom és a zsíl-völgyi bányászok egyaránt meghatározzák. A marxista meggyőződés mellett a magyar irodalom, történelem és hagyományok fokozott szeretetét is magammal hoztam. A kisebbségi lét felerősíti az ember ilyen irányú elkötelezettségét. Ebben is közös hangot találtam a Munkáspárttal. Mindentől függetlenül elsősorban internacionalistának vallom magam. – Azt mondják, hogy veszélyes könyvmoly vagy… – Gyermekkorom kedvencei Móra Ferenc és Benedek Elek, később a szovjet ifjúsági regényeket kezdtem hatalmas mennyiségben olvasni. Az ifjú gárda és Az acélt megedzik volt a két kedvencem. Szívesen olvasom Solohov, Turgenyev, Zola, Faulkner és Babits műveit. Utoljára a Dekameront olvastam. Néhány éve konzervatív szerzők műveit is gyakrabban forgatom. Ezen kívül rendszeresen tanulmányozom a marxizmus klasszikusait. Újságot nagyon ritkán veszek, akkor is csak komolyabb lapokat, néha havi kiadványokat. Liberális szemetet meg sem érintek mostanában. Az Interneten mindent átrágok, mert szükséges a politikai munkához. – Hogyan éled meg a kapitalizmust? – Ökölbe szorított kézzel, proletár módra. Bosszant az igénytelenség-kultusz, az, hogy úton-útfélen szemetet löknek az ember elé.

A liberálisok, szemben az elnevezésükkel, totális diktatúrát hoztak létre. Szó sincs az egyén szabadságáról! Globális rabszolgahad szolgál egy globális fasiszta rendszert. Beleütik az orrukat az emberek magánéletébe, és úgy tesznek, mintha ők lennének az egyéni szabadság őrei. Véget kell vetni ennek a szörnyen álnok és aljas rendszernek. – Mivel töltöd a szabadidőd? – Pártmunkával és olvasással. Kedvelem az elvtársaim, örömmel vagyok együtt velük. Szívesen megyek borfesztiválokra. A magyar kultúra kiemelendő részének tartom a szőlőművelést, amelyet módszeresen tesznek tönkre. Szeretek erdőben bolyongani, bár erre egyre kevesebb az időm. A napi nyolc órás munka után így is kevés idő jut a mozgalomra, és ma ez a legfontosabb, mert rendkívüli lehetőség előtt állunk. Több puritán aszketizmust kíván tőlünk a helyzet. – Mi a legfontosabb érték az életedben? – A bátorság, a kommunista meggyőződés, a kitartás hármasa. – Ha találkoznál az aranyhallal, mi lenne a három kívánságod? – A második: a kommunista párt győzelme Magyarországon. A harmadik: a szocializmus győzelme az egész világon. Aranyhal hiányában fegyvereinket, a meggyőzés, a munka erejét kell bevetni. Az elsőt ezért tartalékolnám vészhelyzet esetére. – Milyen terveid vannak? – Erőmhöz mérten részt venni a munkásmozgalomban, amelynek jelentős oszlopa a Baloldali Front. Kötelességünk segíteni. Én is innen indultam, ma is kötődöm hozzájuk, legalábbis, ami a dinamizmust és gyakorlatot illeti. Az ifjúság okoskodásmentes, konkrét segítséget vár tőlünk, párttagoktól. Front nélkül nincs és nem lesz Párt. Ezzel párhuzamosan a Munkáspárt fővárosi népszerűsítése áll gondolkodásom középpontjában. A Front elnökségével gördülékenyen lehet együttműködni. A Nagy-Budapesti Régió alelnökeként elsőrendű feladatomnak tekintem a lendületes munkavégzést, amelyet a párt és az emberek elvárnak tőlünk. Elengedhetetlen az együtt-

Fogarasi Zsuzsanna 1969-ben született Nagyenyeden. 10 évig a Bethlen Gábor Ipari Líceum matematika-fizika szakán tanult, később a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban érettségizett. Szakmája szerint értékpapír ügyintéző, értékpapírjogi és befektetési alap-kezelői szakvizsgával rendelkezik. Ahogyan ő fogalmaz: jelenleg a General Electric nevű jenki multicégnél zsákmányolják ki. Aktív párttag a 9-es régióban, a Nagy-Budapesti Regionális Elnökség és a Központi Bizottság tagja. gondolkozás és cselekvés, a döntések maradéktalan végrehajtása. – Kemény hangot ütsz meg szóban és írásban. Ez általános? – A barátaimhoz, elvtársaimhoz kedves vagyok. Az ellenséget viszont gyűlölöm. Kivált ezt a mostani garnitúrát. Soha nem tudok elég nagyot rúgni beléjük. Láttam olyan szocialista vezetőt, aki írni is alig tud. El kell takarítani őket! Nem ismerem a toleranciát! Megrögzött antikapitalista vagyok. – Mit szólnak a barátaid, a családod a politikai munkádhoz? – Édesapám biztos, hogy a Munkáspárt tagja lenne. Tizennégy éves korától vett részt a mozgalomban, és élete végéig megőrizte meggyőződését. A hozzám közel állók egy része elfogad, akik nem, azok nem a barátaim. – Van vörös inged? – Van, immár három éve. Bár nem a ruha a meghatározó, külsőségekben is a forradalmár divatot követem.

4


MUNKÁSPÁRT

HEVES JELESRE VIZSGÁZOTT

A HATVANI KONZERVGYÁRBAN. ILYEN FIATALOK A KOMMUNISTÁK? Heves megyében kezd valami kialakulni. Tavaly Egerben és Gyöngyösön is megalakult a Baloldali Front szervezete. Az idén a megyeszékhelyen a pártszervezet is létrejött. A pártélet újjászervezésében jelentős szerepet vállalt Juhász Norbert, a KB leg-

fiatalabb tagja, s természetesen a regionális elnökség tagjai, Szabó Lászlóné, Nagy Attila. Lelkesen segíti a fiatalokat Urbán Sándor is, az országos elnökség tagja. A múlt héten a gyöngyösiek vizsgáztak, és jól vizsgáztak. Kiválóan meg-

szervezték a Munkáspárt elnöke számára a piaclátogatást, ahol sokan fogadták Thürmer Gyulát, és a helyi televíziót is sikerült mozgósítani. A Munkáspárt ellenzi az indiai gumigyár telepítését Gyöngyösön – nyilatkozta a pártelnök. Azért a pénzért, amit a magyar kormány ebbe beleöl, sokkal több munkahelyet lehetne létesíteni magyar vállalkozók részvételével. Ilyen kérdésekben döntsön népszavazás! – fejezte be Thürmer Gyula. A pártelnök bemutatta a párt vezetőit a város alpolgármesterének, köztük Kiss Balázs térségi KB-képviselőt. A fiatal csapatot meglepődve fogadták a hatvani konzervgyárban is. Ilyen fiatalok a munkáspártiak? – csodálkoztak el többen a dolgozók közül. A munkáspárti csapat Szabó Zsolt igazgató kíséretében megtekintette a gyárat, elbeszélgetett a dolgozókkal. A hevesi-nógrádi csapat jelesre vizsgázott, de ez csak az első lépés volt. Még nagyon sok munkát kell végezni addig, amíg a Munkáspártnak lesz Heves megyei listája.

SOPRONBAN IS VANNAK SZEGÉNYEK ni piac megpezsdült, amikor a párt elnöke felkereste az eladókat. Ez a kormány a multikat támogatja, mi, a Munkáspárt meg önöket, a magyar vállalkozókat – mondta Thürmer Gyula. A közhiedelem, vagy talán inkább a propaganda állításai ellenére Sopronban is vannak szegény emberek – mondták el a helyiek, szinte egymás szavába vágva. A munkáspárti csapat felkereste Fertőrákost is, ahol Palkovits János polgármester adott tájékoztatást a határ menti falu életéről. A nap végén a párt elnöke találkozott a térség párttagságával és szimpatizánsokkal.

A MUNKÁSPÁRTIAKTÓL FELPEZSDÜLT A PIAC A győriek nagy rutinnal láttak hozzá a Munkáspárt elnöke látogatásának megszervezéséhez. Sipőcz Sándor megyei elnök nem először vesz rész ilyen programban, de most először kellett szerepet vállalnia Stekovics Ottó térségi KB-képviselőnek. Postásember lévén sokan ismerik Sopronban, de ez a munka azért más. Thürmer Gyula bemutatta a helyi új KB-képviselőnket, akinek fontos szerepe lesz abban, hogy összeszedjük a kopogtatócédulákat. Eddig mindig sikerült, most sem lehet másként. A sopro-

STEKOVICS OTTÓT ISMERIK SOPRONBAN

PÁRTÉLET


5

BUDAPEST: ÚJULT ERŐVEL „Kéz a kézben a Munkáspárt sikeréért” – Kajli Béla, a nagy-budapesti régió új elnöke egyszerűen és pontosan határozta meg a fővárosi és Pest megyei kommunisták előtt álló feladatokat. Június 21-én az Ilka utcai párthelyiségben több mint másfélszázan gyűltek össze a Magyar Kommunista Munkáspárt fővárosi aktívájára. A hangulat az első perctől kezdve jó volt, a nagyterem pillanatok alatt megtelt. Az ülés első számú feladata a tisztújítás volt, a nagy-budapesti régió új elnöke Kajli Béla, a két alelnök Arató István és Fogarasi Zsuzsa lett. A választás nem véletlenül esett rájuk, mindhárman korábban is tagjai voltak a Nagy-Budapesti Regionális Elnökségnek. A főváros és Pest megye új, de tapasztalt vezetőgárdát választott. Az elnökségbe beválasztották Fléger Tamást, a nyolcas régió vezetőjét. Kajli Béla elmondta: akár lesznek előrehozott választások, akár nem, nekünk készen kell állnunk a megmérettetésre. A Központi Bizottság képviselőinek, a jövendő képviselőjelölteknek napi kapcsolatban kell állniuk kerületükkel, részt kell venniük a körzet közéletében. Tudniuk kell, hogy mik a körzet problémái, s az embereknek is látniuk kell: a Munkáspárt képviselője ismeri és próbál tenni is problémáik megoldása érdekében. Már ma tudniuk kell, hogy hova kell majd bekopogtatniuk a választási kampányban, kik adják oda biztosan ajánlószelvényüket. Most kell erre felkészülni, folyamatosan tartva a kapcsolatot lehetséges támogatóinkkal. A Szabadságot nem otthon kell őrizgetni, hanem tovább-

A NAGYTEREM ZSÚFOLÁSIG MEGTELT

BUDAPEST ÚJ VEZETÉSE: KAJLI BÉLA, FOGARASI ZSUZSANNA ÉS ARATÓ ISTVÁN adni, hogy minél többen elolvassák, minél több helyre jusson el. Ha olvassák, lehet, hogy holnap elő is fizetnek rá. Mindez nehéz, nagyon nehéz feladat.

Sokat kell dolgozni hozzá, sok időt kell a munkára áldozni. Tetszik vagy sem, ezt a szabadidőből, a családtól kell elvenni, sikert azonban csak így érhetünk el.

Ha kell, adok „Életem a párt, ha kellett, adtam, és most is adok” – szólalt fel az aktíván Bakalisz Janisz, húszezer forintot ajánlva fel a Munkáspártnak. A Haller utcai párthelyiség megmentése érdekében rövid idő alatt majd félmillió forint jött össze. Az aktíva résztvevői nem azon vitatkoztak, hogy kinek a hanyagsága miatt kell most összefogni, hanem a megoldást keresték. Természetesen a hibákból is tanulni kell: a jövőben minden párthelyiség ügyeit pontosan dokumentálni kell, sokkal fegyelmezettebben gazdálkodva közös vagyonunkkal. KÖSZÖNJÜK!

Egy éves az egri Front

Június 20-án ünnepelte egy éves megalakulását a Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetség egri szervezete. Felszólalt többek között Szabó Tamás, a szervezet országos elnöke, Kovács Balázs újraválasztott elnök és a vendég jogán Fogarasi Zsuzsanna. A tartalmas beszélgetést és tisztújítást gulyásfőzés követte, ahol Szabó Tamás Juhász Norberttel a magyar ízek remekét állította össze. Bár az egriek ünnepeltek, az ország különböző részeiből érkeztek fiatalok, a helyi rendezvény akár országosnak is beillett volna. Az erdei csend és a jó hangulat nem feledtette, hogy nagy munka áll még a Front előtt.

6


PORTRÉ

KOMMUNISTA ÜGYVÉD A szocializmus korának ügyvédeiből nem sokan csatlakoztak 1989-ben a Munkáspárthoz. A pénz, az egzisztenciális félelem gyakran erősebbnek bizonyult, mint a kommunista meggyőződés. Ha egyáltalán volt ilyen bennük. Dr. Gesztesi Ferenc a kevés kivételek egyike. Évtizedeken át ügyvéd volt, a Csongrád megyei Ügyvédi Kamara elnöke. Ő a Munkáspártot választotta, és ma is pártunk tagja. A VÖRÖSKATONA FIA

Gesztesi Ferenc ezekben a napokban ünnepli párttagságának 62. évfordulóját. Mondhatni, otthonról hozta a forradalom, a szocializmus iránti elkötelezettségét. Édesapja 1919-ben a Tanácsköztársaság katonájaként, vöröskatonaként küzdött a külföldi agresszorokkal szemben. Védte a munkáshatalmat, és egyúttal a nemzet függetlenségét. Gesztesi elvtárs 1946. júniusában lett a párt tagja. Akkoriban ez nem akármilyen vállalás volt egy fiatalember részéről. Alig voltunk a háború után. A helyzet némileg bizonytalan volt. Még két év választott el a munkás-paraszthatalom megteremtésétől. 1948 után már sorba álltak az emberek a pártszervezetek előtt. De 1946-ban komoly harci vállalás volt. Gesztesi Ferenc esetében egy életre szóló vállalás.

MEG TUDJA GYŐZNI AZ EMBEREKET Gesztesi elvtárs azok közé tartozott, aki mindig odament, ahova a párt küldte, jobban mondva a Párt, így, nagybetűvel. Szolgált a Magyar Néphadsereg tisztjeként, politikai munkásként. Amikor a Párt a munkáshatalom, a közrend védelmét látta fő feladatnak, felcserélte a honvédtiszti zubbonyt a rendőrtiszti egyenruhával. Makón, ahol évekig rendőrkapitány volt, ma is sokan szívesen emlegetik. A Csongrád megyei Ügyvédi Kamarának van egy szép szokása. Elnökeiket olajfestményen örökítik meg, és haláluk után elhelyezik a Kamara folyosóján. Gesztesi elvtárs hosszú éveken át töltötte be ezt a tisztséget. Akkor mondott le, amikor már a jog nem a munkáshatalom erősítését, hanem a tőkés rendszerváltás előkészítését kezdte szolgálni. AZ ÚJJÁSZERVEZÉS ÉLÉN

MINDENHOL, AHOL SZÜKSÉG VOLT RÁ

A Csongrád megyei pártszervezet legutóbbi értekezlete már a személyi kérdéseknél tartott, amikor megérkezett. A párttagok odafigyeltek, és elcsendesedtek, amikor hozzászólt a vitához. Nyugodtan, logikusan vázolta fel a megyei pártmozgalom helyzetét, és indokolta, miért is ért egyet az új vezetés megválasztásával. Gesztesi Ferencet, aki 1989ben a megyében élére állt a párt újjászervezésének, és több választáson át sikeresen irányította, ma is nagy tisztelet és megbecsülés övezi. Véleményére adnak, tapasztalataira számítanak.

JOGI HARCAINK TÖRTÉNETÉBŐL

A jog a politika szolgáló leánya. Így volt ez a szocializmusban is, így van ez a kapitalizmusban is – mondta el számtalanszor dr. Gesztesi Ferenc, aki hosszú ideig vezette a Munkáspárt Jogi Kollégiumát. A különbség csak az, hogy a szocializmusban a jog bennünket, a dolgozókat, a szegényeket szolgálta, most meg a tőkéseket, a gazdagokat. Gesztesi Ferencnek bőven volt dolga. A Munkáspártot nagyon sokszor igyekeztek a jog fegyverével támadni. ’56-os szervezetek milliárdokat követeltek a Munkáspárttól, úgymond az 1956 után okozott „károkért”. Kivédtük, még a polgári bíróság előtt is. Az Esti Hírlap egykori főszerkesztője ellen rágalmazási pert nyert meg Gesztesi Ferenc. Az Esti Hírlap olyan fotómontázst közölt, amely a Munkáspárt elnökét egy csomó fegyverrel a kezében ábrázolja . Sok pénzt nyertünk, amiből soha sem volt elegendő. Apropó, pénz! Gesztesi elvtárs nagyon szép hagyomány kialakítását segítette elő. Sokan vannak idős elvtársaink között, akiknek nincsenek hozzátartozóik. Ha végleg elmennek, vagyonuk, életük munkája a tőkés államra maradna. Gesztesi elvtárs arra biztatta idős tagjainkat, hogy házukat, telküket, pénzüket végrendeletben adományozzák a Munkáspártnak. Annak a nagy családnak, amelynek évtizedeken át tagjai voltak. Az adományozók közül kiemelkedett Nedolász József, aki a 90es években öt millió forintot hagyott a pártra. Szép ez a kezdeményezés, érdemes minél szélesebb körűen támogatni!


VÉLEMÉNY

7

MULTI-ORSZÁG Kétszáz milliárd forintos beruházással épít autógyárat Kecskeméten a Mercedes-Benz. Lesz magyar merci, boldog az mszp-s miniszterelnök, a fideszes polgármester. Boldognak kell lennünk nekünk is? Gyurcsány Ferenc szerint elsősorban azért kell örülnünk, mert a német multi minket választott a románok és a lengyelek helyett. Össznemzeti siker, hogy mégis jön a tőke Magyarországra. Mindezért a Gyurcsány-kormány az Európai Unióban megengedett maximumot ajánlotta a Mercedesnek: készpénzben, adóengedményben, miegymásban összesen majd 42 milliárd forintot. Ezért Kecskeméten 2500 állás létesül. Azaz egy munkahelyért a magyar kormány 16,8 millió forintot fizet. Közgazdászok számításai szerint egy közepes hazai vállalkozás hasonló támogatással 5-8 munkahelyet teremtene. Nem teremt, mivel se ilyen, se más támogatást nem kap. Sőt, a szolgáltató szektorba adómilliárdokkal becsábított multi – a Tesco, Cora, Auchan és társai – magyar vállalkozások ezreit teszi tönkre. Csődbe megy a bevásárlóközpont mellett lévő elektronikai üzlet, vegyesbolt, zöldséges, de még a ruhatisztító is. Mondhatjuk, hogy a Tescoban olcsóbban vásárolunk, azonban annak az az ára, hogy más munkahelyek szűnnek meg. A miénk is. Nem csak a boltosoké: a multinak jobban megéri külföldről hozni az árut onnan, ahol kisebbek az adóterhek, azaz tönkremegy az itthon porig adóztatott gazda, a termékét feldolgozó üzem, de még az adminisztráló könyvelő cég is. Tönkremegy a fuvaros is, hiszen külföldről óriáskamionokkal hozzák a gyakorta silány minőségű tömegárut. Ráadásként azt se felejtsük el, hogy a multi nem tűr el tényleges szakszervezetet, nem kell sztrájktól, jobb munkakörülményeket, fizetésemelést követelő munkásoktól tartania. Az extra támogatás mellett ez az, amiért ide jön, amit Gyurcsányék garantálnak neki. Értsük: a Magyar Köztársaság „szocialista” kormánya nem a magyar munkás jogait, hanem a külföldi tőke érdekeit védi. Hamis az az állítás, hogy ha nem támogatjuk a multit, elmegy, munkahelyek szűnnek meg. Egyfelől a szolgáltató szektor az életben nem megy el, mert nincs hova, elviseli a kisebb haszonkulcsot is. Nem megy el az Audi vagy a Suzuki sem,

nem érné meg az áttelepülés. Ám ha el is megy egyik-másik, összességében nem változik semmi. A magyar munkahelyek túlnyomó többségét a kis- és középvállalkozó

teremti meg, és nem a multi. Az a kis- és középvállalkozó, aki nem viszi ki az országból a hasznot, és a termelését, boltját sem tudja máshova vinni. A magyar államnak őt kellene támogatnia. Miért nem teszi ezt? A válasz rém egyszerű. Azért, mert az ország urainak, szegfűsöknek és narancsosoknak egyaránt a multi tud többet fizetni. Választási kampányba, baráti cég megrendeléseire – vagy egyszerűen zsebbe. Ezt korrupciónak hívják. Ezért elítélik, és börtönbe csukják az embereket. Ott, ahol a törvény mindenkire vonatkozik, ott, ahol a törvényalkotók sem tolvajok. Ez ma nem Magyarország. KAPITÁNY GYULA

NAGY IMRE ÉS KÁDÁR JÁNOS KI VOLT AZ IGAZ HAZAFI? Nem vagyok tagja a Munkáspártnak, de engem is felháborít az a féktelen felmagasztalás, amely a rendszerváltás óta Nagy Imre személyét övezi. Egy vidéki lapban olvasom, hogy „a mártír miniszterelnök inkább volt magyar, mint kommunista.” Vele szemben Kádár Jánost gyilkosnak bélyegzik legádázabb ellenségei, akik a tények elferdítésében annál messzebb már nem mehetnek, mint amilyen messzire eddig elmentek. Hogyan lehetne magyar az egykor szovjet állampolgár Nagy Imre, aki 1956 októberének vészterhes napjaiban, engedve az ellenforradalmárok nyomásának, közvetve maga is felelős a borzalmakért? Szabad utat engedve a vérengzéseknek, amelyeket a hazai sajtó ma mélyen elhallgat, hagyta, hogy ártatlanok százait meglincseljék. Magyarokat. Nevén nevezem őket: magyar kommunistákat és rajtuk kívül számtalan honfitársunkat, kiskatonákat és másokat. Az amerikai Life folyóirat hiteles beszámolót és fényképeket közölt a Köztársaság téri pártház védőinek legyilkolásáról. Más nyugati lapok is tudósították olvasóikat, mi folyik Magyarországon és Budapesten 1956. október 23-a és november 4-e között. Lábuknál fogva felakasztatott, kitépett szívű, előzően bestiálisan megkínzott és sokszor a felismerhetetlenségig megnyomorított katonák, tisztek és mások estek áldozatául a féktelen terrornak.

Miskolcon a szovjet hősi emlékműre felakasztott Gáti Gyula rendőralezredes mellett azért kellett ilyen halált halnia Freimann Lajos kereskedelmi utazónak, mert szót emelt a gyilkosságok ellen. Elfogultságtól mentesen is, utólag nézve: ezek a tények, korabeli dokumentumok tanúsítják, bármikor fellelhetők, ha teljes képet akar bemutatni a média 1956-ról. Magam is az eredeti és hiteles leírásokból, visszaemlékezésekből tájékozódtam. Azt, hogy ki a magyar és ki nem, a történelem már eldöntötte. Kádár Jánost a legnagyobbak közt tartom számon. Úgy gondolom, ezzel nem vagyok egyedül! Épült, virágzott az ország az ő idejében, évtizedeken keresztül. Dolgoztak a magyar gyárak és a termelőszövetkezetek. Az embereknek jutott normális megélhetésre. A gyerekek sem nélkülöztek. Nem került százezrekbe az oktatás és a gyógyítás, nem raktak minden terhet a társadalom többsége nyakába, csak azért, hogy egy úri és dölyfös kisebbség, mint most, fényűzően élhessen és az ország vagy a nemzet vagyonából garázdálkodhasson. Mindezt a rendszerváltással megkaptuk. Abban biztos vagyok, hogy Kádár János és követői, így a Magyar Kommunista Munkáspárt is, nem azt akarják, mint Gyurcsányék és társaik. KOHLNÉ VASKOR MÁRIA

8


UKRAJNA

KOMMUNISTA KONGRESSZUS UKRAJNÁBAN

Az Ukrán Kommunista Párt a múlt hét végén tartotta Kijevben 42. kongresszusát. A párt tagsága 665 küldöttet választott a kongresszusra. A párt vezetője ismét Pjotr Szimonyenko lett. Helyettese Igor Alekszejev. Az Ukrán Kommunista Pártnak jelenleg 103 ezer tagja van. Az elmúlt négy évben 12 ezren léptek be a pártba, és 518 új alapszervezetet hoztak létre. A tagság 34 százaléka munkás és paraszt. A kommunisták 33 százaléka 50 évnél fiatalabb.

Juscsenko elnök egyesíteni akarja az ukrán nagytőkéseket. Az elnök ellenőrzése alá került az alkotmánybíróság, az állami erőszakszervezetek. Az ügyészségek teljes mértékben az elnöki hatalom kiszolgálóivá váltak. A hatalmi szervezetek koncentrálásával újabb csapást akarnak mérni a dolgozó tömegekre, korlátozva jogaikat. Szimonyenko felelőtlen és megalapozatlan döntésnek nevezte Ukrajna belépését a WTO-ba. „Ukrajna elveszíti saját gazdasági potenciálját, és hatalmas hipermarketté válik, ahol a nyugati világ eladja a génmanipulált élelmiszereit.” Szimonyenkó élesen bírálta azokat a terveket, hogy Ukrajna belépjen a NATOba, és követelte Ukrajna semleges státuszának megőrzését. Az Ukrán KP vezetője sürgette minden baloldali erő összefogását a narancsos rendszer megdöntése érdekében.

A kongresszuson 36 külföldi párt delegációja vett részt. A Munkáspártot Thürmer Gyula, a párt elnöke képviselte. Pjotr Szimonyenko, az Ukrán KP első titkára kongresszusi beszédében elemezte az ukrán belpolitikai helyzetet. JOSEF HRIDLICSKA (BALRA) A SZLOVÁK KOMMUNISTA PÁRT ELNÖKE. A SZLOVÁK KOMMUNISTÁK IS KÉPVISELTETIK MAGUKAT

BUDAPESTEN JÚLIUS 5-ÉN, KÁDÁR JÁNOS HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁN

Rejtegették a győzelmet A kongresszus ideje alatt játszott az elődöntőbe jutásért az Európa Bajnokságon az orosz válogatott. A szbornaja hosszabbításban legyőzte a holland focistákat. Az ukrán nacionalista lapoknak kellemetlen volt orosz sikerről beszámolni, így számos újságban egyszerűen kimaradt a sportoldal.


UKRAJNA

9

THÜRMER GYULA, A MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT ELNÖKÉNEK BESZÉDE (KIJEV, 2008. JÚNIUS 22-23.) Kedves Elvtársak! Mi, magyar kommunisták végig izgultuk veletek az elmúlt éveket. Debreceni elvtársaink részt vettek az ungvári városi és a kárpátaljai területi pártértekezleten. Ismerünk Titeket, és Ti is ismertek bennünket. Nem akarok előre megírt beszédet felolvasni. Azt mondom el, amit most és itt érzek az ukrán kommunisták kongresszusán. Elvtársak! Boldog vagyok, hogy kommunisták között lehetek. Kommunisták között, akik becsülik a szocialista múltat, mindazt, amit a Szovjetunió adott, nektek és nekünk. Mi, magyar kommunisták is becsben tartjuk Kádár János nevét, és nem engedjük a tőkéseknek kidobni a magyar szocializmus emlékét. Elvtársak! Ne csapjuk be egymást, mondjuk ki az igazságot! A szocializmust megdöntötték Ukrajnában is, Magyarországon is. Nem tudjuk visszacsinálni az eseményeket. Egyet tudunk tenni: harcolunk! A munkás, a dolgozó ezt várja tőlünk. A munkás, a dolgozó már érzi, hogy becsapták, már ébredezik. De nekünk kell harcra vezetni őket! Hosszú, nehéz harcra, de harcra. Nem teóriákat kell gyártanunk. Nem azt kell magyarázgatni unos-untalan, hogy valamit miért nem tudunk meg-

Oleg Horunzsij, a Dnyeszter Menti Köztársaság Kommunista Pártjának elnöke fiatal kora ellenére évtizedes kommunista harcot tudhat maga mögött. Saját erejéből és csupán egy maréknyi aktivista segítségével építette fel azt a szervezetet, mely mára a köztársaság második legjelentősebb pártjává vált. A kilátástalanságból, igen nagy szegénységből indult, s a rengeteg megpróbáltatás ellenére bebizonyította, lehetséges országos sikereket elérni. Nem hátrált meg még akkor sem, amikor rendőrök zaklatták, sőt, börtönbe is csukták mondvacsinált okok miatt. Harcukban ugyanúgy a kapitalista kizsákmányolás, az ország kiárusítása, a tőkés megszállás és a szegények elnyomása ellen küzdenek, mint mi, magyar kommunisták. A Kijevben megkezdett, pozitív hangvételű és konstruktív tárgyalásokat hamarosan további közös gondolkodás, közös cselekvés követheti.

csinálni. A munkásra, a dolgozókra kell hallgatnunk, az ő érdekeiket kell képviselnünk, és győzni fogunk. A saját nemzetünk nemzeti érdekeiért kell küzdenünk a multinacionális tőkével szemben, és hazai kiszolgálóikkal szemben. Ma ezek vannak uralmon Ukrajnában is, Magyarországon is. Ellenük kell harcolni, és győzni fogunk. A szocializmust megdöntötték országainkban. Két dolgot azonban megtanultunk egész hátra lévő életünkre: soha többé nem engedhetünk magunk közé árulókat! Nem tűrhetjük a revizionistákat, opportunistákat, nem tűrhetjük azokat, akik kiegyezni akarnak a tőkésekkel, és nem harcolni ellenük. Nem tűrhetjük őket sem idehaza, sem a nemzetközi mozgalomban, Megtanultunk, elvtársak, még egy igazságot: vagy együtt győzzük le a kapitalistákat, vagy sehogy sem. Vagy helyreállítjuk az internacionalizmust, amit Lenintől tanultunk, vagy veszítünk, mert a nemzetközi burzsoázia egymás után feldarabol bennünket. Ezért, elvtársak, azt mondom, amit ti is mondotok: hozzuk létre az új Kommunista Internacionálét! Az sem lenne baj, ha egyelőre csak ketten lennénk, majd jönnek a többiek is. Éljen Ukrajna Kommunista Pártja! Éljen a magyar és az ukrán kommunisták internacionalista szövetsége!

OLEG HORUNZSIJ PÁRTJA PROPAGANDA-NAPTÁRÁN

10


ÉVFORDULÓ

90 ÉVES A MAGYAR KOMMUNISTA MOZGALOM LEGÁLIS ÉS ILLEGÁLIS PÁRTMUNKA November 24-én lesz 90 éve annak, hogy megalakult elődünk, a Kommunisták Magyarországi Pártja. 1918 novembere és 1919 februárja között a párt egyszerre küzdött a polgári kormány elnyomása és a szociáldemokraták befolyása ellen. A párt legálisan létezett, de ekkor tanulta a legális és az illegális munka eszközeit. A MUNKÁSTANÁCSOKBAN

A párt vezetése tudta, hogy a tömegeket ott kell megnyerni, ahol vannak. Nem a tömegek jönnek a párthoz, hanem a pártnak kell azokba a szervezetekbe bejutni, ahol a tömegek vannak. A párt ezért egyik legfontosabb feladatának a munkástanácsok befolyásolását tartotta. A budapesti munkástanácson belül 10-11 főből létrehozták a kommunista frakciót, élén Vágó Bélával, aki Kun irányításával végezte a munkát. A munkástanácsokat a szociáldemokraták uralták, a kommunistáknak velük kellett felvenni a küzdelmet. Az eszmei viták nem egyszer verekedésbe mentek át. A munkástanácsokban a kommunista párt tapasztalatlan aktivistái megtanulták a tömegmunkát, a közszereplést, a harcot. 1919 januárjában a kommunistákat kizárták, de addigra kialakult egy edzett, tapasztalt politikai csapat. HOL VOLTAK A

KMP IRATAI?

A harcoló politikai pártnak pontosan tudnia kell, hogy mit terveznek ellenfelei. Információk nélkül a KMP is elveszett volna 1918-19-ben. A KMP az állami szerveken belül is megtalálta azokat, akik rokonszenveztek velük, de munkájuk miatt nem vállalhatták nyíltan a párttagságot. A párt beépült a rendőrségre is, rendszeresen kaptak információkat a rend-

POGÁNY JÓZSEF TUDOTT A KATONÁK NYELVÉN BESZÉLNI őrségi intézkedésekről. Így látták el a pártot útlevelekkel, sőt fegyverekkel is. Lengyel József így emlékezett a Visegrádi utca című könyvében: „A rendőrségen ekkor már voltak embereink, akik idejében figyelmeztettek bennünket a készülő rendőrségi akciókra.” Az illegális pártmunka egyik mestere Korvin Ottó volt. „A csepeli nagy szikratávíró állomáson Ottónak dolgozott egy T. nevű embere. A szikratáviratok szövegét Ottó előbb kapta meg, mint a kormány” – teszi hozzá Lengyel József. A visszaemlékezésekből azt is tudjuk, hogy a KMP iratait nem a Visegrádi utcai pártszékházban tartották, hanem ott, ahol a tőkés hatalom soha nem kereste volna és nem is kereste: a tőzsdebíróság polcain. A PÁRT BELSŐ ELHÁRÍTÁSA

Nem csak a kommunisták jutottak be a tőkés hatalom soraiba, a tőkés hatalom is képes volt embereit beépíteni a pártba. Ebben a helyzetben nagy jelentősége volt annak, hogy a provokatőröket, spicliket, ügynököket kiszűrjék. A legális és illegális munka vezetője Korvin Ottó volt. E munka során figyeltek fel Nánássy György ténykedésére. Nánássy a KMP

egyik alapítója, a KB tagja volt. „Vidéki utazásai mindig feltűnően sokba kerültek, a barátnője egy aktív államtitkár leánya volt” – írta Lengyel. Nánássy nyíltan átment a rendőrség szolgálatába. A KATONÁK KÖZÖTT

Külön feladat volt a katonák megnyerése. A fő felelős eleinte Szántó Béla volt, de maga Kun Béla, Seidler Ernő is fontos szerepet vállalt. A párt jelentős befolyással rendelkezett az 1-es honvédeknél, a 32-eseknél, a tengerészeknél és a tüzéreknél. A KMP gyorsan befolyásra tett szert a háborúból hazatért, leszerelt katonák, különösen a rokkantak között. A katonák köreiben az egyik legnépszerűbb szónok Pogány József volt. A 32 éves tanár, újságíró harcolt az I. világháború frontjain, volt haditudósító is. 1918 őszén a szociáldemokraták baloldalához tartozott, onnan jött át a kommunistákhoz. A Tanácsköztársaság idején ő lett a II. hadtest parancsnoka. A kommunista mozgalom nagy vándora, aki a tanácshatalom bukása után mindenhova elment, ahol harcolni lehetett. Ott érte a halál, ahol ő sem várta. Sajnos, ő is a szovjetunióbeli törvénysértések áldozata lett, alig 52 évesen.

MOZGALOM


11

AZ 1948-AS PÁRTEGYESÜLÉS ÉS ELŐZMÉNYEI 60 éve egyesült a Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. E történelmi esemény mai következményeit kutatta Gilicze Attila és Thürmer Gyula írása, amelynek befejező részét közöljük most. (Harmadik rész) A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA A KÁDÁRI

MSZMP ELLEN 1956 után a kádári MSZMP a kommunista és szociáldemokrata hagyományok továbbvitelét hirdette. Ugyanakkor nem volt világos, hogy ez mit is jelent. A kádári pártvezetés számos szociáldemokrata személyiségnek adott vezető tisztségeket, köztük Marosán Györgynek, Dabrónaki Gyulának, Nyers Rezsőnek és sok mindenki másnak. Nyers személyének és az 1968-as gazdasági reformnak az öszszekapcsolása elhomályosította a különbséget a kommunista és szociáldemokrata irányvonal között. A kádári MSZMP-ből nem halt ki a szociáldemokrata vonal, csak mélyen visszahúzódott, és a megfelelő pillanatban újra életre kelt. 1987-ben Nyers Rezső megalakította az Új Márciusi Frontot, ami a szociáldemokrácia nyílt zászlóbontása volt. A reformkörök szellemi bázisa is a szociáldemokrácia volt. A kommunisták és szociáldemokraták közötti viszony felfogását, ami az 1948-as pártegyesülés mögött állt, kiterjesztették nemzetközi kérdésekre is. Azt hirdették, hogy a nemzetközi enyhülés érdekében lehetséges, sőt kívánatos az együttműködés a nyugati szociáldemokráciával, megtűrve, sőt támogatva a hazaiakat. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyták, hogy a nyugati szociáldemokrácia az úgynevezett keleti-politikával nem a szocializmus javát akarta, hanem a szocializmus fellazítását és Európa-méretű megdöntését segítette elő. A fenti okok miatt a kádári MSZMPben lényegében megszűnt a szociáldemokrácia elleni ideológiai harc. A kádári MSZMP-ben a lenini párt tapasztalatai, a bolsevikok és a mensevikek harca pártiskolai tananyaggá szürkült, a párttagsággal nem értették meg a szociáldemokrácia elleni harc fontosságát.

A PÁRTEGYESÜLÉS ÜNNEPI PILLANATAI KÁDÁR JÁNOS VITATHATATLAN VEZETŐJE VOLT AZ MSZMP-NEK A REFORM ABSZOLUTIZÁLÁSA ELHALVÁNYÍTOTTA A KAPITALISTA RESTAURÁCIÓ VESZÉLYÉT

A reform az emberek fejében úgy jelent meg, mint valami jó, egyértelműen pozitív, követendő, sőt büszkeségre okot adó ügy. Nem vették figyelembe, hogy az 1968-as gazdasági reform nem volt más, mint a lenini „új gazdasági politika” (NEP) alkalmazása, azaz a tőkés gazdaság bizonyos elemeinek átvétele a szocializmus érdekében. A reform abszolutizálása elhalványította a kapitalista restauráció veszélyét, és ezzel lefegyverezte a pártot a rendszerváltás előtt. Az orosz, a cseh, az ukrán és más pártokban már korábban szembenéztek a szociáldemokrácia támadásával, és ennek hatása érződött a tőkés rendszerváltások idején. Ezekben az országokban a tőkés erők nem tudták szétverni a marxista pártokat, és a kommunista pártok némi átalakulással ugyan, de megmaradtak az eredeti formában. Magyarországon viszont sikerült szétválasztani a pártot. A Munkáspárt ezért nehezebb körülmények között kezdte el tevékenységét, mint az említett szervezetek. A szociáldemokrácia elleni harc korábbi hiánya tükröződik abban is, ahogyan manapság nagyon sokan elfogadják a Gyurcsány-féle reformokat, mint valami jót, és nem veszik észre, hogy az ő érdekeik ellen ható tőkés intézkedésekről van szó. A szociáldemokrácia elleni harc hiánya súlyos következményekkel járt a kommunista mozgalomra az 1989 utáni időkben is.

A Munkáspárt tagjainak jelentős része nem értette meg, és nem fogadta el, hogy a kommunisták és a szociáldemokraták alapvető kérdésekben különböznek, nem szövetségesek, hanem ellenfelek. Ez egyik tényezője volt a 2005-ös pártszakadásnak is. A szociáldemokrácia hatása fejeződik ki abban is, hogy a reformizmus erőteljesen terjed az egész munkásmozgalomban. Aláássák a marxizmus-leninizmus alaptételeit. Elutasítják az osztályok létét és az osztályharc szükségességét. Elutasítják a következetes ideológiai harc szükségességét. Elutasítják a forradalmi marxista párt szükségességét, és laza, mozgalom-jellegű képződményekkel akarják a fegyelmezett harcoló pártot felváltani. A mi dolgunk, hogy elvi alapon megtisztítsuk a munkásmozgalom történelmi eseményeit az elmúlt korok ideológiai rárakódásaitól, dogmáitól. Erre jó alkalmat ad a KMP megalakulásának 90. évfordulója. Újra és újra meg kell ismertetnünk a Munkáspárt elmúlt két évtizedes politikai és eszmei küzdelmének tapasztalatait. Nagyon fontos, hogy párttagjainknak és különösen az új nemzedékeknek elmagyarázzuk a szociáldemokrácia és a kommunisták közötti alapvető különbségeket. Nemzetközi téren pedig erősítenünk kell együttműködésünket a marxista-leninista erőkkel, és leleplezni a liberális, szociáldemokrata és reformista erők harcát a kommunisták ellen. GILICZE ATTILA, THÜRMER GYULA

12


HÍREK

JÚLIUS

AKTUÁLIS

ITT A HELYED!

Elég volt a multikból!

EMLÉKEZZÜNK KÁDÁR JÁNOSRA! A Magyar Kommunista Munkáspárt július 5-én, szombaton 10 órai kezdettel rendezi hagyományos megemlékezését a XX. század legkiemelkedőbb magyar államférfiának halála évfordulóján a budapesti Fiumei úti temetőben. l A megemlékezésen felszólalnak: Dr. Frankfurter Zsuzsa, Belovitz Károly KB-tagok, valamint a Szlovák Kommunista Párt küldöttje l A nagygyűlés szónoka Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista párt elnöke l A nap során látogatható a Munkásmozgalmi Panteon, a megemlékezést követően idegenvezetővel megtekinthető a Kossuth- és a Deák-mauzóleum HOZZ EGY SZÁL VIRÁGOT KÁDÁR JÁNOS SÍRJÁRA!

Balszemmel – új kötet Július 5-én megjelenik Thürmer Gyula Balszemmel című sorozatának 3. kötete, amelyet a szerző a Kádár-megemlékezésen is dedikál az olvasóknak.

Keresd a Frontot! Szabó Tamás országos elnök: 30/630-7157 Répási Zoltán budapesti elnök: 20/577-3034

A kecskeméti Mercedes gyár építése ismét jól példázza, hogy a kormány és az ellenzék még mindig a multinacionális cégek kiszolgálását tartja a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés egyetlen lehetséges irányának. Az elmúlt évek beruházás-botrányai (Hankook, Apolló Tyres, stb.) bizonyították, hogy az idetelepülõ külföldi cégek nem tartják be a törvényeket, sem a környezetvédelmi, sem a munkajogi elõírásokat.

A kormány hazugságaival szemben a valóság a következõ: 1. Nem a multik fizetik a több adót. A magyar kis- és középvállalkozókkal ellentétben adókedvezményekben, állami támogatásokban részesülnek. 2. Az itt termelt haszon kimegy az országból. 3. Nem a jó infrastruktúra volt a döntõ ok a román-magyar versengésben: a magyar bérek alacsonyabbak, a hazai autógyártás sztrájkmentes övezet. 4. A vezetõ pozíciókat német mérnökök fogják betölteni. A Mercedesnek olcsó bérû kiszolgáló-személyzetre lesz csak szüksége. 5. Senki nem garantálja, hogy a gyár a környékbeli munkásokat fogja alkalmazni.

A Munkáspárt a kormány helyében a következõket tenné: 1. Magasabb adókat vetnénk ki a multinacionális vállalatokra. 2. Az állami támogatást a magyar nemzeti ipar alapjainak lerakására fordítanánk, nem a külföldi tõke megnyerésére. 3. Az állami kézben lévõ gyárak garanciát jelentenének a haszon hazai befektetésére. 4. A magyar termékeket jogszabályokkal, törvényekkel, kedvezményekkel védenénk a külföldivel szemben. Budapest 2008. június 23. A Munkáspárt Elnöksége

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztõbizottság. Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61.; Telefon: 334-1509; Telefax: 313-5423; A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató; ISSN 0865-5146 A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 26. SZÁM JÚNIUS FORINT MEGSZÁLLVA

Recommend Documents