III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 45. SZÁM NOVEMBER FORINT

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 2008. NOVEMBER 13.

200 FORINT

VÁLTOZTAT OBAMA?

2


BALSZEMMEL Thürmer Gyula NEM ÉRTEM!

BALSZEMMEL

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.

Nem értem! Nem értem, hogy kapitalizmus van Magyarországon is, Ausztráliában is, a tőke mégsem egyformán áll a dolgokhoz. Magyarországon befagyasztják a béreket, nem lesz 13. havi nyugdíj. Az ausztrál munkáspárti kormány viszont 10,4 milliárd ausztrál dollárt oszt vissza a dolgozó családoknak, és mintegy két és fél millió nyugdíjasnak még karácsony előtt. Továbbá 21 ezer dollár támogatást ad minden első lakásvásárló fiatalnak. Ne gondold, hogy mindez az ausztrál tőke jótéteménye. Az ausztrál dolgozók, az ottani emberek kiharcolják maguknak ezeket az engedményeket. Jó lenne, ha ezeket a híreket a hazai napilapokban is lehetne olvasni. Talán éppen azért nem lehet, hogy nehogy a magyar dolgozók is kedvet kapjanak.

találnak egy elavult ipari vasutat, mindjárt kicsinosítják, néhány munkavállalalót beöltöztetnek K.u.K.-vasutasnak, és máris mehet a nosztalgiavasút, amit csípnek a külföldiek. Nálunk egymás után rohadnak el, bocsánat, rohasztják el az osztrákokénál ezerszer szebb helyi vasutakat. De van itt más is! Ha az osztrák gazdának van egy kis bora, saját sütésű kenyere, házi sajtja, kínálhatja vele a turistákat, s nem kell félnie attól, hogy fejbe vágja az adóhivatal. Nálunk sehol nem találsz a falvakban házi kolbászt, friss kovászos uborkát, nagymama szilvalekvárját, mert az adóhatóság gyakorlatilag bünteti. Szóval nem értem! A tőke sehol sem munkásbarát, de nem mindenütt ésszerűtlen. Miért lehet jól és ésszerűen működtetni a kapitalizmust Ausztráliától Ausztriáig, és miért áll meg a józanész a magyar határon?

MIÉRT VAGYUNK MI ROSSZABBAK?

MAGYARORSZÁGNAK NINCS RÁM SZÜKSÉGE

Jó, rendben, Ausztrália messze van. De nem tudom, hogy tudod-e: Ausztria itt van a szomszédban. Egy magyar kisváros, ilyen sok van, ne firtasd, hogy melyik, vezetője elmondja, hogy mi a különbség az idegenforgalom fejlesztésében a magyar kisváros és az osztrák kisváros között. Az osztrákoknál az idegenforgalmat komplex módon fejlesztik. Te, ezek rájöttek, hogy nem csak panzióra, Gösser sörre és Mozart csokira van szükség, hanem, például, jó helyi közlekedésre is! Nálunk a helyi közlekedést éppen visszafejlesztik. A határon túl örülnek, ha

Magyarországnak nincs rám szüksége – mondta a celldömölki piacon egy ötven év körüli asszony. A szocializmusban a vasútnál volt jó állásom, tanítottam. A vasúti gócpont ma már a múlté, a vasutasokat sem kell tanítani. Elbocsájtottak. Vállalkozó lettem, egy kis boltot nyitottam. Ahogy jöttek a multik, nekem is le kellett húzni a rolót. Eladó lettem, immáron a multinál. Nem sokáig kellettem a multinak. A multinak senki sem kell sokáig, csak ezt nem mindenki tudja azonnal. Kizsigereltek, belebetegedtem, munkaerőként már nem kel-

lettem. Kitanultam egy új szakmát, biztonsági őr lettem. Nagyjából egyszerre voltam portás és éjjeliőr, ráadásul nő létemre. Ahogyan szokott lenni, kellett az állás a férfiaknak, kirúgtak. Leszázalékoltak, szociális segélyből élek. Most már bárhova is fordulok, senkinek sem kellek. Tudnék még sokat tenni, a városért, az emberekért, talán még az országért is. De Magyarországnak nincs rám szüksége. BAJ VAN!

Miért gondolta sokáig a magyar kormány, hogy nálunk nem lesz baj? Nos, azért, mert nálunk a gazdaság nagy része a külföldiek kezében van. Miért lett mégis baj Magyarországon? Nos, azért, mert nálunk a gazdaság nagy része külföldiek kezében van. Mitől reméli a magyar kormány, hogy rendbe jönnek a dolgok? Nos, attól, hogy még jobban elkötelezzük magunkat a külföldnek, hitelt veszünk fel az IMF-től. Mitől lesznek még nagyobbak a gondok? Nos, attól, hogy még jobban elkötelezzük magunkat a külföldnek, és hitelt veszünk fel az IMF-től. Gondolod, hogy a kormányban ezt nem tudják? Tudják! Éppen ezért csinálják. Hidd el, szívesen dicsérném én a kormányt, ha lenne miért. De akár tetszik, akár nem, a tény az tény marad. 2002 óta, amióta a szocialisták hatalmon vannak, egyre jobban függünk a Nyugattól. Tudod, ha eladják a budapesti hőerőműveket nyugati cégeknek, s a szocik ezt tették, akkor Budapest fűtésébe semmi beleszólása sincs sem a kormánynak, sem nekünk, akik fizetjük az egyre drágább fűtést. Most pedig elkövetik a legmocskosabb és legtisztességtelenebb lépések egyikét, hitelt vesznek fel egy olyan uzsorástól, akiről mindenki tudja, hogy a legkegyetlenebb, legembertelenebb. És mindezt meg lehet tenni, anélkül, hogy bárki is bármit kérdezne tőlünk, állampolgároktól. Egyszóval, baj van. THÜRMER GYULA

INTERJÚ


3

SZABADSÁG! EGYENLŐSÉG! TESTVÉRISÉG! BESZÉLGETÉS BELOVITZ KÁROLLYAL, GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KB-KÉPVISELŐVEL Belovitz Károly vallja: a közjót csak a néphatalom tudja szolgálni. Tudja, ingyen nem adnak semmit. Munka és áldozatos küzdelem nélkül mi sem érhetünk el eredményeket, hiába lobog más földrészeken győzelmesen a munkásmozgalom vörös zászlaja.

Belovitz Károly A 2006. év önkormányzati választásán az 1500 fős Dunasziget községben, csupa „független” jelölt mellett egyedül Belovitz Károly után állt ott párt neve: Magyar Kommunista Munkáspárt. A legtöbb szavazatot kapta, a ténylegesen szavazók 67 százaléka választotta a testületbe. A képviselők ellenszavazat és tartózkodás nélkül tették alpolgármesterré. Belovitz Károly erdész, az önkormányzati és pártmunkáján kívül polgárőr, polgári természetőr, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület tagja. Meggyőződéssel állítja: „Bármely civil szerveződésben is van az ember, hasznos az, mert kommunista szemmel láthat, láttathat, jobbíthat.” – Hogyan kerültél a mozgalomba? – Beleszülettem. Kora ifjúságomtól kommunistának és materialistának tartottam magam, mert példaképeim, a szüleim is azok voltak. Apám a Magyar-Szovjet Baráti Társaság titkára, majd a Hazafias Népfront Győr városi titkára volt. A gimnáziumban KISZ-propagandistának választottak, a sorkatonaságnál üteg-propagandistának. Amikor tartalékos hadnagy voltam a Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságon, volt karhatalmista felettesem eligazítása szerint „az a selejt, aki semerre se lejt”. Én mindig balra lejtettem. A Kádár-korszak szocializmusa számomra természetes volt,

de nem lettem párttag. Amikor feletteseim azt mondták, hogy lépjek be a pártba, mert akkor könnyebben előbbre jutok, kifejezett ellenérzést váltott ki belőlem e személyek iránt. A rendszerváltás utáni választásokon első fordulókban mindig a Munkáspártra szavaztam, második fordulókban a szocialistákra. 2003 körül aztán nagyon megutáltam a Népszabadságot, leginkább a francia TV híradásaiból informálódtam. A kertben dolgoztam apámmal, mikor meghallottam a rádióban, hogy a Munkáspárt neve ezentúl Magyar Kommunista Munkáspárt lesz. Apám 1945-ben lett párttag, én 2005-ben. Büszke vagyok rá, hogy a kommunista párt tagja vagyok, s ezáltal a nemzetközi kommunista mozgalomnak is részese lehetek. – Mi a véleményed az elmúlt idők változásairól? – Az elmúlt idők az osztály nélküli ősközösségi állapotoktól a forradalmak és ellenforradalmak folyamatát jelentik napjainkig. A mindinkább skanzenné váló Európa középső és keleti felén a rendszerváltás ellenforradalmát követően visszaestünk a kapitalizmus állapotába, de Ázsiában, mely a világ súlypontja, és Latin-Amerikában is, sok örömteli esemény zajlik, mely a szocialista világrend fele mutat. Nekünk most a legelemibb szociális biztonságért kell küzdenünk, mert itt tombol a neoliberalizmus, amelyet könynyen felválthat a tőkésosztály nyílt diktatúrája. A pénzügyi és gazdasági világválsággal a kapitalizmus újra kimutatta a foga fehérjét. Ne legyenek illúzióink! Példaként emlékezzünk arra, hogy mikor már eldőlt a második világháború kimenetele, itt még a nyilas terror tömegével szedte áldozatait. Ingyen nem adnak semmit! Munka és áldozatos küzdelem nélkül mi sem érhetünk el eredményeket, hiába lobog más földrészeken győzelmesen a munkásmozgalom vörös zászlaja. – Miket olvastál mostanában? – Nagyon szeretek könyveket olvasni, de kevés idő jut rá. A legutóbbi KB-ülést követően egy karmelita szerzetessel politizáltunk a vonaton, nem volt túl nagy bizalma a kommu-

nisták iránt. Azt mondtam neki: maga egy kolduló rend tagja, nem teheti meg, hogy nem fogad el tőlem ezer forint adományt. Elfogadta, és küldött nekem egy 600 oldalas művet: Az egyház társadalmi tanítása címűt. Roppant érdekes olvasmány! Általánosságban megállapítható, hogy az 1891-ben XII. Leó pápa által kiadott „Rerum novarum” enciklika, a forradalmi radikalizálódástól kívánja távol tartani az öntudatra ébredő kizsákmányoltakat. Igaz, fejlődik a tanítás, a II. Vatikáni Zsinat 1965-ben kimondja a következőket: „Aki pedig végső szükséget szenved, annak joga van mások javából megszerezni magának a szükségeseket”. Kiderül, hogy a magántulajdon szentsége az egyház dokumentumaiban sehol nem szerepel, ez a liberálisok hazugsága. Ugyanakkor a magántulajdonnak a köz hasznára való működtetését kötelességként említi. – Erdészként milyennek látod a világot? – Pusztul a föld élővilága, pusztul hazánk élővilága, fajok tűnnek el, egyre nagyobb a környezetszennyezés, felborulni látszik a világ élőlényeinek egyensúlyi állapota. A reklámok vezérelte, tv-függő emberek nem ismerik, nem kímélik a környezetet. A kapitalizmus, a profit hajszolása közben képtelen magát a közjó érdekében korlátozni. Így válik a környezet pusztulásának okává és végrehajtójává. – Mivel töltöd a szabadidőd? – Az nincs. Csak jó vagy rossz kedvvel végzett ténykedéseim vannak. Mások szolgálatában telik a pénzkereső munkán kívüli ténykedésem is. Választópolgárok, elvtársak, barátok, lányom, fiam, unokáim foglalnak le. Szeretek olvasni, zenét hallgatni, érdekelnek a nyelvek, a keleti kultúrák, növények, erdők. – Politikai célok? – Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! Ahogyan mi, kommunisták gondoljuk. A közjót csak a néphatalom tudja szolgálni. A választási programunkból kettőt adtam a kopogtatócéduláját átadó barátomnak, és elmondtam neki, hogy az egyiket hétköznapra kapja, a másikat ünnepnapra. Úgy olvassa őket, hogyha kifogja az aranyhalat, akkor a benne foglaltakat kérje. Ha nem jönne az aranyhal, akkor harcoljuk ki magunknak követeléseinket, kéréseinket.

4


MUNKÁSPÁRT

PERT NYERT A MUNKÁSPÁRT 2008. november 5-én a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyva jogerősen felmentette a Munkáspárt teljes elnökségét. A politikusok ellen korábban a Fővárosi Bíróság elnökének, Gatter Lászlónak a feljelentése alapján rágalmazás miatt indult büntetőeljárás. A Fővárosi Bíróság elnöke azért tett büntetőfeljelentést a rendőrségen, mert álláspontja szerint a Munkáspárt elnökségének közleménye – amely szerint egy korábbi pártvitát eldöntő ügyben a bíróság „politikai ítéletet” hozott – sértette a Fővárosi Bíróság jó hírnevét. A rendőrségi nyomozást követő elsőfokú eljárásban az eljáró székesfehérvári helyi bíróság alaposnak találta a feljelentést, és a Munkáspárt elnökségének tagjait bűnösnek ítélte. A másodfokon

eljáró Fejér Megyei Bíróság azonban a TASZ álláspontjával egyetértve megállapította, hogy a kifogásolt közlemény kizárólag véleményt tartalmazott, így azért a vádlottakat felelőségre vonni nem lehet. A bíróság kimondta, hogy az elnökségi tagok bűncselekményt nem követtek el, ráadásul megállapította azt is, hogy a szóba jöhető bűncselekményi kategória nem a rágalmazás, hanem a becsületsértés lehetett volna, azonban a vádlottak a másodfokú bíróság szerint

A polgári demokráciáról „A kapitalista társadalomban, annak lehető legelőnyösebb fejlődési feltételei mellett, többé-kevésbé teljes demokráciát találunk a demokratikus köztársaságban. De ez a demokratizmus mindig a kapitalista kizsákmányolás szűk keretei közé van szorítva, és ezért – lényegében – mindig csak a kisebbség, csak a vagyonos osztály, csak a gazdagok számára demokratizmus. A kaptalista társadalomban a szabadság nagyjában mindig ugyanolyan marad, mint amilyen a régi görög köztársaságokban volt: szabadság a rabszolgatartók számára.” (Lenin: Állam és forradalom) „A kapitalista országokban, ahol antagonisztikus osztályellentétek vannak, a demokrácia végeredményben demokrácia az erősek számára, demokrácia a vagyonos kisebbség számára.” (Sztálin: A leninizmus kérdései)

egyáltalán nem követtek el semmilyen bűncselekményt. Az ügyben a felmentő másodfokú ítélet után az ügyészség harmadfokú eljárást kezdeményezett, amelynek következtében az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott. A november 5-én született végzéssel az Ítélőtábla megerősítette a felmentő ítéletet, ezzel követve a rendszerváltás óta kialakult és követett joggyakorlatot, amely szerint ilyen jellegű vélemények hangoztatásáért büntetőjogi felelősségre senki sem vonható. Az Elnökség tagjait a per korábbi szakaszában dr. Gesztesi Ferenc, a párt akkori jogi képviselője, később pedig dr. Nagy Zoltán jelenlegi jogi képviselő védte. Thürmer Gyula pártelnököt a bíróságok előtt a TASZ jogsegélyszolgálata képviselte, amely az ügy fontosságára való tekintettel ajánlotta fel önzetlen segítségét. A Társaság a Szabadságjogokért 1994-ben Budapesten alakult jogvédő és jogfejlesztő non-profit szervezet. Államhatalmi szervektől és pártoktól függetlenül működik, pénzügyi forrásait nagyrészt alapítványok biztosítják, tevékenységét nagytekintélyű tanácsadók segítik.


MUNKÁSPÁRT

5

BÉKÉT AKARUNK ERŐSZAK HELYETT Békés mintegy húszezer lakosú kedves város Békés megyében. A Munkáspárt itteni elnökének, Fábri Istvánnénak a szervezésében az idén harmadik alkalommal ünnepelték meg a Nagy Október ünnepét. A jó hangulatú politikai vacsorán ezúttal is részt vett Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. A pártelnök kora reggel a békési piacon találkozott a helyiekkel, majd Békéscsabán felkereste a Csabahús Kft-t. Dékány Ferenc igazgató elmondta, hogy a nagy múltú cég jövője bizonytalan. A vállalatot szlovák pénzügyi befektetők vásárolták meg, így immáron tőlük függ, hogy egyáltalán megmarad-e a hungarikumnak számító csabai kolbász. Thürmer a nap folyamán Békéscsabán meglátogatta az itteni szlovák kultúra központjának számító Szlovák Tájházat. A

Munkáspárt ezzel kívánja kifejezni viszonyát a magyar-szlovák kapcsolatokban bekövetkezett problémákhoz – hangsúlyozta a sajtónak a párt elnöke. Mi békét akarunk erőszak helyett! A Munkáspárt szerint nem tüntetésekre, nem manipulációkra és kölcsönös fenyegetésekre van szükség, hanem a két ország miniszterelnökének azonnali és feltétel nélküli találkozójára. Ha mi nem oldjuk meg a problémákat, senki sem oldja meg helyettünk – mondotta. Jelezte, hogy közös lépéseket kezdeményeznek Szlovákia Kommunista Pártjával. A párt elnöke a kíséretében lévő megyei vezetőkkel, Gál Ferenc elnökkel és Németh József alelnökkel együtt Dobozon megkoszorúzta a szovjet hősi emlékművet, majd találkozott Simon István Tamás polgármesterrel.

LÉNYEGES VÁLTOZÁS KELL VASBAN Celldömölk valaha szebb időket élt meg – mondta Fehér László, a város MSZP-s polgármestere az elmúlt héten Thürmer Gyulának, aki Vajda János alelnök kíséretében látogatott el a városba. A vasúti csomóponti szerep megszűnt, az ipar nagy része is a múlté. A jövő alapjait a város határában lévő gyógyvíz, az erre épülő idegenforgalom jelentheti. A nap folyamán a párt elnöke Sárvárt is felkereste, ahol Dénes Ti-

bor polgármesterrel (Fidesz) találkozott. Sárvár jövője is az idegenforgalomtól és a kapcsolódó ágazatoktól függ. A város vezetése mindent megtesz, ami ehhez szükséges, az oktatás fejlesztésétől kezdve a város tisztaságának fenntartásáig, de a jelenlegi helyzet nagyon nehéz, és nem mondható el, hogy a kormányzat jelentős támogatást adna. A munkáspárti csapat ebédre Rácz Imre vendége volt, akinek nagyszerű

Tanuljunk dolgozni! A Munkáspárt piliscsabai alapszervezete halottak napjára rendbe hozta a temetőben lévő szovjet katonák síremlékét, melyet közel 20 év alatt szégyenletes módon az enyészetnek adtak át. A helyi lakosok közül többen gratuláltak, és örömmel fogadták az eredményt, megálltak, gyertyát gyújtottak, virágot vittek a sírokra. A piliscsabaiak tettükkel bebizonyították, hogy „másként” is lehet gondolkodni, és az emberek szemlélete is változik ezáltal. Sajnos a katonákra emlékező helyi márványtáblát korábban összetörték, a vörös csillagot letörték, de kérésükre a Polgármesteri Hivatal egy képviselője ígéretet tett a tábla mielőbbi pótlására.

GÖNTZÖL GÁBOR ÉS WESZELOVSZKY LÁSZLÓ

fogadója van Mesteri községben. A név sokak számára azért is ismerős, mert Rácz Pista bácsi, pártunk egykori megbecsült és köztiszteletben álló tagjának testvéréről van szó. Lényegesen javítani kell a munkát Vas megyében! – összegezték a párt országos vezetői a tapasztalatokat Sipőcz Sándor és Belovitz Károly KB-tagokkal, akik a régió vezetéséért is felelősek.

6


MOZGALOM

A PÁRT ÚJSÁGJÁRA KÖTELESSÉG ELŐFIZETNI

A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Munkáspártot köszöntötte a Német Kommunista Párt elnöke. Heinz Stehr A Szabadságnak adott interjújában a német kommunisták munkamódszereiről beszélt.

– Beszédében a párttagok fegyelmezett munkáját hangsúlyozta. Mit jelent ez a gyakorlatban? – A pártfegyelem egyik alapja a rendszeres tagdíjfizetés, nagyon fontos, hogy a párt tagjai ezt megértsék. A Német Kommunista Párt az egyetlen olyan németországi párt, amelyik sosem kapott semmilyen támogatást az államtól, azaz a párt működését teljes egészében a tagdíjakból kell finanszírozni. Ha a párt pénzügyi alapjai meginognak, ellehetetlenül a politikai munka, a párt működése. Ami a gyakorlatot illeti: elvtársaink minden befizetés után kapnak egy bélyeget a tagkönyvükbe, amit szúrópróba-szerűen ellenőriznek. Ha kiderül, hogy valaki elmulasztotta befizetni a tagdíját, figyelmeztetjük, hogy pótolja, és a pártgyűlésen felolvassuk azok nevét, akik nem fizetnek rendesen tagdíjat. – Kötelező a párt lapjára előfizetni? – Büszkék vagyunk rá, hogy párttagjaink előfizetnek a párt lapjára, és főleg arra, hogy az előfizetők kétharmada párton kívüli. Az újság terjesztését nem lehet elhanyagolni, hiszen így ismertetjük meg az emberekkel a párt politikáját, így mozgó-

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a Munkáspárt tagjai Kőbányán, Szolnokon, Miskolcon és Debrecenben is megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Országszerte a párt alapszervezetei megemlékeztek november hetedikéről. A Baloldali Front Egerben idézte fel 1917 forradalmi eseményeit.

sítunk minél több embert az akcióinkra. Az alapszervezetek rengeteget dolgoznak ezen, s a nem előfizetőknek is árulják az újságot, terjesztik a megmozdulásokon, pártrendezvényeken. – Tagdíj, újság, ideológia. Mi a helyzet a harmadik támponttal? – Borzasztóan fontos. Tartunk általános oktatási programokat, amikor minden alapszervezetnek egy adott témát kell feldolgoznia, a témák általában a párt politikájáról, struktúrájáról, történetéről szólnak. Sikerült létrehoznunk egy marxista iskolát, a Liebknecht Schulét Leverkusenben, ahol az érdeklődőknek aktuális témákról, a párt politikájáról, s annak elméleti alapjairól tanítunk. – Bent vannak a szakszervezetekben? – A kommunista párt és a szakszervezetek kapcsolata kiemelten fontos, az együttműködés a dolgozó emberek érdekében születik. Pártunk tagjai számára kötelező, hogy amennyiben van lehetőségük rá, lépjenek be munkahelyük szakszervezetébe. Ez központi feladat mindenki számára, és sokaknak, 30 százalékának különböző posztokat is sikerült betöltenie az adott szakszervezetben.

MAGYARORSZÁG


7

AKIT KIRÚGTAK, MERT BESZÉLT

Egy fiatal buszvezető nyíltan is kritizálni merte a BKV-vezetést, fel merte hívni a figyelmet hibáikra, hiányosságaikra. A múlt héten ezért végleg kirúgták a munkahelyéről. Molnár Ferenc az alábbiakban mesél a BKV-nál uralkodó állapotokról, érdekviszonyokról. További részletek a www.egyuttmegyunk.uw.hu oldalon találhatóak. – A hétköznapi emberek keveset tudnak a BKV belső dolgairól. Milliós végkielégítések, szakértői díjak, egymást váltó vezérigazgatók. Mi van ezek mögött? – A BKV állam az államban. Évek óta csak a pénzt pumpálják bele – főváros,

állam, jegybevétel... Ráadásul, ami igazán hozta a pénzt, a reklámok – na azt a részt már több éve eladták évi 500 millióért, ami azért nevetségesen kevés. A BKV-nál az jut, jutott feljebb, aki befogta a száját az itt zajló pazarlásról, visszaélésekről. Ezért van, hogy aki távozott, jó pénzt kapott a hallgatásért – ezért vannak a “végkielégítések”. Nem véletlen, hogy rengeteg bukott politikus, mint Regőczi Miklós, vagy a politikusok barátai kerültek magas beosztásba: hogy ők is jól járjanak. Senki sem ellenőrizte a gazdaságosságot, mert akkor más „haver” érdekeit sértette volna. Erről egyébként Antal Attila, a tavasszal távozó vezérigazgató is nyilatkozott. Akinek pedig nincs hátszele, mint Somodi László kirúgott vezérigazgató-helyettesnek, rákenik a hibáikat. – Mi igaz abból, hogy a BKV-t privatizálják, és ágazatokra darabolják? Külföldi befektetőkről hallani... – Teljes mértékben igaz! Ha a BKV-t szétszedik, „egyszerűsítik”, akkor az tömeges elbocsájtásokat fog eredményez-

ni. Azok a „befektetők” pedig, akik megkapják a BKV ágazatait, zsebbe fognak fizetni a fővárosnak és a BKV privatizációját irányító embereknek. Egyes emberek zsebébe fognak fizetni, mint ahogyan éveken át a különböző beszerzési kiírások esetében. Jól jár a befektető, mert így egymaga gazdálkodhat a befolyó pénzzel, a tömegközlekedés színvonala pedig senkit nem érdekel. Meg is éri megvenni: a dunai hajózás és a sikló ma is nyereséges! – Ki, kik a felelősek a BKV mai állapotáért? – Elsősorban Demszky Gábor, továbbá a BKV eddigi felsővezetése a felelős. A saját véleményem az, hogy Demszky ebben a városban 17 éven át azt csinált büntetlenül, amit akart. Senki sem meri felelősségre vonni, és akik helyette lennének, azok ugyanazt csinálnák. A befektetők, a haverok, a saját gazdagodásuk érdekében tönkreteszik a fővárost. Már csak egy megoldás van! Összefogni az összes olyan szakmában dolgozó, becsületes embereknek, akiket a privatizáció tolvajzsákjába akarnak lökni.

VÉGRE SIKERÜLT NEKIK... Végre sikerült a BKV-nak megszabadulni egy igen zavaró tényezőtől: tőlem. (Legalábbis ezt hiszik!) Azzal, hogy 2008. november 5-én azonnali hatállyal kirúgtak. Az indok, hogy egy éven belül 5 alkalommal szegtem meg a BKV-nál előírt munkafegyelmet. Így történt: 2008. január 31. – pár perccel korábban, 23:00 körül érkeztem a garázsba. 2008. május 20. – engedély nélküli nyilatkozattétel. 2008. augusztus 8. – engedély nélküli nyilatkozattétel 2. 2008. augusztus 11. – igazolatlan nap (mely napon ki akartak rúgni a második nyilatkozattétel miatt, de a közvélemény hatására ezt nem merték). 2008. október 6. – feltettem az i-re a pontot, mert 40 km-es sebesség-korlátozásnál a BKV saját traffipaxával 48 km-t mért a járművemen. Kirúgásom csak azért váratott novemberig, mert két hétig a BKV jogi osztályával egyeztettek a felső vezetők, hogy jogilag sima legyen az azonnali hatályú elbocsátásom. Mindenki tudja, hogy ezért soha nem rúgtak ki még senkit. Sem az első, sem az ötödik pont nem olyan súlyos, hogy az a munkaviszonyomat veszélyeztethette volna. A többi indok volt a valós. Az, hogy nem hallgattam. A 15 éves BKV-s járművezetői múltamból 10 éve vezetek autóbuszt, balesetmentesen, bármiféle utaspanasz nélkül.

Az is érdekes, hogy aki elküldött, az Bólya László forgalmi szolgálatvezető volt. Ő már nyáron, a nyilatkozattételem miatt kirúgott volna. „Sajnos” épp szabadságon volt. Az én munkafegyelmem azért volt tűrhetetlen, mert a BKV nem bírta elviselni azt, hogy valaki kritizálni meri az évek óta tartó hazudozást, lopást, igazságtalanságokat. Megjegyzés a megalkuvóknak: mindig voltak és lesznek is olyan jellemtelen emberek a BKV-nál, akik egy jobb beosztásért, pár nap Á.F.I.-ért (átlaggal fizetett nap, amit nem kell ledolgozni), közös sörözgetésért elárulják még az anyjukat is. Szakszervezeti vezetők szép számmal. De melyik munkahelyen nincs ilyen ebben az országban? A BKV-t is lassan, de biztosan privatizálják. Ezek az emberek pedig szemrebbenés nélkül segítik ezt a folyamatot. Az elmúlt fél évben azok, akik próbáltak valamit tenni mindez ellen, más érdekeit sértették. Antal Attila el is ment egészségügyi okokra hivatkozva. Somodi László volt vezérigazgató-helyettest, aki kritizálni merte őket, egyszerűen kirúgták és rákenték a Paraméterkönyv minden hibáját. Neki munkaügyi bíróságon van az ügye, amit meg fog nyerni pár éven belül – de addigra már BKV sem lesz. MOLNÁR FERENC

8


KÜLFÖLD

AMERIKAI TERRORTÁMADÁS SZÍRIA ELLEN Az amerikai hadsereg különleges alakulata a megszállt Irakból kiindulva két hete támadást hajtott végre Szíria területén. Az akció után az amerikaiak azt állították, hogy az Al-Kaida logisztikai pontjára csaptak le, ám a terrortámadásnak nyolc polgári személy, köztük négy gyermek esett áldozatául. A különböző arab hírszolgálatok jelentése szerint október 26-án, vasárnap a kora délutáni órákban az iraki határ irányából négy amerikai harci helikopter közeledett az Esz-Szukarijja falu határában levő építkezési területre. A szántóföldön landolt gépekből katonák ugráltak

ki, majd géppisztolyokkal és robbanóanyagot dobálva válogatás nélkül tüzeltek a helyszínen tartózkodó emberekre. A SANA szíriai hírügynökség jelentése szerint az amerikai támadásnak nyolc polgári halálos áldozata van, köztük egy férfi és négy gyermeke, valamint egy házaspár. Az At-Tisrín című damaszkuszi kormánylap azt írja, hogy az amerikaiak által szíriai területen végrehajtott fegyveres akció háborús bűntett, amiért Washingtonnak felelnie kell. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke táviratot küldött Bashar al-Assad szíriai államfőnek, s a Munkáspárt szolidaritásáról biztosította a szíriai népet.

Szolidaritási tüntetés a szír nagykövetség előtt Vasárnap szolidaritási tüntetést rendezett a Munkáspárt a budapesti szír nagykövetség előtt. A rendezvényen felszólalt Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, Amir Smadi a budapesti szír diplomáciai képviselet vezetője, a magyarországi szír és más arab szervezetek képviselői.

VÉLEMÉNY


9

AMERIKAI ÁLOM Barack Obama demokrata, szegénységből jött, fekete bőrű, fiatal és jó svádájú – a világ szinte extázisban fogadta győzelmét az amerikai elnökválasztásokon. A hazai szociáldemokrata és liberális cikkírók szerint Amerikát végre újra lehet majd szeretni, újra lesz amerikai álom, Bush ámokfutása után a washingtoni Fehér Ház újra a szabad gondolkodás, a szólásszabadság és demokrácia bástyája lesz. Joggal lehet megint a világ ura! Joggal lehet újra neki hódolni! Mert ez a történet lényege. Barack Obama az Amerikai Egyesült Államok fekete bőrű elnöke, ilyen még nem volt az államok történetében. De nem volt olyan sem, hogy valaki a kampányára több mint 600 millió dollárt – 120 milliárd forintot – költhessen. Az amerikai nagytőke tehát Obama mellett tette le a garast a szó legszorosabb értelmében is. Neki kell rendbe tennie azt, amit George W. Bush nyolc év alatt elrontott: helyreállítania az USA nemzetközi mindenhatóságát és a liberális gazdasági modell hatékonyságát. Kezdjük a másodiknál. Obamának, mint amerikai értelemben vett baloldalinak kell levezényelnie a helyi megszorításokat, ha úgy tetszik, a washingtoni Gyurcsány-csomagot. Egy fekete elnöktől a néger és mexikói munkás elhiszi, hogy csökkenteni kell a bérét, elfogadja, hogy a munkanélkülinek nem jár semmi. A fehér melós és az emelkedő banki hiteket nyögő középosztálybeli pedig nem a vállalatot és a pénzintézeteket, hanem a „nigger elnököt” fogja okolni sorsa rosszabbra fordulásáért. A nagyvállalatok, az óriásbankok és pénzügyi spekulánsok telhetetlensége miatt kirobbant gazdasági válságot Barack Obamának kell úgy megoldania, hogy a nagyvállalatok, az óriásbankok és pénzügyi spekulánsok még gazdagabban kerüljenek ki belőle. Abszurd? Ez senkiben sem fog felmerülni, Hollywood megoldja: sztárok és filmek tömkelege fogja dicsőíteni Amerika új hősét, a nehéz helyzetből az országot kimentő árvízi hajóst. Fekete, demokrata, szegénységből jött, fiatal és jó svádájú – ugyan ki ne hinné el neki, hogy nem jót akar, s ha rosszat is tesz, az nem a jövendő jót szolgálja? Az Európai Unió mostantól nem csak rákényszerül, hanem „akarni is fogja” a nyugati világ egységét. Hiszen Barack Obama az Amerikán kívüli világot is elbájolta. Talán csak Tel Avivban riad-

tak meg egy pillanatra, azonban Obama azonnal nyugtatott – s ezt tették a tengerentúli zsidószervezetek is –, hogy Amerika továbbra is Izrael első számú szövetségese, s a közel-keleti rendezés csak a zsidó állam érdekeinek mentén történhet. Obama ki fogja vonni az amerikai katonák zömét Irakból, helyette zsoldosok mennek. Meglehet a vezetők személye sem változik: pár száz leszerelt tábornok, ezredes és százados alá rendelik a nagyobb pénzért mundért váltó amerikai katonát és kalandort. Az amerikai olajvállalatok érdeke meg lesz védve, a fegyvergyártók újabb megrendeléseket kapnak, s tiszta marad Obama arca is. Az amerikai katonákkal vívott háború terepe Afganisztán lesz. Itt is ezrek fognak meghalni, de néhány újratöltött Rambo filmmel ezt a háborút is népszerűvé lehet tenni – Stallone szerepét átveheti a sármos fekete fiú, Will Smith. Az afgánnak meg oly mindegy, hogy éppen egy fekete vagy fehér bőrű, egy demokrata vagy konzervatív érzelmű amerikai katona bombázza le faluját.

Az „amerikai életmódot” továbbra is megvédik, Amerika továbbra is a világ csendőre lesz, csak hatékonyabban és egy jobb propagandájú rendfenntartóval. Barack Obamát divat két, történelmi jelentőségűnek kikiáltott amerikai elnökhöz hasonlítani: John Fitzgerald Kennedyhez és Bill Clintonhoz. Mindkettő népszerű volt a világon. Két dolgot azonban ne felejtsünk: Kennedy kubai kalandjának köszönhetően majdnem kirobbant a harmadik világháború, Clinton meg vérbe borította Jugoszláviát. Kedves, szimpatikus fickók voltak. Kellett őket szeretni. KAPITÁNY GYULA

Miért nem lép fel a Magyar Köztársaság a randalírozók ellen? Akinek sok budapesti ismerőse van, felállíthat egy „magán-statisztikát”. Száz megkérdezettből kilencvenkilencen határozottan a kukaborogató – kődobáló – autófelgyújtogató tüntetők, a randalírozók ellen vannak. Való igaz az is, hogy százból egy fő viszont határozottan mellettük áll. Ebbe az arányba én akár bele is nyugodnék. De akkor miért nem fékezzük meg ezt az egy százalék randalírozót? – kérdezhetik a nem-randalírozók. Elmagyarázom. A sci-fi filmekből ismerünk egy történetet. „Gonoszok” a jelenből visszaküldenek valakit a múltba, hogy tegyenek el láb alól valakit, akitől mi magunk is származunk, legyen az, például, az ükapánk. Ha ez megtörténne, magunk is köddé válnánk, vagyis minden erővel meg kell akadályoznunk ezt az akciót. Mit is jelent ez a mai gyakorlatban?

A Magyar Köztársaság minden mai parlamenti pártja és azok minden képviselője kézzel és lábbal az 1956-os felkelők oldalán áll. Új köztársaságunk eddigi minden köztársasági elnöke az 1956-os események tevékeny szereplője, különböző hangsúlyokkal, annak védelmezője. Ha tehát a köztársaságunk jelenlegi vezetése elítélné a „randalírozáshoz való jogot”, azzal semmissé tenné saját erkölcsi létalapját, vagyis az 1956-os felkelés jogszerűségét. Ezt pedig nem várhatjuk el, hogy megtegyék, és nem is fogják megtenni. Így tehát nekünk, a rendbontást elítélőknek megmarad a randalírozások további élvezetéhez való jogunk. Vagy mégsem? Választhatnánk másképpen is? BENYOVSZKY GÁBOR

10


TÖRTÉNELEM

Húsz éve történt a rendszerváltás. Megérte?

20

Húsz esztendeje, 1988-89-ben ment végbe az a folyamat, amit kegyesen rendszerváltásnak szoktak nevezni, de ami nem más, mint tőkés ellenforradalom. Észre sem vettük, talán el sem hittük, hogy szinte a szemünk láttára alakul át a világ. Sokan hitték, hogy ez az új világ jobb lesz, jobban fogunk élni, csupa becsületes ember fog bennünket vezetni. Sokan hitték, hogy minden marad a régiben, visszük magunkkal azt, ami jó volt a szocializmusban, és hozzátesszük azt, ami jó a kapitalizmusban. Nem ez történt! Ma rosszabbul élünk, mint húsz éve, nemzedékek nőnek fel munka nélkül. Bizonytalan a jövő, aki teheti, az külföldön érvényesül. A következő hónapokban az újságok tele lesznek a tőkés rendszerváltást magasztaló írásokkal. Újra előkerülnek a húsz évvel ezelőtti percemberkék, a mai „nagyok” meg bizonygatják a két évtizeddel ezelőtti döntés helyességét. Mi is írunk a rendszerváltás eseményeiről. Úgy, ahogyan mi megéltük, úgy ahogyan szerintünk ténylegesen történt. És mindig feltesszük a kérdést: megérte?

A „LEGTŐKÉSEBB” PÁRT SZÜLETÉSE Húsz esztendővel ezelőtt, 1988. november 13-án alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége. A helyszín a budapesti Népligetben lévő Jurta Színház volt, amely színházi kisvállalkozásként működött, de ebben a minőségében legfeljebb az adóhivatal előtt volt ismert. A rendszerváltás történetébe azzal vonult be, hogy számos párt és szervezet vette bérbe az épületet, nem egyszer botrányos rendezvényeknek helyt adva. Érdekesség, hogy 1987 áprilisában, a színház megnyitóján részt vett és beszédet mondott Berecz János, a kormányzó MSZMP KB-titkára. AZ URBÁNUSOK UTÓDAI

Az SZDSZ a 80-as évek két magyarországi ellenzéki irányzata, a népies ellenzék és a demokratikus ellenzék közül az utóbbinak volt a folytatója. Szellemi-történelmi szempontból a két nagy irányzat, a népiesek és az urbánusok közül az urbánusok utódai. A népi erők, ahogyan Németh László nevezte ezt az irányzatot, a trianoni Magyarország gondjainak megoldását a nemzet felemelkedésében látták. A radikális urbánus irodalom pedig ilyen vagy olyan ideológián nyugvó társadalmi átalakítást akart. Az SZDSZ a tőkés ellenforradalom ideológiai alapjának a liberalizmust választotta. A piac általános érvényű uralmát hirdette az állammal szemben, az egyén szabadságát a közösséggel szemben. A nemzetek Európája helyett nagy közös Európa mellett tette le a voksot. Az SZDSZ az évek során így válhatott a magyar nagytőke, a multinacionális tőke egyik legmarkánsabb pártjává. A közhiedelem ellenére túlzás lenne a zsidóság pártjának tartani, de közismertek kötődései a magyar zsidósághoz. KIK VOLTAK AZ ALAPÍTÓ ATYÁK ÉS ANYÁK?

Az SZDSZ alapítói az értelmiségből, döntően a fővárosi humánértelmiségből

kerültek ki. Kis János, aki a Beszélő vezető szerkesztője, és az SZDSZ első elnöke, 1988-ban 45 éves, foglalkozása filozófus. Haraszti Miklós az események idején 43 éves, bölcsész. A 70-es években gyárban dolgozik, és az itt szerzett élmények alapján írja meg a Darabbér című könyvet, amely ma már az SZDSZ kanonizált történelmének része. Magyar Bálint a legfiatalabb nemzedék képviselője, szociológus, tanár, 1988-ban még csak 36 éves. A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium egykori hallgatója, egy osztályba járt olyan ismert személyekkel, mint Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, Szvák Gyula történész professzor, vagy éppenséggel Akar László, a Horn-kormány pénzügyi államtitkára. Kőszeg Ferenc latin-magyar szakos bölcsész, ekkoriban 49 éves. Demszky Gábor, aki húsz éve Budapest főpolgármestere, az alapítás idején 36 éves, jogász, szociológus. Solt Ottilia, a liberális mozgalom nagyasszonya, 44 éves, szociológus. Dornbach Alajos, ekkor 52 éves, a 70-es évektől az ellenzék ügyvédje, jogi védője. Az alapítók közül többen rendelkeznek 1956-os múlttal. Göncz Árpád a legidősebbek közé tartozott. Ekkoriban 66 éves. Közismert, hogy 1958-ban életfogytiglanra ítélték, igaz 1963-ban amnesztiá-

val kiszabadult. Mécs Imre is az idősebb generációhoz tartozik, 55 éves. Az ő imázsa is 1956-hoz kötődik. Életrajza szerint „részt vett az 1956-os forradalomban, a nemzetőrség szervezésében. Később szerepet vállalt az ellenállásban, amelyet az egyetemek, a munkáscsoportok és a felkelő csapatok maradványainak részvételével szerveztek”. 1958-ban halálra ítélték, de 1963-ban ő is szabadult. Kőszeg Ferenc 1956-ban röpcédulákat osztogatott, ezért két hónapot volt vizsgálati fogságban, de már ez is elegendő volt az ’56-os nimbuszhoz. Az SZDSZ szinte mindegyik alapítója büszkén elmondhatja, hogy közvetlen is tett valamit a szocialista rendszer ellen. Tény, ami a tény: az MDF vezető személyiségei ugyan nem voltak a hatalom gyakorlói, de nem akármilyen állásokat töltöttek be. Antall József közismerten az orvostörténeti múzeum igazgatója, Boross Péter pedig az egyik vendéglátóipari vállalat feje. A szocialista hatalommal nem kerülnek összetűzésbe. Az SZDSZ alapítói konkrét harcot folytatnak a Kádár-rendszer ellen, nem fegyveres harcot, de harcot. „Az államszocializmus demokratikus ellenzéke elsőként 1977-ben lépett ki az akkor még zárt és ellenőrzött nyilvánosság elé, amikor a csehszlovákiai Charta 77 vezetőinek bírósági tárgyalása miatt harmincnégy magyar értelmiségi kézjegyével látott el egy tiltakozó levelet, amelyben szolidaritásukat fejezték ki a prágai mozgalom vezetőivel.” – olvashatjuk a párt hivatalos történetében. 1981-ben jelenik meg a Beszélő című lap, amely az ellenzék egyik


TÖRTÉNELEM

meghatározó fegyverévé válik. A Beszélő és a demokratikus ellenzék másik szamizdat kiadványa, a Demszky által alapított Hírmondó a hivatalos sajtóban tabunak számító témákkal: a rendszer „jogtipró” jellegével, az MSZMP-ben zajló folyamatok elemzésével, 1956-tal, a határon túli magyar kisebbség helyzetével, a hazai vallási kisebbségekkel foglalkozott. 1987-ben a Beszélőben adták közre a Társadalmi szerződés című tanulmányt, amely leszögezte: “Kádárnak mennie kell”. A demokratikus ellenzék kihasználta, hogy 1988 tavaszán a kormányzó MSZMP vezetésváltás előtt állt, és más ellenzéki szervezetekkel párhuzamosan létrehozta a Szabad Kezdeményezések Hálózatát. A Hági sörözőben mintegy kétszázan írták alá az alapító okiratot. FONTOSAK A DOKUMENTUMOK

A Belügyminisztérium illetékes szervei folyamatosan nyomon követik a tevékenységüket. A Kádár-rendszer nem csinált mártírokat az ellenfeleiből, ezért az ellenzéket nem börtönözték be, mint néhány más országban. Az MSZMP-tagokat, mert ilyenek is voltak közöttük, kizárták a pártból, egyeseket elbocsájtották munkahelyéről, bevonták útlevelüket, nem engedték megjelenni írásaikat, de senkit sem csuktak le. Mivel a legkonkrétabban ők lépnek fel a szocialista hatalommal szemben, ők kerülnek a leggyakrabban közvetlen kapcsolatba az állambiztonsági szervekkel is. Az állambiztonsági szervek, mint mindenütt a világon, az ilyen kontaktusokat arra is felhasználták, hogy beszervezzék az ellenzéki személyeket, vagy legalábbis rajtuk keresztül információkat gyűjtsenek és juttassanak el, befolyást gyakoroljanak az ellenzékre. Nem lehet véletlen, hogy az SZDSZ vezetői mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak a kádári időszak dokumentumainak. 1994-ben, a Horn-kormányban Kuncze Gábor, akkori SZDSZ-elnök például pont a belügyminisztériumot kéri magának, noha a belügy akkoriban már nem volt stratégiai minisztérium. A NYUGAT SZEREPE

A demokratikus ellenzék, később az SZDSZ tevékenysége elképzelhetetlen lett volna a nemzetközi tőkés erők, mindenekelőtt az USA támogatása nél-

kül. Ha valamelyik utcai megmozduláson egy rendőr lekevert egy pofont, a nyugati média máris közölte a hírt. Az ellenzék szellemi termékei Nyugaton jelennek meg. Haraszti Miklós Darabbér című kötete például először 1975-ben Berlinben, majd Párizsban jelenik meg. Az USA-ban élő magyar emigráció egy része a Horthy-rendszer aktív vezetőiből, vagy más erősen nacionalista tényezőkből állt. Ők jelentették mindig is a magyar jobboldali pártok amerikai bázisát. Az emigráció jelentős része azonban a holocaust elől, a II. világháború során menekült el Magyarországról. Az emigráció ezen része, amelyhez Tom Lantos is tartozott, jelentette kezdettől fogva a demokratikus ellenzék, később az SZDSZ amerikai bázisát. Mint korábban már láttuk, az 1984ben létrehozott Soros Alapítvány legális kereteket biztosított a magyar értelmiséggel való munkára, külföldi tanulmányokra, hazai munkák finanszírozására, röviden az értelmiség aktív befolyásolására. Kis János 1988-89-ben az USA-ban vendégtanár. Haraszti a 70-es évek végén eleve Nyugaton él. A rendszerváltás nagy mágusa Robie Marcus Hooker Palmer, röviden Mark Palmer, aki 1986-90 között az USA magyarországi nagykövete. Palmer ekkoriban 47 éves, elődeitől eltérően karrierdiplomata, aki számára a magyarországi rendszerváltás a nagy pillanat. Előtte Moszkvát is megjárja, és jól beszél oroszul. Indiai feleségével gyorsan a magyar rendszerváltó erők központjává formálják az USA nagykövetségét.

11

liberális ellenzékkel. A Márciusi Front létrehozásával pedig olyan szervezetet teremt, amely konkrét személyeken keresztül is biztosítja az átjárást a hatalom és ellenzék között. Tardos Márton a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója részt vesz a Márciusi Frontban is, és alapítója az SZDSZ-nek is. Bauer Tamás közgazdász ugyancsak ide tartozik. MIT

„KÖSZÖNHETÜNK” AZ SZDSZ-NEK?

Az SZDSZ a rendszerváltás egyik meghatározó pártja. Náluk senki sem gyűlöli jobban a szocializmust. Az SZDSZ ezért válik a tőkés ellenforradalom egyik mozgatórugójává. Hamarosan kiderül azonban, hogy a társadalom többsége nem az SZDSZ-t támogatja, és aligha képzelhető el valaha is olyan kormány, amelynek az élén az SZDSZ állna. 1990-ben 24 százalékot érnek el a választásokon. Ezzel ugyan nem kerülnek hatalomra, de nélkülük a hatalom sem működne. Megszületik az MDF és az SZDSZ megegyezése, amely mind a mai napig érvényes, bár ma már ellentmondásos irányítási rendszert hoz létre.

AZ MSZMP-VEZETÉS FELELŐSSÉGE

Korábban már láttuk, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága 1988. október 4-én tárgyalja meg a „pártnak az alternatív szerveződésekhez” való viszonyát. Ezzel felgyorsul az a folyamat, amely rövidesen elvezet a pártokról szóló törvény megalkotásához, azaz a többpártrendszer bevezetéséhez. Október 18-án a Politikai Bizottság elfogadja a Központi Bizottság novemberi ülésére készülő belpolitikai téziseket. Az MSZMP tovább folytatja kihátrálását a szocializmusból. Nem csupán arról van szó, hogy az MSZMP vezetése megteremti a jogi feltételeket az SZDSZ és a többi polgári párt működéséhez. Az MSZMP csúcsvezetésének tagja, Nyers Rezső leplezetlenül folyamatos kapcsolatot tart fenn a

MARK PALMER NAPJAINKBAN 1994-ben az SZDSZ 17,6 százalékot ér el. Az önálló kormányzáshoz kevés, de az MSZP nélküle 50 százalékos többsége ellenére sem „akarja és tudja” megalakítani a kormányt. Megszületik az MSZP és az SZDSZ máig tartó politikai szimbiózisa, amely annak ellenére fennmarad, hogy az SZDSZ 2002-ben és 2006-ban már csak 5,18 százalékot kap. Az SZDSZ meghatározó szerephez jut a neoliberális gazdasági politika megvalósításában, a kórházak, a közszolgáltatások privatizálásában, az ország kiárusításában.

12


AKTUÁLIS

Vedd a Vörös Újságot!

November 7-e Moszkvában

A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 90. évfordulójára a Munkáspárt ismét kiadta a párt első lapjának, a Vörös Újságnak az első számát. Az ezer számozott példányból még néhány megvásárolható 500 forintos áron a Munkáspárt Baross utcai központjában.

Tenni kell! A Ferencvárosban előrehozott választások lesznek. A Munkáspárt Paulik Pétert indítja! A ferencvárosi választás nem csak a IX. kerületiek dolga! Mindannyiunknak dolgozni kell! Van rokonod, barátod a Ferencvárosban? Hívd fel! Mondd, hogy jönnek a kopogtatócédulájáért! Ha fáradt vagy beteg vagy, hívd a központot, Fogarasi Zsuzsa (06-20/463-0757) várja a hívásodat. Segíts! Gyűjteni, dolgozni kell! Ha munkáspárti, ha kommunista vagy!

Írj! Fényképezz! A Szabadság mindannyiunké. Közös érdekünk, hogy tájékozódjunk mindarról, ami országunkban történik. Legyen az jeles vagy felháborító esemény: tudnunk kell róla! A Szabadság szerkesztõsége ezúton hív fel mindenkit, aki ilyennel találkozik: írja meg, vagy fényképezze le, s küldje be! Várjuk tudósításaitokat levélben a székház címére „A Szabadság” felirattal, vagy az [email protected] e-mail címre.

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztõbizottság. Szerkesztõség: 1082 Budapest, Baross utca 61.; Telefon: 334-1509; Telefax: 313-5423; A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató; ISSN 0865-5146 A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 45. SZÁM NOVEMBER FORINT

Recommend Documents