III. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI PROTOKOLL ÉS SPECIÁLIS PROGRAM

MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK SOMOGY MEGYEI EGYESÜLETE NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT, ÓVODA ÉS FEJLESZTŐ NEVELÉST-OKTATÁST VÉGZŐ ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATÁNAK SZAKTERÜLETI ÉS SPECIFIKUS PROTOKOLLJA VALAMINT INTEGRÁCIÓT TÁMOGATÓ SPECIÁLIS FEJLESZTÉS PROGRAMJA

III. „PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI PROTOKOLL ÉS SPECIÁLIS PROGRAM”

Kaposvár, 2015.

1

Tartalomjegyzék 1.A KÖZPONT ÖNMEGHATÁROZÁSA ....................................................................................................... 4

1.1. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS................................................................................................ 5 1.2. Központ adatai, célja, feladata, szervezeti ábra ...................................................................... 7 1.2.1. Adatok ............................................................................................................................................. 7 1.2.2. Központ célja, feladata ................................................................................................................... 8 1.2.3. Szervezeti ábra ............................................................................................................................... 10 2. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT .......................................................................................................... 11

2.1. BEVEZETÉS, HELYZETELEMZÉS ............................................................................................. 12 2.2. A két szakterületi protokollok definíciója ............................................................................. 14 2.3. Célcsoport ............................................................................................................................. 15 2.4. Infrastrukturális feltételek, eszközigény ............................................................................... 16 2.5. A szakszolgálatunkban dolgozó szakemberek kompetenciái, szakmai követelményei ........ 19 2.5.1. Pedagógiai szakszolgálat szakembereinek kompetenciái ............................................................ 21 2.5.2. Egyéb egyéni kérelem és igény alapján ....................................................................................... 25

2.6. Az ellátás folyamatmodellje, folyamatai ............................................................................... 27 2.6.1. Team ............................................................................................................................................. 28 2.6.2. A gyermek ellátásának folyamata ................................................................................................. 30 2.6.3. A fejlesztésekről általában ........................................................................................................... 33 2.6.3. 1. Fejlesztési munkánkat meghatározó szakmai irányelvek ................................................... 33 2.6.3. 2. Fejlesztések heti időkeretei ................................................................................................. 37 2.6.3. 3. Terápiák, kezelések, fejlesztések szemléleti megközelítése ............................................... 37 2.6.3. 4. Fejlesztési formák ............................................................................................................... 38 2.6.3. 5. „ Jó gyakorlatok” folyamattérképe .................................................................................... 41 2.6.4. Terápiák, fejlesztések ismertetése ............................................................................................... 43 2.6.5. A szakszolgálati tevékenység lezárása ........................................................................................ 76

2.7. Szakmai és szakmaközi kommunikáció, együttműködés ...................................................... 76 2.7.1. Kapcsolati hálók ........................................................................................................................... 76 2.7.2. A szülő, gyermek, szakember együttműködése .............................................................................. 79

2.8. A szakmai munka támogatása ................................................................................................ 82 2.9. A szakmai munka minőségének ellenőrzése ........................................................................... 83 2.10. A szakszolgálati adminisztráció ........................................................................................... 86 3. INTEGRÁCIÓT TÁMOGATÓ SPECIÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAM................................................. 92

3.1. Helyzetelemzés, történeti áttekintés ....................................................................................... 92 3.2. Speciális fejlesztési program ................................................................................................. 92 3.3. Integrált játszóház…………………………………………………………………………96 Irodalomjegyzék .............................................................................................................................. 97 Záradékok ........................................................................................................................................ 99 Melléklet......................................................................................................................................... 103 Pedagógiai Szakszolgálat Fejlesztő Eszközei 104 A Pedagógiai Szakszolgálati Egységben dolgozó pedagógusok, szakalkalmazottak elvárás rendszere

109

2

Készítették:

Dr. Hegedüs-Beleznai Csilla – gyógypedagógus Proszonyák Zsuzsanna– gyógypedagógus Ballérné Kiss Angéla-gyógypedagógus Juhász Melinda-gyógytornász Lengyel Adél-gyógypedagógus Ölvetiné Jelinek Beáta – konduktor, gyógytestnevelő Varga Lászlóné -HRG gyógyúszás foglalkoztató, gyógymasszőr Nagy Dóra- gyógypedagógus Zsálek Erika - HRG gyógyúszás foglalkoztató

Szerkesztette: Dr. Hegedüs-Beleznai Csilla – gyógypedagógus Proszonyák Zsuzsanna– gyógypedagógus

3

1. A KÖZPONT ÖNMEGHATÁROZÁSA

4

1.1. Rövid történeti áttekintés 1997 februárjában a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete létrehozta a Napsugár Otthont, a szociális feladatokat ellátó fogyatékosok nappali intézményét, melynek épületét a városi önkormányzat biztosította. A gyógypedagógusok már a kezdetektől végeztek korai fejlesztést az intézményben. 1998 decemberében több szülő kereste fel az intézményt csecsemőjével, kisgyermekével. Az egyesület és a Napsugár Otthon szakemberei is fontosnak tartották, hogy a csecsemőkön is megpróbálnak segíteni. Így szükségessé vált a korai fejlesztő központ létrehozása, mely 1999. április 1-én alakult. Somogy megyében egyedülállóként egy többfunkciós intézmény jött létre, amely egyben közoktatási és szociális feladatokat látott el. /Név: Napsugár Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő és Szociális Szolgáltató Központ./ Az egyesület azzal a céllal hozta létre a korai fejlesztő központot, hogy Kaposváron és vonzáskörzetében élő 0 -6 éves korú eltérő fejlődésű, sajátos nevelési igényű kisgyermekek és családjaik számára teljes körű szolgáltatásokat nyújtson és biztosítson. Központunkban a munkatársak akkor is már team munkában látták el feladatokat. Kezdetben gyermekpszichiáter, gyermekneurológus, zeneterapeuta, HRG-gyógyúszás oktató, konduktor, 4 fő gyógypedagógus végezte a terápiát és a fejlesztéseket. Ettől az évtől kezdve az intézmény gyógypedagógusai kijártak a Nagybajomi Csecsemőotthonba, ahol heti rendszerességgel fejlesztették a korai ellátásban és a fejlesztő felkészítésben résztvevő gyermekeket. 1999-ben 34 gyermekkel kezdődött meg a fejlesztő munka. A terápiák és szolgáltatások köre fokozatosan bővült. 2001 februárjában létrehoztunk egy kis létszámú óvodai csoportot. Célunk az volt, hogy a mozgássérült gyermekek fejlesztése ne csak a fővárosban, családjuktól távol legyen megoldható, hanem helyben, Kaposváron is. Ezzel együtt a gyermekeket és a fogadó intézményt egyaránt segítsük a másság elfogadásában és a speciális szakmai feladatok ellátásában. /Név: Napsugár Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Óvoda és Szociális Szolgáltató Központ./ 2002-től az ép értelmű mozgássérült gyermekek mellett halmozottan sérült gyermekek fejlesztését is felvállalta az óvoda. A kezdetben kis létszámú /maximum 10 fő/ vegyes életkorú mozgássérült gyermekekből álló óvodai csoport a halmozottan sérült gyermekekkel 20 főre emelkedett. A halmozottan sérült gyermekek esetében is fontosnak tartjuk, hogy 6-8 éves korukra sérülésüknek és személyiségüknek megfelelő intézménybe kerüljenek.

5

2002-ig egy alapító okirattal többfunkciós intézményként működött a központ, de a törvényi előírásoknak megfelelően szét kellett választani két önálló intézményegységre, két önálló alapító okirattal: Napsugár Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő Központ és Óvoda – közoktatási feladatokat ellátó közoktatási intézmény, Napsugár Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Rehabilitációs Központ – szociális feladatokat ellátó intézmény. A 2005-2006-os tanévben, rehabilitációs központunkban (szociális intézményben) működtettük - kísérleti jelleggel –fejlesztő iskolai oktatást. 2006 januárjában a Közoktatási Tv. módosítása értelmében lehetőségünk adódott, hogy a fejlesztő iskolát, mint közoktatási intézményt, megalapítsuk, így a közös igazgatású közoktatási intézményünk fejlesztő iskolai intézményegységgel bővül. Törvényi hivatkozás: 1993. évi LXXIX. Közoktatási. Tv. 30/A § „Súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a 6. életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben a betölti a 18. életévét. Fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a 23. életévét.” A 2006-2007-es tanév szeptemberétől elkezdődött a fejlesztő iskolai oktatás a súlyos és halmozottan sérült, sajátos nevelési igényű gyermekek számára. A 2011.évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a fejlesztő iskolai oktatás névhasználata megváltozott, bevezették a fejlesztő nevelés-oktatás fogalmát (CXC.4§(1.)).

6

1.2. A központ adatai, célja, feladata, szervezeti ábra 1.2.1. Adatok Név: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Napsugár Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda és Fejlesztő Nevelést- Oktatást Végző Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövid név: Napsugár Gyógypedagógiai Központ Székhelye: 7400. Kaposvár, Béke u. 47. Alapítója, fenntartója: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Elérhetőségek: Tel/fax: +36-82/511-735, Mobil: +36-20/439-9463 Email: [email protected] Honlap: www.napsugarkozpont.hu Közösségi oldal: www.facebook.com/kozpont.napsugar Működési területe: Somogy megye, Kaposvár és környéke Hivatalos okiratok bejegyzési száma: Nyilvántartásba vételi szám: SOB/10/471-5/2014. Működési engedély: SOB/10/471-6/2014. OM azonosító: 101 852 Alapító Okirat száma: NGYPMK.13./A/2014.11.05. Jogi helyzetet szabályozó törvények, szabályozók: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és módosításai - 15/2013.(II.26.) EMMI Rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - 20/2012.(VIII.31.) EMMI Rendelet Nevelési- Oktatási Intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 326/2013.(VIII.30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról - 229/2012.(VIII.28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 7

- a finanszírozás tekintetében a Magyar Köztársaság állami költségvetésről szóló törvény rendelkezései - Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (32./2012.(X.8.) EMMI Rendelet)

1.2.2. A Központ célja, feladata Intézménykép Központunkban a széleskörű szolgáltatások biztosításával kívánunk hatékony és sokoldalú segítséget nyújtani a családok számára és a társadalmi integráció elősegítésére. Intézményünk olyan szemléletet képvisel, amely állandó megújulásra képes a gyerekek fejlődése érdekében és újabb és újabb szakmai kihívásoknak felel meg.

Gyermekkép A gyermekek sajátos nevelési igényeit figyelembe véve, képességeikhez mérten a lehető legnagyobb önállóság elérésére törekszünk a mindennapi tevékenységek során. Törekvésünk, hogy az intézményünkben lassabban fejlődő kisbabáknak, sajátos nevelési igényű gyermekeknek harmonikus, barátságos környezetben biztosítsuk élményekben gazdag gyermekkort.

A Napsugár Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda és Fejlesztő Nevelést- Oktatást Végző Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, vagyis a Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ többcélú intézmény, amely pedagógiai, szakszolgálati és oktatásinevelési feladatokat old meg. Célok: A kis létszámú, családias hangulatú központunkban a lassabban fejlődő, illetve a súlyosan fogyatékos, sajátos nevelési igényű gyermekeket, fiatalokat (születéstől 23 éves életkorig) nevelő családok számára nyújtunk segítséget. A személyre szabott, komplex fejlesztéssel mentális, fizikai, szociális hátrányok kompenzálására törekszünk, melyet a szakmai team működtetésével valósítunk meg. 8

Mentális hátrányok kompenzációja: - tágabb értelemben vett „ élet közeli” tanulás folyamatára épülő, egyéni készségek, képességek fejlesztése - élményközpontú, megtapasztaltatáson alapuló komplex tanulási mód - egyéni, páros illetve mikro csoportos formában való foglalkoztatás - egyéni készségek, képességek kompetencia alapú, differenciált fejlesztése - a különleges bánásmódnak megfelelően egy gyermek, párhuzamosan több fejlesztési, illetve terápiás eljárásban részesül Fizikai hátrányok kompenzációja: - akadálymentes környezet biztosítása - gyógyászati segédeszköz adaptációs lehetőség biztosítása - speciális gépjárművel (öt pontos biztonsági övvel ellátva, rámpával felszerelve, személyi segítés biztosításával) szállítjuk a gyermekeket az otthonuktól az intézményig - neurológiai, ortopédiai szakorvos és egyéb egészségügyi szakemberek biztosítása az intézményben Figyelembe vesszük még a sérülésnek megfelelő sajátos szükségleteket. Súlyos mozgássérült gyermekek részére: személyre szabott támogató eszközök: kerekesszékek, ültető modulok adaptált eszközök: amőbás asztalok, kapaszkodók, csúszásgátlók, önkiszolgálás speciális eszközei Nem beszélő gyermekek számára: kommunikátorok, speciális szoftverek Látássérült gyermekek részére: nagyítók, lámpák, braille írógép, speciális szoftverek Szociális hátrányok kompenzációja: - család számára életviteli gondozás, életminőségük javítása érdekében - családtagok társadalmi elszigetelődésének kompenzálására szülőklub, ünnepek, szabadidős rendezvények biztosítása - eszköz-, könyvkölcsönzés szülők számára (a szülők az intézményből fejlesztő eszközöket és szakirodalmat kölcsönözhetnek, amely hozzájárul gyermekük otthoni fejlődéséhez) Feladatok: Intézményünk többféle ellátás keretében biztosítja, családias hangulatú központunkban a lassabb ütemben fejlődő, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztését. 9

– komplex korai intervenciós (fejlesztés) központként működik Somogy megyében elsőként civil fenntartású intézményként – súlyosan fogyatékos, halmozottan sérült sajátos nevelési igényű gyermekek számára óvodai nevelés – fejlesztő nevelés-oktatás (fejlesztő iskolai oktatás) – súlyosan-, halmozottan sérült gyermekek, fiatalok fejlesztő nevelése – nem beszélő gyermekek, fiatalok számára, a Dél-Dunántúlon az Augmentatív Alternatív Kommunikációs módszer segítője és eszköz kölcsönzője – akadálymentes járművel, személyi kíséréssel biztosítja gyermekek lakóhelyéhez igazodó útvonalon, „menetrend szerint” a súlyosan fogyatékos gyermekek szállítását (háztól az intézményig és vissza

1.2.3. Szervezeti ábra

10

2. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI EGYSÉG

11

2.1. Bevezetés, helyzetelemzés A 2011.évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében fontosnak tartjuk a közszolgálati szerepet, a családközpontúság megvalósulását, a társadalmi felzárkóztatását és az esélyteremtés növelését. A korszerű gyógypedagógiai szemléletet figyelembe véve szakszolgálati egységünk a nevelési igényekre, szükségletekre irányuló terápiás és beavatkozási protokollal szabályozza folyamatait. A protokoll leírásai megfelelnek stratégiai szinten az eddig szakmai pedagógiai programnak nevezett dokumentumnak, és operatív szinten a központ éves munkatervének. Fontosnak tartjuk ezzel megadni az intézmény szakmai sajátos arculatát, valamint a tevékenységek kivitelezhetőségének minőségi kritériumait. Munkánk minőségét, demokratikus és jogszerű működését törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja. A köznevelési tv. 18.§ (2) alapján a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására: „gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás”, „a fejlesztő nevelés”,” konduktív pedagógiai ellátás”,”logopédiai ellátás” valamint a „gyógytestnevelés” feladataira kötöttünk szerződést Az EMMI köznevelésért felesős államtitkársággal. A szerződés alapján két feladatot emelünk ki az ellátási formák közül, amelyeket szakszolgálatunk jelenleg ellát. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 4. §-a szerint gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció: az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás. 6. §-a szerint fejlesztő nevelés a gyermek komplex gyógypedagógiai fejlesztése, melynek feladata a gyermek fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. Szülői megkeresésre 1999-ben 34 gyermekkel kezdődött meg a fejlesztő munka. Már hamar felismertük azt, hogy intézményünknek olyan nyitott központnak kell lenni, ahol a hozzánk forduló kisbabás családok, különböző szakemberek által egy helyen kapnak komplex segítséget. Intenzív együttműködés kialakítására törekedtünk a többi hasonló szolgáltatásokat

12

nyújtó intézményekkel, és folyamatos látogatásokkal, hospitálásokkal bővítettük tapasztalatainkat. Ez a szakmai együttműködés ma is meghatározó jelentőségű a központ életében. Szakembereink folyamatosan képezik magukat és a mai napig is szereznek további specifikus szakmai tudást és gyakorlatot. Az elmúlt 17 év alatt munkatársaink száma növekedett, és gyarapodott az ellátásban résztvevő gyermekek száma is. A számokban bemutatott változások mértékét nagymértékben befolyásolták a törvényi változások, és a korai fejlesztést folyamatosan bővítő intézményi hálózat: komplex korai fejlesztésben részesülő gyermekek száma 1999-ben a kezdeti 15 főről 34 főre emelkedett, ami a 2000/2001 tanévben 42 fő lett. A 2001/2002 tanévben 78- ra nőtt a gyermek létszám. A mély pontot a 2007/2008-as, majd a következő tanév jelentette, ahol a létszám alig 40 fő körül mozgott. Így bővítettük intézményi szolgáltatásainkat, amelyet a hozzánk forduló családok által megjelenített igények alapján vettünk figyelembe. Ennek keretében 2010-ben a pedagógiai szakszolgálat keretein belül a korai fejlesztés hatékonyságát növeltük azzal, hogy a Dévény-módszer-, mint új szolgáltatás- a partneri igényeknek megfelelően-, bevezetésre került. Először 2010-ben végeztünk egy mérést, ahol azt tapasztaltuk, hogy az intézményben jelentkezett és felvett gyermekek száma 30%-kal nőtt. 57 fő új jelentkező volt 2010ben, akik közül 18 főt e terápia hiányában akkor nem tudtunk volna felvenni. A 2014/2015-ös tanév júniusáig 49 fő volt a korai fejlesztésben részesülők létszáma. A fejlesztő nevelésben részesülő gyermekek létszáma következőképpen alakult: 1999-ben 1 fő, a 2000/2001 évben 34 fő részesült fejlesztő felkészítésben, amelyből 8 főt a Nagybajomi Csecsemőotthon keretein belül láttunk el. A 2001/2002-es tanévben 38 fő volt ezen gyermekek száma. A fejlesztő nevelés- oktatás bevezetése átalakította a fejlesztő felkészítésben részesülő gyermekek ellátási térképét, a gyermekek létszáma folyamatosan csökkenni kezdett. A 2014/2015-ös tanévben 1 fő vett részt fejlesztő felkészítésben. Az ágazatok és a többi integráló és gyógypedagógiai intézménnyel való együttműködés keretében a törvény kezdetben lehetőséget adott integrációban résztvevő mozgássérült és látássérült gyermekek, fiatalok speciális fejlesztésére, amelyek szakértői vélemény alapján rehabilitációs órakeretében láttak el szakembereink: 1999- ben 18 integrált kisgyermeket. A szakszolgálati törvényi változásoknak megfelelően jelenleg a sajátos nevelési igényű gyermek rehabilitációs ellátásának megszervezése annak az óvodának, iskolának a feladata, ahová a gyermek jár. A 2007/2008-as tanévben 32 fő vett részt integrált speciális ellátásban. HRG- gyógyúszást kezdetektől fogva végzünk az intézményben, ahová integrációs kereteken belül is járhatnak a gyermekek, a 2014/2015-ös tanévben ezen gyermekek száma 8 főre csökkent. Gyógytestnevelés végzésére is volt lehetőségünk szakszolgálati kereteken belül, ame13

lyet a 2007/2008-as tanévben indítottunk el 20 fővel. A törvényi változásoknak megfelelően erre az utóbbi időben nincs lehetőségünk, mert az önkormányzati, majd állami fenntartású intézmények csak állami, vagy önkormányzati intézményektől veszik elsősorban igénybe ezt a szolgáltatást. 2008-tól Az augmentatív alternatív kommunikációs eszközök Dél- dunántúli kölcsönző központja lettünk, partner intézmények, szülők és a gyerekek részére biztosítjuk egyéni igény szerint ezeket az eszközöket. Tolna, Baranya megyében 1-1 partner intézményünk van, akik évente több eszközt kölcsönöznek a Központtól. Az igénybe vehető eszközök száma közel 500 darab. A korai fejlesztő központunk másik fejlesztési lehetősége a Portage skála használatának bevezetése volt ebben az időszakban annak érdekében, hogy a gyermekek felvételénél a pedagógiai megfigyelések mellett egy kidolgozott, összeszedett mérőskála is segítse és tudatosabbá tegye a pedagógiai megfigyelés menetét. Szakemberek vettek részt képzésen a Budapesti Korai Fejlesztő Központ keretében, ahol elsajátították a mérőskála használatát. Ezután az intézményben belső továbbképzés keretében ismertetésre került. A modellt intézményünkben a 2012/13-as tanévben bevezettük és a gyermekek felvétele esetében az életkornak megfelelő skálát alkalmazva minden esetben felvételre kerül. Az EMMI köznevelésért felelős államtitkársággal kötött szerződés alapján két feladatot emelünk ki az ellátási formák közül, melyekre Torda Ágnes-Nagyné Réz Ilona: Alapprotokollját felhasználva szakterületi prokollt készítettünk. A specifikus szakmai leírásokban az intézményünk előző szakmai- pedagógiai programját, a terápiák szakirodalmát, és más szoros szakmai kapcsolatban álló intézmények speciális módszertani leírásait, és programjait használtuk fel. Pedagógiai szakszolgálati ellátás feladatai jelenleg az intézményben: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, valamint fejlesztő nevelés. Az ellátási formák későbbi bővítése – ha lesz lehetőségünk rá-, a szolgáltatás fejlesztésén keresztül lehetővé teszi majd az újabb szakterületi protokollok beillesztését.

2.2. A két szakterületi protokollok definíciója A korai fejlesztés, oktatás és gondozás, valamint a gyógypedagógiai tanácsadás egyenlő esélyt biztosító, kliensközpontú szolgáltatási protokoll, amely olyan egységes és komplex rendszer, amely a különböző szakemberek szakmai munkáját összehangolja az egységes tartalmú, minőségi pedagógiai szolgáltatás nyújtása érdekében.

14

A fejlesztő nevelés protokollja olyan egységes rendszer, ahol komplex gyógypedagógiai fejlesztés mellett, a szülő bevonásával a gyermek fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése folyik. Tartalmazza a pedagógiai szakszolgálati feladatok, tevékenységek, kompetenciák, működési jellemzők ismérveit, külső és belső kapcsolatait. Folyamatokba szervez, eljárásrendekkel és útmutatókkal rendszerezi és segíti a pedagógiai szakszolgálati működést, etikai normaadó mintául szolgál a specifikus protokollok számára.

2.3. Célcsoport Mindkét protokoll alkalmazkodik a mindenkori jogszabályokhoz, figyelembe veszi a gyermek életkorát, problémáját, nevelési igényét. A korai fejlesztés, oktatás és gondozás, valamint a gyógypedagógiai tanácsadásra jogosultak köre széles. A korai fejlesztés és intervenció célcsoportjába 0-3-5 éves korú, sajátos ne-

velési igényű, lassabban és eltérően fejlődő csecsemők, kisgyermekek, illetve családjaik tartoznak. Az a 3 éves korú kisgyermek csak akkor maradhat korai fejlesztés és gondozásban, aki, a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem tud bekapcsolódni 3 évesen óvodai nevelésbe. A 15/2013 EMMI rendelet 6. § (2) alapján, ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben vesz részt. A gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében tervezhető meg a fejlesztése. A köznevelési tv.4. § (25) értelmében kiemelt figyelmet igénylő gyermek az, aki sajátos nevelési igénye miatt különleges bánásmódot igényel. A különleges figyelmet igénylő gyermek meghatározásában fontos elemek a sérülés specifikusság, az életkor, de ennél még fontosabb a nevelési szükséglet meghatározása. Sajátos nevelési igényű gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzd. Sokszor találkozunk a korai fejlesztés keretében olyan csecsemőkkel, babákkal, akik a szokottól eltérő ütemben, lassabban fejlődnek. Ezen gyermekek többsége “ veleszületett fokozott izomtónus”, „veleszületett csökkent izomtónus”, “ az újszülött izomtónusának egyéb rendellenességei” „a járás és mobilitás rendellenességei”, „a koordináció egyéb hiányossága”, elvárható normális élettani fejlődés elmaradása „diagnózissal rendelkeznek. Az ép idegrendszeri szer-

15

veződésű és mozgássérülést, illetve más rendellenességet nem mutató gyermekeknél is tapasztalható, hogy mozgásfejődése, beszéd fejlődése nem az életkorának megfelelően alakul. Az első életévek fejlődési üteme és minősége hatással van a gyermek későbbi fejlődésére. A megkésett fejlődésű gyermekek nagyobb részénél szembe tűnő elváltozás nem észlelhető, azonban az eltérés a gyermek viselkedésében, fejlődésének ütemében tapasztalható. Az első és egyik legfontosabb lépés a szülő bevonása a korai ellátásba. A gyermekek elsajátítják a cselekvéses alkalmazkodás alapjait, tevékeny életmódhoz szoknak. Ha a szülők részesei a gyermekük fejlődésének, megtanulják erőfeszítéseit és értékeit tisztelni. A szülők szerepe lényeges,

mivel a komplex korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés során az aktív tanulás a gyermek minden tevékenységére, a család életmódjára, szemléletére kell, hogy kiterjedjen. A szülővel való együttműködés, illetve a szülői szerepében való megerősítés kiemelt feladat a fejlesztésben. Korai

életszakaszban nagyon fontos, hogy időben észrevegyük a fejlődésbeli lemaradásokat, mert minél korábban kezdődik meg a fejlesztés, annál nagyobb az esély a lemaradások, eltérések korrigálására. Mivel főleg az anya van a legtöbbet a csecsemővel, ő ismeri legjobban gyermekét, ezért a lemaradások felismerése a szülők és a szakemberek közös feladata. Fontos, hogy a gyermek mozgásfejlődését, pszichés és szociális képességeit is megfigyeljük.

2.4. Infrastrukturális feltételek, eszközigény A köznevelési törvény 46. § rendelkezik arról, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. 47. § pedig kimondja, hogy sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre, és az egyenlő esélyű hozzáféréshez a szolgáltatás, az épület és az információ tekintetében. Fontos alapelvünk, hogy a lehető legkorábbi életszakaszban is a lehető legönállóbban használhassák gyermekeink a környezetüket, amelyben az épületen kívüli és belüli környezet birtokba vételét is értjük. A szakszolgálat, mint szolgáltatás mindenki számára könnyen hozzáférhető, a környezete és az épület megfelel az akadálymentesség szabályainak. Az épület földszintes tömegközlekedéssel, személygépkocsival és gyalogosan is jól elérhető Az épület előtt az utcán megfelelő, fel-

16

festett útburkolati jellel ellátott mozgáskorlátozottak számára kialakított szilárd útburkolatú parkoló biztosított a családok számára. Az épületet szilárd útburkolaton, lejtő és kapaszkodó segítségével lehet megközelíteni. A 15/2013 EMMI rendelet 9 mellékletének jegyzéke a kötelező (minimális) eszközökről és felszerelésekről rendelkezik, de megengedi a helyiségek számának növelését. Ennek értelmében az épületen belül funkcionálisan is szolgálja az ellátottak igényeit, szükségleteit, és az ellátáshoz szükséges feltételeket. A helyiségek elosztásában érvényesülnek a maximális kihasználhatóság, a gazdaságosság és az elvégzendő feladatok. Az épület minden helyisége és mellékhelyisége alkalmas kerekesszékkel történő közlekedésre. Mivel központunk egységes gyógypedagógiai intézmény a koordináló és a közösségi helyiségek, valamint a tornaszoba és egyéni fejlesztő szobák központi közös szerepkört töltenek be. 

Helyiségek

A szervezeti működés koordináló helyiségei: A következő helyiségekben történik a szigorú figyelmet, koncentrációt igénylő nyilvántartási munka, tárgyalások, adminisztráció, személyi ügyek, a hivatalos levelezés lebonyolítása, iktatás, vezetői értekezletek, team-megbeszélések-, egyéb megbeszélések, ügyviteli teendők történnek: vezetői iroda a tárgyaló helyiséggel együtt, egységvezető szoba, alkalmazotti- tanári szoba irodalmi-szakirodalmi állománnyal, adminisztrátori iroda. Általános igényeket szolgál ki, az előtérben kialakított váró-, és fogadó folyosó, ahol ügyfélszolgálati teendők kerülnek megoldásra ( útiköltség leigazolása, jelenléti elkészítése, eligazítás, várakozás,be-, és kijelentkezések, stb.). A szervezeti működés szociális igényeket kiszolgáló helyiségei: Szülői igények hívták életre a baba- mama szoba kialakítását, - pelenkázóval-, ahol a szülők együtt lehetnek gyermekükkel- pld. etetés, szoptatás-, átöltöztetés-, amíg nem kerülnek sorra, vagy várnak a foglalkozásokra. Kliensek és a személyzet számára fenntartott hideg- meleg vizes mosdó, WC, illetve az öltözők is megtalálható. A teakonyhában a hozott étel melegítésére, tápszer elkészítésére is lehetősége van a szülőknek. A fejlesztések helyszínei: A feladat ellátás szempontjából legfontosabb helyiségek a fejlesztő szobákhoz kötött tevékenységek. Az egyéni fejlesztések, kis csoportos foglalkozások színterei leválasztott helyiségek, fejlesztő szobák, ahol gyógypedagógiai fejlesztések, pszichológiai tanácsadás, valamint kezelések, és terápiák zajlanak ( bazális szoba, fejlesztő szoba, kezelő helyiség).

17

A mozgásfejlesztés, mozgásterápia, gyógytorna, konduktív terápia színtere a tornaszoba, ami kis csoportos foglalkozások, de egyéni foglalkozások, kezelések helyszíne is. A gyermekfelvétel-, és vizsgálat során felvételi-, és vizsgáló helyiségként is funkcionál. A fejlesztések külső helyszínei: A gyógyúszást, hidroterápiás rehabilitációs terápiás foglalkozásokat a Duráczky Módszertani Központ Tanmedencéjében tartjuk, ahol a medencét minden tanévben béreljük. A gyógypedagógiai lovaglás helyszíne a Kaposvári Korona Póni Klub lovardája. 

Bútorzat, felszerelési tárgyak

A helyiségek bútorzata és felszerelési tárgyai: Minden bútorzatnak, felszerelésnek meg kell felelni előírásoknak, követelményeknek. Speciális igényeket, sérülés- specifikusság szempontjait figyelembe véve kell megfelelni higiéniai, balesetveszély- mentességi és biztonsági előírásoknak, követelményeknek, valamint rehabilitációs szempontoknak is. A felszereltség darabszámát az aktuális létszám határozza meg. A koordináló és szociális helyiségek bútorzata, felszerelése: íróasztalok, székek, tárgyalóasztal, iratszekrények, lemezszekrény, polcok, mágnes táblák, üzenő táblák, telefonok, fax, internet kapcsolat, fénymásoló, scanner, számítógépasztalok és székek, számítógépek (billentyűzet, monitor, géptest, nyomtató, egér), lamináló, könyvszekrény, páncélszekrény, pelenkázó, fényképező, projektor, mikrofon, hangszórók, DVD lejátszó, TV, laptop, fogas, pelenkázó, hűtő, mikro, mosogató. Fejlesztő szobák, tornaszoba bútorzata, felszerelése: asztal, szék, gyermek asztalok-, és székek, babaülés, játék- és könyvespolcok, tükrök, kezelő matracok-, szőnyegek, bordásfal, Therapy Master. A fejlesztő szobák esetében a szőnyeg a helyiséget legalább 50%-ban fedi le. Rehabilitációs berendezések, felszerelések: állítható asztalok és székek, csúszásmentességetbiztosító eszközök, pozícionálók, dobogók, ültetők, fokos székek, állítógép. 

Fejlesztő eszközök

A szolgáltatási folyamatot kiszolgáló fejlesztő eszközök: A bő fejlesztő eszköztárunk elérését mindig szükségletek kielégítése alakította. Ezeket pályázatokból és fenntartói hozzájárulásokból tudtuk beszerezni. Eszközeinket mindig célirányosan a szükségletekhez igazodva próbáltuk bővíteni. A felosztáshoz a terápiás célokat a problémaspecifikusságot, és konkrét szakterületi ellátást vettük figyelembe. Eszközeinket elsősorban a fejlesztésekhez- terápiákhoz használjuk, de lehetőséget adunk a szülőknek, hogy ezeket az eszközöket kikölcsönözzék. Fejlesztési eszközök listája a Függelékben található.

18



Rehabilitációt biztosító támogató eszközök

Ezeket közgyógyellátás keretében – legtöbb eszközt, pld. kerekes széket, botot, keretet, ültető modult-, rehabilitációs szakorvos, és néhány esetben- pld. fűző, ortézisek, ortopéd cipő-, ortopéd szakorvos vizsgálat keretében írhatja fel, amely legtöbb esetben OEP által finanszírozott. A támogató eszközök felírását meg kell előznie a szülővel és a szakorvossal történő konzultációnak, ez a fajta szoros együttműködés kiemelt feladat a gyermek fejlesztése érdekében. A kihordási időről a szakorvos ad felvilágosítást a szülőnek. A támogató eszközökhöz tartoznak még az önellátást és egyéb önállóságot segítő rehabilitációs eszközök is- pld. speciális evőeszköz, augmentatív kommunikációs eszközök.



Egészség és munkavédelmi eszközök, felszerelések

A fenti eszközök, felszerelések használatának szabályozását a Munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló végrehajtási rendelet szabályozza, és a megfelelő munkavédelmi és kockázatértékelő leírásokkal, és HACCP előírásaival biztosítja a zavartalan működést. A külső helyszíneken végzett terápia esetében az uszodára és a lovardára az ott megszabott biztonsági intézkedések betartása a mérvadó. Az önállóság elérése fontos cél az ellátás szempontjából, ezért a megfelelő nagyságú bútorok, támogató eszközök, és a jól variálható fejlesztő eszközök, a lehető legkönnyebb és legpraktikus használatot biztosítják.

2.5. A szakszolgálatunkban dolgozó szakemberek kompetenciái, szakmai követelményei Az intézmény szakszolgálatában dolgozó szakemberek kompetenciája és szakmai követelményei kerültek itt részletesebb kidolgozásra, és az egyesület-, mint fenntartó-, által biztosított egyéb szakemberek néhány szakmai elvárása került megfogalmazása. A pedagógus életpályamodell részletesen felsorolja mindazon kompetenciákat, amellyel egy pedagógusnak rendelkeznie. Az elsődleges kompetenciák a szakmai tudásra, gyakorlatra vonatkoznak, amelyek terület specifikusak. A másodlagos kompetenciák azok a készségek, amelyek eljuttatják a szakmaiságot annak igénybe vevőjéhez (pld. szakmai stratégia, folyamatos szakmai fejlődés, szakmai kapcsolatok kialakítása, fenntartása, minőségi munka iránti igény, ügyfelekkel való kapcsolattartás, team munka). Ugyan nem készült a szakszolgálatok részére egységes etikai kódex, de a számításba vehető etikai szabályozó rendszereknek való megfelelést alkalmazni lehet: Pedagógus Szakmai Etikai Kó-

19

dex, Gyógypedagógusok Etikai Kódexe. Mindegyikben egyetemes érvényű erkölcsi normák jelennek meg, amely a humán segítő szakmákban fontos (pld. emberi méltóság tisztelet, „nem ártani, segíteni- elv”, a legjobb szaktudás szerinti eljárások alkalmazása, kompetenciahatárok betartása, titoktartás védelme, korrekt tájékoztatás, kliens védelme, elkötelezettség és felelősség). A 15/2013 EMMI rendelet szerint az intézményben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. Az Intézmény egyes feladatainak ellátásához kapcsolódóan a pedagógus-munkakörben, és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a törvény a következőkben határozza meg: Pedagógiai szakszolgálati tevé-

Munkakör meg-

A tevékenység ellátásához szüksé-

kenység megnevezése

nevezése

ges végzettség és szakképzettség

Pedagógus munkakörben Gyógypedagógiai tanácsadás, korai

gyógypedagógus

gyógypedagógus

fejlesztés, tanácsadás

konduktor

konduktor

Fejlesztő nevelés

gyógypedagógus

gyógypedagógus

konduktor

konduktor

Nem pedagógus munkakörben Korai fejlesztés

gyógytornász

gyógytornász szakvizsgázott gyógytornász fogyatékosság típusának megfelelő

szakorvos

szakorvos

Fejlesztő nevelés

gyógypedagógiai

gyógypedagógiai

asszisztens

HRG- gyógyúszás oktató

gyógytornász

gyógytornász

asszisztens

szakvizsgázott gyógytornász fogyatékosság típusának megfelelő

szakorvos

szakorvos gyógypedagógiai

gyógypedagógiai

asszisztens

HRG- gyógyúszás oktató

asszisztens

Egyéb munkakörök: ügyintéző- titkárnő, kisegítő dolgozó-rendszergazda, gépkocsivezető

20

2.5.1. Pedagógiai szakszolgálat szakembereinek kompetenciái Az egységes gyógypedagógiai intézményünk élén az igazgató áll, aki a módszertani központ teljes vezetését, irányítását látja el. Ennek egyik egysége a pedagógiai szakszolgálat, amelynek napi feladatainak irányításában, valamint a szakmai munka koordinálásában a pedagógiai szakszolgálati egység vezetője segíti az igazgató munkáját. A vezetési feladatok leírását és kompetenciák meglétét a munkaköri leírás részletesen tartalmazza. A vezetők és a szakmai team munkáját, az ügyintéző és kisegítő dolgozók is segítik, akik elsősorban az ügyfelek ügyeinek intézésével, fogadásával, adminisztratív teendőivel foglalkoznak. Szakmai-team tagjai: a különböző szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógusok; konduktor- gyógytestnevelő; DSGM- szakgyógytornász; HRG- gyógyúszás oktató- gyógypedagógiai asszisztens; a fenntartó által igénybe vehető pszichológus; orvos-gyermekneurológus. A korai fejlesztésben, fejlesztő felkészítésben foglalkoztatottaknak törvény szerint nincs előírva szakirányú végzettség. A fent említett szakemberek általános- személyes kompetenciái, készségei: - jártasság a terápia, fejlesztési eljárás alkalmazására, a gyermek személyiségének fejlesztésére, és az eredmények korrekt értékelésére - megfelelő kommunikáció, szert tenni minél magasabb sérülésspecifikus szakmai tudásra, igény a folyamatos szakmai fejlődésre és minőségi szolgáltatás nyújtására, pontos önértékelés, a változáshoz való folyamatos alkalmazkodás, innováció, elköteleződés, hatékony munkaszervezés, mások megértése, családközpontúság, csapatban való munka-, együttműködés, más szakemberek kompetenciájának tiszteletben tartása. Gyógypedagógus, konduktor szakmai kompetenciái Kompetenciaterületek Gyógypedagógus

Konduktor

A gyermekek személyi- Szakterületi ismereteinek, és az ott A cerebral paresis diagnózissal ség fejlesztése

jól körülhatárolt és diagnózisokkal ellátott gyermek személyiségfejleírható

célcsoportú

gyermekek lesztése

személyiségfejlesztése. Segítő kapcsolatot kezdeményez és tart fent. A személyiség megismerésére és képességeinek, készségeinek kibontakoztatására törekszik. A fejlesztés állapotfelmérésre épít, és figyelembe veszi a szükségleteket.

21

Rövid és hosszú távú célok alapján-amely rugalmasan változtatható-, egyéni-, csoportos fejlesztéseket, terápiákat végez, és tanácsot ad. A csoportok kialakításánál figyelembe veszi az eredményességet, a segítő szakemberek számát, jelenlétét. Fontos a közösségben kialakuló konfliktusok kezelése, az együttműködési készség fejlesztése. Szaktárgyi és gyakor- Képes a fejlesztési céloknak megfelelő állapotfelmérő eljárások, terálati tudás

piás beavatkozások megfelelő kiválasztására, alkalmazására. Képes azonosítani és megtalálni a speciális szakmai kompetenciák érvényességi körét, a gyermek erős-arra építhető- oldalát. A megismerési- fejlesztési- terápiás módszereket a gyermek speciális szükségleteihez, életkorhoz és a probléma kezeléséhez igazodva alkalmazza azokat. Rendelkezik a megfelelő szakterületi tudással, szakmódszertani tudással, fogalomhasználata dokumentációkban is megfelelő.

A pedagógiai munka Korszerű szakterületi tudás birto- A konduktív terápia, pedagógiát, tervezése

kában a gyermek életkorát, speciá- mint módszert megfelelően terlis szükségletét, problémáját és vezi és használja a gyermek élethaladási tempóját figyelembe véve korát, aktuális állapotát figyefoglalkozását, terápiáját megterve- lembe véve. Kritikusan tervezi és zi, hosszú távú fejlesztési tervet választja meg az eszközöket. készít. Konkrét céloknak megfelelően kritikusan választ ki módszert, eszközt, figyelembe veszi a környezeti tényezőket is. Esetmegbeszéléseken vesz részt, közös célokat, feladatokat tűz ki. Alkalmazza differenciálás, egyéni haladás elvét. Terveit reflektív módon elemzi, értékeli, felülvizsgálja.

Aktív tanulás támoga- Állapot megismerés révén az aktuális jelen állapot leírásán túl, a gyertása

mek érzelmi- motivációs szintjének megismerésére is törekszik. Figyelembe veszi a gyermek aktuális érzelmi, fizikális állapotát. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalom teli légkört teremt, illetve figye-

22

lembe eszi a támogató környezet megteremtését is. Szülői konzultációval, tanácsadással folyamatosan támogatja a készségek fejlesztését. Fejlesztés során kiemelt szerepet szán a prevenciónak, a hátrányos helyzet kezelésével. Értékelés,

elemzés, Jól ismeri szakterületi szakmai kritériumait. Céljainak megfelelően

önreflexió

választja meg az értékelési módszereket, eszközöket. Törekszik a foglalkozásokon a folyamatos visszajelzésekre.

Kommunikáció szakmai

és Fontos a partneri együttműködés, alkalmazkodik a gyermek és a szülő

együttműkö- problémaészlelési készségeihez. Nyitott a konfliktushelyzetek és a problémák feltárására, megoldására. Szükség esetén segítséget kér

dés

fenntartó által biztosított pszichológustól. Fontos a nyílt és hiteles kommunikáció. Aktívan részt vesz a szakmai team munkájában. Szakmai kapcsolatokat épít. Elkötelezettség és fele- Saját szakmai szerepével tisztában van, ezt meg tudja fogalmazni. lősségvállalás a szak- Gondot fordít saját személyiségének fejlesztésére, mentálhigiénés államai fejlődésért

potának karbantartására. Törekszik szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére, továbbképzésekkel korszerűsíti ismereteit, képes a szakmai megújulásra. Bizonyos időközönként szakmai konzultációt vesz igénybe. Részt vesz innovációban, pályázatokban.

A pedagógiai szakszolgálati egységben dolgozó pedagógusok és szakalkalmazottak elvárási rendszerét lásd a mellékletben. Gyógypedagógus, konduktor feladatai, tevékenységhez kötött kompetenciái: 

Első vizsgálatot (szűrés, megfigyelés, mozgásvizsgálat esetében funkcionális vizsgálat) végez, amelynek eredménye alapján szakértői vélemény javaslatainak figyelembe vételével leírást ad a jelen állapotról és megszervezi a gyermek terápiáját, fejlesztését egyéni, vagy kis csoportos keretek között



Ha a szakértői vélemény külön nem rendelkezik pontos óraszámról, akkor javaslatot tesz a foglalkozás gyakoriságágra és a gyermek életkorát, terhelhetőségét figyelembe véve annak időtartamára



Szervezi és vezeti a gyermek fejlesztési-, terápiás programját, azt mindig felülvizsgálja, nyomon követi, folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését

23



Team keretében átbeszélve kitűzi a fejlesztési célokat, majd kidolgozza a gyermek fejlesztési tervét



A foglalkozások idejében ellátja a szülőket tanácsokkal, majd átbeszéli a teendőket és megtanítja az otthoni alkalmazhatóságot, és segít mindezt beilleszteni a gyermek napirendjébe-, életvitelébe



Segíti a segédeszközök-, támogató és kölcsönözhető fejlesztő eszközök megfelelő kiválasztását, megtanítja annak használatát



Folyamatos kapcsolatot tart az egyéb szakemberekkel, a szülőkkel

Gyógytornász szakmai, tevékenység végzéséhez kötött kompetenciái - jó pedagógiai és pszichológiai érzék (szülői kompetencia növelésének elősegítése, motiváció, hitelesség, lelkesedés, önálló munkavégzés, türelem, empátia) - mozgásszervi státusz felvétele, diagnosztizálása, amely része a gyermek jelen állapotának - fizioterápiás-, rehabilitációs terv készítése, amely része a gyermek fejlesztési tervének - fizioterápiás dokumentáció vezetése - mozgásszervi-, és neurológiai betegségek gyógyító és preventív eljárásainak alkalmazása - biztonságos betegmozgatás - folyamatok leírása, elemzése, értékelése, mérésekben való részvétel - team munkában való aktív részvétel - felügyeli a fizioterápiás tevékenységet - gyógyító-, prevenciós szemlélet szem előtt tartása - a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódex iránymutatásainak betartása HRG- gyógyúszás oktató- gyógypedagógiai asszisztens szakmai kompetenciái: - a foglalkozást megtervezi, dokumentálja - szakmai fejlesztő munkáját mozgásnevelő, gyógytornász felügyelete mellett végzi - szorosan együttműködik a mozgásterápiás szakemberekkel - csoportos foglalkozás esetén is figyel az egyéni szükségletekre, kontraindikációkra

24

- biztonsági és egészségügyi szabályoknak, valamint az uszoda helyi házirendjének megfelelően használja a medencét - dokumentálja a szakorvos által felírt kezelő lapokat - az OEP felé havi rendszerességgel végzi a kezelések elszámolását A szakemberek általános és részletes szakmai feladatainak végrehajtását a munkaköri leírások részletesen tartalmazzák.

2.5.2. A fenntartó által biztosított egyéb szolgáltatásokat nyújtó szakemberekkel szembeni elvárások: Az általános követelmények (pld. hitelesség, empátia, titoktartás, stb.) mindegyik esetben megegyeznek a fent leírtakkal. Néhány kiemelt feladat végzéséhez kötött elvárás: Pszichológus: - a családnak életvezetési tanácsadást nyújt - kezdeményezheti, segítheti a gyermek-, szülő és a segítő szakemberek interakciójának optimális kialakítását - segíthet a szakembereknek a gyermekek állapotának pontos megértésében Orvos- gyermekneurológus: - időpont egyeztetés után orvosi vizsgálatra hívja a gyermeket- szülőt a kórház gyermek neurológiai ambuláns rendelésére - orvosi szempontú tanácsadást nyújt, orvosi terápiás eljárásokat javasol - konzultál a szakemberekkel A szakmai team-et közvetve támogató, segítő szakemberek, akik a jól működő szakmai kapcsolat alapján segítségre van a gyermekeknek, családoknak: - egyéb szakorvosok: ortopéd orvos, rehabilitációs orvos főként funkcionális vizsgálatokban és kezelőlapok, valamint segédeszközök felírásában nyújt segítséget; gastroenterológus, evésterápia esetében javasol speciális vizsgálatokat és ad javaslatokat A fenti szakorvosokkal szoros konzulensi, együttműködési kapcsolatot építettünk ki melynek segítségével a családok könnyebben hozzájuthatnak a szükséges szakorvosi vizsgálatok elvégzéséhez. 25

- segédeszköz készítő-, forgalmazó: a mozgássérült gyermekek esetében az életminőség javításához közvetlenül hozzájárulnak, és segítik a mozgásterápiás szakembert abban, hogy a gyermeket minőségibb élethez segítség. Gyógypedagógiai lovaglás, kutyás terápia szakembereinek kompetenciái megegyeznek a gyógypedagógus kompetenciákkal.

26

2.6. Az ellátás folyamatmodellje, folyamatai A pedagógiai szakszolgálati és integrációt támogató speciális feladatellátás folyamatmodellje Fejlesztési-, és terápiás tevékenység

Bemenet

szülő, hozzátartozó, orvos, védőnő, egyéb egészségügyi, vagy köznevelésben dolgozó szakember, intézmény, szakértői bizottság

Kimenet

Pedagógiai szakszolgálati tevékenység Korai fejlesztés

Fejlesztő nevelés

Kapcsolatfelvétel, jelentkezés Első vizsgálat Team: megbeszélés, terápiás, fejlesztési javaslat Terápiák, fejlesztések, foglalkozások Második vizsgálat jelen állapot leírásához Fejlesztési-, terápiás terv Egyéni fejlesztő napló, kezelő lapok Harmadik vizsgálat (kontroll) az értékelési lap elkészítéséhez Értékelési lap Terápiák, fejlesztések, foglalkozások folyKorai fejlesztés lezárása

Fejlesztő nevelés lezárása

Integrációt támogató speciális fejlesztés

Bölcsőde Óvoda Más köznevelési intézmény

Nyomon követés Szakértői bizottság Bölcsőde Más pedagógiai szakszolgálat Óvoda Nyomon követés Szakértői bizottság Fejlesztő nevelésoktatást végző intézmény (intézményünk fejl.- nev. végző egysége)

27

2.6.1. Team –szakmai team- működése Szakmai team Az intézményünk 3 egysége (a pedagógiai szakszolgálat, az óvodai nevelést-, fejlesztő nevelés- oktatást végző egység) szorosan együttműködik, szakmai szempontból az intézményegységek összehangoltan végzik gyógypedagógiai munkájukat, melynek középpontjában, komplex problémakezelésre irányuló eljárás, a szakmai team működtetése áll. Ez csak egy jó együttműködési mechanizmus kialakításán keresztül valósulhat meg, ahol egymás iránt megvan a feltétlen bizalom, az alkalmazkodóképesség és a vezetői kontroll a konfliktusokat kézben tartja. Fontos megegyezni célkitűzésekben, határidőkben, teljesítményelvárásokban. A komplex problémakezelés során olyan támogató lépéseket valósít meg a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén, amellyel csökkenthető a meglévő hátrányuk, eredményesen fejleszthetőek készségeik, képességeik. A team meghatározza a komplex fejlesztési eljárásokat. Team működése: Szakmai team működését meghatározza egyrészt az új gyermek felvétele, másrészt az intézményi rendszerbe már felvett gyermek nyomon követése, és a gyógypedagógiai-, szakmai munka. Heti rendszerességgel, meghatározott napon és időben (minden szerdán 11-től -15 óráig) kerül sor szakmai team megbeszélésekre. A team szerepe a gyermek vizsgálata-, felvétele-, valamint fejlesztése során, kiemelt szerepet kap, amelyek lehetővé teszik a különböző kérdések megbeszélését, tisztázását. Azért dolgozunk teamben, mert így a hibák csökkenthetők, jobb eredményeket lehet elérni, az elégedettségi mutatók eredményesebben javíthatók. A team munka középpontjában a gyermek, a család áll, akinek támogatott, aktív részvétele elengedhetetlen a siker elérésében.

A team tagjai: gyógypedagógusok, pedagógusok, terapeuták- szakalkalmazottak, orvosok, segítő szakemberek

A szakmai team feladata: Gyermek felvétel esetén a szakmai team feladata: - a család és a gyermek problémájának feltérképezése – módszere: első beszélgetés - orvosi, pedagógiai anamnézis felvétele – módszere: kikérdezés - gyógypedagógiai és mozgásvizsgálat dokumentációval rögzítve – módszere: vizsgálat - a vizsgáló team referál a problémáról a szakembereknek - beszélgetés

28

- a team tagok meghatározzák az elsődleges problémakezelést, mely a gyermek sajátos nevelési igényéből fakad - javaslat tétel a szülőnek: az intézményegységbe való bekerülésről - az egyéni bánásmódon alapuló készség, képességfejlesztésről, terápiákról és az órarendbe való beillesztésről - gyermek megfigyelése, jelenállapot leírása – módszer: megfigyelés - egyéni fejlesztési tervek elkészítése Vizsgáló team tagjai: A beérkező szakvélemény, illetve a szülői jelentkezés alapján kerül sor a komplex vizsgálatra, ahol a probléma, sajátos nevelési igény alapján kiválasztásra kerül a vizsgáló team, melynek egy mozgást vizsgáló, illetve értelmi, érzékszervi területeket vizsgáló szakember mindig részese. Gyermek nyomon követés során a szakmai team feladata: - gyermek megfigyelése, jelenállapot leírása minden év elején – módszer: megfigyelés, tesztek, skálák felvétele - egyéni fejlesztési tervek elkészítése, ahol, ha a gyermek állapotában történő változás megkívánja, a fejlesztési terv módosítását, akkor a szakemberek team keretein belül konzultálnak, és együtt döntenek az új célkitűzésekről, a fejlesztés tartalmáról - egyéni és csoportos készség, képességfejlesztés, rehabilitáció - év végi értékelési lap írása Gyermek köré felépített team tagjai: a gyermek- szülői, a gyermekkel foglalkozó szakemberek, kezelő orvosa, ha szükséges pszichológus. A informálisan működő team feladata: Ideiglenes formális csoportok időszakos feladatok elvégzéséhez rendelten is működnek team formájában, amire ugyanaz jellemző, mint a szakmai teamre, de addig tekinthetők egy teamnek, amíg a feladatukat végrehajtják. Ilyen lehet pld. egy tevékenység, egy aktuális feladat ellátása. Ilyenkor tevékenységi terv alapján meghatározott feladatok, időtartamok, és felelősök kerülnek kiválasztásra, amelynek irányítója azért a tevékenységért felelős szakember. De ilyen szerveződés az is, amikor egy csoport működéséről csoport megbeszélést tartunk, ahol az ott dolgozó pedagógusok, mozgásfejlesztő szakemberek, pedagógiai-, gyógypedagógiai asszisztensek és egyéb segítő szakember vesz részt, a team irányítása annak az embernek a feladata, amilyen probléma a központban áll. Fontos célzott szakmai munkát meghatározó fejlesztést- terápiát végző szakalkalmazotti munkacsoportok, amelyek a terápiás megközelítés, a speciális igények és

29

szükségletek kielégítése miatt jöttek létre (mozgásterápiás csoport, értelmi területek fejlesztésével foglalkozó csoport). Egyéb szolgáltatások biztosításával az oktatás folyamatán túl komplex módon is próbáljuk a rehabilitációt biztosítani gyermekeink számára, amely újabb formában szerveződő teamet feltételez, ahol a team tagok, a szakemberek száma tovább bővül. Például lehetőséget kínálunk arra is, hogy az egyesület tagintézménye behozza a gyermeket és a szülőt a fejlesztésre, ha a gyermek tömegközlekedéssel nehezen utaztatható, hiszen a támogató szolgálat akadálymenetes járművével, biztonságosan ez is megoldható. A családok igénybe vehetnek szülősegítő szolgáltatásokat is, pld. családban életvezetéssel kapcsolatos problémák megoldása, eszköz-, könyvkölcsönzés szülők számára, táborokban való részvétel lehetősége. Orvosi konzultációk biztosításával egyéni igényeket tudunk kielégíteni, pld. speciális orvosi vizsgálatok, valamint egészségügyi kérdésekben tanácsadás nyújtásával, kontrollvizsgálatokkal a gyermek fejlődési ütemének felméréséhez, segédeszközök készíttetése helyben utaztatás nélkül. A segédeszközzel való ellátás fokozottan team munkát feltételez, amelyet intézményünk már régóta végez. A team tagok: a gyermek, szülő, gyermekkel foglalkozó szakember, rehabilitációs orvos, szomatopedagógus- gyógytornász, segédeszköz készítő. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a hosszú éves szakmai kapcsolat alapján a segédeszköz készíttetése miatt nem kell a gyermekeknek Budapestre utazni, mert a segédeszköz készítő jön le és helyben végzi el a munkát, amibe a rehabilitációs szakembernek és a szülőnek, vagy magának a gyermeknek is joga van beleszólni. A rehabilitációs szakorvos pedig folyamatosan végig kíséri a munkát, így ebben a team munkában övé az irányító szerep.

2.6.2. A gyermekek ellátásának folyamata- nyomonkövetése Új gyermek felvétele Jelentkezés Intézményünkbe a jelentkezés általában telefonon vagy személyes megkeresés alapján történik. Rövid tájékozódó beszélgetés során kiderül, hogy miért fordult hozzánk a szülő, hozzátartozó vagy esetleg a védőnő. A probléma ezen kívül még feltűnhet gyermekorvosnak, egyéb szakorvosnak, családtagoknak. Előfordul, hogy már szakértői bizottság vizsgálata után már érvényes szakértői véleménnyel keres meg bennünket a szülő gyermekével. A felvételi füzetbe bekerülnek a legfontosabb adatok (név, életkor, lakcím, telefon, gyermek problémája, esetleg diagnózis). Ezt követően időpontot adunk a komplex vizsgálatra (gyógypedagógiai-, mozgásvizsgálat), melynek időpontja felkerül a team táblára. 30

Az intézmény elsősorban Somogy megye területéről vesz fel gyermekeket, a férőhelye mértékéig más megyéből is lehet felvenni egyéni elbírálással. Minden gyermek esetében a fejlesztés megkezdéséhez szükséges a szakértői vélemény. A gyermekek szakértői bizottsághoz való felterjesztése, ill. a szakértői bizottsági vizsgálat sajnos, hosszú időt vesz igénybe. Szükséges a szakértői vélemény megléte, de a különleges gondozás, a lehető legkorábbi fejlesztés elve alapján a szakértői vizsgálatra való felterjesztést igazoló dokumentáció is elég a felvételhez. A team döntésének megfelelően, a fentiek alapján minél előbb elkezdjük a fejlesztéseket. A korai nevelés megkezdésének feltétele: Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a mozgássérült gyermekek esetében a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye /MOSZRB/ komplex vizsgálata alapján elkészített javaslat megléte. Életkor: 0 éves kortól óvodába kerülésig, de legkésőbb 5 éves koráig A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a gyermekneurológiai szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti. A fejlesztő felkészítés megkezdésének feltétele: A Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat komplex vizsgálata által elkészített javaslat megléte. Életkor: 5 éves kortól a fejlesztő nevelés- oktatás megkezdéséig.

Az első komplex vizsgálat menete: A jelentkező problémája alapján, kerülnek kiválasztásra a vizsgáló szakemberek. A gyermek iratanyagából áttekintjük az orvosi zárójelentéseket, információt szerzünk a gyermek egészségi állapotáról, egyéni speciális szükségleteiről. Elsődleges a gyermekneurológus által kiállított ambuláns lap a neurológiai vizsgálat eredményéről. Amennyiben ez nincs, - a komplex vizsgálatunk után - neurológiai vizsgálatra küldjük a gyermeket. A neurológus javaslatot tesz a komplex korai fejlesztés, vagy általunk biztosított kezelések, terápiák megkezdésére. Kötetlen beszélgetés formájában, pár mondatban bemutatjuk intézményünket, majd további beszélgetés során kitöltjük a kérdőív-anamnézist és az adatlapot. Ezután kerül sor a vizsgálatokra, amely, gyógypedagógiai- és a mozgásvizsgálat. A vizsgálatok az intézmény szakemberei által összeállított feladatokból, próbákból, tesztekből állnak. A

31

Portage skála használatát az intézményünkben a 2012/13-as tanévben vezettük be és a gyermekek felvétele esetében az életkornak megfelelő skálát alkalmazva minden esetben felvételre kerül, amely tudatosabbá, pontosabbá teszi a pedagógiai megfigyeléseket. Sor kerül az egyéb nyomtatványok kitöltésére, aláírására: nyilatkozat, szakértői bizottságnak összefoglaló és intézmény által nyújtható fejlesztési javaslat az első vizsgálat alapján, szakértői javaslat iránti kérelem, szakértői bizottság formanyomtatványa, igénylőlap utazási utalványhoz. A vizsgálatot követően a szakmai team újra összeül és megbeszéli a vizsgálaton tapasztaltakat, a gyógypedagógusok, mozgásnevelők beszámolnak a gyermek állapotáról. A vizsgálatokat írásban dokumentáljuk, és egy összefoglalót készítünk. A szakmai team tagjai közösen döntenek arról, -ha a szakértői bizottság szakvéleménye konkrét javaslatokat nem fogalmaz meg,-, hogy az életkornak, állapotnak, terhelhetőségnek megfelelően milyen fejlesztésekben, terápiákban részesüljön. A fejlesztési eljárások és az órarendi besorolás rögzítése megtörténik a team füzetben. A felvett gyermekért egy gyógypedagógus, vagy a kezelést végző szakember a felelős, akinek feladata, hogy a gyermek fejlesztésében képességkibontakoztatásában résztvevő szakembereket összefogja, és felelős a gyermek nyomon követéséért és a kötelező dokumentáció vezetéséért. Szülői tájékoztatás: A szakemberek megfogalmazzák a szülőnek a gyermek állapotáról kapott képet, és javaslatokat teszünk a fejlesztési lehetőségekre, és annak megkezdésének idejére. Ha a szülő egyetért és a mi központunkat választja, akkor a lehető legrövidebb időn belül megkezdjük az órarend szerinti fejlesztést. A gyermek bekerül az összesített névsorba, a megfelelő forgalmi naplóba, és a foglalkozásainak időpontját órarendbe és terem beosztás rendjébe illesztjük.

Már felvett gyermekek nyomon követése Az intézményünkbe bekerült gyermekekről egy hónapos – de lehet több is – megfigyelési időszak után jelen állapotot írunk. A mozgásnevelők a mozgásos státuszt a gyógypedagógusok az értelmi, érzékszervi területekről gyógypedagógiai jelen állapotot írnak. Főbb szempontjai a viselkedésre, szocializációra, játékra, mozgásra, kommunikáció – beszédre, és a megismerő tevékenységek fejlettségi szintjére irányulnak. A jelen állapotok kiegészülhetnek tesztekkel, skálákkal, felmérő lapokkal. A jelen állapot megírása után készítjük el minden gyermekről egy évre szólóan a fejlesztési tervet. A gyermek komplex problémakezelésére irányuló egész év fejlesztési céljait és fela-

32

datait határozza meg. A gyermek állapotában történő változás azt megkívánja, a fejlesztési terv módosításra kerülhet. Ilyenkor a szakemberek team keretein belül konzultálnak, együtt döntenek az új célkitűzésekről, a fejlesztés tartalmáról, ellátási formáról, melyet dokumentálnak. A fejlesztési tervet legalább kettő, de legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Ezek alapján kezdődik meg a fejlesztő-terápiás munka. A fejlesztő órák tartalma az egyéni fejlesztő naplókba, kezelő lapokra, fizioterápiás vizitlapokra kerül rögzítésre. A bekerülési vagy tanév eleji jelenállapot összehasonlítjuk az év végi állapottal, melynek eredményét az értékelési lapon rögzítjük.

2.6.3. A fejlesztésekről általában 2.6.3.1. Fejlesztési munkánkat meghatározó szakmai irányelvek A szakmai irányelvek egy része megegyezik a Központ irányelveivel, de a szakszolgálat speciális feladatai szerint meghatároztunk csak erre vonatkozó meghatározó irányelveket is. Sajátos nevelési igény, mint különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog: A sajátos nevelési igény, olyan biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságok összességét jelenti, amelyek a fejlesztés, a nevelhetőség jellegzetes különbözőségét fejezi ki. Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermekeket olyan szintre juttatjuk el, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé. Hangsúlyt fektetünk a speciális segédeszközök következetes használatára, azok elfogadtatására. Lehető legkorábbi fejlesztés elve: A minél korábban felállított korrekt diagnózis után kezdjük meg a re/habilitációt, melynek célja a sérült funkciók károsodott működésének korrigálása, helyreállítása. Ezáltal lehetőség nyílik a fejlődésükben veszélyeztetett funkciók károsodásának megelőzésére, illetve azok javítására. Játékosság elve: A fejlesztéseket játékba ágyazottan végezzük. Fontosnak tartjuk a különböző területek összekapcsolását mondókákkal, versekkel, énekekkel, amellyel hangsúlyozzuk a játékosság elvének szerepét.

33

Összes maradék funkció kihasználásának elve: A fejlesztések során fel kell tárni a sérült gyermek minden károsodott és épen maradt funkcióját, meg kell ismernünk személyisége valamennyi összetevőjét. A meglévő funkciókra építve, kis lépésekben lehet előrehaladni. Elfogadó környezet elve: A mozgássérült, értelmileg akadályozott és halmozottan fogyatékos gyermekekhez méltó bánásmóddal közeledünk, elfogadjuk másságukat, pozitívan értékeljük önálló megnyilvánulásaikat, erőfeszítéseiket. Megtanítjuk a gyermekeket a saját és a többi gyermek másságának megismerésére, elfogadására. Törekszünk arra, hogy a közvetlen környezetével elfogadtassa magát. Fejlesztés-gondozás, nevelés-oktatás egységének elve: A mozgássérült, értelmileg akadályozott és halmozottan sérült gyermekek olyan emberek, akiknél átfogó, egymást kiegészítő fejlesztéssel-gondozással, neveléssel, neveléssel-oktatással habilitációs/rehabilitációs tevékenységgel kell az adottságaikhoz és korlátaikhoz képest, életminőségükben a lehető legteljesebb javulást elérnünk. Komplexitás elve: Fogyatékosság sajátos megjelenése indokolja a fejlesztés és nevelés komplexitását, amely a mozgásnevelés, kommunikáció, megismerő funkciók, személyiségfejlesztés, önkiszolgálás, közösségért végzett munkatevékenység együttes, egymást erősítő és kiegészítő alkalmazását öleli fel. Individualizáció, egyéni differenciált bánásmód elve: A fejlesztések és a nevelés során mindig az egész személyiséget vesszük figyelembe, ezért fontos az egyéni odafordulás. A gyermeket, mint individumot tekintjük, elfogadva, nem előtérbe helyezve sérülését. Az egyéni differenciálás, főként azonos típusú feladatokon belül, az elvégzett munka mennyiségében, minőségi szintjében és a segítségnyújtás mértékében nyilvánul meg.

34

Viszonylagos önállóság kialakításának elve: A mozgássérült, értelmileg akadályozott és halmozottan sérült gyermeknek megvan a lehetősége, hogy szükségleteit, saját akaratát, elhatározását átélhesse, s amennyiben lehetséges, meg is valósítsa. Kiemelkedő szerep jut a szakemberek éberségének, érzékenységének, hogy az önállóság megvalósulhasson. Interakció és kommunikáció elve: Az interakció és kommunikáció legfontosabb jellemzője a kölcsönösség. Olyan kommunikációs stratégiákat kell kialakítanunk, melyben létrejöhet a kölcsönös megértés, szavak nélkül is értelmeznünk kell tudni a gyermek testnyelvének preverbálisan közvetített üzeneteit, s adekvátan kell azokra válaszolnunk. Prevenció és rehabilitáció elve: A nevelő-oktató, fejlesztő tevékenységünket áthatja a prevenciós, (re) habilitációs, terápiás szemlélet. Kompenzáció és korrekció elve Kompenzációs és korrekciós eljárásokat alkalmazunk a kívánt funkciók eléréséhez, megtartásához. Kooperáció elve: Az együttműködés azt jelenti, hogy a szakemberek a gyermekekkel együtt vesznek részt a nevelési-fejlesztési folyamatok eseményeiben. Egy tevékenységi folyamat akkor nevezhető kooperatívnak, ha a résztvevő partnerek egy előre közösen kitűzött cél érdekében, cselekvésük tervezését és kivitelezését egymástól függően és egymáshoz viszonyítva koordinálják. A kooperáció elve vonatkozik ezen felül a különböző szakterületek szoros együttműködésére, valamint a gyermekekkel foglalkozó valamennyi személy folyamatos információ és tapasztalatcseréjére (szülők, pedagógusok, dajka, gyógypedagógiai asszisztens, szakorvosok, segítők). A normalizáció és participáció elve: A normalizáció és participáció elve alapján a képességekhez mért lehető legjobb szintű társadalmi beilleszkedést érjük el, s ehhez nem a fogyatékos személy hiányzó képességeit kell pótolni, hanem életkörülményeit úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, részt vehessen a társadalom életében. 35

Fejlesztő gondozás elve: A fejlesztő-gondozás a fejlesztés-nevelés egységére épül, valójában a pedagógiai jellegű gondozást jelenti, sohasem pusztán a biológiai-fiziológiai szükségletek kielégítését testesíti meg. Tervezett, szervezett ellátás, amely integrált módon foglalja magában a gondozást és a fejlesztést. A gondozási folyamatokon keresztül érjük el az elemi készséget, képességek kibontakoztatását, melynek köszönhetően fejlődik az érzékelés, észlelés, az értelem, a mozgás, a kommunikáció és a szocializáció. A fejlesztő-gondozást végző szakemberek olyan „szociális légkört” teremtenek, amely önmagában is nevelő hatású. A differenciálás elve Egyéni odafordulással, a segítségnyújtás mértékéve, a képességekhez igazodó fejlesztéssel - neveléssel, valamint az egyéni értékeléssel biztosítható. Egyéb hátránykompenzáció leküzdésére irányuló feladatokat meghatározó elvek a korai fejlesztés, fejlesztő nevelés során: 

szülő nevelőmunkájának segítése tanácsadással



a lehető legkorábbi fejlesztés megkezdése



egy gyermek több fejlesztési eljárásban való részvétele



a biztonság és a stabilitás elve: amely keretében a gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. Ez egy kis csoportos foglalkozás alapvető feladata.



sérülés specifikus egyéni készség képességfejlesztés, komplex fejlesztési és terápiás eljárások alkalmazása gyógypedagógiai és mozgásos jellegű fejlesztésekkel



ágazatok közötti együttműködés jelentősége: a fejlesztő- terápiás munka és az egészségügy összekapcsolódása- gyógytorna, DSGM- terápia, gyógyúszás, egyéb kiegészítő fizikoterápiás eljárások



az aktivitás elve: a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenységspecifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása kiemelten fontos elv és feladat

36



az egységes nevelő hatások elve: a gyermekkel foglalkozó szakemberek a gyermek elfogadásában; a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában; öntevékenységének biztosításában értsenek egyet; az alapvető elérendő célok tekintetében nézeteiket egyeztessék egymással.

2.6.3.2. Fejlesztések heti időkeretei A törvényben meghatározott óraszámok (az aktuális törvényi változások figyelembe vételével, 15/2013.II..26.) EMMI rendelet: Korai fejlesztés: 0-3 éves kor között legalább heti 1 óra, legfeljebb heti 4 óra 3-5 éves kor között legalább heti 2 óra, legfeljebb heti 5 óra Fejlesztő nevelés: 5 éves kortól legalább heti 5 óra Mindkét esetben a heti időkeretet a szakértő bizottság állapítja meg. Az időkeret a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja. A foglalkozások heti rendszerességgel zajlanak. A fejlesztés a gyermek állapota alapján egyéni, vagy csoportfoglalkozáson, illetve vegyesen - egyéni és csoportfoglalkozáson - is történhet. A korai fejlesztés és fejlesztő felkészítésben a terápiák és a fejlesztő foglalkozások időtartama a gyermekek terhelhetőségétől függően 20-45 vagy 60 perc lehet. 2.6.3.3. Terápiák, kezelések, fejlesztések szemléleti megközelítése Kiemelkedően fontos, hogy a fejlesztő munka középpontjába az anya – gyermek (szülő – gyermek) kapcsolat álljon. A szülő – gyermek kapcsolat szerepe: -

ne kelljen sokáig várniuk a foglalkozások előtt

-

próbáljuk megismerni a szülő igényeit

-

a szülővel egyenrangú félként foglalkozzunk, ezzel megerősítjük a szülő kompetenciáját

-

próbáljuk figyelembe venni a család életrendjét, körülményeit, otthoni kialakult szokásrendet

-

a fejlesztő munkát családközpontú gondoskodásnak kell tekinteni

-

a szülőnek mindig adjunk korrekt tájékoztatást, kihangsúlyozva azt, amit a gyerek már tud

A gyermek fejlődési szintje, menete dönti el, hogy a szülő részt vesz-e a foglalkozásokon, vagy sem. Ha a szülő együtt érkezik gyermekével és részt vesz a foglalkozáson, akkor a gyermeknek és a szülőnek is nagyobb a lehetősége a társadalmi érintkezésre. Azoknál a gyermekeknél, akik37

nél az együttműködési készség és az utasítás követés kialakítása a cél, jobb, ha a szülő közvetlenül nem vesz részt a foglalkozáson. Szakembereink szemlélete a következő pontokon megegyezik: -

ötvözzük az érzékelés-észlelés, kognitív funkciók, a kommunikáció és a magatartás egyedi feladatait a mozgástanulásban

-

szakembereink a szakorvosokkal együttműködve végzik a munkájukat

-

a mozgásfejlesztés során az egészséges fejlődésmenetet követjük

-

a mozgástanulás életkornak megfelelő játékban, és valós, aktív helyzetekben történik

-

a halmozottan, súlyosan-halmozottan sérült gyermekeknél fontosnak tartjuk a szenzoros tapasztalatok nyújtását és cselekvési tevékenységek megtanítását

-

a fejlesztést végző szakemberek összehangolt munkája egy, egyénre szabott tevékenységet eredményez, amelyben a különböző terápiás elemek folyamatosan alkalmazkodnak a gyermek állapotához, egyéni szükségleteihez és diagnózisához

-

a fejlesztés-nevelés alapját az érzelmi biztonság képezi, ahol kis lépésekben, változatos gyakoroltatással, a fokozatosság elvét követve haladunk előre, hiszen fejlesztés akkor eredményes, ha a gyermek a saját fejlettségéhez képest a lehető legnagyobb önállóságra tesz szert

2.6.3.4. Fejlesztési formák A gyermekek életkortól, érettségi- fejlettségi szinttől és speciális nevelési igénytől és egyéni szükségletektől függően heti rendszerességgel, kötött játékos formában vesznek részt egyéni és/vagy csoportos gyógypedagógiai, vagy konduktív pedagógiai foglalkozásokon. Ha diagnózisa, speciális szükséglete, egészségi állapota szükségessé teszi, akkor orvosi véleményre, javaslatra kiírt kezelési és terápiás jellegű foglalkozásokban is részesülhetnek. Foglalkozásainkat központhoz kötötten saját, vagy külső helyszínen tartjuk, mert ez ad lehetőséget a változatosabb fejlesztési eszközök felhasználására, és így a szakemberek és a szülők is könnyebben tudnak konzultálni egymással. Az egyéni foglalkozás előnye, hogy a szakember, a gyermek és a szülő együtt tevékenykedhet. A körülmények kedveznek a bensőséges, oldott légkör kialakulásának, és a rugalmasságot szem előtt tartó foglalkozás szervezéséhez. A változatos felépítésű és célú csoportos foglalkozások adnak lehetőséget a társadalmi érintkezésre, a szülőknek beszélgetésre, a gyermekeknek pedig kortársi kapcsolatok megalapozására. A foglalkozások tudatosan felépítve, változatos, játékos feladatokkal biztosítják az örömteli együttlé-

38

tet, amelyen keresztül együtt megtapasztalhatják a közösség erejét és annak szocializációs hatásait. Ezek alapján a következő formákat különböztetjük meg: 

rendszeres egyéni gyógypedagógiai / konduktív fejlesztő foglalkozás: a gyógypedagógus, vagy konduktor a gyermek fejlődési profilját, szükségleteit, a gyermek erősségeit és a család igényeit megismerve kezdi meg a fejlesztő munkát. Mivel a fejlesztés ambuláns rendszerben történik, a cél az, hogy a gyermek mindennapi, otthoni fejlesztéséhez mintát nyújtsunk, és fektessünk hangsúlyt a napi rutin megismerésére, kialakítására. A korai fejlesztés lényege az ún. mamás tanítás, az intellektuális képességek mellett mozgásos ismeretszerzés a cél, amely segíti a szocializációs cselekvési módok elsajátítását. A korai fejlesztésnek nincs tematikusan felépített eljárásrendszere, hanem egyénre szabottan, az egészséges fejlődésmenetet követi. A konduktív terápia meghatározott feladatsorai ebbe a fejlesztési metodikába jól beépíthető. A fejlesztő nevelésben részesülő gyermekek esetében – ha lehetséges-, a szülő jelenléte nélküli egyéni foglalkozásokat tartjuk jó megoldásnak.



kiscsoportos fejlesztő foglalkozás: maximum 6 fő, megközelítőleg hasonló fejlődési stádiumban levő csecsemők, kisgyermekek, fiatalok számára nyújt fejlesztő tevékenységet. Pld. a bazális terápia esetében kiemelt szerepet kap a szocializációs közeg, az orientációs kommunikáció. A társadalmi érintkezés lehetőségében a pedagógus, konduktor csak segítő szerepet tölt be. A nagyobb gyermekek esetében pedig már kiemelten fontosnak tartjuk, a kisebb közösségben való alkalmazkodás tanulását. A szenzoros integrációra épített kis csoportos aktív mozgásos foglalkozás elsősorban az egyensúly érzéket és a mozgások összerendezését, koordináció fejlesztését segíti, de kedvező változásokat eredményezhet a viselkedésben, a magatartásban és a figyelemben is. Ilyen jellegű foglalkozásokat elsősorban a következő fennálló problémánál, diagnózisnál tartjuk fontosnak: a mozgáskoordinációs-, mozgástervezési problémák, megkésett pszichomotoros fejlődés, egyensúlyzavar, szenzoros integrációs zavar, éretlenség- rizikós koraszülöttség, „hiperaktivitás”,” figyelemzavar”, adaptációs-szabályozási nehézségek, viselkedésszervezési problémák, autizmus spektrum zavar. Az összetett komplex terápián azt a kiscsoportos fejlesztő foglalkozást értjük, ahol a terápia, a gyógypedagógia és a zene együtt jelenik meg, aminek érdekében a gyógypedagógus és a zenét biztosító szakember együttes munkája valósul meg. A foglalkozáson a szü-

39

lők is részt vesznek. A feladatokban a szenzoros jellegű mozgást, a beszédindítást ötvözzük a zenével. A kis csoportos aktív mozgásfejlesztő kiscsoportot a mászás elsajátítását követően javasoljuk, aktív játékos formában a szülő tevékeny részvételével. A kutyás terápia jellemző formája is a csoportos foglalkozás, ahol a gyermek igényeinek megfelelő végzettségű gyógypedagógus vezeti a foglalkozást, amelyet a terápiás kutya felvezetője és a terápiás kutya segítenek, asszisztálnak. A kutyás terápiát főként a gyermek aktivitásának növelésére és meghatározott pedagógiai célok megvalósítására használjuk, mint alkalmazott terápiát. A cél, hogy a mozgásnevelő segítségével, a terápia meghatározott idejét követően, a gyermek fizikai és mozgásos aktivitásában és érzelmi, szociális állapotában egyértelműen megjelenő, mérhető pozitív változások következzen be. Ez a fejlesztési forma a mozgásfejlesztés foglalkozásokhoz kapcsolódhatnak.



egyéni gyógytorna: terápiás célú mozgásgyakorlatokból összeállított mozgásanyaggal dolgozik, ahol egy ingersorozattal hoznak létre funkcióváltozást. Az egész szervezetre vagy egyes szervek működésére gyógyító hatást gyakorol. Ezen belül a Dévény-féle speciális manuális technika (DSGM) alkalmazásával egyéni terápiaként a szakember az izom-, ín- és kötőszövetrendszert speciális manuális technikával (kézzel) kezeli. Meg kell említeni az utazó tanári szolgáltatást, ahol a gyermek egyéni foglalkozás kere-

tében kapja meg a fejlesztést. Intézményünk csak olyan gyermekek esetében vállalja a fejlesztésnek ezt a formáját, ahol a gyermek/család részéről a bejárás akadályozott (pld. súlyos, egészségügyi probléma fennállása, utaztatás problémája). Előnye, hogy a gyermek az ismerős környezetben könnyebben működnek együtt a szakemberrel.

40

2.6.3.5. „ Jó gyakorlatok” folyamattérképe Az intézmény fejlesztő- terápiás „jó gyakorlatának” folyamattérképe a korai fejlesztés és gondozás, mint pedagógiai szakszolgálati tevékenység terén

Gyermek felvétele, szakmai team (Szakmai team véleménye, szakértői vélemény javaslatai és a gyermek életkora apján az óraend összeállítása)

Izomtónus problémánál, koraszülötteknél, csecsemőkorú eltérő fejlődésű gyermekek esetében az orientációs képességek megalapozásáig két meghatározó terápia:

DSGM Az aktív mozgás- főként Bazális terápia a mászás- elindulásától kiegészülhet az előző egyéb mozgásterápiával:

Feszes izomtónus esetében az előzőek kiegészülhetnek hidroterápiával:

Korai HRG kádban, pezsgőfürdő HRG az uszodában

Mozgásfejlesztés Nagyobb életkorú eltérő fejlődésű gyermekek esetében meghatározó terápiák, fejlesztések:

Gyógypedagógiai fejlesztés Mozgásfejlesztés HRG A problémának megfele-

Az intézmény által nyújtott egyéb kiegészítő terápiák, amelyek a fő órák részeit alkotják: Fizioterápiás kezelések, gyógypedagógiai lovaglás, kutyás terápia

lően kiegészülhetnek annak megfelelő terápiákkal:

A gyermek köré felépített fejlesztési szakmai team, és feladata: - irányítója a gyermekért felelős szakember, vagy a probléma felvetője - jelen állapot leírása - fejlesztési terv írása - egyéni fejlesztő naplók írása - értékelési lap, pedagógiai vélemények készítése - esetmegbeszélések - kapcsolati probléma, viselkedési probléma, családban jelentkező probléma feldolgozásában segít, illetve tanácsot ad a fenntartó által igény bevehető pszichológus

41

Beszéd fejlesztéslogopédia Etetés (evés) terápia

A fejlesztő nevelés fejlesztési gyakorlatának folyamattérképe

Gyermek felvétele, szakmai team (Szakmai team véleménye, szakértői vélemény javaslatai apján az óraend összeállítása)

Eltérő fejlődésű gyermekek esetében a két meghatározó foglalkozás:

Gyógypedagógiai fejlesztés Mozgásfejlesztés A súlyosan- halmozottan sérült gyermekek esetében és problémának megfelelően egyéb fejlesztési lehetőségekkel egészülnek ki a fentiek:

Az intézmény által nyújtott egyéb kiegészítő terápiák, - főként feszes izomtónus, kontratúrák fennállása esetén-, amelyek a fő órák részeit alkotják: Fizioterápiás kezelések, egyéb hidroterápia, gyógypedagógiai lovaglás, kutyás terápia

Gyógytorna Konduktív terápia Bazális terápia Etetés (evés) terápia AAK Beszédfejlesztés HRG

A gyermek köré felépített fejlesztési szakmai team, és feladata: - irányítója a gyermekért felelős szakember, vagy a probléma felvetője - jelen állapot leírása - fejlesztési terv írása - egyéni fejlesztő naplók írása - értékelési lap, pedagógiai vélemények készítése - esetmegbeszélések - kapcsolati probléma, viselkedési probléma, családban jelentkező probléma feldolgozásában segít, illetve tanácsot ad a fenntartó által igény bevehető pszichológus

42

A terápiák jól illeszkednek az egyes képzési formákba, melyek a gyermek életkorához, diagnózisához és általános pszichés állapotához igazodnak. A korai fejlesztés alapja a komplex gyógypedagógiai foglalkozás, vagy az orvosi diagnózisra épülő kezelési- terápiás eljárás, amelynek egyik pillére az aktív mozgás megalapozása izomtónus normalizálásával (DSGM I. = speciális manuális technika), illetve aktív mozgás fejlesztése (mozgásfejlesztés) a másik pedig az értelmi területek megalapozása észlelés- érzékelés ösztönzésével (bazális terápia), és az értelmi területek fejlesztése (gyógypedagógiai fejlesztés). A mozgásos jellegű fejlesztés megválasztása a gyermek életkora és diagnózisa szerint történik, amely szerint lehet gyógytorna (DSGM I.), szomatopedagógia, konduktív pedagógia. Szakszolgálatunk terápiás protokollja szerint az aktív mozgás- elsősorban a járás beindulását követően némely esetben azonban már a mászás elsajátítása után – amikor az együttműködés hiánya, vagy „viselkedési probléma” észlelhető, a terápiák skáláját kiegészíti, vagy felváltja a szenzoros jellegű mozgásfejlesztés. Ezeket a fejlesztéseket fizioterápiás kezelések egészíthetik ki, amelyek beépülhetnek a mozgásfejlesztő foglalkozásokba. A korai fejlesztés során a biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtésével, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosításával, kellő figyelmet fordítunk a gyermek kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség figyelembe vételére, ahol a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele játssza a fő szerepet. Az élményszerzés lehetőségének biztosításával- pld. csoportos foglalkozás állatasszisztált terápia- a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíthetjük a „tanulást”. A fejlesztő nevelésben résztvevők esetében a gyógypedagógiai fejlesztés és a mozgásfejlesztés a legfontosabb alapja a fejlesztő munkának.

2.6.4. Terápiák, fejlesztések ismertetése Gyógypedagógiai jellegű fejlesztések: értelmi területek fejlesztése, bazális terápia, beszédfejlesztés-logopédia, etetés (evés) terápia, alternatív és augmentatív kommunikáció, ének- zene foglalkozás-,zeneterápia, állatasszisztált terápia: gyógypedagógiai lovaglás, kutyás terápia Mozgásos jellegű fejlesztések: mozgásfejlesztés-mozgásnevelés (szomatopedagógia, konduktív pedagógia) gyógytorna, DSGM, szenzoros integrációs terápia, gyógytestnevelés hidroterápia: zsályafürdő, pezsgőfürdő, Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika - gyógyúszás, subaqualis torna 43

Kiegészítő fizikoterápiás kezelések: gyógy-, és frissítő masszázs, Bemer-3000 terápia (bioelektromágneses energia-reguláció), bioptron kezelés, tens- kezelés

Értelmi képességek fejlesztése ( Gyógypedagógiai fejlesztés) A gyógypedagógus a gyermek fejlődési profilját megismerve, a gyermek erősségeire, jobb készségeire- hangsúlyozva ez által a pozitívumokat- alapozva segíti elő a megkésett területek fejlődését. A családdal szorosan együttműködve, célzottan használja ki azokat a szenzibilis fejlődési időszakokat, amikor bizonyos funkciók fejlesztése a lehető legalkalmasabb. Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat. Így nem egymástól elkülönült funkciógyakorlás, funkciótréning történik, hanem egyidejűleg a komplex környezet több funkció fejlődését segíti. A fejlesztés során komplex módon, játékba ágyazottan - a gyermek szükségleteinek maximális figyelembe vételével - a szociális tanulást segítjük elő oly módon, hogy ezen keresztül fejlődnek megismerő funkciói, kommunikációs képességei, szociális érettségük és játéktevékenységük. Célcsoport: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik az értelmi területek tekintetében eltérő fejlődést mutatnak és/vagy társuló sérüléseik, részképességeik miatt értelmi fejlesztést, megsegítést igényelnek. Megismerő funkciók fejlesztése: A megismerő tevékenység folyamatában nemcsak egy adott készség megtanítása a cél, hanem az, hogy az adott készség beépüljön a folyamatba; így alapot képezve további ismeretelsajátításnak, tapasztalatszerzésnek. A gyermek fejlődését "kis lépésekben", változatos gyakorlást biztosítva, a funkciók tudatos egymásra építésével segíti elő úgy, hogy a gyermek közben sikerélményhez jusson. A megismerő funkciók fejlesztése során célunk az információ feldolgozó rendszer fejlesztése, mely alapját képezi a kognitív funkciók működésének. E rendszer keretein belül történik a külvilág ingereinek befogadása, beillesztése a már meglévő kognitív keretek közé, illetve a rendszer esetleges átalakítása az új ingerek hatására. A folyamat része az ingerek szelektív befogadása, a beérkezett információ kódolása, rendezése, rövid, illetve hosszú idejű tárolása és szükség szerinti mozgósítása. A fejlesztés egyes szakaszai egymásra épülnek és kiegészítik egymást. Az értelmi fejlesztés jelentősége a megtapasztalásban rejlik, így a gyermek mélyen, cselekvésbe ágyazottan éli át a fogalmakat és könnyebben végez gondolkodási műveleteket.

44

Megismerő tevékenység fejlesztésének területei: -

Érzékelés – észlelés

-

Figyelem – megfigyelőképesség

-

Emlékezet

-

Gondolkodási funkciók

-

Finommotorika

A megismerő tevékenység fejlesztésének céljai: -

minden észlelési terület bevonásával, sok cselekvéssel szerezzen tapasztalatokat a gyermek szűkebb és tágabb környezetéről

-

kialakítani és erősíteni mindazokat a képességeket, melyek a mindennapi élet során szükségesek

-

a megszerzett tapasztalatokat tudják alkalmazni a mindennapjaikban

Kommunikációs képességek fejlesztése: Az értelmi fejlesztés keretein belül zajlik, kapcsolatteremtésre és fenntartásra, valamint információcserére irányul. A kommunikáció fejlesztésének célja: -

tegye képessé a gyermeket a nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli kommunikációra

-

beszédre ösztönző légkör megteremtésével a beszédkedv felkeltése, fenntartása

-

emberi és szociális kapcsolatok felvételére, kialakítására, elmélyítésére, fenntartására és bővítésére tegye képessé

-

minden gyermek számára megtalálni azt a formát, amellyel a leginkább ki tudja fejezni magát

A kommunikációs képességek fejlesztése komplex módon minden területre kiterjed. A szociális érettség fejlesztése: Elválaszthatatlan a többi pszichomotoros terület fejlesztésétől, éppen ezért a legösszetettebb gyógypedagógiai feladatok egyike. Ez a fejlesztési terület a kommunikációval, ill. a megismerő tevékenységek fejlődésével áll szoros összefüggésben. A játék nagy lehetőséget nyújt a szociális képességek fejlődésére. Az önkiszolgálás, mint fejlesztési feladat elsősorban a tanácsadások keretein belül jelenik meg. A fejlesztések során fontos a foglalkozásokhoz szükséges viselkedési normák, feladat- és szabálytudat, együttműködési készség megalapozása. Fő feladatunk az önkiszolgálási tevékenységeknek/műveleteknek - a gyermek állapotához képest - minél magasabb szintre emelése.

45

Célja: -

harmonikus és reális énkép kialakítása

-

egészséges önbizalom megalapozása

-

az akarati élet helyes irányba terelése (önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat)

-

szociális érzékenység fejlődésének segítése

-

pozitív erkölcsi tulajdonságok erősítése

-

helyes viselkedési és magatartási szokások kialakítása

-

esztétikai fogékonyság, igényesség megalapozása

-

az önkiszolgálási műveletek elsajátításának elősegítése: testápolás, étkezés, öltözködés, szobatisztaság

A szociális érettség fejlesztésének színterei a gyermek szűkebb és tágabb környezete. A játéktevékenység fejlesztése: A személyiség fejlődésében meghatározó szerepe van a játéknak, amely a gyermeki fejlődés velejárója. A játék semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma, amely áthatja a gyermek egész napos tevékenységét. A fejlődő idegrendszer egészséges megnyilvánulása, ennek hiánya vagy különleges sajátosságai azonnal jelzik a fejlődés bármely problémáját. Játéktevékenység fejlesztésének célja: -

a gyermek játékos cselekedtetéssel megtanulja, hogyan kell a közösségben viselkedni, tekintettel lenni a másikra, várni rá, ha szükséges alkalmazkodni hozzá

-

a játék folyamán egyre jobban megismerik a környezetüket, a tárgyakat, jelenségeket,

-

megtanulják a játékot adekvát módon használni, vigyázni rá és rendben tartani.

-

A minél bonyolultabb játéktevékenység elősegíti a gyermek mentális képességeinek és készségeinek fejlődését.

A játék egyéni és csoportos tevékenység keretében, szabad és irányított formában valósul meg a gyermek szűkebb és tágabb környezetében egyaránt. A mentális képességeket csak elméletben lehet elválasztani egymástól, a fejlesztő tevékenység mindig több funkciót érint egyszerre, sőt célunk is az, hogy a gyermek mindig a lehető legtöbb „csatornáját” használja tevékenységei során.

Bazális terápia A csecsemők és a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek fő terápiás eljárása, ahol az érzékszervek strukturált ingerlésével váltunk ki válaszreakciókat. Segítségével a gyermek megtanulja az ingereket feldolgozni, lehetőséget adva ezzel a környezet felfogására. Megteremti a megtervezett

46

ingerprogramok alapját és teret ad a kommunikációnak is. Alapvető elemi ingereket nyújtunk, hiszen ez az elemi tanulás alapfoka. Feltételezhetően a fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott gyermekek 3 területen a leginkább megközelíthetők: -

szomatikus

-

vesztibuláris

-

vibratórikus észlelés

Ezek segítségével fejlődik az akusztikus, az orális, a taktilis orientálódás, valamint a vizuális érzékelés. A fejlesztés minden területe az átfogó szociális kommunikációba ágyazódik. A kommunikáció kezdetben a bőr- és testkontaktus során valósul meg. A gyógypedagógus csupán a kommunikáció feltételeit teremtheti meg, pl. saját odafordulásával. Területei: Vesztibuláris ingerlés: -

a gyermek megtanulja érzékelni a gyorsulást

-

létrejön a megfelelő izomtónus

-

a fej térbeli orientációja kialakul

-

kialakulnak az egyensúlyi reakciók

Szomatikus ingerlés: -

testfelületét megtanulja érzékszervként használni

-

felépíti a testsémát

-

bőrön keresztül szerzett tapasztalatok előfeltétele a testséma felépítésének és a mozgáskoordinációnak

Taktilis-haptikus ingerlés: -

a gyermek a kezével érzékel

-

célzottabb benyomásokat szerez

-

kialakul az akaratlagos megfogás-elengedés képessége

-

a gyermek megtanulja fogószervként használni a kezét

Vibratórikus ingerlés: -

megtanulja a gyermek az egész testével érzékeli a rezgést

-

testileg érzékelhető, ugyanakkor nem megfogható ingerek nyújtása (hang)

Akusztikus ingerlés: -

a hangok, zajok fontos információkat tartalmaznak, amelyekre a gyermek tanuljon meg reagálni

-

a hangok különböző tulajdonságainak érzékeltetése 47

-

a gyerek az emberi hangot, saját hangját is, szocio-kommunikatív erőként tudja érzékelni, észlelni

Vizuális ingerlés: -

a gyermek megtanulja a szemmozgások koordinált irányítását, szemét látószervként használni

-

kialakulhat segítségével a vizuális érdeklődés

-

elsajátítja a mozgó tárgy követésének képességét

Orális ingerlés: -

középpontban az evés-ivás előfeltételeinek kialakítása

-

cél a száj szenzibilizálása és deszenzibilizálása

-

előfeltétele az artikuláció kialakításának

-

kellemes-kellemetlen szagok, ízek megkülönböztetése

A korai terápiában fontosnak tartjuk, hogy a legeredményesebben a különböző reakciók kiváltását a gyermek globális megközelítésével érhetjük el. Ebben fontos szerepet kap a szülő. A foglalkozásokon a feladatokat a szülő végzi gyermekével, hiszen az „otthoni gyakorlásnak” kiemelkedő szerepe van. Lényeges az is, hogy a gyermek az ingerekkel a mindennapi helyzetekben is találkozzon, ez pedig legfőképpen az otthoni környezetben valósulhat meg. A foglalkozásokon a gyógypedagógus feladata: -

a terápia irányítása

-

a stimulusok helyes kiváltásának menetét bemutatja a szülőnek

-

a gyermektől kapott válaszreakciókat együtt értelmezi a szülővel

-

segíti a szülőt az otthoni feladatokban

A fejlesztés kiscsoportos formában történik, minden gyermeknek segítője van (szülő, gyógypedagógus). Különböző területekre 10-15 perc jut. A különböző területeken a gyermekek forgórendszerben váltják egymást. A foglalkozásokon két termet használunk (tornaszoba, sötét szoba). A terápiát kiegészítik az Ayres terápia, babamasszázs gyakorlatai és a Mall-féle bazális kommunikáció. Néhány fontos alapelv: -

ne váltson ki fájdalmat

-

zavartalan legyen a légkör

-

hagyjunk a gyermeknek időt a reakcióra

-

egyszerre ne használjunk sok ingert

-

az ingereket a gyermek haladási tempójához igazítva, váltakozva nyújtsuk

48

Kommunikáció, beszéd A központi idegrendszer sérülése következtében a mozgás, az érzékelés-észlelés, és a megismerő funkciók mellett legtöbbször a beszédközpont is károsodik. Ez a károsodás egyénenként különböző mértékű lehet. Minden gyermek rendelkezik spontán hangadással. Ezekre támaszkodva kezdjük meg a kommunikáció fejlesztését. A kommunikáció fejlesztésének első lépéseként a szociális szükségletek jelzésrendszerének bázisát építjük ki. Ezek a metakommunikációs közlések mindenapjaink részét képezi. A kommunikáció fejlesztés során a spontán hangadás és a metakommunikációs jelzések összekapcsolásával alakítjuk ki az adekvát jelzésrendszert. A nonverbális kommunikáció támogatja, esetenként helyettesíti a verbális kommunikációt. Célok: A kommunikációfejlesztés során eljuttatni a gyermekeket a lehető legmagasabb szintre a beszédmegértés, a metakommunikáció, és az expresszív beszéd területén. Ezzel segítve a gyermek szűkebb és tágabb környezetébe való beilleszkedését. Feladatok: Az optimális környezet kialakítása, pozícionálás. A meglévő képességek felmérése, ezekhez a megfelelő módszerek, eszközök kiválasztása. Módszerek 

AAK



bemutatás



motiválás



gyakoroltatás



cselekedtetés



beszélgetés



egyénre szabott segítségadás



értékelés

Eszközök: 

képanyag a megkésett beszédfejlődés terápiájához



ültető modulok



ékpárnák, matracok



zsámolyok



speciális székek



gumikesztyűk



szívószál 49



gyertyák



könnyű labdák: szivacs, hungarocell, papír, ping-pong



„pipa”



tollpehely



szappanbuborék, buborékfúvók



sípok, vízisípok



„ördögnyelv”



lufi, stb.



zizi cukorka



méz, szörp, csoki, tejföl, stb.



fültisztító



rúzs



tükör



játéktárgyak



tárgyképek, rajzok, fotók



didaktikai játékok (lottó, memória, puzzle, dominó, stb.)



bábok



különböző logopédiai segédkönyvek és segédanyagok (Logopédia Gmk. kiadványai, egyéb kiadványok)



a szűkebb-tágabb környezetünk tárgyai, jelenségei



mesekönyvek, vers-, mondóka-, énekgyűjtemények

Alternatív és augmentatív kommunikáció Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) olyan kiegészítő vagy segítő kommunikációs módszereket, eszközöket és technikákat takar, amelyek segítségével a súlyos beszédzavarral küzdő ember kommunikációs lehetőségei bővíthetők. Az AAK a modern gyógypedagógiai és rehabilitáció részeként a sérült emberi kommunikáció okozta súlyos érzelmi, intellektuális és szociális hátrányok csökkentését szolgálja. Az AAK alkalmazása „megmutathatóvá teszi a kimondhatatlant”. (dr. Kálmán Zsófia, 2006) A központi idegrendszer sérülése következtében gyakran károsodnak a kommunikációs funkciók is. A beszédfunkciójukban akadályozott gyermekek, fiatalok számára meg kell találni azt a kommunikációs eszközt, az eszközhasználat módját, módszert, az üzenethordozó fajtáját, amely

50

az egyénhez leginkább igazodik. A megfelelő módszer, eszköz kiválasztása hozzájárul a kommunikációs gátoltság feloldásához, megszüntetéséhez. Az AAK intézményünkben nem önálló foglalkozásként jelenik meg, hanem a mozgásfejlesztés, az értelmi fejlesztés kiegészítőjeként. A team munka különösen hangsúlyozott. Az AAK- szakember által ajánlott, kialakított kommunikációs módszereket, eljárásokat alkalmazza a mozgásfejlesztő, a gyógypedagógus foglalkozásai során. Továbbá arra törekszünk, hogy a gyermek fejlesztésében részt vevő szakembereken kívül a szülők is elsajátítsák, beépítsék a gyermekükkel való kommunikáció folyamatába. Az AAK oktatás célja: -

felébreszteni a gyermekben a kommunikáció iránti vágyat,

-

meggyőzni, hogy van értelme kommunikálni,

-

eszközöket biztosítani a kommunikációhoz,

-

fejleszteni az eszközök használatához szükséges készségeket

-

beszédértés segítése, fejlesztése (értelmi sérülés esetén)

-

a hiányzó beszédprodukció „pótlása”, helyettesítése

-

megkésett, akadályozott gyermekek beszédkedvének felkeltése

A nálunk használt alternatív- augmentatív kommunikációs rendszerek: Segédeszközt igénylő rendszerek: - kommunikációs tárgyak - képkommunikáció: fotók, PCS, Boardmaker program - jelkép kommunikáció: Bliss- nyelv - írás - Braille-írás - számítógépes programok, számítógép használata (speciális egér, billentyű) - kapcsoló, kommunikátor használata Segédeszközt nem igénylő rendszerek: - gesztusok: 

igen- nem jelzés



rámutatás



általában használt, közérthető gesztusok



egyéni gesztusok



gesztusnyelv (Erdélyi féle)



mimika

51

- hangjelzések - gesztus és hangadás kombinációja Az AAK- használatot meghatározza a gyermek, fiatal értelmi és mozgásállapota. (Az eredményesség érdekében több alternatív kommunikációs mód is használható egy gyermek, fiatal esetében.) Az Alternatív- augmentatív kommunikáció fejlesztési lehetőségei: -

kommunikáció iránti vágy fokozása, kommunikációs kezdeményezések növelése, saját gondolatok kifejezésére való igény kialakítása, fokozása

-

auditív figyelem felkeltése

-

hangadásra, hangutánzásra késztetés játékos gyakorlatok közben, alternatív kommunikációs eszköz használatával

-

hangadások, szókezdemények, meglévő szavak erősítése

-

beszédészlelés fejlesztése

-

beszédértés fejlesztése

-

vizuális észlelés, emlékezet fejlesztése

-

auditív észlelés, emlékezet fejlesztése

-

szókincsfejlesztés, bővítés

-

fogalmi rendszer bővítése, fejlesztése

-

alternatív módszerek alkalmazása kizárólagos kommunikációs eszközként, tanulás folyamatába is beépítve

-

kommunikációt elősegítő testhelyzet, pozicionálás kialakítása, erősítése (szakember bevonásával)

-

segédeszközök válogatása

-

kapcsolóhasználat gyakorlása

-

megfelelő mutatási mód kiválasztása, bővítése, finomítása (mozgáskoordináció fejlesztése, kóros mozgások leépítése)

-

számítógép aktív használatának megalapozása

-

az alternatív kommunikáció használata az intézmény falain kívül, idegen személlyel

Az AAK oktatás lépései: 1. igen - nem jelzések kialakítása, erősítése 2. a gyermek, fiatal számára fontos, kedvelt tevékenységek, tárgyak jelzésének elsajátítása 3. szükségletek jelzése 4. érzelmi állapotok jelzése 52

5. aktivitásra utaló jelzések 6. ismeretanyag jelzése 7. kommunikációt befolyásoló jelzések 8. kérdések jelzés

Logopédia Az intézményünkben ellátott gyermekek beszéde a legtöbb esetben sérült. A kommunikációs képességek átfogó fejlesztése szükséges. Logopédiai ellátásban részesülők csoportosítása: -

megkésett beszédfejlődés

-

akadályozott beszédfejlődés

-

hangképzési (artikulációs) zavarok

-

beszédfolyamat zavarai (dadogás, hadarás)

-

beszédészlelés és beszédmegértés zavarai

-

zöngeképzés és hangszínezet zavarai (diszfónia, rinofónia)

-

halláscsökkenésből eredő beszédzavar

-

diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

Logopédiai fejlesztési területek: -

beszédkedv felkeltése, beszédkésztetés fokozása

-

auditív figyelem felkeltése

-

meglévő hangok, szókezdemények, szavak erősítése

-

testséma fejlesztése

-

artikulációs szervek felfedeztetése, szájtéren kívüli és belüli tájékozódás fejlesztése

-

artikulációs bázis fejlesztése, izomerő és mozgáskoordináció fejlesztése

-

hangfejlesztés, rögzítés, ciklizálás, automatizálás

-

auditív, vizuális észlelés fejlesztése

-

vizuális, auditív, verbális emlékezet fejlesztése

-

auditív differenciálás fejlesztése

-

szeriális észlelés fejlesztése

-

beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése

-

aktív, passzív szókincs fejlesztése, szókincs aktivizálása

-

fogalmi rendszer bővítése

-

ritmusérzék fejlesztése 53

-

nyelvi fejlesztés

-

helyes mondatalkotás gyakorlása

-

nagy és finom mozgások fejlesztése, összehangolása

-

mozgás-beszéd integrált fejlesztése

-

beszédtechnikai fejlesztés, légzésszabályozás tudatosítása

-

finom manipuláció fejlesztése

-

grafomotoros fejlesztés

A logopédiai fejlesztést alapvetően meghatározza a gyermek mindenkori beszédállapota, életkora, értelmi és mozgásfejlettsége. A nem beszélő gyermekek kommunikációjának fejlesztése alternatív augmentatív kommunikáció segítségével történik.

Etetés(evés) terápia Jellemző étkezési problémák cereblaris paresisben és halmozott sérülésben Halmozott sérülés Étvágya változó: válogat, visszautasít vagy „túleszik” Primitív reflexek jelen vannak Abnormis válaszreakciók (harapó-, szopóreflex) vannak jelen Normális reakciók (nyelv-lateralizáció, alsó állkapocs stabilitás) késése/elmaradása Hibás fej- és testtartás Gastrooesophalealis reflux Öklendezik, félrenyel Fokozott nyálzás Gyarapodási zavar, elsősorban testtömeg Gyarapodási zavar, általában a fejkörfogat és a hossznövekedés is lelassul Oromotoros funkciózavarok miatt nem tud Viselkedési zavarok az etetés során (köpköjól rágni dés, spájzolás, fogcsikorgatás, ételcsorgás) Kísérő viselkedési zavarok (visítás, rugdosás, öncsonkítás, mások harapása)

Cerebralis paresis A nyelés stimulációja késik/elmarad

Halmozottan sérült, értelmileg akadályozott gyermekek etetés- (evés) terápiájának célja, feladata: -

pozitív megerősítés technikája, a helytelen viselkedésminták leépítése, a helyes minták kialakítása

-

orális izomzat szenzomotoros ingerlése

-

étkezési pozicionálás: helyes ülés kialakítása

-

koordinált ajak-, nyelvmozgás kialakítása

-

összerendezett nyelés, légzés kialakítása

54

-

a szülő gyermek kapcsolat megerősítése

-

ha szükséges, gyógyszeres beavatkozás

-

súlyosabb esetekben PEG beültetésére javaslattétel, melyre akkor kerül sor, ha az optimális kalória-bevitel nem biztosított, vagy a szondatáplálás várható időtartama 30-60 nap

Down szindrómás gyermekek terápiájánál a következőket emeljük ki: -

hipotónia csökkentése

-

nyelv öltögetésének gátlása

-

nyálzás kontrolálása

-

koordinált nyelés kialakítása

-

anatómiai rendellenességek - gótikus szájpad, fog és állkapocs rendellenességek - figyelembe vétele

A komplex személyiségfejlődést szem előtt tartva megemlíthetjük, hogy az étkezésnél használt szervek megegyeznek beszédszerveinkkel, tehát a későbbi verbális kommunikáció kialakulása érdekében elengedhetetlen a szájmotorika aktív tevékenységének gyakoroltatása, amihez az étkezés állandó és rendszeres lehetőséget teremt. A szájmotorium funkcióinak fejlesztése a következő terápiás eljárásokkal lehetséges: -

Bobath-koncepció

-

NDT- fejlődésneurológiai kezelés

-

Crickmay-terápia

-

Müller féle étkezési terápia

Az etetés- (evés) terápia szorosan kapcsolódik a beszéd és mozgásfejlesztéshez, melyben közös és általános feladatok a következők: -

optimális testhelyzet megválasztása (gyermeké és segítőé), a helyes testhelyzet önálló felvételének és megtartásának megtanítása

-

a fej, a törzs és a végtagok kóros együttmozgásainak leépítése, ill. a fej és váll elkülönített mozgásainak kialakítása

-

helyes beszédérzés automatizálása

-

száj és száj körüli terület túlérzékenységének leépítése

-

a szájzárás kialakítása, a normális szájtartás fixálása különböző testhelyzetekben

-

differenciált nyelvmozgások kialakítása

-

a beszédben, ill. evésben aktuálisan részt vevő izmok mozgásainak elkülönítése, az arc és a légzőizmok kóros feszülésének megakadályozása

55

Az étkezés során kiemelkedően fontosak az azonos, állandó orientációs jelzések, a tálalás, az étel állaga, jellege, a közös étkezés szerepe. Az evésterápiás eljárásokat étkezéstől különválasztva ne alkalmazzuk, hanem mindig étkezési helyzetekbe ágyazva (néhány egyéni helyzetben lehet kivétel). Az evés egy fontos szociális aktus, amelynek kielégítése mindig pozitív élményt jelentsen a gyermeknek, alapja, hogy a táplálékfelvétel aktív mozgás legyen. Kivitelezésében ugyanazok az izmok vesznek részt, amelyek a beszédet is létrehozzák. A terápia során a „segíts, hogy magam csinálhassam!” elvet kell figyelembe venni. A folyamatban mindig a gyermek aktuális szintjén avatkozzunk be, rövidtávú cél a következő lépcsőfok elérése. Az etetés- (evés) terápia lépései: -

optimális testhelyzet megválasztása

-

kóros reflexek gátlása

-

szopóreflex kialakítása

-

szopóreflex leépítése

-

harapóreflex kialakítása

-

harapóreflex leépítése

-

rágás kialakítása

-

helyes nyelés elősegítése

-

nyál lenyelése

Az evés módozatai: -

szilárd étel haraptatása, rágása

-

imitált étkezés rágókákkal

-

kanállal történő etetés

-

ivás speciális pohárból

-

PEG-en, szondán keresztüli táplálás

Ének- zene/ Zeneterápia A zeneterápia célja: A kommunikációs készség fejlesztése, az önbizalom növelése, valamint a sérülés következményeként kialakuló érzelmi sérülések kezelése. A zeneterápia során külön hangsúly kerül a zenére, a hangadásra és hangkeltésre, amelyek nemcsak alapjai az érzelmek kifejezésének és a kommunikációnak, de gazdag inger- és örömforrást is jelentek. Siker esetén a gyerekek olyan pszichés gátló tényezőktől szabadulhatnak meg, ami aztán kihat a teljesítményükre is.

56

Cél: - szociális

társas kapcsolatok

- érzelmi

érzelmek előhívása

- szomatikus

testtudat kialakítása

- kognitív

megismerési folyamatok

- mozgásos

fejlesztések segítése

Feladatok: -

improvizációs hasonlóságok a spontán kreativitások során

-

zenei elemek használata

-

a csoportmunkával kapcsolatos jelenségek: partnerválasztás, kapcsolatteremtés kialakítása

-

a korlátozott képességek fejlesztése, hiányok kiegyenlítése

-

érzelmi feszültségek szabályozása agresszív és autoagresszív hajlamok csökkentése

-

relaxációra való képesség fejlesztése

-

szociális, kommunikációs képességek fejlesztése, az elszigetelődés csökkentése,

-

improvizációs képesség fejlesztése, a rugalmasabb problémamegoldás elősegítése, ezáltal, a kifejezés, önkifejezés fejlesztése,

-

vizuális és akusztikus koncentráció fejlesztése, gyakorlása

-

motorika fejlesztése, -érzékelési, észlelési attitűdök dominanciájával a szociális attitűdök kialakítása.

A zeneterápia módszertana Három fő munkamódot különböztethetünk meg: -

aktív

-

receptív

-

integratív zeneterápia A receptív zeneterápia tulajdonképpen nem más, mint a zene hallgatása (felvételről vagy

képzett zeneterapeuta esetén lehet szó hangszeres improvizációról is). Szokás még élményfeldolgozó, befogadó terápiának is nevezni. Ez esetben a terapeuta által célzottan választott mű meghallgatása történik, majd az érzelmek és élmények, asszociációk megbeszélése. Minden hallgatóra másként képes hatni a zene, sőt tény, hogy még egyazon személy válaszai is teljesen mások lehetnek ugyanarra a zenére - lelkiállapotától, életkorától függően. A zene képes élményeket, a felszínre hozni, segíti az önelfogadást, belátáshoz vezethet, katarzist válthat ki. A receptív zeneterápia "passzivitása" feloldható, ha a zenehallgatás után az élményeket, asszociáció-

57

kat, emlékeket, érzéseket rajzolás, történetírás, mozgás, tánc formájában jelenítjük meg és dolgozzuk fel. Az aktív zeneterápia folyamán leggyakrabban Orff-instrumentumokkal (dobokat, csörgőket, csörgőket, triangulumot, xilofont, metalofont stb.), természetes anyagokkal (kavics, üveg) illetve saját testünk hangjaival történik a zenélés, az improvizáció, kommunikáció. Fontos lehet a hangszerszimbolika (melyik hangszert választom, miért?),és az eljátszott zene hangulata,hangulatváltozása .Irányítási szempont alapján indul a zene,majd mindig az adott egyén érzelmi állapota tudatalattija határozza meg a folytatást. A terapeuta mindig egyenrangú partner, a hangszerválasztásban is. Pl. ha a gyermek a csörgőt fogja meg,én nem használom a nagydobot,hanem a csörgővel egyenrangú hangszert veszek a kezembe,és játszom vele az általa meghatározott hangulatban. Gyerekeknél az aktív zeneterápia a legcélravezetőbb, mert a gyerekek kézzel foghatóvá teszik a zenét saját maguk számára, ami egyben örömforrás is, hogy ezt én „csinálom”. Az integratív zeneterápia során az aktív vagy receptív zeneterápiát egészül ki valamely más művészeti ágazattal, például különféle ábrázolási technikákkal (festés, rajzolás, agyagozás stb.), szövegírással (mese, vers), tánccal, mozgással, szerepjátékkal, hipnózis- illetve transztechnikákkal és így tovább. A technikai repertoár széles, a terapeutának nagy a választási lehetősége. A választás függ a terápiás céltól, az itt és most helyzettől, a terapeuta művészeti technikákban való jártasságától és szakmai kompetenciájától, a gyermekek hangulatától. A gyerekek ezt a terápiás módszert is nagyon szeretik, mert,a zene kombinálása más művészeti ágakkal,egy komplex folyamatot eredményes,és a végkifejlet óriási örömet okoz nekik,hogy ezt én/mi „csináltuk” a mienk.

Állatasszisztált terápia: gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna A lovasterápia azon ága, mely gyógypedagógus - lovasterapeuta vezetésével történik, gyermek neurológus indikációja és ortopéd orvos engedélye alapján. A kognitív területek fejlődésének, és a világ megismerésének alapja a mozgás. A lovasterápia, azon belül a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna egy mozgáson alapuló komplex gyógypedagógiai fejlesztés, mely kihasználja a lovaglás, a lóval való foglalkozás, és a sajátos környezet hatásait. A terápia legfontosabb eleme a ló, mely nem csak egy eszköz, hanem egy cselekvő társ, ami a gyermekek számára a legfőbb motiváló erő.

58

A gyógypedagógiai lovaglás célcsoportjai: A tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autista, részképesség problémákkal küzdő és halmozottan sérült gyermekek és fiatalok. A lovasterápia, mint kiegészítő terápiás foglalkozás a súlyosan halmozottan akadályozottak és a korai fejlesztésben részesülők számára: A lovasterápia egyéni, játékos foglalkozást jelent. Lovasterapeuta vezetésével egy vagy kettő segítő részvételével, TEAM munkában történik. Szükség esetén a TEAM munkában részt vesz gyógytornász és szomatopedagógus is. Az egyéni lovaglás lépésben, először vezetett lovon, majd futószáron történik. Az óra egyéni fejlesztési tervek alapján, a gyermekek képességeinek megfelelően felépített, melyek során különböző fogyatékossági területeken használatos terápiák eszközeit is alkalmazzuk. A lovasterápia kiválóan alkalmas arra, hogy a fejlesztések során a „tanultakat” megerősítse, kiegészítse, és a gyermekek megtapasztalhassák a tanultakat. (Pl.: időjárás, tapintás, utánzások, hangadások, színek.) A lovasterápia részeként kikapcsolódási lehetőséget, és szabadidős programot biztosítunk azok számára is, akik ortopédiai vagy neurológiai okok miatt nem ülhetnek lóra. Ebben az esetben lovardai környezet, a lóval való kapcsolatteremtés, ló közelsége és tapintása jelenti az élményt, mely fejlesztő hatással bír. A gyógypedagógiai lovaglás célja: A terápia célja pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, mozgásbeli és szociális fejlesztés egyaránt. -

A megelőzés, a gyógyítás, a képességfejlesztés, a nevelés, valamint az életminőség javítása

-

A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzációja

-

Érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás fejlesztése

-

Motoros funkciók fejlesztése: nagy és finommozgások koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúlyérzék, ütem- ritmusérzék fejlesztése

-

Az érzelmi akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú befolyásolása

-

A szocializáció elősegítése, a társadalomba való beilleszkedés hatékonyabbá tétele

-

Az állattal, a társakkal, a környezettel való kapcsolatteremtés képességének fejlesztése

-

A kommunikációs képességek fejlesztése

-

A testtudat és a térérzékelés fejlesztése

-

Önállóságra való nevelés 59

-

Fegyelem, kitartás, céltudatosság, felelősségérzet, kötelességtudat kialakítása

-

A bátorság, a gyorsaság, az ügyesség, az erőnlét növelése

-

Segítségadás, önzetlenség, szeretet, a tapintat megtapasztalása

-

Sikerélmények elérése, örömszerzés

-

A szabad idő kellemes és hasznos eltöltése

-

Új ismeretek szerzése a lóról, a ló környezetéről, életmódjáról, gondozási körülményeiről

-

A személyiség fejlesztése, önmagunk megismerése (Bozori, 2002)

Állatasszisztált terápia: kutyás terápia A kutyás terápia egy alkalmazott tudományág, mely terápiás kutyákat használ fel bizonyos képességek fejlesztéséhez, problémák megoldásához. A páciens a folyamat során kapcsolatot alakít ki a terápiás kutyával, ami segíti a terápiás folyamatot. A kutyával támogatott tevékenységek négy csoportba sorolhatóak: kutyával asszisztált aktivitás, kutyával asszisztált pedagógia, kutyával asszisztált terápia és kutyával asszisztált krízis kezelés. A kutyával asszisztált terápia egy meghatározott fejlesztési folyamat része, amely dokumentációt igényel. Szakember (orvos, pszichológus, gyógypedagógus, gyógytornász, fejlesztő pedagógus, logopédus) segítségével valósul meg, a gyermekek állapotának változását nyomon követi, abban mérhető változást kíván elérni. Követelmények, biztonsági intézkedések: A 27/2009 (XII. 3.) számú SZMM. rendelet szerint terápiás kutya az a kutya, amely a gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai habilitációs, illetve rehabilitációs folyamatban alkalmazott. A gazda, aki a terápiás kutyát irányítja, aki a terápiás kutya használatára jogosult, kutyájával együtt terápiás vizsgát tett. A terápiás kutyát alkalmazó személy jogosult a terápiás kutyával tartózkodni és a terápiás kutyát használni különböző intézményekben, mint például a közművelődési, az oktatási, a szociális, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi intézmények. A terápiás kutya csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a MATESZE (Magyart Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület) által elismert, terápiás kutyák kiképzését és vizsgáztatását végző szervezethez csatlakozva terápiás vizsgát tett, melyet 2 évente kell megújítani. A terápiás kutyát csak az a személy alkalmazhatja, aki a terápiás vizsgán együtt vizsgázik a kutyával. Terápiás vizsgára csak az a kutya mehet, aki a megfelelő állatorvosi igazolásokkal rendelkezik, melyek igazolják, hogy mindenféle fertőző és nem fertőző betegsé-

60

gektől mentes, illetve az összes szükséges védőoltást megkapta. A sikeres vizsgát követően kutya és felvezetője terápiás kutya, illetve terápiás kutya felvezető igazolványt kapnak. A terápiás kutya minden helyzetben barátságos, szelíd. Nyílt agressziót nem mutathat, félelem, ijedtség és egyéb kellemetlenségek mellett is kontrollálhatónak kell lennie. Fontos, hogy emberközpontú legyen, igényelje a kapcsolatot az emberekkel, kezdeményezze is azt. A kutyás terápia célcsoportja: -

átmenetileg vagy tartósan beteg emberek,

-

sajátos nevelési igényűek,

-

tanulásban akadályozottak,

-

értelmileg akadályozottak,

-

autisták,

-

mozgáskorlátozottak,

-

látás- és hallássérültek,

-

megkésett beszédfejlődésű, beszéd-, nyelvi-, és kommunikációs zavarral küzdők, illetve súlyosan halmozottan fogyatékos személyek,

-

tanulási zavarral küzdők,

-

hiperaktív, antiszociális, magatartászavarral vagy beilleszkedési problémákkal küzdők esetében, korhatárra való tekintet nélkül.

A kutyás terápia hatása: A kutyás terápia hatásaként enyhül a stressz, megvalósul a társra találás élménye. A kutya egyfajta szociális katalizátorként működhet, így javítja a páciensek, tanulók kapcsolatteremtési és fenntartási képességét. Növeli az empátiás készséget, illetve biztonságérzetet nyújt. Elősegíti az irányító szerep gyakorlását, mivel a kutya mellett az ember egyfajta irányító szerepet tölt be. Fokozza a környezet iránti érdeklődést, igényességet, bővíti az arról szerzett ismereteket. Köztudottan a kutyával való foglalkozásnak pozitív élettani hatásai is vannak, mint például vérnyomás és pulzusszám csökkenés, stresszes állapot oldása, csökkenése, szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése, az idegrendszer működése kiegyensúlyozottabbá válik, elterelődik a figyelem a fájdalomról így aktívabb és fogékonyabb lehet az illető. A kutyás terápia megvalósulhat egyéni formában is, de általában a csoportos forma a jellemző. A foglalkozást a gyermek igényeinek megfelelő végzettségű gyógypedagógus vezeti, melyet a terápiás kutya felvezetője és a terápiás kutya segítenek, asszisztálnak, tehát TEAM munkában zajlik, melybe szükség esetén egyéb szakemberek is bevonhatóak. A foglalkozások egyéni fejlesztési tervek alapján épülnek fel, egyéni haladási naplóban történik utólagos doku61

mentációjuk. A felhasznált eszközök függnek attól, hogy mely fejlesztendő terület szerinti terápiába (értelmi, mozgás, stb.) vonják be a terápiás kutyát. A kutyás terápia célja: 

Izoláltság csökkentése, empátiás készség fejlesztése, kapcsolatteremtés segítése



Szocializációs folyamat segítése, önállóságra nevelés



Vizuális, auditív, taktilis és vesztibuláris érzékelés fejlesztése



Finommotorika, nagymozgások, koordinációs képességek és az egyensúly-érzékelés fejlesztése, helytelen, akaratlan mozgásformák leépítése



Kommunikációs képességek fejlesztése



Figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése



Személyiség fejlődésének elősegítése, énkép, én-tudat alakítása



Érzelmi- akarati élet fejlesztése, magatartás, viselkedés alakítása



Kudarctűrés segítése, együttműködési képesség fejlesztése



Térben és időben való tájékozódás fejlesztése



Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése



A testtudat és a térérzékelés fejlesztése



Sikerélmény, örömszerzés biztosítása

A kutyás terápia bevezetésére a szakszolgálatban a 2015/16-os tanévben kerül sor.

Mozgásos jellegű terápiák Mozgásfejlesztésről- mozgásnevelésről általában: A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermek fejlődésében, képességeinek kibontakoztatásában. A mozgás nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele. A beszédképtelen gyermekek esetében az alternatív kommunikációhoz is szükség van a mozgás valamilyen formájára. Az aktivitás, a tevékenykedés, az önállóság is szoros összefüggésben van a mozgásos képességekkel. A korai diagnózisra épülő komplex terápia, amely a tanácsadásnak köszönhetően az egész családra kiterjed. Ötvözi az érzékelés-észlelés, kognitív funkciók, a kommunikáció és a magatartásformálás egyedi feladatait a motoros funkciók kialakításának folyamatában.

62

A mozgásfejlesztést együttműködve, orvosi indikáció alapján szomatopedagógus, gyógytornász, konduktor végzi. Szakembereink szemlélete a mozgásfejlesztés céljait, feladatait, követelményeit tekintve megegyezik. Az adott szakterülettől függően azonban más eszközrendszerrel, módszerrel dolgozik. Komplex mozgásfejlesztésünk a gyógytornára és a gyógytestnevelés elemeire épül. Célzottan adagolt mozgásfolyamatok sorozatával hozunk létre funkciójavulást, megelőzzük a másodlagos deformitások kialakulását, vagy lassítjuk progressziójukat. A normál, fiziológiás mozgásfejlődést követve, reális célok kitűzésével, az aktuális izületi és izomállapotnak megfelelő szintű gyakorlatokat végeztetünk. A hely- és helyzetváltoztatás facilitálása szintén az adott neuromusculáris státusznak megfelelően működik. A mozgásnevelők együttes munkája akkor vezet igazán eredményre, ha a gyermek aktuális egészségi- és mozgásállapotának megfelelően, rendszeresen részt vesz a mozgásfejlesztő foglalkozásokon. A mozgásfejlesztés akkor a leghatékonyabb, ha minél korábbi életkorban tudjuk elkezdeni, hiszen csecsemőkorban az agyállomány élettanilag ekkor a legfogékonyabb az új ingerek feldolgozására és beépítésére. Célja:  a gyermek egészséges fejlődését követve kialakítjuk az életkornak megfelelő mozgásos állapotot 

a gyermek életkorához, sérüléséhez mérten a legnagyobb önállóság kialakítására való törekvés



a mozgásszerv-rendszer működőképességét optimális szintre emeljük

Feladatok: 

a motoros képességek kibontakoztatása, fejlesztése



a pszichomotoros és pszichoszenzoros képességek fejlesztése, a mozgásos tapasztalatnyújtás által



az idegrendszer sérülése nyomán kialakuló elváltozások megelőzése, korrekciója



a gyermek pozitív mozgásélményhez juttatása sok játékkal, motiválással



a megfelelő napirend, szokásrend kialakítása



segítséget nyújtani a szülőnek abban, hogy a fejlesztő-gondozás otthoni feladatait a napi tevékenységbe illessze



az egészségnevelés



a gyermek aktuális egészségi- és mozgásállapotának megfelelően vegyen részt a mozgásfejlesztő foglalkozásokon

63

A fentieket figyelembe véve intézményünkben használt mozgásos jellegű pedagógiai és terápiás módszerek, eljárások:

Szomatopedagógia A gyógypedagógia azon ága, amely a mozgással kapcsolatos defektusok orvosi re/habilitációjára épül. Az egész személység fejlesztésére irányuló, tervszerű pedagógiai tevékenység. Szomatopedagógiai szempontból azokat tekintjük mozgásfogyatékosnak, akiknél a tartó és/vagy mozgató szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása, funkciózavara miatt jelentős akadályozottság áll fenn, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, a szocializáció. A mozgásnevelés célja: -

a mozgás szervrendszer működőképességét optimális szintre emeljük

-

az életkori sajátosságoknak megfelelő magasabb szintű mozgásos alkalmazkodóképesség kialakításával a személyi függetlenség elérésére törekszünk

A mozgásnevelés feladatai: -

károsodott tartási, mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja (a gyógytorna eszközrendszerével, egyéb fizioterápiás eljárásokkal)

-

az egészségnevelés a motoros képességek fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés, a mozgásműveltség kialakítása (az adaptált testnevelés és a sport eszközrendszerével)

-

mindennapos tevékenységre nevelés, gondozás (önkiszolgálás, munkamozgások, eszközhasználat kialakítása)

-

a mozgáskárosodással oki összefüggésben álló kommunikációs zavarok motoros feltételeinek javítása (gyógytorna eszközrendszerével, egyéb terápiás eljárásokkal)

Mozgásfogyatékossági kategóriák: -

végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok

-

petyhüdt bénulást okozó kórformák (pld: myelodisplasia, dystrophia musculorum progressiva)

-

korai agyi károsodás utáni mozgás-rendellenességek (pld: spasticus paresis, athetosis, ataxia)

-

ortopédiai és egyéb kórformák (pld: luxacio coxae, gerinc és a láb deformitásai, betegségei)

A szomatopedagógia a korai fejlesztésben a korai diagnózisokra épülő komplex terápiát jelenti, amely életkor- és sérülésspecifikus, valamint az egész családra orientált fejlesztési eljárás. Ötvözi az érzékelés-észlelés, kognitív funkciók, a kommunikáció és a magatartásformálás egyedi fe-

64

ladatait a motoros funkciók kialakításának folyamatában. Egy olyan többtényezős terápia is egyben, amelyben a gyógypedagógus tevékenységét együttműködve végzi a korai orvosi gondozással. A korai fejlesztésben a pedagógus összefogja és irányítja a napi tevékenységbe ágyazott fejlesztő gondozás otthoni feladatait, kialakítja az életkornak és a képességeknek megfelelő napirendet. A korai terápia két pillére: a mozgástanítás, a mozgástanulás. Nincs tematikusan felépített eljárásrendszere, mindig az egészséges fejlődésmenetet követi. Mindez csecsemő és kisgyermekkorban csakis a szülő bevonásával valósítható meg. A mozgástanulás játékban, valós helyzetekben, tanulással történik. Minden tevékenység szenzomotoros és mozgásba ágyazott cselekvésen keresztül történik, így önálló mozgásnevelés helyett sokoldalú terápiáról van szó. A kézműködés fejlesztése kiemelten fontos szerepet kap. Figyelmet fordítunk a finommotoros koordinációra, a tapintás fejlesztésére, valamint arra, hogy a felső végtag alkalmas legyen a mindennapos tevékenység végzésére. A halmozottan fogyatékos gyermekeknél még fontosabb a szenzoros tapasztalatok nyújtása és cselekvési tevékenységek megtanítása. A mozgásnevelésnek a gyermek egész napját végig kell kísérni, kezdetben a bazális terápia területei a kiemelkedőek, aztán a svédmasszázs, a passzív kimozgatás is fontos szerephez jut és csak ezekkel párhuzamosan alakul az aktív mozgás. A mozgásfejlesztés többféle módszer kombinálásával történik (a klasszikus fizioterápia eljárásai, Bobath, NDT, Ayres terápia, bazális módszerek, beszéd és etetés-evésterápia). A gyógypedagógusnak el kell érnie, hogy a mozgás indítéktól vezérelt igénnyé váljék. Sokszor olyan feltételeket, körülményeket kell megteremteni, amelyek segítségével a gyermek képes legyen a mozgás végrehajtására. Az értelmi sérültek esetében a mozgásnevelő csak addig kíséri nyomon a gyermek mozgásfejlődését, amíg biztonságos járása és életkorának megfelelő aktív mozgása, egyensúlya és mozgáskoordinációja ki nem alakul. Mozgásának későbbi fejlesztése beépül az egyéb terápiába. Az értelmileg akadályozott gyermekek mozgásfejlesztésének célja: -

a motoros tanulás elősegítése, támogatása

-

az alapmozgások kialakítása

-

tartásjavítás

-

egyensúlyfejlesztés

-

az izomtónus szabályozása

-

testséma fejlesztése

-

a térérzékelés fejlesztése

-

játékos utánzó gyakorlatokkal az egész test átmozgatása 65

-

ritmusérzék fejlesztése

-

légzéstechnika javítása

Konduktív nevelés Egy komplex nevelési módszer, amelyben – elsősorban – mozgásában sérült személy helyes mozgásra való rávezetése történik aktív tevékenységeken keresztül. Megfelelő célok közvetítésével segíti az embert a belső szervezésmód kialakítására, ezáltal a mozgássérült ember is aktívvá válik. A konduktív pedagógia nem lokálisan kezeli a sérüléseket, hanem az egész személyiséget veszi alapul. Ez az aktivitás a napirendbe szerveződik, melyben minden élethelyzetet felhasználnak a mozgás tanulására, egyéni megoldási módok kialakítására. Fontos az egyes mozgásos feladatok helyes ritmizálása, mely elősegíti az idő-, tér érzékelését, valamint a testhelyzet megfelelő kialakulását. A mozgásfejlesztés a gyermek értelmét, emlékezetét is intenzíven igénybe veszi. Az akaratlagos mozgások csak akkor tudnak zökkenőmentesen kialakulni, ha előzőleg már a kóros reflexeket, kóros mozgásmintákat sikerült leépíteni, s a helyes mozgásminták újraszerveződhetnek. A mozgásfejlesztést a következő feladatsorok keretein belül végezzük: fekve végzett feladatok, ülve végzett feladatok, állás-járás feladatai, járásgyakorlatok. Az önkiszolgálási tevékenységekben egyénre szabottan igyekszünk a maximális aktivitást kialakítani. A foglalkozások játékosak, a feladatokat énekelve, ritmikus mondókák segítségével történik, s nem utolsó sorban a motiváció megteremtése is nagyon fontos tényező. Intézményünkben a konduktív mozgáspedagógia összhangban van más mozgásterápiákkal. A konduktor a szakmai team tagja. A csoportos foglalkozásokon túl, nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni fejlesztésekre. A foglalkozások során az ontogenetikus fejlődésmenet követése a cél, a tehát a mozgásokat egymásra építve tanítja, ezzel jól megalapozva az egymást követő fázisokat. Az aktív mozgások tanulását minden esetben megelőzi az izomtónus normalizálására, az ízületek alapos passzív átmozgatása. A mozgásfejlesztés során beépítjük a szenzoros integrációt elősegítő feladatokat. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyi reakciók kialakulására, az egyensúlyérzék fejlesztésére. A gyermek optimális testhelyzetének kialakítása mozgásfejlesztéssel történik, ezzel megelőzzük a különböző deformitások kialakulását. A gyermekek a foglalkozásokon tanultakat élethelyzetekben is alkalmazzák (pl. egyénre szabott közlekedés). A konduktív pedagógia fő feladatai: -

sérülésspecifikus mozgásanyag elsajátítása, korrekciós helyzetek megtanulása

66

-

időben, térben jó koordináció kialakítása

-

helyes légzésritmus kialakítása, hangadás elősegítése

-

önkiszolgálási teendők megtanítása

-

a napirend kialakítása a lehető legnagyobb aktivitás elérésével

Szenzoros integrációs terápia A terápia alapelve: tervezett és kontrollált szenzoros ingereket nyújt abból a célból, hogy kiváltsa az ingerekkel kapcsolatos adaptív válaszokat és ily módon emelje az agyi mechanizmosok szervezettségi szintjét. Az agytörzsi mechanizmusokra hatva elsősorban proprioceptív, taktilis és vesztibuláris ingerlést alkalmazunk az izom tónusának normalizálására, a vesztibulárisposztuláris alkalmazkodás javítása érdekében. Intézményünkben ezt a terápiát a mozgássérült és viselkedésproblémás gyermekekre és fiatalokra alkalmazzuk. Mozgássérült gyermekeknél a pontosan megtervezett ingerek segítik a sérült funkciók integrálódását. Tervezett tréningek során szigorúan követjük a normál mozgásfejlődés menetet. A vesztibuláris ingerekkel fejlesztjük az egyensúlyérzéket, a fej- és törzskontrollt, kitámasztási reakciókat, talptámaszt. Viselkedésproblémás gyermekeknél a mozgást használjuk fel olyan formában, hogy a gyermek szabadon választhat az eszközök sokaságában, játékosan, kreatívan, felszabadultan tapasztalja meg önmagát és a világot. A gyermekek teljes szabadságot élveznek az eszközök megválasztásában és hogy meddig kívánják használni azokat. A terápia eszközei: különböző hinták, térhálók, térhágcsók, rácshinták, billenő lapok, rugós lapok, gördeszkák, csúszdák, hengerek, fiziolabdák, pléd és gólyaláb.

Gyógytorna A mozgásterápia tágabb értelemben minden olyan célzott, adagolható, kórtörténetre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító hatást gyakorolunk az egész szervezetre és az egyes szervek működésére. A mozgásterápia szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával. A gyógytorna pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyag, amely adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. A gyógytornász pontos ortopédiai, neurológiai, belgyógyászati, reumatológiai, gyermekgyógyászati, stb. diagnózisok alapján dolgozik .A kezelés megkezdése előtt betegség-specifikus mozgásvizsgálatot végez.

67

Általános célkitűzések: -

növeljük az izomerőt

-

fokozzuk az állóképességet

-

fokozzuk a mobilitást, a flexibilitás- és mozgásterjedelmet

-

növeljük a stabilitást

-

normalizáljuk, oldjuk az izomtónust

-

fejlesztjük a koordinációs képességeket

-

kialakítjuk az egyensúlyt

-

fejlesztjük, növeljük, megtartjuk a funkcionális képességeket

-

kialakítjuk a megváltozott állapothoz való adaptációt

Feladatok: -

helyreállítani a fiziológiás viszonyokat

-

fájdalmatlan, jól mozgó és terhelhető funkcionális szerkezetet létrehozni

A központi idegrendszeri sérült gyermekek kezelésében a neurológiai fizioterápiának jut a legfontosabb szerep. A funkciókárosodások összetettsége miatt azonban sokszor a különböző klinikai területek mozgásterápiás módszereinek (pl.: ortopédiai, belgyógyászati fizioterápia) kombinációjára van szükség a kezelés megfelelő menetének kialakításához. A neurológiai fizioterápián belül a Bobath-módszer alkalmazására építünk. A Bobath-módszer lényege: neurofiziológiai alapokra épített, komplex, minőségi pszichomotoros fejlesztés. Alapelvei: -

primitív reflexek leépítése

-

kóros reflexek megszakítása, gátlása

-

helyzetreflexek és statokinetikus reakciók kiváltásán keresztül normál mozgás kiépítése

-

izomtónus normalizálása

-

mozgáspályák „bejáratása” (pattern)

A kezelés felépítése: -

megfelelő elhelyezéssel reflexgátló helyzeteket hozunk létre

-

a reflexgátló alaphelyzetekből indítjuk a kezelést

-

izomtónus normalizálása (lazítással, átmozgatással stb.)

-

aktív gyakorlatok a kezelés súlypontját jelentik

68

Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer (DSGM) A Dévény Speciális manuális technika- Gimnasztika Módszer kidolgozása és folyamatos fejlesztése Dévény Anna gyógytornász, művészi torna-szakedző nevéhez fűződik. E kizárólag saját törvényszerűségei alapján működő rendszer szemléletében és gyakorlatában is gyökeresen eltér a mozgás rehabilitáció egyéb módszereitől. Két nagy tevékenységi területet foglal magában, amely a gyógyítás (DSGM I. = Speciális manuális technika = SMT) és a mozgásfejlesztés (DSGM II. = Speciális testképző gimnasztika). A DSGM I., vagyis a speciális manuális technika (SMT) egy olyan egyéni kezelés keretében zajló, kézzel végzett speciális izom-, ín- és kötőszövet mobilizáló technika, amellyel megvalósítható a direkt idegrendszeri stimuláció és oldható a mozgás mechanikai akadálya. Ezen kezelés által kialakítható az ép szöveti funkció, amely előfeltétele az önálló - aktív mozgás kivitelezésének, végrehajtásának. Az SMT hatásmechanizmusa: -

Mechanikai hatás: 

kontraktúra oldás: a mozgató apparátus (izom, ín és kötőszövet) mechanikai akadályainak oldása, normál szöveti állapot létrehozása



izomhelyzet normalizálás: az antifiziológiás izomhelyzetek korrigálása

-

Direkt idegrendszeri stimuláció: az inakban lévő mechano-receptorok közvetlen ingerlésének hatására, a proprioceptív ingerület afferentációja zajlik a központi idegrendszer valamennyi szintjére, majd az efferentáció során a motoros gerincvelői sejteken keresztül visszahat a munkaizomrostokra, ezáltal befolyásolva azok tónusát és erejét.

-

„Távolhatások”: Olyan hatások, amelyek az ingerlés helyétől távolabbi területeken alakulnak ki és a testünket behálózó fascia rendszereken keresztül fejtik ki hatásukat.

Kiegészítő fizikoterápiás kezelések Ezen kiegészítő kezelések célja és feladat típusai egyrészt a mozgásnevelés, mozgásfejlesztés foglalkozások előkészítését, kiegészítését, másrészt az általános egészségi állapot szinten tartását, javítását szolgálják.

Hidroterápia: A hidroterápia terápiás céllal használja fel a víz fizikai tulajdonságait: -

hőhatás

-

hidrosztatikai nyomás 69

-

a felhajtó erő

-

a víz ellenállását

A hidroterápia összekapcsolódik a termoterápiával, mert a hőhatást vízzel közvetítjük. A mechanoterápiával pedig azért, mert jól kombinálható mozgásterápiás és masszázskezelésekkel. Intézményünkben alkalmazott hidroterápiás eljárások: -

zsályafürdő

-

pezsgőfürdő (légbuborék)

-

hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika (HRG)

-

subaqualis torna

-

gyógyúszás

Zsályafürdő: meleg vizű, teljes kádfürdő, zsályaadalékkal kiegészítve. Hatása az izomtónus normalizálása, a fokozott izomtónus csökkentése. Célja a lágyrészek előkészítése az aktív mozgásterápiára. Pezsgőfürdő: általában a zsályafürdővel kombinálva alkalmazzuk, így hatásuk összeadódik. Hatása szintén az izomtónus normalizálása, a spasztikus izomzat lazítása. Célja a lágyrészek előkészítése az aktív mozgásterápiára. Subaqualis torna: a víz alatti torna során a víz felhajtó erejét használjuk fel. Vízben a fej súlyát leszámítva a test tömege 3.6 %-ára csökken. Jól kihasználható ez a hatás olyan gyermekek esetében, akik szárazon nehezen mozognak (pl. CP, DMP). Könnyebben megvalósulhat így az álló testhelyzet és az izületekben nagyobb mozgásterjedelmet érhetünk el, valamint a víz által adott ellenállást pedig izomerősítésre használhatjuk fel. Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika: preventív, habilitációs és rehabilitációs, regressziós szemléletű szenzomotoros szemléletű vízi mozgás terápia, eltérően fejlődő, organikusan éretlen gyerekeknek. A HRG-ben a saját élmények megszerzése során, adaptív válaszok kialakítása történik a szenzomotoros és konkrét műveleti korszak megerősítése céljából, valamint a kéreg alatti érési folyamatok elősegítése, kognitív funkciók javítására kerül sor. Viselkedés terápiás lehetőség. A korai HRG-ben a 6 hónapos kor alatti gyermekek vesznek részt. A langyos vizű kádban alkalmazott terápia a mozgásfejlődés első lépcsőfokainak beindítását segíti elő. A foglalkozások során a passzív vesztibuláris feladatokat alkalmazzuk. Célja: -

organikus éretlenség javítása

-

kóros reflexek leépítése, reflexgátolt kiindulóhelyzetek kialakítása

-

tünetcsökkentés motoros pszichés, kognitív területeken 70

-

alapvető mozgáskultúra megalapozása, mozgáskreativitás beindítása

-

mozgás örömének megismertetése

-

sérülésből eredő másodlagos tünetek megelőzése, korrekciója

Gyógyúszás: a gyógyúszás a gyógytestnevelés kiegészítéseként a különböző orthopédiai és belgyógyászati betegségekben szenvedő gyermekek állapotának javítására, szinten tartására, megelőzésére, a romlás lassítására alkalmas. A vízben a felhajtóerő következtében 90%-os a relatív súlyvesztés. Az ízületeket, mozgásszerveket nem terheli annyira. A mozgás szervrendszerének sérülései jóval ritkábban fordulnak elő a laza környezet következtében. Az úszás javítja: -

a mozgatórendszer funkcionális állapotát

-

növeli a fizikai teherbíró-képességet

-

hatására fejlődik az állóképesség

-

javul a légzéstechnika, nő a vitálkapacitás

-

kedvezően befolyásolja szív és keringési rendszert

-

jó hatással van az idegrendszerre

Az uszodai foglalkozások gyakorlatai: -

helyben végzett speciális gyakorlatok

-

úszás során végzett speciális gyakorlatok

A gyakorlatok összeválogatásánál fontos figyelembe venni a betegségnek megfelelő speciális mozdulatokat, úszásnemeket, a terhelhetőséget, ismerni kell a tiltott gyakorlatokat és a megfelelő vízhőfokot, valamint a betegségre jellemző speciális teendőket.

Gyógymasszázs A masszázs a test felületén meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikai inger, amelyre kialakuló szervezeti válaszreakció a fizikális gyógyhatás. A svéd masszázs helyi hatásai mindenkor a mechanikai inger hatására jönnek létre, ill. váltódnak ki. A terápia lényege: olyan művelet, amit a bőr felületén végzünk- betanult, módszeres, adagolt kézi fogások sorozatából álló kezelés. Jótékony hatását az izomrendszerre, artériás rendszerre valamint a vénás és nyirokkeringésre fejti ki. Élettani, helyi hatások: - javítja a vérkeringést, - javítja a bőr, az izmok, a csontok és a belső szervek vérellátását,

71

- a szív teljesítményét növeli - vérnyomást szabályozza - frissítő hatást gyakorol a szervezetre - a szervezet salakanyagainak eltávolítását gyorsítja - szimpatikus és paraszimpatikus hatást egyenlít ki - a fellazult szaruréteget eltávolítja - a szöveteket regenerálja Reflexes úton testszerte befolyásolja a vér és nyirokkeringést, anyagcsere folyamatokat és a hormonális funkciókat. Javallatai: mozgásszervi, ortopédiai, traumatológiai, ideggyógyászati, reumatológiai betegségekben, keringési zavarokban alkalmazható. Hatása a mozgásszervekre: -

gyorsítja az izmokban felhalmozódott anyagcsere termékek feldolgozását, kiürítését

-

javítja az izom funkcióját

-

növeli az izom teljesítőképességét

-

megszünteti a fáradságérzést

-

fenntartja a szövetek hajlékonyságát

Hatása a vér és nyirokkeringésre: -

gyorsítja a véráramot

-

fokozza a nyirokkeringést

-

az erekből a vért a szív felé hajtja

Hatása az idegrendszerre: -

fogásai ingerlik a bőrben levő és a bőr alatti idegvégződéseket.

Alkalmazott terápiája svéd masszázsfogásokkal (simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció, ütögetés, kirázás). A terápia gyógyhatású készítményekkel, izomlazítókkal teljes. Az izmok tónuseloszlásának kiegyensúlyozásában is fontos szerepet játszik a gyógymasszázs. Vannak olyan fogások, amelyek kifejezetten stimulálják a tónustalan, petyhüdt izmokat, de vannak olyanok is, amelyek a spazmust oldják. Nem utolsó sorban jó hatással van a közérzetre. A svédmasszázst egy-egy alkalommal 40-45 percig alkalmazzuk. A spasztikus gyermekeknél az a célunk, hogy az izmaikat kilazítsuk, a spazmus által előidézett rossz perifériás keringést javítsuk, míg a hipoton gyermekeknél az izomtónus fokozása, az izmok vérellátásának növelése. A masszírozás a beszűkült izületi mozgások korrigálására, a passzív kimozgatások előtti izom lazítására irányul.

72

BEMER-3000 terápia A test komplex élettani reakciója a BEMER, a kötőszövetekben és a neurovegetatív úton előidézett erősítő folyamatokon nyugszik. A BEMER-3000 tanúsított orvosi készülék. Minden betegség közös jellemzője a sejtműködés zavara és gyakran a sejt károsodása is, amiből mindig az anyagcsere és az energiaháztartás károsodása adódik. Ezen a ponton kapcsolódhat be a BEMER terápia. A BEMER- impulzus hatásai: -

energetizál

-

ellenőrzi a test alapfolyamatait a sejtműködés szintjén

-

felgyorsul a regeneráció és állóképesség

-

ellenállóbbá válik a szervezet

-

nő a szervezet energiaszintje

-

a kapillárisok kitágulnak

-

nő az oxigén ellátottság

-

javul a vérkeringés,

-

fokozódik az anyagcsere

-

az immunrendszer aktiválódik

-

kifejezettebbé válik a méregtelenítés

Alkalmazási területe: -

hyperaktív gyermekek terápiája

-

krónikus fáradtság kezelése, relaxáció

-

alvászavarok, stresszfolyamatok megszűntetése

-

arthrosis, izomsorvadás, spazmus oldása, izomlazítás, rándulások kezelése

-

seb gyógyítása

-

fájdalom csillapítása

-

gyulladás csökkentése

-

általános regeneráció biztosítása

-

légúti megbetegedések kezelése

-

vérellátási zavarok, szív- keringési rendszer betegségeinek kezelése

-

anyagcsere-betegségek kezelése

-

immunrendszer erősítése

-

csonttörés, izületi gyulladások kezelése

-

égések, oedemák kezelése

73

-

depresszió oldása

-

vitalizálás

A BEMER terápiához szükséges készülék egy kis vezérlőkészülékből, egy tekercs matracból és egy intenzív applikátorból áll. A terápiát igénybevevő matracra fekszik, vagy az applikátort rögzítjük a testre és kiválasztjuk a vezérlőkészüléken a rendelt kezelési fokozatot. Egy kezelés 8-20 percig tart. A terápiát BEMER tanfolyamot végzett fizioterápiás szakember alkalmazza. Alkalmazott területek a kezelt gyermekek körében: -

regeneráció: a szervezet megerősítésére szolgál, főként hosszantartó, legyengült állapot után alkalmazzuk

-

prevenció: immunrendszer, csontrendszer megerősítésére, vérkeringés javítására szolgál

-

relaxáció: nyugtalan, feszült gyermekek kezelésére pihentetőleg alkalmazható

-

anyagcsere fokozó programok: emésztés-kiválasztás javítására rendszeres székletürítés elősegítésére alkalmazható, székrekedési problémák rendezésére különösen cerebral pareticus gyermekek körében

-

nyákoldó-váladékürítő programok: fokozott légúti váladék termelésével járó állapotok kezelésére, elsősorban Down-szindrómás gyermekek körében, valamint asztmatikus és allergiás gyermekeknél jó eredménnyel bevált

-

egyéb felhasználási lehetőség: fájdalom enyhítése, gyulladásos folyamatok kezelése, sérülések utáni állapotok gyógyítására

BIOPTRON- fényterápia A terápia hatásai: -

bioserkentő

-

serkenti a szervezet biológiai folyamatait, javítja az általános állapotot

-

aktiválja a testben zajló vegetatív folyamatokat

-

erősíti az immunrendszert, fokozza az ellenálló képességet

-

javítja a kapillarizációt

-

javítja a keringés, az oxigenizációt, hatékony módszer a gyulladásos folyamatok kezelésénél, jól alkalmazható a váladékok oldására

-

kóros folyadékgyülem elvezetésére is alkalmas: allergiás oedemák, bevérzések, izületi cysták

74

Felhasználhatósága: -

fájdalomcsillapítás

-

gyulladáscsökkentés

-

immunerősítés

-

allergiás tünetek enyhítése

-

szervezeten belüli heg kezelése

-

nyákoldás

-

anyagcsere stimulálás

-

mindenféle típusú bőrsérülések kezelése: égés, műtéti heg, decubitusok, sebek, ekcéma

-

műtét utáni általános állapot javítása

Alkalmazott területek a kezelt gyermekek körében: Fénykezelések: -

bőrbetegséggel járó problémák gyógyítására minden gyermeknél felhasználható (sebek, decubitusok, hegek, égések, csípések, ekcémák, dermatitisek, allergiás bőrkiütések)

-

fájdalom csillapítására

-

testüregi gyulladások enyhítésére, ott felgyülemlett váladék oldására,

-

szövetsorvadással járó állapotok javítására, az izomzat erősítésére

Színterápiák, amelyek alkalmanként használhatóak: -

narancssárga-regeneráció

-

piros-ingerlékenység fokozás

-

kék-nyugtató, hűtő

-

lila-relaxáló, alvássegítő

-

zöld-hypermobilitás

-

sárga-kiválasztás, energetizálás

Kombinációkkal stimulálható az anyagcsere, memória és az energia állapot-többféle variációban összeállítva, a kezeléseket az aromaterápia teszi komplexé.

TENS A tens- készülékkel elektromos idegingerlés történik a bőrön keresztül. Speciális szelektív ingeráram kezelés, a kisfrekvenciás elektroterápia keretén belül. Hatása: -

fájdalom csillapítása

-

ér tágítása

75

-

helyi vérbőség fokozása

-

gyorsítja a salakanyagok kiválasztódását és kiürülését a szervezetből

Felhasználása: -

fájdalomkezelésre mozgásszervi panasznál (akut, idült fájdalommal járó problémáknál, fantomfájdalom esetén, idegfájdalom csillapításánál)

-

nehezen gyógyuló sebek gyógyításánál (fekélyek, felfekvések kezelésénél, övsömör esetén)

-

izomerősítésre

-

bénult izom ingerlésére

-

spazmus oldására

2.6.5. A szakszolgálati tevékenység lezárása Abban az esetben, ha a gyermek állapotában jelentős változás állt be és a továbbiakban nem szükséges a fejlesztés pedagógiai záró véleményt, értékelést ír, és ha lehetséges rövid távú után követést végez. A gyermek kikerülése az intézményből: - a korai fejlesztés intézményünkben lezárulhat szülői kérésre, orvosi javaslatra, állapot javulásállapotrendeződés miatt, szakértői bizottság kontrollvizsgálata során más intézménybe áthelyezéssel, a korai fejlesztés lezárulásával óvodába kerüléssel, fejlesztő nevelésbe kerüléssel, az intézmény megszűnésével, a gyermek halálával - a fejlesztő nevelés intézményünkben lezárulhat szülői kérésre, fejlesztő nevelés- oktatásba kerüléssel, szakértői bizottság kontrollvizsgálata során más intézménybe áthelyezéssel, fejlesztő nevelés lezárulásával, az intézmény megszűnésével, a gyermek halálával

2.7. Szakmai és szakmaközi kommunikáció, együttműködés 2.7.1. Kapcsolati hálók Szakmai munkánk során fontosnak tartjuk a szakmai és ágazatközi, szakmaközi kommunikáció és kapcsolatok meglétét. A különleges gondozásban, speciális szükségleteket igénylő gyermekek esetében fontos a különböző szakemberekkel való szoros kapcsolatok ápolása. Kapcsolati hálónk és kommunikációnk-intézményünk minőségi rányitási tevékenységében is kiemelkedő szerepet kap, amely alapja az intézményi értékelés folyamatának.

76

Korai fejlesztésben és fejlesztő nevelésben részesülő gyermekek esetében a kapcsolati háló széles körű a fejlesztésben résztvevő gyermek lehető legoptimálisabb ellátása érdekében. A szakemberek a gyermekkel, szülővel- családdal, hozzátartozóval kerülnek elsősorban közvetlenül kapcsolatba és ez lesz a legmeghatározóbb a számukra. Kiemelt kapcsolat van a szakmai team munkatársai között. Ugyanígy nagyon meghatározó az intézmény egységei közötti kapcsolat- a fejlesztő nevelés-oktatást és óvodai nevelést végző intézményegység. A feladatellátás során kapcsolatot tart a szakorvosokkal (neurológus szakorvos, gyermekorvos, ortopéd szakorvos, rehabilitációs szakorvos stb.), valamint a társszakmák képviselőivel, bölcsődék gondozóival, pszichológussal, szakértői bizottsággal és más szakemberekkel. A korai fejlesztés során kiemelt szerepet szánunk a védőnői hálózattal és a bölcsődei gondozókkal való harmonikusan működő kapcsolatnak. A fejlesztő nevelésben részesülő gyermekek, fiatalok esetében sor kerülhet a szociális ellátás szakembereinek bevonására is. Belső kapcsolatok: Gyermekek, szülők, család: a gyermekek meghatározó nevelési színtere, a központnak kiegészítő szerep jut. A korai fejlesztésben részesülők, valamint a halmozottan sérült gyermekek szüleinek tanácsokat adunk, valamint a fejlesztési teendőket bemutatjuk. A szülő-pedagógus kapcsolatában a szülőé a vezető szerep. A kapcsolattartásban empatikus hozzáállásra, segítő szándékra, kölcsönös tapintatra, információ intimitására és kezelésére van szükség. Ennek színterei: a napi kapcsolattartás, fogadóórák, szülői értekezletek, nyílt napok, közös programok. Fontos figyelemmel kísérni azt is, hogy a nem csecsemőkorú gyermekek „szeretik-e” a központban végzett tevékenységeket, illetve, hogy intézményünkben hogyan érzik magukat. Ennek felmérése természetesen nagyon nehéz, de hosszas megfigyelés és szabad játék, irányított tevékenység segítségével feltérképezhető. Munkatársak: a központ belső életét ők alakítják, ezért kiemelkedő a szerepük. Fenntartó: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete az intézmény biztonságos fenntartására törekszik. Kapcsolattartás a részlegek között: A Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ intézményegységei között szoros napi, rutinszerű kapcsolattartás van, ami nagymértékben meghatározza a szakmai, fejlesztő munkát. Külső szakmai kapcsolatok: A Duráczky Módszertani Központ medencéje a hidroterápia helyszíne, valamint a Kaposvári Korona Póni Klub lovas pályája ad helyet a gyógypedagógiai lovaglásnak.

77

Szakértői bizottságok: a gyermekek a szakértői – vagy országos vagy megyei - bizottságok által készített szakvélemény alapján kerülnek be intézményünkbe, az általuk leírt fejlesztési javaslatok alapja a gyermekekkel közvetlenül végzett szakmai munkának. Orvosok: gyermekneurológus, rehabilitációs szakorvos, ortopédorvos,és egyéb szakorvosok, akik megvizsgálják a gyermekeket, majd utóvizsgálatokat végeznek. Az orvosok konzultálnak a szakemberekkel és előírják a kezeléseket, terápiákat, és javaslatokat tesznek. Gyermekek háziorvosai, védőnők: ők kísérik folyamatosan a gyermekeket, ezért segítséget adhatnak néhány probléma felmerülése kapcsán. Ortopédiai műszerész, segédeszköz gyártók és forgalmazók: ők elkészítik a segédeszközöket, megmutatják annak használatát, a mozgásnevelőket tájékoztatják a helyes használatról, ill. rajtuk keresztül folyamatosan ellenőrzik az eszközöket. A mintavétel, az eszközök próbája, átadása legtöbbször a helyszínen előre egyeztetett időpontban történik. Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete: az önkéntesek delegálását végzik, akik intézményünk életébe átmeneti időre bekapcsolódnak. Szakmai kérdésekben, szakmai probléma megoldásokban, módszertani kérdésekben a következő intézményekkel állunk kapcsolatban: Budapest a Csillagház Általános Iskola, és a Korai Fejlesztő Központ, Pécsen a Kerek Világ Alapítvány. A központ vezetésének kapcsolatai: a munkánk megfelelő szintű irányításának érdekében a vezetés a következő intézményekkel áll munkakapcsolatban: 

Emberi Erőforrások Minisztériuma



Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala



Somogy Megyei Kormányhivatal Oktatási Hivatala



Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvár Tankerület



Kaposvári Egyetem



ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar



SZocioNet Családsegítő és Gyermekjóléti Központ



MEOSZ



Klebelsberg Intézményfenntartó Központ



Somogy Megyei Szakszolgálat

A központ partner listája az intézmény Minőségirányítási Kézikönyvében található.

78

2.7.2. A szülő, gyermek, szakember együttműködése A kommunikációs háló, partnerlista kialakítása, fenntartása erős alapelve a szakszolgálati ellátásnak, így kiemelt feladat a szülő, gyermek, szakember együttműködése szempontjából is. Terapeuta, szakember-gyermek viszonya: -

együtt gondolkodás a gyermekkel

-

a gyermek és a terapeuta egyenrangú partner a fejlesztő munkában

-

a szakembernek úgy kell átadnia „az ismereteket”, hogy a gyermek azt bármely élethelyzetben elő tudja hívni

Terapeuta, szakember-szülő viszonya: -

optimális együttműködési készség kialakítása

-

a szülő személyisége, a családi miliő a meghatározó jelentőségű

-

a szülőé az elsőrendű szerep, a terapeuta nem dönt a család egyetértése nélkül

-

a szülő bevonása, és részvétele a gyermeke fejlesztésében

-

szülői értekezletek keretében tájékoztatás

-

fogadóóra során személyes megbeszélések

-

nyílt nap alkalmával a szülő betekintést nyerhet az intézmény és gyermeke hétköznapjaiba

-

családlátogatás során a gyermek családi hátterét ismerheti meg a szakember

-

a szülői érdekképviselet bevonja a szülőt az intézmény munkájába

-

szülőklub során a szülők egymástól tapasztalatokat gyűjthetnek, a munkatársakkal együtt rendezvényeken vehetnek részt

-

a szülő meghallgatása a problémáról, vele nyílt kommunikáció folytatása

-

a szülő bevonható a fejlesztési terv elkészítésében, főként, ha otthoni életvezetési teendőket is érint

Szülősegítő szolgáltatások biztosítása: tanácsadás szülőknek a gyermeke fejlesztésével kapcsolatban, a családban életvezetéssel kapcsolatos problémák megoldása, szakmai teamen esetmegbeszélés során felmerült nehézségek kezelése (megsegítés módja), eszköz-, könyvkölcsönzés szülők számára (a szülők az intézményből fejlesztő eszközöket és szakirodalmat kölcsönözhetnek, amely hozzájárul gyermekük otthoni fejlődéséhez) Pszichológiai megsegítés: a szülő és szakember kérheti pszichológus bevonását a munkába, amikor a pszichológia eszközeivel megközelíthető probléma áll fenn, akár a gyermek pszichés és/vagy testi működésében, akár a környezetével való kapcsolatában. Formája a család igényeinek megfelelően többféle lehet: pld. a pszichológus csak az anyával/szülőkkel konzultál, egy

79

vagy több alkalommal a felmerülő nevelési, gondozási, érzelmi, viselkedési problémákról, vagy a pszichológus a gyermeket és az anyát/szülőket együtt fogadja, megfigyelve, megismerve kapcsolatukat. A gyerek fejlesztését végző gyógypedagógus, szakember is kérheti a bevonást, ha olyan nehézséget észlel, amihez pszichológus közreműködése szükséges. A két szakember közös megbeszélésen megállapodik a gyerek érdekében történő együttműködés formájában. A pszichológiai megsegítés csak egyéni igény alapján a fenntartónál történő jelzés alapján vehető igénybe. A pszichológiai megsegítés igénybevételének célja, feladatai: -

pszihoedukáció

-

a gyermek intrapszichés egyensúlyának elősegítése kialakítása, fenntartása, gondozása, interperszonális problémák feltérképezése

-

érzelmi viselkedéses magatartási problémák feltérképezése, korrigálása

A pszichológust a fenntartó biztosítja az intézménye révén. Gyógypedagógiai tanácsadás: A korai intervenciónak, a gyógypedagógiai tanácsadás fontos részét képezi, ahol az információk nyújtása zajlik a csecsemő, kisgyermek egészségügyi, pszichológiai, nevelési és pedagógiai kérdésekkel kapcsolatban. Fontos szempont az érdekérvényesítéssel kapcsolatos segítségnyújtás, és tanácsadás is. Mivel Központunkban a gyermekek ambuláns ellátását, fejlesztését legfeljebb 5 éves korukig tudjuk vállalni, munkatársaink segítséget nyújtanak a családoknak a gyermek számára legmegfelelőbb közösség, illetve további fejlesztési módszerek és intézmények megkeresésében. Szükség esetén a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatokkal való kapcsolatfelvételben, vagy más hivatalos szervekkel való együttműködésben is segítünk a családoknak. Utazó tanári szolgáltatás biztosítása: Gyermekeink, fiataljaink otthonukban is hozzájuthatnak a szolgáltatásokhoz abban az esetben, ha a fejlesztésre a bejárás számukra akadályozott (pld. súlyos, egészségügyi probléma fennállása, utazás-, utaztatás problémája, stb.). Orvosi konzultációk biztosítása: Egyéni igények szerint segítünk egyéb orvosi konzultációk elérhetőségében, időpont egyeztetésben, ahol a következő feladatok valósulhatnak meg: -

fejlődési diagnózis megállapítása

-

speciális orvosi vizsgálatok elvégzése

-

egészségügyi kérdésekben tanácsadás nyújtása

-

kontrollvizsgálatokkal a gyermek fejlődési ütemének felmérése

-

pszichológiai, gyermekpszichiátriai konzultációkra való eljutás segítése

80

Irodalmi-, szakirodalmi szolgáltatás ( könyvtár) biztosítása: A szülők és az intézmény dolgozói számára szakmai könyvkölcsönzési lehetőséget biztosítunk (orvosi, pedagógiai könyvek, folyóiratok, kiadványok, foglalkoztató füzetek stb.) Fejlesztő játékok, eszközök kölcsönzésének biztosítása: A szülők számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy a megismert és a foglalkozásokon használt fejlesztési játékokat, eszközöket otthon is lehetőségük legyen használni. Közösséggel kapcsolatos feladatok: A közösségi élet irányítója a terapeuta, a pedagógus, aki a következő formában biztosítja a különböző szokások kialakítását: -

közvetlen formában a szakember és a gyermek személyes kapcsolatán keresztül

-

közvetett formában csoportos foglalkozáson a gyermekközösség ráhatása révén

A csecsemők és a kisgyermekek esetében az anya-gyermek kapcsolat, illetve az apa-gyermek kapcsolat lesz a meghatározó. Ezen kapcsolatok segítenek a gyermek viselkedésének, magatartásának alakulásában. A szocializációs szint előrehaladtával beszélhetünk igazán közösségi életet meghatározó nevelői feladatokról: -

helyes szokásrendszer kialakítása

-

helyes életritmus kialakítása

-

együttműködési képesség kialakítása

-

kivárás és egymásra figyelés képességének kialakítása

-

egyszerű helyzetekben a viselkedési formák megtanulása (pl. köszönés)

-

tapasztalatgyűjtés különböző emberi tulajdonságokon keresztül (pld. irigység, veszekedés)

A közösség kialakításának színterei: -

kiscsoportos foglalkozások

-

uszodai foglalkozások

-

táborozások

-

gyermekprogramok

-

családi napok

Egyéb külső szakemberek közötti kommunikációs kapcsolatok: -

szakmai konferenciák, továbbképzések, intézménylátogatások, jó gyakorlatok cseréje, hospitálások

-

honlapok és internetes szolgáltatások, közösségi oldalak fenntartása, információcsere

-

információs anyagok, szórólapok készítése 81

-

szakmai szervezetek életében való aktív részvétel (MAGYE, Gyógytornász Társaság, Kora Gyermekkori Intervenció Magyarországi Közhasznú Egyesület, egyéb szakmai és civil szervezetek)

-

továbbképzéseken, rendezvényeken való előadások tartása

-

szakmai napok

-

szupervíziókon való részvétel

-

elért eredmények közzététele, fórumok tartása

A belső kapcsolatok kommunikációjának lehetséges formái intézményünk pedagógiai szakszolgálati ellátásának folyamatában Kivel? Gyermek

Hogyan? Foglalkozás, terápia, programok, megbeszélés, nyílt nap, családlátogatás

Szülő

Megbeszélés, konzultáció, fogadó óra, nyílt nap, családlátogatás, szülői értekezlet, családi nap, szülőklub működtetése, tanácsadás, napi kapcsolattartás

Munkatársak, Konzultáció, esetmegbeszélés, team munka, óralátogatás, belső továbbképzészakemberek sek, szupervízióban való együttműködés, véleménykérés, nevelési-, és munkaértekezleteken A Gyermekvédelmi tevékenység a Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ I. Pedagógiai Programjában található.

2.8. A szakmai munka támogatása A szakszolgálati munkát érintő törvények, rendeletek többféle módon szabályozzák a szakszolgálati munka színvonalas elvégzéséhez szükséges szakmai támogatások formáit, valamint rendelkezik a pedagógiai- szakmai ellenőrzésekről. A szakmai ellenőrzés célja a szakszolgálatban a pedagógus eredményességének fejlesztése. Ennek részei: -

a pályakezdő pedagógus (gyakornok) mentorálása (szakmai munka támogatása)

-

a pedagógusok előmeneteli rendszerének figyelemmel kísérése

-

a pedagógusok, gyógypedagógusok szakvizsga megszerzésének figyelemmel kísérése (magasabb szintű pedagógiai kompetenciák megszerzése)

-

a szakmai team zavartalan működtetése

82

-

igény szerint alakuló, vagy összehangolt munkát igénylő szolgáltatások egyéb támogató feladatok (pld. aktuális információk nyújtása, szakmai napok, szakmai rendezvények, fókusz csoportos megbeszélések, információcserék, stb.)

Szakmai segítség és a továbbképzés szükségessége A szakmai megújulás, a továbbképzéseken való részvétel elengedhetetlen, hogy szakembereink minőségi fejlesztő munkát végezzenek. Részt veszünk olyan konferenciákon (pld. évente megrendezésre kerülő MAGYE Országos Konferencia), ahol megismerkedhetünk hazai és külföldi új nézetekkel, felfogással, eljárásokkal. Javasolt továbbképzések, melyek segítik a szakszolgálatban dolgozók munkáját: -

gyógypedagógia különböző szakirányai, elsősorban értelmileg akadályozottak pedagógiája, szomatopedagógia)

-

mentor tanári képesítés

-

különböző terápiák, fejlesztési eljárások, amelyekkel bővíthetők a szakszolgálat szolgáltatásai

Szakmai tájékoztatás, amellyel megismertetjük a szakembereket az intézményünk „jó gyakorlatával”: Az intézményben alkalmazott speciális terápiás eljárásokat és szemléleti megközelítéseket előadásokon és szakmai konferenciákon szakembereink bemutatják, és megismertetik a társszakmák képviselőivel, szakembereivel. Hallgatók képzése: A hallgatók egyéni kérésre a megye területéről érkeznek intézményünkben szakmai gyakorlatra. Ellátási területének megfelelően biztosítja a következő hallgatók gyakorlati képzését: -

gyógypedagógus, és speciális pedagógiát tanuló hallgatók

-

gyógypedagógiai asszisztensek

-

csecsemő és gyermeknevelő gondozó

-

szociális gondozó és ápoló

2.9. A szakmai munka minőségének ellenőrzése Az intézmény fenntartója a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete tagegyesülete a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének, amely több intézményt is működtet. A MEOSZ tagegyesületei által fenntartott segítő intézmények 2007-től kezdődően ISO 9001 83

minőségirányítási rendszerben végzik tevékenységüket. Így a mi intézményünk is 2007-ben ISO szabvány szerinti minőségirányítási rendszer bevezetését tűzte ki célul, amely ma is nemzetközi akkreditációval bíró tanúsítvánnyal rendelkezik és az intézmény fontos stratégiai dokumentuma. A tanúsítvány újítása miatt minden évben ellenőrzésen veszünk részt, amelyet az SGS Hungária Kft. külső auditorai végzik. A minőségirányítási rendszer tervszerű felülvizsgálatára évente legalább egyszer átfogó belső vizsgálatra is sor kerül, amely előre meghatározott időpontban, kérdéslista alapján történik, ahol jelöljük a súlyos-, enyhe hibákat és az észrevételeket. Így a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedési tervet dolgozunk ki. Központunk minőségirányítási programjának vannak speciális területei, amelyek kissé kilógnak az ISO rendszeréből, hiszen egyre magasabb szintű igények kielégítésére törekszünk, a külső és belső partnerek megelégedettségén keresztül, és próbálunk változatos módszerekkel minőséget fejleszteni. Minőségirányítás alapelvek között a partnerközpontúság, az elhivatott vezetés, a munkatársak bevonása, a folyamatszemléletű megközelítés, a folyamatos fejlesztés, és tényeken alapuló döntéshozatal szerepel. Fontos alapelv az is, hogy az intézményi működés folyamatainak a partneri elvárásokon alapuló szabályozását és fejlesztését az intézményi szervezeti kultúra fejlesztésével összhangban, azzal egyensúlyban kívánjuk elérni. A minőség elérése érdekében néhány kiemelt fő feladatunk: az intézmény nyitottságának megtartása, a változó igényekhez igazított intézménykép kialakítása, a fejlesztés, ellátás sokrétűségének biztosítása, a minőségi feltételéhez megfelelő szakképzettségű és számú humán erőforrás és eszközök biztosítása, a szakmai-nevelési munka minden területén a folyamatos fejlődésre való törekvés, a partnerek teljes körű együttműködése az eredményes rehabilitáció eléréséhez, az intézmény szakmai ismertségének növelése. A minőségfejlesztési rendszer fenntarthatósága során nyitott önértékelést végzünk, amelyben erősségek, gyengeségek meghatározása történik, majd a partneri körben elégedettség mérését is készítünk, ahol a kapott adatok, eredmények alapján intézkedési tervet csinálunk, amit megvalósítunk, ellenőrzünk, mérünk és értékelünk. Ezt alkalmaztuk, amikor a folyamatos fejlesztés alkalmazását tűztük ki célul, ahol a környezet kihívásaira rugalmasan és érzékenyen reagálni tudó intézmény létrehozásán dolgoztunk. Intézményünk vezetése és dolgozói oly mértékben tartják fontosnak a minőségfejlesztés folyamatát, hogy figyelembe veszik a változó társadalmi igényeket és közvetlen partnereik elvárásait, valamint a megfelelő munkakörnyezet fenntartását. Meglévő minőségirányítási programunk beolvad a mostani törvényi szabályozásnak megfelelő pedagógus-, vezetői és intézményi értékelésbe, amelyek a most bevezetésre került szakmai

84

ellenőrzés és a pedagógus életpályamodell minősítéseinek részei is lesznek. A minőségi munkavégzés garanciája a jó helyzetelemzés, a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerése és ezek figyelembevételével a célok megfogalmazása, amelynek elérésére intézkedési tervek készítése, majd azok megvalósítása, az eredményeink értékelése, és a hibák javítása. Ez a körforgás és a partnerek elégedettsége megerősíti a meglévő sikeres folyamatokat, melyek az intézmény működésében irányadók lehetnek.

A minőségi munkához használt eszközök, módszerek: kérdőívek, fókuszcsoportos megbeszélés, SWOT analízis, statisztikai elemzések, folyamtok meghatározása, szervezetfejlesztés. A minőségibb szakmai munka a fejlesztés, ellátás megfelelőségének indikátoraival mérhető. A szakmai munka eredményességének mutatói: -

a szakmai protokoll szerinti ellátásának ellenőrzésére szolgáló folyamat indikátorok (pld. ellátásba vételt követően egy hónapon belül megtörtént-e a gyermek jelen állapotának felvétele, majd fejlesztési terve elkészült-e, a fejlesztési tervben esetleg történtek-e változtatások a gyermeknél bekövetkező valamilyen esemény hatására, a dokumentáció vezetése megvalósult-e, stb.)

-

a fejlesztés. ellátás eredményességének mutatói eredmény indikátorok alapján (a foglalkozások megtartásra kerültek-e, a dokumentáció folyamatos tükrözi a gyermek állapotát, a szakemberek együttműködése eredményes volt a gyermek fejlesztése szempontjából, stb.)

Ellenőrzés- mérés-értékelés: Jellemző a bemenet –folyamat –kimenet szintű ellenőrzés, értékelés, és az e szintek minőségi sztenderdjeinek meghatározása. Az ellenőrzés- mérés-értékelés célja, hogy szakmai célkitűzéseinket a fejlesztést milyen hatékonysággal tudjuk megvalósítani. Ellenőrzés: a gyermek személyiség fejlődésére, fejleszthetőségére vonatkozó információgyűjtés. Mérés: az ellenőrzés során mérőeszközök (fejlettséget mérő lapok) használata, megfigyelési szempontsor alapján. Értékelés: az ellenőrzés eredményeinek értelmezése, a feltárt eredményeket számszerűsíteni tudjuk. Minden gyermek más és más, a gyermek fejlődését elsősorban saját magához mérjük. A pedagógusok a mindennapok során folyamatos fejlesztő-nevelő munkát végeznek, annak érdekében, hogy hatékonyan elősegítsék a gyermek sajátos nevelési igényéből adódó hátrányok kompenzálását. A fejlődést mindig az előző időszakhoz képest vizsgáljuk. Kiemelt feladatok: 85

- a foglalkozások során történő folyamatos, operatív megfigyelés és ennek rögzítése (folyamatdiagnosztika) - általános szempontsor és mozgásos állapotot felmérő skálák, egyéb felmérések alkalmazása a gyermekek fejlődésének megfigyeléséhez és a fejlődés regisztrálásához. A tervezett ellenőrzést, mérést, értékelést a nevelési év során a pedagógiai szakszolgálatban kétszer (október és május) vesszük fel és hasonlítjuk össze. Mérés kiterjed a következő területekre: 

a külső testi megjelenés



általános tájékozottság



mozgás



finommanipuláció



kommunikáció



megismerő funkciók



szocializáció

A fejlődés nyomon követése: az adatok, mérések eredményei a mindenkori jelen állapotokban tükröződnek, így hasonlítható össze legjobban a gyermek önmagához mért fejlődése. Év végén tényszerű megállapításokat tartalmazó értékelést írunk, értékelési lap formájában a gyermekekről. Partnerek visszajelzéseinek vizsgálata: A munkatársak igényeinek, látens elvárásainak, elégedettségének mérése: kérdőívvel, személyes és szakalkalmazotti megbeszélések, értekezletek, a munka során észlelt, érzékelt légkör, írásos jelzések. Szülői elégedettség vizsgálatok: szülői kérdőív formájában, szóbeli interjú formájában adott visszajelzés (foglalkozásokon, fogadóórákon, stb.), egyéb jelzések formájában. A kimeneti értékelés mérésének több eszköze is lehetséges: elégedettségmérések, a pedagógus-, vezető-, és intézményi értékelési rendszer és a fenntartói értékelési rendszer bevezetése, kidolgozása.

2.10. A szakszolgálati adminisztráció A szakszolgálati adminisztráció igen sokrétű. Magába foglalja a jogszabályban előírt kötelező adminisztrációt, továbbá az intézményben használt speciális adminisztrációt is.

86

A kötelező jogszabályokban előírt adminisztráció területei, formanyomtatványok Megnevezés

Felelőse

Tartalma

Forgalmi

napló Tartalmazza a fejlesztett gyermek és a fejlesztő Folyamatos veze-

(Tü.355.r.sz.)

korai szakember adatait.

tése a szakszolgá-

fejlesztéshez, fejlesz-

lat

vezetőjének

tő neveléshez

feladata.

Egyéni Fejlesztő Nap- Gyermekenként évente kell megnyitni, vezetni a A gyermekkel fogló + ív

tanévnek megfelelően. Heti kötelező óraszám- lalkozó

(Tü.350.r.sz.

+ órarend pirossal

Tü.351.r.sz.)

gyógype-

dagógus,

feltüntetésre kerül a napló betétlapjára. A szep- tornász,

gyógyHRG-

temberi időszak mindig megfigyelési időszak, ami szakember a tanév eleji jelen állapotban tükröződik. Ha a

Dokumentum írá-

gyermek évközben érkezik, akkor négy hét a meg- sa folyamatos elfigyelési időszak. A különböző órák bejegyzése készítésének feleheti tömbesítésben történik. A tanévet a júniusi lőse a gyermekért tárgyhónak megfelelően lezárjuk (június 15), ezu- felelős szakember tán a nyári ügyeleti rend a mérvadó, a betétlapon szintén pirossal feltüntetve. A betétlapok számozása folyamatos, a nyáron érvényes ügyeleti betétlap a tanév utolsó betétlapjának száma /A, B,C stb. számozással folytatva. A nyári fejlesztéseket mindig heti ügyeletes gyógypedagógus vagy mozgásnevelő végzi, illetve írja alá a naplót. Értékelési lap

A gyermek tanév végi állapotának rögzítésére Elkészítésének

( Tü.352.r.sz.)

szolgál, amit a szakértői bizottságnak meg kell ideje: május vége, küldeni.

június eleje. A gyermekért felelős szakember

Szakértői

vélemény Kitöltése kötelező, ha a gyermek óvodai-, vagy A gyermekért fele-

iránti kérelem

iskolai nevelését, fejlesztő nevelését, vagy fejlesz- lős szakember, és a

(1.számú melléklet a tő nevelés- oktatás megkezdését kezdené meg. A szakszolgálat veze15/2013.

(II.26) kontroll és az elhelyezési vizsgálatot az intézmény tője

EMMI rendelethez)

ezen kéri meg a szakértői bizottságtól.

87

Utazási utalvány betétlapja (U.T.K. 10/B.)

A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény- Ügyintéző

és

a

ben, a korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő ne- szakszolgálat vezevelést nyújtó intézményben történt megjelenésről, tője

www.oep.hu oldalról rehabilitációs célú szakszolgálat által nyújtott letölthető szolgáltatás igénybevételéről rendelkezik, így a vidékről érkező gyermek utazási költsége ezen keresztül elszámolható. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvez- Ügyintéző

Igazolás+

és

a

utazásnyilvántartó-lap ményekről szóló 85/2007. Korm. rendelet által szakszolgálat vezebiztosított 90%-os utazási kedvezmény igénybe tője

( Tü.20.r.sz.)

vételéhez. Egészségügyi

tevé- A Járási Népegészségügyi Hivatal által kiadott

kenységhez

kötött engedély alapján végzett kötelező dokumentáció.

dokumentációk: 60/2003. EÜ rendelet

Állapot rögzítésre, kezelések időpontjainak leiga- Gyógytornász

Fizioterápiás dokumentáció/vizitlap

zolására szolgál.

Kezelőlap A.3510148.r.sz.

Gyógyúszás leigazolására szolgáló dokumentum.

Gyógyúszás-oktató

A pedagógiai szakszolgálatnál használt egyéb intézményi dokumentumokat is használunk, amelyeket az intézmény Bizonylati Albuma egységesen elkészítve, sorszámozva tartalmazza. Az intézmény által használt iratanyagok, formanyomtatványok egységes szemléletben, jól felépített strukturált formában, közérthető módon készültek. Ezek alkalmasak statisztikai adatszolgáltatásra, tisztázottak a dokumentumok vezetéséhez szükséges kompetenciák, szükség esetén elektronikusan is kezelhetők. Különbséget teszünk gyermek specifikus és intézmény specifikus (I) dokumentáció között, az elsőbe az előtörténet, anamnézis, a fejlesztés- kezelések dokumentációja, a másikba pedig a szolgáltatások, szabályozások dokumentációja tartozik. Felvételei dokumentumok: 

Felvételi füzet (I)



Adatlap



Kérdőív – anamnézis

88



Szakértői Bizottsághoz való küldés, intézménybe való felvétel esetleges vállalás nyomtatványa



Nyilatkozat



Szakértői javaslat iránti kérelem



Igénylőlap utazási utalványhoz



Szakértői Bizottságnak összefoglaló és fejlesztési javaslat



A gyermekek tanévi összesített névsora (I)

Nyomon követő dokumentáció: Jelen állapot írása: legkésőbb minden év október 20-ig. Jelen állapothoz használt tesztek, skálák: 

Készségszint felmérő lapok (fejlődési szint megállapítása) (Walter Strassmeier) Eltérő fejlődést mutató gyermekek esetében, 0-5 éves korig



Súlyosan fogyatékosok fejlődésdiagnosztikája (A. Fröhlich, U. Haupt) Halmozottan sérült gyermekek esetében, életkori határ nélkül.



TARC (Waym Sailer, Bohnic Jean Mix) Értelmileg súlyosan akadályozott, praktikusan képezhető értelmileg akadályozott gyermekek esetében, 3-16 éves korig



Gyógypedagógiai felmérő feladatok



Étkezési magatartás zavarai gyermekgyógyászati értékelő lap



PORTAGE skála alapján készült szempontsor, mérőskála



Mozgásvizsgálat az intézmény mozgásterápiás szakemberei által összeállított feladatok, skálák, tesztek



HRG állapot és mozgásvizsgáló teszt Mozgáskoordinációs probléma, viselkedészavar, enyhe fokú mozgássérülés esetében, 3-8 éves korig



Különböző logopédiai vizsgálatok A beszédszervi állapot és működés vizsgálata (artikulációs zavar esetén, megkésett/ akadályozott beszéd-, és nyelvfejlődés esetén) Tájékozódó megfigyelések a gyermek beszédéről Artikuláció vizsgálata (interdentális és laterális szigmatizmusok, enyhe fokú paraláliák jelölésére; ill. centrális diszlália, diszfázia esetén) Összefüggő beszéd vizsgálata

89

Éves fejlesztési terv, folyamatos nyomon követéssel: minden év október 20-ig kell készíteni, és ha szükséges lehet módosítani állapothoz igazítva. Az intézményi értékeléshez és a statisztika elkészítéséhez a gyermekek fejlettségét mérő, értékelő lap kerül kitöltésre októberben és májusban (I). Bekért dokumentáció: 

Tanévente friss neurológiai ambuláns lap



Szakorvosi zárójelentések



Érvényes közgyógyigazolvány



Érvényes szakértői vélemények

Egyéb intézmény specifikus dokumentumok: 

Alapító Okirat



Működési engedély



Komplex munkaterv



Éves beszámolók



Továbbképzési terv



HRG munkaterv, szakalkalmazotti munkacsoport munkaterve



Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna munkaterv



Gyermek és Ifjúságvédelmi tevékenység munkaterve



MIR dokumentációja, intézményi önértékelés



SZMSZ



Házirend



Szakmai – Nevelési és Rehabilitációs Pedagógiai programok



Törvények, rendeletek, szabályzatok



Team megbeszélések, vezetői értekezletek, egyéb értekezletek, továbbképzések dokumentációja



Logopédiai csoport számára forgalmi - és munkanapló (szükség esetén)



Könnyített gyógytestnevelési napló+ Orvosi nyilvántartó (szükség esetén)

Pedagógiai tervező munka dokumentumai: Stratégiai dokumentumok: I-II-III. Pedagógiai Programok, protokoll Vezetői program Továbbképzési terv 90

SZMSZ Házirend Operatív dokumentumok: A központ éves munkaterve Fejlesztő nevelés-oktatás munkaterve Heti tervek Háló terv Óravázlat - Óraterv

Taktikai tervek: Tantárgyfelosztás Hospitálási terv Feladattervek 15/2012 EMMI rendelet meghatározza az ügykörök tartalmát, sorrendjét és megőrzési idejét. Az Intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzat, az adatok védelmét pedig az adatkezelési szabályzat tartalmazza és szabályozza. A dokumentumok kezelése, selejtezés tekintetében a Minőségirányítási Kézikönyv is szabályozó dokumentum. Integrált Nyomonkövető Rendszer A szakszolgálati munkában bevezetésre került integrált elektronikus nyomonkövető rendszer (INYR). Jelenleg mindkét (papír alapú, elektronikus) nyilvántartási rendszer működik. Az INYR jelentőségét a dokumentáció egységesítése, és a tevékenységek nyomonkövetése adja, de az átfedések elkerülését is szolgálja. Egy adatbázis, amely lehetőséget ad az intézmények közötti hatékony kommunikációra, és naprakész információt képes szolgáltatni.

91

3. INTEGRÁCIÓT TÁMOGATÓ SPECIÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAM 3.1. Helyzetelemzés, történeti áttekintés Intézményünk korai részlegébe 1999-ben olyan gyermekek, és fiatalok is bekerültek, akik többségi óvodába, iskolába járva sérülésük, sajátos szükségletük révén speciális megsegítést igényeltek. Ők elsősorban látás-, és mozgássérült gyermekek voltak. A mozgásfejlesztő szakember, konduktor, gyógypedagógus délutáni óra keretében segítséget nyújtott a gyermekeknek, szülőknek, de az óvoda, iskola pedagógusait is ellátták tanácsokkal. 1999-ben 41 gyermek vett részt speciális mozgás-, és látásfejlesztésben, valamint HRG- gyógyúszásban. Az ellátás lehetőségét tovább bővítettük a gyógytestnevelés igénybe vehetőségével. A gyógytestneveléshez szükséges képzettség megszerzésére fokozatosan 3 kolléga került beiskolázásra. A 2004/2005-ös tanévben 25 fővel kezdtük meg a gyógytestnevelést. A Bárdudvarnoki Általános Iskolával, és a Kaposvári Egyetem Gyakorló Óvodájával elindult az együttműködés a gyermekek gyógytestnevelésének ellátására. Az ellátás igénybe vételére a gyermekeknek ortopédiai vizsgálatra volt szükségük, ahol az ortopéd orvos javaslatot tett a gyógytestnevelés megkezdésére. A többségi óvodába, iskolába járó mozgás-, és látássérült gyermekek, fiatalok a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott óraszámba látásfejlesztésben és mozgásnevelésben részesültek, amelyet tiflopedagógus, szomatopedagógus, valamint konduktor látott el. Szoros együttműködési kapcsolat alakult ki a gyermekek óvodájával, iskolájával. Ebben kiemelt szerepet kapott a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, és a Kaposvári Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Mozgásjavító Általános Iskola. A törvényi változások és a jelenlegi rendelkezések miatt a speciális fejlesztés tartalmát, célcsoportját és annak igénybevételét át kellett gondolni, hiszen kijelölő intézményként a régi formában ezt nem végezhetjük.

3.2. Speciális fejlesztési program Speciális fejlesztésben a következő kisgyermekek, fiatalok vehetnek részt: -

akiknek orvosi vélemény alapján állapotuk rendeződött, így korai fejlesztésük lezárult, de óvodába kerülésig szülő kérésére a terápiákat folytatni szeretnék

-

a 3 év feletti integrált nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, fiatalok közül azok számára, nyújtunk segítséget, akik egészségügyi problémájukból, mozgásfogyatékosságukból, akadályozottságukból adódóan törekednek az egészségmegőrzésre, és állapotuk fenntartására

92

-

integrált nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek számára fejlesztő játszóházat biztosítunk

Speciális fejlesztés célja: -

állapot fenntartás miatt rehabilitációs megsegítés nyújtása

-

egészségmegőrzés, prevenció biztosítása

A speciális fejlesztés feladatai: -

kiegészítő mozgásfejlesztés, mozgásterápia

-

tanácsadás

-

gyógyúszás

Az infrastrukturális és személyi feltételek: A tárgyi feltételek és eszközigény megegyezik a szakszolgálat fejlesztési helyszíneivel, eszközeivel. A szakemberek közül ezeket a feladatokat a konduktor- gyógytestnevelő, gyógytornász, szomatopedagógus, HRG- gyógyúszás oktató látja el fenntartói engedéllyel, állami hozzájárulás nélkül. A szakemberek kompetenciája, szakmai követelményei megegyeznek a szakszolgálatnál leírtakkal. A speciális fejlesztés folyamata: A szakszolgálat szakmai team-je ezt a szakmai, fejlesztő munkát is figyelemmel kíséri. A gyermek felvételének nyomonkövetésének folyamata megegyezik a szakszolgálatnál leírtakkal. A fejlesztés megkezdése szülői kérésre történik, ha lehetséges szakorvosi véleménye legyen, ha nincs az sem kizáró tényező. A speciális fejlesztés terápiái, foglalkozásai a következők: szenzoros jellegű mozgásfejlesztés, gyógytorna, gyógyúszás, amelyeknek leírása megegyezik a szakszolgálatnál leírtakkal, valamint ritkábban igénylő fejlesztési lehetőségek, mint a gyógytestnevelés és korrekció. Korrekció A sérülésspecifikus korrekció az integrációban részesülő gyermekek mozgásfogyatékosságából, tanulási akadályozottságából, egyéni fejlődési igényeihez igazodó tervezett, szakszerű pedagógiai segítségnyújtást jelent. A sérülésspecifikus korrekció fő tevékenységi formái: -

manipuláció fejlesztése

-

szenzomotoros zavar korrigálása

-

tantárgyi megsegítés

-

íráskorrekció

93

A manipuláció fejlesztésére a mozgásfejlesztésben, a szenzomotoros képességek fejlesztésére az egyéb terápiák során kerül sor. Az íráskorrekció külön foglalkozás keretében valósul meg, akkor: -

ha olvasható ugyan a kézírás, de egyénre szabott ütemben módosul a szükséges eszközök biztosításával (pld: speciális ceruza, ceruzafogó, csúszásgátló, füzet, szék, asztal).

-

ha a kézírás nem lehetséges, vagy olvashatatlan a kézírás, akkor a számítógép segítségével a gépírás megtanítása.

-

a gépírás tanítás általános alapelvei érvényesek a mozgásfogyatékossággal élő gyermekek esetében is, de adaptációs elveit meghatározza a gyermek diagnózisa, mozgás-, fizikai állapota, terhelhetősége, életkori sajátossága

A gépelési módokat a fentiek értelmében határozzuk meg: -

tíz ujjas vakírás: követelmény az alaptartásból kiinduló és oda visszatérő ujjmozgás. Elsajátítására csak azok a tanulók képesek, akiknek mindkét keze megfelelő izomerővel bír a billentyűk leütéséhez és ép a mozgáskoordinációja

-

tíz ujjas írás: a vakírástól annyiban különbözik, hogy ezek a tanulók nem tudják ráhelyezni ujjaikat a billentyűkre. Alaptartás híján csak a látás segítségével tudnak tájékozódni

-

egykezes írás: ezt a gépelési módot alkalmazzuk jobb vagy balkar, kéz teljes hiánya esetén. A sérült oldalt is bevonjuk a gépelésbe

-

ujjhiányos gépelés: az ujjhiányos tanulók gépírásánál a hiányzó ujjak szerepét a meglevők veszik át

-

két kéz egy-egy ujjával való gépelés: ezt a fajta módot leggyakrabban cerebral paretikus gyermekeknél alkalmazzuk

-

egy ujjal való gépelés: súlyosan athetotikus, ataxiás gyermekeknél használjuk

-

„kétkezes” gépelés: a két kéz, kar valamely részével eszközt fog a gyermek, s így hajtja végre a gépelést

A gépírás tanításának folyamata: Előkészítés: -

a gépeléshez szükséges helyes testtartás kialakítása (ülés, fej-, kéztartás)

-

a felső végtag mozgásainak leválasztása a fej és a törzs mozgásairól

-

kóros mozgások leépítése

-

a kezek, az író kéz mozgásának kialakítása 94

-

célirányos mozgásgyakorlatok

-

speciális segédeszköz használata

-

számítógép használata

Előkészítő gyakorlatok: csuklógyakorlatok, ujjgyakorlatok. Számítógép használata Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Feladata a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása orvosi javaslat alapján. Résztvevők köre: Azon gyerekek csoportja, akiknél nagyobb méretű egészségi (funkcionális) állapotváltozás áll fenn, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre van szükségük: -

azok a gyerekek, akik az orvosi útmutatás szerint- a kontraindikált gyakorlatok figyelembevételével testnevelés órán is rész vehetnek

-

azok a tanulók, akik a testnevelési órán nem vehetnek részt, elváltozásaik miatt, s csak gyógytestnevelésben részesülhetnek

Tartó és mozgatórendszer elváltozásainak gyógytestnevelése: -

gerinc deformitásai (scoliosis, lapos hát, fokozott kiphosis, lordosis, kifolordosis, hanyagtartás)

-

mellkasi deformitások (tölcsérmell, tyúkmell)

-

csípőizületi rendellenességek

-

alsó végtag deformitásai

Belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése: -

szív és keringési rendszer betegségei

-

juvenilis hypertónia

-

obesitas

-

asthma bronchiale

-

vegetatív disztónia

-

aszténiás gyermek

-

csökkentlátó gyermek

A gyógytestnevelés feladata:

95

-

szerzett vagy veleszületett elváltozások, betegségek következtében kialakult egészségi állapot helyreállítása

-

prevenció

-

testi képességek fejlesztése, mozgásműveltség fejlesztése

-

sportolási igény felkeltése

A gyógytestnevelés eszközei: -

testnevelés hagyományos eszközei (gimnasztika, atlétika, játék, stb.), melyek közül kiemelkedően fontosak a mobilizáló, izomerősítő gyakorlatok

-

légzési gyakorlatok

-

relaxációs módszerek

A gyógytestnevelésben felhasznált eszközök a mozgásformák sajátos módosításaival, a terhelés intenzitásának és terjedelmének megválasztásával speciális módszerekké válnak. Óvodás korban a gyógytestnevelés szerepe elsősorban prevenciós, még a súlyosabb tünetek megjelenése előtt a törzs és lábfej izomzat erősítésével hozzájárul a helyes testtartás kialakulásához, megelőzi a hanyagtartás megjelenését. A gyógytestnevelésre kerülő gyermek előzetes ortopédiai szűrővizsgálaton vesznek részt. Lehetőleg homogén csoportban max. 8-16 fő vehet részt.

3.3. Integrált játszóház Integrált gyermekek számára fejlesztő játszóházat biztosítunk, ahol fő irányvonalat a mozgásfejlesztés és a gyógypedagógiai fejlesztés jelenti. A játszóház feladatainak túlsúlyát a gyermekek sajátos nevelési igénye dönti el. Eszköztára megegyezik a pedagógiai szakszolgálatban használt fejlesztő eszközökkel.

96

Irodalomjegyzék 1. Benczúr - Bernolák: Felelős vagyok érte - Tankönyvkiadó, Bp. 1991. 2. Dr. Benczúr Miklósné: Sérülésspecifukus mozgásnevelés ELTE Bárczi G. GYP. Főiskolai Kar Bp., 2000. 3. Dr. Bernolák Béláné: Ismeretek a mozgásfogyatékosságok köréből Bárczi G. Gyp. Tanárképző Főiskola - 1997. 4. Bittera Tiborné- Dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997. 5. Csanádi Gabriella: Bevezetés a korai fejlesztés témaköreibe Commenius Bt. Pécs - 1998. 6. Franziska Schaffer: Munka-Szórakozás-Fejlesztés Bárczi G. Gyp. Tanárképző Főiskola, Bp. 1998. 7. Hatos Gyula: Értelmileg súlyosan akadályozott emberek gyógypedagógiai foglalkoztatása, Győr, 1995. 8. Hidroterápiás és speciális úszásoktatás Szerkesztette: dr. Bernolák Béláné Bp. 2002. 9. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában 1-2-3. kötet Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. 10. Dr. Illyés Sándor: Gyógypedagógiai alapismeretek - Nemzeti Tankönyvkiadó - 1999. 11. Katona Ferenc: Klinikai fejlődésneurológia Medicina Könyvkiadó, 1999. 12. Dr. Kálmán Zsófia: Kommunikáció BLISS-nyelven Bliss Alapítvány, Bp. 1989. 13. Kissné Haffner Éva-Alkonyi Mária: Ők és mi - Bp., 1998. 14. Márkus Eszter: Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesztése, Bárczi G. Gyp. Tanárképző Főiskola, Bp. 1996. 15. Mozgásnevelés kézikönyv I-II. Szerk.: dr. Benczúr Miklósné Művelődési Minisztérium, 1988. 16. Németh Erzsébet-S.Pintye Mária: Mozdul a szó... Logopédia Kiadó, Bp. 1995. 17. Síró Antalné: Pszichológiától Pedagógiáig - Alex-Typo 1994. 18. Somogyiné Kuti Ilona: Gyógyúszás, Flaccus Bp., 1998.

97

19. Szemelvénygyűjtemény a mozgásnevelés alapismereteihez Szerk.: dr. Benczúr Miklósné Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. 20. Szemelvénygyűjtemény a mozgásfogyatékos gyermekek nyelvi fejlődése és kommunikációja köréből/ Szerkesztette: Fótiné Hoffmann Éva 21. Vágó Éva Anna: Kézikönyv az értelmileg akadályozott tanulók munkaképességének fejlesztéséhez, Bárczi G. Gyp. Tanárképző Főiskola, Bp. 1996. 22. Vekerdy Zsuzsanna-Oláh Éva: A táplálás és gyarapodás zavarai sérült gyermekek ellátásának sajátosságai PRRO BT 1999. 23. Vágó Éva Anna: Speciális didaktika II.- APC Stúdió 5700 Gyula 2006. 24. Dr. Hári Mária- Horváth Júlia- Kozma Ildikó- Kőkuti Márta: A konduktív pedagógiai rendszer hatékony működésének alapelvei és gyakorlata, Bp. 1991. 25. Szerk: Balogh Margit: Bevezető a konduktív mozgáspedagógiába, Bp. 1998. 26. Timea Simon: Kutya az iskolában - nem a kutyaiskolában! Új Kutya Szövetség X. évfolyam 7. szám 27. Mancsos Segítőtársaink Terápiás Állatok és Oktatási Alapítvány Terápiás állat felvezető továbbképzés 2011 (2. kiadás) 28. Kutas Gábor (2006): Kutya a családban Elektra Kiadóház 29. Tobiás Loránd (1991): Kutyatartás-nevelés. Budapest: TRICON-TRADE Kiadó 30. Bán Anita (2012): Korszerű etológiai ismeretek alkalmazása a terápiás kutya kiképzésében, Szakdolgozat 31. Dévény Anna: DSGM, Új módszer a mozgásrehabilitációban, Budapest, 1995. 32. http://www.deveny.hu/kik-vagyunk/deveny-anna-bemutatasa, letöltés dátuma: 2015. augusztus 31. 33. Fehér Gyöngyi : A konduktív pedagógiai szakszolgálati tevékenységi területre kifejlesztett protokoll, 2014. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest file:///C:/Users/24-es/AppData/Local/Temp/Konduktiv_pedagogia_szakteruleti_protokoll.pdf , letöltés: 2015.augusztus 10.

34. file:///F:/PSZE_pedagogiai_szakszolgalati_kezikonyv.pdf letöltés dátuma: 2015. augusztus 31. 35. Nagyné Réz Ilona- Torda Ágnes: Alapprotokoll, 2015. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest http://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop342b/szakteruleti_protokoll_konzultaci o/Alapprotokoll.pdf, letöltés dátuma: 2015.július 20.

98

Záradékok

99

FENNTARTÓI ZÁRADÉK

A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete nevében - fenntartó elnökeként – nyilatkozom, hogy a Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ 2015. évi Napsugár Pedagógiai szakszolgálat protokollját és speciális programját elolvastam, a programmal egyetértek. Kaposvár 2015.06.24.

………………………………………. Fenntartó képviselője

100

INTÉZMÉNYVEZETŐI ZÁRADÉK

A Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ - igazgatójaként – nyilatkozom, hogy a Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani 2015. évi Napsugár Pedagógiai szakszolgálat protokollját és speciális programját elolvastam, a programot jóváhagyom.

Kaposvár, 2015.06.22.

………………………………………. Igazgató

101

SZAKALKALMAZOTTI ZÁRADÉK

A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete által fenntartott Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ szakalkalmazotti testülete a 2015. évi Napsugár Pedagógiai szakszolgálat protokollját és speciális programját 2015. június 29-vel - 100%-os arányban - elfogadta. Kaposvár, 2015.06.29.

…………………………………………… Szakalkalmazotti testület tagja

102

Melléklet

103

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FEJLESZTŐ ESZKÖZEI Értelmi területek fejlesztése hangszerek csörgők hangot adó tárgyak homokozó asztal Montessori tornyok üreges edények vonalvezetők formatáblák baby box műanyag kockák fakockák fűzőtáblák gyöngyfűzők Pötyi-jellegű kirakók Lotto bábok (kesztyű, ujj) Puzzle-k Ravensburger játékok (kép-, színegyeztetők, nagyság, forma, főfogalom alá rendelés, szintetizálás, analizálás) Bazális terápia Szomatikus hintőpor, testápoló (venni kell) különböző felületű textil és nylon anyagok baba homokozó kád szivacs, vatta, polifoam darabkák, géz tekercsek Taktilis borotva hab üveggolyók, különböző méretű, tapintású labdák tapintó párosító játék (korongos) tapintó egyeztető, csoportosító, soralkotó játék (fadobozos) különböző felületű, tapintású termések különböző alakú, méretű fa és műanyag kockák, lapok, fűzhető elemek Vizuális pupilla lámpa katonai elemlámpa képkivetítő lámpa fénycső gyertyák, mécsesek, gyertyatartók fényáteresztő, fényvisszaverő lapok, hengerek villogó lapba 104

különböző színű fali lámpák disco-lámpa halogén lámpa fekete-fehér kockás, csíkos felületű tárgyak kisebb méretű elemlámpák fényvisszaverő csillagok csillagszóró Auditív csörgő labdák kül. csörgők hangpárosító játék zenélő labdák különböző hanghatású eszközök (fabotok, ping-pong labdák stb; kulcs, dobókocka) metronom, hangszerek furulya Szaglás-ízlelés, evés-ivás (szopás) különböző illatú krémek, habok, tusfürdők fűszerolajok (pl. bazsalikom, borsfű stb.) illóolajok, párologtató edények teák fűszerek ételizesítők szívószál buborék-fújó cumisüveg csőrös pohár Identic-Aromatic társasjáték Vesztibuláris Lásd: mozgásfejlesztés Beszédfejlesztés Képes lottó Ravensburger játékok (szín, forma) Leporellók Képeskönyvek Lexi sorozat Képanyag a megkésett beszédfejlődésű gyermekek fejlesztéséhez Buborékfújó lufik Magnetofon Hangkazetták Beszédfejlesztő feladatlap gyűjtemény Bábok Hangszerek Evésterápia Speciális kanalak (szilikon, fanyelű, hajlított nyelű stb.) Cumisüveg

105

Különböző cumik Szívószál Fogkefe Elektromos fogkefe Előke Csúszásgátló Ék Alternatív és augmentatív kommunikáció Kommunikátorok: 1x4-es, Tech/Talk 8x8-as, - 12x8-as, Base/Traiver komm. fejl. eszk. Számítógép Egér (soros, görgős, gömb) Nyomtató Billentyűzet Monitor Broardmaker kommunikációs táblakészítő program Látásfejlesztés Párosító képkirakó játékok: kép-árnykép, alak-háttér, rész-egész Fűzőjátékok rúdra, zseníliára, fűzőre (gyöngy, henger, korong) Fafűzőcskék Pötyi Szín és formaegyeztető játékok Zeneterápia Dobok Csörgődob Xilofon (fa, fém) Cintányér (kicsi, nagy) Csörgők (csukló, nyeles stb.) Metronom Castanyetta Szintetizátor Harangok Klangbausteine (Orff-hangszerek) Mozgásfejlesztés Egyensúlyérzék fejlesztéséhez: Fizioball labdák Tojás labdák Tölcsér Gördeszka Billegő lapok (kör, négyszög alakú) Hinták (laphinta, álló stb.) Henger Háló Térhágcsó

106

Fiziológiás mozgás kialakításához: Lejtők Ékek Mászatók Különböző méretű zsámolyok Különböző méretű székek, fokos székek Body-roll henger Terapi-Master készlet Járástanításhoz Korlát Bordásfal Lépcső Létra Pad Járókeretek Botok Különböző méretű zsámolyok le- és fellépéshez Billegő deszkák Különböző alakú szőnyegek Rugós deszkák Gólyaláb Pedallo járássegítő Fokos székek Kiegészítő eszközök Különböző méretű és anyagú labdák Kuglik Buzogányok Babzsákok Homokzsákok Pálcák (hosszú, rövid) Karikák Papírtéglák Súlyok Gyógytestnevelés Kemény szőnyeg v. laticel Labdák Pálcák Karikák Thera Band szalagok Kötelek Gumikötél Tornaszekrény Zsámolyok Padok Bordásfal Színes formalapok Babzsák

107

Buzogány Kugli Lejtő Alagút Létra Kisméretű fizioball labdák Gyűrű Hinta Térhágcsó Hinták (lap-, tányérhinta) Különböző anyagú szőnyegek Lovasterápia Kantár Nyereg Voltizsheveder Nyeregalátét Kobak Ékpárna Futószár Hidroterápia Úszógumi Karúszó Szörfdeszka Úszódeszka Vizijárda Kukac Különböző méretű és anyagú labdák Karika Tapadós állatkák Vízi csillag Zsálya Pezsgőfürdő Fejtámasz Fizioterápia Masszázságy Masszázskrémek Párnak Ékpárnák Vibrációs masszírozó készülék Bioptron lámpa és kiegészítői BEMER-3000: matrac, applikáló készülék

108

A pedagógiai szakszolgálati egységben dolgozó pedagógusok, szakalkalmazottak elvárás rendszere: A pedagógiai program kiegészítése 2015. november 16-án megtörtént az intézményi önértékelési rendszer követelményeinek megfelelően.

ELVÁRÁS

KOMPETENCIA

dás

- Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos, szakterületi (korai fejlesztés, fejlesztő nevelés) és módszertani tudással rendelkezzen, fogalomhasználata legyen pontos. -A szakterületnek és a tevékenységi helyzetnek, valamint a gyermek életkorának, állapotának megfelelő, változatos szakterületspecifikus módszereket alkal1. Szakmai feladatok, szaktudományos és gyakorlati tu- mazzon, és állapotjavító céllal építsen a meglévő képességeire. -A rendelkezésre álló állapotfelmérő és fejlesztő/terápiás eszközöket ismerje, kritikusan értékelje és megfelelően használja. -Beavatkozásának hatékonyságát és eredményességét rendszeresen értékelje, és összegző tapasztalatait írja le. -Érdeklődéssel forduljon a szaktudomány módszertani újdonságai felé, keresse a továbbképzés lehetőségeit.

2. Foglalkozás, beavatkozás tervezése, önreflexiók

- Fejlesztő/terápiás munkáját a gyermekek képességeinek és haladási tempójának figyelembe vételével tervezze meg, és használja a modellkövető tanulásban rejlő lehetőségeket, a differenciálást és a motivációt. -A tervező munkában a komplex terápiás,/fejlesztő program tartalmazza a különböző készségekre épülő feladatok gyakorlását, és az újak alkalmazását különböző szituációkban -Pedagógiai tervező dokumentumait gondosan vezesse és a szakképesítésétől függően a gyermek problémájához igazodó és a protokollok ajánlásait figyelembe véve jelen állapotot és fejlesztési/ terápiás tervet készítsen. - A foglalkozásokat a céloknak megfelelően, logikusan építse fel.

109

-Támogató környezetet teremtsen a terápiás terem elrendezésével, a fejlesztő eszközök használatával, a gyermek iránti elfogadó attitűd fenntartásával. -Vegye figyelembe a gyermek aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség 3. Tanulás támogatása esetén legyen képes változtatni előzetes terápiás, fejlesztési tervein. -Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakítson ki, érdeklődést tartson fent és adjon lehetőséget a hibázásra és a javítás lehetőségére. 4. -A gyermek személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokolA kliens igényeit és szükségleteit figyelembe vevő dalúan tárja fel, fejlődésében szemlélje és törekedjen teljes személyiségének kiegyéni beavatkozás (gondozás, fejlesztés, terápia, konzultáció, bontakoztatására. tanácsadás) -Kis csoportos foglalkozások esetén is figyeljen az egyéni szükségletekre, és az egyéni bánásmód megvalósulására. -A gyermek komplex ellátásának érdekében más szakemberek bevonására is törekedjen, legyen képes teamben dolgozni. -Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezelje és mutassa meg a cél eléréséhez vezető utat. 5. Ezen a szakszolgálati területen ez a kompetencia nem releváns.

-

-Ismerje jól az adott szakterületre érvényes protokollokat, és szakterületének 6. Az állapotfelmérés és a beavatkozási tevékenységek megfelelő szakmai kritériumait. Az állapotfelmérés és beavatkozás során tartsa be kompetencia határait. rendszeres értékelése, elemzése, önreflexió. -Céljainak és gyermek állapotának megfelelően válassza meg az állapotfelmérő és beavatkozó eljárásokat, saját kompetenciái és a gyermek szükségleteinek ismeretében alkalmazza azokat -Világos és egyértelmű értékeléseivel, visszajelzéseivel támogassa, motiválja, bátorítsa a gyermeket és a szülőt. - A gyermek fejlődését folyamatosan elemezze és gyakorlatát ennek megfelelően szükség szerint módosítsa.

110

-A gyermekek és a szülők számára is érthetően, a szakkifejezések túlzott használatát kerülve kommunikáljon és minden partnerrel a konstruktivitás jellemezze. -A szakalkalmazotti munkacsoport munkájában kezdeményezően és aktívan vállaljon részt. -Működjön együtt a gyermek érdekében pedagógustársaival, egyéb szakmai partnerekkel, és az állapotfelmérésekben, a tudásmegosztásban, a pedagógiai inno7. Kommunikáció, szakmai együttműködés és önállóság vációkban, és az intézményi programok megvalósításában is a kölcsönösség jellemezze, valamint használja az infokommunikációs eszközöket. -A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen fejtse ki szakmai álláspontját, a vitákban legyen képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető legyen. -Legyen nyitott a gyermek, a szülő, a vezető, a más szakalkalmazottak viszszajelzéseire, és használja fel azokat szakmai fejlődése érdekében. 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlő- Legyen tisztában szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaidésért val. - Rendszeresen tájékozódjon a szakterületére vonatkozó legújabb eredményekről, használja ki a továbbképzési lehetőségeket. -Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemezze és fejlessze, munkájában új módszereket, új igazolt tudományos eredményeket alkalmazzon. -Tudatosan fejlessze a pedagógiai kommunikációját, és alakítson ki élő szakmai kapcsolatrendszert intézményen kívül is. -Vegyen részt az intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban, és online megvalósuló szakmai együttműködésekben.

111