III. Felsõoktatási Kollégiumok Igazgatóinak Konferenciája a Budapesti Mûszaki Fõiskolán

2006. június

BMF HÍRLEVÉL VII. évfolyam 6. szám

1. oldal

III. Felsõoktatási Kollégiumok Igazgatóinak Konferenciája a Budapesti Mûszaki Fõiskolán 2006. április 26-án a Budapesti Mûszaki Fõiskola Kollégiuma és a Felsõoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége (FEKOSZ) közös szervezésében került sor a Felsõoktatási Kollégiumok Igazgatóinak Konferenciájára a Bánki Donát Kollégiumban. A rendezvényen közel 40 fõ vett részt a magyarországi felsõoktatási kollégiumok képviseletében. A Konferencia fõ kérdéskörét a PPP konstrukcióban épülõ és felújításra kerülõ diákotthonok jelentették. A tárgyalt témakörökben a Budapesti Mûszaki Fõiskola is érdekelt, ezért fontosnak tartom, hogy a konferencián elhangzott érdekesebb megjegyzéseket, észrevételeket rögzítsem, illetve megosszam az olvasókkal. A konferencia elsõ napirendi pontjaként a „PPP konstrukcióban épült diákhotelek eddigi mûködési tapasztalatairól” halhattunk vitaindító szakmai elõadásokat Kõvári Éva kollégiumigazgató (Pannon Egyetem – Veszprém) és Dr. Kádasi Tibor kollégiumigazgató (Debreceni Egyetem) részérõl. Röviden összefoglalva a tapasztalatok az alábbiak: • A bérleti konstrukció 10 hónapra és 90%-os telítettségre készült. A hallgatókkal bentlakási szerzõdést kötnek. • A szolgáltatási bérleti díj 36-48.000,-Ft/ágy/hó között mozog. Ennek megfelelõen a hallgatók által fizetendõ térítési díj 10-16.000,-Ft/fõ/hó összegben alakul. • Az Oktatási Minisztériumtól a jelenleg folyó tanévben 5.000,-Ft/ágy/hó kiegészítõ támogatást kap minden PPP diákotthonban hallgatót elhelyezõ felsõoktatási intézmény. • Megállapítható, hogy a szolgáltatási igények az alap lakhatási és tanulási feltételek biztosítására tértek csak ki, a közösségi és a kollégiumi élethez szükséges terek nincsenek biztosítva. • A tanév közbeni kollégium átadást és megnyitást egyértelmûen tragikusnak minõsítették mindenhol. A garanciális javítások még a mai napig gondot okoznak, hiszen hallgatókkal belakottak az épületek. • Az ágynemû és a huzat garnitúra (párna, paplan és huzataik, illetve lepedõ) alapszolgáltatás, azok mosatásával és cseréjével együtt.

•

A hallgatók részérõl megoszlanak a vélemények, sokan kedvelik, mások nem. Az eddigi tapasztalatok alapján tudomásul kellett vennie az intézmények és a beruházók (üzemeltetõ) vezetésének, hogy a diákotthon nem fog magától mûködni, ahhoz szükségesek az egyetem emberei, akik a kapcsolattartáson túl a szükséges koordinációt és a monitoring feladatokat is ellátják. A második napirendi pontban a „PPP konstrukcióban történõ Kollégium felújítás” került terítékre, ahol Kõvári Éva, Dr. Kádasi Tibor és Dr. Slezsák István kollégiumigazgató-helyettes (BME – Budapest) tartott bevezetõ szakmai elõadást az alábbi tapasztalatok kiemelése mellett: • Komoly elhatározás született az egyetemek vezetése részérõl, hogy többé nem fognak évközben kollégiumot megnyitni és költöztetni, mivel azok rendkívül feszített munkát, fölösleges idegeskedést és feszültséget, illetve finanszírozási többletkiadást jelentenek. • Elmondható, hogy erre a típusú konstrukcióra sokkal kisebb volt a beruházók érdeklõdése, mint az új építésre. Magyarázat lehet erre, hogy az építési konstrukcióban tapasztalatokat szereztek a hivatali bürokrácia útvesztõirõl, illetve a régi épületek esetében az a félelem, hogy a bontáskor mit fognak találni. Néha egyszerûbb, esetleg még olcsóbb is újat építeni, mint a régit felújítani. • Az egyetemek ebben a konstrukcióban mindenhol szeretnék elérni, hogy a felújított épületek inkább kollégiumok legyenek (maradjanak), mint diákotthonok. Ennek megfelelõen biztosítva legyenek a közösségi terek, legyen munkaterülete a szakmai öntevékeny köröknek stb. • Sajnálatos módon úgy tûnik, hogy a felújítások miatt a legtöbb közalkalmazott munkatárstól meg kell válni, mivel a beruházók (üzemeltetõk) nem kívánják átvenni õket, illetve az üzemeltetést más formában kívánják megoldani. • Kulcsfontosságú szerepe van az egész folyamatban az ajánlati dokumentáció (tenderkiírás) elõkészítésének, amelyben pontosan, a legapróbb

2. oldal

•


részletekre is kitérve kell megfogalmazni a szolgáltatási és üzemeltetési igényeket, illetve elvárásokat. Vélemények szerint nem szabad minden, az egyetemek részérõl eddig elvégzett felújítást, felszerelést, bútorzatot, eszközt „kidobni” az ablakon, törekedni kell arra a tárgyalások során, hogy azok megmaradhassanak. Fontos az is, hogy a felújításra szánt kollégium jó állapotban lévõ felszereléseit és bútorait, illetve az adott területeken meglévõ, modern eszközparkot, az intézmény a többi saját kollégiumába, még ha csak ideiglenesen is áthelyezve megmentse.

2006. június

A harmadik napirendi pont keretében Borbás József FEKOSZ elnök (Debreceni Egyetem) és Boda Attila választmányi titkár (Budapesti Mûszaki Fõiskola) ismertette a FEKOSZ elõtt álló feladatokat, programokat (küldöttgyûlés, elnökség választása, nyári találkozó). Az egyes blokkokban megtartott elõadások után számos kérdés fogalmazódott meg a résztvevõkben, melyet szakmai konzultáció keretében vitattak és válaszoltak meg. A zárszó során elhangzott, hogy folytatni kell a témakörök további elemzését, mivel a források szûkössége miatt egyre több felsõoktatási intézmény kényszerül arra, hogy ebben a típusú konstrukcióban újítsa fel kollégiumait. Balogh József

Az oktatói teljesítmények mérése Immáron közel három évtizedet töltöttem el a hazai és a külföldi mûszaki/gazdasági/üzleti felsõoktatásban. “Ars poeticá”-mat, vagyis e nagyszerû pálya (hivatás) magam kitûzött kívánalomrendszerét egy egyszerû matematikai modell segítségével szeretném érzékeltetni. Helyezzük el az alábbiakban definiált faktorokat egy három dimenziós, térbeli Descartes-féle derékszögû koordinátarendszer tengelyein. Az alaprendszert pedig három lineárisan független, egymásra merõleges, tengelyirányú i,j,k egységvektor alkotja. x - tudományos kutatási képesség és teljesítmény; a=elért, igazolt kutatási eredmények értéke. Ez a faktor a t>t0 idõpontig elért szakterületi tudományos kutatási eredmények mértékadó nemzetközi (és hazai) fórumok általi ismertségének és elismertségének a mértéke. y - gyakorlati alkalmazások eredményei; b=megvalósított szakmai munkák színvonala. Ez a faktor a t>t0 idõpontig kidolgozott (már bevezetett) nemzetközi és hazai megvalósítású gyakorlati munkák (szabadalmak, ipari újítások, mûszaki alkotások, fejlesztési problémák, projektek, szakértések, elemzések stb.) a megrendelõk és a felhasználók szerinti megítélését reprezentálja, vagyis ez az elméleti tudás gyakorlatba történõ átvitelének a sikerességi foka. z - oktatási, pedagógiai készségek és teljesítések; c=bizonyított oktatási teljesítmények értéke. Ez a faktor a t>t0 idõpontig, a nemzetközi és hazai felsõoktatásban (és felnõtt szakképzésben) végzett tevékenységeknek (valamennyi képzési szinten: elõadástartás, gyakorlatvezetés, laboratóriumi gyakorlat, egyéb hallgatókkal történõ foglalkozási formák, tananyagfejlesztés, oktatásszervezés, utánpótlásképzés, új szakok-, programok-, tantárgyak indításában játszott szerep, vezetõi feladatok stb.) a képzésben részvevõk általi minõsítését jelenti.

Tudománymetriai elemzés felhasználásával és más módszerekkel a rendelkezésre álló adatok és információk alapján a faktorok aktuális a, b és c értékei egyénenként kellõ megbízhatósággal becsülhetõk, így bármely t>t0 idõpontban, legalábbis közelítõ pontossággal megállapítható, hogy valaki a fejlõdésében és a tényleges teljesítményében hol áll (ez a térbeli diagramban egy P pont, amelynek a kezdõpontra vonatkozó eredõ helyvektora: r = ai+ bj+ ck, és aminek nagysága a teljesítmény mérésének egyik lehetséges mutatója, vagyis: |r|=+√r2=+√a2+b2+c2, az iránycosinusok pedig az egyes faktoroknak az |r|-hez való hozzájárulási mértékei). Tekintsük az f(x,y,z) három változós, folytonos függvényt, ahol 0≤x≤a, 0≤y≤b és 0≤z≤c. Az oktatói kutatói összteljesítmény mérõszámaként célszerû megválasztani az a, b és c faktorok által meghatározott, három dimenziós tartománynak (paralelepipedon) a V betûvel jelölt köbtartalmát. Mármost, az egyén szakmai pályafutásának a racionális célja általánosan megfogalmazható, és jól jellemezhetõ ezzel az egyetlen skalár mennyiséggel:

úgy, hogy legyen a≅b≅c. Utóbbi feltétel, azt a saját felfogásom szerinti követelményt testesíti meg, amely szerint kívánatos a három faktor közelítõleg azonos minõségi szintje. Vegyük észre, hogy ez a feltétel implicit módon azt is jelenti, hogy a felsõoktatás területén valakibõl legfeljebb csak olyan jó tanár válhat, mint amilyen jó kutatási teljesítményt képes produkálni. Tehát a feltétel egyben idõbeliséget és prioritásokat is kifejez. (Folytonos cselekvéssel szerezz elõször elméleti tudást, azután erre építve gyakorlati tapasztalatokat, mert mindezeket csak ezt követõen tudod másoknak hitelesen és hatékonyan átad-

2006. június


ni). A foglalkoztató oktatási intézmény perspektívájából nézve a munkatársak minél magasabb kvalitása az A faktor szempontjából az iskola akadémiai világban elfoglalt rangjának a növekedését eredményezi, a B faktor vonatkozásában a több és fõleg jelentõsebb külsõ szakértõi, fejlesztési megbízás révén hozzájárul a saját bevételek növeléséhez, míg a C faktor révén még több és jobb képességû hallgató számára válik egyre vonzóbbá. A három faktor megközelítõen azonos szintje kisebb teljes foglalkoztatású oktatói létszám alkalmazására is lehetõséget nyújt. Az egyén teljesítménye szempontjából, nyilvánvalóan a három faktor korántsem független

3. oldal

egymástól. Ezért arra a kérdésre, hogy ki milyen valószínûséggel képes elérni egy a P eseménypont által reprezentált teljesítményszintet, a következõ egyszerû válasz adható (valószínûségek szorzási szabálya):

Nos õszintén remélem, hogy mondanivalóm lényege érthetõ volt. Végezetül minden kedves kollégámnak ezúton is sok sikert kívánok szakmai pályafutása során, ama bizonyos V mérték maximalizálására irányuló törekvésében. Farkas András

Öltözködés és identitás Oktatói elõadás a Kassai Mûszaki Egyetem Mûvészeti Karán Május elsõ hetében az Erasmus program keretében a Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Ruhatechnológiai Intézeti Tanszékének képviseletében Szûcs Ágnes elõadást tartott a Kassai Mûszaki Egyetem Design Tanszékén. A két tanszék között hagyományosan jó kapcsolat van. Több alkalommal kiállítások és elõadások mutatták be a kassai tanszék munkáját a BMF-en. Ez évben már egy-egy hallgató tölt fél évet Budapesten, illetve Kassán. A tavalyi design-workshop közös munkájának eredménye az is, hogy idén nyáron már hallgatók is részt vesznek a nemzetközi csapat mûvészeti tevékenységében. A tapasztalatcserék eredménye volt az „Öltözködés és identitás” címû elõadásra szóló meghívás. Az elõadás a viselettörténet és a divatszociológia tudományterületeirõl választott példák segítségével arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen összefüggés van egy-egy történeti kor társadalma, gazdasága, kultúrája és az ember, valamint az emberek öltözködése között. A viselet szoros összefüggésben van történeti környezetével. Egy ruhadarab csak öltözet, amíg az egyes ember céljait szolgálja. Viselet azáltal lesz belõle, hogy a társadalom – vagy annak valamely csoportja, rétege – elfogadja és beilleszti öltözködési rendszerébe, szabályokat állít fel az elõállításra, viselésre. A régi ruhák nem élettelen, poros múzeumi darabok azok számára, akik az embert és annak életét, az õt

körülvevõ környezetet és eseményeket keresik a puszta látvány mögött. A ruhadarabok és a test kapcsolata, a valóságos, vagy ideálként megfogalmazott forma is érdekes, sokszor meghökkentõ felfedezéseket tartogat számunkra. Ezt az ideált egyaránt befolyásolhatják társadalmi, gazdasági, kulturális elvárások, demográfiai tények, a politika és példaadó személyiségek. Az öltözködés, mint a nemek „csatája”, természetesen nagy érdeklõdést váltott ki a fiatal hallgatóságból. Mit várunk el egymástól? Melyek azok a jelek, üzenetek, amikkel megjelenésünkön keresztül kommunikálunk? A nõ vagy a férfi emancipációjáról beszélhetünk napjainkban? Mind megannyi izgalmas kérdés. A divat mai jelenségei is könnyebben értelmezhetõek, ha az öltözéket, vagy tárgyat, mint gondolatok anyagban, színben megjelenõ megtestesülését értelmezzük. A divat nem nõi butaság. A divatipar óriási részesedéssel van jelen a világ gazdaságában. A jövõ designereinek - tervezzenek ruhát, kiegészítõket, lakberendezési tárgyakat, autót, csomagolást vagy szórakoztatóelektronikai berendezéseket – ezt tudniuk kell. Az elõadás végén a környezet tudatos tervezésérõl, a jövõ lehetõségeirõl esett szó. Szûcs Ágnes

4. oldal


2006. június

Kiállítás a Bánkiban Május 26-án a Bánki Tanácstermében az Országos Mûszaki Múzeummal közös kiállítás került megrendezésre, melynek célja a hallgatók látókörének bõvítése, felvillantva néhány „epizódot” az erõgépek fejlõdéstörténetébõl. Az aulában állandóan nagy tömeg vette körül a spirituszlánggal fûtött, mûködõ tolattyús vezérlésû gõzgépmodellt. Ha kicsit csendesebben is, de meg lehetett mozdítani a Stephenson-féle kulisszás gõzgépvezérlõ mechanizmust is, mely egy 1890-ben készült oktatási modell. Nagy sikere volt a többi kiállított tárgynak is, így a Maihak-féle nyomásindikátornak, amely a maga a gõzgépek üzemének legfontosabb diagnosztizáló eszköze volt, vagy az idõsebbek által talán még használt kerékpárra szerelhetõ „Dongó” segédmotornak, amely a segédmotoros kerékpárok (Berva, Panni, Tünde) és a

Kerékpárra szerelhetô „Dongó” segédmotor

Jendrassik György elsô kísérleti gázturbinájának egyik rotorja

A középkori ciszterci monostorokban szellemes szerkezetekkel hasznosították a folyóvizek energiáját. Korabeli rajz alapján Süli István pomázi ezermester készített egy makettet, melyet ugyancsak kiállítottunk. A makettet a mester a karnak ajándékozta.

Tolattyús vezérlésû gôzgépmodell

robogók megjelenése elõtt igen népszerû és elterjedt erõgép volt. Ugyancsak kiállítottuk Jendrassik György elsõ kísérleti gázturbinájának egyik rotorját. A turbinatárcsa illetve két turbinalapát a világ egyik legelsõ mûködõ gázturbinájából, Jendrassik György 100 LE-s gépébõl való. Dr. Horváth Sándor – Lõrincz Katalin

2006. június


5. oldal

Tisztújító Küldöttgyûlést tartott a Felsõoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége (FEKOSZ) 2006. május 20-án a Budapesti Mûszaki Fõiskola Kollégiumának Bánki Donát Tagkollégiuma adott otthont, a Felsõoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége (FEKOSZ) rendes éves küldöttgyûlésének. Az ország felsõoktatási kollégiumainak érdekvédelmi és szakmai tevékenységét képviselõ szervezetnek jelenleg 58 kollégium a tagja közel 20000 fõs „kollégista” létszámmal. A napirendi pontok között szerepelt az elmúlt év elnökségi és Ellenõrzõ Bizottsági beszámolója, Közhasznúsági jelentés, valamint a FEKOSZ 2006. évi költségvetésének tervezete és a tisztségviselõk megválasztása. A tisztségviselõk megválasztása során a Budapesti Mûszaki Fõiskola Kollégiumának képviselõi tovább erõsítették pozíciójukat. Az országos szervezet 10 fõs legfelsõ vezetésébe négyen kerültek be, ezzel is nyomatékosítva fõiskolánk súlyát és helyét a magyar felsõoktatás palettáján. Bálint Imrét, a BMF Kollégium Kandó Kálmán Tagkollégiumának munkatársát választották meg a következõ évre a FEKOSZ elnökének, Boda Attilát, a BMF Kollégium Székesfehérvári Tagkollégiumának igazgatóját meg-

erõsítették az egy évvel ezelõtt megválasztott FEKOSZ válaszmányi titkári pozíciójában. Balogh Józsefet, a BMF Kollégiumának igazgatóját is megerõsítették az egy évvel ezelõtt megválasztott FEKOSZ elnökségi tagságában. Visnyei Lászlót, a BMF Kollégiumának igazgatóhelyettesét, illetve gazdasági vezetõjét szintén megerõsítettek az egy évvel ezelõtt megválasztott Ellenõrzõ Bizottsági tagságában. A FEKOSZ vezetõségének intézmények közötti megoszlása a tisztújítást követõen a következõképpen alakult: Debreceni Egyetem 1 fõ, Szegedi Tudományegyetem 1 fõ, Pannon Egyetem (Veszprém) 1 fõ, Budapesti Gazdasági Fõiskola 1 fõ, PSZF Zalaegerszeg 1 fõ, Budapesti Corvinus Egyetem 1 fõ, Nyugat-Magyarországi Egyetem 1 fõ, Budapesti Mûszaki Fõiskola 4 fõ. Mindemellett ki kell még emelni, hogy Szabóné Csík Erzsébet, a BMF Kollégium Kiss Árpád Tagkollégiumának igazgatója tölti be a „Budapesti Régió” vezetõi pozícióját. Gratulálunk kollégáinknak a megválasztásukhoz, és jó egészséget, illetve sok sikert kívánunk munkájukhoz. Balogh József

Nemzetközi és tudományos élet hírei COST E32 kutatói munkacsoport-értekezlet Budapesten Május 4-5. között a Budapesten tartotta soron következõ ülését a COST E32 munkacsoport. A COST (European Cooperation in the field of Scientific and Technical Research) együttmûködést 1971 novemberében 19 ország részvételével hozták létre abból a célból, hogy összhangba hozzák európai szinten a nemzeti támogatottsággal folytatott mûszaki és tudományos alapkutatásokat. A COST rugalmas alapelvei segítségével nemzeti kutatóintézetek, egyetemek, ipari vállalatok tevékenységét összehangoló akciókat kezdeményezett. A COST akciókban elsõsorban felsõoktatási intézmények, kutatóintézetek és kisebb mértékben iparvállalatok vesznek részt. A közös kutatás eredményei a résztvevõ országok által szabadon felhasználhatók. A COST-nak jelenleg 34 európai ország a tagja: a EU 25 tagállama és Bulgária, Horvátország, Izland, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, FYROM (Macedónia), Norvégia, Románia,

Svájc, valamint Törökország. Izrael külön státusszal rendelkezik (cooperating state), szavazati joga nincs. Egyedi eljárási rend alapján olyan országok kutatói is részt vehetnek az együttmûködésben, amelyek nem tagjai a COSTnak (Pl. USA, India, Kanada, Ausztrália, Oroszország stb.). A COST honlapja: http://www.cost.efs.org http://cost.cordis.lu Magyarországot 1991. november 21-én a COST Bécsben megrendezett Miniszteri Konferenciáján vették fel a tagországok sorába. A jelenleg futó COST akciókba a következõ szakterületeken kapcsolódnak be aktívan a magyar kutatók: informatika, telekommunikáció, közlekedés, anyagtudomány, környezetvédelem, erdészet és erdészeti termékek, agrártudomány és biotechnika, élelmiszertechnológia, társadalomtudomány, orvosi tudományok, általános mérnöki tudományok, kémia, meteorológia, fizika. A COST tevékenységgel kapcsolatos hazai teendõket a magyar COST és EUREKA Titkárság végzi. (http://www.esf.org, http://cost.cordis.lu/src/secretariat_contacts.cfm). COST E32 akció (2004–2007) témája: A papírok jellemzése javított nyomópapír fajtákhoz (Characterization of surfaces for improved printing

6. oldal


2006. június

HEFOP/2005/3.3 A felsõoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése c. pályázat

paper grades). Fõ célja a jelenlegi módszerek tökéletesítésével és új módszerek kifejlesztésével a nyomópapírok felületének jellemzése a nyomatminõség javítása érdekében, továbbá olyan mérési módszerek kifejlesztése, amellyel összefüggésbe hozható a papírok nyomtathatósága a papír felületi topográfiájával és kémiai tulajdonságaival. A munka két munkacsoportban folyik: a papír felületi kémiája (WG1), a papír felületi struktúrája (WG2). A COST programokat MC (management committee) irányítja. Az E32 programhoz csatlakozott országok: Bulgária, Szerbia, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Nagy-Britannia és Ausztria. Magyarországot a BMF Nyomdaipari Intézeti Tanszék részérõl Dr. Endrédy Ildikó és Szentgyörgyvölgyi Rózsa, a BME Fizikai-Kémiai Tanszékérõl Dr. László Krisztina, az MTA Kémiai Kutatóközpontból Dr. Telegdy Judit, a Papíripari Kutatóintézetbõl Dr. Herdádi Sándor és Dr. Annus Sándor kutatók képviselik. A COST E32 magyar MC tagja Dr. Endrédy Ildikó intézetigazgató. A 17 európai ország kutatói évente két alkalommal munkacsoport megbeszélésen, tapasztalatcserén vesznek részt, ahol bemutatják és megvitatják kutatási eredményeiket. A COST E32-ben résztvevõ országok kutatói a Budapesten tartott tanácskozás fõ témakörét, a flexonyomtatást és a flexonyomtatás papírokkal szemben támasztott követelményeinek vizsgálatát tárgyalták. A találkozó házigazdája a Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Fõiskolai Kara volt. A mintegy 40 európai kutatót Dr. Patkó István fõigazgató köszöntötte. A kétnapos értekezleten számos beszámoló hangzott el a flexonyomtatásnál alkalmazott nyomathordozók struktúrája és felületi kémiája témakörökben. A COST E32 akció résztvevõi következõ tanácskozásukat 2006 szeptemberében Szlovéniában, Ljubljanában tartják. Szentgyörgyvölgyi Rózsa

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) az Oktatási Minisztérium (OM) szakmai támogatásával és az OM Alapkezelõ Igazgatósága közremûködésével kiírt „A felsõoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése” címû pályázaton fõiskolánk Általános Mérnöki és Környezetvédelmi Intézete (intézetvezetõ: Dr. Patkó István fõigazgató, fõiskolai tanár), mint a Veszprémi Egyetem partnere vett részt és 2006. február 6-án aláírta a támogatási szerzõdést. A HEFOP/2005/3.3.1. pályázat tárgya a Környezetmérnök BSc szak indításához kapcsolódó egységes tananyagfejlesztés és az illeszkedõ FSz kialakítása, mely során a közremûködõ partnerek, mint a konzorcium tagjai kidolgoznak egy egységes, a kor legfrissebb tudományos és mûszaki eredményeit tartalmazó digitális tananyagot, tudásanyagot. Így lehetõség nyílik egy európai szinten elismert, nemzetközileg is akkreditálható szak elindítására. Intézetünk e pályázaton belül két tananyag, tudásanyag – Környezetvédelmi mûszaki mûveletek és a Levegõtisztaság védelem – kidolgozásában mûködik közre. A konzorcium összetétele: Veszprémi Egyetem, mint konzorciumvezetõ. Partnerek: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Mûszaki Fõiskola, Debreceni Egyetem, Dunaújvárosi Fõiskola, Eötvös József Fõiskola, Miskolci Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Szent István Egyetem, Széchenyi István Egyetem. A pályázaton a konzorcium elszámolható és támogatható összköltsége 200 millió Ft, fõiskolánk Általános Mérnöki és Környezetvédelmi Intézete ebbõl az összegbõl 2.059.254 Ft vissza nem térítendõ támogatásban részesült. Az összeg fedezi 3 db személyi számítógép konfiguráció és egy darab laptop beszerzését, valamint a tananyagfejlesztésben résztvevõ kollegák munkadíját. A projekt 2007. augusztus 31-ig fejezõdik be, mely dátumra elkészül és felhasználhatóvá válik az a digitális tananyag, mely lehetõvé teszi a környezetvédelemmel kapcsolatos tárgyak – Környezeti földtan, Környezetgazdálkodás, Talajvédelem-talajtan, Egészségvédelem, Környezeti analitika, Környezetvédelmi mûszaki mûveletek, Környezettan, Földünk állapota, Környezeti kémia, Vízminõségvédelem, Levegõtisztaság védelem, Hulladékgazdálkodás, Zaj- és rezgésvédelem, Sugárzásvédelem, Természet és tájvédelem, Környezetinformatika, Környezetállapot értékelés, Környezeti menedzsment – oktatásában az egységes tananyag kialakítását. Bodáné Kendrovics Rita

2006. június


7. oldal

CERN ösztöndíj A genfi székhelyû Európai Nukleáris Kutatóközpont (CERN) ösztöndíjprogramot és szakmai gyakorlatot hirdet mûszaki és természettudományos graduális, illetõleg posztgraduális képzésben résztvevõ egyetemi és fõiskolai hallgatók, valamint diplomások számára. Az ösztöndíjprogramra pályázni az alábbi területeken lehet: informatika, elektronika, méréstechnika, földmérés, kísérleti mûszerezés, gyártástechnológia, logisztika, anyagtudomány, vegyészet, alkalmazott fizika és matematika. A felhívás keretében különbözõ idõtartamú programokra lehet pályázni. A jelentkezés határideje: 2006. július 14. Részletesebben érdeklõdni a [email protected] címen vagy a 484-2520-as telefonszámon lehet. A programokról bõvebb leírás a CERN honlapon, vagy az NKTH honlapján található.

Szimpózium Temesváron Nagyon jó dolog, ha az embert konferenciára várják, sõt visszavárják. 2004 óta idén májusban már harmadszor kerül megrendezésre a román-magyar közös szimpózium Temesváron Romanian-Hungarian Joint Symposium on Applied Computational Intelligence néven. Ez az a közeg, amely lehetõséget nyújt az alkalmazott számítási intelligencia területén tevékenykedõ oktatók, kutatók, érdeklõdõk számára, hogy eredményeiket közzétegyék.

A Temesvári Mûszaki Egyetem mint vendéglátó biztosította a rendezvény szekcióinak termeit a teljes szimpózium ideje alatt. A megnyitón Nicola Robu, a Temesvári Mûszaki Egyetem rektora, Octavian Prostean, az egyetem dékánja, Stefan Preitl professzor, Rudas Imre, a Budapesti Mûszaki Fõiskola rektora és Fodor János rektorhelyettes köszöntötte a résztvevõket és méltatta a rendezvény fontosságát és népszerûségét. Évre-évre egyre nagyobb a résztvevõk száma, immár 61 teljes cikk került elõadásra, illetve nyomtatásra a kiadványban, amely jelzi a szimpózium eredményességét és sikerességét. A résztvevõk lelkesedése és a két intézmény között létrejött kormányközi projekt is biztosítja a konferencia folytatását, amely tervein szerint jövõre májusban ismét vár bennünket Temesváron. Szakál Anikó

Hírek röviden BMF hallgató a Miss Universitas különdíjasa Negyedik alkalommal rendezte meg a MESE Kht. a Miss Universitas felsõoktatási szépségversenyt. A rendezvénynek a Budapesti Kommunikációs Fõiskola új oktatási épülete adott otthont. Május 6-án, a gálán a tizenhat döntõs hölgy nemcsak szépségét, hanem a verseny mottójához híven – „Szépek és okosak! – intelligenciájukat is megmutathatták. Százötven lány közül egy elõválogatót és egy középdöntõt követõen a fináléba került a Budapesti Mûszaki Fõiskoláról Szántó Judit, a Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Fõiskolai Kar hallgatója. Egy utcai viseletben elõadott közös tánccal kezdõdött a vetélkedés, amelyet fürdõruhás bemutató és egy koktélruhás felvonulás zárt. A lányok színpadi szereplései között a Megasztárból ismert Pflum Orsi, az Alfadance tánccsoport és a kevésbé ismert Noémi pro-

dukciója szórakoztatta a közönséget. A Miss Universitas 2006 királynõje a zsûri szavazatai alapján Révai Katalin, a Nyugat-Magyarországi Egyetem hallgatója lett. Elsõ udvarhölgye Tóth Szabina, az Eszterházy Károly Fõiskola hallgatója, a második udvarhölgye Halász Beatrix, aki szin-

8. oldal


tén az Eszterházy Károly Fõiskolán tanul. A közönségdíjat a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, Horváth Anita kapta. Szántó Judit a Parnasszus különdíját Turczi István fõszerkesztõtõl, a Miss Universitas mûvészeti vezetõjétõl vehette át, ugyanakkor az Erix Iroda és Konferencia Ház hostess szerzõdést ajánlott számára. Turi Gábor

MSc villamosmérnöki diploma védés Május 18-án a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Karán, a Bécsi úti épületben tartották meg kihelyezett ülésen a Müncheni Fõiskola két MSc-s hallgatójának diploma védését. A Bizottság elnöke prof. Dr. J. Rackles (München), tagjai voltak prof. Dr. H. Kielburger (München), Dr.-ing W. Engl e-on, (München), Dr. Jármai Ferenc, Dr. Bognár Sándor (BMF-KVK). A sikeres diplomavédésen részvett jelöltek Karlovich Károly és Zimmermann Botond, akik elsõ diplomájukat a Kandó Villamosmérnöki Karon szerezték. Dr. Bognár Sándor

Római kori emlékek a Budapesti Mûszaki Fõiskolán A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma 2006-ban indította sorozatát „Aquincumi zsebkönyvek” címmel, melynek elsõ kötete „Az aquincumi polgárváros, vezetõ az Aquincumi Múzeum romkertjében” címmel meg is jelent. A múzeum tervei szerint önálló kötetben mutatják be a fõváros területén látható jelentõsebb római kori építészeti emlékeket, kiállítóhelyeket és bemutatókat. Így már nyomdában is van „A Hercules villa és a katonaváros emlékei”, valamint a „A légió nagyfürdõje és a légiótábor emlékei” címû kötetek. A sorozat következõ darabja „Budapest római kori emlékei” címmel összefoglalását adja azoknak a látható és rejtett értékeknek, amelyek a Budapest területén található gazdag római kori emlékanyagot mutatják be. A tervezett kiadványban 38 olyan emléket ismertetnek, melyek az antik topográfia fontos elemeiként jelenleg is láthatók, vagy helyreállításra várnak, illetve emléket állítanak a római kori ha-

2006. június

gyományoknak. A könyv segít abban, hogy a fõváros bármely pontján is jár az érdeklõdõ, felfedezze magának az antik város sokszor rejtett értékeit. Ilyen „rejtett érték” a Budapesti Mûszaki Fõiskola területén bemutatott római kori temetõrészlet rekonstrukciója, III. Bécsi út 96/b. szám alatt, mely a kiadványban is helyet kapott. Magyar és idegen nyelven is megjelenõ könyv nemcsak az emlék leírása, hanem megközelíthetõsége és megtekinthetõségének lehetõsége is szerepel a gazdag illusztrációs anyag mellett. Dr. Gáti József

Búcsú Szabadváry Ferenc professzortól Szabadváry Ferenc az MTA rendes tagja 83. életévében május 21-én elhunyt. A nemzetközi hírû kémiatörténész Szabadváry professzor 1923. szeptember 1-jén született Kõszegen. Tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetemen végezte. 1973. január elsejétõl kereken húsz évig, 1993-ig állt a Országos Mûszaki Múzeum élén. Azt az országos hírû intézményt vezette, mely szellemi jogutódja a Budapesti Mûszaki Fõiskola Blaha Lujza tér Népszínház utca sarkán álló épületegyüttesében 1883-ban megalapított Technológiai Iparmúzeumnak. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Országos Mûszaki Múzeum ny. fõigazgatója, a Technikatörténeti Szemle fõszerkesztõje, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet alapítója, tisztségviselõje és tagja, a Széchenyi-díj, a Dexter-díj, az Európa-díj és a MTESZ-díj kitüntetettje hosszantartó súlyos betegségben elhunyt. Személyében a magyar tudományos közélet aktív résztvevõje, a kémiatörténet nemzetközi hírû tudósa távozott a tudományos életbõl.

A Budapesti Mûszaki Fõiskola kiadványa 1034 Budapest, Bécsi út 96/b. • Telefon: 219-6613, fax: 219-6621 • Honlap: www.bmf.hu Felelõs kiadó: Dr. Rudas Imre rektor Fõszerkesztõ: Dr. Gáti József fõtitkár Szerkesztõbizottság titkára: Reha Ilona PR menedzser Készült: 1500 pld-ban az Innova-Print Nyomdában

III. Felsõoktatási Kollégiumok Igazgatóinak Konferenciája a Budapesti Mûszaki Fõiskolán

Recommend Documents