III. évfolyam 5. szám május 25. A Vajdasági Magyar Szövetség lapja

III. évfolyam 5. szám 2009. május 25.

A Vajdasági Magyar Szövetség lapja

Környezettudatosság Geotermikus energia Iszaptalanítás Föld napi nagytakarítás Tornyoson

Palicsi Nyári Színpad

18 millió eurós beruházás Szabadkai szennyvíztisztító

Június 13-án ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját a VMSZ

VMSZ-MAJÁLIS

VMSZ-MAJÁLIS

Kikapcsolódás, barátkozás Az idén szerveztünk másodszor VMSZ-majálist Palicson. Tavaly a kampányhajrában, nagy lelkesedéssel, izgatottan, egy másfajta kommunikáció próbájaként. Az idén a Szabadkai Városi Szervezet és a Palicsi Helyi Szervezet azért vállalta a majális megszervezését, mert föl sem merült, hogy máshogyan, máshol, másképpen is tölthetjük ezt a napot: föl sem merült, hogy nem együtt majálisoznak a véemeszesek. Ezer adag marha- illetve birkapörkölt rotyogott az üstben, négyszáz pólót osztottunk szét, reggeltől késő délutánig muzsikált Mák Attila zenekara, énekelt Kotroba Júlia. A sátorban szűk volt a hely, Pál Károly, aki egyszemélyben volt a feketicsi meggypálinka felelőse, egyfolytában azon gondolkodott, jövőre itt, de két sátorban. Ezek a fotók kiragadott pillanatok, a legfiatalabb és legidősebb aktivistákkal, ebéd-, sör-, pólóosztással, mulatással, beszélgetéssel, nevetéssel, a találkozások örömteli momentumaival.

2

2009. május 25.

3

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS


Szabadkai szennyvíztisztítás európai módra

GLIGOR GELLÉRT

4

Június 5-e a környezetvédelmi világnap. Ez a környezettudatosságra emlékeztető nemzetközi eseménysorozat idén jelentős lesz a szabadkaiak számára, ugyanis erre a napra tűzték ki az új- és a felújított régi szennyvíztisztító átadását. Bátran kijelenthetem, hogy Szabadka ezzel a jelentős és sikeres, immár végéhez közeledő nemzetközi projekttel – az ország legidőszerűbb berendezésével rendelkezik majd. Nem véletlenül. A Vajdasági Magyar Szövetség által kezdeményezett és lassan végéhez közeledő beruházás összértéke eléri a 18 millió eurót. Pénzügyi szemszögből tekintve igen nagy értékű projektum, de annak függvényében, hogy számunkra az elmúlt évtizedekben és most is jelentős szerepet játszottak életünkben tavaink és azoknak sorsa – felbecsülhetetlen. Egyrészt ugyanis hosszú időn keresztül álltak a felszíni vizeink a civilizációs-gazdasági törekvéseinkkel szemben. Másrészt pedig a környezettudatosságunk hiánya, a természet iránti felelőtlenségünk oda vezetett, hogy az elmúlt évtizedekben több alkalommal is ökológiai mélypontra kerültek a tavaink, főleg a legnagyobb víztérfogattal rendelkező Palicsi-tó sínylődött szennyvizeinktől. A tó történetének legsúlyosabb megpróbáltatása, azaz környezeti katasztrófája az 197o-es évek közepén következett be, amikor városunk közvéleményében tudatosodott, hogy az egykori „gyógyfürdőnk” vizét meg kell tisztítani, az élővilágát pedig újjá kell éleszteni. A tó medrének kotrása és a

2009. május 25.

városi szennyvíztisztító felépítése első lépések voltak a vízi környezet megóvása érdekében. Az akkori szennyvíztisztító kapacitása azonban már akkor sem felelt meg az egyre bővülő szennyvízhálózat vízmennyiségének befogadására, amely összegyűjtötte a csapadékvizek mellett a heterogén összetételű szabadkai szennyvizeket is. Különösképpen bő csapadékhullás, erőteljes esőzések esetén jelentkeztek a problémák. Az akkor beindított elsődleges és másodlagos technológiai tagozódású szennyvíztisztításból a harmadlagos tisztítás elmaradt. Mai szemmel, több mint három évtized távlatából látjuk ennek a következményét tavaink, de főleg az idegenforgalmi értékű Palicsi-tó állapotán, amely a szerves terheltség következtében egyre jobban elalgásodott, elalgásodik. A másik problémát a szennyvíztisztításból visszamaradt üledék, illetve iszap jelentette, amelynek feldolgozása, átalakítása nem volt teljesen megoldott. Ez már a múlté, ugyanis az új berendezés, melynek integrált része lesz a régi városi szennyvíztisztító egyes műtárgyai is – megfelel majd az európai szennyvíztisztítás feltételeinek, az úgynevezett Council Directive 91/271 EEC-nek, amely a városi-kommunális szennyvizek kezelésének pontos vegyi meghatározását foglalja magába, sőt a szennyvíztisztítási rendszer alkalmas lesz az iszapvonal kiépítésével a berendezés elektromos energiaszükségletének részbeni fedezésére is. Az anaerob rothasztásból származó biogáz 30 százalék körüli villamos-energia hozzájárulás jelent a teljes szennyvíztisztító energiafogyasztásához. Így az eddigi oxigén jelenlétében bomló iszap kedvezőtlen szag hatása megszűnik, helyette zárt rendszerben, anaerob feltételek közepette alakul át a keletkező iszap. De ami talán mindannyiunk számára a legfontosabb, hogy a szennyvíztisztító, lecsökkenti az al-

gásodást eredményező nitrogén, de főleg foszfor mennyiséget, amely kedvező hatással lesz befogadónk, a Palicsi-tó vízminőségére, élővilágának megmentésére, feljavítására. De térjünk vissza az építkezéshez. A gépészeti és elektromos munkálatok jelenleg javában folynak. A vízvonal 98, míg az iszapvonal 95 százalékben valósult meg. Ezt örömmel konstatálta Pásztor István Vajdasági Magyar Szövetség- és Maglai Jenő, a Városi Képviselő-testület elnöke is, akik május 4én az építkezésre látogattak. A VMSZ elnöke elégedettséggel nyugtázta, hogy egyes sajtóban megjelent híresztelések ellenére nem tapasztalhatóak még hajszálvékony repedések sem. Cseke Imre, a szabadkai Vízművek és Kommunális Közvállalat igazgatója és Rábaközi Tamás, az építési munkálatokat ellenőrző és koordináló szektor vezetője fogadták a VMSZ magas rangú képviselőit. A VMSZ- és a Városi Képviselő-testület elnöke megismerkedtek az új szennyvíztisztítási technológia folyamatával. A közvállalat elöljárói beszámoltak a közvállalatot érintő problémákról, kérdésekről, amelyek elsősorban az új szennyvíztisztító beüzemeltetésének fenntartási költségei kapcsán merültek fel, és amelyek kihatással van a közvállalat anyagi-, és minőségi szolgáltatására. A 2006-ban megkezdett építkezés a végéhez közeledik, várhatóan június 5-én a környezetvédelmi világnapon adják át az új szennyvíztisztítót, amely rendeltetését tekintve kommunális szennyvizek megszűrésére terveztek. Ezt a gondolatmenetet folytatva, amely egyben zárógondolat is, elmondhatom, hogy talán a szerencsétlenségünkben a legnagyobb szerencse az, hogy a különböző összetételű szennyeződést kitermelő gyáriparunk az elmúlt közel két évtizedben fokozatosan hanyatlott, így jelenleg nem beszélhetünk fokozott ipari szennyvíz jelenlétről. Azonban azt tudnunk kell, hogy gazdaság, a gyáripar változása, átalakulása állandó folyamat, amelyre nem tudunk újabb, és újabb városi szennyvíztisztítót tervezni, építeni. Szennyvizek kezelése a gyáripar felelőssége, egyszóval szükséges, egy időszerű és érett környezettudatosság a részükről. Erre nem elegendő egy városi határozat, hanem erőteljes állami beavatkozásra van szükség a sikeresség érdekében.

Remélhetőleg a soron következő, a vizek védelmét előirányzó törvény mindenki számára egyértelmű és kötelező érvényű lesz. A teljes vízminőségvédelem eléréséig azonban maradjon a büszkeség és öröm tárgya az, hogy a VMSZ által megkezdett és szakemberei által lefolytatott sikeres nemzetközi projektum jó alapot jelent a régiónk környezettudatos gazdasági modelljének megalapozásához. Gligor Gellért

5



Geotermikus energia és iszaptalanítás Május 8-án nemzetközi konferenciát tartottak a a szabadkai Városházán Az anyag nem vész el csak átalakul – vízgőzzé. A cím első feléhez kapcsolódik a megállapítás. De a geotermikus energiáról később. Nézzük mi történik a természetben. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom: a természetben zajló anyag- és energia körforgás nélkül nincs élet. Azonban mi ebbe avatkozunk be megváltoztatva azt, és így a későbbiekben, ennek megoldására energiát, de főleg pénzeszközöket vonunk el, különítünk el – magunktól. Ilyenkor merül fel a megelőzés elméletének fontossága. Sokszor olyan helyzetbe hozzuk környezetünket, ami már nem tud megoldást találni az általunk elindított, majd átalakított folyamatokra. Apropó megoldás… Megoldás sok esetben nem egyfajta út, irány, csak az a kérdés melyik a jó és főleg mennyibe kerül, hiszen azt soha nem kell elfelednünk, hogy a tudomány számára nincs megállás, állandóan fejlődik újabb- és újabb lehetőségeket kínálva fel. És ezt fel kell ismernünk… Ezt a fontos momentumot érezte meg a Vajdasági Magyar Szövetség, amikor május 8-án két nagyon fontos lokális környezet- és energiaügyi kérdésre keresve a választ, magas szintű szakelőadást szervezett a szabadkai Városháza Dísztermében. A téma erősen köthető aktuális problémákhoz. Mégpedig a Palicsitó iszaptalanításához és a geotermikus energia potenciál lehetőségeinkhez. Mindkettő égető, az előbbi azért, mert az új szennyvíztisztító beüzemeltetésével uniós szabványoknak megfelelő tisztaságú vizeket juttatunk be a Palicsi-tóba, abba a befogadóba, ahol még mindig jelen van az az iszapmennyiség, ami több mint harminc éve alatt felgyülemlett. Az utóbbi energia-kérdéshez viszont nem kell évtizedeket visszautaznunk az időben, elegendő az elmúlt fűtési idényre gondolni, ahol bizony megéreztük azt, hogy mennyire függünk az energia-forrásokban gazdag országoktól, adott esetben Oroszországtól. Ez a tény erősítette meg bennem az előadáson is elhangzott gondolatot, hogy egy adott ország annyira lesz független a jövőben, ahogyan azt energia politikája megengedi. El-

6

2009. május 25.

árulom, ez az ország több mint 8o százalékban függ másoktól, így nem csodálkozom a nagymértékű kiszolgáltatottságon. Nem kerül területi háborúkat folytatni, a jövő már itt van… Térjünk vissza az eseményre: Legújabb technológiával a környezetvédelemért elnevezésű konferenciának Maglai Jenő, a Városi Képviselő-testület elnöke adott otthont, aki kiemelte, hogy a két bemutatásra kerülő téma erősen kötődik környezeti problémáinkhoz, és amelyeknek megoldásaihoz elengedhetetlenek az előadásból szerzett tapasztalatok. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, tartományi gazdaságügyi titkár nyitóbeszédében a nap fontosságát méltatta: – Sokan mondják Vajdaságra, hogy az Szerbia motorja, viszont folyamatos ennek a területnek a kiszipolyozása és elszegényesítése. Ennek véget kell vetni. Ezután a környezetpolitika került előtérbe: – Európának ez a térsége a második leggazdagabb, amikor a vizes élőhelyekről beszélünk. Viszont ezzel a természeti kinccsel eddig nem jól sáfárkodtunk. Azért mert az elmúlt évtizedekben tönkrement a felhasználás következményeképpen és ahhoz, hogy ebből a potenciálból realitást tudjunk teremteni, ahhoz meg kell változtatnunk a viselkedésünket, a gondolkodásunkat – mondta Pásztor István a köszöntőjében. Hozzátette: Palicson nem valósítható meg turizmus, amennyiben nem revitalizálják a tavat, erre pedig egyre nagyobb esélyt és lehetőséget lát. Hogy hogyan? A technológiai lehetőségek kérdése ismét a szakemberek asztalára került, és ehhez adott segítséget dr. Hidas András, a gödöllői Szent István Egyetem tanára. Ő tartott előadást az iszaptalanítás legújabb technológiáiról és az élőhelyek revitalizálásáról. De mit jelent az ugynevezett EM technológia? A bioszférának egy igen jelentős komponense a mikrobavilág, amely méreteinél fogva nem látszik, mégis különböző fajaik eltérő életmódjukkal, egy öszszefüggő anyagcsere hálózatot alkotnak. Az ember

károsítja, szennyezi környezetét, amivel megbontja a mikrobavilág természetes harmóniáját. Ennek következtében helyenként kedvezőtlen biológiai folyamatok kerülnek túlsúlyba. Az EM tehát egy természetes mikroorganizmusokból álló keverék, az egészségre ártalmatlan, s számos területen, így a vizes élőhelyek regenerálásában is kulcsszerepe van. Dr. Teruo Higa japán kutató mikrobiológus talajoltó anyagokkal történő kísérletezése során bukkant erre az értékes mikroba keverékre 1984-ben, mely élelmiszereinkben, talajainkban előforduló „jóindulatú” fotoszintetizáló és tejsavbaktériumokat, élesztőgombákat tartalmaz nagy fajgazdaságban. Az EM technológia a napjainkig az élet szinte minden területén alkalmazhatóvá vált. Dr. Hidas András szakmunkatársai beszámoltak azokról iszapvizsgálatokról, amelyet előzőleg már a Vér-tavon elvégeztek. Az eredmények nem túl kecsegtetőek, ugyanis az iszap vastagsága néhol fél méternél is vastagabb, és a tó vizét tovább vezető csatorna is erősen eliszaposodott. Dr. Hidas András a technológia kapcsán elmondta: nem varázspálcát tartunk a kezünkben, de a tapasztalatok szerint az eljárás alkalmas a kedvezőtlen, kórokozó mikrobák kiszorítására, így a rossz működésű mikroflóra áthangolásával rothadás helyett erjedés következik be. felsőbbrendű szervezetek számára rendkívül hasznos anyagok termelése (antioxidánsok, vitaminok, stb.). Számos káros anyag,

A ZENTAI VÁROSHÁZA ZÖLD TERMÉBEN PÉK ZOLTÁN, A KÖZSÉG POLGÁRMESTERE, ÉS HORUCZI GYÖRGY, A MAGYARORSZÁGI PANNERGY CÉG ÜZLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÓJA MÁJUS 15-ÉN SZÁNDÉKNYILATKOZATOT ÍRT ALÁ A TISZA-PARTI VÁROS KÖRNYÉKÉN FELLELHETŐ GEOTERMIKUS ENERGIA MENNYISÉGÉNEK A FELMÉRÉSÉRŐL, ILLETVE KIAKNÁZÁSÁRÓL. AZ ALÁÍRÁST KÖVETŐEN PÉK ZOLTÁN REMÉNYÉT FEJEZTE KI, HOGY A KUTATÁSOK POZITÍVAK LESZNEK, ÉS SIKERÜL A VÁROS ENERGIAFOGYASZTÁSÁT JÓVAL GAZDASÁGOSABBAN MEGOLDANI. A SZÁNDÉKNYILATKOZATOT KÖVETŐ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN ELHANGZOTT, HOGY A MAGYARORSZÁGI, KIFEJEZETTEN A GEOTERMIKUS ENERGIA KIAKNÁZÁSÁRA SZAKOSODOTT CÉG, HAZAI GEOLÓGUSOKKAL KARÖLTVE, 32 SZERBIAI VÁROS KÖRNYÉKÉN VÉGZETT ELŐZETES FELMÉRÉSÉKET, ÉS VÉGÜL ÖT KÖZSÉG (SZABADKA, ÚJVIDÉK, ÚJ-BELGRÁD, NIŠ ÉS ZENTA) MELLETT DÖNTÖTT ÚGY, HOGY ÉRDEMES TOVÁBB FOLYTATNI A PROJEKTUMOT. AMENNYIBEN A FELMÉRÉSEK EREDMÉNYESNEK BIZONYULNAK, AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A BUDAPESTI VÁLLALAT EGY KÖZÖS CÉGET ALAPÍT. A VÁLLALKOZÁS KIVITELEZÉSÉNEK JELENTŐS RÉSZÉT A VILÁGBANK KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJÁTÓL SZERZETT TÁMOGATÁSOKON KERESZTÜL SZERETNÉ MEGOLDANI A MAGYARORSZÁGI CÉG.

vegyszer méregtelenítését, lebontását képes elvégezni a nagy fajgazdagságnak köszönhetően. És ami nagyon fontos: az EM technológia mentes mindenféle vegyszertől, genetikailag módosított élőlénytől. A helybeli szakértők kérdéseire válaszolva a budapesti professzor kijelentette többek között azt is, hogy a fémeket tartalmazó iszap esetén is kedvező a beavatkozás, ugyanis a fémek nem kerülnek oldott állapotba a biotechnológia alkalmazásával. Ez annyit jelent, hogy a megvastagodott tóiszap a felmérések után és a kezelés megkezdésével vékonyodásnak indul. Dr. Hidas András arról is beszélt, hogy az EM technológia nagyságrendekkel olcsóbb, mint a mechanikai beavatkozás. Érdemes tehát elgondolkodni, hogy mi legyen tehát a technológia, számba venni azt, hogy az egyre inkább a kotrás felé vezérlendő gondolatot támogassuk, vagy vegyünk más lehetőségeket is számba… De addig is az élet zajlik tovább, amihez persze nélkülözhetetlen az energia, és most kapcsolódnék az írás elején említettekhez – a geotermikus energia felhasználásának lehetőségeihez, ugyanis ez a téma is terítéken szerepelt. Horuczi György, a PannErgy Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója tartott beszámolót, amelynek lényege, hogy a geotermikus erőmű akár két éven belül felépülhet Szabadkán, annak köszönhetően pedig nem csak a távfűtéssel fűtők takaríthatnak meg pénzt, hanem akár villanyenergiát is termelhetnek, üvegházakat láthatnának el energiával, amely több száz munkahelyet jelentene a városnak. A PannErgy 35 százalékban saját tőkével valósítaná ezt meg Szabadkán, míg a befektetés nagyobb része a Világbank támogatásának köszönhetően valósulhatna meg. Ez a lehetőség őszintén megvallom – több mint kedvező és meggyőző. Szabadkáról indítva más szerbiai városokkal egyetemben homlokegyenest új energiapolitikai gondolkodás valósulhatna meg. Persze ez attól is függ, hogy milyen geotermikus energiaforrásra bukkanunk. Horuczy György által felvázolt legalacsonyabb hőmérsékleti tartományok is hasznos felhasználási lehetőséget nyújthatnak. A gazdasági lehetőségek a halgazdaságtól a távfűtésen keresztül akár villamos-energia termelésig terjedhet. És a források még nincsenek kihasználva, pedig az előzetes térképezések szerint alattunk vannak. Ha pedig, így van, akkor mi szerencsések vagyunk a Kárpát-medencében energiakérdésben. Szükségünk van erre. Energiaszabadságra… Gligor Gellért

7



A Női Fórum

A jövőben teadélutánokat szeretnének szervezni, ahol a nők elmondhatnák panaszaikat, terveiket, valamint különféle fórumokat, amelyekre vendégelőadókat hívnának meg. 

Az alakuló ülést követően rövid időn belül nagy számban alakultak Női Fórumok helyi, községi, körzeti és városi szervezetekben. 

SZABÓ KORPONAI LÍVIA

TELEKI JÚLIA

CSESZÁK-BEZZEG JULIANNA

DOBÓ MÁRTA

A VMSZ Női Fóruma Óbecsei Községi Tagozata 2009. április 1-én alakult meg. Elnökasszonynak Szabó Korponai Líviát, alelnököknek pedig Teleki Júliát és Cseszák-Bezzeg Juliannát választották meg. Szabó Korponai Lívia a következő programot javasolta, bátorítva a hölgyeket, hogy mindenki adjon hangot a véleményének és újabb javaslatának: • óbecse község színházi életének fellendítése, rendezvények szervezése, vendégszínészek meghívása, az óbecsei és péterrévei színtársulat támogatása; • jogász kinevezése, akihez a nők segítségért tudnak folyamodni, aki tanáccsal látja el a hölgyeket, a családon belüli erőszak, a megalázás és egyéb problémákban, • pénz és ruhagyűjtés, a rászoruló családok, gyermekek részére; • előadások gyermekorvosok bekapcsolásával, tanácsadás; • ismeretterjesztö beszélgetések általános- és középiskolákban a tisztálkodásról, védekezésről, lelki problémákról; • előadások szervezése a mellrákról; • kapcsolatteremtés és -ápolás a VMSZ Női Fóruma más községi Tagozataival; • szervezett kirándulások busszal; • könyvcsere megszervezése gyerekek számára, stb. Csantavéren 2009. április 2-án alakult meg a VMSZ helyi szervezetének Női Fóruma. Elnökasszonynak Dér Irént, alelnökasszonyoknak dr Szalóki Katit és Körmös Margitot, titkárnak pedig Pintér Magdolnát választották meg. Az összejövetelen Lovas Ildikó, a VMSZ Női Fóruma alelnöke is részt vett, aki elmondta, hogy minden helyi szervezet önállóan határozza meg mivel is kíván foglalkozni, melyek azok a szociális, gazdasági, művelődési és egyéb gondok, amelyeket ott előtérbe kell helyezni. 

GLASS MÓNIKA

2009. április 3-án Magyarkanizsán is megalakult a VMSZ Női Fóruma ottani Tagozata. Elnökasszonynak Csanyiga Magdolnát, elnökségi tagoknak Sarnyai Évát, Szűcs Magdolnát, Németh Klárát és Makra Veronikát, az ellenőrző bizottságba pedig Szegfű Klárát, Urbán Máriát és Bús Klárát választották meg. A jövőbeni tervekről beszélgetve elhangzott, többek között, hogy a tagság alakítson egy jótékonysági szervezetet, amely segítene az alacsony jövedelmű idős személyeken, a sokcsládosokon és az egyedülálló szülőkön. 

DORMÁNY ETELKA

8

2009. április 4-én megalakult a VMSZ Női Fóruma Adorjáni Helyi Tagozata. Elnökasszonynak Elek Eleonórát, elnökségi tagoknak Korponai Rózsát, Borsos Margitkát, Kanyó Erzsébetet és Kocsis Savanya Esztert, az ellenőrző bizottságba pedig Konc Ilonát, Kalmár Veronikát és Újhelyi Esztert választották meg. 2009. május 25.

2009. április 6-án a szabadkai-újfalusi Helyi Közösségben is megalakult a VMSZ Női Fórum Helyi Tagozata. Vendégük Lovas Ildikó, a VMSZ Női Fóruma alelnöke volt. Elnökasszonynak Juhász Valériát, alelnökasszonyoknak pedig Hegedűs Katinkát és Jenei Szilviát választották meg. A fő hangsúly az oktatásra esett, mégpedig a diákok ingyenes felkészítésére – segítésére egyes tantárgyakból. Krivek Emma matematikából, Hegedűs Katinka német nyelvből, Takács Etelka szerb nyelvből nyújtana segítséget. Emellett a hölgyek szerint figyelmet kell fordítani a fásításra, minél több zöld övezet kialakítására. 

A VMSZ Női Fóruma Palicsi Helyi Tagozatának alakuló ülésére 2009. április 8-án került sor. Elnökasszonynak Dobó Mártát, alelnökasszonyoknak Glass Mónikát és Dormány Etelkát, elnökségi tagnak Korom Andreát választották meg. A Női Fórum ottani tagjai fontosnak tartják különböző rekreációs programok megszervezését a palicsi nők számára. Az idősek számára oktatóként Faragó Szuzannát, a Gerontológiai Központ munkatársát javasolták, aki kidolgozott egy általános programot. Megoldást szeretnének találni a helyi orvosi rendelő gyermekorvoshiányára, lehetőleg magyarul beszélő orvos személyében. A vállalkozó szellemű palicsi hölgyeknek szeretnének segítséget nyújtani a nemrégiben megalkult palicsi civil kezdeményezés, a Palicsi Vállalkozók Fóruma keretein belül. 

A VMSZ Női Fóruma Kishegyes községben is megalakult. Április 16-án volt az alakuló ülés, ahol a jelenlévők megválasztották az elnökségi tagokat községi szinten. Az elnök Major Szulocki Magdolna, alelnök Pál Eszter és Tóth Erzsébet,a titkár pedig Molnár Domján Andrea lett. Az ülésen szó volt a célokról és a leendő programokról is. 

A VMSZ Női Fóruma Újvidéki Városi Tagozata alakuló taggyűlésére 2009. április 21-én került sor. Vendégük Kovács Elvira és Lovas Ildikó volt. Elnökasszonynak Balla Gyöngyit, alelnökasszonyoknak Ökrész Rozáliát és Gombár Editet választották meg. 

A VMSZ Női Fóruma Kelebiai Helyi Tagozatának alakuló ülésére 2009. április 22-én került sor. Elnökasszonynak Vér Olgát, alelnökasszonyoknak pedig Kovács Erzsébetet és Kelemen Juliát választották meg. 

2009. április 22-én, Kovács Elvira elnökasszony jelenlétével Nagybecskereken került sor a VMSZ Női Fóruma Nagybecskereki Városi Tagozatának megalakulására. Elnökasszonynak Dugyik Herminát, alelnökasszonyoknak Fejes Mártát és Farkas Évát választották meg. Tóth-Glemba Klára a szociális problémákról beszélt, valamint arról, hogy felmérést kellene készíteni az ottani magyarság helyzetéről. Olyan kádereket kellene kinevelni, akik el tudnának helyezkedni a szociális otthonokban, mivel Nagybecskereken sajnos nincs magyarul

beszélő szociális munkás. További problémát jelent az is, hogy csak egy magyar óvoda működik a város területén, így a szülők főként szerb óvodába íratják gyermekeiket, később pedig szerb iskolába, emiatt hétvégi magyar óvódát indítanak, illetve újabb magyar tagozatokat nyitnak meg a város területén működő középiskolákban. 

A VMSZ Női Fóruma Zenta Községi Tagozatának alakuló közgyűlésére 2009. április 25-én került sor. A meghívott vendég Kovács Elvira volt. Elnökasszonynak Suhajda Izabellát, alelnökasszonyoknak Mészáros Tímeát és Harmath Szilviát választották meg. A VMSZ Női Fóruma Zenta Községi Tagozatának céljai a VMSZ Női Fóruma Alapszabályával összhangban: • egy olyan társadalom építése, amelyben a nők felkészültségüknek, tehetségüknek és ambíciójuknak megfelelő helyet kapnak a társadalomban, a gazdasági és politikai életben, • a nők saját maguk által választott szerepének támogatása, • a nők politikai képzése, • a nők egyenjogú részvétele minden döntéshozó szervben, • a család egységének és összetartó erejének védelme, • kapcsolatépítés a hazai és határokon túli magyarok társszervezeteivel, civil szervezetekkel, hazai és nemzetközi karitatív szervezetekkel, egyházakkal... • a nők fokozottabb társadalmi elismerése. 

A VMSZ Női Fóruma Begaszentgyörgyi Községi Tagozata alakuló ülését 2009. május 4-én tartották meg. Kovács Elvira is jelen volt. Koordinátornak a tordai Detki Kovács Erikát választották meg. Különböző témák kerültek napirendre, mint például hogy nagyon nagy szükség lenne egy rákszűrő vizsgálatra a nők részére Tordán, amelyet a Női Fórum tagjai szerveznének meg. A tordai gyerekek számára jó lenne hétvégi szerb órákat szervezni, mivel nagyon nagy gond, hogy a gyerekek nem beszélik a környezet nyelvét.

Kátai Szilvia lett az elnök, valamint Sziveri Rózsi az alelnök. Legtöbb érdeklődés az egészségügyi előadások, valamint a Muzslya területén levő közterek rendbenhozása és több helyi jellegű probléma megoldása iránt volt, mint pl. a helyi rendőrállomás szerepe, valamint a laboratórium visszahelyezése az egészségügyi otthonban. A Tagozat első tevékenysége az óvoda ellőtti tér rendbehozása lesz. 

Május 15-én alakult meg a VMSZ Női Fóruma DélBácskai Körzeti Tagozata. Alelnökök Csuzdi Valéria Szenttamásról, Ihász Mária Bácsról, valamint Urbán Izabella Temerinből, az elnökasszony viszont az újvidéki Ökrész Rozália. Megbeszélték, hogy egy-egy helyi szervezet tagjai mérjék fel a környezetüket, hogy ott, helyben mire lenne szükség. Ne legyen gond a formális alakulás, beszélgessenek, tevékenykedjenek. 

A VMSZ Női Fóruma Csóka Községi Tagozata alakuló ülését 2009. május 16-án tartották meg. Elnöknek Ónodi Ibolykát választották meg, mellé három alelnököt különböző falvakból. A továbbiakban meghatározták a témákat, amelyekkel foglalkoznának: idős, egyedülélő személyek meglátogatása (kalácssütés a falubúcsúra), környezetvédelem (a legszebb udvar, kert, erkély stb. pályázat kiírása), használt ruhák gyűjtése és szétosztása, egészségügyi és szociális problémák, valamint a kisebbségi oktatási problémák segítése.

SUHAJDA IZABELLA

HARMATH SZILVIA



A VMSZ Női Fóruma bajmoki Tagozatának alakuló gyűlését 2009. május 19-én tartották meg, melyen Lovas Ildikó, a VMSZ Női Fórumának alelnöke, valamint Balázs György, bajmoki helyi szervezet elnöke vettek részt. Elnökasszony Varga Matild, alelnökasszonyok Kollár Mónika és Papp Valéria, alelnökségi tagok pedig Ivánkovity Natália és Mojzes Katalin lettek. Legnagyobb figyelmet az egészségügyre szeretnék fordítani (nincs nőgyógyász Bajmokon), valamint gazdasági- és szociális helyzettel, sporttal, ifjúsággal,vallással,stb. Összeállította: Szalma Baksi Tamara



2009. május 5-én, Kovács Elvira részvételével Nagykikindán került sor a VMSZ Női Fóruma Nagykikindai Községi Tagozatának megalakulására. Elnökasszonynak Komarek Magdolnát választották meg. Szó volt a magyar bölcsödéről, amelyre évek óta keresnek megoldást. Sajnos még egyelőre hely sincs a gyerekek számára és a szülők hozzáállása sem megfelelő. Szivesebben íratják a gyerekeket szerb tagozatokba, még ha magyarok is. Ha a gyerekek kicsi korukban nem tanulnak meg magyarul, később már nem lesz rá alkalmuk, ezért kellene nyitni egy magyar bölcsődét, ahol magyarul szólnának hozzájuk és szülői segítséggel, később is magyarul folytatnák tanulmányaikat. Azokban a falusi iskolákban, ahol magyar nyelven tanulnak a gyerekek, a szerb nyelv is gondot jelent, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nyelv oktatására, vagy esetleg külön órákat szervezni. Kovács Elvira felajánlotta a segítségét a nagybecskereki magyar középiskolák népszerűsítésében az általános iskolák nyolcadikosai részére.

A DÉL-BÁCSKAI KÖRZETI TAGOZAT ALAKULÓ

A CSANTAVÉRI NŐI FÓRUM ALAKULÓ ÜLÉSE

AZ ÚJVIDÉK VÁROSI NŐI FÓRUM ALAKULÓ

A NAGYBECSKEREKI NŐI FÓRUM ALAKULÓ

ÜLÉSE



A VMSZ Női Fóruma Muzslyai Helyi Tagozata alakuló ülését 2009. május 6-án tartották meg. Vendégük Kovács Elvira volt. Az elnökség döntése értelmében

ÜLÉSE

ÜLÉSE

9



Segíteni mindig cselekedet Szabadkai aktivistákkal közösen a rászorulókért

SZÉNÁSI OSZKÁR

10

Az utóbbi években egyre több szociális vonatkozású problémakörrel szembesülünk. Sajnos ezek nem az utóbbi években alakultak ki, hanem az elmúlt két évtized zűrzavaros gazdasági, társadalmi időszakának következményei. Napjainkban az elszegényedés mértéke egyre tömegesebb mértékben mutatható ki. A legveszélyeztetettebbek az 50 év feletti munkanélküliek, idős személyek, a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák, beteg és folyamatos ápolásra szoruló személyek és családjaik, valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező egyének. Az előbbiekben megnevezett célcsoportok mellett nem elhanyagolandók még az idős, földműves nyugdíjasok sem, akik hosszú évekig keményen gazdálkodva, idős korukra nevetséges összegű nyugdíjjat kapnak az államtól. Nem téveszthető szemelől az a tény, hogy előrehaladott koruk és hátrányos egzisztenciális helyzetüktől függetlenül a jelen pillanatban hatályban lévő szociális törvény értelmében nem esnek bele a szociális segélyezettek kategóriájába, mivel földdel és ingatlannal rendelkeznek, holott életkörülményeik miatt sokan veszélyeztetettek. 2007-ben elfogadott Szabadka város szociális védelmi stratégiája előlátott néhány rövid- és középtávú lépést ezen veszélyeztetett és többszörösen hátrányos helyetű személyek alapvető szükségletének betöltésére, de az önkormányzat költségvetése a megfogalmazott igényeknek csak egy részét tudja finanszírozni, miközben az állam azon igyekszik, hogy egyre kevesebb szerepet vállaljon a szociális ellátásban. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az illetékes minisztériumok és rajtuk keresztül néhány nagyobb külföldi donátor csak behatárolt, rövid távú projekteket támogatnak, melyek későbbi folyamatos finanszírozása a helyi önkormányzatokra hárul - mindezt a decentralizációs

2009. május 25.

törekvésekkel magyarázzák. Lokális szinten a Szociális Védelmi Központ láthatóan nem győz eleget tenni (anyagi- és emberhiányuk, szervezési struktúrájuk, valamint a kiégés okozta közömbösség miatt) mindazoknak a kérelmeknek, amelyek naponta érkeznek be hozzájuk. Sajnos hazánkban az utóbbi évtizedben az állami szociális intézmények általi segítségnyújtás módszerei illetve a megfelelő számú és szakmailag jól képzett szakemberek utánpótlása (figyelembe véve országunk nyelvi sajátosságait: pl. magyarok által is lakott területeken magyarul is beszélő szakemberre van szükség) messze lépéshátrányban van az adott időszak aktuális szociálisan jelentkező kihívásaival. A munkagyakorlatban elsősorban az egyéni esetkezelés honosodott meg (segély kiutalás), csak itt-ott és elvétve találkozunk problémás csoporttal történő foglalkozással. Állami szinten különféle felzárkóztató stratégiákat már kidolgoztak, de a nagy létszámú csoportokkal (roma kisebbség, fogyatékkal élők, idősek, marginalizálódott szegények által lakott városrészek) csak elvétve foglalkoznak, így talán ez az oka/apropója, hogy egyre többen érzékelve egy adott szociális feszültséget, (és az állami intézkedések hiányait) civil szerveződés formájában célként tűzik ki, hogy segítsenek a szükségben lévő, alkalmanként kirekesztett embereken (pl. humanitárius akciók, hátrányos helyzetű tanulók napközije, informális oktatás keretein belül végzett prevenciós műhelymunkák, romák közötti inklúziós és reszocializációs tevékenység formájában). A szűkösnek látszó lehetőségek közepette hol van itt az önkormányzat szerepe? Patthelyzetről vagy egy új időszak kihívásáról beszélhetünk? Meg kell tanulnunk együtt élni a rossz körülményekkel, vagy szemléletmód-váltással,a közösségi szociális munka eszközeivel megpróbálunk megtenni mindent a körülmények megváltoztatásáért? Hogyan is lehetséges ez? A legfontosabb alapelv, hogy a közösségben megjelenő szociális feszültségeket a helyi szinten kell megoldani, a helyi erőforrások, lehetőségek, emberi tényezők és eszközök lehető legnagyobb mértékű bevonásával. A lokális szintű szerepvállalás módszeres ösztönzésével ellensúlyozni kell az általános közömbösséget, a felelősség felvállalásának hiányát, az áldozatmentalitási életformát, hiszen többek között ezek az attitűdök és magatartásformák eredményezik az egymás iránti gyenge bizalmat és a szolidaritás hiányát. Szabadka város területén 36, a lakosság számát tekintve kisebb-nagyobb helyi közösség található. Törvényi lehetőség adott arra, hogy mindegyik helyi közösségben helyi szinten szociális bizottságok működhetnek, amelyeknek lehetőségük van arra, hogy reális módon érzékeljék az adott közigazgatási területen élők szociális szükségeit. Mivel napi szinten kapcsolatban vannak a helybeli emberekkel, egyszerűbb

és szinte csupán szervezést igénylő szükségletet maguk is megoldhatnak, amennyiben a felbukkanó kérdés meghaladja a cselekvési kereteiket, jelzik azt a Szociális Védelmi Központ felé, aki hivatalból köteles reagálni és a megfelelő eljárást elindítani. A 2008-as év végén és a 2009-es év elején a VMSZ által irányított helyi közösségek aktív bevonásával sikerül alap szinten mozgósítanunk néhány helyi csoportot: megszerveznünk az újévi gyerekcsomagok kiosztását a rászoruló gyerekek között, élelmiszercsomag és tűzifa akciót bonyolítottunk. A többségben magyarok által lakott részen régebb ideje működő karitatív szervezetek mellett (Caritas, Vox Humana), újabb segítő szervezettel is (Kelet-Európa Misszió) sikerült jó munka kapcsolatot kialakítani, akiknek köszönve szélesebb körben lehetőség nyílik a rászorulókon való segítségnyújtásra. A segítő szervezeteket ösztönözzük arra, hogy kapcsolódjanak össze a helyi közösségekkel, hiszen összefogva hatékonyabban bonyolíthatók az akciók. Többé-kevésbé mindegyik helyi közösség ráérzett a feladatban rejlő lehetőségre. Voltak, akik körbejárták a lakosságot, hogy meg tudják határozni azon rászoruló személyek listáját, akik valamilyen csomagot fognak kapni. Többen kapcsolatba léptek a helyi óvoda és iskola tanítóival, akik első kézből tájékoztatták őket a rászorulók családi állapotáról és szociális helyzetéről. A helyi közösségek szerveződése alapján terjesztettük ki a népkonyhai étkeztetés további szabadkai elosztó pontokra (Hajdújárás, Bajmok, Makkhetes), ahol a helyi közösségek aktivistáinak bevonásával történt a rászorulók névsorának összeállítása és az elosztás megszervezése. A 2008-as, 320 fő számára 8 hónapon keresztül biztosított étkeztetést a népkonyhai étkezési kiadások költségvetésből való támogatásnövelésével sikerült 620 főre növelni és helyenként megnövelni a már osztott adagok számát, valamint további helyi közösségeket kapcsoltunk be az egytálas étkeztetésbe: Hajdújárás-Nosza 80 adag, Bajmok 80 adag, Makkhetesi HK 60 adag, Újfalu HK 75 adag. 2009-től az étkeztetés egész éveben folyik, azzal, hogy a júliusi és az augusztusi hónapokban szárazélelmiszer csomagot osztanak szét a Vöröskereszt aktivistái. Az étel körül könnyebben lehet tovább szerveződni. Nagyon szép példa erre a palicsi helyi közösség szociális bizottságának lelkes aktivistái által szervezett és koordinált szemétgyűjtési és faültetési munkaakciók, melyet folyamatosan meleg tea és egytál étel tett „ünnepélyessé”. Hamarosan tovább szerveződik a féléve elkezdett folyamat: a szabadaki Caritas szervezettel közösen a peremvárosi helyi közösségekben szociális gondozói szolgálatot fogunk működtetni. Minden gondozó a saját helyi közösségéből fog munkába állni, így már kellő ismeretekkel rendelkezve a gondozásra rászorulók személyéről és állapotáról. Mivel ők terepen dolgoznak, lehetőségük lesz sokkal több szociális kérdést érzékelni, amelyek megoldását a szubszidiaritás elvén alapulva először helyben, helyi eszközökkel igyekszünk megoldani, ha ez nem lehetséges akkor kapcsolódnak be a városi intézmények.

Ahhoz, hogy a közösségi munkát magasabb szinten honosíthassuk meg, szükségesek a képzések, hogy azok a lelkes segítők, akik altruista hozzállással, önként felvállalják a helyi kérdések kezelését egy idő után kellő szakértelemmel is rendelkezzenek. Ennek szervezése folyamatosan zajlik a háttérben és remélhetőleg, hamarosan összeáll ez a koncepció is. A segítők képzése mellett a 2009-es évi költségvetésben sikerült egy ösztöndíj alapot elkülöníteni azok fiatalok számára, akik felsőfokú szociális munkás szakú alapképzés keretein belül szeretnének diplomálni, mivel ösztönözni szükséges a magyar nyelven is beszélő professzionális szakemberek képzését. A Szociális Védelmi Központban az esetkezelések tolmács jelenlétében történnek, ami véleményem szerint ellehetetleníti a problémákkal küzdó kliens és segítője közötti bizalmas légkör kialakítását. Ennek a kérdésnek orvosolását évekig elhanyagolták, így fontos minnél előbb foglalkozni ezzel a szakmai torzulással, hiszen ennek korrigálása nem 1-2 évet igényel. A közösségfejlesztésben egyik legfontosabb tényező a partneri kapcsolat és a hálózati formációban való együtt munkálkodás, hiszen egymást segítve és kellő módon kommunikálva létrehozható egy erős szociális segítőháló, ahol kisebb- nagyobb mértékben segítve van minden rászoruló. A tavasz folyamán megalakult VMSZ Női Fóruma is jelezte szerepvállalási szándékát ebben a hálószerű rendszerben, így a május 13-i csantavéri összejövetelen részletesebben kitérünk az adott helyi közösséget érintő problémákra. Véleményem szerint ez a rendszerszemlélet nagyban képes mobilizálni helyi szinten az embereket és nagyban hozzá tud járulni a régió demokratizálódásához, hiszen mindnyájan felelősséget kell vállanunk önmagunk cselekedeteiért, családunkért és környezetünkért és nem az államra áthárítva a felelősséget, készen várva a megoldást. Merjünk kilépni és higgyük el, képesek vagyunk közösen, összefogva változásokat elérni! Szénási Oszkár

11

KULTÚRA


Megemlékezés a Terjányi Sámánról Cs. Simon István kiváló író, költő, publicista, Vajdaság fájdalmait és sebeit magán hordozó egyénisége már két éve nincs az élők sorában. Hiánya ma is űrként tátong irodalmunkban, szívünkben. A Bánság elveszítette ihletett megörökítőjét, aki ezáltal vált önmaga is örökkön létezővé, s nem csak a helyiek szívében, de a jövendő diákok tankönyvében is, mivel beírta nevét az egyetemes magyar irodalom nagykönyvébe is. Tizenkét évesen élhette át, földijeivel együtt, a második világháború utáni időszak első, kíméletlen falurombolását, s ez olyan mély heget égetett a húsába, hogy az élete végéig sajgott, fájdalmas verseket, köteteket, könnycseppeket kényszerítve ki Pista bá’-ból. Halálának második évfordulója alkalmából a költőhöz közel állók és tisztelői a katolikus temetőben virágot helyeztek el a sírján, majd emlékműsor következett a Művelődési Ház előcsarnokában, a csókai Művelődési és Oktatási Központ, valamint a Móra Ferenc Művelődési Egyesület közös szervezésében. A programot Rúzsa Anna fuvolajátéka és a terjáni harang megkongatása indította el. Majd az általa alapított Móra Ferenc Művelődési Egyesület Kék cinkék irodalmi csoportjának tagjai színesítették a műsort, amelyben részt vett még Kónya Sándor megzenésített versekkel, Búzás Erika szavalataival valamint Tóth Lívia, mint moderátor. A rendezvény után pedig az emlékének szentelt gyászmisén vettek részt a megjelentek a csókai Szentháromság templomban nagy számú hívővel együtt. A pusztulásra még életében figyelmeztetett a költő: Terjánból a mementónak meghagyott régi harangláb mered magányos felkiáltójelként a közönyös égnek, mint ahogy most már az ő sírja is közönyösen tekint az élők világának önös játékaira. Csókai VMSZ helyi szervezete

Új tagokkal bővült a csókai VMSZ A VMSZ Csókai helyi szervezetének októberi tisztújító értekezletén Kormányos Lászlót választották meg elnöknek. Ezt követően felélénkült a helyi szervezet munkája, nyitottabbá vált a párt politizálása, ami a taglétszám gyarapodása terén is megmutatkozott. Az elmúlt héten a VMSZ csókai helyi szervezetébe alkalmi ünnepség keretében 14 új tagot vettek fel, rajtuk kívül több tíz pártoló tag jelezte, hogy számíthatnak rájuk a szervezet akcióinak lebonyolításában. Az új tagok beiktatásával jelentősen megerősödött a szervezet, több egyetemi okleveles szakember, fiatal értelmiségi is bekapcsolódott a munkába, vállalják a helybeli magyarságot érintő kérdések és feladatok megoldására irányuló projektumokban való aktív részvételt. A VMSZ által meghirdetett projektalapú politizálás a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá tette az érdekvédelmi politikai szervezetben való aktívabb szerepvállalást. Amint azt a helyi szervezet elnöke elmondta, nem magyarkodni akar a VMSZ csókai szervezete, hanem magyarabbul politizálni, ami alatt a község magyarságát érintő kérdések aktívabb, a megoldásokra törekvő felvállalását kell érteni. A tagság megújulása (amit folytonossá szeretnének tenni), a magával hozott friss tevékenységi és szellemi változások révén, megújult munkamenetet alakitott ki. Egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb politizálással, de ugyanakkor a helyi ma-

gyarság érdekeit érintő feladatok megoldását igyekszik előtérbe helyezni. Községünk fejlődése érdekében, annak gazdasági és kultúrális előmenetelének formálásában, valamint a kitűzött célok megvalósitásában, a VMSZ csókai szervezetének az április elején lezajlott helyhatósági választásokon tett határozott és megalapozott irányelvei, törekvései kellőképen rámutatnak a kialakult eredményre. A helyi közösségi választásokon meglepően magas részvételi arány mellett szép sikert ért el az Egymásért és Csókáért – Ábrahám László vezette (VMSZ) lista. Messze a legtöbb szavazatot szerezte meg 330 szavazattal, ami az érvényes szavazatok 25 %-át jelenti. A siker értékét növeli, ha tudjuk hogy még 4 magyar névvel fémjelzett lista szerepelt a választásokon, többek között a VMDK is külön listával mérette meg magát. Az hogy mire lesz elegendő ez a szép siker, az egyeztető tárgyalások függvénye. Mindenestre a négy mandátummal a jövőben érvényesíteni szeretnénk a választásokra megfogalmazott programunk megvalósítását, eleget téve a szavazók elvárásainak. Hosszú idő után elért első sikerünk a jövő zálogát kell hogy képezze közösségünk és a csókai magyarság számára. Csóka H.SZ.

Belső kommunikációs képzés Csókán a Móra Ferenc Művelődési Egyesület székházában gyülekeztek a Vajdasági Magyar Szövetség önkormányzati tisztségviselői május 16-án. Az összejövetel célja egy szemináriumi előadáson való részvétel volt, amely a csapatmunka-fejlesztést és belső kommunikációs tréninget foglalt magában. Az előadás szervezője a washingtoni székhelyű Nemzeti Demokrata Intézet belgrádi irodája volt, főkoordinátora pedig Kovács Elvira országgyűlési képviselő. A résztvevők a politikai üzenet sikeres átadásának elméleti előadásai mellett gyakorlati képzésben is részesültek. A tréningen részt vevők között ott volt Pék Zoltán Zenta és Bábi Attila Topolya polgármestere, de alpolgármesterek és önkormányzati tisztségviselők is jelen voltak. A képzés végeztével a résztvevők köszönetüket fejezték ki a sikeres szervezésért, melyet a csókai VMSZ helyi szervezetének elnöke vállalt magára.

12

2009. május 25.

13



Föld napi nagytakarítás Tornyoson 2009. április 25-én Tornyoson reggel 8.00 órakor Föld napi munkaakciót szervezett a tornyosi VMSZ helyi szervezete és az Ady Endre művelődési egyesület. A takarításon részt vettek a helyi civil szervezetek és egyesületek valamint intézmények. Jelen voltak az általános iskola diákjai tanítóikkal, óvodások nevelőikkel, az ifjúsági szervezet, a Helyi Közösség, a Nyugdíjas egyesület, a Vadász-Horgász egyesület, a Nőszervezet, a Könyvtár, a Sakk- és a Labdarúgó klub, valamint a Romano Drom civil szervezet. Az akciónk során takarítást végeztünk a helyi közösség, a játszótér, a művelődési ház, a park , az autóbuszállomás, a templom és óvoda környékén valamint a Csikérre vezető fasorban. Rendezvényünkön mintegy 160 személy vett részt akiknek szerény reggelit biztosítottunk. Az iskolások és óvodások a témával kapcsolatos rajzaikat, plakátjaikat valamint projekteket a központban felállított táblán állították ki, ezzel is színesebbé téve a Föld napi munkaakciót. A résztvevők füvet kaszáltak, gereblyéztek, szemetet gyűjtöttek, fát és virágot ültettek, amit a helyi kertészektől, valamint a zentai kommunális vállalattól kaptunk. A falu lakossága a Csík-érről sem feledkezett meg, a horgászok tíz nappal a szombati akció előtt feltakarították annak környékét. A vadászok is kivették részüket a munkából, az utóbbi időben nagyon elhanyagolt és egyesek által szemétlerakóként használt vadászerdőt tisztították meg. A munkaakción jelen volt Zenta közsség polgármestere Pék Zoltán, aki körbejárta az akció helyszíneit és megtekintette az elvégzett munkát. A megfáradt munkásoknak délben egy babgulyással kedveskedtünk. Jó volt látni a sok vidám embert. Azt láttuk,hogy egy nemes cél érdekében a tornyosiak összefogtak. Terveink szerint a Föld napi munkaakciót hagyományossá tesszük és minden évben újra megszervezzük. Kis Bicskei Árpád, a VMSZ tornyosi helyi szervezet elnöke

14

2009. május 25.

NEM PANASZKODUNK, DOLGOZUNK Új köntösben pompázik a szabadkai Újváros helyi közösségének épülete. Számunkra nagyon fontos ez a pillanat, nem csak azért, mert egy hosszú út végére értünk és az eddigi tevékenységeinket koronázhatjuk meg, hanem azért is, mert mindezt nehéz gazdasági körülmények között tettük – emelte ki beszélgetésünk elején Vitković Aleksandar, a helyi közösség Tanácsának elnöke, majd hozzátette: a helyi közösség épülete több mint két évtizede nem volt tatarozva ezért, hogy az épület a társadalmi és a polgári élet mozgatórugója legyen a szűkebb környezetünkben és, hogy tartalommal tudjuk megtölteni, szükség volt a felújítására. A tatarozás ötlete a múlt év közepén fogant meg a HK vezetőségének fejében, az ezzel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek 2008 szeptemberében kezdődtek el. Először az épület külső burkolatát hoztuk rendbe, tehát elvégeztük a szigetelést és a festést, majd kicseréltük a tetőn lévő csatornákat és az ablakpárkányokat. Ezután az épületen belüli helyiségeket hoztuk rendbe, először a válaszfalak eltávolításával a termet nagyobbítottuk meg, majd ezt követte a meszelés. Kis szusszanás után rátértünk a nyílászárókra, először az épület bejárati- majd a terem bejárati ajtaját cseréltük ki. A felújítási munkák során a nagyterem padlóburkolatát is rendbe hoztuk, a régi, kopott, hiányos műanyag lapokat, korszerű padlócsempékre cseréltük. Az épület vizes gócait is tüzetesen átnéztük és a hibákat elhárítottuk – összegzi a tanácselnök. A tatarozási munkák után a helyi közösség vezetőségének a figyelme a felszerelések, bútorok és berendezések vásárlására irányult. Először székeket, majd az asztalokat vásároltak, utána pedig a terem mellett lévő konyhát rendezték be. A nagy épület tatarozásával párhuzamosan folytak a helyi közösség kis épületének a felújítási munkálatai. Lecseréltük a bejárati ajtókat, kimeszeltük az épületet és korszerű felszereléseket vásároltunk, azzal a céllal, hogy nemcsak a titkárunk munkáját segítsük hanem, hogy az ügyintéző polgárok is minél kellemesebben érezzék magukat, hogy tudják a helyi közösség vezetősége teszi a dolgát. Vitković Aleksandar

15



Lakossági fórum Újvidéken A Vajdasági Magyar Szövetség Városi Szervezete Erdély Lenke Elnök Asszony vezetésével 2009. május 14-én 18,00 órai kezdettel lakossági fórumot tarttott, az Újvidéki Városi Képviselő Testület Kék termében. A lakossági fórum vendége Kovács Elvira, parlamenti képviselő volt, aki beszámolót tartott A Szerbiában élő kisebbségek helyzetének ismertetéséről az Európa Tanács Közgyűlésén, Strassbourgban témáról. A lakossági fórumnak több mint 60 résztvevője volt, akik aktivan részt vettek az eszmecserében, elmondták véleményüket illetve kérdéseket tettek fel. Tapiska Szilvia

ZENTA

FOTÓK: MÓRICZ ATTILA

SZENTMIHÁLY

Április 24–én Zentán is megtartották a VMSZ Ifjúsági Fórumának tisztújító gyűlését, ahol megválasztották a 11 tagú elnökséget, akik maguk közül választottak elnököt, alelnököket, és ügyvezető elnököt.

16

Vas Ágnes a VMSZ Ifjúsági Fórumának új elnöke

2009. május 25.

Sikeres gyerekek, megmaradó közösség A VMSZ szentmihályi helyi szervezete, valamint a helybéli általános iskola és a József Attila nevét viselő művelődési egyesület a Költészet napja alkalmával versmondó délutánt, szavalóversenyt rendeztek Szentmihályon. A vetélkedőre négy éves kortól harminchét éves korig neveztek be. Hat kategóriában folyt verseny, amit három tagú kíváló bizottság bírált el: Nagyiván Etelka (nyugalmazott tanítónő), Szőke Julianna (nyugalmazott tanítónő) és Madarász Rozália (nyugalmazott óvónő). Versek halmaza hangzott el ezen a délutánon, amelyeket a nagy létszámú közönség tapsokkal dicsőített. Többnyire József Attila – költemények hangzottak el, de ott voltak: Ady Endre, Juhász Gyula, Urbán János, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Kosztolányi Dezső – a kicsinyeknél Weöres Sándor, Petőfi Sándor, Hajnal Anna, Fehér Ferenc, Ács Károly és más költők versei kimagasló helyet kaptak a vetélkedőn. A legjobb versenyzők könyvjutalomban részesültek. A versmondó délutánon sok magyar költő verse hangzott el, a gyerekek és a felnőttek egyaránt érezték és hallották a magyar nyelv szépségét. Évente többször rendeznek versmondó, mesemondó vagyis irodalmi délutánokat. Céljuk, hogy diákjaink az anyanyelvükön tanuljanak. Nyolcadikosaink értesültek mindenről, ami a továbbtanulást illeti. A szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumból is voltak előadók. A tavalyi generációból egy diákunk eredményesen folytatja ott tanulmányait. A Nagybecskereken lévő magyar nyelvű tagozatokról is informálva vannak diákjaink. Reméljük, hogy jól döntenek. A magyar nyelv terén Szegeden elért eredményekért Szentmihályról tizennégy diák részesült egynapos ingyenes kirándulásban Ópusztaszerre. Ugyanúgy éveken át részt vesznek diákjaink Budapesten a Magyarok Világszövetségének Házában rendezendő irodalmi vetélkedőn. Ebben a tanévben Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. regényének elemzése volt. A mi diákjaink III. helyezést értek el. Szekeres Rozália

A Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma 2009. május 8-án tartotta meg III., egyben tisztújító közgyűlését Magyarkanizsán, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény épületében. A közgyűlést 130 küldött képezte, akiken kívül mintegy 100 fiatal kísérte figyelemmel az eseményeket. Jelen voltak a VMSZ jeles tisztségviselői is, Pásztor István elnök, Kasza József, a VMSZ tiszteletbeli elnöke, Pál Károly a VMSZ ügyvezető alelnöke, Pásztor Bálint köztársasági képviselő, s házigazdaként Magyarkanizsa önkormányzat polgármestere, Nyilas Mihály és dr. Bimbó Mihály alpolgármester is. A rendezvényen képviseltette magát a VaMaDiSz és a Fidesz-IT küldöttsége is, Saláta Zoltán és Decsi István személyében. A közgyűlést levélben köszöntötte Kiss Igor, a VMDP IT és Szórád Gábor, a Magyar Ifjúsági Konferencia nevében. Az ülésen Fremond Árpád, a VMSZIF elnöke beszámolt az elmúlt két év munkájáról, s beszédében megköszönte mindenkinek a kifejtett munkáját az elmúlt évek során. A VMSZ IF újonnan megválasztott elnöke Vas Ágnes, ügyvezető alelnöke Butora Ágnes, alelnökei Király Szilárd, Barna Edvin és Móricz-Pintér Annamária, az elnökség további tagjai pedig Mé-

száros Hargita, Mór Gábor, Varga Patrícia, Kontár Lívia, Méhes Attila, Bordás Katalin, Tanók Tamás és Mihók Anikó lettek. Vas Ágnes beszédében arra buzdította a fiatalokat, hogy továbbra is ilyen szép számban csatlakozzanak a szervezethez, s mindenkit arra kért, hogy a továbbiakban is igyekezzenek ilyen aktívak maradni. Az új elnök ezt az évet a “Lendület” évének nevezte, s kiemelte, hogy újult erővel, lendületesen kell folytati az elkezdett programokat, s haladni azon az úton, melyen az előző elnökség haladt. A VMSZ-IF elnöksége

A Vajdasági Vidékfejlesztő Háló munkatársainak találkozója 2009 április 17-én Palicson tartottak értekezletet a Vajdasági Vidékfejlesztő Háló fenntartásáról és fejlesztéséről. Az összejövetelen részt vettek a Hálót működtető Észak Vajdasági Agrár Egyesületek Szövetsége vezetői, falugazdászai, az érintett vajdasági községek képviselői, a VMSZ ügyvezető alelnöke Pál Károly, a Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Titkárság részéről Dobai János valamint Fremond Árpád országgyűlési képviselő, a kormány Mezőgazdasági Bizottságának tagja. Puha Gábor a Szövetség elnöke beszámolt a második éve működő Vajdasági Vidékfejlesztő Háló sikereiről és gondjairól. A Háló jelenleg 13 vajdasági község területén működik, ahol a Szövetség, az önkormányzatok és a helyi civil szervezetek összefogásával vidékfejlesztési irodákat hoztak létre. A tanácsadó tevékenységet huszonöt falugazdász végzi, akik

heti egy alkalommal kijárnak községeik településeire, segítséget nyújtva összesen hetven falu lakosságának a Földműves Gazdaságok Nyilvántartásával, az állami támogatások lehívásával és más pályázatokkal, hitelekkel kapcsolatos ügyintézésben. Fő feladataik közé tartozik a vidéki lakosok tájékoztatása közvetlenül és a médiák által, valamint a különböző felmérések készítése. Ismereteiket folyamatosan bővítik, ezért a palicsi találkozó keretein belül is sor került egy rövid képzésre és tapasztalatcserére. Az értekezlet résztvevői mindannyian kiemelkedően fontosnak találják a vidéki emberek számára nyújtott tanácsadást és a tevékenység fenntartásának szükségességét. A pénzügyi nehézségeket, melyekkel a Háló küszködik, közösen próbálják megoldani, hisz egy ilyen jellegű szervezet csak összefogás által tud sikeresen fennmaradni.

A

VAJDASÁGI VIDÉKFEJLESZTŐ HÁLÓ ÉRTEKEZLETÉNEK

RÉSZTVEVŐI

17


15 ÉVES A VMSZ

Adai, moholi mindennapok A gazdasági válság szorításában

VILÁGOS TIBOR

Községünk polgárait szinte bénítóan érintette-érinti a munkanélküliség. Ada a ‘80-as évek elején majd 23000 lakost számlált, abból kb 6000-en a társadalmi-állami szektorban dolgoztak. Emellet a messze földön ismert kisipara hivatalosan mintegy 1000-l200 embert foglalkoztatott. Ott volt a földművelés is, ami nem volt ennyire gépesítve és komoly felszippantó erővel bírt. Ma községünk lélekszáma alig 18000 felett mozog. Az utolsó 20-25 évben egy Bácskai falu mennyiségü ember (45000) fogyott-tűnt el közülünk. Az elmúlt 1-2 hónapban mintegy 4-500 ember maradt munka nélkül. Ezt igazolja az is, hogy a munkabörzén amelyet az Önkormányzat és a Nemzeti Munkaközvetítő adai kirendeltsége szervezett, több mint 1000-en jelentek meg munkát keresve. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a szociális problémák ténylegesen sokkal mélyebbek. Ma a munkanélküliség egyes becslések szerint a 3000-en feletti számot is elérheti, sőt talán azon felül is van. A nem sikerült vagy csak részlegesen sikerült privatizációk, a kötödéiről ismert községi vállalkozók, földművesek ellehetelelnítése az állam részéről és más okok juttattak idáig bennünket. A fent említett gazdasági világválság a pénztelenséggel megtetőzve már-már padlóra küldte községünk gazdasági szubjektumait. Ami egy nagyon kis reménysugarat jelent, az a kormány által meghirdetett közmunkaprogram – amire sikeresen pályáztunk, de február óta egyre távolabbra tolódik ki a program indítása. Azonban nem lehet megoldani egy község vagy szélesebb régió gondjait közmunkával. Már május van és szinte zavaró az a tény, ami a gazdasági szélcsendet jelzi nálunk. Más években ilyenkor az emberek jövés-menése jellemezte községünk településeit, most pedig szinte nem mozdul senki és semmi. A közmunkaprogramok nem is fogják megoldani a problémáinkat és félő, hogy a közmunka-program nem indul be iskolakezdésig. Ami pedig nagy teher a családi költségvetésnek, nem beszélve a télirevaló beszerzéséről. De hogy ne legyek annyira borulátó, remélem, hogy a kormány addigra életbe lépteti a szociális programját. Mi egy Népkonyha beindításán fáradozunk, hogy legalább a leginkább rászorulóknak tudjunk valamit nyújtani. Reméljük, talán megérkezik a Világbank által beígért kölcsön is. Ugyanis ezt a helyzetet csakis országos szinten lehet kezelni.

Választások, emlékezés, ünnep A moholi HK választások idején nagy volt a felhajtás-kampány (főleg egyes csoportosulások költöttek abnormális összegeket pl. plakátokra). Egy ilyen szintű vá-

18

2009. május 25.

lasztásra (már-már mint egy önkormányzati szintű) és ilyen körülmények közt is a választók több mint 26 százaléka járult az urnák elé (és ez itt rekord). A választásokon 9 lista indult és 7 jutott be a 15 tagú Tanácsba. A listák mint polgári csoportosulások indultak, de tudnivaló volt, hogy melyik mögött mely párt is van valójában. A mi csoportunkat – Moholi Koalíciót a VMSZ helyi tagjai, a nyugdíjas egyesület, az önkéntes tűzoltók és a földművesek képviselői alkották. Mintegy 4 mandátumot szereztünk, amennyit a DP holdudvarába tartozó csoport is (a többiek csoportonként 1-2 helyet szereztek). Nálunk járt április 3-án Teleki Júlia, akit mindenki az 1944-45 események-atrocitások kutatójaként-írójaként ismer. Sajnos azt kell mondanom, hogy Moholon, ahol a könyvbemutató volt, csak mintegy 10-15 érdeklődő jelent meg. Úgy látszik, hogy az emberek még mindig félnek, hisz itt, Moholon is, egyes becslések szerint 1944 végén mintegy 5-600 ember tűnt el. Arra utaló jelek viszont, hogy tudtak a könyvbemutatóról voltak, hisz néhányan eljöttek, de csak addig maradtak, míg megvették a szerző könyvét. Magáról a nyílt történelemóráról csak annyit röviden, hogy torokszorítóan megrázó volt. KÖSZÖNJÜK.

Közösségben A Vajdasági Magyar Szövetség 2009. június 13-án a palicsi Nyári Színpadon ünnepli 15 éves fennállását 1994. június 18-án Zentán alakult meg a Vajdasági Magyar Szövetség. A tizenöt év, ami a megalakulás pillanatától eltelt, számos kihívással bírt: az ellenzéki, rendszerváltó pártok között a VMSZ élenjárt szellemiségben, bátorságban, kiállásban. Csakis ennek tudható be, hogy a vajdasági magyar közösség a Vajdasági Magyar Szövetséget az elmúlt másfél évtizedben kitüntette a bizalmával, ami a párt számára nem csak azt jelenti, hogy hatalmi pozícióban van önkormányzatokban, Vajdaság Autonóm Tartományban és határozott erőt képvisel a szerb parlamentben is. Ez a bizalom azt is jelenti, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek folyamatosan meg kellett újulnia. Politizálásának terepe ma már nem csak a kisebbségvédelem, hanem a regionális párttá alakulással összhangban olyan kihívások vállalása, ami a közösségnek jobb életkörülményeket biztosít. A politikai irányvétel helyességét a választói bizalom mellett az is bizonyítja, hogy mára a párt tagjainak a száma több mint hétezer – ez a szám lehet a jelképe annak a kitartó munkának, amit a pártalapító kétszáz tag végzett, élükön meghatározó politikusaival, és a jelképe annak a megújulási-nyitási folyamatnak, ami az elmúlt időszak eredménye.

VÁLASZTÁSOK, 1996.

SZÉKELYKEVEI ALAKULÓ ÜLÉS, 1997.

A következő megemlítendő esemény az az április 17-ei lakossági fórum, amit Varga László köztársaságiés Bús Ottó tartományi képviselő tartott. A jelenlevők (mintegy 50-60-an) beszámolót hallhattak a parlamenti munkákról és azokról a történésekről, amelyekben az érintettek részt vesznek.. Egy idézet, amit Király János, az adai Körkép újságírója fogalmazott meg cikkében erről a fórumról: ,,szókimondó volt és igaz is volt.» Április 24-én, a moholi templom ünnepén Szent György napján Egeresi Sándor a VAT Képviselőházának elnöke járt nálunk, először a Kultúrotthonban avatta fel – kisebb ünnepség keretében – Moholy Nagy László avantgarde művészünk tiszteletére elhelyezett emléktáblát. Ezután ő és a kíséretében lévő tartományi és községi politikusok, valamint a magyarországi Bácsborsódi küldöttség (Moholy Nagy László szülőfaluja) részt vett az ünnepi szentmisén. Az adai Musica Humana kamarakórus részvételével monsignore dr. Zapletán Géza főtisztelendő által celebrált misét még a szerb ajkú vendégeink is emlékezetesnek és felemelőnek jellemezték. Világos Tibor

ELLENZÉKI FELVONULÁS, 1997. ELEJE

A SZABADKAI SZERVEZET BEMUTATKOZÁSA BAJMOKON, 1996.

ELLENZÉKI FELVONULÁS, 1996. DECEMBERE

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNY, GUNARAS, 2008. JANUÁR

19

TALLÓZÓ

TALLÓZÓ

NIN, 2009. MÁJUS 7., (18-20. old)

NIN, 2009. MÁJUS 7., (18-20. old)

Vajdaság (költségvetés-)módosítása

Interjú Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével

A magyaroknak sikerült ismét megingatniuk Szerbia kormányát, és bebizonyítaniuk a Demokrata Pártnak, hogy az ő koalíciójuk a legkomolyabb azon kis pártok sorában, amelyeket a DP összegyűjtött a Nemanja utca 11ben. Ezúttal a a költségvetés módosításáról van szó, amelyet végezetül elfogadtak, és amelyet megszavazott a Vajdasági Magyar Szövetség négy képviselője is, de csak miután részletekbe menően megállapodtak abban, hány milliárd dinárt ömlesztenek Vajdaságba, és ez az összeg kielégíti-e azt a százalékot, amelyet garantál és előír Vajdaság számára Szerbia alkotmánya. Tekintet nélkül arra, hogy elhiszi-e azt a változatot, miszerint a magyarok megkaptak mindent, amit kértek, de ennek oka az, hogy béke maradjon a házban, vagy pedig úgy álcázták, hogy kényszerű volt a kompromisszum, mert az államnak nincs pénze – akár így van, akár úgy, tény, hogy a hatalmon levő DP ismét jelzést kapott arra vonatkozóan, hogy a magyarok mindent komolyan gondolnak. Éppen úgy, mint annak az ultimátumnak az esetében, hogy Varga Lászlónak kell az európai integrációkkal foglalkozó parlamenti bizottság elnöki tisztségében maradnia, és hogy Szerbiának kisebbségi és emberi jogi minisztériuma kell, hogy legyen. Más kis partnerekkel ellentétben ugyanis a Magyar Koalíció valóban kész arra, hogy ne szavazzon úgy, mint a többi kormánytényező. E pozíciójánál fogva, amelynek alapja mindenekelőtt a pozitív diszkrimináció, amelyet élveznek, - és ennél fogva biztosított a helyük a parlamentben -, az a benyomásunk, hogy a magyarok átvették az autonómiás lobogót. Az utóbbi hónapokban ugyanis sokkal gyakrabban hallani VMSZ-esek szájából a tiltakozást, amiért lassan kerül Vajdaság Statútuma Újvidékről Belgrádba, mint Čanak ligásai, Dinkić szakértői részéről, a DP-ről már nem is szólva. Azt is látjuk, hogy a vajdasági pénzekért vívott harcokban is nagyon jól feltalálják magukat. „Számítani lehetett arra, hogy a vajdasági történetet, hogy a Vajdaság alapszabályáért vívott harcot az eredeti vajdasági pártok vezetik majd, esetleg a központi pártok tartományi szárnyai, mindenekelőtt a Demokrata Pártbéliek, ezzel szemben ezt a szerepet nagy mértékben átvállalta a Vajdasági Magyar Szövetség, és ennek rendkívüli módon örülök – mondja Aleksandar Popov, az újvidéki székhelyű Központ a Regionalizmusért nevű szervezet igazgatója. Ha a Vajdasági Magyar Szövetség tevékenységét elemezzük, minden esetben ráakadunk a Vajdaság autonómiájáért folyó küzdelemre. Egyébként is állandó partnereik nekik Čanak Szociáldemokrata Ligája és a Demokrata Párt. Ahogy azonban a kilencvenes években jó kapcsolataik voltak a Szerbiai Szocia-

Ezen a héten, úgy látszik, a kedd csütörtökre esik. Így magyarázza Pászor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kedden, amikor interjút ad a NIN-nek azt a tényt, hogy elnapolták találkozóját Boris Tadić köztársasági elnökkel. „Föltételezem, hogy az elnöknek egyéb kötelezettségei voltak, amelyek ebben a pillanatban előbbre valók, mint a velem való beszélgetés.” Pásztor azt mondja, hogy utoljára tavaly októberben találkozott Boris Tadićtyal, és mivel azóta sok minden történt, ismét találkozót kért – amelyet, íme, megint elhalasztottak. Miről fog konkrétan beszélgetni Tadićtyal? Mit fog kérni tőle? – Az elvi probléma a VMSZ helyzete. Egy kicsit kellemetlen helyzetben vagyunk, részei lévén a parlamenti többségnek, a törvényes előírásokkal pedig úgy találjuk szembe magunkat, hogy kész tények elé állítanak bennünket. Nem vagyunk részesei semmilyen konzultációknak. Én normálisnak tartom azt, hogy ha valaki része a parlamenti többségnek, akkor azt úgy is kezeljék. Az esetek többségében olyan érzésem van, mintha ellenzék lennénk. Ezen az elvi problémán kívül van még három probléma is. Vajdaság statútuma, a Vajdaság hatásköreit szabályozó törvény, amely erre az alapszabályra támaszkodik, és a harmadik, a nemzeti tanácsokról szóló törvény. Szeretném hallani, mit gondol ezekről az elnök, mikor kerülnek ezek a dokumentumok a képviselők elé, is milyen lesz a tartalmuk. Általánosságban nézve milyen a viszonyuk a Demokrata Párttal? Vannak-e különbségek a DP iránti viszonyulás terén a központi szint és a DP vajdasági része viszonylatában? – A különbség abban van, hogy Újvidéken ezek a kapcsolatok intenzívebbek. Szinte napi kapcsolatban vagyunk ugyanannak a végrehajtó testületnek a tagjaiként. Ami általánosságban elmondható a VMSZ és a DP kapcsolatairól az igenis a partneri viszony. Valójában azonban olyan érzésünk van, hogy az elképzelés középtávon az, hogy legyőzzenek és megsemmisítsenek bennünket. A DP részéről? Úgy gondolja, az a céljuk, hogy betörjenek az önök választói testületébe, és megszűnjön a VMSZ? – Ez a Demokrata Párt ki nem mondott, de stratégiai érdeke. Nem a VMSZ, vagy a magyar nemzeti közösség iránti ellenséges magatartásból eredően, hanem a DP-nek arról az általános ambíciójáról van szó, hogy maga köré gyűjtsön minden Európa-párti erőt. Amennyire én látom, a kisebbségi közösségek közül már csak mi vagyunk talpon. A többiek mind vagy beolvadtak, vagy pedig annyira rövid láncon tartja őket a Demokrata Párt, hogy a fejüket sem képesek fölemelni.

20

2009. május 25.

lista Párttal, legalábbis Szabadkán, úgy 2000 után olyan különböző eszmékkel is flörtöltek, amelyek nincsenek éppen összhangban Vajdaság autonómiájával. A legkomolyabb ilyen elképzelés nyolc magyar többségű észak-vajdasági község területi autonómiája volt. Ebben az időszakban igencsak megromlott a viszonyuk az újvidéki autonómia-pártiakkal, miközben jó együttműködést alakítottak ki Koštunica hatalmon levő SZDP-jével. A VMSZ tevékenységének erről a szakaszáról beszélve Aleksandar Popov azt mondja, hogy a területi autonómia gondolata szöges ellentéte a polgári autonómia eszméjének, és hogy nem hozna semmi jót sem a kisebbségi, sem a többségi nemzetnek. „Csupán azt érnék el, hogy gettóizálódna a magyar lakosság egy része, és nemzeti alapú tárgyalásokra kerülne sor, amelyekről mindannyian tudjuk, miként végződnek, itt vannak ugyanis a Száván és a Dunán túli tapasztalatok.” Popov bízik abban, hogy a VMSZ lemondott az ilyen eszmékről, és arra irányuló jelenlegi erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy Vajdaság megkapja azt, ami az alkotmány értelmében jár neki rendkívül nagyra értékeli „különösen abban a helyzetben, amikor a Demokrata Párt, amelynek szorgalmaznia kellene Vajdaság új statútumának elfogadását, igencsak deffenzíven viselkedik.” A Vajdasági Magyar Szövetség pozícióját Kasza József építette ki a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) uralkodása idején. Jó infrastruktúrájuk van, és monopolhelyzetben vannak: pacifikálták az összes többi magyar pártot, és ellenőrzésük alatt tartják a Magyar Nemzeti Tanácsot, továbbá a magyar nyelvű sajtót. Amit viszont Dušan Janjić, a Nemzetközi Kapcsolatok Fórumának igazgatója kiemel, az a tény, hogy komoly szakmai segítséget kapnak Magyarországról, erős lobbistáik vannak és az Európa Parlamentből információkat kapnak. „ Innen az, hogy ismét elővették az autonómiastoryt. Megértették, hogy a nemzeti szembenállások története, amelyet 2004-ben és 2005ben meglovagoltak, többé már nem eladható, és az etnikailag labilis Vajdaság helyett sokkal kifizetődőbb a Vajdaság, a jó példa című történet. Különösen azért, mert az Európai Unió előcsatlakozási alapjai pénzeinek legnagyobb része elosztási elvének alapját a határon átnyúló regionális projektumok képezik. Ezért van az, hogy a VMSZ most félretette a területi autonómia-projektumát” – mondja Janjić. Janjić továbbá úgy véli, hogy a VMSZ autonomista kirándulásait összehangolták a vajdasági DP-vel. „Pillanatnyilag sokkal közelebb áll egymáshoz a vajdasági DP és a VMSZ, mint a vajdasági DP és a DP belgrádi központja. És úgy gondolom, hogy most az újvi-

déki DP előretolja a magyarokat, hogy autonómiát követeljenek számukra. Vagy ha már nem adnak autonómiát, legalább pénzt adjanak. Erre a célra a VMSZ ideálisan megfelel, mert tőlük függ a képviselőházi többség, és mert nincsenek, mint a többi pártok, például Čanaké, közvetlenül a DP-hez kapcsolva. Ezt a szolgáltatást pedig a VMSZ a tartományban fizetteti meg a vajdasági DP-vel.” Így ebben a pillanatban a VMSZ-nek van a legjelentősebb pozíciója a tartományban: Egersegi (sic!) Sándor a Vajdasági Képviselőház elnöke – bár a DP-nek a többség biztosításához Vajdaságban nincs szüksége a VMSZ-re, mivel a demokratáknak nélkülük is (egyszerű) többségük van a tartományi parlamentben. Mégis bevették őket a hatalomba, ahogy a SzSzP-t is, amelyben tartományi bizottsága igencsak jóindulatúan viszonyul Vajdaság Statútumához. Branko Radun újvidéki politikai elemző szerint Vajdaság politikai és sajtószínterét Bojan Pajtić ellenőrzi: ő lett a „vajdasági apóka”, és hogy munkatársak hálózatát építette ki nemcsak azokban a pártokban, amelyek koalíciót alkotnak a DP-vel a tartományban, hanem a teljesen ellenzéki pártokban is. „Čanak lassan veszíti pozícióit Vajdaságban, és nem logikátlan az a választás, hogy most a VMSZ álljon a Vajdaság Statútumáért folytatott harc élére. A VMSZ-nek ugyanis nagyobb a reputációja, jobb pozícióban van a hatalmi koalícióban, de rendelkezik a magyar állam támogatásával is, ami nem lényegtelen. Akkor aztán elképzelhető, hogy Pajtić ily módon próbál nyomást gyakorolni a DP ama részére, amely ellenzi Szerbia föderalizálását.” Radun valójában azt állítja, hogy ez az egész mese a költségvetés módosításáról a csont bedobása, ami idegességet és feszültséget okozott Vajdaság és Szerbia között és ebben, itt megmérettetésre kerül sor Bojan Pajtić és Boris Tadić között. „Amennyiben a statútum így, ebben a formában átmegy, Pajtić úgy legitimálódik, mint Vajdaság ura, akivel nem tud szembeszállni Boris Tadić sem” – mondja Radun. Boris Tadić a Novostinak adott interjúban beharangozta az alkotmány módosítását „mert nem természetes az, hogy Vajdaság legyen az egyetlen, meghatározott jogokkal rendelkező régió Szerbiában, amikor más régiók is ugyanilyen jogokat követelnek. Ha Vajdaság lenne az egyetlen régió, Szerbia aszimmetrikus állam volna, ami viszont állandó bizonytalanságot eredményezne, a stabilitás hiányát váltaná ki”. Ez pedig újabb lassítást jelenthet Vajdaság Statútumának hosszú útján Újvidéktől Belgrádig. Ami további destabilitást jelent a hatalmi párton és a hatalmi koalíción belül. Meg legalább a Magyar Koalíció négy képviselőjének

Az elemzések ennek ellenére azt mutatják, hogy az Ön pártja, és a teljes Magyar Koalíció a vajdasági magyar népesség szavazatainak kevesebb, mint 50 százalékát kapja. Az ön nemzettársai leginkább egyáltalán nem szavaznak, vagy a DP-re, a G17-re, az LDPre, vagy a VSZL-ra voksolnak. – Ez így van. 2000 óta mi egy különleges helyzetben vagyunk. Mi ugyanis eddig több alkalommal is arra beszéltük rá az embereinket, hogy szavazzanak a DP-re, vagy személyesen Boris Tadi elnökre. A legutóbbi elnökválasztásokon a második fordulóban ő a Vajdaságban kapott magyar szavazatoknak köszönhetően győzött. Ez nyomot hagy a választói testületben, következményei vannak, és nem vagyok biztos abban, hogy ezt Belgrádban megfelelő módon értékelik. Az utóbbi két évben azonban, amióta betöltöm a VMSZ elnöki tisztségét, mindent megteszünk azért, hogy ne csak megállítsuk a magyar szavazatok elszivárgását, hanem regionális pártként próbálunk szerveződni, és megkísérlünk megnyerni nem magyar szavazókat is. Ebből következhet az a benyomás, hogy a VMSZ a Vajdaság autonómiájáért vívott harc zászlóvivőjévé vált. Ezen a téren elhagyták Čanakot és a vajdasági DP-t is. – A Vajdaság autonómiájáért folyó harc egyáltalán nem új a mi pártunkban. Létfontosságú érdekünk, hogy a tartománynak minél nagyobb hatásköre legyen. Vajdaságban ugyanis a magyarok aránya 15 százalék, és a tartományi parlamentben lehet valami súlyunk. A köztársaság egészét tekintve ez a szám sokkal, de sokkal kisebb, így természetes, hogy Vajdaságot olyan természetes környezetnek tekintjük, amelyben megvalósítjuk politikai célkitűzéseinket. Vannak olyan mesék, hogy az önök jelenlegi harca Vajdaság autonómiájáért valójában a Bojan Pajtićtyal és a vajdasági DP-velkötött megállapodás eredménye, hogy ők önökön keresztül mondják azt, amit a pártjukon belüli helyzet miatt nem lenne kifizetődő mondaniuk. – Jó, hogy vannak ilyen mesék, mert ha mesélnek az emberről, akkor az azt jelenti, hogy ér is valamit. Senkinek sem vagyunk a meghosszabbított keze, és minden arra irányuló erőfeszítésünk, hogy meghatározzuk helyzetünket, azt a célt szolgálja, hogy a jövőben se kerüljünk olyan helyzetbe, hogy esetleg valakinek a játékszerévé váljunk. Szembetűnő, hogy egyre ritkábban emlegeti a perszonális és a területi autonómiát Vajdaság autonómiájának számlájára. Emlékeztetem önt arra, hogy az önök koalíciós partnere, Pál Sándor úgy véli, Vajdaság autonómiája szerbszerb kérdés, és a magyaroknak mindenekelőtt

a perszonális és területi autonómiáért kellene küzdeniük. – Pál úr és a VMDK részei a Magyar Koalíciónak, de vannak közöttünk különbségek. Neki joga van arra, hogy úgy gondolja: a vajdasági kérdés szerb-szerb kérdés, de én ezzel nem tudok egyetérteni, mert ez a dolgok szűklátókörű olvasata. Véleményem szerint a vajdasági kérdés se, de példának okáért Szerbia regionalizálásának kérdése sem tisztán szerb kérdés, mert Szerbia a mi hazánk is. Nem mindegy tehát nekünk sem, miként szerveződik az állam. Az, hogy síkra szállunk Vajdaság autonómiájáért, nem áll ellentétben a perszonális és területi autonómiáért vívott harccal. Mi azonban reálisak vagyunk, és tisztában vagyunk azzal, hogy ebben a pillanatban a vajdasági autonómia éppúgy, mint a perszonális autonómia sokkal realisztikusabb cél, mint a magyar többségű községek területi autonómiája. Eme elképzelésünk miatt bizonyos csoportok démonizáltak bennünket, bár ez az elképzelés nem más, mint a regionalizáció eszméje, amit nem régi interjújában Boris Tadić is említett. A Novosti című napilapnak adott interjúban Boris Tadić azt mondta, hogy ha Vajdaság lenne az egyetlen régió Szerbiában, az államot az aszimmetrikussá tenné, és ez természetesen destabilizálódáshoz vezetne. – Én úgy vélem, hogy Szerbiának két tartománya van. Nem tudok arról, hogy Tadić elnök egyet már leírt volna. Ha pedig két tartományunk van, akkor nem beszélhetünk aszimmetriáról. Gorislav Papić (Németh János fordítása)

21

KICSIKNEK–NAGYOKNAK

Herceg János

Lapszélen (1909–1995)

Nem tudom, talán a háborús hangulat következménye, hogy egymás után alakulnak nálunk a táborok. Nem katonákkal persze, békés civilek, férfiak és nők táboroznak, mint gyerekkorunkban a cserkészek. Hivatás szerint tömörülve, mintha a teremtő képzelet egymagában ki se bontakozhatna, csak ebben a társas viszonyban alakulna ki igazán. Így aztán már alig van nálunk város vagy nagyobb község, hogy ne lenne ilyen vagy olyan tábora. Talán nem olyan szigorú házirenddel, mint a katonaságnál, ha céllövő gyakorlatra kellett párnapos táborba vonulni, s egyszerre ébredni, kürtszóra, s egyszerre lefeküdni este, miután az ember bekapta csajkájából a vacsorát, nem. Ezek a mostani táborok inkább valamiféle céhbeli közösségre vallanak, mint régen a művésztelepek Zentán meg Topolyán abban a reményben, hogy a festők majd jó hatással lesznek egymásra, mint valami kollektív ösztönzésben. Már gondoltam: efféle meggondolasból én is bekéredzkedek valamilyen táborba, enyhíteni a gyógyíthatatlan magányt s a klausztrofóbiát. Talán ott lenne valaki, aki időnként lökne rajtam egyet bátorításul, s nem kellene várnom gyengédebb szóra sem, hiszen az ilyen társas együttélésben, a táborban nők és férfiak között az ilyesmi is megterem. De aztán elhárítot-

tam magamtól ezt az ötletet, hiszen egész életem más se volt, mint alkalmazkodás, minthogy ez a század csupa táborból állt, ha nem is úgy hívták, hanem szocializmusnak, amibe minden belefért. S a nyájszellem nem ilyen kicsiben nyilvánult meg, mint ezekben a táborokban, ahogy én képzelem, hanem nagyban és egyformán, mintha egy hatalmas kórus zengte volna a maga harsogó dalát. Csak a szólamokban lehetett árnyalati különbség, az összhangnak tökéletesnek kellett lennie. S meglehet, hogy ezt a közösségi érzetet helyettesítik most kicsiben ezek a táborok. És valamiféle összetartozásnak a látszatát a táborban szakma és hivatás határai között. Hanem aztán ez is csak elmúlik, hiszen a tábor ideje korlátozott, egy idő múlva szétszéled a népe, s az ember megint magára marad, mint egyébként is az életben születés meg halál határai között. Szóval, döntöttem: nem vonulok táborba, megmaradok vigasztalan magányomban, amit a sorsom mért rám, s csak titokban vágyódom néha arra a közösségi hangulatra, amit az ilyen táborok talán csakugyan teremteni tudnak. De hát többet nem is kívánhat az ember a maga társas lényi mivoltában, s ha a valóságban nem is, álmaiban zavartalanul ott lehetnek azok, akiket szeret. Hiszen a költő szerint maga az élet is csak álom. Magamat ajánlom. Megjelent 1994. szeptember 15-én

SÜSSÜNK–FŐZZÜNK!

LENCSELEVES

BRASSÓI

Hozzávalók: 30 dkg lencse, 30 dkg füstölt hús, 3 babérlevél, 1 közepes fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma , 1 ek só, ételízesítő, ecet Rántás: 3 ek liszt, 4 ek olaj, 1 teáskanál pirospaprika, 375 g tejföl Elkészítés: Háromszor megmossuk a lencsét, annyi vizet öntünk rá, hogy az ellepje és 1-2 órát állni hagyjuk, hogy megpuhuljon és hamarabb megfőjön. Háromszor annyi vízzel felengedjük mint amennyi lencsénk van. Megsózzuk, beletesszük a szétnyomott fokhagymákat, babérleveleket és a fej vöröshagymát. A hagymának csak a külső héjat vesszük le és egészben tesszük a levesbe. Elkezdjük főzni. Amíg fő a leves, kis kockákra vágjuk a füstölt húst. Ha nyers, akkor azt is beletesszük a levesbe, ha főtt, füstölt húst vettünk, akkor csak a végén tesszük bele. A levest gazdagíthatjuk még lángolt kolbásszal is. Közben elkészítjük a rántást: teflonba beleöntjük az olajat, felforrósítjuk, hozzákavarjuk a lisztet. Mikor zsemleszínűre pirul, levesszük a tűzről, pirospaprikát keverünk hozzá, és a tejfölt. Ha a lencse megfőtt, hozzákeverjük a rántást, és az egészet felforraljuk. Ha nem elég ízes, adjunk hozzá egy kevés ételízesítőt.

Hozzávalók: 60 dkg sertéscomb, 2 db nagy fej vöröshagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 15 dkg füstölt szalonna, só, őrölt bors, pirospaprika, ketchup, 1,5 kg krumpli Elkészítés: Mikrohullámú sütőben 2-3 perc alatt kisütjük a szalonna zsírját. A szalonnazsírt egy lábasba öntjük, és félig megpirítjuk benne a hagymát. Amikor kezd aranyszínűvé válni, hozzáadjuk a lereszelt (összezúzott) fokhagymát. Beletesszük a csíkokra vágott húst. Sózzuk és borsozzuk meg. Folyamatosan kevergetve, 4-5 percig pirítsuk, azután tegyünk bele 1 evőkanál pirospaprikát és 1 evőkanálnyi ketchupot. Jól keverjük meg, és fedő alatt pároljuk puhára. Csak nagyon kevés vizet kell aláönteni. Főzés közben gyakran kevergessük. A végére a felesleges vizet el kell párolni. Ha kész, keverjük össze a bő olajban frissen sült kockaburgonyával, és máris tálalható.

22

2009. május 25.

Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Kicsiknek: Nézd, apa, szegénynek nincs kalitkája.; Nagyoknak: Ezzel a panasszal ma már maga a második. A helyes megfejtést beküldők közül könyvcsomagot kap: Vörös Sándor, Topčiderska 17., 24426 Oromhegyes; Berta Margit és Gabriella, Jagićeva 2., 23272 Törökbecse; Ludrován Natália, Dózsa György utca 26., 24323 Bácsfeketehegy

NAGYOKNAK

100 ÉVE SZÜLETETT

KICSIKNEK

KICSIKNEK–NAGYOKNAK

A Körkép melléklete • Felelős kiadó: Vajdasági Magyar Szövetség, 24000 Szabadka / Subotica, Ago Mamužić u. 11/I. Főszerkesztő: Lovas Ildikó • Arculat, grafikai szerkesztő: Lackó Lénárd (e-mail: [email protected]) Nyomtatja: Rotografika Kft. • Megjelenik havonta.

23

III. évfolyam 5. szám május 25. A Vajdasági Magyar Szövetség lapja

Recommend Documents