III. évfolyam 4. szám április 25. A Vajdasági Magyar Szövetség lapja

III. évfolyam 4. szám 2009. április 25.

A Vajdasági Magyar Szövetség lapja

Új energiák mentén: megalakult a Női Fórum Pál Károly ügyvezető alelnök tapasztalatai, tervei Megalakult a VMSZ helyi szervezete Udvarnokon Helyi közösségi választások Begaszentgyörgy községben

HAGYOMÁNYÁPOLÁS

VEZÉRCIKK

A számokról NAGYRADANOVÁCI LOCSOLÓK 2009. április 13-a a legtöbb családban, akik a katolikus naptár szerint ünneplik a húsvétot, locsolkodással vagy a locsolókra való várakozással telt el. Így volt ez a nagyradanováci helyi közösségben is, de az idén egy kicsit másképp. A Magyar Koalíció helyi szervezetének és a helyi közösség vezetőségének kezdeményezésére az idén a néphagyományoknak megfelelően szervezték meg a locsolkodást. Reggel 8 órakor feldíszített fogatos kocsin, két zenész kíséretében indultak el az ünneplőbe öltözött locsolók. Mintegy 10 fiatal legény és az őket kísérő helyi közösségi vezetőségi tagok ellátogattak azokhoz a házakhoz, ahol fiatal lányok és azok édesanyja várta a locsolókat. Minden házban tréfás versekkel köszöntötték a ház nőtagjait, majd miután bebocsátást nyertek, előkerültek a vízzel teli vödrök és flaskók, és bizony idősebbet, fiatalt nem kímélve öntötték nyakon a lányokat és asszonyokat. Persze volt a legények között szégyenlősebb is, aki csak szagos vízzel öntözött. Bizony egy hölgy sem maradt száraz. Volt olyan, aki készséggel tűrte a víz hidegét, míg voltak olyanok is, akik megpróbáltak kitérni a víz sugarai elől. Több-kevesebb sikerrel. Mintegy tíz család fogadta így a locsolkodókat és ajándékozta meg a legényeket saját kezűleg festett vagy csokitojással. Minden házban, a helyi szokásokhoz híven, üdítővel és süteményekkel is meg lettek kínálva. A menet 11 órakor érkezett vissza a helyi közösség udvarába. Itt már terített asztal várta a locsolkodókat és az általuk meglátogatott családokat, ahol is közösen fogyasztották el az üstben addigra elkészült vaddisznópörköltet. Az ünnepség kora este ért véget, azzal a megfogalmazással, hogy: jövőre megismételjük! Kricskovity Erzsébet

2

2009. április 25.

Az elmúlt néhány hónapban Pásztor István több alkalommal hívta fel a hatalomban többségben lévő kollégái figyelmét arra, hogy a Vajdaságnak – az Alkotmány szerint járó – hét százalék nem annyi. Pontosabban amit a hét százalék helyet a tartománynak ,,adni kívánnak”, az kevesebb annál, mint amit az ország legfontosabb jogszabálya előír. Jó volna, hangsúlyozta a tartományi tisztségviselő és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, ha tiszteletben tartanák azokat a kereteket, jogokat és kötelességeket, amiket saját maguk fogadtak el, hiszen éppen így történt, a Demokrata Párt kitartott és rászavazott az Alkotmányra, amivel szemben a vajdaságiaknak igen sok kifogásuk volt, de ez most mellékszál. A lényeg, hogy a hét százalék hogyan tud átalakulni, hogyan tud kevesebbé válni, majd Pásztor sajtótájékoztatóit követően ismét duzzadni, akárha valami fizika óra gyakorlatán ülnénk az általános iskola hetedik osztályában. Pásztor István és Nenad Čanak április 22-i sajtótájékoztatója szerint a tartományi költségvetéssel szemben elkövetett újabb kurtítási kísérletben újra eltűnt 1,3 százalék. Ugyanis ennyivel láttak elő kevesebbet az állami költségvetés kiigazítására vonatkozó módosítási tervezetben. Érthetetlen és ha nem volna végtelenül idegtépő és komolytalan ez a hozzáállás, mondhatnánk, hogy mulatságos, miként viszonyul a kormány az Európai Vajdasághoz, hogyan képzeli el annak a választási ígéretnek a teljesítését, amivel megszerezte a többséget. Viszonyulása olyan mint amikor a rossz tanuló felel matekból – ötödik osztály első félév –, és nem tudja kiszámítani, hogy a 650-nek mennyi a hét százaléka. Ha nem tudják kiszámítani a hét százalékot, viszont a számításukat megmagyarázzák nekünk a begyűrűző világválsággal, az ország általános gazdasági helyzetével, akkor ez mindenképpen bezúgás, ahogyan azt az iskolában mondják, karó, kec, mindegy, melyik nyelven mondjuk, érti ezt mindenki. Ugyanakkor mivel a világválság valóban nagyon komoly következményekkel jár, az elbocsájtások száma még mindig növekedni fog,

a megszigorító intézkedési csomagok érkeznek majd – csak egy röpke félmondattal szeretnék arra emlékeztetni, hogy az egyik legkiválóbb gazdasági elemző már hónapokkal ezelőtt ostorozta a kormányt, amiért semmiféle tervet nem dolgozott ki a várható helyzet áthidalására, a következmények enyhítésére –, komolyan kell venni a költésgvetési-kiigazítási tervezetet, annak Vajdaságra vonatkozó részét csakúgy, mint azt, ami majd az önkormányzatokra lesz érvényes, ez természetes. Csakhogy az nem úgy működik, hogy mi majd többet és jobban spórolunk. Ugyanis ha a korábban tervezett 698,7 milliárd dináros költségvetés 650 milliárd dinárra zsugorodik, akkor a hét százalék is kevesebb lesz. Ha volt öt almám, most pedig három almám van, akkor kevesebb almát fogok-e szétosztani? Általános iskola, negyedik osztály, szöveges példák, második félév. Úgy tűnik, a vajdasági költségvetés nem olyan fontos, mint más prioritások, amelyekről nem szeretnék szólni, talán nem volt újság, amelyikben nem olvashattunk cikket, jegyzetet, kommentárt a verekedős srácért kifizetett milliókról. De ez nem is olyan fontos, végül is kibírjuk, ahogyan mifelénk mondják, csak rosszabb ne legyen. És ez a lényeg, ez a mondat, hogy kibírjuk, csak rosszabb ne legyen, ami mindig, minden helyzetben azt jelenti, hogy már rosszabb, mint volt, de túléljük. És azzal, hogy ilyen az általános gazdasági helyzet, hogy világgazdasági válság van, már rosszabb, a hét százalékunk már kevesebb. De még ahhoz is, hogy kibírjuk, hogy rosszabb ne legyen, sajtótájékoztatón kell felhívni a kollégák figyelmét arra, hogy matematikai tudásból bukásra állnak, politikai ígéret beváltásából úgyszintén. Pásztor István és Nenad Čanak, amikor április 22-én belgrádi sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy kilenc parlamenti képviselőjük nem tudja támogatni a költségvetéskiigazítási tervezetet, mert a 7% 5,7, akkor nem csak számokról beszélt, hanem arról, hogy ne álljon le a tartomány élete, mert csakis így vészelhetjük át a válságot. (a szerk.)

Amennyiben nem módosul a költségvetés mostani tervezete, akkor a Nagyberuházási Alapból a jövőben csak minimális teljesítményekre lehet majd számítani. Sem új projektumokat nem lehet majd elindítani, sem a már meglévőket nem lehet befejezni, vagyis pénzelni. Ezen kívül sem a Vajdasági Fejlesztési Alap, sem a Mezőgazdasági Alap nem tudna kiírni egyetlenegy pályázatot sem. A különböző titkárságok pedig egyszerűen képtelenek lennének az egyes fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges pénzkeret biztosítására. Amennyiben a Szerbiai Képviselőház a költségvetés módosítási javaslatát jelenlegi formájában fogja elfogadni, akkor Vajdaság költségvetése 59,8 milliárd dinárról 46 milliárd dinárra csökkenne. Ebből az összegből mintegy 25 milliárd dinár úgynevezett átfolyó pénzösszeg, amiből az oktatást, illetve más tartományi fizetés jellegű kötelezettségeket kell pénzelnünk. Ezzel mi nem tudunk rendelkezni, az ami valójában a tartományban marad, az mintegy 20 milliárd dinárnak felel meg. Ha ebből a 20 milliárd dinárból biztosítjuk a tartományi intézmények normál, úgymond alapszintű működését, akkor azon felül gyakorlatilag semmi nem marad a tartomány kasszájában. Ezért volna fontos biztosítani legalább az alkotmányban előírt 7 százalékot az állami költségvetésből. Ez plusz 10 milliárd dinárt jelentene, ez az összeg pedig elegendő lenne a legalapvetőbb fejlesztési, gazdasági és társadalom megsegítési folyamatok megvalósítására. (Részlet Pásztor István 2009. április 22-i belgrádi sajtótájékoztatója kapcsán adott nyilatkozatából)

Abban az esetben, ha a készülő költségvetési törvény nem módosul a mi elképzeléseink szerint, és Vajdaság nem kap még tízmilliárd dinárt, akkor ezek a megfogalmazott célkitűzések teljes mértékben futurisztikusakká fognak válni. Ezen felül a költségvetés kérdésétől függetlenül is azt kell látni, hogy pillanatnyilag nem az új munkahelyek megteremtésének az idejét éljük. Ha reálisak és őszinték vagyunk önmagunkhoz és a közvéleményhez, akkor azt kell elmondanunk, hogy az elkövetkezendő időszakban esetleg pár száz új munkahely megteremtésére nyílik lehetőség. Jelenleg sokkal inkább fontos a már meglévő munkahelyek megőrzése, fenntartása. De erre is csak abban az esetben lesz valós lehetőség, amennyiben a költségvetés elfogadható mozgásteret biztosít. Amennyiben azon a szinten marad, amit a köztársasági kormány javasolt, abban az esetben még elméleti esélye sincs semmiféle gazdasági intervenciónak. Ez elsősorban a Demokrata Párt felelőssége, mert úgy köztársasági, mint tartományi szinten is ők képezik a parlamenti többség gerincét. Tehát ha ezzel a kérdéssel sem tudnak megbirkózni, akkor a talpon maradással és a fejlesztéssel kapcsolatban az eddig kimondott összes mondat hazugság lenne. (Részlet Pásztor István 2009. április 22-i belgrádi sajtótájékoztatója kapcsán adott nyilatkozatából)

3

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS


Minden magyar…

A

PÁL KÁROLY,

VMSZ ÜGYVEZETŐ

ALELNÖKE

4

Több mint harmincéves közéleti szerepvállalásom alatt sok mindent megtaKissinger és nultam, többek között azt is, ha egy mód van rá, akkor az az újságírók – tapasztalatom újságíróban a barátot vagy legalább a szövetségest kell keresnem. De ez a dolog még nem mentesít attól a veszélytől, hogy a sajtóban rólam megjelent szöveg igen gyakran köszönőviszonyban sincs azzal a mondanivalóval, amit szerettem volna megosztani az Olvasóval. Persze minderről elsősorban én tehetek, hiszen ha már valamilyen rendes kenyérkereső foglalkozás helyett, saját akaratból, a politikával kezdtem foglalkozni, akkor vállalnom kell ennek a szakmának minden következményét. Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter fogalmazta meg ezt legjobban, amikor azt mondta, hogy minél magosabbra mászik a majom a fára, annál jobban kilátszik a feneke. Nem állítom, hogy a fáramászásban mostanában rendkívüli eredményt tudnék felmutatni, de az bizonyos, hogy az utóbbi időben a nevemhez kapcsolható események kommentárjain sokszor én is elcsodálkozom, hiszen igen gyakran rádöbbentenek arra, hogy mennyire félremagyarázták, vagy félreértették szavaimat, tetteimet. Mindezt most azért írom, mert kellemesen meglepett az Új esély főszerkesztője, amikor megkért, hogy írjam már meg, miként lettem a VMSZ ügyvezető alelnöke, mik a terveim, mit szeretnék megvalósítani ezen a poszton, ami, előrebocsátom számomra egyértelműen nagy megtiszteltetést és kihívást jelent. Most amikor pár órával a lapzárta előtt, tudva azt, hogy rövid lesz az éjszaka, leültem a gép elé összeszedni és leírni a gondolataimat, az jutott eszembe, hogy újságíró barátaim helyett ezúttal kizárólag én leszek a felelős az írásért, ami, előre érzem, legkevésbé arról fog szólni, amiről kellene, aminek elképzeltem, és amire felkértek. Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne, mondja Tamási Áron. Lokálpatriótaként így vagyok ezzel én is, amikor Bácsfeketehegyről esik szó, de akkor is, amikor, hívó szóra, Délvidék bármelyik csücskében levő, magyarok által is lakott településre utazom, hogy megpróbáljak enyhíteni gondjaikon, vagy segítsek szebbé tenni közösségi örömüket ebben a rengetegben, amit Szerbiának hívnak, hívunk. Így kerültem el a pravoszláv Húsvét vasárnap estéjén Udvarnokra, ahol formailag Udvarnoki a VMSZ helyi szervezetének megalakítására szólt a történet – meghívó, de csakhamar kielindulás derült, sokkal többről van szó. Segélykiáltásként éltem meg ezt a találkozást a tizenvalahány megjelent udvarnoki magyar emberrel, akik a VMSZ-be szerveződéssel keresik gyermekeik számára a megoldást a helybeli összevont alsós tagozatú 2009. április 25.

magyar osztály megőrzésére, valamint a tordai iskolában való, magyar nyelvű továbbtanulás lehetőségére. Különösen megdöbbentett a tény, hogy az udvarnoki magyar gyerekek egy részének anyanyelven való tanulását azok a többségben levő magyar szülők veszélyeztetik, akik a helybeli szerb nyelvű nyolcosztályos általános iskolába íratják a gyermeküket. Udvarnokon a magyarok valamikor többségben voltak, ma kisebbségben élnek. A legutóbbi háború következményeként több száz menekült érkezett az egyaránt fogyatkozó népességű szerb-magyar faluba. Ekkor nyíltak meg a helybeli iskolában a szerb nyelvű felsős tagozatok, a felső tagozatos szerb nyelven tanuló gyerekeknek ezután már nem kellett begaszentgyörgyi iskolába utazni, a magyar gyerekek pedig továbbra is ingázhattak a tordai iskolába, ahol akarva-akaratlanul, nem érezték otthon magukat. Az utazással járó számtalan kellemetlenség, a tordai környezetbe való beilleszkedési gondok, valamint a mindezzel járó igaz vagy mondvacsinált problémák sokasága oda vezetett, hogy a magyar szülők egy része úgy döntött, a helybeli szerb tagozatra íratja a gyermekét. Időközben, mivel a szerb gyerekek száma is megcsappant, egyes generációkban a szerb tagozatokon többségbe kerültek a maIskoláink gyerekek, a helybeli ösracionalizálása gyar szevont magyar alsós tago– a kifejezés zaton pedig csak öt gyerek lefejezést takar maradt, és ettől a létszámtól alig valamivel többen utaznak Tordára a felsős magyar osztályokba. Ami pedig a legszörnyűbb, idén ősszel az első osztályba induló nyolc magyar gyerek szüleinek mindegyike úgy döntött, hogy bizony ők szerb nyelvű tagozatra íratják csemetéjüket. Az már csak hab a tortán, hogy a helybeliek elmondása alapján, a karácsonyi ünnepi szentmisén az udvarnoki katolikus templomban a szerb tagozatra járó magyar hittanos gyerekek szerb nyelven szavalták el versikéjüket, mivel magyarul sem írni, sem olvasni nem tudnak, annak ellenére, hogy valamilyen módon rendre igényelhették és megkapták az anyanyelvű oktatást serkentő anyaországi támogatást. Ilyen és hasonló dolgokat tapasztaltam Szerémségben és másutt is a szórványban, és ide kívánkozik az írásom címének választott, egyre aktuálisabb és életbevágóan fontos Szabó Dezső idézet, hogy minden magyar felelős minden magyarért. A magyar élet jövőjéről szól ez a történet úgy Udvarnokon, mint Maradékon, úgy Fehértelepen, mint Őrszálláson. Magyar nyelvű oktatás nélkül elveszik a teljes értékű magyar identitás, gyerekeitek szerbek lesznek, mondom szerémségi barátaimnak, ők pedig azt felelik, hogy jól tudják, mi vár rájuk. De figyeljétek csak meg azt, mondom nekik, hogy a mitrovicai és a nyékincai magyarul nem tudó magyar származású gyerekek milyen szorgalmasan tanulnak magyarul, a budapesti szerb gimnáziumba is tudtommal sok itteni szerb gyerek iratkozik, mert szeretne megtanulni magyarul. Hamarosan ebben az országban is pénzre lesz

váltható az, ha valaki a szerb nyelven kívül beszél más nyelvet is. A magyar nyelvet például. Mit tud segíteni a VMSZ, hogy újra magyar nyelven tanuló gyerekeink legyenek, kérdezték Dobai Jánostól és tordai munkatársaitól, Juhász Bálinttól és tőlem az udvarnokiak a katolikus egyház hittantermében az idei pravoszláv Húsvétvasárnap estéjén. Ki tud segíteni rajtunk, hogy a tizenöt évvel ezelőtt, magyarkodás miatt, becsukatott művelődési egyesületünk újra működjön, mi az orvossága annak, hogy beleszólhassunk helyi közösségünk ügyeibe. Miért ilyen kopott és rongyos az óvodánk, a vegyes nyelvű kis- és nagycsoportos óvodásaink miért csak ilyen kevés magyar gyermekverset tanulnak meg a magyar óvó néniktől. A tordai gyerekekhez képest miért szereznek kevesebb tudást magyarul tanuló gyermekeink az udvarnoki és a tordai iskolában. Miért könnyebb az udvarnoki magyar gyereknek szerb nyelven elvégezni az általános iskolát. Fájó, sokszor talán igazságtalannak hitt kérdésekre csak fájó, és kicsit talán bántó is lehet a felelet. Elsősorban rajtatok, udvarnokiakon múlik, mondom mindazoknak, akik kérdeznek, mert akarják a jobbulást. Össze kell fognotok azokkal, akik ma este nem jöttek el, meg kell fogalmaznotok, hogy mi a panaszotok, miért nem akarják sokan közületek, hogy gyereketek magyar iskolába járva esélyt kapjon tőletek arra, hogy teljes értékű magyar ember lehessen. Rajtunk, a VMSZ különböző rangú, tehetségű és lehetőséggel bíró vezetőin pedig az múlik, hogy próbáljunk eleget tenni a ti akaratotoknak. A VMSZ helyi szervezete ma esti megalakulásának csak akkor lesz igazi értelme, ha sikerül visszafordítani a magyar élet elsorvadását Udvarnokon. Ha ti össze tudtok és akartok fogni, akkor nyert ügyünk van. Minden udvarnoki lakosnak tudnia kell, hogy ebben a faluban akkor is lesz szerb nyelvű nyolcosztályos általános iskola, ha a magyar gyerekek rendre magyar tagozatra iratkoznak. Ha Udvarnokon nem lehet újra megnyitni a nyolcosztályos magyar nyelvű iskolát, és ebben én nem vagyok biztos, akkor megpróbálunk segíteni azon, hogy a ti gyerekeiteknek megérje az, hogy részben Udvarnokon, majd pedig Tordán magyar nyelven végezzék el az általános iskolát. Ez pedig nem lehetetlen, hiszen szót tudunk érteni úgy a begaszentgyörgyi község, mint az udvarnoki helyi közösség és az iskola vezetőivel, a tartományi oktatásügyi titkárral, a tordai iskola vezetőjével és tanáraival. Mondom és figyelem a reakciót. Tudom, érzem, hogy a szívükből beszélek, de ők is tudják és én is tudom, hogy ma este egy meghívott szülő sem jött el azok közül, aki gyermekét szerb osztályba járatja. Jól tudom én is, hogy dobbal nem lehet verebet fogni, de a ki nem mondott igazság sokszor nagyobb sebet tud ejteni, mint a legrombolóbb fegyver. Ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát, írja Trianon utáni versében Reményik Sándor 1925-ben. Most 2009-ben itt Udvarnokon és sok más helyen Délvidéken, ki kell mondanunk, hogy elsősorban rajtunk múlik magyarságunk megmaradása. A mi felelősségünk, úgy a párszáz magyar lakosú Udvarnokon, mint az ötvenpár ezres magyarságú Szabadkán, hogy ne engedjük, sem önmagunk, sem mások által ésszerűsíteni, úgymond gazdaságossá tenni iskolarendszerünket, veszélyeztetve ezzel, úgy a magyarok, mint mások jogát az anyanyelvű oktatásra.

Udvarnokon azzal váltunk el azon a vasárnap estén, hogy az illetékesekkel, Udvarnoki úgy helyben, a községben művelődési és a tartományban megtáregyesület gyaljuk a helyzetet és tíz nap – folytatás múlva újra találkozunk. Beszámolunk egymásnak, elmondjuk mit sikerült megoldanunk, jobbítanunk, mi az, amin még javítanunk kell azért, hogy őszre újra legyenek első osztályos magyarul tanuló kisiskolások ebben a faluban. Megállapodunk abban is, hogy megfontolják a gondolatot, hogy most már szabad és érdemes is magyar kultúregyesületet alakítani Udvarnokon. Első lépésként megszervezzük a tordai művelődési egyesület és a bácsfeketehegyi versmondók fellépését a helybeli színházteremben, amelyben nagyon régen nem volt magyar nyelvű előadás Szót értünk abban is, hogy a VMSZ nevében vagy támogatásával indulunk a májusban esedékes helyi közösségi választásokon. Megpróbáljuk újra megteremteni a magyar élet alapjait itt Udvarnokon és ezzel talán példát is mutatunk másoknak, akik hasonló cipőben járnak ezen a tájon. Nos, erről most ennyit. Mondhatom, ezúttal is jól eltértem a tárgytól, hiszen egy szó nem sok, de annyit sem írtam arról, hogyan és miért lettem, lehettem, számomra is meglepetésszerűen, a VMSZ ügyvezető alelnöke. No, de az elkövetkező írásaimban, ha lesz rájuk igény, talán majd nagyobb sikerrel járok. Végezetül szeretném elmondani, hogy a VMSZ Ifjúsági Fóruma tisztújítására Fiatalok a bácsfeketehegyi – a világ legter- készülve kultúrotthonban találkoztam mészetesebb Délvidék számos magyar közösségében példaértékűen dolga tevékenykedő fiatallal, akiket megkértem a világ legtermészetesebb dolgára, hogy beszéljék meg és mondják el, hogy mit kell közösen tennünk azért, hogy ők itthon maradjanak, a hazavágyók hazatérjenek, és ennek eredményeként előbb vagy utóbb újra többet kereszteljünk, mint temessünk. Itt mondom el azt is, hogy a napokban Juhász Bálit kollegámmal elbeszélgettem a csókai községi szervezetünk vezetőségével, meghallgattam a beszámolókat, a problémákat és elmondtam, hogy én sem vagyok megelégedve a csóka községi állapotokkal, de még az eredményekkel sem. Sem az önkormányzat működtetésében betöltött szerepünkkel, sem a helyi közösségi választásokon elért eredményünkkel. Megpróbálok mindig önmagamból, a környezetemben tapasztaltakból kiindulni, ezért javasoltam, hogy kezdjenek el erőteljesebben fiatalítani, munkamódszert váltani, szűk körű vezetőségi döntések helyett tagsági gyűlést és lakossági fórumokat tartani. Próbáljunk már egyszer arról beszélni, hogy mit tettünk azért, hogy szavunknak súlya és hitele legyen, a szavunk és a tetteink fedjék egymást és hogy ennek eredményeként felfiatalított VMSZ-es csapattal nyerjünk már egyszer újra választást Csóka községben. Ilyesmiről beszéltem Csókán, ilyesmiről fogok beszélni másutt is, méltányolva az elért eredményeket, nem elhallgatva a gondokat sem, hiszen közös a célunk és felelősségünk azért, hogy szebben, jobban, boldogabban és békében élhessünk magyar őseink és utódaink földjén.

5


A Női Fórum Március 28-án Szabadkán megalakult a Vajdasági Magyar Szövetség Női Fóruma. A több mint 280 visszajelző tagból mintegy 80 jelenlevő fogadta el a Női Fórum alapszabályát, és választotta meg a 13 tagú elnökséget (őket mutatjuk most be) négy éves időszakra. Az alakuló ülésen tevékenységi területenként megkezdték a koordinátorok kinevezését. Az azóta eltelt egy hónapban a már létező topolyai szervezet mellett helyi szervezetek alakultak Magyarkanizsán, Adorjánon, Óbecsén, Újvidéken, Nagybecskereken valamint Szabadka területén: Csantavéren, Újfaluban, Palicson és Makkhetesen. A helyi szervezeteket következő számunktól folyamatosan bemutatjuk.


Kovács Elvira elnök

1982. július 18-án születtem Nagybecskereken. Az általános iskolát Szentmihályon, a gimnáziumot Nagybecskereken végeztem el. A szabadkai Közgazdasági Egyetemen ügyviteli információs rendszerek szakon diplomáztam 2006-ban. A Vajdasági Magyar Ifjúság szentmihályi helyi szervezetének alapító tagjai között voltam. Több éve közreműködök a washingtoni NDI-vel, 2006-tól körzeti képzője vagyok. 2006-tól Újvidéken a tartományi VT Egészségügyi és Szociálpolitikai Titkárságán dolgoztam 2007-ig, azóta a VMSZ köztársasági képviselője vagyok. A szerb parlament küldöttségének tagjaként részt veszek az Európa Tanács Közgyűlésein. A parlament munkaügyi és szociálpolitikai bizottságában, valamint az újonnan megalakult gyermekjogokkal foglalkozó munkabizottságban dolgozom.

Lovas Ildikó alelnök

1967. augusztus 18-án születtem Szabadkán. Egyetemi diplomámat 1991-ben szereztem meg az Újvidéki Egyetem BTK magyar nyelv és irodalom szakán. Az Újvidéki Televízió, majd a Magyar Szó újságírója voltam, később az Üzenet folyóirat főszerkesztője. 2003 óta Szabadka művelődési tanácsosa vagyok. Köteteim: Kalamáris (novellák, 1994, Szirmai Károly Irodalmi Díj), A másik történet (kisprózák 1995), Meztelenül a történetben (regény, 2000, Bodrogvári-díj), Via del Corso (kisprózák, 2001, Sziveri János Irodalmi Díj), szerb fordításban is, Kijárat az Adriára – James Bond Bácskában (regény, 2005, Bezerédj-díj), német, bolgár, horvát fordításban is. Spanyol menyasszony (regény, 2007), szerb fordításban is.

Pelt Ilona alelnök

1976. június 26-án születtem Hódságon. Az újvidéki Mihajlo Pupin Villamossági Szakközépiskola elektronikai szakán végeztem. Tartományi képviselő vagyok, a VMSZ nyugatbácskai körzetének elnökségi tagja és a helyi szervezet titkára. A régió gazdasági fejlesztési programjainak menedzselését végzem. Aktív szerepet töltök be a falu és a körzet civil életében, mint a Kuckó Gyermeksarok elnöke és a Dunatáj titkára.

Harangozó Tímea 1981. július 14-én születtem Topolyán. Itt nőttem fel, az általános iskolát helyben végeztem. Középiskolai tanulmányaimat a szabadkai Bosa Miličević Közgazdasági Középiskolában végeztem. 2000-ben közgazdász technikusként diplomáltam, majd a sikeres felvételi után beiratkoztam a szabadkai Közgazdasági Egyetemre, majd 2005-ben diplomáztam pénzügyi és számviteli szakon. Nagyon szeretem a szakmám. Jelenleg Topolyán élek és dolgozom, de Szabadkát a második szülővárosomnak tartom. 2006 óta vagyok a VMSZ tagja, 2007ben alapítottuk a topolyai községi Női fórumot, aminek azóta az elnöke vagyok. A VMSZ Ifjúsági fórumának alapításában is részt vettem, voltam elnökségi tag. Jelenleg a topolyai ifjúsági szervezet tagja vagyok.

Mészáros Hargita 1988.10.15.-én születtem Kikindán.Az általános iskolát a szülőfalumban, Padén fejeztem be.A tanulmányaimat a zentai Egészégügyi Középiskolában folytattam.2007-ben diplomáltam le, mint egészségügyi nővér-technikus.Azért választottam ezt a szakmát, mert szerettem volna a betegeken segíteni. Egy régi álmom teljesült, amikor felvettek a zentai kórház gyermekosztályára.A VMSZ-be 2008 júniusába léptem be, mert úgy gondoltam, hogy a fiataloknak tovább kell, hogy vigyék azokat az eszméket, amelyeket a VMSZ képvisel.Reméljük, hogy sok tenni akaró fiatallal fog bővülni ez a párt.Külön megtiszteltetés, hogy én is elnökségi tagja lehetek a VMSZ Női Fórumának. Köszönöm szépen a bizalmat!!!

Ökrész Rozália

Temerinben születtem. Az általános iskolát ott végeztem, a gimnáziumot Újvidéken, a közgazdasági egyetemet pedig Szabadkán. Közel két évtizedet a gazdaságban dolgoztam, majd 2002-ben a tartományi oktatási és művelődési titkárságon vállaltam munkát. A következő évtől az újvidéki villamossági szakközépiskola tiszteletdíjas tanára lettem. 2008 szeptembere óta vagyok pénzügyi titkárhelyettes. Ezen időszakra esik a gazdasági-pénzügyi világválság begyűrűzése, ami engem is komoly szakmai és emberi kihívások elé állít. Két iskolás fiammal sem volt könnyű megértetni, hogy most jobban ki kell venni részüket a családi kötelezettségekből, nagyobb odaadással és elszántsággal kell tanulniuk. Mindnyájunknak, akik tehetünk magunkért és másokért, az odaadás és az elszántság legyen a mozgatóerőnk.

Raﬀay Andrea 1980. március 2-án születtem Zentán. A zentai Gimnáziumban érettségiztem 1999-ben. 2005-ben diplomáztam le, mint osztálytanító tanár a szabadkai Tanítóképző Karon. Dolgoztam a tornyosi Tömörkény István ÁI kisegítő tagozatain, emellett a Bolyai Tehetséggondozó nevelőtanára voltam. Mind a kettő a szívemhez nőtt, de talán a kisegítő tagozaton végzett munka serkentett arra, hogy amint lehetőségem lesz, gyógypedagógiából is diplomát szerezzek. Ezután Moholon helyezkedtem el a hosszabbított tagozaton. 2007-ben beíratkoztam a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karra a master-képzésre, és időközben Zentán befejeztem a Debreceni Egyetem BTK pedagógiai és pszichológiai tanszékének továbbképzési programját. 2008-tól a padéi Szervó Mihály Általános Iskolában dolgozom. Május elejére várom életem csodáját, a kislányomat.

Sarnyai Éva

1965-ben születtem Zentán, Magyarkanizsán élek. Az újvidéki Iparművészeti Szakközépiskolában 1984-ben fejeztem be tanulmányaimat. 1984-től 2004-ig formatervező technikusként dolgoztam a kanizsai Keramika csempegyárban. Azóta sajnos munkanélküli vagyok. Két gyermekem van: egy 19 és egy 23 éves leány.Jelenleg üveg-és tükörfestészettel foglalkozom, és a férjemnek segitek a méhészetben. Kedvelem a művészeteket, a kultúrát, a zenét, és szívesen megyek kirándulni. Asztaliteniszezek is, ha alkalmam adódik rá.

Szabó Korponai Lívia 1983. június 27-én születtem Zentán. Az általános iskolát Péterrévén fejeztem, a közgazdasági középiskolát pedig Óbecsén. 2007-ben diplomáltam a szabadkai Közgazdasági Egyetem pénzügy és számvitel szakán. Jelenleg master-tanulmányaimat folytatom ugyanezen az egyetemen. Pénzügyi területen dolgozom Óbecsén. A VMSZ Női Fórum Óbecse Községi Tagozatának vagyok az elnöke.

Janó Krisztina 25 éves kishegyesi lakos vagyok, itt töltöttem életem legszebb éveit, amikor még általános iskolába jártam, az Ady Endre Általános iskolába. Négytagú családban élek, édesanyám Katalin, édesapám István, egy öcsém van, ifj. István, ő a debreceni Agrártudományi egyetem végzős hallgatója. A topolyai Dositej Obradović gimnáziumba iratkoztam, ahol fizikából érettségiztem, de közel állt hozzám a matematika és a képzőművészet is, így a szabadkai Építőmérnöki egyetemre íratkoztam, melynek jelenleg negyedéves hallgatója vagyok. Két éve a kishegyesi Önkormányzatban tevékenykedem, mint vidékfejlesztési koordinátor. Kemény világban élünk és az embereknek együttes erővel küzdeniük kell a szebb és jobb jövőért, ezért próbálok a társadalom hasznos tagjává válni, amennyire tudásom és tapasztalatom engedi.

Varagity Gabriella 32 éves vagyok, a sziváci Szenteleky Kornél Magyar Művelődési Egyesület hivatásos művelődésszervezőjeként dolgozom, emellett magánvállalkozásom is van. Férjezett vagyok, két kislány anyja. 2007 óta a VMSZ tagja és a VMSZ sziváci helyi szervezetének elnöke, valamint a VMSZ Kúla községi alelnöke és a sziváci helyi közösség tanácsának alelnöke vagyok.

Krizbai Hajnalka

1947. december 21-én születtem Nagybecskereken. 1968-ban végeztem a szabadkai tanítóképzőben. Versecre mentem férjhez. 1970-1982-ig Németországban dolgoztam. Két gyermekem van, Klára (1973) és Béla (1982). Fiam születése után hazaköltöztünk. A verseci pedagógiai akadémia elvégzése után általános iskolai magyar tanítóként dolgoztam. Miután 1992-ben megszűnt a magyar oktatás, szerb tagozatra kerültem. Kegyetlenül nehéz időszak volt, állandóan bizonyítanom kellett, hogy más nemzetiségűként is jó tanító vagyok. A Petőfi Sándor Kultúregyesületben útjára indítottam az anyanyelvápolást. Az egyesületnek 1984 óta vagyok titkára és az Árvalányhaj vegyeskar vezetője. A dél-bánáti magyar gyermekek részére tizenkét anyanyelvápoló tábort szerveztem. A táborokban 60-120 gyermekkel dolgoztunk. Munkámat tanárok, néptáncosok és citeraoktatók, önkéntesként támogatták. Munkámat Aracs-díjjal értékelték. A VMSZ Tanácsának második mandátumban vagyok tagja. Mindig szerettem nemzetem, munkám és anyanyelvem.

6

2009. április 25.

Vas Ágnes 1986-ban születtem Szabadkán. Noszán élek. A középiskolát 2005-ben a Bosa Miličević Közgazdasági középiskolában végeztem közgazdasági technikusi szakon. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Határon Túli Levelező Tagozatának vagyok végzős hallgatója. Szabadidőmben gyermekekkel foglalkozom, és a helybeli Hinga Művelődési Egyesület színjátszó csoportjába is besegítek. A VMSZ Ifjúsági Fórumának vagyok a szabadkai körzeti elnöke.

7



Információ a Tartományi Nagyberuházási Alap 2009. április 1-jei üléséről Az igazgatóbizottság folyó év április 1-ei ülésén a 2008-ban leadott kérelmek közül 84 projektre hagyott jóvá pénzbeli forrásokat 6.027.236.276,13 dinár értékben. A VMSZ álltal benyújtott projektek közül összesen 12 tervet részesített támogatásban 480.455.698,51 dinárral. Projektumok száma

Összeg (dinárban kif.)

Utak építésére

3

52.244.916,51

Szennyvíz és szennyvíztisztító rendszerek építése

4

230.000.000,00

1

50.000.000,00

Ivóvíz rendszerek építésére Ipari parkok, inkubátorház Turizmus

Összesen

1

28.210.782,00

3

120.000.000,00

12

480.455.698,51

Tömbmagyarság

Szabadka, Topolya, Kishegyes, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Becse, Csóka községek számára összesen

255.083.891,44 din

A szórvány- és szigetmagyarság települései a következő összeget kapták:

225.371.807,07 din.

Szórvány- és szigetmagyarság

A nagyradanováci Kultúrotthon A VMSZ szabadkai városi szervezete által kidolgozott és Pásztor István által jóváhagyott Szabadkai Fejlesztési Program szerves részét képezi művelődési otthonaink felújítása illetve építése ott, ahol még a közösségünk nem rendelkezik ilyen jellegű közösségi épülettel. A kisközösségek – egy-egy helyi közösség, falu vagy városrész – életében rendkívül fontos szerepet töltenek be a művelődési otthonok: a fiatalok és az idősek számára időtöltést biztosítanak a különböző szakosztályok által, a középgenerációnak pedig, amelyre a mindennapokban a legnagyobb teher hárul, remek szórakozási lehetőséget jelentenek a retró-bulik, bálak. Ugyanakkor a rekreációs sport fellendítésére is éppen az ilyen felújított otthonok adnak lehetőséget azoknak a gyerekeknek, felnőtteknek, akiknek nem a klubhoz tartozás, hanem a kikapcsolódás, a mozgás a céljuk. Ezek a művelődési ház-projektumok a Vajdasági Magyar Szövetség által prioritásként kezeltek, így a Tartományi Nagyberuházási Alapnál 2008 novemberében sikerült eszközöket biztosítani a tervek elkészítésére. A már elkészült tervek egyikét mutatjuk most be.

is fontos. Régi ismerősként üdvözlik egymást a tanyaszínház nézői. Ehhez társul újkeletű rendezvényként az író-olvasó találkozó. A helyi vezetés kitartó munkájának eredményeképpen évente 5-6 utca kap aszfalt burkolatot, városi vízhálózat is épült a múlt évben. Földgázzal való fűtésre is lehetőség van, mindezek mellett természetesen az utak és utcák közvilágítása is biztosítva van. Egy modern település igénye a vezetékes telefon is, mely Nagyradanovác területén szinte minden családban jelen van. A lakosok sportolási igényét kielégítve kialakítottuk a sportpályákat és a hozzá tartozó kísérőelemeket. Egy kis piactér is kialakult az óvoda mellett, melyet a szükségleteknek megfelelően tovább fogunk fejleszteni. Mivel minden feltétel adott az új lakók fogadására, az elvárásoknak megfelelően, Nagyradanovác benépesedése megindult. A VMSZ városi elnökségével folytatott megbeszélés eredményeként a jogosan felmerülő új igényeknek is eleget kívánunk tenni: ezért született meg a művelődési otthon felújításának és bővítésének ötletterve. A teljesen elavult, közel hatvan éves épület, melyet

istoèni izgled Szabadka város egy új kerülete intenzív fejlődésnek indult – Nagyradanovác. A mintegy 2500 lakos – fele kiskorú –, új életet lehelt az erdőmenti településbe, az óvoda megtelt csemetékkel – ezért is volt rendkívüli öröm, hogy a VMSZ-es városvezetők körében megértésre talált az óvoda udvarának felújtási terve, a a játszótér újjá varázsolása. Természetessen mindez magával hozza a szórakozás és tartalmas időtöltés iránti igényt is, melyre egyelőre igen szűkös keret áll rendelkezésünkre, viszont határozottan kiálltunk amellett, hogy a nagyradanováci kultúrotthon is bekerüljön abba a keretbe, amely a művelődési házaink felújtását célozza meg. Az igény és nyitottság évek óta tapasztalható, Kókai Zoltán és csapata pedig mindent meg is tesz annak érdekében, hogy az összetartozás, közös kikapcsolódás és időtöltés hagyománnyá váljon, akár jótékony célú sporteseményről, locsolkodásaról vagy a feszület felújításának megünnepléséről van szó. A Tanyaszínház is több éve jelen van, ami Lovas Ildikó művelődési tanácsosnak és Csanádi Józsefnek az ötleteként nagy visszhangra talált nem csak a nagyradanováciak, hanem a palicsiak, kisradanováciak, kertvárosiak és más helyi közösségek lakosai körében, akiknek nem csak megközelíthető a helyszín, hanem a szép és festői környezet

raktározásonjužni kívül izgled másra nem lehet használni, szoc-reál megjelenésével igazán lehangoló látvány. A település fejlődési irányának és a nagyradanováci környezetnek megfelelően az új épület – mely a régiből átalakítással és hozzáépítésel fog kialakulni – egy multi- funkciós, igazi természetbarát ház lesz. Az épület egy jellegzetesen észak-bácskai ház hangulatát árasztja, alakjában, anyagában és színében is. A földszinten helyet kap egy többhasznú terem, elsődlegesen színházi előadásokra, de más események, rendezvények lebonyolítására is alkalmas lesz. Az utca felőli részen helyet kapott egy üzlethelyiség és egy fogadó, amely a befolyó bérlet miatt fontos gazdasági tényezője a beruházásnak. Kialakítottunk egy garzonlakást is, mely a házgondnoknak nyújtana állandó lakhelyet az épület őrzéséért cserébe. A hátsó résznél, a sportpályáknál kialakítottuk a sportoláshoz szükséges higiénés helysiégeket: toalettek, tusolók, öltözők és más szükséges részek, mint amilyen a szertár vagy más tárolók. Természetesen helyet kaptak a színházi előadáshoz szükséges öltözők és szanitáris helységek is az épületben. Az ésszerű kihasználás miatt a tetőteret is be szeretnénk építeni egy következő ütemtervben, melyben tanácskozó termek és irodák kapnának helyet.

480.455.698,51 din.

Beszámoló az igazgatóbizottsági ülésről A vajdasági parlament március 31-én fogadta el Vajdaság Autonóm Tartomány idei költségvetését, melynek egyik sarokpontja, mint ahogy az 2007-ben és 2008-ban is, a Tartományi Nagyberuházási Alap működésére előlátott eszközök voltak. 2009-ben az Alap összesen 14,3 milliárd dinárral rendelkezik az elfogadott költségvetés értelmében. Az előirányzott eszközök felhasználásáról az április 3-ai Igazgató Bizottsági ülés hozott döntést. Az idei évben az Alap a legnagyobb hangsúlyt a már elvégzett munkálatok kifizetésére valamint a 2007-ben és 2008-ban jóváhagyott projektumok pénzelésére fordítja majd. Sajnos, a gazdasági válság okozta eszközforrás csökkenése miatt nem lesz elegendő eszköz az összes projektum megvalósítára, de a legfontosabb terveinket sikerül megvalósítanunk. A VMSZ elnöki fóruma márciusi megbeszélésén szó volt arról, hogy legfőképpen az ipari parkok kialakítását, mely előfeltétele a munkahelyteremtő programoknak, az ivóvíz és szennyvíz elvezetését és tisztítási problémák megoldását, utak építését részesítik majd előnyben az idei év folyamán. A turizmus fejlesztése is fontos munkahelyteremtő program, ezért természetesen ilyen programok mellett is kiáll a VMSZ, amikor az eszközök leosztására kerül sor. Ezért fontos, hogy az április elejei ülésen újabb 12 program kapott támogatást, amely a mi közösségünket érinti, összesen 480,5 millió dinár értékben. A tömbmagyarság községei, városai számára 255,1 millió dinár a szórványmagyarság számára pedig 225,4 millió dinár lett jóváhagyva. A 12 projektum fejlesztési területenkénti leosztását a mellékelt táblázat tartalmazza. A VMSZ szorgalmazta projektumokra immár összesen majdnem valamivel több mint 5,8 milliárd dinár lett jóváhagyva. Ezen programok nagy hányada már be lett fejezve, de a már elkezdett vagy el nem kezdett projektumok is folytatódnak és mind a közel 300 program meg lesz valósítva a terepen ahogy azt igértük az elmúlt időszakban.

8

2009. április 25.

9



Célok, tervek, fiatalok! A szabadkai körzet ﬁataljainak megújulása

VAS ÁGNES

BÍRÓ ANIKÓ

HECSKÓ ZOLTÁN

BESZÉDES ÁRPÁD

KIKITY MÁRIÓ

10

Ifjúsági tisztújító gyűlést tartottak a VMSZ szabadkai körzetében április 4-én, melynek keretén belül új elnökségi tagokat választottak a jelenlévők. A frissen választott elnökségi tagok Vas Ágnes, Bíró Anikó, Kikity Márió, Hecskó Zoltán és Beszédes Árpád lettek. Az elnökség ezután egyhangúan megválasztotta az új elnököt is Vas Ágnes személyében. A megválasztást követően Vas Ágnes beszédében megköszönte az elnökség nevében is a bizalmat, továbbá beszámolt az elkövetkezendő időszak teendőiről és terveiről. Ez alkalommal az elnökség többi tagja is kifejtette véleményét a megvalósítandó tervekkel kapcsolatban. Az új elnökség szerkezete mindenféleképpen figyelemre méltó. Vas Ágnes 1986-ban született Szabadkán. Jelenleg Noszán él. A középiskolát 2005-ben a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolában végezte közgazdasági technikusi szakon. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Határon Túli Levelező Tagozatának végzős hallgatója. Szabad idejében gyermekekkel foglalkozik és a helybeli Hinga Művelődési Egyesület színjátszó csoportjába is besegít. A Noszán megalakított ifjúsági szervezet első nagyszabású jótékonysági retró bulijának egyik fő szervezője, amelynek bevételét a hajdújárási Lurkóház lakói kapták meg. Nagy megtiszteltetés számára, hogy a fiatalok bizalmat szavaztak neki és hogy ilyen tisztséget tölthet be. Bíró Anikó 1983-ban született Szabadkán. A Műszaki Főiskola befejezése óta egy internet-marketinggel foglalkozó cégnél dolgozik. Szereti a kihívásokat, kreatív. Nevéhez fűződik a karácsonykor megszervezett hajdújárási Lurkóház megsegítése, mely sikeres akciónak bizonyult. Ígéri, hogy a VMSZ Ifjúsági Fóruma aktívabbá teszi a vajdasági magyar fiatalságot. Célja, hogy minél több magyar fiatal csatlakozzon a szervezethez és részt vegyen a tevékenységekben. Hecskó Zoltán 1984-ben született Szabadkán. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Műszaki Iskolában fejezte gépésztechnikusi szakon, majd felvételt nyert a szabadkai Műszaki Szakfőiskola gépészeti szakának termotechnika és ökológia ágára, melynek jelenleg abszolvens hallgatója. Érdeklődési köre a sport és a megújuló energiaforrások, ezen belül legfőképpen a napenergia felhasználása foglalkoztatja. Nagy megtiszteltetés számára az elnökségi tagság, ezért igyekezni fog kreatív, kommunikatív és kezdeményező készségével segíteni a VMSZ ifjúsági munkáját. Beszédes Árpád 1987-ben született Szabadkán. A szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola közgazdasági technikus szakának elvégzése után a Balassi Intézet tanulója volt Budapesten. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi tanulmányok szakának másodéves hallgatója. A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány délvidéki koordinátora. Fő szakterülete a nemzetközi kapcsolatok ápolása és elemzése. Szabadidejét kispályás labdarúgással, egyéb sportaktivitással tölti. Számára a kinevezése nagy megtiszteltetés és szeretne minél többet hozzátenni a VMSZ Ifi Fórumának munkájához úgy belföldön, mint külföldön. Kikity Márió 1986-ban született Szabadkán, a szabadkai Lazar Nešić Szakközépiskola befejezése után a Fabus Egyetem közszolgáltatási szakán szerzett egyetemi diplomát. Terveiben szerepel a Master képzés elvégzése is ugyanezen a szakon. Hobbijai közé tartozik a labdarúgás, úszás és egyéb sportaktivitások. Nagy megtiszteltetésnek 2009. április 25.

érzi, hogy ismét elnökségi tagnak választották. Közreműködő és segítőkész hozzáállása a tanúbizonysága annak, hogy a továbbiakban is teljes erővel fogja segíteni a VMSZ Ifjúsági Szervezetét. A tagok bemutatása is jelzi, hogy más-más szakterületen mozognak, de ennek ellenére – elmondásuk szerint – egy dolog összetartja őket: a csapatszellem, amely motiváltságot, eltökéltséget és elkötelezettséget rejt. Ezek után érdemes pár szót szólni a célokról és a tervekről is. A fiatal tagokból álló gárda nem akármilyen terveket tűzött maga elé. Céljuk a bizalom megteremtése a fiatalság körében, hiszen a fiatalságon áll a jövő kiépítése. Fontosnak tartják az ifjúság aktívabb részvételét és bevonását a politikai életbe, hogy azok betekintést nyerjenek a párt működésébe, munkájába és egyéb tevékenységeibe. Úgy gondolják, hogy a szervezet tevékenységének kiszélesítése a magyar fiatalokra összetartó erőt képezne, amelyben mindenki érvényesülni tudna, kifejthetné saját véleményét, gondolatát. Így, közös erővel, összetartással érhetők el a célok, amelyek nem csak egy elnökség, hanem a vajdasági magyarok fiataljainak sikerét hordozza. Talán itt érdemes kiemelni azon cél fontosságát, miszerint a Vajdaság szerte működő, de eddig kevésbé érvényesülő magyar ifijúsági szervezeteket közelebb kell hozni egymáshoz, működésüket serkenteni és egységgé kovácsolni. Hiszen egységben, összetartással tudnak elérni sikereket. Az összetartást szem előtt tartva nemcsak a határokon belül eső, hanem az anyaországi szervezetekkel és más országokban lévő és működő magyar szervezetekkel is fel szeretnék venni a kapcsolatot, illetve a meglévő szálakat szorosabbra fűzni és ápolni. Ez segítene a határok áthidalásában, hogy azok ne jelentsenek a továbbiakban akadályt. Az elnökségi tagok továbbá kiemelték, hogy a fiatalok helyzetének javítását segítő előadások szervezésére is fektetnek hangsúlyt. Főleg a magyar fiatalok elhelyezkedését segítő tanfolyamok megszervezése a cél, de ezen felül az öntudatot erősítő történelmi előadások is kiemelt fontosságú szerepet kapnak, melyeknek keretein belül a magyar fiatalok megismerkedhetnének a magyar történelem nagy alakjaival, eseményeivel, és sorsdöntő pillanataival. Elképzeléseikben az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeiről és hátrányairól szóló előadásokat, tájékoztatókat szeretnének tartani. Elmondásuk szerint a vajdasági magyarság sorsa sokban függ az EU-hoz való csatlakozástól, hiszen érdekeink érvényesítése és a lehetőségek felmérése és azok kihasználása segítené a vajdasági magyar fiatalok életét, munkáját, tevékenységét. Az elmondottak mellett a különböző sport- és egyéb rendezvények biztosítása, a jótékonyság fontosságának propagálása és a fiatalság megmozgatása sokban hozzájárul a közös jövő építéséhez. A környezetvédelem jelentőségének kiemelése is szerepel a szervezet programjában, hiszen a fiatalság aktív részvétele szükséges ahhoz, hogy a környezetünket megóvjuk a jövő generációi számára. Mindezen célok megvalósítása érdekében a szervezet havi több alkalommal ülést fog tartani, ahol értékelni fogják az elért eredményeket és további részcélokat fogalmaznak meg. Emellett remélik, hogy sok magyar fiatal fog még csatlakozni a szervezethez. Beszédes Árpád

Mezőgazdasági hírek Magyarkanizsáról Mezőgazdasági és környezetvédelmi civil szervezetek támogatása

A civilszervezeti projektumok költségvetési támogatásának módjáról szóló községi rendelet alapján 2009. március 19-én a magyarkanizsai polgármester, Nyilas Mihály nyílt pályázatot hirdetett meg a mezőgazdasági és környezetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek projektumainak támogatására 1.250.000,00 dinár értékben. A két héten át tartó pályázati időszakban 20 civil szervezet jelentkezett egy-egy olyan projektummal, amelyek megvalósításához anyagi támogatásért folyamodtak a pályázati kertösszegből. Egy-egy civil szervezet legkevesebb 10.000,00 dinárt és legtöbb 300.000,00 dinárt kérhetett egy projektumra, és legalább egy illetve legtöbb három projektummal pályázhatott. Az önerőt a projektum értékének 10 %-ra kellett feltüntetni. A nyílt pályázat lebonyolítására kinevezett bizottságnak igen nehéz feladata volt, hiszen a 20 beérkezett pályázati projektumban kért támogatási összeg a háromszorosát tette ki a rendelkezésre álló keretösszegnek. A 8 környezetvédelmi civil szervezet sokrétű és tartalmas projektumára a bizottság 517.000, 00 dinár értékben hagyta jóvá a támogatás összegét, míg 10 mezőgazdasági szervezet főleg edukatív projektumaira pedig 733.000,00 dinárt ítélt meg. Két egyesületet vissza kellett utasítani, mert egyikük már kapott támogatást egy előbbi községi pályázaton, míg a másik tevékenységi köre nem felelt meg, mert sportegyesület. Az odaítélt támogatásokra vonatkozóan és azok felhasználásának, valamint elszámolásának módjáról a polgármester szerződést köt mindegyik szervezettel. Az összegek a községi költségvetés megvalósulásának ütemében és magasságában lesznek folyósítva, persze figyelembe véve a szervezetek különféle rendezvényeinek dátumát is.

A mezőgazdasági gazdaságok bejegyzésének és felújításának megvalósulása 2009, február elsejétől április 15-ig

Magyarkanizsa községben a mintegy 3000 bejegyzett földműves gazdaságnak a 85 % újította fel gazdaságát, illetve jegyeztetett be új gazdaságot. Nagy érdektelenség és bizonytalanság jellemezte ezt a folyamatot február folyamán, mivel még nem lehetett világosan látni, hogy a kormány mekkora mértékben és formában irányozza elő az idei agrártámogatásokat. Sőt miután a támogatás mértékét drasztikusan lecsökkentette és azok megvalósításának feltételeit is megszigorította (gondolunk itt a nyugdíjbiztosítási követelményre), még inkább lelassulta gazdaságok felújításának folyamata. Látván ezt, a Minisztérium is megoldást próbált találni a helyzetre, olyan formában, hogy a március 31-ei határidőt meghosszabbította április 15-ig. Községünkben a falugazdász hálózaton belül két falugazdász hölgy utazott ki a község nyolc településére, két és fél hónapon keresztül napi rendszerességgel. A kilencedik település maga Magyarkanizsa volt. Ezen időszakban ők ketten több mint 1700 gazdaságnak a felújításában jártak közre, nyomtatványokat töltöttek ki, a termelők dokumentumait felhatalmazásos alapon átadták az Államkincstár magyarkanizsai kirendeltségében, ezzel is időt és pénzt spórolva a termelőknek. Mindezt önzetlenül és ingyenesen végezték. Falugazdászaink tevékenységét eszmei támogatáson kívül az Önkormányzat anyagi támogatásban is résesíti. Egyikük személyi jövedelmének költségeit a községi költségvetésből fedezzük, míg a másikét az Ésyak-vajdasági Agrár Egyesületek Szövetsége, akiknél alkalmazottak is egyben. A gazdaságok felújításának befejeztével a falugazdászok tevékenysége nem fejeződik be, hiszen most következik az állami támogatások lekérésének időszaka és bizony ezek megvalósításához is nagy szükségük van a segítségre és a tanácsadásra a termelőknek. Mivel a Szövetség most is mint tavaly nagy nehézségekkel küszködik a személyi jövedelmek biztosítása terén, ezért nagy valószínűséggel a termelőknek is hozzá kell majd járulniuk anyagilag a költségek lefedéséhez. De hisszük azt, hogy amiként tavaly sem sajnáltak egy minimális összeget a falugazdászok segítségére ráfordítani, úgy az idén sem lesz ez kérdéses. Szalkai Nemes Valéria a Magyarkanizsai Községi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja

Önkormányzati választási eredmények Kevevárán és helyi közösségi választási eredmények Székelykevén A VMSZ az április 5-én megtartott rendkívüli kevevári választásokon 458 szavazatott szerzett meg. Ebből Székelykevén 352, Kovinban 75, a többi falvakban 31 szavazatot kapott az MK. Ennek alapján a 45-ből 1 mandátumhoz jutott a Magyar Koalíció – Pásztor István elnevezésű lista. 14 helyet foglalt el a DP

(DP, G-17, VSZL, SMM, NYP)

10 PCS 9 Tomislav Nikolić - SZHP 8 SZSZP- Egységes Szerbia 3 SZDP-ÚSZ

Székelykevét elemezve a tagság az elért eredményt jónak minősítette, azonban határozottan kihangsúlyozták, hogy csak 25 szavazat hiányzott a második mandátumhoz, amit még komolyabb munkával el lehetett volna érni.

A helyi közösségi választások eredménye a következő: 5 személy bejutott a DP listájáról, 4 személy a VMSZ, VSZL listájáról (2 VMSZ, 1 VSZL, 1 független) Az eredményt két oldalról értékelték: 1. Hiányzott a komolyabb munka ahhoz, hogy az eredmény a VMSZ javára forduljon. Nem minden tag adta a maximumot a választási időszakban és a választás napján, ennek az eredménye, hogy csak 15 szavazat hiányzott ahhoz, hogy az eredmény a VMSZ szempontjából kedvezőbb legyen. 2. Nagy eredmény, hogy először van a VMSZ-nek a HKT-ben képviselője. Bogos Tivadar

11



Köszönjük a bizalmat mindazoknak, akik a jelöltjeinkre szavaztak. A Helyi Közösség 11 tagú tanácsába mind a tíz jelöltünk bejutott. Dékány József (316), Mészáros László (309), Pelt Ilona (298), Király Géza (298), Gellér Magdolna (291), Lennert Tímea (286), Diósi Ede (281), Király Szilárd (263), Gyurgyovics Ferenc (257), Komáromi József (251) Szavazataikkal az eddigi projektjeink folytatására és újak megkezdésére bíztatnak bennünket. Lehetőségeinkhez mérten megteszünk mindent a falunk további fejlődéséért és szépségéért. Várjuk a közreműködésüket és ötleteiket (kedd délutánonként információs nap a Dunatáj irodában), hogy együtt hatékonyabban fejlesszük a falut. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy településünk minden polgárának érdekét képviselni fogjuk.

Május 24.

EREDMÉNYEK DOROSZLÓN

A Magyar Összefogás Doroszlóért közleménye

Helyi közösségi választások a begaszentgyörgyi községben

A Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Magyar Koalíció négy településen indít és támogat jelölteket (mivel a jelöltek egyéni jelöltként indulnak): Tamásfalván, Magyarittabén, Udvarnokon és Tordán. Az elmúlt időszakban is a VMSZ által támogatott tagok ott voltak a helyi közösség szerveiben (kivéve Udvarnokot), egyedül vagy másokkal koalícióban. Munkánkal eddig is bizonyítottuk, hogy a végsőkig kiállunk magyarságunkért, jogainkért, a szórványmagyar közösségeink megmaradásáért. Mi nem ígérgetünk, hanem cselekszünk, teszünk annak érdekében, hogy végre településeink is fejlődjenek, épüljenek, hisz ezt az itteni magyarság megérdemli. Mi érezzük és tudjuk is mik a gondjaink, az érdekünk és a szükségleteink. Terveink vannak, amelyeket meg akarunk valósítani. A tervekből csak néhányat sorolunk fel:

• Tamásfalván a templom, az iskola és egy közösségi ház felújítása, • Magyarittabén a templom a kultúrotthon, tűzoltóotthon és a sportegyesület épületének felújítása és a szennyvízlevezető csatornahálózat kiépítése, • Udvarnokon a kápolna bővítése és a temető rendezése, • Tordán a templom felújítása, az iskola bővítése, a tornaterem építése, a szennyvíz levezető csatornahálózat kiépítése, a kultúrotthon és az ifjúsági otthon felújítása.

Ezek a tervek azonban csak akkor tudnak megvalósulni, ha a magyarság összefog, támogatja és szavazataival bejuttatja a jelöltjeinket a helyi közösségek szerveibe. Adjuk meg az esélyt gyermekeink szebb jövőjéért, az itt és megmaradásunk érdekében. A VMSZ, a Magyar Koalíció jelöltjeinek ott kell lenniük, ahol a helyi döntések születnek. Ne hagyjuk, hogy helyettünk mások döntsenek a sorsunkról, ezért szavazzunk a VMSZ – Magyar Koalíció által támogatott jelöltekre.

12

2009. április 25.

1413 szavazópolgár 683 járult az urnákhoz 29 érvénytelen 654 érvényes

A csantavéri Mendicus felpezsdítette a falu művelődési életét

A szavazólistán 30 jelölt szerepelt: 10-en a Magyar Összefogás Doroszlóért 10-en Szép Európai Doroszlóért 9-en Szebb és Jobb Doroszlóért 1 Polgárok csoportja „Pribić Sima A doroszlói Helyi Közösség tanácsa 11 tagból áll. Az eredmények alapján az első 10 tagot a Magyar Összefogás Doroszlóért polgárok csoportja alkotja. Tizenegyedikként a Szép Európai Doroszlóért egyik jelöltje jutott be.

VMSZ Udvarnokon Április 19-én új helyi szervezete alakult a Vajdasági Magyar Szövetségnek, mégpedig az udvarnoki helyi szervezet ( a begaszentgyörgyi községben ). Az alakuló ülésen többek között részt vett Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke és ifj. Juhász Bálint, a VMSZ alelnöke. Dobai János, a VMSZ begaszentgyörgyi községi szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Miután megállapították, hogy megvannak a VMSZ alapszabályában meghatározott feltételek a helyi szervezet megalakulására (több mint tíz tag van) Dobai János javaslatára a jelenlevő tagok elfogadták a határozatot az udvarnoki helyi szervezet megalakulására és meghozták a helyi szervezet alapszabályát is. A helyi szervezet elnökének Marčeta Jasmina egyetemistát, alelnöknek pedig Prec Attilát, az elnökség tagjainak Kocsis Matildot, Kószó Richárdot és Kádár Istvánt választották meg. A VMSZ begaszentgyörgyi községi szervezete elnökségének tagjai Marčeta Jasmina és Kószó Richárd lettek. Az ülésen a legtöbb szó az udvarnoki magyarság helyzetéről esett, elsősorban az oktatásban és a művelődésben jelen levő problémákról. Elhatározták, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az iskolában megmaradjon a magyar nyelvű oktatás és megalakuljon a magyar művelődési egyesület. Ennek érdekében a legrövidebb időn belül megbeszélést tartanak a szülőkkel, valamint az iskola, a község és a tartomány illetékes szerveivel. D.J.

2009. április 13-án a csantevéri Mendicus Művészeti Központ húsvéti locsolkodást szervezett a faluban. Régmúlt idők hagyományait elevenítették fel közösen a csantavéri Lovas Klub és a VMSZ segítségével. Ezen a napon, egykoron nagyon korán keltek a legények és a leányok, ünneplő ruhát öltöttek magukra. A legények, akik csoportosan, fiákeren indultak locsolkodni, feldíszítették a lovakat, s közben gyakorolták versikéiket, amit a lányoknak mondtak. A leányok előkészítették a hímestojást, virágot, ami a locsolásért járt cserébe. A sütemény, bor, pálinka is elengedhetetlen kelléke volt az igazi vendégvárásnak. Miután minden a helyére került, izgatottan lesték az ablakból, hogy melyik legény érkezik elsőnek a házba. Régen a fiúk, miután elmondták a versikét, kútból húzott friss vizzel locsolták a lányokat. Ennek a szokásnak a víz megtisztító, egészséget bocsájtó erejébe vetett hit a gyökere.

A csantavéri Mendicus Művészeti Központ szavalói, és prózamondói a VMSZ támogatásával Magyarországon, Kazincbarcikán részt vettek az Egressy Béni nemzetközi szavalóversenyen. Nagyon szép eredménnyel tértek haza. Veréb Ervin, az 5–6. osztályosok kategóriájában szavalásban és prózamondásban harmadik helyezést ért el, Budánovity Szintia szavaló a középiskolások kategóriájában szintén harmadik helyezett lett, Varga Dávid a negyedik helyet érdemelte ki, Gubena Máté, és Gandis Csongor pedig dicséretben részesültek. 2009.04.19. én a csantavéri Mendicus Művészeti Központ és a Vajdasági Magyar Szövetség, kultúrával megbizott helyi vezetői, vendégül látták Balázs Pali magyarországi énekest. A koncerten résztvevő közönség nagy szeretetten fogadta szereplését. Pintér Magdolna

13

KICSIKNEK–NAGYOKNAK

KICSIKNEK

KICSIKNEK–NAGYOKNAK

Válogatott viccek – Na és az mennyibe kerül? – kérdezi a skót. – 6 font. – Ilyen drága? És ha csak meglazítaná?  Tanórákon – Móricka, mondd meg, mi történt 1802-ben? – Akkor született Kossuth Lajos. – Nagyon jó. És 1805-ben – Akkor lett hároméves.  Szenvedély Az alkoholistának azt javasolja az orvosa, hogy tanuljon meg jógázni, az majd segít leszokni a káros szenvedélyéről. Néhány hónap múlva a doki találkozik a páciens feleségével, és érdeklődik, hogy halad a férje a jógával. – Nagyon jól, doktor úr, most már fejen állva is meg tudja húzni a pálinkás üveget.  Találd ki! Két rendőr unatkozik a szolgálatban. Azt mondja egyik a másiknak:

– Találd ki, hány százas van a zsebemben! – Ha kitalálom, egyet nekem adsz? – Ha kitalálod, mindkettőt neked adom.  Lottó – Drágám, mit tennél, ha nyernék a lottón? – Elválnék és vinném a pénz felét. – Akkor pakolhatsz! Volt egy hármasom a lottón, itt van 200 dinár és már indulhatsz is!  Tanárnő Kopogtatnak a mennyország kapuján. Szent Péter kikiált: – Mi az? – Nem mi az, hanem ki az, fiacskám! – Már megint egy tanárnő?  Álom Az álmok igenis valóra válnak. Húsz évvel ezelőtt arra vágytam, hogy keressek 20 ezer dinárt havonta és legyen egy 1983-as évjáratú Golfom. Mára mindez teljesült!

SÜSSÜNK–FŐZZÜNK!

BORSOS TOKÁNY

JÓASSZONY PECSENYÉJE

Hozzávalók: 60 dkg lapocka vagy comb, 1 nagy fej hagyma, 20 dkg füstölt szalonna, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, só, bors, olaj Elkészítés: A szalonnát kis kockákra vágjuk, és kevés zsiradékon kisütjük, majd beleszűrjük egy lábasba, amiben az ételt fogjuk elkészíteni. A hagymát apróra vágjuk, majd a szalonnazsírban üvegesre pirítjuk. Ha kész, hozzátesszük a csíkokra vágott húst és nagy lángon addig pirítjuk, ameddig a hús ki nem fehéredik. Ezután megsózzuk és megborsozzuk. Kevés vízzel felengedjük, és fedő alatt kevés lében pároljuk. Közben összevágjuk a megmosott paprikát és paradicsomot, majd ha a hús félig megfőtt, ezeket is hozzá adjuk. Az egészet fedő alatt puhára pároljuk. A fölösleges vizet lefőzzük róla, majd hozzáadjuk a kisütött szalonnadarabokat és összekeverjük. Főtt rizzsel tálaljuk.

Hozzávalók: 0,5 kg tarja, 2 gerezd fokhagyma, 2 nagy fej hagyma, só, bors, liszt, mustár, olaj, krumpli Elkészítés: A tarját szeleteljük fel és klopfoljuk ki. sózzuk, borsozzuk meg, majd dörzsöljük be összezúzott fokhagymával. A szeleteket kenjük be vékonyan mustárral és lefedve tegyük félre, hogy az egész összeérjen egy kicsit. Addig pucoljuk meg a krumplit és egy tálban tegyük félre. Pucoljuk meg a hagymát, vágjuk fel karikára és olajon vagy zsírban pirítsuk szép halványsárgára. Ha elkészült, szedjük ki és tegyük félre. Vegyük elő a hússzeleteket és mindkét oldalról lisztezzük be azokat, majd a hagymából visszamaradt zsiradékon szépen süssük ki. Amikor elkezdjük sütni a hússzeleteket azzal egy időben odarakhatjuk a nagyobb cikkekre vágott krumplit is sülni, így az a pecsenyeszeletekkel egy időben készül el. A sütés után mindent csurgassunk le alaposan, vagy a konyhai papírtörlőre szedjük ki, hogy ne legyen túl zsíros az étel. A jóasszony pecsenyéjét úgy tálaljuk, hogy a tál aljára rakjuk a kisült krumplit, a tetejére halmozzuk fel a hússzeleteket majd borítsuk be az egészet a kisült hagymakarikákkal.

14

2009. április 25.

Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Kicsiknek: Mondd szépen, Vilike a számítógépnek hogy ,,Á’’; Nagyoknak: Te mondtad apunak hogy takarítsa ki a kertet? A helyes megfejtést beküldők közül könyvcsomagot kap: Kovács Tibor, Studenička 3., 24430 Ada; Kalánka László, Marx Károly 58., 26214 Torontálvásárhely; Hun Ervin, Tito Marsall 46., 23214 Torda

NAGYOKNAK

Nyulak Egy falka farkas üldöz két nyuszit, akik bemenekülnek a sűrű bozótba előlük. Miután a farkasok nem tágítanak, a fiú nyuszi odafordul a lány nyuszihoz: – Szerinted próbáljunk meg elfutni előlük, vagy várjunk pár napot, amíg létszámban föléjük kerekedünk?  Egoista – Pistike, mit jelent az, hogy egoista? – Az egoista olyan valaki, aki sosem gondol rám.  Szerelmi probléma – Képzeld, én annyira szeretem Hajnalkát, hogy már több száz szerelmeslevelet küldtem neki! – És hol tartotok? – Beleszeretett a postásba!  Fogásznál A skót elmegy a fogorvoshoz. Hosszas vizsgálat után megszólal a fogorvos. – Sajnos ezt ki kell húzni.

A Körkép melléklete • Felelős kiadó: Vajdasági Magyar Szövetség, 24000 Szabadka / Subotica, Ago Mamužić u. 11/I. Főszerkesztő: Lovas Ildikó • Arculat, grafikai szerkesztő: Lackó Lénárd (e-mail: [email protected]) Nyomtatja: Rotografika Kft. • Megjelenik havonta.

15

III. évfolyam 4. szám április 25. A Vajdasági Magyar Szövetség lapja

Recommend Documents