III. évfolyam, 4. szám

III. évfolyam, 4. szám

SZERKESZTŐI levél az olvasókhoz

Magyar Vidéki Mozaik

Tartalom

AKTUÁLIS 3 FŐIGAZGATÓI köszöntő ÉLHETŐBB vidék – eredményes év a vidékfejlesztésben SOKOLDALÚAN segítette a vidéki közösségeket az MNVH 2012-2013-as tevékenysége

TÁRGYALÓ 10 NEMZETKÖZI kapcsolatokban is erős évet zárt az MNVH KÖZÖSSÉGET is épít a kialakuló népfőiskolai hálózat 65 ÉV UTÁN villamos áram is kerülhet a szászbereki tanyára

Eltelt egy újabb év és már a harmadik évfolyamot zárjuk a Magyar Vidéki Mozaik hasábjain. Most is, mint az indulás óta minden lapszámban, szeretnénk Önöknek egy csokrot átnyújtani vidékfejlesztési jó gyakorlatokból, abban bízva, hogy a jövőben egyre több hasonló kezdeményezéssel, sikeres fejlesztéssel találkozunk országszerte. Hatalmas forgatagban találtam magam nemrég a Millenárison. A Magyar Vidék Napján tartottuk a Virágzó Vidékünk Roadshow utolsó állomását. A rendezvénysorozattal azt a célt tűztük ki, hogy vidéki városokban és a fővárosban is bemutassuk a vidék szépségeit, valamint azokat a fejlesztéseket, amelyek a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program segítségével valósultak meg a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban. Jó érzés volt ennyi mosolygós arc között eltölteni egy teljes napot, ahol a vidék színe-java megjelent, köztük Rajzó Tamásné Ibolya házi jellegű száraz tészták készítésével foglalkozó családi vállalkozása is, akiről külön cikkben is írunk mostani lapszámunkban. Ahogy a jelenlegi programozási időszak, úgy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat két éves Cselekvési Tervének végrehajtása is a végéhez közeledik. A Hálózat főtitkára egy hosszabb lélegzetvételű írásában mutatja be azt a munkát, amit a 2011-ben megújult MNVH elvégzett. Ezek közé tartozik a Nagyapám Háza program elindítása is. A már két éves mester-inas képzés helyszíneit idén is végigjártuk stábunkkal, több mint ezer kilométert utazva szép helyeken jártunk, beszélgettünk inasokkal, mesterekkel és mi is elleshettünk pár fogást a népi építészeti technikákból. Idén is gazdagodott Hálózatunk nemzetközi kapcsolatokkal, erősítettük európai jelenlétünket, valamint tovább építettük a jószomszédi viszonyt romániai és szlovákiai partnereinkkel. Az Agrokomplex Nemzetközi Kiállításon a szlovák hálózat tevékenységével, a LEADER megvalósításának eredményeivel, és a szlovákiai Helyi Akciócsoportokkal ismerkedhettünk. Emellett közös standdal vettünk részt szlovák partnerünkkel a 76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron. Decemberi számunkhoz jó szórakozást és minden kedves Olvasónknak áldott Karácsonyt és boldog új évet kívánok! Bősze Balázs

2

JÓ GYAKORLATOK 14 A HAGYOMÁNY útjára lépett idén a Nagyapám Háza program EGYHÁZTÁJI vásár a templomkertben – termelői piac Debrecenben FÓKUSZBAN a minőség – házi jellegű tészták Tiszaújvárosból

KITEKINTŐ 19 ADVENT: út az emberré lett Isten felé

VISSZATEKINTŐ 20 A CSALÁDOKÉ volt a főszerep a Magyar Vidék Napján TÖBB EZER látogató volt kíváncsi a csepeli Hungarikumok Napjára III. évfolyam, 4. szám, 2013. december 9. Kiadja: Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Felelős kiadó: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Szerkesztő: Bősze Balázs Elérhetőség: 1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: 06 1 362 8100, fax: 06 1 362 8104 Web: www.mnvh.eu, e-mail: [email protected] Nyomda: Pátria Nyomda., 1117 Budapest, Hunyadi János út 7. Megjelenik 5000 példányban. Fotók: Botár Gergely, Bolyáki Attila, Bősze Balázs, Márton Balázs Minden jog fenntartva. Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése és sokszorosítása csak tartalmi és formai módosítás nélkül engedélyezett. ISSN 2062-638X

FŐIGAZGATÓI köszöntő


Aktuális

Kedves Olvasó! Ismét elérkezett az év vége, ami hagyományos módon a számvetés ideje. De nem csak az esztendő végét írjuk, hanem egy hét éves európai uniós költségvetési ciklus végét is, bár a szabályok szerint még két évig felhasználhatóak a források – mivel a forráslekötéseket meg kellett tenni – elég világosan láthatóak azok az eredmények, amelyek megvalósultak vagy megvalósulnak a 2007-2013-as időszakban. Ezeknek az eredményeknek a bemutatására vállalkozott ősszel a Virágzó Vidékünk Roadshow, ahol összesen hét állomáson mutattuk be a hét éves cik-

lus sikereit, amelyekhez az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap járult hozzá. Az elmúlt évek legnagyobb látogatottságú és a legnagyobb érdeklődéssel kísért rendezvényünk a Magyar Vidék Napja volt a Millenárison, mint a roadshow utolsó állomása. A több mint tízezer látogatót látva biztosak vagyunk abban, hogy a vidék értékeinek bemutatása továbbra is fontos, és a rendezvény sikerét lemérve az elmúlt időszakban eredményes feladat is volt. Az idei év vége a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat számára is mérföldkövet jelent, mivel lejár a 2012-2013-as Cselekvési terve. Úgy gondolom, hogy a dokumentum alapján nagyon fontos területek indult meg a munka, és régen várt, a vidék életét segítő alapvető programok és projektek valósultak meg ennek a részeként. Az MNVH az új, 2014-2020-as vidékfejlesztési program társadalmi egyeztetésében is központi szerepet kapott, munkánknak köszönhetően pedig számos észrevétel érkezett a közösségi források elosztását következő hét évre meghatározó elképzelésekkel kapcsolatban,

amelyeket a szaktárca igyekszik beépíteni a végső dokumentumba. Jelentős változás volt a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) életében, hogy október 1. óta közreműködünk az AgrárSzakképző Iskolai Hálózat (ASZIH) koordinálásában, ami szép és nemes feladat a jövő nemzedékek tudásának gyarapítása és a vidék fejlesztése érdekében. Az Intézeten belül ennek a feladatnak a végrehajtására létrejött a Szakképző Iskolai Hálózatkoordinációs Igazgatóság, amelyen belül két szervezeti egység, a Szakmai és a Működtetési Koordinációs Osztály foglalkozik a szakiskolákkal kapcsolatos teendőkkel. Az Intézetünk számára fontos eredményt jelent, hogy sikerült elnyerni a Családbarát munkahely címet. Büszke vagyok arra, hogy idén megkaptuk az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját az utóbbi években indult kezdeményezések eredményeként. Ilyen többek között a játszósarok kialakítása, családi napok és Mikulásünnep szervezése az Intézeten belül; vagy az iskolakezdési támogatás, valamint olyan, a családos munkatársakat segítő intézkedések, mint a törzsidő bevezetése, amely segít a kisebbek óvodába-iskolába vitelében. De ezek csak a kezdeti lépések, amelyeket igyekszünk kiterjeszteni. Ezúton szeretném megköszönni az Önök segítő támogatását, amit az elmúlt évben nyújtottak számunkra, és remélem, hogy a III. Vidékfejlesztési Napon személyesen is meg tudják tapasztalni az eredményeink hatását, és még inkább remélem, hogy a következő hét éves ciklusban a mostani tapasztalatokat is felhasználva még sikeresebb és eredményesebb projektekkel és tevékenységekkel tudunk hozzájárulni a vidékfejlesztés sikereihez. Legvégül engedjék meg, hogy az alábbi népköltéssel kívánjak Önöknek boldog Karácsonyt és eredményekben gazdag új évet! Harangok, szóljatok! Szóljatok, csengők, tudja meg a világ: karácsony eljött! Zengjétek, angyalok, zengjétek boldogan, tudja meg a világ: karácsony napja van! Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid NAKVI főigazgató, MNVH főtitkár

3

ÉLHETŐBB vidék – eredményes év a vidékfejlesztésben


Aktuális

Az év végén zárul egy hét éves költségvetési időszak az Európai Unió életében. A 2007-2013-as ciklusban jelenlegi árfolyamon mintegy 1400 milliárd forint támogatás áll Magyarország rendelkezésére mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra, az önrészekkel együtt csaknem 3000 milliárd forintnyi fejlesztést lehetővé téve.

A Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (DIT ÚMVP) részeként érkező európai uniós támogatásokból idén ismét megnyitottunk egyes jogcímeket, valamint a futó, illetve lezárult beruházásokhoz kapcsolódó kifizetések is folytatódtak. A DIT ÚMVP I. tengelyének egyik fő célja az állattenyésztés fejlesztése. Ezt jelzi az állattartó telepek korszerűsítése jogcímre elkülönített forrás nagysága, valamint az, hogy a támogatási konstrukciót az elsők között, már a DIT ÚMVP indulásának első évében meghirdettünk. Az állattenyésztési ágazat további igénye és a még rendelkezésre álló források lehetővé tették, hogy 2012-ben felülvizsgált és pontosított szakmai tartalommal ismételten meghirdessük a jogcímet, az eredetileg rendelkezésre álló 40 milliárd forintos forráskeretet duplájára emelve. A bankok által nehézkesebben hitelezettek körébe tartozó mezőgazdasági ágazatban dolgozó üzemek, egyéni gazdaságok csak kis része jut közvetlenül hitelhez, amely a legtöbb termelő számára a beruházás egyetlen lehetősége lehet, ezért a tárca a beruházási jogcímeknél előleg igénybevételét tette lehetővé. Ez kiemelkedő jelentőségű, hiszen az utófinanszírozott programoknál számos kedvezményezettnek jelent problémát a fejlesztések megkezdéséhez szükséges források előteremtése, amely előleggel biztosítható. A konstrukció beindítása óta eddig összesen mintegy 8,4 milliárd forint előleget nyújtottunk. A mezőgazdasági termelő tevékenységet végzők korösszetételének – a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásával összehangolt – javítása, az elaprózódott birtokszerkezet ésszerű koncentrálódásának elősegítése, és a gazdaságok átlagos méretének növelése érdekében a tárca – jövedelempótló típusú támogatással – harmadik alkalommal tette lehetővé a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásának támogatását 2012-2013. fordulóján. A DIT ÚMVP részeként első alkalommal indítottuk el az innovatív fajták, technológiák, környezetvédelmi, állatjóléti, gazdaságirányítási, szervezési, és marketing megoldások elterjesztését elősegítő bemutató-üzemi programok támogatása jogcímet kétmilliárd forint keretösszeggel, amelyre 146 üzem jelentkezett. A nem mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó jövedelemtermelő tevékenységek megvalósítását elősegítendő, támogatást

4

lehetett igényelni nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra, például turisztikai fejlesztésekre. A kiírásra összesen 381 támogató döntés született csaknem 11 milliárd forint értékben. A kérelembenyújtás teljes elektronikussá tételével megvalósulhatott a folyamatos kérelem-elbírálás, így az ügyfelek a támogatási határozataikat három hónapon belül kapták meg. A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím célja szálláshelyek létrehozása, meglévők fejlesztése és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése: lehetőség nyílik például gyermek- és ifjúsági szálláshelyek akadálymentesítésére, de akár lovas vagy vadászturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére is. A jogcím részeként agroturisztikai szolgáltató tevékenység is támogatható, így lehetőség van a helyi népművészeti értékek, termékek bemutatására, házi élelmiszerek felkínálására, helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatására is. A nagy érdeklődésre

tekintettel november 25-én immár ötödik alkalommal hirdettük meg ezt a pályázati lehetőséget. A rendelkezésre álló forráshoz átcsoportosítottunk más jogcímekben megmaradt összegeket, így lehetőség nyílik arra, hogy teljesen felhasználjuk az EU vidékfejlesztési támogatásait. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtandó alapszolgáltatások fejlesztésére irányuló intézkedés részeként a tanyákon élőknek is biztosítható a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés, például a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése jogcímmel „tanyabuszok” beszerzésével, valamint a többfunkciós szolgáltató központok kialakítása és fejlesztése jogcímmel. Ezekre 2013. november 25-étől közel 10 milliárd forint értékben lehetett pályázni. A falumegújítás és vidéki örökség megőrzése jogcímekre többletforrást biztosítottunk, hogy minden, az előírt követelményeknek megfelelt pályázó támogatáshoz jusson. A 2012. évi megnyitáskor olyan, nem védett épületek külső-belső felújítására lehetett pályázni, amely a település vagy környezetének a megjelenését javítja. Többek között közparkokat, sétányokat is ki lehetett alakítani, új helyi piacok kialakítására és szelektív hulladékgyűjtők fejlesztésére, de akár közcélú feladatokat ellátó, nem fedett sport- – akár gördeszka- vagy kerékpáros – pálya kialakítása, fejlesztésére is. Az EU-n belüli és harmadik országbeli területekkel való nemzetközi együttműködést támogató jogcímre 2012. október 30-tól 2013. november 29-ig folyamatosan lehetett támogatási kérelmet benyújtani. A pályázati rendszer két szakaszból állt, először ugyanis egy megvalósíthatósági tanulmányt kellett benyújtani egy szakmai bizottsághoz, és csak ennek jóváhagyásával lehetett támogatáshoz jutni. A LEADER-térségek közötti együttműködésekre 2013. április 2-től szintén november 29-ig lehetett benyújtani támogatási kérelmet, és itt is megvalósíthatósági tanulmányt kellett beadni. Az előzőeken túl a kormány 2013-ban harmadik alkalommal hirdette meg a Tanyafejlesztési Programot, kizárólag nemzeti forrásból. Idén az Alföld teljes területéről lehetett pályázni négy támogatási célterületre augusztus 7-ig. Az október végi döntés értelmében idén 529 tanyafejlesztési projekt nyert el vissza nem térítendő támogatást összesen közel 3,5 milliárd forint értékben. A tanyai gazdálkodás megújítását és a tanyai életmód hátrányainak csökkentését célul kitűző program eddigi három évében így már csaknem ezer pályázat kaphatott összesen mintegy 5,8 milliárd forintnyi támogatást. A Tanyafejlesztési Programon felül a DIT ÚMVP más intézkedéseiből is támogatáshoz juthattak a tanyán élők, több intézkedésnél pedig többletpontokat kaptak a támogatási kérelmek elbírálásakor. Többek között tanyás állattartók, kertészetek, fiatal gazdák, mezőgazdasági utak korszerűsítését vállaló gazdálkodók, és az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) részt vevők kaptak előnyt, az AKG egyik célprogramja pedig kimondottan a tanyás gazdálkodást támogatja. A DIT ÚMVP III-IV. tengelyén

belül támogatásra jogosultak azon települések külterületei és a tanyás térségek, ahol a település lakosságának két százaléka él, így mindegyik intézkedés lehetőséget biztosít a tanyákon élők életszínvonalának növeléséhez, a tanyák életképességének viszszaszerzéséhez, és kiépülhet a tanyagondnoki hálózat. A szaktárca részt vesz a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program egyszerűsítési programjában is, amelynek célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése és a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele. Ennek részeként az ügyintézés egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá, a program megvalósítása pedig hatékonyabbá vált. Csökkentettük az ügyfelek adminisztrációs terheit többek között azzal, hogy nem szükséges az őstermelői igazolvány benyújtása pl. a terület és állatlétszám alapú intézkedéseknél, a kötelező képzéseken való részvételről szóló igazolás ellenőrzése pedig hivatalból történik, azokat nem az ügyfélnek kell megküldenie. Csökkentettük a számlán kötelezően feltüntetendő információkat és egyszerűsítettük a számviteli bizonylatot, ráadásul ha utóbbin adminisztrációs hibát vétettek volna az ügyfelek, lehetőségük nyílik hiánypótlással orvosolni. Azon vállalkozásoknál, ahol nincs könyvvezetésért felelős személy (pl. őstermelők), elegendő a vállalkozás vezetőjének ellenjegyzése, a vállalkozói igazolvány kiváltása pedig már nem szükséges a támogatási kérelemhez, elegendő, ha az ügyfél megküldi az érvényes egyéni vállalkozásról szóló hatósági bizonyítványt, jegyzői igazolást. A fentiekből is látható tehát, hogy a hazánk rendelkezésére álló európai uniós és saját vidékfejlesztési forrásokat igyekeztünk a lehető leghatékonyabban, a leginkább ügyfélbarát módon felhasználni a vidék lakóinak javára. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár

5

Aktuális SOKOLDALÚAN segítette a vidéki közösségeket az MNVH 2012-2013-as tevékenysége Magyar Vidéki Mozaik

Az EU tervezési ciklusaival összhangban idén év végén fejeződnek be a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2012-2013-as Cselekvési tervének programjai. Ez a fontos dokumentum határozta meg a szervezet munkáját, s a benne előírt világos útmutatásokkal hozzájárult ahhoz, hogy számos eredményt tudjunk felmutatni. A magyar vidék és lakói érdekében megvalósult tevékenységünk ismert és elismert lett.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) egy 2005-ös európai uniós jogszabály nyomán jött létre 2008 végén, majd a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) egy 2010 decemberében kiadott rendelete alapján újult meg. Tevékenységével igyekszik segíteni a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő – az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködők, a gazdálkodók, társadalmi szervezetek, szakmai testületek – együttműködését. A megújuló Hálózat különböző szakterületek elismert képviselőinek helyet adó Elnökséggel kezdte meg a munkát, hogy a maga sajátos eszközeivel hozzájáruljon a vidék társadalmi-gazdasági fejlődéséhez és különböző támogatási formákkal, illetve forrásokkal segítse a vidéki szervezetek működését, programjaik megvalósítását. A havonta ülésező testület két évig Csatári Bálint, jelenleg Medgyasszay László vezetésével folyamatosan irányítja az Irányító Hatóság által jóváhagyott MNVH Cselekvési Tervben foglaltakat a magyar vidék és lakói érdekében. A 2011 februárjában – az új rendelet alapján induló –

6

munkát a 120 főből álló MNVH Tanács is jóváhagyta, amely átlagosan évente kétszer ülésezett. A Tanácsra az MNVH a társadalmi viták és a szervezet ellenőrzésének fontos eszközeként is tekint, sőt, a testület több önálló javaslatot is megfogalmazott a megújult Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2014-2020-as vidékfejlesztési-tervezési időszakának teendőivel kapcsolatban. A Tanács második, 2012. március 1-jei ülésén alakultak meg az MNVH szakosztályai. Ezek – néhány elnökségi tag szakmai vezetésével – az EMVA négy tengelyéhez kapcsolódva végezték a munkát, így az I. szakosztály a versenyképes mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás témáival, a II. pedig elsősorban agrárkörnyezetvédelemmel foglalkozik. A III. szakosztály a sokoldalú vidékfejlesztés tengely mentén szerveződött, a IV. pedig a helyi közösségekért és a LEADER-csoportok összefogásáért, kisebb programjaik támogatásáért felelős. Az MNVH I. szakosztálya az átadható jó gyakorlatok gyűjtését és bemutatását tűzte ki elsődleges céljául (workshopok, kiállítások, vásárok és vidékfejlesztési napok). Ennek jegyében a szekció többek között támogatta a Hortus Hungaricus kertészeti kiállítás és vásárt, és a Fiatalok Vidéken – Youth in the Countryside hazai és nemzetközi hálózatépítési programot, valamint az agrár-felsőoktatásban tanulóknak megrendezett Hagyomány és Innováció Szakmai Találkozót is felkarolta. A II. szakosztály az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jó gyakorlatok terjesztésére, a Közös Agrárpolitika „zöldítésével” kapcsolatos viták közvetítésére, valamint az agrár-környezetgazdálkodási kifizetési programok szakmai értékelésére vállalkozott. A szakosztály ennek jegyében támogatást nyújtott többek között a „Vidékességek” című, jó gyakorlatokat bemutató DVDfilmsorozat elkészítéséhez, amely olyan témákkal foglalkozott, mint az ökológiai gazdálkodás, a gyepgazdálkodás és legeltetés vagy a mezőgazdaság és természetvédelem.

A sorozatot több televíziós csatorna is műsorára tűzte a közelmúltban. Számtalan területet érintett a III. szakosztály tevékenysége. A népi gyógymódok és gyógynövények története, alkalmazása, jogi szabályozása és a bennük rejlő lehetőségek álltak az első nagy rendezvényének középpontjában (2012. május, Halimba). A szakosztály pedagógiai programot is kezdeményezett a tanyák és a hagyományos gazdálkodás megismertetéséért azzal a céllal, hogy mintegy „átélhetővé tegye” a gazdálkodást, a növénytermesztést, az állattartást az iskolások számára: a gyerekek tapasztalják meg, hogyan lesz a vetőmagból élelmiszer, legyen számukra becsülete a földnek, a vidéki embernek és a kétkezi munkának. Szintén támogatta a szakosztály a Közösségi Tanulókert Hálózatot, amely azokat igyekszik összefogni, akik a táji adottságoknak megfelelő fajták megőrzését és a közösségi tanulás újjáélesztését tűzték ki célul. Idén a tavaly kiemelt projektként indult Nagyapám Háza mesterinas képzés is a szakosztály támogatásával valósult meg. A LEADER programmal foglalkozó IV. szakosztály a LEADERtámogatások felhasználásának segítéséhez többek között START UP Fórumot rendezett és egy kézikönyvet is lefordítta-

tott. A szakosztály a nemzetközi kapcsolatokban is kulcsszereplő. Idén márciusban találkozót szervezett Kárpát-medencei LEADER Helyi Akciócsoportok számára, nemzetközi LEADERtalálkozót tartott a II. Nemzeti Vidékfejlesztési Napon, munkája eredményeként pedig az MNVH-t felvette a tagjai közé az Európai LEADER Szövetség a Vidékfejlesztésért (ELARD). A szakosztály tagjai azóta bekapcsolódtak a szervezet munkájába, sőt hazánk adhatott otthont a szervezet 2013. évi közgyűlésének is. A szakosztály egyik legfontosabb programja a TRANSLEADER-projekt volt. A kezdeményezés négy ország LEADER módszereit mutatta be, majd egy összehasonlító elemzéssel igyekezett segíteni az új tervezési időszakra vonatkozó felkészülést. 2013 januárjában elindult a LEADER program frissítése 3.0 című program is, hogy a 2007–2013-as programozási időszak végén az utolsó LEADER pályázati eljáráshoz tegyen előzetes észrevételeket, és egyúttal biztosítsa a források hatékonyabb felhasználását. Az Elnökség is számos stratégiai feladatot valósított meg a Cselekvési Terv alapján, amelyek közül az egyik legfontosabbat ezek közül a kisprojekt-ötletek támogatási rendszerének kidolgozása és finanszírozása jelentette. Ezek egy előre meghatározott ütemterv szerint, jól megtervezetten indultak el, és ma is a legnépszerűbb programjaink között jegyezzük. Ezt az is mutatja, hogy összesen 856 olyan vidékfejlesztéssel foglalkozó társadalmi, szakmai illetve civil szervezet és magánszemély vetette magát előzetes nyilvántartásba, ahhoz, hogy ilyen támogatáshoz juthasson. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy 79 LEADER Helyi Akciócsoportot támogattunk 62 millió forint értékben azért, hogy a csoportok nemzetközi kapcsolatokat építhessenek, s hogy megismerhessenek és másokkal is megismertessenek sikeres LEADERkezdeményezéseket. Összesen 15 ország vidékfejlesztő csoportjaival valósult meg ilyen együttműködés. A vidéken élők tudását bővítendő benyújtott ún. ismeretátadási vidékfejlesztési projektötletek száma 125 volt, amelyekből 55-öt támogatott az MNVH Elnöksége csaknem százmillió forint értékben. A Hálózat azzal a céllal hirdetette meg ezt a felhívást, hogy olyan országos, térségi, kistérségi, vagy helyi hatókörű ismeretátadás megszervezésére és lebonyolítására adjon lehetőséget, amely

7

illeszkedik az MNVH 2012-2013. évi Cselekvési Tervében megfogalmazott célokhoz. Ennek jegyében az MNVH egyrészt olyan témákra biztosított forrást, mint a fenntartható állattartás, a hazai nemesítésű fajták alkalmazása, a kertkultúra, az ökogazdálkodás vagy a termékek helyi piacra juttatása. Másrészt fontosnak tartottuk az integrált vidékfejlesztéssel kapcsolatos ismeretátadást is, így a vidéki turizmusra, a táji értékek és a kulturális hagyományok megőrzésére, a helyi és térségi közösségépítésre, a sok szereplő bevonásával folyó falu- és vidéktervezésre, valamint az épített környezet védelmére vonatkozóan is be lehetett nyújtani. A sokoldalú vidékfejlesztéshez kapcsolódó szakmai kiadványok készítésére és megjelentetésére is nagy számban adott lehetőséget az MNVH: a benyújtott 180 projektötletből 64-et tudott az Elnökség támogatni 127 millió forint felhasználásával. A szakmai kiadványok célja elméleti és gyakorlati tudás átadása révén a vidék értékeinek, kultúrájának, hagyományainak élővé tétele, a helyi közösségek, a helyi erőforrások fenntartható hasznosításának, a vidéken élő társadalmi csoportok identitásának erősítése. Itt olyan könyvekre, interaktív és időszakos kiadványokra, bemutatkozó

anyagokra, magazinokra és prospektusokra lehetett támogatást kapni, amelyek szakmai tapasztalatok és tudás cseréjére, helyes, átadható gyakorlatok terjesztésére, valamint projektadatbázis kiépítésére irányulnak. Kiemelt cél, hogy az elkészült művek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedéseket széleskörűen és hitelesen, a helyi sajátosságokhoz illeszkedve ismertessék meg és mutassák be. A legnépszerűbb projektötleti elemet a rendezvények jelentették: 419-re nyújtottak be megvalósíthatósági tervet, amelyekből 148at tudott az Elnökség támogatni több mint négyszázmillió forint értékben. A felhívással három témakörben adtunk lehetőséget támogatásra. Egyrészt olyan szakmai műhelyek, konferenciák szervezése és megrendezése kaphatott támogatást a pályázó, ahol módszertanilag koordinált szakmai munka, tudásátadás folyik, biztosítva a kiemelt vidékfejlesztési programok szakmai támogatását, tudományos figyelemmel kísérését, avagy az alkalmas tapasztalatok, bevált jó gyakorlatok megosztását, cseréjét. Másrészt vidéki szereplők számára szervezett információs és tájékoztató fórumok, kiállítások, konferenciák, hazai vagy külföldi projektlátogatások, tanulmányutak megrendezésére is mód nyílt. Mindebből látható, hogy az elmúlt két évben összesen több mint egymilliárd forintnyi támogatást tudtunk adni szakmai és civil szervezeteknek, illetve közreműködésükkel a vidéken élőknek. A projekteket Önök is folyamatosan nyomon tudták és tudják követni a Magyar Vidéki Mozaik hasábjain, illetve a www.mnvh.eu honlap állandóan frissülő oldalán. A Hálózat kommunikációs eszköztára 2012 őszétől A falu című tudományos folyóirattal is kibővült: a lap kiadásának jogát a VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VM VKSZI), illetve az annak jogutódjaként létrejött NAKVI vette meg, a folyóirat szellemi gondozását pedig az MNVH-ra bízta. Emellett olyan egyszeri kiadványokkal is igyekeztünk bemutatni a Hálózat munkáját és a vidék értékeit, mint a 2013 nyarára készült programfüzet vagy a jó gyakorlatokat bemutató kiadvány. Az MNVH munkájának fontos része volt az úgynevezett kiemelt projektek segítése, végrehajtásuk figyelemmel kísérése, értékelése is. Nagyon fontos területeken kezdődött meg ez a munka, és alapvetően fontos programok valósultak meg ennek részeként, a Cselekvési Tervben szereplő módon. 2012-ben 24, míg 2013-ban 35 kiemelt projekt indult el. Kijelenthetjük, hogy időarányosan e projektek több mint 80 százaléka már a pénzügyi elszámolás szakaszába jutott, és értékelésük is zajlik. A csaknem hatvan program több mint 470 millió forintos támogatást kapott, ezen felül pedig – főként az idei évben – további 71 programra kötöttünk szerződést, így összességében a kiemelt projektek révén a vidékre juttatott forrás elérte a 620 millió forintot. Az MNVH a Cselekvési Terv megvalósításának részeként vidékfejlesztési feladatokat tartalmazó együttműködési megállapodásokat kötött országos hatáskörű szakmai szervezetekkel, így többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Natúrparkok Szövetségével és az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével.

Az MNVH hazai tevékenységének kiterjesztését szolgálják az idén februárban munkába állt megyei referensek is. A megyéken belül kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező szakemberek információs pontokat működtetnek, Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekben mutatják be a Hálózat aktuális havi tevékenységét, kapcsolatot tartanak a hálózati és Tanács-tagokkal, valamint aktívan hozzájárulnak a tagság bővüléséhez, bevonják őket a Hálózat munkájába. Emellett támogatják megyéjükben az MNVH projektötleteinek megvalósulását. A referensek képzéseken, országos szakmai rendezvényeken vesznek részt, és elősegítik az utóbbiakon való részvételt a vidékfejlesztés szereplői számára. Megyei szinten továbbépítik és hálózatosítják az MNVH programjait, valamint támogatják a vidékfejlesztési tervezést, különös tekintettel a 20142020-as európai uniós költségvetési időszakra vonatkozólag. A megyei kollégák a következő hét éves vidékfejlesztési program társadalmasításában is részt vettek, számos fórumot szervezve, a következő hét éves európai uniós támogatású vidékfejlesztési program megalkotásakor ugyanis Fazekas Sándor miniszter megbízásából a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat feladata lett a

társadalmi vita megszervezése, a különféle vélemények összegyűjtése és továbbítása a szaktárca felé. Az Elnökség ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatai építésére, nemzetközi tanácskozások szervezésére is nagy hangsúlyt fektetett a társ-hálózatokkal együttműködve, és segítette az alkalmazott – a folyó tervezést szolgáló – vidékkutatási feladatok megoldását. A Hálózat számtalan regionális, országos és nemzetközi tanácskozást szervezett vagy támogatott különféle témákban a LEADERprogram jövőjétől kezdve a kézművességen át a termelői piacokig és helyi termékekig. Az Elnökség emellett elismerésekkel honorálta a kiemelkedő vidékfejlesztési eredményeket, így megalapította az Év Vidékfejlesztője és az Év Vidékfejlesztő Közössége Díjakat. Az MNVH egy országos rendezvénysorozattal is igyekezett bevonni a közvéleményt a 2014-2020-as program megalkotásába, honlapján pedig bárki véleményezhette a dokumentum első tervezetét. A Hálózat emellett az idén véget érő hét éves európai fejlesztési periódus főbb eredményeit is igyekezett közelebb hozni mindenkihez a hét állomásból álló Virágzó Vidékünk Roadshow-val. Mint az a fenti felsorolásból kiviláglik, az utóbbi két évben számtalan kezdeményezés elindult. A palántákat elültettük, sőt sok esetben a termés is beérett. A Cselekvési Tervünk alapján dolgoztunk, és számos olyan programot, rendezvényt szerveztünk vagy karoltunk fel, amely lehetőséget ad a vidék felemelésére. Büszkék vagyunk az általunk elért eredményekre, és bízunk benne, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tevékenysége nyomán még a korábbiaknál is több kézzel fogható eredményt tudunk felmutatni a jövőben, és nem törik meg az a lendületes munka, amelyet a vidékért és a vidéken élőkért folytatunk. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid NAKVI főigazgató, MNVH főtitkár

NEMZETKÖZI kapcsolatokban is erős évet zárt az MNVH


Tárgyaló

Hálózatunk a 2013-as évben is aktívan dolgozott nemzetközi kapcsolatok kialakításán és továbbfejlesztésén. Számos képzést, konferenciát szerveztünk az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal és az európai uniós partnereinkkel együttműködve, továbbá klaszterek, munkacsoportok irányítását is vállaltuk.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) eddigi aktív nemzetközi tevékenységének köszönhetően idén több szakmai programnak Magyarország adott otthont: többek között azon képzéssorozat első részének is, amelyet az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) kezdeményezett, hogy elősegítse tagszervezetei együttműködését, javítsa hatékonyságukat, és felkészítse azokat a 2014-2020-as időszak kihívásaira. A nemzeti vidéki hálózatok (NVH), az ENRD és az Európai Bizottság agrárügyekkel foglalkozó főigazgatóságának képviselői gyűltek össze február 19. és 20. között Budapesten, hogy részt vegyenek az első képzési alkalmon, amelyen a vendégek összesen 17 országot képviseltek. Hálózatunk rendszeresen képviselteti magát a soros NVH-i üléseken, ezáltal is biztosítva, hogy az ENRD-ban együttműködő 28 tagország megismerhesse a magyar fejlesztési eredményeket, sikeres és hasznos gyakorlatokat. Az egyeztetések kiemelt témája volt többek között az Európai Unió és a tagországok között létrejövő partnerségi megállapodások létrehozása; a 2014-2020-as tervezéssel kapcsolatban a hálózatokat érintő rendelkezések ismertetése; a hálózatok felépítésének és regionális működésének bemutatása; valamint tevékenységük monitoringja; a hálózati erőforrás tervezése; és a kommunikáció, mint a hálózatok horizontális eszköze. A 18. hálózati ülésen júniusban elindítottunk egy új tematikus klasztert, amely a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) témával foglalkozik. A klaszter irányítását az MNVH végzi, aminek köszönhetően júliusban Budapesten rendeztük meg a „CLLD - the message unheard” című konferenciát. A szakmai esemény célja az volt, hogy felhívja a vidékfejlesztési döntéshozók (így többek között az európai uniós támogatású fejlesztési programok irányító hatóságainak képviselői) figyelmét a CLLD-megközelítés hozzáadott értékére, illetve hogy megtárgyalja a CLLD-tervezéssel és megvalósítással kapcsolatos aggályokat a résztvevő 15 tagállam képviselőivel.

10

A novemberi hálózati ülést megelőzően rendezték meg a CLLD klaszter második ülését a munkacsoportok részletes munkatervének kidolgozása, valamint vezetőinek kijelölése érdekében. Az ülésen lehetőség adódott az egyes tagok által már megvalósított, több alapot felhasználó vidékfejlesztési jó gyakorlatok megismerésére is. Hálózatunk látja el továbbá az Európai Vidékfejlesztési Intézmények Szövetsége által létrehozott Vidékfejlesztési Munkacsoport szakmai koordinációját. A munka a Bács-Kiskun megyében, májusban megrendezett éves közgyűlés alkalmával indult el, amelyet a nemzetközi szervezet jövőbeni stratégiájának, illetve a munkacsoportjainak 2013-2014. évre vonatkozó munkaprogramjának megtárgyalása követett. Biztosítva, hogy Hálózatunkon keresztül hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhassanak a külföldi mintákból, az együttműködési megállapodást aláírt partnereink szakmai vásárain is képviseltettük hazánkat. Részt vettünk többek között a lengyelországi „AGROTRAVEL Falusi és Mezőgazdasági Turizmus Nemzetközi Vásáron”, valamint Erdély legnagyobb mezőgazdasági es állatte-

A LEADER-megvalósítással európai szinten foglalkozó „ENRD LEADER EVENT 2013: Building Bridges for the Future” elnevezésű brüsszeli szakmai szeminárium célja volt, hogy hozzájáruljon a 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó nemzeti, regionális és helyi sikeres programozáshoz. A jelenlegi programozási időszak értékelése mellett a LEADER megvalósításának minőségét vitattuk meg. Az eseményen tíz magyar HACS is képviseltette magát, akik közül öten az eseményt megelőző ELARD-ülésen is részt vehettek. Mutatva a téma fontosságát, a novemberi, Brüsszelben megrendezett LEADER Albizottsági ülés középpontjában a Nemzeti Vidékfejlesztési Programok IV. tengelyének jelenlegi állása, az átmeneti időszakkal kapcsolatos témák, jogszabályi környezet és útmutatók kidolgozása, a következő programozási időszak tervezésének folyamata, valamint a LEADER/CLLD hatékony finanszírozásával kapcsolatos részletek meghatározása szerepeltek. De szó volt még a finanszírozással kapcsolatos speciális kihívásokról,

nyésztési kiállításán, az AGRARIA-n. Ott voltunk az Agrokomplex Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszer Kiállításon is, ahol a szlovák hálózat tevékenységével, a LEADER megvalósításának eredményeivel, a szlovákiai Helyi Akciócsoportokkal (HACS), helyi termékekkel és hagyományokkal ismerkedhettünk meg. A tapasztalatcsere biztosítása érdekében a finn vidékfejlesztési program kontrolling tisztviselői áprilisban megismerkedhettek az ellenőrzést végző hazai hatóságok jó gyakorlataival, azon költséghatékony és magas minőségű ellenőrzési módszerekkel, amelyek lehetővé teszik a Bizottság jövőbeni ellenőrzéseiből származó bármilyen szankció elkerülését. Szakértőinknek lehetősége nyílt, hogy további szakmai eseményeken vegyenek részt a Hálózat támogatásával. Ezek közül a „Városvidék kapcsolat: a gazdaság-fejlesztés integrált megközelítése” című rendezvényen elhangzott gyakorlati példák a hazai tervezés szempontjából különösen fontosak, mivel a 2014-2020 időszakra vonatkozó operatív programok tervezési folyamatában nyilvánvalóvá vált a „város-vidék kapcsolatok” fejlesztésének erőteljes igénye, ugyanakkor értelmezési zavarai is. A projekt példákon keresztül láthatóvá teszi, hogy hol és hogyan lehet a térség- és vidékfejlesztési, különösen a CLLD beavatkozási lehetőségeket elhatárolni. Az MNVH IV. szakosztálya is kiemelten kezeli az együttműködési lehetőségek feltérképezésének elősegítését, aminek köszönhetően a Kárpát-medencei vidékfejlesztő HACS-ok számára szervezett partnerkereső találkozón magyarországi, romániai, szlovákiai, lengyelországi HACS-ok, valamint a LEADER program iránt érdeklődő ukrajnai és szerbiai vendégek mutatták be a LEADERmegvalósítás lehetőségeit, a vidékfejlesztést érintő együttműködési pontokat. A kapcsolatok létrehozásának elősegítése érdekében a résztvevők egy „együttműködési vásárban” vehettek részt, ahol áttekintették a közös munka lehetséges területeit, meghatározták a lehetséges együtt megvalósítandó projektek témaköreit, végül pedig ismertették a konkrét projektötleteiket is.

megvitatták a lehetséges gyakorlatokat és megoldásokat, valamint ezek egymással történő megosztásának lehetőségeit. Ahogy az a fent említett szakmai események sorából is kitűnik, mind Hálózatunk, mind pedig a brüsszeli székhelyű európai ernyőszervezetünk, valamint partnereink együttműködésével is egyre több módszerrel igyekszünk a tapasztalatcserét biztosítani a vidékfejlesztésben érdekeltek számára, legyen szó szakmai eseményeken való részvételi lehetőségről, együttműködési lehetőségek felkutatásáról, közös projektek elindításának támogatásáról vagy akár útmutatók készítéséről. Bízom benne, hogy a következő programozási időszakban az Ön javaslataival még tovább bővíthetjük az érintettek igényeinek megfelelően a sikeres és jól működő nemzetközi együttműködések sorát. Kiss Ágnes igazgatóhelyettes MNVH Hálózati és Projektkoordinációs Igazgatóság

11

KÖZÖSSÉGET is épít a kialakuló népfőiskolai hálózat


Tárgyaló

A népfőiskolák megújításának és Kárpát-medencei hálózatuk kialakításának fontos állomását jelenti az a kiemelt projekt, amely a kiépülő rendszer alapjait fektette le. A tanulmány annak a tervét vázolja fel, hogyan lehet ezen nagy múltú felnőttképző intézmények értékeit minél több emberhez eljuttatni.

Napjainkra egyre fontosabbá válik a tudás, a tanulás szerepe életünkben. A rengeteg információ és az egyre gyorsabban feltárt új ismeretek nélkülözhetetlenné teszik, hogy az ember képezze magát, ehhez azonban már nem elég egyszer megszerezni a tudást, hanem folyamatos, élethosszig tartó tanulásra van szükség, hogy változó világunkban is friss, versenyképes ismeretekkel rendelkezzünk. Egyre inkább felértékelődik a nem formális tanulás értéke, hiszen a megszerzett papírok helyett a használható tudásra helyeződik a hangsúly, ez az út ráadásul azoknak is lehetőséget ad a társadalmi felemelkedésre, akiknek nehézséget jelentene egy szakképzettség vagy diploma megszerzéséhez szükséges összeg előteremtése. A népfőiskolák, mint a paraszti fiatalság erkölcsi, szellemi, közösségi nevelésének és oktatásának eszközei a XIX. században születtek meg, de hazánkban is hosszú időre visszanyúló előzményekkel bírnak. Magyarországon egészen 1769-ig vezethető vissza hasonló szellemiségű oktatási intézmények kialakítása, amikor Tessedik Sámuel hazai tapasztalatai alapján kidolgozta nevelési koncepcióját „A paraszt ember Magyar Országban micsoda és mi lehetne” című művében, majd ennek jegyében megalapította az első magyar gazdasági és ipari tanintézetet Szarvason. Mély történelmi gyökereik ellenére ugyanakkor a népfőiskolák napjainkra sem veszítették el létjogosultságukat: e különleges intézmények rugalmasságuknak, gyakorlatiasságuknak és az általuk közvetített értékeknek köszönhetően máig népszerűek és virágzóak Európában. A bennük rejlő lehetőségeket a kormány is felismerte, így a 2012-2020-as Nemzeti Vidékstratégiában is helyet kaptak külön alprogramként. A dokumentum ehhez a kezdeményezéshez stratégiai irányokat és teendőket jelöl ki: többek között leszögezi, hogy ki kell dolgozni a népfőiskolai, vidéki felnőttképzés és oktatás hatékony működéséhez legmegfelelőbb szervezeti kereteket és működési formákat, területi egységenként oktatói, előadói és szakértői adatbázist kell kialakítani, valamint együttműködést kell kialakítani az intézmények és partnereik között. Mindeközben a stratégia nagy hangsúlyt fektet a társadalmi befogadásra és az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatására. Ehhez a munkához kapcsolódik a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által támogatott kiemelt projekt, amelynek hosszú távú célja a hazai népfőiskolai mozgalom megújítása és a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat kialakítása. A Népfőiskola Alapítvány ezt a munkát egy átfogó tanulmánnyal alapozta meg, amely egy tervezetet nyújt e sajátos, a felnőttképzés vidéki hagyományain alapuló, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó intézménytípus

12

fejlesztésére. A tervezet a történelmi előzmények számba vétele után külön foglalkozik a hazai népfőiskolák történetével, amelyek a XX. század első felében jelentek meg Magyarországon, sorra vizsgálva azokat az intézményeket, amelyek új lehetőséget adtak a vidék felemelkedésére, és amelyek munkáját a szocializmus évtizedekre megszakította. Mára azonban ismét megnyílt az út a népfőiskolák előtt, a lakiteleki népfőiskola pedig olyan magot jelenthet, amely köré szerveződve megújulhat a mozgalom. A tanulmány a jelenlegi helyzet elemzése, az erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása után felvázolja, hogyan lehet erre az alapra felépíteni a határon innen és túli magyarságot összefogó Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózatot. Ezt egy ütemezett terv segítségével, kapcsolatépítéssel, új hálózati helyszínek kiválasztásával és felkészítésével, valamint infrastruktúra-fejlesztési tervvel igyekszik elérni. A dokumentum többek között kijelöli a háromszintű hálózat tagjainak, a térségi, járási és helyi szintű intézményeknek a tulajdonságait, feladatait, hatósugarát és tervezett számát. A projekt ezzel egy olyan kezdeményezés megvalósulásához járulhat hozzá, amely segíthet egy modern és rugalmas, mégis hagyományokra építő felnőttképzési forma elterjedésében. Mindezt egy olyan, alapvetően civil és decentralizált kezdeményezésen keresztül érheti el, amely az önszerveződés erősítésével új energiát adhat a közösségeknek a települések, különféle régiók, az ország és a Kárpát-medence szintjén is. Márton Balázs

65 ÉV UTÁN villamos áram is kerülhet a szászbereki tanyára


Tárgyaló

A 93 éves Tóth-Mácsai Barnabásné az ország legidősebb nyertese a tanyaprogramon. Marika néni novemberben kitörő örömmel fogadta a hírt, miszerint beadott pályázata felkerült az idei Tanyafejlesztési Program nyerteseinek listájára. A program segítségével most 65 év után lehet áram Marika néni tanyáján.

Magyarország kormánya a 2013. évi Nemzeti Tanyafejlesztési Programban kiemelt feladatként kezelte a tanyavillamosítást, illetve a külterületi útjavító gépek beszerzését. Új lehetőséget jelentett, hogy nemcsak az önkormányzatokon keresztül nyílt lehetőség a villamosításra, hanem száz százalékos támogatási intenzitást biztosítva az egyéni tanyai lakosok is pályázathattak. Erre a célra ötvenmillió forint áll rendelkezésre ebben az évben. A kormány tervei szerint 2020-ra minden tanyán szeretnék bevezetni az áramot. A Tóth-Mácsai család gazdasága a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szászberek település külterületén, a régi Berenta tanyavilágban található. A második világháború után a hadifogságból hazatérő Tóth-Mácsai Barnabás és édesapja együtt építették meg vályogból a tanya első épületét, a még ma is álló lakóházat, majd feleségével együtt megkezdték a közös életüket. Néhány évvel később ólakat és istállókat is létesítettek, valamint körbekerítették az udvart. A kezdeti időkben csak néhány holdon gazdálkodtak, kizárólag önellátásra termeltek. Akkoriban közel ötven tanyaépület alkotta a helyi tanyavilágot, ám az erőszakos TSZ-esítés miatt sokan beköltöztek a faluba, városba, sorra kihaltak, rommá lettek a környező gazdaságok. A rendszerváltás után, a kárpótlás gyanánt visszakapott területeken végre elkezdődhetett a valódi gazdálkodás. 1993-tól az egyetlen fiú, Tóth-Mácsai Árpád őstermelőként, vállalkozóként folytatta a magángazdálkodást. Főleg őszi kalászosok, tavaszi kapások, takarmány- és olajos növények termesztésével foglalkoztak. Pályázat (az Antall-kormány géppályázata) és önerő útján gépesítették, erejükhöz mérten fejlesztették a gazdaságot, földet vásároltak. 1994-ben szintén pályázati segítséggel egy vetőmag tárolására és gépek szerelésére alkalmas színt létesítettek, ez a kiadás viszont több évre visszavetette a gazdaság fejlesztésének lehetőségeit. 2002-ben meghalt a család feje, Tóth-Mácsai Barnabás. 2009-ben Tóth-Mácsai Krisztián vette át a családi gazdaságot a nyugdíjba vonult édesapjától. Az elmúlt évek aszály- és belvízkárai ellenére, 50 hektárról 200-ra sikerült növelni a vállalkozás területét. A tanyán háztáji jellegű állattartás – húsgalambot, juhot, őshonos baromfit tartanak – és növény-

termesztés folyik, amelynek fejlesztésére jövőbeni feladatként tekintenek. A lakóház közelében található egy hektáros területet barack-, körte-, cseresznye- és meggyfák díszítik. A jó egészségnek örvendő Marika néni a mai napig itt él, háztartást vezet, libát töm, galambot pucol, virágot ültet és aktívan kommunikál a mobiltelefonján. A tanyagazdaság ugyanakkor infrastrukturálisan jelentősen elmaradott: nincs vezetékes ivóvíz, gáz és villamos áram. A világítást petróleumolajjal működő lámpával, illetve akkumulátorokkal, generátorokkal oldják meg, utóbbihoz viszont plusz kiadást jelent a gazdaság számára az üzemanyag. A tervezett fejlesztések (gabonatisztító, magtár) lehetőségeit jelentősen gátolja a villamos áram hiánya. Sötétedés idején a karbantartáshoz, szereléshez használt berendezések, eszközök használata erősen korlátozott, nem beszélve arról, hogy az akkumulátorok, generátorok jelentős környezetterhelő hatással bírnak. Az elnyert fejlesztési lehetőség nagyban hozzájárul majd a tanyán élők életminőségének javításához: megoldódik a világítás, a háztartási gépek, eszközök használata, a fűtés, a meleg víz előállítása, és további lehetőségként adódik a telekommunikációs eszközök és a biztonsági rendszer, riasztó-jelző berendezések telepítése. Mint a leírtakból is látható, a tanya villamosítása, elektromos árammal ellátása a jövőbeni célok megvalósításának elengedhetetlen eszköze, ám most több sikertelen villamosításra irányuló pályázat után a rögös út végére értek a Berenta tanya lakói. Barancsi Ágnes Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens

13

A HAGYOMÁNY útjára lépett idén a Nagyapám Háza program


Jó gyakorlatok

A második éve meghirdetett Nagyapám Háza program több mint romos épületek helyreállítása: az élő hagyományt örökíti tovább. Az MNVH és a Falufejlesztési Társaság által 2012-ben életre hívott kezdeményezés részeként a hagyományos népi építészet fortélyait sajátíthatják el egy-egy mestertől az érdeklődő fiatalok.

Hogyan kell zsúpot rakni, sarat tapasztani, vályogot készíteni vagy éppen náddal a fedéseket megvalósítani – ilyen és ehhez hasonló technikákat sajátíthattak el azok, akik felvételt nyertek a Nagyapám Háza program képzésére. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a Falufejlesztési Társaság 2013-ban már második alkalommal szervezte meg mester-inas képzését középiskolások, egyetemisták, főiskolások és a népi építészet iránt érdeklődő fiatalok számára, ahol a résztvevő inasok egy hónap alatt többek között Ópusztaszeren, Oszkón, Györkönyön, Szokolyán és Hetyefőn is belekóstolhattak a hagyományos paraszti építészet és a tradicionális eljárások titkaiba. Krizsán András, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségének tagja, a Falufejlesztési Társaság elnöke, valamint a mozgalom megálmodója a programról elmondta: „A Nagyapám Háza leginkább abban különbözik a felsőoktatásban és nyári gyakorlatokon elsajátítható ismeretektől, hogy nem egyszerre, egy időben próbálunk a fiataloknak bemutatni egy épület-helyreállítást vagy

14

egy hagyományos építőmesteri technológiát, hanem úgy, ahogy régen a céhlegények is vándoroltak vidékről-vidékre és egy-egy újabb mester mellé elszegődve tanulták meg annak tudását és fortélyait.” A vályogépítés, sarazás, paticsfal-készítés vagy zsúpfedél-helyreállítás mellett a fiatalok megérthetik a régi paraszti építészet lényegét, ami kulcsfontosságú tudást jelent, hiszen napjainkban már nem apáról fiúra száll ez az ismeret, hanem tudatosan át kell adni a fiatalabb nemzedéknek. Ezt a feladatot vállalta magára a Nagyapám Háza program is – tette hozzá a mozgalom megálmodója. Idén a kilenc inas között Juhász Balázs, a Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem építészhallgatója is igyekezett elsajátítani a hagyományos építészeti technológiákat. „A programmal 2012-ben, az első nyári képzés indításakor találkoztam, az egyetem folyosóján akadtam rá a hirdetésre. Régóta foglalkoztat a népi építészet és kultúra. Helyhez kötöttsége, őszintesége, az életben maradás nyers valóságának és a nyílt, hiedelmekkel és hagyományokkal teletűzdelt szellemvilágnak az együttélése mindig vonzott engem. Ilyen irányultság mellett építészhallgatóként nem volt kérdés, hogy szeretnék-e jelentkezni, csábító lehetőség volt olyan praktikákat és megoldásokat megtanulni, amelyek képesek függetlenek maradni a piaci lobbitól, marketingtől és környezetszennyezéstől” – mesélte. Négyhetes gyakorlatát a Vas megyei Oszkó szőlőhegyén töltötte: itt működik az Oszkói Hegypásztor Kör, amelynek tagjai évtizedek óta tanulmányozzák, restaurálják és építik a Vasi-Hegyháton a hagyományos meszelt boronafalú, zsúppal fedett borospincéket. Ők készítették számos, főként Vas megyében és az osztrák határon túl épülő háznak a tetőszerkezetét és zsúpfedését. „A gyakorlatom pont az aratási idény végére esett, amikor a learatott rozsszalmát kévékbe kötve behordják a pajtákba, és feldolgozzák tetőfedésre kész épületszerkezetté. Reggel ötkor indultunk ki a mezőre, ahol traktor pótkocsijára dobáltuk az ölnyi, 170 centiméter magas kévekötegeket,

majd a szőlőhegyi pajtákba halmoztuk őket. Ezt kora délutánig csináltuk, majd egy rövid pihenő után délutánonként gyakoroltam, miként lesznek nyers szalmakévékből fedésre alkalmas, kötözött kettőzött szalmakötegek” – emlékezett vissza az építészhallgató a nem szokványos munkára. A dolgos mindennapok mellett azonban egy újfajta szemlélettel is gazdagodhattak a programban résztvevő inasok. „Sokat tapasztaltam a velem dolgozókkal, elsajátíthattam azt a fajta praktikusságon alapuló szemléletet is, hogy ha gondolkozol, bármit meg lehet oldani. Ezt a hozzáállást szeretném beleszőni a mindennapjaimba, ahol csak lehet, és ki tudja, talán a saját házamat is egyszer zsúppal fedem majd be.” Lénárt István Szokolyán, a Kacár tanyán működtet egy önellátó gazdaságot, ahol idén két tanuló kóstolhatott bele a hagyományos paraszti építészetbe és gazdálkodásba. „Egy önfenntartó tanyát működtetünk, amit a két kezemmel építettem és azt a tudást igyekszem továbbadni, amit idáig sikerült összegyűjtenem. A parasztember mindig abból építkezett, amit talált a ház körül: a talpa alatt lévő agyagos földet, szénát, szalmát vagy nádat használta fel” – emelte ki Lénárt István, aki mesterként idén nyáron nem egy, hanem két inast fogadott a tanyáján, ahol sokféle hagyományos építési móddal találkozhatnak az ideérkezők. Vályogtéglát és paticsfalat készítettek, nádazták egy csirkeól tetejét, kemencét, valamint kerek libaólat építettek, amelynek az ajtaját is az inasok ácsolták össze. „Előbb-utóbb észhez térnek az emberek és újra gazdálkodni fognak a falvakban, észreveszik, hogy itt van alattunk a termőföld, amelyet fel lehet használni. Minden alapanyag adott az építkezéshez, én semmi mást nem tudok adni, csak önbizalmat ahhoz, hogy ha hazamennek, folytassák tovább azt, amit itt elkezdtek” – fűzte hozzá a Nagyapám Háza programban már második éve részt vevő Lénárt István. A mesterek az MNVH-val kötött együttműködési megállapodás részeként nem csupán az oktatást vállalják, az inasoknak szállást és étkezési lehetőséget is nyújtanak. A képzést elvégzők a program zárásaként oklevelet kapnak, amelyen a mester és a támogató szakmai szervezetek ajánlása szerepel. Az idei Nagyapám Háza ünnepélyes lezárása alkalmából november 14én, a szentendrei Néprajzi Szabadtéri Múzeumban Cseri Miklós, az intézmény főigazgatója örömét fejezte ki, hogy a skanzen 2012 után idén is helyszín lehetett a program során. Kiemelte a tudásátadás fontosságát, hiszen később a Nagyapám Háza programban résztvevő fiatalok a saját környezetükben kamatoztathatják megszerzett ismereteiket, majd idővel ők maguk is mesterekké válhatnak. „Mint egy ágat, úgy oltottuk be őket a tudással” – mondta el Krizsán András a képzést elvégző tanulókról. Hozzátette, mára, ha elmennek egy-egy romos pince vagy parasztház mellett, máshogyan néznek az épületekre, hiszen a négy hét alatt megértették a régi paraszti építkezés lényegét és az értékteremtő munkán túl rengeteg közvetett haszon birtokosaivá váltak, amely a saját és környezetük hasznára válik. Az oklevelek átadása előtt a kétkezi munka megbecsülésének fontosságára hívta fel a figyelmet Medgyasszay László, az MNVH elnöke. „Minden erőmmel támogatni fogom, hogy a Nagyapám Háza országosan ismert és elismert mozgalommá váljon” – erősítette meg az MNVH támogatásáról a résztvevőket a Hálózat elnöke. Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője elmondta: a Nagyapám Háza egy sikeres mintaprogram, amelyet a szaktárca is kiemelten támogat. Több mint puszta állagmegóvás és helyreállítás, hiszen összehozza a szakembereket és olyan hálózatot épít ki, amely valóban a vidéket és a vidéki embereket szolgálja. Közeledik a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus, ahol a vidéki örökség fejlesztése is szerepet kap, ezért a tervezés során hangsúlyt fektetnek a források elkülönítésére, hogy ez a kiváló munka tovább folytatódhasson és a Nagyapám Háza program maga is hagyománnyá válhasson. Markovics Réka

15

EGYHÁZTÁJI vásár a templomkertben – termelői piac Debrecenben


Jó gyakorlatok

A Magyarországi Református Egyház támogatásával és segítségével indult el és mára a Magyar Református Szeretetszolgálat égisze alatt működik az Egyháztáji Program Debrecenben. A segélyszervezet eddigi három fő szolgálati ága – segélyezés, önkéntesség, nemzetközi segítségnyújtás – mellé ezzel egy újabb is társult.

„Az Egyháztáji egy nonprofit program, amelyet embertársaink és a teremtett világ iránt érzett felelősségünk miatt indítottunk el. Azokat a kistermelőket kívánjuk segíteni, akik nap mint nap a föld megművelésével keresik kenyerüket, és globalizált világunkban folyamatosan a kiszámíthatatlan és olykor bizonytalan jövővel néznek szembe” – mondta a kezdeményezésről Kocsis Attila, az Egyháztáji Program igazgatója. „Rajtuk kívül szeretnénk segíteni azoknak a fogyasztóknak is, akik rákényszerülnek arra, hogy a szupermarketekben a hazai, egészséges, friss, nyomon követhető áruk helyett a külföldi országok drága termékeit vásárolják meg, amelyekről sokszor nem is tudják pontosan, milyen utakon és eljárásokon keresztül jutottak el az itthoni boltok, áruházak polcaira” – osztotta meg céljukat a program vezetője. „Egyik igen fontos alapelvünk, hogy csak hazai kistermelők termékeinek közvetítésével foglalkozunk. Nem támogatjuk a környezetszenynyezéssel megtermelt és messziről behozott áruk forgalmazását. A teremtésvédelem, az öko-gondolkodás része felebarátaink iránt érzett szeretetünknek és embertársaink iránti felelősségünknek. Másik alapgondolatunk a bizalom és becsület összekapcsolása, ezek értékeinek újraértelmezése, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy mai válságos időszakunkban a bizalomból és becsületből van a legnagyobb hiány. Azt szeretnénk, ha mindennapi életünkbe viszszatérne a bizalom, beleértve a termelést és a vásárlást is. Célunk, hogy a gyülekezeti hálózatunkon keresztül közvetlenül találkozzanak egymással a termelők és a fogyasztók, és köztük egyfajta bizalmi viszony alakuljon ki” – tette hozzá Kocsis Attila. „A termelők munkáját, erőfeszítéseit – és igen sokszor kiszolgáltatottságát is – együttérzéssel figyeljük. Segítjük, támogatjuk, megteremtjük termékeik piacra jutásának lehetőségeit. A Szeretetszolgálat nem gazdálkodik, hanem elősegíti, hogy a bibliai ige valósággá váljon: „Méltó a munkás a maga bérére”, mert valóban a termelők azok, akik a legnagyobb részt és kockázatot vállalják az élelmiszerelőállításban, ezért feltétlenül meg kell kapniuk munkájuk tisztes jussát” – fejtette ki a program vezetője. Ma már egyre több helyen és formában működnek helyi termelői piacok szerte az országban, közvetlen kapcsolatot teremtve a termelők és fogyasztók között. E kezdeményezéshez augusztus 24-én a Magyar Református Szeretetszolgálat is csatlakozott, megnyitva Egyháztáji Vásárát az ország második legnagyobb városában. A nyitás óta kéthetente szombat délelőttönként a Széchenyi-kerti Református Egyházközség templomának udvara is megtelik termelőkkel és vásárlókkal. Kocsis Attila szerint a Szeretetszolgálatnál előzetesen regisztrált termelői, illetve – a jelenleg alkalmanként átlagosan ötszáz főt is meghaladó – vásárlói kör máris egymásra talált. A Széchenyi-kerti templomot úgy tervezték, hogy ne csak szakrális,

16

de közösségi térként is működjön, így tágas kertje kitűnő lehetőséget nyújt az „Egyháztáji vásár” megtartására. Amíg a szülők beszerzik a szükséges élelmiszereket, addig gyermekeik a gyülekezet önkénteseinek felügyeletével elfoglalhatják magukat a játszótéren. „A folyamatos közvélemény-kutatások eredményeit kiértékelve alkalomról alkalomra igyekszünk minél szélesebb körű szolgáltatást nyújtani, igény esetén bővíteni a termékskálát. A klasszikus piaci, kis mennyiségű vásárláson túl most lehetőséget biztosítunk nagyobb mennyiség beszerzésére is, így téli tárolású burgonya,

hagyma és alma nagyobb tételű megvásárlására lehet jelentkezni. A kínálat, ha felhozatali mennyiségben még nem is, de az áruféleségeket és azok minőségét tekintve már felveszi a versenyt a nagyobb piacokkal. Szinte minden kapható itt, sőt, lényegesen több a hagyományos, kézműves, minőségi manufakturális termék, mint egyéb piacokon vagy a nagy vásárcsarnokokban. Nem követelmény ugyan, de szívesen látjuk a biotermelőket és termékeiket is” – hangsúlyozta Kocsis Attila. „Október 5-én, jó másfél órával a nyitás után érkeztem, és ekkor már igazi piaci hangulat uralkodott a templomkertben” – mondta a piacról az egyik látogató, Balku László. „Többen már hazafelé tartottak zöldséggel, gyümölccsel megpakolt kosarakkal, szatyrokkal, miközben folyamatosan érkeztek az újabb vásárlók is. A bejáratnál felállított asztalnál – ahol a csípős október eleji reggelen a Szeretetszolgálat munkatársai teával kínálták a látogatókat és az árusokat – adakozásra is volt lehetőség, támogatva a szolgálat karitatív tevékenységét” – osztotta meg tapasztalatait Balku László. A forgalom tizenegy óra után kezd csak csökkenni. A piacra egy esztári pékség először hozta el hagyományos kemen-

cében sült különleges pékáruit. Sikeres napot zártak: volt olyan termékük, ami már tíz óra után elfogyott. A Hajdúszoboszlóról érkezett Kiss Katalin csak egészségügyi előadásokon és kézműves vásárokon árulja saját gyártású gyógynövény-készítményeit. Igényességére jellemző, hogy a standján sorakozó tégelyek, üvegcsék kivitelben és valószínűleg minőségben is felveszik a versenyt a gyári készítményekkel. Egy másik asztalon mézzel telt befőttes üvegek sorakoztak, amelyek gazdája, a fiatal helyi méhész, Nagy Sándor többnyire csak háztól szokott eladni mézet a barátoknak és ismerősöknek. A termelő ugyanakkor örömmel jelentkezett az egyháztáji vásárra, mert hosszú távú, közvetlen értékesítési lehetőséget lát benne. „Olyan rendezvény ez, ahol mindenki megtalálja a számítását, ez pedig arra sarkall minket, hogy érdemes kitartóan folytatni a megkezdett munkát” – értékelte a programot Kocsis Attila. Kis Zoltán, osztályvezető, Vidékfejlesztési Minisztérium

17

Jó gyakorlatok FÓKUSZBAN a minőség – házi jellegű tészták Tiszaújvárosból Magyar Vidéki Mozaik

Rajzó Tamásné Ibolya családi vállalkozása immár több mint három éve foglalkozik házi jellegű száraz tészták készítésével. Termékeivel rendszeresen részt vesz a Vidék Mustrán és a Magyarok Vásárán is. A prémium minőségre törekvés mellett kiemelten fontosnak tartja a vásárlókkal való személyes kapcsolattartást.

Egészen más területen, más szakmában tevékenykedtél korábban. Mi adta a motivációt, hogy tésztakészítéssel kezdj el foglalkozni? Huszonöt évig a Vám- és Pénzügyőrségnél dolgoztam, majd elkezdtem vágyni egy szabadabb életre, arra, hogy a magam szerencséjének legyek a kovácsa úgy, hogy amit csinálok, az mások megelégedésére is szolgáljon. Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha tésztakészítéssel kezdenék el foglalkozni. Rövid időn belül férjemmel meg is vásároltuk két tésztagyártó kisüzem eszközparkját. Ezek közül az egyik Budapesten, a Csinszka utcában működött, ez volt a Topáz Kft., aminek a nevét is továbbvittük, és a két géppark összekapcsolásával a térség legnagyobb tésztaüzemét alakítottuk ki Tiszaújvárosban. Milyen törekvések állnak a termékfilozófi átok középpontjában? Mi jellemző a Topáz termékpalettájára? Házi jellegű tésztáink friss magyar tojásból és hazai lisztből készülnek só és egyéb adalékanyagok hozzáadása nélkül. A célunk az, hogy a lehető legjobb minőségű tésztát készítsük, és ezáltal nyerjük el a vásárlók bizalmát. Termékválasztékunk sokszínű, mintegy harminc formában készítünk nyolc-, négy- és két tojásos tésztákat, továbbá kóser tésztákat is. Visszajáró vevőink körében a legkedveltebbek a kakastaréj, a radiátor, az eperszalag, a rizsszem, a kiskagyló, a lúdgége, továbbá természetesen a cérnametélt és a csigatészta, mint a magyar étkezési kultúra hagyományos és jól ismert tésztái. A kiszerelések méretében és a tészták vastagságában is igyekszünk rugalmasan megfelelni a vásárlói igényeknek. Fontosnak tartom azt, hogy aki például a vékony cérnametéltet szereti a húslevesben, az vékonyat kapjon, aki pedig a vastagabbat kedveli, annak is tudjunk adni az ízlésének megfelelőt. Különösen nagy figyelmet fordítunk tésztáink állagára. Az előző nap gyártott tészták minőségét minden reggel a próbafőzések alkalmával szemrevételezéssel és kóstolással is teszteljük. A teljes körű felelősségvállalás is megjelenik részünkről.

18

Aki nem elégedett a termékünkkel, annak visszaadjuk az árát, vagy kap egy másik csomag tésztát helyette. Ilyen esetre még nem volt példa eddig, de ez a garancia megnyugtató lehet azok számára, akik először vásárolnak nálunk. Rendszeres résztvevői vagytok a Vidék Mustrának és a Magyarok Vásárának is. Miért fontos ez számotokra, mi a hozadéka ennek? Ezek a vásárok jó alkalmat adnak a vevőinkkel való személyes kapcsolattartásra. Néhány találkozás után már egyáltalán nem ritkák a baráti hangvételű beszélgetések, aminek természetesen része az a visszajelzés is, amit a termékeinkkel kapcsolatban megosztanak velünk. Törzsvásárlóink mindig a szokott helyünkön keresnek minket és van, akinek már kora reggel előre elkészítjük a szokásos kis csomagját, mert tudjuk, mit szokott vinni tőlünk. Jó érzés szembesülni azzal, hogy ma már egyre több az olyan tudatos vásárló, aki figyelmet fordít az élelmiszerek beltartalmi értékére és azok eredetére is. Jómagam boltba már alig járok, hiszen a termelői és biopiacokon hétről-hétre szinte mindent be tudok szerezni, a pirospaprikától a húslevesbe kívánkozó falusi, sárgalábú tyúkon át egészen a kézműves szappanig. A vásározás életformánkká vált az utóbbi egy-két évben. A többi árussal, termelővel már-már olyanok vagyunk, mint egy nagy, összetartó család. Most úgy érzem, hogy ez az a szabadság, amire néhány éve vágyakoztam. Természetesen üzleti szempontból is van hozadéka a megjelenéseknek. Az olyan nagyobb rendezvények, mint az OMÉK, vagy a Magyar Vidék Napja kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy még szélesebb körben ismerjenek meg minket, ami hozzásegíthet nagyobb volumenű megrendelésekhez is. Milyen terveitek vannak a közeli jövőre nézve? Termékeink megjelenését, csomagolását szeretnénk teljesen megújítani. A tészta beltartalmi értékére vizuálisan is utaló, modern dizájn bevezetése a célunk, mely színkombinációjában továbbra is magyaros hangvételű.

ADVENT: út az emberré lett Isten felé


Kitekintő

Advent táján szeretnénk a magazin decemberi számában egy gondolatébresztővel kedveskedni olvasóinknak a karácsonyi készülődéshez, amelyet Henczel Szabolcs atya tolmácsol. A Rábaközből származó pap ezer szállal kötődik a vidékhez, volt káplán Kapuváron, Bükön és plébános Nagycenken.

Nemrég egy érdekes, karácsonyi versikét találtam: „Nem jut eszembe karácsonykor semmi, mindig leírom, hogy legyen béke és ne mondjunk nemet a szeretetre és legyünk mindig segítőkészek. Sokat meséltek jó és rossz történeteket, amik kitaláltak vagy valódiak, szerte a világon. Egy a fontos: a belülről jövő, őszinte szeretet.” Sok történetet, verset olvashatunk karácsony körül, amelyek hallatán átérezhetjük a karácsony élményét és hangulatát pár óra erejéig. Gyakran halljuk ekkortájt a bevásárlóközpontok hangszóróin is a fülbemászó karácsonyi énekeket, ám ezekkel csak próbálják elterelni a figyelmünket arról, hogy mennyi pénzt is költünk el valójában. A TV reklámjai is hirtelen a szeretetet és békét hangsúlyozzák, luxusajánlatokként jelentetik meg a jobbnál jobb akcióval ellátott ajándékaikat, bízva abban, hogy karácsonyra mindenki megveszi azokat. Martin Buber vallásfilozófus így emlékszik vissza: „az élet egy találkozás. Ahol emberek az Isten szeme előtt találkoznak, ott az életük gazdagabb lesz.” Az elhunyt költő és pap, Wilhelm Willms valósághoz közelálló szavakkal így próbálta ezt leírni:

„Tudta, hogy az emberi közelség egészséget adhat, olykor betegséget, olykor pedig halált, de élővé is tehet minket. Tudta, hogy egy ember közelsége jóvá tehet minket, olykor mérgessé, szomorúvá, de örömöt is adhat. Tudta, hogy az emberi távolmaradás halált is okozhat bennünk, de egy ember eljövetele ismét életet adhat… Tudta, hogy az emberi szó vagy tett látást adhat azoknak, akik vakok voltak, akik semmit nem láttak és nem értettek ebből a világból. Tudta, hogy a jóakarat a bizalom előlege, százszorosan visszatérül…” Pár hét múlva Szenteste lesz. Kívánom, hogy teljesüljenek vágyaink és találjunk örömöt abban, hogy együtt lehetünk szeretteinkkel. Az ismeretlen szerző ezt írta: „Karácsonykor nem jut eszembe…” – mi ne ezt érezzük, hanem gondoljuk át életünk találkozását. Gondoljunk arra, hogy az Isten értünk lett emberré, azért, hogy több ember legyen a világban! Nem hagyott minket magunkra! Henczel Szabolcs plébános Szent György Plébánia, Sopron

19

A CSALÁDOKÉ volt a főszerep a Magyar Vidék Napján


Visszatekintő

Különféle hagyományőrző, játékos, szórakoztató és szakmai programokkal, koncertekkel, valamint hamisítatlan vidéki ízekkel várt kicsiket és nagyokat a Magyar Vidék Napja Budapesten. A rendezvényen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által támogatott sikerek, fejlesztések is bemutatkozhattak a fővárosiak előtt.

Élénk gyerekzsivaj és hazánk vidéki értékeire kíváncsi családok töltötték meg október 26-án a budapesti Millenárist, ahol a Magyar Vidék Napja várta a látogatókat. A rendezvényre érkezőket már a bejárat előtt a jókora bográcsokban rotyogó, hungarikum karcagi birkapörkölt, a hagyományos kürtőskalács frissen sült kelt tésztájának és egyéb válogatott finomságoknak az illata üdvözölte. Már itt is olyan tradicionális mesterségek művelői vártak kicsiket és nagyokat, mint a kürtőskalács-készítő, vagy a kovács. Nem csak a tárgyak megalkotásában és az elkészült művekben lehetett gyönyörködni, hanem akár ki is lehetett próbálni, milyen feladatot jelent a vas megmunkálása hagyományos módszerekkel. A hazai ízek kedvelői számára a rendezvénynek helyet adó épület is számos ínyencséget tartogatott a számtalan sajtfélétől kezdve a szürkemarha szalámin át a különféle lekvárokig, szörpökig, fűszerekig és egyéb növényi készítményekig, hiszen a Vidék Mustra termelői piac is helyet kapott a Millenárison, így a városi látogatók első kézből, közvetlenül a termelőktől juthattak egészséges és hazai eredetű élelmiszerekhez. A kikapcsolódásra vágyók és a vidék kulturális értékei iránt érdeklődők számára eközben a színpadon olyan változatos programok nyújtottak tartalmas szórakozást, mint a bábelőadás és a táncház. Az itt fellépő együttesek mindegyike egyedi módon tette élővé népzenei hagyományainkat: a több mint négy évtizede működő Kaláka versekkel házasította össze, a Karak Zenekar az indie zene elemeivel ötvözte, Ferenczi György

20

és a Rackajam pedig a rock&rollal vegyítette. A színpadi produkciók mellett a kisebbeket rengeteg ügyességi játék és játszósarok is várta. A családi értékek, a közös szórakozás fontosságát hangsúlyozta megnyitójában Mezőszentgyörgyi Dávid, a programot megszervező Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) főtitkára is. Mint elmondta, a cél, hogy a látogatók maguk is ellátogassanak vidékre. Mezőszentgyörgyi Dávid kiemelte, hogy a rendezvény egy családi nap, az általa vezetett – és az MNVH Állandó Titkárságának helyet adó – Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) pedig éppen egy nappal korábban nyerte el a Családbarát Munkahely címet. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár az esemény megnyitóján elmondta, hogy a rendezvény egyúttal a Virágzó Vidékünk Roadshow utolsó állomása, amely a 2007-2013-as európai uniós költségvetési időszak eredményeit mutatja be. Hangsúlyozta, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból mintegy 1400 milliárd forint állt rendelkezésre a vidék és a mezőgazdaság fejlesztésére, ennek több mint 90 százalékát már lekötötték, kétharmadát pedig már ki is fizették, így minden remény megvan, hogy minden lehetséges forrást sikerüljön felhasználni. A Darányi Ignác Terv Új Magyarország

Vidékfejlesztési Program szerint elosztott pénzeket főként a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar versenyképességének növelésére fordították, de az agrárium mellett vidékfejlesztésre is jelentős összeg jutott. „Hiszünk abban, hogy a vidék nem csak termelési hely, nem csak flóra és fauna, amelyet meg kell védeni, hanem egyben egy társadalmi és kulturális tér is” – hangsúlyozta V. Németh Zsolt, ennek jegyében pedig például több mint félezer művelődési ház megújult, és falusi templomokat, népi műemlékeket állítottak helyre. Medgyasszay László, az MNVH elnöke kiemelte, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter bízta meg a szervezetet a rendezvénysorozat lebonyolításával, amely sokrétű tevékenységet végez, és olyan projektre is támogatást nyújt, amelyek nem csak ismeretátadást jelentenek, hanem tényleges, kézzel fogható eredményekkel járnak. Ilyen az „Adj helyet a helyinek!” mozgalom, amely 7,8 millió forint támogatást nyújtott helyi termék polcok kialakítása érdekében gyakran látogatott helyekre, hogy azokhoz is eljussanak a térségi élelmiszerek, akik maguktól nem mennének el például egy termelői piacra. A hagyományőrzés is a vidékfejlesztés fontos része. Erre szolgál a Nagyapám Háza mester-inas mintaprogram, amelynek részeként fiatalok a gyakorlatban ismerhetik meg a hagyományos népi építészet technikáit. A kezdeményezést az MNVH több mint hatmillió forinttal támogatta. A régi ízek megőrzésére szolgál a csárdavilág és betyárételek mintaprojekt, amely olyan vendéglátóhelyekkel foglalkozott, ahol a sokszor már elfeledett fűszerekkel, technikákkal a hagyományos magyar konyha jegyében készítenek ételeket. Az európai uniós pénzek mindenki számára elérhetőek, csak jó pályázat kell, emelte ki az MNVH elnöke. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által támogatott jó gyakorlatokat, valamint különféle vidékfejlesztéssel kapcsolatos lehetőségeket, példákat mutatott be a szórakoztató programokat kísérő szakmai konferencia is. Az előadók között volt Kovács Norbert „Cimbi” is, bemutatva, hogyan sikerült egy LEADERtámogatással kialakított „Interaktív Faluházzal” és jókora adag lelkesedéssel felfrissíteni a kiscsőszi kulturális életet és tradíciókat. Kiemelte, hogy a kicsiny Veszprém megyei községben még valóban élnek a hagyományok, amelyeket a táncházmozgalom ugyan megőrzött, de városiassá tett, és elvesztek mögüle azok a háttérismeretek, amelyek nélkül csak produkciót és nem átélt élményt jelent. A tánc és a hozzá kapcsolódó életfelfogás sokaknál eltűnik, amint más környezetbe kerülnek, így felszínessé válik Kovács Norbert tapasztalatai alapján, ám a cél, hogy valóban hagyományőrzőkké váljanak a néptáncosok, és a falvakban, a valóságban éljék át a hagyományt. Az Interaktív Faluház ennek jegyében nem csak megtekinthető és „bebalzsamozott” múzeumi

tárgyakból áll, hanem egy módszertani irodával is rendelkezik, amelyhez egy archívum is tartozik népdal-, néptáncés pedagógiai gyűjteménnyel. A térségbeli oktatók ennek köszönhetően akár táncot is tanulhatnak, zenéket vághatnak vagy tanácsokat kérhetnek. A faluházat az év minden szakaszában megtöltik különféle programokkal: a hétvégéken például különféle eseményeket, így elméleti képzéseket tartanak, nyáron pedig táborokat szerveznek. Munkájuknak köszönhetően a térségben egy tánccsoportrendszer jött létre, amelybe a helyi gyerekek mellett a szülőket is bevonták. A helyiek kezdeti előítéleteit leküzdve sikerült megerősíteni a közösséget, és már vannak olyanok, akik a hagyományőrzés miatt települtek ide, így a gyerekek révén lesz jövője a falunak, és gazdálkodók, vállalkozók, akik falun is tudnak dolgozni. A vidéki lakosság megtartásának és utánpótlásának szükségességét hangsúlyozta Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) ügyvezető elnöke, rámutatva, hogy az elvándorlás fontos probléma, amelynek számos (pl. infrastrukturális, gazdasági, szociális) oka van. A Magyar Vidék Napjának fontosságát is bizonyította, hogy a városiak természetes kapcsolata meggyengült a mezőgazdaság és a vidék ügyeivel, amit az AGRYA egy rendezvényén kitöltött kérdőív is tükrözött. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ)

elnöke a reneszánszát élő kölest mutatta be. Az ősi időktől fogva termesztett, jó tűrőképességű, egészséges és sokféleképp felhasználható terményt a Magyar Vidék Napján és az egy nappal korábban megrendezett tanácskozáson, ismeretátadáson és ételbemutatón is meg lehetett kóstolni a „Köles a gasztronómiában” című rendezvényen, amelynek megtartásához a NAKVI és az MNVH is hozzájárult. Nagy Dénes, a NAKVI vezető szakmai tanácsadója a népi építészet ma is alkalmazható, praktikus fogásairól, átemelendő hagyományairól beszélt, de a témák közül nem hiányzott az iskolagyümölcs program, a tájnyelvek szerepe és helyzete, sőt, a nép- és a rockzene érintkezési pontjai sem. A Magyar Vidék Napján megtartott szakmai és szórakoztató programok sikerét jól jelzi, hogy több ezer ember vett részt az eseményeken, így számos látogató kerülhetett egy kicsit közelebb a vidékhez és kóstolhatott bele abba, mit is nyújtanak és nyújthatnak számukra a hazai falvak, kisvárosok. Márton Balázs

21

Visszatekintő TÖBB EZER látogató volt kíváncsi a csepeli Hungarikumok Napjára Magyar Vidéki Mozaik

Igazi élményben lehetett része azoknak, akik október 19-én kilátogattak Csepelre, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat projektötleti támogatásával megvalósult, kulturális programokkal és kóstoltatóval egybekötött termékbemutatóra és vásárra, ahol 18 település 26 kiállítója népszerűsítette a vidéket és a hungarikumokat.

„A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményei” – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Hungarikumok Napja Csepelen elnevezésű rendezvény ünnepélyes megnyitóján október 19-én, hozzátéve, hogy ezen értékek védelmét egy több mint egy évvel ezelőtt elfogadott jogszabály, a Hungarikum Törvény garantálja. „Mi nem a hungarikumokat kívánjuk összegyűjteni és árusítani ezen a rendezvényen, hanem elsősorban népszerűsíteni kívánjuk azokat” – fogalmazott Bolyáki Attila, az esemény megálmodója és főszervezője. „Ez egy családias rendezvény, ahol az érdeklődők beszélgethetnek a kiállítókkal, megkóstolhatják termékeiket anélkül, hogy bármire is kötelezve lennének. Célunk, hogy – akárcsak a Vidék Mustra esetében – közel hozzuk a magyar vidéket a budapestiekhez” – tette hozzá. A főszervező arról is tájékoztatott, hogy a rendezvényen jelen lévő kiállítóktól nem kértek fejpénzt. „Ez az esemény nem az üzletről szól, s ezt a kiállítók is tudják: bár folytatnak értékesítést, ezt igen nyomott árakon teszik, s céljuk nekik sem a minél nagyobb forgalom elérése, hanem a termékeik széles körű megismertetése, népszerűsítése” – mondta. A kiállítók Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, BácsKiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyéből, összesen 18 településről érkeztek. Standjaiknál az érdeklődők közvetlenül a termelőkkel is találkozhattak, akik végig jelen voltak az eseményen. Közvetlenségük és kedvességük önmagában élmény volt, így nem csupán a kínált terméket szerettették meg az érdeklődőkkel, hanem azok előállításáról is meséltek, ami nagymértékben hozzájárult a követlen értékesítés helyben, városi lakosok körében történő népszerűsítéséhez. De mivel is találkozhattak az érdeklődők, akik egyébként több mint ötezren keresték föl a rendezvényt? Nos, volt csabai kolbász, füstölt sonka, mangalicaszalonna, házi bioszalámi, különféle tejtermékek, sajtok, de lehetett kóstolni hazai gyümölcsökből készített lekvárokat, mézet vagy szabolcsi jonatán almát. Emellett népi

22

fafaragványokat, gyönyörű kézi hímzéseket és cserépedényeket is meg lehetett csodálni. A kiállító standoknál mindenhol az adott térség turisztikai látnivalóit, szálláshelyeit, programjait kínáló színvonalas, nyomtatott, illetve elektronikus kiadványokat kínáltak a látogatóknak. A kisebbek sem unatkoztak: játszósarok várt rájuk, a rendezvény bejáratánál pedig postagalambok köszöntötték őket, illetve tulajdonképpen az összes vendéget, hiszen az irántuk való érdeklődés a felnőttek körében is legalább akkora volt, mint a gyerekek esetében. A színpadon 11 órától a program zárásáig föllépő, mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztályt megszólítani kívánó helyi és vidéki művészek szintén nagy sikert arattak. Egymást váltották a rézfúvós-bandák, a Kárpát-medence különféle tájegységeinek tánckultúráját őrző és bemutató néptáncosok, illetve a magyar népzenét magas színvonalon művelő zenekarok, de gyerekeknek szóló interaktív játék és mese is színesítette a kínálatot. S hogy mi a helyzet a gasztronómiával? Dél körül a hortobágyi kiállítók jóvoltából két hatalmas bográcsban már javában rotyogott a szürkemarhapörkölt, velük szemben pedig a több üstben készülő, messziről illatozó karcagi birkapörkölt tette tanácstalanná az embert, melyiket is válassza. Hogy fokozza a bőség zavarát, a kulináris vetélkedésbe a nyírségi töltött káposzta és többféle szatmári ételkülönlegesség is beleszólt – nem kevés sikerrel. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat projektötleti támogatásából megvalósult rendezvény szervezője leszögezte: jövőre ismét lesz hungarikumok ünnepe Csepelen, de több más fővárosi kerülettel is folytatnak tárgyalásokat hasonló rendezvények lebonyolítása érdekében, s a cél minden esetben ugyanaz: megismertetni a városiakkal a vidéket, annak termékeit, látnivalóit, művészi alkotásait. Hogy a magyar vidékre mindenki büszke lehessen és elmondhassa: „a miénk”. Csuták Máté

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

(Hungarian Journal of) Animal Production

ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS 2013. 62. 2.

Alapítás éve: 1952

› A tehenek hasznos élettartamának hatásai

ÁLLAT TENYÉSZTÉS – TARTÁS – TAK ARMÁNYOZÁS

› Húsmarha állományok

› Computer tomográfiás

HALÁSZAT 106. évfolyam | 3. szám | 2013 ősz

Fizessen elő most a kiadónál kedvezményesen tudományos folyóiratainkra!

Alapítva: 1899

› Magyarország tógaz-

› Magyar sportlovak

vizsgálatok az állattenyésztésben

reprodukciós teljesítménye

Hungarian Journal of Aquaculture and Fisheries

dasági és intenzív üzemi haltermelése 2012-ben

díjugratási sportkarriere

3. oldal.

› A tógazdálkodás

› Vas megye vizei,

lehetőségei napjaink új gazdasági környezetében

halászata, horgászata, halászati igazgatása

7. oldal

10. oldal

› Intenzív rendszerben nevelt barramundi természetes és indukált ivarérése és ivarváltása 23. oldal

www.agrarlapok.hu

w w w. a g r a r l a p o k . h u

Halászat boritok.indd 1

2013.09.16. 18:28:37

2013. ősz


A vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata

A FALU

2013. ősz

XXVIII. évfolyam

› Aprófalvak környezeti politikája

Megjelenés minden évszakban

› A falusi turizmus újabb átalakulása

› Szemléletváltozás

› A nagykunsági

az EU közösségi politikájában

ﬁatalok családképe


Agrárökonómiai tudományos folyóirat

2013. 3. | 57. évfolyam

B1+gerinc+B4.indd 1

HUF 440/$ 4

HUNGARIAN H HU U

GAZDÁLKODÁS

AGRICULTURAL RESEARCH H

2013.09.11. 8:38:38


www.nakvi.hu

September 2013

Scientific Journal on Agricultural Economics

Régi előfizetőink jövőre is az idei áron kaphatják meg a lapszámokat, új előfizetőinknek pedig egy ajándék számmal kedveskedünk a 2013. évi lapszámokból.

Journal of the Ministry of Rural Development Hungary

A TÉSZ-ek számának változása Magyarországon, 1999–2013

A TARTALOMBÓL

Az élelmiszer-gazdasági szövetkezés gazdasági lényege Értékesítési láncok Magyarországon és Erdélyben 1945 előtt Közjavak, szövetkezet Szövetkezeti hitelintézetek

Forrás: Dudás Gyula – Juhász Anikó tanulmánya

az agrárfinanszírozásban Szövetkezetek átalakulása befektetői társasággá Géphasználati együttműködések A TÉSZ-ek gazdasági szerepe Tapasztalatok a termékpályás szövetkezetek gyakorlatából

National Agricultural Advisory, Educational and Rural Development Institute (NAERDI)

www.agrarlapok.hu

www.gazdalkodas.hu www.gazdalkodas.hu

Established by Prof. B. Nádaskay, 1878

HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL

Megrendelési határidő: 2013. december 21.

135. évfolyam

577–640. oldal

2013/10

■ LÓ

Szaruhártyaműtétek Túledzettség megállapítása ■ KÉRŐDZŐK

Ikervemhesség ■ KISÁLLAT

Kutya leishmaniosisa Szívizom immunhisztokémiai

Befizetési határidő: 2013. december 31.

vizsgálata ■ VADON ÉLŐ ÁLLAT

Vaddisznók coccidiosisa ■ RENDEZVÉNY

Derzsy-napok ■ AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK ■ KÖNYVISMERTETÉS ■ KITÜNTETÉSEK ■ HÍREK, TALLÓZÁSOK Zlamál Vilmos 1841-ben megjelentetett könyvének címlapja Cover of the Vilmos Zlamál’s book published in 1841 1 122

1540 Ft


MAL_cimlap10+boritok.indd 1

KERTGAZDASÁG HORTICULTURE 45. évfolyam 3. szám

2 0 13 . S Z E P T E M B E R

2013.10.01. 12:25:33


Crop Production

NÖVÉNYTERMELÉS 62. kötet | 2. szám | 2013. június

Alapítás éve: 1952

Főszerkesztő: Nagy János

További

További információ információ az előfizetésről:az előfizetésről: www.agrarlapok. www.agrarlapok.hu hu

› A sóstressz hatása az oltott és a sajátgyökerű görögdinnye növekedésére

› Eurázsiai és interspeciﬁkus szőlőfajták biológiai teljesítménye

› Prunus taxonok termékenyülését befolyásoló virágmorfológiai jellemzők

› Diófa (Juglans regia L.) leveléből készült komposztok vizsgálata bioteszttel

A vízmegvonás szemfejlődésre gyakorolt hatásának szövettani vizsgálata különböző stressztoleranciával rendelkező búza genotípusok esetében

Mikroelem terhelés hatása a kukoricára (Zea mays L.) karbonátos homoktalajon

www.agrarlapok.hu


2013.09.24. 11:35:27

A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) trágyázása I. - A tápanyagellátás hatása a biomassza felhalmozás dinamikájára és a terméshozamra

III. évfolyam, 4. szám

Recommend Documents