III. évfolyam 16. szám április április 29

III. évfolyam 16. szám. 2012.április 23 – 2012. április 29.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. április 24. Hoffman Rózsa rendhagyó osztályfőnöki órát tartott ………………………………….…..…..3.oldal 2012. április 26. Hangsúlyosabban jelenhetnek meg a nemzetiségek a Nemzeti Alaptantervben…………....3.oldal . 2012. április 26. Felsőoktatási intézmények vezetőinek név- és címjegyzéke (2012. április) …………….…....4.oldal 2012. április 27. Rendhagyó osztályfőnöki óra Réthelyi Miklós miniszterrel Pécsen………………………...….4.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Hírlap 2012-04-23 Tévesen írták ki a pályázatokat ………………………………………………………………..….5.oldal Magyar Hírlap 2012-04-24 Ehhez ragaszkodik Hoffmann Rózsa…………………………………………………………...….5.oldal Index 2012. április 24. Leszbikust követel a Jobbik a tankönyvbe……………………………………………………….6.oldal MTV Ma reggel 2012. április 24. Szigor vár az érettségizőkre- letölthető videó………………………………………………..….7.oldal Magyar Nemzet 2012. április 24. Így alakul át a felsőoktatás………………………………………………………………………………………….7.oldal Fnhír24.hu 2012.04.24. Dübörögnek az egyházi iskolák…………………………………………………………...……….8.oldal Népszava 2012. április 25. Olvad az egységfront……………………………………………………………………………….9.oldal Magyar Narancs.hu 2012. ápr. 24. Amikor Hoffmann Rózsa interaktív…………………………………………………………..…..10.oldal Magyar Hírlap 2012-04-25 Ez egy „sok-sok évtizedes adósság” …………………………………………………………......12.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

1

Heti Válasz 2012. 04.26. 12-14. oldal Tanár úr, kérem! Az iskolák államosításának buktatói ………………………………………..…..12.oldal Magyar Nemzet 2012. április 26. Új lendületet vesz a honvédelmi képzés…………………………………………………….…...15.oldal MTV Ma reggel 2012. április 27. Pokorni: Nem tudja majd elolvasni a kazánszerelő a használati utasítást ………….…...........16.oldal Origo 2012. 04. 27. Az iskolákon és a tanárokon próbál spórolni a kormány………………………….…….….…..16.oldal Fn24.hu 2012.04.27. Gyerekek a konténerben letölthető videó + képgaléria……………………………….….........18.oldal Origo 2012. 04. 27. Jövőre még biztos nem lesz rövidebb a nyári szünet……………………………….............….....20.oldal HVG 2012. április 28. 1. 6-10. oldal Fel, búcsúcsókra ……………………………………………………………………………….…...21.oldal Magyar Hírlap 2012-04-28 Jövőre kísérleti jelleggel indul a tanfelügyelet……………………………………….….…........23.oldal MTV Híradó 2012. április 28. Hoffmann: elkészült a Nemzeti alaptanterv ………………………………………………….....24.oldal Origo 2012. 04. 28. Baltával estek neki az alsós tananyagnak……………………………………………...……..….25.oldal Országos hírek MTV Híradó 2012. április 24. Határtalanul mehetnek a gimnáziumok is ……………………………………………………...27.oldal Népszabadság 2012. április 26. „Ha egyáltalán lesz jövőnk...” ………………………………………………………………...….28.oldal Magyar Narancs 2012. 04. 26.50-51. oldal Sáska Géza: Csend, rend, fegyelem…………………………………………………………..…..30.oldal Szakmai sajtó Edupress 2012-04-26. Korszerűsíteni kell a tanárképzést……………………………………………………….......…...33.oldal Blogok ……………………………………………………………………………………….............34.oldal

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

2

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. április 24. Hoffman Rózsa rendhagyó osztályfőnöki órát tartott Az Európai Unió a 2012-es esztendőt a Tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének nyilvánította. Ennek egyik programsorozata, hogy neves művészek, sportolók, ismert közéleti személyek látogatnak el egy-egy iskolába, s rendhagyó osztályfőnöki órán személyes beszélgetéssel segítenek megerősíteni a generációk közötti együttműködést. A programban részt vett Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár is, aki április 23-án hétfőn tartott rendhagyó osztályfőnöki órát Keszthelyen az Asbóth Sándor Térségi Középiskolában. Az EU ezzel a programsorozattal kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzet nem egyénekből és nem csak korosztályokból áll, hanem olyan közösségekből, melyekben egymást segítik a különböző nemzedékek. Az ország számos középiskolája csatlakozott a programhoz, köztük a keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, akik az oktatásért felelős államtitkárt hívták meg erre az alkalomra. Hoffmann Rózsa az órán hangsúlyozta: fontos, hogy az idősebb és fiatalabb nemzedék ne szakadjon el egymástól, a különböző generációk tagjai értsék meg és segítsék egymást. Kérte a gyerekeket, hogy az önkéntes szolgálatként vegyék fel a kapcsolatot a környezetükben élő magányos, idős emberekkel, rendszeresen látogassák meg őket, vásároljanak be nekik, és ami ennél is fontosabb, beszélgessenek velük. Magyarországon az egyedül élő idősek száma megközelítheti az egymilliót, legalább százezren élnek otthonban, és majd ugyanannyian várnak arra, hogy bekerüljenek valamelyik, öreg korukra biztonságot adó intézménybe. Az államtitkár úgy fogalmazott, a fiatalok és idősek egymásra találásából mindkét fél profitál, a generációk közötti harmonikus és emberséges kapcsolat mindkét generáció számára egyformán fontos.(Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2012. április 26. Hangsúlyosabban jelenhetnek meg a nemzetiségek a Nemzeti Alaptantervben Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság közleménye Először fordul elő, hogy egy Nemzeti Alaptantervben a velünk élő nemzetiségek ezen belül a romák-cigányok kultúrája, az együttélés lehetőségei és problémái is megjelennek. Ezt a célt szolgálta az a megbeszélés, amelyet Balog Zoltán, a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkára hívott össze a mai napon a NAT megalkotóival és kormányzati, valamint független szakértők részvételével Az egyeztetésen Balog Zoltán államtitkár mellett részt vett Hoffmann Rózsa, a NEFMI államtitkára, Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, Orsós Anna, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nyelvszociológia Tanszékének vezetője és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakértői.


3

Először fordul elő, hogy egy Nemzeti Alaptantervben a velünk élő nemzetiségek ezen belül a romákcigányok kultúrája, az együttélés lehetőségei és problémái is megjelennek. A megbeszélésen megállapodás született arról, hogy a magyarországi nemzetiségek megismerését célzó tartalmak még hangsúlyosabban jelenjenek meg a Nemzeti Alaptantervben. A résztvevők javaslata, hogy e cél eléréséhez az ismeretek átadása akár már alsó évfolyamon is megkezdődhessen. (kormany.hu) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2012. április 26. Felsőoktatási intézmények vezetőinek név- és címjegyzéke (2012. április) A felsőoktatási intézmények frissített címjegyzéke. A lista letölthető az alábbi linken (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2012. április 27. Rendhagyó osztályfőnöki óra Réthelyi Miklós miniszterrel Pécsen Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter 2012. április 27.-én a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumba látogatott, ahol 80 diáknak, elsősorban 16-17 éves korosztálynak rendhagyó osztályfőnöki órát tartott. Közlemény. Az óra első részében röviden felvázolta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felépítését, tevékenységi köreit, működését, majd az „Aktív időskor és a nemzedékek közötti együttműködés európai éve” kapcsán beszélt arról, hogy a fiatalok és az idősek hogyan tudnak hatékonyan együttműködni, közösen gondolkodni a világról, a korosztályukat érintő fontos kérdésekről. Kiemelte: Igen, vannak dolgok, amiket a fiatalok tanulhatnak, tudhatnak meg az idősebb generációtól és fordítva; amiket az idősebb korosztály vehet át, tanulhat meg a fiataloktól. Fontos, hogy minél több területen együttműködjenek, és mindkét fél nyisson a másik felé. A miniszter konkrét példákat is hozott fel a magyar történelemből. Hiszen az idősebb korosztályból sokan szemtanúi és konkrét elszenvedői voltak történelmi eseményeknek, például átéltek háborút, rákosi-rendszert, az 1956-os forradalmat és annak következményeit, kommunista diktatúrát is. A fiatalok személyes, közvetlen hangú családi beszélgetések kapcsán bátran kérdezzék szüleiket, nagyszüleiket is az átélt eseményekről. Az óra végén a diákok kérdéseket tehettek fel a nemzeti erőforrás miniszternek. Itt a gimnazisták elsősorban, a felsőoktatási keretszámokról, és más aktuális, a továbbtanulásukat is érintő témákban fogalmazták meg kérdéseiket. http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium


4

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Hírlap 2012-04-23 Tévesen írták ki a pályázatokat A mintegy kétszáz érintett középiskolából nyolcvannál is kevesebb esetében zajlott le érvényesen az igazgató megválasztása Mind a kétszáz, korábban megyei fenntartású középiskolában még az idei évben lebonyolítják a vezetőválasztást. Eddig csak 76 iskola esetében zajlott le eredményesen az eljárás, a legtöbb helyen azonban új pályázatokat kellett kiírni a „szabályozás félreérthetősége” miatt. Az oktatási államtitkárság közölte, a változások nem érintik az általános iskolai igazgatók jelenlegi megbízatásának idejét. A megyék konszolidációjának részeként a korábban megyei fenntartású oktatási intézmények az intézményfenntartó központokhoz kerültek, s ezek döntési jogköre lett az iskolai vezetők megbízása is, akiket aztán a nemzeti erőforrás miniszter nevez ki. Minthogy a szaktárca közlése szerint „a jogi szabályozás félreérthetősége miatt” számos megyében tévesen írták ki a pályázatokat, sok esetben újakat jelentettek meg az elmúlt napokban a központok. A lapunkhoz eljuttatott összesítés alapján a 191 érintett intézmény közül eddig 76 középiskolában kezdhette meg munkáját az új szabályozás értelmében megválasztott korábbi vagy új igazgató. Baranya, Heves, Nógrád, Tolna és Vas megye valamennyi oktatási intézményében rendben megtörtént a vezetőválasztás, viszont az említett „téves kiírás” miatt kilenc megye középiskoláinál a napokban írták ki az új pályázatokat. Ezekben az intézményekben jelenleg megbízott igazgatók látják el a vezetői feladatokat, a korábbi pályázatokat pedig érvénytelenítették. Az új kiírások Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyét érintik. A fennmaradó megyékben szintén új pályázatok jelentek meg, de nem azért, mert a korábbi kiírások rosszak voltak, hanem mert eredménytelenül zárultak. Egyes helyeken például előfordult, hogy egyetlen pályázó sem jelentkezett az iskolavezetésre. A köznevelési törvény értelmében 2013. január 1-jétől az óvodai feladatellátás kivételével a települési önkormányzat által működtetett intézmények irányítása is az állam feladata lesz. A félreértések eloszlatása végett az oktatási államtitkárság közleményt adott ki, amelyben kiemelte, hogy a változások nem érintik az általános iskolai igazgatók jelenlegi megbízatásának idejét. Mint a közlemény írta, több jelzés is érkezett az oktatásirányításhoz az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban, hogy az általános iskolák igazgatói attól tartanak, az év végével megbízásuk megszűnik, és a vezetői posztra újra kell majd pályázniuk. Az államtitkárság hangsúlyozta, ezek az információk tévesek, a szaktárca „számít az igazgatók magas színvonalú, az új köznevelési törvény szabályait érvényre juttató, az oktatási rendszert eredményesebbé tevő munkájára http://www.magyarhirlap.hu/belfold/tevesen_irtak_ki_a_palyazatokat.html

Magyar Hírlap 2012-04-24 Ehhez ragaszkodik Hoffmann Rózsa Az oktatásért felelős államtitkár ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus-életpályamodell a jövő szeptemberben lépjen hatályba


5

Az államtitkár kedden, az m1 Ma Reggel című műsorában ezt annak kapcsán mondta, hogy a hétfőn megjelent Széll Kálmán-terv 2.0 oktatási fejezete a pedagógus-életpályamodellt 2013 szeptemberétől léptetné hatályba, ha a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák, ám ha a körülmények nem adottak, vizsgálandónak nevezi a 2014. januári bevezetését. Hoffmann Rózsa szerint a terv erre vonatkozó passzusa "bizonytalan megfogalmazás, esélylatolgatás". Kiemelte: a Széll Kálmán-terv nem azt írja, hogy kitolják a pedagógus-életpálya bevezetését, hanem azt, hogy ha makrogazdasági mutatók nagyon negatívan alakulnának, akkor "esetleg megfontolandó" hogy 2014. január 1-jétől vezessék azt be. Az államtitkár ezt nem tartja jó megoldásnak, mivel a pedagógus- életpályamodell bevezetéséhez nemcsak magasabb fizetés fűződik, hanem másfajta munkaszervezés is, amelynek bevezetését tanév közben nem lehet meglépni. A kettőnek egyszerre kell indulnia, szeptember 1-jétől - szögezte le. Hoffmann Rózsa azt mondta, ennek eléréséért mindent megtesz, továbbá bízik benne, hogy nem omlik össze a gazdaság és a 2013-ra számolt, nem százmilliárdos, hanem pár milliárd forintot igénylő többletet az ország képes lesz előteremteni. "Sok-sok évtizedes adósságot kell pótolni", érvelt, és ehhez megvan az eltökéltség a kormányban - tette hozzá Hoffmann Rózsa. A kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. A terv oktatási fejezete kiemelt célként fogalmazza meg a műszaki és természettudományi képesítések arányának jelentős növelését. Továbbá kitér arra is, hogy 2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely fontos szerepet játszhat abban, hogy 2020-ig a vállalt célok irányába növeljék a felsőfokú végzettségűek számarányát. http://www.magyarhirlap.hu/hirek.html?r_id=5&hir_id=249444

Index 2012. április 24. Leszbikust követel a Jobbik a tankönyvbe Miközben biszexualitása miatt kivetetné a Jobbik Faludy György költőt a Nemzeti Alaptantervből, azt a Tormay Cécile írónőt követeli oda, aki közismert leszbikus volt. A szélsőjobboldaliaknak láthatólag fogalmuk sincs erről. „Miért lehet a Nemzeti Alaptanterv része Faludy György munkássága?” - kérdezte a nemzetierőforrásminiszternek feltett írásbeli kérdésében a jobbikos Ferenczi Gábor, aki azzal a lendülettel azt is kifogásolta, hogy a NAT-ból kimaradt "irodalmunk transzilvániai áramlata, Tormay Cécile és a Napkelet" -írja a Népszabadság. "A kommunistából átvedlett 'szabad demokrata' nyíltan vállalta biszexuális hajlamát, mely úgy érzem, nem jelenthet követendő példát a magyar diákok számára" - fogalmazott kérdésében a szélsőjobboldali képviselő. Ferenczi a jelek szerint nemcsak nem ismeri a tanyaagba követelt Tormay Cécile-t, de ahhoz sem vette a fáradságot, hogy fellapozza a Wikipédiát, a vonartkozó szócikkből ugyanis kiderült, hogy Tormay közismert leszbikus volt - hívta fel a figyelmet markóferkó, az ismert mikroblogger. Ferenczi Gábor egyébként végzett magyartanár.


6

"Zichy Rafael (1877–1944) válása után 1925-ben megvádolta, hogy volt feleségével Pallavicini Eduardina grófnővel, Pallavicini Ede lányával leszbikus kapcsolatot tartott fenn. A kapcsolatot részletesen tárgyalta a korabeli baloldali sajtó. A botrány kirobbantója ellen végül a két nő rágalmazási pert indított. A bíróság – Horthy Miklós Kormányzó személyes közbelépésére – nekik adott igazat, Zichyt másfél év börtönbüntetésre ítélte. Tormay életében nem a grófnő volt az egyetlen nő: a háború előtt tizenöt évig fűzte gyengéd viszony egy Francesca Orsay nevű olasz nőhöz; élete utolsó évtizedében gróf Ambrózy-Migazzi Lajosnéval közösen vásárolt villájukban Mátraházán éltek." Mai szemmel furcsa lehet, hogy nem a szélsőjobb, hanem a baloldal támadta az írónőt homoszexualitása miatt. Az ok valószínűleg az lehetett, hogy Tormay nemcsak írt, hanem keményen politizált is: 1919-ben ő alapította meg a Károlyi-ellenes Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezetet. Az Irodalmi Jelen cikke szerint Tormay olasz szeretője révén ismerte meg „az olasz fasizmus Keresztelő Szent Jánosaként számon tartott” Gabriele D'Annunziót. http://index.hu/belfold/2012/04/24/leszbikust_kovetel_a_jobbik_a_tankonyvbe/

MTV Ma reggel 2012. április 24. Szigor vár az érettségizőkre- letölthető videó Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/04/24/08/Szigor_var_az_erettsegizokre.aspx

Magyar Nemzet 2012. április 24. Így alakul át a felsőoktatás A korábban tervezett 12 helyett 13 felsőoktatási pólust alakítanának ki, és összesen nyolc egyetem kaphatna kiemelt vagy kutató minősítést – derül ki a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló háttértanulmányból, amely szerint az állam teljesen megszüntetné a jogászképzés támogatását. A jelenlegi mutatók alapján nyolc felsőoktatási intézmény tehet szert minősítésre: kiemelt egyetemi státusba kerülhet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, kutató egyetemi fokozatot pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem kaphat. A kormány által még nem tárgyalt dokumentumban szerepel, hogy az egyetemeket és főiskolákat földrajzi elhelyezkedésük, illetve képzési profiljuk szerint együttműködési csoportokba, úgynevezett pólusokba sorolják, ám a korábban kiszivárgott hírekkel ellentétben nem 12, hanem 13 pólus kialakítását tervezik, és némileg átalakult az intézmények elosztása is. A középtávú tervekből kiderül az is, hogy 2013-tól egyetlen államilag támogatott férőhely sem lesz az alap-, illetve osztatlan jogászképzésben. A felsőoktatási intézményeknek már szétküldött tervezetből kiderül, a jogi mellett a műszaki képzésre is fokozatosan kevesebb pénz jut: míg az idén ősszel 8160 KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

7

elsőévest vehetnek fel államilag támogatott képzésre, 2015-ben már csak 7500-at. Csökken az informatikai képzések ösztöndíjas létszáma is: három év alatt több mint tíz százalékkal. http://mno.hu/belfold/igy-alakul-at-a-felsooktatas-1070630

Fnhír24.hu 2012.04.24. Dübörögnek az egyházi iskolák A korábban önkormányzati oktatási intézmények közül az idei tanévben 41-et vett át a katolikus, 12-t a református, és 6-ot az evangélikus egyház. A közoktatásba járó gyerekek mintegy 10 százaléka, közel 140 ezer gyerek jár egyházi iskolába és óvodába. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia összegzése szerint a települési önkormányzatoktól a 2011/2012-es tanév kezdetétől 41 intézményt vett át az egyház. Egy új katolikus intézményt alapítottak. Összességében 224 intézményük működik (tagintézményekkel, intézményegységekkel számolva 432). A diákok teljes létszáma 86 772 a tavalyi 71 235-tel szemben, ami 21,81 százalékos növekedést jelent. Ezekben az intézményekben összesen 10 829 pedagógus, technikai dolgozó és egyéb feladatokat ellátó munkatárs dolgozik, az elmúlt évhez képest 20,58 százalékkal több. A Magyarországi Református Egyház (MRE) 12 önkormányzati intézményt vett át az önkormányzatoktól idén, így összesen 206 közoktatási feladatot lát el. (47 református óvoda, 76 általános iskola, 28 gimnázium, 8 szakközépiskola, 3 szakiskola, 14 művészetoktatási, 6 gyógypedagógiai intézmény, 21 diákotthon, valamint 2 pedagógiai szakszolgálat és 1 pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény működik.) Református iskolába 38 032 tanuló jár nappali tagozaton, ez 4029-cel több, mint egy éve. Esti tagozaton 348, levelezőn 206, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítésben 152 tanuló vesz részt, az első két kategóriában kismértékű növekedés, az utóbbiban csökkenés volt jellemző. A 2012/2013-as tanévre vonatkozóan a MRE zsinatához eddig négy egyházközség fordult előzetes hozzájárulásért iskolaátvételhez. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) három óvodát, két általános iskolát és egy gimnáziumot vett át 2011 nyarán. Egy óvodát indítottak újonnan 2011-ben, nem terveznek hasonló akciót. Összesen mintegy 13 ezer gyermek jár óvodáikba és iskoláikba. 2011-ben 1350-nel nőtt a létszám, ami 12 százalékos bővülést jelent. Az evangélikus egyháznak 1500 tanára van és mintegy 600 kisegítő munkatárs dolgozik intézményeikben, s ez több mint 10 százalékos növekedést jelent. Jövőre vonatkozóan hat önkormányzattal tárgyalnak két óvoda, három általános iskola és három gimnázium átvételéről. Réthelyi Miklós nemzeti fejlesztési miniszter (??????a szerkesztő) márciusban egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában közölte: az önkormányzatok közoktatási intézményátadásait az egyházak számára nemcsak az anyagi helyzetük, hanem az egyházi iskolák iránti lakossági igény és az előző tíz év intézmény átadás-átvételek törvényi korlátozásainak enyhítése indokolja. http://fn.hir24.hu/itthon/2012/04/24/duborognek-az-egyhazi-iskolak/


8

Népszava 2012. április 25. Olvad az egységfront Nem először ment szembe a kormány szándékaival Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, amikor hétfőn bírálta a szakképzési törvény módosítását, amely lényegében lehetővé tenné a gyerekmunkát és a közismereti oktatás megszüntetését a szakiskolákban. Eközben Hoffmann Rózsa is ringbe szállt: az oktatási államtitkár azonban most nem Pokornival vitázott, hanem azzal, hogy a megszorítások miatt csúszhat a pedagógus-életpályamodell bevezetése. Mint beszámoltunk róla, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és a parlament oktatási bizottságának elnöke éles kritikával illette a kormányt a testület hétfői ülésén, amiért a Fidesz oktatási munkacsoportjával és frakciójával való egyeztetések nélkül került eléjük a szakképzési törvény újabb módosításával kapcsolatos kormány-előterjesztés. Ennek értelmében a hároméves szakiskolai képzésben a közismereti tárgyak arányát legfeljebb 33 százalékban határozzák meg, azaz lehetővé teszik, hogy a szakmunkástanulók egyáltalán ne tanuljanak matematikát, informatikát, történelmet vagy idegen nyelvet. Ráadásul a jogszabály azt is megengedné, hogy a diákok 9. osztálytól - már 14 éves koruktól - tanulószerződés keretein belül - vállalatoknál dolgozhassanak, akik a minimálbér ötödéért foglalkoztathatnák őket. oktatási bizottság ülésén a fideszes képviselők is bírálták az előterjesztést - bár mindannyian megszavazták annak parlamenti vitára bocsátását. Pokorni a vitában megjegyezte, hogy "nem kellene átengedni ilyen törvényeket". Később kijelentette: "a legfeljebb 33 százalék abszurd, abszurd!...Ilyen jogi szabályozás nincs, és amíg én vagyok ennek a bizottságnak a vezetője, reményeim szerint nem is lesz". A fideszes politikus azt is felrótta a bizottság ülésén, hogy az előterjesztés ellenére képtelenség idén szeptember 1.-től bevezetni az új rendszert, mivel a kerettantervek addigra el sem készülnek. A 9. osztályos tanulók foglalkoztatását a képviselő csak akkor engedné, ha a gyerekek kizárólag a vállalatok oktatásra szánt tanműhelyeiben dolgozhatnának. Pokorni nem először szállt szembe a kormánnyal, bár a nyílt konfrontációt igyekszik kerülni. A 2010-es kormányváltás óta folyamatos vitában áll a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkársággal, mert lényegében kiszorították az oktatáspolitika alakításából. Pokorni többször bírálta a sajtóban és a parlamentben többek között a tankötelezettség korhatárának leszállítását, az iskolaállamosítást és a Nemzeti alaptantervet. Tavaly novemberben a kormánypárti frakcióból egyedüliként szavazott nemmel a köznevelési és a felsőoktatási törvényre. Pokorni az oktatáson kívül más ügyekben is többször igyekezett kimutatni különvéleményét. Kormánypárti politikusként először jelentette ki a sajtóban, hogy a doktori disszertációját plagizáló Schmitt Pál köztársasági elnöknek le kell mondania. Úgy tűnik, Pokorni példája "ragadós": a kormányzati megszorítások ellenére, amelyek előrevetítik a pedagógus-életpálya modell bevezetésének elhalasztását, az Orbán Viktorhoz mindig lojális Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy "ragaszkodik" annak jövő szeptemberi bevezetéséhez. Tönkreteszik a szakképzést A szakképzés a kormány előterjesztése alapján "egyszeri segédmunkásképzéssé " degradálódik, és a következő 50 évben fejti majd ki negatív hatását - mondta lapunknak Sós Tamás, az oktatási bizottság MSZP-s tagja. Mint fogalmazott, nem pártok közötti vita zajlik, hanem szemléletbeli különbségek mutatkoznak. Megengedhetetlen például, hogy kémiai ismeretek nélkül a vegyipari szakmunkástanulók vegyszerekkel dolgozhassanak - mondta. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=543394


9

Magyar Narancs.hu 2012. ápr. 24. Amikor Hoffmann Rózsa interaktív Az oktatási államtitkár átmenetileg visszatért az osztályterembe egy rendhagyó keszthelyi osztályfőnöki óra erejéig, ahol elszavalta a „Drága nagymami” című néhai sláger szövegét. A fiatalok megtapasztalhatták, ami eddig is nyilvánvaló volt: az államtitkárnak lövése sincs a diákokról A beharangozó szerint azért érkezik az oktatási államtitkár a keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium növendékeihez, hogy az életéről meséljen az EU által meghirdetett Tevékeny Időskor Éve keretében. Végül kalandos élettörténetéről tapintatosan hallgatott. A percnyi pontossággal érkező Hoffmannt már fegyelmezetten várták a tornateremben az iskolások. Hoffmann, miután az igazgató bemutatta, körülményeskedett kicsit: elmondta, hogy utánanézett, ki volt az iskola névadója – akinek keresztnevében bizonytalan –, és azt találta, hogy jeles ember volt, aki ráadásul sokáig is élt, most azonban a mai idősekről lesz szó. A felemásra sikerült tiszteletkör után felkérte az egybegyűlteket, hogy legyenek interaktívak, mert az a jó, ha nem a tanár beszél, hanem a gyerek dolgozik, a pedagógus csak irányítja, szervezi a munkát. Ennek jegyében tette fel az első kérdést, hogy tudják-e, mi lesz a rendhagyó osztályfőnöki óra témája. Ennek, bár kétségtelenül a gyerekeknek kellett volna rá válaszolnia, sok köze nincs az interaktivitáshoz, ez nem beszélgetés, hanem feleltetés. Ráadásul, aki tudja, az is stréberségnek érzi mondani, így aztán nem is interaktivizálta magát senki. Zavart csönd honolt a teremben, úgyhogy Hoffmann kézbe vette a dolgokat, megválaszolta az általa feltett kérdést, önironikusan utalva saját korára, és ekkor még meg is lehetett volna menteni az órát. A következő pillanatban azonban már nem sok esély volt rá, az államtitkár ugyanis megint ráállt az interaktivitásra: „Nos, tegye fel a kezét, aki már gondolkozott azon – remélem, hogy sok ilyen van –, hogy egyáltalán mi a hajtóereje a mindennapi életünknek?” Kis idő és noszogatás után valaki megkockáztatta, hogy a családért sok mindent megteszünk. Hoffmann utánozhatatlanul tanáros pedantériával gyorsan fel is írta a táblára, de további ötletekhez már nem volt türelme, amikor nem azt hallotta, amit hallani akart. Inkább eljutott hozzá ő maga egy merész gondolattársítással: „Mindazt, amit a család közvetít felénk, bevesszük a tudatunkba” – jegyezte meg frappánsan, és már írta is a „tudat” szót a táblára. Mindennapi életünk hajtóereje a tudat. Meg az ösztön. Végül pedig, de nem utolsósorban, az erkölcs. A tudat és – főleg – az erkölcs az, ami megkülönböztet bennünket az állatvilágtól, szőtte tovább Hoffmann mélységesen mély antropológiai megfigyeléseit. Pontosan hogyan motiválja az erkölcs cselekvéseinket? – tette fel a kérdést, ahogy élő középiskolás, de épelméjű ember sem fogalmazna a büdös életben. A választ is megadta: az erkölcs az az értékrend, ami belülről motiválja a cselekvéseinket. Miután mindezt alaposan tisztázzuk, kis híján nekifutunk azon erkölcsi értékek listázásának, amelyek belülről motiválnak, aztán mégsem, mert közben Hoffmann Rózsának prédikálhatnékja támad, és felteszi kedvenc lemezét az értékek felbomlásáról. Erre, mármint a felbomlásra kéne szegény kamaszoknak példát mondaniuk vagy valami „pozitívat” arról, hogyan lehet még a felbomlás kellős közepén is dafke becsületesnek lenni. Miután a tizenéves hallgatóság nem siet megosztani Hoffmannnal a végzetes erkölcsi romlásról szerzett személyes tapasztalatait, ő mond egyet. Nemrég annak az embernek, aki előtte állt a sorban a közértben, többet adott vissza a pénztárosnő, mint amennyi járt neki, és ő szólt: ez a pozitív rész. A körülöttük állók viszont szerinte meglepődtek ezen, ez meg a hanyatlásos rész, szó szerint idézve „ez jelzi az erkölcsi értékrendnek a felbomlását”. A kitérő után nekilátunk újra táblára írni az erkölcsi parancsokat vagy értékeket, Hoffmann azzal biztatja a megszeppent gyerekek egy részét, hogy „aki hittanra jár, annak könnyebb”. Mármint erkölcsi értékeket megnevezni. Ezt akkor sem kéne, ha történetesen csak arra gondol, mint később kiderül, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

10

hogy a hittanosok biztos jobban ismerik a tízparancsolatot. Nem szabad hazudni – adja meg magát végül az egyik gyerek. „Jó-e ez, amikor becsapnak, megcsalnak minket, hazudnak nekünk?" – kérdezi az államtitkár interaktívan. „Nem, nem jó” – felelik interaktívan a középiskolások. Ezután gyorsan elérünk atyánk és anyánk tiszteletéhez, ismét a tízparancsolatból kiindulva, és így a morálfilozófiai megalapozás után rátérhetünk végre összejövetelünk témájára: az idősek tiszteletére. „Miről szól ez a parancsolat, hogy atyádat és anyádat tiszteljed?” – melegítünk, és az államtitkár, érezvén, hogy szalad az idő, újfent maga válaszol: „Hát ez arról szól, hogy az időseket tiszteljük.” Hacsak úgy nem. Úgy kell különben őket tisztelni, még ha vannak is hibáik, hogy „az életből kicsemegézett pozitív dolgokra" koncentrálunk, és a táblára felírjuk az idősek erényeit, legkivált a tapasztalatot és a bölcsességet, majd mindezt történelmi példákkal is alátámasztjuk. A gyerekek nem támasztanak történelmi példákkal alá, úgyhogy Hoffmann ismét maga fog kissé sematikus fejtegetésekbe, az ősközösséggel és az ókorral próbálva közelebb hozni a témát hallgatóihoz, majd az indiánokkal próbálkozik és őszintén meg van lepve, hogy a mai fiatalok már kevésbé olvasnak indiánkönyveket, pedig milyen tanulságosak. Kiderül, hogy az oktatási államtitkárnak semmi fogalma nincs arról, mit csinálnak, olvasnak, gondolnak azok, akik miatt az iskolarendszert működtetik. Ennek később is számos tanúbizonyságát adja. Tájékoztat, hogy az időseknek van sok idejük is, ezért tudnak megfigyelni és okos tanácsokat adni. Erről eszébe jut az a kereken 50 évvel ezelőtti Ki mit tud?, amelyen Koncz Zsuzsa kis barátnője, Gergely Ági társaságában feltűnt, hogy a Drága nagymamit elénekelje. Hoffmann a kiváló nótát elő is adja legott, bár, fájdalom, csak prózában, viszont megígéri, hogy amikor legközelebb jön, énekelni is fog. Reméljük, akkor is szólnak majd a sajtónak. Hoffmann azon idők szellemét idézi fel nosztalgikus produkciójában, amikor a vele szemben ülőknek jó eséllyel még a szülei sem éltek. Szavai természetesen nyílegyenesen zúgnak el a semmibe, csak némely tudósítók pukkadoznak csendben a korai Konczot szavaló államtitkáron. A bizarr jelenetet az óra legemberibb része követi, az időskori elmagányosodásról Hoffmann tényleg őszinte átérzéssel beszél. Egyedül ennek az öt-tíz percnek van némi értelme, aztán ezt is elrontja azzal, hogy megkéri a diákokat, „mutassák be” nagyszüleiket, és nem érti, miért nem jelentkeznek 15-16 éves gyerekek, hogy száz társuk előtt a nagyanyjukhoz fűződő viszonyukról meséljenek neki. Levezetésként lehet kérdezni az előadótól, aki az érettségi követelményeinek szigorítása kapcsán végre elemében érezheti magát, és újra lenyomhatja, amit ilyenkor szokott. A liberális oktatáspolitika (becsületére legyen mondva: legalább nem nevezi néven) azt akarta elhitetni, hogy kötelességteljesítés, a házi feladat megírása és memoriterek magolása nélkül is lehet boldogulni. Az a korosztály, akikkel mindezt megetették, most állna munkába, de nem bírják, mert nincsenek fegyelemre szoktatva. A „munka világa” kemény, egy nagyvállalatnál nem lehet azért nem bemenni dolgozni, mert fáj a fejünk – világosít fel Hoffmann, és egyből felrémlik előttünk egy még újabb munka törvénykönyve, amelyben ezentúl már betegnek lenni sem ér. (Közbevetőleg: egész idáig a szolidaritásról és humánumról volt öblögetve.) Bár az elején Hoffmann kifejtette, hogy a jó tanár csak irányítja a munkát, most mégis oda lyukad ki, hogy a tanár minden okosság és tekintély kútfeje, különben is ő az iskolarendszer legfontosabb szereplője, mert ő nem ballag el belőle, akár tetszik ez a gyerekeknek, akár nem. Miután mindezt kiadja magából, még kedves is tud lenni azokkal a diákokkal, akik megpróbáltak képtelen kérdéseire válaszolni – igazán meg is érdemlik. A tüzes tekintélyelvű szónoklatot követően átveszi a virágját az igazgatótól és elviharzik. A gyerekek és tanáraik még percekig ücsörögnek utána a tornateremben, a diákok kérdéseinkre elégedettségüknek adnak hangot: sok mély gondolat volt, például hogy tiszteljük az időseket. Mást nem is nagyon tudnak felidézni, és ezen mintha ők is meglepődnének kissé. Hoffmann Rózsa ittléte percekkel távozása után máris távoli emléknek tűnik. Mi azért hazafelé még dúdolgatunk a buszon: „És vigaszt talál nála minden bánat, / a szomszédok is nagymamihoz járnak, / mert nagymaminak úgysincs semmi dolga, / hisz a jó nagyanyó otthon ül / s ez neki semmibe úgyse kerül.”


11

http://magyarnarancs.hu/belpol/amikor-hoffmann-rozsa-interaktiv-79760

Magyar Hírlap 2012-04-25 Ez egy „sok-sok évtizedes adósság” Hoffmann Rózsa: Jövő szeptemberben kell indulnia az életpályamodellnek Kitart a pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberi hatályba léptetése mellett Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár erről az M1 Ma Reggel című műsorában annak kapcsán beszélt, hogy a Széll Kálmánterv 2.0 oktatási fejezete az életpályamodellt csak abban az esetben „élesítené”, ha a makrogazdasági és költségvetési feltételek azt megalapozzák. A terv, arra hivatkozva, ha a körülmények nem lennének adottak, vizsgálandónak nevezi a 2014. januári bevezetést is. Hoffmann Rózsa közölte, a terv nem úgy fogalmaz, hogy „kitolják” a bevezetését, hanem szerinte mindez egyfajta „bizonytalan megfogalmazás, egy esélylatolgatás”. Megjegyezte ugyanakkor, nem tartaná jó megoldásnak a halasztást, mivel a modell nemcsak a magasabb fizetést, hanem másfajta munkaszervezést is jelent, amelyet nem lehet tanév közben módosítani. „A kettőnek egyszerre kell indulnia, szeptember elsejétől” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, ennek érdekében mindent megtesz majd, és bízik abban, hogy nem omlik össze a gazdaság és a jövő évre számolt, nem százmilliárdos, hanem nagyságrenddel kevesebb többletet az ország képes lesz előteremteni, mivel ez egy „sok-sok évtizedes adósság”. Hoffmann szerint a kormányban is megvan ehhez az eltökéltség http://www.magyarhirlap.hu/belfold/ez_egy_soksok_evtizedes_adossag.html

Heti Válasz 2012. 04.26. 12-14. oldal Az iskolák államosításának buktatói Tanár úr, kérem! Kilenc megyében rontották el az igazgatóválasztásra kiírt pályázatokat, derül ki a Heti Válasz által kikért adatokból. Jövőre az iskolákban az állam fizeti a tanárok bérét, és az önkormányzat a villanyszámlát. A csődbe ment megyei önkormányzatoktól az állam már idén januárban kénytelen volt átvenni az általuk fenntartott középiskolákat. E majd' kétszáz intézmény helyzete jól mutatja, milyen buktatókkal járhat a jövő évelejére tervezett államosítási hullám, mely háromezer iskolát érint. Arról, hogy nincs minden rendben, a nyilvánosság a szigetszentmiklósi botrányból értesülhetett. A Pest megyei település gimnáziumában a tanárok, szülők és a diákok többsége tüntetéssel tiltakozott régi igazgatójuk leváltása, és az új - okkal-ok nélkül politikai ejtőernyősnek tartott - igazgató ellen. Az ügy akkor jutott nyugvópontra, amikor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) jelzésére érvényteleníteni kellett a kinevezést, és a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (PMlK) az általa irányított összes közoktatási intézmény igazgatói álláshelyére új pályázatot írt ki. A szigetszentmiklósi botrány azonban csak a jéghegy csúcsa. A valódi kérdés az, miért kellett tanév közben lecserélni az összes egykori megyei iskola vezetőjét. Az igazgatók annak idején szabályos pályázatokon, meghatározott időre nyerték el a megbízásukat. Nem arról van szó, hogy egyik-másik KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

12

vezető munkájával szemben kifogás merült fel. Réthelyi Miklós miniszter egyedi döntéssel meghosszabbíthatta volna egyes igazgatók mandátumát, de ő ezzel nem élt, mert el akarta kerülni annak gyanúját, hogy politikai vagy személyes alapon kivételt tesz. Az általános vezetőcsere viszont felveti a gyanút: a megyei kormányhivatalok kihasználták a lehetőséget, hogy az igazgatói posztokat részben baráti-politikai alapon újraosszák. Más kárán tanulnak A Nefmi által a lapunk rendelkezésére bocsátott adatokból kiderül, hogy a megyei kormányhivatalok által sebtében felállított intézmény fenntartási központok eltérően értelmezték a meglehetősen bonyolult jogszabályokat, és a pályázati kiírásokban hibákat követtek el, ezért az igazgatóválasztást kilenc megyében (Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, SzabolcsSzatmár-Bereg, Zala) mindenhol meg kell ismételni. A 191 egykori megyei iskolából csak 76 intézménynek van szabályosan kinevezett új vezetője, a többit megbízott igazgató irányítja. A PMIK érdeklődésünkre leszögez te, ők az előző eljárásban a minisztérium útmutatója szerint jártak el, valamit mégis elronthattak, ha egyetlen iskolájukban sem sikerült lebonyolítani a folyamatot. A szakszervezeti tiltakozással, helyi felháborodással kísért vezetőváltások kudarcából levon ható két következtetés. Az egyiket Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár mondja ki a Heti Válasznak: "A jövő januári nagy átadás-átvételi hullám során nem lesz általános igazgató csere. Minden vezető megbízatása érvényes marad, ezt akár írásba is adom." A józan ész is emellett szól, hiszen ha 2013-ban új igazgatókat neveznek ki az ország összes iskolájába, akkor öt év múlva egyszerre jár le a mandátumuk. Egyetlen európai országban sincs olyan rendszer, hogy ötévente az összes iskolában kampányszerűen választanának igazgatót. A másik következtetést a kormány vonta le: az iskolák nem kerülnek a megyei kormányhivatalok ellenőrzése alá, a szakmai irányítás a Nefmi által létrehozott központi ernyőszervezet feladata lesz, melyet valószínűleg Klebelsberg Kunóról neveznek el. A "Klebelsberg Intézet" az egykori megyei iskolákat akár már idén nyáron átvenné. Sok múlik rajta "Nem titok, hagy az iskolarendszer teljes államosítását túlzásnak tartottam: az intézményfenntartás összetett problémájára differenciált választ kellett volna adni" - mondja Pokorni Zoltán. "De ha már ez a döntés született, fontos, hogy az új rendszer olajozottan és ésszerűen működjön. Az állam az elmúlt két évtizedben nem hozott létre akkora üzemet”, mint a tervezett Klebelsberg Intézet. A MÁV négyszereséről van szó, 160 ezer alkalmazottal, 200 irodával, 5-6 ezer ügyintézővel és 750 milliárd forintos költségvetéssel. Rengeteg helyi konfliktust kell majd kezelni, s ennek a sikeressége az egész parlamenti ciklust meghatározhatja, a polgári kormányzás folytathatósága múlhat rajta" - teszi hozzá. Mára gyakorlatilag eldőlt, hogy az iskolaépületek tulajdonosa az önkormányzat marad, vagyis továbbra is a i helyhatóság fizeti a villanyszámlát, a felújításokat és a gyerekek étkeztetését. Az állam lesz viszont a pedagógusok munkáltatója, fizeti a béreket és kinevezi az igazgatókat. Szintén állami feladat lesz a pedagógusok munkájának szakmai ellenőrzése, valamint a taneszközök biztosítása. Kompromisszumos megoldás született tehát, melynek elsősorban pénzügyi okai vannak. Korábban a kormány abban reménykedett, hogy létezik "nullszaldós" megoldás: az önkormányzatoktól elvonják a közoktatás normatív támogatását, a központi költségvetés által átengedett adókat, illetékbevételeket, valamint az iparűzési adó egy részét - 360 milliárd-forintot -, s így az állam pluszforrások bevonása nélkül átvette volna az egész iskolarendszert. A központosítástói a kormány azt reméli, hogy igazságosabb közoktatás hozható létre, ahol nem az önkormányzat anyagi helyzete dönti el, milyen iskolába járnak a gyerekek. Olyan helyzet sem fordulhat elő, hogy az önkormányzat csődje miatt télre fűtés nélkül marad az iskola (megtörtént több helyen KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

13

Pest megyében), nem kapnak ebédet a hátrányos helyzetű gyerekek (máig ez a helyzet Tiszaburán), vagy kényszerből a buddhistáknak adnak át egy falusi iskolát (például a borsodi Sáta községben). A szegényebb településeken, ahol a bérek kifizetése is akadozott, nagy megkönnyebbülés lesz a tanároknak, ha az állam havonta megbízhatóan átutalja a fizetést. Idővel kiderült, hogy az iparűzési adót nem lehet elvonni a helyhatóságoktól, mert ezt tiltják az uniós szabályok. További gond, hogy az épületek államosítása esetén a korábbi felújítási célú hiteleket a bankok felmondták volna, mivel az ingatlanok jelentették a fedezetet. Így óriási adóssághegy szakadt volna az önkormányzatok nyakába. A Fidesz nagyvárosi és kerületi polgármestereinek lobbizása is a kompromisszum felé tolta a kormányt. Látszólag különös, hogy az önkormányzatok azért küzdenek, hogy tovább fizethessék a villanyszámlát, de a politikai érdek amellett szól, hogy megvédjék vagyonukat és a polgármesterek helyi befolyását. Üzemeltetőként az önkormányzatok továbbra is beleszólhatnak az iskolák életébe, miközben a pedagógusok bérének átvállalásával az állam leveszi vállukról a költségek átlag 80 százalékát. Továbbra is lesz mód egyes városi, kerületi többletszolgáltatások (lovaglás, úszás, nyelvi kurzus) biztosítására, ha jut pénz a saját bevételekből. Ez a kompromisszum is bevételcsökkenéssel jár, hiszen a Belügyminisztérium lapunkat úgy tájékoztatta: továbbra is napirenden van a normatívák, illetve valószínűleg a személyi jövedelemadóból való részesedés és a súlyadó elvonása. Mindent felmérnek "Nyáron felmérjük az összes iskolát, az épületek állapotát és a tanárok létszámát. Évtizedek óta először lesz képünk az iskolák tényleges állapotáról, látni fogjuk a kihasználatlan kapacitásokat, és tetten érhetővé válik az esetleges pazarlás. Minden esetben megkérdezzük az önkormányzatokat, hogy képesek-e vállalni az üzemeltetést. Nem lennék meglepve, ha a kistelepülések jelentős része átadná az iskoláját" - vázolja a jövőt Gloviczki Zoltán. Ha sok település dönt a vagyon átadása mellett, akkor az állam a leglepusztultabb iskolákban kénytelen lesz nyakába venni a felújítások terhét. "Az üzemeltetést vállaló önkormányzatok esetében szükségesnek tartjuk a tulajdonjog korlátozását, mivel nem állhat elő olyan helyzet, hogy az állami iskola feje felől az önkormányzat eladja az épületet, vagy bérleti díjat kér a használatáért" - mondja. Utolsó rángások Kiürített iskolapalota Az V. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy a Bazilika szomszédságában található Szent István Általános Iskola épületét a tanév végén kiüríti. Az intézmény nem szűnik meg, csak átköltözik egy üresen álló Szemere utcai iskolaépületbe. A költözés okáról a legvadabb pletykák jelentek meg: a Jobbik azzal vádolta a Rogán Antal vezette városrészt, hogy Andy Vajna filmügyi kormánybiztosnak akarja értékesíteni a Bazilika melletti értékes ingatlant. Ezzel szemben a kerület vezetése a Heti Választ úgy tájékoztatta, hogy nincs döntés a megüresedő iskola hasznosításáról. A költözést valóban az államosítás előtti racionalizálás magyarázza, mivel a kerületi általános iskolák négy ingatlan helyett ezután három házban működnek majd, ami jelentősen csökkenti az üzemeltetési költségeket. A Szent István téri ingatlan sorsáról a kerület: szabadabban dönthet, mintha az államosítást a jelenlegi helyszínen várná meg az iskola.

Iskolából társasház A Pest megyei Sződliget önkormányzata kezdettől fogva ellenezte az államosítást. Iskolájukhoz annyira ragaszkodnak, hogy tavaly társasházzá alakították az épületet, ami ellen a megyei KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

14

kormányhivatal törvényességi kifogást tett. "Akkoriban úgy tűnt, az állam a vagyont is elveszi, s csak a múlt héten szivárogtatták ki, hogy az ingatlanokat az önkormányzatok megtarthatják. Ha ez így van, akkor a társasházzá alakításnak nincs jelentősége, de egyelőre semmit nem látunk biztosnak. Ilyen körülmények között egy kazánfelújításba sem merünk belevágni"- magyarázza Juhász Béla polgármester. Mit akartak a baptisták? Vácott nemrég felröppent a hír: a város mind a tíz önkormányzati iskoláját átadják a Baptista Szeretetszolgálatnak; A baptisták a negatív visszhang miatt végül visszaléptek, de a református egyház jelenleg is komoly tárgyalásokat folytat az egyik középiskola átvételéről. "Vác hagyományos iskolaváros, viszonylag sok különböző fenntartású oktatási intézménnyel. Szeretnénk, ha ezek közül mindegyik megmaradna. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az állam úgy ítéli meg, túlságosan sok iskola van a városunkban, és előírja az integrációt. Az esetleges egyházi fenntartásba adásról nem akarunk a tanárok és a szülők feje fölött dönteni" -mondja Főrdős Attila polgármester. http://hetivalasz.hu/itthon/tanar-ur-kerem-48469/

Magyar Nemzet 2012. április 26. Új lendületet vesz a honvédelmi képzés Hende Csaba honvédelmi miniszter adta át az első, honvédelmi alapismeretek tantárgy oktatására alkalmas tantermet csütörtökön a fővárosban. A zuglói Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskolában felavatott tanteremben a miniszter elmondta: 2010 óta sikeresen folyik a katonai alapismeretek mint fakultatív érettségi tantárgy oktatása, és a szaktanterem átadásával új lendületet vehet a képzés. A katonai pályára készülő diákoknak jó hír lehet, hogy ha az említett tantárgyból érettségiznek, akkor pluszpontot érhetnek el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre való felvételinél. Mint hozzáfűzte: sokszoros a túljelentkezés bizonyos szakokra, így csak a legjobbak tudnak bekerülni. A miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés idén januártól három intézményből alkotta meg a közszolgálati egyetemet. Az egyetem központja a volt Ludovika tisztképző épülete lesz. Az MTI kérdésére Szalainé Kelemen Ildikó, a szakközépiskola igazgatója elmondta: két éve oktatják a honvédelmi alapismereteket mint választható tantárgyat. Hetente egyszer elméleti és gyakorlati órát tartanak, a diákok egyebek mellett tereptant, tájolást és a katasztrófahelyzetek elhárítását tanulják a foglalkozásokon. Rendeznek lőgyakorlatokat, és táboroztatják is a gyerekeket. Az iskolában mintegy 600 diák tanul, közülük 150-200-an választották a honvédelmi alapismereteket, és nyolc-tíz diák tesz érettségit a tantárgyból – mondta. A most átadott tanteremben katonai és harcászati szemléltetőeszközöket, képeket, terepasztalokat helyeztek el; a termet Zrínyi Miklósról nevezték el. http://mno.hu/belfold/uj-lenduletet-vesz-a-honvedelmi-kepzes-1071508


15

MTV Ma reggel 2012. április 27. Pokorni: Nem tudja majd elolvasni a kazánszerelő a használati utasítást A Fidesz oktatáspolitikusa szerint nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tanítsunk közismereti tárgyakat a szakmunkástanulóknak. A szakképzés átalakítása kapcsán sokan hivatkoznak Németországra, mondván, ott is kevesebb a közismereti tárgyakra fordítandó idő. Csakhogy Németországban nem 8, hanem 9 osztályos az alapiskola, és egy év alatt nem 611 közismereti órát kapnak a diákok, hanem több mint 800-at. Vagyis 30 százalékkal több közismereti órára épül rá a szakképzés. És ne felejtsük el, ott a szakképzés több mint negyede érettségi utáni – jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője az m1 Ma reggel című műsorában. Magyarországon nem ez a helyzet, nálunk a gyermekek durván negyede szakmunkástanuló, és nagyon gyenge mind a tudásuk, mind a társadalmi hátterük. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy nem tanít közismereti tárgyakat a szakmunkástanulóknak, mert – mint megfogalmazta - akkor jön majd egy szerelő, aki beszereli a kondenzációs kazánt, de nem tudja elolvasni a hozzá való használati utasítást. Hozzátette: gyerekkorában a konyhában egy vaskályha állt, azt könnyű volt általános iskola nélkül beszerelni. Beszélt arról is: felhívta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt, javasolta Lázár János frakcióvezetőnek, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel együtt tárgyaljanak a szakképzés átalakításáról szóló törvényjavaslatról. Úgy vélte: jelenlegi formájában a törvényjavaslatnak csak bizonyos elemei támogathatók. Azt javasolta, a képzési időnek az egyharmada legyen szakképzés, egyharmada pedig közismeret, s mivel a képzési típusok eltérőek, a kettő között változó arányban kell megállapodni tantervenként. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/27/07/Pokorni_nem_tudja_majd_elolvasni_a_kazanszerelo_a.aspx

Origo 2012. 04. 27. Az iskolákon és a tanárokon próbál spórolni a kormány Hiába ígérte meg Hoffmann Rózsa, hogy utolsó lehelletéig küzd azért, hogy szeptemberben bevezessék a pedagógus életpályamodellt, azaz a tanárok fizetésemelését, a kormány szerdai rendelete szerint ez a terv is a megszorítások áldozata lehet. Csúszhat az iskolák állami átvétele is, kevesebb pénz jut a kutatásokra és a BKV-ra is, de az egyházi támogatások nagy részét érintetlenül hagyják. A jövő évi hiánycél betartása miatt az iskolák állami átvétele és a pedagógus életpályamodell bevezetése is csúszhat - derül ki a szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A kormány a Széll Kálmán-terv 2.0 teljesítése miatt fejenként sokmilliárd forintot vesz el a minisztériumoktól, és a tárcavezetőknek egy hetük van arra, hogy kitalálják, hogyan tudják megspórolni azt az összeget, amelyet a 37 milliárd forintos pénzbefagyasztásból rájuk mér a kormány. Emellett a kormányhatározat felsorol több olyan intézkedést is, amellyel a 2013-as költségvetési kiadásokat lehet csökkenteni. A határozatban például szerepel, hogy "a kormány egyetért azzal, hogy a köznevelési törvény új oktatáspolitikai intézkedései, feladatai fokozatosan kerüljenek bevezetésre, hogy az átalakításból fakadó megtakarítások fedezetet biztosítsanak az állami feladatok ellátására". A tavaly elfogadott új köznevelési törvény idén szeptember elsején lép hatályba, de egyes rendelkezései később érvényesek. Ilyen például az iskolák fenntartásának állami átvétele, amely a törvény szerint


16

2013. január elsején történik meg. Emellett 2013 szeptemberében indul a kötelező hittan- vagy erkölcstan-oktatás, illetve a hídprogram, amely a középiskolába nem jutó gyerekek felzárkózását segíti. A jövő évi feladatok közül az iskolák állami átvétele jár a legmagasabb költséggel, mert az intézkedés azt is jelenti, hogy a központi költségvetésből fizetnék a pedagógusok bérét az eddigi tulajdonos önkormányzatok helyett. Az oktatási államtitkárság tavaly készített háttérszámítása szerint az átvétel összesen 1964 általános és 305 szakiskolát, 112 speciális szakiskolát, 384 gimnáziumot és 448 szakközépiskolát érint majd. Az állami átvétel miatt az oktatási államtitkárság számításai szerint a központi költségvetésnek körülbelül 491,6 milliárd többletköltsége keletkezik, mindezt azonban részben kompenzálja, hogy a helyhatóságok eddigi támogatása ezzel párhuzamosan csökkenni fog. A mostani kormányhatározat arra utal, hogy a kormány megfontolja, hogy mégsem egyszerre, hanem fokozatosan veszik át az önkormányzati iskolák fenntartását Csúszhet a pedagógusok bérelemése is Szintén tartalmazza a kormányhatározat, hogy az új pedagógus életpályamodellt csak akkor vezeti be a kormány 2013 szeptemberében, ha azt "a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozottá teszik." Ha nem lesz rá pénz, akkor a 2014-ben vezetik be az új bérrendszert. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által többször "évtizedes adósság törlesztésének" nevezett pedagógus életpályamodell 2013-ban az államnak 61 milliárd forintba kerülne, majd 2015-ig 381,5 milliárd pluszköltséggel járna. A pedagógus életpályamodell szerint a tanárokat négy kategóriába sorolnák, és a mostani fizetésük érezhetően emelkedne. A törvény szerint 2013 szeptemberétől egy főiskolát végzett pedagógus a mostani átlag 122 ezer forinttal szemben legkevesebb 167 400 forintot, egy egyetemet végzett 129 ezer forint helyett minimum 186 ezer forintot kapna. Az életpályamodell szerint a pályán eltöltött évekkel és tudományos munkával akár a duplájára is emelkedhetne ez az összeg. A kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt a béremelést csak akkor vezetné be a kormány, ha úgy látja, hogy marad rá pénz. Orbán Viktor korábban többször is kiállt a köznevelési törvény mellett, habár egy tavaly decemberi frakcióülésen jelezte, hogy az életpályamodellel "vigyázni kell, mert sok pénzbe kerül". Orbán Viktor akkor az [origo] információi szerint azt mondta, hogy a gazdasági növekedés ütemét nézve aligha lesz erre pénz a 2013-as költségvetésben, illetve ha lesz is, akkor azt más ágazatoktól kell majd elvenni. Hoffmann Rózsa többször jelezte, hogy nem hagyja ki az életpályamodellt a köznevelési törvényből, legutóbb kedden az MTV reggeli műsorában jelentette ki, hogy "az utolsó leheletéig ragaszkodik" ahhoz, hogy a pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberben lépjen hatályba. Az államtitkár szerint a rendszer bevezetése "nemcsak magasabb fizetést, hanem másfajta munkaszervezést is jelent, amit tanév közben nem lehet meglépni. A kettőnek egyszerre kell indulnia 2013. szeptember elsejétől" jelentette ki Hoffmann. Kevesebbet kap a BKV A szerdai kormányhatározatban szerepel az is, hogy jövőre a főváros a BKV működtetésére az idei 32 milliárd forintos támogatásához képest tíz milliárddal kevesebbet kap az állami költségvetésből. Emellett a kormány megvonná a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetési támogatását is. Ez 2012-ben valamivel több mint hét milliárd forint volt, ami az alap költségvetésének majdnem a negyede. A kutatási pályázatokat tehát a tervek szerint jövőre csak az innovációs járulékokból finanszíroznák. A kormány ugyanakkor felsorolja azokat a területeket, amelyeket nem érinthet a pénzelvonás. A lista szerint főleg az egyházak és a kisebbségi önkormányzatok nyugodhatnak meg. A több tucatnyi mentesített jogcím között megtalálható például a kisebbségi önkormányzatok intézményeinek KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

17

fenntartása, az egyházi kulturális programok és a hittanoktatás támogatása. De nem szabad nyúlni a Magyar Sport Házának támogatásához, a Nemzeti Tehetség Programhoz vagy a Méhászeti Nemzeti Programhoz sem. A spórolásokat a kormány azzal indokolja, hogy teljesíteni szeretnék a hiánycélt. Ugyanakkor két másik, szintén szerdán megjelent rendelet szerint van, amire még így is jut pluszpénz. A kormány az idei tartalékokból közel kilencmilliárd forintot adott a rendőrségnek az új szabálysértési törvényből fakadó többletfeladatok, egyéb feladatok, és a felgyűlt tartozás csökkentésére. Pár százmilliót kap a Terrorelhárítási Központ, a bevándorlási hivatal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. A Magyar Állami Operaház közel másfél milliárd forint rendkívüli támogatást kapott. http://www.origo.hu/itthon/20120426-csuszhat-az-iskolak-allami-atvetele-es-a-pedagogus-eletpalyamodell-is.html

Fn24.hu 2012.04.27. Gyerekek a konténerben - letölthető videó + képgaléria Kötelező lesz hároméves kortól óvodába járni, de nem lesz elég az óvodai férőhely. Az oktatási tárca megoldása: zsúfoltabbá kell tenni az ovikat. Több helyen az önkormányzatok kitaláltak egy másik megoldást, a konténerovik telepítését. A köznevelési törvény szerint 2014 szeptemberétől kötelező lesz 3 éves kortól minden gyereknek óvodába járni. Az oktatási államtitkárság adatai szerint így két év múlva közel 400 ezer 3-6 évesnek kell férőhelyet találni, ebből azonban ma mintegy 25 ezerrel kevesebb van. A kormány már meghirdetett egy 9, 4 milliárdos, és a közeljövőben meghirdet egy további 4,3 milliárdos óvodafejlesztési pályázatot, de ezekkel is legjobb esetben csak 380 ezerre lehet megemelni a férőhelyek számát – nyilatkozta a Hír24-nek Gloviczki Zoltán. A közoktatási helyettes államtitkár hozzátette: az oktatási tárca a problémát úgy kívánja megoldani, hogy a jelenleg az óvodák számára jogszabályban előírt 3 négyzetméter/fő helyszükségletet kettőre csökkenti, azaz másfélszer több gyerek elhelyezését teszi majd lehetővé az egyes óvodákban. Bakonyi Anna közoktatási szakértő szerint nagyon sok helyen már most is zsúfoltak a csoportok, nem tartaná jónak, ha tovább nőne a csoportlétszám. Mint mondta, ma is kénytelenek túllépni egyes óvodák – és erre van is törvényi lehetőségük – a kívánt 25-ös csoportlétszámot, így esetenként előfordul 33 fős csoport is. Ha még tovább növelnék a már most is alig kezelhető létszámot ezekben az intézményekben, akkor az már erősen a gyerekek, a nevelés kárárára menne. Bakonyi Anna úgy véli, úgy lehetne átmenetileg megváltoztatni a négyzetméterszabályt, hogy arra mindenképp figyelni kellene, az ilyen nagy csoportok ne növekedhessenek tovább. Ahol tehát már most is 30 körüli a gyereklétszám, ott ne szűkítsék az egy főre előírt négyzetmétert, csak ott, ahol kevesebb kisgyermek jár egy csoportba. Az óvodai szakértő egyébként egyetért a köznevelési törvény azon elképzelésével, hogy korábban kerüljenek be a gyerekek az óvodai közösségekbe, de vannak kétségei, hogy fognak élni, milyen alapon hoznak majd döntést a törvényben megfogalmazott kivételekkel a jegyzők. (Egyedi elbírálás alapján ugyanis felmenthető az óvodalátogatás alól a gyerek. Az ugyanakkor azokat is sújthatja, akiknek a legnagyobb szükségük van a korai fejlesztésre.) Olcsó, gyors, de konténer A fővárosban és az agglomerációban, illetve a hátrányos helyzetű településeken már eddigi is óriási probléma volt, hogy nincs elég hely az óvodákban és bölcsődékben. Több helyen ezt egy Európában KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

18

bevett, de nálunk szokatlan megoldással próbálták orvosolni az önkormányzatok: konténeróvodákat létesítettek. A főváros II. kerületében például 2008-ban nyitottak meg egy ilyet a Hűvösvölgyi úton, tavaly januárban pedig ugyanott egy konténerbölcsődét vehettek birtokukba a kicsik. Mint Pálos Annamária kerületi művelődési irodavezető-helyettes lapunknak elmondta, hirtelen megnőtt a kerületi gyerekek száma, az intézményi kapacitások nem bírták, ezért lépni kellett. Egy ilyen beruházás jóval olcsóbb, és kivitelezése sokkal gyorsabb, mint a hagyományos épületeké. A háromcsoportos, 250 négyzetméteres konténeróvoda, teljes bútorzattal 45 millió forintba került, és 3 hónap alatt húzták fel. Nemrég egy ugyanekkora „normál” óvoda teljes felújítása több mint ötször ennyibe, 230 millióba fájt a kerületnek. A 700 négyzetméteres, sokkal korszerűbb konténerbölcsőde kialakítása 6 hónapig tartott, és– szintén teljes bútorzattal, valamint a helyben főzést is lehetővé tévő konyhával – 200 millióval csapolta meg a kerületi büdzsét. Itt is van összehasonlítás: egy ugyanilyen „normál” bölcsi nemrég 300 millióért épült fel. Ovi itt, ovi ott Egy konténerépületek kivitelezésével, bérbeadásával foglalkozó cég vezetője úgy saccolja, hogy ma egy 3-4 foglalkoztatós óvoda felépítése konténerből nagyjából fele annyiba kerül (hozzávetőleg 100 ezer forintos a négyzetméterár), mint téglából. Az ár mellett a konténeróvoda nagy előnye, a gyors kivitelezés: ha egy település ma megrendeli, két hónap múlva át is adhatja a kész intézményt. Ha pedig egy már meglévő épület bővítéséről van szó (és leggyakrabban ez a helyzet), akkor ez az idő tovább rövidülhet. Egy konténeróvodát ideiglenesen is lehet telepíteni, s ha, mondjuk, a demográfiai mutatók megváltoznak, és a kevesebb gyerek tíz év múlva már nem tenné szükségessé az ovit, minimális ráfordítással áttelepíthető az épület. Több cégtől bérelni is lehet ilyen épületet, ez 1-2 évre éri meg. Bakonyi Anna szerint biztos, hogy jobb megoldás volna egy-egy új csoport indítása, esetleg egy jól kialakított konténeróvodában, mint a zsúfolt csoportok bevezetése Gyerek a konténerbe Az ár, a kivitelezés gyorsasága, valamint a mobilizálhatóság tehát mindenképp nagy előnye a konténerintézményeknek, ugyanakkor sokan először idegenkednek attól, hogy ilyenbe adják be a gyerekeiket. A hűvösvölgyi bölcsődevezető, Kása Imréné elárulta, ők maguk is elszörnyülködtek, amikor kilátogattak az építkezésre, mert akkor még csak rideg fémdobozokat, csöveket láttak. El sem tudták képzelni, hogy lesz ebből a kisgyerekek számára otthonos, családias, biztonságot nyújtó, esztétikus épület. Mire azonban „összeállt” a bölcsi, kifejezetten hangulatos lett, kívülről is, de belülről kiváltképp. „A szülők is idegenkedve fogadták először az épületet, de amikor eljöttek megnézni, meglátták a hangulatosan feldíszített, igazi, gyerekközpontú foglalkoztató termeket, a konyhát, mindenki megnyugodott, hogy jó helyen lesz itt a gyereke” – emlékszik vissza Kása Imréné. A tapasztalatok más téren is kifejezetten jók. A kiváló szigetelés miatt télen nemhogy nem fáztak, de a fűtési számlák sem voltak magasak, és a nyári kánikulában is elviselhető volt a hőség. Az épület tisztítása kifejezetten könnyű, a konténer ugyanis könnyen, gyorsan tisztítható. Az épületbe egyébként rengeteg érdeklődő jár, vidéki önkormányzatok kíváncsiak a „konténeres tapasztalatokra”. Sokan – többek között Szigetszentmiklós, Diósd, Csobánka, Szentendre, Miskolc – át is vették a példát A NEFMI nem számol a konténeróvodákkal


19

A konténerépületek Európában egyáltalán nem szokatlanok, és nem csak ipari alkalmazásokra használják, látni ilyen orvosi rendelőket, panorámás irodákat, hoteleket vagy iskolákat is. A demográfiai hullámoktól erősen függő közoktatási intézményrendszer alakításához kifejezetten jó a rugalmasan alkalmazható konténeres rendszer. Gloviczki Zoltán a Hír24-nek az óvodaépítési programmal kapcsolatban leszögezte, hogy „a Nemzeti Erőforrás Minisztérium konténeróvodák kialakítását nem tervezi, mert csak átmeneti megoldást biztosítanának, ráadásul nem költséghatékonyak és a körülmények is rosszabbak lennének az átmenetileg zsúfoltabbá váló óvodákénál.” http://www.hir24.hu/belfold/2012/04/27/gyerekek-a-kontenerben/

Origo 2012. 04. 27. Jövőre még biztos nem lesz rövidebb a nyári szünet Nem döntött a nyári szünet lerövidítéséről az oktatási államtitkárság - mondta az [origo]-nak Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár, habár Hoffmann Rózsa ennek ellekezőjéről beszélt a héten. Gloviczki szerint zajlik a vita a nyári szünet hosszúságáról: az egyik tábor szerint a hosszú vakációval "lemaradunk a tudásversenyben", míg a másik oldal azzal érvel, hogy már májusban is kínszenvedés tanítani a nem légkondicionált iskolákban. A 2012/13-as tanévben biztosan nem változik a tanév hossza - mondta az [origo]-nak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Habár Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a héten arról beszélt, hogy az általános iskolában rövidebb lesz majd a nyári szünet, Gloviczki most kijelentette, hogy "ez a kérdés jelenleg nincs napirenden". Hoffmann Rózsa keszthelyi rendhagyó osztályfőnöki óráján beszélt arról, hogy a szülők nehezen tudják megoldani a gyerekek elhelyezésé nyáron, ezért lerövidítenék a nyári szünetet az általános iskolákban, a középiskolások vakációjához azonban az érettségi rendszer miatt nem nyúlnának. Gloviczki az [origo]-nak erre úgy reagált: "az államtitkárság március 20-án közzétette a következő tanév rendjéről szóló előterjesztését, amelyben ilyen javaslat nem szerepel, így jövőre a tanév hosszát illetően semmiféle változás nem várható". A helyettes államtitkár ugyanakkor nem tagadta, hogy vita folyik a kérdésről. Gloviczki szerint a rövidebb nyári szünetet támogatók azzal érvelnek, hogy "a megnövekedett ismeretanyag átadása lehetetlen a jelenlegi keretek között" és a magyar iskolások elveszítik versenyképességüket "a tudásversenyben" azokkal az országokkal szemben, ahol hosszabb a tanév. "Az is gyakran hangzik el, hogy a diákoknak sem jó, ha ilyen hosszú időn át kiesnek a rendszeres napi tanulás gyakorlatából" - tette hozzá Gloviczki. Szerinte emellett többen felvetik, hogy a tíz hetes nyári vakáció idején sok szülőnek nehezen megoldható a gyerekek felügyelete. Már május végén kínszenvedés a tanítás Gloviczki felsorolta a szünet lerövidítését ellenzők érveit is. Szerintük "a gyerek szellemi éréséhez, fejlődéséhez, személyiségének kibontakozásához szükség van az egybefüggő, viszonylag hosszú szünidőre". A vakáció alatt ugyanis olvashatnak, utazhatnak és a családjukkal lehetnek a gyerekek. Gloviczki emellett megmelíti, hogy a tanároknak is fontos a hosszabb vakáció, mert "ez a néhány hét nemcsak a munkával járó feszültségek kipihenését, a regenerálódást, de a következő tanévre a felkészülést, a szellemi töltekezést is szolgálja". Szerinte ekkor olvashatnak például szakirodalmat a tanárok. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

20

Gloviczki hozzátette, hogy "Magyarország éghajlati jellemzői sem kedveznek a tanév meghosszabbításának". Szerinte mivel a magyar iskolák nincsenek légkondicionálva, legtöbb helyen a tanítás "mind a diák, mind a tanár számára már május végén, június elején is kínszenvedés". Az épületek korszerűsítése márpedig a helyettes államtitkár szerint jelentős költségekkel járna, mert az elektromos hálózatot is teljesen fel kellene újítani. Gloviczki azt mondta, hogy "amikor ez a kérdés időszerűvé válik, valamennyi szempontot gondosan mérlegelve, a társadalom többségének igényeit felmérve" dönt majd az államtitkárság a nyári szünet hosszáról. http://www.origo.hu/itthon/20120427-gloviczki-zoltan-2013ban-nem-lesz-rovidebb-a-nyari-szunet.html

HVG 2012. április 28. 1. 6-10. oldal Fel, búcsúcsókra Még el sem kezdődött a felvételi véghajrá, a hazai egyetemek és főiskolák máris elbúcsúzhatnak a vezető középiskolák legjobb képességű, idegen nyelveken is beszélő végzőseitől Vesztésre áll a magyar felsőoktatás a legtehetségesebb diákokért folytatott versenyben. Az eddig is valószínűsíthető volt, hogy a jogi és a gazdasági képzés tandíjmentes helyeinek visszavágása vagy lenullázása a magánszférában a tehetős közgazdász- és jogász dinasztiák erősödésének kedvez, a leendő közszolgákat pedig - egyfajta elitcsere részeként - a kormány kedvenc Nemzeti Közszolgálati Egyetemre tereli. Az egy hete nyilvánosságra hozott jelentkezési adatokból pedig az is világossá vált, hogy a kabinet terve - amely a keret számok arányainak változtatásával irányította volna a középiskolásokat a műszaki és természettudományos pályák felé - egyelőre nem vált be. Még a hirtelen pályamódosítás mellett az emberi elme "univerzalitásával" érvelő oktatási államtitkár sem lepődhetett meg rajta, hogy a humán tudományokhoz ragaszkodó felvételizők alternatív megoldásokat keresnek és találnak - külföldön. Két-háromszorosára nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató végzősök száma a vezető budapesti és vidéki gimnáziumokban a tavalyi adatokhoz képest. A HVG-nek nyilatkozó iskolaigazgatók szerint nemcsak az államilag finanszírozott helyek számának csökkentése vette el az érettségizők kedvét a magyar felsőoktatástól, a legjobb eredményű, idegen nyelveket jól beszélő diákok a hallgatói szerződés aláírása ellen is berzenkednek. A középiskolák gyorsan reagáltak a jogi és a gazdasági szakokon tíz-hússzoros túljelentkezést eredményező keretszám vágás hírére. Több gimnázium még januárban tájékoztatókat szervezett a külföldi továbbtanulási lehetőségekről, a felvételikről és az ösztöndíjpályázatokról, a tanárok pedig felkészültek az angolszász országok felvételijéhez szükséges ajánlólevelek megírására és fordítására. Nem volt nehéz dolguk, az igazgatóknál - sokuknál idén először - sorra kopogtattak a brit, egyesült államokbeli, osztrák, német és dán egyetemek toborzással foglalkozó munkatársai. "A Cambridge-ről már tartottak nálunk előadást, a következő a Harvard lesz" - mondta Szabó Katalin, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese, aki szerint évek óta nő a külföldi egyetemet választó tanulóik száma, az idén azonban minden eddiginél többen kerestek ösztöndíjas helyeket. A tanárok írják meg az ajánlóleveleket, ellenőrzik a diákok bemutatkozó esszéit, és mivel több egyetem a jelentkezők középiskolájáról is kér adatokat, angol nyelvű profilt is készítettek. Az egyik végzős osztályból öten a Cambridge-en kezdenek az ősszel, egy érettségizőt a Massachusetts Intitute of Technologyra (MIT) vettek fel. Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok népszerű célpont, az idegen nyelven legfeljebb KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

21

közép szinten beszélő diákok pedig újabban a romániai egyetemek magyar nyelvű, 600 - 1000 eurós éves tandíjért elvégezhető képzései közül válogatnak bár tömeges érdeklődésről egyik intézményben sem számoltak be. A tandíjmentesség alapján választó középiskolások elsősorban osztrák egyetemekre készülnek, ahol a 17 eurós hallgatói önkormányzati tagdíjtól eltekintve ingyenes a képzés, elfogadják a magyar érettségit, nincs hallgatói szerződés, és néhány szak kivételével felvételizni sem kell. Már az alsóbb évfolyamokra járó diákok is számolnak az ausztriai vagy németországi továbbtanulás lehetőségével- tapasztalta Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője -, a tizedikesek közül az idén háromszor annyian választották második idegen nyelvnek a németet, mint tavaly. "Ötvenkilenc diákunk végez májusban, közülük tizennyolcan felvételi znek külföldi egyetemre. Korábban évente legfeljebb négy-öt tanuló döntött így" - mondta. Hasonlóak a tapasztalatok az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában is, ahol az érettségizők harmada jelentkezett külföldre. A diákok ügyesen taktikáznak: első helyen rendszerint magyarországi, államilag finanszírozott képzést jelöltek meg, ezzel párhuzamosan azonban külföldi intézményekbe is felvételiztek. A továbbtanulási arányok változását jelzi, hogy 2013 szeptemberében a budapesti Karinthy Frigyes után a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban is elindítják a nemzetközi érettségi- programot. A kétéves, angol nyelvű kurzus végén olyan érettségi bizonyítványt, kapnak a diákok, amelyet száznegyven országban ismernek el, az Oxford, a Sorbonne, a Harvard és a Humboldt például felvételiként fogadja el- válaszolta a HVG kérdésére Szilágyi Szabolcs, a gimnáziumigazgatója. Az információszerzésben, a külföldi továbbtanulásban rejlő üzleti lehetőségekre a hazai oktatóközpontok is ráéreztek. Több cég - például az egy harvardi öregdiák részvételével alapított EngAme Kft. vagy az Ausztriába készülők útját egyengető At4Hu-csoport - szervez egynapos szemináriumokat a külföldi felsőoktatásról és a felvételi eljárás sajátosságairól, jelentkezőnként l2-lS ezer forintért. Ennek többszörösét kérik el azoktól a diákoktól, akik külön segítséget igényelnek a képzés kiválasztásához és a felvételihez - igaz, a mentorok az ajánlólevelek beszerzésétől a szálláskeresésig mindent elintéznek. A felsőoktatási változásokra válaszul idén ősszel már kifejezetten a külföldi felsőoktatásra felkészítő tanfolyamok is indulnak Budapesten, a Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája szervezésében. A résztvevők heti tizenkét órában tanulnak majd angolt vagy németet, de a tananyag része a gépírás, a tanulásmódszertan és a kiválasztott ország kultúrája is. Mindezért azonban - a tankönyvekkel együtt - több mint 200 ezer forintot kell fizetni. Becslések szerint jelenleg tízezer magyar diák tanul külföldön - a legtöbben, 2-2 ezren Ausztriában és Németországban -, s a számuk várhatóan rohamosan nőni fog. A bécsi magyar diákegyesület (MDE) például napi 60-80 megkeresést kapott, miután január 2-án megjelent a törvénymódosítás az egyetemi állami férőhelyek szűkítéséről. Hat-nyolc héten át szünet nélkül záporoztak a kérdések a felvételi követelményekről, a megélhetési költségekről - mondta a HVG-nek Tóth Kata, az MDE elnöke, aki előbb Erasmus-ösztöndíjjal töltött pár hónapot Bécsben, majd tavaly ősztől nappali tagozatra iratkozott be a központi egyetemen. Szerinte a következő roham augusztusban várható, a magyar felvételik lezárulása után, az augusztus 31-ei osztrák jelentkezési határidő előtt. "Az Ausztriában tanuló kétezer magyar diák közül körülbelül ezren közgazdászhallgatók, de sokan járnak orvosira is. Az új kelet ú érdeklődés elsősorban az otthon beszűkült vagy nagyon megdrágult szakok iránt hatalmas, a legtöbben jogi, közgazdasági, orvostudományi tanulási lehetőségeket szondáznak. De meghökkentően sokan keresik a publicisztika kommunikációpárosítást, és az osztrák turizmus-vendéglátás főiskolai kombináció is kapós" - készít gyorsmérleget Tóth Kata, aki szerint érdemes Ausztriában tanulni, mert színvonalasabbak az előadások, a tanárok és a diákok pedig felkészültebbek és motiváltabbak. Tíz év alatt a háromszorosára nőtt, és már az 1100-at is átlépte az Egyesült Királyságban tanuló magyarok száma a brit felsőoktatási statisztikai hivatal által a HVG számára kigyűjtött adatok szerint. A KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

22

legnépszerűbb intézmények listáján elitegyetemek és kevésbé ismert felső iskolák is vannak. A 201O2011-es tanév adatai szerint a University of Abertay Dundeen 45 magyar diák tanul, a University of Cambridge, a London Metropolitan University, az Edinburgh Napier University padjait 35-35 magyar hallgató koptatja, a University College Londonba pedig 30 magyar diák iratkozott be. Aki pedig külföldön tanul, az nagy eséllyel ott is marad. Tapasztalatok szerint a legtöbb Angliában tanuló diák egy ideig mindenképpen külföldön szeretne dolgozni, elsősorban a magyar gazdaság tragikus helyzete, az elhelyezkedés nehézsége, a kintinél alacsonyabb bér miatt. Az egyből hazatérni szándékozók rendszerint családi vállalkozást vesznek át vagy nemzetközi cégekhez szeretnének jelentkezni. Az is a kint maradásra ösztönöz, hogy a külföldi diploma Magyarországon sok esetben nem eredményez magasabb fizetést, számos cég ugyanis túlképzettségre hivatkozva elutasítja a jelentkezőket, mivel nem szeretné kifizetni az elvárt magasabb bért. Száz magyar diákból az ausztriai egyetem elvégzése után 99 nem akar visszatérni Magyarországra. "Ez egy fejlettebb társadalom, jobbak az életkörülmények. Aki szereti a multikultit, az örömmel lubickol benne. Kevesebb a stressz, már kezdőként 1500 eurót lehet keresni, miközben otthon kilátástalannak látszik a gazdasági helyzet" - hangzik a diákegyesület okfejtése. Szerveződik a már elhelyezkedettek klubja, az öregdiákok tanácsokkal, állásajánlatokkal segítik a frissen végzetteket. http://hvg.hu/hvgfriss/2012.17/201217_felvetelizok_kenyszerpalyan_fel_bucsucsokra

Magyar Hírlap 2012-04-28 Jövőre kísérleti jelleggel indul a tanfelügyelet Egyelőre nem lesz rövidebb az általános iskolai tanulók nyári szünete, ennek ellenére Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy később változtatnak az eddigi gyakorlaton. „Az óvodáskorú gyerekek és az általános iskolás diákok felügyeletét nehezen oldják meg a szülők a nyári szünetben, ezért keresik a lehetséges megoldásokat. Az ügyben még nem született döntés, a jövő tanévben biztosan nem lesz változás. A gimnáziumi tanulókat a módosítás nem érinti, mivel az ő esetükben igazodni kell a felsőoktatás elvárásaihoz” – mondta az államtitkár az MTI-nek. A tanfelügyeleti rendszer kialakítása kapcsán közölte, szakemberek ellenőrzik a pedagógusok munkáját, s a céljuk nem a hibakeresés, hanem a minőségjavítás. Hozzátette, az ellenőrző szakembereknek nem lesz intézkedési joguk, probléma esetén a munkáltató dönthet a pedagógusok ügyében. A rendszer kidolgozása folyamatban van, s várhatóan jövőre kísérleti jelleggel indulhat a tanfelügyelet. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/jovore_kiserleti_jelleggel_indul_a_tanfelugyelet.html

MTV Híradó 2012. április 28. Hoffmann: elkészült a Nemzeti alaptanterv Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség küldöttgyűlésén az államtitkár azt mondta: nem igazak a Corvinus bezárásáról szóló hírek. Elkészült a Nemzeti alaptanterv végleges változata - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szombati küldöttgyűlésén a fővárosban. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

23

Az oktatási államtitkár azt mondta, minden kósza hír, amely a Budapesti Corvinus Egyetem vagy egyegy vidéki főiskola bezárásáról szól, nem igaz. Az oktatási államtitkár közölte: a napokban benyújtja az államtitkárság a javaslatát a kormánynak, és reményei szerint még májusban elfogadhatja azt. Változtattak a tananyagon, és magyar irodalom szerzőiben Hoffmann Rózsa az MTI kérdésére azt mondta: bár pontos statisztikát nem készített, de mintegy 10 százalékkal csökkent a tananyag mennyisége az eredeti változathoz képest. Valóban sok volt az első változatban a tananyag, tudtam is, hogy így lesz - fogalmazott, hozzátéve: ezért kemény kézzel kellett hozzányúlni. Úgy fogalmazott: minden egyeztetést lefolytattak, nem maradtak fenn súlyos, vitás kérdések. Hitem szerint egy elfogadható, jól használható dokumentum született - összegezte. A korábban vitatott kérdésekről szólva azt mondta: megfontolták az érveket, és a magyar esetében nem kötelező, hanem választható módon az eddigieknél jóval több szerző szerepel a végleges változatban. Ugyanakkor arra is figyelni kellett, hogy a NAT végrehajtható, teljesíthető legyen jegyezte meg Hoffmann Rózsa. Az államtitkár előadásában a felsőoktatásról szólva rámutatott: 90 ezres érettségiző korosztály mellett 109 ezren jelentkeztek továbbtanulásra, és ez kellő reményt ad, hogy a minőség nem fog romlani. Agyelszívás ellen hallgatói szerződés A bizonyos szakmák és keretszámok körül kialakult diskurzusra utalva azt mondta: a jogi és közgazdász diplomával rendelkezők egy-két hónap alatt el tudnak helyezkedni, és messze az átlag feletti fizetést kapnak. Ha diákhitel segítségével tanulnak, lehetőségük lesz a törlesztésre - állapította meg. Kitérve a hallgatói szerződésre azt mondta: megindult az agyelszívás, Európának az, az érdeke, hogy országaiban a legkiválóbban képzett orvosok dolgozzanak. Magyarország viszont lassan olyan helyzetbe kerül, hogy nem lesznek orvosok a kórházakban, tanárok az iskolákban - jegyezte meg, ezért döntöttek úgy, hogy az a fiatal, akinek tanulmányait az állam segíti, vállaljon kötelezettséget arra, hogy meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Ezt méltányosnak és szükségesnek tartják - közölte az államtitkár. Mindenki szabadon eldöntheti ugyanakkor, hogy ezt a szerződést megköti-e vagy sem - erősítette meg Hoffmann Rózsa. Minden kósza hír, amely a Budapesti Corvinus Egyetem vagy egy-egy vidéki főiskola bezárásáról szól, nem igaz - szögezte le az oktatási államtitkár. Azt kérték, a felsőoktatási intézmények tekintsék át a jelen körülmények között a lehetőségeiket, hol tudnak együttműködni, hol tudják a képzéseket szűkíteni. Az államtitkár az elmúlt két év kormányzati mérlegét megvonva azt mondta: amit vállaltak a választások előtt, az időarányosan teljesült. Rétvári: gyorsabb ítélkezést hoz az igazságszolgáltatási reform A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint gyorsabb ítélkezést és arányos ügyteherelosztást eredményez az igazságszolgáltatás idén elindult reformja. Rétvári Bence kiemelte: az elhúzódó bírósági eljárások nem szolgálják a közjót, és rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét. Kitért arra, hogy egy új típusú bírói státust hoztak létre, az úgynevezett mozgóbírót, ők vállalják, hogy az ország azon pontjára mennek, ahol magas az ügyek száma. Soltész Miklós szociális államtitkár arról beszélt, hogy az alaptörvénybe beépült a család fontosságának gondolata, és annak ellenére, hogy a szülőkorú népesség folyamatosan csökken, mégis megtorpanni látszik a gyermekek számának csökkenése. Megjegyezte: az IKSZ korábbi javaslatait beépítették a kormányzásba. Szászfalvi: bizottság vizsgálná felül a szentszéki megállapodást Ad hoc bizottságot állítanak fel a Szentszékkel kötött megállapodás felülvizsgálatára és aktualizálására - mondta Szászfalvi László, egyházügyekért felelős államtitkár az Ifjúsági Kereszténydemokrata KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

24

Szövetség (IKSZ) szombati küldöttgyűlésén a fővárosban. Az államtitkár rámutatott: az a cél, hogy egy év múlva olyan jól kidolgozott anyagot tegyenek le az asztalra, amely konszenzussal elfogadható lesz. Szászfalvi László kiemelte az egyházak közösség- és nemzetmegtartó, valamint intézményfenntartó szolgálatát, majd hangsúlyozta: fontos, hogy hosszú távú és kiszámítható, stabil alapot teremtsenek az egyházi intézmények működtetésére, támogatására. A korábban törvény ellenére ki nem fizetett oktatási kiegészítő támogatásokról elmondta: a négymilliárdos állami tartozás visszautalása elkezdődött, és azt teljes egészében vissza tudják adni az idei évben. 2011. január 1-jétől az egyházi intézmények egyenlő finanszírozását visszaállították, és öt új programot is indítottak az elmúlt évben – sorolta. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/28/11/Hoffmann_elkeszult_a_Nemzeti_alaptanterv.aspx

Origo 2012. 04. 28. Baltával estek neki az alsós tananyagnak Csukás István kikerül, Wass Albert viszont bekerül a kötelező olvasmányok közé a nemzeti alaptantervben az [origo] információi szerint. Az oktatási államtitkárság megfogadta a kritikák egy részét, és baltával esett neki a tervezett tananyagnak. Kevesebb lesz a kötelező előírás, de az akadémia kérésére több lesz a kísérlet fizikából és kémiából, és egy kis trükkel beszuszakolták Kertész Imre Sorstalanságát is. Wass Albert tájleírását is kötelezővé tenné az új nemzeti alaptantervben (NAT) az oktatási államtitkárság - tudta meg az [origo] az alaptanterv egyik kidolgozójától. Az új NAT-ra érkezett észrevételek alapján bekerül a tanterv irodalmi részébe Kertész Imre Sorstalanság című regénye is, viszont Csukás Istvánt törlik a kötelezők közül. Február elején hozták nyilvánosságra az új nemzeti alaptanterv tervezetét, amely azt szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban. Az új NAT, amely 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben lépne életbe, leginkább abban különbözik a jelenleg is érvényes tantervtől, hogy részletesen előírja a kötelező tartalmakat, irodalomból például cím szerint felsorolja, milyen regényeket és novellákat kell elolvasniuk a magyar diákoknak. A vitára bocsátott tervezethez egy hónap alatt 648 személytől 1651 észrevétel érkezett, és a többség a magyar nyelv és irodalom, az ember és társadalom, illetve az ember és természet fejezetekhez szólt hozzá - tudtuk meg a NAT kidolgozását felügyelő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől (OFI). Két, a NAT kidolgozásában résztvevő szakértő is azt mondta az [origo]-nak, hogy a hozzászólások többsége, nagyjából a fele, a kötelező olvasmánylistát kritizálta. Tormay Cécile ellen a bizottság tiltakozott "Több százan elküldték ugyanazt a formalevelet, amelyben azt követelték, hogy Tormay Cécile írónő is kerüljön a tananyagba" - mondta a tanterv egyik kidolgozója az [origo]-nak. Tormay Cécile, a XIX. és XX. század fordulóján élt írónő munkásságának tanítását a Jobbik sürgette az elmúlt hetekben. Ferenczi Gábor jobbikos képviselő írásbeli kérdést is feltett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, amelyben a NAT-ba követelte Tormay Cécile-t. (A leszbikus viszonyokkal is hírbe hozott írónő közéleti szerepvállalása alapján a jobboldalhoz állt közel, 1919-ben ő alapította a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-keresztény női szervezetet, és többször támadta a trianoni szerződést.) KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

25

Réthelyi Miklós a parlament honlapján is olvasható válaszában azt írta a jobbikos képviselőnek, hogy a NAT-ban "nevesíteni csak olyan szerzőket kíván, akiknek életműve az irodalomtörténetben rögzült értéket képvisel, kortárs politikai szerepvállalásától függetlenül". Információink szerint a kötelező olvasmányokat összeállító szakértők lemondással fenyegették az államtitkárságot arra az esetre, ha Tormay Cécile bekerülne a tananyagba. Az origo-nak az egyik szakértő azt mondta, hogy sokan kértek a tantervbe több erdélyi írót, és ezek alapján döntött úgy a bizottság, hogy középiskolában Tamási Áron, az alsó tagozatosoknak pedig Wass Albert Tavak és erdők könyve című műve lesz kötelező. Többen kortárs írókat is javasoltak, Esterházy Pétert vagy Nádas Pétert például, de a bizottság úgy döntött, hogy élő szerző nem kerül a tantervbe, ezért húzták ki az eddigi tervezetből Csukás Istvánt is. Kertész Imre egy "áthidaló megoldással" kerülhetett a NAT-ba - mondta az egyik szakértő. A Nobeldíjas írónak egy külön, "irodalmi díjak nevű rovatot" nyitottak, amelyben a középiskolásoknak előírják a Sorstalanság elolvasását. A világirodalmi lista csak annyiban változik, hogy zsidó szervezetek kérésére a kötelezőknél felsorolt szerzők közé kerül a Nobel-díjas Isaac Singer zsidó-lengyel származású amerikai író is. Jelszó: baltázni a tananyagot Az OFI azt mondta, hogy sok hozzászólás a kötelezően előírt tartalmak terjedelmét kritizálta, így az átdolgozott NAT-ban "általánosságban rövidítik és egyszerűsítik a kötelező tananyagot". A tananyag rövidítését maga Hoffmann Rózsa is sürgette márciusban, az InfoRádiónak azt mondta, "generális véleményként fogalmazódott meg, hogy túl sok a tananyag. Ezen még valahogy lehet változtatni, kiadtam a jelszót, hogy baltát a kézbe, baltázni a tananyagot". Az OFI nem árulta el, hogy pontosan mi kerül majd ki a tantervből, csak annyit írtak: "az egyes műveltségterületi anyagok talán terjedelmesebbek lettek az optimálisnál", így rövidítik azokat. Példaként említették a fejlesztési feladatok csökkentését, és azt, hogy történelemből mégsem növekszik a politikatörténeti témakörök száma. Úgy tudjuk, hogy a magyar irodalom területén például úgy kívánják rövidíteni a tananyagot, hogy több kötelező mű majd csak a kerettantervekben jelenik meg. Az új NAT előírja majd azt is, hogy fizika- és kémiaórán hangsúlyosabb legyen a kísérletek szerepe és száma - közölte az OFI. Ezt információnk szerint a Magyar Tudományos Akadémia kérte. Ezt alátámasztja, hogy márciusban az MTA főtitkárhelyettese, Csépe Valéria az MTI-nek azt mondta, hogy a NAT tervezete "nagyon egyenetlen anyagot tartalmaz". A főtitkárhelyettes például fontosnak nevezte, hogy a gyakorlat visszakerüljön az iskolába, különösen az alsóbb évfolyamokon. A tervek szerint áprilisban került volna a kormány elé az átdolgozott nemzeti alaptanterv, de a tervezet elfogadása az oktatási államtitkárságról származó információnk szerint néhány hetet csúszik. Az államtitkárság tervei szerint miután elfogadta a kormány, a nyáron elkészítik a NAT-ot részletesen kibontó kerettanterveket, ősszel pedig elkezdik írni a kerettantervekre épülő tankönyveket, 2013 szeptemberétől pedig már az új NAT alapján tanulnának az elsősök, az ötödikesek és a kilencedikesek. Hamarosan benyújtják Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szombaton, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) küldöttgyűlésén jelentette be hivatalosan, hogy elkészült a Nemzeti alaptanterv. Az oktatási államtitkár közölte: a napokban benyújtja az államtitkárság a javaslatát a kormánynak, és reményei szerint még májusban elfogadhatja azt. Hoffmann azt mondta, hogy bár nincsenek pontos statisztikái,


26

úgy érzi, hogy mintegy 10 százalékkal csökkent a tananyag mennyisége az új NAT eredeti változathoz képest http://www.origo.hu/itthon/20120427-bekerul-wass-albert-es-kertesz-imre-a-nemzeti-alaptantervbe.html?beuszo

Országos hírek

MTV Híradó 2012. április 24. Határtalanul mehetnek a gimnáziumok is Bővült a pályázható helyszínek és a külhoni tanulmányi kirándulási programra pályázók köre is. Az idén már gimnáziumok is pályázhatnak az általános iskolák és a szakiskolák mellett a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra. Abba tavaly közel 15 ezren kapcsolódhattak be, és 2012-ben is hasonló számban utazhatnak a diákok. Minderre ötszázmillió forint áll rendelkezésre a költségvetésben. Az intézmények idéntől Horvátországba és Szlovénia magyarlakta területeire szervezett kirándulásokhoz is kérhetnek támogatást az idei évtől. A Bethlen Gábor Alapkezelő a Határtalanul! program keretében március 9-én tette közzé pályázati felhívásait a Kárpát-medence magyarlakta területeire irányuló iskolai utazásokról. A Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek című felhívás keretében az alapfokú oktatás 7. osztályos tanulói (az általános iskolák, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megfelelő évfolyamain tanuló diákok) külhoni utazásai támogathatók. Az Együttműködés szakképző iskolák között című felhívás esetében magyarországi és külhoni szakképző iskolai oktatásban tanuló 9-12. évfolyamos diákok szakmai együttműködésének támogatására lehet pályázni. Az Együttműködés gimnáziumok között című felhívás keretében pályázni lehet magyarországi és külhoni gimnáziumi oktatásban részesülő diákok együttműködésének támogatására. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/24/11/Hatartalanul_mehetnek_a_gimnaziumok_is.aspx

Népszabadság 2012. április 26. „Ha egyáltalán lesz jövőnk...” Iskolákat, szociális intézményeket fenyeget a vég az új egyházi törvény miatt, mert a kétharmados többség által osztogatott állami pecsét nélkül a felekezetek nem tudják fenntartani azokat. A MÁV-telepi iskolához látogattunk el, amelyet a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség működtet, működtetne. A Hungária körút szomszédságában, a kőbányai MÁV-telepen nincsenek utcanevek, csak helyrajzi számok. A fejlődés mintha elfeledkezett volna a fővárosnak erről a szegletéről. A szegénység látványa kezdi átvenni a hatalmat a századelő patinás hangulata felett. Az egykor vasúti alkalmazottak számára épült míves lakóházak falairól pereg a vakolat, a hepehupás úttesten lavórnyi gödrök éktelenkednek. Csatornázva nincs, szippantókocsi viszi el a szmötyit.


27

A szociális boltra végleg lakat került. Hiába szereltek fel rácsokat, túl sokszor törtek be ahhoz, hogy értelme legyen fenntartani. A vele szemközt lévő iskola udvarán viszont – éles a kontraszt – tombol a jókedv. Labdapattogás, kiabálás, sűrű gyerekzsivaj. Odabent, az alsósok szárnyában valóságos mesebarlang fogadja a látogatót: a zegzugos folyosókon színes rajzok és papírfigurák keltik életre a képzeletet. A MÁV-telepi iskolát a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség működteti. Egyike azoknak az intézményeknek, amelyek léte végveszélybe került. Bár az Iványi Gábor vezette közösség megfelelt az új törvényi feltételeknek, a kétharmados jobboldal hivatalos indoklás nélkül megvonta tőle az egyházi státuszt. Az eddig kapott állami támogatás bizonytalanná vált. Lónyai Zsuzsanna igazgató az idősek elbeszéléséből tudja, hogy az 1905-ben létesített iskola hajdan elismert intézménynek számított. A Kádár-korszakban aztán megváltoztak a viszonyok. A MÁV-telep lakossága részben kicserélődött, részben elöregedett. A közelben sokemeletes panelházakat húztak fel, az ottani iskola elszipkázta a gyerekeket. A helyi hatalom egyre inkább a problémás – főként cigány, rendkívül rossz családi környezetből érkező – gyerekek gyűjtőhelyévé tette a MÁV-telepi intézményt. A beiskolázási körzethatárok átalakításakor idesorolták a hírhedt Hős utcát és az úgynevezett Pongrác-telepet. A X. kerületi önkormányzat az ezredforduló után már majdnem megszüntette az iskolát, amelyet végül a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vett át, 2004-ben. Az épületben most általános iskola, szakiskola és esti gimnázium működik, összesen csaknem kétszáz – döntően halmozottan hátrányos helyzetű, roma – tanulóval. Az intézmény befogadja az ország más vidékeiről érkező rászoruló családok gyerekeit is. Jellemzően borsodi falvakból jönnek, két hullámban: az őszi iskolakezdéskor, majd valamikor január-február táján. Általában – mondja Lónyai Zsuzsanna – az uzsorások elől menekülnek. Papírjaik hiányosak, sok időt és energiát emészt fel, mire az iskola közreműködésével sikerül beszerezni a szükséges iratokat. Gyakran fölöslegesen. Az igazgató számára is rejtélyes módon a családok pár hónap múlva többnyire visszaköltöznek a falujukba, oda, ahonnan egyszer már elmenekültek. A tanárok nem is a gyerekekkel, hanem a szülőkkel küszködnek a legtöbbet. Az egyik 11 fős osztályban például a pályaválasztással kapcsolatban tartottak szülői értekezletet. Az osztályfőnök előzőleg minden családot személyesen megkeresett, végül így is csak hárman jelentek meg. A családok kilátástalan nyomorban élnek, olyan körülmények közt, amelyeket sokan elképzelni se tudnak. A gyerekek számára mindennapos élmény a drog, a bűnözés – jelzi az igazgató, hogy hasonló helyzetben bizonyára ő sem lenne mintadiák. Gondolhatnánk, hogy a jogvédő szervezetek elvileg éppen az ilyen „iskolai szegregátumok” felszámolását szeretnék elérni. A MÁV-telepi iskola azonban az átlagosnál jobb feltételeket kínál a diákoknak. Digitális tábla, számítógépes terem segíti az oktatást. A pedagógusok speciális képzésben részesültek, a gyerekek kis létszámú osztályokban tanulnak. Térítésmentesen napi háromszor étkeznek, a konyha hétvégén is üzemel. Ha megbetegszenek, a szülők elvihetik az ételt. Az igazgató szerint tragédia lenne, ha az iskola bezárásával szétszórnák a gyerekeket. Itt szemmel láthatóan jól érzik magukat. Máshol kiközösítenék vagy elküldenék magántanulónak őket. Rövid úton megszabadulnának tőlük. Elkallódnának. A MÁV-telepen működő szakiskolába, amely bolti eladókat és épületasztalosokat képez, már nem csak a környékről és nem csak szegény gyerekek jelentkeznek. Az igazgató reméli, hogy idővel az általános iskola is hasonlóan vonzó lesz. Tele van ötletekkel, az épület átalakításán és új programok indításán gondolkodik.


28

Az egyház körüli hercehurca lelkileg nagyon megviselte a pedagógusokat, de mindent elkövetnek, hogy a gyerekek ebből ne érzékeljenek semmit. Úgy tesznek, mintha nem lebegne Damoklész kardja a fejük fölött. A tanáriban a jövőt tervezik. Igaz, ilyenkor mindig akad valaki, aki hozzáteszi: ha egyáltalán lesz jövőnk… Veszélyben Az Iványi Gábor lelkész vezetésével működő Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) több ezer rászorulóról gondoskodik, és mintegy nyolcszáz embernek ad munkát. A közösség szociális és oktatási intézményei, amelyek a sajátosan értelmezett új egyházi törvény miatt veszélybe kerültek: SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK: 1. „Fűtött Utca” Hajléktalanok Központja, Budapest (VIII. kerület) 2. „Oltalom” Hajléktalanok Központja, Budapest (VIII.) 3. Női Átmeneti Szálló, Budapest (V.) 4. Családok Átmeneti Otthona, Budapest (XVII.) 5. Oltalom Karitatív Egyesület Kórház és Egészségügyi Centrum, Budapest (VIII.) 6. MET Idősek Otthona, Budaörs 7. MET – „Oltalom” Idősek Otthona, Békéscsaba 8. MET – „Oltalom” Idősek Központja, Hetefejércse 9. MET – „Oltalom” Idősek Otthona, Szolnok 10. Mária Gondozóház, Esztergom 11. Wesley János Családi Napközi, Abaújkér OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK: 1. Wesley János Többcélú Intézmény (Családi Napközi, Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő és Speciális Szakiskola, Kollégium és Szakképző Iskola): Abaújkér, Felsődobsza, Hernádszentandrás, Nagykinizs 2. Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium: Budapest (VIII., X.) 3. Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium: Budapest (XVIII.) 4. Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Előkészítő Szakiskola, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium: Beregdaróc, Gemzse, Gulács, Gyüre, Jánd, Márokpapi, Tiszaszentmárton, Újkenéz 5. Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Előkészítő Szakiskola, Speciális Szakiskola, Szakközépiskola: Szeged, Orosháza 6. Wesley – Da Capo Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: Dunaújváros, Nagykarácsony 7. Wesley János Lelkészképző Főiskola: Budapest (VIII.), Kiskunhalas http://nol.hu/belfold/20120426-_ha_egyaltalan_lesz_jovonk__

Magyar Narancs 2012. 04. 26.50-51. oldal Sáska Géza: Csend, rend, fegyelem Iskolakerülők, pedellusok és a törvény ereje A Belügyminisztérium törvénytervezetet jelentetett meg a honlapján "az egyes rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról" címmel, amelyben sok egyéb mellett az iskolakerülés megnehezítése mellett ún. iskolaőr foglalkozás megteremtését bocsátotta társadalmi vitára.


29

A társadalmi egyeztetés korszerű módja a kormányzati honlapon történik, bárki olvashatja és egymástól függetlenül akár több millióan is elmondhatják a magukét. A törvénytervezet készítői pedig többnyire az önnön koncepciójukat javító elemeket emelik be, kifelé mutatva nyitottságukat és demokratikus gyakorlatukat. Ez a technika nem a Fidesz találmánya, hanem Nagy Imréé a társadalom valamennyi érdekét képviselni képes Hazafias Népfronttal. Azóta élt is ezzel a praktikus örökséggel mindegyik kormány. A konzervatív elmék számára megnyugtató lehet, hogy hosszú idők óta nem a törvények koncepcióját bocsátják vitára, azt, hogy mit és miért akar az államot irányító politikai csoport elérni, hanem a kodifikált szöveg tervezetét. Jogászias vita kerekedik, tele gyanakvással, félreértésekkel, szakmázással, miközben a kormányzat keze továbbra is szabad marad. Ezért is érdemes megspórolniuk a demokráciát mérsékelten kedvelőpolitikai és szakmai köröknek annak kimondását, hogy mit is akarnak, és ezért is érdemes a laikusokat távol tartani a szakmaivá tett közügyektől. Most sincs másképpen. Miről is szól a tervezet? A tankötelezettség és a lógás Huzamosabb ideje homályban van a tankötelezettség állami kényszerének az oka, célja. A hadkötelezettség eltörlésével ez az egyetlen olyan dolog, amelynek államérdekből engedelmeskedni kell. Amikor még Rákóczi kurucai az elnyomókkal szemben a magyar függetlenségért küzdöttek (pedagógiai szempontból kétségtelenül példaértékű en és eredményesen), a német fejedelemségekben egy-egy uralkodó, többek között Nagy Frigyes apja elrendelte, hogy a települések a saját költségükön iskolát állítsanak, és a nép gyermekeinek tegyék kötelezővé a tanulást. Nálunk hétnyolc évtizeddel később Mária Terézia tette ugyanezt. EI kellett rendelni az iskolába járást, mert a nép és a gyermeke az istennek sem akart olyasmit tanulni, amelynek hasznát ő alig, az állam érdekeit szem előtt tartó felvilágosult központi akarat annál inkább látta. A szorgos nép úgy utált iskolába járni, mint katonának menni, inkább látta a gyerekét a mezőn dolgozni, állatokra vigyázni, mint az iskolában ülni. A gyerekek, ha lehetett, lógtak maguktól, gyakran szülői segítséggel. Az írás, olvasás, számolás megtanulásának kényszerével szemben szabadságát vívó diáki magatartást a néptanító a maga sajátos pedagógiai büntető eszközeivel próbálta megtorolni hisz a hatóság rajta kérte számon e munka eredményességét, a neveltjeinek iskolába és templomba járásának nyilvántartását, a központi tantervben foglaltak teljesítését. Nagyon utálták ezt a porosz rendszert, minden okuk meg is volt rá. A tankötelezettség a népnek, meghatározóan a földműveseknek, munkásoknak szólt, teljesítése a népiskolában történt. A többiek, "királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák" többnyire magán úton teljesítették kötelezettségüket, és a formális oktatásba önként, a tankötelezettséget követő időszakban és életkorban léptek. A gimnázium, az egyetem elvégzése sokat ígért, a tanulás kényszerét a szülő, és nem az állam gyakorolta. A népiskolákban a néptanító fenyített, a nagy, a többosztályos iskolákban pedig, főként a gimnáziumokban, ezt az alantasnak, de szükségszerűnek tekintett feladatot a pedellusra, az iskolaszolgára bízták. Az általános jólét növekedése feleslegessé tette a gyermekmunkát, és akik korábban dolgoztak, az iskola falai közé kerültek - ez az egyik értelme a tankötelezettségi korhatár emelésének, ami növelte a műveltséget, és fellazította a hajdan erős rendet és pedagógusi tekintélyt. A 14 évig tartó tankötelezettséget (1942!) először az 56-os forradalom után növelték 15 évre, hogy ne az utcán, hanem tanári szemek előtt legyenek a fiatalok. A távlatos cél a 18 év volt; három évvel később végül 16 éves korig rendelték el; ennyit elegendőnek láttak a szocializmus alapjainak lerakásához. Azóta egy-két tized száza lék híján mindenki sikerrel befejezi az alsó fokú tanulmányait, és egy-egy generáció háromnegyede középiskolai végzettséget szerez. Az érettségi azonban messze nem ér annyit, mint mondjuk Eötvös József korában, és a tudásvágy szórása meglehetősen nagy. Sokak szerint az iskolának nem is kell az életre felkészíteni - mint mondják, nem a jövőre készülünk, hanem most KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

30

élünk. (Azaz a fogyasztásra, és nem a beruházásra tolódott át a hangsúly.) Bő 40, 50 évvel ezelőtt ez még a diákok körében is bajnak számított. 1968-ban azt sérelmezték, hogy "parkoltatják" őket, kivonják őket a versenyből, a felnőttek világából. A hihető és teljesülő ígéretet adni nem tudó iskolák jó része pedig tartaná a régi rendet, ha tudná - ám leginkább infantilizál. Az effajta iskola diákja számára az iskolai fegyelem éppen olyan terhes, mint a pedagógusoknak a központi tanterv betartása, az iskolán kívüli világ, a felnőtti viselkedés, életmód, öltözködés pedig vonzóbb, mint a kétszikű növény szárszerkezetének felismerése. Most az, az alternatíva, hogy vagy az iskolában, pedagógusi felügyelet mellett nő fel a tinédzserek növekvő hányada, vagy ki tudnak alóla bújni. Ha sikerül, azt hívják iskolakerülésnek. A nyilvánosságra hozott törvénytervezet ezt a magatartást szeretné korlátozni, és a pedagógusok felügyelete alá helyezni ezeket a főként a népiskolai kultúrát megőrző iskolákba járó fiatalokat. Csak róluk van szó, hiszen éppen a kemény és szigorú intézmény hírében álló iskolák diákjai körében a legalacsonyabb mértékű a lemorzsolódás. Ők jól tudják, hogy a lógás ára a sikertelen felvételi a szelektív egyetemekre. Tudtommal az iskolakerülőkkel szemben a rendőrök eddig is hasonlóképpen jártak el, a törvénytervezet a már meglévő gyakorlat törvényességi alapját adja. A rendőrnek jogában áll, hogy "azt a tanköteles tanulót, aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol, vagy arról engedéllyel távozott el, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően oda útba indítja." Elsőre mindez rendben volna, ám az iskolák különböző időpontban tartanak rendezvényeket, a tanítás idejét is különbözőképpen szervezik, a délutáni foglalkozások rendje is változó. Túl bonyolult és bürokratikus minderről "hitelt érdemlő" igazolást kiállítani. Érdekes kultúráról árulkodik, hogy minden gyanús időszakban a diáknak szabályos szülői vagy orvosi igazolást kellene magánál tartani; mit fog tenni a rendőr, ha a plázában délelőtt lófráló gyerek ilyet mutat fel? Mindez csak azért állhat elő, mert a diáknak kell magát igazolnia, s nem a rendőrnek kell bizonyítania a lógás tényét. Felhívhatná például az iskola igazgatóját. A pedellus A törvénytervezet másik eleme az iskolaszolga modernizált formáját, az iskolaőrt teremtené újra, zavarosan meghatározott feladatokkal. Az őr dolga az iskola belső világának védelme lenne, s annyiban kapcsolódna teendője az iskolakerülés megakadályozásához, hogy a diákok kiszökésének kellene az útját állnia, ha erre az iskola házirendje, azaz a tantestület felhatalmazná. Ezt a feladatot hagyományosan és változatos hatékonysággal a portások és a beléptető technika szokta ellátni. E téren az őr mitől lenne különb? Az iskola kapuját ő sem tudná jobban nyitni vagy zárni, mint a portás. Az őr három esetben rendészeti feladatot is kapna, amelyek közül kettőben, ahogy a tervezet mondja, testi kényszert alkalmazhatna. Erőszakkal megakadályozhatja a jogtalan belépést, és eltávolíthatja az iskolában jogtalanul benn lévőket egyfelől, másfelől pedig a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt el kell fognia. Az első esetben nem tudni, hogy valójában mit akarnak elérni a tervezet készítői a „jogtalan belépés" és "jogtalan benn tartózkodás" gumifogalommal. Ki adja meg e jogásziasnak és szakmainak mutatott kifejezés tartalmát? A tantestület, a fenntartó vagy éppen e törvény készítője fogja-e majd rendeletben meghatározni, hogy ügynököket, árusokat, hittérítőket vagy haragos és kiabáló szülőket, más iskola hívatlan diákjait, az iskolai rendezvényeken a randalírozókat kell-e kipenderíteni az iskola épületéből? Tudnunk kellene, hogy miről van szó, mit akarnak elérni ezzel a szöveg készítői, s kik ellen irányul KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

31

mert e nélkül szabad kezet kapnak a pedellusok főnökei, bárki belépését és eltávolítását kedvük és érdekeik szerint elrendelhetik. Ez pedig mindenütt, nem csak az iskolában, megengedhetetlen. Ez az ellenszenves és elfogadhatatlan, a tekintélyen és az erőszakon alapuló intézkedés nem homályosítja el a tényt, hogy valóban probléma, amiről fentebb beszéltem - még akkor is, ha (a heves reflexiókból is kivehetően) az alsóbb néposztályok megregulázása lehet a jogszabálykészítők egyik motívuma. A törvénytervezet szerint az iskolaőr akár testi erőszakkal is elfoghatná a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt. Hogy is van ez? Ha az őr lopáson ér tetten diákot, pedagógust, besurranó idegent, bárkit, ugyanúgy bánhat vele, mint a vécében dohányzó, a padot megrongáló, ablakot betörő diákkal? Ugyan már, és egyáltalán! Ez a szabályozási-politikai kultúra vonzódik az erőhöz, a megtorláshoz és az egyszerű, katona időmből származó kifejezéssel élve sallangmentes megoldásokhoz. A legalizált erőszakot viszi be az iskolába, és az elrettentés re épít. A meglévő problémák megoldásának ez a módja az alapvető baj. Eddig a diplomás és tanult pedagógusok szakmai (és népszerűtlen) feladatai közé tartozott az iskolai házirend betartására nevelni a diákokat. A folyosói ügyelet sosem volt a mesterség kedvelt eleme, a verekedő fiúk szétválasztása, a késve érkező diákok fegyelmezése, a kellőöltözködés és hajviselet számonkérése is a reménytelen, de szükséges feladatok közé tartozik ma is. A törvénytervezet a pedagógustói elvenné és az iskolaőr feladatává tenné az iskola, a nevelési-oktatási intézmény házirendjében foglalt előírások betartatását. Sőt, az iskola, a kollégium által elvárt viselkedés szabályainak számonkérése is az iskolaőr feladata lenne. Mindebben nem a pedagógusi terhek minimalizálásának és a népszerűtlen feladatok elvételének a terve a meglepő, hanem a pedagógiai fegyelmezési kultúra rendvédelmi dimenzióba helyezése. Ez a megoldás még akkor is rendkívül furcsa, ha az iskolaőrnek pedagógus végzettsége volna, és mint ilyen a tantestület tagja lenne, mert a pedagógusból rendőrt csinálna. Ha nem így lesz, akkor a hagyományos pedagógiai teendőket rendőrösítené a parlament, ha a törvénytervezetet a vitára bocsátott formában fogadja el. Meglehet, az iskolaőr alkalmazásával csökkennek a pedagógusterhek, de ezzel az oktatásra fordítható várhatóan egyáltalán nem növekvő - pénz egy része máshova megy, kevesebb jut a pedagógusoknak. Az iskolai konfliktusoknak az erő kultusza szerinti feloldása aligha növeli az iskola és benne a pedagógusok tekintélyét, s a felnövekvő generációnak átadott efféle, kikényszerített és nem az elfogadáson alapuló szabálykövetésre épülő kultúra mindig csak bajt okoz valamennyiünknek. Várhatóan a hagyományos normákat, szabályokat mélyen elutasító, de betartásukat kikényszerítő társadalomban élhetünk majd. Persze csak akkor, ha az iskolának van érdemleges normákat elfogadtató nevelő, szocializációs hatása, amiért érdemes a tankötelezettséget fenntartani.. Az iskolaőr alkalmazásáról szóló döntés jogának a kijelölését is ugyanez a tekintélyelvű kultúra itatja át. Az iskola fenntartójának nem is kell kikérnie a szülők, a diákönkormányzat, a tantestület véleményét, ha iskolaőrt fog alkalmazni, a fenntartó - és a legnagyobb fenntartó a magyar állam - önmagától és nyilván szakmailag tudja, hogy melyik iskolába kell iskolaőrt alkalmaznia. Nem is épít érvei elfogadtatására, csak a döntéseinek végrehajtására, elviselésére, engedelmességre, katonás rend szerint. Ahol az utak elválnak Az Európai Unió magyar elnökségének idején az oktatási államtitkár felkérésére számos oktatási miniszter elmondta, hogy a maga országában komoly probléma a lógással kezdődő kimaradás mérséklése, az iskolai erőszak visszaszorítása, az iskola vonzerejének a növelése, az aktív állampolgárság rendszerének és kultúrájának a kialakítása, s éppen ezért keresik a megfelelő KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

32

pedagógiai eszközöket, és programokat fejlesztenek. A rendőrség, a gyermekvédelem, a közegészségügy, a helyi társadalom együttműködésének közös erejére építenek. Megállapodtak abban, hogy összegzik tapasztalataikat, kutatási eredményeiket, sikeres módszereiket egymás között kicserélik, hiszen a cél mindenütt ugyanaz. Csak remélni lehet, hogy az oktatásügyért felelős vezetők végül az elfogadott zárónyilatkozat szerinti programot készítenek, amelyben a hangsúlya pedagógiára, az együttműködésre, és nem a rendőri kultúra építésére kerül. E törvénytervezet elfogadása vagy elutasítása után fogjuk tudni, hogy mire számíthatunk. A szerző tanár, oktatási szakember, a budapesti Fazekas Mihály Általános Gimnázium volt igazgatója, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársa. http://magyarnarancs.hu/archivum_reszletes/2012/17

Szakmai sajtó Edupress 2012-04-26. Korszerűsíteni kell a tanárképzést A tanárjelölt hallgatók szakmai gyakorlatát támogató bölcsész mentorok, vezetőtanárok és konzulens tanárok számára rendezték meg a II. Trefort-kerti bölcsész tanári konferenciát április 24-én, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK). A szakpedagógiai konferenciát Dezső Tamás, a BTK dékánja nyitotta meg, aki bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy az Egyetemen mindig nagy hagyománya volt a tanárképzésnek, amelynek új képzési struktúrája és követelményrendszere most kezd csak kialakulni. Kiemelte, az ELTE célja a jövőben is a magas szakmai és pszichológiai tudással rendelkező tanárképzés. A konferencián Enyedi Ágnes, az Angol Nyelvpedagógia Tanszék tanársegédje a mentori munka szakmai hozadékáról beszélt; előadásában többek közt ismertette a tanárjelöltek feladatát a gyakorlat során. Hangsúlyozta, hogy ebben a periódusban a tanárjelölteknek elsősorban nem a tanítás a dolguk, hanem megfigyelni mindazt, amit "csak az osztályteremben lehet megtanulni a tanításról". Enyedi Ágnes emellett kitért a mentorok és a vezető tanárok szerepére a gyakorlat során, illetve a tanítási gyakorlat szerepére a mentorok munkájában. Elmondta: a tanárok szakmai fejlődésének kulcsa a saját tapasztalatokra való reflektálásban van, nem pedig a szakirodalom olvasásában. A mentori munkával kapcsolatban kifejtette, egyik jelentős szakmai hozadéka abban van, hogy "saját diákjainkat más szemszögből figyelhetjük meg", külső szemlélőként pedig másfajta tapasztalatokat szerezhetünk az osztályról. A modern idegenszakos tanárképzés változásairól és új kihívásairól Feldné Knapp Ilona tartott előadást. A Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a modern idegenszakos tanárképzés kialakulását arra az időszakra vezette vissza, amikor a modern idegen nyelvek oktatása iskolai keretek között is elterjedt. Hangsúlyozta, hogy a nyelvoktatás célját a Nemzeti Alaptanterv (NAT) határozza meg; Dezső Tamáshoz hasonlóan ő is a tanárképzés korszerűsítésében látja a jövőt, hiszen a tanárképzésnek döntő szerepe van a felnövekvő generációk szempontjából. Antalné Szabó Ágnes, a BTK egyetemi docense a tanári kommunikációról tartott előadást. A pedagógiai kompetenciák elemei közül számos kapcsolódik a kommunikációhoz; a tanári kommunikációs kompetenciák közül egyebek mellett a nem nyelvi elemeket, a beszéd fonetikai elemeit és a kommunikációs stratégiák alkalmazásait tartotta fontosnak kiemelni. Szerinte a tanári KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

33

kommunikáció színterei közül az osztálytermi kommunikáció a legfontosabb - a tanári diskurzus láncolatát pedig három elemre építette, úgy mint a kezdeményező-, a válasz- és a tanári értékelő elem. Utóbbival kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a tanárok legtöbbször a diákok válaszát megismételve értékelnek, azonban ez nem mindig lenne szükséges. http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=26883

Blogok Magyar Narancs Első változat Blog 2012. ápr. 23 Az őrségről (1) Akik az iskolaőr-törvénymódosítást bírálják, nem látják, hogy a folyamatnak még csak az elején vagyunk. Sokan értetlenséggel fogadták azt a törvénytervezetet, amely az iskolákban iskolaőrség felállítását írná elő, s hogy „a tanköteles tanuló nevelési-oktatási intézményből történő eltávozását – kivéve, ha a távozásának indokát megfelelően igazolja – az iskolaőr megakadályozhatja”. Kifogásolják, hogy „az iskolaőr … arányos mérvű testi kényszert alkalmazhat”, és egyébként mindenféle rémképekkel riogatnak Tovább a linken: http://magyarnarancs.hu/elso_valtozat/az-orsegrol-1-79755

Magyar Narancs Első változat Blog 2012. ápr. 25. Az őrségről (2)

Tovább a linken: http://magyarnarancs.hu/elso_valtozat/az-orsegrol-2-79756

Sorok között Blog 2012.04.25. Titkos tanulmányok A napokban az FN24 birtokába szivárgott egy titkos, a fejlesztési miniszter által jegyzett dokumentum, amely szerint a diákhitel 2 bedöntheti a költségvetést a nem is oly távoli jövőben. Az FN24 cikkére sokan felkapták a fejüket, a rémhír még a parlamentbe is eljutott, ahol az ellenzék Hoffmann Rózsát vonta kérdőre. Érdekesnek találom, hogy az MSZP soraiban szundikáló honatyákat az FN24 világosította fel az diákhitel 2 veszélyeiről, mondjuk csak a felsőoktatásról van szó, felesleges idegeskedni. A Diákhitel Központ Zrt fejesei elismerték a háttértanulmány létezését, de minden lehetséges fórumon megpróbálják cáfolni azt a feltételezést hogy a kamattámogatásos diákhitel veszedelmes terheket KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 30.

34

jelenthet a jövő költségvetésére nézve. Nyilatkozataik szerint az FN24 újságírója benézte a számításokat, rosszul adott össze, vagy félreértett valamit. Tévedni emberi dolog, de úgy tűnik, hogy az NFM is elvégzett néhány összeadást, amit bele is foglaltak is a bizalmas dokumentumba: Tovább a linken: http://sorkoz.blog.hu/2012/04/25/titkos_tanulmanyok

Nahalka István Blog 2012. április 25. Mennyi? 25. Mi 25? Mi mennyi? Megváltozik az érettségi dolgozatok elbírálásának, az elért ponteredmények osztályzatokká való átváltásának metódusa, amennyiben a minimális teljesítés alsó hatása (ahonnan kettest lehet kapni) az összpontszám 20%-áról annak 25%-ára növekszik. Most én is azt csinálom - paradox módon -, amit legelsőre a legnagyobb hülyeségnek tartanék, vagyis foglalkozom ezzel a döntéssel. Ez egy akkora blődség, hogy foglalkozni sincs túl nagy értelme vele. Mégis megteszem, mert ebben az országban igencsak számosan vannak (félek persze, hogy az én blogomat nem olvassák), akik most felkiáltanak: végre, igen, erre van szükség, emelni kell a színvonalat. Tovább a linken: http://nahalkaistvan.blogspot.com/2012/04/mennyi-25-mi-25-mi-mennyi.html

Ocpolcafe 2012.04.28. Az Orbán-kormány közfinanszírozási prioritásairól (A második Széll Kálmán terv elé) Az oktatás szereplőiből már jó ideje komoly szorongásokat vált ki Széll Kálmán neve. Mivel a 2.0-ás változat sem hoz sok jót az oktatási szektor számára ideje, hogy az OktpolCafé egy olyan témával foglalkozzon, amit eddig kicsit elhanyagolt: a közoktatás költségvetési finanszírozásának mértékével. (Ezzel a témával eddig egyszer, az önkormányzatok finanszírozásával összefüggésben foglalkoztam.) Nézzük tehát, hogy mibe illeszkedi az oktatás állami finanszírozásának zsugorítása. . Ahogy mondani szokták, az állam nem gazdag vagy szegény, az állam gazdálkodik. A költségvetési kiadások szerkezetére, illetve e szerkezet változásaira általában úgy tekintünk, mint az egyes kormányzatok prioritásait kifejező döntésekre. A finanszírozás mértékét azonban mindig egy adott ország „finanszírozási képességéhez” viszonyítva érdemes szemügyre venni. A GDP arányos közkiadások változásának elemzése éppen ennek a szempontnak az érvényesítését teszi lehetővé. Tovább a linken: http://oktpolcafe.hu/az-orban-kormany-kozfinanszirozasi-prioritasairol-a-masodik-szell-kalman-terv-ele-3406790#more-790


35

III. évfolyam 16. szám április április 29

Recommend Documents