III. évfolyam 1. szám KÖZÉLETI LAP szeptember. Fetser János ismerősökkel a piactéren Mindig szívesen beszélget

OrOsházi Párbeszéd III. évfolyam 1. szám

KÖZÉLETI LAP

2010. szeptember

Fetser János: Újból fejlõdjön Orosháza ! Rom a város közepén Miért nem újították fel az Alföld Szállót ?

Orosháza az otthona. Ha végigmegy a városon, tudja, hogy mikor ültették a gyönyörû fasort, hogy ki volt az, aki az erdõben kiválogatta a facsemetéket, mikor újították fel a régi posta vagy a vasútállomás épületét, ami azóta megint kezd elhasználódni. Szereti a várost. Itt él feleségével, itt nõtt fel két fiuk, és itt nevelkednek unokáik is a szülõk és nagyszülõk óvó tekintete mellett. Távolba révedve mesél egykori üveggyári kollégáiról, visszafogottan arról a tizenkét évrõl, amikor õ volt a polgármester, és a jobboldal is elismerte, hogy a város akkor sikeres volt. Aztán lendülettel beszél arról, hogyan képzeli Orosháza jövõjét. Igen, õ az, Fetser János, az Ön polgármesterjelöltje. - Egy polgármester és egy polgármesterjelölt még vasárnapi sétái során is feladatokat, megoldandó problémákat lát. Most mégis arra kérem, tegye félre kicsit a gondokat, és mondja el, mit szeret Orosházában, miért szeret itt élni? Kossuth-díjas orosházi festõmûvészünk, Csáki-Maronyák József fogalmazta meg, hogy bárhol is járt, mindig megcsapta az Alföld levegõje, mindig visszagondolt az itthon nyíló akác és orgona illatára. Valahogy így vagyok ezzel én is, mindig hazavágyom. A holokauszt-megemlékezések kapcsán levelet írt nekem egy 96 éves hölgy New Yorkból, õt annak idején Orosházáról deportálták. Bekeretezve õrzöm a levelét, amelyben azt mondja el, egykor milyen gyönyörû is volt az õ Orosházája, a „legnagyobb magyar falu”, ahogy Darvas József titulálta. Úgy gondolom, az Alföldnek

és a Viharsaroknak ugyanúgy megvan a maga szépsége, mint a hegyeknek vagy a tengernek. Az itteni emberek melegszívûek, ezt tapasztaltam már akkor is, amikor 1972-ben, a szakmunkás éveim után, itt helyezkedtem el az orosházi üveggyárban. Abban az idõben több mint háromezren dolgoztunk a gyárban, de olyanok voltunk, mint egy óriási család. Tudtunk egymás szüleirõl, nagyszüleirõl, gyermekeirõl, örültünk egymás sikerének és bánkódtunk a kudarcokon. A feleségemmel három mûszakban dolgoztunk, felváltva vigyáztunk a gyerekekre. Nem voltak könnyû évek, mégis rengeteg élmény köt a gyárhoz, ahol igazán megbecsültek. - Ez úgy hangzik, mintha kicsit visszavágyna azokba az évekbe. - Más volt a miliõ, nem ilyen farkastörvények uralkodtak, mint napjainkban. Elszomo-

Alföld Szálloda, ahogy az orosháziak az emlékezetükben õrzik: étterem (kitûnõ konyhával), lakodalmak, bálok rendezésére alkalmas nagyterem, szálló, biliárd terem és egy italkimérõ. Sõt, a nyári hónapokban – az épület belsõ udvarában – egy impozáns kerthelyiség, ahol lombos fák árnyékában tölthették el az emberek a szabadidejüket. Ezzel szemben ma egy lepusztult épület, kongó üresség a város közepén, ami úgy szimbolizálja a Dancsó– Németh páros városvezetõi tehetetlenségét, mint egy felkiáltójel.

Fetser János ismerősökkel a piactéren – Mindig szívesen beszélget rít, amikor egy tapasztalatlan politikus úgy szidja a kilencvenes évek elõtti rendszert, hogy azt sem tudja, mirõl beszél. Mintha válogatás nélkül bohóc-sipkát húzna minden korábbi történésre, egy olyan világban, ahol az emberek sorban állnak, ha ingyenesen ételt osztanak jó szándékú

civilek vagy szervezetek. Ez nem a nincstelenek számára megalázó, hanem azoknak, akik ezt a helyzetet teremtették. Ma egyes társadalmi rétegekben sokszor nagyobb az empátia az állatok iránt, mint az éhezõ, beteg, hajléktalan emberek iránt. folytatás a 3. oldalon

Az Alföld Szálloda az elsõ és a második világháború között élte fénykorát, de még a kilencvenes évek elején is kedvelt szórakozóhelye volt az orosháziaknak. A rendszerváltozás idején az orosházi ÁFÉSZ volt a tulajdonos. Kifejezetten jó forgalom jellemezte a szállodát és az éttermet, a helyi fiatalság kedvelt helyévé vált. Az emeleten éttermet alakítottak ki, jól fõztek, és viszonylag kedvezõ áron lehetett ételhez jutni. A rendszerváltás után a jobboldali többségû képviselõ-testület különös módon lemondott a szálloda alatti földterületrõl, meglehetõsen kétes körülmények között elcserélte azt. Egy magánvállalkozó vette birtokba a szállodát, a színvonal hanyatlott, a történet vége az lett, hogy a tisztiorvosi szolgálat bezárta, és azóta üresen áll a belváros közepén. A képviselõtestület 2008. február 22-én a Thompson és White Zrt.-vel

az Alföld Szálló körüli terület telekalakítására szándéknyilatkozatot fogadott el. A cég 5 milliárdos beruházást vállalt – információnk szerint több mint 100 milliót költött tervekre és tanulmányokra –, de még azt is felvállalta, hogy a föld felszíne alatt kétszintes garázst épít. A helyzet akkor lett kedvezõtlen, amikor a cég tulajdonosát elhívták testületi ülésre. Hosszú ideig várakoztatták, mert politikai adok-kapok zajlott az ülésteremben, ahelyett, hogy a befektetõvel kezdték volna az ülést. A beruházó ezen annyira felháborodott, hogy itt hagyta a várost, és a fejlesztés meghiúsult. A jobboldali vezetésû önkormányzat ezek után az orosházi adófi zetõk pénzén 155 millió forintért megvette az Alföld Szálló nagy részét. Kérdés, hogy miért kellett ennyit fizetni érte, amikor állítólag nem volt más licitáló? folytatás a 2. oldalon

Önnel együtt a gyõzelemért A 2010. szeptember 1-jei ülésén az Orosházi Választási Bizottság nyilvántartásba vette az MSZP polgármesterjelöltjét, Fetser Jánost, továbbá mind a tíz választókerületben az egyéni képviselõjelölteket: Asztalos Lászlót (1. vk., független, MSZP támogatással), Bozsár Lajost (2. vk.), dr. Boda Juditot (3. vk., független, MSZP támogatással), Hering Zoltánt (4. vk.), Füvesi Sándort (5. vk.), dr. Faludi Jánost (6. vk.), Bogdánffy Csabát (7. vk.), Burka Lászlót (8. vk., független, MSZP támogatással), Szin Jánosnét (9. vk.) és Belláné Dananai Anitát (10. vk. független, MSZP támogatással). A jelöltek maguk is aktívan részt vettek a gyûjtésben, és sokan kapcsolódtak be segítõként is. Velük együtt járták az elmúlt két hétben az utcákat, és kopogtattak be az orosháziakhoz. Sokan úgy segítettek, hogy a családiismerõsi körben összeszedték a szelvényeket, és egyben adták oda a jelölteknek. A rendelkezésre álló rövid idõben, korábban soha nem tapasztalt mennyiségben hoztak be az irodára, vagy dobtak be a földszinten elhelyezett postaládába ajánlószelvényeket a támogatóik. A gyûjtés során azt tapasztalták, hogy a várakozásaikhoz képest sokkal nyitottabbak,

barátságosabbak az emberek. E mellett észlelték azt is, hogy vannak olyanok, akik biztosították õket ugyan a támogatásukról, mégis féltek odaadni az ajánlószelvényt, mert a városvezetés retorziójától tartanak. A sok száz beszélgetésbõl, amit lefolytattak, az kristályosodott ki, hogy az orosháziak döntõ része változást szeretne a városban. Pontosan tudják, hogy a mostani választásnak a tétje az, hogy a korábbi, 2006ig tartó 12 éves idõszak után ismét fejlõdik-e majd Orosháza, vagy sem. A jelöltek dolga a következõ hetekben az, hogy tényszerû, tisztességes kampánnyal bemutassák az elmúlt

négy év városvezetésének tevékenységét, hogy mindenki ezek tudatában dönthessen a folytatásról. E mellé pedig oda tegyék az õ programjukat, amely újra biztosítja Orosháza fejlõdését, és aminek következtében majd az orosháziak ismét a magukénak érezhetik a saját városukat. Amikor újra Kossuth lesz a Harruckern, amikor újra önálló szellemi intézmény, és nem egy lefokozott „tag” az Eötvös, a Czina, a Vörösmarty, amikor újra nem lehet díszpolgár Orosházán egy fasiszta miniszterelnök, és nem tolakodhat olyan nagyszerû emberek közé, mint Thék Endre, Nagy Gyula vagy Rajki László – és a többi kivételes polgár közé, akik ezt a címet megkapták. Orosháza az orosháziaké. Az Önöké és mindannyiunké. Együtt, közösen kell újra olyanná tennünk, amilyennek mi szeretnénk. Október 3-án, a választás napján nem kell majd senkinek sem attól tartania, hogy kiderülhet, kit támogat:

Az MSZP jelöltjei egységes, hatékony csapatot alkotnak mindenki arra szavaz, akire akar. Titkosan, a szavazófülke magányában. A jelöltek mostantól azért dolgoznak, hogy a szavazatukat arra tegyék, aki a fejlesztésben, és nem a visszafejlesztésben hisz. Olyan polgármesterjelöltre szavazzanak, aki már bizonyított – Fetser

János ilyen –, és mellé olyan képviselõjelöltre, aki az új polgármesterrel együtt egységes, hatékony csapatot alkot. A gyõzelmet nem önmagáért, nem öncélúan a hatalomért szeretnék, hanem azért, hogy tenni tudjanak az orosháziakért. Hogy meg tudják oldani

azokat a problémákat, amik a mindennapjaikat terhelik. Orosháza a mi városunk. Együtt, közösen sikerülhet! És csak együtt, közösen sikerülhet! Az önkormányzati képviselõjelöltek bemutatkozása a 10–11. oldalon található!

2 folytatás a 1. oldalról

Miért kellett egyáltalán fi zetni érte? De a legfelháborítóbb még ezután következett: a szálloda alsó részében lévõ kis üzletrészt is megvásárolták, 49 millió forintért, a piaci ár többszöröséért, úgy, hogy az önkormányzat még értékbecslést sem végeztetett. (Az összehasonlítás kedvéért, ez akkora összeg, hogy ennyi pénzbõl a gyógypedagógia iskola kényelmesen elmûködött volna!) A vicc kategóriába tartozik, hogy bizottsági ülésen az egyik képviselõ megkérdezte, hogy miért fi zetnek ki ennyi pénzt, miért nem sajátítja ki a város az épületet, a válasz az volt, hogy a fõépítész szabadságon volt, és hogy kifutottak az idõbõl. Az építészek egyöntetû véleménye szerint a szállodát (hiszen pályázatok segítik a szállodák felújítását) uniós forrásból fel kellett volna újítani, ezt szerette volna az orosháziak többsége. Az, amit a Dancsó–Németh páros vezette jobboldal folyamatosan hangsúlyozott, hogy a belváros felújításához szükséges megvenni az Alföld Szállót, egyszerûen nem igaz. Hiszen bármelyik területtel pályázha-

OrOsházi Párbeszéd

2010. szeptember tott volna az elmúlt években az orosházi önkormányzat! Valami bûzlik az Alföld körül, hiszen hihetetlen történetek keringnek a városban nemcsak a vásárlást, hanem a fogyóeszközök és berendezések sorsát illetõen, valamint a bontás sorsáról és mikéntjérõl is. Errõl talán nemcsak az itt élõ embereknek, hanem egyes hatóságoknak is illene számot adni. A hírek szerint az épület végsõ bontása hatalmas öszszegbe kerül, akkor, amikor a város 20 év után – eddig példátlan módon – mûködésre 480 milliós hitelt vett fel. Hihetetlen felelõtlenség, valakiknek ezzel el kell számolni! Néhány nappal ezelõtt az Orosházi Párbeszéd riportere magnóval és fényképezõgéppel a kezében rövid sétát tett az Alföld Szálló környékén. Az úgynevezett „utca emberének” a véleményére volt kíváncsi. – Sajnos én nem vagyok orosházi, de gyakran járok itt – mondta egy fiatal hölgy. – Azt látni, hogy elhanyagolt az épület, mintha nem volna gazdája. Azt sem tudom, kinek a tulajdonában van ez az épület. Egy azonban biztos: valamit kezdhetnének ezzel a romos

Alföld Szálló – A Dancsó–Németh páros rombolása után

épülettel, mert Orosháza városképének csak árt. – Katasztrofális látványt nyújt az Alföld Szálló – nyilatkozta egy középkorú hölgy, aki valaha még dolgozott is a szállodában. Kezdettõl fogva sajnáltam a kialakult helyzetet. – Véleményem szerint tovább mûködhetett volna, ha megfelelõ kezekbe jut. Ki a felelõs, hogy idáig jutottunk? Szerintem a volt tulajdonos, de a jelenlegi városvezetés is! – Felháborító, ami az Alföld Szálló körül kialakult – szólt egy idõsebb úr, aki éppen arra járt. – Nincs szállodája a városnak. Azt kellett volna tenni, hogy az állagromlás után, azonnal megkezdjék a felújítást. Annak idején – kapcsolódott a beszélgetésbe egy másik idõsebb férfi – az Alföld Szálló privatizációja óriási hiba volt. Az is bûn volt, amikor az ÁFÉSZ továbbadta. Egyébként az a magánvéleményem, hogy az eredeti Alföld Szállót, le sem kellett volna bontani. Jobban illett a városképbe. A régi postát is életveszélyessé nyilvánították, aztán mégiscsak felújították, ma a város egyik legszebb épülete. A mai helyzetért egyértelmûen a városvezetést hibáztatom. A kérdés már csak az, hogy ha – érthetõen – ilyen fontos az orosháziaknak az Alföld Szálló sorsa, hogy végre ne egy lepusztult, szétrombolt épület uralja a belvárost, hanem az rendezett és szép legyen, mint például Gyulán, miért szavaznának arra a Dancsó Józsefre, aki az elmúlt négy évben elõidézõje volt a jelenlegi helyzet kialakulásának? Miért tudná jobban csinálni a következõ négy évben, ha az elmúlt négy évben sem tudta megoldani, és ez a lerombolt szálloda az egyik „eredménye”. Az Alföld Szálló nemcsak mementó, nemcsak felkiáltójel, hatalmas kérdõjel is immár. Mintha minden mellette elhaladónak azt súgná ez a régen oly patinás épület: Miért?

Vádolom a Dancsó – Németh párost... hogy sorozatos rossz pénzügyi döntéseikkel (félmilliárdos veszteségû kötvénykibocsátás, hitelfelvétel, vesztes perek anyagi vonzata, városi ingatlanok vagyonvesztéssel való eladása, átadása, milliós végkielégítés, dupla fi zetés egyeseknek, a városnak járó jogos milliókról való érthetetlen lemondás stb. Ezeknek pedig semmi közük az általános válsághoz!), eladósították a várost. hogy mára a város napi fizetési gondokkal küszködik, az adósságunk megsokszorozódott, összesen több mint 4 milliárd forint!!! hogy a korábbi dinamikus városfejlõdés látványosan leállt, hogy tanulhatott volna Németh Béla az 1994es év alpolgármesterségi idejébõl, amikor szintén a csõd szélére vitte Orosházát, hogy a balesetveszélyes városi kerékpárúton kívül nincs nagyobb fejlesztés a városunkban, hogy városunk elsõ középiskoláját, a Mezgét, az épületeivel, 350 hektár saját és bérelt földterületeivel, gépeivel együtt elkótyavetyélték, hogy a Mezgét a névadójától – Kossuth nevétõl – megfosztották, hogy a városnak állandó bevételt hozó ingatlanait elvbarátokra ruházták át, hogy 43 millió Ft-os „eszem-iszom-mulatunk” Libamájfesztivált rendeznek (ami egy lakosunkra vetítve 1350 Ft!), de pár millió nem volt a Kisegítõ iskola megtartására,

hogy aránytalan terhet rónak azokra a családokra (GYERMEKEKRE), akiknek megszüntették az iskoláját, hogy a vásárcsarnoki helypénz emelésével ellehetetlenítik az õstermelõket, hogy az elvbarát ügyvezetõket (igazgató, fõszerkesztõ) etikátlanul közpénzbõl jutalmazza, úgy, hogy két helyrõl is fi zetést vesznek fel, miközben sok család nélkülözni kényszerül, hogy ez a felelõtlen városvezetés saját hozzá nem értése miatt nem tud elszámolni a saját választási programjával, ígéreteivel, hogy csak négy évben gondolkodtak, a túlélésre építettek, és nem a város hosszú távú jövõjét tervezték, hogy van olyan fideszes képviselõ társuk, akit még a kerületben sem láttak, nem tartott lakossági találkozót, programjából semmi sem valósult meg, hogy a kórházban fontos mûszerek hiányoznak, mert nem érzi fontosnak a Dancsó-Németh páros a gép-mûszerfejlesztés folytatását, hogy a Táncsics utcai gyermekorvosi rendelõ épülete mára már méltatlan, a fejlesztését nem oldották meg, hogy a volt Alföld Szállóból, ami még érték volt, az eltûnt, most meg szégyenfoltként éktelenkedik, hogy a Városi Könyvtár épületének felújítására nem pályázott a város.

Németh Béla bûnös

...és nem „azt beszélik”, hanem a bíróság ítélete szerint Az idõ igaz, s eldönti, ami nem az – Ezt a Petõfi Sándor-idézetet lehetett látni az elmúlt napokban az MSZP országos hirdetéseként az óriásplakátokon. Bár ezzel a készítõi a Fidesz felelõtlen ígéreteire céloztak, joggal felidézhetõ ennek az ügynek a kapcsán is. Németh Bélát ugyanis 2010. július 14. napján kelt ítéletében a Békéscsabai Városi Bíróság bûnösnek találta. Németh Béla elkövette a rágalmazás vétségét, amelylyel megsértette a Btk. 179§ (1) bekezdés 2. fordulat és (2) bekezdés b) pontját. A bíróság ezért a vádlottat egy év próbára bocsátotta. Az ítélet nem jogerõs. A történet még 2008-ban kezdõdött, amikor az addigi városvezetõ koalíció, a Fidesz és az MDF közötti együttmûködés megbomlott. A fideszes képviselõk Orosházán még a saját Fidesz–MDFes polgármesterük leváltását is kezdeményezték, majd késõbb – mint emlékezetes – leszavazták saját magukat, és visszahátráltak ettõl. Németh Béla 2008. október 14-re lakossági fórumot hívott össze, és ezzel párhuzamosan – talán nem véletlenül – megjelent az Orosházi Krónika nevû újság is, amely cikkeiben kiállt a polgármester mellett. A polgármester forró támogatása azzal is magyarázható, hogy az újságot – a feltüntetett hivatalos impresszum szerint – maga Németh Béla adta ki és felelõsen szerkesztette. A nevezett lap 2008-as újraindítás utáni elsõ számában megjelent egy cikk, amely – ha a szavakat nagyon ügyesen csavarva is – azt állította tényként, hogy az orosházi szocialisták 7 millió forintot lenyúltak, elloptak. A cikkben – amelynek címe „Azt beszélik” – az utca névtelen hírmondójára hivatkoztak, mi szerint „sokan tudni vélik” ezt. A helyi MSZP rögtön reagált, és közleményben cáfolta a vádat, majd a szervezet – egészen pontosan a szervezetet képviselõ pártelnök – magánvádlóként a bírósághoz fordult. A bíróság malmai õrölni kezdtek. Megtartották az elsõ fokú tárgyalást, ahol Németh Bélát bûnösnek találták. Fellebbe-

A jelentõs jelentése Egyik szeptemberi száma címoldalán az Orosházi Élet, amely immár színében is felvette a helyben uralkodó párt ruháját, azt harsogja, hogy „szépül” Orosháza. Láthatóan a Dancsó-féle Fidesz megpróbálja leutánozni a Fetser Jánosidõszak eredményes városvezetését, és különösen a 2006-os cikluszárást, amikor egymást érték a nagyléptékû fejlesztések. Emlékezzünk, egyedül 2006 szeptemberében átadták a gimnázium új szárnyát, a Mûvészetek Házát, felújított óvodát és az Árpád-kertet. Dancsóék görcsösen próbálnak minden kis apróságot felnagyítani, azaz utánozni a korábbi példát. Ezzel olykor egészen nevetséges helyzetek is teremtõdnek. Az újság

zett, következett a másodfok, amely visszautalta az ügyet az elsõ fokra újbóli vizsgálatra. A megismételt elsõ fokú tárgyalásra idén nyáron került sor. A bíró (akinek személye eltért az elsõ elsõfokú bírótól, magyarul: immár két független bíró ítélete szerint is bûnös Németh Béla) igen alaposan megtárgyalta az ügy minden részletét. Két tárgyalási na-

pon, több tanú meghallgatásával bebizonyosodott, hogy hazugság, amit a nyomtatott lap internetes változatában is terjesztettek. Az Orosházi Párbeszéd teljes terjedelme kevés lenne ahhoz, hogy a két tárgyalási nap jegyzõkönyvét, illetve magát az ítéletet közreadjuk, nincs is ilyen szándékunk. Felhívjuk viszont a figyelmet, hogy a következõ internetes címen az ügy dokumentumai megtekinthetõek: w w w. o r o s h a z a . m s z p . h u – Dokumentumtár menüpont. Ajánljuk az elolvasását mindazoknak, akik nem szemellenzõvel tekintenek a világra, és idõt szánnak arra, hogy eldöntsék, mi igaz – és mi, ami nem az.

Idézetek a tárgyalásról Németh Béla: „Ha valaki egy folyóiratban valami olyasmit ad le, ami kifogásolható, hát ahhoz biztos, valamilyen köze van a szerkesztõnek is. De, hogy ezért el lehet-e marasztalni? Egyszerûen nem értem.” „…ha valaki állít valamit, akkor el tudom képzelni, hogy úgy volt.” „Ha a cikk nincs jegyezve, akkor nem tudom, ki viszi a balhét. Azon túl, hogy belesodródtam, és valamilyen szinten közremûködtem, elvileg nincs közöm hozzá.” „Amit a cikk sugall, hogy 7 milliót másra költöttek a szocialisták, nem igaz.” (Kérdésre válaszolva, mi szerint: „Rágalomnak tekinti ön azt, hogy a szocialisták a valóságtól eltérõen… 7 milliót eltettek?”) „Nincs valóságalapja, a közbeszerzési pályázat eredményét én írtam alá, én utalványoztam.” Pleskó Pál: „Németh Bélával megbeszéltem persze. Megbeszéltük, hogy mi lesz a dolga. Hát a cél az volt, hogy minél hamarabb megjelenjünk. Németh Béla volt a polgármester, de eljött minden szerkesztõségi megbeszélésre, és megbeszéltünk mindent.” „Valódiság tartalmát nem vizsgáltam meg annak, amit leírtam. Annyit tudok, hogy mára már tönkrement a játszótér. (A gyermekek és a szüleik megnyugtatására jelezzük, hogy természetesen az üveggyári városrészben található játszótér ma is kiváló állapotban van, használják nyugodtan. – a Szerk.) Egy hasra ütés volt a 7 millió. Nem igaz, lehet, hogy egy fitying sem, de a helyzetkép bemutatására alkalmas volt. Semmi tényinformációm nem volt.” (Kérdésre, mi szerint: „Németh Béla tudott róla, hogy bejelentette, mint felelõs szerkesztõt?”) „Természetesen megbeszéltem vele.”

narancsszínû címû cikkében például a Fidesz-pártkatona, Csizmadia Gergely, a Városüzemeltetési Zrt. gazdasági igazgatója azt nyilatkozta, hogy „egy jelentõs beruházás is lezárul rövidesen, így megszépül a gádorosi körforgalom”. Hmmm. Jelentõs beruházás. Nem tudom, kinek mit takar a jelentõs jelentése, de talán egy körforgalom gaztalanítása és kövekkel való behintése még azért nem számít akkora fejlesztésnek. De valami biztos „van a levegõben”, hiszen ugyanebben az írásban a ker-

tészeti ágazatvezetõ szintén „még egy jelentõs munkát” említ. Mit gondolnak, vajon mire gondolt? Kiépül a város teljes területén a szennyvízcsatorna? Fedett uszodát építenek? Esetleg elkészül a Zalai Mihály által 2006-ban megígért Szent István utcai gyalogos felüljáró? Mert ezek bizony valóban jelentõs munkák lennének. Nem, kérem. A Huba utcai elválasztó sávban újratelepítik a cserjéket! Hogy is szólt a reklám? „Köszönjük, Emese!”

Mostani „látványberuházás” – A gádorosi körforgalom

OrOsházi Párbeszéd folytatás az 1. oldalról

Ha egy kutyát bántanak, az vezetõ hír a kereskedelmi televíziókban, ha meghal egy hajléktalan, az számukra csak újabb statisztikai adat. Értékvesztésen ment keresztül a társadalom, sajnos Orosházán is látni, hogy egyre több az elbizonytalanodott, rosszul keresõ vagy munkanélküli ember. Ezt hozta a rendszerváltás és a mindennapi politika. Senkire sem szeretnék mutogatni; hogy így alakult, arról a bal- és jobboldalon ülõ politikai elit egyaránt tehet. Ezért tartunk revíziót az MSZP-ben, hogy ismét az ember és a szolidaritás kerüljön a politika középpontjába. - Mi lett az egykori üveggyári kollégákkal? - Sokan már nincsenek közöttünk. Amikor eljöttem, Csont József mûszaki igazgató szervezett búcsúztatót nekem, aki késõbb, sajnálatosan fi atalon meghalt. Több egykori kollégától köszöntünk el végleg, az egyik legfájóbb az a tûzeset volt, amelyben négy munkatársunk vesztette életét. Másokkal viszont össze-összefutunk, kivel közelebbrõl, kivel távolabbról követjük egymás életét. - 1994 és 2006 között három alkalommal választották önt Orosháza polgármesterévé. Úgy mondják, ebben a tizenkét évben volt a legsikeresebb a város. - Ez volt az általános vélemény, még a jobboldal is nagyon sikeres idõszaknak ismerte el ezeket az éveket. Valójában váratlanul ért, amikor országgyûlési képviselõnek jelöltek. Tettem a dolgom, de mindig inkább a helyi ügyeket szerettem intézni. Azon voltam, hogy jól mûködjenek az intézményeink, hogy javítsunk az orosháziak helyzetén, a helyi és megyei vállalkozók megtalálják a számításukat, lakosaink pedig büszkék lehessenek a környezetükre. Megszámlálhatatlan fontos állomása van ennek, például itt a kórház, amely több

milliárd forint értékben kapott címzett támogatást. Büszkeséggel tölt el, hogy a lehetõségekhez mérten folyamatosan fejleszthettük, így jobb helyzetbe került az ott dolgozó kilencszáz ember, és az ellátási körzetéhez tartozó százhúszezer lakos. Három alpolgármesterrel és számos képviselõvel dolgoztam együtt, sok olyan emberrel találkoztam, akik õszintén akarták a város és a közösség sikerét. Ha végigmegyek az utcákon, tudom, mikor ültettük a fasort, mikor újítottuk fel az épületeket. A szívemben ma is él Barabás Géza, aki városi fõkertész volt, bár sohasem nevezte magát annak. Mindig biciklivel járt, ismerte Orosháza teljes növényzetét, zöldállományát. Bebizonyította, hogy nem kell több százezer forintért elõre nevelt fákat vásárolni. Három napig válogatott az erdõben, onnan hozta azokat a fahajtásokat, amelyek ma a Szentesi út mellett állnak. Sajnos már õ sincs köztünk, de jó érzés, hogy maradandót alkotott, ahogy sokan mások is. Voltak azonban olyanok, akik miatt ma már nem Kossuth Lajos, hanem Harruckern nevét viseli az iskolánk, amelyet beolvasztottak egy hatalmas intézményegyüttesbe. E mögött olyan szándék húzódik meg, ami szembe megy a közösség akaratával. - Milyennek képzeli Orosháza jövõjét, mit szeretne látni a következõ években? - Szeretném, ha visszatérnénk ahhoz a tizenkét évhez, amely sikereket hozott a városnak. Ez jól prosperáló cégeket, jól mûködõ intézményeket, szépülõ települést, jobb életkörülményeket, befektetõket és munkahelyeket jelent. Olyan várost szeretnék ismét, ahol megélénkülnek a vállalkozások, ahol kellõ segítséget kap a nyugdíjas és minden rászoruló, ahol tehát nem a politikai akarat, hanem az itt élõk túlnyomó többségének igényei

Memóriapróba Emlékszik? Persze, hogy nem emlékszik, hiszen miért is emlékezne? Van Önnek éppen elég gondja, baja, miért is tartaná azt fejben, hogy mit ígértek Önnek a polgármesterjelöltek 2006-ban? Hogyan képzelték el a 2006–2010 közötti négy éves ciklust? Akkor most emlékezzünk egy kicsit együtt!

Fetser János: Orosháza az otthonom, a legjobbat szeretném neki szerint születnek döntések. Hat-nyolc évvel ezelõtt más települések irigykedve néztek ránk, Orosháza pozitív példa volt, és úgy gondolom, megint az lehet. Erre reális esélyünk van, hiszen mind a magántõke, mind az uniós források lehetõséget adnak a fejlõdésre, de csak abban az esetben, ha hozzáértõ emberek vezetik a várost… A rendszerváltás környékén, amikor Glatz Ferenc az MTA elnökeként megszólalt, egyszerûen oda kellett figyelni rá. Voltak és vannak színészóriásaink, zseniális írók, zeneszerzõk, ugyanakkor vannak közjogi méltóságok, akik ma a pártok „bohócai”. Értékvesztést élünk meg, ezen sürgõsen változtatni kell. - Mit adhat Ön? Mit tud hozzátenni ahhoz, hogy fejlõdjön, jó irányba menjen a város? - Tizenhat éve dolgozom az önkormányzat világában, ren-

geteg kapcsolatot építettem ki. Személyes levelet kaptam Bokros Lajostól, Tom Lantostól, a polgármesterségem idején minden amerikai nagykövet megfordult Orosházán, és számos vendég vitte jó hírünket. Abban az idõben orosházi orvosok dolgoztak egy évig Kínában és kínaiak voltak a mi kórházunkban. Az a mentalitás, amit az üveggyárban tanultam, ma is folyton arra ösztönöz, hogy még többet és még jobban dolgozzak. Akkor verseny volt, naponta nyomon követték, hogy ki mennyit teljesített. Ma is verseny van, a pályázatokért, az intézmények mûködtetéséért, a befektetõkért, az utakért, járdákért, az élhetõbb városért. Az elmúlt négy év bebizonyította, hogy a sikerek nem jönnek maguktól. Azon leszek, hogy a következõ négy év a fejlõdésrõl szóljon. Orosháza az otthonom, a legjobbat szeretném neki.

Dancsó és Gömbös 2002-ben az Orosháza díszpolgárairól szóló kötet szerkesztése során kiderült, hogy addig a napig a díszpolgári címet viselte Mussolini és Hitler hazai leghûségesebb követõje, a szélsõjobboldali politikus, Gömbös Gyula. Kossuth Lajos, Thék Endre, Nagy Gyula, Zatykó Sándor, Sápi Lajos vagy Rajki László érdemeit és személyét sértette volna, ha egy kötetben jelennek meg ezzel az emberrel, ezért az akkori, Fetser János vezette testület – ellenszavazat nélkül – határozatban mondta ki, hogy Gömbös „az adományozást követõ életszakaszában méltatlanná vált” a díszpolgári cím viselésére. Most, augusztus végén ezt a korábbi döntést semmisítették meg a Dancsó József vezette fideszes képviselõk, amivel kimondták, szerintük

3

2010. szeptember

Gömbös Gyula újra méltó a díszpolgári cím viselésére. Ez a felelõtlen döntés az országos sajtóban hatalmasat robbant. A botrány hatására ezt követõen magyarázkodni kezdtek, mi szerint félreértésen alapult, hogy õk visszaadták volna a díszpolgári címet, hiszen azt senki el sem vette – de mindez lényegtelen. Senki sem kényszerítette Dancsó Józsefet és a fideszeseket arra, hogy ezt az ügyet elõvegyék, mégis így tettek. Nemrég Dancsó sajtótájékoztatót is tartott, és a helyi szocialistákat vádolta meg a botránykeltéssel, ahelyett, hogy elnézést kért volna az orosháziaktól, és intézkedett volna a szégyenletes határozat visszavonásáról. De ezt tõle már hiába várjuk. Ehhez (is) új, baloldali többségû testületre van szükség!

Az önkormányzati választások elõtt néhány nappal az Orosházi Élet 2006. szeptember 29-i számában ugyanolyan terjedelemben, ugyanazokra a kérdésekre válaszolt a Fidesz és az MSZP polgármesterjelöltje. Akkor talán nem sokan tulajdonítottak ennek nagy jelentõséget, de immár négy év távlatából különös jelentõsége van, ha újraolvassuk a válaszokat. Az elsõ kérdés Orosháza 2002 és 2006 közötti fejlõdésére vonatkozott. Már az is érdekes, hogy eleve így lehetett ezt a kérdést akkor feltenni, azaz hogy „mi a véleménye a fejlõdésrõl?”, hiszen ma ugyanez a kérdés az elmúlt négy évre vonatkoztatva egészen másként hangozna. Valahogy így: „Ön szerint fejlõdött vagy visszafejlõdött Orosháza az elmúlt ciklusban?” 2006-ban viszont Németh Béla is így válaszolt: „A fejlõdés látványos…” Elismerte tehát – ahogyan õ fogalmazott – „a fejlõdés milliárdokban (így! – a Szerk.) kifejezhetõ, „tárgyiasult” elemeit”. Fetser János ugyanerre a kérdésre válaszolva elmondta: az elmúlt 12 évben az orosháziak közös vagyona 2 milliárd forintról 33 millárdra nõtt, és utalt arra, hogy az orosháziakkal közösen elért eredményeket egy színes füzet formájában meg is jelentették. (Ez a füzet egyébként letölthetõ a www.oroshaza.mszp.hu honlap dokumentumtárából.) Következett a második kérdés az elõttük álló négy évre vonatkozó tervekrõl. Itt már egészen nyilvánvaló a különbség. Amíg Fetser János – mint egy számítógép – sorolta a választási programja pontjait (lásd keretes írásunkat), addig Németh Béla egészen sejtelmes, megfoghatatlan választ adott:

„Nem kívánságlistát, hanem az uniós pályázatok lehetõségével élve, a programom szerinti reális és megvalósítható terveket ismertettem a városlakókkal”. Ennyi. Igaz, mivel nem ígért semmit, nehéz rajta számon kérni bármit is. A harmadik kérdés újabb izgalmakat rejtett, Orosháza érdekeinek a képviseletére vonatkozott. Németh Béla, aki bizonyára tartott attól, hogy nem választják meg, elõremenekült, és ezt mondta: (a képviselet) „alkotmányos keretei ismertek, ez nem ellenzékiség vagy kormánypártiság kérdése, mint ahogyan nem az Hódmezõvásárhely, Debrecen vagy Mórahalom esetében sem”. (Mindhármat hosszú ideje fideszes polgármester vezeti, és a fejlõdésük töretlen.) Más helyen még konkrétabban így fogalmazott: „a város fejlõdése nem a kormánypártiságtól függ!” Ez azon ritka alkalom, amikor egyet kell értenünk Németh Bélával. Orosháza fejlõdése tényleg nem a kormánypártiságtól függ, hanem sokkal inkább attól, hogy egy olyan ember vezeti-e a várost, aki már bizonyított, akinek van tapasztalata, ereje és kapcsolatrendszere. Aki kellõen határozott ahhoz, hogy a beosztottjaitól csak az eredményt fogadja el, és ne a magyarázkodást, hogy valami ezért vagy azért nem sikerült. És aki soha sem dönt az orosháziak akarata ellenében: nem zár be iskolai tagozatot, nem ad át ingyen milliárdos vagyont, és 2 perc alatt megoldja egy gyógypedagógiai iskola fenntartását, ha arra a korábbi fenntartó már nem hajlandó. Ilyen ember Fetser János. Rá kell szavazni, hogy újból fejlõdjön Orosháza.

Fetser János és az MSZP-s önkormányzati képviselõk minden ciklust úgy zártak, hogy nemcsak teljesítették a választási ígéreteiket, hanem még túl is teljesítették azt. 2006ban még a fideszes politikai ellenfelek is elismerték a város fejlõdését. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy ha 2006 õszén Fetser János maradt volna a polgármester, az alábbi ígéretek még túl is teljesültek volna. Érdemes tehát végigolvasni az MSZP 2006–2010 közötti ciklusra tett választási ígéreteit, hogy lássuk, mirõl maradtunk le együtt, közösen: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14.

Címlapon Orosháza – Népszava, 2010. augusztus 28.

Munkahelyek teremtése befektetés-ösztönzéssel és fejlesztéssel. Utak aszfaltozása, a járdák javítása és építése, a meglévõ utak karbantartása, kerékpárutak építése. Az elkerülõ út befejezése, valamint a Déli-elkerülõ elõkészítése. Belvíz elvezetés folytatása a még hiányzó területen. A város teljes területén a szennyvízhálózat kiépítése. A panellakások felújításának folytatása. Óvodák és a még fel nem újított iskolák és a városi könyvtár rekonstrukciója. A fõiskola akkreditációjával, a szakképzés fejlesztésével és a technikusi képzés fejlesztésével iskolaváros létesítése. Nyugdíjas otthon építése. Idegenforgalom fejlesztése: 50 m-es fedett uszoda építése, a lóversenypálya fejlesztése. A gyógyvízre épülõ termálturizmus további erõsítése. Komplex hulladék-gazdálkodási rendszer megvalósítása. Minden újszülött után faültetéssel gyermekeink parkjának megépítése. Nyugodt biztonságos, lakható életminõséget a város teljes területén. A városközpont pályázati úton történõ felújítása. A kultúra lehetõségeinek további bõvítése, a civil szervezetek, egyesületek támogatása.

4

Országos hírû (röhej)kerékpárút Ezzel a címmel jelent meg egy olvasói levél a szegedbicaj blogon. Ezek szerint már országos híre ment a teljesen elhibázott, sok helyen kifejezetten életveszélyes orosházi kerékpárutunknak. A levelet teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük, és a levélhez érkezett kommentekbõl (internetes hozzászólásokból) is válogatunk. Kedves Szegedbicaj! Szeretném megosztani veletek, mi történik a városomban, Orosházán. Persze inkább sírni támad kedve az embernek, ha meglát egy ilyen beruházást. De vegyük úgy, hogy a dilettantizmus emlékmûve ez. Újabb elrettentõ példa az adófizetõk pénzének elherdálásáról. Orosháza városa hangzatos nevekkel, de több évtizedes szemléletbeli lemaradással alakítja át a belvárosát. A tavalyi átadott kerékpárúton („Belvárosi kerékpárút Orosházán a biztonságos közlekedésért” projekt) eddig hét baleset történt. A kerékpárosok valójában új és veszélyes szituációkkal találhatják szembe magukat a gyakran szabálytalanul táblázott kerékpárút keresztezõdéseiben. A rendõrség a kötelezõ használatot propagálja, miközben a nyilatkozó rendõr még a kerékpárút, kerékpársáv, kerékpáros átvezetés közötti különbséget sem ismeri. Az újabb beruházás „Adj teret magad mellett” néven fut. Ennek elemei egy Máltai típusú játszótér, 23 önkormányzati lakás energetikai korszerûsítése, az Elõd utcai óvoda épületének felújítása, a Diáktanya átalakítása. De a terv része egy kerékpárút és a parkoló 120-ról 137-re bõvítése is. A városi terek megújulásában, nem tudom, milyen szerepe van a tizenhét új parkolónak. Úgy hiszem, hogy egy panelházas övezetben fontosabb lenne a zöldfelületet növelni. Parkot építeni, nem parkolót. A kerékpárút viszont a leggyengébb láncszem. Egyszerûen egy teljesen fölösleges beruházás. A Tass utcában jelenleg 20 km/h sebességkorlátozás van érvényben. Az átmenõ forgalom minimális. Gyakorlatilag a lakótelepen élõket szolgálja ki. A kerékpárút a tavalyi szakaszhoz kapcsolódva egy veszélyes átvezetéssel indul. A fõbb útról az egyszerû jobbkanyar helyett, most majd egy zebra mellett kijelölt átvezetésen, elsõbbségadásos szituációba kényszerítve lehet átmenni a másik oldal járdájából készülõ kerékpárútra. Majd az egyik tízemeletes lakóház bejáratában elhaladva, a Tass utca korábbi járdájára kerül a bringás. A kerékpárút valószínûleg valójában gyalog- és kerékpáros út lesz, magában hordozva az eddig nem létezõ gyalogos-kerékpáros konfliktust. A kerékpárút másik végpontja egy járdába fut elõrevetítve a járdázás növekedését a környéken. A járdát persze így újra lehet térkõvel burkolni, a két darab lakó- és pihenõövezet tábla kihelyezése meg nem annyira látványos. Orosháza üzenete tehát világos, még több teret a gépjármûveknek a belvárosban. Üdv: egy orosházi (Az írás pontos elérhetõsége: http://szegedbicaj.blog.hu/2010/08/06/rohejkerekparut_oroshazan)

Kerékpárút Orosházán – Árnyékra vetődtek

Tisztelt Orosházi Párbeszéd! Nagyon nehezen jutottam el idáig, hogy tollat ragadjak, és felhívjam az orosházi nyugdíjasok figyelmét a ránk váró nehézségekre, mivel október 3-án önkormányzati választások lesznek. Orosházán elég sok a nyugdíjas, a megvezetett fiatal, és a középosztálybeli. Ha tiszta logikával végighallgatom a mostani diktatórikus kormány kusza törvényeit, ember legyen a talpán, aki eligazodik rajta. Ezzel nem csak én vagyok így, hanem jogászok, értelmiségiek és közgazdászok is. Mi is történik valójában három hónapja ebben az országban, és a mi kis városunkban? A nagy semmi! Szemfényvesztés, hazudozás, és a korlátlan uralom felé tartás. Városi vezetõink kapkodása, hazugsága, közpénzek elherdálása. Mi is épült látha-

OrOsházi Párbeszéd

2010. szeptember

tóan Orosházán? Kerékpárutak, játszóterek, az Eötvös iskola felújítása EU-s pályázaton nyert pénzbõl, az elõzõ kormány támogatásával. Feltétlen megemlítem az orosházi kórház mûködését, a betegek ellátását, ami veszélyben van a képzett nõvér- és orvoshiány miatt. Ami a legelviselhetetlenebb, mennyi hálapénz van a borítékban (szülészet – urológia – kardiológia). Nagyon sok orvosi munkát végeznek a nõvérek, és ha valaki szólni mer, lehet, hogy megszûnik a munkahelye. Törvényben foglalt kafetéria, étkezési hozzájárulás nincs, vajon merre kószált el, kinek a zsebébe? Azért kérem most a nyugdíjas társaimat, hogy gondolják át, kit is akarnak október 3-án a Város vezetésével megbízni. Ezeket a sunnyogó,

Válogatás az olvasói levélhez érkezett kommentekbõl: Martian mondja: „Szívesen megyek végig a legtöbb, hasonló balga módon épített bringaúton... majd traktorral, amikor beszántom és a helyét sóval behintem.” Hagymácska mondja: „a levél mondandójától függetlenül írom h. valóban ultragáz az Oh-i bicikliút, roszszabb mintha nem volna, én gyalogosként, autósként és bringásként egyszerre látom így, a hibákat nem részletezem, mert nincs annyi idõm h. leírjam.” Vehicular cyclist mondja: „Az önkormányzatok nagy része azért épít „bringautat” a városokban, mert ezen a címen tud pénzhez jutni. Valójában járdát, kutyasétáltatót épít, amire kiteszi a táblát, hogy bringagyalogút. Ezzel megoldja az autósok problémáját is, eltüntetik a bringásokat az utakról, és ha mégis az úton mennek – mert a kresz szerint az ilyen gyalázatok használatára nem lehet kötelezni a kerékpárosokat – akkor a bicajosra lehet verni a balhét…” DevelopingIdea mondja: „Járdára vezet a kerékpárút az egy jó kövér FAIL! Sokszor járok arra, onnan akkor ki kell menni az útra, lemenni a járdaszegélyen. Teljesen értelmetlen! A Rákóczi utcai kanyarban is szép lesz majd az átkelés akkora helyen...” szavahihetetlen embereket, vagy egy igazi emberbarát MSZP-t, élén FETSER JÁNOS-sal, aki 12 évig nagyon sokat tett a városért, az itt élõ emberekért, a legjobb tudása szerint. És mi, nyugdíjasok, kikérjük magunknak, hogy „komcsi nyuggerek”, vagy „panel prolik” vagyunk. Aki ezt állítja, az a DÍSZES FIDESZ - vezetés. Egyszer õk is lesznek nyugdíjasok, vajon milyen becenévvel fogják titulálni õket? Szeretném megélni. Nagyon kérem a nyugdíjasokat és a nem nyugdíjasokat, figyeljenek a jövõre. Ez a jövõkép? Azok az emberek, polgárok is figyeljenek, akik a Fidesz szavazói hatalmára voksoltak, õket is minden érinteni fogja, nincs kivétel. Még egyszer kérem Orosháza lakosait, bátran tegyék az X-et az MSZP jelöltjeire, akik között sok a fiatal szakember és akik az egész városért tiszta szívvel dolgoznak.

Már nem verekszenek… Fidesz-képviselõk Németh Béláról a 2008. május 8-i testületi ülésen

Amikor az alábbi szavak elhangoztak, mit gondolhatott Dancsó József, a Fidesz tejhatalmú választókerületi elnöke? Németh Béla kitartott, és megkapta méltó jutalmát: a Dancsóvezette Orosházi Fidesz önkormányzati képviselõjelöltje lehet az idei választáson. Úgy, hogy korábban a saját szövetségesei is így vélekedtek róla. És mit gondol errõl most Dancsó József? A hatalomért mindent?

Lövei Ferenc:

„…Ön már a kezdetek idején a közös egyeztetésekkor is elutasította a választási programok megvalósítására tett kísérletünket. Mikor errõl beszéltünk Önnel, több alkalommal jelezte az álláspontját, szó szerint idézem Önt: Felejtsétek el!…”

Csizmadia Gergely:

„…Valóban meg voltam tévesztve, amikor 2006 õszén a választók akaratával elfoglalhatta a polgármesteri széket… Ön ismét bizonyította, hogy valójában nem érdekli a gyerekek és az ifjak sorsa…”

Molnár Béla:

„…Az Ön eddigi rövid ural-

kodása alatt Orosháza vezetõ térségi szerepét elveszítette. Érdemi beruházásaink nincsenek. Az Ön által vezetett kistérség haldoklik. Fejlesztési elképzelések és pénz nélkül vegetál. Sorban elveszített perek, a képviselõk megkérdezése és felhatalmazása nélküli jogszabályt sértõ döntések, sorozatban elõkerülõ, a város számára rendkívül hátrányos, titkos szerzõdések. Harmincötmilliós végkielégítés Pásztor Imrének, a rendkívüli döntéssel menesztett fürdõigazgató barátnak. Milliós kínai bulizás érdemi tárgyalások nélkül az MDFes haverokkal. Közeli barát tanácsadókénti jogellenes al-

kalmazása. A Polgármesteri Hivatal apparátusának teljes elbizonytalanodása jellemzi az Ön tevékenységét. Ön sorozatosan félrevezette a Testületet, az Önt korábban még támogató képviselõket és a város teljes közvéleményét… Minden állítását ellenõriznünk kell, mert hazugságainak se szeri, se száma…”

Zalai Mihály:

„…A választások elõtt köztünk köttetett megállapodásról úgy nyilatkozott, hogy egészségügyi papír céljára hasznosítsuk… Nem mentheti fel az alól, hogy tettlegesen bántalmazni akarta országgyûlési képviselõnket, trágár szavakat használva üvöltözött velünk, vezetõinket bûnözõnek, bennünket megtévesztett, információhiányban szenvedõ semmittevõknek állított be a város nyilvánossága elõtt. Ön… elveszítette Frakciónk bizalmát...”

Orosházi Választási Bizottság A jegyzõ elõterjesztésére – a jogszabályok értelmében – a Választási Bizottságba pártatlan és független embereket kell választania a képviselõtestületnek, akik õrködnek a választás tisztasága felett. Most viszont sokan kétségbe vonják a háromfõs bizottság pártsemlegességét – sõt! A jogi és ügyrendi bizottság nem is szavazta meg az

elõterjesztést, hanem csak a jobboldali testület többsége! Miután felvetõdött, hogy esetleg a szociális otthonnál törvénysértés történt a kopogtatócédula-gyûjtésnél, a fideszes képviselõk röhögve mondták: a szocik forduljanak a választási bizottsághoz, ha bajuk van. Hiába kérték a baloldali képviselõk, hogy a jegyzõ szerezzen be minden

választási bizottsági tagtól összeférhetetlenségi nyilatkozatot, mi szerint nem tagja a FIDESZ-nek – ez nem történt meg. Ezek után joggal élünk a gyanúval, hogy ez nem pártatlan választási bizottság, hanem igenis pártos. A felelõsség nem a tagoké, hanem az elõterjesztõ jegyzõé!

Hittem szép szavadnak... Hol a lift ? Orosházán élõ, mindig a Fideszre szavazó voltam. Legutóbb is azért támogattam Zalai Mihályt, mert a képviselõi programjában többek között azt vállalta, hogy: – Megnyitják a Szent István úti átjárót a gyalogos forgalom elõtt. Mivel szüleim is ebben a városrészben laknak, nagy könnyebbség lett volna nekünk is. – A Mikolay-kertbe visszahozná a majálisokat. Az itt élõknek ez a hagyományápolás miatt is fontos lett volna. Most kullancsokkal van tele, ápolatlan a kert. – Háromhavonta képviselõi beszámolót fog tartani. Egyszer sem láttuk a városrészben, nemhogy találkozott volna egyszer is azokkal, akik a Testületbe juttatták szavazataikkal. Miután a kulturális bizottság elnöke, a Fidesz frakcióvezetõje lett, még reménykedtem egy darabig. Mára már világossá

vált elõttem, hogy nem érdekli õt a Szõlõ városrészben élõk dolga. Azt pedig, hogy valamelyik kocsmájában keressem meg városi ügyekben a kulturális bizottság elnökét, nem teszem, mert méltatlannak találom a „kocsmapolitizálást”. Nekem, mint polgári gondolkodásúnak más a demokrácia felfogásom! Az elõzõ MSZP-s képviselõt ismertük, ha nem is értettem vele mindenben egyet, de legalább kiállt a választók elé, intézte az ügyeket. Nem vagyok köpönyegforgató, továbbra is demokratikus, polgári értékeket vallok, ezért õsszel csakis általam hitelesnek tekintett képviselõre fogok szavazni, olyanra, aki törõdik a kerületével, az itt élõkkel. Olyanra, akinek közéleti tevékenysége által Orosháza úgy fejlõdik, hogy unokáim jövõje a mienkénél még boldogabb legyen!

Probléma adódott az Október 6. utcai szobabérlõk házánál (volt Olajosház) a lifttel. Ki kell cserélni. Okos városvezetõ dönt: van nekünk egy tartalék liftünk, hiszen az Alföld Szállót drágán megvettük, tessék átszerelni! Mûszakilag ez nem egyszerû, de nézzük meg, mondják a „végrehajtók”. Mennek nagy serényen, és az Alföld szálló romjain, a lift helyén egy tátongó aknát találnak. Hol a lift? – kérdik. Küldöttség megy a „fõbontósumákoló” bontásirányító vezetõhöz, kérdezve, hogy hol a lift? Leadtuk az ócskavasba! – szól a válasz. Döbbenetes az, ahogy a szállodavásárlás, a bontás és a fogyóeszköz eltüntetése történt. Megérne egy vizsgálatot a bûnüldözõ szervek részérõl, ajánljuk figyelmükbe!

OrOsházi Párbeszéd

5

2010. szeptember

Dancsó József eladósította a várost! Ébresztõ, Orosháza!!! Közel 4 és fél milliárd forint a város fizetési kötelezettsége

Egy lapunk birtokába került szakmai anyag szerint Orosháza fi zetési kötelezettsége megközelíti a 4 és fél milliárd forintot. Ez olyan hatalmas összeg, hogy ha elosztjuk a teljes városi népességgel, kiderül, hogy minden orosházira 150 ezer forint jut. Mivel az önkormányzat pénze a mi pénzünk, a város adósságát is nekünk, városlakóknak kell majd kifi zetni. Dancsó József eddig folyamatosan tagadta, hogy a város ilyen nagymértékben eladósodott volna. Még a képviselõ-testület augusztus 27-i ülésén is úgy nyilatkozott – az OrosCafé tudósítása szerint –, hogy „nincs több adóssága a városnak”. Molnár Béla, a Fidesz városi elnöke a szocialisták felvetésére ugyanezen az ülésen pedig visszakérdezett, hogy „milyen 4 milliárdról beszél? Mi errõl nem tudunk. Megkérdezhetõ a pénzügyi osztály is”. A lapunk birtokába került táblázat ezzel szemben tételesen, évekre bontva és alul összesítve tartalmazza a város fi zetési kötelezettségeit. A legnagyobb teher a következõ években a Dancsó József által

Leépülés „Orosháza a térség legdinamikusabban fejlõdõ városa” – mondták 2006-ig, amíg Fetser volt a polgármester. „Bezzegváros” – mondták sokan. Ma magyarázkodás, visszamutogatás, szerencsétlenkedés jellemzi Orosházát. Rekord számú üresen álló és eladó lakás van, menekülnek el a városból a családok és a fiatalok, fejlesztés nincs, csak rombolás, a polgármester és az alpolgármesterek egymás minõsítésével voltak elfoglalva. Az intézményeket pártkatonák foglalták el, a képviselõ reszket, hogy menedzserszerzõdése legyen még a választás elõtt, úgy, mint a szintén párttárs hozzá nem értõ fürdõvezetõnek. Nem lehet beszélni a vezetõkkel, állandóan házon kívül vannak, „fontos ügyet” intéznek, s közben nem történik semmi. A városnak és a hivatalnak nincs vezetõje, mindenki azt csinál, amit akar, ha ez így folytatódik, Orosháza ismét „Porosháza” lesz – panaszolja a hivatal egyik dolgozója. Hát igen, változtassunk rajta, ez a tétje az önkormányzati választásnak!

szorgalmazott kötvénykibocsátás tõkéjének és kamatainak visszafi zetése lesz, amelyet egészen 2025-ig fog nyögni a város – azaz mi magunk. A legnehezebb év e szerint 2015-ben lesz, amikor közel 450 millió forintot kell majd kicsengetni. Különösen döbbenetes ez a 4 és fél milliárd forintos kötelezettség annak a tükrében, hogy a város adóbevétele minden évben nagyjából egy milliárd forint. A négy év alatt tehát négy milliárd! Feltehetjük a kérdést: hol van a pénz? Mert az elszabott, életveszélyes kerékpárút vagy a libamájfesztivál csak nem került ennyibe?! A város közel 500 millió forintot bukott a kötvénykibocsátáson, mivel a kibocsátáskor 156 forint volt a svájci frank árfolyama, amely szeptemberben elérte a 220 forintot is! Az árfolyamváltozásból eredõ veszteséget is nekünk, orosháziaknak kell megfi zetnünk. Dancsó József az Orosházi Élet egyik legutóbbi számában a következõket tartotta fontosnak magáról megemlíteni: „Munkám a bankszektorhoz kötött, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának ta-

nácsadójaként is dolgoztam, a mai napig is tanítok banküzemtant az egyetemen.” Most már értjük! Úgy tûnik, Dancsó József a kötvénykibocsátáskor a bankokat képviselte az orosháziak ellenében. Kétségtelenül, ezt jól csinálta! A bankok legalább jól jártak… A táblázatot – a lap terjedelmi korlátai miatt – a középsõ rész nélkül közöljük.

Elmaradt felújítás – És ne szívjuk mellre?

Orosháza az õ városuk? Vaszkán Erzsébet, Gyula – Szociális Otthon igazgató Poór Csaba, Kiskunhalas – Média Kft. ügyvezetõ-fõszerkesztõ Gubucz Katalin, Békéscsaba – Orosházi Élet felelõs szerkesztõ Gyulai Zsolt, Budapest Fürdõ „marketingarca” Sztányi Marianna, Debrecen Libamájfeszt’ és szarvasgombás ötletgazda Közös nevezõjük: mindegyikük bére az orosháziak közös kasszáját terheli. Felmerül a kérdés: ezek az emberek nem kellettek Gyulán, Pesten vagy Kiskunhalason? De némelyiknél kérdés az is, hogy dolgozott-e, vagy csak a pénzünket vitte el?

bával, Ön szerint mit láttak ebbõl az orosháziak? Megért ez közel 40 millió forintot az adófi zetõknek? Mibe kerültek az „álfoglalkoztatottak” a fürdõnél, a hivatalban, és kinek a pénzébõl fi zették õket?

Hol van a pénz? A dokumentum is megerősíti: az elmúlt négy évben eladósították Orosházát

Miért nem lett felújítva ? 2006-ban még Fetser János volt a polgármester, amikor az önkormányzat támogatást nyert a Kórház-Szakrendelõ felújítására. A megvalósítás már az utódokra, a Dancsó– Németh párosra maradt. A beruházás legfontosabb pénzügyi mutatója az volt, hogy a magyar állam a teljes költség – 764 millió forint – közel 85 százalékát fi zette, csak a maradék 15

Mit kaptunk az elmúlt 4 évben a Dancsó–Németh párostól? Visszafejlõdött a város, félõ, hogy ismételten a legnagyobb magyar falu lesz. Több tíz millió forintot elherdáltak vesztes perekre, a korábbi emberüknek kifi zettek 37 millió forintot. Miért azokat az üzleteket adta el a város verseny nélkül, ahol benfentes volt a bérlõ? Mennyi kár érte ezért a várost? Miért akarták az orosházi gyerekeket Magyarbánhegyesre küldeni tanulni? Miért zavarták szanaszét az Eötvös iskola gimnazista tanulóit? Miért a „megélhetési” fideszeseket rakták vezetõ helyekre? Miért akarta Németh Béla megütni Dancsó József alpolgármestert? Libamájfesztivál szarvasgom-

százalékot kellett a városnak hozzátenni saját erõként. A nyertes pályázatban és utána a megkötött szerzõdésben is az szerepelt, hogy az Ady utcai Tüdõgondozó épületét felújítják, erre 67,8 millió forintot kaptak. A Szakrendelõt felújították, de az utólagos ellenõrzés során a magyar állam nevében ilyenkor eljáró Államkincstár azzal szembesült, hogy a pénzt

nem költötték az Ady utcai Tüdõgondozó épületére, hanem az valahova máshova elfolyt, mivel a Tüdõgondozó továbbra is olyan romos állapotban van, mint elõtte. Mivel a pályázatban az szerepelt, hogy a Tüdõgondozót felújítják, a pénzt is erre kapták, és ez nem történt meg, a várost megbüntették. Az a példátlan szégyen esett meg, hogy vissza kellett fi zetni 57 millió forintot a jegybanki alapkamat kétszeresével! Ennek a pénznek lett volna helye az egészségügyben bõven! Hogy mást nem mondjunk nagyjából ennyi pénzbõl egy évig kényelmesen elmûködhetett volna a gyógypedagógia iskola is, nem kellett volna hónapokig játszani a Dancsó–Németh párosnak a szülõk idegeivel! A kérdés az, hogy kik és hová tették ezt a hatalmas összeget? Miért nem indítottak fegyelmi felelõsségre vonást az ügyben? Egyáltalán hogy lehet ilyen felelõtlenül vezetni a várost?

No comment

Ezek állandóan zabálnak – mondja egy ismerõsöm, aki az adófi zetõk pénzén rendezett fogadásokon a helyi hatalmasságok rende z vényei n hivatalból „meg kell, hogy jelenjen”. Látja a dõzsölést, és azt igen

visszatetszõnek találja. „Bánom is én, csak csinálnának is valamit az érdekünkben, de dolgozni nem szeretnek, csak magyarázkodni és egymásra mutogatni” – mondja. Elgondolkodtató vélemény.

Bozsár Lajos önkormányzati képviselõ szóvá tette, hogy nem látszik meg a városon az elmúlt négy évben befi zetett jóval több mint 4 milliárdos helyi adóbevétel. A gádorosi Molnár Béla, fideszes alpolgármester visszakérdezett, hogy milyen 4 milliárdról beszél? Mi errõl nem tudunk. – Hát ez elég szomorú, javasoljuk neki, hogy többet

foglalkozzon a város ügyeivel, adja össze az elmúlt négy év helyi adóbevételeit, és rá fog döbbenni, hogy az orosházi vállalkozók több mint 4 milliárd forinttal járultak hozzá a város mûködését. A kérdés csak az, hogy hova tették ezt a temérdek pénzt az urak? Talán nem mind elköltötték a szarvasgombás libamájfesztiválos bulijukra?

Tegyük fel a kérdést! Kinek az érdeke volt, hogy lemondott a város több mint 300 millió Ft-ról?

A hallgatás ára talán az a 37 millió Ft, amit a korábbi pártemberüknek kifizettek?

Miért kellett Pásztor Imrének kifizetni közpénzbõl több mint 30 millió forintot?

Miért kellett több vesztes per után tízmilliókat kifizetni az adófizetõk pénzébõl?

Kinek az érdeke az Alföld Szálló megvétele és tervezett lebontása?

Hogyan lehetett értékbecslés nélkül megvenni 50 millió forintért egy üzletet adóforintokból?

Ki Ki

árulta el Orosháza díszpolgárát, a szabadságharc dicsõ vezérét, Kossuth Lajost, akinek a nevét Harruckernre cserélték? hatalmazta fel a Dancsó–Németh párost, hogy a Mezgé többmilliós vagyonát idegeneknek adják?

Csókos légkondi Kiscsillagnak melege volt, kellene egy légkondi. De pénz nincs, csak adósság, több százmillió forint. Van, aki szerint jóval meghaladja az 500 millió Ft-ot. Hát, ha nincs pénz, valahonnan le kell szerelni egy légkondit. A szakrendelõ egyik helyiségébõl. Le is szerelték! Azóta piheg a beteg, az orvos, a kisasszony pedig a hûtött szobában élvezi a

politikai bizalmat. A vizsgáló mûszer, ahonnan leszerelték a légkondit, a nagy meleg miatt rendszeresen kikapcsol. Sebaj, fõjön a betegek és az orvosok feje! A nép minket választott, mondják a hatalom urai. Igen, de könnyen el is zavarja az arra érdemes siserehadat, ha nem a népet és az embereket szolgálják a döntéseikkel!

6

OrOsházi Párbeszéd

2010. szeptember

A fi deszes városvezetéssel szemben A Gyógypedagógiai iskolát a szülõk összefogása mentette meg

A Fidesz-többségû megyei önkormányzat ez év áprilisában úgy döntött, hogy bezárja az orosházi gyógypedagógiai iskolát, és arra „ösztönzi” a gyermekeket, hogy a hatvan kilométerre lévõ Magyarbánhegyesre utazzanak át nap mint nap. A Fidesz orosházi szervezete és Dancsó József nemhogy tiltakozott volna a döntés ellen, hanem azt elfogadta. Ekkor úgy tûnt, hogy az iskola sorsa megpecsételõdött. Csak a szülõi összefogásnak és egy isteni csodának – egy új, egyházi fenntartó megjelenésének – köszönhetõ, hogy a tanévet mégis itt, Orosházán kezdhették. Viszont azt a négy hónapot, amin a diákok, szüleik és a tanárok keresztülmentek, valószínûleg amíg élnek, nem felejtik el. 2010. április 27-én bombaként robbant a hír, hogy a fideszes megyei önkormányzat egy tollvonással megszünteti az orosházi gyógypedagógiai iskolát. A bejelentés – amelyet nem véletlenül az országgyûlési választások utánra idõzítettek – sokkolta a gyermekeket, a szülõket és a tanárokat egyaránt. A következõ nap tartott orosházi képviselõ-testületi ülésen a szocialisták rögtön szóvá is tették ezt, mire Dancsó József a lehetõ legkevesebb együtt érzéssel válaszolt: „Mivel nem mi vagyunk a fenntartók – mondta –, így érdemi választ mi nem tudunk adni… kevés Orosháza lehetõsége ebben a helyzetben. Racionális érvek mentén tudunk tárgyalni, a közlekedés busszal megoldható és információim szerint a pedagógusok álláshelyei is megmaradnak.” De azt, hogy Orosháza átveszi az iskola fenntartását, mint az volt a 2003-as átadást megelõzõen, egy szóval sem említette! Éppen ezt, a városi fenntartást követelte Fetser János is, a május közepén tartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta hogy ez az ügy ismét „a jelenlegi városvezetés alkalmatlanságát és tehetetlenségét bizonyítja”. Utalt arra is, hogy „a költségvetésben hatalmas tartalékok vannak, melyeket át lehet csoportosítani az iskola helyben tartása érdekében”. Dancsó József „lobbierejét” mutatja, hogy amikor „látogatást tett” az iskolában – a kulturális bizottság elnökével, Zalai Mihállyal – a mezõkovácsházi központú iskola igazgatója a találkozóra el sem jött, megyei vezetõt, akivel tárgyalni lehetett volna, talán nem is hívtak, így érde-

mi eredmény nem is születhetett. Viszont kétségtelenül jól mutatott a PR-fotó („Dancsó József megbeszélést folytatott Szabolcsiné Tokovics Ilonával”) az interneten. Teltek a napok, a hetek, és

az ügyben, illetve a nemzeti és etnikai jogok országgyûlési biztosához, aki jelentésében kimondta: „a véleményeztetési eljárást áthatotta a sietség, sokkal inkább formális közlés, semmint párbeszéd volt, a fis-

Az orosházi és környékbeli gyerekek továbbra is ide járhatnak semmi sem történt. Látva a városvezetés tehetetlenségét, a szülõk vették a kezükbe az ügyet. Elõször is több helyre fordultak a panaszukkal. Az Egyenlõ Bánásmód Hatósághoz, amely vizsgálatot indított

kális szempontokkal szemben teljesen háttérben maradt egy fejlesztõ osztály, négy értelmileg akadályozott csoport, egy összevont speciális szakiskolai osztály tanulóinak és szüleinek a nyilvánvaló érdeksérelme”. Az

Tékozlástól nem nyughatnak A Kossuth-Mezgé Békés megyei tulajdonba adásakor az „illetékesek” közül ki gondolt az orosházi földmûvesekre, iparosokra, kereskedõkre, a legnagyobb magyar falu egykori elöljáróira, akik szorgalmazták az ipari iskola és a felsõ mezõgazdasági iskola megteremtését? Írd és mondd, az országban összesen négy felsõ mezõgazdasági iskola mûködött. Egyik az orosházi volt. A döntnököknek eszébe jutott, milyen elõrelépést jelentett mind a kézmûipar, mind a gazdálkodás korszerûsödésének ez az intézmény a szülõhelyünkön? Ki emlékezett a szavazáskor a temetõben nyugvó orosháziakra? Orosháziakra, akik akarták, hogy gyerekeik, unokáik itthon tanulhassanak, és eme utódok

ne csak hagyományok alapján dolgozzanak mûhelyeikben, gazdálkodjanak földjeiken, hanem tanult fõvel, az adott idõszak korszerû mesterségbeli és földmûvelési, állattenyésztési ismereteit alkalmazva gyarapítsák a család és a közösség vagyonát. Ki gondolt a bölcs testületben – csak példaként kiragadva – a csizmadia mesterek szurkos kezére, bõrszagú mûhelyben görnyedõ hátára, vagy a kovácsok egészségét megviselõ forróságra, hallásukat rontó fémcsilingelésre? Ki igyekezett emlékezetébe idézni – amikor a többmilliárdos vagyont elherdálták – a kapátólkaszától-villától kérges kezû földmûveseket? Lelki szemeik elõtt nem tûntek fel a hétágra sütõ nap alatt verejtékezõ, hom-

lokukat törlõ parasztemberek, a tanyákon libát-kacsát tömõ asszonyok? Adópengõikkel, fillérjeikkel õk hozták létre, tartották életben az iskolát, lehetõvé tették híres tanárok alkalmazását, gyarapították az intézmény vagyonát, ahol utódaik kimûvelõdtek. Sajnos, akikre gondolni kellett a fontos pillanatokban, nincsenek közöttünk, temetõkben nyugszanak. Nyugszanak? E történések után? Még élõ utódaik fájón élik meg, hogy elõdeik, õseik gürcölését, igyekezetét, szülõhelyük iránti szeretetét, ragaszkodását figyelembe sem véve „intézkedtek”, majd „magyarázták bizonyítványukat” a bölcs elöljáróink. Sajnos nincsenek közöttünk görnyedt derekú, a természet-

ombudsman kezdeményezéssel élt a fideszes többségû megyei önkormányzat felé, hogy az orosházi iskolát megszüntetõ határozatát helyezze hatályon kívül (azaz semmisítse meg). Ezt az ombudsmani határozott véleménynyilvánítást szülõtanár egy emberként üdvözölte, kivéve Dancsó Józsefet, aki ekkor sem szólalt meg! A szülõk nem álltak meg, hanem az önkormányzat helyett cselekedve – ha már a városvezetõk nem segítenek – új fenntartót kerestek. A szegedi iskolát is mûködtetõ Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségben (MET) ezt meg is találták. Örömmel fordultak a megoldással a Dancsó-féle városvezetéshez, hogy szeretnék a mostani iskolájukat megkapni. A május végi testületi ülésen viszont a fideszesek „fityiszt” mutattak nekik: a mostani iskolájukban nem maradhatnak, mondták, viszont helyette egy annál sokkal kisebb, oktatásra alkalmatlan kis ingatlant kínáltak. A városvezetés a döntés indokaként azt hozta fel, hogy 2013-ig a megye tulajdonában marad a kisegítõ iskola épülete, azt Orosháza nem kaphatja vissza. Az egyház és a szülõk viszont ragaszkodtak a mostani ingatlanhoz, amit a megye – Dancsóék folyamatosan hangoztatott állításával ellentétben – augusztus elején mégis visszaadott a városnak. Ekkor úgy tûnt, hogy végre megnyugodhatnak a szülõk: kiharcolták az épületet, találtak fenntartót, ám jött a helyi városvezetéstõl az újabb feketeleves! Az augusztus 16-i testületi ülésre Németh Béla olyan elõterjesztést nyújtott be, amibõl kiderült: megint találtak indokot arra, hogy az épületet miért ne adják oda. (Ekkor már egyre többen kérdezték, hogy vajon ki nézhette ki a suli épületét?) Valamilyen új jogszabályi elõírásra hivatkoztak, mi szerint augusztus elseje után intézményátszertel, mindenféle gonddal küzdelmet folytatott megfáradt eleink, hogy kapával-kaszával a városháza elé vonuljanak, megóvják, visszaköveteljék a város vagyonát, amit megteremtettek. Sajnos nem tehetnek mást az iparosok, a parasztemberek, parasztasszonyok, csak nyugtalanul forognak sírjaikban. Nyugalmuk odaveszett szorgalmuk gyümölcsének elherdálásával. Fáj-e a tisztelt elöljáróság magukat orosháziaknak, sõt tõsgyökeres orosháziaknak valló tagjainak a mások teremtette vagyon elherdálása? Hogyan számolnak el a hatalomra jutott urak – ha netán a temetõkben járnak – cselekedetükkel az ott nyugvó, jelképes vagyonukból kifosztottaknak? Ilyenekre bízni a város jövõjét? Mit vernek dobra legközelebb? A másik felbecsülhetetlenül hatalmas szellemi és anyagi értékünket, a „Táncsics”-ot?

vezésre (és mivel az orosházi a szegedi telephelye lenne, ez annak számít) „nincs jogszerû lehetõség”. Ezért a határozati javaslatba csak az került, hogy a korábbi kisebb, alkalmatlan ingatlant ajánlották fel. Szerencsére ekkorra már a MET képviselõje is átláthatott a szitán, és nyomban nyilatkozott, hogy ilyenrõl szó sincs! Rendkívüli esetben – és ez a helyzet az – igenis lehet intézményt átszervezni. A szülõk képviselõi is megjelentek az ülésen, ahol a Dancsó vezette fideszesek megrettentek, és megszavaztak egy szándéknyilatkozatot, hogy odaadják az épületet használatra, ha az egyház megszerzi az iskola

MET – A megmentő szomorúság is vegyült, amikor bejutva azt tapasztalták, hogy az õ korábbi szép iskolájuk részben kifosztva, lekoszolódva. Beszédes adalék, hogy a tornaterembõl még a mászókötél is eltûnt! És végül az a Dancsó József, aki korábban egyetlen szülõi

„... ez az ügy ismét a jelenlegi

városvezetés alkalmatlanságát és tehetetlenségét bizonyítja

indításához szükséges összes hatósági engedélyt. Továbbá leszavazták a szocialisták azon kezdeményezését, hogy már akkor, az ülésen adják oda az épületet a metodistáknak, nehogy valamelyik hatóság késõbb ebbe kössön bele. Innentõl – mivel Dancsó József és a fideszes városatyák már nem tudták tovább hátráltatni az ügyet – felpörögtek az események: a szegedi iskola megszerezte az összes engedélyt, és éppen iskolakezdésre a gyermekek és a szülõk bejuthattak az iskolába is, megkapták a kulcsot. A nagy örömbe persze

”

értekezletre sem ment el, hónapokon át semmit sem tett az iskola megmentéséért, a tanévnyitón megjelent és persze felszólalt: „Mi a háttérben dolgoztunk – mondta –, tárgyaltunk és akár egy sötét szobában, lépésrõl-lépésre, tapogatódzva haladtunk elõre, mire megtaláltuk a villanykapcsolót.” Jó hír! Ezek szerint a kapcsoló a falon még megvan. – Sok sikert kívánunk a MET-nek, jó munkát a tanároknak, megnyugvást a szülõknek, és végül, de nem utolsósorban jó tanulást a gyerekeknek itt, Orosházán!

Hogy mennyire komolyan gondolták Dancsóék az iskola bezárását, mi sem mutatja jobban, mint hogy májusban „egyszerre csak” PR-riportok és PR-cikkek kezdtek megjelenni a városi „független” médiában, amelyben a magyarbánhegyesi iskolát próbálták népszerûsíteni. A „ch” monogrammal ellátott cikk szerzõje valószínûleg utóbb már nagyon szégyelli magát ezekért a sorokért: „Szeptembertõl bezárja kapuit a Hunyadi kisegítõ iskola, ezért 70 gyermeknek Magyarbánhegyesre kell majd iskolába járnia.” (Kell! Így, kategorikusan – a Szerk.) Majd így folytatódik a cikk: Az ottani tanár „…örömmel mondta el lapunknak, hogy jól érzik magukat…a gyerekek…. Az iskolában készített felvételeket megnézhetik az OrosCafé oldalon.” És így tovább, és így tovább… Talán Rákosi Mátyás sajtósa is megirigyelte volna ezeket az írásokat, nem is tudni, hogy az orosháziak pénzén fenntartott helyi média kikért van: az itt élõkért, a magyarbánhegyesiekért vagy a Fideszért?

Kossuth Lajos azt üzente… 2009. július 4-e délelõttjén számunkra ismeretlen, de „szorgos” kezek a Kossuth tér 1. szám alatti épület homlokzatáról leverték Kossuth Lajos nevét. Annak az embernek a nevét, akit a magyar történelem a legnagyobbak között tart nyilván és õriz, azt a nevet, amelyet az intézmény 49 évig büszkén viselte. Ki ne ismerte volna a Kossuth Mezgé nevet? Az említett kezek sietve odabiggyesztették a falra Kossuth Lajos helyett egy bizonyos Harruckern János nevét, és mellé természetesen a portréját. Meg kell jegyezni, hogy ez a rizsporos parókás portré már az iskola fõbejárati ajtaján is ott díszeleg. Naiv orosháziak elõször azt gondolták, hogy ez az új névadó a városunk egykori jótevõje, de nem az. Õ egy másik Harruckern. Voltak, akik szóvá tették, hogy ez a névcsere méltatlan Kossuth Lajoshoz és az iskolához. Meglepõ módon Orosháza két jeles tanára az új névadót – az Orosházi Élet terjedelmi korlátait nem kímélve – a védelmébe vette, és annak történelmi szerepét hosszasan méltatta. A város általános iskolái az összevonás után bizonyos szinten megtarthatták a nevüket. Nem így az elajándékozott (!?) Mezgé! Na, de mit üzenhetett volna Kossuth Lajos? Talán azt, hogy: Hölgyeim és Uraim! Ez a történet szégyen, de azt vállalják magukra, és hordozzák annak súlyát azok, akik így döntöttek!

OrOsházi Párbeszéd

Dancsó József nem ért egyet Orbán Viktorral? Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontos akciótervet jelentett be idén júniusban a Parlamentben. Ezzel akarta lecsillapítani azt a nyugtalanságot, amely a személyes szóvivõje (Szijjártó Péter) és a Fidesz alelnöke (Kósa Lajos) meggondolatlan nyilatkozatai után kialakult a pénzpiacokon, s amely nyilatkozatok következtében a forint árfolyama zuhanásnak indult, majd a lakosság törlesztõ részletei emelkedtek. Az orbáni akciótervben a 25. sorszámot viseli az a kezdeményezés, amely szerint a bankokat külön adóval sújtják. A Tisztelt Olvasó valószínûleg meglepõdne, ha azt mondanánk, hogy Dancsó József fideszes országgyûlési képviselõ valószínûleg nem ért egyet ezzel a javaslattal. Hát akkor most tessék meglepõdni! 2010. június 8-án szólásra emelkedett Orbán Viktor az Ország Házában, és az akcióterve 25-ös pontjaként bejelentette, hogy a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek költségvetésbe történõ befizetésének mértékét megemelik 200 milliárd forintra. A parlamenti jegyzõkönyvben a gyorsírók mindig feljegyzik a fontosabb

Nem volt még olyan régen ugyanis, amikor ugyanezen Tisztelt Ház falai között a gyorsírók Dancsó képviselõtõl a fentiekkel szöges ellentétben álló gondolatokat rögzíthettek! 2004 októberében tárgyalta a Parlament a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló törvényjavaslatot. A beterjesztõ az akkori MSZP–SZDSZ

érintett intézmények többleteredményének egy részét viszszaforgatni a költségvetésbe. 2004. október 4-én szólásra emelkedett Dancsó József, és ezeket mondta: „Furcsa helyzetben érzem magam, s elég furcsa helyzetben van ez az ország, hogy ilyen támadásokat lehet intézni bizonyos gazdasági ágazatok felé, mint amit

Dancsó Józsefnek ők fütyülik a talpalávalót – Hol Orbán Viktor, hol Csányi Sándor nem szóbeli reakciókat is, az elõbbi után például ezt írták: „Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hú! – Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.” A javaslat – a jegyzõkönyv tanúsága szerint – tehát teljes támogatásra és meleg fogadtatásra talált a jobb és a szélsõjobb padsoraiban. Mit csinált vajon eközben Dancsó József orosházi képviselõ? Lefele nézett, és a nadrágja szélével babrált? Esetleg elmerült a laptopjában? Vagy csak úgy tett, mintha nem hallotta volna?

7

2010. szeptember

kormánykoalíció volt, az ellenzék padsoraiban pedig a pénzügyi témák szakavatott hozzászólója, Dancsó József, akkor listáról bejutott fideszes képviselõ ült. Az akkori kormány által beterjesztett javaslat azért született, mert 2003 és 2004 között a bankszektor kamatkülönbözete (kamatmarzsa) megnõtt, és meghaladta az Európai Unióban mûködõ intézmények által elért kamatkülönbözetet. Az igazságosabb közteherviselés érdekében indokolt volt az

Csillag-tó Az új orosházi természeti látványosság nevét a mellette lévõ áruházról kapta, kialakulása pedig nagyban köszönhetõ az esztelen módon kivitelezett belvárosi kerékpárútnak, amit a járda mellett olyan magas padkával vezettek el, hogy nagy esõben a víz nem tud elfolyni. A járókelõk, a boltba vagy az újságoshoz tartók ilyenkor tíz métereket kerülnek, hogy tovább tudjanak menni. Vagy bokáig gázolhatnak a vízben. A város vezetõi, a Dancsó-Németh páros szerint örülnünk kellene ennek is. Nagyobb lenne az öröm, ha legalább befagyna, és korcsolyázni lehetne rajta. Így csupán arra a kis örömre vágyunk, hogy végre – újra – olyan vezetõi legyenek Orosházának, akik nem építenek ilyen elszabott módon kerékpárutat. Talán nem is olyan nehéz megoldani ezt a mûszaki problémát. Addig is, Kedves Olvasó, figyelje, mikor tûnik fel az elsõ hattyú a tavon! A mi kis orosházi Csillag-tavunkon.

most az MSZP és az SZDSZ képviselõi ebben a törvényjavaslatban megfogalmaztak.” A „gazdasági ágazatok” alatt természetesen a bankokat kell érteni. „Fölmerül a kérdés – folytatta Dancsó –, hogy ha kipécézi a jelenlegi kormánykoalíció legközelebb a mûköszörûsök vagy a cipõgyártók iparágát, és úgy találja, hogy az árbevétel vagy bármi alapján túl magas a jövedelmük, akkor jövõ héten beterjeszt egy törvényjavaslatot, amely megadóztatja majd az õ jövedelmüket?” Az idéze-

teket hosszasan lehetne még folytatni. Dancsó képviselõ odáig ment, hogy a bankok megadóztatása helyett inkább a kormányt szólította fel takarékoskodásra! „Úgy gondolom, hogy talán célszerûbb lenne a saját házuk táján megvizsgálni azokat a lehetõségeket, amelyek a megtakarításokat eredményezhetnék, és mondjuk, nem tizenegynéhány vagy még több új politikai államtitkárt pluszban kinevezni. Úgy gondolom, ezek hatékonyabb lépések lennének, mint a piacgazdaság bizonyos szektoraira különbözeti adókat kivetni” – fogalmazott Dancsó József. Arra a szocialista fölvetésre, hogy a bankok igen impozáns épületekben székelnek, vagyis láthatóan van nekik mibõl adózni, Dancsó így replikázott: „Igen, néha valóban túlzásba is tudnak esni. Viszont megkérdezem, hogy ha ön bemenne egy kis kócerájba, és ott helyezné el a pénzét, jó szívvel tenné-e meg, amikor látja, hogy se bankbiztonságilag, se technikailag nem készültek föl az ön pénzügyi javainak õrzésére?” Érvként hozták fel az akkori ellenzéki fideszes képviselõk azt is, hogy a banki különadót a bankok áthárítják majd a lakosságra, vagyis azt, amit nyer a kormány bevételként, voltaképpen az emberekkel fizetteti meg. Ezt az érvet Dancsó József így fogalmazta meg: „Profitmaximalizáló szervezetekrõl van szó, és nyilván az fog bekövetkezni, hogy igyekeznek a betéti kamatokat lejjebb vinni, a hitelkamatokat pedig emelni azért, hogy ne adóminimalizá-

lást érjenek el, hanem profitmaximalizálásra törekednek, hiszen õk mégiscsak piacgazdasági környezetben mûködnek.” Tehát feltesszük a kérdést: Dancsó József nem ért egyet Orbán Viktor javaslatával, mi szerint meg kell adóztatni a bankokat? Vagy csak egyszerûen mindig azt mondja, amit a mindenkori fõnöke diktál? Most Orbán Viktor, 2004-ben pedig Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója…

A bankok hű védelmezője Dancsó József ebben az idõben annyira aktívan védte a bankok érdekeit, hogy a média figyelmét is felkeltette. Az RTL Klub interjút is készített vele, most ebbõl közlünk részleteket: Riporter: Egy gazdasági és adóügyekkel foglalkozó országgyûlési képviselõ havi 602.000 Ft-ot kap tanácsadói állásban az ország legnagyobb bankjától, az OTP-tõl, aki érdemben befolyásolhatja a döntéseket, amelyek a munkaadóit érintik a törvényhozásban. Arról, hogy normális dolog ez, az érintettet kérdeztük.

602.000 Ft-ot kap az OTP-tõl. 2004. július elsejétõl ugyanis már a Bank elnök-vezérigazgatójának tanácsadója. Riporter: Az elnöki tanácsadó meg szokta beszélni Csányi úrral azt, hogy esetleg milyen témában kellene esetleg felszólalni, vagy azt, hogy milyen álláspontot kellene foglalnia a parlamentben? Dancsó József: Nem szoktam. Természetesen nem. Riporter: Az OTP-nél nem nyilatkoztak a tanácsadó feladatairól. A képviselõ azt mondja, hogy hatékonyságjavító és akvizíciós programokban segít az elnöknek. Dancsó gyakran szólal fel az országgyûlésen. Itt a bankokra kivetett különadó miatt bírálja a kormánypártokat. Dancsó József azt mondja, hogy az ügyfelek érdekében szólal fel, mert a banki különadót közvetve a betétesek fizetik majd meg. Szerinte a felszólalás és a szervezések között nincs összefüggés. Dancsó József: Nincsen és nem kért rá senki. Még egyszer mondom, hogy a legjobb szakmai meggyõzõdésem szerint tettem meg ezt a felszólalást. Riporter: Amikor a párttársai azt mondják, hogy bankárkormány, és nem pozitív elõjelként használják ezt a

„ profitmaximalizálásra

törekednek, hiszen õk piacgazdasági környezetben mûködnek

Dancsó József: Ehhez értek. Riporter: Magyarázta a 36 éves közgazdász végzettségû Dancsó József, hogy õ az egyik legaktívabb fideszes képviselõ, ha banki kérdésekrõl tárgyal az országgyûlés. A képviselõnek 1998 minden bizonnyal jó éve volt, ekkor lett képviselõ a Fidesz Békés megyei listájáról, és ekkor nevezték ki ide az OTP Csongrád Megyei Igazgatósága élére. Ez pedig a képviselõ 2004. éves vagyoni nyilatkozata. Dancsó József eszerint havi

”

szót, nem kerül egy kicsit tudathasadásos állapotba? Dancsó József: Nem. Miért kellene ebbe kerülnöm? Riporter: Mert pont a kormányt szokták azzal vádolni, hogy a Bank szektor érdekeit képviseli, és Önnek van egy tanácsadói szerzõdése az OTP-nél. Dancsó József: Én egy banktisztviselõnek tartom magam ebben a státuszban is, és hát a bankár szó az elsõsorban olyan személyeket említ, akik tulajdonosok is a pénzintézetben.

Fürdõigazgató kelti a rossz hírt Beszólás Az idei fõszezon végén, szeptember 9-én, a Magyar Televízió híradója – országos kiadásban – sugárzott egy riportot, ahol a Délalföldrõl két fürdõt mutattak be: a szegedit, majd az orosházit. A szegediek büszkén nyilatkoztak, hogy minden nehézség ellenére jónak ítélik az idei szezont, ezt javarészt a fesztiváloknak és a nemrég átadott Napfényfürdõnek köszönhetik. Majd sorolták, hogy hány olyan programjuk volt, amikor végig „tömve volt a város”. Az ember szinte kedvet kapott, hogy odautazzon, lakjon bárhol az országban. Ezzel ellentétben: „Gyopárosfürdõn viszont átlagosnak tartják az elmúlt négy hónap forgalmát” – mondta a riporter. Nocsak! De nem volt vége, folytatódott: „Gyopárosfürdõn viszont

nem tett jót a szezonnak a nyár eleji tartós esõzés. Ez a fedett részleg is beázik, a mennyezet egy darabja leszakadt” – riogatott a riporter, miközben a gyógymedence tetejét mutatta a kamera. Ezt követõen Benkõ Ferenc vezérigazgató ismertette, hogy majd, egyszer hogyan fogják kijavítani a tetõt. Akkor, amikor a szegedi fürdõt népszerûsítik a tévé országos híradójában,

amikor az utószezonban a fürdõk egymást ölik a fi zetõvendégekért, az orosházi fürdõigazgató a beszakadt mennyezetrõl beszél, és elriasztja még azt a kevés turistát is, akinek maradt kedve hozzánk eljönni. Máshol már rég menesztettek volna egy ennyire dilettáns igazgatót, nálunk a Fidesz és Dancsó József még büszke is rá. De reméljük, már nem sokáig…

Megdöbbentõ jelenet szem- és fültanúja voltam hozzátartozóként a Táncsics utcai szociális otthonban. Mialatt a hozzátartozómmal beszélgettem, kivágódott az ajtó, és bekiáltott a nõvérke: ……… néni! Készítse elõ a kopogtató céduláját, mert nemsokára itt lesz érte a fideszes jelölt! Puff neki! Munkahelyen, munkaidõben, az ápoló ellentmondást nem tûrõ hangon kiadja az ukázt? Nem hittem a fülemnek, az ápolt szabadkozott, még meggondolom, mormolta szégyellõsen, félve szegény az esetleges retorzióktól. Most már kezdem érteni: több millió forint kártérítés kifizetése árán is, de le kellett váltani a régi vezetõt, és egy gyulait a helyére tenni. Egyébként a bíróság által utóbb megítélt sok millió forintot is mi, adófizetõk álltuk! Szóval az új igazgatónõ nem orosházi, de legalább fideszes! Ezért történhetett meg ez a szégyen, hogy a nõvér „beszólt”, ami mellesleg nemcsak udvariatlan, hanem törvénytelen is.

8

OrOsházi Párbeszéd

2010. szeptember

Kossuth Mezgé: eldobott név, eltékozolt vagyon Már nem Kossuth Lajos Közoktatási Intézménynek hívják. Már nem az orosháziaké az iskola, amit az itt élõk generációi építettek és teremtettek olyanná, amilyen a megyei önkormányzatnak való átadáskor volt. Sokak szerint, ha van bûne az elmúlt négy év Dancsó–Németh párosának – a gyógypedagógiai iskolával való szerencsétlenkedés mellett –, akkor ez az. Ennek az oktatási intézménynek a tudatos leépítése és a vagyon elherdálása. Következzen a Kossuth Mezgé igaz története úgy, ahogy még sohasem hallotta. Emlékszik még a 2006 elõtti idõkre? Emlékszik arra az idõszakra, amikor még a Kossuth Mezgé a térség abszolút elsõ számú szakképzõ központja volt mind az ipari, mind az agrár-középfokú szakképzésben? A fenntartók 2006-ig úgy ítél-

a beiskolázási mutatók, nõtt a diákok tanulási kedve, csökkent a hiányzások és fegyelmi intézkedések száma, felépült a bónumi ökocentrum, újra külföldi gyakorlatokon vehettek részt a diákok, és szinte minden pályázaton nyert az iskola.

Pintér a fegyelmi tárgyaláson, ahol ügyvédje jelenlétében, maradéktalanul magyarázatot adott a széles nyilvánosság elõtt minden ellene felhozott „fegyelmi vétségre”. A döntés megszületett, kirúgták. Az önkormányzati lap következõ számában, egy nyílt levélben, számára is meglepõ módon – talán köszönhetõen az akkori fõszerkesztõhöz fûzõdõ közel 20 éves sportismeretségének – szót kapott. A döntéshozók és a vizsgálatot különös furmánnyal elõkészítõ Pleskó Pál bizonyára nem tette ki az ablakba.

dás megszüntetése, csak azért, hogy Egry Péter gazdasági igazgatóhelyettest likvidálhassák. A káosz itt kezdõdött: a feladatot átvevõ Gondnokság kapacitását jócskán meghaladó feladatkörrel szembesült. A költségvetési hiány nem csökkent, a támogatói kör „beintett”, a fejlesztések megtorpantak. 2007 decemberében megtörtént a Mezgé-tudáspark csodálatos létesítményének átadása Németh Béla polgármester által, aki az iskola pontos nevét képtelen volt kimondani, viszont legalább megtalálta a

által felkért cég részérõl. Ennek megállapításai alapján elkészült a költségmegtakarítási ütemterv is, amelynek áldozatául esett a kollégiumi ellátás és a konyhai személyzet, jó néhány státusz leépítésre került. 2009. január 1-vel pedig az iskola váratlanul visszakapta az önálló gazdálkodását is. A korábban egymást szinte infantilis módon gyûlölõ Fidesz–MDFvonulat ismét „megszerette” a másikat, azaz meglett a többség. Bármilyen újabb horrorcselekedethez is. Persze ebbõl a Mezgé sem maradhatott ki: ahol csak lehetett, feljelentették az iskolát névtelenek, és bármilyen furcsa, egyetlen ellenõrzés sem marasztalta el az intézményt és annak vezetõit. Primitív névtelen lejárató kampány az iskola és Pintér ellen, köztudott, hogy kik által belülrõl, sajnos kellõen el nem ítélhetõ módon a tanulókat is bevonva, nem kímélve. Igen ám, de még egyszer ugyanazt eljátszani túl átlátszó lett volna. Más módszerhez kellett nyúlni! Kapóra jött a „megye” ereje és pénze!

Ők nem kapnak itt szót!

A homlokzaton Kossuth Lajos helyén ma Harruckern János neve és arcképe díszeleg ték meg, hogy ez a fajta képzés nélkülözhetetlen Orosháza városa és térsége számára. Évtizedeken keresztül bocsátott útjára kitûnõ szakembereket, sohasem okozott gondot a fenntartása, amellett, hogy a társadalmi és gazdasági viszonyok változásai mellett is jutott forrás a köztudottan költségigényes és színvonalas szakképzés számára. A Mezgé akkori vezetése már túl volt egy kisebb belsõ viszályon. A 2005 nyarán közel 90 százalékos belsõ támogatással kinevezett Pintér Tibor agrármérnök-tanár igazgató házon belüli ellenlábasai csendesen visszahúzódtak. A kitûzött célok maradéktalanul teljesültek: nõtt a támogatói kör, javultak

Egy szülõ mondja A mai világban nagyon fontosnak tartják a külsõségeket, de ami belül van, az másodlagos. Ennyire fontos, hogy szökõkút van az iskola udvarán, és a mindenféle felújítás, de a gyerekek nem voltak kirándulni, és szinte csak „megtûrik” õket, mert kell a gyerek. Szakmailag nem számítanak, mert az nem okos gyerek, aki a Mezgébe jár, csak aki a Táncsicsba. Talán kellene tenni az iskola presztízséért is, hiszen elég nagy múlttal rendelkezett régen a szakmai képzés terén. A név kérdésérõl már ne is beszéljünk! Kell a változás, de csak akkor, ha jó sül ki belõle!

Kifejezetten elõnyös képben jelent meg az orosházi Mezgé a helyi és az országos médiumokban is.

A változás szele Ekkor azonban – 2006 októberében – új városvezetés lépett az MSZP-s többségû korábbi helyére. A Dancsó– Németh-féle városvezetés ígéretei ellenére azonban szinte azonnal megkezdte a politikai tisztogatást. Így jutottunk el 2007. április 13-ig, amikor az iskola igazgatója ellen fegyelmi eljárás megindítását szavazták meg. A vizsgálatra kijelölt személy, Pleskó Pál MDF-es élharcos, nem sok biztatót ígért. Ennek ellenére az iskolavezetés bízott a józan ész erejében, és abban a számtalan dokumentumban, amely normális közegben korrekt eredményt hozna. Nem ez történt. Megindult a direktor lejáratása a helyi sajtóban és minden lehetséges fórumon, izmos aknamunkával a korábbi „csendes visszahúzódók” is „rámozdultak a koncra”. A 2007. május 5-i ballagási ünnepélyen az igazgató még méltóképpen búcsúztatta a végzõs növendékeket, majd két nappal késõbb felfüggesztették állásából. Minden a helyettesek nyakába zúdult, és bár hármójuk közül kettõ abban az évben debütált helyettesként, minden vizsga példaértékûre sikeredett. A hercehurca után, 2007. június 8-án nyílt ülést kért

Pintér után szabadon Pintér Tibor természetesen munkaügyi pert indított, aminek eredménye aligha lehetett kétséges. Intézményvezetõ viszont addig is kellett, így egy utód kapott megbízást. Hozzá is látott a korábban vezetõként soha ki nem próbált hölgy a feladatellátáshoz: új bútorok, szõnyegek és függönyök érkeztek az iskolába. Helyettesként a Pintér által viszont már kipróbált személyt alkalmazta. Õ egyébként a 2005. évi igazgatóválasztáson Pintér vetélytársa volt, de csekély mértékben támogatta elképzeléseit a tantestület és a dolgozói kollektíva. Megkezdõdött az általuk „Pintér-pártiak”-nak nevezettek üldözése: ellehetetlenítõ órarendek és tantárgyfelosztások, de ami a legbrutálisabb intézkedés volt, az önálló gazdálko-

Pintér Tibor – Múltidõben

helyszínt, sõt a szalagot is át tudta vágni. Félelmetes volt, ahogyan maguknak formáltak jogot erre a patinás létesítményre, miközben közük nem volt annak a megalkotásához! Közben történt még néhány botrányízû megmozdulás, például az Erdélybõl importált, szakképzési támogatásból vásárolt szarvasmarhák eltávolítása, és az a hír, mely szerint az ökocentrumra szemet vetett egy akkori alpolgármester is. A korábbi fõzõkonyha pedig melegítõkonyhává minõsült vissza, és „repült” a világhírû Tercsi József fõszakács is.

Az ár nem számít Ahogy az várható volt, 2008 tavaszán Pintér Tibor megnyerte a pert, és elsõsorban továbbra is jelentõs belsõ és külsõ (szakmai!) támogatottsága miatt jogot formált az igazgatói posztra. Tárgyalásokat kezdett a jobboldali frakció fideszes részével is, ahol elmondása szerint támogatták elképzeléseit. Ugyanez a másik nagy frakció, az MSZP-s képviselõk részérõl is megvolt. Ne feledjük, ebben az idõszakban az MDF-es csoport kegyvesztett lett a fideszeseknél, Dominkó Sándor már nem alpolgármester, sõt Németh Béla eltávolítása is csak hajszálon (vagy máson) múlott. Mindenesetre a helyzet megnyugtatónak látszott. Elkészült egy alapos, a költségeket analizáló audit egy független, de Dancsó József alpolgármester

2009. március 9-én Németh Béla polgármester azonnali hatállyal magához rendelte az intézmény teljes vezetõségét, majd közölte: elõrehaladott tárgyalásokat folytatnak, hogy az iskola fenntartója a megyei önkormányzat legyen. Két nappal késõbb az iskola igazgatója tanulói hirdetést tartott, ahol saját bevallása szerint tényszerûen, de élesen bírálta az átadás szándékát. Kifejtette: amennyiben ez a vagyon átadását is jelenti, az ezt támogató városvezetõk nyilvánvalóan hazaárulók! Még ezen a napon a dolgozói kollektíva tájékoztatása is megtörtént. Még aznap szenzációként robbant az internetes sajtóban a „hazaárulózás”. Innentõl kezdve a már „jól bevált” módszerekkel irányították a történéseket a városvezetõk. Március 23-án reggel Pintért négyszemközt lemondásra biztatta Németh Béla a hazaárulózása miatt, mondván õt és Dancsó doktort név szerint nevezte hazaárulónak hat személy vallomása szerint. Pintér közölte: rendben, lemond, bár neveket nem mondott korábbi beszédében, de csak a tanév végén, tekintettel a tanulókra. Valamint arra, hogy ilyen fenntartói hozzáállás mellett nem kívánja tovább vezetni az iskolát. Ezután az igazgató megtartotta akkor reggel esedékes vezetõi értekezletét, vitára bocsátva az elõtte történteket. Közös döntés született: nincs igazgatói lemondás, az megfutamodás lenne, és a tanulók érdekei sérülnének a leginkább. Március 24. Az orosházi önkormányzat képviselõtestületének ülése. Napirenden a Mezgé átadása is. Az ülésteremben Mezgé-szimpatizánsok gyü-

lekeznek. A bátor jobboldal megfutamodni látszik, és nem tárgyalja az ügyet. Megnyugvás. Majd két nap múlva, március 26án mégiscsak átadják a Mezgét, véleményünk szerint telis-tele törvénysértõ elemekkel, de immár szépen sunyiban. Varga Zoltán MSZP-s frakcióvezetõ kéri Németh Bélát, hogy a jelenlévõ szülõk, tanárok is szót kaphassanak, mire a polgármester kijelenti: „Õk itt nem kapnak szót!” Majd zárt ülés keretében menesztik az igazgatót, anélkül, hogy errõl értesítették volna. Ismét koholt vádak: Dominkó, a mezgés öregdiák pénzek eltapsolásáról beszél, Molnár Béla végig fennhangon a Mezgét szapulja, megkérdõjelezve az ott folyó oktató-nevelõ munkát. Megjegyzendõ, hogy Molnár megválasztása óta addig egyetlen egyszer sem járt az iskolában, Dominkó igen, de csak a bónumi ökocentrumban...

A romlás virágai Az iskolát tehát átvette a megyei önkormányzat. De nemcsak használatba, hanem egybõl tulajdonba, kivéve a Mezgé tudásparkot, ahol az uniós pályázati rendszer ezt megakadályozta – ez még az orosháziaké. Az intézmény élén azóta egymást váltották az igazgatók, már azt sem lehet igazán követni, hogy éppen ki vezeti. A közel 350 hektáros földterület – ennyit tulajdonolt és bérelt összesen a Mezgé – immár másnak fial területalapú támogatást. A Mezgé gépei – mint az kiderült – nem a mi fiaink és lányaink képzését segíti, hanem a nagy megyei mamut intézmény más telephelyein is dolgozik. Vagy nem csak ott… A Harruckern nevû tagintézménnyé degradálódott Kossuth Mezgé mára már csak árnyéka a korábbi önmagának. Azt mondják, az iskolát szinte nem vezeti senki. Lélekben kihalt. Az intézkedések nehezen értelmezhetõk, és rendszeresen visszamenõleges hatályúak, mezõgazdasági képzés alig van. Jogos a megfogalmazás: Kossuth Mezgé. Élt 130 évet. De valóban nyugodjék békében? Vagy közösen feltámaszthatjuk. Hisszük, hogy igen!

Nyakkendõbe rejtett civil kurázsi Alig egy évvel ezelõtt, amikor a tanév lezárult, a záróértekezleten az egyik tanár nem kis bátorságról tanúbizonyságot téve mementóként méltatta a Mezgé múltját, majd elkészítette az utolsó közös fényképet is – nyakkendõjén Kossuth Lajos fotójával. Amíg él a civil kurázsi, addig van jövõje ennek a nagy múltú, patinás intézménynek is. A hamu alatt tehát még izzik a parázs. Van remény a feltámadásra!

Orosházi Párbeszéd

Hova tûnt 328 millió forint? Az Invitel-ügy rejtélyei

A Dancsó–Németh páros és a helyi jobboldali frakciók az orosházi MSZP véleménye szerint mintegy 328 millió forintot hagytak elveszni 2009-ben az egyik tavaszi testületi ülésen. Akkor, amikor a gyógypedagógiai iskola városi fenntartására mintegy 50 millió forintot is sajnált a Dancsó József vezette Fidesz (ennyibe kerülne körülbelül, ha a város mûködtetné az iskolát), érdemes ismét foglalkozni ezzel az üggyel, ahol hat kisegítõ iskolányi pénzrõl mondtak le egy laza kézmozdulattal. A történet megértéséhez itt is a 2006 elõtti idõkig kell vis�szamenni. Még Fetser János korábbi polgármester indított pert az önkormányzat nevében – hasonlóan más településekhez – az Invitel jogelõdje, a Hungarotel ellen, mert az nem tartotta be a koncessziós szerzõdésnek azt a pontját, mi szerint minden évben az iparûzési adó tízszeresét fizeti be a város kasszájába. Ahogy ilyenkor az lenni szokott, több

kér), az önkormányzat pedig hatékonyan felhasználja azt az orosháziak érdekében. Pont. Talán már sejti a Kedves Olvasó, hogy ez nem így történt! Egészen furcsa módon 2008 decemberében Németh Béla egy peren kívüli egyezség (!) javaslatával érkezett a képviselõ-testület tagjai elé. A kötetlen formában folyó megbeszélésen, a perben Orosházát is képviselõ ügyvéd szintén részt vett, aki felvázolta az

„Ne hagyjuk magunkat megfé-

lemlíteni, a teljes 740 millió forint jár nekünk, orosháziaknak tárgyalási forduló, jogi csûréscsavarás következett, míg végül 2008 októberében jogerõs ítéletében a Fõvárosi Ítélõtábla kimondta, hogy Orosházának igaza van, és 740 millió forint jár a város részére. Itt a történet akár véget is érhetett volna, az akkor már Invitel néven futó cég megfizeti az összeget (esetleg bónuszként még elnézést is

”

ügy lehetséges kimeneteleit. Veszélyként fogalmazta meg, hogy az Invitel Zrt. az ügyben a Legfelsõbb Bíróság elõtt felülvizsgálati eljárást kezdeményezhet, aminek kimenetele – szerinte – kétesélyes lehet. Burkoltan célzott egy esetleges peren kívüli megállapodás elõnyeire. Németh Béla polgármester már ekkor a peren

kívüli megállapodás mellett tette le a voksát. A szavazáskor a polgármestert mindössze a három MDF-es képviselõ támogatta, a testület többi tagja – beleértve a fideszes városatyákat is – tartózkodott. A szocialista frakció tagjaiban már ekkor megfogalmazódott, hogy mi érdeke fûzõdhet Németh Bélának peren kívüli egyezségre törekedni az Invitellel, amikor a város kezében jogerõs bírósági ítélet van? A 2009. januári testületi ülés zárt részén ismét felvetõdött az ügy. Németh Béla polgármester határozati javaslata szerint a teljes, a bíróság által megítélt összegre kér végrehajtást a város, ezt a testület meg is szavazta. A jogszabályok szerint a jogerõs ítélet kézhezvétele után a városnak 15 napon belül élni kellett volna az anyagi követelésével, és akkor a 740 millió forint egy ös�szegben esedékessé válik. Az ügy lezárul, az Invitel esetleg még elnézést is kér, bónusz, stb., lásd fentebb. Pont. Telt múlt az idõ, egyik hét követte a másikat, és csak nem

Dancsó József elérte a célját Nem létesült száz új munkahely Orosházán

Az Orosházi Élet 2005-ben „Környezet tisztító tüze – Kimondhatatlan mennyiségû pénz jöhet Orosházára” címmel számolt be arról, hogy az illetékes minisztérium és a Dél-alföldi régió nagyobb települései, köztük Orosháza, elindították a Dél-alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Társaságot, rövidített nevén a DAREH-et. Az elképzelés lényege az volt, hogy azoknak a településeknek, közel száz önkormányzatnak, amelyeknek nincsen megoldva a hulladéklerakója, a hulladék hosszú távú elhelyezése, közös társaságba szervezõdnek. A szervezõdéssel két dolgot céloztak meg. Egy: a meglévõ hulla-

9

2010. szeptember

déklerakók rekultivációját (felszámolását). Kettõ: egy új európai léptékû hulladékmegoldást, azaz válogatást, feldolgozást és megsemmisítést. 2006-ban ez a terv 44 milliárd forinttal (!) a zászlóshajó programban nevesítve is szerepelt a magyarországi uniós pályázatok között.

A terv egyik elemével kapcsolatban az orosházi fideszes vezetõk már ekkor ellenvetésüket fogalmazták meg. Dancsó József 2006 januárjában például azzal riogatott, hogy „a több tucat település hulladékát megsemmisítõ égetõmûnek semmi keresnivalója Orosházán”. Majd így folytatta: „Ha a turizmust városstratégiai jelentõségûnek tartjuk, akkor megengedhetetlen egy ide tervezett égetõmû.” Tekintettel arra, hogy a szerényen csak „Orosházi várospolitikai gondolatok” címmel megjelent írás

A szállítási költségek emelkedése miatt a szemétdíjak drasztikusan növekedtek Orosházán

jött hír afelõl, hogy a pénz (a 740 millió forint) megérkezett-e a város számlájára. Míg egyszer csak ki nem derült, hogy az Invitel jogászai – hogy, hogy nem! – felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek a Legfelsõbb Bíróságnál a jogerõs bírósági ítélettel szemben. Mintha valakik a háttérben eldöntötték volna, hogy mégis csak peren kívüli egyezség lesz a dologból, mert az ekkorra már egymással újra megbékélt Dancsó–Németh

páros ilyen irányú javaslattal érkezett a 2009. március 13-i testületi ülésre. Kétségtelenül jogi (bár nem túl bonyolult) kérdésrõl volt szó, ezért az MSZP-frakció javasolta, hogy vegyen a város igénybe szakértõ segítséget, és maximum 1-2 millió forintért nézessék meg, hogy mi az esélye annak, hogy egy jogerõs, a város számára kedvezõ döntést felülvizsgál a Legfelsõbb Bíróság. Vagyis, ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni, az a pénz (a teljes 740 millió) jár nekünk, jár az orosháziaknak. A jobboldali, Fidesz–MDFtöbbség viszont ezt a javaslatot leszavazta, és a peren kívüli megállapodásról döntött. Végigtekintve az események

láncolatán, úgy tûnhet, mintha az ügy elintézése egy elõre megkoreografált forgatókönyv alapján zajlott volna, és mintha a kezdetektõl arra törekedtek volna a felek, hogy peren kívüli egyezség szülessen. A Dancsó József vezette Fidesz 2008 decemberében még nem támogatta a peren kívüli egyezséget, de 2009 tavaszára felsorakozott a polgármester mellé, és megváltoztatva a korábbi véleményét – valamiért – mégis a peren kívüli egyezséget szavazta meg. Az Invitel tehát biztosan jól járt: csak Orosháza esetében 328 millió forintot spórolt meg. Nem tudjuk, hogy részesült-e valaki sikerdíjban, és ha igen, mennyiben.

„Két összeillő ember / Fénylő tágra nyíló szemmel. / Figyeld elakad a hangunk / Istenem, hát mi vagyunk!” „Gyopárosfürdõrõl” szóló részében jelent meg a fenti idézet, egyértelmûen a város turisztikai kitörési pontjára érthette. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy senki nem állította, hogy a szemétégetõ Gyopárosfürdõn épülne meg. Megvalósítási helyszínként Orosházáról volt szó, s arról, hogy a DAREH-rendszer kialakításával új munkahelyek jöhetnek létre. Az ilyen égetõmûveket egyébként ma már olyan korszerû technikával építik, hogy sok európai nagyvárosban (elég a bécsi példára utalni) a város közepén helyezik el, mivel nulla káros anyagot bocsátanak ki, és a városképet sem rontják. Pusztán a választók oktalan és öncélú riogatása maradt volna ez a felelõtlen kijelentés, ha 2006 õszén Dancsó József nem jut tényleges hatalomhoz az orosházi városvezetésben. Talán nem véletlen, hogy Németh Béla az átadás-átvételt követõen annyira hanyagolta a DAREHhel kapcsolatos feladatokat, hogy egy évig még csak össze sem hívta annak a közgyûlését. A botrány dagadni kezdett, amibõl a fideszes vezetés úgy próbált menekülni, hogy az elnöki teendõket Molnár Béla vette át. Õ viszont valamiért a szemétégetõ projektelemet partvonalra tette, és egyetlen dologra fókuszált csupán, a 100 százalékig támogatott hulladéklerakóknak a rekultivációjára. Majd eltelt három év. 2009 közepére az uniós szabályozás miatt – amit persze jó elõre lehetett tudni – lejárt a hulladékle-

rakó engedélye. Mivel se átrakóállomás, se égetõmû ekkora nem volt, át kellett volna hordani a szemetet négy keréken valamelyik másik településre. Nemcsak Orosházának, hanem a térség más településeinek is, ami óhatatlanul megnehezíti az itt lakók életét, hiszen lényegesen többet kell fizetni a szemétszállításért. Külön „szépsége” volt a történetnek, amikor kiderült, hogy a DAREH orosházi irodájának megbízási szerzõdéssel dolgozott az egyik orosházi önkormányzati képviselõ, Kiss Attila felesége is, mint LIMO Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. A megbízási díj havi 200 ezer + ÁFA összegrõl szólt. Sajnos a hulladékkezelésben és pályázatírásban minden bizonnyal járatos hölgy szakmai munkája is kevés volt ahhoz, hogy érdemi haladás történjen. 2009 júniusában a képviselõtestület ülésén is téma volt az egy helyben toporgás. Három évi tétlenkedés után egy KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) pályázat beadása kapcsán a szocialista képviselõk hangsúlyozták: „az idõ azért vészesen elfogyott, és a hulladékátrakó létesítésének kidolgozása igazából mostanra történt meg, illetve most lesz beadva ez a pályázat. Ennek létesítési költsége, mint ahogy látjuk a mellékelt táblázatból is igen tetemes… Ennek igen jelentõs része, mintegy 4,4%-a áll a projektmenedzsment és a PR költségekbõl, ami szintén figyelemre méltó összeg.” Majd az MSZP-s képviselõ így foly-

tatta: „A hozzászólásom összegzéséül szeretném elmondani, hogy természetesen támogatja a frakciónk a határozati javaslatot. Mindössze azt sajnáljuk, hogy 2009. július 16-a úgy köszönt majd a városra, hogy nincs se hulladéklerakónk, se égetõnk, de jelen pillanatban sajnos még az átrakónk sem készült el.” Molnár Béla, helyi Fidesz elnök, úgy is, mint DAREH-elnök válaszolt, és véletlenül igazat mondott. Az égetõmûvel kapcsolatban szó szerint ezt nyilatkozta ugyanis: (az égetõmûvet) „csak nem a mi jobboldali politikusaink, hanem a megye jobboldali politikusai határozatba is foglalták, hogy nem szeretnének Békés megyében, fõleg a turisztikai fejlesztések mellett égetõmûvet látni”. Magyarán: azért nincs Orosházán égetõmû, mert most már a megyei fideszesek sem akarják. Van ugyanis hulladéklerakó Békéscsabán és Hódmezõvásárhelyen is, az orosháziak és környékbeliek drága pénzen hordják (hordassák) csak szépen oda, és ne gondolkodjanak azon, hogy szemétégetõmûvet építenek, új munkahelyeket hoznak létre, ezáltal családok megélhetését biztosítják. 2010-ben minden orosházi és környékbeli család tapasztalta a szemétdíjak drasztikus emelkedését. Korábban úgy gondolhatták, hogy e mögött valami „sötétben megbúvó forradalmárt” kell keresni. Most már legalább tudják, hogy nem. A magyarázat ennél sokkal egyszerûbb.

10

Orosházi Párbeszéd

2010. szeptember

Képviselõjelöltjeink az önkormányzati választáson 2010-ben

Asztalos László

1. sz. választókerület Makón született 1951-ben. Szegeden, 1966-ban kezdte cukrászipari tanulmányait, majd Budapesten végzett 1969-ben. Késõbb (1970ben), a Békés Megyei Tanácsi 4. sz. Sütõipari Vállalathoz került. Idõközben – Szabadkígyóson – 1975-ben, a pékipari vizsgát is letette. Társával 1983-ban alapította meg az elsõ magánpékséget Orosházán. 1996-tól önállóan vezette az üzemet, 2007-tõl pedig felesége segítségével, akivel – nem mellékesen – négy gyermeket neveltek fel becsületben, tisztességben. Napjai gyorsan telnek, szabadidejében legszívesebben szaunába járna, és a családjával töltené az idõt. Az üzem vezetése is elég sok feladatot ró rá és családja valamennyi tagjára. Nagyon sok orosházi lakost ismer, szerencsés embernek mondhatja magát. Úgy érzi, hogy sok barátra lelt az évek során, ezért lehetõsége

Hering Zoltán

4. sz. választókerület Táncpedagógus családból származik. Édesapja, néhai Hering József nagyon sok embert tanított táncra és viselkedéskultúrára Orosházán és a környezõ településeken. Õt 1956-os kiállása miatt, eltiltották a hivatásától, majd 1965 körül rehabilitálták, de már nem tanított. Testvére, néhai Hering Magda szintén táncpedagógus volt. A korabeli orosházi fiatalságot õ vezette be a tánctudományba és a viselkedési kultúrába. Édesanyja 86 éves, itt a városban él. Feleségével 1974-ben kötött házasságot. Három generáció él együtt a szép és csendes környékû családi házban. Három felnõtt gyermeke van: Zsuzsanna, Katalin és Zoltán. A lányok férjnél vannak, egyik veje kõmûves, a másik pedagógus. Fia egyetemista és zongorázni is tanul. Két fiúunokája van: Zolika és Danika, akik a család szeme fényei! Fontosnak tartja, hogy a köz-

nyílt különbözõ álláspontok megismerésére is. Sokszor elképzelte, hogyan is lehetne kicsit másképp, talán jobban és eredményesebben tenni városunkért. Jól tudja, hogy az ötletek megvalósítása csak akkor jöhet létre, ha megfelelõ támogatást kap a város vezetésétõl és a lakosságtól is. Megválasztása esetén fõ törekvése lenne a gyermekintézmények fejlesztése, városunk zöldebbé tétele. Kiemelt feladatának tartaná – árulta el nekünk – a család nélkül maradt idõsek méltó ellátását, és az évente hagyományosan megrendezett Európai Kenyérünnep színesebbé tételét is. Asztalos Lászlóról ebben a városban mindenki tudja, hogy ez a nemzetközi hírnévnek örvendõ rendezvény az õ fejébõl pattant ki. Az emberek sorsa is nagyon érdekli. Vallja: a kis- és középvállalkozások segítésével esélyt lát a munkanélküliség csökkentésére, és azt is fontosnak tartja, hogy a város szükségleteit a helybéli vállalkozások lássák el. – Sokan vagyunk, sokfélék, ki így, ki úgy vélekedik. Egy biztos: az emberek biztonságra, stabilitásra és fejlõdésre vágynak, amit a megfelelõ, felelõsségteljes vezetés nagyban elõsegíthet – mondta befejezésül az Európai Kenyérünnep ötletgazdája. Független jelölt, MSZP támogatással. intézményekben dolgozó emberek számára nyugodt, békés környezetet kellene teremteni, hogy az energia az alkotó tevékenységekre tevõdjön át (iskolák, mûvelõdési ház, szociális intézmények, kórház stb.). Hering Zoltán mottója: A pénzt megszerezni okosan, megtartani jogosan, továbbadni arányosan! Ezt mindenre érti! Számára a demokrácia nem a szabadságjogok leszûkítését jelenti, hanem pont az ellenkezõjét. Lehetõséget kell adni az egyéni alkotóképességeknek, de szigorú számonkérés mellett. Ha lehetõsége engedni fogja, minden erejével azon lesz, hogy a humánerõforrásainkkal jól sáfárkodjanak, gazdálkodjanak, és ne garázdálkodjanak. Harmincéves középvezetõi gyakorlata van a termelõ szférától a humánszféráig bezárólag. Úgy véli, hatalmas tapasztalattal és emberismerettel rendelkezik. Mindig tudta, hogy a sikerek közösek, a kudarcokért õ a felelõs. Aki egyszer elnyerte a bizalmát, abban töretlenül hisz, amíg az ellenkezõjérõl maga meg nem gyõzõdött. Szabadidejében kertészkedik, horgászik, zenét hallgat, a helyi polgárõrség tagja. Lelki segítséget nyújt azoknak, akik megtisztelik bizalmukkal, hiszen professzionális lelki segítõ. A szakma és az olvasás számára kéz a kézben jár.

Bozsár Lajos

2. sz. választókerület Ötvenhárom éves, nõs, két családos apa. Törzsgyökeres orosházi! Több mint tíz éve dolgozik az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt.-nél, elõtte az Orosházi Üveggyárban tevékenykedett. Húsz éve önkormányzati képviselõ, a 2-es számú választókerületben, és mindig az egyik legbiztosabban bejutó képviselõ volt. Az emberek bizalmát teljes mértékben kiérdemelte határozottságával, emberi hozzáállásával. Méltán büszke az 1994–2006 közötti idõszakra, hiszen soha nem látott lendületes és látványos fejlõdést ért el akkor a város, amelynek tempója – mondja – sajnos befejezõdött az elmúlt ciklusban. A 2-es számú választókerületben – ennek ellenére – sikerült a vállalásait teljesítenie. Az Eötvös József Általános Iskola és Sportcsarnok felújításában oroszlánrészt vállalt, sõt, a panelprogram elindításában és várható

Füvesi Sándor

5. sz. választókerület A fiatalember 35 éves és nõtlen. Bár rögtön hozzá teszi: gimnazista korában nem gondolta volna, hogy ennyi éves korára még nem „állapodik meg”. Családjával, édesanyjával és testvérével naponta tartják a kapcsolatot, nagyon sok barátja és még több ismerõse van, sohasem érzi magát egyedül. Kortünet, szerinte, hogy a fiatalok egyre késõbb szánják rá magukat a házasságra, ha egyáltalán. Ennek sok oka van, véli. Pontosan át tudja érezni a hozzá hasonló korúak gondjait. Ami a hivatalos életrajzát illeti: Orosháza a szülõvárosa, de nem itt nõtt fel, hanem Nagyszénáson, bár a családja egy része Orosházán él. A középiskolát Szentesen, az ottani gimnázium irodalmidrámai tagozatán végezte. Francia szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen, 2001-ben. Polgári szolgálatosként „vezényelték” vissza

befejezésében is. Elképzelései többnyire beteljesültek. Felújították a játszóterek egy részét, nagyon sok fát ültettek, padokat helyeztek ki a városban. Megválasztása esetén – teszi hozzá – ezeket a programokat természetesen a kibõvített választókerületben tovább folytatná, mert a közvetlen lakókörnyezet minõsége az egyik legfontosabb cél. Ezek csak úgy valósulhatnak meg, ha az itt élõk aktívan közremûködnek, és segítik a munkáját, mint ahogy eddig is tették. Fontosnak tartja megállítani a város eladósodását, szorgalmazza a választókerületében lévõ intézmények további fejlesztését, a panelprogram folytatását, a járdák javítását és új járdák kiépítését is: Tas utca rózsa virágágy melletti, Huba utca és a Kórház utca között, a Bercsényi utca sarkától a Penny felé stb. Nem akarja, hogy Orosháza újra a „legnagyobb magyar falu” legyen. Ismét fejlõdési pályára kell állítani Orosházát! – mondja. A képviselõi munkája mellett számos civil egyesület és alapítvány munkáját segíti, többek között a Székács József Családsegítõ Alapítványét is. Hátrányos helyzetû diákokon és családokon is igyekszik segíteni. A családjával rendszeresen kirándul, szereti a vizet, hiszen aktív horgász. a szülõvárosába, Orosházára, ahol a múzeumban – ahogy õ fogalmazott – „bedolgozta magát”, és a szolgálat leteltével Rózsa Zoltán igazgató státust kínált neki. Késõbb a polgármester tanácsadója lett, kistérségi koordinátor, majd a helyi vidékfejlesztési iroda vezetõjeként dolgozott. Büszke rá, mondja, hogy ez utóbbi állásokat nyilvánosan meghirdetett pályázat útján nyerte el. Az volt a dolga, hogy az elérhetõ uniós támogatási lehetõségekrõl tájékoztassa az orosházi és a kistérségi vállalkozókat, gazdálkodókat, civil szervezeteket és önkormányzatokat. Orosházinak vallja magát. Nem tagadja, hogy baloldali. Fiatalként úgy érezte, hogy tenni szeretne az emberekért, ezért „választott magának csillagot”. A baloldaliságát akkor sem tagadja meg, mondja, ha esetleg nehezebb napok jönnek. Ha úgy tetszik, ez az õ „köteléke”. Önkormányzati képviselõ is azért szeretne lenni, mert úgy érzi, hogy van bõven tenni való az 5. számú választókerületben, bár a városrész képviselõi, dr. Zilahi Lajos és Erostyák Zoltán nagyon sokat tettek az itt élõkért, csak köszönet illetheti õket az eddigi fáradozásukért. Az õ munkájukat szeretné folytatni, az idõsebbekre jellemzõ bölcsességgel és a fiatalokra jellemzõ elszántsággal.

Dr. Boda Judit

3. sz. választókerület Dr. Boda Judit háziorvos, fo g l a l ko z á s - e gé s z s é g ü g y i szakorvos, belgyógyász. Sokan ismerik. Közel három évtizede él és praktizál Orosházán. Férje szintén orvos. Fiuk Szegeden, a Gazdaságtudományi Egyetemen tanul, lányuk jövõre érettségizik. Szomorúan látta az elmúlt négy évben a széthúzást a helyi képviselõ-testületben. Mintha a városvezetés nem „kommunikált” volna az emberekkel az utóbbi idõben, vagy csak egészen egyszerûen nem hallotta meg, hogy mit mondanak, mit akarnak az itt élõk – mondja dr. Boda Judit. Úgy látja, a lakosság belefáradt a helyi események követésébe. Sokan passzívan várnak valami csodára, változásra. Dr. Boda Judit szerint van kitörési pont. Újra fejleszteni kell a várost, élénkíteni kell a beruházásokat, mint régen, ezáltal új munkahelyek fognak létrejönni. Ki-

emelten szeretne foglalkozni az egészségügy kérdéseivel és a szociális területtel is. A napi munkája során látja, tapasztalja, hogy milyen sok elesett ember van, aki segítségre szorul, akinek sokszor még a gyógyszer kiváltása is nehézséget okoz. Sajnos az elmúlt négy évben ezen a téren sem ment minden rendben az önkormányzat háza táján, ennél sokkal több segítséget lehet, és kell is adni az itt élõknek – mondja. Nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a szûrõvizsgálatokra – tér rá a szakterületére –, mert a lakosság egészsége nagyban múlik a megelõzésen. A fiatalok körében támogatni kellene a HPV-vírus (méhnyakrák) elleni oltás beadását, ami a késõbbiekben a nõket védi ez ellen a betegség ellen. Dr. Boda Judit azért indul képviselõjelöltként, mert szeretné ezeket a témákat befolyásolni. Szeretné, ha gondjainkkal, észrevételeinkkel segítenénk a munkáját, hogy hatékonyan tudja az érdekeinket képviselni. A választókerületében kiemelt feladatnak tartja a kis utcák állapotának rendezését és karbantartását (út- és járdaépítés), továbbá a csapadék-elvezetõ rendszer kiépítésének a folytatását. Önkormányzati képviselõként szorgalmazná a Bogárzói lóversenypálya felújítását is. Független jelölt, MSZP támogatással.

A különbség Az október 3-i önkormányzati választás alkalmával nemcsak Orosháza, hanem Békés megye képviselõ-testületének összetételérõl is döntünk. Egy jelölõ szervezet (párt) a listájáról – „felülrõl lefelé” – annyi jelöltet küldhet be a közgyûlésbe, ahány szavazatot kapott. Minél többen szavaznak rá, annál többet. Ezért a pártok a legtapasztaltabb embereiket jelölik a lista élére, akiket mindenképpen bent szeretnének látni, hiszen itt mindenki csak listáról kerülhet be, nincs – mint Orosházán – külön választókerület. Nézzük meg, hogyan néz ki a megyei lista a Fidesznél és az MSZP-nél orosházi szemszögbõl. A Fidesz megyei listája esetében a legfeltûnõbb, hogy azon hiába keressük Dancsó Józsefet. Õ egyáltalán nem szerepel rajta ugyanis. A legelsõ orosházi név a Fidesz megyei listáján az elõkelõnek nehezen mondható 12. helyen lévõ Sára Csaba Károly. Ezzel ellentétben az MSZP megyei listáját az orosházi Varga Zoltán vezeti a párt megyei elnökeként, aki miniszteri kinevezéséig két és fél éven át az orosházi baloldali frakciót is irányította. A lista 3. helyén Fetser János, az MSZP orosházi polgármesterjelöltje található, aki

korábban 12 évig vezette a várost. Bár valószínûleg nem „befutó” helyen, de a 9. sorszámon pedig még egy orosházi, Füvesi Sándor, az 5. számú választókerület képviselõjelöltje, a párt megyei elnökségi tagja van. Mit mutat ez a különbség? Azt, hogy a saját pártjában Dancsó József nem játszik megyei szinten fontos szerepet, míg Varga Zoltánt és Fetser Jánost ismerik, munkájukat pedig elismerik. Orosháza meghatározó szerepet játszik az MSZP megyei listáján. Ezért kell – a polgármesterjelölt és képviselõjelölt mellett – az MSZP listájára is szavazni, hogy a megyei közgyûlésben is hallassuk a szavunkat, hiszen ugyanezt Dancsó Józseftõl hiába várnánk, mivel õ ott sem lesz!

1.  Varga Zoltán 2. Dr. Gosztolya Ferenc 3.  4. 5. 6.  7.  8. 

Fetser János Pákozdi Gábor Kozák Imréné Tóth Sándor Lajos Dobrocsi Nándor Nagy László

9.  Füvesi Sándor 10.  Ivanics Katalin

Orosházi Párbeszéd

11

2010. szeptember

Együtt, közössen Önnel – Orosháza a mi városunk

Dr. Faludi János 6. sz. választókerület

Szentesen született 1945-ben, nõs, felesége Lazányi Katalin. Három felnõtt gyermeke és négy unokája van. Tíz éves kora óta él Orosházán, s orosházinak is érzi és vallja magát. Iskolai végzettségei: esztergályos szakmunkás (1964), közgazdasági érettségi (1970), rendõrtiszti fõiskola, bûnügyi szak (1985), jogtudományi egyetem (1993), külkereskedelmi fõiskola (1996). 1991. június óta nyugdíjas. 1977–1991 között az orosházi rendõrkapitányságon dolgozott különbözõ beosztásokban, 1989–1991 között bûnügyi osztályvezetõ, kapitányságvezetõ-helyettes. 1991 júliusa óta egy orosházi székhelyû, nagy- és kiskereskedelmi, szolgáltató, export-import tevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetõje. 1964 óta dolgozik Orosházán, több munkahelyen különbözõ beosztásokban.

2002 októberétõl Orosháza Város Képviselõ-testületének tagja. A szociális és egészségügyi bizottságban dolgozik – 2006 októberétõl a környezetvédelmi, városfejlesztési bizottság tagja, majd 2009 májusától elnöke volt. Fiatal kora óta részt vesz a város közéleti, kulturális és civil életének segítésében, irányításában, számos egyesület, szervezet tagja. Szeretné, ha a jövõben még aktívabban részt vehetne a város gazdasági, kulturális életének irányításában, fejlesztésében. A választókerületében található utak és járdák állapota változatos képet mutat, fontosnak tartja a meglévõ különbségek csökkentését. Elsõdleges feladatának tekinti a Luther utca jelenlegi balesetveszélyes állapotának megszüntetését, aszfaltozását. Meggyõzõdése, hogy folytatni kell a belváros, mint például a Könd és Lehel utca csapadékvíz, illetve a város teljes szennyvíz és csapadékvíz csatornázását, ezzel párhuzamosan meg kell oldani a szelektív szemétgyûjtést és -szállítást. A még fel nem újított intézményeket korszerû fûtéssel és nyílászárókkal kell ellátni, az önkormányzat minden területén az energiatakarékos beruházásokat és felújításokat kell engedélyezni. Önkormányzati képviselõként ezekért a célokért szeretne dolgozni, és számít az Ön bizalmára.

Bogdánffy Csaba 7. sz. választókerület

1948-ban született Budapesten. Édesapja halála után 1949-ben költöztek Orosházára. Öt testvére volt, közülük már csak hárman élnek. Általános iskolai tanulmányai után Orosházán mezõgazdasági technikusként érettségizett. Valamennyi munkahelye Orosházához kötõdött, dolgozott a Baromfifeldolgozó Vállalatnál telepi rakodóként, a Vetõmag Termeltetõ Vállalatnál szakelõadóként, az Orosházi Munkás Testedzõ Körnél ügyvezetõ elnökként, majd az Eötvös József Általános Iskola és Gimnáziumban igazgatóként. 2007 óta nyugdíjas „címzetes igazgató”. Közéleti munkái: a Magyar Asztalitenisz Szövetség elnökségi tagja, a Kaucsuklabda Alapítvány Kuratórium elnöke és az Asztalitenisz Egyesület Orosháza vezetõedzõje, valamint az Orosházi Kinizsi Horgászegyesület elnökhelyettese. 2006 óta vesz részt

Köszönjük ! Köszönjük, hogy ajánlószelvénye átadásával támogatta az indulásunkat az önkormányzati választáson. Köszönjük segítõinknek, hogy fáradhatatlanul járták az utcákat, és hálásak vagyunk mindenkinek azért a sok biztatásért és tanácsért, amit kaptunk. A munka java viszont még hátravan: együtt, közösen le kell váltanunk a mostani városvezetést, hogy átadhassák a helyüket a képviselõtestületben azoknak, akik valóban az Ön akaratát érvényesítik. Hiszen Orosháza a mi városunk!

polgármester jelölt

önkormányzati képviselő jelöltek

Szin Jánosné

9. sz. választókerület Hosszú éveken keresztül, amíg iskolaigazgató volt, a munkája töltötte ki napjainak nagy részét, s így a szükségesnél kevesebbet tudott mással foglalkozni. Amióta vezetõi megbízása megszûnt, lényegesen több ideje jut a családjára. A szülei közelében él, õk már idõsek, így ha szükséges, segítségükre tud lenni. Fia már felnõtt, dolgozik, önálló életet él. Családot még nem alapított, így a nagymama szerepre, amit nagyon szeretne megélni, még várnia kell, reméli már nem túl sokáig! Hosszabb ideje tagja több civil szervezetnek, melyeknek munkájából a korábbiakhoz képest sokkal tevékenyebben ki tudta venni a részét, s ezt boldogan teszi, mert jóérzéssel tölti el az, ha segíthet hátrányos helyzetû családokon, gyerekeken, vagy sikerül egy-egy ifjúsági, környezetvédelmi, vagy a térségben fejlesztések megvalósulását

az Orosházi Önkormányzat munkájában képviselõként és a kulturális bizottság tagjaként. 2009-ben lett az önkormányzat szocialista frakciójának vezetõje. A biztosítékot nála az orosházi oktatási ágazat ellen elkövetett sorozatos „merénylet” vágta ki. Legfontosabb feladatnak a munkahelyteremtést tartja – mondta Bogdánffy Csaba. Ésszerû és takarékos gazdálkodást kell folytatni, hiszen minden területen kiindulási alap a kitûzött cél érdekében mobilizálható pénzforrás megléte. Gyermekei önálló családos emberek, megalapozott jövõképpel. Megfogadták intelmeit, bármilyen szépen alakul is a sorsuk, soha ne feledjék, honnan indultak, becsüljék meg munkájuk eredményét, de legyenek büszkék is rá, hiszen sokat tettek érte. Úgy érzi, a nevelésük során sokszor a kelleténél szigorúbb volt velük szemben, viszont megnyugvással tölti el, amikor errõl már felnõtt fejjel beszélgetnek, és azt mondják: apa ez így volt jól! Három tüneményes unokája van, születési sorrendben: Ákos, Gréti és Anna (Panni), és rajonganak egymásért. A két nagyobb már iskolás. Három külön egyéniség! Csodálatos dolog nagyszülõnek lenni – jelezte a képviselõjelölt, a velük töltött órák és napok élménye alakítja mindennapjait. segítõ programot sikeresen megszervezni és lebonyolítani. Nagyon hasznosnak tartaná egy civil fórum mûködését, melyre tapasztalatai szerint van igény településünkön. A választókörzetében – mely a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb területet foglal magába, benne Gyopárosfürdõvel –, nagyon fontosnak tartja az infrastruktúra további fejlesztését és a szolgáltatások bõvítését (fürdõfejlesztés, utak, járdák építése, felújítása, internet, telefon, nagyobb áruház stb.). Ezek munkahelyeket is teremthetnek, amit rendkívül lényegesnek tart. Sajnálja, hogy a most záródó ciklusban nem oldódott meg a rákóczitelepi gyógyszertár létesítése, annak ellenére, hogy a jogi szabályozás is végre ezt lehetõvé tette. A körzet új képviselõjének bõven lenne feladata, ha eredményesen szeretné képviselni az itt élõket, és elõ kívánja mozdítani a város e jelentõs területének fejlõdését. Szin Jánosné megtiszteltetésnek venné, ha lehetõvé tennék számára, hogy két korábbi eredményes négy év után, immár harmadszor is elláthatná a körzetnek és lakóinak képviseletét, és dolgozhatna a jelentkezõ feladatok minél sikeresebb megoldásán. Az itt élõkért – ahogy õ mondja –, a „telepiekért” és Gyopárosfürdõn lakókért

Burka László

8. sz. választókerület Korábban az Orosházi Öblösüveggyárban dolgozott, tíz éve vállalkozó, egy villamosipari cég ügyvezetõje. Elõször 1998-ban került kapcsolatba a városi közügyekkel. Egyéni képviselõként jutott be a testületbe, mint a 12. választókerület, az „Üvegváros” képviselõje. Jelenleg is a képviselõ-testület tagja, a pénzügyi bizottság vezetõje. Joggal büszke eddigi eredményeire. Az Üvegvárosban minden évben Lakótelepi Napot szervez, az idén 12. alkalommal. A környékben élõ családok, együtt tölthetik el szabad idejüket. A rendezvényre már a belvárosból is kíváncsian érkeztek, és õszinte tisztelettel beszéltek Burka László ötleteirõl. Akkor örül, ha mosolygós, elégedett arcokat lát. A titka abban rejlik, hogy szeret az emberekért, a közösségért dolgozni. Nagyon büszke arra is, hogy 2008-ban, az üvegvárosi

Belláné Dananai Anita

10. sz. választókerület Orosházán született, két gyermek édesanyja, akik tizenhat és tizenhárom évesen a helyi Táncsics Mihály Gimnázium tanulói, emellett aktívan sportolnak. Mindketten kézilabdáznak. Természetesen a legnagyobb szurkolójuk az édesanyjuk. Ám neki is van hobbija – a munkája mellett –, hiszen az országosan is híres Szokolay Bálint Madrigál Kórusban énekel. Az egészségügyben 1987óta dolgozik. Munkahelye a szentetornyai háziorvosi rendelõ, ahol közel tíz éve látja el a betegeket mint körzeti nõvér. Munkája során sok emberrel kerül kapcsolatba, nemcsak szakmai, hanem személyes gondok terén is. A legtöbb embert, mondja, nem a nagypolitika, a sárdobálás érdekli, hanem lakókörnyezetének a fejlõdése foglalkoztatja. Szentetornyán és a választókerülete Iglói utcai részében nagyon sokan élnek nagyon

pihenõ parkban (Avar utca), a Kalandvár megalkotásában tudott közremûködni közösen a helyiekkel, mely nemcsak a városban egyedülálló. A zöldterület fejlesztésére is gondolt, több játékelemet helyeztek ki a Városüzemeltetési Zrt. segítségével. Az ott élõkkel és a „Miénk a tér” Egyesülettel folyamatosan csinosítják a területet, pályázatból cserjék, fák kerültek a parkba, saját erõbõl alakították ki a belsõ járdarendszert. Az emberekkel õszinte, baráti kapcsolatban áll. A választókerületek összevonását követõen 26. és a 27. üveggyári terület mellé a 34., a 35. és a 37. szavazóköröket is megkapta, Kiscsákót, Monort és Pusztaszenttornyát. Felkereste az új és régi körzetében lakókat, és a rá jellemzõ közvetlenséggel érdeklõdött problémáikról. A képviselõjelölt empatikus, toleráns az emberekkel, végighallgatja õket, kapcsolatain keresztül megoldást keres, népszerûsége ennek is betudható. A „titok” bennünk lakozik, amit úgy nevezhetnénk: emberség! Burka Lászlót tettei, humánuma, õszintesége, a közösségben való gondolkodása teszi alkalmassá a képviselõi munkára. Függetlenként, pártpolitikai érdekek nélkül szeretne a jövõben is a városért dolgozni. Független jelölt, MSZP támogatással. kevés pénzbõl, teszi hozzá, az õ életminõségük javítása kiemelten fontos. Emiatt fontosnak tartja, hogy – pártállástól függetlenül – irigység és rosszindulat nélkül, az itt élõk ös�szefogásával és együttmûködõ városvezetéssel, törekedni kell egész Orosháza gyarapodására. Elõtérbe kell helyezni a helyi vállalkozásokat, és azoknak lehetõséget adni, akik ide fizetik adójuk egy részét. Például sokszor hall arról, hogy a reggeli buszjáratokon iskolaidõben nagy a tumultus. Miért ne lehetne orosházi céget megbízni egy iskolabusz mûködtetésével? – teszi fel a kérdést a körzeti nõvér. Problémának érzi azt is, hogy az egészségügyet nem megfelelõen mûködtetik. Õ nagy hangsúlyt fektetne a prevencióra (megelõzésre). Pár évvel ezelõtt – szerinte – nagyon jól mûködött a háziorvosi rendelõkbe kivonuló nõgyógyászati vagy bõrgyógyászati szûrõprogram. Úgy gondolja, hogy az elõjegyzési idõ is lecsökkenne, és kényelmesebb lenne a beteg szempontjából ennek a visszaállítása. Külterületekrõl, fõleg idõs betegek városba jutása is igen nehézkes, sokszor lehetetlen, bármilyen vizsgálatról legyen is szó. Fontos lenne a megfelelõ betegszállító team (csapat) létrehozása. Belláné Dananai Anita számít az Ön bizalmára! Független jelölt, MSZP támogatással.

12

OrOsházi Párbeszéd

2010. szeptember

Németh Béla ismét lódított 2010. szeptember 6-án, a Fidesz kampánynyitó rendezvényén Németh Béla polgármester – már nem elõször – valótlanságot állított. Hozzászólásában azt mondta, hogy a város szocialista képviselõi nem támogatták az orosházi pályázatokat. Az igazság ezzel szemben az, hogy a város által beadott pályázatok közül mind – még a szocialista kormány idõszakában – elnyerte a támogatást, amely megfelelt a szakmai kritériumoknak. Mondandója során az alábbi pályázatokat konkrétan is megemlítette:

A fenti projektek nem valósultak volna meg a város szocialista országgyûlési képviselõinek – Fetser János és Varga Zoltán – támogatása nélkül. Inkább azon kellett volna dolgoznia a távozó polgármesternek, hogy a tervezett gyopárosi fejlesztések is elkezdõdjenek, és

legyen végre fedett uszodája a városnak! Ha a további támogatott projektekre is kíváncsi, nézze meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapját: www.nfu.hu („eredmények” menü pont). Dancsó József lódításai pedig – a cikkben szereplõ nagygyûlés teljes felvétele – megtekinthetõ a www.videokronika.hu honlapon. Késõbb esetleg a Fidesz honlapján is.

Operatív program

Pályázat, projekt tartalma

Döntés idõpontja

DAOP DAOP DAOP DAOP KEOP TIOP TIOP

Középdûlõ útépítés Játszótérépítés Eötvös iskola felújítása Gyopáros fejlesztés Geotermikus energiahasznosítás Gyopároson Sürgõsségi betegellátás fejlesztése Struktúraváltás a kórházban

2009. 05. 28. 2010. 03. 30. 2009. 10. 26. 2009. 11. 06. 2009. 05. 18. 2010. 04. 14. 2010. 04. 23.

Távolban egy fehér vitorla Orosházi gyerekek törökországi nyaralása

Az orosházi székhelyû Székács József Családsegítõ Alapítvány Fetser János anyagi támogatásával hat hátrányos helyzetû gyermek számára tette lehetõvé, hogy egy nyolc napos vitorlástúrán vegyenek részt a török tengeren a partot követve. A Székács József Családsegítõ Alapítvány 2009-ben csatlakozott a Kids For Freedom nevû nemzetközi programhoz, amely már tíz éve biztosít különbözõ országból származó hátrányos helyzetû gyermekek számára nyaralási lehetõséget. Idén július 23-31. között több mint 50 gyermek vett részt a Földközi-tengeri vitorlástúrán. A fiatalok hat különbözõ országból érkeztek, voltak közöttük osztrákok, románok, lengyelek, oroszok, törökök, és most második alkalommal magyarok is. A program célja az, hogy a nehéz körülmények között élõ gyerekeknek nyaralást biztosítson, elõsegítse a tolerancia megerõsödését, és hozzájáruljon a rasszizmus csökkentéséhez, a kulturális, vallási különbségek elfogadásához. Az Orosháza és környékén élõ

tanulók, akik közül a többség még soha nem volt külföldön, eleinte kicsit félénken viselkedtek, de a színes programok során feloldódtak, élvezték Törökország szépségeit, a programok nyújtotta élményeket. A gyerekek maguk vezették a vitorlást, megtanultak bánni a kötelekkel, bójákkal, megtanulták a térképolvasást és a vitorlás irányítását. A szervezõk változatos programokat állítottak össze, volt testfestés, zsonglõrködés, közös éneklés a tengerparti tûz

Látja? Nem látja! Kikapcsolták a közvilágítást a városban. A városvezetés szerint téves az egy fõs ellenzék azon vélekedése, miszerint a 2010-ig felvett hitelek, a kibocsátott kötvények kamatai és a kamatos kamatok adósságspirálja juttatta odáig a települést, hogy már a villanyszámlát sem tudja kifi zetni. Ezzel ellentétben az igazság az, hogy

Projektmenedzsment, te drága!

A Dancsó–Németh városvezetés gyakran panaszkodott az elmúlt években, hogy nem kapnak pénzt, hiába pályáznak, nem nyernek. Sajnos sok esetben az igazság az, hogy vagy egyáltalán nem pályázott Orosháza, vagy csapnivalóan rossz pályázatot nyújtott be. Most azokat az eseteket vizsgáljuk meg, amikor nyertes lett a pályázat, nézzük, ezzel mi a helyzet? A „Dancsó-éra” valamennyi beadott vagy nyertes pályázata esetében felfigyelhetünk arra, hogy a költségvetés összeállítói magas menedzsment- és marketing költségeket terveztek be. Kérdésként vetõdik fel, hogy kikhez kerülnek – feltételezhetõen a jogszabályok szigorú betartásával – ezek a pénzek? Az „Adj teret magad mellett!” címû pályázat esetében a menedzsment költségeire 11,7 millió Ft-ot kalkulálnak, míg rendezvényszervezésre és propagandára 3,7 millió Ft-ot. A „Városi Általános Iskola Eötvös téri Tagintézmény integrált fejlesztése” címû beruházási projekt keretében a költségvetés készítõi a pályázati kiírás által megengedett maximális projektmenedzsment költséggel, azaz 10 millió Ft-tal számolnak. Sajnos ezen kívül „az intézmény általános felújítása” nem foglalja magában a Sportcsarnok nyílászárinak a cseréjét, így hiába szigetelték a falakat, az ablakokon továbbra is kiáramlik majd a meleg az utcára. Az „Alföld Gyöngye” projekt a legtanulságosabb. Itt hiába

városi szavalóversenyt állítólag dr. Dancsó József nyerte Petõfi Sándor Az Alföld címû versével. Különösen a „Szép vagy, Alföld, legalább nekem szép” verssort hangsúlyozta nagyon ügyesen. Azt mondják, Németh Béla ezzel a verssel már többször nyert.

Gyerekek a szabadságért – Közösséggé kovácsolódtak

a gyermekek számát szeretnék növelni azzal, hogy esténként elveszik az áramot, és jótékony sötétségbe borítják a város utcáit és tereit. Mindenki maradjon otthon, és foglalja el magát! – nyilatkozta röviden városunk polgármestere a Népi Együttmûködés Legújabb Nyilatkozata elõtt. Éljen a dicsõ magyar hõs! Új nevet kapott az általános iskola. Orosháza városa az utolsó közintézményét, az egykor József Attiláról, majd Orosházáról elnevezett általános iskoláját

is használatba adta, megszabadulva annak súlyos, a költségvetést terhelõ gondjaitól. Az általános iskolát ezentúl a dinamikusan növekvõ Szarvas fogja fenntartani, és a Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein Herceg Általános Iskola nevet fogja viselni. Mint ismeretes, az önkormányzat a napokban adta át fenntartásra a volt Táncsics Mihály Gimnáziumot, amely pedig immár a Mezõberényi Windisgratz Gimnázium tagintézményeként mûködik tovább. Kacsaúsztatót nyitottak Gyopároson. „Hatalmas, állatléptékû fej-

figyelmeztették Dancsó Józsefet korábban arra, hogy kevés a megpályázott összeg, a város mégis csak 1,5 milliárd forintos tervben gondolkodott. Mostanra kiderült, hogy a teljes megvalósításhoz (medical wellness központ, fedett uszoda, üvegtetejû termál medence) minimum 2,2

milliárd forint kell. Viszont a már megnyert pályázat 50 százalékos önerõt feltételez, és a támogatási rész automatikusan nem növekszik csak azért, „mert kiderült”, hogy az egész többe kerül. Vagyis a korábbi 750 millió forint helyett immár 750 + 700, azaz 1,45 milliárd forintot kellene az orosházi adófi zetõk pénzébõl saját erõként kifi zetni. A projektmenedzsment költségekre a nyertes pályázatban 22 millió Ft-ot, míg marketingre 25 millió Ft-ot kívántak elkölteni a költségvetés összeállítói.

Elfolynak a pénzek: 10 millió, 100 millió… A fürdõ fejlesztésének ügye a 2010. május 17-i ülésen is téma volt. Ekkor felmerült, hogy csak úgy lehet megvalósítani a projektet, ha a város a hiányzó összegre hitelt vesz fel. Ezt a képviselõk többsége nem támogatta. Mivel a teljes költségre a Dancsó-féle vezetés rosszul pályázott, veszni látszik a projekt-elõkészítésre költött 100 millió forint is. „A tervezett fejlesztést nem lehet másfél milliárdból megvalósítani, a szavaztok tükrében plusz forrást nem vállal a város a projekt érdekében, mûszaki tartalom csökkentésére pedig most nincs mód. Úgy tûnik tehát, hogy a fürdõ nagyszabású fejlesztése nem valósul meg” – tudósított az OrosCafé. A soron következõ, 2010. június 11-i testületi ülésen a Dancsó József vezette Fidesz még egy próbát tett. Bár az egész projektbõl valószínûleg nem lesz semmi, azért 10 millió forintért megbíztak egy céget, az EuroSpa Kft.-t, hogy az „tárja fel a fejlesztési lehetõségeket”. A szocialisták határozottan ellenezték a megbízást, azt teljesen feleslegesnek és pénzkidobásnak tartották. Név szerinti szavazással a Fidesz–MDF-es többség az elõterjesztést ennek ellenére megszavazta, a cég a pénzt várhatóan megkapja. Mint emlékezetes, Dancsó József az iskolák összevonása-átadása ügyében mindig a pénzhiányra hivatkozott.

Orosházi morzsák A legutóbbi

Narancsvízió 2038 Üdvözljük! Ön az Orosházi Média Szuper Holding esti híradóját látja 2038. szeptember 3-án. Mai híreink:

mellett, hegymászás, a bátrak még a motorcsónak vezetésével is megpróbálkozhattak. A napok múltával egyre inkább elmosódtak a határok a különbözõ nemzetiségû, anyanyelvû ifjak között, akik az elsõ napokban még idegenként szemlélték egymást, de az idõ elteltével már együtt vízi csatáztak, táncoltak, a hat különbözõ országból származó gyerekek minden nyelvi, kulturális, vallási különbséget figyelmen kívül hagyva igazi közösséggé kovácsolódtak.

Elfolyó pályázati pénzek

Csúcs!

A volt Mezgében a tizedik helyre is kiírták a Harruckern nevet!

Jó hír a pedagógusoknak: az államtitkár kijelentette, hogy legkorábban 2011-ben fognak fizetésemelést ígérni nekik.

Megalakult, majd tények hiányában fel is oszlott az a tényfeltáró bizottság, amely városunk 2006 és 2010 közötti fejlõdését lett volna hivatott vizsgálni.

Kórházunkban olyan mértékû a szerkezetátalakítás, hogy lassan már szerkezet sincs. Mellesleg a nagy nekilendülés ellenére a kórházban másfél év alatt nem történt semmi.

lesztés, amire mindannyian büszkék lehetünk” – e szavakkal adta át városunk polgármestere (hóna alatt a Népi Együttmûködés Legújabb Nyilatkozatát szorongatva) a tisztán magyar forrásból, az EU és az IMF kifejezett tiltakozása ellenére megvalósult beruházást Gyopárosfürdõn. Az egykor jobb napokat látott emberfürdõ maradványain kialakított kacsaúsztató megépítésével a városvezetés az õsszel átrepülõ turista madarak rövid itt-tartózkodására számít. Az új kacsaúsztató mellett egy kis emlékmúzeumot is megnyitottak a hajdan volt „látványberuházásra” emlékezve.

Megkoszorúzták az ismeretlen biciklis emlékmûvét. Városunk polgármestere a megjelent népes (4-5 fõs) hallgatóság elõtt, a tízemeletesek tövében megkoszorúzta az ismeretlen biciklis emlékmûvét, mivel az utóbbi idõkben – a PR-tanácsadók javaslatára – már nem számolják a balesetek sérültjeit. „Hiszem, hogy még az én életemben eljön az az idõ, amikor látok egy kerékpárost élve végigmenni ezen az úton” – mondta, majd a szolgálati autójába szállt, és visszahajtatott a városházára. A híradó végére értünk. Köszönjük figyelmét! Kellemes ébredést kívánunk!

Tisztelt városatyák! Tekintsetek már Szarvasra, Gyulára, Hódmezõvásárhelyre vagy Makóra! Remény: bízunk benne, hogy az új kerékpárutat felavató tekerésen városunk nagy kerekese, Németh Béla, elhagy bennünket. Rekord: egyes meg nem erõsített források szerint Pleskó Pál képviselõ úr megtanulta a tízezredik jogszabályt, és megírta az ötezredik jegyzõkönyvet. Találós kérdés: milyen arányosság van a Gyopárosfürdõvel kapcsolatos marketing tevékenység és a vendégek száma között? (Megfejtés: fordított.)

A Magyar Szocialista Párt Orosházi Szervezetének kiadványa. Felelõs kiadó: MSZP Orosházi Szervezete 5900 Orosháza, Szabadság tér 3. www.oroshaza.mszp.hu [email protected] Szerkesztõség: 5900 Orosháza, Szabadság tér 3. Felelõs szerkesztõ: Füvesi Sándor ISSN 2060-1956

MSZP