II. Vízbázisvédelem alapjai

II. Vízbázisvédelem alapjai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt.

Az előadás tartalma 1. Felszín alatti vizeink • Ivóvizek • Ásványvizek • Termálvizek • Egyéb vizhasznosítások • Ipar, öntözés, geotermia, stb • Monitoringhálózat 2. Vízbázisvédelem szükségessége 3. Jogszabályi háttér 4. Fogalommeghatározások

Magyarország adottságai •

• • •

• • •

A lakosság vízellátását több, mint 90%-os arányban felszín alatti vízkészletekből oldják meg. A kiépített vízkivételi kapacitás kb. 4,5 millió m3/nap, a tényleges igénybevétel valamivel 3 millió m3/nap felett van. A fogyasztás az utóbbi években a víz árának emelkedésével párhuzamosan lassan csökkent; Jelentős ásványvízkinccsel rendelkezünk; Hazánkban a 30°C-nál melegebb vizeket nevezzük termálvíznek; Kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezünk (kb. másfélszerese a világátlagnak); A Kárpát-medence felszíne alatt bizonyítottan vékonyabb a földkéreg a világátlaghoz képest Mélyfúrások esetén kb. 5-7 °C-kal növekszik a hőmérséklet 100 méterenként ; Magyarország területének 70%-a alatt található termálvíz.

Magyarország adottságai







Magyarország adottságai Meddő CH kutak


Magyarország adottságai Ipari kutak 71 db 6% Mezőgazdasági célú hévízkutak 217 db 19%

Vízszintészlelő fúrások 104 db 9% Üzemen kívüli, lezárt üzemképes kutak 148 db 13%

Kiselejtezett kutak 92 db 8% Fürdők és kórházak hévízkutjai 281 db 25%

Vízműkutak 232 db 20%


Felszín alatti vizek monitoringja

FELSZÍN ALATTI VIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE MAGYARORSZÁGON

Felszín alatti vizek monitoringja • Rendszeres vízállásészlelés: – 1823- Duna pozsonyi és budai vízmércék – 1830- Duna komáromi, Tisza szegedi vm. – 1860-as évektől 132 helyszínen napi vm.

• Felszín alatti vizek monitoringja : – 1910 – 1916 Ó-gyalla csapadék-talajvízszint kapcsolat vizsgálata – 1929 - Duna-Tisza közén és Tisza jobbpart tv. szint észlelő hálózat (149 kút, 12000 km2-en, heti 2x mérés) – 1933 - Tiszántúl 144 kútból álló hálózat (3 naponkénti észlelés) – 1944 - országos, 363 tv. figyelőkútból álló hálózat – 1952 - karsztvízszint figyelő és forrásmérő hálózat kiépítésének kezdete

Felszín alatti vizek monitoringja • Talajvízszint észlelő kutak – 1955 -1000 kútból álló országos hálózat – 1986 -1657 törzsállomási + 900 üzemi állomási kút (3 napi, vagy heti 2x-i észlelés, manuális/tiszteletdíjas észlelés) – 2005 -1593 törzsállomási + 1610 üzemi állomási kút (9 helyen vízhőm. is) • 50 kúton távmérés • 932 kúton memóriatár. regisztráló • 2221 kúton manuális/tiszteletdíjas észlelés


Felszín alatti vizek monitoringja • Forrásészlelő hálózat (vízszint+vízhozam+vízhőm.+vízmin.) – 1960 - rendszeres mérés 100 forráson – 1966 - 176 karsztforrás rendszeres mérése – 1996-2002 - Magyaro. Forrásainak Katasztere 4291 forrás felmérése – 2005 - 77 törzsállomási+30 üzemi állomás • • • •

5 forrásnál memoriatár. vízszintmérés, 23 helyen manuális vízszintmérés, 81 helyen man. vízhozammérés, 33 helyen vízminőség mérés (FAVIM részeként vízmű vagy KÖTEVIFE mintáz: pH, vez. kép., össz. kem., Na, K, Ca, Mg, Fe, HCO3, nitrát, nitrit, KOI)


Felszín alatti vizek monitoringja • Karsztvízszint észlelő hálózat (t<30 ºC) – 1960 – DKH 25 kút, Bükk 1 kút, Aggteleki-karszt 1 kút, Villányi-hg. 3 kút – 1986 – 193 törzshálózati kút + 150 bányavállalati kút – 2005 – 516 észlelőkút folyamatos, ill. havi észlelési gyakorisággal (80% a DKH területén)

Felszín alatti vizek monitoringja • Rétegvízszint észlelő hálózat (t< 30 ºC) – 1957-66 - 6 figyelőkút létesítése – 1975 - 75 kút észlelése – 1980 - 265 helyen mérés (üzemelő és felhagyott kutak bevonásával) – 1981 - 70 MÁFI kezelésű kút kigészítő információkat ad – 2005 - 816 helyen észlelés (297 helyen memóriatárolós reg. vízszintmérés, 518 helyen man. vízszintmérés, 1 helyen távmérés, 24 helyen vízhozammérés is)

Felszín alatti vizek monitoringja • Termálvíz figyelő hálózat (t>30 ºC) – 1993-tól üzemelő és felhagyott termálkutakban rendszeres nyomás ill. vízszint mérés – 2005 – 30 porózus és 21 karszt termálkúton havi rendszerességű man. vízszintészlelés


Felszín alatti vizek monitoringja • Felszín alatti vízminőség észlelő hálózat – 1985 – 593 helyszínen valamennyi f.a. vízkészletfajta vízminőségi mérése 600 m mélységig (MSZ-MI-10-433) – 2005 – 554 vizsgált víznyerő helyről adat • vízvizsgálati komponenskör a víznyerőhely jellegétől (védett, nem védett) függetlenül és függően mérgező anyagokra és bakter. komponensekre is • teljeskörű vizsgálat – védett esetben 10 évenként – nem védett esetben 3 évenként

• rendszeres ellenőrző vizsgálat – védett esetben évi egy – nem védett esetben min. évi négy alkalommal

• Vizsgálatot végzők: – üzemeltetők (85%) – KÖTEVIFE laborok (15%)


Felszín alatti vizek monitoringja - OSAP • 1985 – Kormányrendelet alapján szabályozott adatszolgáltatás a felszín alatti vizet kitermelő vízkivételekről, valamint a megfigyelő kutak üzemi figyelési tevékenységéről (1375/03 ny.sz.) – – – – –

Q> 500 m3/év KÖVIZIG által kijelölt víztermelőkről kb. 8000 kútról vízszintekről, vízhozamokról, havi és éves vízkitermelésekről rendszeres alap és ellenőrző kémiai vizsgálatokról

• 2004 – EU VKI és 21/2002 KöViM rendelet konform adatszolgáltatás módosítás – Q> 100 m3/év – Q> 10 m3/év ivóvízszolgáltatás esetén – kiegészítő kémiai vizsgálatok és egyéb szerves mikroszennyezők vizsgálata is – teljesítés 2004-ben 84%

• 2005 – internetes adatszolgáltatás bevezetése


Felszín alatti vizek monitoringja vízbázisvédelem •

1994 – távlati vízbázisokon kijelölt monitoringhálózat kiépítésének megkezdése – kísérleti telepi próbakutak (vízszint mérés) – áramlásváltozást figyelő kutak, kútcsoportok (vízszint és vízminőség figyelés + trícium mérés) – feltárt szennyezőforrásokat figyelő kutak (vízszint és vízminőség figyelés) – korábbi vízkutatásokból visszamaradt védőterületre eső kutak (vízszint mérés) – módszertani útmutató és üzemeltetési szabályzat a monitoring hálózat üzemeltetésére • vízminőségi komponenskörre • vízmintavétel gyakoriságára • adatok feldolgozására és értékelésére

•

2005 -- 743 talajvízszintészlelő/felszínközeli -- 200 felszínalatti monitoring kút – 620 helyen vízszintmérés – 570 helyen vízminőség vizsgálat

Felszín alatti vizek monitoringja vízbázisvédelem • 1997 – üzemelő vízbázisokon kijelölt monitoringhálózat kiépítésének megkezdése – monitoring észlelőkúthálózat bővítése – az elkészült monitoringkutak folyamatos átadása a vízmű üzemeltetőjének – az átadott kutak OSAP adatszolgáltatásba történő bevonása (1375/03 ny.sz. adatlap) • 2003 – 1952 monitoring kút átadása az üzemeltetőnek

Felszín alatti vizek monitoringja vízbázisvédelem

Felszín alatti vizek monitoringja vízbázisvédelem

Felszín alatti vizek monitoringja – Regionális hálózatok

• GNV (gabcsikovó–nagymarosi vízlépcsőrendszer) – Szigetköz (230 kút ÉDUKÖVIZIG kezelés) – Nagymaros (63 kút KDVKÖVIZIG kezelés) • vízszintészlelés • vízminőségvizsgálat (kb. 100 kúton a KÖTEVIFE végzi)

• DTKH (Duna-Tisza-közi homokhátság) – 300 törzshálózati talajvízszintészlelő kút (KDV-, KÖTIKÖ-, ADUKÖ- és ATIKÖVIZIG) • 15 kút távjelzős • 285 kút heti 2X manuális, ill. mem.tárolós reg. észlelésű • Fenntiektől független kb. 40 kútból ¼ évenként az ATIKÖTEVIFE mintát vesz

Felszín alatti vizek monitoringja – Összefoglalás • A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringja a forrásmérések bővítésének kivételével további lényeges bővítést nem igényel • A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi adatainak összevethetősége/ együttértékelése teljeskörűen megvalósul – – – –

a felszín alatti vízminőség észlelő hálózat kb. 550 kútja esetében az OSAP adatszolgáltatás kb. 8000 kútjánál a távlati vízbázisok 943 kútjánál az üzemelő vízbázisok esetében az 1952 figyelőkút OSAP adatszolgáltatásba vonása miatt

• A KÖVIZIG kezelésű felszín alatti monitoring hálózat alkalmas a hazai és az európai uniós feladatok ellátására – a forrásmérő helyek és – a vízbázisvédelmi területeken kívül eső földtanilag érzékeny területek vízminőségi monitoringjának bővítésével, valamint – az adatfeldolgozási rendszerek fejlesztésével

Vízbázisvédelem

Miért szükséges vízbázisaink védelme?

Milyen veszélyek fenyegetik vízkészleteinket? Szennyezőforrások Ha a vízadó réteget nem fedi vizet és/vagy szennyező anyagot át nem eresztő földtani képződmény, amely visszatartaná a terepfelszínről vagy más szennyezettebb vízadóból leszivárgó szennyező anyagokat. Ha a vízadó réteg feletti vízzáró rétegek a múltban (vagy a jelenben) harántolásra kerültek és ezáltal a felszíni vagy akár felszín alatti szennyeződésekkel szemben sérülékennyé váltak (pl. meddő CH kutak vagy palástcementezés nélküli kutak). Egyéb vízkivételek Az utánpótlódási területen belül lévő más vízkivételi objektumok (fürdők, vízművek, üzemek, intézmények kútjainak) hatása.

A vízbázisok biztonságának mérlegelése • • • • • • • •

Szennyezőforrások felmérése, esetleges szennyező hatásuk vizsgálata (a szennyező anyagok minősége, mennyisége) A szennyező anyagok terjedésének hatásmechanizmusa Hidrogeológiai, áramlástani viszonyok vizsgálata A vízbázis biztonsággal tudta-e szolgáltatni a szükséges vízmennyiséget és tudja-e a jövőben? A víz kitermelése károsított-e, ill. károsíthat-e más vízhasználatokat, valamint a környezetet (hatásvizsgálat)? Hogyan változott a víz minősége évekre visszamenően, illetve hogyan változik a kitermelés fokozása esetén? Milyen a kutak műszaki állapota? Hogyan termeltetik a kutakat?

A megoldás Hogyan védhetjük meg vízkészleteinket?

A MEGOLDÁS: VÍZBÁZISVÉDELEM

A magyarországi szabályozás •

•

•

•

•

A Kormány 3058/3581/1991.(XII.9.) határozatával elfogadott rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési terv 19. tétele az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő. 1993-ban kezdődött el a távlati vízbázisok számbavétele, a kitermelhető készlet becslése, a becsült védőterületeken megtalálható, tényleges, vagy feltételezett szennyezőforrások adatainak összegyűjtése. 1995. évi vízgazdálkodásról szóló LVII. Törvény, többek között rendelkezik a távlati vízbázisokról is. A kormány 1995-ben áttekintette a vízbázisvédelem helyzetét és a 2249/1995.(VIII.31.) Kormányhatározatban a távlati vízbázisok biztonságba helyezésére megindult beruházások folytatásáról. 123/1997.(VII.18.) Kormányrendelet


A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásai mind a hasznosított, mind pedig a lekötött, vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt azon vízbázisokra vonatkoznak, melyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. Fokozott védelemben kell tartani az ivó-, ásvány- és gyógyvízbázisokat.

•

A fokozott védelem rendeletben előírt módja felszín alatti vízadók esetében védőidom, védőterület meghatározása, hatósági kijelölése, ezt követően a vízjogi határozatban előírtak szerinti kialakítása, majd fenntartása.

A magyarországi szabályozás • • •

• •

A vízbázisok védelme érdekében védőidomot és védőterületet kell kijelölni A távlati vízbázisok esetében a belső és külső védőövezetet nem kell kijelölni A hidrogeológiai „A” védőzónát a tervezett vízkivétel konkrét helye, mélységköze, a kutankénti víztermelés ismertsége esetén kell meghatározni távlati vízbázisnál A hidrogeológiai „B” védőzónát minden esetben meg kell határozni. Állami /önkormányzati feladat a:  biztonságba helyezés előkészítése (állapotértékelés, diagnosztika),  a biztonságba helyezés,  és a biztonságban tartás.


•

•

A biztonságban tartás folyamán meg kell akadályozni:  újabb, a vízkészleteket veszélyeztető tevékenységek betelepülését,  a víztermelő helyek előirányzott területén és közvetlen környékén a beépítéseket; Kiemelkedő feladat a vízbázis állapotának folyamatos ellenőrzésére alkalmas monitoring-rendszer kiépítése és üzemeltetése; Távlati vízbázisnál a megszerzett ismereteknek olyan részletességűeknek és mélységűeknek kell lenniük, hogy azok összessége alkalmas legyen egy részletes vízkutatási terv elkészítésére, amely tervezési munkára közvetlenül a vízbázis (vagy egy részének) kiépítését megelőzően kerül sor.

Vízbázisvédelmi alapfogalmak Elérési idő: Az az időtartam, amely alatt egy adott vízrészecske a vízkivételt körülvevő tér adott pontjáról a vízkivételig elér. Védőidom: Az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásványvagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani Védőterület: A védőidom felszíni metszete. Az elérési idők alapján megkülönböztetünk: • belső (20 napos) - távlati vízbázisoknál nem szükséges • külső (180 napos) - távlati vízbázisoknál nem szükséges • hidrogeológiai „A” (5 éves) - távlati vízbázisoknál nem szükséges, csak ha a tervezett vízkivétel pontos paraméterei megközelítőleg ismertek • hidrogeológiai „B” (50 éves) védőterületeket • hidrogeológiai „C” (teljes vízgyűjtő) védőterületeket

Vízbázisvédelmi alapfogalmak Védőterület (folytatás): Az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható; Védősáv: A víz tározását, kezelését, szállítását szolgáló művek védelméhez szükséges meghatározott szélességű terület, amelyet a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani, és az ennek érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható;

Vízbázisvédelmi alapfogalmak Védőövezet(ek) A védőterület, védőidom részeit alkotó terület(ek), idom(ok), ahol a veszélyeztetés mértékétől függő korlátozások, tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el; Védőidom, védőterület a) előzetes lehatárolása: tervezői típusú tevékenység, melynek során a meglévő ismeretek alapján lehatárolásra kerülnek a védőidomok, védőterületek övezetei, b) meghatározása: tervezői típusú tevékenység, ami magában foglalja a védőidom, a védőterület méretezését (általában kiszámítását) és dokumentálását, beleértve a határoló vonalak megadását is, c) kijelölése: hatósági eljárás, melynek során elrendelésre kerül a védőidom, védőterület kialakítása a hozzá tartozó tiltásokkal és korlátozásokkal együtt,

Vízbázisvédelmi alapfogalmak d) kialakítása: a kijelölés során elrendelt jogi és műszaki intézkedések megtétele (szennyezőforrások felszámolása, átalakítása, ellenőrző megfigyelő rendszerek kiépítése, kerítések, jelzőtáblák elhelyezése, területhasználókkal való kapcsolatok rendezése, tájékoztató anyagok készítése stb.), e) fenntartása (üzemeltetői feladat): a kialakított védőidomban, védőterületen az előírt rendszeres ellenőrzés, megfigyelés, értékelés és felülvizsgálat elvégzése; 8. vízbázis: a) igénybe vett: olyan vízbázis, amelynek vízkészletét részben vagy teljes mértékben már igénybe veszik, b) lekötött: olyan igénybe még nem vett, elvi vízjogi engedéllyel már lekötött lehetséges vízbázis, amelyről már tudott, hogy a felszín alatti víz kitermelésére alkalmas víznyerő területet ki és milyen célra fogja igénybe venni,

Vízbázisvédelmi alapfogalmak c) engedélyezett víztermelése: vízjogi engedély szerint kitermelt vagy lekötött vízmennyiség éves átlaga, havi maximuma, vízhozamban kifejezve, d) teljes, átlagos kapacitása: a vízbázisról folyamatosan kitermelhető a mindenkori ismeretek és feltételek alapján meghatározható legnagyobb vízmennyiség melynek kitermelése következtében fellépő környezeti hatásokat az érintettek elfogadják, e) karsztvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett, vagy arra előirányzott vízkészlet a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben helyezkedik el; lehet nyílt tükrű, amely a meteorológiai viszonyok közvetlen hatása alatt áll, vagy fedett, f) partiszűrésű vízbázis: felszíni víz közelében lévő felszín alatti vízbázis, melyben a vízkivételi művek által termelt víz utánpótlódása 50%-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik,

Vízbázisvédelmi alapfogalmak g) rétegvízbázis: olyan vízbázis, melynek megcsapolt képződményei az első vízzáró, vagy féligáteresztő réteg alatti, vagy 50 méternél mélyebben települt törmelékes vízadó kőzetek, h) talajvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett vagy arra előirányzott vízkészlet a törmelékes felszínközeli képződmények telített zónájában helyezkedik el, vagy az első vízzáró vagy féligáteresztő réteg mélységéig, vagy nem mélyebben, mint 50 m,

Vízbázisvédelmi alapfogalmak i) biztonságban lévő vízbázis: amelynek felszíni és felszín alatti vízgyűjtőjén: ismertek a földtani és hidrogeológiai adottságok, a víz áramlási, lefolyási viszonyai, utánpótlódásának módja és mértéke, az utánpótlódás területe, a víz minősége, az ezeket befolyásoló természeti hatótényezők és emberi tevékenységek, illetve mindezek térben és időben való változása a vízkitermelés előtti és a víztermelés hatására kialakuló viszonyok között; a kijelölt és kialakított védőterületen a vízbázist veszélyeztető tevékenységek nem folynak; az ellenőrzés alatt álló potenciális szennyezőforrások esetleges veszélyeztető hatása intézkedésekkel még a vízbázis károsodása előtt megszüntethető, j) részleges biztonságban lévő vízbázis: ahol a biztonsági intézkedéseket csak az utánpótlódási terület egy részére vagy csak részlegesen hajtották végre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth Szabolcs üzletág igazgató AQUAPROFIT Zrt. 7621 Pécs, Rákóczi u. 1. Tel.: 72/525-364 Mob.: 30/237-4550 [email protected]

II. Vízbázisvédelem alapjai

Recommend Documents