II. János Pál pápa kommunikációja. Szakdolgozat

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiai Intézet

II. János Pál pápa kommunikációja Szakdolgozat

Konzulens: Dr. Bognár László

Készítette: Kiss Judit Szak: Szabad bölcsészet BA

egyetemi adjunktus

Miskolc, 2014.

1

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék ................................................................................................................ 2 1. Bevezetés.......................................................................................................................... 3 2. A kommunikáció és a vallás........................................................................................... 4 3. A keresztény egyházi kommunikáció ........................................................................... 5 4. II. Vatikáni Zsinat .......................................................................................................... 7 4.1 Inter Mirifica ........................................................................................................... 7 5. Aetatis Novae ................................................................................................................ 10 5.1 A tömegkommunikáció helyzete a világban......................................................... 10 5.2 A kommunikáció feladata.................................................................................... 10 5.3 Napjaink kihívásai................................................................................................. 10 5.4 Elsődleges lelkipásztori feladatok és megvalósításuk........................................... 11 5.5 A lelkipásztori tervezés szükségessége................................................................. 11 6. II. János Pál élete........................................................................................................... 12 6.1 II. János Pál pápa élete a média szempontjából.................................................... 13 7. II. János Pál pápa kommunikációteológiája............................................................... 15 8. II. János Pál pápa beszédei........................................................................................... 16 8.1 Az első beszéde a megválasztása után.................................................................. 17 8.2 Üzenet a 17. ifjúsági világnap megnyitására......................................................... 17 8.3 Levél a nőknek...................................................................................................... 18 8.4 Üzenet a béke 35. világnapjára.............................................................................. 19 8.5 Üzenet a betegek 8. világnapjára........................................................................... 20 9. Evangelium Vitae.......................................................................................................... 22 10. Üzenet a kommunikáció világnapjára....................................................................... 24 10.1 Üzenet a kommunikáció 36. világnapjára........................................................... 24 10.2 Üzenet a kommunikáció 38. világnapjára........................................................... 25 10.3 Üzenet a kommunikáció 39. világnapjára........................................................... 26 11. Összegzés...................................................................................................................... 27 Bibliográfia......................................................................................................................... 29 Idegennyelvi összefoglaló.................................................................................................. 31

2

1.Bevezetés Szakdolgozatom témájaként II. János Pál pápa kommunikációját választottam, aminek fő oka, hogy mindenképpen egy olyan témát szerettem volna feldolgozni, aminek köze van a keresztény egyház kommunikációjához. Az egyház a történelem során mindig képes volt hitet adni és segíteni fennállásával emberek millióinak, ez pedig véleményem szerint nagyban összefügg a briliáns kommunikációjukkal. Azonban magát a keresztény egyházi kommunikációt nem tudtam volna kellő mélységekben elemezni, hiszen ez egy több mint 2000 éves történet, aminek tartalmát lehetetlen egy szakdolgozatban megfelelően összefoglalni. Úgy gondoltam, hogy napjainkban, a tömegkommunikáció korában az egyháznak egy teljesen új világ felé kell nyitnia, ami merőben más, mint amihez eddig hozzászokhattak. A tömegkommunikáció korában az információ gyorsan pörög, az emberek hírek ezreiből válogathatnak és a különböző médiumok egymással versengve próbálják eladni magukat. Ez egyháznak ezzel a kavalkáddal kell dolgozni, úgy hogy megtartsa valódi létének értelmét, ez pedig igazi paradoxon első hallásra. Hogyan lehetne Isten igéjét „versenyeztetni” a mindennapi információkkal? Ezért esett a választásom II. János Pál pápára, aki a tömegkommunikáció világában viselte a pápai címet. Dolgozatom fő kérdése az, hogy hogyan és miről kommunikál II. János Pál pápa valamint, hogy mi vezetett ahhoz, hogy a tömegkommunikáció és a keresztény egyház közelebb került egymáshoz és ebben milyen szerepe van II. János Pálnak. Ezekre a kérdésekre próbálok meg választ találni úgy, hogy először megvizsgálom magát a keresztény egyházat a kommunikáció szempontjából, majd áttérek a II. Vatikáni Zsinat jelentőségére és az Aetatis Novae-ra valamint az Inter Mirifica-ra. Ezek a dokumentumok adták meg ugyanis a keresztény egyház tömegkommunikációs attitűdjének alapjait. Ezen alapok megértése után térek át II. János Pál pápára és a kommunikációjára. Úgy gondolom, hogy II. János Pál pápa egy kitűnő választás volt a pápái címre, ebben a korban. Ötvözte mindazt, ami a keresztény egyház szellemisége és mégis haladt a kor változásaival. Azt mondanám rá, hogy a konzervatív pápa, aki megőrzi az Egyház számára megőrzésre méltó elveket és olyan újításokat eszközöl, amelyeket eddig egyik pápa sem tett meg a kommunikáció eszközeivel.

3

2. A kommunikáció és a vallás A szakdolgozati témám két alapköveként a kommunikáció és a vallás fogalma áll. Ezen fogalmak külön-külön is nehezen értelmezhetőek, mivel mindkettőre számos különböző, mégis a maga értelmében helytálló definíció született. A kommunikáció latin eredetű szó (communicatio), közzétételt jelent. Miller szerint: „A kommunikáció sajátos viselkedési helyzetei annak, amelyekben a kommunikátor átad egy üzenetet a befogadónak azzal a tudatos szándékkal, hogy befolyásolja annak viselkedését.”1 A vallás Helmuth von Glasenapp értelmezésében: „Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.” 2 A keresztény vallást pedig Adolf von Harnack így írja le: „Egyszerű és egyetlen tárgyra irányul: az örök életre a múló időben, Isten erejében és Isten tekintete előtt.„3 A vallással kapcsolatban még szükséges beszélnünk Istenről és emberről, mint a két résztvevőről. Isten „többnyire egy nagyon meghatározhatatlan fogalom”4, mint ahogy az ember is, azonban elmondható Istenről, hogy végtelen létező, aki önmagában van, míg az ember véges létező, aki úgy képes meghallani Istent, hogy a végtelensége felé fordul. 5 A kommunikáció és a vallás a kezdetektől fogva kéz a kézben járt és a különböző korok során változott is az egymással való kapcsolatuk, azonban a legnagyobb változás napjainkban figyelhető meg, a tömegkommunikáció világában. A tömegkommunikáció homogén, széles befogadó körhöz szóló egyirányú csatorna, napjaink egyik legmeghatározóbb szerve. Az emberek innen értesülnek az információkról, valamint óriási befolyásoló hatással bír. Ezért tehát a vallásoknak is be kell kapcsolódniuk a tömegkommunikáció forgatagába, amennyiben nem szeretnének perifériára kerülni. Ezt ismerte fel II. János Pál pápa, aki a tömegkommunikációt mesteri módon kezdte alkalmazni az egyház szolgálatában.

1

Róka Jolán: Kommunikációtan, Századvég Kiadó, 2002

2

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, Gondolat, Budapest, 1984 Adolf von Harnack: A kereszténység lényege, Osiris, 2000 4 G. Van der Leeuw: A vallás fenomenológiája, Osiris, 2001 5 Karl Rahner: Az ige hallgatója, Gondolat Kiadó, 1991 3

4

3. A keresztény egyházi kommunikáció

A keresztény Egyház fő feladataként az isteni kinyilatkoztatás és Jézus tanításának továbbadását jelöli meg. Ezt meg tudják tenni a templomokban és lelkipásztori tevékenységgel is, ám manapság egyre kevesebb ember él ezzel a lehetőséggel. A modern technológia által létrejött egy olyan állapot, amelyben az emberek otthonról, a kanapé kényelméből értesülhetnek a világ dolgairól. Így tehát az egyháznak a tömegkommunikáció eszközeihez kellett nyúlnia, ha érvényt akart szerezni tanainak. Azonban ez nehéz feladat volt a számukra. „Mint nép az egyház a közösség folytatása, de az elhivatott közösségé, a kiválasztott népé.” – így fogalmazza meg Van der Leeuw a keresztény Egyház fogalmát. 6 Ebből láthatjuk, hogy az egyházban résztvevő személyek elkötelezettek a közösség féle, így érthető a törekvésük oka és sikeressége a médiumok világa felé. A tömegkommunikáció elsődleges szempontjai között szerepel a szórakoztatás és a társadalom igényeihez való igazodás is. Ám ezeket nem tudja és nem is akarja megtenni a keresztény egyház. Az ő feladatuk ugyanis Isten igéinek továbbadása, amibe nem fér bele sem a szórakoztatás, sem a megegyezés a társadalom igényeivel. A kereszténység nyitását a tömegmédiumok felé a II. Vatikáni Zsinattól számítjuk. Ekkor ismerte el ugyanis az egyház, hogy szükségük van ezen médiumok használatára,így céljukként tűzték ki a keresztény kommunikáció növelését, az emberek informálását. Az első nagy pápai lépést XI. Piusz tette meg 1931-ben, amikor is az ő ötlete alapján született meg a Vatikáni Rádió, mely napjainkban 40 nyelven és 61 országban sugároz. 1990. december 7-én pedig már így ír II. János Pál pápa Redemptoris Missio című művében: „A modern világ első areopágusza a kommunikáció világa” 7 Művéből kiderül, hogy szerinte a modern világot olyannyira körülfonja a tömegkommunikáció, hogy sokak – főként a fiatalabb generáció, - számára ez az egyetlen eszköz az informálódásra és a nevelésre. Ezért hibaként nevezi meg azt a folyamatot, amelyben a tömegkommunikáció csak második helyre szorul a lelkipásztori

6 7

G. Van der Leeuw: A vallás fenomenológiája, Osiris, 2001 http://www.tavlatok.hu/38elottiek/tavlatok33.htm

5

tevékenységekben. Továbbá úgy véli, hogy mivel a médiumok játsszák a legfontosabb szerepet a fiatalság vallásossá nevelésében, ezt olyan formában kell megtenniük, ami megfelel a mai kultúra elvárásainak, hogy hallgató fülekre találjanak. Ennek kivitelezését bonyolult feladatként jelöli meg, hiszen a modern média nyelvezete, technikái és pszichológiai hozzáállásai merőben eltérnek a keresztény egyház korábbi kommunikációjától. Ennek ellenére mégsem tekinti lehetetlen küldetésnek. Úgy gondolja, hogy ezzel megnövekedhet a fiatalság vallásosságra való nevelésének esélye. Nem meglepő tehát, hogy még a fent nevezett művének publikálása előtt, 1983 októberében ő maga alapította meg a Vatikáni Televíziót, hogy a szavak mellett (XI. piuszi rádió) képekkel is üzenhessen az emberek számára. Ezzel egy olyan óriási lépést tett a tömegkommunikáció felé, mint addig még egyetlen pápa sem. Az őt követő pápák pedig követték nagy elődjüket a tömegkommunikáció kitaposott ösvényén. A II. János Pál pápa halála után megválasztott XVI. Benedek 2012.december 12-én létrehozta internetes Twitter-profilját @Pontifex néven, amit jelenleg már az ő utóda, Ferenc pápa használ. Ferenc pápának 11millió követője van és írásai kilenc nyelven érhetőek el, így üzenetei nagyon széles körben eljutnak a fiatal generációhoz is. 8 Ám II. János Pál pápa nem csak az őt követő pápákat inspirálta a tömegkommunikációhoz való közeledéshez. Veres András szombathelyi megyéspüspök ez éven „Az egyház lételeme a kommunikáció” címmel tartott előadása a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége találkozóján. Azt mondta, hogy már az anyaméhben átéljük a kommunikációt, aminek segítségével később Istenhez tudunk imádkozni. Megjelöli a nehézséget is a kommunikálásban: csak óriási kreativitással rendelkező személy képes úgy átadni az egyház kétezer éves tanítását, hogy teret kaphasson a tömegkommunikáció gyorsan pergő, szinte befogadhatatlan mennyiségű információi mellett. Fontos szempontként említi még azt is, hogy égető szükség van ugyan a tömegkommunikációs eszközök felhasználására, azonban int attól, hogy kizárólag az új technikát használják fel: mindig szükség lesz templomi előadásokra, lelkigyakorlatokra – a hagyományos módszerekre. 9

8

9

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-kommunikacio-kezdetektol-twitterig-videoval http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-egyhaz-leteleme-kommunikacio

6

4. II. Vatikáni zsinat10 Mint már az előbbiekben említettem a II. vatikáni zsinat volt az alapkő az egyház tömegkommunikáció felé fordulásához. A zsinatot 1962.október 11-én XXIII. János pápa nyitotta meg a Szent-Péter Bazilikában. Az egyház püspökei szinte mind részt vettek az eseményen, amely négy ülésszakból állt. János pápa három célt tűzött ki a zsinat tárgyaként: 1. az egyház belső életének megújítása, tanításának megismertetése széles körben 2. azon keresztények egyházhoz való visszatérésének szorgalmazása, az összefogás segítségével, akik valamely okból elhagyták a hívők körét. 3. a modern világgal folytatott dialektika, beszélgetés – közeledés az új korhoz. A zsinat mindvégig tartotta magát ezekhez a célkitűzésekhez: közelebb kerülni a modern társadalomhoz úgy, hogy közben nem szakad el az isteni tanításoktól. XXIII. János pápa halála után 1963-ban VI. Pál pápa került az egyház élére, aki végigvitte az egyházi gyűlést elődje tervei szerint,1965. december 8-i bezárással. Ezen az eseménysorozaton a későbbi II. János Pál pápa is részt vett, akire komoly hatást gyakorolt a zsinat teológiája és ezt pápasága során minden nyilatkozatában figyelembe is vette. Az egyházi gyűlés16 darab zsinati dokumentumot hozott létre, melyek között szerepel a tömegkommunikáció szempontjából nagyon fontos Inter Mirifica is.11 4.1. Inter Mirifica 12 1963. december 4-én jött létre, azzal a céllal, hogy feloldja a tömegkommunikáció és a vallás összeegyeztethetetlenségét. A dokumentum 24 pontból áll, melyben szó esik az írott sajtóról, a moziról és a televízióról. Az írás tartalmazza, hogy ezen kommunikációs eszközök Istennek köszönhetően jöttek létre, ezért használhatóak az egyház számára is. Ezentúl megállapítást tesz arról, hogy a médiumok, amennyiben jó célra használtatnak nagyon pozitív hatással lehetnek az 10

11

12

Diós István: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, 2007 http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_vatik%C3%A1ni_zsinat http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_02.html

7

emberiségre, azonban a rossz használat során degradáló hatást fejthetnek ki. Célul tűzi ki, hogy megvizsgálja eme problémákat és megkeresse a megoldást. 13 Három diszciplínát hoz létre a tömegkommunikáció helyes használatáról: 1. „az információnak, a hírek szerzésének és továbbadásának kérdése” A médiának kötelessége olyan műsorokat sugároznia, melyek valós és pontos információkat tartalmaznak, mivel a helyes információhoz való hozzájutás emberi jog. A közlésnek és az információszerzésnek tiszteletben kell tartania az erkölcsi törvényeket. Tilos tehát elferdíteni a valóságot, olyan képeket sugározni és olyan fél információkat adni, melyekből helytelen következtetés vonható le, valamint más embert megalázni egy hír továbbadásával. 2. „a művészi szabadság és az erkölcsi törvény viszonya” Csak olyan információkat adhatnak az embereknek, amelyek a helyes morális viselkedés felé terelik őket. Nem lehet tehát szofisztikus beszédekkel megvezetni a befogadót. 3. „az erkölcsi rossz elbeszélése, leírása vagy megjelenítése” Amennyiben egy erkölcsileg nem helyes információ továbbadásáról van szó, mérlegelendő a kérdés, hogy káros-e vagy hasznos mások okulása szempontjából és ez alapján dönthető el a sugárzása. Figyelni kell az emberre, nehogy rossz felé terelje. Nem csak a médiumok számára ad útmutatást, hanem a befogadó számára is. Azt mondja, hogy emberi kötelesség megszűrni, hogy mit kívánatos nézni, hallgatni, olvasni. Olyat, ami lelki károkat okoz, kerülni kell. Kiemelik a fiatalok helyzetét is, akik mindenféle szűrés nélkül néznek olyan műsorokat, amik károsak a személyiségfejlődésükre. A szülők és tanárok figyelmét hívja fel arra, hogy az ő kötelességük kiválasztani, hogy mi a megfelelő a gyermek számára és mi nem. Az újságírókat, írókat, színészeket megjelöli, mint felelősséggel rendelkező személyeket. Feladatukként előírja, hogy mindig körültekintően válogassák meg, mit adnak át és gondoljanak arra, hogy nézőik nagy része a könnyen befolyásolható fiatalság. Ezen felül figyelniük kell arra is, hogy vallásos témát hozzáértő segítségével dolgozzanak fel. A közhatalmakat is figyelmezteti, hogy saját felelősségi körükben kötelességük megvédeni a fiatalokat a média káros hatásaitól. Az államhatalmat úgy jelöli meg, mint azt a szervet, akinek kötelessége olyan törvényeket hozni, melyek védik a befogadót a nem kívánatos tartalomtól. 13

http://en.wikipedia.org/wiki/Inter_Mirifica

8

Saját feladatként jelöli meg a vatikáni média fejlődését. A jó sajtó támogatását szorgalmazza, hogy a fiatalok az egyház által megfelelőnek ítélt filmekhez, könyvekhez juthassanak el. Továbbképzést szeretne létrehozni az egyházi és a világi hívők számára, hogy helyénvaló módon tudják használni a médiumok lehetőségeit.

9

5. Aetatis Novae 14 Az Aetatis Novae egy lelkipásztori határozat, melyet 1992-ben adott ki a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa. A nyilatkozat öt fejezetből áll, amely tartalmazza a tömegkommunikáció helyzetét a világban, a kommunikáció feladatát, az egyház kihívásait a tömegkommunikáció szférájában, a lelkipásztori feladatokat és a lelkipásztori tervezés szükségességét. 5.1 A tömegkommunikáció helyzete a világban A tömegkommunikációt nem pusztán forradalomként jelöli meg, hanem egy új szemléletformaként az emberek számára. Itt az információ gyors cseréjével az emberek akár pillanatok alatt megtudhatják, mi történik a világ másik felén és ez lehet pozitív vagy negatív. Sok ember úgy gondolja, hogy ami nem jelenik meg a médiában arról szükségtelen tudomást szereznie, ezért fontos, hogy az Evangéliumot a médián keresztül is hirdesse az egyház. 5.2 A kommunikáció feladata Az emberek közötti személyes kommunikációt nagyon fontos elemként jelöli meg a családok és a társadalmak életében. A média az egyéneket gyakran elfordítja attól, hogy egymással személyes kommunikációt folytassanak, hiszen az emberek sokszor csak a médiumokkal kommunikálnak, ahol számukra nem lehetséges a visszacsatolás. Így tehát fontos feladata lenne, hogy segítse az embereket abban, hogy kommunikálni tudjanak egymással. Emellett lényegesnek érzi azt is, hogy az Igét a médiumok által is hirdessék és úgy gondolja, hogy ehhez oda kell figyelni a médiapolitikára valamint az üzenetét úgy átadni, hogy az beleilleszkedjen a mai média kereteibe. 5.3 Napjaink kihívásai Az egyház használja a médium eszközeit az Evangélium hirdetésére, azonban kritikus szemmel kell tekintenie a médiumokra és segíteni őket abban, hogy megfeleljenek az etikai és keresztény elveknek. Lényeges, hogy mindenki számára ugyanolyan mennyiségű és minőségű információt nyújtsanak. Abban az esetben, ha a tömegkommunikációt egy elit uralja, akkor az egyház feladata, hogy kiálljon a szegények és erőtlenek jogaiért. 14

https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CDQQFjA A&url=http%3A%2F%2Fuj.katolikus.hu%2Fkonyvtar%2Faetatisnovae.pdf&ei=MLVOU9DSG4LNtQbLw4 HwDA&usg=AFQjCNHvCLnQD3SX__HGZvkRP6vi-MA01g&sig2=OatCNmwuK77VkIMQQiSEA&bvm=bv.64764171,d.Yms

10

5.4 Elsődleges lelkipásztori feladatok és megvalósításuk Az embereknek aktívan részt kell venniük a kommunikációban, az egyháznak pedig ki kell alakítania a saját tömegkommunikációs szféráját: rádió, televízió, könyvkiadás, sajtó, a tömegkommunikációs szakemberek képzése az egyház számára. Az egyház szereplőinek ismerniük kell a média hatását a személyekre és társadalmakra valamint segíteniük kell, hogy minden ember egyenlően juthasson információhoz. Ezen felül számításba veszi azt, hogy a médiában dolgozó személyeknek útmutatást kell nyújtaniuk, hogy ne csábuljanak el és mindig szem előtt tarthassák mi helyes erkölcsileg és mi nem. 5.5 A lelkipásztori tervezés szükségessége Szükséges egy lelkipásztori terv kialakítása a tömegkommunikációra vonatkozóan. Ebben a tömegkommunikációban dolgozó szakemberek felé kell fordulni, a kidolgozott tervet pedig mindenki számára elérhetővé kell tenniük. A tervben szerepelnie kell egy kommunikációs stratégiának, fel kell mérnie a különböző területeken a média helyzetét, javasolnia kell, hogyan hozzon létre az egyház kommunikációs eszközöket, figyelembe kell vennie a média-pedagógiát valamint segítő kezet kell nyújtani a médiában dolgozóknak.

11

6. II. János Pál élete 15 II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyla néven született 1920.május 18-án Lengyelországban, Wadowicében. A fiú harmadik gyerekként jött világra, azonban nővérét már nem ismerhette meg, ugyanis a lány Wojtyla születése előtt meghalt. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a kislány holtan született és Karol pápaként ezért lépett fel olyan radikálisan az abortusz ellen. Bátyja, Edmund, már 15 éves volt mikor Wojtyla világra jött: így szerették egymást, mint ahogy a testvérek teszik, azonban a nagy korkülönbség miatt nem alakulhatott ki közöttük egy erős baráti viszony. Wojtyla hívő családban nőtt fel, erről a későbbiekben többször is beszélt: gyermekkora óta körülvette a hit, így természetes volt számára ez az életforma. Az iskolában példás magaviseletű volt és nagyon jó tanuló, sokszor segítette a gyengébb képességgel bíró osztálytársait. Gyermekévei boldogan teltek, míg el nem veszítette bátyját, Edmundot majd kilenc éves korában édesanyját is, Emiliát. Az asszony sokat betegeskedett és szívelégtelenségben halt meg. II. János Pál későbbi visszaemlékezéseiből megtudhatjuk, hogy az anyja tanította meg imádkozni, ám nem sok emléke van róla és arról, hogy mennyiben sarkallta őt arra, hogy a papi hivatást válassza. Édesanyja halála után még közelebb került apjához, aki ugyan nem tudta pótolni az anyját, de odafigyelt a fiúra. Szigorú menetrendet állított fel a számára, hogyan teljenek a mindennapjai. Karol belátta, hogy ez a terv az ő javát szolgálja ezért nem lázadt az apja ellen. Gyermekkorában csupán annyira volt vallásos, amennyire a többi gyerek, azonban az apja rászoktatta a rendszeres imádkozásra. Középiskolai éveiben már elköteleződött az egyház mellett: ministránsvezetővé lépett elő, ahol lelkesen segítette Kazimierz Figlewicz atyát. Középiskolai évei végén sokan úgy gondolták, hogy papi pályára lép, de őt ekkoriban a színház érdekelte. Végül valószínűleg a náci és kommunista totalitarista rendszer, valamint édesapja halála ráébresztette arra, hogy nem elég, ha civilként tevékenykedik az egyházért, így egyre közelebb került az egyházhoz.1946. november 1-jén szentelték pappá. November 2-án tartotta meg az első miséjét, amin kevesen vettek részt, de Figlewicz atya, aki mellett ministránsként tevékenykedett, jelen volt. Ezután ösztöndíjasként Rómában folytatta a tanulmányait. Wojtyla ekkor először hagyta el Lengyelországot, ez az utazás, az hogy világot látott, szép emlékként kísérte végig az élete során. 1948-ban visszatért Lengyelországba, ahol plébánosként tevékenykedett. Pár év múlva filozófiát és teológiát kezdett tanulni, ezen iskoláit is sikeresen elvégezte. Karrierje 15

Regényi Huba: II. János Pál Isten atlétája, Ringier Kiadó Kft. 2005 Gergely Jenő: II. János Pál, Kossuth Könyvkiadó 1986 Tad Szulc: II. János Pál pápa élete, Magyar Könykvklub 1996

12

ezután folyamatosan felfelé ívelt: 1958-ban püspökké szentelték, 1964-ben Krakkó érsekévé választották majd 1967-ben bíboros lett. 1962 és 1965 között részt vett a II. vatikáni zsinaton, amely komoly hatást gyakorolt rá és későbbi pápai éveiben minden nyilatkozatában és tanításában figyelembe vette a zsinat elveit. 1978-ban részt vett a konklávén melynek során megválasztották Albino Luciani-t, aki I. János Pál pápa néven vált ismertté, ám ő sosem kívánta ezt a posztot magának. Szegény, sokgyermekes családból származott, gyermekkorában előfordult, hogy koldulnia kellett, a Vatikáni légkört túlságosan pompásnak találta magának. Fő feladataként a szegények segítését jelölte ki, azonban a beiktatása után 33 nappal holtan találták meg lakosztályában, így nem tudott mély nyomot hagyni az egyház életében, mint pápa. Ezzel szemben Wojtyla-ra nagy benyomást tett, ezért is választotta magának a II. János Pál pápa nevet, miután 1978.október 16-án pápává választották. Azt, hogy hogyan tevékenykedett pápasága során valamint hogyan ért véget az élete szakdolgozatom további részében fogom kifejteni. 6.1 II. János Pál pápa élete a média szempontjából II. János Pál óriási lépéseket tett a média és az egyház közelebb kerüléséért, az ifjúság jóra neveléséért, a szegények és a betegek oltalmazásáért, azonban egy átlagos médiafogyasztónak nem ezen tettei jutnak először eszébe róla. A legnagyobb sajtóvisszhangot kapó történetek nem 27 évig tartó munkásságához kötődnek, hanem az ellene elkövetett merénylethez valamint későbbi halálához. Az első fontosabb médiamozzanat (a beiktatása után) Mehmet Ali Agca-hoz fűződik. A török férfi 1981.május 13-án többször is rálőtt II. János Pál pápára, aki általános kihallgatását tartotta. A pápát súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Felépülése után meglátogatta az életfogytiglani börtönre ítélt férfit és megbocsátott neki, ezzel is tanúbizonyságot téve jóságáról és arról a megbocsátásról, amit élete során komoly meggyőződéssel tanított. 16 Azonban ami ennél is nagyobb médiafigyelmet kapott, az a pápa halála. Miután a merénylet megtörtént a pápa felépült ugyan, de számtalan betegség támadta meg, köztük a Parkinson-kór. Haldoklása során hívők ezrei gyűltek a Szent-Péter térre és imádkoztak érte. A televízió élőben közvetített és az interneten is folyamatosan értesítették az embereket az újabb fejleményekről. A pápát kórházba akarták szállítani, de ő ezt visszautasította. Utolsó óráit ott szerette volna tölteni, ahonnan hosszú ideig irányította a

16

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1981_majus_13_ali_agca_merenylete_ii_janos_papa_ellen

13

keresztény egyházat. János Pál pápa 2005. április 2-án halt meg, 84 évesen. A tömeg megrendülten hallgatta a gyászhírt, majd gyertyát gyújtottak és imádkoztak a pápájukért, aki a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő egyházfő volt és az egyik legközkedveltebb is egyben.

14

7. II. János Pál pápa kommunikációteológiája II. János Pál pápa – amint azt már a keresztény egyházi kommunikáció részben is említettem, nagyon sokban megváltoztatta a tömegkommunikáció és a vallás kapcsolatát. Christine Anne Mugridge véleménye szerint II. János Pál pápa ugyan nem kívánt létrehozni egy teológiát a kommunikációra vonatkozóan, de leveleiben és nyilatkozataiban látszik egy jól kidolgozott közeledés a média felé. Ez a közeledés egyrészről arról szól, hogy a keresztény egyház elismeri a média létjogosultságát és használni kezdi, mint közvetítő eszközt. Másrészről viszont arról is, hogy a pápa észrevette, hogy az emberiség mennyire eltévedt erkölcsileg és a médiát használta fel segítségnyújtásra, mint a szervet, amihez a mai ember a leginkább közel kerül.17 A II. Vatikáni zsinat Inter Mirifica dokumentumában már elismerik a tömegkommunikáció fontosságát, azonban nem fedezik fel azt a fontos pontot, amit II. János Pál pápa felismer. Ez egy új korszak, amihez az egyháznak is igazodnia kell. A pápa nem verbális kommunikációja is utal erre a kidolgozott stratégiára. Ezt Arturo Mari is megerősíti, aki a pápa fotósa volt. Ő kijelenti, hogy II. János Pál pápa a kommunikáció pápája. Azt mondja, hogy minden pápát a saját korában kell ábrázolni, ez pedig a kommunikáció kora, ő pedig korának pápája. Nála alkalmasabb személyt nem is választhattak volna erre a posztra. Úgy gondolja, hogy II. János Pál mindig közel akart lenni az emberekhez, nem pedig elefántcsont tornyából letekinteni rájuk. Azt mondta a megválasztása után, hogy ha téved, akkor majd a hívők kijavítják. Ez egy igazán fontos előrelépés volt: soha egy pápa sem feltételezte azt, hogy téved és soha egy pápa sem kérte, hogy az egyszerű hívők kijavítsák a tévedéseit. Ezzel a kijelentésével II. János Pál elérte, hogy ne egy uralkodó és a népe kapcsolat jöjjön létre közte és a hívők között, hanem egy kötetlenebb, barátságos kapocs, melyben ugyan megőrzi a szuverenitását, mégis olyan engedményeket ad a hívőknek, amit eddig sosem kaptak meg. Ezután arról nyilatkozik, hogy II. János Pál egy nagyon jó modell, akinek az arca akkor is beszél, ha nem szólal meg, ezáltal Mari mindig tudja, hogy mikor készíthet jó fotót a pápáról.18

17 18

http://www.keresztenyszo.katolikhos.ro/archivum/2011/majus/1.html http://natgeotv.com/hu/elet-a-vatikanban/interju

15

8. II. János Pál pápa beszédei A következőkben II. János Pál pápa kommunikációját a beszédei alapján szeretném bemutatni, mivel úgy gondolom az alapján ismerhetjük meg őt és a kommunikációját a legjobban, ha fontosabb szónoklatait elemezzük. Munkássága során nagyon sok beszédet írt, így nincs lehetőségem mindegyik részletes elemzésére, azonban kiválasztottam azon beszédeket, melyekkel a legjobban megismerhető a pápa személyisége, állásfoglalása társadalmi és politikai kérdésekben, valamint kommunikációs módszerei. Az alábbiakban szeretném kifejteni, hogy miért választottam a következő beszédeket. 8.1 Az első beszéde a megválasztása után Emellett a beszéd mellett azért határoztam, mert a pápa első beszédeként megmutatja, hogyan szeretné kormányozni az Egyházát, valamint milyen utat jelöl ki önmaga számára. Már ebben az első beszédében felfedezhető a terv, hogy komoly próbálkozásokat szeretne tenni a tömegkommunikáció és az egyház közeledéséért. 8.2 Üzenet a 17. ifjúsági világnap megnyitására Ezt a beszédet azért választottam ki, mert II. János Pál számára a fiatalok helyes útra való terelése mindig kiemelkedő helyet foglalt el a céljai között, az ő szempontjukból tartotta égetően fontosnak a tömegkommunikáció és az egyház kapcsolatát, hiszen ők már a tömegkommunikáció világában nőnek fel. 8.3 Levél a nőknek Ennek a levélnek a elemzésénél úgy gondoltam, hogy az ifjúsághoz hasonlóan ismét egy egész társadalmi csoportot vizsgálhatok meg. Ezen kívül a keresztény egyház és a feminista mozgalmak sokszor fogalmaztak meg ellentétes véleményeket így úgy véltem, hogy II. János Pál állásfoglalása értékes pont lehet. 8.4 Üzenet a béke 35. világnapjára Ezt a beszédet azért választottam, mert szerettem volna bemutatni, hogy II. János Pál a világi politikai kérdésekben is részt vesz, valamint szeretne ilyen esetekre is megoldást nyújtani. Az ilyen beszédei miatt történhetett meg az, hogy mikor egy-egy ország vezetőjével találkozott az első kérdés, amit a kormányzó feltett neki, hogy: „Mit tegyek?” 8.5 Üzenet a betegek 8. világnapjára Ez a beszéd úgy gondolom, hogy a pápához magához is közel állhat, így ezért használtam fel a szakdolgozatomban. II. János Pál számára mindig fontos volt a betegek, szegények megsegítése ezért úgy hiszem, hogy ez a beszéd mutat meg legtöbbet a törekvéseiből. 16

8.1 Az első beszéde a megválasztása után Az első beszéde a megválasztása után 1978. október 17-én történt meg a Sixtuskápolnában. Szónoklatában a pápa megszólítja az egyház tagjait és a hívőket is egyaránt, ezzel széles körben, mindenki számára ad tanácsot, nem rekeszti ki az egyszerű hívőt és nem különbözteti őt meg az egyházi személyektől. Elmondja, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek – utalva ezzel I. János Pál pápa korai halálára, - így a mi dolgunk az, hogy elgondolkozzunk ezen és imádkozzunk hozzá, hiszen a segítség tőle érkezik. Ezen cselekedet helyességére a saját példáját mutatja meg: nem volt ideje hosszú pápai felkészülésre, hiszen az események váratlansága nem engedte meg neki, de úgy gondolja, hogy nincs mitől tartania, hiszen Istentől kapta ezt a hatalmat és így már nem is számít, hogy kevés ideje volt a felkészülésre, mivel Isten segíteni fogja őt. Ezután a II. Vatikáni Zsinat jelentőségére hívja fel a figyelmet. II. János Pál pápa már az első beszédében arra a zsinatra hivatkozik, ami a tömegkommunikáció felé fordult. Azt mondja, hogy fontos az, hogy figyelembe vegyük azon bölcs döntéseket, amelyek a zsinaton születtek és feladatunk az, hogy az abba leírtakat az életben is sikeresen abszolváljuk. Ezen kijelentésével megmutatja, hogy szeretne a tömegkommunikáció felé fordulni és megtenni azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek még csak elméletben születtek meg. Az, hogy első beszédében a zsinat fontosságát hangsúlyozza, a pápa modern, a kommunikáció iránti elkötelezettségét engedi sejtetni, amelyet élete során végig folytatott.19 8.2 Üzenet a 17. ifjúsági világnap megnyitására A pápa számára élete során kiemelt fontosságú volt az, hogy a fiatalokat a jó irányba, Isten felé terelje. Ezért is szorgalmazta a tömegkommunikációhoz való közeledést, hiszen a fiatalság már onnan tanul, értesül. Az üzenet 2002.július 25-én, Torontóban hangzott el. A pápa a fiatalokat szólítja meg, akik a Föld különböző részeiről érkeztek, hogy meghallgassák őt. II. János Pál pápa kijelenti beszédében, hogy a fiatalok számára milyen fontos a boldogság, 19

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=253

17

ami igazán megtévesztő lehet. Sok helyről hallhatják, hogy a boldogság titka a pénz, hatalom, stb. de ez mindössze felszínes boldogsághoz vezet. A boldogság igazi titka a Jézus iránti hit. Ezt a boldogságot nehéz elérni, sok munka és idő, amíg elérkeznek hozzá, azonban ez az igaz boldogság. A pápa elmondja a fiataloknak, hogy ő ugyan idős, de lélekben fiatal. Ezzel megmutatja, hogy nem csak, hogy megérti a helyzetüket, de érzi is, amit ők, azonban mivel idős, így több tapasztalattal rendelkezik és jó tanácsokkal szolgálhat. Az mondja, hogy boldogok úgy lehetnek, ha Jézus tanításait követik. Ez olykor nehéz feladat lehet, hisz előfordul, hogy mást hallanak és könnyebb is követni azt, mint az erények által elhivatott evangéliumot, azonban Jézus az egyetlen, aki ismeri miben rejlik az emberi boldogság. A pápa ezen beszédében is megmutatkozik az elhivatottság a fiatalok felé. Nem mondja, hogy könnyű feladat a jó utat választani, hiszen rengeteg csábítás éri őket, azokat akik még nem rendelkeznek kiforrott személyiséggel. Azonban ösztönzi a fiatalokat, hogy a könnyű útról való lemondás és Jézus követése egy olyan élet felé tereli őket, ami az igaz és boldog élet. 20 8.3 Levél a nőknek A Levél a nőknek című írást a pápa a Nők IV. Világkonferenciájára írta, amelyet Pekingben tartottak, 1995 szeptemberében. A konferenciát pozitív kezdeményezésnek tekinti, ahol szó eshet a nők helyzetéről a világban és az egyházban. Levelét afféle segítségként nyújtja a konferencián lévők számára, hogy megismerhessék az egyház álláspontját. A levél fő pontjaként a női méltóságot és Isten általi szerepét helyezi. Először köszönetet mond Istennek a nő szerepéért az egyházban és a világban, majd ezzel a köszönettel megköszöni a nőknek is. Hálát ad a nőnek, azért mert: 1,) anyaként új életet hoz a világra, felneveli a gyermeket és élete során támaszként szolgál a számára 2.) feleségként egy férfihez köti az életét 3.) segíti a családját 4.) dolgozó személy, aki az élet területén mindenhol jelen van és gazdagítja a társadalmat 20

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=322

18

5.) szerzetesnő, aki Isten igéjét hirdeti. Ezután elmondja, hogy a történelem során a nőket sokszor elnyomták és ebben a keresztény egyház is szerepet játszott. Ezért elnézést kér, vállalja az egyház felelősségét, majd a nőt a férfival egyenrangú személyként jelöli meg. Ez egy fontos pont, ugyanis Ádám és Éva történetéből megtudhatjuk, hogy a nő az, aki könnyebben elcsábítható, és aki hajlamosabb a bűnre. Ez alapján az egyház sokáig olyan tanításokat adott a világnak, miszerint a nő esendőbb és a férfi ezáltal felsőbbrendű. Feladatként jelöli meg, hogy a nőket a világ minden pontján bevonják a gazdasági és politikai életbe, valamint szigorúan fellépjenek a nemi erőszak és a prostitúció ellen. Felhívja a konferencia figyelmét, hogy emelje ki a nőt, mint a „női géniuszt”, aki szeretetével és odaadásával szolgálja a társadalmat és Istent. Ugyan II. János Pál törekvése abban, hogy a nőket egyenrangú félként jelöli meg egy lépés az egyház részéről a feminista mozgalmak felé, azonban sok támadás érte amiatt a konzervatív felfogás miatt, hogy a nők fő szerepe az anyaság és, hogy nem szentelhetőek pappá. 21 8.4 Üzenet a béke 35. világnapjára A pápa ezen beszédét 2002. január 1-jén hallhatták az érdeklődők. II. János Pál úgy érezte, hogy 2001. szeptember 11. eseményeit nem hagyhatja szó nélkül. Ez az al-Kaida terrortámadása volt az Egyesült Államok ellen, melyben több ezer ember vált áldozattá. II. János Pál szerint ez az a pont, amikor az emberek észreveszik mennyire sebezhetőek és félni kezdenek. Ez pedig a terroristák célja, így ő úgy érzi, hogy az Egyház (és a vezetője) feladata, hogy reményt adjon az embereknek. Isten kegyelmes az emberekkel, így bármi is történjen, az embereknek bízniuk kell abban, hogy a jó győzedelmeskedni fog a rossz felett. A saját élete tapasztalataival próbál segíteni: a nácik és kommunisták totalitarista rendszerében élt, de imádkozott, remélt és vége lett azoknak a rendszereknek, béke követte őket. A békét a megbocsátás és az igazságosság művének tekinti, ezért fontos, hogy az emberek erre törekedjenek, ne pedig gyűlölködjenek és a bosszúálláson gondolkozzanak. Ezután a terrorizmusról beszél, ami az igazságosságot és a megbocsátást támadja. A terroristákban él egy nagymértékű halálvágy (ami abból is észrevehető, hogy saját 21

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=77

19

embereiket küldik a halálba), ami az élet gyűlöletéből fakad. Ez egy emberiség ellenes cselekvés, mivel a gyilkosságokkal megvetik az emberi életet. Emellett Isten elleni cselekvés is, hiszen Isten parancsa az, hogy ne öljünk. Az pedig, hogy Isten nevében viszik véghez ezeket a borzasztó gyilkosságokat, azzal Istent is lealacsonyítják. Isten nem akarhatja azt, hogy a saját igazságukat erőszakkal kényszerítsék más emberekre. Azt mondja, hogy védekeznünk kell ezen emberek ellen, de figyelembe kell vennünk az erkölcsi és jogi kereteinket, hogy ne váljunk olyanokká, mint ők. A vallási vezetőknek egy globális összefogásban kellene fellépniük a terrorizmus ellen, melyben megtagadják a terroristáktól az isteni igazolást. Végül a megbocsátás nehézségéhez ad segítséget. A megbocsátást egy személyes választásnak ítéli meg, melyben a rosszra való rosszal válaszolás ösztönét nyomjuk el magunkban. Erre Krisztus példájával próbál reflektálni: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” A megbocsátás tehát olyannyira üdvös cselekedet, ami isteni eredetű, azonban az ember is megtalálhatja magában. A megbocsátás nagyon fontos azért is, hogy elkerüljék a konfliktusokat az emberek egymás között. Emberi hajlamosság az, hogy elvárjuk, hogy nekünk is megbocsássanak, ha vétkeztünk, így nekünk is ezt kell tennünk. Beszédét azzal zárja, hogy imádkozzunk a terrorizmus áldozataiért és azokért a népekért, akiket elnyomnak, hiszen az imák hozzák el a békét az ilyen nehéz korszakokban. 22 8.5 Üzenet a betegek 8. világnapjára II. János Pál beszédét azzal kezdi 2000.február 11-én, hogy az emberiség sokat tett az egészségért és ezzel el is ismeri a tudomány jelentőségét. A gyógyszerek, a műtétek, a minőségibb betegellátás és az önkéntes szolgálat, mind a tudomány és az emberségesség létét támasztja alá. Ezzel azonban még nem tettek eleget: a háború, a kábítószer, AIDS, bűnözés, szegénység még mindig jelen van az ember életében, mint a szenvedés fő forrása. A szenvedés az ember életében alapvetően nagy helyet foglal el, hiszen az emberi természet törékeny (mutatja ezt az eredendő bűn is) és így hajlamos rosszat cselekedni. A fő problémát abban látja, hogy az egészségügyi segédeszközök még nem mindenhol vannak jelen. A fejlődő országok ilyen téren óriási hiányosságban szenvednek, pedig ők is ugyanolyan emberként, mint a fejlett országokban élők jogot képezhetnek ugyanazokra az

22

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=320

20

eszközökre, gyógyszerekre, ellátásra. Ezen kívül fennáll egy óriási paradoxon is: az életet próbálják meghosszabbítani, sőt mesterségesen létrehozni az abortusz és az eutanázia mégis létjogosultságot kap. Az élet Isten ajándéka, melyet az ember nem vehet el sem abortusz, sem eutanázia útján. Az egyház elősegíteni kívánja mindenki számára a teljes életet, amiben nincs helye az orvosoknak Istenként. Ezzel a felszólalásával reflektál az Evangelium Vitae című írására, melyet 1995.március 25-én tárt a világ elé és mely az emberi élet méltóságáról szól.23

23

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=64

21

9. Evangelium Vitae Az Evangelium Vitae véleményem szerint a pápa legfontosabb műve, melyben a fontos társadalmi kérdésekre válaszol az Egyház szemszögéből. Az abortusz és az eutanázia napjaink egyik legfontosabb morális kérdése. Szabad-e fogamzásgátló eszközöket használni? Az abortuszt engedélyezzék-e általános körben, bizonyos esetekben vagy semmiképpen? Szabad-e megszabadítanunk egy embert a szenvedéseitől, ha ígyis-úgyis a halál várna rá? Elsőként a fogamzásgátlás létjogosultságáról szeretnék írni. Az óvszerhasználat és a fogamzásgátló gyógyszerek a mai fiatalok fejében egyenlő a felelősségteljes gondolkodással. A különböző fogamzásgátló módszerek nem csak megvédik a felkészületlen embereket a gyermeknemzéstől, de az óvszer például különböző betegségektől is megvédhet. A médiából minden fiatal megtanulhatta ezt és jobbára eszerint is élnek, ezért is lehet meglepő II. János Pál álláspontja ebben a témában az olyan fiatalok számára, akik nem vallásos családban nőttek fel. A pápa elítéli az összes fogamzásgátló módszert, mivel úgy gondolja, ha Isten meg szeretné áldani az embert azzal, hogy gyermeke szülessen akkor az embernek nincs joga Isten akaratát megakadályozni. A pápa ezen felfogását sokan támadták, mivel úgy gondolták, hogy ez a konzervatív felfogás az AIDS fokozott terjedéséhez vezethet a visszamaradott országokban. Ezen felül pedig amennyiben mindenki követné ezt a felfogást az olyan népességszaporulathoz vezethetne, amit a Föld már nem lenne képes elviselni. Második fontos kérdés az abortusz. Ez a kérdés már nagyobb megosztottságot kap a társadalom nem vallásos köreiben is. Az abortusz, latin eredetű szó, a terhesség megszakítását jelenti. Vajon gyilkosság-e megölni egy magzatot? Sokan úgy gondolják, hogy ez kizárólag az anya szabad döntése, hiszen lehet, hogy nem tud a gyermekének olyan körülményeket biztosítani, melyek megfelelőek lennének a számára, vagy nincs még felkészülve arra, hogy anya legyen. Ez persze nem elég ok arra, hogy elvegyék egy magzat életét, így a legtöbb országban szigorú törvények korlátozzák a terhesség-megszakítást. Ezen törvények közé tartozik, például Magyarországon is, hogy abban az esetben engedélyezhető az abortusz, ha valakit megerőszakoltak és így esett teherbe, vagy ha a terhesség első harmadában van – mivel ekkor az orvostudomány még nem tartja önálló életnek a magzatot. II. János Pál pápa és az egyház álláspontja az, hogy magzat onnantól számítható önálló életnek, mikortól megfogant. Innentől kezdve pedig a magzatra is érvényes Isten „Ne ölj!” 22

parancsolata, ezért szigorúan tiltják az abortuszt. A pápa ezen kívül még azt is kijelentette, hogy egy nő akkor sem szakíttathatja meg a terhességét, ha a fogantatás erőszak útján történt meg, hiszen Isten ajándéka az élet ebben az esetben is. Az kérdéses marad, hogy egy anya szeretettel fog-e tudni arra a gyermekre nézni, aki az ellene elkövetett erőszak következményeként jött a világra. A harmadik fontos kérdés, az emberi élet sérthetetlensége nyomán az eutanázia kérdése. Az eutanázia görög eredetű szó, jelentése szép halál. A gyógyíthatatlan beteg aktív (az orvos segítségével történő) vagy passzív (a kezelés abbahagyása) módon történő halálba segítése. Az emberek bizonyos része úgy gondolja, hogy amennyiben egy haldokló betegnek már nincs esélye a gyógyulásra akkor a halálba segítése, amennyiben az ő vagy egy családtagja kérésére történik, a szenvedés elkerüléséért és az emberi méltóságának a megőrzéséért egy elfogadható, helyes cselekedet. Azonban ebben az esetben az orvos is fontos szerepet játszik, hiszen vagy ő segíti a beteget a halálba, vagy ő fejezi be a további kezelését. Az orvosok pedig a Hippokratészi eskü értelmében az élet megvédésére esküdtek fel. A kegyes halálba való segítés a Hippokratészi eskü elhagyása vagy egy nemes cselekedet? Az egyház véleménye szerint az eutanázia az abortuszhoz és a fogamzásgátlóhoz hasonlóan egy nem kívánatos cselekedet. II. János Pál véleménye szerint Isten, aki adta az életet az egyetlen, aki elveheti. Az orvosok nem játszhatják el Isten szerepét és nem felejthetik el, hogy a szenvedés néha üdvözlendő cselekedet, ami közelebb segít Istenhez és a hithez. 24

24

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=78

23

10. Üzenet a kommunikáció világnapjára

II. János Pál pápasága során több üzenetet is mondott a kommunikáció világnapjára: 2002. május 12-én, 2004.május 23-án és 2005.május 1-jén is. Az, hogy többször is foglalkozott ezzel a témával megmutatja, hogy valójában fontosnak tartotta a kommunikációt a hívő és Isten között, a hívő és az egyház között, valamint az emberek között. Emellett pedig ezek az üzenetek arról is tanúbizonyságot adnak, hogy a pápa számára valóban középponti feladat volt, hogy az egyházat és a médiumokat közelebb hozza egymáshoz. A következőkben ezt a három beszédet szeretném bemutatni. 10.1 Üzenet a kommunikáció 36. világnapjára II. János Pál ezen üzenetében az internetet kívánja megvizsgálni, mint új eszközt az Evangélium hirdetésére. Beszédét azzal kezdi, hogy a történelem során az Evangélium mindig eljutott a Föld minden pontjára: először szájhagyomány útján, majd a könyvnyomtatással, napjainkban pedig az internet a megfelelő eszköz erre. Az internet, mint minden újdonság tartalmaz számos pozitív és negatív lehetőséget is, ezért elővigyázatossággal kell bánni vele. II. János Pál azt mondja, hogy az egyház bizalommal fordul az internethez, mint ahhoz az eszközhöz, ami a legközelebb áll manapság a fiatalokhoz. Úgy gondolja, hogy az internet az, ahol a fiatalok először tájékozódnak és így itt a legkönnyebb eljuttatni hozzájuk az Evangéliumot. Azt mondja, hogy miután egy olyan forrásból megtapasztalták az Evangéliumot, amihez szeretettel fordulnak, utána könnyebben fognak a valódi keresztény világhoz is fordulni. Az internet segíthet abban is, hogy a már hívő ember még közelebb kerüljön az Evangéliumhoz, az Egyházhoz és annak történetéhez, mivel ez mind fellelhető az interneten. Azonban ez nem helyettesíti azt, amikor az emberek a templomban a misék során közelebb kerülnek Istenhez vagy az imádságokat, mindössze segít eljutni a fiataloknak arra a pontra, hogy érdeklődve forduljanak a hit felé. Az üzenet végén megemlíti, hogy az internetet ugyan a háború idején találták fel azért, hogy minél sikeresebben tudjanak harcolni, így paradoxon lehet az Evangélium, a béke hirdetése ezen az eszközön. Azonban úgy gondolja, hogy maga az eszköz nagyon jó 24

forrása lehet annak, hogy minél több emberhez eljusson Isten igéje, hiszen amennyiben megfelelő belátás szerint használjuk, nem veszélyes. Ezért felhívja az Egyház figyelmét arra, hogy kezdjék használni az internetet, aknázzák ki a benne rejlő lehetőségeket. 25 10.2 Üzenet a kommunikáció 38. világnapjára Ebben az üzenetben a média és a családok kapcsolatát figyeli meg, valamint a családoknak próbál segítséget nyújtani a helyes médiahasználathoz. Mivel annyi médium van egyszerre jelen, amely ellentétes üzeneteket sugároz az embereknek így egyszerre lehet jótékony és káros hatással is a család résztvevőire. Napjainkban szinte minden családnak, még a szegényebbeknek is lehetősége van a médiához való hozzáféréshez, ami által korlátlan információhoz tudnak hozzájutni. A médiának, így, hogy óriási befogadó közönsége van, tisztában kell lennie azzal, hogy óriási erkölcsi felelősség hárul rá, mivel azzal, amit mond befolyásolja a szülőket, pedagógusokat, akik példaképként állnak a gyermekek előtt. A média tehát képes borzasztó hatást is gyakorolni a családokra azáltal, hogy nem tiszteli az erkölcsöket, a vallást. II. János Pál rávilágít arra a szempontra, hogy a média sokszor helytelenül mutatja be a családot, ami a társadalom szerves része, és amire ezáltal nagyon rossz hatást gyakorol. A hűtlenséget, az abortuszt, a válást és a homoszexualitást gyakran magától értetődő jelenségként mutatja be, mint az élet rendjét. Ezzel szemben a pápa szerint az egészséges és kívánatos családkép az, amely a szereteten és kölcsönös tiszteleten alapul. A média dolgozóinak nem szabad hagynia, hogy a média helytelen családképet mutasson az emberek számára. Emellett a szülő is szerves részét képezi a médiumok helyes használatának. A könnyen befolyásolható gyermeket meg kell tanítani a különböző médiumok használatára. Meg kell mutatni a gyermeknek, hogy a reklámok nem mindig az erkölcsi fejlődését segítik elő, hanem arra próbálják rávenni, hogy megvásároljon valamit. Arra is szükséges megtanítani, hogy kritikus szemmel vizsgálja a médiát, ne higgyen el mindent, amit lát vagy hall. A szülőknek szabályozni is kell azt, hogy a gyerek milyen médiumokat használjon és milyen időközönként. A folyamatos televízió nézést fel kell váltani családi programokkal, melyek közelebb hozzák egymáshoz a családot.26

25 26

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=42 http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=28

25

10.3 Üzenet a kommunikáció 39. világnapjára II. János Pál ebben az üzenetében a népek közötti interakcióról beszél és arról, hogy milyen tudatalatti befolyásoló hatással bír a média a népek között. A média képes minket megtanítani olyan népek szokásaira, amelyek olyan messze állnak tőlünk földrajzilag, hogy az ő segítsége nélkül nem tudnánk felfedezni azon nép különlegességét. Ez áldásos tevékenység is lehet, hiszen megtanít a széleskörű gondolkodásra, elfogadni a másságot és érdeklődve tekinteni rá. Azonban ennek is meglehet a hátulütője is. Amennyiben a média egy másik népről azt szeretné velünk elhitetni, hogy ellenséges a számunkra ezt könnyen megteheti. Mivel földrajzilag messze állunk bizonyos népektől így csak azokból a képekből merítkezhetünk, amit a média ad a számunkra és ezek a képek nem feltétlenül a valóságot mutatják a számunkra. Így tehát a média képes arra is, hogy háborút, népirtást kezdeményezzen, azonban az érem másik oldalát is képes befolyásolni: egységet, békét kovácsolhat. Az Egyház állásfoglalása szerint a média kötelessége a béke előremozdítása. Ezen felül a média képes arra is, hogy egy katasztrófa bekövetkeztekor könnyen mozgósítsa az embereket. Mivel a hírek és információk gyorsan terjednek így az emberek gyorsan tudnak reagálni bizonyos esetekre. 27

27

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=18

26

11. Összegzés Szakdolgozatom során szerettem volna bemutatni az egyház és a kommunikáció kapcsolatát, azt, hogy az egyház számára milyen nehéz feladat belépni a tömegkommunikáció gyorsan pergő világába mégis milyen jól veszi az akadályokat. Az Inter Mirifica és az Aetatis Novae is világosan megmutatja, hogy az egyház szemben áll a tömegkommunikáció káros hatásaival és feladatának érzi amellett, hogy az Igét hirdesse azt is, hogy megvédje az embereket a média negatív befolyásoló hatásától. Véleményem szerint az, hogy a keresztény Egyház úgy érzi közelednie kell a tömegkommunikáció felé, hogy ezen a ponton is segítse az embereket egy nemes feladat. Ennek a feladatnak volt II. János Pál pápa a legfőbb elvégzője. A pápa munkássága során mindvégig úgy kommunikált, hogy közel kerüljön a hívőihez, nem pedig elhatárolódva végezte a feladatát. Talán ezért a felfogásért lett az egyik legnépszerűbb pápa. Szakdolgozatom II. János Pál pápáról szóló részében szívesen írtam volna többet az életéről, mivel úgy gondolom, hogy az, hogy milyen volt a gyermekkora, milyen szenvedéseken ment keresztül nagyban befolyásolta a későbbi tevékenységét. Azonban erre sajnos nem volt lehetőségem annyi időt fordítani, mint szerettem volna, mivel a témám az volt, hogy hogyan kommunikál a pápa, így életének azon részeit próbáltam kiragadni, melyek a kommunikációja megértéséhez adnak segítséget. Ettől függetlenül úgy vélem, hogy akár egy szakdolgozat témája lehetne a pápa élete és az, hogy életének megpróbáltatásai hogyan befolyásolták munkásságát. Érdekes például az is, hogy édesanyja korai elvesztése miatt igazán közel érezte magát Szűz Máriához, akiről ezért több beszéde is született, mint más pápáknak. A kommunikációját megértendő a beszédeit használtam fel. Megpróbáltam a rengeteg beszéd közül azokat kiválasztani, amelyek a legérdekesebbek és melyek a legjobban megmutatják, milyen véleményt fogalmaz meg a kommunikációról valamint a társadalmi kérdésekről. A beszédeket szerettem volna úgy összeválogatni, hogy minden a társadalomban lévő rétegre és korosztályra vonatkozóan bemutathassam a pápa vélekedéseit, útmutatását. Így például kiválasztottam az ifjúsághoz szóló üzenetét, amely fémjelezi azt is, hogy a pápa számára milyen fontos volt a fiatalok jó útra terelése és azt is, hogy ezt a tömegkommunikáció segítségével szeretné megtenni. A Levél a nőknek című üzenet minden nőhöz szól, így ez is egy nagy csoport figyelmét vonja magára. Ez a levél nem csak köszönetet mond a nőknek a tevékenységükért és 27

egyenrangú félként jelöli meg őket, hanem bocsánatot is kér az őket ért sérelmek miatt. Véleményem szerint ez egy nagyon pozitív lépés volt a pápa részéről. A betegekről szóló írást azért választottam, mert a pápa munkássága során kiemelt helyet biztosított a számukra tevékenységében, ezért úgy véltem, hogy nem hagyhatom ki, bár tény, hogy szorosan nem kapcsolódik ahhoz, hogy miféle kommunikációt folytat, azonban a pápához nagyon közel álló téma. A béke üzenetét azért elemeztem, mert abban a pápa egy olyan témával foglalkozik, ami a média szempontjából is kiemelt fontosságú volt és globális félelmet keltett az emberekben. Érdekesnek találtam azt, hogy a pápa ilyen világi témákkal is foglalkozik és segítséget nyújt a hívőknek. Az Evangelium Vitae, mint ahogy ezt a fejezetében is írtam véleményem szerint a pápa legfontosabb beszéde. Úgy gondoltam, hogy mindenképpen fel kell használnom ezt a beszédet ahhoz, hogy átfogó képet nyújthassak a pápáról és vélekedéseiről. Véleményem szerint ez sikerült is az Evangelium Vitae által és számomra ez volt a dolgozatom legérdekesebb része. Legfontosabb részként a kommunikáció világnapjára írt üzeneteket tartom. Az, hogy a pápa három kommunikációval kapcsolatos üzenet is írt megmutatja, hogy valóban milyen fontos volt számára a tömegkommunikációhoz való megfelelő közeledés valamint az, hogy a médiumok ne éljenek vissza a hatalmukkal. A családokról és a népek közötti interakciókról szóló beszédben megmutatja, hogy milyen negatívan is képes befolyásolni a média, de emellett útmutatást nyújt a médiumoknál dolgozók számára, hogy hogyan használják a befolyásukat. Úgy gondolom, hogy II. János Pál pápát a fotósa, Arturo Mari, méltán nevezte a kommunikáció pápájának. A pápa törekvései, hogy az egyház és a média közelebb kerüljenek egymáshoz messzemenően sikeresek voltak. II. János Pál tökéletesen aknázta ki a médiában rejlő lehetőségeket az Egyház számára és ezt semmi sem példázza jobban, minthogy az őt követő pápák is az általa kitaposott ösvényen lépkednek.

28

Bibliográfia: A felhasznált szakirodalmak listája: Róka Jolán: Kommunikációtan, Századvég Kiadó, 2002 Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, Gondolat, Budapest, 1984 Adolf von Harnack: A kereszténység lényege, Osiris, 2000 G. Van der Leeuw: A vallás fenomenológiája, Osiris, 2001 Karl Rahner: Az ige hallgatója, Gondolat Kiadó, 1991 Diós István: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, 2007 Regényi Huba: II. János Pál Isten atlétája, Ringier Kiadó Kft. 2005 Gergely Jenő: II. János Pál, Kossuth Könyvkiadó 1986 Tad Szulc: II. János Pál pápa élete, Magyar Könyvklub 1996 Felhasznált internetes források listája: http://www.tavlatok.hu/38elottiek/tavlatok33.htm http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-kommunikacio-kezdetektol-twitterig-videoval http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-egyhaz-leteleme-kommunikacio http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_vatik%C3%A1ni_zsinat http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_02.html http://en.wikipedia.org/wiki/Inter_Mirifica https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8 &ved=0CDQQFjAA&url=http%3A%2F%2Fuj.katolikus.hu%2Fkonyvtar%2Faetatisnovae .pdf&ei=MLVOU9DSG4LNtQbLw4HwDA&usg=AFQjCNHvCLnQD3SX__HGZvkRP6 vi http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1981_majus_13_ali_agca_merenylete_ii_janos_pa pa_ellen http://www.keresztenyszo.katolikhos.ro/archivum/2011/majus/1.html http://natgeotv.com/hu/elet-a-vatikanban/interju http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=322 http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=77 29

http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=320 http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=64 http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=78 http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=42 http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=28 http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=18

30

Idegennyelvű összefoglaló: My thesys’s title is: The communication of II. John Paul. In this essay I wrote about the Christian Church’s attitude towards the mass media. I have analysed the documents Inter Mirifica and Aetatis Novae – these are about the relationship between the Church and the mass media – firstly. I did this because I thought that it is needed if I want to write about II. John Paul’s communication, as these documents influenced him. Secondly I wrote about the life of II. John Paul and about his life in the mass media’s aspect. After, I choosed some of the speeches of him as I thought that I could show the pope’s communication the better if I analyse his speeches. I wrote about his ideas concerning the younger generation, the women, the sick people. Also I choosed some speeches that are about his views in society questions. My favourite part was this. The Evangelium Vitae is about abortion and eutanesia. II. John Paul’s view is that both should be abolished as only God has the right to decide about humans’ life. All in all I think that II. John Paul is the pope of the communication, as his photographer Arturo Mari told. He just made the Church to develope in a good way by using the mass media, but as a conservative pope he hold the past Christian values.

31