II. évfolyam 7. szám július 13

II. évfolyam 7. szám 2005. július

13

INGYENES

II. évfolyam 7. szám

Támogatja:

SPORTSZERÛEN ÚSSZ AZ EGÉSZSÉGEDÉRT!

2005. július


1

A magyar úszósport eminenciásai 1. Sárosi Imre - a „Mesti”

Sárosi Imre (elöl, balról a második) Az úszósportban igen sok edzõ érdemelte ki eredményei után- a mesteredzõi kitüntetést, azonban kizárólag egy mesteredzõt szólítanak Mestinek, Sárosi Imrét. Az õsz mester december 5-én lesz 97 éves, az élõ magyar edzõk között a legeredményesebb!! Világraszóló eredményei elismeréseképpen 1981-ben beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába (International Swimming Hall of Fame – USA). Sajnos már régen nem láttuk az uszodában! Fiatal korában focista akart lenni, de egy lábtörés miatt fel kellett hagynia ezzel a sportággal. Így lett úszóedzõ, s versenyzõibõl a világ legjobbjai. Szakirodalmi tapasztalat nélkül, ösztönösen indult a szakmában, s lett a magyar úszósport „aranykovácsa”. Az 50-es években versenyzõi néha még „megrendelésre” is képesek voltak világcsúcsot úszni. Ezek olyan idõk voltak, hogy pl. Sztálin elvtárs születésnapjára rendezett úszóversenyen „kötelezõ” volt a csúcsfölállítás. Székely Éva, Tumpek György és a többiek hozták is a tõlük elvárható maximumot – a csúcsokat – hiszen az akkori idõkben, a sport a hazai politika egy része volt. A „Mesti” a többi edzõtõl szokatlan- mindennapi edzést követelt meg versenyzõitõl. Az edzésprogramban hozott mennyiségi és minõségi változásokkal a versenyzõi „cipóra” verték a világot. A legsikeresebb olimpiája az 1952-es Helsinki volt. A nõi versenyszámok közül csupán egyet, a hátúszást „engedélyezték” más nemzetek úszóinak Sárosi tanítványok! A mellúszást Székely Éva, a rövid távú gyorsúszást Szõke Kató, míg a hosszútávút Gyenge Vali nyerte. A gyõztes nõi váltóban is 3 tanítványa úszott. Ilyen sikert az olimpiák történetében még egyetlen nemzet úszói sem értek el !! A „Mesti” nagy újító volt! Õ találta ki a fokozatosan emelkedõ és csökkenõ szériát az un. „mandula” módszert. Ezt az edzésprogramot õ nevezte el így mivel, ha

leírta a képletét, ez õt egy mandulaformára emlékeztette (pl. 25-50-75-100-75-50-25). 1960-as években – többek között – az õ ötlete volt az „úszó kollégium”. A jelenlegi szenior úszók közül pl. Lenkei Feri (sokáig a Mesti tanítványa volt), Csaba testvérek, sok nagy sztorit mesélhetnének a „hõskorról” amikor még a Margitszigeti fedett uszoda tanácstermébõl átalakított nagy szobában 12-15 fõ ígéretes úszóversenyzõvel elindult a „kolesz”. Késõbb, már a nyitott 50-es szomszédságában lévõ külön épületben élvezhettük az úszó kollégium „elõnyeit”. Köztudott, hogy a reggeli edzések – az uszodai nyitva tartással egyidõben – reggel 6-kor kezdõdnek. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos úszó kb. 4.305.00 között kel (kelt!), hogy idõben leérjen az usziba. Milyen boldogok voltunk – mi balgák – mikor úgy gondoltuk, hogy az utazással eltöltött idõt – mivel mi az uszodában lakunk – alvással fogjuk eltölteni. Mesti a kolesz vezetõje, nevelõje kitalálta, hogy 4.45-kor legyen az ébresztõ és akkor már 5.00-tõl indulhat az edzés. Utólag visszagondolva már nem bánjuk, hiszen meg is volt az eredménye. A Mesti „könyörtelen” módszereinek köszönhetõen az akkori magyar válogatott nagy részét a „koleszos” úszók adták. Csak zárójelben jegyzem meg, mennyire utáltuk, amikor hajnalok-hajnalán nyílt a szobaajtó és a Mesti elkezdett a szájával „csattogni”. A „kíméletlen” edzésmódszerei (akkor soknak tûnt, a mennyiség, ma a 10-12 évesek is többet úsznak) mellett ragyogóan értett a technikához. Az 1970-es években, már csak az õ általa „meghonosított” úszóovival foglalkozott, de az akkori idõk legjobb nõi versenyzõjének Gyarmati Andreának (világcsúcstartó, olimpiai ezüst- és bronzérmes, európabajnok), technikai edzéseit is õ vezette. Aztán lassan-lassan abbamaradt a versenysport, csak az óvodásokkal foglalkozott. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ebben is „sokszoros világcsúcstartó” oktató volt. A magyar úszásoktatás prófétája. Az általa kitalált úszóovit azóta is sokan csinálják. Az õ „szárnyai alatt” nõtt föl Kiss Miklós is (Egerszegitõl, Cseh Lacikáig, a magyar „menõ” úszók legtöbbjének nevelõedzõje). Elmondása szerint több mint 13.000 gyereket tanított meg úszni! A magyar Úszó Szövetség 2005-ben kiadott Sportágfejlesztési Program úszásoktatási fejezetét Sárosi Imrérõl nevezte el! Az „örök agglegény” aztán idõs korára – mindenki meglepetésére – „beadta a derekát” és megnõsült. Mesti jelenleg egy óbudai nyugdíjasház megbecsült, híres lakója szerényen él feleségével! Kívánunk sok egészséget, drága Mesti! Csaba László Újbuda Szenior Úszó Klub

2


A SZÉNHIDRÁTOK ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS A XIX. század folyamán, de még a múlt század elsõ felében is, a gazdaságilag fejlett országok tehetõsebb polgárai két „életstílus”, két fajta „kordivat” közül választhatták ki önmaguk számára az elõnyösebbnek véltet vagy éppenséggel a kényelmesebbet. Sokan és egyre többen tartották fontosnak mindennapi életvitelükben a rendszeres testmozgást, a sportot, szabadidejük fizikailag is aktív eltöltését. Ám nagy számban akadtak olyanok is, akik a fizikai inaktivitást a jómóddal azonosították: pihenés közben nem kell „dolgozni”, s – urambocsá! – a kövérség a jólét csalhatatlan jele. Ez utóbbi szemlélet a második világháború után a háttérbe szorult, a gazdasági fellendülés, a napról napra gyorsuló növekedés, a fogyasztói társadalom filozófiája fitt, karcsú és tettre kész honpolgárokat kívánt. Néhány esztendeje az Európai Unió országaiban széles körû felmérést végeztek a fogyasztók között abból a célból, hogy megtudják, a felnõtt lakosság szerint elsõsorban milyen tényezõk befolyásolják az egészséget. A megkérdezettek sorrendben a dohányzást, a helytelen táplálkozást és a stresszt jelölték meg a legfontosabb egészségkárosító tényezõkként. A fizikai aktivitás hiányát az ötödik helyre rangsorolták. A válaszadók többsége valamennyi vizsgált országban tisztában volt azzal: a rendszeres testmozgás kedvezõ hatással van az egészségre, de azért ezt nem gondolták annyira fontosnak, hogy tegyenek is valamit érte. A megkérdezettek 31%-a nem sportol még alkalmanként sem, s 47% napi hat óránál többet tölt ülve a munkahelyén. Arra a kérdésre, hogy Miért nem mozognak többet?, a válaszadók fõ okként a kevés szabadidõt jelölték meg, illetve azt, hogy személy szerint „nem sportos típusúak”. Azaz a többségük figyelmét elkerülte az a tény, hogy a fizikai aktivitás nem csupán a sportolást jelenti, hanem a legkülönfélébb típusú aktív pihenést is, a sétától a kertészkedésen át egészen a táncig. Az ülõ életmód egészségkárosító hatását nagymértékben csökkenti a rendszeres testmozgás. Ekképp megelõzhetjük a fölösleges túlsúlyt és a kövérséget, s jó eredmény érhetõ el a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, a daganatos betegségek és a csontritkulás megelõzése terén is. A korszerû táplálkozással foglalkozó szakemberek felmérései szerint a rendszeresen mozgó, fizikailag aktív felnõttek több szénhidrátot és/vagy kevesebb zsírt fogyasztanak, mint a fizikailag inaktív, ülõ életmódú társaik. A szervezet energiafelhasználása alapvetõen a fizikai aktivitás intenzitásától és a test izomtömegétõl függ. Már a közepes intenzitású mozgás is igen kedvezõen befolyásolja a test zsírszöveteinek csökkenését. A szakirodalom „amerikai paradoxon”nak nevezi azt a jelenséget, hogy a zsírfogyasztás csökkenése ellenére is számottevõen növekedhet a testtömeg, ha az egyén életvitele nélkülöz mindenfajta fizikai aktivitást. Úgy tetszik, hogy a fizikai aktivitás éppolyan fontos a szívbetegségek megelõzésében, mint a dohányzás abbahagyása. A rendszeresen végzett, közepes intenzitású testmozgás már ele-

gendõ ahhoz, hogy alaposan csökkentsünk a betegségekre hajlamosító néhány rizikófaktort. Ezek közül különösen a túlsúlyosság, a vérnyomási rendellenességek, az inzulinérzékenység csökkenése, valamint a koleszterin és a triglicerid szinten tartása említhetõ. Kimutatták például: a lassú kocogás vagy a harminc percen át tartó séta heti háromszor-ötször elegendõ ahhoz, hogy alacsony szinten, 20% körül tartsa a HDL-koleszterint. A nem inzulindependens (kettes típusú) cukorbetegségnél a rizikófaktorok magukban foglalják a kis glükóztoleranciát, a zsírszövetek felszaporodását és az inaktív izomzatot. A megfigyelések szerint a kettes típusú diabétesznél a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a rizikófaktorokat, különösen a túlsúlyos embereknél. A mozgás, a sport a gyermekkorban megnöveli a csontozat szilárdságát, s az évek múlásával is képes lassítani a csontok anyagvesztését. A fizikai aktivitás hiánya rizikófaktorként szerepel a különféle daganatos betegségek esetében is, míg a rendszeres mozgás, sportolás hatékony szerepet játszik a vastagbél-, a tüdõ- és a prosztatarák megelõzésében. Lélektani vizsgálatok bizonyították, hogy a sportolás, a mozgás jótékony hatással van a szorongásra, a stresszreakciókra és az önbecsülésre. A rendszeresen végzett testmozgásról a szakemberek azt tartják, hogy segíti a személyiséget önmaga fizikai és mentális harmóniájának megteremtésében. Ebben, persze a mozgás mellett a helyes táplálkozás is kulcsszerepet játszik. Széles körben ismeretes, hogy a cukrok igen fontosak az emberi szervezet mûködésében. Más szénhidrátokkal együtt nélkülözhetetlen energiaszolgáltatók, az izommûködés segítõi és fenntartói. A test fizikai igénybevétele során javítják az állóképességet, s késleltetik a kifáradást. A szénhidrátokat mint a legfontosabb makrotáplálékokat ajánlják az élsportolók számára, lévén a cukor esszenciális anyag, amely glikogén formájában raktározódik el az izmokban és a májban. Az izmok glikogénraktárainak kimerülése okozza a fáradtságérzést szervezetünk fizikai igénybevétele során. Sportorvosi vizsgálatok sora bizonyította, hogy egyenes arányosság van a kimerülés bekövetkeztének idõpontja és a szervezet eredeti, még terhelés elõtti glikogénszintje között. A fizikai terhelést követõen fokozottabb szénhidrátfelvétellel az izmok eredeti glikogénszintjének visszaállítása gyorsabb és komplexebb. A szénhidrátok szerepe Sportolóknak a versenyidõszakban a teljes energiafelvétel 70%-át ajánlják szénhidrát formájában, az átlagos, mindennapi terhelésnél megszokott 55%-os részesedéssel szemben. Természetesen fontos az elfogyasztott szénhidrát típusa és annak idõzítése is. Minél hosszabb idõ telik el a terhelés és a fogyasztás között, annál nagyobbnak kell lennie az alacsony és közepes glikémiás indexû szénhidrátok arányának. Ha rövid idõ telik el a terhelés és a szénhidrátfogyasztás között, illetve ha a terhelés folyamán történik a szénhidrátfelvétel, akkor a nagy glikémiás indexû szénhidrátok felvétele ajánlott. (Glikémiás indexen a szénhidráttartalmú élelmiszereknek és ételeknek a szõlõcukorhoz viszonyított vércukornövelõ képességét értjük.)

II. évfolyam 7. szám 2005. július Néhány élelmiszer glikémiás indexe (Vorster és munkatársai, 1990): szõlõcukor 100 sárgarépa 92 méz 87 kukoricapehely 80 hántolt rizs 72 teljes kiõrlésû lisztbõl készült kenyér 69 burgonya (fõtt) 70 fehér kenyér 69 barna rizs 66 banán 62

kristálycukor 59 korpafélék 51 burgonyaszirom 51 spagetti 50 zabkása 49 narancs 40 alma 3 9 tej (teljes) 34 szójabab 15 földimogyoró 13

Szénhidrátfelvétel speciális terhelések során A sportesemény napján általában nagyobb szénhidrátfelvételt ajánlanak, hogy a verseny kezdetére magasabb legyen az izmokban a glikogénszint. Tizenkét órával a verseny megkezdése elõtt a sportolónak gazdag szénhidráttartalmú, közepes glikémiás indexû ételeket kell fogyasztania. Ez a versenyek elõtti közismert „tésztaparti”. Ebben az idõszakban a csekély glikémiás indexû szénhidrátok felvétele nem ajánlott, mivel az már nem lenne teljes mértékben felhasználható a verseny idején a szervezet számára. A két órával a verseny elõtt egyszerû, nagy glikémiás indexû szénhidrátokat vesznek magukhoz a sportolók, míg 10-15 perccel a start elõtt már csupán cukortartalmú italok fogyasztása ajánlott. Hosszan tartó versenyek alatt a sportolók gyorsan felszívódó szénhidrátokat vesznek magukhoz, hogy azokkal elõsegítsék a maradék glikogén tárolását az izmokban és a májban. Ha már körülbelül egy órája tart a verseny, akkor tökéletesen felszívódó, higított cukros italokat fogyasztanak. Ezeknek tartalmazniuk kell elektrolitokat (elsõsorban nátrium- és magnézium-kloridot), hogy pótolják mindazt, ami az izzadással elveszett. Egy ilyen speciális italkeverék egyszerre szolgáltat a szervezetnek vizet, tartalék energiát és elektrolitokat. Ha három óránál is tovább tart az erõkifejtés, akkor az imént említetthez hasonló összetételû italt kell használni, kiegészítve szilárd táplálék formájában fogyasztott, nagy glikémiás indexû szénhidráttal. Az öt óránál is tovább tartó terhelésnél már kevés étel is ajánlott, amely egyszerû és összetett szénhidrátokat egyaránt tartalmazzon. A sportverseny után a megfelelõ glikogénszint mielõbbi újbóli elérése nagymértékben befolyásolja a soron következõ edzések vagy versenyek eredményességét. Minden második órában, legalább hat órán keresztül, nagy glikémiás indexû cukortartalmú italt kell fogyasztani a maximális reszintézis érdekében. Az energiaegyensúly Az emberi szervezet energiaegyensúlyát a teljes energiafelvétel és az energiafelhasználás aránya határozza meg. Ha a felvétel nagyobb, mint a felhasználás, akkor a szervezet a felesleges energiát elsõsorban zsír formájában raktározza. Emiatt a testtömegkontroll kulcsa mindenekelõtt a teljes felvett zsírmennyiség és a felhasználása közötti kívánatos egyensúly megteremtése. Ennek érdekében két dolgot tehetünk: vagy csökkentjük a zsírfelvételt, s ezt bõségesebb szénhidrátfelvétellel kompenzáljuk; vagy rendszeres és intenzív testmozgást végzünk, hogy ezáltal csökkenthessük zsírraktárainkat. Normális étkezésnél szervezetünk sohasem használja fel tel-

3 jes egészében a rendelkezésére álló készleteket, s amikor az energiafelvétel meghaladja az energiafelhasználást, akkor a test a fehérjék, a szénhidrátok és az alkohol „kalóriáit” részesíti elõnyben a zsírokéval szemben, s a zsírt tartósan elraktározza. Az emberi szervezet energiafelhasználása három részre bontható: nyugalmi anyagcserére, a hõszabályozáshoz szükséges energiafelhasználásra, illetve a fizikai terhelés megkövetelte energiaszükségletre. Ülõmunkát végzõ felnõtt energiafelhasználása: fizikai aktivitás 12%, hõszabályozás 15%, anyagcsere 73%. A nyugalmi anyagcserére a teljes energiafelvétel bõ 70%-a fordítódik, ilyenkor a szervezet legnagyobb felhasználói az agy, az izmok és a máj. A hõszabályozásra 15% használódik fel, amely izgalmi állapot vagy kávé és cigaretta fogyasztása esetén fokozódhat. A fizikai aktivitás energiafelhasználása függ az idõtartamtól és az intenzitástól (izommûködéstõl). Ez utóbbi ülõmunka esetén mindössze 12-15%-a a teljes energiafelhasználásnak. Megközelítõleg 1,5-2 kcal/perc (6-9 kJ/perc) az energiafelhasználása egy ülõmunkát végzõ személynek, s 4-6 kcal/perc (1524 kJ/perc) az intenzív fizikai munkát végzõ felnõttnek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy könnyû fizikai terhelés esetén a mûködõ izmok az energiaszükséglet 70%-át, sportolóknál a verseny során csaknem a 95%-át is felemésztik. Természetesen az azonos fizikai terhelésû egyének energiafelhasználása jócskán eltérhet egymásétól. Ez függ az energiafelvétel nagyságától, illetve az ember testtömegétõl. Mindenesetre nem árt tudnunk, hogy a fizikai aktivitás a legfontosabb olyan komponense szervezetünk energiafelhasználásának, amelyet „irányítani tudunk”. NÉHÁNY JÓ TANÁCS A VERSENYEKRE: Verseny elõtti táplálkozás A verseny megkezdése elõtt három-négy órával a versenyzõ ne étkezzen bõségesen, ugyanis ezzel megelõzheti a kellemetlen gyomor-bél rendszeri panaszokat (hányingert, hányást, teltségérzést stb.). A verseny elõtt a sok komplex szénhidrátot tartalmazó ételek fogyasztása ajánlott (zöldségek, gyümölcsök, kenyér). A szokatlan ételek kerülendõk. Négy órával a verseny elõtt 5, egy órával pedig 1-2 g/testtömegkg szénhidrátot tartalmazó étel fogyasztható. A versenyt közvetlenül megelõzõ három napon könnyû vagy közepes intenzitású edzés mellett nagy szénhidráttartalmú ételeket fogyasztva a glikogénraktárak feltöltõdnek. Az ajánlott szénhidrátmennyiség 500-600 g/nap. A verseny utáni folyadék- és energiapótlás A verseny utáni elsõ órákban étvágytalanság tapasztalható. Az energiapótlást folyadékfelvétellel oldjuk meg. A kiürült szénhidrátraktárak feltöltése folyamatos legyen, amely húsz-huszonnégy óra alatt elvégezhetõ. Rendkívül fontos a verseny alatti és utáni folyadék- és elektrolitellátás is. A versenyt követõ dehidráció higított szénhidrát- és elektrolittartalmú italokkal megszüntethetõ. Mindezek együttesen optimalizálják a szervezet homeosztázisát, s normalizálják az energia-, a folyadék- és az elektrolitellátást. Walter Béla szakíró, dr. Frenkl Róbert egyetemi tanár * További információ a www.ujdieta.hu weboldalon található. (A szerkesztõ)


4

SZENT ISTVÁN-NAPI TÁVÚSZÓVERSENY 2005. augusztus 20. (szombat) 10.00 óra A verseny célja: Az ünnephez kapcsolódó sportági hagyományok ápolása. Helye: Holt-Körös, Városi Strand. Ideje: 2005. augusztus 20. (szombat) 10.00 óra. Rendezõje: Magyar Úszószövetség Senior Úszó Alapszövetsége, Szarvas Város Polgármesteri Hivatala, Vajda Péter Mûvelõdési Központ és Turul Mozi. Korcsoportok és versenytávok: I. kategória (gyermekek) Kezdõ: 10 éves korig (leányok és fiúk együtt) 50 m 10 éves korig leányok: 1000 m, fiúk: 1000 m, 14 éves korig leányok: 1000 m (Janurik György emlékverseny), fiúk: 1000 m (Dr. Réthy Vilmos emlékverseny) II. kategória (diákok) 15-19 éves leányok: 1000 m, fiúk: 2000 m III. kategória (felnõttek) 20-29 éves hölgyek: 1000 m (Simonné Szõlõsi Magdolna emlékverseny) férfiak: 2000 m (Klenk Gusztáv emlékverseny) 30-39 éves hölgyek: 1000 m, férfiak: 2000 m 40-49 éves hölgyek: 1000 m, férfiak: 2000 m IV. kategória: versenytáv egységesen 1000 m Korcsoportok: 50-54 évesek 55-60 évesek 60-65 évesek 65-70 évesek 70 év felettiek

Nevezés: A helyszínen – Városi Strand – 8.00 órától Nevezési díj:

– Gyermekeknek: 200 Ft – Diákok, felnõttek: 300 Ft – 60 éven felettiek: 200 Ft

Díjazás:

– a versenyzõk emléklapot kapnak – a korcsoportok I-II.III. helyezettje: – érem (kezdõk kivételével)

Szállásfoglalási lehetõségek: Halászcsárda 66/311-164 volt MOHOSZ Üdülõ (Kollégium) 66/317-702 Tessedik Sámuel Fõiskola Mezõgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Fõiskolai Kar (Kollégium) és Körös Panzió 66/313-311 Ifjúsági Tábor 66/312-903 LIGET Panzió és Camping 66/311-954 LUX Panzió 66/313-417 Arany-Ménes Panzió 66/313-046 A versennyel kapcsolatos tudnivalók: Gyülekezõ, nevezés, öltözködés – Városi Strandon Fontos! A versenyen mindenki saját felelõsségére indul, balesetekért a rendezõk felelõsséget nem vállalnak. A rajthelyekre a versenyzõk szállítását a rendezõk biztosítják. Verseny alatt a rendezõk motorcsónak biztosítást rendszeresítenek.


5

II. Csongrádi Országos Senior Úszóverseny 2005. szeptember 3-4. A verseny a „MOZDULJ MAGYARORSZÁG” program hivatalos rendezvény, az NSH támogatásában részesült! 1. A verseny rendezõi: Csongrádi Senior Úszó és Szabadidõsport Egyesület, Csongrád Város Önkormányzata, MÚSZ-SZÚASZ, CSOMSZISZ 2. A verseny idõpontja: 2005. szeptember 3. szombat 14 óra, bemelegítés: 13 órától 2005. szeptember 4. vasárnap 8 óra, bemelegítés: 7.15 órától 3. A verseny helye: Városi Gyógyfürdõ és Uszoda – Csongrád, Dob u. 3.-5. 4. A verseny célja: A senior úszás népszerûsítése, a hazai és nemzetközi sportbarátság ápolása, az egészség megóvása. 5. A verseny résztvevõi: Minden 25 évnél idõsebb versenyzõ, akik a megadott határidõig a nevezésüket leadták írásban, nevezési díjukat befizették. Sportorvosi vizsgálat ajánlott, mindenki saját felelõsségére indulhat a versenyen. 6. Versenyszámok: 2005. SZEPTEMBER 3. SZOMBAT 14 ÓRA 1. 50 m férfi pillangó 2. 50 m nõi pillangó 3. 100 m férfi hát 4. 100 m nõi hát 5. 50 m férfi mell 6. 50 m nõi mell 7. 100 m férfi gyors 8. 100 m nõi gyors 9. 200 m férfi vegyes CSONGRÁDI JÓZSEF EMLÉKSZÁM 10. 200 m nõi vegyes CSONGRÁDI JÓZSEF EMLÉKSZÁM 11. 4x50 m férfi gyorsváltó 12. 4x50 m nõi gyorsváltó 13. 3x50m családi váltó (nagyszülõ, szülõ, unoka) 2005. SZEPTEMBER 4. VASÁRNAP 8 ÓRA (bemelegítés :8.30-9.00) 14. 400 m férfi gyors 15. 400 m nõi gyors 16. 100 m férfi pillangó 17. 100 m nõi pillangó 18. 50 m férfi hát 19. 50 m nõi hát 20. 100 m férfi mell 21. 100 m nõi mell 22. 50 m férfi gyors 23. 50 m nõi gyors 24. 4x50 m férfi vegyesváltó 25. 4x50 m nõi vegyesváltó 26. 4x16m mix vízalatti úszóváltó (tanmedencében) 27. 4x50m családi váltó (két gyerek, két szülõ) 7. Nevezési határidõ: 2005. augusztus 25.

8. Nevezési díj: Egyéni számokban 500 Ft/ fõ/ versenyszám Váltó számokban 1000 Ft/ csapat/ versenyszám 70 év fölött két egyéni versenyszámban a nevezés díjtalan! 9. Korcsoportok: A magyar és a nemzetközi szabályok alapján. Minden versenyzõ csak a saját korcsoportjában versenyezhet. 10. Egyéb: Az elsõ versenynapot követõen közös vacsorára és zenés, táncos estre hívunk minden versenyzõt és kísérõt. TOMBOLA, különdíjak átadása! Helye: Síp Utcai Általános Iskola aulája és étkezõje: Csongrád, Dob u. 2-4. Az uszodával szemben. Kezdete: 19.30 óra Vacsora: „Bõségtál Eszik módra” – svédasztalos sültek, saláták, gyümölcskoktél, italfogyasztással – 1.800 Ft/fõ. Szálláslehetõségek: Bársony István Szakközépiskola és Kollégium 4 ágyas kollégiumi szobák, közös kommunális helyiségekkel Csongrád, Szentesi u. 2/a. Cseh Istvánné gondnok, tel.: 06 30 3572015, 06 63 570-820 A+Euro-Pay Szakközépiskola és Kollégium 2-4 ágyas kollégiumi szobák. Csongrád, Fõ u. 64. Szabóné Fábián Mária, tel.: 06 63 570-110 HOTEL TISZA, Csongrád, Fõ u. 23. Szemben a fürdõvel. Tel.: 06 63 483-594, 482-043, 06 30 9454936 ERZSÉBET SZÁLLODA Csongrád, Fõ u.3. Tel: 06 63 483-960, e-mail: [email protected]. Hubertus Panzió, Csongrád, Juszt Gyula u. 5. Tel.: 06 63 484-977 E-mail: vi-ma@csongrád.hu Mini Hotel, Appartman, Csongrád, Gr. Andrássy Gyula u. 29. E-mail: [email protected] Díjazás: A versenyszámok elsõ három helyezettje éremdíjazásban részesül. Jutalmazzuk: a legeredményesebb csongrádi nõi-férfi versenyzõt, a legeredményesebb Csongrád megyei versenyzõt , a legeredményesebb nõi csapatot, a legeredményesebb férfi csapatot. A nevezéseket és a vacsorarendelést a következõ címre küldjétek: CSONGRÁDI SENIOR ÚSZÓ ÉS SZABADIDÕSPORT EGYESÜLET 6640 CSONGRÁD, TANYA 827/A. Nevezési díjakat, vacsora díjat csekken a megadott címre vagy az egyesület számlájára fizethetitek be: Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet Csongrádi fiókja: 57200048-10035261 Kérdéseitekkel keressetek: Gergely Ildikó Tel: 06 30 5251031, 06 63 475-748, 6640 Csongrád, Tanya 827/A. E-mail: [email protected] Gergely Ildikó elnök

Szül. idõ

Kcs.

F/N

Dátum: ................................................................................

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

Név 1-2

Cím: .......................................................................................................

Klub: .......................................................................................................

5-6

7-8

9-10

14-15

16-17

Versenyszámok sorszáma 18-19

20-21

22-23

Aláírás: .....................................................................................

3-4

NEVEZÉSI LAP

Csongrád, 2005. szeptember 3-4.

II. Csongrádi Országos Szenior Úszóverseny

6 II. évfolyam 7. szám 2005. július


7

2005. az elsõ félévben, június 30-ig elért csúcseredmények (a szövetséghez a következõ 50 méteres medencében lebonyolított versenyek jegyzõkönyvei érkeztek be: Kassa, Hajdúszoboszló) FÉRFIAK: 2. kcs (30-34) 6. kcs (50-54) 6.kcs (50-54) 9. kcs (65-69) 11. kcs. (75-79) 13. kcs. (85-89) 13. kcs. (85-89) 13. kcs (85-89) 13. kcs (85-89)

NÕK: 2. kcs (30-34) 3. kcs (35-39) 7. kcs (55-59) 7. kcs (55-59) 8. kcs (60-64) 9. kcs (65.69) 9. kcs (65-69) 9. kcs (65-69) 9. kcs (65-69)

100 m hát régi: 400 m gyors régi: 400 m gyors régi: 100 m gyors régi: 100 m pille régi: 50 m gyors régi: 50 m hát régi: 100 m hát régi: 200 m gyors régi:

Bitskey István (1974) Debreceni senior Bitskey István (1974) Debreceni senior Dr. Pócs Alfréd (1955) Egri senior Heverdle István (1952) Egri senior Dr. Pócs Alfréd (1955) Egri senior Dr.Pócs Alfréd (1955) Egri senior Vágújhelyi Lajos (1939) Új Buda Senior Uc Vágújhelyi Lajos (1939) Bp. Senior Zsótér András (1930) Tempero Sport Club Dr. Bánki Horváth Béla (1920) Új Buda Senior Kovács György (1915) Pécsi TÁSI Dr. Bánki Horváth Béla (1920) Új Buda Senior Kovács György (1915) Pécsi TÁSI Dr. Bánki Horváth Béla (1920) Új Buda Senior Kovács György (1915) Pécsi TÁSI Dr.Bánki Horváth Béla (1920) Új Buda Senior Kovács György (1915) Pécsi TÁSI

100 m hát régi: 400 m gyors régi: 50 m pille régi: 100 m pille régi: 100 m mell régi: 50 m gyors régi: 100 m gyors régi: 50 m pille régi: 400 m gyors régi:

Dr. Szokol Diana (1971) Nyírsenior Czifrik Hajnalka (1966) Budapesti senior Csikány Csilla (1968) Új Buda Senior Uc Csikány Csilla (1968) Budapesti senior Kertész Zsuzsanna (1950) Budapesti delfinek W eidinger Júlia (1947) Baja Kertész Zsuzsanna (1950) Budapesti delfinek Répási Ildikó (1944) Budapesti senior Hantó Ferencné (1944) Debreceni Senior UK Hantó Ferencné (1944) Debreceni Senior UK Graffjódy Eszter (1940) Egri senior Kászonyi Ilona (1937) Budapesti senior Graffjódy Eszter (1940) Egri senior Molnárfy Maya (1938) Tempero sc Graffjódy Eszter (1940) Egri senior Uzdi Réka (2004) Budapesti senior Graffjódy Eszter (1940) Egri senior Molnárfy Maya (1938) Tempero sc

Uc Uc Uc Uc

1:07,89 1:08,19 5:24,92 5:27,78 5:22,80 5:24,92 1:10,61 1:11,98 2:20,29

04. 17. 2004. 04. 16. 2003. 05. 08. 2005. 04. 16. 05. 07. 2004. 05. 08.

49,17 54,64 53,69 55,35 1:54,15 2:14,81 4:40,88 5:49,38

05. 08. 2000. 05. 08. 2000. 04. 17. 2000. 04. 17. 2002.

Hajdúszoboszló

1:16,42 1:16,69 5:05,55 5:12,10 44,36 46,81 1:46,71 2:01,96 1:46,48 1:47,90 43,66 43,80 1:33,14 1:46,70 52,92 54,42 7:23,32 8:47,05

05. 07. 2000. 05. 08. 2003. 04. 17. 2002. 04. 16. 2002. 04. 16. 2004. 05. 07. 2004. 05. 07. 2004. 05. 07. 2004. 05. 08. 2004.

Hajdúszoboszló

A csongrádi uszoda

Kassa Kassa Hajdúszoboszló Kassa Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló Kassa Kassa

Hajdúszoboszló Kassa Kassa Kassa Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló


8

Végvári Esték GYULA, VÁRKERT 2005. július 29-31 – Nagyszínpad, Célbalövés: Bartha Tóni Csúzlizdájá15.45 16.00

17.00 18.00 19.15 19.40 20.30 22.00 22.30 JÚLIUS 29. PÉNTEK (a nyitó nap) 11.00 Nyit a végvári vásár: ügyes kezû mesterek kínálják a vásárfiát három napon át – Vársétány 13.00 Várkerti elõjáték, Zentus lovagok sátorverése a várárokban, Art Kommandó praktikák, Calliope komédiák – Várkert-Várárok 16.30 Életünk a zene: Gyulai Big Band Nagyszínpad 17.30 Végvári karnevál: ünnepi vonulás zenével, tánccal Gyula fõutcáin a Várkertbe – Béke sugárút-Várkert 18.00 A XV. Végvári Esték ünnepélyes megnyitója Köszöntõt mond: Dr. Bartóki László, a Békés Megyei Közgyûlés alelnöke – Nagyszínpad 18.10 Köszönti Gyulát az egyetlen magyar skótdudás – Nagyszínpad 18.20 Tánc és mozgás mágia: Energy Dance Cool moderntánc iskola, és a Magyar Ritmikus Gimnasztika Nemzeti Válogatott volt tagjai – Nagyszínpad 19.00 Komédia a magasban: Madzag gólyalábas revû – Vártér 19.20 Vérpezsdítõ dallamok: A Három Amigó – Nagyszínpad 20.20 Végvári anziksz I.: Art Kommandó Interaktív Színház – Vártér 20.45 Bajvívás fáklyafénynél Corvin János kegyeiért: Zentus János Középkori Hagyományõrzõ Egyesület, Visegrádi Szent György Lovagrend Dobos Csapata – Várgödör 21.30 Én szeretlek Téged: Kispál és a Borz koncert – Nagyszínpad JÚLIUS 30. SZOMBAT: a középsõ nap 10.00 és 16.00 óra között Pöttöm parádé Corvin János udvarában: Art Kommandó Interaktív Színház – Vártér, A varázsló király: mesejáték : Calliope Diákszínpad – Várfalköz, Apród hétpróba: Zentus János Középkori Hagyományõrzõ Egyesület és a Visegrádi dobosok – Várárok, Csalóka Péter bábjáték : Madzag Bábszínház – Várfalköz, Középkori dallamok: William Ensemble

ban – Vártér Délutáni frissítõ: ritmikus gimnasztika – Nagyszínpad Különben dühbe jövünk: sör-virsli verseny a Magyar Bud Spencer és Terence Hill Fan Klub rendezésében – Nagyszínpad Végvári anziksz II.: Art Kommandó Interaktív Színház, Zentus lovagok, Visegrádi dobosok – Vártér-várárok Zene a kávéd mellé: JAFFA együttes – Nagyszínpad Visszatérõk: Adonika táncegyüttes – Nagyszínpad Végvári anziksz III.: Art Kommandó, Madzag gólyalábasok – Vártér Kapod amit látsz: Bon-Bon koncert – Nagyszínpad Fáklyás est Maróti János macsói bán birtokán: Zentus János Középkori Hagyományõrzõ Egyesület – Várárok Táncos vigalom a Funkmachine zenekarral – Nagyszínpad-Vártér

JÚLIUS 31. VASÁRNAP: a hónap utolsó napja 9.00 órától Csónakázó-tó Bartha Tóni csúzlizdája 10.00 órától üzemel! 10.00 Gyulai kutyaszépségek: kifutón a kedvence(be)k Az Alföld Legjobban Öltözött Kutyája címért Nevezés a helyszínen 9.00 órától – Vártér 11.00 X. Gyulai Kutyaúszó Verseny: 63 m kutyagyors Nevezés a Vártéren 11.30 Szépség és mozgás: ritmikus gimnasztika – Nagyszínpad 11.45 Végvári anziksz IV.: Art Kommandó Interaktív Színház Zentus János Középkori Hagyományõrzõ Egyesület Viandante Régizene Együttes – Vártér-Várárok 14.30 Tabarin: XVI.századi bohózat a Calliope Diákszínház elõadásában – Várfalköz 15.00 Végvári Vitéz Viadal apáknak és fiuknak a Végvári Vitéz címért: dárdadobás, ágyúgolyólökés, szekérhúzás Nevezés a helyszínen 14.00 órától – Vártér 15.45 A póruljárt grófkisasszony: Calliope Diákszínpad – Várfalköz 16.00 Középkori zárókép: Art kommandó-Zentus lovagokGyulai íjászok – Várárok 17.00 Chicago Dance Show: az ACID Jazz Dance Company elõadásában – Nagyszínpad 17.30 Törökverés: Harci játék a Gyulai Lovas-Íjász Szabadidõ Klub elõadásában – Vár-Külsõ vár 18.00 Szájbergyerek: Kistehén Tánczenekar – Nagyszínpad 19.45 Látomás: Energy Dance Cool moderntánciskola Koreográfus: Vidó Kata – Nagyszínpad 20.00 Gyulai Vitézek: Vitézi játék versben és prózában, a Calliope Diákszínpad elõadásában Írta: Pete László Rendezõ: Pete Anikó – Várárok 21.00 Szeretni valakit valamiért: Republic koncert – Nagyszínpad 22.50 Végvári csillagkép: Varázslatos tûzijáték – Vár és Égbolt

12

A kiadásért felelõs: DOMOKOS ISTVÁN E-mail: [email protected] Kiadó: Magyar Úszó Szövetség Szenior Úszó Alszövetsége 5700 Gyula, Vásárhelyi Pál u. 4. Fax: 06-66-468-098 E-mail: [email protected] Szerkesztõ: TÖRÖK ENIKÕ E-mail: [email protected] DR.

fényszedés, Gyula Nyomdai munkálatok: ROTAPRESS BT.


II. évfolyam 7. szám július 13

Recommend Documents