II budapesti órú- és értéktőzsde

Magyar ipífőmíívésut

jav.

II budapesti órú- és

évfolyam~

9-10.

széÍm.

értéktőzsde.

Irta: Ka tOll a Bé/a.

budapesti árú- és értélüőzsde szép és komoly palotája, melyet ez a foly6irat most ismertet, minden túlzás néll~ül mondhat6 az ország gazdasági ütőerejének, mert a termelés és árúcseréneh, legtekintélyesebb része itt bonyol6dik le s nincs olyan változás, eltol6dás, vagy zavar, melynek tüneteit a tőzsde i forgalom azonnal vissza nem tükrözné. 11 gazdasági éJetneIz alig van még egy olyan szerve, amely annyira érzél,eny volna, mint a tőzsde, de ez egész természetes. 11 sz6 szoros értelmében itt alal,ull,i (( kínálat és l,ereslet egymáshoz val6 viszonyaib61 minden fontosabb termény ára, amiben a polgárság munkájának eredménye tulajdonképp I,ifejezésre jut. fl j6 árak j6 keresetet, a rossz árak pedig esetleg válságot jelentenek. Könnyen érthető tehát, ha az érzések, gondolatol" remények, vágyaI, ' és törekvéseI, val6ságos forgataga nyomul a tőzsde felé, ahol a kereset, vagy jövedelem kérdése dől el ügysz61ván pillanatok alatt. 11 l,özönség szélesebb rétegei előtt ennek dacára is valami misztii\us színezete van a tőzsdének, holott egyszerű piac az, ahol az elad6 megjelenil, a maga árújával s a vevő jön a maga vásárl6 szándékával. 11z előbbi minél jobban akar eladni, az ut6bbi pedig minél előnyösebben akar vásárolni. Mindez szigorúan körülhatárolt formák I,özött történik s alapjában véve ez I,ülönbözteti meg a tőzs dét a rendes vásárokt61. 11 tőzsde tulajdonképpen intézmény, melynek működése felett I,ormánybiztos gyakorolja a hat6sági felügyeletet, de ettől eltel,intve teljesen auton6m szervezef, melynek ügyeit a tagol, b61 választott tőzsdetanács intézi. Több mint 50 esztendő telt el, amíg a mai tőzsde kifejlődött az 1854-ben fennállott gabonacsarnokb6l, mely - mint a neve is mutatja - pusztán a gabonaneműek adás-vételére rendelt intézmény volt. Ezzel szemben megalakult 1864-ben a Pesti fl:rú- és Értélüőz 3de, mely január 18-án kezdte meg működését. Ebben az időben Lakatos Lajos volt a f,ir. biztos, a fővárost pedig Kászonyi J6zsef főpolgár mester I,épviselte a megnyitáson. 11z akkor létesített intézmény célját az alapít6bizottság elnöke, Koclznzeister frigyes fejtette ki. Négy évvel később a fentemlített gabonacsarnok beolvadt a Pesti fl:rú- és Értéktőzsdébe, mely után Pesti Értékárútőzsde és Gabonacsarnok volt az intézmény neve, de rövidesen visszatértel, a régebbi címre.

,

Melléklet a Magyar Epdőművészei 1916. 9- 10. számához,

A TŐZSDEPALOTA

TERVEZTE: ALPÁR IGNÁC

2. oldal

Magyar Építőművészet

11 Budapesti flrú- és Értéktőzsde tulajdonl,épen Kornfeld Zsigmond nevével kezdett mind nagyobb jelentőségre vergődni, ami egész természetes, mert hiszen e férfiú hervadhatlan érdemei a magyar gazdasági élet hatalmas területein vésődtek be. 1895-ben választották meg a tőzsdetanács tagjává s ettől l,ezdve éles vonalakban válik ki tevékenysége. Nem e cikk feladata, hogy azokat az intézkedéseket felsorolja, amelyek szilárd alapot teremtettek tőzsdei intézményünk fejlődésénel, s így csupán arra terjeszl,edünk ki, hogy ugyancsak Konifeld Zsigmond volt az, al,inek nevéhez a tőzsdepalota felépítése ftíződik. 11 régi tőzsdeépület a Mária-Valéria-utcában állott s 1873-t61 kezdve szolgált a tőzsde helyiségeül. fh üzleti forgalom nagyarányú emelkedése mellett ez az épület nem elégítette ld az igényeket s különösen a gabonatőzsde tagjai voltak elégedetlenek az elhelyezéssel. Ilyen körülmények I,özött érlelődött meg az a gondolat, hogy új tőzsdeépületet kell emelni, amire nézve 1891-ben indítványt is tettek, melynek alapján bizottságot l,üldtek ki és ez két évvel később azt a javaslatot terjesztette az akkor tartott rendkívüli közgyűlés elé, hogy a lebontand6 Újépület egyik telekrésze volna legalkalmasabb az új tőzsde felépítésére. 11z Újépület lebontása egyre késlel,edvén, az építés is elhLllasztódott, míg végre 1898-ban amikor Konifeld Zsigmondot a tőzsdetanács alelnökévé választották, - dűlőre jutott. Eljárt ugyanis személyesen Ll/kács László akkori pénzügyminiszternél, aki hajland6nal, nyilatkozott a tőzsdeépület céljaira az Újépület telkének Nádor-utcai oldalán fekvő 2530'6 négyszögölnyi parcelláját négyszögölenként 900 K vételárért átengedni. 11z összehívott rendkívüli I,özgyűlés felhatalmazást adott a tanácsnak úgy a telek megvételéhez, mint pedig az építés egyéb ügyeinek lebonyolításához. 11 megvásárolt telek beépítésére, illetve az új tőzsde terveinel, elkészítésére 1890. év május havában hirdettek nyilvános pályázatot, amelyen kizárólag hazai építészek vehettel, részt. 11 lejárt pályázat első két díját Alpár Ignác nyerte el, akit az új tőzsde felépítésével meg is bíztak. Mindenesetre érdemes felemlíteni, hogy az építkezési munkálatok kiadásánál is elhatározta a tanács, hogy csakis hazai cégek pályázhatnak s az épülethez szükséges mitzden anyagot Magyarországo/l kell beszerezni. 11z épíU,ezés folyamán sok akadállyal kellett megküzdeni, de 1905. augusztus első napjára az mégis elkészült s ugyanazon év okt6ber hó 3-án át is adták a tőzsde közönségének. 11zt hiszem, érdemes volt ez all,alommal az itt felsorolt adatokat feleleveníteni, amelyeket különben dr. E/lgel Emil, a tőzsde főtitkára és Barta László tőzsdei titl,ár ,,11 budapesti tőzsde története" cÍmű igen értékes munkájukban részletese n előadnak. Bizonyára nem végze k azonban felesleges munkát, ha néhány szóval arra is kiterjeszkedem, hogy milyen árú- és értékforgalom bonyolódik le a tőzsdén s hogy ezek fejlődése miképen alakul. felemlítem, hogya I,övetkező árúcik.kekre nézve vannak tőzsdei szokások megállapítva s képezhetik ennélfogva az üzletkötés tárgyait: Mindenféle gabonaneműek, olajmagvak, hüvelyesvetemény, liszt és őrlemények, olajok, diszn6zsír, szalonna, méz, cukor, bor, szesz, szeszesitalok, szilva, szilva íz, kőolaj, bőrök és szőrme- (szűcs-) árúk, gyapjú, tölgykéreg, fenyőkéreg, magyar gubacs, burgonya, gyapot, gyapotfonál, gyapotszövetek. Mindezel,re nézve pontosan megszabott határozatok vannal" melyekbe az üzletel, leszámolási rendje szervesen illeszkedik.

It

.

Magyar Épitőművészet

"

3. oldal

Hogy fogalmat alk,othassunk, magunk,nak, arról, vajjon mek,k,ora mennyiségek, k,erülnek, leszámolásra s hogy ez a forgalom miként fejlődött a legutóbbi évtizedek alatt, l,özlöm, hogyaleszámolásra került árúmennyiség kitett métermázsákban búzánál 1884-ben 4-33 milliót s 1913-ban 43-87 milliót, rozsban 23_500-ról k,örülbelül 15 millióra, zabnál 340_000-ről 14-13 millióra, tengerinél pedig 3-21 millióról 29-96 millió q-ra emelkedett a forgalom_ Hasonló, sőt bizonyos tekintetben még nagyobbarányú fejlődés történt az érték,tőzsdén_ E részben elég arra utalni, hogy 1864-ben mindössze 44 értékpapirfaj volt jegyezve, mely 1913-ban már 419-re emelkedett, amelyből 58 nem magyar k,ibocsátású címlet volt. 1913 végén a bank,ok tőzsdén jegyzett részvényeinek névértéke 476-1 millió korona, a tak,arékpénztári részvényeké 148-2 millió, biztosító társaságok,é 249 millió, gőzmalmi részvények 30-3 millió, bánya- és téglagyári részvények 102-7 millió, könyvnyomdai részvények 12 millió, vasművel, és gépgyárak részvényei 88-2 millió, különféle vállalatok részvényei ISO-2 millió, közlekedési vállalatok részvényei 224-9 millió, zálog levelek és k,ölcsönk,ötvények, l-9 milliárd, valamint 79 millió frank, vidéki intézetek, k,ibocsátásai 137-1 millió, elsőbbségi kötvények 243-5 millió, összesen tehát 3-54 milliárd korona és 78-96 millió frank volt. Fi fejlődést az mutatja, hogy alig két évtizeddel előbb, vagyis 1895 végén a tőzsdén jegyzett értékpapirok névérték,e csak, l -88 milliárd k,oronát tett. l11ig szül,séges mondani, hogy ezek a számadatok legfeljebb a vázát mutat jál, annak a hatalmas és forró üzleti tevékenységnel" amely a tőzsdén a háborút megelőzőleg lebonyolódott, de megk,özelítőleg valamelyes l~épet adnak, gazdasági erőink, fejlő déséről is_ Ma, és hát természetesen a háború kitörése óta, meglehetősen csendes az árú- és értél\tőzsde_ Hosszú időn I,eresztül csupán a dohányzóterem szolgált arra a célra, hogy ott tőzsdei ügyleteket minden ellenőrzés nélkül, csupán magánforgalom keretében bonyolítsanak, le, a tőzsdetermek azonbem zárva voltak,_ Fiz egyik részben, ahol az értéktőzsdei forgaimat bonyolították le, hadikórházat rendeztek be, amely még most is fennáll. Fi másil\ nagytermet, amely rendes időben az árúüzlet céljaira szolgál, néhány hónappal ezelőtt megnyitottál" de ezúttal is csak magánfOl"gcIiom l~eretében történnek az üzletkötések, mégis oly módon, hogy a tőzsdetanács a viszonyok által követelt ellenőrzést gyakorolja, anélkül azonban, hogy az előfordult ]zötése!,ről hivatalos jegyzéseket adna hi. Egyébl,ént is rendkívül k,orlátozza, I,ülönösen az árútőzsde forgaimát az a körülmény, hogy a legtöbb élelmicikk ára maximálva van és így a tőzsde eredeti célját, vagyis a kereslet és kínálathoz igazodó árak kialakulását nem is szolgálhatja_ Ennek dacára eleven élet folyik, 'mert most egy terembe van egyesítve úgy a gabona-, mint pedig az értéküzlet. Fi tőzsdei életről bővebben lehetne írni, de ezen cikknek inkább csak az volt a célja, hogya tőzsdepalota szép építészeti munkájához néhány adatot kapcsoljunI" hogy a tájékozódást ezzel is teljesebbé lehessen tenni.


4. oldal ALPÁR IGNÁC

•

..

..

•

• • A TŐZSDEPALOTA

PINCEALAPRAJZ ÉPíTETTÉK: GRÜNWALD TESTVÉREK ÉS SCHIFFER

Magyar Épifőművészet

5. oLdal

ALPÁR IGNÁC J

•

•

• --_._- +I -_._ .•

...

.

I

I

I ,~.

I

.

-r----'[[

A TŐZSDEPALOTA

fÖLDSZINT ÉPíTETTÉl(: GRÜNWALD TESTVÉREI( ÉS SCHIffER

6.


oldal

ALPÁR IGNÁC I

I

I""

-- --- -'~t- ---I I

I

I. EMELET

A TŐZSDEPALOTA ÉPÍTETTÉK: GRÜNWALD TESTVÉREK ÉS SCHlffER

Magyar Építőművészet .~

-~

J

t. 1 _:iiir. .I ~_

'

~. ; I

-

i

,

oldal

I

ALPÁR IGNÁC

l

I

--- - - - - -+'r,- ---.--I I I

,

I

. l

l· I

t-

.. ~

;i

l J

.!

J .

~

'i

-~--

1

! -.:..._-- - - - - j

,

,

-------

I

I

i r

. '.

(

I

.,..,. r - 'r'

i

~ I ~ii·;__tl

, j

l

l

i ~.;l"'-·- r--

I

....

;

,

j:

'J- -

•

!

~

l l

I

A TŐZSDEPALOTA

"_ EMELET ALAPRAJZ ÉPÍTETTÉK: GRÜNWALD TESTVÉREK ÉS SCHJffER

8. oldal


ALPÁR IGNÁC

A TŐZSDEPALOTA

FŐHOMLOKZAT A SZABADSÁG-TÉREN

Magyal' Épllőművészet

9. oldal

ALPÁR IGNÁC

y

.1:.

~, ~

,;j :'.1

i';

~'

' t

r:

R}r ~

r

.

~

.~

'~

~

~

<:

"f'J

\fl

t'

~

. J

.l

A TŐZSDEPALOTA

HOSSZMETSZET

10. oldal

Magyar Épifőművészd

ALPÁR IGNÁC

A TŐZSDEPALOTA

ZOLTÁN-UTCAI OLDALHOMLOKZAT

Magyar Épitömúvészet

JI. oMat ALPÁR IGNÁC

A TŐZSDEPALOTA

SZÉCHENYI-TÉRI OLDALHOMLOKZAT



I

~) \

.

-

. ....

~

é-

A TŐZSDEPALOTA

METSZET



...

"

J A

TŐZSDEPALOTA

METSZET


14. oldal

1\ budapesti árú- .és

értéktőzsde

palotája.

udapest legrégibb kaszárnyájánal" az Újépületnel( lebontása végre is megnyitotta az V, I,erü!et fejlődésénel, és helyes terjeszkedésének az útjait s a szabaddá tett terület egyik legsikerültebb városrendezésre adta meg a lehetőséget. fi tőzsde tanácsának mindenha elvitázhatlan érdeme lesz az, hogy a tőzsdepalota elhelyezését és építését ezen nagyszabású városrcndezéssel kapcsolatba hozta s azt jótékonyan befolyásolta.fiz OsztráIzMagyal' Bank magyarországi főintézetének az alalütandó Szabadság-tén'e való elhelyezése már elhatározott dolog volt; hogya tőzsde palotája vele szembe került s hogy megadatott annak a lehetősége, hogy a két épület architekturája egymáshoz hangolható legyen, az a tér kialakítására nagy befolyással lett. Sajnos, hogyavegen mégsem maradhatott el a I,eserű ürömcsepp, mely a mármár sikerrel kecsegtető téralakítást azáltal érte, hogya majdan létesítendő szabadságszobor kedvéért annak közepét annyira feltöltötték, hogy az azt körülfoglaló épületek elmerülnek, miáltal a kívánatos összefoglaló hatás helyett éppen ennek ellenkezője: egy eltávolodó s széjjelhúzó térhatás s az összes épületek megjelenésének a kedvezőtlen megcsonkítása következett be. Hogy a szabadság szobra egy domináló emlék legyen, Clzt természetesen mindenki óhCljtjCl. fi jelentőségénél fogvCl annak a művészi qUCllitásával l,eIllúi1önösen kiemeH,edni; ennek cl tervezésnel, számos módjában megvan a lehetősége, !zülönösen itt, hol cl I,eret meg van advCl, Clmelyet már előre megrontClni nem volt szükséges, mert enélkül is, de sőt épen egy erősebb összefoglaló Iwtás felidézése által még inkább elérhető ktt volna clZ, hogy cl tér művészi együtthCltása az emlél,műben kicsúcsosodjél"

Kötelességem, hogy ezt most, a szabadságszobor jeláLlítása előtt, leszögezzem s ismételten jelhívjam ezen lzibára a városrendezést végző hatóságok jigyebnét: mert a sülyedő házak torzképét nzindenki látja, jöjjÖ/l az bármely oldalról a Szabadságtér jelé, talán még idejekorán észreveszik a városrendező hivatalok, amelye/wek a tér rendezésére annak idején egy semmivel sem korlátolt terület állott rendelkezésére. fi 2530'6 O -öl h.iterjedésű telket 1899. ápril 8-án o -ölenként 900, összesen 2,277.540 koronáért vette meg a tőzsde tanácsCl a kincstártól s tervek beszerzésére nyilvános pályázatot hirdetett, melynek eredményel,ént 1899. nov. 30-ig 33 pályamLí érkezett be. fimbiciót helyeztem abba, hogy mivel clZ Osztrák-Magyar BClnl, pCllotájánClIz a művezetésével már meg voltam bízva, a szemben levő tőzsdepalotát is felépíthessem s ezért a pályázaton I,ét különálló tervvel és még egy tervváltozattClI vettem részt s sikerült is terveimmel clZ első és egy másodil, díjClt lzi!züzdeni s ennel, folytán cl művezetésre vClló megbízást megnyernem.


A TŐZSDEPALOTA

15. oLdal

SZA 8A DSÁO-TÉRI H OMLO KZA TRÉSZLET SEENGER BÉLA KŐFARAOÓ

Magyar Építőművészet .

16. oldal

ALPÁR IGNÁC

A TŐZSDEPALOTA

SZABADSÁG-TÉRI HOMLOKZATRÉSZLET SEENGER BÉLA KŐfARAGÓ


17. oldal

ALPÁR IGNÁC

A TŐZSDEPALOTA

SZABADSÁG -TÉR I HOMLOKZATRÉSZLET SEENGER BÉLA KŐfARAGÓ

18. oldal

Magyar Építöm{}vészet

----------------------------------------

. 71z építés 1902. október I~özepén lett megl,ezdve, a falegyen 1903. ol,tóberben elérve s a teljesen l,ész épület 1905. ol~tóber :10-án rendeltetésének átadva. 71z építkezést megelőző s az azzal I,apcsolatos adatol,nak eme felsorolása után le alzarom szögezni azon irányelvel,et, amelyek cngem a tervezésnél és építésnél vezettek, a I,övetl,ezőkben: Oly. épületeI, tervezésénél, amelyeknel, az a rendeltetésük, hogya nap bizonyos órálba~ árúl, és értélwapirok piacául szolgáljanak, főleg arra kell figyelemmel lennI, h00Y bennül, az aránylag rövid idő alatt lefolyó s komplil,áció!{at nem tűrő nagy forgalom I,önnyű és áttekinthető módon legyen lebonyolítható s I,önnyen hozzáférhetők legyenek azok az eszközöl,. amelyek segélyével bizonyos időszal,okban úgy a különböző tőzsdél" mint a tőzsdél, és magán irodák között állandó összeköttetés létesíthető. ' 71 Budapesti árú- és értéktőzsde helyiségeinek elhelyezése eszempontol, figyelembevételével történt. 71145 nl hosszú és 61 nl széles tell,en elterü l ő épületben a római monumentális építészet szellemében, szigorú rendszerbe foglalt, világos és áttekinthető sorban fűződnek egymáshoz a I,ülönböző rendeltetésü helyiségeI" egy központ I,örül csoportosítva, ahonnan minden irányban szabad perspelüiva nyílil" a belépőnel, könnyű eligazodást biztosÍtva. 71z új tőzsdeépület l,ülönösen két tekintetben I,ülönbözil{ Európa nagyobb tőzsdeépületeitől.

Először is abban, hogy az eddigi általános szokástól eltérőcn, a tőzsde termel, s a velül, összefüggő helyiségeI, nem a földszintre, hane,n az I. emeletre helyeztettek. Ez az épület jövedelmezőségének szempontjából volt szükséges, mert ez elrendezés folytán az összes földszinti helyiségel, mint bérhelyiségek volttrI, értél,esíthetők és pedig úgy, hogy általul, a tőzsde forgalma nem is érintetik, ami az eddig i tőzsdéknél, hol többnyire az épület belsejébe helyeztél, el a bérbead-' ható irodákat, mint pl. Brémában, Hamburgban stb., nem volt elérhető. Ezért a I,ülföldi tőzsdeépületeknél a bérjövedelem aránylag jóval kisebb s amellett az épület a tőzsdei órák után sem zárható be. ft második lényeges eltérés abban van, hogya tőzsdetermek, Európa összes tőzsdéitől eltérőleg, nem centrális, hanem periferiális elhelyezést nyertek. fiz eddig létesített tőzsdeépületel,nél ugyanis a terem mindig az épülettömeg közepén helyeztetett el s e -en elrendezésből I,ifolyólag a mel1ékhelyiségek közvetlenül a terem körül csoportosíttattal,. Lényegében ez az elrendezés jó, de lehetetlenné teszi a termeknek ablal,ok által való l,özvetlen megvilágítását s kénytelenkelletlen felülvilágító alkalmazását követeli. 71 terem 111egvilágításánal, e módja értéktőzsdénél megfelelhet, de árútőzs dénél lehetetlen, ami eléggé be bizonyult Berlinben, hol az eredetileg épült két tőzsdeteremhez egy harmadik, árútőzsdetermet kellett építeni, amelynek egyik sajnos, csak keskenyebb - oldalát az utcára nyíló ab la kok vi lá gít jál, meg. Ugyanezen fatális l,örül111ény h. ényszerítő hatása alatt l,ellett az 1864-ben épült brémai tőzsde 111el1é egy másil, tőzsdét építeni, hogy az a gyapotkereskeclés céljaira fölhasználható legyen s ugyancsak így jártal, Bécsben, hol az 1899 bcn elkészült új tőzsdeépület nem vált be árútőzsdénel" minek következtében egy időre az alagsorban helyezték el az á:-útőzsclét, de a baj gyöl,eresen orvosolható így sem lévén, végül mégis csak új árútőzsdét kellett építeni. II budapesti tőzsdeépület általános beosztására nézve az árútőzsdének célszerű elhelyezése s különösen rendeltetésének megfelelő megvilágítása volt döntő. Hogy az árútőzsde termének világítása ne változzék a nap állása szerint, az a telek északi oldalára helyeztetett, ahol a Zoltán-utcára nyíló 9 nl magas ablaI,okon át agabonaneműek megítélésére alkalmas, egyenletes, nyugodt északi világítást nyer. Ezen e lrendezésnel, természetes I,öveü,ezménye volt, hogy az értél,tőzsde a klek cléli oldalára l,erült s hogya termel, megvilágításánál a mi égalji viszon)'air!\l;al, kfilönbc!1 :em megfelelő felii'világító elkerülhető volt.

Magyal' Építőművészet

19. olda!

fl l,ülföldi tőzsdék, ameIyeknél majdnem kizárólag felülvilágított termek létesíttettel" nem szo Igálhattak mintául s elkerültetett ama nagy tévedés, mely a tőzsdeterem centrális elhelyezését rendszen-é avatta s melynek a budapesti tőzsdével egyidejű leg épült két nagy tőzsde épület, az egyil, délen, Milanó ban, a másik pedig Európa észal,i részén, flmsterdamban, újból áldozatul esett. fl két tőzsdeteremnel\ a telel, két végére való I,itolá sa módot nyujtott arra, hogy az épülettömb belsejében nagyobb helyiségeI, létesíttessenek, ami a tőzsde belső forgalmának kényelmes és gyors lebonyolítására van kedvező hatással s amellett az épület belsejének nagyszabású térhatást biztosítva, abban a tmtózl,odást I,ellemessé teszi. fl belső térnel, nagy méretezése s jó világítása a ruha tárl,ezelésnek oly célszerű lebonyolítását is lehetővé teszi, amilyennel egyetlen külföldi tőzsdénél sem talcíllwzunk. fl külföldi tőzsdei forgalomnál tapasztalt legnagyobb és eddig le nem küzdhetőnel, látszó akadály volt ugyanis a ruhatár; mert bármily tágas legyen is az, rendszerint olyan külön helyiség,ahonnan a ruha elhelyezése után vissza kell térni, ami pedig időveszte ség gel és összeütl\özéssel jár. ... fl budapesti tőzsdeépületben a ruhatár a két tőzsdeterem- hez vezető foyer I,ét oldalán helyeztetett el, úgy, hogy útba esik s oly nagy területen fel,szik, hogy ott a 1,épzelhető legnagyobb forgalom is I,önnyű szerrel iebonyolítható. MegemlítendőJ-, még a -: tőzsdehelyiségel,hez vezető feljárók, amelyek egyike a Szabadság-téri'ől, más!l,a pedig a Nádor-utcáról nyílik. Ezen feljárók megoldásának módjától függött annak a lehetősége, hogyatőzsdehelyiségel, az I. emeletre tétessenek. Külföldi példál\ erre nincsenek, l,ivéve a bécsi gabonatőzsdét, melynel, termei, a jobb megvilágíthatás kedvéért, az emeletre tétettek s így is jórészt csak magas oldalvilágítást kaphattal,. Párisban és Brüsszelben Cl tőzsdc-

20. oldal

Magyal' Épitőművészet

ALPÁR IGNÁC

A TŐZSDEPALOTA

ZOLTÁN-UTCAI HOMLOKZAT


21. oldal

ALPÁR IGNÁC

A TŐZSDEPALOTA

SZÉCHENYI-TÉRI HOMLOKZAT

22. oldal

Maggár Építőművészet

helyiségel{et csupán egy alacsony alagsor fölé helyeztél, s az így nyert alacsony emeletre egy külső nagy szabad lépcső vezet fel. Ezen lúilső lépcsől,nel, építészeti monumentális hatása azonban nem ér fel azzal a hátránnyal, mely swbad lépcsőknel, esős időben való használatánál beáll s mirel, követk.eztében minden szabad lépcsővel létesített épületnél rendesen az alagsorban létesültek, és pedig nelll ritkán utólag, az épület rendeltetésénel, alig megfelelő alacsony, szűk bejárók. ft két feljárónal, a vaspálya-udvarok bejáróihoz hasonló nagyméretlí kiképzése által lehetővé tett l,ényelmes fe ljutás e lfeledteti azt, hogy a tőzsde helyiségek az I. emeleten vannak s lehetővé teszi a nagy forgalom gyors és I,önnyü lebonyolítását. Ezel{ szol(1áljanak az épület általános elrendezésénel, magyarázatául és indokolásául annal" hogy miért és mennyiben történt eltérés az eddig létesített tőzsdeépületek tipusától. ' Hogy az épület ilyen beosztása mellett a tőzsde for(1alma akadálytalanul bonyolítható le, azt a tapasztalat világosan igazolja s ebbőllevonható az' a tanulság, hogy speciális rendeltetésű épületek tervezésénél ne a már előzőleg létesített hasonló épületek szolgáljanak kizárólag mintául, hanem elkerülhetetlenül szül,séges, hogy a tervező azt az üzemet tanulmányozza elsősorban, amely üzemnel, szolgáló épületet tervezni al,ar él;; hogya célszerLíségi l,övetelményel{nel\ megfelelni, sőt azokat mindenel, fölé helyezni törekedjék. Nagy st'tlyt h,ellett helyezni arra is, hogy minden, még a legalárendeltebb jelle(1ü helyiségnek is vilá(1osság és levegő biztosíttassék, hogy az épületben könynyen lehesse:1 eligazodni és hogya termel, ben levő forgaImat minden emeletről meg lehessen figyelni s hogy végül a z épület belsejében elterülő termeknel" csarnol\ol\nal" folyosól{nal\, lépcsől\nel, stb., különösen tél idején, a levegő szabad cirkulcjciója folytán egyenletes hőmérsél,e le(1yen. l1ttérve a tőzsdeépület részletes ismertetésére, a l,övetkezől\ említendők meg: ft földszinten, Ll Széchenyi-tér felől elhelyezett értél,tőzsdeterem alatt van egy kávéház, mely az épület Szabadság-téri földszint jének egy részét is elfoglalja. ft Zoltán-utcára nyíló árt'ttőz~de-terem alatt egy nyilvános posta- és távíróhivatal helyeztetett el. ft földszint többi részét a Szabadság-tér felől, de l\iilönösen a Nádor-utcában, bérbeadható irodák f0(11alják el. ftz I. emeleten levő tőzsde helyiségel, hez két főbejáró visz. ftz egyil, a Nádorutcciban van, ahonnan egy l,étfelé elágazó lépc ső a z emeletre vezet. ft lépcsőtér üvegfedélen át a fölötte lévő udvarból nyeri I11cgvilágítását s abból szabad betel,intés nyílik a l,özponti l,upolocso rnol<,ba. ft má sik bejáró o Szabodság-téri homlokzot J,özepén van. n 16'50 l7l széles, 17'OO/lZ hosszt't és 15'00 m moqas előcsarnok a földszinten és oz I. emeleten hatol l,eresztül. Ezen előcsarnok fölött o ll. és III. emeleten egy főfol és e(1y középfol fel,szil, l{eresztbe, mely 4 db. szögecseIt vaspillérrel 9'30 III fesztávolsággal alá van támasztva, a vaspilléreI, téglával körülfalaztattal, s a rajtuk nyugvó rácsos tartóI, 19'00 m hosszt'tal\. Ezen, valamint a Nádor-utcai előcsarnokból is l,özbeeső légfogó folyosól,ra juthatni, ahonnan még csak egy harmadik légfO(1ó ajtón át lehet érni a l,upolacsarnol, ba, avagy foyerba s e hármas elzárás folytán ezen helyiségehben minden légvonat elkerültetett. ft tőzsde épületének négy udvara vall, amelyek l,özül l,ettő a Nádor-utcLli l\ocsibejárón át meghözelíthető. ft négy udvar egymással folyosól, által van összel,ötve. fl hossztengelyben épült foyertralüus az l. emelet fölött befejeződvén, a két.hét udvar ezáltal a ll. emelet l11agosságában egy nogy, 34'00 m hosszt't és 19'50 m 'széles udvorrá egyesíttetik. E l,ét nogy udvaron l, ívül o II. el11elettől kezdve o Nádor-utcai és a Szobodság-téri bejáról, felett még két, 16'50 m hosszú 6'50 III széles uc!vor bi ztosítjo clZ összes helyiségeI, világítását és levegőjét. ftz épület l,özepén, oz emeleti kupolacsorIlok olatt, o pince tc!Iojo olá bemélyítve von o központi fűtést szolgáló hot l,ozán elhelyezve. ft füst elvezetésére l,ét, egyenként 35'00 III 1110gos kémény szolgál, melyd, o folrepedések elkerülése céljából teljesen l\i,ilönállóon épültek s o pincétől o pocIIásig vezető


23. oldal. ALPÁR IGNÁC

A TŐZSDEPALOTA

FŐBEJÁRAT A SZABADSÁO-TÉREN

A FŐBEJÁRAT MICHL ALAJOS ASZTALOSÁRÚOYÁRÁBAN KÉSZÜLT

Magyar Épl.'óművészet

24. oldal

hét melléldépcsőneh, korongját képezve, megls az épület tömegében vannal, eldugva, Ezen említett két melléklépcsőn kívül az épületben még négy l\ényelmes nagy lépcső van és pedig I,ettő a Szabadság-téri bejárónál, a l,özép l, iszöl,e1lés pilonjaiba helyczve és kettő a Nádor-utcai I,ét kocsibejárónál. Ezen négy lépcső a földszinttől a Ill., illetve IV. emelet ig vezet s azok közelében négy lift is közvetíti a földszint és emeletek I,özötti forgaimat. n I,özépső épület földszint jében a há zmeste r lal,ása, néhány bérbcadott irodll és a vele l\Clpcsolatos ral, tárral a gabonamérleg-szoba van elhe lyezve, fiz L cmelet központját a 15'22 III átmérőjű és 18'50 III magas l\upolaterem képezi, amcly a Nádor-utcai, vagy pedig a Szabadság-téri bejáról,ból felvezető lépc sől\ön át érhető eL fi kupolatercmtől jobbra és balra háromhajós, bazilikás rendszerű foyerek 39'00-39'OJ III hosszban a tőzsdetermel{lIez vczetnck, fi 13'00 III széles foycrel\ középső 7'00 III szélc's része l,ényelmes, sza bad I ~öz lekcdé st biztosít, a két kesl,enyebb és alacsonyabb oldalhajó pedig a ruhatár fe:vétel ére szolgá l. fl foycrel,cn áthaladva, -észa l, felé az ánítőzsde-, dél felé pedig az é rtél,tőzsde terembc é rünk fi tcrmck, 1I 0ssza a telek e(Jész mélységében 6000 lll-nyire terjed, azoknak középső 34'00 III hosszú része 18'50 /lZ magasságban van lúl,épczvc, míg a Nádorutcai, illetve Szabadság-téri traktusok alá' benyúló rész a III. emelet padlójáig terjedve, 10'00 III magassággal bír. fi termcl{ szélessége 22'00 lll, azol~ terü lete egyenl,ént 1320 1Il2, fi termel, méreteinek összehasonlítása kedvéért álljon itt néhány külföldi példa: Drezda 1 terem _____ _ 7'75 m ma ~Jas Zürich 1 II ____ __ ._. 17'00 II II Milánó 1 II ___ ____ __ ___ _ 14'00 II Lyon 1 .. ___ ___ ___ 21 '20 II II frankfurt ai M. l terem 27'00 II II Bécs, gabonatőzsde, Tabor-Str. Bréma ___ ______ ______ ___ __ _ Pári s 1 terem ______ ________ _ Brüsszel ______ ___ ____ _ Bécs, tőzsde Schotlen-Ring, 23'70 III l11a ~as Hamburg, 3 terem, 22'00 III magas, összesen _____ _ fintverpen, régi épület, 1531-ből, átalal\Ítva Berlin, 3 terem, 20'40 III magas, összesen ______ __ Budapest 2 II 18'50 II II o

____ _

_

28,'00 699'00 750'00 850'00 1100'00 1248'00 1243'00 1250'00 1500'00 1564'00 1840'00 2060'00 2687'00 2640'00

111 2 II II II II II II II II II II II II II

Ezen adatol,ból látható, hogya budapesti tőzsdetermek térfogata az Európában legnagyobb terlini tőzscletermekkel körülbelül egyenlő: lIa azonban a l,ét tőzs cleteremhez még hozzászám ítjul, a I, upolacsa rnoknak és a két foyernek 1220'00 Ill~ területét s telúntetbe vesszül" hogy a l'{i.'tlföldi tőzscléken a tőzsde term el,kel l,apcsolatos ilyen he lyiségek nincse nek, úgy arra az ered ményre jutunk, hogya budapesti tőzsde tagjai részére összesen 3860'00 m2 terület áll rcnclelI,ezésre, amely mérettel egyetlen egy európa i tőzsde sem vetekedhetil,. fi termek a világosságot ]-,özvetlenül az utcáról három oldalról nyerik s czen világítás az árútőzsde terménél még az által is folzoztatott, hogy az ablcIl,ok tükörüvegg el láttattal, el. fl Nádor-utcai soron a termel, mellett vannal, árfolyamjegyző helyiségek, a gazdasági titkár és orvos szobái, továbbá az expertise- és mintaszobák. fi Nádor=utcai l\iszöl,ellésben a bufiet, a társa lgó- és a dohányzótere m. fi Szabadság-tér felé , közvetlen kapcsolatban a tőzsdetermekkel, I,étoldalt vannak a távíró- ' és telefo n-helyiségek, külön-külön az árú- és az értéktőzsde számára. fi telefonfülkék a helyi ségekbe szilárdan be vannak ép ítve és egymástól oly módon elszigetelve, hogya hang a fülkél\ből ki ne hatolhasson. fiz árútőzsde oldalán 35, az értéktőzsde oldalán 25 telefonfülke van kényelmese n elh e lyezve. Megjegyzendő, hogy a telefonfüll\ék e lh elyezése az európai


25. oldal AL~ÁR IGNÁC

..

A TŐZSDEPALOTA

fŐBEJÁRAT RÉSZLET

26. oldal

tőzsdéknél

Magyar Épitőmúvészet

általában nem igen célszerű, mert a legtöbb tőzsde még oly időben épült, amikor telefon még nem volt. Ezért a legtöbb tőzsdén utólag, a teremben, a folyosókon, ruhatárakban, elszórva helyeztek el telefonbódékat, melyek épenséggel nem válnak a helyiségek díszére. Berlinben a tőzsdetermek alatti pincében rendeztek be 100 telefonfülkét, azokhoz a termekből I,özvetlen lejáró vezet és mégis nagyon zavarólag hat az a nagy időveszteség, mely a telefonálással jár. Fi II. emeleten a Nádor-utca felől a Giro- és pénztár-egylet helyiségei és a leszámoló-iroda, a Szabadság-tér felőli oldalon pedig a tőzs de pénztára, könyveIő sége és irodái nyertek helyet. Fi tőzsdetermek belső oldala mentén a nyilvánosságnak szánt karzat van, amelyekhez ~[ Nádor-utcai lépcsőkön át lehet feljutni. Fi budapesti tőzsde beléletére rendkívüli fontossággal bír a III. emelet, amelynek a Nádor-utca felé eső I, özéprészében a tőzsdebíróság helyiségei vannak. Fi tőzsde bíróságot látogató, néha nagyszámú felel" a l,upolát körülfoglaló csarnokokban gyülekeznel" amelyek I,ényelmes ülőpadol,kal, asztalokkal és szél,ekl, el vannak felszerelve s velük kapcsolatosan külön szobák is vannak, a hová a felek az ügyvédekkel visszavonulhatnak. Fi bírósági várótermek közelében, a Nádor-utcai középl,iszökellésben vannak a tőzsdebíróság tárgyalótermei s azok mellett visszavonuló szobák a bírósági tagok részére; folytatólag pedig az elnöl, és alelnököl, fogadószobái, a tőzsdetanács tagjainak gyülel\ezőszobája, a bizottsági üléstermel\ és végül a tőzsdebíróság irodái. Fi Szabadság-téri oldalon van a tanács titl,ársága, az elnök és az alelnöl\ök díszesebb helyiségei, a tőzsdetanács ülésterme s még I,ét bizottsági ülésterem. ~ Fiz épület középrésze fölött, az udvaron létesített IV. emeleten hat szolgalal\ás van, melyek mindegyike I\ét szobából, I,onyhából és egy kamrából c\I1. Fi Nádor-utcai I,özépkiszökellés IV. emeletén pedig a tőzsde gazdasági ·titl,árja és a Giro- és pénztár-egylet igazgatója I,aptak természetben lakást. Ugyanezen emeleten még I,ét mosókonyha és mángorló talált elhelyezést. Fi tőzsdeépület építészeti kiképzésénél nagy súlyt helyeztem arra, hogyannal, architekturája a nagyméretű Szabadság-térhez arányosítva legyen és hogy az architelüul~a rendszere az ugyancsak általam épített és a tőzsde épületével szemben álló Osztrák-Magyar Bankpalota architekturájával összhangban álljon, mi által a nagyszabású térnel, összefoglalása voit elérhető. Fi Szabadság-tér nagy méretei nagyméretű architekturát követelnek s ezen követelménynek engedve, a Zoltán-utcában és a Széchenyi-téren elhelyezett tőzsde termeket a homlokzatokon is feltüntettem, azokat 25'00 m magasság mellett egyemeletesre terveztem : aminthogy egy emeletsorba foglaltam a Szabadság-téri főbejáró, illetve középkiszöl,ellés architekturáját is. Hogy emellett az épület három emeletének kitüntetésével disszonancia ne támadjon, a tényleges három emeletet a Szabadság-tér felől egy kétemeletes rendszerbe l,ellett elrejteni, csupán a Nádor~ utcai homlokzaton mutatva meg a tőzsdeépület három emeletét. Fiz épület arányai néhány méret ideilüatásával illusztrálhatól,. Fi Szabadság-tér felőli oszlopol\ 13'20 m magasak, azok átmérője 1'53 m, az oszlopfej hossza 2'16 m. Fi főbejáró oszlopai 16 m magasal" azok átmérője 1'90 m. Fiz oszlopfej hossza 2'40 m, köbtartalma 7'20 m 3, súlya pedig 173 q. Két darabból I,észült. Fi Szabadság-téri kétemeletes homlokzatot koroná zó főpárl,ány I\iszökellése 1'40 m. 1} S~échenyi-téri egyemeletes homlol,zat főpárkányának l, iszökellése 1'56 m. Osszehasonlítás kedvéért megjegyezhető, hogya római Palazzo farnese főpárkánya a legnagyobb I,oronázó párkány Rómában -, melyet MichaelFingelo épített, 1'58 m l,iszökelléssel bír és hogy a Cronal,a főpárkánya a florenzi Palazzo Strozzinál 2'25 lll-re szökell ki. Fi földszint fölötti övpárl,ány övlemeze 0'88 nt -és 1 m magas, olyan nagy, mInt az Filessi által a genuai palotáknál alkalmazott legnagyobb övlemez. Fi Szabadság~téren levő főbejáró nyílása az oszlopok 1,özött 11'40 l7t széles és 20 III magas, tehát egy rendes háromemeletes ház magasságával bír.

Magyar Épffőművészet

27. oldal

ALPÁRIONÁC

A TŐZSDEPALOTA

FOYER ÉS RUHATÁR

28. oldal

Magyar, Építőművészet

71z épület - belső arch-itelüurája is nagy méretben kezelt~tett s mivel a helyiségek nincsenel~ egymástól különválasztva, hanem azok mindannyian egymásból folynal" a belső architektura formái és méretei is úgy választattal, meg, hogy azok az összes helyiségekben egységesen alkalmazhatók legyenek s l~erülve II l,ülönböző rendeltetésű helyeI, között minden zavaró közbeszúrást, lehetséges volt az épület belsejében egységes hatást érni el és azt, a két tőzsdeteremig előrehatolva, a tér nagyságában, valamint az architektura gazdagságában is fokozni. Fiz épület szerl,ezetére vonatkozólag megemlítendő, hogya sze rl,ezetek s az építési anyagol, - minden fényűzés elkerülésével - akh.ént választattal~ me9, hogy az épület állékonysága feltétlenül biztosítva s annal, fenntartása lehetőleg olcsó legyen. ll. lábazatok süttői kőből, a z oszlopok,oszlopfejel, s egyes homlokzati részek sóskúti kőből, a két főbejáró lépcsői gránitból, a négy lépcső fokai karsztmárványból valól,. Fiz összes mennyezetek tLízbiztosak s vastartók közötti boltozatol,ból létesíttettek. ll. tőzsdetermek mennyezete rabitz, mely íves vasrácstartól, közé van sze relve s a fedéltől t~.Ijesen független. ll.z épület végződései, az attikál, s a két torony I,őből valól,. Uvegtető csupán a kupola és a Nádor-utcai főbejáró lépcsője felett van. Ezel, felső része bazilikaszerűen van kiképezve, hogy hóesésko r a világosság az oldalal\On hatoljon be az alsó üveg felületére és hogya két üvegfelület közötti rész esős időben is szellőztethető legyen, aminthogy a csepegés elkerüléseért ezen padlásrész fűtéséről is gondoskodás történt. ll. laposa bb tetők bádoggal, a többid, angol palával fedvék. Fi tőzsdetermel, és a velük kapcsolatos helyiségek padlója betonra ragasztott lino1eummal, a folyosók cementlapokkal vannal, burl,olva, a szobá l, ban ameril,ai tölgyfa pad ló van. Fiz ablakok, ajtók fenyőfából, (I kapuk és a nagyon használt szélfogók tölgyfából valók. ll. beüvegezés solínüveggel történt s csupán az árútőzsde ablakai készültek tükörüvegből. Fi kényelmi helyeI, első osztályúak ; mosdóaszta lokról, vízl,agylókról, ttízcsapokról bőségesen van gondosl,odva. ll.z épület összes helyiségeiben villamos világítás alkalmaztatott. Nagy gonddal készült az épület központi fűtő- és szellőztető berendezése. Ez a munka is nyilvános pályázat útján adatott ki a Knuth Károly cégnek. ll. helyiségek flítésére két fűtőrendszer alkalmaztatott. Fiz összes szobák és folyosók alacsonynyomású gőzfűtéssel felmelegített radiátorokkal fűttetnel" a tőzsde termek, a kupola és a foyerek fűtése pedig a pincében elhelyezett fűtől,amrákban felmelegített levegő bevezetésével, pulziós légfűtéssel történi l,. Ezen helyiségek szellőztetésére az udvarokból vett és felmelegített levegő szolgál. Fi fűtőszolgálat egységesítése és áttekintése céljából a flítőtérben all,almazott villamos távhőmérők a tőzsdetermek, a foyer és kupola különböző helyeiről tünteti k fel a hőmérséket s így megvan a lehetősége annak, hogya nagy légűr különböző helyein a meleget a szükséghez képest fokozni vagy csökl,enteni lehesse n. ll. légvezető aknákban mozgó levegő hőfol,a a csatornál,ba helyezett hőmérők által ugyancsak megállapítható. ll. szükséges meleg előállítására 6 db. kovácsolt vas, alacsonynyomású gőz I,azán szolgál, egyenként 34'00 m2 víz- és tűzérintési flítési felülettel. Ezek a kazánok a járda alatt g·OO m mélységben vannak elhelyezve, hogy a kondenzvizek visszafolyása könnyű szerrel megtörténhessélz. Fi központi Hítés kiterjedését legjobban illusztrálja az az adat, hogy kerek összegben 110.000'00 mS űr kerül fűtés alá s ha ezzel szembeállítjuk a fíítési és szellőztetési berendezésnel, 237.273'32 korona költség ét, úgy azt látjuk, hogy 1'00 m 3 (írtartalomnak megfelelő Wtési berendezés 2'1 koroná ba I,erült. Fiz építés összköltségeire, beletudva a művezetés I,öltségeit, kerel, 4 millió I,orona, a belső berendezésre, illetve bebútorozás ra 400.000 l,orona engedélyeztetett. Fi végleges leszámolás 4,278.001'55 l,orona összeget tüntet fel s így 120.364'33 l,orona megtal,arítás történt.


29. oláal ALPÁRIONÁC

ÁRÚTŐZSDE TEREM

A TŐZSDEPALOTA BERENDEZTE : MICHL ALAJOS ASZTALOSÁRÚGVÁRA AMENVEZET LANGER IGNÁC SZOBRÁSZ MŰVE

30. oldal


ALPÁR IGNÁC

A TŐZSDEPALOTA

KÖZPONTI CSARNOK l. EMELET

Magyal' Epítőművészet


A TŐZSDEPALOTA

KÖZPONTI CSARNOK III. EMELETI RÉSZE BERENDEZTE : MICHL ALAJOS ASZTALOSÁRÚGVÁRA


32. oldal

flz egyes munkákat a l~övetl,ező cégek végeztél\: föld-, l\őmíves- és elhelyezőmunl,a: Grünwald Testv. és Schiffer. Yasmunka: NichoLsOJz-gyár és Oeti A. flcsmunl'~a: NeuschLosz Károly ésjia. Kőfaragómunl,a: Sóskúti kő- és karsztmárvány : Seenger BéLa. Gránitl épcső i,

és l,arsztmárvány-oszlopol,:

Kauser j. és Társa. flszfaltmunka: Dr. Heidlberg Tivadar. Központi fűtés és szellőztetés: KJluth l(. Bádogosmunka : ZeLLerin-gyár 1'.-t. Palafedő munka : Ifi. Krumpholz Mi/záLy. Rabitzmunh,a: Biehn János. Szobrászmunl,a : Langer Ignác. Vízvezeték és csatornázás: ZeLLerin-gyár r. -t. flsztalosmunl,a: Thék Endre és Michl Alajos. Lal,atosmunka: Schwartz Antal. Mázolómun!\a: Götz Adolf festőmunha: Predmerszky Béla és Bobitsch Arthur. Padozatol, : Tölgyfapadozatok : Egye ' ült parh,et9Y0r 1~.-t. Linoleum: Biró Henrik és Els inger M. J. és fiai. LegnoIith: LegnoLit/l Comp. Cementpadozatol, : LANGER IGNÁC MŰVE

Me/oecD Péter. flblakredőnyök: Lyons Ede. Liftel, : Otis társaság , Stiegler, Freissler A., Wertheim F. és Társa. Páncélajtói, : Wertheim F. és Társa.

falburkolólemezel, : Zsolnay-gyár. 11mennyiben pedig az épület beépített l,öbtartalma, a pinc~ talajától a főpárlzány felső éléig számítva, az attil,ák és tornyol, n éllüi l 205.800'00 m3 beépítést igényelt, 1'00 m3 beépítésére, beletudva a berendezési és egyéb összes költségeket, 20'78 korona esik, ami oly csel,ély összeg, hogy azért hasonló épületet ma már létesíteni nem lehet. fl tőzsde építése ideje összeesik a z Osztrák-Magyar Bank palotájának és (1 M. I'ir. Mezőgazdasági Múzeumreneszánsz épüicténel, épí~ési idejével. fl három nagy monumentális épületneJ-, egyidőben való véwehajtása nagy és odaadó lelkes munkát rótt c\erél, irodámí'L1, amelynel, a z mindenben m eg is felelt. fl sikert az irodámban mindig fennállott összhangzatos testületi szellem s Haober I,ároly irodavezetőmnek s az épület művezetőjénelz lell,iismeretes, odaadó munkássága biztosította. Ezt leszögeZ1li kötelességemnek tartom s ezért köszönetet mondok irodám minden tClgjánal" de különöse n Haaber I,ároly építésznel, s minden iparos és vállalkozó l,özí"eműl\ödő munl,Cltársamnal, s leQelső helyen a tőzsde tel,intetes tanácsánal" hogy ezen különleges re ndeltetésű épület létesítésé re J1el,em alkalmat adott, mely az abbCln l,ifejezésre jutott eszmék révén cl tőz sdék építésénél ezentlIl ircínYCldóul f09 szolgálni. BudClpest, 1916. szeptember hClvCl.

Alpár Ignác.

II budapesti órú- és értéktőzsde

Recommend Documents