II. A VÁROSI ORNITOFAUNA ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON

Különnyomat az Aquila 1985. 92. kötetéből

II. A V Á R O S I O R N I T O F A U N A Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON Dr. Bozsko

Szvetlána

Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen

A városi o r n i t o f a u n a kutatása az utolsó 30 évben n a g y fejlődésen m e n t k e ­ resztül. A z 1980-as évekre tekintélyes mennyiségű a n y a g gyűlt össze t ö b b európai országban, mindenekelőtt K e l e t - , Közép-Európában és Skandinávi­ ában. Sajnos, Magyarország ezen a téren a 80-as évekig az utolsók k ö z ö t t állt. B u d a p e s t madárvilágának teljes felmérése utoljára 1941-ben készült (Dorning, 1942). E z t a hiányosságot csak részben pótolhatták a fővárosi p a r k o k b a n végzett megfigyelések {Sasvári, 1981), és az apró közlemények­ ben megjelent a d a t o k néhány érdekes v a g v r i t k a faj előfordulásáról (Pátkai, 1960; Schmidt, 1 9 6 6 - 1 9 6 7 / l 9 6 9 - 1 9 7 0 , 1975, 1976, 1977; Keve-Schmidt, 1 9 7 1 - 1972; Tapfer, 1 9 7 3 - 1974; Dandl, 1976; Somfalvi, 1976; Keve, 1981 a, b ; Molnár, 1983 stb.). B u d a p e s t X V I I I . kerülete madárvilágának többéves megfigyeléseiről Thuróczy (1979) munkája kéziratban m a r a d t . Más városok közül csak G y u l a {Korompay, 1965) és K e s z t h e l y (Keve — Sági, 1970) o r n i t o faunája került feldolgozásra. Debrecenből a 80-as évekig v a g y régebbi, v a g y részadatok v o l t a k i s m e r t e k {Nagy, 1936; Bozsko, 1967, 1968b, 1976a, 1978; Bozsko-Papp, 1980). A z 1979/80. év fordulópontot j e l e n t e t t a m a g y a r ornitológiában. A k k o r elő­ ször j e l e n i k m e g t ö b b átfogó m u n k a az egyes városok madárvilágáról: Szeged­ ről {Marián et a l . , 1980), D o m b ó v á r r ó l {Nagy, 1982), Debrecenről {Bozsko, 1983; Bozsko — Juhász, 1983— 1984). Egyidejűleg a városi o r n i t o f a u n a a M a g y a r Madártani Egyesület t ö b b h e l y i csoportjának megfigyelési körébe kerül. Közülük kiemelkedő B u d a p e s t , Nyíregyháza és D o m b ó v á r megfigye­ lőinek munkája; ennek során az utolsó két-három évben tekintélyes a n y a g gyűlt össze, és sikerült összeállítani hiteles fajjegyzéket.

Anyag és módszer Tanulmányomban 8 m a g y a r város — B u d a p e s t , D e b r e c e n , Nyíregyháza, Szeged, G y u l a , K e s z t h e l y , D o m b ó v á r , Pécs — ornitofaunáját vizsgálom. A 8 helység k ö z ö t t m i n d e n típusú város található, a k i s e b b vidéki várostól a fővárosig. E z e k között a l a k o s o k száma és a terület nagysága szerint B u d a ­ pest vezet (525 k m , 2 millió lakos), a m e l y természeti adottságokban is a leggazdagabb. Területének csak e g y h a r m a d a beépített, a többi p a r k , erdő, rét, mezőgazdasági terület. A b u d a i zöld hegyek és a D u n a három szigetével t o v á b b i változatos és j ó életfeltételeket kínál a m a d a r a k n a k . A négy megye­ székhely—Debrecen (206 ezer lakos), Szeged (176 ezer lakos), Pécs (170 ezer lakos), Nyíregyháza (110 ezer lakos) — n e m c s a k méretében, h a n e m földrajzi 2

19

fekvésében és természeti adottságokban is jelentősen különbözik egymástól. C s a k D e b r e c e n és Nyíregyháza m u t a t még v a l a m i hasonlatosságot a b b a n , h o g y mindkettő száraz alföldi város, a m e l y e k madárvilágára formáló hatással v a n n a k a városterületbe nyúló erdők (Debrecenben a Nagyerdő, Nyíregy­ házán a Sóstó-erdő). Mindkettőben hiányoznak a n a g y v i z e k , de o t t v a n n a k Nyíregyházán a k i s B u j t o s t a v a k , és máris jelentősen különbözik a fajlistája. Szeged sajátossága a T i s z a jelenléte a városban. Pécsett p e d i g a városi terület közvetlenül a m e c s e k i hegyekbe m e g y át, a h o l a g a z d a g madárvilág számára biztosítva v a n n a k az optimális életkörülmények. A három vidéki város közül a Fehér-Kőrös partján fekvő 34,5 ezer lakosú G y u l a a l e g n a g y o b b . E z t követi K e s z t h e l y (21 ezer lakos), a B a l a t o n - p a r t legjelentősebb kulturális és t u r i s z t i k a i központja, n a g y i d e g e n f o r g a l o m m a l . L e g k i s e b b és l e g f i a t a l a b b a háromból D o m b ó v á r (17 ezer lakos), a h o l a sok k e r t , gyümölcsös, a három p a r k , v a l a m i n t a városon átfolyó Kondai-árok széles sásas-nádas völgyével és a horgásztavak a változatos madárvilág m e g ­ telepedésének k e d v e z n e k . A feldolgozott a n y a g következőképpen oszlik m e g : D e b r e c e n , 1978— 1983-as a d a t o k (saját megfigyelések; Bozsko —Juhász, 1983, 1983— 1984); Nyíregy­ háza, 1979—1983-as a d a t o k (Pertilla Attila személyes közlése; Nagy, 1982); B u d a p e s t , 1982— 1984-es a d a t o k (Trager J. személyes közlései; Thuróczy, 1979; s z a k i r o d a l o m ) ; D o m b ó v á r , 1979— 1984-es a d a t o k (Nagy, 1982, v a l a m i n t személyes közlései); Szeged, 1970—1980-as a d a t o k (Marián et a l . , 1980); K e s z t h e l y 1 9 5 0 - 1 9 7 0 . évi megfigyelések (Keve-Sági, 1970); G y u l a , 1962-es költő fajok listája (Korompay, 1965). Pécsre vonatkozóan korlátozott a n y a ­ g u n k v a n (Górski, 1981), m i v e l az kizárólag a belvárosban és 1978-ban fész­ k e l t fajokat t a r t a l m a z z a , ezért a pécsi a n y a g o t csak egyes összefüggésekben t u d t a m hasznosítani. A z a d a t o k elemzését a következő s z e m p o n t o k , i l l . módszerek s z e r i n t v é ­ geztem. 1. Megállapítottam a városi o r n i t o f a u n a s z i s z t e m a t i k a i és állatföldrajzi összetételét m i n d a fészkelő, m i n d p e d i g a teljes faunára vonatkozóan. E n n e k e l v e i t a megfelelő h e l y e n részletezem. 2. A z egyes városok fajgazdagságának az értékelését a relatív fajgazdagság( R e l a t i v e Species R i c h n e s s - ) i n d e x (RSR) segítségével végeztem a k ö v e t ­ kező f o r m u l a s z e r i n t :

a h o l : a — a vizsgált a n t r o p o g e n terület fajszáma; A — az a d o t t földrajzi terület (megye, ország) avifaunájának fajszáma (Bozsko, 1972, 1976b). E z a f o r m u l a eredményesen használható a p a r k i , a városi, az agrárbiotópok f a u n i s z t i k a i kutatásában, és j ó összehasonlító értékeket a d a különböző terü­ letekről származó a n y a g o k értékeléséhez. 3. Megállapítottam a városban előforduló fajok konstanciáját (előfordulá­ sát) a következő f o r m u l a s z e r i n t : C =

20

-^-100%

a h o l : a — a z o k n a k a városoknak a száma, a m e l y b e n előfordul a faj; Q — a vizsgált városok száma. A k o n s t a n c i a fogalmát Dudich után (1952) ú g y értelmezem, m i n t a faj je­ lenlétét a madárállományokban (százalékban). A városi o r n i t o f a u n a esetén állománynak az egyes városok h e l y i ornitofaunáját veszem, és e l t e k i n t e k a területegységektől, a m i t a m a d a r a k mozgékonyságánál és a városban v a l ó szeszélyes területi eloszlásuknál fogva megengedhetőnek láttam. A k o n s t a n cián belül öt kategóriát a l k a l m a z o k : 100 — 80%-os jelenléte — k o n s t a n s faj (G), 8 0 - 6 0 % - o s - s z u b k o n s t a n s (SC), 6 0 - 4 0 % - o s - akcesszórius (AC), 40 —20%-os — r i t k a (R), 2 0 % a l a t t i előfordulás esetén n a g y o n r i t k a (RR) faj. 4. Kiszámítottam a fajazonossági i n d e x e t ( Q u o t i e n t o f S i m i l a r i t y ) , v a g y i s a Jaccard — Sorensen-koeiiicienst a közismert f o r m u l a s z e r i n t :

a h o l : w — a közös fajok száma; A — a fajok száma az e g y i k v á r o s b a n ; B — a fajok száma a másik városban (Tomalojc, 1970). Sajnos ez az egyenlet n e m tükrözi objektíven a faunaazonosságot a b b a n a z esetben, h a az e g y i k összehasonlítandó f a u n a k i s fajszámú. Ezért pótlásul a Simpsoii-íormula, segítségével is megállapítottam a hasonlóságot, a m e l y a közös fajokat a k i s e b b faunához viszonyítja : _

100-c

Rb =

ü—,

a h o l : c — a közös fajok száma; b — a k i s e b b f a u n a fajszáma (Simpson, 1943, c i t . Udvardy, 1983). Ezenkívül a városok faj jegyzékeinek az összehasonlításában Schilder (1955, c i t . Udvardy, 1983) módszerét is a l k a l m a z t a m , a m e l y a fajszámkülönb­ séget a n a g y o b b i k faunához viszonyítja:

„

S —

IQO(a-b) a

.

A z utóbbi két indexkombinációval Schilder g r a f i k u s módszert d o l g o z o t t k i a vizsgált területek faunaazonosságának kifejezéséhez. E z t a módszert i s a l k a l m a z o m munkámban, de csak a költő o r n i t o f a u n a feldolgozásában, m i v e l az j o b b a n j e l l e m z i az ornitofaunát, és ehhez t ö b b a d a t állt rendelkezé­ semre. A városi ornitofauna szisztematikai ós állatföldrajzi összetétele A városi o r n i t o f a u n a fajlistájának összeállításában dr. Keve András (1984) madárnévjegyzékét v e t t e m a l a p u l . A z o t t felsoroltakon kívül szük­ ségesnek b i z o n y u l t két fajt b e i k t a t n i a városi o r n i t o f a u n a listájába. 21

1. Columba livia ssp. domestica. A z e l v a d u l t házi g a l a m b o k tekintélyes cso­ p o r t o k b a n élnek m i n d e n városban, és n e m elhanyagolhatók a városi madár­ felmérésekben. Populációjuk zöme — a tenyészgalambok kivételével — t e l ­ jesen v a d o n él, életvitelük a l i g h a különbözik a balkáni gerléétől és a házi verébétől. Véleményem szerint — más országokhoz hasonlóan — i n d o k o l t lenne a fajt az országos fajlistába is f e l v e n n i . E z z e l a kérdéssel f o g l a l k o z o t t Schmidt Egon is (1982). A z igény azért is i n d o k o l t n a k tűnik, m i v e l a s z i r t i g a l a m b h e g y i fészkelése is i s m e r t (1981. I I I . 29-én egy l a k o t t fészek a B ü k k hegység, Köpüskő Szentlélek m e l l e t t i szirtjén — dr. Gyulai Iván személyes közlése), és lehet, h o g y n e m is egyedülálló. 2. Parus cyanus. A lazurcinegét 1982. V . 12-én állításuk szerint — dr. Juhász Lajos i d . Juhász Lajossal f i g y e l t e meg a K L T E b o t a n i k u s kertjében, és így a faj a debreceni fajlistában szerepel (Bozskó — Juhász, 1983). A m a g y a r városokban regisztrált madárfajokat az 1. táblázat t a r t a l m a z z a . A n y o l c városban összesen 201 faj f o r d u l elő, ebből 117 költő. T e k i n t e t t e l arra, h o g y a városi a n y a g o k t a r t a l m i l a g különböztek, értelmezésükben n e m részletezhetem j o b b a n a fajok tartózkodásjellegét, és csak fészkelő és n e m fészkelő kategóriába o s z t h a t o m őket. Városaink költő ornitofaunájában a következő 15 r e n d fajai találhatók: Podicipidiformes 3, Giconiijormes 4, Anseriformes 6, Falconiformes 6, Galliformes 3, Gruiformes 5, Charadriiformes 6, Columbiformes 5, Guculiformes 1, Strigiformes l,Caprimulgiformes 1, Apodiformes 1, Coraciiformes 3, Piciformes 6,Passeriformcs 66 faj. A z egyes c s o p o r t o k százalékos részarányát a költő faunában az 1/Aábra m u t a t j a . A fészkelő fajok között a városi életfeltételekhez j o b b a n alkalmazkodó verébalakúak dominálnak (56,41%). A többi csoportok k i s e b b részarányban szerepelnek. A z o n b a n összfajszámuk sokszor az országos faj jegy­ zékben is csekély, ezért érdekes v o l t összehasonlítani őket (2. ábra). Kiderült, h o g y a Passeriformes-en kívül városainkban található összes 5 magyarországi galambfaj (Columbiformes), t o v á b b á 6 a 9 Piciformes fajból, l - l faj kivéte­ lével az összes Coraciiformes és Phasianidae, v a l a m i n t a Guculiformes, Caprimulgiformes és Apodiformes egyetlen képviselői is jellemzők városainkra. Kevésbé városinak m o n d h a t ó k a Falconiformes, Ciconiiformes, Anserifor­ mes, Charadriiformes r e n d e k egészében v é v e . D e néhány vízimadárfaj elég közönséges a városokban, a h o l jelen v a n n a k a megfelelő biotópok. Példaként felsorolhatom aPodiceps fajait, t o v á b b á Ixobrychus minutus, Botaurus stellaris, Anas platyrhynchos, Gallinula chloropus, Fulica atra, Tringa hypoleucos és néhány nádiposzátafajt (1. táblázat). A madárfajok teljes listája ennél b ő v e b b a vonuló, ül. telelő újabb fajok megjelenése következtében. A tárgj^altakon kívül az egész fajlista a Gaviiformes és a Pelecaniformes l - l fajával együtt már 17 rendhez tartozó madárfajt t a r t a l m a z , tehát az összes Magyarországon előforduló madárrendeket — a flamingófélék kivételével — magába foglalja. A teljes fajlistában már mások a t a x o n o k részarányai. És bár a Passeriformes t o v á b b is a l e g n a g y o b b cso­ p o r t o t a l k o t j a (51,24%), abszolút és relatív értelemben nő az Anseriformes és a Charadriiformes részaránya ( 1 / B ábra). Néhány t a x o n fajszámában eléri v a g y megközelíti az országos szintet. E z mindenekelőtt a Ciconiiformes, Columbiformes, Coraciiformes, Piciformes és a Passeriformes rendjére érvényes (3. ábra). A z állatföldrajzi fauna elemzését — ugyanúgy, m i n t a debreceni munkám­ b a n — Voous (1960) és Stegmann (1938) elvei szerint végzem, a z z a l a különb22

1. táblázat Table 1

3

4

5

6

7

+

+

0

+ + +

+

a 9 V 5 M

3 B «

1

Gavia immer Podiceps ruficollis Podiceps eristatus Podiceps grisegena Plialacrocorax carbo Ardea cinerea Ardea purpurea Egretta alba Nycticorax nyeticorax Ixobrychus minutus Botaurus stellaris Ciconia ciconia Ciconia nigra Platalea leucorodia Cygnus olor Anser anser Anser albifrons Anser erythropus Anser fabalis Anas platyrhynclios Anas querquedula Anas acuta Anas penelope Anas clypeata Aythya ferina Aythya fuligula Aythya nyroca Bucephala clangula Clangula hyemalis Mergus albellus Mergus merganser Pernis apivorus Milvus milvu8 Accipiter gentilis Accipiter nisus Buteo buteo Buteo lagopus Circus aeruginosus Falco cherrug Falco peregrinus Falco subbuteo Falco columbarius Falco tinnunculus Perdix perdix Goturnix coturnix Phasianus colchicus Grus grus

2

NA OW OW HA OW PA IAf Cosm Cosm OW PA PA PA OW PA PA A A PA HA PA PA PA HA PA PA TM HA A PA HA E E HA PA HA A PA MTib Cosm PA HA OW ET OW ChM PA

12 Ü R S? 8

B •a PU

01

Budapest

Gyula

H

Keszthely

Species

1

Dombóvár

»

Szeged

(Ft

A városi ornithofauna összetétele Magyarországon The compositum of avifauna in Hungárián towns — fauna type; C — constancy; 0 — breeding; + — not breeding)

«•

9

10

11

0 0

R R RR

0

RR

ü

+

+

+ +

0

0

+ +

+ + + 0

0 0

+ + 0

0 0

+

+ + +

+ + + + + + + + 0

+

+

+

+

0

0

0 0 0

0 0 0

+ + + 0

0

+

+ + + + 0

+ + + + 0

+ 0

+ + + + + + +

+ + + +

+ + +

+ + 0 0 0

Ac R C

+ +

+ + +

+ +

0

+

+ +

+ + 0

+ + 0

0

RR RR

0

RR

0 0 0

RR RR RR

+ + 0

+

Ac

+ 0 0 0 0

RR Ac RR R C

23

1. táblázat folytatása Table 1. continued 1

Rallus aquaticus Porzana parva Porzana pusilla Porzana porzana Gallinula chloropus Fulica atra Vanellus vanellus Cltaradrius dubius Limosa limosa Tringa erythropus Tringa totanus Tringa nebitlaria Tringa hypoleucos Gallinago media Gallinago gallinago Scolopax rusticola Calidris minuta Calidris alpina Burhinus ocdicnemus Stercorarius parasiticus Larus canus Larus argentatus Larus ridibundus Rissa tridactyla Chlidonias hybrida Ghlidonias niger Columbia livia ssp. domesticus Golumba oenas Golumba palumbus Streptopelia turtur Streptopelia decaocto Cuculus canorus Tyto alba Bubo bubo Athene noctua Strix aluco Asio otus Caprimulgus europaeus Apus apus Alcedo atthis Merops apiaster Coracias gamdus Upupa epops Jynx torquilla Picus viridis Picus canus Dryocopus martius Dendrocopos major Dendrocopos syriacus Dendrocopus medius Dendrocopos minor Galerida eristata Lullula arborea Alauda arvensis Eremophila alpestris

24

2

PA PA OW E Cosm PA PA PA PA S PA S HA PA HA PA A A TM A PA NA PA A OW HA T ET ET ET IAf PA Cosm PA TM PA HA PA PA OW TM ET OW PA E PA PA PA M E PA PA E PA HA

3

4

5

0

7

8

9

0

10

11

+

RR RR

0

+ +

+ 0 0

+

0

+

0 0 0

+ 0 0 0 0 0

0 0

+ + 0

0

+

+ + +

+ 0

+

+

+ 0

+

0

+

0 0 0 0 0 0 0 0

+ + 0 0 0

+ + 0 0 0 0 0

+ +

0

+ 0 0 0 0 0

0

+ +0

+0

0

?

0

0

0 0 0 0

0 0

0

+ + 0 0 0

0 0 0 0 0

+ +

+ 0

0 0 0 0

+

+ 0

RR

0 0 0

+ 0

+ + + +

RR

0 0 0 0 0 0 0

C RR R C C SC sc

+

0 0 0

+ + + + +0 0 0

+ 0

0 0 0

0? 0 0

0

0 0

+ 0 0

R

+ +

+ 0

RR

+ +

+ +

+ +

R sc Ac RR RR

0 0

+

+

0

0

+

+ +

0

n 0 0 0 0 0 0

c sc Ac R SC R RR

0 0 0

C SC C

+ 0 0 0 0 0 0 0

+

c c Ac R C RR

1. táblázat folytatása Table 1 continued 1

2

3

1

5

6

7

8

9

10

0 0

0 0

0 0

0 0

+

+

0

0

0 0 0 0

0

0

0 0 0 0

+ +

0

4

11

1 Hirundo rustica Delichon urbica Riparia riparia Oriolus oriolus Corvus corax Corvus corone corone Corvus corone cornix Corvus frugilegus Corvus monedida Pica pica Nucifraga caryocatactes Garrulus glandarius Parus major Parus caeruleus Parus eyanus Parus ater Parus eristatus Parus palustris Aegithalos candatus Remiz pendulinus Panurus biarmicus Sitta europaea Certhia familiáris Certhia brachydaetyla Tichodroma muraria Troglodytes troglodytcs Turdus viscivorus Turdus pilaris Turdus philomelos Turdus iliacus Turdus torquatus Turdus merula Monticola saxatilis Oenanthe oenanthe Oenanthe hispanica Oenanthe plesclianka Saxicola rubetra Saxicola torquata Phoenicurus phoenicurus Phoenicurus ochruros Luscinia megarhynrhos Luscinia luscinia Erithacus rubecula Locustella naevia Locustella fluviatilis Locustella luscinioides Lusciniola melanopogon Acrocephalus arundinaceus\ Acroceplialus sciripaceus Acrocephalus palustris Acrocephalus schoenobaenus Acrocephalos paludicola 1 Hippolais icterina Hippolais paliida Sylvia atricapilla

HA PA HA PA HA PA PA PA PA PA PA PA PA E S PA E PA PA PA PA PA HA E Pm HA ET S E S Pm PA Pxm PA M T E PA E Pxm E PA E ET PA ET TM ET ET E ET E E M E

0 0

0 0

0

0

+ + 0 0 0 0 0

0 0 0

0 0 0

+

+

+

0 0

0 0

+

0

0 0

0

+

0 0

R c

+

+ +

0 0 0

c

0

0 0 0 0

0

+

R Ac c c

+ 0 0

+

0 0 0

R c c

+

+

R

+ +

0 Ü 0

Ac Ac Ac

+

+

0 0

0 0

0 0

+ 0

+

+ 0 0

0 0

0

+ 0

+

0 0

+ + 0

+ + 0

0 0

+ + + + + +

+ 0

0

0 0 0

+ 0

Ac RR Ac

+ 0

+ +

+

+

+ + + +

0

0

0

0

0

+ + + +

+ + 0

Ac

Ac

+ 0

0

0

0

C

+ 0

0

0 0 0

0 0 0

0

+

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

+ 0 0 0

+ 0

0 0

+ 0

0 0

0

+

0 0

0 0 0 0 0

+

0

0

0

+ 0

+

0

0 0

0 0 0

Ae

+ +

+

+ +

0 0

0

+

Ac R R R

0 0 0

R Ac Ac

0

Ac

+

+ 0

R R SC c c

+ 0 J

0

0

+ 0

1

RR C

1. táblázat folytatása Table 1. continued 2

3

Sylvia nisoria Sylvia bor in Sylvia communis Sylvia cur ruca Phylloscopus trochilus Phylloscopus collybita Phylloscopus sibilatrix Regulus regulus Regulis ignicapillus Muscicapa striata Ficedula hypoleuca Ficedula albicollis Ficedula parva Prunella modularis Prunella collaris Anthus pratensis Anthus triviális Motacilla alba Motacilla flava Motacilla cinerea Bombycilla garrulus Lanius excubitor Lantus minor I^anius collurio Sturmis vulgaris Pastor roseus Passer domesticus Passer montanus Goccothraustes

ET E ET ET PA PA E PA HA ET E E PA E Pm E ET PA PA PA SCan HA ET PA ET T PA PA

0

coccothraustes Carduelis chloris Carduelis carduelis Carduelis spinus Acanthis cannabina Acanthis flammea Serinus serinus Pyrrhula pyrrhula Ijoxia curvirostra Fringilla coelebs Fringilla montifringilln Emberiza citrinella Emberiza calandra Emberiza cia Emberiza schoeniclus Plectrophenax nivalis

PA ET ET PA ET HA M S HA E S E ET PA PA A

T o t a l : 201 species Breeding: 117 species A NA HA PA OW Cosm E ET T TM M MTib 26

+ 0

0

+

+

0 0 0

0

+ 0

5

6

7

8 0

+

0 0 0 0

0 0

+ +

0

+

+ + +

+ +

0

+ +

+ + + +

0

0 0

9

0

0

+

+ +

+

0 0 0 0 0

+ 0 0

+ 0 0

+ 0 0

0

0

+ + 0

0

+

+ +

0

0 0

0 0

0 0

0 0 0

0 0

+ 0

+

0 0 0

0 0

0

0

0

0

+

+

0

0

0

+ +

+

+ +

+

0

+ +

113 65 ChM IAf S SCan Pm Pxm SC Ac R RR

97 47

0 0

C C

0 0

0 0 0

Ac C C

+ 0

0

0

+

44

Ac R RR

0 0

+ 0

+ + 0

+ 0

+ + 0

+ 106 45

Pv RR

0

0 99 60

C

Ac C C

+

+

Ac Pv Iii;

0 0 0

+

0

0 0

+ +

0

+ 0

0 0 0

+

+ +

0

+

+ +

0 0

+ +

0

+

0 0 0

+ +

+ +

+

0 0

b 0

c Ac Ac C

+

0 0

0 0

0 0 0 0

+ +

+ + +

+

11

0 0

+

0 0 0

10

+

+ + +

+

+

Arctic Nord-Atlantic, Holarctic, Palaearctic, Old W o r l d , Cosmopolitan, European, - European-Turkestanian, Turkestanian, - Turkestanian-Mediterranean, Mediterranean, - Mongolian-Tibetan,

—

4

89 50

— Chinese-Mongolian, - Indian-African, — Siberian, — Siberian-Canadian, — Palaeomontane, — Palaeo-xeromóntane. — Constant, — Subconstant, — Accessory, — Rare, — V e r y rare species.

179 109

R C

C Ac RR R

A) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

B)

Gaviiformes (0,5%) Podicipediformes (5,4%) Pelecaniformes (1,8%) Ciconiiformes (4,5%) Anseriformes (8,4%) Falconiformes (6,0%) Galliiformes (1,5%) Gruiformes (3,5%) Charadriiformes (9,9%) Columbiformes (2,5%) Cuculiformes (0,5%) Strigiformes (0,5%) Caprimulgiformes (0,5%) Apodiformes (0,5%) Coraciiformes (2,0%) Piciformes (4,0%)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Podicipediformes (2,6%) Ciconiiformes (3,4%) Anseriformes (2,5%) Falconiformes (5,1%) Galliiformes (2,5%) Gruiformes (4,3%) Charadriiformes (5,1%) Columbiformes (4,3%) Cuculiformes (0,8%) Strigiformes (3,4%) Caprimulgiformes (0,9%) Apodiformes (0,8%) Coraciiformes (2,0%) Piciformes (5,1%)

1. A városi ornitofauna szisztematikái összetétele Magyarországon B

— fészkelő

ornitofauna.

— Systematic

composition

A — complet, B — nesting

A — teljes ornitofauna,

of úrban avifauna

in

Hungary.

avifauna.

21

94

q 70^

60

i

50

40

30

-I

20

10

in O

CL

TI
O

O

a >

0)

o

—

c

3

3 n

CD Q.

3 CO

városi — úrban

0

o

— 1

c

01

3 a

a.

n n

n a

O

0 01

XJ -i

3'

c

3 a 3

naflfl > oo O CL

33 o'

3 3 re

országos fauna — nációnál

2. Az egyes szisztematikái rendek részarányának összefiasonlítása az országos és a városi költő ornitofaunában. — Comparison of the share of various systematic Orders in national and úrban nesting

28

avifauna.

126 Mo: 80H

70

60-^

50^

40-

30-\

20

10-^

nȒ1nf1 o Dl

<

"0

o a

ti

n

3

<0 CL

ro

3

3 3

npi

P

o

>

•n

O

ö o

3

o o

—

3

3

to

3

3

n o'

0

0

1

TJ ío

Q.

o

3

3 ro

3

—r

ro

O

o_ c

3 CT 3

o c o c

3

a

n a SJ -•

CO

o

tu TD

-i

Í I 3 S

o 5!

nw > •o o a

n O

o ~i

ai

"0

ö —•

-».

3

3 o

ro

5

3

ro

ro

ro

o 3

városi - úrban 3. Az egyes szisztematikai ornitofaunában.

c

O 3-

országos - national rendek részarányának összehasonlítása a teljes városi és országos

— Comparison

of the share of individual systematic orders in complcte úrban and national

avifauna.

29

seggel, hogy most teljesebb mértékben Voous madárföldrajzi klasszifikációjára támaszkodom. Csak három faj esetén — Oriolus oriolus (E), Pyrrhula pyrrhula. (S) és Emberiza citrinella (E) — h a g y t a m meg Stegmann beosztását m i n t feltétlenül szükségeset. A Fooits-rendszerre való átállásom n e m jelenti, hogy besorolása vitás állításoktól mentes. A z o n b a n az ornitológusok többsége Voous-t követi, és egységre k e l l e t t törekednem, hogy összehasonlítható legyen saját a n y a g o m a más országokban közöltekkel. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y az állatföldrajzi analízis az área elemzésén alapszik, mindenekelőtt a költő ornitofaunát tárgyalom. Városainkban a p a l e a r k t i k u s fajok dominálnak (43,54%), a m e l y e k a többi t r a n s z p a l e a r k t i k u s a n elter­ j e d t h o l a r k t i k u s , óvilági és k o z m o p o l i t a f a j o k k a l együtt a fauna k b . 60%-át képezik. Jelentős az európai fajok csoportja is (16,24%,), v a l a m i n t a déli faunatípusok leszármazottjainak aránya (31,36%), a h o v a a mediterrán, i l l . euroturáni elterjedésű faunakörök t a r t o z n a k (európai — turkesztáni, t u r k e s z táni, turkesztáni — mediterrán, mediterrán és a hozzájuk közel álló i n d o a f r i k a i egyetlen fajjal) (2. táblázat). A z o n b a n meg k e l l jegyezni, hogy ezek között 2. táblázat Table 2 A városi ornitofauna

állatföldrajzi összetétele

Magyarországon

The zoogeographical composition of úrban avifauna

in

Hungary

Breeding

Fauna types

Arctic Nord-Atlantic Holarctic Palaearctic Old World Gosmopolitan European European-Turkestanian Turkestanian Turkestanian-Mediterranean Mediterra nean Mongolmn-Tibetan Ghinese-Mongolian Indián- African Siberian S iberian-Can adian Palaemontane Palaeo-xeromontane Total:

abs.

Total

%

abs.

1

0,86

9 2 22 75 11 5 26 22 3 5 4 1 1 2 7 1 3 2

117

100,00

201

—

—

10 51 7 2 19 18 1 3 3

43,59 5,98 1,70 16,24 15,38 0,86 2,56 2,56

-1 1 — —

S,55

—

0,86 0,86 — — —

% 4,5 1,0 11,0 37,0 5,5 2,5 13,0 11,0 1,5 2,5 2,0 0,5 0,5 1,0 3,5 0,5 1,5 1,0 100,0

a városokban n e m e g z o t i k u m o k , h a n e m tág áreájii régi, fajok találhatók, a m e l y e k m o s t már számosak a közép- és kelet-európai, ázsiai, mediterrán, sőt a borealis területeken egyaránt (pl. Carduelis carduelis, C. chloris, Muscicapa striata, Sylvia curruca, S. nisoria, S. communis, egyes Acrocephalus fajok stb.). D e a déli faunatípusból került fel egy sor terjeszkedő faj, amelyek ebben az évszázadban jelent m e g Magyarországon, m i n t például Serinus serinus, Phoenicurus ochruros, Streptopelia decaocto, Dendrocopos syriacus, Hippolais 30

paliida. Előrehaladásuk különösen eredményesen az antropogén tájakon történt, ezért populációjuk — a halvány geze kivételével — a városokban már igen jelentős. U g y a n a k k o r az utóbbi években számos kelet-európai és szibériai faj jelent meg v a g y a populációnövekedést tanúsítja Magyarország k e l e t i vidékein (Dryocopus martius, Picus canus, Turdus pilaris) (Bozsko —Ju­ hász, 1983-1984). Egészben véve, a városi o r n i t o f a u n a zömében a szélesen elterjedt palearkt i k u s , h o l a r k t i k u s , európai és euroturáni fajokból tevődik össze, a m e l y e k e t az antropogén tájakat kedvelő v a g y jól toleráló terjeszkedő fajok bővítik. E n n e k következtében a városi ornitofaunánk t ö b b m i n t 97%-ában a föld­ r a j z i zóna alapfaunájához tartozó elemekből áll. Színező fajként csak a Certhia familiáris, Ficedula parva, Hippolar is paliida szerepel; érdekes, h o g y közülük csak az utóbbi faj terjeszkedő. A többieknek az előbb felsoroltakból már számos populációjuk v a n , áreahatáruk már messze esik Magyarországtól, így ezek a fajok átkerültek már az a l a p f a u n a kategóriájába. A z a l a p f a u n a elemeinek túlsúlya a városi o r n i t o f a u n a jellegzetes sajátossága. A magyarországi városok ornitofaunájának állatföldrajzi összetétele a z e g y i k o l d a l o n az urbánfauna t i p i k u s vonásait v i s e l i , a másik oldalról M a g y a r ­ ország földrajzi fekvésével m u t a t szerves k a p c s o l a t o t . A városi és az országos o r n i t o f a u n a állatföldrajzi összetételének összehasonlítása a z t bizonyítja, h o g y a fő faunatípusok részarányai mindkét esetben messzemenően meg­ egyeznek (4. ábra). A z urbán o r n i t o f a u n a minimális eltérése csak a r i t k a és a [%] 50

40 1

30

20 H

10

— i

HA

1

1

PA OW

1

1

1

1

1

1

C

E

ET

T

TM

M

1

1

FT

1 —

ChM lAf Pxm

városi — úrban —

országos — avifanna of Hungary

4. A városi és az országos ornitofauna Comparison

állatföldrajzi tagolódásának

összeliasonlítása.

of Zoogeographie proportions of úrban and national

avifauna.

31

.szibériai faunatípusok fajainak hiányában nyilvánul meg. E z ahhoz a követ­ keztetéshez vezet, h o g y az urbán o r n i t o f a u n a állatföldrajzi összetétele az a d o t t ország földrajzi fekvésétől függ, és mindenekelőtt a h e l y i fauna szár­ mazéka, és csak azután a civilizáció eredménye. U g y a n e h h e z a gondolat­ hoz j u t o t t a m régebben a kelet- és közép-európai p a r k i o r n i t o f a u n a v i z s táblázat Table 3 A magyarországi és egyes külföldi városok ornitofaunájának a Relativ Fajgazdagság- (RSR-) index értékei Values of Relative Species Richness index relating to avifauna of somé towns in Hungary and abroad

Város Town

Budapest Dombóvár Debrecen Nyíregyháza Keszthely Szeged Gyula Leningrád Ny-Berlin Brno Minszk Legnica Torun Slupsk

Adatok szerzője Author of data

Trager, nem publikált anyag, unpublished matériái Nagy .
RSR Fészkelő fajok Breeding sp

RSR összes fajok Ali sp.

53,96 32,18 29,70 24,75 23,27 22,27 21,78

51,73 32,65 28,61 25,72 28,03 30,63

42,48 56,72 35,94 40,68 28,37 27,27 21,36

51,22

-

27,71 40,01

gálata során, a m i k o r megállapítottam, h o g y a két övezetben a t i p i k u s f a j k o m p l e x u m n e m egyezik (Bozsko, 1968a, b), bár a k k o r csak f a u n i s z t i k a i analízis történt. Teljesen megegyezik ezzel a megállapítással a magyarországi és a szófiai (Bulgária) urbán o r n i t o f a u n a állatföldrajzi összetételének össze­ hasonlítása (5. ábra). A magyarországi városokhoz képest a szófiai fajlistá­ b a n (Nankinov, 1982) májusban — a m i megfelel a költés idejének — relatíve k i s e b b a p a l e a r k t i k u s fajok aránya, bár o t t is ez a faunatípus a vezető ( 3 4 % , 30%). Csökkenő t e n d e n c i a tapasztalható az európai és az európai —turkesztáni faunatípusok képviseletében is, de számosabb a mediterrán és a t u r k e s z ­ táni—mediterrán, v a l a m i n t az i n d o a f r i k a i a k fajcsoportja (5. ábra). E z e k a sajátosságok Bulgária földrajzi fekvését tükrözik, a m e l y közelebb v a n a szubmediterrán és a mediterrán övezethez, m i n t Magyarország, de a sok hegység vertikális zonációja még optimális életfeltételeket t e r e m t számos p a l e a r k t i k u s , magashegységi és szibériai fajnak is. A végén néhány szó az egész évben megfigyelt madárfajok faunaköri beosz­ tásáról. A fészkelési perióduson kívül — a m i n t láttuk — a városokban válto­ z i k a f a u n a faji összetétele, a m i v e l bővül a fajlista i s . N e m c s a k a jellemző 32

50-1

40 A

30 A

20 A

104

Hl

Dl£ OW

HA

PA

magyar városok - Hungárián towns

ET

TM

fi * n n n B M

T

IAf

FT Px

Pxm Sm

S

Szófia - Sofia

5. A magyarországi városok és Szófia ornitofaunája állatföldrajzi összetételének összefuisonlltása. — Comparison

of Zoogeographie avifauna

of towns in Hungary

and

Sofia.

faunatípusok g y a r a p o d n a k , h a n e m a teljesen idegen faunatípusok leszármaz o t t j a i is megjelennek a városokban. A vonuló és a telelő fajok révén lényege­ sen növekszik a p a l e a r k t i k u s , a h o l a r k t i k u s és az európai elemek abszolút száma, megjelennek az a r k t i k u s (Anser albifrons, A. erythropus, Clangula hyemalis, Buteo lagopíts, Calidris minuta és mások, összesen 9 faj), a nord-atl a n t i k u s (Gavia immer, Larus argentatus), a szibériai és a szibériai — k a n a d a i (Tringa erythropus, T. nebularia, Tíirdus pilaris, T. iliacus, Bombycilla garrulus, Fringilla mutifringilla és mások, összesen 8 faj) m a d a r a k . A z abszolút szám növekedése m e l l e t t megváltoznak a vezető f a u n a e l e m e k arányai is, néha negatív irányban (2. táblázat).

A városi o r n i t o f a u n a íaunisziikai és cönológiai jellemzése A vizsgált n y o l c város madárvilága fajgazdagságában lényegesen elüt egy­ mástól. A legtöbb költő (109), v a l a m i n t az összes m e g f i g y e l t fajok száma (179) a fővárosban v a n . I t t legmagasabb a r i t k a és az igen ritkán fészkelő fajok előfordulása (39). E z e k közül is sok az ártéri és a p a r t i madár, m i n t a k i s - és búbos vöcsök, a szürke gém, a bölömbika, a barát- és a cigányréce, a g u v a t , a k i s vízicsibe, a kisfile, a piroslábú és a billegető cankó, a jégmadár és a p a r t i fecske, a nádiposzáta és a tücsökmadár (1. táblázat). D e megfigyelhető 33

o l y a n ragadozó m a d a r a k fészkelése, a m e l y e k már régen n e m költenek a többi megvizsgált városban (pl. darázsölyv, héja, kabasólyom). B u d a p e s t e n még m a r a d t a k o l y a n g a z d a g természetes területek, a h o l költhet a lappantyú, erdei p a c s i r t a , hegyi fakusz és a k i s légykapó, hasonlóan a fogoly és a fürj, a m e l y e k fészkelése egyáltalán nem jellemző a városokra. A többi hét város fajlistája t a r k a képet m u t a t , de m i n d a költő, m i n d a t e l ­ jes ornitofaunájuk lényegesen e l m a r a d a budapestitől. A fészkelő fajok szá­ m a az esetlegesen költőkkel együtt 44 és 65 között v a n . L e g g a z d a g a b b D o m b ó ­ vár (65) és D e b r e c e n (60) madárvilága. A többi város fajgazdagsága lénye­ gesen lejjebb áll a következő s o r r e n d b e n : Nyíregyháza 50, K e s z t h e l y 47, Sze­ ged 45 és G y u l a 44 fajjal. Már ez a felsorolás is bizonyítja, hogy a vidéki vá­ rosok esetében n e m állapítható meg semmiféle összefüggés a város nagysága és a költő m a d a r a k fajszáma között. Sőt, a legkisebb D o m b ó v á r o t t ö t fajjal t ö b b fészkel, m i n t a legnagyobb Debrecenben. A dombóvári faj listára hatással v a n a Kondai-árok és a Tüskei horgásztavak gazdag madárvilága, a m e l y b e n megtalálható a szárcsa, kisvöcsök, vízityúk, jégmadár és m a j d n e m az összes nádiposzáta és tücsökmadár fajai. D e b r e c e n ornitofaunáját gazdagítják azok a fajok, a m e l y e k a Nagyerdő felől b e h a t o l n a k az öreg városi p a r k o k b a és te­ m e t ő k b e : lappantyú, szajkó, sárgafejű királyka, örvös légykapó és mások. A városi o r n i t o f a u n a faji összetételét lényegesen befolyásolja a vízi (parti) biotópok jelenléte, különösen h a azok megőrzik a jellegzetes p a r t i növényze­ tet. E z t jól m u t a t j a Nyíregyháza példája, ahol az egyetlen vízmedencét az elég e l h a n y a g o l t és m o s t már a városközponthoz közel eső B u j t o s horgász­ t a v a k képezik. M i n d e n zavaró tényező ellenére ott t u d még költeni — h a n e m is m i n d e n évben — a pocgém, bölömbika, két vöcsökfaj, tőkés réce, szárcsa, vízityúk, billegető cankó, a nádiposzáta három faja, a nádi sármány (1. táb­ lázat). U g y a n a k k o r a T i s z a partján levő Szegeden és a B a l a t o n m e l l e t t fekvő K e s z t h e l y e n csak l - l vízi fajt bizonyítottak fészkelőnek — a tőkés récét és a vízityúkot (Keve — Sági, 1970; Marián et a l . , 1980). Mindkét városban fész­ kelők között az urbán, i l l . a p a r k i fajok dominálnak. Valószínűleg a p a r t beépítettsége, gondozottsága, különösen n a g y látogatottsága is negatívan hat a madárvilágra. Vonuláskor ellenkezőleg, a n a g y víz t ö b b fajt csal ide, és a fajlista jelentősen bővül mindkét városban (1. táblázat). Tehát a városok környezeti adottságai döntően befolyásolják az o r n i t o f a u n a fajgazdagságát, és észrevehető differenciákat idéznek elő a városok között. A z o r n i t o f a u n a hasonlósági vizsgálata először a Jaccard —Sorensen-iéle teszt segítségével történt, és meglepően n a g y hasonlóságot m u t a t o t t k i a 8 város költő fajainak összetételében ( 6 / A ábra). A z azonosság értékei z ö m ­ ben 60 és 80%-os kategórián belül v o l t a k , a m e l y e k a városi o r n i t o f a u n a nagyfokú azonosságát mutatják. Ennél gyengébb hasonlóság csak B u d a ­ p e s t — K e s z t h e l y , B u d a p e s t — G y u l a és D e b r e c e n — G y u l a városok között mutatkozott. Még gyengébbek az eltérések a z o r n i t o f a u n a teljes fajlistái között ( 6 / B ábra), ehhez valószínűleg hozzájárul a telelő madárfajok n a g y homogenitása a városokban. Egyedül B u d a p e s t és a többi városok ( D o m b ó v á r kivételével) viszonyításakor tapasztalható enyhe fokú hasonlóságcsökkenés, a m i a b u d a ­ pesti rendkívül gazdag madárvilág különleges helyzetét hangsúlyozza. A Jaccard — Sorensen-index segítségével n a g y o n általános képet k a p t u n k az összehasonlított ornitofaunáról. P e d i g az egyes városok között n a g y o k a különbségek m i n d a faj szám, m i n d a közös fajok számában. Más lehetett a 34

A) Bp

Ny

B)

Gy

Ksz

Dv

Sz

Bp

Ny

Ksz

Dv

Sz

Db

67,46 67,72 55,77 76,64 70,40 74,29

Db

66,91 69,15 80,61 77,36 77,07

Sz

55,84 71,58 62,92 76,09 67,27

Sz

66,56 64,62 70,00 70,32

Dv

67,82 64,43 56,88 62,50

Dv

73,29 75,25 76,19

Ksz

55,13 65,97 61,54

Ksz

64,49 68,82

Gy

52,29 68,81

Ny

60.45

Ny

60,04

6. A 7nagyarországi városok orniiofaunájának fauna,

Bp—Budapest,

fajazonossága

(SQ).

A —fészkelő, B —teljes

Db —Debrecen, Sz —Szeged, Ny — Nyíregyháza,

Gy —Gyula, Ksz —

— Keszthely, Dv —Dombóvár — Trueness to species (SQ) of avifauna of toums in A—nesting,

B —total omithofauna, Nyíregyháza,

Bp —Budapest,

Hungary.

Db —Debrecen, Sz —Szeged, Ny —

Gy — Gyula, Ksz - Keszthely, Dv -

Dombóvár.

közös fajok aránya a k i s fajszámú és a n a g y fajszámú ornitofaunához való viszonyításkor. Ezért a precízebb értelmezés céljából a továbbiakban már az állatföldrajzban bevált Simpson és Schilder módszereit a l k a l m a z t a m a h a ­ sonlóság megállapításához (7 — 8. ábra).

7. A fészkelő ornitofauna faunanagyságot,

hasonlóságai a magyar városok között. A körben levő számok a

az összekötő vonalakon levő számok a két város közös madárfajainak

jelzik. A városjelzések, mint a 6. ábrán. — Similitudes Hungary.

számát

of nesting avifauna between towns in

Figures in cirele indicate fauna size, ones on connecting line slww number of bird species being common in two towns. Town signs as in Fig. 6.

35

8. A fészkelő ornitofauna hasonlóságai a magyar városok között. A Simpson-index és a Schilder-index értékei a városokat összekötő vonalakon vannak feltüntetve, a nyíl a kisebb fauna felé mutat. — Similitudes of nesting avifauna between towns in Hungary. Values of Simpson-index and of Schilder-index are indicated on lines connecting touxns, arrow points towards sli mm er fauna.

A z összes vidéki városok költő madárfajai 90 — 9 6 % - b a n azonosak a b u d a ­ p e s t i e k k e l . I g e n n a g y a fajazonosság Szeged — Debrecen (86,7%), S z e g e d - D o m b ó v á r (82,2%) és K e s z t h e l y - • Debrecen (87,2%) ornitofaunája között. A többi város viszonylatában a fajazonosság 68 — 72%-os érték körül mozog. A legkisebb hasonlóságot G y u l a madárvilága m u t a t t a a többi városhoz ké­ pest ( 6 3 - 6 5 % ) . A n a g y o b b o r n i t o f a u n a faji különbsége százalékos kifejezésben (Schilderindex) meglehetősen inhomogén képet fest (8. ábra). B u d a p e s t madárvilága a többi városéihoz képest a l e g n a g y o b b eltérést m u t a t j a , a m e l y 4 0 , 4 % ( B u d a p e s t —Dombóvár) és 5 9 , 6 % (Budapest— G y u l a ) közötti madárfaj-kü­ lönbözetet jelent. A vidéki városok esetén b o n y o l u l t a b b a helyzet. A legszoro­ sabb faji affinitás G y u l a —Szeged (Schilder-index 2,2%), K e s z t h e l y — Szeged (4,3%), N y í r e g y h á z a - K e s z t h e l y (6,0%), G y u l a - K e s z t h e l y (6,4%), D e b ­ recen—Dombóvár (7,7%), Nyíregyháza — Szeged (10,0%) és N y í r e g y h á z a G y u l a (12,0%) ornitofaunája között regisztrálható. A többi összefüggések­ ben 20 —30%-os differenciák v a n n a k a városok között. A magyarországi városok t i p i k u s fajainak meghatározásában konstanciaszámítást a l k a l m a z t a m . A megvizsgált városokban fészkelő o r n i t o f a u n a 28,45%-a konstans (C), 6,03%-a s z u b k o n s t a n s (SC) kategóriába t a r t o z i k . A többi városi madárfajok m a j d n e m egyenletesen eloszlanak az akcesszórikus 36

(Ac, 22,41%), r i t k a (R, 21,55%) és n a g y o n r i t k a (RR, 21,55%) kategóriák k ö z ö t t (8. ábra). Feltűnő, h o g y a városi ornitofaunában túlsúlyban v a n n a k az akcesszórius és a r i t k a fajok, a m i az urbánfauna inhomogenitására u t a l . A z o n b a n a k o n s t a n s fajok csoportja nagymértékben közös a városokban, és ez az, a m i b e n a városi o r n i t o f a u n a megegyezik. F a u n i s z t i k a i l a g ezt a faj­ k o m p l e x u m o t a városi törzsornitofaunának is nevezhetjük. Összetétele a következő:

40 4

I

I

I

1

1

C

SC

A

R

RR

V. A fészkelő fajuk konstanciájának (C) eloszlása a magyar városokba)). — Repartilion constancy (C) of nesting bird ps. in towns of Hungary.

of

Ciconia ciconia, Phasianus colchicus, Cokimba livia ssp. domestica, Strepto­ pelia turtur, S. decaocto, Athene noctua, Upupa epops, Picxis viridis, Dendroco­ pos major, D. syriacus, Galeridet eristata, Hirunelo ntstica, Delichon urbica, Oriolus oriolus, Corvus monedula, Pica pica, Parus major, P. caeruleus, Tur­ dus merula, Phoenicurus ochruros, Luscinia megarhynchos, Sylvia atricapilla, S. nisoria, S. curruca, Muscicapa striata, Lanius collurio, Sturmis vulgaris, Passer domesticíis, P. montanus, Cardtielis chloris, C. carduelis, Serinus serinus, Fringilla coelebs. Érdekes m e g f i g y e l n i , h o g y a városi törzsfauna 42,42%,-át az óvilági h o l a r k t i k u s és p a l e a r k t i k u s faunatípus leszármazottjai, 15,15%-át a z európai és 4 2 , 4 2 % - á t az euroturáni, a mediterrán és az i n d o a f r i k a i fajok alkotják. A városok t ú l n y o m ó részében még a következő 7 s z u b k o n s t a n s (SC) pótolja a törzsfaunát: Gallinula chloropus, Cuculus canorus, Tyto alba, Strix aluco, Apus apus, Jynx torquilla és Phoenicurus phoenicurus. A z akcesszórikus fajok szórványosabban f o r d u l n a k elő, és azért inkább szí­ nező, dúsító szerepet játszanak a városi ornitofaunában. Még n a g y o b b mér­ tékben érvényes ez a megállapítás a r i t k a f a j o k r a . E z e k n e k a f a j c s o p o r t o k n a k révén k i a l a k u l n a k a faji differenciák a városok k ö z ö t t , és m e g t e r e m t i k a 37

városi o r n i t o f a u n a eredetiségét, sajátosságát. A z akcesszórikus fajok listája 26 fajt számol: lxobrychus minutus, Anas platyrhynchos, Falco tinnunculus, Fulica atra, Asio otus, Dendrocopos medius, Corvus frugilegus, Parus palustris, Aegithalos caudatus, Remiz pendulinus, Sitta europaea, Certhia brachydactyla, Troglodytes troglodytes, Turdus philomelos, Oenanthe oenanthe, Erithacus rubecula, Acroce­ phalus scirpaceus, A. palustris, A. schoenobaenus, Sylvia borin, S. communis, Phylloscopus trochilus, Motacilla alba, Lanius minor, Coccothraustes coccothraustes, Emberiza citrinella.

Összefoglalás

A z európai országok többségében a városi madárvilág kutatása már túl v a n a fajjegyzék összeállításán. A minőségi vizsgálatok után m i n d n a g y o b b tért hódít a kvantitatív felmérések alkalmazása az urbánmunkákban. Vál­ t o z n a k az ökológiai elvek is. L e g u t ó b b a városi madárvilág tanulmányozását differenciáltabbá t e s z i k a z z a l , h o g y a t i p i k u s városi élőhelyeken kívül a vizs­ gálatokat a város ökológiai és n e m a közigazgatási határain belül végzik (Górski, 1982). G y a k o r l a t b a n ez a z t eredményezi, h o g y csak l a k o t t területtel f o g l a l k o z n a k , és a városból kizárják a p a r k i b i o t ó p o k legértékesebb és madár­ f a j o k b a n leggazdagabb részeit — temetőket, n a g y p e r e m városi p a r k o k a t —, de magát a városszélt is. Igaz, h o g y e b b e n az esetben s o k k a l egységesebb képet fest a városi madárvilág, és a faj azonossági i n d e x értékei egy országon belül az o r n i t o f a u n a n a g y homogenitását mutatják (Lengyelországban 71 — 8 7 % között!), a m i n a g y o n fontos megállapítás. D e mégsem t a r t o m helyes­ nek a p a r k i biotópokat a szuburbán területhez s o r o l n i . E z a különböző váro­ sok ornitológiai sajátosságának kiegyenlítését eredményezi, és a madárvi­ lág telepítésében, irányításában is hátrányt o k o z h a t . D e n e m s z a b a d elfelejt­ keznünk a n a g y területű városperemi p a r k o k formáló hatásáról a városi madárvilágra, a m i a l a t t a faj-, i l l . populációcsere utánpótlása érthető. Magyarországon a városi kutatások még k e z d e t i stádiumban v a n n a k , belő­ lük legtöbbször hiányzik a kvantitatív szemlélet. C s a k az utolsó néhány év­ ben k e z d e t t k i b o n t a k o z n i a cönológiai vizsgálatok m a t e m a t i k a i megközelítése (Sasvári, 1981; Bozsko —Juhász, 1983). Ezért jelen munkámat csak a faj­ jegyzékre t u d t a m a l a p o z n i . E n n e k köszönhetően p l . a városi ornitofaunában csak a törzs- és a n e m k a r a k t e r fajokat sikerült meghatároznom, és így a törzs­ fajok n e m feltétlenül l e g n a g y o b b számban fészkelők — a m i t talán a fehér gólya, fácán, k u v i k , zöld küllő, karvalyposzáta és néhány más törzsfaj példája jól érzékeltet —, h a n e m csak rendszeresen megtalálhatók a városokban. A z o n b a n az o r n i t o f a u n a faj listája is a l a p o t képez az összehasonlításokhoz, m i n d országon belül, m i n d a külföldi a d a t o k viszonylatában. A relatív faj­ gazdagság (RSR-) i n d e x segít meghatározni a m a g y a r városok ornitofaunáján a k a helyét más országok rangsorában is. M i n t a 3. táblázatból kitűnik, a m a g y a r városok fészkelő ornitofaunájának RSR-értéke 21 — 32 között v a n , a fővárosi átlag pedig kétszerese ennek (54), v a g y i s B u d a p e s t e n az országban költő fajok 5 4 % - a fészkelőnek b i z o n y u l t . A h a z a i városok k ö z ö t t B u d a p e s t fölényesen vezet, de méltó h e l y e t foglal el az ornitológiailag g a z d a g európai nagyvárosok között is (3. táblázat). E z e k szerint az i?&ß-index 40 feletti ér­ tékei az I . , a legnagyobb fajgazdagság kategóriát képezik. A gazdag (II.) kategó38

riába o l y a n faj összetételű ornitofaunák kerülnek, a m e l y e k értekei 30 — 40 k ö ­ zött v a n n a k . Magyarországon ide csak D o m b ó v á r sorolható. A közép- (III.) cso­ p o r t h o z , a m e l y n e k értékei 20 — 30 közé esnek, t a r t o z i k a m a g y a r városok zöme. E z e k közül egyedül D e b r e c e n éri el k i s híján a I I . kategória szintjét (29,70%). A szegény fajösszetételű (IV.) kategóriában — a h o l 20-nál a l a c s o n y a b b az RSRérték — n e m a k a d t m a g y a r város a megvizsgáltak közül. Lényegében n e m változnak a m a g y a r városok i?&R-indexértékei az egész évi o r n i t o f a u n a esetében sem. Egyedül Szegeden és K e s z t h e l y e n figyelhető m e g az RSR-index pozitív irányú változása, a m i a két városnak a madárvonulási u t a k o n való fekvésével és az ezzel k a p c s o l a t o s új fajok megjelenésé­ v e l magyarázható. K e s z t h e l y ornitofaunája a saját kategóriáján belül m a r a d . Szeged Í?/S7?-érteke átlép a I I . kategóriába (30,63%). D e b r e c e n b e n — a h o l a madárvonulás a l i g érezteti hatását az egész ornitofaunára — az jR&R-index értéke évi a s p e k t u s b a n gyenge negatív irányú változást m u t a t (3. táblázat). A z ország összesített városi madárfajok listájára v o n a t k o z ó a n megállapít­ ható, h o g y a magyarországi ornitofaunának 58,01 % - a (201) megfigyelhető, és a fészkelő fajok 5 7 , 9 2 % - a (117 faj) költ a városokban. A szerző cíine: D r . Bozsko Szvetlána K o s s u t h L a j o s Tudományegyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék Debrecen H-4010 Irodalom—Refcrenns Balogh J. (1953): A zoocönológia alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest. Bozsko Sz. (1967): Fürj Debrecen belvárosában. A q u i l a . 73 — 74. 170. Bozsko Sz. (1968a): A városi parkok mint ökológiai egységek és ornitofaunisztikai jellem­ zésük. A q u i l a . 75. 131 - 149. Bozsko Sz. (1968b): Madártani vizsgálatok a debreceni K o s s u t h Lajos Tudományegyetem B o t a n i k u s kertjében 1967 nyarán. A c t a B i o l . Debrecina. V I . 5 — 22. Bozsko Sz. (1972): A n a l i z ornitofauni parkov lesznoj zoni Vosztocsnoj E v r o p i . K a n d . ért. Leningrád. L G U . Bozsko Sz. (1976a): A csóka fészekfosztogató tevékenysége Debrecenben. A q u i l a . 83. 289-290. Bozsko Sz. (1976b): O n mcthods o f bird counting a n d estimation of the structure of bird fauna in parks (Russian). Ornitológia. 12. 216 — 221. M o s z k v a . Bozsko Sz. (1978): E c o l o g y o f the Collared D o v e (Streptopelia decaocto F r i v . ) in the city of Debrecen. A q u i l a . 85. 85 - 92. Bozsko Sz. — Juhász L. (1981): Population D y n a m i c s in Collared Dove's population i n Debrecen city. A q u i l a . 88. 9 1 - 1 1 5 . Bozsko Sz. —Papp L. (1980): A debreceni B o t a n i k u s kert ornitofaunájának változása 1967-től 1980-ig. A c t a B i o l . Debrecina. 17. 2 0 5 - 2 1 4 . Bojko Sz. (1983): Presento de l a ornitofaüne de l a űrbe Debrecen. L a M e v o , 3 — 4. (57 - 58) 12-15. Bozsko Sz. — Juhász L. (1983): D i e Vögelwclt der Stadt Debrecen u n d desen Veränderungen in diesem J a h r h u n d e r t . Déry Múzeum évkönyve, Debrecen. 17 — 51. Bozsko Sz.—Juhász L. (1983 — 1984): T h e ornithofauna o f Debrecen. I. T a x o n o m i c a l , zoogeographicol analysis a n d brief historical review. A c t a B i o l . Debrecina. 19.5 — 21 Danái J. (1976): Balkáni hantmadár (Oenanthe pleschonka) előfordulása. A q u i l a . 83. 293. Dorning H. (1942): Budapest madarai. Természet. 11. 125— 127. Dudich E. (1952): Állatföldrajz.

39

Fedjusin, A.V.-Dolbik, M. Sz. (1967): P t y i c i Belorusszii. Minszk, pp. ö l 9 . Górski, W. (1981): L c n g o w a awifauna srodmiescia Pecsu (l'oludinowe Wegry) w r o k u 1978. N o t . ornit. 1-2. X X I I . 1 9 - 3 5 . Górski, W. (1982): T h e breeding birds of Slupsk a n d its suburban areas. A c t a Zool. Cracov. 26.(2) 3 1 - 9 3 . Hrabrij, V. M. (1982): D i n a m i k a ornitofauni Leningrada. J'riroda. 6. 3 3 - 4 0 . Hudec, K. (1976): D e r Vögelbestand i n der städtischen U m w e l t v o n B r n o (CSSR) u n d seine Veränderungen. A c t a Sc. N a t . B r n o . 10/11. 1 —54. Keve A. (1980): Magyarország madarainak névjegyzéke. 1978. évi összeállítás. M a d . Tájékoztató. O k t . - dec. 50 - 56. Keve A. (1981a): E g y e s madárfajok behúzódása Budapest területére. A q u i l a . 88.132 — 133. Keve A. (1981b): Madártani jegyzetek. Állattani Közi. 68. 1 2 7 - 1 2 8 . Keve A.—Sági K. J. (1970): K e s z t h e l y és környékének madárvilága. I n : A B a k o n y ter­ mészettudományi kutatásának eredményei. V I I . Veszprém. Keve A.-Schmidt E. (1971 -1972): Fenyőszajkó adatok. A q u i l a . 78 - 79. 229 - 230. Korompay V. (1965): K ö l t ő madárpárok száma G y u l a belterületén 1962 tavaszán. A q u i l a . 71-72. 191 - 1 9 3 . Malcsevszkij, A. Sz.—Pukinszkij, Ju. B. (1983): P t y i c i L e n i n g r a d s z k o j oblasztyi i szopregyelnih territorij. L e n i n g r a d . T . 1.2. Marián M.—Jakab B.—Molnár Gy. —Albert A. — Bogdán I.—Kasza F.—Magyar I.— Mihályi L.-né (1980): A települések madárvilága. Szeged madárvilága. I n : A Dél-Alföld madárvilága. 8. 162 — 234. Molnár L. (1983): F a u n i s z t i k a néhány sorban. M a d . T á j . Jan.—ápr. 22 — 25. Nagy Gs. (1984): E g y nagyvárosi temető m i n t kiépített kultúrpark madáregyüttesének vizsgálata. Szakdolgozat. B G Y T F , Nyíregyháza. Nagy Jenő (1936): A z erdő madárvilága. Debrecen. Nagy S. (1982): A d a t o k D o m b ó v á r madárvilágához. M a d . táj. Á p r . - szept. 145 - 149. Nankinov, D. (1982): T h e Birds o f Sofia. Ornit. inf. B u l l . Sofia. 12. 1 - 3 8 6 . Pálkai I. (1960): H a v a s i szürkebegy a Városligetben. A q u i l a . 67 — 68. 234. Sasvári L. (1981): B i r d s Communities in the P a r k s a n d Squares o f Budapest. Opusé. Zool. Budapest. X V I I - X V I I I . 1 2 1 - 1 4 3 . Schmidt E. (1966 -1967): Balkáni hantmadár Budaőrsön. A q u i l a . 73 -71. ISO. Schmidt E. (1969-1970): F a u n i s z t i k a i jegyzetek. 1. A q u i l a . 76-77. 1 8 3 - 186. Schmidt E. (1975): F a u n i s z t i k a i jegyzetek. 2. A q u i l a , 82. 2 4 0 - 2 4 1 . Schmidt E. (1976): F a u n i s z t i k a i jegyzetek. 3. A q u i l a . 83. 2 9 5 - 2 9 6 . Schmidt E. (1977): F a u n i s z t i k a i jegyzetek. 4. A q u i l a . 84. 109. Schmidt E. (1982): „ H á z i " v a g y „ v a d " galambok. M a d . T á j . O k t . - dec. 314-31.",. Somfalvi E. (1976): Örvös rigó (Turdus torquatus) a Gellérthegyen. A q u i l a . 63. 2íJ3. Stegmann, B. K. (1938): Principés generaux des subdivision ornitho-geographiques de l a région palearctique. F a u n e de l'TJRSS. A c a d . Sei. U R S S . Moscow — L e n i n g r a d . V o l . 1. N o . 2. p p . 156. Strawinski, S. (1963): T h e B i r d s o f the town of T o r u n . A c t a Ornit h. V I I . 5. 1 1 5 - 1 5 6 . Sukopp, H. -Elvers, H. (1982): N a t u r s c h u t z i n der Stadt. B o n n . Tapfer D. (1973 —1974): Dolmányos varjú (Corvus cornix) fészkelése B u d a p e s t belterü­ letén 1973 tavaszán. A q u i l a . 80-81. 291. Thuróczy Zs. (1979): A z urbanizáció hatása a különböző madárfajok életére, elterjedésére, különös tekintettel megváltozott etológiájukra. Szakdolg. Élelmiszeripari Főiskola, Hódmezővásárhely. Tomialojc, Ij. (1970): B a d a n i a ilosciowe n a d s y n a n l r o p i j a awifauna. L e g n i c y i ocolic. A c t a O r n i t h . X I I . 9. 2 9 3 - 3 9 2 . Udvardy M. (1983): D i n a m i k u s állatföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest. Uljanova, V. V. (1979): Ornitofauna goroda Minszka i oszobennosztyi jejo biotopicseszkovo razmescsenyija. V e s z t n y i k A N . B S Z S S R . 4. Vojtek, J. (1981): F a u n a motolic p t a k u C S S R . B r n o . Voous, K. II. (1960): A t l a s E u r o p e a n Birds. Nelson. A m s t e r d a m .

40

Comparative study oí the avifauna of towns Dr. Sz.

Bozsko

Research into the avifauna of towns has niade considerable progress in the last 30 years. B y the 1980's, a large amount of matériái could be found in a number o f European countries, i n E a s t e r n and Central E u r o p e , and in Scandinavia in partieular. Unfortunately, up to the 80's H u n g a r y was a m o n g the last in this field. T h e last eomplete survey of the avifauna of Budapest was made in 1941 (Dorning, 1942). This deficiency was partly made up by observations made in the parks of the capital (Sasvári, 1981), and somé data appeared, i n short publications, relating to the presence of a few interesting or rare species (Pátkai, 1960; Schmidt, 1 9 6 6 - 1967, 1970, 1975, 1976, 1977; Keve - Schmidt, 1971 - 1 9 7 2 ; Tapfer, 1 9 7 3 - 1974; üandl, 1977; Somfalvi, 1977; K e v e , 1981a, b ; Molnár, 1983 etc.). T h e study of Thuróczy (1979) relating to his observations, over sevcral years, of the a v i ­ fauna of the 18th district of Budapest remained i n manuscript. A s regards the other towns, it is only the avifauna of G y u l a (Korompay, 1965) a n d Keszthely (Keve —Sági, 1970) that have been elaborated. A s to Debrecen, onlv old or partial d a t a was known u p to the 80's (Nagy, 1936; Bozsko, 1967, 1968b, 1976a, 1978; Bozsko-Papp, 1980). T h e end of the 70's and early 80's was a turning point in Hungárián ornithology. It was then that a number of comprehensive works on the avifauna of various towns appeared for the first time: concerning Szeged (Marián et a l . , 1980), Dombóvár (Nagy 1982), Debre­ cen (Bozsko, 1983; Bozsko— Juhász, 1983, 1984). A t the same time, t h e úrban avifauna was studied b y a number of local groups of the Hungárián Ornithological Society. O u t ­ standing work was carried out by the birdwatchers in Budapest, Nyíregyháza and D o m b ó ­ vár, in the course of which abundant matériái has been gathered in the last two t o t h r e e years and an authentie species list was eonipiled.

Material and incthod T h e author surveyed the avifauna of eight Hungárián towns. A l i types of towns from small country towns to the capital are to be found a m o n g the eight. A m o n g these Budapest is leading according to both the number of inhabitants and size of area (525 km'-, 2 millión inhabitants). It is also the richest in natural conditions. O n l y one third of its area is built upon, the rest consists of parks, forests, meadows, and agrieultural land. T h e green mountains in B u d a and the D a n u b e , with its threc Islands, provide further variable and good living conditions for birds. T h e four c o u n t y seats: Debrecen (206 tliousand inhabil ants), Szeged (176 thousand inh.), Pécs (170 tliousand inli.) and Nyíregyháza (110 tliou­ sand inh.) differ considerably not merely in dimensions but also in geographica! Situation a n d natural conditions. O n l y Debrecen and Nyíregyháza show a eertain siinilarity in that. B o t h are lowland towns whose avifauna is influenecd by the forests protruding into the town area (Debrecen — Nagyerdő, Nyíregyháza — Sóstó-erdő). Large waters are missing in both, but in Nyíregyháza therc are small ponds (Bujtos tavak) and already its species list shows notable differences. Presence of the river Tisza is a peculiarity of Szeged. A t Pécs, on the other b a n d , the town area lies adjaeent to the Mecsek mountains where o p t i m u m living conditions are provided for the rieh avifauna. O f the three country towns, G y u l a , situated on the bank of the river Fehér-Körös, is the largest with 34.5 thousand inhabitants. It is followed by Keszthely (21 thousand), the most iinportant cultural and tourist centre near L a k e B a l a t o n with a lively foreign tourist traffic. Dombóvár is the smallest and youngest of the three country towns (17 thousand inhabitants) where m a n y gardens, orchards, three parks, the river K o n d a i (flowing past the town in a broad sedge and reed covered valley), and somé fishing ponds favour the settlement o f a variable avifauna. T h e processed matériái includes the following: Debrecen, d a t a from 1978 to 1983 (own observations; Bozsko-Juhász, 1983, 1 9 8 3 - 1 9 8 4 ) ; Nyíregyháza, data from 1979 to 1983 (personal communication with A. PetriUa; Nagy, 1984); Budapest, data from 1982 to 1984 (personal Communications with J. Träger; Thuróczy, 1979; special literature); Dombóvár, data from 1979 to 1984 (Nagy, 1982, as well as his personal Communications); Szeged, data from 1970 to 1980 (Marián et a l . , 1980); Keszthely, observations from 1950 to 1970 ( K e v e - S á g i , 1970); G y u l a , list of breeding species 1962 (Korompai, 1965). A s regards Pécs, there is a limited amount of matériái available (Górski, 1981), since it is comprised exclusively of the species which nested in the inner town in 1978. L nfortunately, interest T

41

ing results of the Pécs survoy carried out by István Ivanits in the m i d 1970's remained in manuscript or were lost. Therefore, the Pécs matériái is of a limited use. The data was analysed according to the following aspects and methods. 1. T h e author established the systematic and zoogeographical composition of the úrban avifauna in respect of botli nesting birds and the total avifauna. Principles thereof are detailed at the adequatc place. 2. T h e species riehness of individual towns was evaluated using the Relative Species Riohness index (RSR) according to the following formula: RSR

= A

where: a — is the number of species on the anthropogenous area examined; A — the number of species of avifauna within the given geographic area (county, country) (Bozsko, 1972, 1976b). This formula can be effectively applied in the faunistic research of parks, towns, and agrieultural biotopes, and supplies a good comparative value in the estimation of materialB derived from various areas. 3. T h e author stated the constancy (presence) of species in the towns according to the following formula: G = -|-.i00%, where: q — is the number of towns where the species is to be f o u n d ; Q — the number of towns surveyed. The concept of constancy is interpreted by the author (as adapted from Dudich, 1952), as the presence of the species in the bird populations, i n percentage. A s regards the a v i ­ fauna of towns, the author considers as a population the local avifauna of i n d i v i d u a l towns, and disregards the unit areas that she considers permissible due to the m o b i l i t y o f birds and their changeablo regional distribution in the towns. W i t h i n the constancy she applied 5 categories: 100 to 80% presence — constant species (C), 80 to 60% — subconstant (SC), 60 to 40% - accessory (Ac), 40 to 20% - rare (R), and below 20% — very rare (RR). 4. She calculated the trueness to species index (Quotient of Siinilarity), that is the coefficient of Jaccard — Sorensen, on the basis of the well-known formula:

where: w — is the number of c o m m o n species; A — the number of species in one of the towns; B — that of species i n the other town (Tomalojé, 1970). Unfortunately, this equation does not objectively reflect trueness to the quotient of siinilarity of fauna in the case where the number of species within one group is low. Therefore, as a Supplement, the author stated similarity also b y means of the Simpsonformula that compares the c o m m o n species with the smaller f a u n a : 100. c

where: c — is the number of c o m m o n species; b — the number of species in the smaller fauna (Simpson, 1943, cit, Udvardy, 1983). In addition, to compare the species list of towns the author also applied the method of Schilder (1955, cit. Udvardy, 1983), which draws a comparison between the differences in the number of species and the larger f a u n a : ^ _

12

100(a-b)

U s i n g the combinations of the last two indices, Schilde)- elaborated a graphic m c t h o d to express identity of the fauna within the areas surveyed. T h e author also applies this inethod but only in processing the breeding avifauna, since the latter better charaeterizes the avifauna and there was more d a t a available to her.

Systematic and zoogeographical composition o! the urban avifauna In compiling the species list of the urban avifauna, the author took as a basis the 1978 year list of" bird names worked out b y Dr. A. Keve (1980). In addition to the birds enumerated, it proved necessary to include the following two species into the urban avifauna list: 1. Golumba livia ssp. domestica. T h e feral pigeons are living in large groups in all towns a n d are not negligible in the urban bird surveys. T h e majority of their populations, except the racing pigeons, are living completely wild, their way of life scarcely differs from that of the Collared D o v e a n d the House Sparrow. T h e author is of the opinion that, as in other countries, this species should be registered in the national species list. T h i s question has also been discussed b y Egon Schmidt (1982). In addition, this requirement seems to be necessary due to the nesting o f R o c k Pigeons in H u n g a r y (on 29th M a r c h 1981 an occupied in the Bükk mountains on a rock next to Köpüskő Szentlélek — personal c o m m u n i c a t i o n o f Dr. I. Gyidai), a n d m a y be it is not unparalleled. 2. Parus cyanus. A c c o r d i n g to a Statement b y L. Juhász sen. a n d Dr. L. Juhász j u n . on I2th M a y 1982 they watched an A z u r e T i t i n the B o t a n i c a l Garden of the K o s s u t h Lajos U n i v e r s i t y o f Sciences, Debrecen. T h u s , the species figurcs in tbc species list of Debrecen (Bozsko-Juhász, 1983). T h e bird species registered in the towns of H u n g a r y are shown in Table 1. In the eight towns studied a total of 201 species were to be found, o f these 117 were breeding species. Considering the fact that the town materials differed in their contents, the status of the species cannot be detailed to a greater extent a n d can only be divided into nesting a n d non-nesting categories. I n the breeding avifauna of OUT towns, species of the following 15 Orders are to be found : Podicipediformes 3, Ciconiiformes 4, Anseriformes 6, Galliiformes 3, Gruiformes 5, Charadrii­ formes 6, Columbiformes 5, Cuciäiformes 1, Strigiformes 1, Caprimulgiformes 1, Apodifor­ mes 1, Coraciiformes 3, Piciformes 6, Passeriformes 66. T h e percentage share of the individ­ ual groups in the breeding fauna is shown in Figure 1/A. A m o n g the nesting species, the dominant species are the small singing sparrow types which are better at adapting themselves to the living conditions of towns (56.41%). T h e other groups have a smaller share. T h e i r total species number, however, is often insuffieient also in the national species list. Therefore, it was interesting to compare them (Figure 2). T h e Cuculiformes, Caprimilgiformes a n d Apodiformes are characteristic birds in our towns. T h e Orders Falconiformes, Ciconiiformes, Anseriformes a n d Charadriiformes should generally be considered as town bird types to a lesser extent. Some waterfowl species are rather c o m m o n in towns where there are adequate biotopes for them. F o r example, Podiceps spp., Ixobrychus minutus, Botaurus stellaris, Anas platyrhynchos, Gallimda chloropus, Fulica utra, Tringa hypoleucos and a few warbler species (Table 1). T h e complote list of bird species is longer due to the appearance o f migrating a n d wintering species. In addition to the birds discussed, the total species list, that includea one species each of Gaviiformes a n d Pelecaniformcs, already comprises of bird species belonging to 17 ordere, that is all bird Orders present in H u n g a r y except the Flamingos. In the total species list the ratios of taxons are already different. A l t h o u g h the Passeriformes continue to form the largest group (51.24%), the share of Anseriformes and Charadrii­ formes shows an increase in both the absolute a n d relative sense (Figure 1 / B ) . A s regards species number, some taxons attain or come close to the national level. This is valid first o f all in the Orders o f Ciconiiformes, Columbiformes, Coraciiformes, Piciformes and Passeri­ formes (Figure 3). T h e zoogeographical fauna analysis is carried out likewise, as in the author's work on Debrecen, according to the principles o f Voous (1960) a n d Stegmann (1938) with the difference that here tho author relies to a greater extent on the geographical Classification o f Voous. She maintained the division according to Stegmann merely in the case of three species, Oriolus oriolus (E), Pyrrhida pyrrhula (S) a n d Emberiza citrinella (E) where she considered it absolutely necessary. In consideration of the fact that zoogeographical analysesa re based on the analysis of the area, the author considers firstly the breeding avifauna. In the towns of H u n g a r y ,

43

the Palaearetie species dominate (43.54%), together with the liolarctie, old World und eosmopolitan species ( p r e s e n l in the palaearetie r e g i o n ) tliey f o r m abont <J0% of the fauna. The group of E u r o p e a n species is significant (10.24% of total urban avifauna). A l s o significant is the ratio of southern fauna type progenies which comprise the Mediterranean and E u r o - T u r a n i a n rangé fauna splieres (European— Turkestan, T u r k e s t a n , Turkestan — M e d i t e r r a n e a n , M e d i t e r r a n e a n ami t he highly s i r n i l a r I m lo-A frican w i t h one single species) which inaké up 31.36% of the total urban avifauna (Table 2). Jt should be noted, however, that among these there are no exotic species in the towns but old, strong species of a wide rangé that are p r é s e n t in large numbers b y now on the Central and E a s t E u r o p e a n , A s i a n , Mediterranean and the Boreal areas alike (e. g . Carduelis carduelis, C. chloris, Muscicapa striata, Sylvia curruca, S. nisoria, S. communis, certain Acrocephalus species etc.). However, a number of spreading species, originally from the southern fauna types, appeared in H u n g a r y this C e n t u r y e. g . Serinus serinus,Phoenicurus ocliruros, Streptopelia decaocto, Dendrocopos syriacus and Hippolais paliida. In anthropogenous regions their progress was most successful, thus their populations — except the Olivaccous W a r b l c r — are numerous in the towns already. I n recent years, a number o f East E u r o p e a n and Siberian species (Dryocopus martius, Picus canus, Turdus jrilaris etc.) have also appeared (Bozsko — Juhász, 1983). The urban avifauna in its entirety eonsists m a i n l y of widely distributed palaearetie, holarctic, E u r o p e a n and E u r o - T u r a n i a n species as well as some species favouring or tolerating the anthropogenous regions. A s a consequence, the avifauna eonsists (more than 97%) of elements belonging to the basic fauna of the geographic zone. It is only Certhia familiáris, Ficedula parva and Hippolais paliida that figure as colouring species. However, out of these only the latter is spreading. T h e rest of the above enumerated species already have numerous populations, their rangé bordere lie far from Hungary,, thus these species have entered the basic fauna category. T h e dominance of the elements of the basic fauna is a characteristic feature of the u r b a n avifauna, O n the one band, the zoogeographical composition of the town avifauna in H u n g a r y bears typical marks of the urban fauna, whilst on the other it shows an organic relationship with the g e o g r a p h i c Situation of H u n g a r y . Comparison o f the zoogeographical composition of the urban and national avifauna proves that in both cases the ratios of the main fauna types are in accordance (Figure 4). M i n i m u m d e v i a t i o n of the urban avifauna manifests itself only in the absence of rare and Siberian fauna type species. T h i s leads to the conclusion t h a t the z o o g e o g r a p h y of the urban avifauna depends on the geographical S i t u a t i o n of the given country and is a derivative, first of all, of the local species and secondly as a result of civilization. T h e author has observed the same when studying the park avifauna in E a s t e r n and Central E u r o p e , and found that in the two zones the typical species complex was not in accordance (Bozsko, 1968a, b), although then only a faunistíc analysis was performod. Comparison of the Z o o g e o g r a p h i e composition of the urban a v i ­ fauna in H u n g a r y and in Sofia (Bulgária) was in füll accordance with this f inding (Figure 5). A s compared to the towns in H u n g a r y , in the Sofia species list (Nankinor, 1982) in M a y — the time of breeding — the ratio of palaearetie species is relatively lower although there this fauna type is also leading (34%, 30%). A deelining tendency was observed in the representation of t h e E u r o p e a n and E u r o p e a n - T u r k e s t a n fauna types also, but the M e d i ­ terranean, Turkeston-Mediterranean, and I n d o - A f r i c a n species groups proved to be more numerous (Figure 6). These peculiarities reflect the geographic Situation o f Bulgária that is closer to the Submediterranean and Mediterranean zones than H u n g a r y , but the verticacal zonation of several mountains still serves, with o p t i m u m living conditions, several palaearetie, h i g h mountain and Siberian species. F i n a l l y , a few words about t h e fauna rangé division of tbc bird species watched all the year round. After the nesting period in the towns, the species composition of the fauna changes whereby the species list increases. It is not only the characteristic fauna types that are increasing in number, but progenies of completely foreign fauna types appear in the towns as well. O f the migrating and wintering species the palaearetie, holoarctic and E u r o p e a n elements are increasing in absolute number, arctic (Anser albifrons, A. erythropus Clangula hyemalis, Buteo lagopus, Calidris minuta etc. altogether 9 species), N o r t h - A t l a n t i c (Gavia immer, Ikarus argentatus), Siberian and Siberian - Canadian (Tringa erythropus, T. nebularia, Turdus pilaris, T. iliacus, Bombycilla garridus, Fringilla motijrinqilla etc. a total of 8 species) birds appear. In addition to the increase in absolute number, also the ratios of leading fauna elements are chaneiner, sometimes in a negative direction (Table 2). t

44

Faunistic and cenological characterization of the urban avifauna T l i c avifauna of the eight towns surveyed show essential differences in species riehness. T h e number of breeding species (109) and the total number of species observed (179) are the highest in the capital. T h e rare and v e r y rare nesting species are here in the largest numbers (39). O u t of these, there are m a n y flood-area and riverside birds such as L i t t l e and Great Crested Grebe, G r e y H e r o n , B i t t e r n , P o c h a r d , Ferruginous D u c k , W a t e r R a i l , L i t t l e Crake, L i t t l e R i n g e d Plover, R e d s h a n k , C o m m o n Sandpiper, Kingfisher, Sand M a r t i n , and reed-loving warblers (Table 1). It is also possible to observe birds that have not bred for a long time in the other towns studied (e. g. H o n e y Blizzard, Goshawk and H o b b y ) . In Budapest, a few rieh natural areas remain where Night jar, W o o d l a r k , C o m m o n Treecreeper, and Red-Breasted F l y c a t c h e r , as well as Partridge or Quail (not characteris­ tic breeding birds o f towns) can still breed. T h e species list of the other seven towns shows a variable aspect, but both the breeding species and the total avifauna are considerably smaller than in Budapest. T h e number of regulär breeding species together with occasional breeding species ranges between 44 and 65. T h e avifauna is the liehest in Dombóvár (65) and in Debrecen (60). In the other towns, species riehness is essentially inferior according to the following order of succession: Nyíregyháza 50, Keszthely 47, Szeged 45 and G y u l a 44. T h i s enumeration verifies that, in the case of c o u n t r y towns, no correlation can be stated between the size of the town and the total number of breeding species. Moreover, in the smallest town, Dombóvár, 5 species more are nesting than in the largest town, Debrecen. T h e species list of Dombóvár is affected b y the rieh avifauna of the river K o n d a i and the fishing ponds at Tüske. Coot, L i t t l e Grebe, Moorhen, Kingfisher, a n d almost all reed-loving warblers are to be found there. I n Debrecen, the avifauna is enriched b y forest species that come from the forest (Nagyerdő) and the old town parks, cemeteries. Such species are Nightjar, J a y , Goldcrest and Collared F l y c a t c h e r . Species composition of the urban avifauna is notably influeneed b y the presence of water biotopes, especially if these safeguard the characteristic coastal Vegetation. T h i s is well indicated by the exainple of Nyíregyháza where the rather ncgleeted eentrally situated Bujtos fishing ponds are the only areas of water. Tn spite of all disturbing factors, L i t ­ tle B i t t e r n , B i t t e r n , two grebe species, M a l l a r d , Coot, Moorhen, C o m m o n Sandpiper, three species of reed-loving warblers, and R e e d B u n t i n g can still b r e e d there, though not every year (Table 1). In both Keszthely and Szeged, the town and park species are d o m i ­ nant a m o n g the nesting birds. T h e amount o f buildings on the shore and the frequent disturbance presumably have a negative effect on the avifauna. H o w e v e r , d u r i n g migration time the large areas of wat er híred a number of species, and the list of species greatly increased in both towns (Table 1). A c c o r d i n g l y , the environmental conditions o f towns decisivcly influence the species riehness of the avifauna and ereate noticeablc differences between the towns. Investigations into the siinilarity of the avifauna were carried out first b y means of the .Jaccard — Serensen test, which pointed out a striking likelihood in the composition of the breeding species in the eight towns (Figure 6 / A ) . T h e values of identity were, in the majority, within the 60 and 80% categories, indicating a high rate identity in the urban avi­ fauna. A n inferior rate identity was recorded merely between the towns Budapest — K e s z t ­ hely, Budapest — G y u l a and Debrecen — G y u l a . T h e differences are still smaller between the total species lists of the avifauna (Figure 6/B), homogeneity o f the wintering bird species in the towns probably eontributes to it. It is merely in the comparison of Budapest and the other towns (except Dombóvár) that a slight rate decline in similaritv is observed, which emphasizes the specific position o f the extremely rieh avifauna in Budapest. B y means of the Jaccard — Serensen index, an excessively generál picture was obtained in respect to the compared avifauna. Nevertheless, the differences between the single towns are eonsiderable in relation to both species number and number of c o m m o n species. C o m p a r e d to an avifauna of low species number and one of high species number, the share o f c o m m o n species could be different. Therefore, in view of a more exaet Interpretation, the author later applied the methods of Simpson and Schilder for stating the similaritv o f avifauna (Figure 7 — 8). The breeding bird species to be found in all of the country towns are 90 to 96% identical with those of Budapest. Species identity of the avifauna is v e r y high between Szeged

45

Debrecen (86.7%), Szeged - Dombóvár (82.2%) and K e s z t h e l y - Debrecen (87.2%). A s regards the other towns examined, it ranged between 68 a n d 72%. G y u l a showcd the lowest rate siinilarity (63 to 65%) compared to the other towns. Species differences in the larger aviíáuna (Schildcr-iiulcx), expressed in percentage, present a rather inhomogenous picture (Figure 8). Compared to the other towns, the a v i ­ íáuna of Budapest shows the greatcst deviation, meaning a bird species difference ranging from 40.4% (Budapest - Dombóvár) to 59.6% (Budapest — Gyula). A s regards the country towns, the Situation is more complicated. T h e closest species affinity of the a v i ­ fauna was registered between G y u l a - S z e g e d (Schilder-index 2.2%), Keszthely—Szeged (4.3%), Nyíregyháza - Keszthely (6.0%), G y u l a - K e s z t h e l y (6.4%), Debrecen - D o m ­ bóvár (7.7%), N y í r e g y h á z a - S z e g e d (10.0%) and Nyíregyháza - G y u l a (12.0%). In the rest of the correlations there were 20 to 30% differences between the towns. T o determine the typical species o f the towns in H u n g a r y , the author applied the constancy calculation. O f the nesting avifauna o f the towns studied, 28.45% belong to the eonstant category (C), and 6.03% to the subeonstant category (SC). T h e rest of the urban bird species are almost uniformly distributed between the accessory (^4c, 22.41%), rare (R, 21.55%) and very rare (RR, 21.55%) categories (Figure 9). R e m a r k a b l y , in the urban avifauna the accessory a n d rare species predominate, which relates to the inhomogeneity of the urban fauna. T h e group of eonstant species, however, is mostly c o m m o n in the towns. F r o m the faunistic aspect, this species complex m a y also be called urban stock avifauna. Its composition is as follows: Ciconia ciconia, Phasianus colchicus, Columba livia ssp. domestica, Streptopelia turtur, S. decaoeto, Athene noctua, Upupa epops, Picus viridis, Dendrocopos major, D. syriacus, Galerida eristata, Hirundo rustica, Delichon urbica, Oriolus oriolus, Corvus monedula, Pica pica, Parus major, P. caeruleus, Turdus merula, Phoenicurus ockruros, Luscinia megarhynchos, Sylvia atricapilla, S. nisoria, S. curruca, Muscicapa striata, Latiius collurio, Sturnus vulgaris, Passer domesticus, P. montanus, Carduelis chloris, C. carduelis, Serinus serinus and Fringilla coelebs. A s an interesting Observation, 42.42% o f the urban stock fauna are d e s e e n d a n t s oft he old-world, holarctic a n d palaearetie fauna types, 16.15% are European, and 42.42% E u r o - T u r a n i a n , Mediterranean, and Indo-African species. In the majority o f towns the stock fauna is supplemented b y the following 7 subeonstant (SC) species: Gallinula chloropus, Cuculus canorus, Tyto alba, Strix aluco, Apus apus, Jynx torquilla and Phoenicurus phoenicurus. Accessory species are present rather sporadically, and therefore play a rather colouring, enriching role in the urban avifauna. T h i s finding relates to rare species in particular. In these species groups, species differences arise between the towns, and give originality and a specific character to the urban avifauna. T h e list o f accessory species includes 26 species: Ixobrychus minutus, Anas platyrhynchos, Falco tinnunculus, Fulica atra, Asio otvs, Dendrocopos medius, Corvus frugilegus, Parus palustris, Aegithalus caudatus, Remiz pendulinus, Sitta europaea, Certhia brachydaetyla, Troglodytes troglodytes, Turdus philomelos, Oenanthe oenanthe, Erithacus rubecula, Acrocephalus scirpaceus, A. palustris, A. schoenobaenus, Sylvia borin, S. communis, Phylloscopus trochilus, Motacilla alba, Lantus minor, Coccothraustes coccothraustes and Emberiza citrinella.

Summary In most countries of E u r o p e , the research on the urban avifauna has gone beyond the compilation o f species lists. A f t e r adequate qualitative analyses, the application o f quan­ titative surveys is spreading in the urban works. T h e principles o f ecology are changing too. Recently, the study o f urban bird faunas has changed due to the fact that outside the typical urban habitats the investigations have been carried out within the ecological and not within the administrative borders o f the towns (Górski, 1982). In practice, this meant that merely inhabiled areas are dealt with, and the park biotopes riebest in species, the cemeteries, large suburban parks, a n d the outskirts themselves are excludcd from the town. N o doubt, in this case, the urban avifauna offers a rather uniform aspect and the values o f the species identity index within a country show great homogeneity, which is a highly important finding (in Roland ranging from 71 to 87%). T h e author, however, disagrees with tl.e Separation o f park biotopes to the suburban area. T h i s would involve equalization of the ornithological specificity o f various towns, a n d would cause disadvantages in the management of the bird fauna. O n the other band, the creating effect of the

46