Igaztalan támadások ^ a magyar pénzintézetek ellen

50487

T Á R S A D A L M I ,

K R I T I K A I

É SK Ö Z G A Z D A S Á G I

H E T I L A P

Játékkaszinó a Margitszigetén

Igaztalan támadások ^ a magyar pénzintézetek ellen Kilenc vidéki takarékpénztártól megvonta a Futura gabonabevásárlási képviseletét

De meg ne ír/a Sszerkessztö úri

Vásáry István bukásának kulisszatitkai Szinház — Mozi - Közgazdaság 45. ÉVFOLYAM

(

\

1935. JUNIUS

ÁRA

Í O

3 0

FILLÉR

13—14.

SZÁM

Felhívjuk a budapesti közönség figyelmét az esztergomi Szent István strandfürdő gyógyvizére! Erőteljes propaganda indult meg máris Esztergomban a gyógyvizéről nevezetes, kirándulásokra is kiváltképpen alkalmas gyönyörű fekvésű Szent István-strandfürdő népszerűsítésére. A ragyogó tiszta zöldvízű strand a meleg idő beálltával v á r j a a budapesti nyaralók és kirándulók százait. Nemcsak nyaralók, de vikendező társaságok számára is ideális kirándulóhely a Szent István-strand, ahol nemcsak nagyszerű fürdőzésre, de szórakozásra is nyílik alkalom. A kirándulók felkereshetik a török világból megmaradt török fürdőket, és kiilön női és férfiuszodák szolgálják a mindkét nembeli fürdőzők kényelmét. Esztergom városa is annyi látnivalót és szórakozást

nyújt, hogy a kirándulók alig tudnak betelni vele. A számos betegségre áldásos hatású gyógyvizekben való fürdőzés mellett kiváló szellemi elfoglaltságot nyújt a prímási palota ragyogó képtára és könyvtára is, valamint a kirándulóhelyek, amelyek együtt pompás látványosságot és felfrissülést jelentenek a budapesti vendégek számára akár több napi ott tartózkodás alatt is. Főként a fiatalság érezheti magát kitűnően az esztergomi Szent István-strandon, amelynek kellemességeit alig lehet eléggé a kirándulók figyelmébe ajánlani. A város kellemességeit kitűnő, modern szálloda egészíti ki, amelynek termei egész kirándulótársaságok számára is rendelkezésre állanak. Bizonyos, hogy aki egyszer Esztergomban töltötte vikendjét vagy pihenőjét, az ezt a kellemes, szívet-lelket gyönyörködtető, „Budapest melletti Badent" soha nem fogja elfelejteni.

Buda fi est,

• h l j r a

i A•f

Á|a

junius

30.

iiimi •iiiu|| m u l l i u h u i 1 i 111

llllll! iiiiiii Mimiiül mm

/

1935.

»r11

ii

III

I:::

hiiiíi i m i n

Eckhardt

Gyulai beszédében Eckhardt Tibör, aki érthe tétlen módon Magyaroszúg egyik IcgnatjyQbb politikai karrierjét futotta be, nekitámadt a matjijaf pénzintézeteknek, még pedig olyan igaztalanul általánosító módon, hogy az joggal vívja ki az objektív kritikát. Pedig emlékszünk még azokra az időkre, amikor Eckhardt Tibor maga is erőtelje sen szolgálta a magyar tőke és a magyar pénzintézetek érdekeit, amikor ő maga is mint bankár és vállalkozó szerepelt a magyar gazdasági életben. Hogy neki akkor nem sikerült vállalatát olyan magas nívóra• emelni, hogy ma is mint stabil és előkelő vállalkozó szerepeljen az országban, az bizonyos az ő kereskedelmi és közgazdasági rátermettsége hiányának tulajdonítható. Politikával hasábjainkon nem foglalkozunk és Csupán a méltatlanul megtámadott magyar bankok és takarékpénztárak védelmében emelünk ehelyütt szót Eckhardt Tiborral szemben. Megállapítjuk, hogy Eckhardt, aki a magyar közéletben az eddiginél még nagyobb szerepet szerzett magának, Vajmi keveset ért a magyar gazdaságpolitikához és nem tudja annak a jelentőségét felfogni és értékelni, milyen nagyfontosságú missziót töltenek be bankjaink és pénzintézeteink a magyar gazdasági életben, mennyire nélkülözhetetlenek és pótolhat alanok a pénzügyi élet terén! Mit szólt volna például Eckhardt Tibor ahhoz, ha nálunk is épp úgy, mint külföldön, bekövetkeztek volna a. sorozatos bankbukások, amelyek nyomán recsegve-ropogva omlottak volna össze a gazdasági élet tartópillérei. Hogy nálunk ezek a megrázkódtatások elmaradtak, azt elsősorban a magyar pénzügyi élet vezetői bölcs előrelátásainak, óvatos, konzervatív üzletpolitikájának köszönhetjük. A magyar pénzintézetek tehát nem ócsárlást, hanem elismerést érdemelnek meg az olyan állítólag nagykoncepcióju hangadó személyiségtől, mit aminő Eckhardt Tibor, akinek nem a bankok és takarékpénztárak ártalmára kellene dörgedelmes előadásokat tartania., hanem akitől méltán ellehetne várni, hogy tárgyilagosan, becsületesen és lojálisán elismerje a magyar pénz- és hitelélet e fundamentumainak nemzetépítő és fentartó érdemeit. Ehhez a kérdéshez azonban nem szívesen nyúlnak közéleti faktoraink, talán azért nem, mert nem találják eléggé népszerűnek ezt a. tárgyban való nyilt és kertelés nélküli állásfoglalást. Pedig sokkal inkább hasznára válnék a magyar gazdasági

életnek, ha irányadó tényezőink olykor sikraszállnúnak a. magyar pénzintézeteink mellett, eloszlatva azt a demagóg beállítást, amely a népgyűlések hordóin olyan hatásosan csikarja ki a kongó tapsokat. Eckhardt is megirigyelte ezt a tapsvadászó vesszőparipát, megtoldva az infláció követelésének táblájával, amelynek alkalmazása pedig végzetes utakra terelheti az egész magyar pénzügyi és gazdasági életet. Magyarországnak már elég volt a pénzhigitási kalandokból, mert ennek az országnak nehezen talpraállított gazdasági élete nem birná ki még egy infláció árát. Eckhardt Tibor tehát, akitől nem lehet elvitatni az elméleti felkészültséget és koncepciót, szálljon végre magába, tegye a kezét a szívére és vallja be őszintén, hogy a magyar gazdasági élei nem nélkülözi a bankok és takarékpénztárak motorikus erejű közreműködéseit, mert egyik a másik nélkül olyan, mint az a traktor, amely üzem anyag hiányában ott rozsdásodik a meg nem munkálható, parlagon maradt ugar mentén.

I I Nyílt levél Antal Istvánhoz Az Ugyvédszövetség debreceni vándorgyűésén dr. A n t a l István igazságügyi államtitkár a magyar diplomás ifjúság elhelyezéséről mondott szerfelelt bölcs és megszívelendő beszédei Engedje meg azonban az államtitkár úr, hogy ehhez a kérdéshez A HÉT hasábjain annál is inkább hozászóhassunk, mert éppen lapunk tört elsőnek lándzsát a inagyar ifjúságnak a gazdasági élet megfelelő területén való elhelyezése mellett. Nagyon helyesen állapította meg az államtitkár úr, hogy vállalataink nem fogadták meg a kormányzat intelmét az ifúság elhelyezkedésével kapcsolatban. Éppen ezért engedje meg, hogy megjelöljük ehelyütt azokat a gyakorlati lehetőségeket, amelyek révén igenis hozzá lehet segíteni a magyar ifjúságot az őket megillető kenyérkereső posztokhoz Elsősorban is meg kell szüntetni a ma oly nagy mértékben túltengő álláshalniozásokat. Küdjék haladéktalanul nyugalomba valamennyi állami, bank- vagy magántisztviselőt, aki már betöltötte szolgálatának negyvenedik esztendejét. A már nyugdíjazott tisztviselőket pedig ne lehessen semmi körülmények között sem újra szolgálatba állítani.

A H É T

Í2

Feltétlenül sürgős és erélyes revízióra szorul a nők elhelyezkedése és a gazdasági élet területén. Az olcsó női munkaerők úgyszólván teljesen kivették a munkaalkalmakat a diplomás il'júság kezéből. Sőt ma már ott tartunk, hogy igen előkelő és nagyjövedelmű pozícióban levő urak feleségei is elhelyezkedtek titkárnői és egyéb főtisztviselői állásokban vállalatainknál és pénzintézeteinknél. Az ilyen kettős jövedelmek leépítése mellett rengteg tér nyilna az i f j ú s á g gyors elhelyezkedésére.

FOGLALT

Fel kell hívnunk a közfigyelmet arra, hogy amennyiben a magyar i f j ú s á g nem kapja meg a legrövideb időn belül a maga érvényesülési és kenyérkereseti lehetőségeit, úgy menthetetlenül belesodródik olyan szélsőségekbe, amelyek az or szág érdekeit nemcsak hogy nem szolgálják, hanem annak legnagyobbfokú á r t a l m á r a lehetnek. Dr. Antal István államtitkár úr tehát elsőrendű közérdekű kötelességet teljesítene, ha ezt az égető problémát a legsürgősebben és a legradikálisabb megoldáshoz segítené.

ASZTAL

Száz pengőre büntetik a 44dunaparti kávésokat, ha „foglalt asztal táblákat helyeznek el az asztalokon A főváros idegenforgalmi hivatala, az IBUSZ és a napilapok utazási irodái minden emberileg ímegtehetőt elkövetnek, hogy olyan nagyszabásúvá fejlesszék Budapest idegenforgalmát, mint amilyen mértékben ezt a főváros meg is érdemli. Budapest fürdőváros, amelyet Európa gyöngyévé akarunk varázsolni és azt szeretnénk, hogy a külföldi otthonosabban érezze magát itt, mint hazájában — kell, hogy kiküszöbölje azokat az átkos „specialitásokat", amelyek úton-útfélen kellemetlenségeket szülnek. Ilyen „foglalt

budapesti specialitás a asztal''. A rendőrség az

Budapesi liétf legnagyobb cégének likvidálása Mint ismeretes, m á r évek óta simán zajlik Budapest egyik legrégibb patrícius gabonacégének, a Strasser és König cégnek likvidációja és mint jól informált lielyrlő értesülünk, a hitelezők számára sikerült 25—30 százaiéikos egyességi kvótát biztosítani. Ugyancsak meg kell emlékezni a Kohnerbankház felszámolásával kapcso-

elmúlt évben az illetékes idegenforgalmi hivatalok felszólalására rendeletben közölte a kávésokkal, hogy asztalt foglalni tilos. Aki pedig vét a rendelkezés ellen az száz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. A dunaparti kávésok egyik-másika, mintha mi sem történt volna, változatlanul táblákat tétett az aszla,lókra. Számtalan esetben megtörtént, hogy külföldiek, akik előtt ismeretlen dolog a foglalt asztal fogalma, kénytelenek voltak helyeiket a később érkezőknek átadni. Ezek a helyátadások természetesen nem mennek a legsimábban, Méltatlankodás és a magyar vendégszeretetre nem éppen a leghízelgőbb kijelentések latban arról, hogy annak végrehajtásával Fehér Gábort, egy volt aradi nagy pénzintézet vezérigazgatóját bízták meg, aki bizonyára közmegelégedésre fogja elvégezni a likvidáció nehéiz és felelősséges munkáját.

A

telepítés

kérdését nagy mértékben vitte előre az az indítvány, amelyet Debrecen város közgyűlésén dr,

kíséretében h a g y j á k el helyeiket a külföldiek, akiknek minél hosszabb ideig való itt tartózkodása nemcsak a fővá rcs, hanem az ország érdeke is. Épp ezek az okok késztették Ferenczy Tibor dr. főkapit.ányt arra az intézkedésre, hogy az elmúlt esztendőben kiadott rendel'kezésnek a legszigorúbban érvényt szerezzen és ezzel megszüntesse azokat az anomáliákat, amelyek ) degenforgatmunk szempontjából beláthatatlan károkat okozhatnak. Értesülésünk szerint a rendőrség külön detektívcsoporfot bízott meg a dunaparti kávéházak foglalt asztalainak ellenőrzésével. A rendelet ellen vétő kávésokat száz pengő pénzbüntetéssel sajtja. Markovits Elemér, Markovits Tgnácnak, a Magyar Általános Takarék oltani vezérigazgatójának fia terjesztett elő olyan értelemben, hogy Debrecen városa a Tlortobágyból ajánljon fel néhány ezer holdat telepítési célokra. Ezt a szép példát bátran követhetnék az ország nagy földbirtokkal rendelkező metropolisai, mint például Szeged városa, amelynek határában szintén nyilna alkalom a telepítésre.

Í3 A

H É T

Vásáry István debreceni polgármester bukásának kulisszatitkai Ismeretes Debrecen városának az az immár végleges határozata, hogy Vásáry István polgármestert kény.szer nyugdíjazásra ítélte. A magyar közvélemény mindenesetre kíváncsian v á r j a a magyarázatát annak, v á j j o n miért történhetett, hogy Debrecen városának e köztiszteletben álló, előkelő pozícióban levő polgárát ilyen súlyosan elítélte a fegyelmi bizottság. Tartozunk a m a g y a r gazdasági életnek és közvéleménynek azzal, hogy eme ügy kulisszatitkairól a nyilvánosság előtt beszámoljunk. Tudniillik ez az ügy két előkelőségnek párviadala és p á r h a r c a volt. Az egyik Steinfeld István, a Debreceni Első Takarékpénztár volt elnöke, a másik Vásáry István, Debrecen város polgármestere. Mintegy két évvel ezelőtt Debrecen és H a j d ú megye k özönsége részéről az a kívánság nyilvánult meg, hogy Debereoen városának semmi szüksége nincsen s a j á t városi takarékpénztárra és feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy a Városi Takarékpénztár és a Debreceni Első Takarékpénzt á r között fúzió j ö j j ö n létre. De miért is volt szüksége Debrecennek a Városi Takarék és Hitelintézetre? Azért, mert idősb Magoss György polgármester fiának, i f j . Magoss Györgynek megfelelő kényelmes pozíciót biztosítanak, holott semmiféle különösebb előképzettséggel és rátermettséggel nem rendelkezett. A takarékpénztár tulajdonképeni vezetését Harsányi igazgató látta el, de i f j . Magoss György mint vezérigazgató magának tartotta fenn az üzletelekkel a nagyobb tranzakciókban való t á r g y a l á s jogát. Hangsúlyozzuk, hogy Debrecen városának semmi szüksége sem volt a Városi Takarékra és megállapítható, hogy ez a tranzakció még súlyos millióiba fog kerülni Debrecen városának. Hiszen ott

működik a hatalmas Debreceni Első Takarékpénztár, amely 90 éve áll fenn, ott van az Alföldi Takarékpénztár, amelyet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank affiliált, a Hitelbank fiókja, a volt Általános Forgalmi Bank, azonkívül legalább tíz fővárosi nagy pénzintézet fiókja, amelyek Debrecen és H a j d u m e g y e hiteligényeinek ellátását a legjobban ós legkulánsabban végezték. Ilyen körülmények között miért kellett Debrecen városának oly nagy áldozatokat hozni, hogy s a j á t városi takarékpénztára legyen? E r r e kizárólag i f j . Magoss Györgynek, valamint V á s á r y polgármester öccsének, V á s á r y Lászlónak volt szüksége akkor, amikor V á s á r y István mint polgámester hivatalból elnöke volt a takaréknak. De ezek csak olyan előzmények, amelyek nagyon érdekesen világ í t j á k meg a későbbi eseményeket. Két évvel ezelőtt váratlanul fizetésképtelenséget jelentett Vásáry István b á t y j a s ebben a fizetésképtelenségben a Városi Takarékon kívül igen erősen volt érdekelve a Debreceni Első Takarékpénztár kb. 250.000 pengő erejéig. A Városi Takaréknak 80.000 pengő és a többi pénzintézetnek és vállalatnak is jelentős összegű követelése volt. A Débreceni Első Takarék természetesen V á s á r y polgármesterre való tekintettel, akinek sok kellemetlen órát szerzett ez a fizetésképtelenség, a legnagyobb jóindulattal likvidálta az ügyet, de ezek u t á n elvárható volt, hogy a inár megkezdett módon votaképpen közös érdekeket szolgáló Debreceni Első és a Városi Takarék között üssék végre nyélbe a fúziót. A fúziós tárgyalások úgy Debrecenben, mint a n y á r folyamán külföldön folytatódtak ós úgyszólv á n teljesen befejezést is nyertek. Szakértői megállapítások szerint akkoriban a Debreceni Első Ta-

karékpénztár részvényei 90 pengős névértéket reprezentáltak és fixirozva volt az is, hogy a Debreceni Első Takarék vezetése alatt jön létre a fúziós tranzakció. Ebből a célból óriási a r á n y ú sajtópropaganda is indlult, amely Steinfeld Istvánnak, a Debreceni Első Takarék elnökének közel 50.000 pengőjébe került, melyet ő egyénileg viselt. Később azonban Vásáry polgármester különböző intrikák és közbenjárások hatása alatt, idegen befolyásoknak engedve, nem tartotta be adott szavát a fúziót illetőleg és nem váltotta be azt az ígéretét, hogy a Városházán garantálni f o g j a az ü g y sima elintézését. A befolyások és intrikák hatása alatt sikerült is a tervbevett fúziót meghiúsítani. V á s á r y most m á r nem mert nyíltan a közgyűlés elé állni, hanem engedte m a g á t hátbatámadni és az egész tranzakciót a napirendről levétetni, holott neki, az előkelő pozícióiban levő úrnak adott szavát és fix megállapodásait feltétlenül meg kellett volna tartania. — Mi m e g é r t j ü k Steinfeld István elhatározását, amellyel ebből kifolyólag ugyancsak szervezkedést indított úgy társadalmi, mint politikai téren és útnak indította azt a lavinaszerű mozgalmat, amely most Vásáry István kényszernyugdíjazásához vezetett. Ilyen körülmények között igazat is kell adni Steinfeld Istvánnak és meg kell állapítani, hogy a Debreceni Első Takarék) ólén Versényi Tibor személyében olyan vezérigazgató áll, aki egyike a legelismertebb pénzügyi szaktekintélyeknek, elnöke a debreceni Tébe-körzetnek, igazgatósági t a g j a a P. K.-nak és szava és súlya van a vidéki intézelek életében. Boldognak kellett volna lennie Debrecen városának, ha ez a fúzió létrejött volna és igen kiváló, nagy koncepciójú, országos

A H É T

Í4 h í r ú kapacitás került volna a fúzionált intézet élére. Természetesen i f j . Magoss György hiúsági érdekből minden lehetőt elkövetett családi nekezusai segítségével, a fúzió meghiúsítására mert érezte azt, hogy ő Versengi Tibor hatalmas pénzügyi és gazdasági felkészültségével szemben feltétlenül alulmarad, bár az ő számára a fúzió esetére biztosítva volt a

Asc Atelier Az Atelier művészeti tervező és műhelyiskola .1935 június 22-én nyitotta meg a növendékei munkáiból rendezett negyedik kiállítását. M i n d j á r t elöljáróban megállapíthatom, hogy az Orbán Dezső vezetése alatt álló Atelier ezidei növendékei majdnem kivétel nélkül fejlődésképesek, illetve nagy tehetséget árulnak el. Szinte egy tehetségtelen növendéke nincs az Ateliernek, vagy legalább is olyan egyesek Orbán Dezső és a tanári kara, hogy mindenkiből, akiben egy csepp érzék van a tervező, textil és kerámia munkák iránt, azokból kicsiholják a tudást. Áttérünk most m á r az iskola növendékeinek munkásságára. Első sorban is foglalkozni kívánunk Illés László kerámiai t a n á r tanítványaival. H á r o m elsőéves növendék, Révész Judit. Pick Editb és Krisztinkovich Gabi egyéni, invenciózus tehetségről lettek tanúbizonyságot. A kerámia teremben elhelyezeti grafikus munkák azt bizonyítják hogy e téren is igen tehetséges és nagy jövőre számító növendékek h a g y j á k el az Atelier iskolát. Első sorban is ki kell emelnem Szemes István mesternövendéik munkáit. Ugyancsak egyik legtehetségesebb növendéke az iskolának Süsz István harmadéves ;mesternövendék, akinek kitűnő „Budapest" p l a k á t j a és sok kiváló m u n k á j a alapos képzettségre vall. ö készítette a Beklámélet című igen előkelő lap fejét. A grafikusok között található még Eisenbcrg József, aki képzett nyomdász. Két elsőrangú plakátjával és egészen eredeti egyéb kis munkáival. Katona Béla elsőéves'grafikus máris k i m u t a t j a tehetségének oroszlán-

koordináltság. Most azonban akár létrejön a fúzió, akár nem, a Városi Takarékpénztár élére) olyan pénzügyi szakembernek kell kerülni, aki i f j ú korától fogva benne volt a pénzügyi életben és olyan eredményeket produkál a gazdasági életben, amelyeket Debrecen városa joggal el is várhat a Városi Takarékpénztár és Hitel, intézettől. F. J.

Kiállítása körmeit. Különösen jó az Óceán konzervgyár részére készült remek színes r a j z ú plakátterve, továbbá a Remény folyóirat általa tervezett feje. A felsorolásból nem hiányozhat Neumaycr Klári, akinelk g r a f i k a i érdekes mnnkásplakátjai általános feltűnést keltettek. Schnábel László, aki „Ünnep" plakátjával ós könyvfedeleivel excellált. Meg kell még említeni Krecs László elsőéves növendéket. Rajzai a jövő nagy festőművészt sejtetik benne. A második teremben találhatók a női divattervezők különféle, munkái. I t t első sorban Fischer Márta másodéjves növendékről kell beszélni. Franciás, ízléses, könynyen kivitelezhető ruharajzai feltűnést keltettek. Fleiner Miéiről, aki e sorok írójának leánya, nem ildomos írni, (le annyit meg lehet róla állapítani, hogy a vernissage közönsége nagy lelkesedéssel fogadta munkáit. Feltétlen tetszést keltett Sándor Márta m a g y a r o s molívumú öltözettervei. Az Atelier többi fiatal tehetsége sorából Griin Mici másodéves növendék divatrajzai. Radó Zsuzsa gyermekrajzai, Bilitzky Tiborné filmkosztümtervei, Griin Eva elsőéves divattervei keltettek a látogatók sorában n a g y feltűnést. Külön kell kiemelni Grünfeld Kató elsőéves igazán nagy tehetségre valló figurális nő-kompozicióit. A folyosón Por gesz Kató érdekes textiltervei ötlenek szembe. Ugyanitt láthatók SchiUinger Klári elsőéves pompás szőnyeg, Gombos Erzsébet reinek textil és szőnyeg, Sándor Klári és Szegő Vera szép kivitelű, melegszínű teztilmunlkái.

Reményi-Schneller L a j o s és dr. Grecsák Richárd a Fonciére Biztosító igazgatóságában A Fonciére igazgatóságába meghívták Reményi-Schneller Lajost, a felügyelőbizottságba pedig — a fel ügyelőbizottság elnökéül — dr. Grecsák Richárd képviselőt, akik a meghívást elfogadták. Reményi-Schneller Lajos igazgatósági tagsága nagy nyereség nemcsak a Fonciére, hanem az egész biztosítási élet számára, mert Reményi-Schneller Lajosnak, aki nagy koncepcióját a gazdasági életnek úgyszólván minden ágában, elsősorban a pénzügyi életben bebizonyította, most a biztosítás terén nyilik alkalma tanúságot tenni igazán rendkívüli képességeiről. Dr. Grecsák Richárd kezdetben a bankszakmában dolgozott, m a j d az ipari életben vált ismertté a neve, azon h a t a l m a s ipari alapítások révén, melyek nagyrészt az ő kezdeményezésére születtek meg ós Dr. Grecsák Richárd előreláthatólag a Fonciére felügyelőbizottságának elnöke lesz. Frey E n d r e a Magyar-Cseh í p a r b a n k ú j aligazgatója A Magyar-Cseh í p a r b a n k Igaz gatósága legutóbb t a r t o t t ülésén Frey Endre cégvezetőt aligazgatóvá nevezte ki) F r e y E n d r e előléptetése a tőzsdén is élénk tetszéssel találkozott, ahol az ,új aligazgató, mint az intézet tőzsdéi diszponense, szimpatikus egyéniségével és szaktudásával általános megbecsülést vívott ki magának. Frey Endre az i f j a b b banktisztviselőgárdának egyik kiváló t a g j a , akinek eddigi működése a legszebb reményekre jogosít. Ágoston Manó a pamntszindikátus ú j elnöke A pamutszindikátus újjászervezésére vonatkozó tárgyalások befejeződtek. A szindikátus tagj a i n a k egyhangú felkérésére a szindikátus ú j elnöke Ágoston Manó, a Kispesti Textilgyár rt. vezérigazgatója lett. A pamutszindikátus mint ismeretes, a p a m u t á r u közszállításokat osztja fel a p a m u t g y á r a k között.

A

HÉT

5

Igaztalan támadásait a magyar pénzintézeteit ellen A legutóbbi időben a parlamentben sorozatos éles támalúsok érték a magyar, de különösen a vidéki pénzintézeteket. Búr A H É T nem tűzte ki céljául, hogy politikával is foglalkozzék mert ez nem hivatása, azonban ma m á r a politika a közgazdasági élettől szinte elválaszthatat lan tényező és ezért kell reflektálnunk a m a g y a r országgyűlésben elhangzott igaztalan támadásokra. Nem akarunk neveket említeni, akik a m a g y a r bankokat és takarékpénztárakat olyan színben igyekeztek feltüntetni, mintha azok nem felelnének meg hivatásuknak és kerékkötői lennének a mezőgazdaság boldogulásának. Elvitathatatlan, hogy a múltban — főleg vidéken — történtek olyan hibák, amelyek miatt a m a g y a r mezőgazdaságnak sokai kellett szenvednie. A m a g a s kamattételek, amelyeket főleg a fővárosi pénzintézetek egyes vidéki f i ó k j a i és affiliációi kalkuláltak és az az erőltetett akvizíciós munka, amelyet szintén egy nagy vidéki pénzintézetünk f e j t e t t ki néhány évvel ezelőtt, valóban nem voltak kedvező kihatással a mezőgazdaságra nézve. Ne felejtsük azonban el, hogy akkor a fővárosi bankok vezetőinek egyöntetűen az volt az intenciója, hogy csak a földkölesönök azok, amelyek teljes, százszázalékos biztonságot n y ú j t a n a k . Éppen ezért forszírozták a bankok a földhiteleket, amelyek valóban a mezőgazdaság nagy részének eladósodásához vezettek. Csak egy szinte m á r klasszikus esetet említhetünk meg ezzel kap csolatban a gyakorlati élet köréből. Mezőssy Béla volt földmivelésügyi miniszter, akiről senki sem v o n h a t j a kétségbe hogy széles intelligenciájú, gazdaságilag tájékozott szakember, úgyszólván teljesen eladósodott. Addig j á r t Meskó a N y í r e g y h á z i Takarékpénztár vezérigazgatójához, amíg az Mezőssy 1400 holdas birtokára annak továbbfejlesztése céljából úgyszólván szó nélkül 500.000 pengős hitelkeretet biztosított, amely-

ről Mezőssy egy biankó bekebe- marad. Ma már, amikor ott tarlezési engedélyt és nyilatkozatot tunk, hogy a kormánynak kell adott. Természetesen a többi kör- rendeletekkel biztosítani a manyékbeli pénzintézetek erről a g y a r mezőgazdaság rentabilitását tranzakcióról mit sem tudtak és nem lehet mindenért a pénzintéígy Mezőssy Bélának rövid idő zeteket hibáztatni, m e r t ha egyealatt sikerült olyan hatalmas sek hibákat is követtek el, a banadósságot összehalmoznia, hogy kok minden lehetőt elkövettek, m á r annak kamatait sem volt ké- hogy a mezőgazdaságnak segítpes fizetni. Mikor azután néhány ségre legyenek, a legnagyobb évvel ezelőtt bekövetkezett a me- kulantériával és türelemmel igyezőgazdasági válság, a Nyíregy- kezek odahatni, hogy a mezőgazházi Takarék volt az első, amely daság ne pusztuljon el, m e r t hisz a félmillió pengős bekebelezési akkor vele együtt elpusztul az nyilatkozat birtokában követelé- egész ország. sét Mezőssy összes i n g a t l a n a i r a Ma m á r viszont igenis létkérbetábláztatta. Ez óriási felzúdu- dés az, hogy az iparcikkek á r á t dulást keltett nemcsak Szabolcs- feltétlenül összhangba kell hozni ban, hanem H a j d ú s á g b a n is, ahol a mezőgazdasági termények á r á a debreceni intézetekben is igen val, mert csak ez biztosíthatja az tekintélyes összegekkel tartozik a g r i k u l t u r a fellendülését. AzonMezőssy Béla. Ezek ugyanis kész- kívül több figyelmet kell fordíséggel n y ú j t o t t a k hiteleket szá- tani a belterjes gazdálkodás fejmára, mert nem is sejtették, hogy lesztésére is. E sorok í r ó j a aki m á r 500.000 pengő erejéig a Nyír- .vasmegyei gyerek" — a p j a fiiegyházi t a k a r é k n a k bekebelezési szerkereskedésóben nap-nap után engedélyt adott. t a n u j a volt m á r tíz éves korában, Ebből látható, mit jelent az, milyen hallatlanul gazdag értéha egy n a g y vidéki takarékpénz- kekben a m a g y a r paraszt, Szát á r nem j á r el a bank-etikai elvek mos vidéki gazdálkodó házában szigorú szemelőtt t a r t á s á v a l és megfordult és látta, hogy milyen így m a g á v a l rántott igen sok magas európai kulturfokon áll ez olyan intézetet, amelyek talán a n y u g a t m a g y a r o r s z á g i földmüsohasem f o g j á k Mezőssy Bélától vesnép. Itt m á r 1902 t á j é k á n igen és az általa likvidálandó vagyon- erőteljesen kifejődött a belterjes ból követeléseiket megkapni. Me- gazdálkodás rendszere. Ma, amizősy birtoka u g y a n i s ma szintén kor a m a g y a r mezőgazdaság meg— védett. segítésén fáradozunk, vigyük át Hasonló esetek özönnel fordul- ezt a k u l t u r á t az ország minden nak elő a m a g y a r vidéken, ahol t á j á r a és tanítsuk meg mindenemcsak a tiz holdon aluli gaz- n ü t t a gazdákat a fehér- és vasdák, hanem a nagybirtokosok megyei a g r á r k u l t ú r a utánzására, jelentős része is hasonló körül- a baromfi és tojásgazdálkodás mények folytán súlyosan el van rentábilitást hozó bevezetésére. adósodva. Meg kell állapítani végül, hogy Hegedűs Lóránt, a Tébe kitűnő rossz szolgálatot tesznek ennek az elnöke talán h á r o m évvel eizelőtt ügynek azok a m a g y a r politikuegy kaposvári Tébe-iilésen vetette sok, akik a mezőgazdaság válsáfel először azt az óhajt, hogy ül- gával kapcsolatban a m a g y a r jenek össze a m a g y a r bankok és hiteléletet b á n t j á k és igyekeznek a mezőgazdasági képviselői és tár- annak pilléreit aláásni. A mag y a l j á k meg a helyzet megoldá- g y a r takarékpénztáraknak logsának módszereit, j u t t a s s á k végre • alább olyan hivatásuk van ebben nyugvópontra a m a g y a r mező- az országban m i n t a mezőgazdagazdaság égető problémáit. Ve- ságnak és g y á r i p a r n a k , m e r t teszendő szó volt ez a pusztában, vékenységük nélkül el sem képnem hallgatott senki rá, mert zelhető normális gazdasági élet. mindenki azt hitte, hogy a föld k o n j u n k t ú r á j a továbbra is megF. J.

A H É T

Í6

99

UE IT]ŰL

meg

Sebestyén Géza, a Budai Színkör igazgatója, aki súlyos betegen fekszilc a Siesta-szanatóriumban, már gyógyulóban van. Körülbelül nyolc-tíz nap múlva hagyhatja el a betegszobát. Ugy tervezi, hogy a huszonötödik előadását végre meg fogja nézni a Budai Színkör nyári operettjének.

*

Sömjén Zsigmondot, a Gyapjutnosó kormánytanácsos igazgatóját kellemetlen baleset érte. A szimpatikus fiatal gyárvezető, aki egyike az ország legkiválóbb va dászainak, úgy esett el eserkószés közben, hogy az egyik bordáját betörte. Sömjén volt sporstmanhez és huszártiszthez méíóan fittyet h á n y t balesetének és másn a p már ott ült íróasztala mellett. * Gáspár Fülöp, az ismert fa. és szénnagykereskedő cég tulajdonosa, most tartott házavató-ünnepséget új, rózsadombi villájában. A megjelent vendégek sorában ott voltak özv. Vázsonyi Vilmosné és

Ifjú magyar

dr. Vázsonyi képviselő.

János

országgyűlési

*

Az Arizona mindennap zsúfolva van, de mégis kénytelen néhány hétre becsukni ezt a népszerű lokált a tulajdonosa, Rozsnyay Sándor. Az ok: átépítés Emeleti páholysort kap az intim mulató nézőtere.

*

Zsolt Nándor, a Zeneművészeti Főiskola professzora, aki nem jár operettszínházba, a héten a bennfentesek legnagyob meglepetésére megjelent a Király egyik előadásán. Kíváncsi volt a zeneszerző. Paksy József munkájára. Valaha ugyanis Paksy egyike volt legked vesebb tanítványainak.

*

Dr. Leicht János budapesti ügyvéd, aki már régen munkálkodik a magyar-német kulturikapesolatok kiszélesítése terén, a napokban egy rádióelőadás keretében műfordításokat mutatott be, melyeket ő készített német nyelvre

tollforgatók

Ezt a rovatunkat az ifjú magyar költő-, író- és ujságírónemzedék számára nyitjuk meg, híven A HÉT tradícióihoz, amely valamikor a friss lendületű tehetségek ugródeszkája volt. Az itt megjelent közleményeket természetesen honoráljuk is. A sort Névai Lászlónak, a mai ifjú költő-nemzedék egy biztató ígéretének izmos tehetségről tanúskodó alábbi költeményével nyitjuk meg. FÉLÚTON J ó így, hogy régen elmerült szavad nem is zavar már, azóta érzem emberül magam, hogy elmaradtál keményen, szótlanul, nehéz tekintettel szemedben.

m a g y a r költőkből. A fordítások olyan kiválóan sikerültek, hogy Leichttel azonnal szerződést kötött egy kiadó a versek megjelentetésére.

*

Rökk Marika téli programja márkörülbelül kialakult. A szezon elején a Magyarban játszik, decemberben pedig a Vígben lép fel egy szánuira Irt Bús Fclcete— Brodszky-operettbcn.

*

Festeticb Sándor gróf megunta E r n ő fia botrányait, amelyek Fodor Klárinál kezdődtek és jelenleg Márkus Mária körül tartanak A nyilas vezér teljes apai szigorával iigy intézkedő t, hogy a fiatal grófi süvölvénynek Dégre kell utaznia a családi birtokra és onnan három hónapig nem távozhat el.

*

Engel Jánost, a Magyar-Cseh Bank vezérét hamarosan előlépteti intézete igazgatósága. A most elhunyt Forbáth Frigyes dr. intézeti alelnök helyébe Engel kerül.

elhamvasztott az emlék; t e s t e t l e n életet adok, pedig hozzád mehetnék, de jobb ez így, hogy semmisem tudott itt megmaradni. Te elmentél, s a félelem közöttünk m á r csak annyi, hogy nem bírom, hogy nem merem a képed megragadni, — hogy összetépni képtelen kezein a félúton megáll — Ugy várom, hogy bár lenne már, de nem lesz sohasem, tudom, egy oly merész mozdulatom, amely nem áll nieg félúton: hogy elsöpörje, ami csak emlékedből is ittmaradt. Névai László

Mint távozó, ki visszanéz az útról önfeledten úgy fordulok feléd egész zuhanó életemben; intés vagy, jel, s veled vagyok, mikor egyedül lennék.

A Reggel című hetilapban valótlanságokat tartalmazó cikk jelent meg 'személyemmel kapcsolatban. Az abban foglalt állítások miatt a kellő lépéseket megtettem és a sajtópert megindítottam.

Testedből semmit sem hagyott,

Fleiner J e n ő

NYILATKOZAT

Í170

A H É T

KIVÉTELES EMBEREK... BESSENYEI MIKLÓS Mielőtt Bessenyei Miklós, a Bajai Takarékpénztár vezérigazgatójának személyével foglalkoznék; előbb ismerteinem kell a Bajai Takarék, a jelenlegi Csonkaország e nagy jelentőségű intézetének struktúrájút. Amikor Bessenyei 1926-ban elfoglalta a Bajai Takarék vezérigazgatói állását, az intézet gyökeres reorganizációra szorult és íme alig múlt el néhány év, a Bajai Takarék Magyarország egyik legjelentősebb, legjobban fundált vidéki pénzintézetévé fejlődött, amelynek nemcsak állományai impozánsak, hanem azok a látenciái is, amelyek minden essetőségre készen biztosítják az intézet mobilitását és likviditását. Hogy Bessenyei Miklós honnan került Bajára, annak pontos részletezését nem ismerem, csak anynyit tudok, hogy Kisvárda környékén teljesített i f j ú korában bankszolgálatot, majd Hódmezővásárhelyre került, ahol sógora Bliesz Elek volt az oltani Közgazdasági Bank vezetője, amely ma a Magyar Altalános Hitelbank ottani fiókintézete. Innen, Hódmezővásárhelyről került Bessenyei tulajdonképpen Bajára. A magam részéről bár minden indokom meg volna arra, hogy Bessenyei Miklós vezérigazgatóról minden körülmények között jót mondjak, vagy írjak, meg kellett volna fogadnom azt az intelmét, hogy ne merjem ői soha a nyilvánosság előtt méltatni, de valami benső sugallatra hallgatva nem voltam képes engedelmeskedni a tilalomnak, hanem igenis a gazdasági közvélemény előtt kellett meghajtanom az elismerés zászlaját az ő minden tekintetben kiváló bankvezérigazgatói működése előtt. Az a szizifuszi munka, amelyet ő a Bajai Tulcarék élén e néhány esztendő alatt kifejtett, valóban minden elismerést megérdemel. Mint ember, egyike a vidéki bankigazgatói kar legszerényebb és legrokonszenvesebb egyéninégeinek. Mentes minden nagyképűségtől, formalizmus-

D e meg ne írja SxerResxtö úr! A r t h u r Spitz, a K i r á l y Színház bérlőjelöltjének: személyét nagy titokzatosság f o n j a körül. A r t h u r Spitzet Spitz A r t ú r n a k h í v j á k , pesti ember, akinek külföldön nagy vállalatai vannak és a színházat exporttevékenysége révén itt rag a d t pengőihői a k a r j a finanszírozni. H a a bérleti szerződést megköti, a K i r á l y művészeti igazga-

tól. Amikor a szobájába lépek, a jókedvű felkiáltással fogúd:

ezzel

— Na mi újság Pesten, mit hozott nekem szerkesztő úri... És mit keresett nálunk Bajánf Azután gyors egymásutánban teszi fel érdekesebbnél érdekesebb kérdéseit, amelyek egytőlegyik kiváló gazdasági helyzetismeretéről tesznek tanúbizonyságot. Nála jobban kevesen ismerik a fővárosi és vidéki pénzvilág ügyeit. Tájékozottságánál csuk a / özvetlensége nagyobb. Szobája ajtaja nyhva áll mindenki számára, minden bejelentés nélkül bárki beléphet hozzá, nem úgy, mint egyes vezérigazgató uraknál, ahol titkárok és szolgák sorfalán keresztül lehet csak bevergődni a vezérigazgató magas színe eé. Modora szinte nyers, egyenes, szókimondó. Bár erősen vallásos katolikus család sarja, mégis osztatlanul kivívta magának az egész bajai társadalom rokonszenvét. Sokfelé hallottam beszélni róla, de soha egy rossz szót. Kivételesen szervezőképességének köszönhető, hogy a Bajai Takarékpénztárát, amely annak idején súlyos válsággal küzdött, az elsők soraiba emelte. A Takarék vidéki állomásait is olyan mintaszerűen megorganizálla, hogy az dicséretére válik az egész magyar pénzügyi életnek. Természetesen mindazok után amit egyéniségére elmondottam, talán ki sem kell emelnem, hogy ő erről a cikkemről előre nem tudott, mert ha értesült volna, bizonyára megakadályozta volna megjelenését. Ezúton kérem, ne nehezteljen rám, mert bár jól tudom menyire irtózik a szereplé^iői, mégis meg kellett írnom róla milyen nagy ériéke ő a magyar pénzügyi életnek, mennyire egyenes, nyilt kaliber, talpig tnagyar ember és úr Bessenyei Miklós. F. J.

é* t ó j a F a l u d i S á n d o r lesz, gazdasági pedig Spitz öccse, aki most is itt él Budapesten.

*

Horváth Árpád dr., a Nemzeti Színház nyugdíjba küldött fiatal főrendezője, ha nem nyeri el a debreceni színház bérletét, Svédországba utazik és egy ottani színháznak lesz rendezője.

*

Madarassy

rendszerint

Beck

Gyula

báró

emlékiratain dolgozik. Az egyik kötet, mely a budapesti bankéletből közöl m a j d p i k á n s szenzációkat, az ősszel f o g megjelenni. * Neuhaus Ferenc, a Corvin-Aru ház igazgatója az elméleti közgazdaságok is egyik igen kiváló művelője. A Közgazdasági Társaság ősszel kezdődő előadássorozatán több előadást fog tartani a holding-rendszerről.

A H É T

Í8

Rouge et noir... Chemin de fer... Baccarat... Játékkaszinó

Érdeke-e

a fővárosnak,

Néhány nappal ezelőtt ismét felszínre került a sokat vitatott játékkaszinó problémája, amiely az elmúlt esztendőkben olyan sokat foglalkoztatta a közvéleményt. Állítólag egy előkelő mágnás külföldi tőkések bevonásával a k a r j a a Margitszigeten megalapítani az új játékkaszinót. Nehéz lenne eldönteni, hogy érdeke-e az országnak, illetve elsősorban a fővárosnak, hogy a terv tető alá jusson. A napilapok is két p á r t r a szakadtak a játékkaszinó kérdésében. Az egyik felsorolta azokat az előnyöket, amely a terv megvalósításával jelentkezne, az ellenpárt viszont az erkölcsi szempontok figyelembevételét ajánlotta. Napn a p u t á n sorakoztatták fel azokat a káros jelenségeket, amelyek mindenkori kísérői az ilyen alakulásoknak. Nekünk nem célunk, hogy a játékkaszinó erkölcsösségét, vagy erkölcstelenségét boncolgassuk. Mi az idegenforgalom szempontjából, az idegen-

De meg ne írja Sszerkesxíö úr! László Ernő dr., az ismert kozmetikus, Gombaszögi Irén férje kapcsolatba került a sajtóval. Sógornője, Miklós Andorné, Gombaszögi Frida, „Az Est" elnöknője javaslatára beválasztotta a felügyelőbizottságba a lapvállalat közgyűlése.

*

Vészi József, a Pester Lloyd fő szerkesztője a napokban megy szabadságra. Svájcba utazik, ahol vejével, Biró Lajossal fog találkozni.

*

a

Margitszigeten

Qogy megszülessen forgalom növelése érdekében szándékozunk a problémával foglalkozni. Véleményünk szerint ez nemcsak a főváros, hanem az ország idegenforgalmának az ügye is.

Európa csaknem minden államában működnek játékkaszinók, amelyeknek részesedése jelentős tételként szerepel az államháztartásoknál. Feltesszük a kérdést, vájjon mi nélkülözhetjük-e ezeket a bevételeket? A legszigorúbb állami ellenőrzés melleit ki kell adni a játékkaszinó engedélyt. Nagyon jól tudjuk, mint ahogy ez nem titok az illetékesek előtt sem, ma engedély nélkül folynak a hazárdjátékok. Zúg kártyaklubokban, titokzatos célokért alakult egyesü letekben, sőt magánlakásokban fosztogatják minden ellenőrzés nélkül az embereket. Ez nemcsak lelketlen emberek garázdálkodásának n y ú j t alkalmat de az állani károsodását is jelenti. Lakner Artúr, akit az ország legk i v á 1 ób b fii md ra ma t u r g j á 11 a k tartanak, filmet írt, amelynek „Édas mostoha" a címe. Az ú j filmnek Tasnády-Fekete Mária, a h á r o m év előtti miss Magyarország lesz a főszereplője, * Vámbéry Rusztem dr., a kiváló kriminalista érdekes könyvet jelentetett meg. Kiadta a legutóbbi idők egyik legnagyobb bűnperének, a Rákosi-pernek tárgyalási anyagát.

* Orphanides János, a Ganz alelnöke, mint a g y á r i p a r képvise-

a káríyakaszinó

?

Aki a kártya rabja, az mindenkor megtalálja az alkalmat, hogy szenvedélyét kielégítse. Egy időben m á r szó volt arról, hogy amennyiben a belügyminiszter meg is a d j a a játékkaszinó engedélyét, a kártyateremből kizárják a magyar állampolgárokat, illetve a játékban csak külföldiek vehetnek részt. Kérdjük, vájjon a játék fanatikusait ez az intézkedés elriasztja e a kártyától és nem utaznak-e majd a Sem mer ingre, ahol szabadon áldozhatnak szenvedélyüknek. A különbség csupán annyi, hogy a k á r t y á r a szánt — nyilván felesleges — pénzüket nem Budapesten, hanem külföldön költik el. A fent elmondottakkal nincs szándékunkban befolyásolni azokat, akik ebben a kérdésben döntenek. Szívesen veszünk azonban olvasóinktól, pro, vagy contra hozzászólást, hogy azokat alkalomadtán az illetékesekhez továbbítsuk. lője ismét bekerül Budapest törvényhatóságába. Orphanides, aki nagy dunai motoros, azt tervezi, hogy az ú j ciklusban propagandát indít a motorcsónak-sport érdekében.

Tartós hulláin uj eljárással csak

Eckertfnél

Egyéni frizurák M ú z e u m körül

10

A

HÉT

9

A SzeqecL-Csongrácli Takarékpénztár és méltóságos Back Bernát elnök úr figyelmébe Körülbelül nyolc esztendeje szolgálom a magyar közgazdasági életet és ebből körülbelül egy esztendőt a vidéki pénzintézetek és azok vezetőinek legmesszebbmenő támogatásának szenteltem, Joggal hivatkozhatom arra, hogy soha egyetlencgy bankvezérrel összeütközésem nem volt, sem vidéken, sem a fővárosban és így végtelenül fájlatom, hogy éppen a vidéki takarékpénztárak legnagyobb intézetének vezérigazgatójával, Kozma Ferenccel akadt kontraverzióm, aki velem szemben volt olyan udvariatlan, hogy a szegedi Tébekörzet ülése utáni napon, amikor vele bizonyos — nem anyagi vonatkozású — ügyben akartam tárgyalni, megtagadta fogadtatásomat. — Hogy támadásaim, amelyeket A HÉT több számában ellene intéztem, ilyen körülmények között teljesen jogos és indokolt volt, azt bizonyára mindcnki elfogja ismerni. De, hogy illusztráljam azt a viszonyt, amely a múltban állt fenn közöttünk, igazolni fogja az a levél, amelyet annak idejen Kozma Ferenc intézett hozzám. Ennek előzménye az enyémhez hasonló affér volt. Kozma Ferenc ugyanis nem. fogadta a Szeged-Csongrádi Takarék egyik legnagyobb betevőjét, Keleti Mórt, azzal a titkári utasítással, hogy — konferenciája van. Keleti Mór, aki hozzá volt szokva ahhoz, hogy a Szeged-Csongrádi Koós nevű vezérigazgatójának érája alatt bármikor, titkári bejelentés nélkül beíéphetett a vezérigazgató szobájába, felhevülten rányitotta az ajtót Kozma Ferencre, aki korántsem konferenciázott, hanem — újságot olvasott. Keleti Mór természetesen felháborodva sietett be a vezérigazgató szobájából egyenesen a pénztárterembe és ott azonnal intézkedett, hogy 500.000 pengös betétjét fizessék vissza neki. Keleti Mór Szeged környékén lakott és a vonaton több barátjának elmesélte ezt az affért. Ebből kifolyólag indult meg lavinaszerűen a betevők rohama a Szeged-Csongrádi ellen. Olt voltam, amikor Somogyi Szilveszter, Szeged város polgármestere 200.000 pengővel a kezében rohant be a Szeged-Csongrádi Takarék pénztártermébe, amikor a rumli éppen tetőfokán állott és egy asztalra, mintegy rögtönzött szószékre felipattanva, védőbeszédet tartott a Szeged-Congrddi mellett, mondván, hogy. íme, 200.000 pengőt hoztam a város nevében a SzegedCsongrádiba betétnek, itt előttetek fizetem be, legyetek hát nyugodtak, hogy a Szeged-Csoyrrádit nem érheti semmiféle kellemetlenség!... A fellépés bevált és a pániknak végeszakadt. Másnap én a Pesti Tőzsdében hatamas cikk-

ajánl va

ben számoltam be az eseményekről „Sziklaszilárd a Szeged-Csongrádi Takarék" című teljes oldalt betöltő riportban. A lapból Szegeden és környékén több ezer példányt osztott szét Kallós János, a Pesti Tőzsde kitűnő főszerkesztője. E cikkem mcgjelenése után kaptam Kozma Ferenc vezérigazgatólói a következő köszönőlevelet: Nagyságos Fleiner Jenő szerkesztő urnák, Budapest Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Megkaptam a nekem express beküldött lappéldányt. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárral kapcsolatos cikk hangban, formában, tartalomban nemcsak tárgyilagos, igazságos, korrekt, hanem? nobilis is. Az az érzésem, hogy a Pesti Tőzsde ezzel a közléssel kiváló szolgálatot teljesített nemcsak intézetemnek, de az egész m a g y a r hitelügynek. A mai viszonyok között a s a j t ó orgánumoknak nagy feladatuk van, mert őrködniük kell a hazai intézmények s az intézmények élén álló egyének becsületén, tisztességén és korrektségén, nehogy alantas egyének machinációi megingassák azt a bizalmat, a m i t a vezető egyének és a vezető intézetek a nagyközönség részéről jogosultan élveznek. Nagyon köszönöm a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár és a s a j á t nevemben azt a készséget és nobilitást, amivel a Pesti Tőzsde mellénk állott. Kérem jelentse a Főszerkesztő úrnak legjobb üdvözleteimet és maradok sok szívélyes üdvözlettel készséges híve Kozma Ferenc — Eltekintve mindezektől, Kozma Ferencet még Budapesten, a Haditerménynél és a Gabonatőzsdéről ismertem, már Szegedre való kiXevezése pillanatában megállapítottam, hogy Közma ebben a városban soha sem lesz népszerű, mert nem is lehet az. Ömaga mondotta el nekem, hogy népszerűségének egyik legnagyobb akadálya a vallása, mert ő az unitárius hifivallást követi... Figyelembevéve a gazdasági válságot, a bankzárlatot. és minden közbeeső körülményt, meg kell állapítani, hogy a Szeged-Csongrádi fejlődése éppen Kozma Ferenc vezérigazgatósága idején akadt meg, Ez idő alatt szenvedett szinte helyrehozhatattan törést és azóta sem volt képes teljesen átevezni a szerencsésebb csillagzatok alá, a nyugodtabb

A

10

vizekre. Ugyanakkor pedig egy lényegesen kisebb intézet, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank, Grosz Marcell vezérigazgató irányítása alatt a legragyogóbb teljesítményekről, egyre fejlődő likviditásról és prosperitásról telt örvendetes tanúbizonyságot. Kozma Ferenc ténykedései ezzel szemben sok esetben balsikerűeknek bizonyultak. — Kérdezem, hogy az alant felsorolt üzletek veszteségeiért ki a felelős, mert Kozma állítása szerint ő mindenről referált az igazgatóságnak. A Szeged-Csongrádi Takarék veszteségeiért azonban nem lehet az igazgatóságot felelőssé tenni, mert az feltétlenül volt olyan bizalommal vezérigazgatója iránt, hogy szó nélkül elfogadta üzleti előterjesztéseit. Kérdezem tehát: 1. Hogy áll a deszki parcellázás ügye, amelyen a Szeged-Csongrádi állítólag 250.000 pengőt keresett, de amely sehol sem szerepel a I önyvelési tételek közt vagy talán a latenciókra van vezetve? 2. Mennyit vesztett a Szeged-Csongrádi a Wnickler-gőzfürészgyár kény szeregyezségén? 3. Milyen veszteség érte Schlesinger főszerkesztő ügyében? 4. Mennyi a veszteség a Patzaner-likőrgyár-féle üzletben? 5. És még számos más üzleten, amelyek keresztülvitele Kozma Ferenc nevéhez fűződik? — Mivel azonban az egész ország gazdasági életének érdeke, hogy a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárt, amely valamikor Magyarország legnagyobb vezetőintézete volt, régi fényébe vissza kell emelni, feltétlenül kívánatos lenne, ha az intézet élére egy oly kiváló, szerencsésebb kezű vezetőegyéniséget állítanának, aki ennek a tősgyökeres városnak a szimpátiáját is kivívná a maga és intézete számára. Ebben az esetben visszatérhetne még a nagymidtú intézet fénykorszaka, amelynek ma már csak múló emlékei élnek. — Mindezeket bátorkodtam — közérdekből — Back Bernát őméltóságának, főrendiházi tagnak, a Szeged-Csongrádi Takarék koncepciókban dús elnökének és az intézet igazgatóságának tudomására hozni azzal, hogy ilyenirányú elhatározásuk valóban az intézet naggyátételét szolgálná.

*

— örömmel jelenthetem, hogy a köztiszteletben álló Milos György vezérigazgató fia, Milos Endre, aki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank

HÉT kötelékébe tartozik, házasságot kötött a szépségéről híres Wangel Baba úr.eánnyal. A frigyhez mi is őszintén gratulálunk az i f j ú párnak. Ugyancsak meg kell emlékeznünk itt róla, hogy dr. Grosser Jenő az Orosházi Takarékpénztúr vezérigazgatója a közelmúltban vette feleségül dr. Hollánder, a Békéscsabai Takarékpénztár ügyészének az igen előkelő csabai ügyvédnek lányát.

* A budapesti vezérigazgatók megkezdik lassanként nyári szabadságukat. Stein Emil, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója a jövő héten megy vakációra, Milos György, a Pest\, Hazai Első Takarék vezére pedig pihenőjét máris cecei birtokán tölti. A két kitűnő sajtóintéző. Brabécz Alfréd és dr. Kovácsy Dénes ugyancsak szabadsáaon vannak és a jövő héten érkeznek haza.

*

— W eill Lajos, az Egyesült Ceglédi Ipar, Kereskedelmi és Népbank Rt. érdemes és kitűnő vezérigazgatója most ünnepelte 40 éves szolgálati jubileumát, mely alkalommal dr. mándi M ándy Lajos, a Hitelbank vidéki osztályának vezetője meleg szavakkal méltatta az ünnepelt érdemeit és tolmácsolta a Magyar Altalános Hitelbank igazgatóságának bensőséges üdvözletét. Weill Lajos számára külön díszes kitüntetést jelent, hogy dr. Mándy Lajos sokrétű elfoglaltsága mellett időt szakított magának a kiváló jubiláns üdvözlésére, amelyben egyaránt osztozik a fővárosi és vidéki pénzügyi élet minden egyes tényezője.

*

Betegségem miatt nem volt alkalmam eddig foglalkozni az általam végtelenül nagyrabecsült és tisztelt országos bank kapacitást, Visnya Ernőt ért otromba támadással, Ugy látszik, hogy Csirják J. Antal alaptalan és rosszindulatú támadása úgy pattant le Visnya személyéről, hogy egy pillanatig sem okozhatott neki semmiféle kellemetlenséget vagy rossz érzést. Visnya Ernőt olyan kitüntető lelkesedéssel és spontán szeretettel vette körül Pécs város közönsége és az ország gazda sági közvéleménye, hogy az a spontán ragaszkodás, az ország minden részéből érkező szeretetnyilvánítás bizonyára bőven kárpótolta azért a múló keserűségért, amelyet az az igaztalan támadás okozhatott. F. J.

Miért áll a harc a Magyar Kender és Juta és a Klinger Henrik cég között Szakmabeli körökben érthetetlennek találják, miért áll egymással oly elkeseredett háborúságban a m a g y a r j u t a g y á r t á s két vezető cége: a Magyar Kender- és J u t a ipar és a Klinger Henrik rt., holott mindketten egyformán élvezik a vámvédelmet ós a hataimas állami kedvezmények előnyeit.

amelyből nap-nap u t á n óriási nyereségeket húznak. A M a g y a r Kender élén Fuchs Leó vezérigazgató, a Klinger cég élén poűig a főtanácsosi r a n g r a emelkedett Pető Félix i r á n y í t j á k a hadműveleteket. A harc hátterében tulajdonképpen az a körülmény áll, hogy a

Magyar Kender- és J u t a i p a r legutóbb ú j a b b iparcikkek gyártására óhajt berendezkedni, aminőket eddig Magyarországon nem gyáriottak és erre a célra leszerződtette Fleischmann Henrik igazgatót, aki eddig a Klinger Henrik cég pozsonyi gyáránál volt ügyvezető-igazgató, jelen állásában pedig mint vezérigazgató nemcsak Fuchs Leó megbízásából, hanem mint az Angol-Magyar Banlk bizalmi embere is fog működni.

A H É T

Ked L-es Fellner Alfréd JVLéltóságoi Ur! Azok, akik Tatán voltak és végignézték a Tannhauser szabadtéri előadását, meghatódott lelkesedéssel beszélnek arról, hogy milyen megrendítően nagyszerű hatást keltett, amikor az évszázados fák alatt felzendüllek a pompázó Wagner motívumok. Rendező, muzsikusok, énekesek tudásuk legjavát adták. Életre teremtődött a tatai parkban a magyar Salzburg és a hírét nemcsak Bécsbe viszi el Schushnigg szövetségi kancellár, hanem távolabbról, Angliából, francia földről is voltak vendégek az Eszterházy parkban, Ezek mind lelkendezve beszéltek erről a remek élményről• Hogy ez így történt, hogy nagy volt, nagyonnagy a siker, az Önnek köszönhető Fellner Alfréd Méltóságos Ur,

Darabok a mérlegen Két színház hozott ú j operettet. A Budai Színkörben Rejtő-Sándor darabbal jöttek, a Királyban pedig Martossal, Szenessel és egy ú j zeneszerzővel, Paksy Józseffel. Szenes Andor pompásan csengő verseitől eltekintve mind a két librettó gyenge, viszont annál felüdítőbb úgy Sándor Jenő, mint Paksy József muzsikája. A legfontosabb azonban, hogy Budán Honthy a primadonna, a Királyban pedig Gombaszögi Ella játssza a vezető szerepet. E két színésznő páratlan zsenialitása le tudta győzni imég a rendezők unalmasan szürke fantáziátlanságát is. Vaszary és Lóránth egy húron pendülnek. . . . • •...

Beszél a film Kánikula a mozikban A filmszínházakban beállt a nyár. Csak a kánikulával magyarázható, hogy az összes filmszínházak félre sikerült, rossz filmekkel jönnek. Nem valami remekmű a Metró Stan és Pan vígjátéka és hiába prolongálta az Uránia Elissa Lándi filmjét. Attól nem lesz az jobb. Akkor már inkább a Badnisnak van igaza.

íi

Önnek, aki szívós munkával előkészítette és megteremtette a tatai ünnepi játékokat. Amikor ezért a szizifuszi teljesítőképességért mint a magyar kuLura szerény munkásai köszönetet mondunk Önnek, tiszteleteti megkérdezzük az illetékeseket, miért kellett az Operánál a dolgokat addig vinni, hogy ön lemondott az Operabarátoknál viselt elnöki tisztéről. Az Ön személye elvégre garanciaája volt annak, hogy az operában ismeretlen fogálom volt az üres ház. Meg vagyunk győződve róla, hogy Radnay igazgató Ön nélkül nem fog tudni annyit csinálni, mint amennyit tudott az Ön önzetlen segítségével. Tata példája megmutatta, hogy mit ér a fellneralfrédi agilitás. Melegen ajánljuk az operai uraknak, revidiálják gőgjüket és könyörögjék vissza Önt. Az Operára is ráfér egy kis Tata. Bálint László

Nyárvégi „Schmachtfetrni" helyet felújította az Ez történt egy éjszakát és a Rivaldafényt. A Décsi és Casino Boldog nyári estéi, estéknek esték ugyan, sőt nyáriak is, de a jó közönség szempontjából nem boldogok.

Taps és fütty Tapsolni kell a Margitszigetnek, amiért a Hangversenyzenekar színházi előadásai során a könnyű operett mellett komolyabb irodalmi törekvéseknek is helyet adott. A Hamlet Beregivel, vagy az Elnémult harangok Kiss Ferenccel olyan produkciók voltak, amelyek dicséretére váltaik volna bármelyik téli színháznak még a szezon közepén is. Egyáltalán nem mutattak egy könnyű ad hoc nyári vállalkozás képét. Az a körülmény pedi^, |hogy a szigeti szabad színpad nézőtere zsúfolásig megtelt ez alkalomra, okulásul szolgálhat a direktor uraknak is. Szabad és lehet komoly irodalmat adni. H a megfelelő a tálalás, van rá közönség. * Fütyülni kell a Király Színház művészi vezetőségének, amiért bizony nem árultak el kellő gondosságot és körültekintést a

Szépségkirálynő előkészítésénél. Színházi körökben nyilt titok, hogy az előadást a darab dúsgazdag zeneszerzője finanszírozta. Ha egy ilyen komoly tőkés vállalkozik színházcsinálásra, meg kell fogni és hatökörrel visszatartani, hogy el ne szabadulhasson. A Királybeli urak nem ezt csinálták. Lelkiismeretlenül felszedték a pénzt, de azt már nem bánták, hogy milyen lesz az előadás. Ezek után nem tudjuk, hogy lesz-e kedve a téli szezonban is vállalkozni a derék, jóhiszemű lelkes művész zeneszerzőnek. Házasság. Bien Ernő kormányfőtanácsos, a Bien S. Fiai zsírárug y á r főnökének lányát, Annyt, e hó 23-án vezette oltárhoz dr. Orosz Tibor ortopád sebészfőorvos, előkelő közönség jelenlétében.

VIGYÁZZ!

mert n e m minden fémtisztitó

SIDOL

Legszebb a weekend Esztergomban!

12

A

HÉT

Megkezdődtek a bankok félévi mérlegmunkálatai A fővárosi bankoknál és pénzintézeteknél erős iramban indultak meg a félévi mérlegmunkálatok. Az eredményekről egyelőre még nem lehet tiszta képet alkotni, illetékes helyek nyilatkozatai szerint azonban bizonyos üzletágakban erősen javult a fővárosi pénzintézetek forgalma ós főként a banküzletek jövedelmezősége emelkedett, örvendetes tény, hogy a fővárosi intézetek betétállománya, valamint az escomptváltókeretek is duzzadó tendenciát mutatnak, azonkívül bankjaink tőzsdei forgalma is az emelkedés jegyét viseli magán. A Francia-Magyar P a m u t i p a r r t mult évi mérlege a vállalat nagyarányú fejlődését m u t a t j a , ami elsősorban a tiszta nyereségnek az előző évi 77.884 pengőrő 131.068 pengőre történt emelkedésében j u t kifejezésre. A rendelkezésre álló vagyonrészek öszege 442,087 pengőről 667.758 pengőre szaporodott. Ugyancsak jelentékeny emelkedést látunk a nyersanyagok, üzemanyagok és raktárkészleteknél is. Az amortizáció és kétes követelések tartalékát közel 65.000 pengővel dotálta a vállalat. A Rex Gyógyszervegyészeti, Ipari és Kereskedelmi r t . multévi mérlegében 150.000 pengő alaptőke mellett 1806 pengő tiszta nyereséget mutat ki, míg leírásokra 5.835 pengőt fordított. A H u n g á r i a J a q u a r d Szövőgyár rt. június 15.-én tartotta ezévi rendes közgyűlését, amelyen az igazgatóság a mult évben 1.2 millió pengő alaptőke mellett elért 82.550 pengő tisztanyereségből részvényenkin c 5%-os osztalék kifizetését f o g j a javasolni. A vállalat leírásokra 157.726 pengőt fordított, a vagyonoldalon a gyártelepek ós épületek, valamint a gépberendezések, továbbá az á r u - és a n y a g r a k t á r felértékelésénél a legnagyobb óvatossággal j á r t el.

A Magy. Felvonó- és Gépgyár rt. Wertheini F. és Társa utóda multévi mérlege szerint kedvezőbb üzleti eredményt é r t el, —

arnenyiben az előző évről áthozott veszteség levonása után a nyeresége 19.714 P 360.('00 P alaptőke mellett.

—

Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a költségvetési vita során ismét számos tanújelét adta annak, mennyire a gyakorlati élet teréről emelkedett m a i felelős pozíciójába, ahol a legméltóbban és legbölcsebben irán y í t j a az ország pénzügyi életét. A túlzó törekvésekkel szemben ő az a szilárd és megrendíthetetlen oszlop, amelyen megtörnek a demagógia hullámai. Az ő bölcsessége és évtizedes gazdasági tapasztalatai a d j á k a legbiztonságo-

sabb g a r a n c i á j á t annak, h o g j gazdasági és pénzügyi téren nem lehet helye nálunk semmiféle ok talau kilengésnek. A személye és működése iránti bizalom oly általános és nagymértékű, hogy történjék bármi is a napi politikában, Fabinyi Tihamér mindig a legnagyobb feladatok betölté. sére lesz hivatott az ország pénzügypolitikai és gazdasági életében.

A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár r t . az 1934. üzletévet az előhozatal tekintetbevétele nélkül 171.349.11 P tiszta nyereséggel zárta. A június 3-án megtartott igazgatósági ülés elhatározta, hogy a f. é. június 21-re egybehívott X I I I . rendes közgyűlésnek 5% osztalék, illetve részvényenkint P 0.80 kifizetesét f o g j a javasolni.

Az Adriai Biztosító mérlege A Riunione Adr atica di Sic irita most tartolta meg Triestbeu tC-ik rendes évi közgyűlését Frig / e s s y Arnold elnöklete alatt. A vállalat, amelyek képviselete nálunk is szélskörű forgalmat bonyolít le, 9,376.000 lira tiszta nyereséget ért el, amelyből részvényenkint 10 irát fordít osztalék fizetésére. Az életüzletben stabilis és harmonkus fejlődés mutatkozik. Az életbiztosítási kötvényállomány névértéke a mult év végén 3951 millió lira volt, A tűzbiztosításban 133 millió, a szállítmánybiztosításban 18 millió, a betörésbiztosításban 48 millió lira volt a díjbevétel összege. Az öszszes díjtartalékok az év végén 921 millió lirát tettek ki. A szaporulat -1 millió lira.

A Flóra Első Magyar Stearingyertya és Szappangyár rt. most helyezte üzembe a Regol Bányay-rendszerű o l a j regeneráló kft. vállalatot, amely a m á r egyszer elhasznált autó- és gépolajat felfrissíti és újból használhatóvá teszi. Benkő Textilipar r t multévi mérlege a vállalat további fejlődéséről számol be és a forgalom n a g y a r á n y ú fellendülését m u t a t j a a bruttó bevételeknek 50%-os emelkedése. A g y á r a t a mult évek folyamán nagybbították úgy, hogy most m á r 100 szövőszékkel dolgozik, és 1500 orsó cérnázóval rendelkezik, valamint a Schlarfhorst-féle modern rapidorsózógéppel szerelték fel a gyárüzemet.

A Magyar-Cseh Iparbank most megjelent 1934. évi mérlege 25.464 P tiszta nyereséggel zárult. A bank betétállománya 2.7 millió, kihelyezései meghaladják a 10 milliót. A j ú n i u s 15-re összehívott közgyűlésnek az igazgatóság azt javasolja, hogy az elmúlt üzletév után n e fizessen osztalékot, hanem az elért tiszta nyereséget belső erőinek fokozására fordítsa.

A H É T 176

Ginczler Hermán

kormánytanácsos

A mérnöki szakma és az építtetők körében elismerést keltett az a hír, hogy Ginczler H e r m á n oki. építészmérnöknek a kormányzó a m. kir. kormány tanácsosi címet adományozta. A legfelsőbb helyről jött ezen elismerés annál nagyobb meglepetést keltett, mert Ginczler mérnök

mindössze 35 éves és így az egész országban a legfiatalabb kormánytanácsos. Ginczler egész szívvel ós lélekkel komoly alkotó m u n k á t végzett és kitüntetése nemcsak legközvetlenebb szakmai körökben keltett őszinte örömet, hanem a közgazdasági világ is jóleső érzéssel vett tudomást.

A Soproni; Pamutipar kedvező mérlege A Soproni P a m u t i p a r Rt. ez alkalommal ötödik iizletévének eredményéről számol be s a mérleg a l a p j á n a vállalat árujövedelme 1,827.838 pengő volt, ami bizonyság aziránt, hogy a vállalat igen jelentékeny forgalmat bonyolított le. Ezzel szemben a gyári üzem költségei fölemésztettek 819.043 pengőt, az üzleti és adminisztrációs költség 174.747 pengő volt, adókra ós illetékekre 663.186 pengő kellett, a b e h a j t h a t a t l a n követelésekből leírtak 71.303 pengőt, az értékcsökkenési tartalékot 95.000 pengővel • gyarapították, úgy, hogy a tiszta nyereség az 500.000 pengő részvénytőke után 7080 pengő volt.

Gyömörey György a Telefongyár igazgatóságának elnöke A Telefongyár Rt, Neuhold Kornél vezetése alatt az elmúlt napokban tartotta ezévi rendes közgyűlését, amelyen igazgatósági taggá választották Gyomoréi György ny. főispánt, a gazdaság élet és a közélet kiváló t a g j á t . A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Gyömörey Györgyöt az igazgatóság elnökévé választották meg. Nyereséges a Magyar Konfekció mérlege A M a g y a r Konfekció Művek Rt. is m e g t a r t o t t a üzleitévzáró jelentését, melynek tanulsága szerint a vállalat tetemes nyereséggel fejezte he az 1934-es esztendőt.

A Provideuta Általános Biztosító Rt. június hó 18.-án tartotta meg ezévi rendes közgyűlését. Az igazgatóság igen kedvező eredményről adott számot. Az intézet nyeresége csak egész kis összeggel marad alatta az előzőévinek, viszont igen nagy eredmény, hogy a dijbevétel némi emelkedést mutat, Kinevezések is voltak a Providentia Biztosítónál; Dr. Méri Emil aligazgatót igazgatónak nevezték ki. Világ Ignác főkönyvelő-cégvezetőt pedig aligazgatónak. Világ három évtizede dolgozik az intézetnél és nagy érdemeit jutalmazták meg az ú j a b b előléptetéssel. A Merkúr Szövődé állami kedvezménye Ismét egy textilgyár állami kedvezményét hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter. Merkúr Szövődé Rt. soroksári cég békéscsabai szövőgyára részére öt esztendőre biztosította azokat az állami kedvezményeket, amelyek az állami ked vezinényröl intézkedő törvény a l a p j á n megadhatók. Az ötéves terminus 1937. október 1.-én j á r le.

özv. Miklós Andorné — az Athenaeuni elnöke Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvény társulat június 17.-én d. u. 6 órakor tartotta ezévi rendes közgyűlését, amelynek legfontosabb eseménye özv. Miklós Andorné beválasztása és beiktatása a vállalat elnöki székébe., amelyet előtte nagynevű férje, Az Est-konszern és az Athenaeum soha el nem múló emlékezetű vezetője, Miklós Andor töltött be. Miklós Andorné tehát az Athenaeum elnöki székében is követi férjét, akinek pozícióját Az Est-konszernben m á r régebben átvette. Miklós Andorné beiktatása ünnepélyes keretek között folyt le. Az elnöki tisztségre való megválasztásával tulajdonképpen m á r régebben fennálló tényleges helyzetet szankciónált a közgyűlés. Miklós A n d o r n é .ugyanis m á r huzamosabb idő óta állandó élénk tevékenységet f e j t ki Az Est-konszernben ós az Athenaeumnál.

U j csipkegyár Győrött A Faber-féle ausztriai csipkeg y á r vezetősége tárgyalásokat indított Győr városával ottani fiókgyártolepe létesítésének tárRekordnyereség gyában. Faberék a j á n l a t a annyia Leipziger szeszgyárnál val is inkább rokonszenves és A Leipziger Vilmos Szesz- és kedvező fogadtatásra talált a C u k o r g y á r a rt. az idén megint győri municipiumnál. mert a rekord nyereséget produkált. A kereskedelmi miniszter eleve biz6975.000 pengő részvénytőkéjű tosította az osztrák alapítók győri vállalat ezúttal 483.988 pengő csipkegyára részére az összes nyereségről számol be. Emellett állami kedvezéseket. A Faberazonban a különféle tartalékala- féle győri csipkegyár. melynek a pokat közel 570.000 pengővel ho- textilszakkörökben ismert Neunorálták. Ennek követkztében st.a.dt Miklós lesz a vezérigazgameg lehet állapítani, hogy a vál- tója. kezdetileg száz munkást fog lalatnak eredményszámla nélkül az üzembe beállítani. is l á t h a t ó nyeresége meghaladja www" az 1.150.000 pengőt. Ez viszont megközelíti a beruházott tőkének Harc Stühmerék és az Elida-gyár közel 17 százalékát. A vezetőség- között az „E" betű körül nek sikerült a 13.759.507 pengőt Az Elida M a g y a r Illatszer- és reprezentáló immobil vagyonból Pipereszappangyár rt. nemrégieddig értékcsökkenésre 13,253.645 ben pert indított a Stiihmer rt. pengőt leírnia, 1 csokoládé- ós c u k o r k a g y á r ellen. \7%-oi keresett a Turul Biztosító A per t á r g y á t az képezi, hogy A Turul M a g y a r Országos Biz- Stühmerék .,E" jelzéssel ellátott tosító Intézet Rt. most. tette közé csomagolt kakaót hoznak forgal o m b a és tez az inkriminált E mérlegét, amely szerint 1034-ben alaptőkéjének több mint 17%-át betű állítólag nagyon hasonlítakereste meg, vagyis a tiszta nye- na az Elida rt. védjegyzett „E" betűjéhez. Az Elida Stühmcr-ék resége 87.741.81 pengő. A Turul nagy eredményességét g y a k o r l a t á n a k a b b a h a g y á s á t köannak köszönheti, hogy bevezet- veteli a bíróságnál. Döntés egyte a kisipari biztosítást, a m i t ed- előre még nincsen. A piac érdekddig a többi biztosítók sajnála- lődéssel v á r j a ennek a pernek a kimenetelét. tos módon elhanyagolták.

A

14 S a

T

u s i n $ 2

k v

HÉT

I m r é i ,

AZ EST felelős szerkesztőjét, az újságíró társadalom népszerű és szeretett „Salu"-ját az Újságírók Szanatórium-Egyesülete örökös tiszteletbeli t a g j á v á választotta. Az intézet ülésén Bónyi Adorján méltatta Salusinszky I m r e felbe-

csülhetetlen érdemeit az újságírótársadalom e legfontosabb jóléti intézményének megalapítása és naggyáfejlesztése körül, amellyel Salusinszky Imre valóban kiérdemelte az egész magyar ujságírótársadalom hálás elismerését.

Alelnökké választotta Dubsky Alfrédot a Vasművek és Gépgyárak Egyesülete A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének közgyűlése alelnökévé választotta Dubsky Alfrédot a Weiss Manfréd Művek igazgatóját,

A Carpathia Ipar és Kereskedelmi r. t. 1934 évi mórlege 57.864 pengő tiszta nyereségről számol be. Ez az eredmény fenntartás nélkül el volna fogadható, mert az egymilliós részvénytőkének gyenge 6%-os kamatoztatását jelentené. Feltűnő jelenség azonban a vállalat mérlegében az, hogy amíg a helyhez kötött vagyon tavaly 360 000 pongő értékkel szerepel, addig az idén ugyanaz a tétel 647.787 pengővel, tehát 287.767 pengős értéknövekedéssel van feltüntetve. Ez a selymet előállító ós kereskedő cég, amely élvezi ennek a még gyermekcipőkben járkáló fiatal m a g y a r termelési ágazatnak minden protekturáját, a különben 750.000 pengős bruttónyereségből, kevés h i j j á n 300.000 pengőt hasított ki ú j a b b invesztíciókra.

A Mechanikai Szövőgyár rt. az 1934. üzletévi mérlege szerint 2 millió pengő alaptőke mellett a bruttóeredmény az összes költségek és értékcsökkenések levonása után 180.304 pengő, amiből a tiszta nyereség 131.493 P. Az osztalék valószínűen változatlanul 3.50 pengő lesz. A Telefonautomata nyereséges mérlege A Magyar Telefonautomata Rt. az 1,200000 pengő részvénytőkével szemben 31.491 pengő tiszta nyereséget tüntet fel. A beruházások és létesítmények, amelyekkel szemben a vállalatnak 859.018 pengős (a mult esztendőben 658.260) értékcsökkenési tartaléka van, 1,954.174 pengővel, az iroda- és műhelyberendezések 33.172 pengővel szerepen ek a mérlegben. Az anyagkészlet mérlegszerű értéke 181.144 pengő, az adósok 356 067 pengős tartozásával szemben a hitelezők követelése 328.399 pengő. A mnlt esztendőben az adósok tétele 382.489, a hitelezőké 363.166 pengő volt. A Duna Általános Biztosító rt. díjbevétele az elemi ágazatnál 23 5 millió schillinget tett ki. úgyhogy itt 390 ezer tiszta nyereség mutatkozik, az előző évi 368.000 schillinggel szemben. Az életágazat bevétele 13.6 millió scl illing volt. Az összes aktivak 89.700000 schillinget tesznek ki. Az osztrák főintézet eredményes mérlegét nagyban előmozdította a magyarországi fiók üzleteredménye is.

A Dunagőzhajózási szanálási mérlege A Dunagőzhajózási közgyűlése jóváhagyta az 1934. évi mérleget, amely 80.000 schilling veszteséggel zárult, amely az állam ismert hozzájárulása folytán 450.000 schillingre csökkent. A mohács— péosí vasút kerek 560.000 schilling veszteséget eredményezett. Ebből az összegből 240.000 schilling esik a nyugdíjterhekre. Ezzel szemben érdekes, hogy a péesi szénbányák 940.000 schiling nyereséget hoztak. A közgyűésen kifejtett programm szerint a Dunagőzhajózási 14 új, egyenkint 1000 tonnás áruhajót, 12 motorhajót és 2 személyhajót fog építeni. Ezenkívül 37 h a j ó tüzelési berendezését modernizálják. Az összes imeszticiók 15 millió schillingggel vannak etlőirányozva, amelyből 10 millió schilling értékű beruházási megrendelést m á r a legközelebbi időben ki fog adni a hajóstársaság.

Forbáth Frigyes halála Nagy részvétet keltett a főváros közgazdasági és társadalmi életében dr. Forbáth Frigyen ügy\ éd, a Magyar-Cseh í p a r b a n k alelnökének halála, dr. Forbáth hónapok óta betegeskedett, halálának híre mégis váratlanul érte a nyilvánosságot. Általános őszinte részvét kísérte sírjába az elhunyt bankelnököt. A Tudor Accumulátorgyár rt. 1933 34. évi mérlegét kedvező ered. ménnyel zárta. A tiszta nyereség 1.8 millió pengő alaptőke mellett 86.158 pengő volt az előző évi 79.702 pengővel szemben Az értékcsökkenési alapot 76.531 pengőve! dotálták. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár rt. exportnehézségek ellenére is jó mérleget produkált. 500.000 pengő alaptőke mellett 42.563 P tiszta nyereséget ért el, míg leírásokra 44.883 pengőt fordított. A mérleg szerint a költségek meghaladták az 1 millió pengőt, aminek az a magyarázata, hogy tudományos kutatásokra rengeteget költ a val lalat. A Bauxit Trust A.-G., Zürich igazgatósága megállapította az 1935 j a n u á r 31.-én lezárt üzletév mérlegét és a Zürichben ez év július havában megtartandó rendes évi közgyűlésének indítványozni fogja, hogy részvényeként 1.20 svájci f r a n k osztalék fizettessék. A Mannesmann Cső- és Vaskereskedelmi rt. 1934. üzletévi mérlegében 500.000 pengő alaptőke mellett 66,35 pengő veszteséget mutat ki. ami az előző évrő áthozott 13.3liC9 pengő veszteségből a mult évben elért 6764 pengő nyereség levonása után maradt fenn. Két pengős osztalék a Győri Textilnél A Győri Textil igazgatósága m á r döntött az 1934. évi osztalék nagyságáról. A vállalat, amely Drucker Géza vezérigazgató irányítása mellett 1934.-ben ismét nagvobb forgalmat ért el. 1.50 pengőről 2 pengőre f o g j a felemelni a dividendát

A II É T A

F i e « S i e r - g y á í

b é r b e a d á s a

Nagy feltűnést keltett a szakmában a Fiedler-gyár bérbeadásának ügye. Mindenesetre igen különös, hogy ez', a hatalmas nagyvagyonú szövő- és len ipari g y á r a t a Mag y a r I p a r i Jelzálogintézetnek sikerült igen rövid időn belül annyira le-ípíteni, hogy Komárom város munkássága keservesen érzi a tömeges munkáselbocsátások szörnyű h á t r á n y a i t . A szakmának igen nagy eseménye volt a Fiedler-gyár bérbeadása, illetve az, hogy a kartell megvette Fiedlerélk lenszövőgyárát és így ismét ki van zárva annak a lehetősége, hogy a főként a mezőgazdaság által használt közszükségleti cikkekben olcsóbbodás álljon be. A fonógyárat mindezideig az Ipari Jelzálogintézet vezette és ennek megszerzésére is mindent elkövetett a magyarországi juta-, kender-, len- és zsákkar'el. Ez érthető is, mert mint tudvalevő, Fiedlerék g y á r t j á k a legkitűnőbb lencérnákat, amelyeket ma Magyarország minden egyes üzemében használnak. De nagy exportot is bonyolítanak le lenoérnában messze külföldön. Az Ipari Jelzálogintézetnek ©7r zel a g y á r r a l mégis az a terve, hogy azt vagy végkép eladja, vagy bérbeadja. Ezzel szemben az volna a kívánatos, ha azt a fonógyárat, amelyet Fiedlerék elsőnek alapítottak, ne vegyék ki az ő kezükből. Legújabb információink szerint Ficdler és Csákvári vezórigazga-

tókniab sikerült tőkésekkel össze'köttetést létesíteni olyan irányban, hogy a fonógyár tulajdonjogát maguknak válthassák viszsza az I p a r i Jelzálogintézettől, Filedleréknek nemcsak ezéirt vannak érdemeik Magyarországon, mert ezzel a hatalmas üzemmel megalapozták a m a g y a r lentermelést hanem azért is, mert ők adtak évtizedeken keresztül biztos kenyeret Komárom munkásságának, akiket a g y á r bérbeadása létükben fenyeget. I g y nem csoda, h a Komárom városa a polgármester'ől lefelé az egyszerű munkásemberekig egyöntetűen azt k í v á n j a , hogy mielőbb Fiedlerék vehessék ismét kezükbe a g y á r korlátlan irányítását ós így ez a nagyjelentőségű fonóüzem ne kerüljön e-bek harmincadjára. A kormány illetékes tényezőinek a m a g u n k részéről szívesen boesájtjuk rendelkezésére adatainkat kivizsgálás céljából, mert kétségbevonhatatlan, hogy a magyar mezőgazdaság anyagi romlásának egyik igen súlyos tétele az, hogy Magyarországon a jutazsákok és lencérnafajták árai lényegesen a világpiaci árparitás felett vannak és legalább 60%kal magasabbak, mint a hasonló külföldi gyártmányok árai. Fzen a téren tehát Bornemissza kereskedelmi miniszter úrnak bőven nyílik alkalma a rendcsinálásra.

Zsilinszky Gábor törökországi ú t j a Zsilinszky Gábor, a Péti Nitrogén M ű t r á g y a g y á r vezérigazg a t ó j a tíz napi tartózkodásra Törökországim utazott. Utazasa azzal az alapítással f ü g g össze, amelyet a török k o r m á n y ós a Péti Nitrogén Műtrágyagyár együttesen hozott létre néhány évvel ezelőtt.

Nyegyedmilliós nyereség a Kispesti Textilgyárnál J ú n i u s 20.-ára hívta össze rendes közgyűlését egyik legkitűnőbben vezetett textil vállalatunk a Kispesti Textiilgyár R. T., amely az elmúlt esztendőről nagyon eredményes mérleget publikált. Az előző esztendőről áthozott. nyereséggel együtt a tiszta nyereség 235.000 pengő. A vállalat gyors t e m p ó j ú ós n a g y a r á nyú fejlődése kifejezésre j u t abban is, hogy részvényeseinek a tavalyi 150 pengős osztalékkal szemben 1.80 pengős osztalékot fizet.

A Wicselthier Emil-féle Fehérneműgyár r t a multévi mérlegét kedvező eredménnyel zárta, amenyiben 120.000 pengő alaptőke mellett 2101 pengő tiszta nyereséget m u t a t ki, amelyet az előző évről áthozott veszteség részbeni törlesztésére fordít.

A Magyar Pharma Gyógyáru rt. 1934 üzletévi mérege szerint 156 ezer pengő alaptőke mellett 13.952 pengő tiszta nyereséghez jutott.

t í U j igazgatás a Hermes Biztosítónál E g y év előtt, amikor a Hermes részvénypakettje gazdát cserélt, a M a g y a r Rokkantsegél yző Egylet tagadta, hogy a tranzakcióhoz közvetlenül köze lenne. Azt is tagadta, hogy az Egyletnek a biztosító társasággal különösebb célj a i lennének. S aztán ^-övid idő m ú l v a a biztosítási szakmában feltűnést keltett, hogy a Hermes az összes tisztviselőknek felmondott s az ú j igazgatóságba olyan ú j emberek kerültek, akik eddig a Rokkantegyletet igazgatták. Azóta a t á r s a s á g szaktisztviselői kiléptek s a régiek közül esak Breuer L a j o s cégvezető és Bartsch Miklós főkönyvelő m a r a d t a k meg, Vezérigazgató — természetesen — Bárdos Ferenc lett. A Rokkantegylet másik két főtisztviselője, Méder Dezső főtitkár ós Halászovich Leó főszámvevő, a Hermesnól biztosítási igazgatókká léptek elő. Az OMTK közgyűlése Az Országos M a g y a r T e j szövetkezeti Központ ez évi rendes közgyűlésén, különösen a vidék részéről, n a g y számban jelentek meg az egys szövetkezetek képviselői. A közgyűlésen dr. Schandl K á r o l y elnökölt, aki örömmel mutatott r á arra, hogy a szövetkezet taglétszáma állandóan nagymértékben szaporodik. A szövetkezet telepeire az elmúlt év folyamán közel 100 millió liter tejet szállítottak. Az igazgatósági jelentés beszámol a vajexportról is, amely ugyancsak lényeges emelkedést mutat, összesen 192 vagon v a j a t exportált a szövetkezet, ebből a legnagyobb menynyiség Angliának jutott, de igen jelentékeny mennyiségű v a j ment Németországba s a többi nyugati államokba is. Ugyancsak jelentős emelkedést m u t a t a szövetkezet s a j t e x p o r t j a . A közgyűlés a legnagyobb elismerését fejezte ki Düsing Miksa m. kir. gazdasági főtanácsos vezérigazgatónak és a kitűnő tisztikarnak, valamint a vállalat minden egyes munkásának az elért kitűnő üzleti eredményért. Hollós Ödön a Magyar Asphalt igazgatóságában A M a g y a r Asphalt Rt. közgyűlésén Hollós Ödönt az Angol M a g y a r Bank ügyvezető iigazgat ó j á t az igazgatóság t a g j á v á választották.

Í6

A H É T

Kilenc vidéki takarékpénztártól megvonta a Futura gabonabevásárlási képviseletét A F u t u r á n a k m á r évek óta kilenc nagy vidéki takarékpénztár látta el a gabonavásárlásait. A legelső ilyen megbízatást a Győri Első Takarékpénztár és a békéscsabai Békésmegyei Általános Takarékpénztár kapta. Most azután

milyen ok és milyen cél vezette ebben az elhatározásában, miért kellett gabonavásárlási megbízásokat a jól bevált vidéki intézetektől megvonni és azt

a Futura minden indokolás nélkül megvonta a kilenc vidéki intézettől ezt a megbízatást,

Ez,elli fiz áffiiiációk a következő városokban működnek: Békéscsaba, Nagykőrös. Szombathely, Miskolc. Szolnok, Hajdúszoboszló, Debrecen, Szarvas és Hódmezővásá nhely. Ez az intézkedés meglehetősen súlyosan érinti a kilenc vidéki takarékpénztárt, amelyek pedig eddig a legkitűnőbben, és legkifogástalanabbul látták el el e téren hivatásukat.

holott azok már évek hosszú sora óta berendezkedtek erre a tevékenységre. külön személyzetet és r a k t á r a k a t tartottak és igy most n a g y személyzeti redukciót kell végrehaj taniok. Kérdezzük D a r á n y i Bélát, a F u t u r a vezérigazgatóját, v á j j o n Az Angol Magyar Bank ünnepe. Az Angol-Magyar Bank igazgagatósága bensőséges ünneplésben részesíti Fleissig Sándor alelnököt abból az alkalomból, hogy e napon tölti be a bankban 25 éves szolgálati jubileumát. Ebben az ünnplésben osztozik az egész magyar gazdasági és pénzügyi élet, amely egyik legnagyobb koncepciójú, legszélesebb skálájú vezető személyiségét tiszteli Fleissig Sándorban. Itt emlékezünk meg arról a nagyjelentőségű eseményről is, hogy dr. Schober Bélát, a Nemzeti Bank nyugalmazott vezérigazgatóját, volt pénzügyi államtitkárt az Angol-Magyar Bank elnökévé hívta meg. A megválasztás a julius 22-ére összehívott igazgatósági ülésen fog megtörténni, A gazdasági közvélemény egyhangú örömmel fog a d j a Schober Béla megválasztásának hírét, akinek bölcsessége. gazdag tapasztalatai és értékes küföldi összeköttetései nagy hasznára fognak válni az intézetnek. A Magyar Élet és Járadékbiztosító az elmúlt esztendőben a rossz termés által okozott nehéz gazdasági hetyzetben is kielégítő mérleget tudott produkálni. Az intézet alturista szövetkezeti felfogásának megfelelően gyors _ és móltányos lebonyolítással tagjainak igényeit kielégítette. Ennek tulajdonítható, hogy az intézet t a g j a i n a k száma 24.536-ról 34.450re emelkedet, tehát egy év alatt csaknem tízezer fővel emelked e t t A kimutatott kezelési felesleg 1376.75 pengő, amelyből 15 százalékot az általános biztonsági

a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank affiliációira bízni?

alap gyarapítására fordítottak, a többit pedg ú j számlára vezették át. hogy ezzel is fokozzák a szövetkezet belső erejét. A Corvin Áruház rt. az 1934. üzletév mérlegében 1 millió pengő alaptőke mellett 78.733 pengő tiszta nyereséget mutat ki. A Magyar-Cseli Iparbank eredményes üzletévc. A Magyar-Cseh Iparbank üzletei 1934-ben az előző évi keretek között mozogtak. A 4 millió pengős alaptőkével rendelkező intézet v á l t ó t á r c á j a 3,903.722 pengős értékű elfogadványt ölel magába, kihelyezései 4.479169. lombard kölcsönei pedig 1.046.804 pengőt tesznek. Növekedést mutat az intézet betétállománya is, amely az idén 2.738.294 pensrőrc emelkedett. Végső eredményben. 25.465 pengő (tavaly 20.856 pengő) tiszta nyereséggel zárt a Magyar Cseh Tparbonk mérlege. Ezt az összesret az 1935. évi számlára vitték át. A

Hitelbank ú j vállalatai A Magyar Általános Hitelbank két ú j korlátolt felelősségű társaság megalakításával bővítette f a i p a r i érdekeltségeit. Az egyik az Egri Hordógyár égisze alatt megalakult Gyöngyösi Parkettag y á r Kft., melynek alaptőkéje 10.000 pengő. A másik ú j hitelbanki érdekeltség az E g r i Erdőkitermelési Kft,, amelynek ugyancsak 10.000 pengő az alaptőkéje.

A Mezőgazdák Szövetkezetének ú j ügyvezető igazgatója A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete ügyvezető igazgatójának, H o f f e r Sándornak a minap bekövetkezett halála miatt az igazgatóság Zlinszky György dr.-t a Szövetkezet titkárságának agilis fiatal igazgatóját nevezte ki az elhunyt ügyvezető igazgató helyéin. A szanálás óta hagy Változáson keresztül ment szövetkezet olyan ügyvezetőt kapott, aki m á r több éven át tevékenykedett a vállalat vezetésében ós mint igazi szövetkezeti szakember hasznos irányban vitte előre a vállalatot a kibontakozás felé. Országos Földhitelintézet lesz. az egybeolvadt szövetkezetek cége. Az Alturista Bank és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének fúziójáról külön törvényjavaslat fog intézkedni, amelyet Fabiny pénzügyminiszter n y ú j t be a Házban. A fuzionált intézetek ú j cége Országos Földhitelintézet lesz. A jövő hónapban az Altruista Bank m á r át fog költözködni a Kisbirtokosok székházába. A fúziót elbocsátások nem követik, csak nyugdija^ zások. A Postatakarék jövő évben lesz Ötven éves A M. Kir. Postatakarékpénztár a jövő esztendőben ünnepli fennállásának ötven éves jubileumát. Ebből az alkalomból a Postatakarék vezetősége nagyobbszabású ünneplést és megemlékezést rendez. Ugy értesülünk, hogy a jubileummal kapcsolatos tennivalók előkészítését m á r ez év őszén megkezdik. •

Keltenecker Márton halála. Kalteneeker Márton, a Székesfehérvári és Fehérmegyei Takarékpénztár nyugalmazott vezérigazgatója. aki 28 éven át állt az intézet élén. j u n i u s 28-án elhunyt. Temetése a város előkelő polgárságának nagy részvéte mellet ment végbe. Felelős szerkesztő és kiadó: BENCZÉS TIBOR Minden cikkért szerzője felel Szerkesztőség és kiadóhivatal B U D A P E S T , V., ÜGYNÖK U.10. Telefon: 24-0-62. Előfizetési ára egész évre 20 P. Viktória nyomda, V I I . K i r á l y u. 3,

„GENTRY" uriszabóság

Tavaszi és ságokból a bással havi készitek

nyári szövetujdonlegmodernebb sza20 pengő részletre öltönyt és felöltőt

Bárányos Mihály rbó

Nem probléma az. elegáns ajándék!

parfümériák toiletteszereket árusítják

•

Budapest, II., Fő-utca 57* sz. Telefonhivó : 55-3-85

Tőzsdei

megbízásokat

a legizlésesebb olcsón

Doroííya-ucca 12 Uáci-uccalő Kálvin-tér 4

M E G J E L E N T

Kallós

A

János-féle

„Gazdasági, pénzügyi és

tőzsdei

kompasz"

1935—36. évi é v f o l y a m á n a k első része két kötetben.

m i n d e n n e m ű értékpapírok, k ö t v é n y e k és záloglevelek vételére és eladására leg* e l ö n y ö s e b b e n teljesít, va* lamint ezekre lombardi kölcsönt folyósít

B A R N A

BANK

Mind a négy kötet ára együtt 6 0 P

Telefoni 21-3-16, 10 4-67

MEGRENDELHETŐ: A PESTI TŐZSDE KIADÓHIVATALA BAN, B U D A P E S T . VI.. A N K E I t KOZ 2 1/4. T E L E F O N : 22-0 96 és 21-3 86.

Budapest, V., Nádor-utca 26. sz. Tőzsdével szemben

TARTALMAZZA: az összes budapesti, vidéki bankok és bankházak. budapesti és vidéki szövetkezetek, minisztériumok, a T É B E , a Budapesti Aru- és Ér téktőzsde, Budapest székesfőváros és a vidéki városok stb. legújabb adatait. A közeljövőben megjelenő két kötettel együtt — amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, biztosító stb. vállalatok l e g ú j a b b adatait f o g j a tartalmazni — négy köteíliől fog állani a nagymérvben kibővített komplett kompasz,