KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő!
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. § (1) bekezdése alapján az igazságügyi szakértő részére a rendszeres jogi oktatáson való részvétel és – a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve – az igazságügyi szakértő névjegyzékbe való felvételét követő jogi vizsga letétele kötelező. Az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgáztatására vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A Szaktv. és a Rendelet értelmében tehát az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles első alkalommal a jogi oktatásra jelentkezni, és - a mentesülés esetét kivéve - annak elvégzését követően a jogi vizsgát letenni. A jogi vizsga alóli mentesség meglétét igazoló okiratot a jogi oktatásra való jelentkezési kérelemhez mellékelni kell. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe 2006. január 1-jét megelőzően bejegyzett szakértők esetében az első jogi oktatásra és a jogi vizsga letételére az igazságügyi szakértői jogosultság Szaktv. 32. §-a szerinti felülvizsgálata során kerül sor. Amennyiben azonban a szakértő a felülvizsgálat során a jogi vizsga letétele alóli valamelyik mentesülési feltétel meglétét igazolja, neki legkésőbb a felülvizsgálatáról szóló határozat meghozatalától (keltétől) számított 2 éven belül kell az első jogi oktatásra jelentkeznie. Az igazságügyi szakértő köteles továbbá az első jogi oktatáson való részvételt követően négyévente rendszeres jogi továbbképzésen részt venni. A Rendelet alapján a rendszeres továbbképzés elvégzése alól felmentés nem adható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igazságügyi szakérői névjegyzékből való törléshez vezethet, ha a szakértő a jogi vizsgát határidőben nem teszi le (és a mentességét sem igazolja) vagy a rendszeres jogi továbbképzésen nem vesz részt.
2
A) A jelentkezés szabályai
A Rendelet 8. §-a alapján a jogi oktatásra és vizsgára, illetve a továbbképzésre történő jelentkezést írásban (postai úton, telefaxon, vagy személyesen átadott irat útján, illetve elektronikus úton) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (a továbbiakban: Minisztérium) lehet benyújtani. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgáltatási Főosztály (1037 Budapest, Pf.: 2) A jelentkezéshez szükséges kérelem-minta a honlapon letölthető. Tekintettel arra, hogy a tanfolyamok országszerte több helyszínen kerülnek megszervezésre, a jelentkezésnek tartalmaznia kell a kért helyszínt és időpontot. Előfordulhat, hogy a kérelmezőt a Minisztérium a kérelemtől eltérő időpontra osztja be, amennyiben az adott időpontra túljelentkezés van, vagy a tanfolyam a megfelelő számú jelentkező hiányában nem kerül megtartásra. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelentkezési kérelmet kizárólag abban az esetben fogadja el a Minisztérium, amennyiben a kérelemhez mellékelték a díj befizetését igazoló, a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonatot vagy a postai készpénz-átutalási megbízást igazoló szelvényrészt, illetve annak másolatát.
B) A tanfolyam és a vizsga díja
Az első jogi oktatás részvételi díja 11.500 Ft, a jogi vizsga díja 14.600 Ft, a rendszeres továbbképzés díja pedig 8.000 Ft, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 10032000-01397136-00000000 számú számlára banki átutalással vagy postai készpénzátutalási megbízással kell befizetni.
C) A tanfolyam és vizsga helyszíne, időpontja
A jogi oktatásra és vizsgára, illetve a továbbképzésre a kérelem alapján a Minisztérium hivatalból osztja be a jelentkezőt, amelynek helyszínéről és időpontjáról értesítést küld. A vizsga rendszerint két héttel követi a tanfolyamot. Felhívjuk figyelmüket, hogy jelentkezési kérelmet az adott oktatást megelőző két héten belül már nem áll módunkban elfogadni, így kérjük, hogy jelentkezésüket erre tekintettel juttassák el a Minisztériumhoz.
3
Az igazságügyi szakértők jogi oktatása és vizsgája 2011-ben:
Első képzés időpontok, Budapest helyszínnel: 2011. június 24-25. 2011. augusztus 26-27. 2011. október 14-15. 2011. november 25-26. Vizsga időpontok, Budapest helyszínnel: 2011. május 13. 2011. június 10. 2011. július 8. 2011. szeptember 9. 2011. október 7. 2011. november 11. 2011. december 9. Továbbképzés időpontok és helyszínek: 2011. május 27-28., Szolnok 2011. augusztus 26-27., Pécs 2011. szeptember 23-24., Budapest, Veszprém 2011. október 28-29., Miskolc 2011. november 25-26., Győr Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az első képzés (és vizsga) elvégzésére kötelezett igazságügyi szakértők Budapesten tehetnek eleget kötelezettségüknek, ezért kérjük Önöket, hogy ennek megfelelően jelentkezzenek az oktatásokra. Rendszeres jogi továbbképzés megtartására a területi kamarák illetékességi területén, illetve Budapesten évente egy alkalommal kerül sor, kérjük Önöket, hogy ennek megfelelően jelentkezzenek az oktatásokra és időben tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségüknek.
D) A halasztás szabályai
A tanfolyam, illetve a vizsga időpontjának elhalasztása 4.500 Ft halasztási díj megfizetése mellett, legfeljebb egyszer, írásban kérhető. A halasztási kérelemhez mellékelni kell a halasztási díj megfizetéséről szóló igazolást. Nem kell halasztási díjat fizetni abban az esetben, ha a halasztást a kérelmező a tanfolyam, illetve vizsga kitűzött időpontjáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kéri.
4
Amennyiben a halasztási kérelem előterjesztésére a kitűzött időpontot megelőző 8 napon belül kerül sor, úgy a halasztási díj megfizetése mellett a tanfolyam, illetve vizsga díját ismételten meg kell fizetni. A vizsga halasztásánál kérjük, legyenek figyelemmel a Rendelet azon rendelkezésére, amely szerint a vizsgára kötelezettnek a vizsgát az első képzés első alkalommal történő elvégzését követő 90 napon belül le kell tennie. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következő tanfolyamra, illetve vizsgára való beosztásra csak erre irányuló kifejezett írásbeli kérelem esetén van lehetőség, az nem automatikus.
E) A jogi vizsgáról
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, amelynek tananyaga a tanfolyamon kerül kiosztásra. Az írásbeli vizsgán a feladatlap megoldására két óra áll rendelkezésre, a szóbeli vizsgán az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság három tagjából álló bizottság előtt kell számot adni a tanfolyam elvégzése során megszerzett ismeretekről. Ha a szakértő a vizsgán nem felel meg, lehetőség van a vizsga megismétlésére, ennek érdekében ismételten - térítésmentesen - kérheti a beosztását a tanfolyamra. A jogi vizsgát az első képzés elvégzését követő 90 napon belül kell letenni. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe 2006. január 1-jét megelőzően bejegyzett és vizsgára kötelezett szakértők a fentiektől eltérően csak írásbeli vizsgát tesznek.
F) A vizsga alóli mentesség szabályai
A Rendelet 5. § (1) bekezdése alapján - az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel iránt 2009. október 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében – mentesül a vizsga alól az, aki a) jogász szakképzettséggel, vagy b) jogi szakokleveles közgazdász szakirányú szakképzettséggel, vagy c) jogi szakokleveles mérnök szakirányú szakképzettséggel, vagy d) jogi szakokleveles általános orvos, fogorvos, gyógyszerész szakirányú szakképzettséggel, vagy e) jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettséggel, vagy f) kriminalisztikai szakember szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.
5
A Rendelet 27. § (4) bekezdése alapján - a fenti mentesülési feltételeken túlmenően mentesül továbbá a vizsga alól az, aki 2006. január 1-jét megelőzően került felvételre az igazságügyi szakértői névjegyzékbe, ha a) az egyetemi vagy főiskolai szintű felsőoktatásban az alapképzéshez kapcsolódó végzettség megszerzése vagy az azon túl előírt, a szakterületnek megfelelő szakirányú továbbképzés során legalább egy félévnek megfelelő oktatási időszak alatt jogi ismeretek oktatásban is részesült és eredményes vizsgát tett, b) a végzettségének vagy szakképzettségének megfelelő területen tudományos fokozatot szerzett vagy c) 2006. január 1-jét megelőzően több mint 10 éve igazságügyi szakértőként működik. A mentességi feltétel valamelyikének meglétét igazoló eredeti okiratot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát a Minisztérium részére meg kell küldeni.
G) A tanfolyam tananyaga
A jogi oktatás jegyzetei a tanfolyamon kerülnek kiosztásra. A tananyag az alábbi jogszabályokon alapul: 1./ Az igazságügyi szakértői működésről szóló jogszabályok és az igazságügyi szervezetre vonatkozó, az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásához szükséges rendelkezések: a) 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről b) 1995. évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértői kamaráról c) 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet az igazságügy szakértői névjegyzék vezetéséről d) 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről e) 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról 2./ Az eljárási törvényeknek az igazságügyi szakértőket érintő rendelkezései: a) 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról /21. §, 31. §, 38. §, 45. §, 63-70. §, 74-78. §, 8184. §, 98-113. §, 119. §, 125. §, 161-162. §, 166-169. §, 184-186. §, 195. §, 244/A-244/D. §, 250-255. §, 262/A-262/B. §, 279. §, 281-286. §, 298-300. §, 404. §, 509. § 531. §, 554. §, 566. §, 591. §, 604. § (2) bekezdésének d) és e) pontja/ b) 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról /1-12. §, 22-23. §, 29-41. §, 44. §, 96-99/B. §, 103-112. §, 114/A-114/B. §, 120. §, 133-134. §, 163-183/A. § 185-187. § 201-213. §, 218219. §, 224-230/A. §, 233-236. §, 257-259. §, 324-340/A. §/ c) 2005. évi XLVIII. törvény az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról d) 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 3./ A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról /1-2. §, 7. §, 8. § (1)-(2) bekezdés, 19. §, 20. §, 22-28. §., 29. §-30/A. §, 32/A-32/B. §, 33-34. §, 35. § (2) és (4) bekezdés, 37. §, 39-40. §, 41-44/A. §, 45-57. §, 70/A. §, 70/K. §/
6
4./ A személyes adatok védelméhez fűződő alapjogra, a személyiségvédelem és az adatvédelem követelményeire vonatkozó alapvető rendelkezések: 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról /1-8. §, 11-18. §/ 5./ A gazdasági társaságok alapítására, működésére vonatkozó jogszabályok alapvető rendelkezései: a) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról /1-6. §, 8-9. §, 11. §, 13-19. §, 21-22. §, 29. §, 33-34. §, 50. §, 65-68. §, 88-91. §, 108. §, 111. §, 119. §, 171. §/ b) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról /3-11. §, 22-23. §/ 6./ Az Európai Uniónak a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó alapvető szabályai: Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés /7. cikk, 14. cikk, 17. cikk, 43. cikk, 46. cikk, 49-50. cikk, 55. cikk, 249. cikk/ Felhívjuk a figyelmet arra, hogy valamennyi hatályos jogszabály elérhető a https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso, az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés pedig a http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/index.htm oldalról.
