Igazságügyi együttműködés az Európai Unióban Különös tekintettel a Lisszaboni Szerződés újításaira
2010.05.21.
Dr. Jeney Petra
Előadásvázlat z
z
A Lisszaboni Szerződés (LSZ) legfontosabb változtatásai A szabadság, biztonság és jog érvényesülésének térségét érintő változások z z
z
Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben, Polgári igazságügyi együttműködés.
Következtetések z
A LSZ értékelése
1
Legfontosabb változások ¾ ¾ ¾ ¾
¾ ¾
Intézményi változások Erősebb demokratikus kontroll (Európai Parlament, nemzeti parlamentek megnövekedett szerepe) Új jogalkotási eljárások (minősített többség, rendes jogalkotási eljárás, mint főszabály) Alapjogi terület – a Charta kötelező ereje, az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozás lehetősége A pillérrendszer részleges megszűnése Az Unió átveszi a Közösségek helyét minden területen
A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége z z
z
A fogalmak alakulása: 1999-ig:Bel- és igazságügyek = III pillér = 9 közös érdekű ügy 1999-től Bel- és igazságügyek = a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége = I pillér IV. Cím (Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgása, polgári jogi együttműködés) + III pillér (Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés) Lisszaboni szerződés : Szerződés az Európai Unió működéséről, III. Rész V. cím: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség” = migráció, rendőri ügyek és igazságügyi (polgári, büntető) együtt, nincs pilléres szerkezet
2
A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésének térsége z
z
z
z z z z
Szabadság = szabad mozgás+diszkrimináció tilalom+ alapjogok+személyes adatok védelme+bevándorlás és menekültügy Biztonság = szervezett bűnözés+terrorizmus+ kábítószer elleni harc és rendőri együttműködés (Europol, Eurojust, Frontex) Jog érvényesülésének a térsége= büntető és polgári bíróságok közötti együttműködés, eljárások közelítése, határon túlnyúló aktusok (másik államban pereskedés) egyszerűsítése
AZ AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS NYOMÁN KIALAKULT SZERKEZET Elfogadás: 1997. június 16-17 Aláírás: 1997. október 2 Hatálybalépés: 1999. május 1
z z
I Pillér
(a két közösség)
II Pillér (EU)
III Pillér (EU)
Közös kül- és Rendőri és büntető biztonságpolitika igazságügyi együttműködés Kormányközi együttműködés Nem eredményez közösségi jogot Bíróság hatásköre korlátozott
Változás Maastrichthoz képest A migrációs ügyek (külső határ átlépése, harmadik államok polgárainak tartózkodása, menekültügyek), és a polgári igazságügyi együttműködés, az EKSZ új IV címébe, a vámegyüttműködés az EKSZ új X címébe került.
z
3
Lisszaboni Szerződés - történet z
z
z
z z z z
Törekvések az Alkotmányszerződésre z 2002 február 28. A kidolgozására összehívott Konvent megkezdi a munkát z 2004. június 18. Elfogadják a szöveget, 2004. október 29, Róma: az alkotmányszerződés aláírása (HL (2004) C310/1 2004.12.16) 2005 nyara: népszavazáson Franciaországban és Hollandiában elutasítják a ratifikálását – az EU gondolkodóba esik a kiútról 2007 német elnökség: „reform szerződés” nem váltja fel a Római és a Maastrichti Szerződést, hanem módosítja azokat Kormányközi Konferencia:2007. július-október Egyetértés a tartalomban: 2007. október 17-18. Aláírás: 2007. december 13. Lisszabon, Ld. HL. (2007) C 306/1. Hatálybalépés: 1 December 2009. december 1. Az EUMF és az EUSZ egységes szövegei: HL 2008/115, 13. és 47. old.
Közös újítások az elbukott Alkotmányszerzősében és a Lisszaboni Szerződésben
1) Részben megszűnik a pilléres szerkezet, a rendőri és a büntető igazságügyi együttműködés „Az európai unió működéséről szóló szerződés”-ben ( az eddigi EKSZ-ben) újra egyesül a migrációval és az Unió belső politikáival és tevékenységeivel foglalkozó III. Rész V. címeként jelenik meg a következő megnevezéssel: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség”. Öt fejezetre és huszonhárom cikkre (67- 89 §) bontva szabályozza a határellenőrzést, bevándorlást, a menekültügyet, a polgári és büntető igazságügyi valamint rendőrségi együttműködést.
4
Közös újítások az elbukott Alkotmányszerzősében és a Lisszaboni Szerződésben 2) Két külön tevékenységi fajtaként nevezi meg a jogharmonizációt, célzó jogalkotást és a mindennapi “operatív” kooperációt, mely utóbbi előmozdítására külön állandó bizottságot hoz létre. 3) A büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési jogát rögzíti, és a Tanácsot felhatalmazza egy európai ügyészi hivatal felállítására.
Közös újítások az elbukott Alkotmányszerzősében és a Lisszaboni Szerződésben z
4) A kezdeményezés jogát a Bizottság egyedül élvezi, kivéve a büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködést, valamint az igazgatási együttműködést, ahol a tagállamok egynegyede együtt ugyancsak tehet javaslatokat jogalkotásra.
z
5) A döntéshozatal terén főszabállyá válik a “rendes jogalkotási eljárás” (új 294. cikk) amely lényegében a korábbi együttdöntési eljárásnak (EKSZ 251. cikk) felel meg és azt feltételezi, hogy – alapesetben a Tanács – a Parlamenttel egyetértésben – minősített többséggel dönt és fogad el rendeleteket és irányelveket
5
SZBJT-t érintő legfontosabb változások
z
A LSZ átveszi az Alkotmányszerződés (ASZ) a bel-és igazságügyi együttműködés területét érintő változtatásait: z Az Unió pillérrendszere megszűnik, a minősített többség és az együttdöntési eljárás válik a fő döntéshozatali formává a bel- és igazságügyi együttműködés területén is; z Az Európai Bíróság hatásköre teljes mértékben ki fog terjedni a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének minden területére; z Megváltozik a jogforrási rendszer. A pillérrendszer megszűnésével egységes jogforrási rendszer lesz ¾ A jelenlegi kerethatározatok helyett irányelveket lehet alkotni (vertikális közvetlen hatály) z A Bel- és Igazságügyi együttműködés által érintett területek egy helyre kerülnek a LSZ szerint (EUMSZ, V. cím) z Létrejön a A Belbiztonsági Bizottság (COSI)
Lisszaboni Szerződés – célok és elvek EUSZ, praeambulum: „MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett” EUSZ, 2 § (LSZ vezeti be ebben a formában) Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
6
Lisszaboni Szerződés – célok és elvek EUSZ 3. cikke (az EUSZ korábbi 2. cikke) (1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.
Lisszaboni Szerződés – célok és elvek z
EUSZ 6. cikke (a 2. bekezdést a LSZ vezeti be, a 3at megváltoztatja)
… z
z
(2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.
7
Lisszaboni Szerződés – célok és elvek EUMSZ, 4. cikke (A LSZ vezeti be) (2) Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területeken alkalmazandók: … j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség EUMSZ 9. és 10. § Az EU politikáiba be kell épülnie a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek és a diszkriminációtilalomnak.
EUMSZ, 67.§ Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. EUMSZ, 72. § E cím nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.
8
A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS) z z
z
z
z
1. fejezet – általános rendelkezések 67-76. cikkek 2. fejezet – határok ellenőrzésével, menekültüggyel és bevándorlással kapcsolatos politikák 77-80. cikkek 3. fejezet – igazságügyi együttműködés polgári ügyekben 81. cikk 4. fejezet – igazságügyi együttműködés büntető ügyekben 82-86. cikk 5. fejezet – rendőri együttműködés 87-89. cikk
Döntéshozatal a polgári igazságügyi együttműködés terén (EUMSZ V cím 3. fejezet) Az ASZ hatálybalépését követő első öt évben Bizottság és tagállam
2004 május 1. után
LSZ alapján EUMSZ
Jogszabály-kezdeményezés Csak a Bizottság (A tagállamok kérhetik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot)
Csak a Bizottság
Döntéshozatal Egyhangúság, Európai Parlamenttel folytatott konzultáció
Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény
Együttdöntés (menekültügy 2005.decembere óta) Egyhangúság az Európai Parlamenttel csak konzultáció, hosszú távú bevándorlás és családjogi ügyekben
Elfogadott jogi aktus Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény
Minősített többség, rendes jogalkotási eljárás. Csalásjogi ügyekben egyhangúság és az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció
Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény
9
Döntéshozatal a büntető igazságügyi együttműködés terén (EUMSZ V cím 4. fejezet) (2009 előtt EUSZ VI. cím) Az ASZ hatálybalépését követő első öt évben Bizottság vagy bármely tagállam
2004. május 1. után
2009. december 1. után
Jogszabály-kezdeményezés Bizottság vagy bármely tagállam
Bizottság vagy a tagállamok ¼-e együtt
Döntéshozatal Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után
Egyhangú, a Parlamenttel Rendes jogalkotási eljárás folytatott konzultáció Egyhangúság (Európai után Parlamenttel csak konzultál – kivételesen egyes büntetőjogi kérdésekben „Vészfék” –EiT elé utalás
Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény
Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény
Döntés
Minősített többség – a szavazatok megoszlása
Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény,
A 2004-es és a 2007-es csatlakozások előtt
Jelenleg, 2014-ig
FR DE
10 10
29 29
UK IT
10 10
29 29
ES PL
8 -
27 27
RO
-
14
NL BE ELL PT
5 5 5 5
13 12 12 12
CZ HU
-
12 12
AT SE BO
4 4 -
10 10 10
DK FI
3 3
7 7
IRE LV SK
3 -
7 7 7
LU CY ES LV SL
2 -
4 4 4 4 4
MT Összesen Minősített többség Blokkoló kisebbség
-
3
87
345
62 (71,26%) 26
255 (73,91 %) 91
10
Minősített többség – a szavazatok megoszlása 2014. november 1. után 1 tag – 1 szavazat Minősített többség = kettős többség A Bizottság vagy a főképviselő javaslata esetében A miniszterek (államok) 55% - a, (15 állam) akik az EU népességének 65 %-át képviselik Bármely más javaslatnál A miniszterek (államok) 72 %-a (20 állam) akik az EU népességének 65 %-át képviselik Blokkoló kisebbség: legalább 4 állam, még akkor is ha már 3 is a lakosság több mint 35 %-át képviseli
LSZ változtatásai a jogalkotás terén z
z
Rendes jogalkotási eljárás általános kiterjesztése z Minősített többségi szavazás a Tanácsban z Kivétel: Európai Ügyész felállítása, határon átnyúló rendőri együttműködés, a tagállamok állampolgárai részére kiadott úti okmányok, személyi igazolványok szabályozása, családi jog – egyhangú döntéshozatal z Európai Parlament „társjogalkotó” Különlges jogalkotási eljárás z 82(2). cikk d) bek a büntetőeljárás egyéb olyan külön vonatkozásai, amelyeket a Tanács határozatban előzetesen ilyenként határozott meg; az ilyen határozat elfogadásakor a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. z 83(1) cikk 3. bek A bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bűncselekményi területekről állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. z 86(4). cikk Európai Ügyészség hatáskörét kiterjessze z 48(7). cikk passarelle rendelkezés, szavazási vagy eljárási rend megváltoztatása szerződésmódosítás nélkül
11
LSZ változtatásai a jogalkotás terén z
z
Az együttdöntés és a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése: Rendes jogalkotási eljárás z a Parlament szerepe növekszik – nem puszta konzultáció z nem lesz lehetőség vétóra vagyis, hogy egy tagállam megakassza a döntéshozatali eljárást – felértékelődhet a tagállamok közötti szövetségek értéke z bár bizonyos területeken megmarad az egyhangúság (rendkívüli jogalkotási eljárás): pl. polgári igazságügyi együttműködés – családjog vagy rendőrségi együttműködés egyes területei A büntető igazságügyi együttműködés területén a vészfék mechanizmus – az EiT elé utalás lehetősége, mely megkísérli a konszenzus-keresést, amennyiben valamely tagállam belső jogi rendszerével összeegyeztethetetlen a tervezet
Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei
A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek
Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés: Teljes jogkör Újdonság: már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság Büntető igazságügyi és rendőri együttműködés Teljes jogkör, öt év átmenet után (ld. 36.jkv az átmeneti rendelkezésekről) Újdonság: kötelezettségszegési eljárás (az LSZ előtt elfogadottakra Bizottság öt év után kezdhet) nem függ a tagállam beleegyezésétől, hogy van-e joghatósága a bíróságnak bármely bíróság utalhat előzetes döntéshozatali eljárásra Fennmaradó korlát: Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát
12
Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás Cél: gyorsítani az eljárást. Alkalmazás: 2008. március 1-jétől Eltérések a rendes előzetes döntéshozatali eljárástól: 1 . A részt vevő felek köre szűkebb. Más tagállam nem tehet észrevételt csak a tárgyaláson szólalhat 2. Az elbírált ügyek belső intézése jelentősen felgyorsul, egy öt bíróból álló határoz arról, helyt ad-e a sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelemnek. Ha igen, megtartja a tárgyalást megtartását és a főtanácsnok meghallgatását követően rövid időn belül dönt. 3. Az eljárás a gyakorlatban főként elektronikus úton folyik.
Az SZBJT főbb kérdésköreiigazságügyi együttműködés büntető ügyekben (82. cikk) Cél Kölcsönös elismerés és a szabályok harmonizációja, a határon átnyúló ügyintézés könnyítése
z z z z z
Intézkedések a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és azok végrehajtása, a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése, a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetősége, együttműködés a bizonyításfelvétel terén, tényleges hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz
13
Az SZBJT főbb kérdéskörei – igazságügyi együttműködés büntetőügyekben – (folytatás, 83-86. cikkek) További intézkedések Az anyagi büntetőjog harmonizálása (tényállások, büntetési tételek) több államra kiterjedő különösen súlyos bűncselekmények esetében. (Terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.) Itt is: „vészfék” – ha büntető igazságszolgáltatási rendszerének alapvető vonatkozásait érintené – EiT elé viheti.
Bűnmegelőzés: intézkedések, amelyek nem jelentenek harmonizációt Eurojust: nemzeti nyomozás indítás, javaslat bűnvádi eljárás indítására, ezek összehangolása és az igazságügyi együttműködés erősítése (kooperálva az Európai Igazságügyi Hálózattal). Felhatalmazás, hogy az Unió pénzügyi érdekei tekintetében az Eurojustból Európai Ügyészséget hozzanak létre. (Közvetlenül nyomoz, vádat emel nemzeti bíróság előtt)
14
LSZ változtatásai z
z
Továbbra sem érvényesül a Bizottság kezdeményezési monopóliuma, de tagállamok súlya csökken (legalább ¼-ük nyújthat be javaslatot e területeken) Rendes jogalkotási eljárás – vészfék mechanizmus beépítésével z
z z z
Kerethatározatok helyett irányelvek Kölcsönös elismerés elvének kiterjesztése – ehhez kapcsolódóan Precízebb hatásköri leírást ad a LSZ (83. és 84. cikk), mint a jelenlegi szerződési szöveg (EUSZ 31. cikk) z
z
De az alapterületen, büntető igazságügyi együttműködés körében nincs vészfék (82. cikk (1) bek.)
Az Európai Bíróság C-173/06 ítéletében (környezet büntetőjogi védelme) foglaltak kodifikálása
Eurojust: Alkotmányszerződés szövegének átvétele, Európai Ügyészség kialakításának lehetősége - egyhangúsággal
Az SZBJT főbb kérdéskörei- polgári igazságügyi együttműködés (V. cím 3. fejezete, 74. cikk és 81. cikk)
Cél: a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködés javítása Intézkedések z a) a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és azok végrehajtása, z b) a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése, z c) a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetősége, z d) együttműködés a bizonyításfelvétel terén, z e) az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés, z f) a polgári eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárásjogi szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával, z g) alternatív módszerek kidolgozása a jogviták rendezésére, z h) a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása z
15
Az SZBJT főbb kérdéskörei- polgári igazságügyi együttműködés (V. cím 3. fejezete, 74. cikk és 81. cikk) z
a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdések vonatkozó intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz. A Tanács a Bizottság javaslata alapján határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdések azon területeit, amelyek esetében a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
z
A Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő igazgatási együttműködés biztosítására. A Tanács, a 76. cikkre is figyelemmel, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.
LSZ változtatásai z
z
z
z
z
Némiképp nagyobb körben ad lehetőséget a jogalkotásra, mind a jogalkotás feltételei, mind az új kifejezett jogalapok vonatkozásában. Nincs meg a lehetősége egy egységes polgári eljárási kódex létrehozásának, valamint a közösség jogalkotási hatásköre csak addig terjedhet, amíg az különösen szükséges a belső piac megfelelő működéséhez. Lehetőség az együttdöntési eljárás keretében kifejezetten olyan új területeken is jogalkotásra, mint az alternatív vitarendezési módszerek, az igazságszolgáltatási alkalmazottak, bírák, ügyészek képzése, az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés. Áthidaló klauzula (passarelle): a Tanács egyhangúlag határozhat arról, hogy bizonyos családjogi kérdésekben a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni, azaz minősített többségi döntéshozatalt és együttdöntési eljárást. A családjog területén: fennmarad az egyhangúság
16
A LSZ által bevezetett változásokból levonható következtetések 1 z
Általános észrevételek z az Európai Tanács jellege megváltozik; z a Miniszterek Tanácsában a jelenlegi III. pillér területén is a minősített többségi szavazás lesz a főszabály, z a tagállamok csak együttesen kezdeményezhetnek (min 7 tagállam) jogszabályt z az Európai Bíróság hatásköre bővül, a Bel- és Igazságügyi Együttműködés körében lesz kötelezettségszegési eljárás és megsemmisítési eljárás; z az együttdöntési eljárásból következően az Európai Parlament szerepe sokkal erősebb lesz az SZBJT terén; z a megerősített együttműködés komoly teret kap a Bel- és Igazságügyi együttműködés körében; z a közösségi aktusok, elsősorban irányelvek alkalmazása a III. pillérben is általánossá válik
A LSZ által bevezetett változásokból levonható következtetések 2 z
Az egyes területekre vonatkozó következtetések: z
z
a büntető igazságügyi együttműködés terén nagyon jelentős változások lesznek, (szavazati rend megváltozása, vészfék mechanizmus, irányelvi szabályozás, Európai Ügyészség felállításának lehetősége, korlátozó intézkedések nevesítése); a polgári igazságügyi együttműködés terén jelentős változás nem várható;
17
Büntető igazságügyi együttműködés: területei és jogi kerete előzmények: számos ET egyezmény z az EU keretében megvalósuló büntető igazságügyi együttműködés és az Eu büntetőjogi szabályainak kialakítása, a büntetőjog klasszikus dogmatikai kérdéseinek érintetlenül hagyásával, félretételével valósul meg z
z
kettős büntethetőség, politikai bűncselekmények, állampolgár kiadatásának tilalma
lehetséges magyarázatok z bűnözés nemzetközivé vált z hagyományos bűnügyi együttműködés ma már nem hatékony z EU/EK saját büntetőjogi eszközökkel védendő érdekei (pénzügyi, titoktartás)
Büntető igazságügyi együttműködés – a kölcsönös elismerés elve Tagállam hatósága elfogadja a másik tagállam bűnüldöző vagy büntető hatósága által hozott döntéseit - még akkor is ha belső joguk más ír elő hasonló helyzetben - lemondanak a kettős büntethetőség elvéről - tartózkodnak büntetőeljárás indításától (ne bis in idem) I. Tárgyalást megelőző szakaszban: pl. a) bizonyítékok kölcsönös elismerése: nem minden szükséges bizonyítékra vonatkozik II. Ítéletek kölcsönös elismerése: a) az elmarasztaló ítéletekről való kölcsönös tájékoztatás: információcsere nehézségekbe ütközik b) ne bis in idem elve: ugyanazért a tettért ne lehessen ugyanazt a személyt kétszer elítélni --- az EU Alapvető Jogok Kartája – 50. cikk, EUBG - döntések: Gözütok, Brugge; Miraglia); c) a másik tagállamban hozott elmarasztaló ítélet figyelembe vétele a büntetőeljárásban d) az ítéletek végrehajtása bármely tagállamban e) foglalkozástól való eltiltás kölcsönös elismerése
18
Eljárásjogi normák – kiadatás I Európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló kerethatározat - az „Európai Elfogatóparancs” fogalma: „egy tagállamban kibocsátott igazságügyi hatósági határozat, amely azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam a büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztésbüntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a keresett személyt elfogja és átadja” (1. cikk (1) bekezdés) - alkalmazási köre: a parancsot kibocsátó államban min. háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett 32 meghatározott bűncselekmény esetén a kibocsátó állam akkor is követelheti a kiadatást, ha a megkeresett államban a tett nem minősülne bűncselekménynek - Eljárás: a kibocsátó hatóság közvetlenül eljuttatja a végrehajtó hatóságnak vagy a SIS-en keresztül - Foganatosításának megtagadása: z z z
Kötelező: a keresett személyt valamely tagállam ugyanazon cselekményért már jogerősen elítélte Mérlegelhető: pl. végrehajtó tagállamban ugyanazon cselekmény miatt, amelyen az európai elfogatóparancs alapul, büntetőeljárás van folyamatban Saját állampolgár kiadása sem megtagadható!
- A keresett személy jogai: tájékoztatáshoz, tolmácshoz, védelemhez való jog - Hatása: pl. kiadatás depolitizálása, ej időtartama csökken
Eljárásjogi normák – kiadatás II Kiadatási megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között 2004 z a tagállamok és az Egyesült Államok közötti meglévő bilaterális kiadatási egyezményeket bővíti ki ill. egyszerűsíti z a kiadatási bűncselekmények felsorolása helyett z az egy évnél hosszabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket, ezek kísérletét nyilvánítja kiadatást megalapozónak z nem kívánja meg a tett azonos büntetőjogi megítélését z deviza- vám és adóügyekben azt sem, hogy az adott vámelőírás, vagy export-ellenőrzési intézkedés mindkét ország jogában szerepeljen z z
Európai Unió Bíróságának szerepe Halálbüntetés: a kiadatás feltételhez köthető
19
Eljárásjogi normák – bűnügyi jogsegély I z z z
z
z
kétoldalú jogsegélyegyezmények hálója a tagállamok között SVE rendelkezései Kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény (2000) z Általános jogsegély (iratok kézbesítése, hatóságok közvetlen érintkezése) z Jogsegély különleges formái (megszerzett tárgyak visszaszolgáltatása, fogvatartott személyeknek nyomozás céljára a másik tagállamba átadása, videokonferencia-kihallgatás) z A bűnügyek kapcsán elrendelhető lehallgatások szabályozása 2001. évi jegyzőkönyv a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelemről z természetes és jogi személyeknek a másik állam bankjaiban levő számláira és tranzakcióira vonatkozó információk kikérésére hatalmaz fel z a megkeresett állam banktitokra hivatkozva nem zárkózhat el z a bűnügyi jogsegélyegyezmény keretében semmilyen bűncselekmény nem minősül politikainak – azaz nem lehet erre hivatkozva megtagadni a jogsegélyt A Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról z vagyonnal vagy bizonyítékokkal kapcsolatos biztosítási intézkedések kölcsönös elismerése és végrehajtása z a megkeresett államnak megmarad az a lehetősége, hogy a biztosítási intézkedés (lefoglalás, elkobzás, stb.) végrehajtását a kerethatározatban azonosított feltételek fennállta esetén megtagadja
Anyagi jogi normák
1. Fő területei: terrorizmus pénzmosás korrupció pénzhamisítás emberkereskedelem, embercsempészet, csalás 2. Fő eszközei: jogharmonizáció kerethatározatok, irányelvek útján 3. Meghatározza: z büntetendő cselekmények körét z bűnelkövetési formákat: elkövető, felbujtó, bűnsegéd z bűncselekmények tényállását z büntetési tételeket
20
Anyagi jogi normák – terrorizmus I. - Közös álláspont „a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedésekről 2001 terrorcselekmények, terrorista szervezetek, listák A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet és annak végrehajtása Előírt lépések: a terrorista személyek, szervezetek rendelkezésre pénzeszközök, gazdasági források befagyasztása, annak megakadályozása, hogy ilyen forrásokhoz juthassanak, pénzügyi szolgáltatások nyújtásának tilalma T-228/02 Iráni Népi Mudzsaheddin (People's Mujahedeen of Iran (PMOI) kontra az Európai Unió Tanácsa (2006. december 12.) z Megsemmisíti a Tanács határozatát, mely a terrorizmus leküzdése érdekében a szervezet pénzeszközeinek befagyasztását rendeli el z A megtámadott határozat sérti a védelemhez való jogot, az indokolási kötelezettséget és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. z elhatárolás: Yusuf- , Kadi- , Ayadi- és Hassan-ítélet amelyekben az Tanács és a Bizottság az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Szankcióbizottsága határozatainak átültetésére szorítkozott, ezek jogszerűek
Anyagi jogi normák – terrorizmus II. z Kerethatározat a terrorizmus leküzdéséről 2002. június 13. 1. Terrorista cselekmények z azok a „szándékos cselekmények, ... amelyek az elkövetés módja vagy összefüggéseik folytán egy államot vagy nemzetközi szervezetet komolyan károsíthatnak, ha azokat azzal a céllal követik el, hogy: z 1. a lakosságot komolyan megfélemlítsék, z 2. vagy állami szervet vagy nemzetközi szervezetet jogellenesen arra z kényszerítsenek, hogy valamely intézkedést megtegyen vagy ne tegyen meg, z 3. vagy egy állam vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, z gazdasági vagy társadalmi rendjét súlyosan megzavarják vagy lerombolják”, mégpedig a következő tettek révén: a) személy élete elleni támadás, amely halált okozhat; b) személy testi épsége elleni, a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás; c) emberrablás vagy túszejtés; Megvalósítási cselekmények d) kormányzati létesítmény vagy közérdekű üzem, közlekedési rendszer, infrastrukturális létesítmény – beleértve az informatikai rendszert is –, a kontinentális talapzaton rögzített építmény, illetve közterület vagy magántulajdon olyan súlyos megrongálása, amely alkalmas az emberi élet veszélyeztetésére vagy jelentős gazdasági veszteség előidézésére; e) légi jármű, vízi jármű vagy más tömegközlekedési, illetve áruszállító eszköz hatalomba kerítése; f) lőfegyver, robbanóanyag, robbantószer, illetve nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyver előállítása, tartása, megszerzése, szállítása, rendelkezésre bocsátása vagy felhasználása, valamint biológiai és vegyi fegyverekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés g) veszélyes anyag kiengedése vagy tűzvész, árvíz vagy robbanás előidézése, amely emberi életet veszélyeztet; h) a víz- vagy áramellátásnak, illetve más létfontosságú természeti erőforrás ellátásának a megzavarása vagy megszakítása, amely az emberi életet veszélyezteti; i) az a)–h) pontban felsorolt cselekmények elkövetésével való fenyegetés.”
21
Anyagi jogi normák – terrorizmus III. 2. Terrorista csoporthoz kapcsolódó cselekmények: terrorista csoport, strukturált csoport --- büntetendő: irányítás – ‘részvétel’ 3. A terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények z Felbujtás, bűnsegély, kísérlet is büntetendő z Büntetési tételek z Enyhítő - különleges - körülmények 4. Büntetendő cselekmények: 1. akár saját nevében eljárva, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva olyan személy követett el a jogi személy javára, aki a jogi személyen belül vezető tisztséget tölt be, amely a következők egyikén alapul: a) a jogi személy képviseletének joga; b) a jogi személy nevében való döntéshozatal joga; c) a jogi személy szervezetében az ellenőrzés joga. 2. A fent említett személy részéről gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiányossága tette lehetővé a bcs elkövetését 5. Szankciók: a) kizárás az állami kedvezményekből és támogatásokból; b) valamely üzleti tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás; c) bírósági felügyelet alá helyezés; d) bíróság által elrendelt felszámolás; e) a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása.
Anyagi jogi normák – pénzmosás z
z
z z z
91/308/EGK Irányelv a pénzügyi intézmények pénzmosás céljára való felhasználásáról 2001 z A vagyoni érték: ingó, ingatlan, vagy bármilyen eszmei tulajdon, jogcím, vagyoni értékű jog z Cél: a hitel- és pénzintézeteket (ideértve hites könyvvizsgálók, adótanácsadók, ingatlanügynökök, közjegyzők, ügyvédek, ékszerkereskedők és kaszinók) arra kényszerítse, hogy azonosítsák a saját ügyfeleiket, illetve bárkit, aki 15 000 eurónál nagyobb értékű tranzakciót kíván végrehajtani és jelentsék a megfelelő szerveknek, ha pénzmosásra utaló ügylettel találkoznak. 2001/5000/IB Kerethatározat (2001. június 26.) a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról z A pénzmosás szándékos bűncselekmény, amelynek lényegében háromféle megvalósítási formáját nevesíti az irányelv, beleértve a pénzmosásra szövetkezést, a kísérletet és a pénzmosáshoz nyújtott bűnsegélyt: z 1. a bűnöző tevékenységből származó vagyoni érték átadása, átalakítása, átutalása az eredet elrejtésének a szándékával, z 2. ilyen vagyoni érték valódi természetének, valóságos tulajdonosának elrejtése, a vagyoni érték jellegének eltitkolása végett, z 3. az orgazdaság a tagállamoknak bűncselekménynek kell nyilvánítaniuk a pénzmosás tényállásait legalább négy évig terjedő maximális szabadságvesztéssel kell büntetniük, valamint Intézkedniük kell a bűncselekményből eredő jövedelem, vagy azzal egyenértékű vagyon elkobzásáról
22
Anyagi jogi normák – embercsempészet z
A Tanács 2002/90/EK számú irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról z
z
tényállás rögzítése „szándékosan segítséget nyújt olyan személynek, aki nem állampolgára egyik tagállamnak sem, abban, hogy az érintett állam külföldiek be-, illetve átutazásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területére beutazzon, illetve azon átutazzon” vagy anyagi haszonszerzés céljából szándékosan segítséget nyújt a külföldinek abban, hogy az érintett állam külföldiek tartózkodásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területén tartózkodjon.
A Tanács 2002/946/IB sz. kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről z
z
Anyagi előnyből, bűnszervezetben tevékenykedő vagy a csempészett emberek életét veszélybe sodró embercsempészeket legalább nyolc éves szabadságvesztéssel büntessék a tagállamok további szankciók: a csempészet eszközének az elkobzását, a foglalkozásból kizárást, az embercsempész kitoloncolását s a csempészetben bűnösnek talált jogi személy szokásos megbüntetését is. z z z
a)kizárás az állami kedvezményekből és támogatásokból; b) valamely gazdasági tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás; c) bírósági felügyelet alá helyezés; d)a jogi személy bíróság általi megszüntetése
Anyagi jogi normák – emberkereskedelem
z
2002/629/IB kerethatározat az emberkereskedelem elleni küzdelemről z kétféle összefüggésben bünteti az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményeket: z z z
z
munkára kényszerítés szexuális kizsákmányolás Minősített esetei: Szabadságvesztés büntetése, amelynek felső határa legalább nyolc év büntetendőnek minősíti a felbujtást, a kísérletet és a bűnsegélyt is, jogi személy felelősségre vonhatóságát is.
2004/81/EK IRÁNYELVE (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről.
23
Anyagi jogi normák – egyéb
2003/80/IB KERETHATÁROZAT (2003. január 27.) a környezet büntetőjog általi védelméről z KERETHATÁROZAT (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről --- mind az aktív, mind pedig a passzív korrupció ellen fellép --- ügyleti tevékenység folytán elkövetett szándékos cselekmények büntetését rendeli z 2004/68/IB KERETHATÁROZAT (2003. december 22.) a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről z
Intézményrendszer I I. Európai (büntető) Igazságügyi Hálózat 1998 a) célja: bűnügyi együttműködés, különösen a szervezett bűnözés, és annak különböző formái kapcsán b) elemei c) az EIH által ellátott feladatok és a kapcsolattartók feladata II. OLAF Európai Csaláselleni Hivatal a) EKSZ 280. cikk – előírja, hogy a Közösség és a tagállamok küzdenek a csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő minden más jogellenes tevékenység ellen b) Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó egyezmény 1995. (2002) c) nem operatív nyomozó szerv - az Európai Bizottság adminisztratív szerve, független - vizsgálati jogkörök, - vizsgálat eredményei alapján: nemzeti eljárások
24
Intézményrendszer II - Eurojust Tagjai: bírák, ügyészek, rendőrségi tisztviselők --- mint kapcsolattartók – a tagok mandátumát az őket küldő tagállamok nemzeti joga határozza meg z Célja: a két vagy több tagállamot érintő súlyos – szervezett – bűnözés üldözésének összehangolása (az államok között a nyomozás és a büntetőeljárás során megvalósuló együttműködés révén) z Eszközei: - felkérheti egy tagállam hatóságait, hogy járjanak el egy ügyben, vagy éppen tartózkodjanak az eljárás megindításától, mert egy másik tagállam szervei ehhez kedvezőbb helyzetben vannak - a tagállamok hatóságainak koordinálása - javaslatot tehet közös nyomozócsoport felállítására - információval támogathatja ezeket z Eljárhat: tagja révén – testületként z Eurojust Europolhoz fűződő viszonya: nem irányítja, felügyeli, ellenőrzi az Europol tevékenységét z nem európai ügyész, nincs joga nyomozást kezdeni vagy vádat emelni a saját nevében z Lisszaboni Szerződés --- Eurojust átalakítása Európai Ügyészséggé? z
Lisszaboni Szerződés újításai z
rendes jogalkotási eljárás bevezetése (együttdöntési eljárás, a Tanácsban minősített többséggel) z amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az adott irányelvtervezet saját büntető-igazságügyi rendszerének valamely sarokkövét érintené, kérheti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését (vészfék mechanizmus) z Az Európai Tanács számára a felfüggesztéstől számítva négy hónap áll rendelkezésre a kérdés eldöntésére, konszenzus hiányában pedig – ha legalább kilenc tagállam kívánja – lehetőség van megerősített együttműködésre. z Nincs lehetőség „vészfék” (illetve megerősített együttműködés) alkalmazására z z z z
z
a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerése, ideértve az eljárási szabályokat is joghatósági összeütközések megelőzése, rendezése a bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak képzésének támogatása a büntető-igazságügyi hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése a büntetőeljárás és a végrehajtás során
Eurojust - Európai Ügyészség
25
Polgári igazságügyi együttműködés Célok 1. az állampolgárok és jogi személyek joghoz jutásának megkönnyítése 2. a hatósági és bírói döntések kölcsönös elismerésének érvényesítése 3. az eljárásjogok közelítése Intézmények 2001. Európai Igazságügyi Hálózat felállítása polgári és kereskedelmi ügyekben
1. Joghoz jutás előmozdítása Tamperei célok - Tájékoztatás – elérhető tájékoztatási rendszer felállítása - Határon átnyúló jogi segítségnyújtás minimális közös standardjai, közös eljárási szabályok, egyszerűsített, gyorsított eljárásokra, kisebb súlyú, határon átívelő fogyasztói igények, nem vitatott igények, tartási igények esetén - Bűncselekmények áldozatainak hatékony védelme és kompenzációja Jogi segítség igénybevételére vonatkozó irányelv 2003 1. Határon átnyúló jogviták esetén 2. polgári és kereskedelmi ügyekben 3. a megfelelő anyagi forrással nem rendelkező EU polgár / letelepedett külföldi 4. megfelelő költségmentességhez való jogosultsága: államilag támogatott perbeli képviselet, jogsegély (2004-től), vagy pereskedést megelőző tanácsadás (2006-tól) 5. A jogvita határon átnyúló vonatkozású jellegéhez kapcsolódó költségek 6. A jogviták tárgyára vonatkozó feltételek 7. a nemzeti jogi segítségnyújtást nem szabályozza
26
2. Hatósági és bírói döntések kölcsönös elismerésének az elve z
z
z
z
Tamperei célok: kis súlyú fogyasztói / kereskedelmi igények, egyes családjogi ügyek esetén automatikus elismerés Alapvető Jogok Kartája: VI. cím polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó: BRÜSSZEL I 2001 (2002), Tanács rendelete A házasságra (bontásra, érvénytelenítésre) és a szülői felügyeletre vonatkozó (BRÜSSZEL IIa) Tanács rendelete (2003) – 2000. évi Brüsszel II. váltja fel
3. Eljárásjogok
z z
z
z
Csődeljárás (2000, rendelet) a bírói és nem bírói iratok kézbesítése (2000, rendelet) a bizonyításfelvétel polgári és kereskedelmi ügyekben (2001 rendelet) a nem vitatott pénzügyi követeléseket rendező ítéleteket és döntések (2004)
27
