1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Kommunikáció és Médiatudomány Szak
IDENTITÁSTUDAT ÉS EGYENRUHA Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Magyarország mai katonai egyenruháinak interkulturális összehasonlítása
Belső konzulens
Készítette
Dr Hidasi Judit – BGF Dékán
Török Csilla
Külső konzulens
Levelező tagozat
Kiss Dezső –ZMNE
PR/Szóvivő szakirány
Budapest 2010.
2
Tartalom IDENTITÁSTUDAT ÉS EGYENRUHA ------------------------------------------------------------------------ 2 Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Magyarország mai katonai egyenruháinak interkulturális összehasonlítása ------------------------------------------------------------------------------------- 2 BEVEZETŐ ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 5 Szubjektív bevezetés------------------------------------------------------------------------------------------------------ 5 A kutatás célja -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 7 Hipotézisek ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 8 A kutatás tartalma és alkalmazott módszerei ---------------------------------------------------------------------- 9 AZ IDENTITÁS SZEREPE ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 12 Az identitás fogalma ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 12 Két szociálpszichológiai elmélet az identitásról ------------------------------------------------------------------ 13 A társadalmi normák --------------------------------------------------------------------------------------------------- 15 A konformizmus --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 15 A RUHA TESZI AZ EMBERT!?---------------------------------------------------------------------------------------------- 19 Az öltözködés, mint kommunikációs kód -------------------------------------------------------------------------- 19 A kulturális jelzések (szignálok) ----------------------------------------------------------------------------------- 19 Az öltözködés, mint jelrendszer ---------------------------------------------------------------------------------- 20 A ruhaviselet – mint státusz és divat ------------------------------------------------------------------------------- 22 A rendi társadalom hagyományai -------------------------------------------------------------------------------- 23 A modern társadalom sajátosságai ------------------------------------------------------------------------------ 24 A divat ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 25 Az egyenruha és a személyes én megjelenítése -------------------------------------------------------------- 26 A KATONAI EGYENRUHA -------------------------------------------------------------------------------------------------- 29 A katonai egyenruha jellemzői --------------------------------------------------------------------------------------- 29 Az egyenruha fogalmáról ------------------------------------------------------------------------------------------- 29 Az egyenruha születése és rendeltetése ----------------------------------------------------------------------- 30 Néhány szó a jelzések és a színek történetéből--------------------------------------------------------------- 31 Az egyenruhák rendeltetése ------------------------------------------------------------------------------------------ 33 A polgári és a katonai viselet ----------------------------------------------------------------------------------------- 34 Az önálló katonai „divat” ------------------------------------------------------------------------------------------- 34 Az egyenruha, mint „információs tábla” ----------------------------------------------------------------------- 36 A katonai viselet hatása a polgári öltözködésre -------------------------------------------------------------- 37 A NEMZETI SZIMBÓLUMOK ÉS A HADSEREGEK ARCULATI ELEMEI --------------------------------------------- 39 3
Általános összefüggések ----------------------------------------------------------------------------------------------- 39 A nemzeti szimbólumok szerepe --------------------------------------------------------------------------------- 39 A nemzeti szimbólumrendszer főbb elemei ---------------------------------------------------------------------- 40 (Állam)nemzeti szimbólumok a vizsgált hadseregek egyenruháin ------------------------------------------ 41 Franciaország ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 44 1. Címerállat ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 44 Magyarország --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 46 KATONAI EGYENRUHÁK -------------------------------------------------------------------------------------------------- 48 Az amerikai (USA)hadsereg egyenruhái---------------------------------------------------------------------------- 48 Az amerikai egyenruhák általános sajátosságai--------------------------------------------------------------- 48 Az amerikai díszegyenruha----------------------------------------------------------------------------------------- 49 A köznapi egyenruha ------------------------------------------------------------------------------------------------ 50 Gyakorló egyenruha ------------------------------------------------------------------------------------------------- 51 A francia hadsereg egyenruhái --------------------------------------------------------------------------------------- 52 A Francia Idegenlégió ----------------------------------------------------------------------------------------------- 52 Az Idegenlégió díszegyenruhája ------------------------------------------------------------------------------- 52 Az Idegenlégió társasági egyenruhája ----------------------------------------------------------------------- 53 A francia hadsereg gyakorló egyenruhája ---------------------------------------------------------------------- 53 A mai magyar hadsereg katonai szimbólumai és egyenruhái ------------------------------------------------ 54 A magyar hadsereg alapszimbólumai --------------------------------------------------------------------------- 54 Egyenruha: nevelés és népszerűség ----------------------------------------------------------------------------- 55 A díszegyenruha ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 56 A hallgatói díszöltözet ----------------------------------------------------------------------------------------------- 57 A köznapi egyenruha ------------------------------------------------------------------------------------------------ 58 A gyakorló egyenruha ----------------------------------------------------------------------------------------------- 59 ZÁRSZÓ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 60 Egyenruha, hivatás és identitás -------------------------------------------------------------------------------------- 61 A katonai egyenruha nemzeti és nemzetközi jellege ----------------------------------------------------------- 62 Egyenruha és a Kommunikáció--------------------------------------------------------------------------------------- 63 Az egyenruhák változása----------------------------------------------------------------------------------------------- 64 Végezetül ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 65 FELHASZNÁLTIRODALOM ------------------------------------------------------------------------------------------------- 66 FELHASZNÁLT HONLAPOK ------------------------------------------------------------------------------------------------ 68 4
BEVEZETŐ Csínom Palkó, Csínom Jankó csontos karabélyom, Szép selymes lódingom, dali pár pisztolyom, Nosza rajta jó katonák, igyunk egészséggel, Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével. (népdal)
Szubjektív bevezetés A téma kiválasztásakor két tényező volt igazán fontos számomra. Egyrészt az öltözködés, a ruha. Mivel a szépségiparban dolgozom, ezért nagyon jól tudom, hogy a „ruha teszi az embert”, azaz, hogy társadalmi szerepek, illetve az identitás megélésében igen nagy szerepe van a ruhának, a külső megjelenésnek. Közismert, hogy az öltözködés, a „csomagolás” az egyik alapvető kommunikációs eszközünk,1 bár az emberek többsége – szerintem – nincs tisztában azzal, hogy öltözködésüknek milyen komoly üzenetközvetítő hatása van. Azonnal tudtam tehát, hogy valamilyen formában az öltözködésről, a ruháról fogok írni.
A másik alapvető szempont a hadsereg, az egyenruha volt. Legfőképpen azért, mert a hadsereg, illetve az egyenruha nagyon sokféle formában kapott jelentőséget eddigi életem során. A hadsereg nekem gyermekkorom óta ismerős közeg: édesapám katonatiszt. Számtalan emlékem van arról, hogy gyermekként mennyire büszke voltam rá. Amikor kézen fogva mentünk egy-egy rendezvényre és az utcán mindenki megbámulta a díszegyenruháját, a kitüntetéseit; vagy amikor a laktanyában mindenki tisztelgett neki, előre engedte. Még most is érzem az erőt, ami akkor belőle sugárzott.
1
Különösen érdekes volt ebből a szempontból látni, hogy a divattervezők és a tárgyak designerei mennyire
hasonlóan dolgoznak. Amikor például egy piacra bevezetendő új termék érkezett a L’Oreal Magyarország Kozmetikai Kft-be (ahol korábban dolgoztam), akkor még többnyire „színtelen és szagtalan” formában teljesen egyszerű fehér csomagolásban felirat nélkül létezett. Aztán egy-két hónap alatt a különböző típusú szakemberek „felöltöztették”, hogy vonzó termék legyen belőle a vásárlók számára.
5
A hadsereg aztán később is fontos szerepet játszott az életemben. Az 1990-es évek közepén a Kaposvár mellett lévő taszári magyar repülőteret és laktanyát átadták az Amerikai Egyesült Államok (USA) hadseregének. A laktanyába nagyszámú amerikai katonát (majd 2003 elején átképzendő irakiakat) vezényeltek, a repülőteret pedig – sajátos területen-kívüliséget élvezve – az amerikai hadsereg használta.
Ezzel egy új lehetőség nyílt számomra. Pályázaton
elnyertem ugyanis a Taszári Amerikai Támaszpont fodrászati és „szépészeti” ellátásának koncesszióját, azaz én szervezhettem meg az itt állomásozó amerikai és az iraki civilek fodrászati ellátását. A laktanyán belül több fodrászszalont (Barber and Beauty shop) üzemeltettem, amelyek a női-férfi katonák kiszolgálását egyaránt jelentette. Itt aztán minden szempontból szembetaláltam magam a multikulturalizmus összes előnyével és hátrányával: össze kellett egyeztetnem a magyar és az amerikai munkakultúrát; szót kellett értenem az emigrációból hazatérő leendő iraki katonákkal; meg kellett tanulnom a fehér emberek hajszerkezetétől nagyon nagymértékben különböző hajszerkezetek (feketék, ázsiaiak) kezelését; a férfi- és női katonák eltérő szépészeti igényeit stb. – és akkor még nem beszéltem a nyelvi nehézségekről.2
A harmadik, katonaságra vonatkozó élményem – valószínűleg közvetlenül ez inspirálta ezt a dolgozatot – az volt, hogy még a taszári munkahelyemhez kapcsolódva el kellett utaznom Koszovóba egy Nemzetközi Katonai bázisra, ahol nagyon érdekes benyomások értek. Ezen a NATO támaszponton a különböző nemzetiségű katonák (amerikaiak, franciák, olaszok, németek, csehek, lengyelek, magyarok) bár külön-külön barakkokba voltak elszállásolva, a közös helységekben - étkezde, kantin, szórakozási lehetőségek, fodrászüzlet stb. - azonban mégis együtt töltötték az idejüket.
Külső szemlélőként alapvetően az egyenruhájuk
különböztette meg őket egymástól. Nagyon érdekes volt az a sok színes (tarka) egyenruha, amely alapján nagyon hamar el tudtam különíteni egymástól a különböző csoportokat és embereket, akiket a későbbiekben már más jellemzők (beszéd, metakommunikáció stb.) is el tudtam különíteni. Meglepő volt az is, hogy a katonai öltözködés - legyen az díszruha, vagy gyakorló-ruha - mennyire kifejezi az adott nemzethez való tartozást, a nemzeti identitást. 2
Multikulturális élményeim tovább bővültek, amikor egy évre az USA-ba utaztam, ahol vietnámi, kínai, lengyel,
orosz, argentin, mexikói stb. osztálytársaimmal közösen tanultuk az angolt. Az iskolában rendszeres party-k voltak, ahol lehetőség nyílt egymás kölcsönös megismerésére. Az amerikai emberek nagyon segítőkészek voltak és sokkal nyitottabb életet élnek véleményem szerint, mint mi Közép- Kelet Európában különösen mi magyarok nagyon zárt életvitelt folytatunk hozzájuk képest.
6
Úgy gondolom, hogy a hadsereg, az egyenruha egy kissé „mostohagyerekként” van kezelve mind a „szépségiparban”, mind a divatszociológiában”, mind a kommunikációelméletben. Pedig régebbi divatlapokban, társasági újságokban3 bemutattak katonai egyenruhákat is, ami persze összefügg a korabeli magyar hadsereg magas társadalmi presztízsével is. Szerintem fontos lenne, hogy az egyenruha a jelenleginél nagyobb társadalmi figyelmet kapjon, hiszen az utóbbi időben nagyon sok fontos új fejlemény történt a hadseregben ezen a téren is: nagyszámban megjelentek a nők a hadseregekben; a katonák közötti közvetlen harc ma már nem jellemző, így a katonák jelentős része a harci eseményektől távolabb tevékenykedik, ami a viseletükön is megmutatkozik; más a hadsereg viszonya a civil lakossághoz is, mint korábban.
A kutatás célja Szakdolgozati kutatásom alapvető célja az, hogy megvizsgáljam, napjainkban a katonai egyenruha mennyiben tekinthető identitásképző tényezőnek: mennyiben segíti a katonákat abban, hogy azonosuljanak sajátos társadalmi szerepükkel, a választott közösség (itt a katonaság) szabályrendszerével, valamint kitüntetett szerepükkel a nemzeti identitás terén.
Mivel a hadsereg, az egyenruha kiemelt módon hordozza, illetve közvetíti a nemzeti identitás alapvető elemeit, ezért mind szociológiai, mind pszichológiai értelemben jól vizsgálható az egyéni és közösségi identitás kialakulása és működése. A fő kérdés itt az, hogy mennyiben segíti, illetve nehezíti az egyenruha a katonákat a közösséggel – a hadsereggel, illetve a nemzeti közösséggel – való azonosulásukban, illetve mennyire teszi lehetővé személyiségük, autonómiájuk megőrzését.
Fontos kutatási cél még magának az egyenruhának a vizsgálata. Terjedelmi okokból itt három alapvető területen, illetve megközelítésben elemzem majd az egyenruhákat: •
funkcionális (gyakorlati használhatósági) szempont, amely legfőképpen az egyenruha anyagának és használatának összefüggéseire koncentrál majd,
3
Emlékszem egyszer a kezembe került néhány Új Idők magazin, amelyben a két világháború közötti időszak
katonai díszegyenruháit mutatták be.
7
•
szépészeti, esztétikai szempont,
•
szimbolikus szempont – mennyiben sugározza a nemzeti szimbólumokat, a hazafiságot (a honvédő szerepet), a nemzeti identitást, illetve a speciálistársadalmi státuszt.
Természetesen ebből a szempontból különösen érdekes a különböző nemzetek – katonai egyenruha terén megfogalmazódó önképének - interkulturális összehasonlítása. A Szakdolgozatban három ország katonai egyenruháit fogom majd összehasonlítani: •
USA
•
Franciaország
•
Magyarország
A Szakdolgozat alapvető céljaihoz tartozik még az is, hogy az elemzés során bemutassam azt gazdag képi világot, látványt, amely az egyenruhákat jellemzi. Hajlamosak vagyunk ugyanis a katonaságot, az egyenruhát a szürkeséggel, a terepszínűséggel, az uniformizáltsággal azonosítani. Mindez szorosan összefügg hadsereg presztízsének nagymértékű csökkenésével. Több generáció nőtt már fel úgy, hogy a társadalmi és katonai ünnepségeken nem ismerhette meg a katonai díszegyenruhák hihetetlen változatosságát, tarkaságát; hogy nem ismerhette meg
a
különböző
fegyvernemek
és
katonai
szimbólumok
színes
sokféleségét.
Szakdolgozatomban ezért különösen nagy hangsúlyt kapnak majd a vizuális elemek, amelyek azonban nemcsak illusztrációul szolgálnak majd, hanem a mondandó alapvető hordozóiként szolgálnak.
Hipotézisek A Szakdolgozathoz kapcsolódó alapvető hipotéziseim a következők: 1. egyenruha alapvető csoport-, illetve identitásképző elem mind a katonák, mind a civilek számára, 2. nagymértékben segít azonosulni azzal a különleges szereppel, amely kiemelt helyet tölt be a nemzeti identitás megélésében (a „honvédő hazafi, aki akár az életét is áldozza a hazájáért”),
8
3. az egyenruha szoros és közvetlen kapcsolatban áll az adott ország múltjával, „dicsőséges” korszakaival, 4. a különböző nemzetek egyenruhái magukon viselik az adott nemzet szimbólumait és nemzeti sajátosságait, nemzeti szimbólumok, aki viseli, önkéntelenül is feszesebb a tartása stb. - mindez kifejeződik az egyenruha megjelenésében 5. A vizsgálat megmutathatja, hogy a multikulturális szemlélet mennyiben segítheti a nagyobb, nemzetek feletti katonai integrációk (pl. a NATO) (együtt)működését.
A kutatás tartalma és alkalmazott módszerei Az egyenruhák összehasonlítása, illetve hipotéziseim igazolása sokféle megközelítést igényel. A téma sokoldalú és sokszínű megközelítése érdekében először egy elméleti, szakirodalmi blokk következik, amelyben néhány alapfogalmat szeretnék tisztázni a hazai szakirodalom alapján. Mindenekelőtt az identitás fogalmát definiálom mind szociológiai, mind pszichológiai szempontból. Természetesen nem vállalkozhatom a fogalom teljes körű értelmezésére: itt elsősorban az öltözködés, illetve az egyenruha vonatkozásában felmerülő vonatkozásokat tárgyalom majd. A másik ilyen jellegű kulcsfogalom az öltözködés, illetve a ruha lesz, amelyet úgy fogok értelmezni, mint sajátos kommunikációs eszközt, mint sajátos jelrendszert. Az elméleti blokk harmadik részében az egyenruha társadalmi szerepéről lesz szó az iskolaköpenytől az egyenruháig. A Szakdolgozat második egysége az egyenruhákról szól majd. Igyekszem interdiszciplináris módon - a (katona)politikai, szociológiai, antropológiai és pszichológiai módszerekkel – összefoglalni mindazt, ami az egyenruhák kialakulásáról és fő jellemzőikről megtudtam. A Szakdolgozat harmadik részében az amerikai (USA), francia és a magyar egyenruhákat fogom összehasonlítani. Először röviden összefoglalom a nemzeti szimbólumok legfőbb sajátosságait, majd arról lesz szó, hogy ezek a nemzeti szimbólumok hogyan és milyen formában jelennek meg a katonai egyenruhákon. Az elemzéshez – a szemléletesség érdekében – egyrészt fotókat és rajzokat fogok használni, másrészt pedig az általam elkészített interjúkból fogok bevágni részleteket. Az egyenruhákat kétféle oldalról törekszem bemutatni. Egyrészt lineárisan, ami azt jelenti, hogy az egy nemzethez tartozó jellemző egyenruhákat veszem majd sorba, másrészt pedig össze fogom hasonlítani a különböző országok egyenruháinak legjellemzőbb vonásait. 9
A Szakdolgozat utolsó része interjúkra épül. Fontosnak tartom ugyanis azt, hogy a tudományos (elméleti) megközelítések mellett megjelenjen a szubjektívebb, személyesebb hang is. Eredetileg szerettem volna amerikai (USA) és francia katonákkal is interjút készíteni az egyenruhájukhoz fűződő kapcsolatukról és érzéseikről, de sajnos ezt nem tudtam realizálni. Így csak magyar katonákkal beszélgettem arról, hogy számukra mit jelent (mit jelentett) a katonai egyenruha. Az összehasonlíthatóság kedvéért egy idősebb – az ún. Kádár-rendszerben aktív – és egy fiatalabb – ma is aktív – katonatiszttel készített mélyinterjúból vágtam össze ezt a részt. Az interjúk során alapvetően nyitott kérdéseket tettem fel, szerettem volna minél több személyes és spontán megnyilvánulást kapni. Felállítottam az interjú vezérvonalát, majd alkalmazkodtam a megkérdezettekhez és a téma alakulásához. Próbáltam azonosulnom a katonai pálya sajátosságaival, hogy közelebb kerüljek a katonai élethez – bár ebben a közegben nőttem fel, kiderült számomra, hogy a katonai pálya sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint azt korábban érzékeltem. Igyekeztem tehát minél rugalmasabb kérdezési technikát alkalmazni. * Mivel a kiegészítő szövegek, lábjegyzetek és a képek nagyon szorosan kötődnek az alapszöveghez, ezért az ún. alsó jegyzetelést használtam.
A Szakdolgozat képanyaga a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum archívumából való. Külön köszönöm Baczoni Tamás muzeológus segítségét, amelyet a képek válogatásában nyújtott. *
Ez úton is szeretnék köszönetet mondani interjúalanyaimnak, akik nagyon sok fontos szakmai információval és háttéranyaggal láttak el a dolgozat megírása során, illetve korrigálták esetleges tévedéseimet: Mindenekelőtt Édesapámnak, Török Sándor nyugállományú alezredesnek köszönöm a segítségét és bátorítását, valamint Benedek Zoltán őrnagynak (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Tagozat, tagozatparancsnok-helyettes), Rakonczai Péter őrnagynak, 10
(Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Tagozat, katonai vezető főtiszt), Baczoni Tamás őrnagynak (muzeológus, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum), Vogel Dávid hadnagynak, (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kancellária, főtiszt). Köszönettel tartozom konzulenseimnek azért a segítségért, amit a Szakdolgozatom írásakor nyújtottak számomra: Dr Hidasi Judit (Budapesti Gazdasági Főiskola) és Kiss Dezső alezredes (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem sajtótitkár)
11
AZ IDENTITÁS SZEREPE " Vagyok, aki vagyok" ( Mózes I..3.14) Annak, hogy társas lények vagyunk, az a következménye, hogy individualitással, illetve konformitással társult érdekek közötti feszültség állapotában élünk. (Eliot Aronson)
Az identitás fogalma4 A latin eredetű identitás kifejezés értelmezése egyértelműnek tűnik a szótárak világában.
5
Jelentése: azonosság, megegyezés, önazonosság, öntudat. Bővebben megfogalmazva az identitás az ember társadalmi azonosságtudata. Ennek egyik része (oldala) az önismeret: annak tudása, hogy ki vagyok én, milyen vagyok én, milyen társadalmi csoportokhoz tartozónak érzem magam. A másik része (oldala) pedig az, hogy a környezetem kinek tart engem, melyek a társadalmi szerepeim. Szerencsés esetben ez a két oldal nem áll túl messze egymástól, ha az ember könnyen azonosulni tud társadalmi szerepeivel. Az identitás sokféle elemből áll, sokféle társadalmi szereppel azonosulhatunk. Alapvetőnek tekinthetjük például a nemhez és az életkorhoz való tartozást (nőnek, vagy férfinek, gyereknek, vagy felnőttnek tekintjük-e magunkat, illetve, hogy annak tekintenek mások bennünket). Nagyon fontos a különböző közösségekhez – család, iskola, baráti kör, település, ország, földrész – való kapcsolódás is, hiszen ez adja az ember számára a valahová tartozás biztonságát. Az identitás fokozatosan alakul ki az emberben a különböző közösségekkel való találkozás nyomán: például hosszú külföldi tartózkodás meg is erősítheti a nemzethez való tartozás tudatát, de gyengítheti is; ha kizárólag szőke hajúak vesznek körül, akkor megerősödhet a barna hajúakhoz való tartozás tudata, de be is festhetem a hajam szőkére, mert a szőkékkel akarok azonosulni.
4
A fejezet megírásakor legfőképpen a következő művekre támaszkodtam: Aronson, Eliot: A társas lény.
Közgazdasági és Jogi Kiadó. Bp. 1997.; Erős Ferenc - Csabai Márta: Testhatárok és énhatárok: az identitás változó keretei, Jószöveg Műhely. 2OOO. Goffman, E.:A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest.1981.; Pataki Ferenc: Identitás kettős tükörben. TIT. Bp. 1988. 5
http://www.tintakiado.hu/dictionary_idegenszotar.php; http://www.idegen-szavak.hu/keres/identit%C3%A1s
12
A sokféle identitás és szerep a felnőtt és egészséges emberben egységes és harmonikus rendszert alkot. Ugyanakkor az identitás viszonylagos fogalom is, sok tekintetben a környezetemtől függ, hogy kivel azonosítanak, illetve, hogy én kivel (milyen szereppel, példaképpel stb.) azonosulok.6 Az identitás kifejezésére az emberek gyakran használnak szimbólumokat. Ezek akkor természetesek,
ha
az
ember
magától
értetődően
használja
ezeket.
Az egyenruhák, a katonai rangjelzések, az iskolák, az Európai Unió jelvénye, a népviseletek, mind-mind egy-egy kisebb vagy nagyobb társadalmi csoporthoz való tartozás nyilvánosan vállalt szimbólumai. Felnövekedvén azonban megérti, hogy ezek az ismétlődések identitás-elemekre cserélhetők. Megismeri, elfogadja, és személyisége részévé formálja nemi identitását, egy családi közösség tagjának ismeri fel magát, később az iskola, a település közösségének részese lesz, erősebb vagy gyengébb szálak valamely valláshoz, nemzethez kötik, különféle közösségek részesévé válik – ezek mind az ő identitás-ruhái lesznek, és súlyosan megsínyli, ha valamelyiktől megfosztják. Legbelül tehát a személyiség önmagával való azonossága van, az önkép, ennek némely elemét örömmel vállalja a lélek, más részét titkolni szeretné. Legkívül pedig a különböző közösséghez tartozás fizikailag is megjelenő szimbólumai, kezdve az ing alatt hordott apró kereszttől egészen a kedvenc futballcsapat színére festett hajig.
Két szociálpszichológiai elmélet az identitásról G. H. Mead7 amerikai kultúraantropológus, a személyiség fejlődésében a legmeghatározóbb tényezőként más személyek jelenlétét tartja (interaktív felfogás). Vannak olyan fontos személyek az ember életében, akiknek a véleménye, vagy pusztán a jelenléte viszonyítási pontként szolgál az egyén minden cselekedetében. Ezek a személyek az egyén identitásának elemeivé válnak. Egy gyermeknél elsősorban a szülők határozzák meg, hogy a kisgyerek minek képzeli, minek képzelheti saját magát. Egy idő után azonban már nemcsak a szülők,
6
Gondoljunk csak Karinthy Frigyes nevezetes megfogalmazására: „Ha egyedül vagyok a szobában, akkor ember
vagyok, ha bejön egy nő, akkor férfi…” 7
Váriné Szilágyi Ibolya: G. H. Mead eredeti szerepfogalma és későbbi változásai. Szociológiai Szemle 1994/4.
3-20. alapján
13
hanem a kortárscsoport, a tanárok, a munkatársak és egyre inkább a média is befolyásolják az ember identitását. Az egyén a környezetéből visszajelzéseket kap saját magáról, melyek segítik őt önnön személyiségképének megformálásában. Fontos, hogy fiatal-felnőtt korra kialakuljon az egységes identitás, amiben minden egyes identitáselem bizonyos mértékben összefügg a másikkal. Akiben ez a harmónia megvan, arra már mondhatjuk, hogy érett személyiséggel rendelkezik - ennek kialakulásához viszont nagyon sok élményre van szükség. Az embernek ki kell próbálnia magát ahhoz, hogy mindaz, amit korábban mondtak neki, valóban be tudjon épülni a saját egyéniségébe, normává, értékké váljon. Belső korlátjai alakuljanak ki és ne a külső világ akadályozza tetteiben. Az az ember, akinek gyermekkorában folyamatosan megmondták, hogy mi a jó és mi a rossz, és a tapasztalás helyett egyszerűen csak elfogadta ezeket a megállapításokat tényként, annak az élete csak arról fog szólni, hogy másoknak engedelmeskedik. Az identitás formálódásának és társadalmi működésének megértéséhez érdemes egy másik szociálpszichológiai elméletet is érdemes figyelembe venni. Erving Goffman8 vezette be az ún. szociális identitás fogalmát. Ez a fogalom arra a felismerésre épül, hogy a viselkedési elvárások nemcsak az egyén társadalmi helyzetéhez, illetve szerepéhez kapcsolódhat, hanem személyes értékválasztásához (például becsületességéhez, szépségéhez, igazságosságához stb.) is.
A fő kérdés mindig az, hogy az adott személy milyen identitásokat, milyen
identitásszerkezetet tart érvényesnek a maga számára. Itt a társadalom már nem közvetlen partnerek, társadalmi szerepeket meghatározó személyek képében jelenik meg, hanem elvont eszmények, értékválasztások, vagy például a lelkiismeret formájában. Ebből következően az így értelmezett identitás stabilabb, „időt állóbb”, egységesebb, mint az interaktív, csupán szerepekben és interakciókban gondolkodó identitás-felfogás. Mindez számunkra azért fontos, mert a katonaságra vonatkozó „sztereotip” identitás-felfogás alaprétege a nagy eszményekhez kapcsolódik: önfeláldozás, becsület, lovagi erények stb. Ezen túlmenően viszont az egyenruha, a közösségi szellem tovább erősíti, erősítheti az azonosulást. Egyrészt a katonaságon belül is még sok tényező (a szabályzat, a többiek példája, az egymásra utaltság, az ún. „bajtársiasság”) erősítheti ezt a katonához „méltó” identitást. Másrészt pedig a külvilág viszonyulása, elvárása is ebbe az irányba mutat: a katona bátor, elviseli a fájdalmat, önfeláldozó stb. Ezek a társadalmi szerepek nagyon erősen 8
Goffman, Erving: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Bp. Gondolat Kiadó. 1981.
14
meghatározóak még ma is – például a katonadolog az mindig valami „fiús”, érzelemmentes dologra utal a magyar, és valószínűleg az európai kultúrában. Ebből a szempontból különösen érdekes az, hogy napjainkban már nők is lehetnek nagyobb létszámban katonák. Izgalmas kutatási terület lehet a közeljövőben, hogy mindez hogyan változtatja meg a katonaság arculatát és jellegét.
A társadalmi normák Minden csoport, minden közösség életében fontos szerepük van az ún. csoportnormáknak és közös értékeknek, a melyek befolyásolják a csoport fejlődését. Ezek határozzák meg, illetve ezek szabályozzák a csoporttagok gondolkodásmódját és viselkedését, valamint a csoporthoz való alkalmazkodását. A csoportnorma olyan, szabály-, illetve elvárás rendszer, amelyet a csoport hoz létre, és amelyet tagok magukra nézve kötelezőnek tartanak. A normáknak meghatározott funkciói vannak, ezek a következők: a csoport fenntartása, a célok elérése, a megfelelő viselkedés létrehozása, a csoporthoz tartozás elősegítése, a rend és fegyelem fenntartása. Betartásukat szankcióval erősítik. A normaalakulás jellemzője tehát, hogy ha az egyén csoporthoz tartozva tanul meg egy normát, azt egyéni helyzetekben érvényesíteni is fogja, és e szerint viselkedik, fogalmazza meg állításait. A normához igazodás tehát egy viszonyítási keret, amely a valahová tartozás érzését erősíti meg az egyénben, és segít abban, hogy az elvárt viselkedést produkálja. Az önmagunkról alkotott képünket is a csoport, illetve más egyének visszajelzései hozzák létre. Minél kevésbé vagyunk biztosak magunkban, annál inkább rá vagyunk szorulva a csoport támogatására.
A konformizmus A Konformizmus és a konformitás kifejezések9 arra utalnak, hogy egy személy igyekszik a társadalmi normáknak és szerepeknek – tehát a külső elvárásoknak minél jobban megfelelni. Olyan viselkedésmód tehát, amely valamely csoporttal való azonosulásban nyilvánul meg. A
9
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=konformit%C3%A1s+fogalma&meta=lr%3Dlang_hu&aq=7&aqi=g4g-
s2g4&aql=&oq=konfor&gs_rfai = 2010. április 30.
15
konformizmus és a csoportnyomás szerepéről és társadalmi működésének sajátosságairól Eliot Aronson ír szemléletesen Társas lény című könyvében10 Eliot Aronson idézi Solomon Asch nevezetes kísérletét, amely látványosan mutatja a konformizmus működésének sajátosságait : öt kísérleti személynek mutatnak egy X hosszúságú vonalat és el kell dönteniük, hogy a másik táblára rajzolt A, B, C vonal közül melyik azonos hosszú az X-szel - a helyes válasz a B. Az öt kísérleti személy közül azonban négy be van avatva a kísérletbe és szándékosan rosszat, az A vonalat jelöli meg azonos vonalként. Sorban következnek a válaszok: az 1., a 2., a 3., a 4. válaszadó is az A vonalat jelöli meg helyesnek. Ekkorra más az 5. (a kísérletbe nem beavatott) személy elbizonytalanodik, és mire rá kerül a sor, már ő is azt állítja, hogy az A válasz a helyes. Solomon Asch kísérletében a válaszadók 35% adott téves választ, azaz engedett a csoportnyomásnak. Kétféle magyarázatot adhatunk a konformitásra: -
a behódoló személyek az egyhangú többség hatására meggyőződtek arról, hogy saját, eredeti ítéletük rossz, vagy
-
tudták, hogy az ő véleményük a helyes, mégis a tömeggel tartottak, hogy elnyerjék a többség rokonszenvét illetve, hogy elkerüljék az ellenszenvet.
A különböző típusú csoportokon – így a hadseregben is - belül nagyon fontos ismerni a társas befolyásolás szerepét. A csoporttal való azonosulásban ugyanis különösen nagy szerepe van a különböző jeleknek, szimbólumoknak, többek között az egyenruhának. A társas befolyásolásra való reagálás három fajtáját ismerjük: -
Behódolás: arra személyre vonatkozik, akit a jutalom elnyerése vagy a büntetés elkerülése motivál. Ez a viselkedés csak addig érzékelhető, ameddig fennáll a jutalom ígérete vagy a büntetés veszélye.
-
Azonosulás (identifikáció): a befolyásolás alanya olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló. Abban különbözik a behódolótól, hogy az előbbiben az egyén hinni kezd az átvett véleményekben, bár nem különösen erősen.
10
Aronson, Eliot: Társas lény. Bp. Közgazdasági és jogi kiadó. 1997. 31-65. o. között
16
-
Internalizáció: a társas befolyásra való reagálás legtartósabb, legmélyebben gyökerező módja. Motívuma az igazságra való törekvés. Vagyis a vélekedés elfogadása belülről jutalmaz.
Az egyenruha ebből a szempontból egyértelműen a konformizmus egyik alapvető eszköze a közösségben, hiszen az egységes normát, az „uniformizáltságot” jelképezi. Ugyanakkor azonban éppen az egyenruhával kapcsolatban válik nyilvánvalóvá, hogy a konformizmus kifejezés szótári definiálása mennyire egyoldalú.11 Az egyenruhához, a „mundérhoz” való tartozás ugyanis nemcsak megalkuvást, behódolást jelent, hanem a közösséghez való tartozás büszkeségét is, az Aronson által említett „internalizációt”. Szociálpszichológiai értelemben ez a kettősség két végletben nyilvánulhat meg: -
A túlzottan homogenizált csoportból nőhet ki a tömeg, amely nagyszámú egyének halmaza, ahol az egyének ún. kollektív, érzelmi állapotba kerülve olyan viselkedésre is képesek lesznek, amelyre egyénileg nem. A tömegviselkedés társadalmi csapda, mert nem együttműködésről van itt szó, hanem kollektivitást mutató sokszor emberellene viselkedésről. A tömegviselkedésnek vannak tipikus helyzetei, mint pl. a katasztrófahelyzet, pánikhelyzet, vagy a lincselés.
-
A másik végletet a nonkonformizmus, illetve még inkább a deviancia és a destruktivitás képviseli. Ezeknek a magatartásformáknak éppen az a lényege, hogy az egyén – valamilyen okból szembehelyezkedik a társadalmi normákkal és minél határozottabban igyekszik megjeleníteni különállását.
A konformizmussal kapcsolatban nekem mindig a korlát kifejezés jut eszembe, amely szemléletesen fejezi ki azt a kettősséget, amely az egyén és a közösség között fennállhat. A korlát ugyanis egyfelől lehet védőkorlát, amely megvédi az egyént a külvilág támadásaitól.
11
konformizmus: „a fennálló uralkodó rendszerhez való elvtelen alkalmazkodás. Fakadhat hamis
meggyőződésből is, de alapja rendszerint cinizmus, karrierizmus. Az uralkodó osztályok apologetikájának szolgálatában a sekélyes művészet általában konformizmus útján szerez magának erkölcsi és anyagi elismerést. Ugyancsak negatív párja a nonkonformizmus. http://www.kislexikon.hu/konformizmus.html; konformista: alkalmazkodó, megalkuvó
17
Ugyanakkor lehet korlátozás, akadály is, mely nem engedi az egyént érvényesülni, amely „benntartja” az egyént az általa szűknek érzett közegben. Ez a kettősség a hadsereggel, illetve az egyenruhával – legyen az iskolaköpeny, vagy katonai mundér – kapcsolatban nagyon sokféleképpen értelmezhető. Az uniformizált öltözet egyfelől segíthet rejtőzködni, „elmenekülni” a társadalomban, ugyanakkor korlátozza a szabadságot is. Az egyenruha formalizmusa egyfelől segítheti a társadalmi érintkezést – mindenki egyértelműen tudja, hogy mi a helye, ugyanakkor személytelenné, arctalanná is teheti a közösség működését. Ennek megélése egyfelől az adott kultúrától, másfelől pedig az egyéntől függ. A különböző kultúrák természetesen eltérő követelményeket támasztanak az egyénekkel szemben az azonosulás, az alkalmazkodás terén. A személyes önállóságot hangsúlyozó ún. individualista kultúrákban például azt várják12 az egyéntől, hogy legyen önálló, egyéni, olyan tulajdonságok jellemezzék, amellyel megkülönböztetheti önmagát másoktól. Ilyen az északamerikai es a nyugat-európai társadalmak többsége. Az ún. kollektivista kultúrákban viszont a csoportokhoz tartozást, a beilleszkedést tart jak fontosnak, ezért az egyének13 viselkedése csoportról csoportra változhat. Előtérbe kerül a benyomáskeltés, a társadalmi szerep kidolgozása. Ilyen kultúrákat találunk Ázsia, Afrika, Dél-Amerika több országában. A Szakdolgozatban szereplő kultúrák – amerikai (USA), francia, magyar – természetesen viszonylag hasonló jellegű közeget képviselnek, de árnyalatokban itt is megfigyelhetőek különbségek az individualista, illetve a kollektivista szemléletben: pl. a hadseregszervezés módjában, s remélhetően az egyenruhák terén is.
12
Feladatok az individualista kultúrákban: egyéniségnek lenni, a személyes érzések, gondolatok, képességek
megismerése – saját coljaink megtálalása az életben, - egyenesnek lenni (azt mondjuk, amit gondolunk). 13
Az ún. kollektivista kultúrák elvárásai: beilleszkedni valamilyen csoportba, egy csoport céljaihoz kapcsolódva
maximálisan teljesíteni, rejtőzködni, mások gondolataiban olvasni. Egy japán ember énjének legfontosabb eleme, hogy miként alakítja társas kapcsolatait es hogyan végzi kötelességeit meg akkor is, ha ezek érzéseivel es gondolataival ellentétbe kerülnek.
18
A RUHA TESZI AZ EMBERT!? Illene betiltani minden ruhát Magyarországon, mert aki ruhát ölt magára, az valamilyen álláspontot képvisel és manapság az álláspontok veszélyesek kis hazánkban. Mindenkinek álláspontját, szemléletét, vagy ruháját betiltaná valaki... Szerintem járjunk meztelenül, vagy találjuk ki a magyar nemzethez tartozás köpenyét, hogy télidőben se fázzunk... Hungaricum lenne, ha meztelenül járnánk-kelnénk a világban. (újsághír nyomán)
Az öltözködés, mint kommunikációs kód14 A kulturális jelzések (szignálok) A kulturális jelek, jelzések is nonverbális csatornák, de függetlenek az ember biológiai lényétől.
Minden
emberről
ugyanis
lényeges
információkat
hordoznak
személyes
környezetének jellegzetes tárgyai. Például a ruha, a hajviselet, a különböző díszek, a jelvények stb. Ezek a jelek jelzik azt a közösséget, amelyben az illető személyiség felnőtt, és amellyel azonosul. A jelek nagyobb része tudatosan vállalt jelzés, csak kisebb hányaduk spontán, öntudatlanul. A női szerep "tartozéka” lehet például egy fésülködőasztal, egy cigarettamárka, a férfiszerep „tartozéka” pedig lehet egy barkácsasztal, vagy egy autómárka.
14
Ennek a fejezetnek a megírásakor a következő művekre támaszkodtam: Barthes, Roland: Az öltözködés
története és szociológiája. In. Divatszociológia I. Szerkesztette: Klaniczay Gábor és S. Nagy Katalin. Bp. Gondolat. 1982.; Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula Kiadó. 2OO1.; Domanovszky Endre: Korok ruhái. Corvina Kiadó, 1979.; Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei. Kommunikáció, demokrácia, média. Bp. 1998. MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskola; Divatszociológia I. Szerkesztette: Klaniczay Gábor és S. Nagy Katalin. Bp. Gondolat. 1982.; Kultúra, viselkedés, kommunikáció. Szerkesztette: Hidasi Judit. Bp. 1992. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Török Gábor: Kommunikációelmélet II. A közvetlen emberi és a társadalmi kommunikáció alapjai. (Jegyzet) Szombathely. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 2001.
19
A kulturális jelek, szignálok15 a társadalmi kommunikációs rendszer sajátosságai és az egyén számára normaként, elvárásként működnek: rangot, beosztást, hivatást, munkakört jelző ruhák, egyenruhák, a fiatalok öltözködése és hajviselete stb. A kulturális szignálok tehát a kommunikáció társadalmi szabályozásához járulnak hozzá. A kulturális szignálok megválasztásában azonban az egyénnek is nagy szerepe van. A társadalmi viszonylatok tágak, amelyeken belül az egyén elfoglalhat egy pozíciót saját választása, ízlése, értékrendje szerint. Eldöntheti, hogy melyik közösség, szubkultúra normáit és értékrendjét tekinti követendőnek a maga számára: a hosszú-vagy a rövid hajúak csoportját, az öltönyösök, vagy a bakancsosok közösségét. Az egyén kulturális identitása főleg a kulturális szignálokban fejeződik ki. Például a gyászviselet, fehér bot, levágott vagy megnövesztett szakáll. A személyiség a kulturális szignálokkal nem csak kifejezi, hanem keresi is identitását. A kulturális szignálokat két oldalról is lehet megközelíteni, a társadalmi kommunikáció és az egyén oldaláról: - önmagunk szignáljai - öntudatlan és tudatos jelzések, ruházat hajviselet, - a társadalom szignáljai - gyász színei, esküvő színei, egyenruhák. A kulturális szignálok jelentősége az alábbiakban összegezhető16: 1.
A kulturális szignálok útjelzők a mindennapi kommunikatív viszonyok kusza hálójában.
2.
A kulturális jelzések a kommunikáció keretei, egyben állandósult beállítódási módjai.
3.
A kulturális szignálok egy átfogó rendszer, a vizuális jelek részeként szabályozzák a
társadalmi együttélést. 4.
Mivel az interakciós szférában vannak jelen, a lélektani szerepük is igen jelentős.
5.
Ritkán, de önállóan is előfordulnak a kommunikációban.
Az öltözködés, mint jelrendszer A kulturális jelzések és szignálok legismertebb formája az öltözködés. Egy ember ruházata komplett jelrendszernek tekinthető, amely – tudatosan, vagy öntudatlanul – üzenetnek 15
Buda Béla kifejezése
16
Török Gábor: Kommunikációelmélet II. A közvetlen emberi és a társadalmi kommunikáció alapjai. (Jegyzet)
Szombathely. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 2001.
20
tekinthető a külvilág számára. Ez a jelrendszer szervesen összefüggő egésznek tekinthető, amelyből kiolvasható, hogy az adott ruha viselője milyen viszonyban áll a társadalmi normákkal: jellemző lehet például ha valaki különböző színű zoknikban, vagy cipőkben jár, vagy éppen teljes ruházata összhangjára törekszik.
Klaniczay Gábor írja, az általa és S. Nagy Katalin által szerkesztett Divat-szociológia című munka előszavában: „Az öltözködés jelrendszere minden ismert társadalomban kitüntetett – bár sohasem egyedüli – terület volt a társadalmi különbségek és összetartozások kulturális jelek segítségével történő kinyilvánítására. Ennek kézenfekvő praktikus oka van: a viselet az a kulturális jel, ami minden egyes emberhez, minden környezetben, az ő külön megnyilatkozása nélkül is, mindenki által hozzárendelhető. ... Az öltözködés jelrendszerének alakulása modellszerűen példázza a megkülönböztető jelek szerveződésének történelmi típusait, így jól felhasználható a divat jellemzésére is. ...Mindenféle testen viselt dolog, öltözet beilleszkedik egy normatív és a társadalom által szentesített formális rendszerbe. Az öltözködés önálló jelrendszert alkot, tulajdonképpen önálló nyelv az adott közösség tagjai között. ... A hatalom rendjének fenntartására szerveződő modern intézmények – egyház, hadsereg, fejedelmi udvar, állami bürokrácia, iskola – viszont bevezetik a megkülönböztető jelek intézményes szabályozását. Ide tartozik az egyenruha, a libéria, az etikett világos megkülönböztetéseinek rendszere, melyben a jelek eloszlásának egyértelműsége és szilárdsága a hagyományos megkülönböztető rendszerre emlékeztet. Valójában azonban az intézményes szabályozás ugyanúgy a jelek másodlagos elosztásán, tanulással történő elsajátításán, cserélődésre alkalmassá tevő modellszerűségén alapul, mint a divat. Csakhogy a jelek értékét itt nem elterjedtségük és a jelrendszer egészében elfoglalt pillanatnyi pozíciójuk határozza meg, hanem tudós rendszerezés, művészi stilizálás és a végső szót kimondó abszolút uralkodói akarat.”17
A ruházkodás és a társadalmi szerep közötti összhang, illetve kontraszt kommunikációs jelentőségére Roland Barthes18 hívta föl a figyelmet. Szerinte az öltözet elemeinek jelrendszere – vagyis a jelek és az általuk jelzett dolgok közötti jelentéskapcsolat – háromféle típusba sorolható: 17
Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1982. p. 10-11.
18
Barthes, Roland: Az öltözködés története és szociológiája. In. Divatszociológia I. (Szerkesztette: Klaniczay
Gábor és S. Nagy Katalin.) Bp. Gondolat. 1982.
21
1.
Véletlenszerű, tetszőleges jelek: például a rangjelzések a katonai egyenruhán (csillagok,
csíkok). 2.
Ikonikus vagy analógiás jelek: például egy merész dekoltázs, vagy rövid szoknya
szexuális felszólítás lehet, vagy egy ikonikus fegyvernemi jelzés az egyenruhán. 3.
Összetett kódrendszeren alapuló jel-jelentés kapcsolat: például egy punk-zenekar
rajongóinak ruha-kiegészítői, bizonyos szubkultúrák tetoválásai, viselt színe, ruha-kiegészítői stb.
Barthes szerint az viseletek fő jellemzői társadalmilag kötöttek, de vannak az öltözködésnek egyedi variánsai. Még az uniformis viselése is lehet egyéniségre szabott (például egy hímzett iskolaköpeny, farmer). A két véglet: a civil viselet és az egyenruha. Az utóbbi szimbolikus viszonyt is kifejez, mert a rendőr, a katona, a mentős, a tűzoltó uniformisa a partner számára azonnal jelzi viselőjének foglalkozását, rendfokozatát. A civil viselet jóval kötetlenebb, de itt is nagymértékű igazodást látunk a divathoz és a társadalmi státuszhoz. Ugyanakkor a civil viselet egy része nem a formalizált társadalmi képződményekhez való tartozást is kifejezi: például a fiatalok és az idősek öltözködése és hajviselete, a punkok külleme, a karikagyűrű viselése stb.
Az öltözködés tehát mindenképpen hordoz kommunikációs tartalmat, üzenetet, akár elfogadom és azonosulok vele, akár elutasítom és lázadok. Egyfelől tehát azt mondhatjuk, hogy az öltözködés az önkifejezés hatékony eszköze. Másfelől pedig a közösségekhez való tartozás, a társadalmi azonosulás megnyilvánulása is.
A ruhaviselet – mint státusz és divat19 „Nem a ruha teszi az embert!” – nagyon gyakran halljuk ezt a közmondást. Van benne igazság, kétségtelenül, azonban bizonyos mértékben az ellenkezője is igaz. Nemrégiben egy külföldi ismerősöm mesélte, hogy Magyarországon járva furcsa érzése támadt az emberek láttán. Pontosabban azt állította, hogy azok az emberek, akiket az utcán, irodákban és a 19
Klaniczay Gábor: Miért aktuális a divat: Divatszociológia I. Szerkesztette: Klaniczay Gábor és S. Nagy
Katalin. Bp. Gondolat. 1982.
22
boltokban látott „eltévesztették” az egyensúlyt az öltözetük és a helyszínek között. Szerinte (kicsit általánosítva) a magyar emberek alul- illetve túlöltözöttek. Mondanivalójának lényege, hogy a magyarok többsége nem alkalomhoz illően öltözködik: túl sok a sportosan-lazán illetve a túl elegánsan ruházkodott. Közöttük pedig egy szakadék van, nemigen van átmenet.
Tény az, hogy a társadalmi pozíció, a munkamegosztásban betöltött szerep, a státus és az öltözködés között szoros kapcsolat van: az, hogy ki, mit, és mikor vesz magára, az réteg és osztály-specifikus. Ez nem más, mint az a kulturális minta, ami szabályozza, hogy az adott hovatartozási csoport tagjai különböző alkalmakkor milyen öltözéket kell viselniük.
A rendi társadalom hagyományai
A ruha például a rendi társadalmakban nagy szerepet játszott. Mindenkitől megkövetelték az öltözködési szabályok betartását: a normák megszegése szigorú szankciókat vont maga után. Az egyes csoportok öltözékében a formák és a színek elrendezése olyan volt, hogy feltűnően árulkodjon hozzátartozójának társadalmi rangjáról. Ezt gyakran különböző színes szalagokkal és kendőkkel érték el. A fejviselet jelentősége is igen nagy volt. A középkori társadalomban még a deviáns státuszokat is fel lehetett ismerni külsőségeikről: A legtöbb országban például a prostituáltak vagy a csavargók meghatározott öltözéket voltak kénytelenek viselni.20 Az etikettek előírásai is jórészt a megfelelő státuszoknak járó viseletekre vonatkoztak. A régi világ interakciós szisztémáiban e jeleknek óriási szerepük volt, ezek miatt a személy észlelése valószínűleg egyetemesebb volt. Az előírt viseleteknek, mint kulturális jeleknek ma is nagy a jelentőségük van, még ha a kulturális fejlődés a régi általános funkcióból sokat elvett is. Ma is van jelentősége az egyenruhának. Ez általában a szimbolizált viszonylat - például a parancsnok és beosztottja kötelező betartását írja elő az interakciós partner számára. A rendőri egyenruha birtokosának engedelmeskednie kell, míg civil ruhában esetleg egy magas rangú rendőrtiszt is csak úgy tud befolyást gyakorolni valamilyen rendészeti kérdésben, ha előbb azonosítja magát. Hasonló a katonai egyenruha szerepe is. Minden formális testület igyekszik valamilyen szimbolikus egységet vinni tagjainak öltözékébe. Ha a ruhaviseletben ez az egység nem valósítható meg, 2020
Lőrinc László: Életmódtörténet. II. Budapest, AKG Kiadó 1998.
23
legalább jelvényekkel igyekeznek elérni. A kulturális jelzések alapján a kommunikáció automatikusan valamilyen viszonylatba rendeződik. A régi társadalmakban a főkötőt viselő nővel szemben a férfi kommunikatív stílusa azonnal felvette a férjes asszonynak járó tónust. Ma a karikagyűrű megpillantása tudósít az interakciós partner házassági helyzetéről. A jól öltözött férfi nagyobb bizalmat kap az autókereskedőnél, az nagyobb figyelemmel is foglalkoznak vele.
A modern társadalom sajátosságai
A rendi társadalommal szemben a modern társadalomban a „ruhaválasztás” jogilag szabad, de az egyéni ízlések a szocializáció során alakulnak ki, és csoportonként nagyon eltérőek. A társadalmi szabályozás ebben az esetben azt jelenti, hogy az adott személy társadalmi szerepe és viselkedése között (pozíció-viselkedés) összhang legyen. Ez tehát már nem azt jelenti – mint a középkorban -, hogy az adott személy minden helyzetben ugyanúgy köteles öltözködni és viselkedni, hanem azt, hogy helyzetenként eltérő pozíció-viselkedés alakulhat ki, amelyen belül azonban összhangot érdemes teremteni a deviáns viselkedés elkerülése érdekében. Mást érdemes viselnünk (és másként érdemes viselkednünk) színházban, munkahelyen, vagy a sportpályán.
A ruha-pozíció-viselkedés közötti egység legjobb példája talán a hadsereg, a katonai egyenruha, hiszen itt egyszerre tükröződik vissza a katonák társadalmi hovatartozása, egymás közötti hierarchiája és kollektív identitása.
A protokolláris öltözködésnek persze még ma is nagyon szigorú szabályai vannak, és ha néha fel is kapjuk a fejünket egy kis egyéniség láttán, azért ezek bőven a szabályokon belül vannak. Ebben a viszonyrendszerben könnyű tájékozódni abban az értelemben, hogy itt van norma, amihez igazodni lehet, vagy amitől egy kicsit el lehet térni. A hétköznapi és a nem formalizált munkahelyi öltözködés küzd a viszonylagos normanélküliség említett problémáival
és
bizonytalanságaival, mert egyszerűen nincs mihez viszonyítani. Kevesek engedhetik meg maguknak, hogy a közszereplők, sztárok divatját kövessék. A divat nem utolsó sorban anyagi kérdés is szerintem, még akkor is, ha divatosan öltözni még nagyon szerény anyagi 24
körülmények között is lehet (gondoljunk csak a széles körben elterjedt „turkálókra”, piacokra).
A divat
„A divat egy adott minta utánzása, s ily módon kielégíti a társadalmi alkalmazkodás igényét; az egyént arra az útra vezeti, amelyen mindenki jár, olyan általános viselkedést képvisel, amelynek fényénél minden egyes egyén viselkedése puszta példa. De ugyanilyen mértékben tesz eleget a különbség igényének a differenciálódás tendenciájának, a változásnak és a kiemelkedésnek is. Ezt egyfelől a tartalmak változása is biztosítja, amely a mai divatnak a tegnapival és a holnapival szemben egyéni színezetet kölcsönöz. ... A divat ezért nem egyéb, mint az élet azon számos formájának egyike, amelyekben egységes cselekvéssé fogjuk össze a társadalmi egyenlősítés tendenciáját az egyéni különbözőségre és változásra irányuló törekvésével.” – határozza meg Georg Simmel a divat fogalmát.21
A divatot tehát a nonkonformitás és a konformitás kölcsönössége („elvegyültem és kiváltam”) határozza meg. Az emberi együttélésnek ugyanis többek között két alapvető szabálya van. Az egyik a hasonlítani: alkalmazkodni, azonosnak mutatkozni. A másik a különbözni: eltérni, másnak mutatkozni, mássá válni, mint a többiek. A divat életeleme a változás, a múlékonyság és a megújulás. Mindez az egyének szintjén viszonylag gyorsabban történik, a szubkultúrák, közösségek, szervezetek szintjén viszonylag lassabban. A divat lényege, hogy kiket fejez ki, kikkel azonosulunk, és kiktől kívánunk elkülönülni. A tinédzserdivatot például a kortárscsoporttal való azonosulás és a felnőttekkel való ellenszegülés vágya motiválja. A divatjelenség mindig
22
státuszt jelölhet meg. A divathullámok térbeli és időbeli
váltakozásában a társadalmi különbségek jól kifejeződnek: pl. arisztokrata divat, úri divat, polgári divat, generációs divat stb.
21
Simmel, Georg: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest : Gondolat, 1973. p. 476.
22
EZ most a divat. Tanulmányok, esszék, cikkek… (Szerkesztette: Horgas Béla – Levendel Júlia). Budapest.
Gondolat Kiadó, 1981.
25
Az egyenruha és a személyes én megjelenítése Erving Goffman „homlokzatnak” nevezi23 az egyén megjelenésének azt a részét, amely valamilyen formában általánosítható és rögzített formában határozza meg társadalmi helyzetét a partnerek számára. Az egyenruha – legyen az iskolaköpeny, speciális munkaruha, vagy katonai „mundér” – ugyanis a külvilág számára egyértelműen azonosítja a ruha viselőjét egy adott társadalmi csoporttal. Goffman homlokzat részeinek tekinti a társadalmi státusz jelvényeit, a ruházatot, a nemi, életkori és faji jellegzetességeket, a testtartást, a beszédsémákat; az arckifejezéseket, testmozdulatokat stb. A homlokzat előbb felsorolt részei meghatározzák a személy „megjelenését” és a „modorát”. A megjelenés a társadalmi pozícióról tájékoztat, míg a modor az interakciós helyzetben való részvétel módjáról. Egy tanár, rendőr, vagy egy ifjúsági szubkultúrához tartozó személy megjelenését és viselkedését nagyon sok szempontból meghatározhatja az, ha egyenruhát (köpenyt, „fakabátot”, speciális öltözetet) visel. A szociálpszichológusok – többek között Goffman - szerint sajátos dinamikus viszony áll fönn az egyének és a szervezetek között az egyéni és a szervezeti „homlokzat”, arculat érvényesítése körül. Az uniformizálásra törekvő szervezet igyekszik megakadályozni az egyes személyek egyéni arculatának érvényesítését, igyekszik megakadályozni a deviáns megjelenést és a „túlzottan személyes” viselkedést. Ennek legfőbb eszköze az uniformizált öltözet, amely arctalanítja, „testetleníti”. Az uniformis arra is alkalmas, hogy egyértelművé tegye – az intézményen belül és kívül is – a szervezet belső hierarchiáját, személytelen hatalmi pozícióit is. A totalitásra törekvő rendszerek igyekeznek megfosztani személyes tárgyaitól, jelzéseiktől is az embereket annak érdekében, hogy korlátozza a személyes, emberi viszonyok kialakulását. Ennek ellenhatásaként a szervezeten belül élő személyek – autonómiájuk védelmében – igyekeznek megőrizni személyes arcukat és viszonylagos egyediségüket. Jól példázza ezt Ottlik Géza Iskola a határon című könyvének következő részlete: „Borsával együtt csak ők ketten jártak ilyen csúnya, sráftalan gallérral. De hát nem ez volt az az alig észrevehető változás, ami Medvével történt, hiszen eddig is sráfok nélkül viselte a zubbonyát, ez éppen változatlan maradt nála, noha most már megkülönböztette őt tőlünk is, a többi hat újonctól. Mégis, a szökés és visszatérése után fontos változáson ment át. Hogy ez miből állt, azt nehéz 23
Goffman: I.m.
26
megmondani, mert a magatartása vagy a mozgása, a hangja, a hangulata vagy az arckifejezése nem változott. Nem ilyesmiből állt ez a változás. Voltaképpen csak abból állt, hogy ezentúl másként vette fel a sapkáját. Nem úgy, mint Merényi, Halász Péter, Bónis, Drágh vagy a többi régi növendék, s nem is úgy, mint Tóth Tibor. Nem igazgatta ügyesen és szakértően, de nem igazgatta többé újoncosan, bizonytalan kézzel sem. A fejébe nyomta, egyet húzott rajta hátul – vagyis a markával erőteljesen hátrafelé fésülte a nyúltagya táján –, s azzal elengedte, nem szánt rá többet ennél az egy mozdulatnál. Azt hihetné az ember, hogy ennek folytán teljesen jellegtelenül, hol így állt a fején a sapka, hol úgy, ahogy éppen sikerült. Pedig csodálatosképpen ennek a leegyszerűsödött, nemtörődöm módszernek az lett az eredménye, hogy ettől fogva mindig egyformán és eltéveszthetetlenül egyéni módon viselte a sapkáját. Hátulról is meg lehetett őt ismerni, messziről is, s felülről is, az emeleti ablakból nézve, ha nem is látszott belőle egyéb, mint egy távolodó kis kék pont”.24 Az egyenruha tehát a szervezetek sajátos belső struktúrájának, értékrendjének és viselkedési kódexének kifejeződései, szimbólumai is, amelyek a szervezet működési rendjét szolgálják. Mindez persze összetett módon valósulhat meg, amelyben szorosan összekapcsolódnak a praktikus, ún. külső funkciók és a szimbolikus, „rejtett”25 funkciók. Vegyünk sorra néhány ilyen funkciót az egyenruhával – iskolaköpeny, katonai ruházat - kapcsolatban: 1. Praktikus szempontok - célszerűen kialakított, strapabíró - kíméli a „civil” ruhát 2. Szimbolikus szempontok -
esélyegyenlőséget teremt (mind a kinézet, mind az anyagiak terén)
-
segít a munkára összpontosítani (tompítja a szexuálisan kihívó jelleget)
-
rögzíti a szervezeti hierarchiát (a külső jelzések alapján mindenki tudja, hogy ki kicsoda a szervezeten belül)
-
a közösséghez való tartozás, az összetartozás szimbóluma
24
Ottlik Géza: Iskola a határon. www.mek.oszk.hu/02200/02285/
25
A fogalom értelmezéséhez: Szabó László Tamás: A „rejtett” tanterv. Budapest, Magvető Kiadó. 1985. 1-2.
fejezet.
27
-
egyértelműen elkülönít más közösségektől
-
társadalmi presztízst biztosít a viselője számára (egy „snájdig” katonatiszt még ma is vonzó „partinak” számít)
-
egyértelművé teszi az identitást és az interakciókat (az identitás megfogalmazása nem igényel állandó aktivitást: egyértelműen tudom, hogy ki vagyok és hová tartozom, és a külvilág is állandóan ezt tudatosítja bennem)
28
A KATONAI EGYENRUHA "Fegyvert, s vitézt éneklek, Török hatalmát… ( Zrínyi Miklós)
A katonai egyenruha jellemzői Az egyenruha fogalmáról Először is rögzítsük az egyenruha fogalmát. A Magyar értelmező és szinonimaszótár szerint az egyenruha az „azonos szervezethez tartozó személynek a szervezetre utaló, egyforma ruhája; uniformis; formaruha.”26 A hagyományosabb módon fogalmazó Révai nagy lexikona
szerint pedig: „Az állam által közhivatalnokok s más alkalmazottak számára előírt hivatali, valamint a hadierők különféle csapatainak megkülönböztetése végett, külön-külön minták szerint készített öltözete.”27
Georg Auffahrt írja 1910-ben: „A tiszti egyenruha az öltözködéskultúrában különleges helyet foglal el: mindenekelőtt a szó legigazibb értelmében „Ehrenkleid”28, melyet Őfelsége, a Legfelsőbb Hadúr is visel. A császár és király ruháját hordani különleges kitüntetés és a legnagyobb kegy megnyilvánulása. Ez a ruha a katonai erények palládiuma és az autoritás szimbóluma, mely a tiszti állást »Ehrenstand«-ként29 mutatja meg a világ előtt. Egy ilyen ruhát csak tiszteletben szabad tartani, és tisztelettel szabad viselni...”30
„Az Egyenruhád a hivatásod külső megjelenítője, jelzi e hivatásrendben elfoglalt helyedet és elsődleges fokmérője azon tiszteletnek, mellyel az Egyesült Államokat és a hadsereget szolgálod. Egyenruhád állapota, s az, hogyan viseled, mindazonáltal önbecsülésedet is visszatükrözi.”– írja Dan Cragg törzsőrmester az Egyesült Államok Hadseregének
tiszthelyettesei számára készült kézikönyvben 2001-ben31. 26
http://www.lbd.hu/huhu/ - 2010. május 3.
27
Révai nagy lexikona. Budapest: Révai, 1911-1915
28
Szó szerint „megbecsülést jelentő ruha”.
29
Szó szerint a „megbecsülés rangjaként”.
30
Baczoni Tamás: A katonai egyenruha komplex jelrendszerré válása című szakdolgozatában. (Kézirat) 3. o
31
Idézi Baczoni Tamás: A katonai egyenruha komplex jelrendszerré válása című szakdolgozatában. (Kézirat)
1997. u. o
29
„Az egyenruha viselés elsősorban kötelezettséget jelent. Jelenti az adott szervezet normáinak feltétlen elfogadását-e normák betartását képviseletét. Büszkeséget, hogy én ehhez a szervezethez tartozom, és ez a különbözőségekben is megnyilvánult."32 Ezek a szövegek egyértelműen azt mutatják, hogy a modern hadseregek egyenruhája – legalábbis a 20. századtól – azonos fogalmak szerint értelmezhető. Minden ország hadserege a korábban már említett nemzetfenntartó szolgálatra építette hivatását, ami erőt és büszkeséget adott a katonáknak, és ezt a büszkeséget kell, hogy sugározza az egyenruha is. Ugyanakkor természetesen az azonos funkciók és esztétikai elvárások is megjelennek a katonai egyenruhák esetében.
Az egyenruha születése és rendeltetése Vizsgáljuk meg legelőször, milyen okok játszottak közre az egyenruha kialakulásában? A szakirodalom a „modern értelemben vett” egyenruha születését az állandó hadseregek felállításával kapcsolja össze (vagyis a 18. század elejére teszi), noha minden e témával foglalkozó kutató hivatkozik korábbi előzményekre, általában saját országának hadseregével kapcsolatosan. Az állandó hadseregek felállításának idején három olyan tényező találkozott, melyek összessége a „modern értelemben vett” egyenruha létrejöttéhez vezetett:
1. A felismerhetőség és megkülönböztethetőség. A csatatereken jelen lévő mind nagyobb számú csapatok irányításához a hadvezéreknek szüksége volt arra, hogy saját csapataikat meg tudják különböztetni az ellenségtől.33 Ugyanígy szükség volt arra is, hogy maguk a katonák is gyorsan felismerjék a barátot és az ellenséget, hiszen a gyalogsági tűzfegyverek tömeges alkalmazásának korában már nem volt mód arra, hogy olyan közel kerülhessenek az ellenséghez, hogy azt például beszéde alapján azonosítani tudják.
2. A gazdaságosság. Nagy tömegű embert kellett – lehetőleg minél olcsóbban – jó minőségű öltözékkel ellátni. Az állandó hadseregeket kiépítő uralkodók számára a legegyszerűbb volt a
32
Édesapám megfogalmazása az egyenruháról és az egyenruhához fűződő viszonyáról - 2010.
33
Ez már a középkorban is így volt, de a hadseregek létszámának növekedésével egyre fontosabbá vált.
Domanovszky Endre írja: „Ha valamilyen célból több lovag összeállt, és szolgálóikkal együtt külön csoportot alkottak, közös jelvényt hordtak ruháikon (oroszlán, párduc, stb.), és a harcban is mindig külön csoportot alkottak.” Domanovszky Endre: Korok ruhái. Budapest: Corvina, 1979. 137. o
30
posztó nagy tételben való beszerzése, így akarva-akaratlanul is egyforma ruhák születtek34, alapjául szolgálva a későbbi tudatosan tervezett egyenruhának.
3. Az ideológia. Az „egyforma ruhából” éppen azáltal lesz egyenruha, hogy valamilyen politikai eszme, vagy cél szolgálatát látja el. Jelzi, hogy a ruha viselője egy uralkodó,a haza, vagy egy eszme szolgálatában áll, és kiemelt helyet foglal el a társadalomban.
Néhány szó a jelzések és a színek történetéből
Valószínűleg az emberiség történetével egyidős az az igény, hogy az egymás ellen harcoló csapatok
kellőképpen
megkülönböztethetőek
legyenek35.
Az
úgynevezett
modern
tömeghadseregek azonban csak a 18-19. században kezdték tömegesen alkalmazni a tábori jeleket.36 E jeleknek mindenekelőtt eléggé feltűnőknek kellett lenniük, hogy az adott harcos, vagy csapat messziről felismerhető legyen. Emiatt két testtáj jöhetett szóba a jelek elhelyezésénél: a fej (vagyis a fejfedő) és a felsőtest. Ez a gyakorlatban a fejfedőre tűzött valamilyen megkülönböztető jelet és a felsőtest köré csavart, esetleg vállon átvett színes szalagot jelentette. Az azonosító jelek másik fajtájának, a test köré csavart, vagy vállon átvetett színes szalagoknak a különféle tábori övek az utódai, melyek szintén funkcióváltáson estek át, azonosító jelből tisztek által viselt – szolgálatban állást kifejező – jelvénnyé váltak. Ezért nevezik őket szolgálati övnek is. A Nagy Francia Forradalom idején divatba jött trikolórok nyomán e szolgálati övek is az adott állam, vagy város színeit öltötték, Magyarországon pl. az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején.
A 18. század elején a textilipar természetes festőanyagokkal dolgozott. A különféle színeket növényekből nyerték, legismertebbek: a festőbuzér (Rubia tinctorum), melyből a vörös, és az indigó (Isatis tinctoria), melyből a kék színt nyerték. A kék szín előállítása volt a legolcsóbb, 34
Endrei Walter arról ír, hogy a középkori végvári vitézek zsoldjuk egy részét posztóban kapták (vagy nem
kapták, ismeretes a mondás, „se pénz, se posztó”), ami azt is jelentette, hogy valószínűleg azonos színű és minőségi anyagból varratták ruháikat. Endrei Walter: Patyolat és posztó. Magvető Kiadó. Budapest. 1989. II. fejezet. 35
Gondoljunk csak a törzsi népek harci díszeire és testfestésére.
36
Ezek közvetlen előképei középkori lovagok címerhasználati jelzési voltak.
31
a vörös kicsivel többe került. Kevert színeket kezdetben nem tudtak megbízhatóan előállítani, de később különböző vízoldható fémsók növényi és állati színezékekkel együtt történő alkalmazásával tartós színeket és a színek széles választékát érték el.37
A fehér szín – bár az osztrák hadseregben majdnem száz évig harctéri ruházatként szerepelt – a különböző országok hadseregeiben inkább az ünnepélyesség jelképévé vált. Elsősorban a díszegyenruhákra volt jellemző. A fekete szín nem terjedt el túlságosan a világ hadseregeiben, legfeljebb a speciális alakulatok (kommandósok, deszantosok) viselték38. Azok is inkább csak elrettentésképpen, mert a gyászszínt nem viselték szívesen a katonák.
A 20. század elején döbbentek rá a világ hadvezetőségei arra, hogy a folyamatos katonai jelenléteket igénylő háborúkban nemcsak a fegyverzetet, hanem a ruházatot is meg kellett újítani. A legfőbb feladat az volt, hogy a katonákat el kellett rejteni a terepen. Lázasan keresni kezdték azokat a színeket, melyek alkalmasak erre. A megoldásra két fő út kínálkozott: az egyik, hogy az európai hagyományok figyelembevételével, a már eddig is használt szürke és zöld szín valamiféle kombinációjával kísérleteznek – ezt az utat követte a német, az osztrákmagyar és a francia hadsereg a másik, hogy a gyarmatokon már korábban is alkalmazott és jól bevált khaki színt veszik alapul – ezt tette az orosz, a brit és az amerikai hadsereg. A khaki szín 1846-ban tűnt fel először Indiában, amikor az India Társaság szolgálatában álló Harry Lumsden ilyen színű egyenruhával szerelte föl ezredének tagjait.39 (A pastu eredetű szó egyébként porszínűt jelent.) Azután az Egyesült Államok Hadseregében 1944-től bevezették az olívzöld színt, mely a mai napig meghatározó.
A második világháború legdöntőbb újítása a színek területén azonban mégis a terepszín (álcázó minta, mimikri, kamuflázs) elterjedése volt. Míg kezdetben a terepszínt csak sátorlapokon és álcázó blúzokon alkalmazták, melyeket az egyenruha fölött – s nem ahelyett – kellett hordani, addig 1943-tól már teljes egyenruhákat gyártottak terepszínből. Később megjelentek a speciális körülményekre – sivatag, erdő, nagyváros stb. – alkalmazott terepszínek is az egyenruhákon.
37
Bővebben: Tímárné Balázsy Ágnes: Textil anyagismeret. Budapest: KMI., 1989, o. I-II. fejezet.
38
Mussolini, vagy a német SS feketeingesei jelentenek ebből a szempontból kivételt.
39
Baczoni Tamás: A katonai egyenruha komplex jelrendszerré válása. (Kézirat) 11. o
32
A jövő valószínűleg a színváltó textíliáké, melyek fölveszik környezetük színét, maximálisan alkalmazkodva ezáltal a terep adottságaihoz, és fölöslegessé téve a sokféle terepszínnel való ellátás magas költségét és körülményes pótlását. Az erre irányuló kísérletek állítólag már folynak, s valószínűleg az eredmény sem várat magára sokáig. Ebben az esetben végképp érdekes lesz az egyenruhák összehasonlítása. Valószínűleg, hogy folytatódni fog az a folyamat, amely során a díszegyenruhák egyre inkább különbözni fognak egymástól, miközben a gyakorlóruhák egyre inkább uniformizálódnak majd.
Az egyenruhák rendeltetése40 A 19. század elején a katonai egyenruha végleg elválik a civil öltözéktől, elsősorban a jellegzetes katonai fejfedők bevezetésével. Ugyanakkor az általános rendeltetésű öltözet szétválik ünnepi és tábori öltözetre, hiszen a napóleoni kor színpompás egyenruhái nem voltak a legmegfelelőbbek a csatamezők sártengerében, a végtelen utak porában. A francia hadseregben foglalták először rendszerbe a háromféle öltözetet: • díszöltözet • szolgálati öltözet • laktanyán belüli öltözet A két világháború között a világ szinte minden hadseregében azzal próbálkoztak, hogy ismét általános rendeltetésű egyenruhát hozzanak létre, amely megfelel a harcmezőn, de alkalmas parádéra és kimenőre is. Ennek jegyében alakult ki az a fajta öltözködés, hogy a katona három fő ruhadarabja a köpeny, a zubbony és a nadrág mellett a fejfedők, esetleg a lábbelik, és az öltözeti kiegészítők (derékszíj,, kesztyű stb.) cseréje jelezte az öltözetek közti különbséget. Az első világháború találmánya, a harctéri alkalmazású rohamsisak például mint a harcos jelképe vonult be a katonai szimbolikába, s a díszöltözetnek is része lett. Ekkor terjedtek el az olyan öltözék kiegészítők (fehér kesztyű, fehér öv, díszöv, sisakjelvény, vállzsinór stb.), melyek a díszelgő jelleget hangsúlyozták. A második világháború tapasztalatai azután bebizonyították, hogy az általános rendeltetésű öltözet nem felel meg harci körülmények között. A tartós, de meglehetősen kényelmetlen posztóruhák kora lejárt, helyükbe a különféle vászonanyagok 40
Ezt a részt Baczoni Tamás muzeológussal folytatott beszélgetés alapján állítottam össze.
33
léptek. Az Egyesült Államok Hadserege járt annak a folyamatnak az élén, melynek során az öltözetek ismét szétváltak, létrejött a kényelmes, tartós, de nem elegáns, munkaruha-szerű harci (gyakorló) ruha és a parádéra is alkalmas, elegáns (gyakorlatilag a civil öltönynek megfelelő) kimenőruha.
Napjainkban a katonai öltözködésből mindjobban kiszorul a kimenő- és díszruha, s marad a katona gyakorlóruhája, mint „munkaruha”, melyet munkája végeztével levet, s szolgálaton kívül civilbe öltözik, mint ahogy a gyári munkás is szögre akasztja kezeslábasát a nap végén. Ez a példa nem csak a hivatásos hadsereggel rendelkező országok számára lehet követendő, hanem a sorozott hadsereggel rendelkezők számára is, hiszen a laktanyából eltávozó sorkatonák úgysem viselik szívesen az egyenruhát, és az első adódó alkalommal megszabadulnak tőle.
A polgári és a katonai viselet Az önálló katonai „divat” Amennyiben az öltözködési utasításokat egy adott hadsereg és egy adott kor divatújságjainak tekintjük, úgy a divatbemutatók katonai megfelelője a háború. Egyrészt azért, mert ekkor derül ki, hogy az egyenruha mennyire alkalmas gyakorlati használatra – nem véletlen, hogy a legnagyobb egyenruházati változások éppen háborúk közben szoktak bekövetkezni – másrészt a háború után mindig a győztes fél egyenruháját igyekszik utánozni a többi hadsereg. Ez egyrészt történhetett azért, mert a vesztes fél igyekezett levonni a tanulságokat a vereségből. Például a Habsburg Birodalomnak egy a poroszokkal szemben elvesztett háborúra volt szüksége ahhoz a 19. század közepén, hogy a másfél évszázadig hordott fehér egyenruhát a jóval praktikusabb sötétkékre cserélje. Ugyanakkor viszont az 1870-71-es porosz-francia háború sikerei nyomán például mindenki lázasan porosz módra kezdett öltözködni. Főleg a jellegzetes csúcsos sisakot utánozták világszerte.
A második világháború után a keleti blokk országai szovjet minta szerint öltözködtek, bár egyes országokban – például Lengyelország – sikerült valamit megőrizni a nemzeti hagyományokból. Magyarországon – a hagyományok teljes mellőzésével – 1951-ben teljesen
34
szovjet típusú egyenruhába öltöztették a Néphadsereget, amit a közvélemény teljes mértékben elutasított.41
A 20. század előtt az egyenruhák még általában tükrözték viselőjük földrajzi és nemzeti hovatartozását is, hiszen egy adott területi egységre jellemző öltözködési mintákat követve alakultak ki. Az egyenruhák későbbi nemzetközivé válásával ezek a helyi jellegzetességek fokozatosan eltűntek. Akad azonban néhány kivétel a katonai öltözködés történetében. Néhány népcsoport népcsoportok megőrizte katonai viseletében is különállását. Máig fenn maradt például a skótok szoknyája (kiltje) és sapkája, a lengyel huculok tollas kalapja, vagy éppen a görögök tradicionális öltözéke a katonai díszruhákon belül. A hagyományos magyar katonai viseletekből sajnos ma már csak bizonyos ruházkodási elemek – például a zsinórozás, amely a huszárok díszruhájának világszerte elterjedt jellemzője – maradtak meg a mai egyenruhákon.
Szólnunk kell még a hadseregen belüli „csoport divatról”, ami jól mutatja, hogy a katonai öltözetek terén ugyanolyan folyamatok játszódnak le, mint a civil életben. A „csoport divat” abból a lelki kényszerből ered, hogy egy csoport tagjai másságukat öltözékükben is kifejezésre akarják juttatni: jól láthatóan ki akarják fejezni összetartozásukat és a többiektől való különbözőségüket. Különös hangsúlyt kap ez a modern tömeghadseregekben, ahol elvileg mindenki ugyanazt az egyenruhát viseli. A „csoport divat” növeli a hadseregekben meglévő fegyvernemek közötti egészséges vetélkedést, vagy éppen az egészségtelen fegyvernemi sovinizmust. Jól mutatja ennek fontosságát az a tény, hogy például a különleges alakulatok katonái különleges felszerelésükkel vonulnak díszszemlére, így az ejtőernyősök ejtőernyővel a hátukon, a békaemberek búvárruhában, palackkal, békatalppal, vagy netán a vegyivédelmi felszerelést és a gázálarcot vetetik föl a katonákkal.
41
1956-ban az „Ifjúság 16 pontjának” 14. pontja így szól: „A magyar honvédségnek nemzeti
hagyományainkhoz méltó új egyenruhát követelünk.” – Édesapám közlése.
35
Az egyenruha, mint „információs tábla”
A katonai gondolkodás minden korban arra törekedett, hogy a fegyver- és csapatnemeket, a katonák rangját, szakmai kvalitását, egyéni bátorságát jól látható külsődleges jelekkel megkülönböztesse. Ez az igény hívta életre és formálta évszázadokon át azt a gazdag, kifinomult jelrendszert, amely a maga színpompás valóságában igazából a 19. század második felében teljesedett ki. Később ez a színes jelrendszer a 20. század tömeghadseregeiben differenciáltságát megőrizve formailag nagyon is leegyszerűsödött, és néhány szín, néhány hagyományos (katonai) piktogram, stilizált jelkép, mint csillagok, sávok, rozetták, paszományok kombinációjára egyszerűsödött.
A jelvények kialakulását, s ezzel az egyenruha „információs táblává” válását kettős igény hívta életre: egyrészt az egyre bonyolultabbá váló hadi szervezet igényelt olyan külső jeleket, melynek alapján a különféle helyzetű katonákat – jól láthatóan – meg lehet különböztetni egymástól. Másrészt a katonák maguk is igényelték, hogy az előbb említett azonosító jeleken felül még másokat is viselhessenek, melyek képességeiket, bátorságukat stb. mutatják. E kettős igény táplálja azt a jelvénykultúrát, mely jelentős átalakulásokon ment át az évszázadok során, bizonyos elemei azonban szinte változatlanok maradtak. A Ságvári György írja: „a jelrendszer leegyszerűsödése csak abban az értelemben igaz, hogy az egyenruhák „elszíntelenedésével” összhangban a jelvénykultúra is „elszíntelenedik”, a jelvények mérete csökken stb., úgy, ahogyan ezt az adott kor egyenruhája megkívánja. Másrészt éppen az uniformis leegyszerűsödése követeli meg a jelvény kultúra fejlődését, hiszen amit a színes egyenruhák korában már maga az egyenruha színe, szabása, viselési módja is kifejezett, azt a tömeghadseregek egyszínű uniformisai már nem képesek kifejezni, e célból újabb és újabb jelvényfajtákra van szükség.”42
A jelvényrendszer minimális verziónak tekinthetjük azt, ha az egyenruhán (ez csak a gyakorlóruhára igaz, a köznapi és díszruhákon mindig megtalálhatók bizonyos jelvények) semmiféle jelvény, azonosító jel nem található. A maximál verzió pedig az – például az amerikai típusú jelvényezettség -, amikor az illető nevétől kezdve, nemzeti hovatartozásán, 42
Ságvári György: A Magyar Néphadsereg egyenruhái. In: Barcy Zoltán: Évszázadok egyenruhái. Budapest:
Stúdió-Pé, 1991. 257.
36
rendfokozatán és szakképzettségén át szinte egész katonai karrierje leolvasható az egyenruhán alkalmazott különféle jelvényekről. E jelvények fajtáit általánosságban a következőképpen határozhatjuk meg: • felségjelvények • rangjelzések • fegyvernemi jelvények • csapatjelvények • képzettségi jelvények • teljesítményjelvények (ideértve a szolgálati idő és a sebesülési jelvényeket is) • emlékjelvények • személyazonosító jelek (névfeliratok) A jelvényezettség, s ezzel együtt a jelvényekkel szerelt egyenruha, mint információs tábla jövője a technikai és a társadalmi fejlődés függvénye. A jelenlegi amerikai típusú jelvényezettség valószínűleg a jelenlegi civilizáció végezetéig fönnmarad, hacsak alapvetően meg nem változik a hadseregek funkciója, s ezzel együtt öltözködése is. A különféle jelvények legfeljebb a harctereken válnak feleslegessé, ha az optikai azonosítást felváltja az elektronikus, s immár nem a katonák szeme, hanem a számítógép hivatott megkülönböztetni a barátot az ellenségtől. A dísz- vagy társasági egyenruhán azonban mindenképpen megmaradnak a jelvények, hiszen ezek nélkül egyenruha nem egyenruha, ugyanúgy hozzátartoznak a katonai viselethez, mint megfelelő ékszerek a hölgyek nagyestélyi ruhájához.
A katonai viselet hatása a polgári öltözködésre
A 20. században egy a korábbival ellentétes divatfolyamat is kialakult. Míg korábban a katonai divat utánozta a civilt, a folyamat most megfordult, bizonyos stílusjegyeket és ruhadarabokat a civil divat vett át a katonaitól. A különböző tábori kabátok, pilótadzsekik, oldalzsebes nadrágok, csizmák, bakancsok és egyéb katonai öltözeti cikkek mozgatták meg a divattervezők fantáziáját, illetve terjedtek el a polgári lakosság körében.
37
Különleges esetekben ezek a katonai öltözködésből átvett elemek új ideológiai tartalommal is töltődnek. Ilyen például a skinhead-mozgalom által alkalmazott „bomber” dzseki és vastag talpú bakancs. Ezek önmagukban pusztán divatcikkek, hiszen a skinheadeknek vajmi kevés köze van az Egyesült Államok Légierejéhez, melynek tagjai számára az említett dzsekiket eredetileg
tervezték.
Ugyanakkor
„bomber”
dzsekivel
kapcsolatban
egy
érdekes
funkcióváltásra is fölfigyelhetünk. Ezek a dzsekik kifordítható formában készültek, egyik felükön semleges (kék, zöld, fekete stb.), másik felükön feltűnő (általában narancssárga) színekkel, hogy adott esetben a lezuhant pilóta dzsekijének kifordításával felhívhassa magára a mentőosztag figyelmét. A skinhead-ideológiában mindez új jelentést nyert: a kifordított dzseki azt jelenti, „komoly balhé”, „támadás” van.
A 20. század végén gyakorlatilag mindenki úgy öltözködik, ahogy akar, a korábbi szigorú formák és tiltások végleg a múlt ködébe vesztek. Ebben a helyzetben az egyenruha két területen is betört a civil öltözködésbe. Egyrészt mint munkaruha, hiszen a strapabíró, célszerűen tervezett katonai gyakorlóruhák, szerelő- és pilóta-kezeslábasok, ellenzős sapkák stb. kitűnően alkalmasak munka- és szabadidőruhának, hétvégi telekre, horgászáshoz, kiránduláshoz. Míg korábban a hadsereg által kiselejtezett ruhadarabokat szigorúan meg kellett fosztani katonai jellegüktől (gombok és mindenfajta jelvények eltávolítása), addig a 20. század végén ez már senkit nem érdekel. Amikor a ruhaipar rájött, hogy milyen jó üzlet a használt katonai ruhák árusítása, a világszerte terjedő „Military-shop”-ok számára új egyenruházati cikkeket is gyártani kezdtek. Ezek részint az igazi darabok – általában jóval silányabb minőségű – utánzatai, részben fantázia szülte termékek. Mindegy hogy mi, csak terepszínű legyen, sok zsebbel, vállpánttal, s amivel csak lehet – ez volt a tervezők jelszava.
38
A NEMZETI SZIMBÓLUMOK ÉS A HADSEREGEK ARCULATI ELEMEI Piros, fehér, zöld, Ez a magyar föld. (Mondóka)
Általános összefüggések A nemzeti szimbólumok szerepe Közismert, hogy a katonák identitása, illetve a hadseregek arculata szervesen kapcsolódik a nemzeti szimbólumokhoz, illetve a különböző országok önmagukról kialakított képéhez, imázsához43. Ez a szoros kapcsolat abból a társadalmi szerepből következik, amelyet 18-19. század óta a modern hadseregek betöltenek a nemzetállamok életében: a nemzeti közösség védelme, a honvédelem. Ez a társadalmi szerep, megbízatás nagyon fontos a hadsereg számára, hiszen a nemzetállam védelme igazolja, legitimálja működését. Kizárólag ebben az értelmezési keretben fogadható el az emberölés, illetve az emberáldozat jogosultsága. Ebben az értelemben a katonai pálya hivatásnak tekinthető, nem pedig szakmának (professzió). A katona tehát nem „gyilkoló szakember”, hanem a nemzeti értékek és érdekek önfeláldozó képviselője. A nemzet pedig közismerten elképzelt44, illetve szimbolikus45 közösség, amelynek összetartásában, integrálásában a jelképeknek, illetve a különböző össze. Ez a jelrendszer a közösségi emlékezet által megőrzött — és nemzedékről nemzedékre továbbadott — történetekből, képekből és szimbólumokból áll össze, amely mindenütt jelen van, ahol a nemzeti közösség valamilyen formában létezik. Ennek a jelrendszernek az elsajátítása és 43
Az image (imázs) fogalma a latin "imágó" szóra vezethető vissza. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerinti
jelentése: kép, képmás. Valójában a képmás szó használata a helyes, hiszen az objektív valóság valamely tárgyának a tudatunkban történő tükröződését (benyomást) jelenti. http://mediapedia.hu/image 44
Gerő András: Képzelt történelem. Budapest, PolgArt. Kiadó. 2004. Különösen a „Mi a magyar?” , valamint a
„Nemzetvallás reflexivitása” fejezet. 45
Kapitány Gábor-Kapitány Ágnes: Magyarságszimbólumok. Bevezetés. Európai Folklór Intézet. Budapest,
2002.
39
képviselete feltételezi azt, hogy valaki beletartozik az illető nemzet közösségébe. Ezeknek a jelképeknek gyakran igen hosszú az előtörténetük, ám valójában a modern nemzetté válás folyamatában alakultak ki, majd rögződtek a közösségi tudatban. A jelképek segítik a nemzet megteremtését, illetve a közösséggel való azonosulást, a nemzeti identitás működését. A nemzeti jelképrendszer terjesztésében részt vesznek a családok, a különböző informális közösségek, az iskolák, a tankönyvek, az egyházak, a média, a nemzeti kultúra olyan meghatározó intézményei, mint a múzeumok, színházak stb. – és a hadsereg is.
A nemzeti szimbólumok és jelképek megjelenése a hadseregek arculatában, illetve a katonák egyenruháin, különböző tárgyain tehát magától értetődő természetes dolog: ez jelképezi, és ez igazolja hivatásukat, mindennapi tevékenységüket. A hadseregek nemzeti jellegének, nemzeti hagyományainak hangsúlyozása szorosan összefügg a hadsereg társadalmi elfogadtatásának igényével. Mindez persze kölcsönösségre épül. A hadsereg pozitív megítélése számára tehát nagyon fontos, hogy hangsúlyozza nemzeti jellegét, nemzeti megbízatását. Ugyanakkor a társadalom tagjai sok esetben éppen a hadseregtől várják el azt, hogy a „hazafias nevelés élharcosa” legyen, hogy „méltóképpen” képviselje a nemzetet, a nemzet érdekeit.46 A hadsereg arculatában megjelenő nemzeti szimbólumok tehát egyszerre járulnak hozzá a
nemzeti azonosságtudat elmélyítéséhez, valamint a katonai hivatástudat, a hivatásos állomány ön- és közmegbecsülésének erősítéséhez.
A nemzeti szimbólumrendszer főbb elemei Nehéz pontosan meghatározni, meddig terjed az egyes népeknél nemzeti jelképek köre. Egyes nemzeteknél más és más lehet a jelképek tartománya. Ráadásul egy-egy jelkép jelentéstartalma kultúrtörténeti korszakokon átívelő használata során változásokon is áteshetett, bár leginkább a jelentéstartalom kiegészüléséről, és nem teljes megváltozásáról van szó47. Ennek ellenére a főbb típusok azért definiálhatóak.
46
Mindez szorosan összefügg az egyenruhákkal is. A második világháború után például a magyar hadsereg
presztízsének csökkenésében valószínűleg komoly szerepet játszott az a tény, hogy a nemzeti jellegegű magyar egyenruhákat szovjet típusú egyenruhákkal váltották fel, amelyekkel a társadalom nem igazán tudott azonosulni, hiszen nemzeti alávetettségünket szimbolizálta. 47
Gondoljunk csak például az „árpád sávos zászló” jelentésváltozására napjainkban.
40
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor már említett könyvében48 a következő - témánk szempontjából fontos - elemeket emeli ki: • nemzeti színek • zászló • címer • himnusz • hegy és vízrajzi szimbólumok • a növény- és állatvilág jelképei • öltözet • történelmi hősök, nemzeti mítoszok • építészet • étel-ital • mentalitás, gondolkodásmód
(Állam)nemzeti szimbólumok a vizsgált hadseregek egyenruháin A továbbiakban röviden összefoglaljuk azokat a nemzeti szimbólumokat, amelyeke megjelennek az általunk vizsgált országok – USA, Franciaország és Magyarország – hadseregeinek egyenruháin. USA 1. Címerállat
48
Kapitány Gábor-Kapitány Ágnes (2002) I. fejezet U. o.
41
Az Amerikai Egyesült Államok címerállata a fehérfejű rétisas. Fején fehér, a test többi részét fekete tollazat borítja, mely küllem a méltóságot és erőt sugároz. A harcias ragadozó madár az erőt, a szívósságot és a függetlenséget szimbolizálja. Fontos jelkép még az is, hogy „fölötte áll” minden élőlénynek.
A fehérfejű rétisas és az Amerikai Egyesült Államok léte, és
felemelkedése között egyértelmű hasonlóságokat fedezhetünk fel. Az Amerikai Egyesült Államok hasonlóan küzdött a fennmaradásáért és szabadságáért, mint a fehérfejű rétisas. A függetlenség kikiáltása után (1776.július 4.) az amerikai kongresszus egy olyan szimbólumot terveztetett49, amely kifejezi az Amerikai Egyesült Államok független nemzeteit és a szabadságukat.
2. Az Amerikai Egyesült Államok címere
Az Amerikai Egyesült Államok címere egy fehérfejű rétisas, szétterjesztett szárnyakkal, lábakkal és tollakkal. Feje és farktollai fehérek, többi része barna. Mellén egy pajzs látható, amely tizenhárom vörös és fehér függőleges sávból áll, valamint a felső részén egy vízszintes kék sávot helyeztek el. A sávos pajzsot az 1777-es zászló alapján készítették, jelképezve az alapító tagállamokat. Karmaiban a békét szimbolizáló zöld babérágakat és egy köteg (13) ezüstszínű nyilat tart: mind a babérágak, mind pedig a nyilak a szenátust jelképezik, miszerint ők háborúban és békében is vezethetik az országot. A sas feje fölött egy korong található, közepén tizenhárom ezüstszínű csillaggal, ismét utalva az alapító tagállamokra. A szalagon az ország mottója olvasható: „E Pluribus Unum” („A sokból egy”).
49
Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, John Adams
42
3. Az amerikai (USA) zászló50
A zászló bal felső sarkában, kék mezőben az USA tagállamait jelző 50 fehér csillag található, amely joggal emlékeztet bennünket az Európai Unió zászlajára. A zászló többi részén 7 piros és fehér 6 színű csík váltakozik, mely szintén az első tagállamok egységét szimbolizálja. A szimbólumok értelmezése: A/ Szinek szimbolikája: • A piros szín szimbolizálja az életet vagy a halált, legtöbb esetben a vérrel asszociálható. • A fehér szín a békekötés a jóakarat kifejezője bár kultúránként más a jelentése például a keresztény kultúrában: az öröm a feltámadás színe • A kék szín az égi istenek az emberfelettiségére, a világi uralkodók isteni eredetű hatalmára utal. b/ Csillagok szerepe: • Az ötágú fehér csillag a szabadkőműves rendszert szimbolizálja melyben az ország meghatározó alakjai részt vettek. • A felfelé álló csillag alak magát az embert jelképezi, mint hatalom és erő kifejezőjeként. 50
A zászló fontosságát és integratív szerepét mutatja, hogy az USA nemzeti himnusza is a zászlóról szól. Címe:
Csillag-sávos lobogó Oh, mond,a csillagokkal borított lobogó,még ott lebeg-e/ a szabadság országa es a bátrak hona felett? A part csak halványan dereng a vízen borongó ködben,/Míg az ellen gőgös hada rettegett csendben pihen. Mi az, amit a szellő a tornyosuló hullámok között/Míg fúj, időnként félig rejt, felig felfed? Most felragyog a felkelő nap sugarában/Es teljes glóriájában tündököl a víz tükrében Ez a csillagokkal borított lobogó!/Lobogj a szabadság országa es a bátrak hona felett! Es így legyen mindörökké, ha a szabadság hőseinek/ Kell állniuk szeretett honuk es a háború között: Áldozatuk győzelmet es békét teremt. A gondviselés/ Megmentette nép dicsérje a nemzetet mentő Urat, Mert győznünk kell, amikor az ügyünk igazságos./ Legyen jelszavunk: Tebenned a bizodalmunk! Es ez a csillagokkal borított lobogó győztesen fog lobogni/ A szabadság es a bátrak hona felett!
43
• A korábbi zászlón a csillagok kör alakban helyezkedtek el, amely a végtelenséget, az örök megújulást szimbolizálta.
Franciaország 1. Címerállat
A kakas az emberiség történetében mindig komoly szerepet játszott, mint szimbólum a vallási hiedelmekben is erőteljesen megjelenik. Már az ókorban is a férfiasság, a harcias erények megtestesítőjeként tekintettek rá. A szabadkőművesek a világosság hajnal hírnökét tisztelték benne. A „gall kakas” igazi szimbólummá válása a 15. században a Francia uralkodók kezdték használni a királyság szimbólumaként.
2. Franciaország címere
Franciaország mai címerét Jules-Clément Chaplain szobrász tervezte 1912-ben melyet a francia külügy és diplomácia használ. Az embléma megjelenik az útleveleken és egyéb 44
hivatalos okmányokon is. Hivatalos címerként azonban nem fogadták el. Az embléma középső részén egy pajzs látható mely oroszlán fejben végződik, közepén RF monogram mely jelentése: République Française -Francia Köztársaság. Az olajág a békét szimbolizálja, míg a tölgyfaág az örök életet és a bölcsességet jelenti. 3. A Francia Kormány hivatalos jelképe
A fönti kép a Francia Kormány hivatalos jelképe 1999 óta. Ez a kép a köztársaság színeiből, az országot jelképező Marie figurából és a nemzet jelmondatából alakult ki: „Szabadság, egyenlőség, testvériség”) 4. Franciaország zászlaja
A francia zászló a kék, fehér, piros színekből áll melyek függőlegesen következnek egymás után. A kezdetekben a zászló meghatározó színe a kék szín volt (Szent Márton palástja), melyet a fehér szín váltott fel(Bourbonok családi színe. Párizs színei a kék és 45
a vörös. Ezekből a színekből alakult ki a Francia forradalom idején a mai zászló illetve színei, mely nemzeti jelképpé vált. Ezt a színösszeállítást nevezzük „tricolor”-nak.
Magyarország 1. Címerállat
A turulmadár (karvaly, sólyom) az ősmagyar mitológiára visszavezethető totem, mint címerállat az égi kapcsolatot jelképezi, mely a „tur” szóból alakul ki mely jelentése nemzetség fénye. A turul a megújuló életerő kifejezője, a Nap az Isteni fényesség felé emelkedő madár szimbolizálja a nemzeti közösséget. Az ábrázolásokon megjelenő kard pedig a nemzet erejét és harcias jellegét jelképezi.
2. Magyarország címere
A magyar címer bal oldalán láthatóak az ún. árpád sávok melyek a hét vezér egyesülését jelképezi a piros és fehér(ezüst) sávok. A nyolc sávból hét a hét vezért jelenti a nyolcadik sáv 46
a vágást szimbolizálja, ahogy a vezérek vérszerződést kötöttek. A kép jobb oldala a kereszténységet szimbolizálja, a kettős keresztel és megjelenik a föld szimbolikája is.
A címer felső részén a Szent korona áll, mellyel királyainkat koronázták. A Szent Korona a magyar földet jelképezi, a történelmi Magyarország egységét: egy uralkodó csak akkor válhatott az ország királyává, ha a koronát a fejére helyezték.
3. A magyar zászló
A magyar zászló színei hosszú történelmi fejlődés eredményeképpen alakultak ki és csak a 19. század elején rögzültek. A vörös, majd ezüst (fehér) nemzeti színek ekkorra egészülnek ki a zölddel és a csak 1848-ban iktatják törvénybe őket. Szinek szimbolikája a következő: • A piros a vér színét és az erőt szimbolizálja • A fehér szín az ártatlanságot, a hitet és a hűséget jelképezi. • A zöld szín a reményt és a magyar föld bőségét jelenti
47
KATONAI EGYENRUHÁK51 Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?(…) Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. (Balassi Bálint)
Az amerikai (USA)hadsereg egyenruhái Az amerikai egyenruhák általános sajátosságai Az amerikai szárazföldi haderő három különböző egyenruhatípust különböztet meg. Az ünnepi alkalmakra a díszegyenruha szolgál. A másik típus az ún. társasági egyenruha, amelyet akkor viselnek, amikor közvetlenül nem harcászati körülmények között vannak. Nagyon fontos szerepet tölt be az ún. gyakorló egyenruha, amely a terrorizmus előretörésével egyre inkább „gépesítetté” válik. Ez azt jelenti, hogy már az egyenruhán a katonák magokon hordanak egy csomó fegyverzetet és modern technikai eszközt, amellyel jól kell tudni boldogulniuk egy-egy veszélyes hadművelet során. A technikai eszközök fejlődése már rég meghaladta azt az igényt miszerint elégséges egy ruhának kényelmesnek lennie, illetve hogy ne szakadjon el. A ruha- a gépezet- az ember mintegy összeolvadt egységgé válhat az adott katonai művelet során.
Interjúalanyaim meséltek különböző tapasztalataikról a gyakorlataik során, melyből kiderül mennyire fontos a jó minőségű megfelelő harcászati ruha mely a terepviszonyokhoz maximálisan alkalmazkodik. Például a sivatagi hőségben, ha túlságosan zárt a ruha vagy nem követi a sivatagi terepszínt, akkor a katona úgymond hőgutát kap, és nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Vagy olyan feladatot kap, amikor át kell gázolni teljes menetfelszereléssel egy vizes területen, a harci terepen nincs mód és lehetőség a ruha megszárítására és
51
Ezt a fejezetet interjúalanyaim segítségével, valamint Brian L. Davis: Egyenruhák és rendfokozatok a NATO-ban. Budapest, Zrínyi Kiadó. 1999. könyve, valamint Dr Tóth Sándor: Hadsereg- és katonakép a sajtóban. In.: Honvédségi Szemle, 1988/4.sz., 36-40.o.; és Szabóné Szabó Andrea: A Magyar Honvédség arculati elemei. Hadtudomány. 2000/3. szám alapján állítottam össze.
48
kicserélésére, tehát fontos szempont lehet az is mennyire gyorsan szárad meg a testen a ruha. Ezekből a példákból érzékelhető a gyakorló ruhák előretörése, fejlesztésének a szükségessége. Ne feledkezzünk meg azonban a kommunikációs szempontokról sem, hiszen nemzeti ünnepeken, illetve államközi találkozókon a katona a katonai díszegyenruhát viseli. A díszegyenruhákon és a társalgási egyenruhákon megtalálhatóak az ország legfontosabb nemzeti szimbólumai, mint pl. az amerikai lobogó, illetve a rétisas szimbólumával jelképezi a szabadságot és a haza iránti elkötelezettséget.
Az amerikai díszegyenruha Az Amerikai díszegyenruha alapszíne a sötétkék. A rangjelzések, rendfokozatjelzés, fegyvernemhez tartozás, különböző kitüntetések melyet csak a díszegyenruhán lehet látni. Az egyenruha gallérján az országot jelző aranyfeliratot - US - lehet látni, alatta pedig a kedvelt csillagokat, a fegyvernemi jelzéseket. Az egyenruha bal oldalán (a képen, jobb oldalon) a katona érdemeire utaló szalagsávok vannak, amelyek valamilyen kitüntetést jelentenek. Ez alatt a katona által végzett iskola emblémája található. Az egyenruha jobb oldalán (a képen a bal oldalon) a név alatt a beosztást jelző
jelvény látható. A zubbony ujján aranyszínű
díszcsíkok láthatóak, mely az eleganciát hivatottak kifejezni.
49
A köznapi egyenruha A képen jól kivehető hogy a köznapi egyenruha sokkal kevésbé díszes, mint a társasági egyenruha. A zubbony ujj alsó részén az arany csík helyett fekete díszítés található. A többi jel viszont hasonlóan kommunikatív mint a díszegyenruha esetében. Az egyenruha bal oldalán látahóak a katona által kiérdemelt kitüntetést igazoló szalagsávok. Alatta a jelvény mely mutatja, hogy a katona melyik katonaiskolában végzett. A nyakgalléron az US felirat, alatta pedig az alakulathoz való tartozás jelvénye látható.A vállapon több jelvény is látható, melyból kiemelném az ország szimbólumállatát a
rétisast, mely a szabadságot és
a kitartást
szimbolizálja.A zubbony ujj minkét oldalán lehet látni valamilyen alakulatkifejező emblémát.
50
Gyakorló egyenruha A gyakorló egyenruhának a színe khaki, mintázata pedig a terepmintájú.52 Mint ahogy más nemzeteknél is jellemző a hadviselésnek megfelelően az egyenruhán a katona neve szerepel és az US. Army felirat. Ebből lehet tudni, hogy az illető az Amerikai Hadsereg katonája. Az egyenruha közepén lehet látni nem feltűnően elhelyezve a katona rangjelzését kifejező sávokat, mely elsősorban az egymás közötti megkülönböztetést szolgálja. Az egyenruha bal ujján (képen, a jobb oldalon) olvasható le melyik alakulathoz tartozik, a jobbujján pedig az ország zászló jelzése jelenik meg. A képen is kivehető mekkora különbségek vannak a gyakorló öltözet a köznapi és társasági egyenruhák között. A gyakorló egyenruháknál a kényelmi funkcionális szempontok kerülnek előtérbe. A díszítő elemek, emblémák, jelvények teljesen elmaradnak.
52
A gyakorló egyenruha - ún. „digitális” UCP (Universal Camouflage Pattern – általános terepszín-minta. Az elnevezés arra utal, hogy elvileg bármilyen terepviszonyok között alkalmazható.
51
A francia hadsereg egyenruhái Franciaország esetében érdemes két hadsereg egyenruháiról is szólni. A nemzeti hadsereg mellett ugyanis működik egy másik katonai szervezet is, a Francia Idegenlégió.
A Francia Idegenlégió A Francia Idegenlégió jelentősen különbözik más hadseregek felépítésétől, hiszen nem egy honvédőhadsereg jelleggel működik, hanem a francia tisztek irányítása alatt kb. 36 nemzet harcosaiból tevődik össze. A Francia Idegenlégió egy elit alakulat ahol egyéni speciális szabályok vannak, melyek eltérnek más hadsereg módszereitől, saját egyéni hagyományi és szokásai vannak.53 Például nem preferálják a családos embereket. Ha kiderül valakiről a felvételi eljárás során, hogy saját családja van, nem veszik fel az alakulathoz. Az Idegenlégió tehát zsoldoshadsereg, amely a mindenkori Francia kormány érdekei szerint kerül bevetésre. Sokszor vetették be őket a gyarmati területek biztosítására.
Az Idegenlégió díszegyenruhája Az Idegenlégió díszegyenruhája szürkés – khaki színű melyet a francia szabad föld színének hívnak. A képen jól látható hogy ez a díszruha nagy vállbojttal rendelkezik. A díszegyenruhán a régi típusú kitüntetések jelennek meg a baloldalon, az ingujj bal oldalán az alakulathoz való tartozást szimbolizáló jelkép van.
53
Az Idegenlégióról a magyar olvasóknak többnyire Rejtő Jenő „kávéházi leírásai” jutnak eszébe. A Francia Idegenlégió tényleges működése ettől a képtől nagymértékben tér el.
52
Az Idegenlégió társasági egyenruhája A képen az Idegenlégió tiszthelyettesi zubbonya látható. A zubbony gallérján található az idegenlégió jelképe a fáklya, mely az idegenlégió szimbóluma. Az idegenlégiós zubbony bal vállán piros-fehér díszzsinór látható mely egyfajta kollektív kitüntetés, melyet az adott alakulat kapott, és ezért minden katonája viselheti. Az egyenruhát díszgombok díszítik. Az egyenruha jobb ujján a csapathoz való tartozás jelzése látható, amely a karon hordott textiljelvényt egészíti ki. Az egyenruha bal felső zsebén az alakulat jelvénye található.
A francia hadsereg gyakorló egyenruhája A következő képen a Francia Köztársaság szárazföldi haderő gyakorló egyenruháját láthatjuk, amelynek legfőbb sajátossága az, hogy a csapat-hovatartozás jelzése a sapkán található. Sem a ruha színeiben, sem pedig fazonjában nem láthatunk komolyabb eltérést az idegenlégiósok gyakorló egyenruhájához képest, ami nagyobbrészt a ruha funkciójából következik.
53
A mai magyar hadsereg katonai szimbólumai és egyenruhái A magyar hadsereg alapszimbólumai54 A rendszerváltozás után nemcsak a haderő-átalakítás igénye fogalmazódott meg, hanem ezzel kapcsolatosan a Magyar Honvédség új, egységes szimbólumainak, vizuális arculati elemeinek kialakítása is megkezdődött. Az új szimbólumrendszer legfőbb feladata az, hogy a Magyar Honvédséget úgy jelenítse meg a magyar társadalom és a külvilág előtt, mint az egyik legjellegzetesebb nemzeti intézményt. A Magyar Honvédség újonnan tervezett és elfogadott alapszimbólumának központi eleme a karmai között Szent István kardját tartó, kiterjesztett szárnyú turulmadár, amelyet balról tölgyfaág, jobbról olajág övez. Az ágak találkozási pontjában a nemzeti színeket magában foglaló pajzs található, míg felső csúcsaikat a HAZÁÉRT jelszó köti össze, alatta pedig a MAGYAR HONVÉDSÉG félköríves felirata található. Mint minden ragadozó madár, a turul (karvaly, sólyom) is az uralkodás, az égi eredet jelképe, az erőt, az akaratot szimbolizálja, kiterjesztett szárnyai pedig a védelmező szándékot, az óvni akarást jelképezik. A turul karmai között látható kard a harc, a hatalom, a bátorság, a férfias erő és a hősiesség jelképe, ezáltal a katonai szimbólumok körébe is illeszkedik. A magyar királyi jelvények közé tartozó, Szent Istvánnak tulajdonított karddal suhintottak a magyar királyok a koronázási dombról a négy égtáj felé, kinyilvánítva hatalmukat az egész birodalom fölött. A tölgy- és olajág is a katonai jelentéstartalmat mélyíti el kettősségével, hiszen a tölgyfaág a harcot, míg az olajág a békét jelenti. A nemzeti színeket magán hordozó pajzsnak egyrészt azonosítási funkciója van, hiszen a nemzeti hovatartozás egyértelmű
meghatározója,
másrészt
pedig
a
biztonság
és
a
védelem
szimbólumaként nyilvánvalóan utal a Magyar Honvédség alapvető feladatára. Ezt a 54
Bővebben: Szabóné Szabó Andrea: A Magyar Honvédség arculati elemei. Hadtudomány. 2000/3. szám
54
hatást erősíti a jelmondat és a szervezet megnevezése, mely heraldikai szempontból stabilitást, teljességet, szilárdságot sugall és biztosít, mintegy keretet adva az eszmeiség vizuális megjelenítésének. Egyenruha: nevelés és népszerűség A magyar nép katonai hagyományait bemutató megőrző egyenruháknak nagy szerepe van a fiatalok hazafias nevelésében. Különösen fontos a katonai pályára irányítás. Az, hogy a fiatalok a középiskola után tiszti iskolába jelentkezzenek és a katonai hivatást válasszák. Ebből a szempontból van igazán jelentősége az egyenruhák folyamatos korszerűsítésének. A fiatalok között ugyanis a divatnak, a jó megjelenésnek különösen kiemelt szerepe van. Mindenki számára fontos tehát, hogy a különböző típusú egyenruhák megfeleljenek a kor követelményeinek és lehetőség szerint kövessék a legújabb (katonai) divatirányzatokat. Az úgynevezett gyakorló öltözet esetében pedig a legfontosabb szempont az, hogy az öltözet alkalmazkodjon a korszerű harcászati igényekhez. Ugyanakkor azok a speciális harci ruhák, melyet a mindennapi harci kiképzés során viselnek, sok esetben hasonlítanak azokhoz a ruhákhoz, amelyeket a ma minden TV csatornán látható kommandós filmekben látunk. Itt a kölcsönösség nyilvánvaló: ezek a férfias egyenruhák „beindítják a fiatalok fantáziáját és a hadsereget is népszerűvé teszik. A sorkatonaság megszűnésével persze ez az általános nevelő funkció megszűnt55, de interjúalanyaim szerint a hivatásos állomány példamutató magatartása így is komoly pedagógiai hatást tud majd gyakorolni a társadalom felé. Jól mutatja ezt a következő interjúrészlet: „Roppant érdekes volt számomra , hogy a hadseregbe kerülve a kezdetekben a civil társadalmi rang elveszti szerepét és a katona úgymond újrakezdi a társadalmi hiearchia lépcsőfokait járni. Itt nem számít a korábbi teljesítmény vagy a vagyoni helyzet, a katona mintegy „újrapozicionálja” magát. A saját önálló erőfeszítései, törekvése, kitartása fogja meghatározni a katonai társadalomban elfoglalt kiérdemelt pozícióját. Egy katonának nemcsak a harctéren kell megálni a helyét hanem különböző rendezvényken is képesnek kell lenniük arra hogy hivatásukhoz méltóan büszkén tudajanak megjelenni a katonai hallagtók is a nemzeti ünnepségeken és egyéb meghatározó eseményeken.”56
55 56
Ahogy az idősek emlegetik: „a katonaságnál majd embert faragnak belőled.” Részlet Benedek Zoltánnal készített interjúból.
55
A díszegyenruha Az alábbi képeken a mai magyar díszegyenruhát láthatjuk. A zubbony jobb zsebe fölötti jelvény azt jelzi, hogy a katona a hivatásos állományhoz tartozik. A zubbony jobb oldalán (a képen bal oldalon) az ország címere található középen a szent koronával, a mely ősi magyar szimbólum. Alatta az arany tölgyfaág. A címer alatt a katona nevét olvashatjuk, ez alatt pedig az általa végzett katonai iskola jelképét láthatjuk. A zubbony bal oldalán (a képen jobb oldalon) felül a katonai kitüntetések láthatóak. Ezek formái a régi, a hagyományos kitüntetési formákra emlékeztetnek. A történelem folyamán tehát ezek a kitüntetések is egyszerűsödtek ezért ma a kitüntetés jelzésére szalagsáv szolgál.57A kitüntetések alatt lévő jelvény mutatja, meg melyik alakulthoz tartozik a katona. A karjelvény a Honvéd Vezérkar csapat karjelzése. A zubbony díszítését még aranyszínű díszgombok gazdagítják.
57
A szalagsávok viselése a társasági ruházaton a rendszerváltás után vált kötelezővé, hiszen a vörös csillagos rendszerváltás előtti kitüntetéseket furcsa lett volna tovább hordani. 2009 óta ismét engedélyezett a kitüntetések teljes formában történő viselése (természetesen csak a rendszerváltás óta adományozottaké).
56
A hallgatói díszöltözet Az új hallgatói díszegyenruha a régi történelmi hagyományokat kívánja feleleveníteni. A hallgatói díszöltözet kék atillából és fekete nadrágból áll, mely emlékeztet a19. századi jellegzetes katonai viseletre. A zakó alján körben piros atilla zsinór, mely a zseb vonalát is meghatározza. A zakót öt atilla zsinór fogja össze, középen öt darab arany atilla kapoccsal. A kézelődíszítésen
aranypaszományt láthatunk, felette pedig piros sujtást találunk. A
nyakgalléron tájékozódhatunk a rangjelzéseről mely arany színű akárcsak a vállap. A sapka kialakításánál az úgynevezett Bocskai sapka történelmi hagyományihoz nyúltak vissza a tervezők. A sapka felső részén sapkarózsa látható a magyar nemzet színeivel (pirosfehér-zöld) A sapka alsó részén körben arany díszítés látható. Az arany szín magyar nemesi becsületre a tisztességre utal.
Az egyenruha méltón tiszteleg a múlt hagyományai előtt. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallagatói büszék lehetnek új egyenruhájukra ugyanúgy mint egykoron a Ludovika Akadémia tiszti növendékei is. 57
A köznapi egyenruha A ma használatos köznapi egyenruhán jól látható, hogy tulajdonképpen a korábbi egyenruha "egyszerűsített" változata. Csupán elhagyták a vállzsinórokat és a gallérhajtóka sujtásozását, de színében és szabásában nem különbözik az előzőtől.58 Igaz, a társasági ruhához vörös szegélyes fekete pantalló jár (ez szintén osztrák-magyar hagyomány, amely a 19. század közepétől eredeztethető), a köznapi ruhához pedig tábori barna pantalló. A zubbonyon látszik, hogy a név- és államjelző-címkét az amerikaiakról (USA) másoltuk. Ezek a magyar viseleti hagyományokban a múlt század 90-es éveiig nem voltak ismeretesek. A köznapi egyenruhák már kevésbé díszesek: a mindennapi kényelmes használatra rendezkedik be. A rangjelzések azonban itt is jól leolvashatóak. A jobb oldalon látszik az ország címere tölgyfalombokkal díszítve, mely alatt jól olvasható a katona neve.
58
Az amerikai (USA) hadserege radikálisabb változást hajtott végre 1958-ban: a polgárháborús hagyományokra visszamenő kék zubbony helyett bevezetették az olívzöld köznapi egyenruhát.
58
A gyakorló egyenruha Mivel a modern harcászat fejlődésében nagyon fontos szerepet kap a rejtőzködés, ezért a gyakorló egyenruha is ezekhez a mai elvárásokhoz igazodik. Itt az esztétikai szerepet felváltja a funkcionalizmus azaz mennyire használható az egyenruha különböző harci helyzetekben. Ezért például roppant meghatározó a ruha színe, mennyire tud elrejtőzni a katona az adott terepen. A képen jól látható hogy a színek a magyar terepviszonyok színéhez alkalmazkodik. Az anyag jellege szintén meghatározó, hiszen vannak olyan katonai helyzetek amikor például vizes terepen kell átgázolni teljes harci felszerelésben és nem mindegy a ruha mennyire kényelmes mennyire erős az anyag hiszen harci feladatoknál nem szabad hogy elszakadjon. Az ingzubbony gallér hajtókáján találhatóak a rangjelzések. Ez a rendfokozat mellett a fegyvernemet is megmutatja, a fegyvernemi színnel illetve jelvénnyel együtt. A rendfokozati jelzés zöld alapon körben ezüst szegéy és egy ezüst háromszög alakzat van. A arany csillag helyezkedik el a redfokozati jelzések alsó részén. Az ing jobb felső részén a nevet olvashatjuk,jobb oldalon pedig a katona nemzetiségét. A zászlósi rendfokozatot hímzett arany csillag és ék-alakú paszományt utánzó ezüsthímzés jelzi. Az MFO karjelzés külszolgálatra utal. 2007-től a rendfokozati jelzéseket, név- és ország címkét, nemzeti karpajzsot és a csapatjelvényt is tépőzáras kivitelben készítik.
59
ZÁRSZÓ „Se pénz, se posztó, búcsúzik a hírlaposztó” (Rikkancsszöveg Édesapám gyermekkorából)
A Szakdolgozat zárásaként szeretném röviden összefoglalni mindazt, ami a dolgozat írása során fölmerült bennem. A legfontosabb élményem – a számtalan tanulságos ismereten és információn túl – az volt, hogy interjúalanyaim révén bepillanthattam abba a bensőséges viszonyba, amely a katonatiszteket a hadsereghez (hivatásukhoz), illetve a hadsereget szimbolizáló egyenruhához fűzi.59 Külön érdekességet hordozott számomra az a tény, hogy interjúalanyaim két – nagymértékben eltérő - katona-generációhoz tartoztak, amely révén három történelmi korszakot kapcsoltak össze. Volt, aki az ún. Kádár-korszakban szocializálódott katonává, és tényleges szolgálati idejét is ekkor töltötte el – és ma már nyugdíjasként szemléli a rendszerváltás utáni hadsereget. Mások a Kádár-korszakban szocializálódtak katonává és a rendszerváltás utáni nagy átszervezések részesei voltak, s aktív katonák ma is. Ők beosztásuknál fogva a jövendő magyar hadsereg viszonyaira is rálátnak, hiszen a fiatal tisztjelöltek képzésével foglalkoznak. A továbbiakban tehát interjúrészletek60 és kommentárok következnek, amelyek segítségével igyekszem majd a Bevezetőben fölvetett hipotéziseimet is alátámasztani.
59
Az egyenruha - mint társadalmi szimbólum – azonban túlmutat a katonatiszteken, a hozzátartozóikat is
közvetlenül érinti. Édesanyám mondta, amikor a dolgozatról meséltem Neki: „Amikor édesapáddal megismerkedtem 1964 szilveszterén Ő volt a legcsinosabb férfi, akit csak lehetett látni. Minden szem rászegeződött katonai egyenruhában csíkokkal a vállán azt hittem valami ’ nagymenőt’ fogtam. Bár édesanyám azt mondta ’Édes kislányom pont egy katonatiszttel tudtál megismerkedni?’ De édesapád csak hevesen kitartóan udvarolt és udvarol a mai napig is ... 60
Interjúalanyaimmal - Török Sándor nyugállományú alezredes (a továbbiakban T.S.); Benedek Zoltánnal
őrnagy (a továbbiakban B.Z), Baczoni Tamás, őrnagy, muzeológus (a továbbiakban B.T.), valamint Rakonczai Péter őrnagy (a továbbiakban R.P) – több órán keresztül beszélgettem, s ezekről a beszélgetésekről magnófelvételt is készítettem. A következő idézetek ezekből a magnós interjúkból valók.
60
Egyenruha, hivatás és identitás Mind a három interjúalanyom egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, miszerint az egyenruha nagyon fontos identitásképző elem. Segíti a katonát a beilleszkedésben, illve a későbbiek folyamán is a ruha egyértelműen kifejezi a hovatartozás kérdését.Persze ehhez hozzájárulnak még bizonyos, emblémák kitűzők, melyek mindenki számára pontosan jelzik a katonai társadalomban való elhelyezkedést, státuszt. Az identitás sokkal egyértelműben jelenik meg a katonaéletben, mint a civil szférában.61 Egy katona számára nem kérdés hová tartozik, a katonai társadalom részese meghatározó honvédő és egyéb feladatokkal, melyet a dolgozatom terjedelme miatt nincs módom taglalni. Mindhárom interjúalanyomnál feltűnt mennyire büszkék arra, hogy a katonai csoporthoz tartozhatnak akár a jelenben akár a múltban kutakodunk. A következtetésem alátámasztására néhány szövegrészt kiemelnék az interjúkból: •
„…Előléptetésnél, amikor megkaptuk a következő rendfokozatot, egy-két napig még inkább erősödött bennünk a büszkeség, hiszen ezeket a fokozatok a ki kellett érdemelni mely rengeteg munkát, tanulást erőfeszítést jelentett. Ezáltal természetesen erősödött bennünk az összetartozás érzése. Az, hogy én ezt meg tudtam csinálni nyilván büszkeséget jelent. De ezt valószínűleg mindenki érezte. ”(T.S.)
•
„A ruha jelentősége megjelenésében is tükrözi az elszántságot, összetartozást. Az egyenruhához hozzátartozik a rend és a fegyelem. Minden újoncnak hozzá kell szokni a korlátokhoz. Az alapkiképzésünk 3 hónap. Ez alatt kiderül az alkalmasság és elhivatottság a hadsereg felé. Mind a hivatalos, mind személyes érintkezések jellegét meg kell tanulni és persze be is kell őket betartani, majd pedig tartatni. ” (B.Z.)
•
„Amikor fölvettem a díszegyenruhámat, úgy éreztem, hogy mindenki tisztelettel néz rám. ” (R.P.)
61
A katonai öntudat különleges jellegét jól mutatja személye élményem. Amikor a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetemen be akartam jutni a konzulensemhez, az egyik ügyeletes rám szólt: „Te ide nem jöhetsz be hiszen civil vagy!”
61
A katonai egyenruha nemzeti és nemzetközi jellege Az egyenruha szoros és közvetlen kapcsolatban áll az adott ország múltjával, „dicsőséges” korszakaival. Baczoni Tamás (B.T.) muzeológus sokat mesélt az egyenruhák ruhák történelmi hagyományairól. Nagyon sok képet mutatott, tanítgatott arra, hogy hogyan különböztessem meg egymástól a látszólag nagyon hasonló egyenruhákat. Kiderült számomra, hogy itt is legalább annyira változatos a „divat”, mint a civil életben. Kiderült az is számomra, hogy a történelmi, politikai változások mennyire befolyásolják a katonai ruházkodást, és az is, hogy amint lehetséges62 minden nép visszatér a saját kultúrájához népi hagyományaihoz. Az alaposabb vizsgálat azt is megmutathatja, hogy a multikulturális szemlélet mennyiben segítheti a nagyobb, nemzetek feletti katonai integrációk (pl. a NATO) (együtt) működését. Érdekes jelenség, hogy ameddig a díszöltözet egyre inkább multikulturális jelenségeket mutat (egyértelműen megfigyelhetőek az ország kulturális, ősi népi hagyományai, motivációs jelrendszerei, addig a gyakorló egyenruha fejlődése egyre inkább globalizáció felé mutat. Rakonczai Péter őrnagy mondta: „A ciprusi ENSZ misszióban – ahol több évig teljesítettem szolgálatot – sok ország katonáival találkoztam, sokféle egyenruhát láthattam. Elsősorban a gyakorló ruháról beszélünk most, ott mindenki gyakorlót visel. Díszegyenruhát nemzeti – ünnepi - napokon szoktak felvenni. Hasonló minden nemzet egyenruhája megvan rajt a nemzeti hovatartozás jelképe. Magyaroknál pajzs és zászló, a másik vállon hordjuk a misszió jelképét, jelen esetben az ENSZ feliratot, ezen felül fel van tüntetve a neve, rendfokozata, hovatartozása. Eltérés a ruha anyagában van, mintázatban, színben. Az összetartozás jelképe az ENSZ jelvény és a sapka. Az egyenruha komoly összetartó erő. Mindenki a saját nemzetéhez csatolódik nagyon szorosan. (…) Különböző országoknál más és más a gyakorlati egyenruha mintázata. Alapvetően ugyanaz, de mégis eltér. Magyarországon korábban soha nem kellett sivatagi egyenruhát hordani, de most hogy különböző missziókban kell szolgálatot teljesíteni. Az egyenruha folyamatosan fejlődik, országok vesznek át különböző motívumokat. Ha északra megyünk, akkor megint teljesen más egyenruha kell. (R.P.) Ennek okai a katonai feladatok megváltozásában keresendőek. Nyilván fontos szerepet játszik a katonai élet, illetve a katonai ruházat változásában a NATO, ahol különböző országok 62
Például egy nagyhatalom nem erőlteti rá a maga kultúráját, katonai hagyományait egy kisebb, vagy valamilyen
formában hatalma alatt álló népre, és a katonai „divat” szabadon fejlődhet.
62
katonái közösen hajtanak végre különféle missziós feladatokat, ahol több népcsoportnak kell összehangoltan együttműködni egy közös cél érdekében.
Egyenruha és a Kommunikáció Egy egyenruha úgy kommunikatív, ahogy van. Mit mutat meg? Megmutatja, hogy katona vagyok, milyen csapathoz tartozom milyen nemzet hadseregébe tartozom, mennyire vagyok, jó katona mennyi kitüntetésem van, milyen iskolát végeztem, milyen sportoló vagyok, hogy hívnak. Mindent megmutat anélkül, hogy verbális kommunikáció létrejött volna. A hozzáértő szemeknek mindez azonnal és tökéletesen felismerhető. Édesapám a következőket mondja erről: „Ha a nevemet is felírják63 az egyenruhámra, akkor a következőket tudják leolvasni az egyenruhámról: Török Sándor alezredes vagyok öt kitüntetést kaptam, a Katonai Akadémiára jártam, a tüzér fegyvernemhez tartozom és mindent tudsz rólam anélkül, hogy egy szót is szóltam volna.” (T.S.) Az egyenruhának a kommunikatív jellege abban nyilvánul, meg hogy mindent meg lehet belőle állapítani. Elmonhatjuk hogy a ruha tehát egy közös kód egy közös nyelvrendszer, mely kifejezi az adott társadalmi csoporthoz való tartozást, a csoporttal való azonosulást. Persze teljesen más egy gyakorló egyenruha, mint egy díszegyenruha. Mivel a vezető szerepet tisztek töltik be a hadseregen belül, akik komoly képzésen vesznek részt, ezért a hadseregen belül, és a civil életben is a vezetők képzése komoly összegbe kerül, hogy a hadsereg vezetése irányítása megfelelően működjön a vezetők „értéke” mindig magasabb. Persze tudják ezt az ellenfelek/ellenség is ezért ütközetek során mindig a vezetőket próbálják első körben elfogni kilőni. Ezért a gyakorló egyenruhák sokkal inkább a harci feladathoz alkalmazkodnak. A gyakorló egyenruháknál nem a szépség az elsődleges szempont, hanem a praktikusság. Ez a jelzésekben is megnyilvánul, hiszen a gyakorló egyenruhákon a rangjelzések és egyéb jelzések is sokkal inkább rejtve vannak. Ezek a jelzések az alakulatnak (adott közösségen) belül van nagyon fontos üzenetközvetítő szerepe.
63
Édesapám szolgálati idejében ez még nem volt szokás. A név felírása a rendszerváltás után terjedt el a magyar
hadseregben.
63
Az egyenruhák változása Az 20. században az egyenruhák jelentős változásokon mentek keresztül. Ennek okai elsősorban a hadviselés megváltozásának köszönhetőek. A 19. században ugyanis a hadszíntéren elsődleges fontosságú volt az ellenség megkülönböztetése. Régebben sokkal inkább jellemző volt a csatákban is, hogy a különböző katonai rangok, azaz a katonai társadalmon belül megkülönböztethetőek legyenek a katonák. Ma már viszonylag ritkábban fordulnak elő közvetlen közelharcok, a nagy embertömegek mozgatása helyett inkább a technikák mozgatása jellemzi a modern hadseregeket. Ebből következően az egyenruhák manapság inkább már csak politikai, illetve praktikus szempontok – például a sivatagi háborúzás igényei, vagy a nagyvárosi harcmodor szükségletei stb. - miatt változnak. Nézzünk meg néhány ilyen helyzetet: •
„1961-1991 között az egyenruhák lényegesen nem változtak. A bekövetkezett változások az egyenruhákhoz használt anyagok, az alapanyagok korszerűsödését tükrözték. A posztó és más korszerűtlen egyenruha alapanyagok teljesen megszűntek. Helyette a korszerűbb a modern össz-fegyverzeti harc követelményeihez igazodó anyagok kerültek bevezetésre. Ez természetesen
az
egyenruhák
fazonjának
változását
is
érintette.
Alapvető
szemléletváltozást azonban csak a rendszerváltás hozott. Ekkor a magyar nép haladó katonai hagyományainak megfelelő ruhák kerültek rendszeresítésre” (T.S) • „A rendszerváltásig orosz mintára voltak az egyenruhák, majd azt követően egyre inkább követték a nemzeti hagyományokat.(például Bocskai sapka) (…)
A
hagyományőrzést nagyon komolyan gondoljuk, ezért lett például névadónk Zrínyi Miklós.
De
visszatérő
nyugdíjasaink
is
szívesen
emlékeznek
a
korábbi
katonaiskoláikról – elsősorban a Ludovikáról64. A Ludovika helyszíne régen is az
64
A „nagy hírű” Ludovika Akadémia két világháború közötti presztizsét jól mutatja a következő történet,
amelyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen „forog közszájon”: .A korabeli katonai felvételi vizsgán felvételi követelmény volt a jó úszás, melyet a helyszínen be kellett mutatni. Az egyik felvételiző beleugrott a medencébe majd nem érkezett a felszínre. Az úszómestek kihúzta a vízből és kiderült a jelentkező nem tud úszni. A felvételiztető bizottság tagjai megkérdezték tőle: -
Miért ugrott a vízbe, ha nem tud úszni?
-
Azért mert tudtam, hogy akkor nem vesznek fel. - felelte a felvételiző.
64
Orczy parkban volt, ahol ma a megemlékezéseket tartjuk.
Tisztavatáson például
fontos a lovas katonák jelenléte…
Végezetül A Szakdolgozat számomra egy megismerési, tanulási folyamat része volt. Szeretném továbbadni azt az élményt, amelynek során megismerkedtem interjúalanyaimmal, illetve a roppant sokszínű katonai ruhakollekcióval. A divatbemutatók – többnyire nőies világa után – roppant izgalmas és tanulságos volt mindaz, amit láttam és tapasztaltam a férfiak „ruhafrontján.”
* Édesapám mondta: „Édesapám egyszerű ember volt. Az hogy én katona lettem, hogy ilyen sokra vittem, egyenruhában snájdigan rendfokozatokkal a vállamon az, hogy a Magyar Honvédség tisztikarába tartozhattam a családomnak és nekem is a mindent jelentette.
65
FELHASZNÁLTIRODALOM 1000 katonai egyenruha. A világ katonai viseletei a kezdetektől napjainkig. Alexandra Kiadó. 2008. A Magyar Honvédség alaki szabályzata; a Honvédelmi Minisztérium kiadványa 1993. A Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek szolgálati szabályzata, a Honvédelmi Minisztérium kiadványa 1997. Az MH parancsnokának 132/1999. intézkedése a "hímzett csapatkarjelzés" tartalmi és formai követelményeiről, az elbírálás és engedélyezés rendjéről; Honvédségi Közlöny 1999/20. Bárczi Zoltán-Somogyi Győző: A Királyért és a hazaért. Budapest, Corvina Kiadó. 1998. Barthes, Roland: Az öltözködés története és szociológiája. In. Divatszociológia. Szerkesztette: Klaniczay Gábor és S. Nagy Katalin. Bp. 1982. Gondolat. Béres István-Horányi Özséb: Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris Kiadó, 1999. Bertényi Iván: Kis magyar címertan; Budapest 1983. Gondolat. Borus Judit-Örkény Antal: Nemzeti érzés és európai identitás. Gondolat Bp. 2004. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Gondolat Kiadó 2001. Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó 2001. Deák István: Volt egyszer egy tisztikar Budapest, Gondolat Kiadó. 1993 Bárczi Zoltán: Évszázadok egyenruhái. Budapest, MH Ruházati Szolgálat.1991 Dr. Szabó János: A hivatásos honvédtiszt helye a társadalomban, in: Katonai hivatás-tiszti értékrend; az MH Tanintézeti Főnökség kiadványa 1992. Erős Ferenc: Identitás és modernizációs modernizáció. In: Megismerés, előítélet, identitás. Új Mandátum Kiadó. 1998. EZ most a divat. Tanulmányok, esszék, cikkek… Szerkesztette: Horgas Béla – Levendel Júlia. Bp. 1981. Gondolat. (Elsősorban Losonczi Ágnes, Erős Ferenc és Hanák Péter írásai érdemelnek figyelmet.) Goffman, E., 1981, A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Bp. 1993. Századvég. (A kötet más kiadásai is kellően segítik felkészülését.) Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció. Budapest, Scolar Kiadó, 2004. 66
Hoppál Mihály: Jelképtár. Budapest, Helikon Kiadó, 2004 Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-NagyAndrás-Szemadám György: Jelképtár; Budapest 1996. Helikon Kapitány Ágnes- Kapitány Gábor Magyarságszimbólumok, Budapest, Európai Folklór Intézet, 2000. Kapitány Ágnes- Kapitány Gábor: Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón, Budapest, Új Mandátum kiadó, 2004 Kapitány Ágnes- Kapitány Gábor: Tárgyak szimbolikája, Budapest, Új Mandátum kiadó. Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei kommunikáció, demokrácia, média. Budapest, Sajtóház Kiadó, 2006. Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: Rejtjelek. Budapest, Interart Kiadó, 1993 Kultúra, viselkedés, kommunikáció. (Szerkesztette: Hidasi Judit) Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó. 1992. Mead, G. H., 1973, A pszichikum, az én és a társadalom szociálbehaviorista szempontból, Gondolat Könyvkiadó, Budapest. Szabóné Szabó Andrea: A Magyar Honvédség és a Francia Hadsereg arculatának elemei; Külkereskedelmi Főiskola, Budapest 1998 Szimbólumtár; Budapest 1997, Balassi Kiadó Varga József: A Magyar Honvédség jelképei és ünnepei: Időszerű tájékoztató a honvédség részére, 3. füzet, MH OKAK, 1991.
67
FELHASZNÁLT HONLAPOK http://nemzeti.lap.hu/ http://munkacsy5.atw.hu/jelkepek/jelkep_zaszlo.htm http://karrier-tanacsok.monster.hu/allasinterju/megfelelo-oltozet/szinmagia-interjun-estargyalason-zavaro-tenyezo-jelentes-szimbolika/article.aspx
http://hadiruhazat.lap.hu/ http://ingyenfrancia.blogspot.com/2009/02/francia-zaszlo-szinei.html http://www.gondola.hu/cikkek/69386 http://nemzetiunnep.lap.hu/ http://divattortenet.hu/link.php http://www.uj-muveszet.hu/archivum/2003/november/tatai.htm http://www.csepeli.hu/pub/1996/csepeli_orkeny_himnuszok.pdf http://bensguide.gpo.gov/3-5/symbols/seal.html http://www.himnusz.hu/ http://www.inf.u-szeged.hu/~tanacs/cserkesz/cserk/cimer.html http://www.pccd.hu/nemzetismeret/?id=1.4 http://www.tankonyvtar.hu/historia-1987-01/historia-1987-01-gall http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=14769 http://pelzo.konyv-e.hu/kiadvanyaink.html http://www.usautazas.hu/upload/12350/1235047310_feher-haz2.jpg http://www.lelkititkaink.hu/szin_szimbolum.html http://www.kislexikon.hu/gall_kakas.html http://nov.lkg-bp.sulinet.hu/eszter/franciaorszag/franciaorszag_zaszlo.html http://huncoat.p8.hu/doc_hu.html
68
