Idegenek a kertemben Bevándorlás és integráció Európában

Idegenek a kertemben Bevándorlás és integráció Európában Módszertani kézikönyv a filmgyûjtemény használatához

A kötetben közölt tartalmak, azok szerzőinek nézetei, és az abban foglaltak semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány Felelős kiadó: Füredi Zoltán Szerkesztő: Bognár Katalin Szakmai és nyelvi lektor: Füredi Zoltán Projektvezető: Komlósi Orsolya, Füredi Zoltán Projekt asszisztens: Eszter Dániel

Támogató: Európai Integrációs Alap, Belügyminisztérium Partnerek: DocuArt Filmművészeti Központ, Ferencvárosi Önkormányzat, HTSART, Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, Movienet Film GmbH München

www.idegenekakertemben.hu

ISBN: 978-963-89268-0-7 Design: Pesti Portré Reklámműhely Katalógus: Pesti Portré Reklámműhely – HTSART Web: Vörös Borisz Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány H-1163 Budapest, Katóka u. 46. www.palantirfilm.hu palantir@palantirfilm.hu Budapest, 2011

TARTALOM BEVEZETŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 ANGOL REZÜMÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A KÖTET SZERZŐI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 TANULMÁNYOK Kováts András: Nemzetközi migrációról egy dokumentumfilm-gyűjtemény kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Blaskó Ágnes – Varga Balázs: Dokumentumfilmek társadalmi térben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 AZ IDEGENEK A KERTEMBEN FILMGYŰJTEMÉNY EGYES FILMJEIHEZ KAPCSOLÓDÓ AJÁNLÁSOK (Szerzők: Bognár Katalin, Komlósi Orsolya, Ruszkai Nóra, Udvarhelyi Éva Tessza) Erőforrások, kapcsolatok, együttélés – A vegyes házasságok dilemmái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Hagyomány, identitás, értékek – A bevándorló generációk együttélésének nehézségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Kifejezés, élmény, tradíció – Művészettel a migrációról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Találkozások, erőforrások, kötődés – Sport és migráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Helyek, terek, új jelentések – Migráció és város . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 Otthon és itthon – átmenet vagy végső cél? – Migráció és hazatérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 MELLÉKLETEK Blaskó Ágnes – Varga Balázs: Feladattípus-ötletek a dokumentumfilm tanításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Regine Wenger: Oktatási anyag az Ez én vagyok! című film feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 FILMINDEX . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

3

BEVEZETŐ 2010 márciusában az Integrációs Dokumentumfilmek Fesztiválján, a budapesti DocuArt Kocsiszínben debütált az Idegenek a kertemben filmgyűjtemény 34 európai, migrációs témájú dokumentumfilmje. A filmek Európában élő bevándorlók életmódját, alkalmazkodási stratégiáit, nehézségeit és sikereit mutatják be – egyéni és közösségi sorsokon keresztül szólnak elszakadásról és beilleszkedésről, régi és új otthonról, hazáról, családról, barátságról. A gyűjtemény létrehozásával az volt a célunk, hogy a dokumentumfilmeken keresztül szerethető, egyéni, hús-vér főhősökkel ismertessük meg a nézőket, hiszen a könnyen átélhető történetek révén a néző azonosul a hősével: beleképzeli magát a helyzetébe, szeretni kezdi, félti, drukkol neki, mindeközben pedig megtanulja a másságot is értékként kezelni. Ezek a filmek, tapasztalatunk szerint, kiváló eszközei lehetnek a toleranciára nevelésnek, az előítéletek és a negatív diszkrimináció elleni küzdelemnek. 11 filmcsomagot juttattuk el országszerte egyetemi és közkönyvtárakba valamint migrációval foglakozó szervezetekhez, hogy biztosítsuk a filmekhez való ingyenes hozzáférést. A gyűjteményhez tartozó katalógust középiskoláknak, köz- és egyetemi könyvtáraknak továbbítottuk. Az Idegenek a kertemben – Módszertani kézikönyv a migrációs filmgyűjtemény projekt folytatása. Az Európai Integrációs Alap pályázatán ismét elnyert támogatásnak köszönhetően sikerült kiegészíteni a korábban létrehozott filmgyűjteményt és a gyűjteményhez tartozó katalógust egy módszertani kézikönyvvel.

A kézikönyv tartalmaz egy migrációs háttértanulmányt, egy módszertani tanulmányt a dokumentumfilm oktatásban való használatáról, valamint, a konkrét filmekhez kapcsolódóan, módszertani ajánlásokat tematikus csoportokra bontva. A kézikönyv szerkesztése közben több ötlet merült fel, hogy mivel is lehetne bővíteni a kötet nyújtotta eszköztárat. Ezért került kiegészítésre a kézikönyv az Ez én vagyok! című film Németországban használatos tanári segédletével és a dokumentumfilmes módszertani tanulmányunk szerzőpárosa által összeállított feladatgyűjteménnyel. Munkánk során kérdésként merült fel az is, hogy milyen tapasztalatokat szereztek azok, akik már elkezdték használni a filmeket, ezért megkérdeztük őket, illetve a filmeket válogató kurátorok véleményét is szerettük volna beépíteni a formálódó anyagba. Büszkék vagyunk arra, hogy a megkérdezettek mind szívesen és hosszan sorolták élményeiket a filmekről és a nézőközönség visszajelzéseiről. A kézikönyvet igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a benne szereplő írások és feladatsorok a gyakorlati alkalmazásban szerzett tapasztalatokon alapuló, könnyen a tanmenethez igazítható ötletekkel szolgáljanak. A katalógusban alkalmazott piktogramokat itt is használtuk, hogy ezzel is segítsük a kiszemelt alkalomra a megfelelő film kiválasztását (középiskolai vetítés: , felsőoktatás: , felnőttképzés: , nyilvános rendezvény: ). Kézikönyvünket az általános iskolai felső tagozatos és középiskolai tanárok, egyetemi oktatók, migrációval foglalkozó és kapcsolódó segítő munkát végző szerveze-

5

BEVEZETŐ tek, szakemberek, antropológusok hasznos oktatási segédletének szánjuk, de nagy örömmel vennénk, ha a diákok és a felsőoktatáson kívüli képzésben résztvevők vagy a migráció témája iránt érdeklődők is szívesen forgatnák. A filmgyűjtemény létrejötte óta sokan kerestek meg minket és kölcsönözték a filmeket. Voltak, akik egyszerűen kíváncsiságból szerették volna megnézni az alkotásokat, hogy kapjanak egy szeletet a számukra ismeretlen valóságból, mások kulturális, szociális programokon vetítették őket és, nagy örömünkre, a filmek különböző oktatási intézmények órarendjébe is beépültek országszerte. Akik fontosnak érzik a filmeket, gondolkodnak róluk, megtehetik ezt közösen is. A projekt honlapján az egyes filmekhez tartozó fülek lehetőséget adnak arra, hogy a tapasztalatok mások számára is elérhetőek legyenek.

Közvetlen célunk, hogy a kézikönyv széles körben támogassa, egyben motiválja a filmek használatát az integráció és a kulturális-etnikai tolerancia oktatásában. Hosszú távon pedig szeretnénk elérni, hogy a dokumentumfilm, mint eszköz használata az oktatásban elterjedjen, és a kulturális események programjában – nem csak a migráció és integráció témakörében, hanem általában, a „Másik” megismerése iránti igényből fakadóan is – minél többet látható legyen! Remélem, hogy sokak számára hasznos lesz gyűjteményünk valamely darabja, e módszertani kézikönyv pedig újabb és újabb ötletekre sarkallja a felhasználót! Ha reményeink beválnak, jól dolgoztunk! A filmcsomagok a túloldalon felsorolt helyeken férhetők hozzá – keressék bátran! Komlósi Orsolya

6

A FILMEK KÖLCSÖNÖZHETŐK: DocuArt Dokumentumfilmes Központ / Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány 1092 Budapest, Ráday u. 18. - Erkel u. 15. (Bejárat az Erkel utcából.) Hétköznapokon: 10–18 Tel/fax: (+36-1) 403-03-52 Mobil: +36-70-409-77-45 [email protected] www.docuart.hu MEGTEKINTÉS (HELYENKÉNT KÖLCSÖNZÉS): Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár Szociológiai gyűjtemény 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1. Szaktájékoztatás: (+36-1) 411-50-31 Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár Olvasói bejárat címe: 1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. Hétköznapokon: 9–20 Szombaton: 9–13 Telefon: (+36-1) 482-70-23; (+36-1) 482-80-25 Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtár 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefon: (+36-52) 512-900 / 61944

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet 3515 Miskolc, Gyermekváros I. em. Hétfő-Csütörtök: 10–16 Péntek: 10–13 Telefon: (+36-46) 565-111 / 2142 Pannon Egyetemi Könyvtár és Levéltár 8200 Veszprém, Wartha Vincze u. 1. M épület Hétfő-csütörtök: 9-18 Péntek: 9–15 Szaktájékoztatás: (+36-88) 624-095 Pécsi Tudományegyetem g Társadalomtudományi Szakkönyvtár 7624 Pécs, Rókus u. 2. M/1. Fsz. 1. Telefon: (+36-72) 503-650 / 3560, 3536 Szegedi Tudományegyetem g Egyetemi Könyvtár 6722 Szeged, Ady Endre tér 10. Telefon: (+36-62) 546-633 Kodolányi János Főiskola Könyvtára 8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos u. 59. Telefon: (+36-22) 543-450

7

STRANGERS IN MY GARDEN PEDAGOGICAL MANUAL ANUAL “Strangers in My Garden” is a collection of documentary films about migration. The 34 films portray the lifestyles, adaptation strategies, hardships and victories of immigrants living in Europe. Separation and assimilation, new and old homes, homelands, families and friendships are reflected in the fate of individuals and communities. With a comprehensible story, the viewer identifies with the protagonist, imagining their situation, starting to like them and learning to treat differences as values. With the support of the European Union Integration Fund we compiled this collection to provide free access to documentaries of appropriate content and quality to those who wish to use them for purposes of education or culture in the context of programs against exclusion and discrimination. We have distributed eleven film packages to university libraries and organizations dealing with migration issues worldwide to provide free access to the movies. We distributed the catalogue of films to high schools and public and university libraries. The “Strangers in My Garden – pedagogical manual” is the follow-up to the film collection on migration. Thanks to the grant we won from the European Union Integration Fund we have added a pedagogical manual to the film

8

collection and catalogue. The manual contains a background study on migration, a study on the methodology of visual education as well as concrete pedagogical tools for the films organized in thematic categories. The manual is easy to use and contains ideas, essays and exercises based on experience that can be easily adapted to the curriculum and structure of high school classes. The manual is useful for high school teachers, university instructors, organizations and experts working on issues of migration and anthropologists, but we also encourage its use by students, those outside of formal education and those who have a general interest in the topic of migration. An important element of the project is the new function that has been added to the website www.idegenekakertemben.hu. This feature contains special recommendations from the pedagogical manual added to the data sheets of each movie. We have also created the opportunity for users to comment on each movie and share their experiences. Our direct aim is to support and motivate the use of documentaries in education for integration and culturalethnic tolerance. On the long run, we would like to spread documentary film as a tool in education as well as in cultural events and programs in the field of migration.

ANGOL REZÜMÉ

THE MANUAL CONTAINS THE FOLLOWING: BACKGROUND STUDIES András Kováts: On international migration a propos a documentary film collection Ágnes Blaskó – Balázs Varga: Documentary movies in social space RECOMMENDATIONS ABOUT INDIVIDUAL FILMS IN THE STRANGERS IN MY GARDEN FILM COLLECTION (Authors: Katalin Bognár, Orsolya Komlósi, Nóra Ruszkai, Éva Tessza Udvarhelyi) Resources, relations, coexistence – The dilemmas of mixed marriages Tradition, identity, values – Challenges of coexistence among different migrant generations Expression, experience, tradition – Art and migration Encounters, resources, attachment – Sport and migration Places, spaces, new meanings – Migration and the city At home over there or over here – transition or final destination? – Migration and returning home APPENDIX Ágnes Blaskó – Balázs Varga: Types of exercises for teaching documentary films Regine Wenger: Pedagogical material for the documentary Yes I Am!

9

A KÖTET SZERZŐI BLASKÓ ÁGNES kommunikációkutató, 2010-ben doktorált a Pécsi Tudományegyetemen. 2006 óta a BME Szociológia- és Kommunikáció Tanszékén tanít. Az Írás 1.0 című, egyetemistáknak szóló tankönyv társszerzője, számos íráskurzus és workshop vezetője. Kurzusvezetőként felhasználja pszichodráma-asszisztensi tapasztalatait.

BOGNÁR KATALIN szociális munkás szakon végzett az ELTE-n. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület munkájában 1995 óta vesz részt. Jelenleg az egyesület képzési programjaiban dolgozik trénerként és tananyagfejlesztőként. Témái: a migráció lélektani háttere, szociális munka migránsokkal, interkulturális kompetencia és szakmai önismeret-fejlesztés. Önkéntesként emberi jogi tréningeket, képzéseket tart fiataloknak. Az általa vezetett tréningeken szívesen használ dokumentumfilmeket; folyamatosan teszteli az Idegenek a kertemben filmgyűjtemény filmjeit. A Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány munkatársaként jelen kötet szerkesztője. KOMLÓSI ORSOLYA kulturális antropológiát és olasz szakot végzett. A Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány munkatársaként rendezvényszervezéssel, kapcsolattartással, filmterjesztéssel foglalkozik. A Dialëktus Fesztivál állandó szervezője. Korábban a Bem mozi vezetője és programigazgatója volt, jelenleg a DocuArt-ban dolgozik projektfelelősként. Kurátorként vett részt az Idegenek a kertemben filmgyűjtemény létrehozásában.

10

KOVÁTS ANDRÁS gyógypedagógiát és szociálpolitikát végzett a budapesti ELTE-n. 1995-ös alapítása óta aktívan részt vesz a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület munkájában, amelyet 1998 óta koordinál, előbb mint programfelelős, később mint igazgató. A menedékes tevékenysége mellett kutatásokat végez a migránsok beilleszkedésével, a migrációval és a menekültügyi politikával kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia számára. Az utóbbi években tanácsadóként vállalt szerepet különböző kormányzati szervek migrációval és menekültekkel kapcsolatos munkájában. Kurátorként vett részt az Idegenek a kertemben filmgyűjtemény létrehozásában. RUSZKAI NÓRA 2001 óta készít dokumentumfilmeket, melyek több hazai és nemzetközi filmfesztiválon sikerrel szerepeltek. 2003-ban szerezte második diplomáját a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia szakán Gulyás Gyula tanítványaként. A Kunt Ernő Képíró Műhely egyik alapítója és alelnöke. Jelenleg egy művészeti középiskolában oktat többek között mozgóképkultúrát és médiaismeretet. 2008-ban részt vett az Ex Oriente Workshop-on, majd az East European Pitching Forumon Jihlavaban. 2005 óta tagja a CineFest dokumentumfilmes előzsűrijének. Kurátorként vett részt az Idegenek a kertemben filmgyűjtemény létrehozásában.

A KÖTET SZERZŐI UDVARHELYI ÉVA TESSZA kulturális antropológiát végzett Budapesten. Jelenleg a City University of New York doktorandusz hallgatója, ahol környezetpszichológiát tanul és a Hunter College-ban urbanisztikát és városantropológiát tanít. Kutatási területe a városi közterek, a demokrácia és a szociális jogok összefüggései. Több, mint tíz éve dolgozik az Artemisszió Alapítványnál ifjúsági munkásként és interkulturális képzőként. A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport egyik alapítója és aktivistája.

VARGA BALÁZS filmtörténész, filmkritikus, az ELTE BTK történelem-népművelés szakán szerzett diplomát. 2006-ban doktorált az ELTE BTK társadalom- és gazdaságtörténet doktori programján. 1993 és 2006 között a Magyar Nemzeti Filmarchívum (korábbi nevén: Magyar Filmintézet) munkatársa. Jelenleg az ELTE BTK filmtudomány tanszék adjunktusa. A Metropolis filmtörténeti és filmelméleti folyóirat alapító szerkesztője. 1991 óta jelennek meg filmes témájú publikációi magyar és külföldi folyóiratokban és tanulmánykötetekben.

11

KOVÁTS ANDRÁS NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN A migrációt napjainkban gyakran emlegetik olyan modern jelenségként, ami korunk társadalmainak egyik legnagyobb kihívása. A migránsok helyzete egyre többször kerül szóba politikai és szakmai viták során, sajtóhírek, filmek, szépirodalmi művek és személyes élményeink is gyakran kapcsolatba hozhatók a migráció egy-egy aspektusával. Annak ellenére, hogy nap mint nap szembesülünk migrációval kapcsolatos hírekkel, a migráció okozta vélt vagy valós gazdasági, politikai vagy kulturális problémákról szóló híradásokkal, a jelenség egyáltalán nem újkeletű, és napjaink migrációs folyamatai meglepő hasonlóságot mutatnak az évtizedekkel vagy akár évszázadokkal ezelőtti jelenségekkel. Kevés ember él ma a világon, akinek a családjában vagy felmenői között ne akadna valaki, aki maga is migráns. Észak- és Dél-Amerika országaiban, valamint Ausztráliában a lakosság többsége bevándorló vagy bevándorlók leszármazottja. Az európai társadalmakban egyszerre vannak jelen az elmúlt évtizedekben Ázsiából, Afrikából, valamint a kontinens déli és keleti régióiból bevándoroltak és leszármazottaik, valamint azok a családok, közösségek, amelyekből nem is olyan régen tömegek keltek útra és telepedtek le az Atlanti-óceán túlpartján, vagy más európai államokban. Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy röviden felvázolja a nemzetközi migrációhoz kapcsolódó alapfogalmakat, bemutasson néhány társadalomtudományi elméletet, amelyek segítségével magyarázatot találhatunk a migráció kialakulására és fennmaradására, valamint áttekintést nyújtson a globális migrációs trendekről, illetve a Magyarországot érintő bevándorlási folyamatokról, a Magyarországon élő bevándorlók helyzetéről. Természetesen

a téma szerteágazó volta nem tesz lehetővé mélyebb elemzést, arra teszek csupán kísérletet, hogy egy általános áttekintést adjak. Mivel ez az írás a szélesebb olvasóközönségnek szánt ismeretterjesztő mű, a tudományos publikációk szigorú hivatkozási rendszerének használatát mellőzni fogom a könnyebb olvashatóság kedvéért. Mivel a tanulmány egy dokumentumfilm-gyűjtemény módszertani kézikönyvének fejezeteként íródik, a bemutatott fogalmak, jelenségek illusztrálására igyekszem minél többször segítségül hívni a filmeket. A harmincnégy alkotásból álló gyűjtemény az Európai Unió tagállamaiba bevándorolt külföldiek társadalmi beilleszkedésének különböző aspektusait mutatja be, de ennél jóval többet is: segítségükkel megérthetők azok a látszólag elvont elméleti konstrukciók, amelyekkel a társadalomtudósok igyekeznek a nemzetközi migrációt jellemezni. ALAPFOGALMAK A nemzetközi migrációról beszélve elsőként néhány gyakran használt fogalom tisztázása szükséges. A migráció az emberi társadalmakban általánosan megfigyelhető jelenség, azt jelenti, hogy egyének vagy közösségek mozognak, költöznek, lakóhelyüket változtatják, vándorolnak. Migrációról csak a közigazgatási határok tartós átlépése esetén beszélünk: belső migrációról, ha egy-egy állam határain belül történik a mozgás, nemzetközi migrációról, ha államhatárok átlépésével. Jelen tanulmány csak ez utóbbi jelenséggel foglalkozik, a belső migrációról nem ejtünk szót, noha gazdasági, társadalmi vagy kulturális hatásai legalább annyira jelentősek, mint a nemzetközi migrációé. Indiában a lakosság közel 13

KOVÁTS ANDRÁS egyharmada belső migráns, számuk másfélszerese a világviszonylatban nyilvántartott nemzetközi migránsokénak, és többnyire nagyobb gazdasági, kulturális, vallási és nyelvi különbségekkel kell megküzdeniük, mint az Európai Unió keleti és nyugati tagállamai között vándorló, vagy Nyugat-Európából az Egyesült Államokba költöző nemzetközi migránsoknak. A nemzetközi migráció másik fontos ismérve, hogy hosszabb időre szól, és általában a végleges vagy ideiglenes letelepedés szándékával történik. Nem tekintjük nemzetközi migránsoknak a turistákat, a speciális jogi státuszban lévő diplomatákat, nemzetközi turnén utazó előadóművészeket, vagy a megszálló hadseregek katonáit. Nemzetközi migránsoknak általában a három hónapnál hosszabb időre beutazó és tartózkodó külföldieket tekintjük. A MIGRÁCIÓ TÍPUSAI A nemzetközi migráció leggyakoribb oka a külföldi munkavállalás; a gyűjteményben szereplő filmek több, mint fele migráns munkavállalókról vagy családjaikról szól. A migráns munkavállalók mehetnek egyénileg egy másik – általában magasabb jövedelemszintű – országba dolgozni, de előfordul, hogy szervezetten, közvetítő vállalatokon keresztül, vagy akár államközi programok résztvevőiként kerülnek egy másik országba, hogy ott a gazdaság számukra kijelölt szektoraiban meghatározott ideig munkát vállaljanak. Az ilyen esetekben vendégmunkásokról beszélünk. A Vándorkömény vagy az Apám, a vendégmunkás című filmek nagyon érzékletes képet festenek ezeknek az embereknek a sorsáról. A munkavállalási célú migráció általában időszakos, a migráns munkavállalók csak arra az időre mennek külföldre dolgozni, ameddig otthoni vagyoni helyzetüket rendezik, vagy tőkét halmoznak fel, vagy otthon maradt családtagjaikat segítik. A tervek ellenére nagyon sok migráns munkavállaló és vendégmunkás véglegesen letelepedik abban az országban, ahol dolgozik, ott alapít családot, vagy otthon maradt családtagjait is néhány év elteltével maga után hozza. Az Európába került vendégmunkások közül is sokaknak ez lett a sorsa – a Bevándorlók című film 14

hősei, vagy A 884-es járat által bemutatott sajátos probléma is ezt példázza. A második leggyakoribb migrációs ok a családegyesítés. Vagy a már letelepedett, és hazamenni nem tudó vagy nem kívánó migráns munkavállaló családtagjai – házastársa, gyermekei, szülei – vándorolnak be, vagy pedig a letelepedett migráns munkavállalók, vagy azóta már állampolgárrá lett más bevándorlók és leszármazottaik választanak házastársat maguknak saját, vagy felmenőik származási országából. A párválasztás és a házasság révén a bevándorlók generációi identitásuk mellett is hitet tesznek, vannak, akik a többségi társadalomból választanak párt maguknak és vannak, akik „otthonról”. Az Elrendezett házasság és a Minden jó házasság könnyekkel indul című filmek nagyon kifejezően mutatják be azokat az egyéni és családi vívódásokat, amelyek az ilyen, látszólag egyszerű döntések mögött vannak. A családegyesítési célú bevándorlás másik esete, amikor a többségi társadalom tagjai választanak párt maguknak valamely más országból. A helyzet itt sem egyszerű: számos kommunikációs és kulturális akadályt kell leküzdeni és sokszor a családtagok, barátok ellenállását is, a hatóságok által támasztott akadályokról nem is beszélve. Ez utóbbira példa az Elena & Leo című film, a nyelvi, kulturális különbségek okozta nehézségeket pedig A „Chicago tömbház” néhány hősének példáján, vagy a Házi paradicsom dialógusain keresztül ismerhetjük meg. Egyre gyakoribb migrációs ok a tanulás is. Számos ország felsőoktatási intézményei rendkívül vonzóak a külföldi diákok számára, mert az ott megszerzett tudást és kapcsolatrendszert nagyon jól lehet kamatoztatni a hazai és nemzetközi gazdaságban. Vannak egyetemek, amelyek kifejezetten a nemzetközi oktatási programokra és a külföldi hallgatók felvételére szakosodtak, profitálva a globális oktatási piac kínálta lehetőségekből. A felsőfokú tanulmányok miatt elvándorlók egy része visszatér hazájába, és a távolléte alatt szerzett szaktudását otthon vagy a globális munkaerő-piacon kamatoztatja, más részük viszont véglegesen letelepedik ott, ahova csak tanulni ment. Az Ének és tánc című film hősei ilyen volt diákok.

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN A nemzetközi migrációt elemző szakirodalom gyakran beszél önkéntes és kényszerű migrációról. A fentebb említett típusok inkább az önkéntes kategóriába tartoznak, kényszervándorlásról akkor beszélünk, ha valakinek háború, üldöztetés, súlyos gazdasági vagy ökológiai problémák, katasztrófák miatt kell elhagynia otthonát. A kényszermigránsok leggyakrabban emlegetett csoportja a menekülteké: ők faji, vallási okok, nemzeti hovatartozásuk, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozásuk, avagy politikai meggyőződésük miatti üldözéstől félve nem tudnak, vagy nem kívánnak származási országukba visszatérni. A menekültek védelmét globális és regionális jogi egyezmények segítik, a gazdasági, ökológiai problémák vagy természeti katasztrófák miatt földönfutóvá lett migránsok befogadását viszont nem szabályozza a nemzetközi jog, ők sokkal kiszolgáltatottabbak a fogadó országok politikai, gazdasági érdekeinek. Az önkéntes és kényszerű migráció közti különbségtétel sok szempontból nehéz. A migráció egy rendkívül összetett társadalmi jelenség, a mögötte meghúzódó egyéni és kollektív döntések, fizikai és lelki kényszerek bonyolult rendszert alkotnak, ritkán találkozunk „vegytisztán” önkéntes vagy kényszerű migrációval. Még a látszólag autonóm döntések mögött is számtalan kényszerítő erő húzódhat, és a legkiszolgáltatottabb, legreménytelenebb helyzetben élők számára is van döntési lehetőség; a kényszerűség sokszor nem az elvándorlásban, hanem az otthonmaradásban nyilvánul meg igazán. Az Itt vagyunk című film nagyon szemléletesen mutatja be a döntések és kényszerek hálójában vergődő migránsok sorsát. A nemzetközi migráció kapcsán gyakran felmerül a legalitás és illegalitás kérdése. Annak ellenére, hogy nagyon sok szó esik az illegális migrációról, a megfelelő dokumentumok nélkül beutazó és egy-egy országban tartózkodó bevándorlókról, a problémát általában eltúlozza a közvélemény és a média, az ebben érdekelt politikai és szakmai lobbi hatására. Egy tavaly lezárult több éves európai kutatás szerint az Európai Unió területén dokumentumok nélkül tartózkodó migránsok

száma kevesebb, mint harmada a hivatalos adatokban szereplőnek. Fontos megjegyeznünk, hogy illegális migránsokról nem beszélhetünk, csupán illegálisan beutazó vagy az országban illegálisan tartózkodó vagy jogellenes cselekményeket elkövető külföldiekről. A migráció és illegalitás kapcsolatát leggyakrabban a megfelelő dokumentumok hiánya jelenti. Ez sokszor a helyi közösségbe beilleszkedett, hétköznapi embereket érint, akiknek komoly gondot okoz a bürokrácia támasztotta akadályok leküzdése. A Fizess és nősülj! vagy a Távolból című film hősei ilyenek: életüket, mindennapjaikat alapjaiban határozza meg bizonytalan jogi státuszuk. MIGRÁCIÓ A GLOBÁLIS STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN A nemzetközi statisztikák elemzőinek számtalan gondot okoz a migránsok számának meghatározása. Annak ellenére, hogy a kérdés rendkívül egyszerűnek tűnik, valójában nem tudjuk egészen pontosan megmondani, hogy hány migráns is él egy adott országban, földrészen vagy akár az egész világon. Nem csak arról van szó, hogy a népesség számára vonatkozó statisztikai adatok kisebb-nagyobb mértékben megbízhatatlanok, hogy előállításuk költséges, hogy ritkán állnak rendelkezésre ugyanabból az évből vagy időszakból származó adatok különböző országokból, hanem arról is, hogy nincs általános egyetértés abban, hogy kit tekintünk a statisztikai adatgyűjtés során migránsnak! Megszámolhatjuk például egy ország lakosságában a három hónapot meghaladó tartózkodási engedéllyel ott élő külföldi állampolgárokat. De mi lesz így azokkal, akik bevándorlóként érkeztek az országba, de időközben állampolgárságot szereztek? Ők már nem migránsok? Jogi értelemben talán nem, de szociológiailag, pszichológiailag, kulturálisan, és a társadalom többi tagjának véleménye alapján általában igen. És mi a helyzet azokkal, akik bevándorló szülők gyermekeiként születtek egy olyan országban (Magyarország is ilyen), amely nem ad a területén világra jötteknek automatikusan állampolgárságot. Ők talán

15

KOVÁTS ANDRÁS migránsok? Hiszen nem vándoroltak be sehonnan, nincs másik ország, amihez kulturálisan, érzelmileg kötődnének, előfordul, hogy soha nem jártak abban az országban, amelynek állampolgárai, még a szüleik anyanyelvét sem beszélik. Ennek ellenére a társadalom általában migránsoknak tartja ezeket az embereket is, és többnyire maguk is erőteljes migráns identitást alakítanak ki. A másik lehetőség, hogy azokat tekintjük egy ország lakosai közül nemzetközi migránsnak, akik nem az adott országban születtek. Ez esetben nem maradnak ki az időközben állampolgárságot szerzettek sem, ugyanakkor kikerülnek az adatok közül a migránsok leszármazottai, ha már a befogadó országban születtek. Bármelyik mérési módot választjuk, az adatok csak közelítő pontossággal mutatják az egy-egy országban élő nemzetközi migránsok számát vagy arányát. A nemzetközi összehasonlító adatok elemzésénél mindkét mérési módra találunk példát: az Európai Unió tagállamainak adatait tartalmazó EUROSTAT migrációs adatai az egy-egy tagállam területén tartózkodó külföldi állampolgárok számbavételével készülnek, az ENSZ népesedéssel foglalkozó részlege a külföldön születetteket tekinti egy-egy ország lakosságában nemzetközi migránsnak. A nemzetközi migrációs adatok olvasásakor, értelmezésekor fontos arra figyelnünk, hogy az adatok mutathatják egy adott időszakban – általában egy naptári évben – a bevándorlók számát, vagy azt, hogy egy adott pillanatban hány bevándorló tartózkodik az országban. Az egy-egy országba bevándorlók és oda visszavándorlók számából kivonva az onnan elvándorlók számát, megkapjuk az ország vándorlási különbözetét, amit szintén egy naptári évre vetítve szoktak közölni a migrációs statisztikák összeállítói. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 2010-es adatai szerint a világ nemzetközi migránsainak becsült száma 214 millió. Tíz évvel ezelőtt, 2000-ben, még csak 156 millió migránst tartottak számon. Az előrejelzések szerint 2050-re a 400 milliót is meghaladhatja azok száma, akik nem abban az országban születtek, ahol élnek. Az IOM az ENSZ népesedési adatait használja, és itt a külföldön születetteket tekintik nemzetközi migránsoknak. Elsőre 16

talán megdöbbentőnek tűnnek ezek az adatok, mind az abszolút számokat, mind pedig a gyors növekedést tekintve. 1960-ban még csupán 75 millió nemzetközi migránsról beszéltek világszerte. A Föld lakosságának arányában azonban nem is olyan nagy ez a szám. 2010-ben körülbelül 6,8 milliárd ember él a földön, a nemzetközi migránsok aránya pedig alig több, mint három százalék. A Föld két legnépesebb országában, Kínában és Indiában együttesen több, mint 500 millió belső migráns él, akik ugyan nem lépték át az államhatárt, de születési helyüktől több száz vagy több ezer kilométerre, számukra idegen nyelvi, kulturális és vallási közegben dolgoznak és élnek. Az elmúlt húsz évben nem változott számottevően a nemzetközi migránsok aránya világszerte, az 1990-es 2,9 százalékhoz képest a növekedés nem jelentős. A korábbi változások viszont nem voltak lineárisak: az 1960-as évek elejétől fokozatosan csökkent a nemzetközi migránsok aránya, 2,6 százalékról az 1970-es évek végének 2,2 százalékára, majd az 1980-as években alig változott. A jelenlegi három százalék körüli arány az 1990es évek elején, a hidegháborús hatalmi rendszer felbomlásával egyidejűleg alakult ki, hirtelen, egyik évről a másikra. A növekedésnek csak egy része származott a megváltozott politikai és gazdasági helyzet következtében kialakult népmozgásból. Sokan, az államhatárok megváltozásának köszönhetően, az addigi belső migránsból nemzetközi migránssá váltak – legalábbis ami a statisztikai besorolásukat illeti, de sokszor a jogi helyzetük is megváltozott: a korábbi államszövetségek romjain újonnan létrejött államok közül sokan a mai napig vonakodnak állampolgárságot adni évtizedekkel azelőtt betelepült vagy akár generációk óta a területükön élő etnikai kisebbségeknek. A nemzetközi népesedési előrejelzések szerint a világ lakossága 9,2 milliárd lesz 2050-re, így az IOM által becsült 400 milliós nemzetközi migráns népesség 4,3 százalékot tesz majd ki, ennek bekövetkeztéhez a jelenlegi trend folytatódására és a növekedési ütem felgyorsulására van szükség. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a gazdaságilag fejlett és kevésbé fejlett régiók migrációs helyzete közötti

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN különbség. Az 1980-as évek végéig a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban élő migránsok száma rendre meghaladta a fejlett régiókban élőkét, 1990-től azonban ez a trend megfordult, és a gazdaságilag fejlett régiókba irányuló migráció felgyorsult, a kevésbé fejlett régiókban viszont nem változott a migránsok száma. Az ENSZ meghatározása szerint gazdaságilag fejlett régiónak Európa, Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland és Japán tekinthető, a Föld többi országa a kevésbé fejlett régiókban van. Jelenleg a Föld lakosságának kevesebb, mint 20 százaléka él a gazdaságilag fejlettebb régiókban, a nemzetközi migránsoknak viszont 60 százaléka itt található. A kevésbé fejlett régiókban a migránsok aránya csupán 1,5 százalék (20 éve még 1,8 százalék volt), a gazdaságilag fejlett régiókban több, mint 10 százalék (20 éve még csak 7 százalék körüli volt). A fenti adatokból azt láthatjuk, hogy – bár mindig is nagyobb volt a migránsok lakosságon belüli aránya a gazdaságilag fejlettebb régiókban – az elmúlt években egyre nagyobb számban és arányban választják a migránsok a gazdaságilag fejlettebb országokat célországnak. A globális egyenlőtlenségek növekedésével, az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok gazdasági lemaradásával és politikai instabilitásával párhuzamosan egyre többen hagyják el ezeket a régiókat, hogy ÉszakAmerikában vagy Európában próbáljanak meg saját, és otthon maradt hozzátartozóik életkörülményein javítani. A kép azért ennél árnyaltabb: a más régiókból, kontinensekről érkező migráció Észak-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland esetében magyarázza a migránsok magas számarányát, Európában azonban más a helyzet, itt többségében a régión belüli, általában a kelet- és nyugat-európai országok közötti munkaerő-migrációról van szó. Persze sokan, és egyre növekvő számban érkeznek Európán kívülről is, lakosságon belüli arányuk önmagában is jelentős: az Európai Unióban a bevándorlók több, mint 40 százaléka más kontinensről származik. Gyakran szóba kerül, hogy vajon hány bevándorlót képes egy-egy ország befogadni. Van-e valamiféle arány, amit meghaladva a bevándorlás már egyértelműen társadalmi, politikai, gazdasági problémává válik?

A nemzetközi migrációs elemzések és statisztikai adatok ismeretében nem mondhatjuk, hogy a bevándorlók száma vagy aránya önmagában problémát jelentene. A bevándorlás elsősorban gazdasági okokból jön létre és marad fenn, a gazdasági szükségletek és lehetőségek szabályozzák annak mértékét és jellegét. Természetesen előfordulhatnak átmeneti egyensúlyvesztések, amikor akár a kibocsátó térségek felől érkezik több migráns, mint amennyit a célországok gazdaságai és társadalmai feszültségmentesen integrálni tudnak, vagy egy-egy országban változik meg a gazdasági vagy politikai helyzet úgy, hogy a bevándorlók társadalmi konfliktusok középpontjában találják magukat. Mindenesetre egyik esetben sem a migránsok puszta száma okozza a problémákat. Katarban vagy az Egyesült Arab Emirátusokban a lakosság háromnegyede bevándorló. Izraelben és Palesztinában az ott élők majdnem fele külföldi születésű, Európát vizsgálva Luxemburgban hasonlóak a bevándorlási arányok. A nemzetközi migráció másik jellemzője, hogy a belföldi migrációhoz hasonlóan, egyenetlenül oszlik el: általában az iparosodott, nagyvárosi régiókba vándorolnak az emberek a gazdaságilag kevésbé fejlett falusias régiókból. A nemzetközi migrációs adatok általában országok szerint mutatják be a migránsok számát és arányát, ami gyakran csalóka. Nagy-Britanniában, Londonban és az északkelet-angliai nagyvárosokban jóval nagyobb arányban telepednek le külföldiek, mint például Skóciában, az ausztriai bevándorlás legnagyobbrészt a Bécsbe költöző külföldieknek köszönhető, és Magyarországon is közel kétszer akkora a külföldiek aránya Budapesten, mint az ország más területein. MIGRÁCIÓ AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Európai Unióban napjainkban 32 millió külföldi állampolgár él (most nem a születési hely, hanem az állampolgárság szerint definiáljuk a migránsokat), közülük 12 millióan egy másik uniós tagállam polgárai. A fennmaradó 20 millió bevándorló közel 40 százaléka más európai (de nem uniós) országból érkezett, 25 százalékuk Afrikából, a többiek nagyjából egyenlő arányban Ázsiából illetve Amerikából. A legnépesebb 17

KOVÁTS ANDRÁS bevándorló csoport a török állampolgároké, őket a románok és a marokkóiak követik. A tíz legnépesebb bevándorló csoport együttesen az Európában élő külföldi állampolgárok több, mint 40 százalékát alkotja. A már említett három csoport mellett (nagyság szerint csökkenő sorrendben): lengyelek, olaszok, albánok, portugálok, britek, németek, kínaiak. A felsorolásból is látható, hogy nagyon sokféle migráns él Európában: a közelmúltban csatlakozott tagállamok munkavállalói – különösen a románok és a lengyelek – az elmúlt években jelentek meg tömegesen a nyugat-európai munkaerőpiacon. A kínaiak száma szintén jelentősen nőtt az elmúlt években, ők inkább az etnikai gazdaságban (más kínaiak által működtetett vállalkozásokban) találnak munkát, vagy maguk is vállalkoznak. Az albánok vállalkozóként és munkavállalóként egyaránt jelen vannak más tagállamokban, a portugálok és olaszok régi nyugat-európai vendégmunkások leszármazottaiként, illetve új munkavállalókként jelennek meg. A britek elsősorban az időskori jóléti migráció révén kerültek a toplistára, különösen a mediterrán országokba való áttelepülésük jelentős. A németek minden szegmensben megtalálhatók, a marokkóiak és a törökök pedig az 1960-as, ’70-es évek németországi, belgiumi, hollandiai és franciaországi vendégmunkásaiként, illetve a hozzájuk és leszármazottaikhoz költöző családtagokként vannak jelen egyre többen az Európai Unióban. Az uniós tagállamok között jelentős különbség mutatkozik a bevándorlók arányát tekintve. A külföldi állampolgárok 6,4 százalékos átlagánál jóval nagyobb és jóval kisebb számokat is találhatunk. A lakosság számához viszonyítva a legtöbb bevándorló a már említett Luxemburgban él, az ország lakosságának 44 százaléka külföldi állampolgár, több, mint négyötödük egy másik uniós tagállamból érkezett. Az átlagosnál jóval magasabb a külföldiek aránya Cipruson, Írországban, Ausztriában, Spanyolországban – a lakosság több, mint 10 százaléka bevándorló ezekben az országokban. Nagyon magas, 15 százalék körüli a külföldiek aránya Lettországban és Észtországban, azonban ez nem a bevándorlásnak köszönhető, hanem annak, hogy az államok függetlenné válását követően 18

az ott élő orosz kisebbséghez tartozók többsége nem tudott állampolgárságot szerezni – csak egy példa a migrációs statisztikai adatok értelmezési nehézségeire. Az EU keleti tagállamaiban az átlagosnál jóval kevesebb a bevándorló. Románia, Bulgária, Lengyelország és Szlovákia esetében még az egy százalékot sem éri el az ott élő külföldiek aránya. Magyarország esetében ez a szám valamivel magasabb, az országban élő külföldi állampolgárok aránya két százalék körüli, a külföldön születetteké majdnem eléri a négy százalékot. BEVÁNDORLÓK MAGYARORSZÁGON Magyarországon a napjainkban is tartó bevándorlási folyamat a rendszerváltás körüli években kezdődött. A korábbi évtizedekben az ország nem volt jelentős bevándorlási célpont, csak kevesen telepedtek itt le, elsősorban a volt kommunista országokból érkező diákok és munkavállalók közül. Az országot ezekben az évtizedekben sokkal inkább az elvándorlás jellemezte, becslések szerint négyszázezer ember távozott Nyugat-Európába és a tengerentúlra a kommunizmus évtizedeiben. Az országba az 1980-as évek második felében kezdtek érkezni egyre nagyobb számban Románia magyarlakta területeiről az ottani magyarok a súlyosbodó gazdasági problémák és az erősödő etnikai feszültségek elől menekülve. Az erdélyi magyarok tömeges bevándorlásából fakadó jogi problémákat Magyarország 1989-ben, a menekültek helyzetéről szóló Genfi Konvencióhoz való csatlakozással kívánta rendezni a térségben elsőként válva a nemzetközi menekültvédelmi rendszer részesévé. Az 1990-es évek elején további menekülthullámmal kellett szembenézni: a felbomló és háborúba sodródó volt Jugoszlávia utódállamaiból tízezrével menekültek kezdetben a magyar nemzetiségűek, később már a horvát, szerb, bosnyák lakosok is. A menekültek tömeges érkezésével párhuzamosan megjelentek a munkavállalási, vállalkozási céllal érkező bevándorlók is, noha az ország – az 1990-es évek romló gazdasági helyzete miatt – többnyire csak a még nehezebb helyzetben lévő környező országok magyar nemzetiségű lakosainak volt vonzó célpont. Kivételt jelentett ez alól az országba betelepülő

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN kínai közösség, aminek képviselői a gazdasági átalakulás során megjelenő piaci-kereskedelmi réseket foglalták el rendkívüli vállalkozói érzékről téve tanúbizonyságot. Az 1990-es évek elejének 40 ezer főt is számláló kínai közössége mára 10 ezer körülire apadt: a nehezedő vállalkozási és idegenrendészeti szabályok miatt sokan úgy döntöttek, hogy nem éri meg Magyarországon maradni, vállalkozásaik székhelyét más európai vagy tengerentúli országokba tették át. A Magyarországon maradt kínaiak többsége ugyanakkor sikeres közép- és nagyvállalkozást folytat, kis- és nagykereskedelemmel, vendéglátással foglalkoznak. Ők alkotják a Magyarországon élő bevándorlók legsikeresebb csoportját. A kisebb tőkeberuházást igénylő kisvállalkozások piacát egyre inkább a Magyarországra települő vietnámiak vették át az elmúlt években. A magyarországi kínai és vietnámi vállalkozók társadalmi helyzetéhez nagyon hasonló az a kép, amelyet a Banángyerekek című film fest a Csehországban élő vietnámiakról. Az 1990-es évek végére lecsökkent a Magyarországra érkező menekültek aránya, és a hazai bevándorlást egyre inkább az általános európai trendeknek megfelelő migráns összetétel jellemzi, noha a nyugat-európainál jóval szerényebb léptékben. Az ország vándorlási különbözete tartósan pozitív, évről-évre körülbelül 10 százalékkal növekszik az itt élő külföldiek száma. Az állampolgárságot az elmúlt két évtizedben közel 170 ezer bevándorló szerezte meg, több, mint 90 százalékuk magyar származású volt. A nem magyar etnikumú kisebbség motivációit és az állampolgárság megszerzéséhez fűződő viszonyát jól szemlélteti az Én is magyar vagyok! című film. A magyarországi migrációs trendek az elmúlt két évtizedben alig változtak: Európai összehasonlításban kevesebb bevándorló érkezik és él az országban, döntően a szomszédos európai országokból érkeznek, viszonylag állandó összetétellel (romániai többség, a romániai és ukrajnai migránsok száma kissé növekszik), többségük magyar nemzetiségű. Az országban nem alakultak ki nagy bevándorló közösségek, az ide érkezők többnyire asszimilálódnak a többségi társadalomba, az etnikailag,

kulturálisan vagy vallásilag elkülönülő bevándorlók nincsenek annyian, hogy jelenlétük a hétköznapi társadalmi interakciók során számottevően érzékelhető lenne. A magyarországi bevándorlók idősödő populációt alkotnak: a 30 év alattiak aránya jelentősen csökkent, az 50 év felettiek aránya növekedett, de egészében még így is jóval fiatalabbak a hazai lakosságnál. Az idősödés a hazai bevándorlási helyzet velejárója: az első generációs bevándorlók többsége az 1990-es években jelent meg Magyarországon, általában fiatal, gyermektelen munkavállalóként, mint a De majd jövőre bevetjük! című film hősei. Az azóta eltelt időben nem csak ők öregedtek, hanem számos esetben megindult a másodlagos migráció is: a szülők követték az azóta már stabil egzisztenciát teremtett, családot alapított és Magyarországon tartósan letelepedett gyerekeiket. A nők aránya kissé meghaladja a férfiakét, és ez a különbség növekszik, ami utal egyfelől a migráns munkavállalók foglalkozásszerkezetére, másfelől pedig a már említett másodlagos, családegyesítő migráció megjelenésére. A migrációt megelőző aktivitás alapján a külföldiek közt magas a szellemi munkát, és alacsony a betanított munkát vagy segédmunkát végzők aránya. Magasabban iskolázottak, mint a magyar állampolgárok, magasabb a foglalkoztatottsági és aktivitási rátájuk és alacsonyabb a részesedésük a szociális transzferekből. Magyarországra a bevándorlók többsége munkavállalási céllal érkezik, ezt a családegyesítés és végül a tanulás követi, mint migrációs cél. A Magyarországra jövő bevándorlók döntéseit, társadalmi helyzetét, sikereit és kudarcait egy sor – egymással bonyolult kölcsönhatásban lévő – tényező befolyásolja. Gyakran szóba kerül, hogy vajon mi az oka a magyarországi bevándorlók relatíve jó társadalmigazdasági helyzetének. A nyugat-európai szakirodalomból és médiából, valamint az e kiadványban bemutatott dokumentumfilmekből is általában az a kép rajzolódik ki, hogy a bevándorlók helyzete rosszabb, mint a többségi társadalom tagjaié: egy sor gazdasági nehézséggel, konfliktussal kell megbirkózniuk mire stabil egzisztenciát tudnak teremteni, és általában akkor sem a többség középosztálybeli értékrendjének és elvárásainak megfelelőt.

19

KOVÁTS ANDRÁS A MIGRÁCIÓT MAGYARÁZÓ ELMÉLETI MODELLEK A továbbiakban azt vizsgálom, hogy a nemzetközi migráció kialakulását és fennmaradását milyen társadalomtudományi (elsősorban szociológiai és közgazdaságtani) modellekkel tudjuk magyarázni. Rengeteg elmélet létezik, önmagában mindegyik töredékes, illetve a nemzetközi migráció rendkívül összetett és szerteágazó volta miatt mindig maradnak megmagyarázatlan területek. Mindenesetre az alábbi – nagyon vázlatos – áttekintés hozzásegíthet minket ahhoz, hogy észrevegyük és megértsük az egy-egy migráns egyén vagy közösség története mögött húzódó társadalmi, gazdasági összefüggéseket. A migráció társadalmi jelenségének törvényszerűségeit már a XIX. század végén megfogalmazták. Ezek a magyarázatok döntően leíró jellegűek és, noha érvényükből a mai napig nem vesztettek, a migrációt elindító és fenntartó okokat nem mutatják be. A Brit Királyi Akadémia földrajztudósának észrevétele szerint a migránsok többsége rövid távolságon vándorol, a migráció a nagy üzleti központok felé irányul és minden migrációs áramlás hasonló jellegű, ellenirányú áramlást indukál. A nagy távolságú migráció a legnagyobb üzleti központokat veszi célba, ugyanakkor a városi népesség kevésbé hajlandó vándorolni, mint a falusi népesség. A férfiak nagyobb távolságra is elindulnak, mint a nők. A nemzetközi migráció szakirodalmát olvasva gyakran találkozunk az úgynevezett „push” (lökés, kilökés) és „pull” (vonzás, vonzerő) faktorok bemutatásával. Ezek azok a tényezők, amelyek egyfelől lakóhelyük elhagyására kényszerítik vagy késztetik az embereket, másfelől pedig meghatározzák a célország kiválasztását. A „push” faktorok között szokás említeni a munkanélküliséget, a szegénységet és nélkülözést, az oktatási lehetőségek hiányát, az egészségügyi ellátórendszer fejletlenségét, a társadalmi instabilitást és konfliktusokat, az üldöztetést, a természeti katasztrófákat, az éghajlatváltozást. A „pull” faktorok között általában a munkalehetőség, a gazdasági fejlettség, a biztonság, a beutazási lehetőségek, a nyelv ismerete valamint a rokoni-etnikai kapcsolatok szerepelnek. A hatások bonyolult összefüggéseire valamint 20

a vágyak és lehetőségek közötti különbségre kiváló példa az Itt vagyunk című film. A társadalomtudományi elméletek egy része a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti egyensúlytalansággal magyarázza a migráció kialakulását. Általában az iparosodott, városi régiókban munkaerőhiány lép fel, amit a falusi, mezőgazdasági régiók alacsonyabb bérszínvonalon foglalkoztatott munkavállalói töltenek be, elvándorolva addigi lakóhelyükről. Az elérhető magasabb bérek önmagukban még nem indukálnak migrációt: a munkaerő akkor indul el, ha a migrációval járó költségek alacsonyabbak, mint a migráció révén megszerzett többletjövedelem. A migrációs költségek lehetnek anyagi természetűek: útiköltség, a célországban felmerülő lakhatási és megélhetési költségek, közvetítői díjak, eljárási illetékek, stb. Lehetnek ugyanakkor nem anyagi természetűek is: a külföldi munkavégzéshez szükséges szak- és nyelvtudás megszerzése, a családtól, barátoktól való távolság okozta érzelmi teher, a célországbeli kapcsolatok hiánya miatti szorongás. A migrációs döntések e tényezők együttes mérlegelésével születnek – ideális esetben. A dokumentumfilm-gyűjtemény számos darabja érinti ezt a témát: a De majd jövőre bevetjük! budapesti munkavállalóinak vívódásai, a Csempelevél főhősének monológja, az Apám, a vendégmunkás és a Vándorkömény című filmek visszaemlékezései mind a migráció kezdeti szakaszáról mesélnek. Vannak elméletek, amelyek szerint a migrációs döntések nem annyira az egyén, mint inkább a háztartás szintjén dőlnek el. A migráció elsődleges célja nem az egyéni boldogulás keresése, az otthoni környezetből való végleges és visszafordíthatatlan kiszakadás, hanem a háztartási gazdaság differenciálása. A migráció oka a háztartást fenyegető gazdasági kockázatok minimalizálása oly módon, hogy a kizárólag mezőgazdasági termelésből származó jövedelem mellett megjelenik a külföldön munkát vállaló családtag által hazaadott jövedelem is, csökkentve a rossz termés, vagy az elmaradt terményfelvásárlás miatti anyagi kockázatot. A hazaadott jövedelmek hatalmas szerepet játszanak a gazdaságilag elmaradott régiók megélhetésében, évente közel négyszáz milliárd dollár áramlik így a gazdaságilag fejlettebb

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN országokból a kevésbé fejlettekbe. Vannak országok, például Tádzsikisztán vagy Moldova, ahol a GDP több, mint egyharmada a külföldön munkát vállalók hazaadott jövedelmeiből származik. A Távolból című film Belgiumban szerencsét próbáló kazah fiataljai és az Egymásra utalva latin-amerikai ápolói is olyan migráns munkavállalók, akik otthon maradt családjukat támogatják, vagy legalábbis próbálják támogatni. Az elvándorlás és a hazaadott jövedelmek hatására komplex társadalmi, gazdasági, kulturális változások jönnek létre a kibocsátó régiókban, amelyek általában további migrációt eredményeznek. Elsőként a korábban többé-kevésbé homogén és statikus jövedelemeloszlás változik meg. Azok a családok, ahol külföldön dolgozó családtag van, magasabb jövedelemre tesznek szert, aminek következtében földet tudnak vásárolni, valamint alkalmazottakkal tudnak dolgozni. A tőkebeáramlás technológiai fejlődést eredményez, aminek következtében átalakul a mezőgazdasági termelés szerkezete. Kevesebb munkaerőre lesz szükség, sőt az is előfordul, hogy a föld egy részét nem művelik tovább. A migráció társadalmilag egyre elfogadottabbá válik, kialakul egyfajta migrációs kultúra. Észak-Afrikában, Törökországban vagy LatinAmerikában egész falvak életében jelenti a legfontosabb bevételi forrást a külföldön munkát vállaló családtagok által hazautalt jövedelem. Közelebbi példaként említhetjük a De majd jövőre bevetjük! című film által bemutatott változásokat egy széki falu gazdaságában, társadalmi viszonyaiban. Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan, tartósan megváltozik a humán tőke regionális eloszlása, azaz bizonyos régiók munkavállalói stabilan megjelennek a gazdaságilag fejlettebb országok munkaerőpiacain, kialakítva egyfajta társadalmi megkülönböztetést, „címkézést” a migráns munka és nem migráns munka viszonylatában. A Spanyolországban dolgozó latin-amerikai idősgondozók, a németországi üzemekben foglalkoztatott török vendégmunkások, az olaszországi vagy csehországi kínai és vietnámi vállalkozók mind olyan migránsok, akik nélkül a helyi gazdaság és munkaerőpiac komoly működési gondokkal küzdene. A nemzetközi

migrációt magyarázó következő elmélet éppen ezt a sajátosságot hangsúlyozza. Ha a migrációt kiváltó okokat nem a kibocsátó országok munkaerő-kínálatát vizsgálva, hanem a befogadó társadalmak munkaerő-keresletének elemzésével próbáljuk megtalálni, újabb összefüggéseket fedezhetünk fel. Megfigyelhető, hogy a gazdaságilag fejlett, iparosodott társadalmakban a munkaerőpiac strukturálisan két elkülönült szegmensre oszlik, és ezzel párhuzamosan a bérszínvonal is megkettőződik. Kialakul egy úgynevezett elsődleges (tőkeintenzív) és másodlagos (munkaintenzív) szegmens. Az elsődleges szegmenst magas jövedelem, jó munkakörülmények, a foglalkoztatás stabilitása, előmeneteli lehetőségek, méltányosság és megfelelően alkalmazott foglalkoztatási szabályok jellemzik; a másodlagos szegmenst alacsony bérek és juttatások, rossz munkakörülmények, magas munkaerő-fluktuáció, kevés előmeneteli lehetőség, valamint szigorú és önkényes munkafelügyelet jellemzik. A munka társadalmi címkézésével az elsődleges szegmensbe kerülnek azok a munkahelyek és munkafajták, amelyek az általános társadalmi normarendszer szerint „jónak” „kívánatosnak” minősülnek. Nem kevésbé szükséges ugyanakkor a másodlagos szegmensbe tartozó munkák elvégzése sem, ugyanakkor az alacsony presztízs miatt itt általában folyamatos munkaerő-hiány van. Ennek betöltésére jelenik meg a migráns munkaerő, amely ideiglenes voltából, valamint a kibocsátó régiók alacsony bérszínvonalából és korlátozott munkalehetőségeiből fakadóan kevésbé érzékeny a második szegmensbe tartozó munkák alacsony társadalmi megbecsültségére. Megfigyelhető, hogy a nemzetközi migráció akkor is fennmarad, amikor a kezdeti gazdasági, munkaerőpiaci tényezők már nem állnak fönn. A migráció ritkán történik elszigetelten, általában családi, rokoni, ismerősi hálózatok mentén szerveződik. A befogadó országokban élő rokonok, ismerősök révén jelentősen lecsökkennek a migráció anyagi és más természetű költségei, aminek következtében egyre többen tartják kifizetődőnek a migrációt. Ennek következtében viszont a hálózatok mérete nő meg, ami további migránsok belépését teszi

21

KOVÁTS ANDRÁS lehetővé a költségek további csökkentése által. A rokonok, ismerősök által kínált szálláslehetőségek, a munkalehetőségek „leszervezése” már a kiutazás előtt, az anyanyelvi közegben való munkavégzés lehetősége, a közös hazautazások, a honfitársak vagy falubeliek által nyújtott érzelmi támasz mind olyan tényezők, amelyek jelentősen megkönnyítik a migrációt. A hálózatokon keresztüli migráció sokszor már nem is elsődlegesen a munkavégzésre irányul: a házasságkötések, a rokonok, családtagok áttelepülése is ennek a folyamatnak az eredménye. Az Elfelejtettünk hazamenni, az Elrendezett házasság vagy a Minden jó házasság könnyekkel indul című filmek érzékletesen mutatják be azt a helyzetet, amikor egy rokoni, ismerősi hálózat segítségével a bevándorlók régebbi és újabb generációi egyformán otthonosan mozognak a kibocsátó és befogadó országban, de ahol a végeredmény a befogadó országban való letelepedés. A nemzetközi migrációt nem csak informális kapcsolati hálózatok, hanem formális magán- és társadalmi intézmények is támogatják. A negatív kormányzati politika befolyásolására kialakult támogató intézmények segítik a migrációt, ugyanakkor maguk is érdekeltek a migráció fennmaradásában. A bevándorlást korlátozni akaró kormányzati politikák komoly ellenállásra számíthatnak a kiépült migrációs intézmények, szervezetek részéről. Sok esetben az intézmények nem csak érdekvédelmi funkciót látnak el, hanem segítik a migráns közösségek önszerveződését, társadalmi pozíciójának erősödését, ami közvetve szintén egyre vonzóbbá teszi a célországot további migránsok számára. Az ilyen intézményesült önszerveződések működésére jó példa A mecset árnyékában, az Újjászületés Vesztfáliában vagy az Ez én vagyok! című film. A BEVÁNDORLÓK ÉS A „BEFOGADÓK” KAPCSOLATA A migrációval foglalkozó társadalomtudományi elméletek másik része a befogadó társadalom és migráns egyének vagy közösségek közötti interakciót, kölcsönhatást vizsgálja. A jelen dokumentumfilm-gyűjteménynek is ez

22

a központi témája: a legtöbb alkotás azt járja körül, hogy milyen a bevándorlók és a többségi társadalom viszonya, milyen változásokon mennek keresztül az idegen társadalmakban, kultúrákban letelepedő migránsok és leszármazottaik. A bevándorlók esetében gyakran beszélünk asszimilációról. Az asszimiláció az a folyamat, aminek során egy kisebbségi csoport saját akaratából vagy kényszer hatására elfogadja, átveszi és használja a többségi csoport normáit, értékeit és viselkedési mintáit. E folyamat eredményeként a többségi csoport magába olvasztja a kisebbségi csoportot. Attól függően, hogy a kisebbségi csoportot milyen mértékben olvasztja magába a domináns csoport, az asszimiláció lehet teljes vagy részleges (nyelvi, strukturális vagy kulturális). Strukturális asszimilációról akkor beszélünk, ha a domináns csoport oly módon integrálja a kisebbségi csoport tagjait, hogy megszűnnek a gazdasági helyzetben, illetve a társadalmi szerepek elosztásában mutatkozó különbségek. Ez azt jelenti, hogy nincs mérhető különbség az anyagi vagy a foglalkozási helyzetben (pl. nincs több munkanélküli a bevándorlók között, a vezető beosztásúak aránya, iskolázottság mértéke stb. is a többségi társadalom mérőszámaihoz hasonló adatokat mutat). Ugyanakkor a folyamatot nem feltétlenül kíséri nyelvi vagy vallási asszimiláció. A kulturális asszimilációt akkulturációnak is nevezzük, ez akkor valósul meg, ha a kisebbségi csoport elveszíti megkülönböztető kulturális jegyeit és átveszi a domináns csoportét, azaz sajátos életformája eltűnik. Az akkulturáció fogalma a pszichológiából és a kulturális antropológiából ered, a kulturális érintkezésnek olyan folyamatait jelöli, amelyek során társadalmak vagy csoportok, akár akaratlagosan, akár nem, egy másik társadalom vagy csoport bizonyos sajátosságaihoz asszimilálódnak. Egy ilyen folyamat az eredeti kulturális minták mélyebb rétegeiben is változtatásokat eredményez, melynek végeredményeként új kulturális minta alakul ki. A fogalom a kulturális változásra irányítja a figyelmet, amit bármilyen, közvetlen vagy közvetett (azaz írásos vagy más kommunikációs formák által végbemenő) kulturális

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN érintkezés eredményezhet. Az akkulturáció tehát különböző kulturális identitással rendelkező csoportok interakciójából következik. A bevándorlók esetében a saját közösség és a befogadó társadalom kulturális rendszereinek kölcsönhatása jelenik meg akkulturációként. Mind a saját, mind pedig az új, többségi kultúra vonatkozásában lehet a bevándorló nyitott és elfogadó vagy elzárkózó és elutasító. Történhet mindez saját döntés alapján, önkéntesen vagy külső kényszer hatására. A külső kényszer származhat a saját csoporton belülről vagy jöhet a többségi társadalom felől is. Az európai bevándorlás kapcsán az egyik leggyakoribb akkulturációs vitatéma a muszlim fejkendő viselése. A muszlim országokból érkező bevándorlók viszonya a fejkendő viseléséhez egy összetett akkulturációs folyamat eredményeképp lehet elutasító vagy elfogadó. A fejkendőt viselheti valaki meggyőződésből vagy a saját közösség, család általi kényszerből, de le is vetheti, akár önkifejezésének jeleként, akár a többségi társadalom által kényszerítve. A Hunyd le a szemed, és nézz rám! című film egy lehetséges álláspontot mutat be a fentiek közül. A bevándorlók vallási, kulturális identitásának megőrzése és hozzáigazítása a többségi társadalom által kínált feltételekhez az akkulturáció további példáit nyújtják. Az Újjászületés Vesztfáliában hindu vallási vezetője rengeteg kreatív kompromisszum árán éli meg hitelesen vallási identitását, ami egyszerre tűnik autentikusnak és posztmodernnek. A migránsok második generációjának életében igazi sorskérdésként jelenik meg az asszimilációhoz való viszony. A kis Daniela édesanyja mindent megtesz, hogy kislányának a lehető legjobb iskoláztatást nyújtsa a brit iskolarendszerben, úgy látja, ez az egyetlen esély, hogy az ő élete boldogabb, teljesebb legyen. Az Elrendezett házasság egyik hősnője az összes látszólagos asszimilációja ellenére makacsul hitegeti magát, hogy a hagyományos „elrendezett házasságban” majd boldog lesz; a vietnámi bevándorlók Csehországban, és a kínai bevándorlók Franciaországban felnőtt gyerekei pedig anyaországukba tett rendszeres látogatások során próbálják megérteni, hogy mit jelent „banángyereknek”,

azaz kívül sárgának, belül fehérnek lenni. De jó példája az akkulturációnak a Lépésről lépésre című film szenegáli táncosa is, aki kulturális identitásának egzotikus elemeit hangsúlyozva afro-táncosként keresi kenyerét, miközben a holland állampolgársági vizsgára készül; vagy a Budapesten élő örmény harmonikás, akitől a róla készült film címe is származik: Én is magyar vagyok! A migránsok többségi társadalombeli helyzetéről beszélve az asszimiláció és akkulturáció mellett a leggyakrabban az integráció kifejezést használjuk. A kifejezésnek két lehetséges megközelítését tárgyalhatjuk. Az első szerint a társadalmak működésének és működtetésének olyan módjáról van szó, melyben a társadalmi integráció egyenlő jogokat és lehetőségeket jelent minden ember számára. Képviselői szerint akkor beszélhetünk társadalmi integrációról, ha a társadalmi élet egyetlen dimenziójában sem találunk szignifikáns eltéréseket az egyes társadalmi csoportok helyzetében, illetve, ha vannak eltérések, akkor tovább kell javítanunk az életlehetőségeket. Ennél a megközelítésnél a társadalmi integráció ellentéte a kirekesztés, a szegregáció. Ez utóbbi a társadalmi távolságtartás intézményesített, fizikai elkülönülésben kifejeződő formája. A szegregációt általában valamely domináns csoport kényszeríti rá egy kisebbségi csoportra. Mindazonáltal a szegregáció ritkán valósul meg teljes mértékben: a megkülönböztetést gyakorló társadalmak legtöbbjében elkerülhetetlenül előfordul csoportok közötti érintkezés. Az erőteljes lakóhelyi szegregáció ellenére megvalósuló társadalmi érintkezésre jó példa A „Chicago tömbház” című film. A második megközelítés szerint a társadalmi integráció egyfajta növekvő szolidaritást és kölcsönös identifikációt jelent. Ilyen értelemben a társadalmi integráció úgy értelmezhető, mint a harmonikus interakciót és szolidaritást elősegítő tényező a társadalom minden szintjén és alrendszerében. Ennél a megközelítésnél a társadalmi integráció ellentéte a dezintegráció. A bevándorlók társadalmi integrációjára jellemző, hogy hosszú, sőt, időben nem lehatárolt, általában több generáción keresztül zajló folyamat. A migránsok társadalmi integrációjának megkülönböztetjük egy 23

KOVÁTS ANDRÁS úgynevezett strukturális szintjét, ez a jogi, szociális-gazdasági és politikai dimenzióban mérhető különbségekben nyilvánul meg. Például ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak-e a bevándorlókra, mint az állampolgárokra? A migránsok munkaerő-piaci, lakhatási, iskoláztatási helyzete különbözik-e a többségi társadalom tagjaiétól? A politikai aktivitás tekintetében van-e különbség a migránsok és nem migránsok között? Az integráció második szintje a kulturális szint, itt a már tárgyalt akkulturációs folyamat alakulását vizsgálhatjuk. A harmadik szint a szociális, vagy kapcsolati integráció, itt a migráns egyének és közösségek kapcsolatrendszere, kötődései alapján vizsgálhatjuk az integrációt. Vannak-e és milyen kapcsolatai a többségi társadalom tagjaival, más migránsokkal, az anyaországban élőkkel? Kik a barátai, kikre számíthat, ha baj van? Milyenek a migráns közösség házasodási szokásai: nyitott vagy zárt a többségi társadalom felé, illetve nyitott vagy zárt az anyaország felé? A negyedik szint az identifikációs integráció, itt a migráns egyének önmeghatározását vizsgálhatjuk, kinek, minek vallják magukat, miként látják a csoportjukba tartozókat.

24

Az integráció mindemellett kétirányú folyamat. Ez azt jelenti, hogy a fentebb tárgyalt szinteken és dimenziókban nem csak a migránsok stratégiáján és értékválasztásán múlik az integráció sikere, hanem a többségi társadalom tagjainak attitűdje és viselkedése is jelentősen meghatározza az integrációs folyamat kimenetelét. Az európai társadalmakban nagyon sok elutasítás éri a bevándorlókat, ezeknek a feldolgozása, a többségi társadalom attitűdjének formálása sokuk számára hivatássá lett. Ezeket az élményeket dolgozza fel a Ciutat Vella Sport Klub, az Ez én vagyok! vagy az Én is olyan vagyok, mint te! című film. Bízom benne, hogy a migráció, és a migránsok megértéséhez, a bevándorlókkal szembeni előítéletek leküzdéséhez ez a kiadvány, és benne ez a rövid tanulmány is hozzájárul. Legfőképpen abban bízom, hogy az Idegenek a kertemben projekt által összegyűjtött dokumentumfilmek minél több érdeklődőt hoznak közelebb ehhez a rendkívül gazdag és sokoldalú témához.

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS DOKUMENTUMFILMEK TÁRSADALMI TÉRBEN A DOKUMENTUMFILM OKTATÁSI ESZKÖZKÉNT VALÓ HASZNÁLATÁNAK PROBLÉMÁJA A film régóta kedvelt oktatási eszköz, ám használata gyakran illusztratív funkcióra korlátozódik. Például történelemóra keretében az 1848-as forradalom témájához kapcsolódva le lehet vetíteni a Föltámadott a tenger című játékfilmet, az 1956-os forradalom kapcsán pedig akár a Szabadság, szerelem című alkotást, akár történelmi interjúfilmeket. Kérdés azonban, hogy ezek a vetítések milyen célt szolgálnak: színesítik az órát, szórakoztató anyagok – vagy valamilyen érdemi tanulsággal, használati értékkel is bírnak; netán új és más oldalról tudják bemutatni a szóban forgó témát? Mielőtt módszertani tanulmányunk kiinduló kérdésére, a dokumentumfilmek társadalmi célú használatának problematikájára rátérnénk, fontosnak tartjuk feltenni a kérdést, hogy a különböző filmtípusokkal (elsősorban a játékfilmmel) összevetve, milyen érvek szólnak éppen a dokumentumfilmek oktatásban való felhasználása mellett? Miközben a játékfilmek oktatási célú használatát általában a könnyen átélhető fikciós történet okán szokás megérvelni, azt hangsúlyozva, hogy a sztori cselekményessége és mozgalmassága segítheti a más korokba, más világokba, kultúrákba való belépést, a dokumentumfilmek mellett a valóságigény, a megtörtént esetek bemutatása, valós karakterek szerepeltetése szól – mondván, egész más nézői élmény és tapasztalat olyan történetet, olyan szereplőt figyelni, amiről és akiről tudjuk, hogy a film elkészítése előtt is zajlott, létezett és a film befejezése után sem tűnik le a színről. Kérdés, hogy a játékfilmnél bevált illusztratív szerepen túl hogyan használható a dokumentumfilm tanórán?

Nyilvánvalóan használható tehát témája miatt. A film által felkínált téma ebben az esetben vitaindítóként szolgál, azaz a beszélgetés apropóját adja a film. (A filmtudós vagy kritikus elefántcsonttornyából tekintve persze ez kevéssé szimpatikus megoldás, míg társadalmi hasznosság szempontjából igencsak!) Egy ilyen típusú óra megtartására bármilyen, beszélgetést generálni és levezetni képes tanár alkalmas, függetlenül filmes előképzettségétől. A kötet végén található feladatgyűjteményünkben közlünk néhány, az ilyen típusú óratartást is segítő feladatötletet. Mozgóképelméleti szempontból szakszerűbb, ám a filmes kifejezés sajátosságaira kevésbé nyitott diákok megmozgatásának nehezebb módja az, amikor a filmnyelvi érvrendszer mentén folyik az órai munka. Ebben az esetben a film részletes, értő elemzése kínálja a témához az érveket: a diákok úgy járják körül az adott problémát, hogy megtanulják meglátni-hallani a film különböző szintű üzeneteit, miközben azokkal vagy azok ellen érvelhetnek. Ezzel a módszerrel egyszerre csiszolódik mozgókép befogadási készségük, érvelési képességük és az adott témáról alkotott véleményük. Hogy ez utóbbi óratartási módot segítsük, az alábbiakban bemutatunk egy szempontrendszert, amely, illetve amelynek részei, általában is használhatók dokumentumfilmek elemzéséhez. SZEMPONTOK A DOKUMENTUMFILM FILMNYELVI ÉRVRENDSZERÉNEK FELFEJTÉSÉHEZ A dokumentumfilmek működésének és hatásának megértése szempontjából nélkülözhetetlen a mozgóképi kifejezőeszközök szerepének, a dokumentumfilmes forma felépítésének elemzése. A filmek témájának, a világról 25

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS megfogalmazott állításainak vagy kérdéseinek megvizsgálása szükségszerűen vonja maga után a bemutatás módjának, a filmes hatáseszközök megválogatásának és működésének feltérképezését. A következőkben először a dokumentumfilmes kifejezés lehetséges céljait és szerepeit tekintjük át, ennek segítségével ugyanis érthetővé válik, hogy a megörökítés, az elemzés vagy a meggyőzés, illetve a kifejezés mennyire és mennyiben jelent eltérő szerepeket. Ezek a szerepek egyrészt erősen meghatározzák, hogy a nézők milyen elvárásokkal fordulnak az adott film felé, másrészt az adott dokumentumfilmes forma vagy szerep (megörökítés, elemzés, stb.) a mozgóképi kifejezőeszközök megválasztása szempontjából is alapvető: más eszközöket használ az elemző dokumentumfilm és megint más eszközöket a lírai, expresszív dokumentumalkotás. A dokumentumfilmes kifejezés lehetséges céljainak és szerepeinek áttekintése után a dokumentumfilmek mozgóképi eszköztárát vesszük sorra. Egyrészt abból a szempontból, hogy hogyan mutatják be a dokumentumfilmek a szereplőiket, másrészt azt vizsgálva, hogy a kamera és a filmkészítő mennyire avatkozik bele a helyzetekbe, végül a dokumentumfilm, mint érvelő műfaj, retorikai és mozgóképi sajátosságait tekintjük át. A DOKUMENTUMFILMES KIFEJEZÉS LEHETSÉGES CÉLJAI ÉS SZEREPEI A dokumentumfilmes kifejezés célja vagy szerepe szerint egészen különböző lehet. A négy legfontosabb és egymástól többé-kevésbé elkülöníthető dokumentumfilmes funkció a megörökítés, a meggyőzés, az elemzés és a kifejezés. Az első, a megmutatás vagy megörökítés, a dokumentumfilm nevébe is kódolt alapfunkciója, amely e filmek valóságra való vonatkozására utal. A dokumentálás vagy megörökítés funkció tehát ezen filmeknek azt a meghatározó sajátosságát emeli ki, hogy a film valós történeteket, problémákat, helyzeteket, szereplőket mutat be, és egyben – a filmek elkészítése okán – ezeket a történeteket, helyzeteket, élményeket, sőt, egy adott kultúra, szubkultúra, embercsoport vagy akár kisközösség és személy életének tárgyi környezetét és világát dokumentálva 26

elérhetővé, hozzáférhetővé teszi azt az elkövetkező nemzedékek számára. Ebben a tág értelmezésben természetesen nemcsak a dokumentumfilm dokumentum, hanem, a maga módján, a játékfilm vagy egy óriásplakát, netán egy magánlevél is. Mégis, a dokumentumfilmek társadalmi fontosságát, más kifejezési lehetőségekkel és kulturális produktumokkal összehasonlítva, hagyományosan a megörökítő funkcióban szokás látni. Az Idegenek a kertemben gyűjtemény mindegyik alkotása értelmezhető ezen megörökítő funkció keretében: ezek a filmek tanúbizonyságok, nyomok – személyes történeteken, példákon keresztül tesznek átélhetővé és plasztikussá elvont társadalmi jelenségeket, problémákat. A második, a meggyőzés funkciója, a dokumentumfilmeknek a társadalmi/kulturális tudás, az ismeretek átadásában és körforgásában betöltött szerepére utal. Ebbe beleérthetjük az ismeretterjesztés és a népszerűsítés kérdését is, ami talán legszorosabban kapcsolódik a megörökítés funkciójához is (társadalmak, kultúrák, közösségek saját magukról és a világról való tudását összegyűjteni, megörökíteni és mások számára is érthetővé, elérhetővé tenni – legyen a téma a németországi vendégmunkások helyzete, a mélytengeri élővilág gazdagsága vagy a második világháború története). A meggyőzés funkciójába azonban nem pusztán az ismeretek átadásának ezek a többé-kevésbé objektív, semleges (vagy legalábbis hagyományosan annak tekinthető) módjai tartoznak bele, hanem az is, amikor a dokumentumfilm valamely személyes vagy közösségi cél elérésének eszközéül szolgál. Ez a cél lehet a városi biciklizés népszerűsítése, a környezetszennyezés veszélyeire való figyelmeztetés vagy a bevándorlókkal szembeni türelmetlenség és előítélet csökkentése. Ezekben az esetekben a filmkészítő valamely kérdés vagy csoport szószólójaként lép fel. Egy-egy probléma, ügy vagy közösség képviselete természetesen egészen különböző módon, egészen eltérő hangvétellel lehetséges. Éppúgy elképzelhető a semleges, távolságtartó bemutatás formájában (és ennyiben megint a népszerűsítés és ismeretterjesztés, tudásátadás funkciója lehet hangsúlyos), mint harcos, személyes érvelés

DOKUMENTUMFILMEK TÁRSADALMI TÉRBEN útján. Meggyőzés alatt érthetjük természetesen azt is, amikor az adott film egy álláspont, egy nézet igazságáról, egy kérdés fontosságáról kívánja meggyőzni közönségét. (Michael Moore sokat kritizált politikai dokumentumfilmjei például a személyes véleménynyilvánításra, egy adott politikai álláspont harcos képviseletére alapoznak.) A dokumentumfilmes szerepfelfogásokba, a dokumentumfilmet semlegesnek, tárgyilagosnak elképzelő definíciókba, ez utóbbi megoldások ugyan nem férnek bele, csakhogy egyrészt a semlegesség és a távolságtartás inkább csak jóindulatú szándék és ideál, semmint mindenre kiterjedően teljesíthető, elérhető funkció, másrészt lehetetlen meghúzni a személyes véleménynyilvánítás különböző módjainak a határait. Ennélfogva jelen szövegben egy olyan kiterjesztett, megengedő dokumentumfilm-fogalom mellett érvelünk, amely a meggyőzés funkciójának számos változatát is magába foglalja. Módszertanilag azonban már itt hangsúlyozni kell, hogy talán éppen ez az a kérdés, ahol a legfontosabb cél, hogy a közös feldolgozómunka során az álláspontok képviseletének, a vélemények kinyilvánításának különböző változatait a csoport alaposan elemezze és tudatosítsa. Azt például, hogy nem mindegy, milyen csoport és nézet képviseletét vállalja, és milyen módon vállalja egy adott film (hatalmi pozícióból vagy egy kiszorított kisebbség helyzetével azonosulva vagy épp a semleges kívülálló szerepéből beszélve), hiszen így válhatnak láthatóvá és érthetővé a társadalmilag elkötelezett dokumentumfilm és a propagandafilm különbségei. Ekkor lehet az elemzés tárgya, hogy a migrációs témájú dokumentumfilmek közül vajon vannak-e olyanok, amelyek fő célja a bemutatás, míg másoké a társadalmi figyelemfelhívás, és akár, a cselekvésre késztetés. Az Idegenek a kertemben gyűjtemény filmjei európai filmkészítők alkotásai és egy-egy ország bevándorló közösségeinek hétköznapjait mutatják be. A filmkészítők a téma- és szereplőválasztással olyan csoportok, rétegek, családok számára teremtenek lehetőséget, hogy saját történetükről, gondjaikról beszéljenek, akiknek erre nem lenne esélyük. A filmben való szereplés tehát egyrészt megmutatkozás a szereplők részéről, másrészt bemutatás és képviselet az alkotók oldaláról.

A harmadik funkció, az elemzés, egyfelől természetesen az előző funkció kapcsán már emlegetett tárgyilagos ismeretközvetítés kérdéséhez kapcsolódik (hogyan mutatják be a dokumentumfilmek a témájukat, mennyire tudják vagy akarják annak összetettségét érzékeltetni), másfelől pedig arra vonatkozik, hogy a dokumentumfilmek mennyiben és hogyan kérdeznek rá saját pozíciójukra, a témához, a szereplőkhöz való viszonyukra, érvelésük módjára és kifejezőeszközeik használatára. Ez a funkció tehát tulajdonképpen a mozgóképi kifejezés lehetőségeinek és határainak kitapogatására, kritikájára, önreflexiójára utal. Egy adott téma bemutatása mellett ugyanis kulcsfontosságú lehet, hogy az adott film érzékelteti-e azt is, hogy tudatában van a kifejezés eszközeinek, határainak és lehetséges hatásainak. A „Chicago tömbház” a főszereplők megtalálásával kezdődik. A zömében bevándorlók lakta, monumentális antwerpeni lakóház kisvilágáról szóló film kezdő jelenetei a liftben játszódnak. A rövid utazások során a filmkészítő (és vele a néző) megismerkedik a ház egy-egy lakójával. A röpke találkozások alkalmat teremtenek arra, hogy benyomást szerezzünk ezekről az emberekről, akik közül végül a film hősei is kikerülnek. A nyitánynak ez a szerkezete egyfelől azt szimbolizálja, hogy a tömbház egyfajta színpompás kisvilág, másfelől pedig egy dokumentumfilm elkészítésének egyik legfontosabb alkotói döntését, döntéshelyzetét mutatja be, teszi átélhetővé a néző számára: a főszereplő megtalálásának folyamatát. A „Chicago tömbház” önreflektív gesztusa a filmkészítés mikéntjének megmutatásával, a filmformára való rákérdezéssel, a történet és a szereplők valószerűségét hitelesíti. A negyedik funkció, a kifejezés, tulajdonképpen nem más, mint a dokumentumfilmek esztétikai vagy művészi funkciója. Az újszerű formai megoldásokat alkalmazó, nem feltétlenül egy társadalmi kérdést körüljáró, hanem inkább valamilyen élményt, érzést kifejező lírai vagy kísérleti dokumentumfilmek (mint az 1920-as évek avantgárd városfilmjei) a dokumentumfilmes kifejezés mozgóképi eszköztárának kreatív alkalmazására fektetik a hangsúlyt. 27

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS Mindez természetesen nem kell, hogy a társadalmi funkció gyengülését jelentse. A Csempelevél című film éppen az esztétikai vagy expresszív funkció révén (erős montázsszekvenciák, a Super 8-as felvételek képi dinamikája, hatása, a zenehasználat segítségével) tud megragadó képi-hangulati elemekben és hatásokban bővelkedő portrét nyújtani. Ez a négy alapvető dokumentumfilmes funkció, azaz a megörökítés, a meggyőzés, az elemzés és a kifejezés természetesen leggyakrabban párhuzamosan vagy akár egymással is keveredve mutatható ki egy-egy filmben. A dokumentumfilmes kifejezés legfontosabb funkcióinak elkülönítése után a következőkben a dokumentumfilmek mozgóképi eszköztárának leglényegesebb elemzési szempontjait tekintjük át. HOGYAN MUTATJA BE A DOKUMENTUMFILM A SZEREPLŐIT? A szereplők dokumentumfilmes bemutatása két fontos célt szolgálhat: az első a néző érdeklődésének felkeltése, a második a véleményalkotás segítése, értve ez alatt a filmkészítők véleményének direkt vagy indirekt megmutatkozását, illetve a nézői véleményalkotás befolyásolását. A nézői érdeklődés felkeltése tulajdonképpen az azonosulás kérdéséhez kapcsolódik. A filmek befogadásának, értelmezésének egyik legfontosabb vonatkozása az azonosulás. Az tehát, hogy az adott film által bemutatott szereplőkkel tudunk-e és mennyire tudunk azonosulni? Sokkal jobban figyelünk olyan történetekre, amelyek minket valamilyen oknál fogva megragadó szereplőkről szólnak, míg ha sem azonosulni nem tudunk a szereplőkkel, de azok erős negatív érzelmeket sem keltenek bennünk, akkor a figyelmünk és érdeklődésünk könnyen elapad. Szokás azt mondani, hogy a jó szereplők megtalálása már fél siker (akad olyan dokumentumfilmes fesztivál, ahol külön díjazzák a legérdekesebb karaktert is). Egy szuggesztív egyéniséget akár egyetlen, rögzített beállításban („beszélő fejes” verzióban) is szívesen nézünk és hallgatunk hosszú félórákon keresztül, az arcára, a beszédére, a történeteire tapadva. A karakter megtalálása azonban nem minden. A nézői véleményalkotás 28

segítése / befolyásolása és az azonosulás lehetőségének megteremtése szempontjából kulcsfontosságú, hogy miként, milyen eszközökkel mutatja be a dokumentumfilm a szereplőit. A következőkben a szereplők bemutatásának lehetséges alaphelyzeteit, dokumentumfilmes technikáit (interjúhelyzetekben, illetve élethelyzetekben) ismertetjük, külön kitérve az ezen alaphelyzetekhez rendelhető, azokra jellemző mozgóképi bemutatási stratégiákra és filmes eszköztárra. A szereplők dokumentumfilmes bemutatásának két alapvető változata van: az interjúkészítés, illetve az élethelyzetekben történő bemutatás. Az interjúkészítés alatt a bemutatásnak azt a módját értjük, amikor a filmkészítők elsősorban a szereplő szövegére, visszaemlékezésére, magyarázatára, vallomására koncentrálnak. Képileg ezek a helyzetek általában statikusak: a szereplő rögzített pozícióban van (általában valahol ül) és beszél. (Ezért is szokás ezeket a filmeket „beszélő fejes” dokumentumfilmeknek nevezni.) interjúhelyzete Az interjúhelyzetekkel dolgozó dokumentumfilmek legfőbb eszköze a szöveg, illetve az emberi arc. Ez a módszer tehát egyrészt az elhangzottak tartalmát emeli ki (hiszen a néző zavartalanul koncentrálhat arra, amit az interjúban elmond az adott szereplő), másrészt a figyelem középpontjába a beszélő szereplő arcán megmutatkozó érzelmeket, a gesztusokat, a mimikát, a testtartást állítja. (Az 1980-as években és a rendszerváltás idején készült magyar történelmi interjúfilmek többsége például ezzel a módszerrel élt. A személyes drámákról beszámoló filmek a „beszélő fejes” forma egyszerűségére és puritánságára támaszkodtak. Szereplőik olyan dolgokról beszéltek mint az ötvenes évek magyar sztálinizmusának terrorja, munkatáborai, az 1956-os forradalom és az utána következő megtorlás stb., vagyis amiről korábban hallgatni kellett. A puritán forma a tények és a tanúbizonyság, a megszenvedett személyes élettörténetek erejére épített. Nem volt szükség más eszközökre; a megszólalás, a kimondás és az emberi arc drámája hitelesítette a filmeket.) Lényeges azonban – még a „beszélő fejes” interjúfilm esetében is –, hogy a képi bemutatás milyen módját

DOKUMENTUMFILMEK TÁRSADALMI TÉRBEN választja a rendező! Ebből a szempontból a legjellemzőbb a beszélő szereplő és a környezet viszonya. Ha csak a szereplő arcának közelképét látjuk vagy semleges, azonosíthatatlan háttér előtt állva, ülve beszélnek a megszólalók, az egyrészt az elhangzó szövegre és a beszélő arcára irányíthatja a figyelmet, ám hiányozhatnak olyan képi tartalmak, amelyek pedig szintén igen lényegesek lehetnek. Ha a szereplő a saját otthonában beszél vagy valamiképpen a hétköznapjaihoz, az életvilágához szorosan kapcsolódó közegben látjuk, akkor már maga ez a viszony is sokat elárulhat róla. A Minden jó házasság könnyekkel indul című film egyik jelenetében például Shahanara, a londoni muzulmán lány lakásának konyhájában, a konyhapultra felülve beszél egykori szerelméről, illetve családjának az ő elnyugatiasodott életformájával szembeni haragjáról. A laza és könnyed pozíció, ahogy a lány felpattan a konyhapultra és ott ülve beszél, lábát lógatva, nagyon plasztikusan mutatja meg Shahanara világhoz való attitűdjét, természetességét, szabadságát – miközben a szövegből az is kiderül, hogy a lány számára a családi kötelékek és a hagyomány megtartó ereje is igen fontosak. A szereplők dokumentumfilmes bemutatásának másik módja, az élethelyzetekben történő bemutatás. Legfőbb eszköze a kép és az akció. Ez nem zárja ugyan ki a beszédet, ám a statikus pozíció helyett általában valamilyen történés, esemény, cselekedet közben mutatják a szereplőt vagy szereplőket. Képileg, de főképp eseménytartalmukat tekintve ez a bemutatási forma dinamikusabb. A statikus vagy dinamikus helyzetekben való bemutatás természetesen nem jelent értékkülönbséget. Mindkét változatnak megvan a maga előnye, illetve más-más céllal, funkcióban használják őket. Az Újjászületés Vesztfáliában című film nyitójelenete szöveg nélkül, pusztán a szituáció megmutatásával szemléletesen vázolja fel az alaphelyzetet. Totálképben látjuk az autópályát, érzékeljük a rajta zúduló forgalmat, ám figyelmünket az autós felüljáró előtt, alatt történtek kötik le: egy csapat színpompás ruhába öltözött hindu vonul végig a lenti földúton, hogy a folyóhoz érkezve belekezdjen

a fürdőzés rítusába. Két kultúra, két világ (képileg is) egymás mellett való megmutatásával a nyitójelenet bármiféle szöveges bevezető nélkül is pontos kérdéseket tud felvetni és helyzeteket tud bemutatni. Ez a módszer tehát az emberi viselkedés tartalma segítségével, a szereplők és környezetük interakcióinak bemutatásával hozza közel a nézőkhöz a szereplőket. Ez a módszer sokat fel tud tárni a szereplők életvilágából, környezetéből, hétköznapi rutintevékenységek megmutatásával tud felvázolni egy helyzetet, érzékeltetni egy szituációt. Az Idegenek a kertemben gyűjtemény alkotásai javarészt az élethelyzetekben történő bemutatást használják. Formai szempontból ezért többnyire a dinamikusabb, szabadabb megoldások és kifejezőeszközök használata jellemző rájuk. MENNYIRE AVATKOZIK BE A HELYZETEKBE A KAMERA / FILMKÉSZÍTŐ? A beavatkozás, illetve beavatkozás-mentesség kérdése a dokumentumfilmekkel kapcsolatos viták visszatérő, megkerülhetetlen pontja. A dokumentumfilm készítés és elmélet klasszikusa, John Grierson megfogalmazása, miszerint a dokumentumfilm a „tényanyag kreatív kezelése” („creative treatment of actuality”) pontosan mutatja a kérdésben rejlő ambivalenciát. Hiszen a dokumentumfilmtől egyfelől a tények megmutatását várjuk, másfelől pedig tisztában vagyunk azzal, hogy a dokumentumfilm több, mint a történelmi vagy társadalmi valóság tényeinek dokumentálása. A dokumentumfilmmel szembeni elvárások, a dokumentumfilmnek a társadalmi térben elfoglalt szerepéről való elképzelések különbségei leggyakrabban erre az ambivalenciára, kettősségre vezethetők vissza. Azok a nézetek, amelyek a dokumentumfilm lényegének a tárgyilagosságot és a tényszerűséget tartják (és ezáltal a dokumentumfilmet a világ megismerési módjai közül a tudományhoz érzik közel), a dokumentumfilmek hangvételében, tárgyalásmódjában az objektivitást, módszerében pedig a beavatkozás-mentességet tartják követendőnek. Azok a nézetek, amelyek a dokumentumfilmet érvelő és véleményt képviselő műfajnak tekintik, illetve a dokumen29

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS tumfilm kifejező, expresszív funkcióira figyelnek (és ezáltal a dokumentumfilmet a világ megismerési módjai közül a művészethez érzik közel), elfogadóbbak a személyes hangvételű, egy adott álláspont mellett elkötelezetten érvelő dokumentumfilmekkel kapcsolatban. A beavatkozás-mentesség (objektivitás, tárgyilagosság), illetve az alkotói, értelmezői beavatkozás kérdése tulajdonképpen úgy is felvethető, hogy a korábban bemutatott dokumentumfilmes alapfunkciók (megörökítés, meggyőzés, elemzés, kifejezés) közül melyiket tartjuk a legfontosabbnak. Ha a megörökítést és az elemzést, akkor talán könnyebben elfogadjuk a beavatkozás-mentesség igényét, ha a meggyőzést és a kifejezést, akkor talán nagyobb megértéssel vagyunk a világ dokumentumfilmes bemutatásának kreatív technikái iránt. Mint korábban említettük, az Idegenek a kertemben gyűjtemény alkotásai javarészt a szituációkban való bemutatásra és a dinamikus formateremtésre építenek, azaz előszeretettel használják a világ dokumentumfilmes bemutatásának kreatív technikáit. A beavatkozás, illetve beavatkozás-mentesség, elemzési szempontként a „ki beszél?” és „honnan (milyen pozícióból) beszél?” kérdéseként vethető fel. Az objektív, beavatkozás-mentes pozíció esetén a „ki beszél?” kérdése nem feltétlenül megválaszolható. Ebben az esetben az objektivitás, tárgyilagosság kritériuma éppen az, hogy a film (a kamera és a filmkészítő) lehetőség szerint kívül marad a történéseken. Az eseményeket egy láthatatlan, külső megfigyelő pozíciójából mutatja be (jellemzően félközeli vagy távoli képkivágatokban, rögzített kameraállásból). A filmkészítő személye, véleménye nem (vagy csak ritkán, áttételesen) mutatkozik meg, a dokumentumfilm a történéseket, eseményeket, szereplőket igyekszik úgy megmutatni, ahogy azok a kamera nélkül, a maguk valóságában is lejátszódnának, tevékenykednének. A filmkészítő megmutatkozása szempontjából szintén megvizsgálható ez a kérdés. Egészen különböző hatást kelt ugyanis, ha akár egy interjúfilmben csak az interjúalanyokat látjuk, és még a nekik szegezett kérdéseket sem halljuk. A kérdező személyének és a kérdéseknek a kivágása a néző figyelmét elvileg a beszélőkre, az interjúala30

nyokra összpontosítja. A beszéd, a megszólalók szövege, visszaemlékezése ilyen esetekben megszakítatlan egységet képez. A válaszokból ugyan kisakkozhatjuk, hogy mi is lehetett a kérdés, ám ez mellékes, hiszen mindennél fontosabb a szereplők, visszaemlékezők megmutatkozása. Más esetekben a kérdések bennhagyása az interjú gondolatmenetének követését segíti, tehát ennyiben nem tekinthető beavatkozásnak. Azonban a kérdező személyének megmutatkozása sem feltétlenül jelenti azt, hogy csorbulna a film beavatkozás-mentessége. Abban az esetben például, ha egy-egy közös képben, beállításban, szituációban látjuk az interjúkészítőt (filmkészítőt) és a szereplőket, akkor a közöttük lévő interakció (figyelem, odafordulás, reakció) a filmet és az abban elhangzottakat hitelesítheti, a személyes történetekre való odafigyelés, a szereplőkhöz való odafordulás, a velük való azonosulás mintáit mutathatja fel. A „ki beszél?” és „honnan beszél?” kérdések újabb lényeges elemzési szempontja az, hogy van-e a filmnek olyan megoldása, eszköze, amellyel a bemutatott eseményeket, nyilatkozatokat tágabb összefüggésbe helyezi? Ezen lehetséges megoldások közül a két legnyilvánvalóbb a kommentárszöveg és a szakértő megszólalása. A kommentárszöveg alkalmazása általában a magyarázó vagy leíró típusú dokumentumfilmekre jellemző. Ezek a filmek tipikusan valamilyen tágabb történelmi vagy társadalmi témát, jelenséget dolgoznak fel. A bennük elhangzó tárgyilagos kommentár- vagy narrátorszöveg egy semleges és objektív (láthatatlan) külső megfigyelő pozíciónak feleltethető meg, ahonnan elvileg részletesen és elfogultságmentesen, összefüggéseiben mutathatók be a történések. A szakértő vagy szakértők megszólaltatása szintén egy (többé vagy kevésbé egyértelmű) külső pozíció behozatalaként értelmezhető. Amikor egy migrációs témájú dokumentumfilm megszólaltat egy szociológus szakértőt, akkor ez a megszólaló szinte óhatatlanul a tekintély pozíciójában jelenik meg. Ő helyezi összefüggésekbe a látottakat, ezáltal valamilyen külső, értelmező, tárgyilagos (mert a szaktudás tudományos értékével, semlegességével felruházott) pozícióban jelenik meg.

DOKUMENTUMFILMEK TÁRSADALMI TÉRBEN A narrátorszöveg nem feltétlenül hangkommentárt jelent. A Kis Kína kicsi kincse című film néhány rövid szöveginzerttel kezdődik (az első pár sor még fekete háttér előtt látható, a következők már a filmet nyitó képsorok háttere előtt olvashatók). Ezek a szöveginzertek a film történetét (öt, Olaszországban élő tizenéves kínai lány portréja) helyezik tágabb társadalmi, szociológiai kontextusba. Az inzerteken statisztikai tények, adatok szerepelnek („Az olaszországi kínai közösség a legnagyobb Európában”, „A legfiatalabb külföldiek közé tartoznak”, „Olaszországban hétből egy külföldiek által nyitott üzlet kínai”). Ezek az inzertek tényállításként működnek. Egyrészt egy külső, objektív pozícióból (szociológia, statisztika) keretezik, nyitják a történetet, másrészt az a funkciójuk vagy hatásuk, hogy a filmben végigkövetett öt történetet ne (feltétlenül) egyedi esetnek, hanem egy adott közegre, szituációra nézvést reprezentatívnak lássunk. A beavatkozás, illetve beavatkozás-mentesség következő elemzési szempontja a „hogyan beszél?”, az, hogy mindez hogyan jelenik, jelenhet meg a képi bemutatás részeként. A beavatkozás-mentes, semleges pozícióhoz általában rögzített beállítások, normál, szemmagasságból felvett képek és jellemzően félközeli vagy tágabb képkivágatok sorolhatók. Ha egy dinamikus eseményt kíván bemutatni a film, akkor természetesen a kameramozgás, adott esetben a kézi kamera is magától értetően adódik. Mivel a hétköznapi kommunikációs helyzeteknek leginkább a szemmagasságból, normál nézőpontból rögzített képek felelnek meg, az ezektől való eltérés általában valamilyen különös stílusértékkel, értelmező funkcióval bír. Azaz ha a szereplőket alsó vagy felső beállításból látjuk, akkor ez a megoldás furcsává, idegenné teheti a megszólalókat, eltávolítja őket a nézőtől. A vágások gyakorisága és technikai megvalósítása szintén erősen befolyásolhatja azt, hogy mennyire beavatkozónak vagy beavatkozás-mentesnek érzünk egy filmet. Elvileg a hosszan, vágásmentesen megmutatott szekvenciák a valósság és a beavatkozás-mentesség érzetét keltik (rögzített beállításban hosszan követünk egy eseményt vagy nézhetünk egy megszólalót), míg a gyakori

vágásokkal felszabdalt jelenetek valamilyen értelmezés felé orientálhatják a nézőt. A vágások gyakorisága azonban nem feltétlenül a beavatkozás-mentesség szempontjából lehet érdekes. A Kis Kína kicsi kincse című filmben, amely az említett öt, Olaszországban élő kínai bevándorló lány, illetve szüleik kapcsolatát, a karrierről, a beilleszkedésről alkotott nézeteik különbségét tárgyalja, a lányok élethelyzeteinek bemutatása (közös pontjuk, hogy sikerre vágynak, és ezt nem fizikai munkával, hanem a táncban, szépségiparban, szórakozató iparban akarják elérni) sokkal dinamikusabb, mint azok a szekvenciák, amelyekben a szülők szerepelnek. Több a vágás és a mozgás, általában a kamera és a szereplők is mozgásban vannak. A fények és a zenehasználat is a dinamizálást szolgálja. (Mindez persze erősen összefügg azzal, hogy ezen jelenetek többsége olyan helyen játszódik, ami szinte kiált a dinamikus bemutatásért: szépségversenyen, táncpróbán, diszkóban, fitnesz-szalonban.) A DOKUMENTUMFILM MINT ÉRVELŐ MŰFAJ Amennyiben a dokumentumfilmet egy történet, esemény vagy akár egy vélemény bemutatását szolgáló alkotásnak tekintjük, a hagyományosan a retorika és érveléstechnika körébe sorolható elemzési szempontok is felvethetőek. Mindez különösen lényeges megközelítés lehet abban az esetben, amikor egy társadalmi jelenséghez kapcsolódó dokumentumfilm értelmezési irányait próbáljuk feltárni. A dokumentumfilmnek mint érvelő műfajnak az elemzését azzal az előfeltevéssel kezdjük, hogy az adott film valamilyen állítást fogalmaz meg a világról. Állítás alatt természetesen nem feltétlenül valamilyen tézisként összefoglalható kijelentést kell érteni, hanem tágabban, egyfajta viszonyt, kérdező, problémacentrikus hozzáállást. Nézőként, értelmezőként fontos, hogy egyértelmű legyen számunkra, vajon az adott filmnek van-e kérdése a világhoz, és ha igen, mi az? A mostani filmcsomagba tartozó alkotásokat összetartja a téma, a migráció közössége, ám ettől még nem mindegy, hogy ezen általános témát milyen megközelítésben, milyen problémára koncentrálva mutatják be az adott filmek. 31

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS Az első kérdésünk tehát az lehet, hogy van-e az adott filmben valamilyen központi probléma, és az kimondódik-e? A következő, a film által választott megközelítés kérdése: egyedi eset (vagy esetek) megmutatására vagy inkább általános problémák (esetleg összefüggések) megmutatására vállalkozik a dokumentumfilm? Az Elfelejtettünk hazamenni című filmben rögtön az első jelenetből egyértelmű, hogy a rendező, filmkészítő Fatih Akin saját, családi élettörténetét követhetjük majd végig. A rendező-főszereplő, autózás közben a kamerába beszélve (a kamera, s ezáltal a néző felé fordulva, a közönséget közvetlenül megszólítva, mintegy meghívva a film és családja világába) mondja el, hogy azt akarja kideríteni, milyen lehetett szülei számára évtizedekkel korábban a megérkezés Németországba, egy számukra ismeretlen világba, és vajon miért történt, hogy az eredeti tervekkel szemben nem csak két évet maradtak, hanem végleg lehorgonyoztak itt. Mindebből egyértelmű a film és a filmbéli beszélő pozíciója: a film a németországi török migráció jelenségét vizsgálja, ám nem általánosságban, hanem egyetlen esetet a középpontba helyezve; az önéletrajzi történet a személyesség és a közvetlenség hitelesítő erejére épít. Nem célja tehát a filmnek, hogy a társadalmi jelenség általánosabb összefüggéseit vizsgálja, ám egy olyan saját, belső, személyes pozícióból mutat be egy családtörténetet, amely éppen a személyes érintettség és beavatottság okán igen gazdagon és rétegzetten tud bepillantást engedni a migránsok élethelyzeteibe, problémáiba. A harmadik kérdés a film szerkezete, érvelésének, a téma bemutatásának, kifejtésének logikussága. Mennyire követhető az események, megszólalások egymásra következése? Mit ad hozzá a soron következő jelent a korábbiakhoz? Hogyan és mennyiben árnyalja a korábbi véleményeket, a kiinduló problémával kapcsolatban megfogalmazott (vagy a nézőben megfogalmazódó) állítást? Hogyan foglalja össze a film végül a problémát, miként fejezi be a történetet? A Házi paradicsom című film in medias res kezdődik, a parkban ücsörgő, beszélgető barátnők jelenetével. 32

Belecsöppenünk egy szituáció kellős közepébe, amelyben egy lány (Zsuzsa, a film főszereplője) barátnőivel osztja meg esküvői előkészületeivel kapcsolatos problémáit. A beszélgetés később Zsuzsa lakásában folytatódik, és a nézőben apránként áll össze a kép. Zsuzsa és szerelme, Mubarak az esküvőre való készülődés kapcsán sokat civakodik, gyakran előjönnek a kettőjük vérmérsékletének különbségéből fakadó eltérések, viták. A film nyitójelenetei tehát lépésről lépésre avatnak be minket egy kapcsolat történetébe, ám végig hangsúlyosan Zsuzsa nézőpontjából követhetjük az eseményeket. Majd tíz perc elteltével megjelenik a lakásban (és a filmben) személyesen is Mubarak, és ezután következik majd olyan jelenet, amelynek kizárólag ő a főszereplője. A film második fele Zsuzsa és Mubarak kapcsolati dinamikájának megmutatásához intim kettős élethelyzeteket (állatkerti látogatás, gyertyafényes vacsora) választ – ezekben a helyzetekben azonban csípős viták, veszekedések zajlanak. Egy ilyen vitajelenettel zárul a film, hogy azután a vége stáblista szöveginzertje tájékoztasson arról, hogy a vitáik elsimultak, és a film készítői köszönetüket fejezik ki főszereplőiknek, hogy „kapcsolatuk konfliktusos szakaszában” engedték, hogy filmre vegyék őket. A Házi paradicsom nyitott szerkezetével értelmezési szabadságot ad a nézőknek. Zsuzsa nézőpontjának hangsúlyos szerepeltetése azt eredményezni, hogy a lányról többet tudunk meg (ő amúgy is többet, szívesebben beszélő, nyitottabb karakter). Csakhogy a szinte hiperaktív Zsuzsa azzal, hogy sokat és intim helyzetekben mutat meg magából, olyan dolgokhoz is közel engedi a nézőt – előítéletességéhez, szeretetteljes, ám bumfordi módon sértő gesztusaihoz (a zárójelenetben például kedvesen majomnak nevezi fekete szerelmét) –, amit ilyen intim közelségből dokumentumfilmben ritkán szoktunk látni. A fenti szempontok természetesen nem fedik le a dokumentumfilmek elemzési lehetőségeit, ám remélhetőleg ötleteket tudnak nyújtani a közös munkához. Ezt a célt szolgálja a kötet végén található melléklet is, ahol olyan feladattípus-ötleteket sorolunk fel, amelyek a közös feldolgozás során vagy tanórán, a filmek differenciált értelmezését segíthetik.

AZ IDEGENEK A KERTEMBEN FILMGYŰJTEMÉNY EGYES FILMJEIHEZ KAPCSOLÓDÓ AJÁNLÁSOK A kézikönyv e második része konkrét ajánlásokat tartalmaz, módszertani segédletet nyújt. Az egyes filmekhez ajánlott feladatok pusztán ötletek. Célunk, hogy inspirálják a filmek használóit arra, hogy az adott célcsoport (osztály, filmklub, képzés) szükségleteihez igazodva, kreatívan építsék föl azt a tematikát, melybe a gyűjtemény filmjei szervesen illeszkednek. Kézikönyvünk tematikus ajánlásai ízelítőként szolgálnak. Mielőtt belefognak a „csemegézésbe” egy pár fontos szempontra hívjuk fel a figyelmüket! Az oktató mindenképp nézze végig az egész filmet, mielőtt levetíti oktatási helyzetben! GONDOLJA VÉGIG:  Van-e olyan csoporttag, akinek személyes élménye lehet a vetített filmmel kapcsolatban? (Fel kell készülni az esetleges szélsőséges érzelmi reakciókra.)  Mennyire érett a csoport az adott probléma differenciált körüljárására, feldolgozására?  Mennyire van „képben” az oktató a témát illetően? (Van-e szükség meghívott előadóra, vendégre?)

Nyugodtan kérjen segítséget! A Palantír Film Alapítvány munkatársai szívesen megosztják képzési tapasztalataikat! Használják a www.idegenekakertemben.hu weboldalt, töltsék föl tapasztalataikat, hogy minél többen tudjanak profitálni belőle! Most már nekiláthatnak!

ERŐFORRÁSOK, KAPCSOLATOK, EGYÜTTÉLÉS A VEGYES HÁZASSÁGOK DILEMMÁI A család az emberi társadalmak egyik alapegysége. Noha a különböző kulturális közegekben a család meghatározása eltérhet, úgy tűnik, a család mindenhol létező és működő érzelmi, gazdasági és reprodukciós egység. A legtöbb társadalomban a házasság valamilyen formája alkotja a rokoni kapcsolatok magját; a házasság személyes és egyben kollektív szövetség egyes személyek és rokoni, gazdasági és etnikai csoportok között. Vagyis a házasság még Magyarországon is csak ritkán nyugszik kizárólag érzelmi alapokon; a házasságkötést szigorú társadalmi, politikai, kulturális, gazdasági és rokoni szabályok, érdekek és értékek határozzák meg. A házassággal létrejövő család az érzelmi támogatáson kívül, amely a nyugati társadalmak ideálja, termelési egység, szociális élettér és az egyik legfontosabb társadalmi kommunikációs csatorna az emberek életében. Mindebből az következik, hogy nagyon nehéz, szinte lehetetlen éles határvonalat húzni a köznyelv által szigorúan megkülönböztetett érdekből és szerelemből kötött házasság között. A legtöbb megkötött házasságban ideálisan mind a személyes, érzelmi, mind pedig a kollektív, jogi, etnikai, társadalmi szempontok szerepet játszanak. Egyre több hírt hallunk arról, hogy egyes országok határozottan lépnek fel az érdekházasságok ellen. Ki dönti el, hogy egy kapcsolat érdekből kötődik-e? Milyen következményei lehetnek annak, ha a társadalom nem tartja értéknek a házasság intézményét? Van-e ideális párkapcsolat? Kialakulhat-e egy „elrendezett házasságból” valódi vonzalom? Az alábbi filmek segíthetnek abban, hogy kibontsák a házasság témáját, végiggondoltassák személyes értékeinket…

34

A „Másik” A kultúrák sokféleségének felfedezése és megtapasztalása az idők folyamán mindig is magában hordozta a konfliktusok lehetőségét. A Másikkal való találkozás gyakran feszültségekkel, félreértésekkel terhelt – ez egyetemes jelenségként tapasztalható. Az etnocentrizmus az ember személyes és közösségi identitásának (és integritásának) alapja: alapvetően minden ember a saját kultúrája szemszögéből ítéli meg az „idegent”. Mégsem szükségszerű hogy a különböző kultúrák találkozása a Másik megvetésével, lenézésével és szélsőséges esetben kiirtásával végződjön. Az etnocentrizmussal nem könnyű szembenézni, hiszen olyan komoly kérdésekre kell választ találnunk, mint hogy: Miért tartjuk gyakran a Másikat barbárnak, primitívnek, alsóbbrendűnek, és hogyan támasztjuk ezt alá? Milyen út vezetett ahhoz, hogy a tudomány egy végzetes eszme, a rasszizmus megalapozójává vált? Mennyiben Más saját kultúránk, szokásaink? Lehetünk mi magunk is Mások? Forrás: www.amasik.hu

FIZESS ÉS NŐSÜLJ! CASH & MARRY ÖSSZEFOGLALÁS A macedón Marko és Atanas kísérletbe kezdenek: uniós útlevélre van szükségük és szinte bármit hajlandók megtenni érte, akár helyi feleséget is vásárolnának. Nekivágnak, hogy megtalálják álmaik asszonyát – aki lehetőleg úgy vonul majd velük az oltár elé, hogy nem tűnik el a válásig… A Fizess és nősülj!, amely elkalauzol minket a bécsi „bevándorlási ügyeskedők” világába, egyszerre fergeteges, siralmas és megható történet arról, hogy mi mindenre van szükség az „Európa Erőd” sáncainak átugrásához, és mire nem képes érte az ember fia, lánya.

Ausztria, 2008, 56 perc Rendező: Atanas Georgiev

FELADATOK Csoportos beszélgetés Mit jelent számotokra a házasság? Milyen okokból és célból házasodnak az emberek? Mit jelent az, hogy „érdekházasság”? Milyen másfajta házasságok léteznek még? Mennyire egyértelmű a határvonal a házasság különböző motivációi között? Kvízjáték Melyek Magyarországon az állampolgárság, a tartózkodás, a letelepedés és a házasságkötés szabályai?

KULCSSZAVAK  Jog és migráció  Állampolgárság  Legális és illegális migráció  Migráns szubkultúrák  (Érdek)házasság A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Miért élnek a film szereplői Bécsben és mit csinálnak ott?  Miért van szüksége feleségre Markónak és Atanasnak?  Hogyan keresnek feleséget a film szereplői?  Milyen nehézségekkel találkoznak a keresés során?  Milyen helyszíneken keresnek feleséget és hogyan jellemeznétek ezeket a helyeket?  Milyen a migránsok és helyiek viszonya a filmben?  Mi a család és a többi migráns véleménye az érdekházasságról?  Milyennek mutatja be a film Bécset? Milyen a város a (feleséget kereső) migránsok szemszögéből?  Mi a véleményetek Marko és Atanas tervéről?  Milyen érzéseket kelt bennetek a film?

35

ELRENDEZETT HÁZASSÁG DAS ARRANGEMENT ÖSSZEFOGLALÁS A film Bécsben élő, török származású fiatalok kapcsolataiba enged bepillantást, akik életük legnagyobb részét Ausztriában töltötték. A megszólaló fiatalok eltérően viszonyulnak a származási családjukban hagyományosnak számító „elrendezett házasság” intézményéhez. Serpil, 22 éves török lány, orvostanhallgató, aki szakít a hagyománnyal: saját útját járva keres párt, miközben szeretné megőrizni jó viszonyát családjával. Gülli, 19 évesen úgy dönt, férjhez megy a családja által kiválasztott jövendőbelihez és Törökországban házasságot köt. Serap, 22 éves fodrász, túl van egy bántalmazó kapcsolaton. Dacolva családjával elválik férjétől. Servet is túl van a váláson, férfiszemszögből meséli el kudarcos házasságát családja által választott feleségével. Serap és Servet élete összekapcsolódik. KULCSSZAVAK  „Elrendezett házasság”  Generációs konfliktus  Hagyomány  Vendégmunkások  Transzgenerációs minták  Interkulturális konfliktus  Motiváció A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Milyen hasonlóságok és különbségek vehetők észre a bevándorló fiatalok portréi közt?  Mitől függ, hogy mi az erősebb hatás: hagyomány, szocializáció, kortárscsoport?  Melyik szereplővel tud a csoport azonosulni? Miért?  Milyen személyiségbeli jellemzőik vannak a film szereplőinek?  Mit jelent Serpil számára az „elrendezett házasság”?  Mit gondol Gülli a házasságról?  Hogyan élte meg Servet és Serap a válást?  Milyen dilemmákkal kell szembesülnie a másodgenerációs bevándorlóknak Ausztriában?  Milyen lehet egy fiatal bevándorló élete Magyarországon? 36

Ausztria, 2004, 52 perc Rendező: Nathalie Borgers

FELADATOK Érvelési stratégiák Gyűjtsetek érveket az „elrendezett házasság” ellen és mellett (Gülli és Serpil szempontjából)! Vitassátok meg csoportosan a felsorolt érveket! Szerepjáték Játsszátok el Servet és Serap megismerkedésének és kapcsolatuk kibontakozásának történetét! Képzeljetek el egy családi ebédet, ahol egy fiatal török lány visszautasítja a szülei által kijelölt vőlegényt! Játsszátok el más szereposztásban is!

HÁZI PARADICSOM / HÁROM ESKÜVŐ SOROZAT

ÖSSZEFOGLALÁS Zsuzsa egy rendezvényen ismerkedik meg Mubarakkal, aki muszlim hitű, afrikai bevándorló. A kapcsolatot megnehezíti a férfi egzisztenciális kiszolgáltatottsága és a két kultúra közti különbség. Zsuzsa – saját gyerekkori álmait beteljesítendő – gyönyörű esküvőt tervez, Mubarak számára a párkapcsolat feltétele a muszlim házasságkötés. A filmben az interkulturális konfliktusok mellett hangsúlyos szerepet kap a nyelvi kompetencia hiánya: a közös nyelvként használt angol egyik szereplő számára sem adja meg az árnyalt kommunikáció lehetőségét. KULCSSZAVAK  Vegyes házasság  Vallási különbözőségek  Iszlám  Közvetítő nyelv  Migráció jogi háttere (tartózkodás jogcímei)  Interkulturális konfliktus  Rasszizmus

Magyarország, 2009, 26 perc Rendező: Kis Anna

FELADATOK Narratív feldolgozás Meséljétek el Mubarak és Zsuzsa történetét az alábbi szereplők szemszögéből: Zsuzsa, Zsuzsa barátnői, Zsuzsa kollégái, Mubarak, Mubarak ismerőse, akivel együtt jár a mecsetbe! Foglaljátok össze a történetet saját szavaitokkal! Kutatómunka Nézzetek utána: Milyen jogszabályi feltételei vannak a Magyarországon való jogszerű tartózkodásnak? Milyen jogszabályi feltételei vannak a magyarországi munkavállalásnak? Milyen jogszabályi feltételei vannak a Magyarországon való házasságkötésnek, ha az egyik fél külföldi?

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI (Részben megegyezhetnek a Három esküvő sorozat másik két filmjével.)  Milyen tényezők befolyásolják Zsuzsa és Mubarak kapcsolatát?  Miből fakadnak a párkapcsolat során keletkező konfliktusok?  Mi az erőssége Zsuzsa és Mubarak kapcsolatának?  Mi hátráltatja kettőjük kapcsolatának kiteljesedését?  Mennyire a szereplők személyiségéből illetve eltérő kulturális hátterükből fakadnak a problémák?  Hogyan reagálnátok Mubarak helyében Zsuzsa „beszólásaira”?  Mi lehet a hátterében Zsuzsa elégedetlenségének?

37

BERNADETT & SANJU / HÁROM ESKÜVŐ SOROZAT

ÖSSZEFOGLALÁS A filmben szereplő pár az internet segítségével talál egymásra. A magyar lány és az Amerikában élő indiai fiú kapcsolatának kibontakozásáról, a lány családjának párkapcsolatukhoz való viszonyulásáról, a generációs különbözőségekről, az esküvő(k)ről, szerelemről, a párkapcsolati együttfejlődésről, kompromisszumokról szól a film. KULCSSZAVAK  Vegyes házasság  Interkulturális konfliktusok  Transzgenerációs minták  Mobilitás  Világháló mint ismerkedési eszköz  Konvertálható tudás/tőke A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI (Részben megegyezhetnek a Három esküvő sorozat másik két filmjével.)  Megítélhető-e egy párkapcsolat kívülről?  Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie Bernadettnek és Sanjounak kapcsolatuk során?  Milyen tapasztalataitok vannak a vegyes házasságokkal kapcsolatban?  Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen két – eltérő kulturális hátterű – ember kapcsolata?  Hogyan reagálna a közvetlen környezetetek/családotok arra, ha ti hasonlóképpen találnátok társra?  Hogyan reagálnátok arra, ha a gyereketek az interneten külföldiekkel ismerkedne?  Mit gondoltok, mi lesz Bernadettel és Sanjuval 10 év múlva? (Hol fognak élni, mit csinálnak?)

38

Magyarország, 2009, 25 perc Rendező: Nagy Viktor Oszkár

FELADATOK Interjú Keressetek környezetetekben élő migráns-magyar párt és készítsetek velük interjút! (Külön-külön és együtt is lehet!) Csoportos feldolgozás Kiscsoportban dolgozzátok fel a filmet a szereplők erőforrásainak, a kapcsolatot támogató és nehezítő tényezőknek figyelembevételével! A feldolgozás során jegyezzétek meg, hogy miben nem értettetek egyet egymással! A kiscsoportos feldolgozás után beszéljétek meg a tapasztalataitokat az egész csoporttal! Szerepjáték Válasszatok ki a film szereplőinek megfelelő számú csoporttagot (Bernadett, Sanjou, Sanjou szülei és húga, Bernadett szülei és húga, Bernadett nagyszülei)! Képzeljétek el, hogy egy családi ebéden vesztek részt! A körülmények meghatározása a csoporton múlik. Játsszátok el a jelenetet, ha van rá mód, rögzítsétek videóval! A megbeszélés az alábbi szempontok figyelembevételével történhet: Ki, hogyan érezte magát a helyzetben? (szereplők) Milyen volt kívülről? (megfigyelők) Milyen dimenziók mentén elemezhető a jelenet?

ELENA & LEO / HÁROM ESKÜVŐ SOROZAT

ÖSSZEFOGLALÁS Elena 50 éves elmúlt, gyerekkorát 56-os menekültként Argentínában töltötte, majd felnőttként hazatelepült Magyarországra. Leo egy kubai kis halászfaluban született, 35 éves. Elena egy kubai turistaút során beleszeret Leoba, kis idő múlva Leo Magyarországra költözik. Leo Magyarországon nehezen boldogul, nincs helyismerete, nem beszéli a nyelvet. Elenával spanyolul beszélnek. A barátok és Elena közvetlen környezete örömmel fogadja Leot, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal érdekházasságot sejt és megtagadja a letelepedési engedély kiadását.

Magyarország, 2009, 26 perc Rendező: Trencsényi Klára

FELADATOK Interjú Keressetek ismerőseitek körében olyan párt, ahol nagy a korkülönbség! Beszélgessetek velük, kérdezzétek őket nehézségeikről, erőforrásaikról! „Védőbeszéd” Képzeljétek el, hogy ti képviselitek Elenát és Leot a bíróságon! Szerkesszetek védőbeszédet érdekükben! Játsszátok el!

KULCSSZAVAK  Vegyes házasság  Nyelv  Migráció jogi háttere (tartózkodás jogcímei)  Magánélethez való jog  Korkülönbség A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI (Részben megegyezhetnek a Három esküvő sorozat másik két filmjével.)  Milyen csomópontok határozhatók meg Elena migráns életútjában?  Mit gondoltok Elena és Leo kapcsolatáról?  Van-e az államnak joga szabályozni, hogy ki-kivel köthet házasságot?  Mi a véleményetek a névházasságról?  Ismertek-e olyan embert, aki névházasságot kötött?  Mi lesz a párral 5 év múlva?  Véleményetek szerint, mennyire szükséges a befogadó ország nyelvének ismerete a sikeres beilleszkedéshez?

39

MINDEN JÓ HÁZASSÁG KÖNNYEKKEL INDUL EVERY GOOD MARRIAGE BEGINS WITH TEARS ÖSSZEFOGLALÁS London külvárosában élő bangladesi muzulmán család életét, viszonyrendszerét mutatja be a film. Shaharana lázadó, mindent megkérdőjelező lány, húga, Hushrana, látszólag könnyebben alkalmazkodik. Bepillantást kapunk az „elrendezett házasság” hagyományaiba, szemtanúi lehetünk egy hagyományos bangladesi esküvőnek. A film rendezője szemszögéből is láthatjuk a kultúrák közötti konfliktus természetét. Biztos, hogy a „mindent elsöprő” szerelem a legfőbb érték? KULCSSZAVAK  „Elrendezett házasság”  Interkulturális konfliktusok  Integráció  Szegregáció  Muszlim házassági szokások  Válás  Második generációs bevándorlók A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Mit gondoltok az „elrendezett házasság” intézményéről?  Kivel tudtok azonosulni a filmben?  Milyen dilemmákat vet föl a film készítője?  Milyen a bangladesi hagyományos családszerkezet a film alapján?  Mi jellemzi a filmben szereplő családot (társadalmi státusz, beágyazottság, hierarchia)?

40

Egyesült Királyság, 2006, 62 perc Rendező: Simon Chambers

FELADATOK Összehasonlítás Hasonlítsátok össze a szereplők életútját az Elrendezett házasság c film szereplőivel! Jegyzeteljétek le és beszéljétek meg a hasonlóságokat/különbözőségeket. Gyűjtőmunka Keressetek antropológiai leírásokat muszlim házassági szertartásokról! Készítsetek interjút olyan emberekkel, akiket „egymáshoz adtak” akaratuk ellenére!

HUNYD LE A SZEMED, ÉS NÉZZ RÁM! CLOSE YOUR EYES AND LOOK AT ME ÖSSZEFOGLALÁS Shabana, a 25 éves, Skóciában élő, hívő muzulmán nő vallomása az hajat, nyakat, mellkast eltakaró hidzsábról, a nőiességről, a hitről, az őszinteségről és a társadalmi különbségekről, rasszizmusról. KULCSSZAVAK  Hidzsáb  Interkulturális konfliktus  Iszlám  Rasszizmus  Énkép  Testkép  Önértékelés A   

FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mit szimbolizál Shabana számára a hidzsáb? Véleményetek szerint igaza van Shabananak? Találkoztatok-e már olyan emberrel, aki számára a vallási előírások hasonlóképp fontosak? Miben nyilvánul ez meg?  Milyen társadalmi vonatkozásai vannak a fejkendő hordásának?  Mit mond Shabana a rasszizmusról? Egyetértetek vele?

Egyesült Királyság, 2008, 6 perc Rendező: Lindsey Dryden

FELADATOK Sajtóelemzés Hogyan tematizálódik az ún. „fejkendő vita” a magyarországi sajtóban? Milyen újságcikket lehet találni, hogyan írnak a problémáról? Keressetek cikkeket, híreket és elemezzétek azokat! Pl.: „Ruházata miatt nem lehet ott Irán női labdarúgó-válogatottja az augusztusi Ifjúsági Olimpián. A nemzetközi szövetség hétfői állásfoglalása szerint a fejkendő használata ellenkezik a sportág szabályzatával. A szingapúri korosztályos játékokon hat női futballcsapat vesz részt, Irán helyére várhatóan Thaiföld ugrik be.” http://www.origo.hu/sport/focivilag/20100406-fejkendomiatt-nem-focizhat-iran-noi-focicsapata.html Vagy: „A török alkotmánybíróság a napokban alaptörvénynyel ellentétesnek mondta ki a muzulmán fejkendő egyetemi viselésének engedélyezéséről elfogadott törvénymódosítást. Erdogan miniszterelnök most nyomást gyakorol: szerinte az alkotmánybíróság megsértette a parlament jogkörét. A fejkendővita szabályos kulturális és hatalmi harcot jelent a világi társadalom és a „lopakodó iszlamizáció” hívei között Törökországban.” http://hirszerzo.hu/kulfold/69044_betiltjak_a_ kormanypartot_kitort_a_torok_fejkendot Csoportos vita A csoport/osztály egyik fele érvekkel erősítse meg azt az álláspontot, hogy a hidzsáb viselése Európában is fontos/ szükséges, a másik csoport érveljen ellene! Rendezzetek vitafórumot! Kutatás Nézzetek utána, volt-e Magyarországon a hidzsáb viseléséhez hasonló szokás, ha igen, mi és mikor?

41

HAGYOMÁNY, IDENTITÁS, ÉRTÉKEK A BEVÁNDORLÓ GENERÁCIÓK EGYÜTTÉLÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI „Az identitás kialakítása társadalomtudományi értelemben nem magányos spekuláció eredménye, hanem a szocializációs folyamat társadalmi terméke. Az egyének a társas interakciók során, mások reakcióit megtapasztalva ébrednek saját létük tudatára, s ezekből a tapasztalatokból építik fel énjüket. Az így létrejövő identitás, különböző, gyakran egymásnak ellentmondó elemeket foglal magába, a koherencia kialakítása komoly erőfeszítéseket igényel. Tradicionális társadalmakban általában kötöttebb, a közösség által szigorúbban meghatározott elemekből épül fel az identitás, mint a modern társadalmakban, ahol már évszázadok óta téma az identitás válsága. Az identitásnak fontos alkotóeleme a csoport-hovatartozás, a szűkebb értelemben vett társas identitás. A társas identitás egy csoporttal való azonosulás, tehát az „én” „mi”-vé alakítása. Sok mai társadalomban nyer teret az identitáspolitika: a faji, etnikai, nemzeti, kulturális, nemi, szexuális orientáción stb. alapuló identitások csoport-képzővé, az így kialakított csoportok („kisebbségek”) pedig fontos politikai tényezőkké válnak.” (In Magyar Virtuális Enciklopédia. MTA, Filozófiai Intézet, 2004)

A hagyományőrzés, a tudás átadása, a generációk alatt megszerzett tulajdon a legtöbb kultúrában „apáról fiúra” száll. De mi történik akkor, ha a család kettészakad, vagy akár több ezer kilométerre kerül egymástól? Milyen örökséget ad tovább egy migrációban, esetleg vegyes házasságban is élő apa a gyermekeinek? Az új hazában született, ún. második generáció vajon a szülei vagy a nagyszülei hazáját tekinti-e majd a sajátjának? Mi alapján választ hazát, otthont, kultúrát magának az ember? A szüleitől örökölt tudás alapján? A beszélt nyelv szerint? A családja származásának megfelelően?

42

Az ebbe a szekcióba tartozó filmek erre az összetett problémakörre keresik a választ, illetve olyan élethelyzeteket mutatnak be, ahol a bevándorlók leszármazottjai származásuk gyökereit keresve kerülnek kapcsolatba őseik kultúrájával, hagyományaival, beszélt és írott nyelvével. Az identitás kérdése ebben az esetben jóval összetettebb. Hiszen melyik népcsoporttal, kultúrával érez majd azonosságot egy második generációs bevándorló? Amelyikben felnőtté vált, vagy ahol az ő szülei nőttek fel? Mi történik akkor, ha a második generáció, a bevándorlók gyermekei, nem viszik tovább a szülői örökséget? Gyakran ugyanis a migrációban született utódok, talán éppen szüleik példáján tanulva, inkább a teljes asszimilációt választják, gyökereikhez kevésbé ragaszkodnak, törekednek az adott ország társadalmának egyenrangú tagjává válni. E szekció filmjei az említett jelenségeket különböző módon tárják fel. A migrációban élő emberek társas identitására remek példa a Banángyerekek, vagy akár a Kívül sárga, belül fehér c. film, ahol az Európában élő ázsiai bevándorlók közösséget alkotva, vagy éppen az őshazába utazva keresik gyökereiket, de a Szia Nagyi, jól vagyunk!-ban látunk példát a családon belüli egyértelmű akkulturációs folyamatokra is. A szekció filmjei sajátos módon közelítik meg a bevándorlók második generációjára jellemző összetett kérdéskört, így segítik hozzá a nézőt a migrációban élő többgenerációs családok megértéséhez, megismeréséhez.

BANÁNGYEREKEK BANÁNOVÉ DĚTI ÖSSZEFOGLALÁS „Banángyerek az, aki vietnáminak születik, de csehként nő fel: kívül sárga, belül fehér.” A vietnámi közösség a harmadik legnépesebb kisebbség a Cseh Köztársaságban. Elsősorban kiskereskedők alkotják, akik a 90-es évek óta Vietnám szegényebb területeiről, a jobb megélhetés reményében vándoroltak az országba. Míg a szülők rengeteget dolgoznak, alig törik a cseh nyelvet és állandó honvágyat éreznek, a gyermekeik az iskolában megtanulnak csehül, hamarabb alkalmazkodnak a cseh környezethez, szülőhazájukkal, Vietnámmal pedig gyengébb, tisztázatlan a kapcsolatuk. A családban egymással csehül, szüleikkel vietnámiul beszélnek. A filmben több család példáján keresztül betekintést kapunk a Csehországban élő Vietnámi közösségek életébe, megértjük a szoros családi kötelék okait, illetve azt, hogy miért a nyelv a kultúra átöröklésének leghatékonyabb eszköze. KULCSSZAVAK  Bevándorlók  Interkulturális folyamatok  Nyelvi kultúra  Enkulturáció  A több generációs család sajátosságai  Identitás  Asszimiláció  Sztereotipizálás

Csehország, 2009, 63 perc Rendező: Martin Ryšavý

FELADATOK Gyűjtőmunka Végezzetek gyűjtőmunkát a mai Vietnámról! Végezzetek gyűjtőmunkát a hazánkban élő vietnámiakkal kapcsolatban! Emeljetek ki néhányat az elhangzott személyes történetekből! Vitafórum Vitassátok meg, hogyan tudnak egymás mellett élni a csehek és a vietnámiak? Szerintetek hogyan határozza meg az ember személyiségét, a hely, ahová születik? Mondjatok példát erre a jelenségre saját tapasztalataitokból! Filmelemzés Milyen a film képi világa? Milyen a film szerkezete és formanyelve? Milyen párhuzamot tudnátok találni a Kívül sárga, belül fehér c. dokumentumfilmmel?

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Mi a közös a filmbéli fiatalokban azon kívül, hogy mindannyian bevándorlók?  Miért költöztek a vietnámi családok Csehországba?  Milyen életet élnek Csehországban?  Hogyan változtatta meg a helyiek életét a vietnámiak jelenléte?  Milyen kép él a cseh emberekben a vietnámi bevándorlókról?  Milyen jövőképpel rendelkeznek a filmbéli fiatalok?

43

KÍVÜL SÁRGA, BELÜL FEHÉR LES ENFANTS BANANAS

Franciaország, 2007, 50 perc Rendező: Xiaoxing Cheng

ÖSSZEFOGLALÁS Ki vagy mi dönti azt el, hogy az ember milyen kultúrához tartozónak érzi magát igazán? Főleg, ha bevándorlók gyermekeként már egy új országban születik, él és tanul. Erre utal az ironikus elnevezés: „Banán gyerekek - kívül sárgák, belül pedig fehérek!”. Ők olyan 10 és 20 év közötti fiatalok, akik franciák ugyan, de kínai származásúak. Szüleik a 80-as évek növekvő kínai migrációs hullámával érkeztek Franciaországba. Ezek a fiatal tinik most egyhónapos vakációra indulnak Pekingbe, hogy megismerkedjenek az óhaza kultúrájával, nyelvével, családi gyökereikkel.

FELADATOK Véleményvonal Az alábbiakban állításokat fogalmazunk meg. A terem egyik végébe álljanak azok, akik egyet értenek az állítással, a másik végébe, akik nem értenek egyet! Vitassuk meg az egyes szempontokat, azután adjunk lehetőséget a csoporttagoknak a helyváltoztatásra! Állítások: A migránsok egy jobb élet reményében költöznek másik országba. Madarat tolláról, embert barátjáról! A kínai ruhakereskedők tönkretették a könnyűipart Magyarországon. A bevándorlókra szüksége van a gazdaságnak.

KULCSSZAVAK  Identitás  Hagyományőrzés  Családi kapcsolatok  Akkulturáció  Kulturális sokféleség  Az anyanyelv és a beszélt nyelv  A szülőföld fogalma  Nemzet  Nemzetiség  Asszimiláció

Interjú Készítsetek interjút környezetetekben élő kínai fiatallal és családjával! Kérdezzétek arról, hogyan tartják a kapcsolatot az otthon maradottakkal?

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Melyik országot gondolják a fiatalok igazi hazájuknak és miért?  Mit tudtunk meg a filmben szereplő fiatalok családjáról, múltjáról?  Mi a közös a filmben szereplő fiatalokban azon kívül, hogy mindannyian bevándorlók?  Milyen a jövőképe a filmbéli fiataloknak?  Mit gondolnak a házasságról ők és a szüleik?  Mi történt a szereplőkkel a következő egy évben?

44

DE MAJD JÖVŐRE BEVETJÜK!

Magyarország, 2004, 47 perc Rendező: Gyuris Gábor

ÖSSZEFOGLALÁS Szék község az erdélyi Mezőségben, Kolozsvártól északra, mintegy 50 km-re helyezkedik el. A község tradicionális népzenéje és folklórja az 1960-as évektől egészen napjainkig a magyarországi táncház-mozgalom meghatározó alapja volt. Szék lakosságának 80%-a az elmúlt évtizedben Magyarországon vagy más európai országokban keresi boldogulását. A film ennek a folyamatnak a következményeiről szól, bemutatva egy többgenerációs széki családot, ahol a szülők Budapesten vállalnak munkát, míg gyermeküket a nagyszülők nevelik. A tradicionális családmodellre épülő széki kultúrát a migráción kívül még más modernizációs folyamatok is alakították és formálják a mai napig.

FELADATOK Gyűjtőmunka Végezzetek gyűjtőmunkát az erdélyi magyar kisebbségről! Végezzetek gyűjtőmunkát a Magyarországon élő romániai magyarokról!

KULCSSZAVAK  Erdély  Romániai magyar kisebbség  Erdélyi magyar munkavállalók Magyarországon  Falusi életmód  Városi életmód  Modernizáció  Hagyomány  Identitás

Interjú Keressetek olyan más nemzetiségű embereket, akik Magyarországon dolgoznak, és beszélgessetek velük az alábbiakról: Hogy érzik magukat Magyarországon? Érték-e őket atrocitások hazánkban amiatt, hogy külföldiként munkát vállaltak? Mit ismernek a magyar kultúrából? Az interjúk alapján gondoljátok végig: ti milyen feltételekhez kötnétek a magyarországi munkavállalást?

Filmelemzés Milyen funkciót tölt be a zene a filmben? Milyen szituációk hiányoznak a filmből? Milyen a film szerkezete és formanyelve? Figyeljétek meg a filmben elhangzó kérdéseket és kérdezéstechnikát! Vonjatok párhuzamot a gyűjteményben található Szia Nagyi, jól vagyunk! és az Én is magyar vagyok! c. filmekkel!

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Milyennek látja a film szereplője Magyarországot?  Milyen szerepet tölt be ma a család az egyén és a társadalom szintjén?  Milyen szituációkon keresztül ismerjük meg a szereplőt és annak életét?  Milyen Magyarországon külföldiként dolgozni?  Mi lesz a családdal tíz év múlva?  Milyen a társadalmi megítélése az erdélyi vendégmunkásoknak Magyarországon?

45

SZIA NAGYI, JÓL VAGYUNK!

ÖSSZEFOGLALÁS A kazetta egy Budapesten élő mongol család újévi video üzenetét tartalmazza, amely az ulánbátori nagymamának szól. E szerkesztett home video, amellett hogy betekintést nyújt a család hétköznapi életébe, sokat elárul rólunk, magyarokról is. A film tulajdonképpen „talált tárgy”, a rendező sosem járt a helyszínen. KULCSSZAVAK  Városi életmód  Identitás  Mongólia  Hagyományőrzés  Szocializáció  Generációs konfliktus A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Kik a film szereplői, milyen viszonyban állnak egymással?  Mik a film készítésének körülményei?  Mit tudtunk meg erről a családról a video üzenet során?  Miért ezt a módját választotta a család a Nagyival való kommunikációnak?  Mi jellemzi a családtagok nyelvi kompetenciáját?  Mi a nyelv szerepe egy adott kultúrában?  Mit tudhatunk meg a filmből a család magyarországi integrációját illetően?  Mi lesz a családdal 10 év múlva?

46

Magyarország, 1999, 16 perc Rendező: Füredi Zoltán

FELADATOK Filmes feladat Nézzetek utána: Miről lehet megismerni egy „home video”-t? Milyen alkalmakkor készítenek az emberek „home video”-t? Miben tér el ez a video üzenet egy szokványos „home video”-tól? Keressetek az interneten hasonló video üzeneteket! Milyen hasonlóságokat vagy különbségeket találtatok az internetes üzenetek és a film között? Készítsetek saját video üzenetet valamelyik családtagotok, rokonotok vagy barátotok számára!

KIFEJEZÉS, ÉLMÉNY, TRADÍCIÓ MŰVÉSZETTEL A MIGRÁCIÓRÓL „A művészet jelentése a klasszikus Kínában vagy a klaszszikus iszlámban, a délnyugati pueblóknál vagy Új-Guinea hegyi kultúráiban még akkor sem ugyanaz, ha esetleg el is fogadjuk, hogy érzelmi hatása itt is, ott is ugyanazokból az érzelmi tulajdonságokból fakad”. (Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Századvég, 1994. 274. old.)

A művészeti tevékenység kizárólag az emberre jellemző és több ezer éves múltra tekint vissza. Az alkotás öröme, az „üzenet átadás” szándéka, a megértés vágya, az önkifejezés, a szépség élvezete mind motivációként értelmezhetők ember és művészet relációjában. Mondhatnánk azt is, hogy ember és művészet édestestvérek, hiszen már a történelem korai szakaszából származó alkotások is magukon viselik az esztétikum, a művészi megformálás jegyeit. A művészet az ókortól kezdve már kulturális, földrajzi és történelmi szempontok alapján is kategorizálható, értelmezhető és megismerhető. A különböző művészeti ágak, mint például a zene, az ének, a tánc, a színház, a képzőművészet, a népművészet mind-mind megjelennek e szekció filmjeiben. Az egyébként is összetett képi világgal és tág értelmezési kerettel rendelkező dokumentumfilmek, ebben a csoportosításban a tartalom, a forma és a szereplők személyiségén túl, a bemutatott művészeti ág alapján további értelmezési lehetőséget nyújtanak. A művészet szekcióba olyan migrációs filmeket soroltunk, melyekben a főszereplők személyisége, illetve a film témája e szempont alapján meghatározó. Minden filmnek több jelentésrétege van: meghatározó a szereplők nemzetisége, foglalkozása, a film helyszíne, a film formanyelve és a művészet filmben, valamint a szereplők életében betöltött szerepe. A szekció filmjei éppen ezért egymással is összehasonlíthatóak.

Az elemzések során vitassuk meg kimondottan az adott filmnek a művészettel való kapcsolatát is:  Melyik művészeti ág jelenik meg a filmben a kultúra és/ vagy a személyiség részeként?  Mi a folklór? Hogyan függ össze a hagyományőrzés és a művészet?  Mi a művészet funkciója a filmben?  A művészet az adott kultúra része vagy az alkotó személyiség sajátja?  Milyen kapcsolat lehet az identitás és a művészet között?  Milyen párhuzamokat találunk a filmben látott művészeti ág és forma, valamint a saját kultúránk között? „Ahogyan az életet az egyén vagy – ami még döntőbb, hiszen senki sem sziget – egy egész nép megéli, az természetesen nem csupán művészetében, hanem számos más területen is megnyilvánul: vallásban, jóról és rosszról alkotott ítéleteiben, a tudományában, a kereskedelmében, a technikájában, a politikájában, a szórakozásaiban, a törvényeiben, még abban is, ahogyan mindennapi életét megszervezi.” (Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Századvég, 1994. 273. old.)

A kultúra és a művészet viszonyát nem értelmezhetjük az ember és az adott népcsoport ismerete nélkül. Egy adott népcsoport migráns tagjai számára saját kultúrájuk életben tartása, népművészetük és hagyományaik megőrzése biztosan más jelentőséggel bír, mint szülőhazájukban élő társaik esetében. A művészet egy bevándorló számára jelentheti a családot, távoli hazája ízeit, identitását, ősei kultúráját, mely által akár elmesélheti származását vagy országa történelmét is. A migráció világjelenség. A nagyvárosok lakói már kultúrájuk, művészetük szerint is 47

csoportosulnak, klubokat vagy akár városrészeket, negyedeket hoznak létre. Az új életkörülmények, a népcsoportok keveredése mind nyomot hagy az adott kultúrához, népcsoporthoz tartozók művészetén, ezáltal is valami újat hozva létre. A most következő filmek bepillantást nyújtanak ezekbe a folyamatokba és a művészet által képesek közelebb vinni a nézőt a bevándorló lét megértéséhez.

48

A portugál azulejo Az azulejo, egyfajta mázas beltéri vagy kültéri csempe, az arab, spanyol és portugál nyelvterületek jellegzetes díszítő eleme. Megtalálható Európán kívül Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is. A festett csempe gyártását eredetileg Kínában fejlesztették ki, Európában az arabok terjesztették el a tizenharmadik század végén. A művészi megfontolások mellett a déli országokban a csempeborításnak gyakorlati jelentősége is van, hiszen télen jó hőszigetelő, nyáron pedig enyhíti a hőséget. A portugál azulejót kezdetektől külső behatások érték: a spanyol, kínai, holland, arab, indiai, brazil és afrikai motívumok beágyazódtak a nemzeti művészetbe és így jött létre a mai sajátos forma- és motívumrendszer. A hagyományos azulejón gyakoriak a geometriai minták, különböző életképek és biblikus jelenetek, de a modern azelujók minden elképzelhető témát ábrázolnak és nagyon sokféle művészi kifejezés hordozói lehetnek. Portugáliában a csempe elválaszthatatlan a nemzeti identitástól, és az országban szinte mindenhol megtalálható a lakó-, köz- és kereskedelmi épületek külső és belső falain vagy éppen a metróban, de ékszerként is gyakran hordják.

CSEMPELEVÉL

ÖSSZEFOGLALÁS A Lisszabonban játszódó film a brazil Nober Sanders filmlevele, amelynek segítségével megpróbálja felvenni a kapcsolatot Brazíliában élő családjával. A személyes hangvételű vallomás során a néző sok mindent megtudhat az emigráció és az új környezetbe való beilleszkedés lélektanáról. Külföldi voltának ellenére, Nober megtanulta a portugál kultúrában központi helyet elfoglaló csempefestés művészetét, amellyel mind a mai napig a kenyerét keresi. Ahogy Nober története, úgy a csempefestészet stíluskavalkádja is a kultúrák egymással való kapcsolatáról és egymásra hatásáról szól. Persze a filmből az is kiderül, hogy Nobert ennél sokkal személyesebb és hétköznapibb gondok foglalkoztatják, miközben festi a csempéket, egyiket a másik után.

Magyarország, 2008, 23 perc Rendező: Somogyvári Gergő, Feszt Judit

FELADATOK Csoportos kutatás Mit jelent a csempe (azulejo) a portugál kultúrában? Milyen értékeket fejez ki? Keressetek a magyar kultúrában hasonló jelentésű tárgyat, technikát, művészeti ágat! Gyűjtsetek össze „tipikus” magyar dolgokat (pl. ételek, nyelv, ruhák, szokások, épületek stb.) és derítsétek ki ezek eredetét! Keressetek példákat a mindennapi életben, a sajtóban, az utcán arra, hogy migránsok valamilyen „tipikusan” magyar dolgot művelnek (pl. néptánc, népművészet stb.)! Vajon mit jelent számukra és miért csinálják?

KULCSSZAVAK  Migrációs motivációk  Művészet  Identitás  Honvágy  Város A         

FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Hogyan került Nober Portugáliába? Miért maradt ott? Miért nem látogat haza? Miért akart Nober levelet küldeni otthonmaradt családjának? Mit akar elmondani családjának? Mit jelent Nober számára a migráció? Mit jelent Nober számára a csempefestés, Lisszabon, Ji-Parana, a lánya, és a családja? Milyen érzéseket kelt bennetek a film stílusa és képi világa? Milyen benyomásaitok vannak Lisszabonról a film alapján? Mit jelképez a csempe (azulejo) a filmben?

49

ÉN IS MAGYAR VAGYOK!

ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon élni külföldiként, ez „bárkivel” előfordulhat. De vajon ez a „bárki” miért itt keresi a boldogulást, miért akar itt állampolgárságot? A film készítői ezt a kérdést tették fel David Yengibarjannak, a hazánkban karriert csinált örmény tangóharmónika-művésznek. Gyakorol, dolgozik, vizsgázik, mesél – erről szól a film. KULCSSZAVAK  Kommunizmus  Diktatúra  Örmény kisebbség Magyarországon  Identitás  Zene  Integráció  Állampolgárság A       

FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyen szerepet tölt be a zene a főszereplő életében? Milyen funkciót tölt be a zene a filmben? Milyen helyzeteken keresztül ismerjük meg a szereplőt és annak életét? Milyennek látja a film szereplője Magyarországot? Mit jelent a film szereplője számára a magyar állampolgárság megszerzése? Milyen állomásai lehetnek az integrációnak? Milyen feltételekhez lehet kötni a magyar állampolgárság megszerzését?

50

Magyarország, 2003, 54 perc Rendező: Szepesi Gábor

FELADATOK Gyűjtőmunka Végezzetek gyűjtőmunkát a Magyarországon élő örmény kisebbségről! Végezzetek gyűjtőmunkát a tangóharmonikáról: jellemzően milyen kultúrákban jelenik meg? Csoportos kutatás Nézzetek utána, hogy milyen folyamata van a magyar állampolgárság megszerzésének! Nézzetek utána annak, hogy más országokban milyen feltételei vannak az állampolgárság megszerzésének! Filmes gyakorlat Milyen a film szerkezete és formanyelve? Értékeljétek a filmben elhangzó kérdéseket és kérdezéstechnikát! Vonjatok párhuzamot a gyűjteményben található Lépésről lépésre és az Ének és tánc c. filmekkel (állampolgárság megszerzése, a múlt feldolgozása a zene által)!

ÉN É N IS OLYAN VAGYOK, MINT TE! SÅ SOM DU ÄR MÄNNISKA ÄR JAG MÄNNISKA ÖSSZEFOGLALÁS: Milyen érzés fiatalként egy olyan országban, amely az embernek sajátja is, meg nem is? Milyen lehet egyszerre két világban élni, és miért kerülhet az ember olykor bajba csupán emiatt? A film főszereplői egy Blackheadz nevű iskolai csapat tagjai, olyan diákok, akik elhatározták, hogy megpróbálnak javítani a svédek és a bevándorlók viszonyán, ennek érdekében saját tapasztalataik és emlékeik alapján kidolgoznak egy színpadi előadást. A közös munka során többen olyan történeteket is elmesélnek, amit eddig még nem osztottak meg senkivel. KULCSSZAVAK  Identitás  Asszimiláció  Integráció  Sztereotípiák  Diszkrimináció  Színház és színjátszás mint terápia  Kulturális különbségek A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Mi a Blackheadz csoport célja az előadással?  Miért fontos a számukra, hogy megértessék magukat a svédekkel?  Milyen szerepet tölt be a színdarab és a színjátszás a bevándorlókból álló csoport életében?  Mely nemzetiségek szerepelnek a filmben?  Mit tudunk meg a szereplőkről az előadás és a beszélgetések kapcsán?  Milyen atrocitások érik/érték Svédországban a bevándorlókat?

Svédország, 2004, 29 perc Rendező: Kristina Meiton, Linda Sternö

FELADATOK Csoportos beszélgetés Kis csoportban dolgozzátok fel az alábbi témákat: Mik a fő motívumai az elhangzott személyes történeteknek (pl. vissza akarnak küldeni a saját országunkba, félnek tőlünk, aláírásokat gyűjtöttek ellenük, stb.)? Mi a közös a fiatalokban azon kívül, hogy mindannyian bevándorlók? (Lehetséges válaszok: háborút éltek át, testközelből ismerik a halált és a rombolást stb.) Milyen példákat hoznak fel a filmben szereplők a negatív diszkriminációra és a rájuk vonatkozó sztereotípiákra? Milyen kulturális különbségek derülnek ki a bevándorlók és a svédek közt a filmbéli elbeszélésekből? Hogyan fogalmazza meg az előítélet lényegét az egyik szereplő? Hogyan tud segíteni az előadás a társadalmi feszültségek oldásában? Filmes gyakorlat Milyen párhuzamot lehet találni az Ez én vagyok! c. dokumentumfilmmel? Milyen a film képi világa? Milyen a film szerkezete? Milyen a film formanyelve?

51

ÉNEK ÉS TÁNC CANTO Y DANZA ÖSSZEFOGLALÁS Az énekes Tatiana Miranda és a táncos Ligia Luna ahhoz a nicaraguai nemzedékhez tartozik, amelynek tagjait az 1979-es sandinista forradalom után Kelet-Európába küldték tanulni. Hazájuk kulturális fejlődésének, felvirágoztatásának reményében nekivágtak a „nagyvilágnak”, Berlinbe és Kijevbe mentek. Ám mire a 90-es évek elején visszatértek Nicaraguába, nem csak a hidegháború utáni Európa alakult át: az egy évtizedes polgárháború és kudarcba fulladt forradalom utáni Nicaragua jövője is egyre bizonytalanabbá vált. Ebben a személyes hangvételű portréfilmben az ének és a tánc segítségével mesélnek elveszett álmokról, az idegen országban leélt életről és a honvágyról egy sosem létezett ország után. KULCSSZAVAK  Hazaszeretet  Honvágy  Identitás  Művészet mint az önkifejezés módja  Rendszerváltás  Berlini fal  Kommunizmus  Diktatúra  Kulturális különbségek  Dél-Amerika, Nicaragua A       

FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mit jelent a szereplők számára a saját művészetük? Mit jelent a szereplők életében a tánc? Mit jelent a szereplők életében az ének? Hogyan jellemeznéd a két főszereplőt? Milyen tapasztalatokat hozott számukra a migráns lét? Miről szólnak Miranda dalai? Milyen módon idéződik fel a táncelőadásban az 1979es nicaraguai forradalom?  Mit köszönhet Ligia Luna a forradalomnak?  Hogyan határozzák meg az egyén életét és akár művészetét az országában lezajló események?

52

Németország, 2008, 75 perc Rendező: Hannah Leonie Prinzler

FELADATOK Csoportos kutatás Keressetek dél-amerikai bevándorlókat a környezetetekben! Keressetek olyan magyar művészeket, akiknek témaválasztásában és munkásságában tetten érhetők a magyar történelem eseményei (pl.: ének - Cseh Tamás, tánc/balett - Markó Iván)! Kreatív gyakorlat Írjátok meg egy olyan előadás szinopszisát, amely a családotok számára meghatározó politikai/társadalmi eseményt dolgoz fel!

EZ ÉN VAGYOK! YES I AM! ÖSSZEFOGLALÁS Mindhárom szereplő afro-német, mindhárman apa nélkül nőttek fel, és mindhárman hivatásos zenészek: Adé zenész, D-Flame rapper és Mamadee énekesnő. A zene az a csatorna, amin keresztül kifejezik érzéseiket, gondolataikat, világnézetüket. Harcolnak a rasszizmus és az intolerancia ellen, szövegeikben egyértelműen állást foglalnak az együttélés és egymás elfogadása mellett. A „Brothers Keepers”, azaz „Testvérek őrzői” elnevezésű együttes megalakulásának apropója az volt, hogy 2000 júniusában Dessauban neonácik megtámadtak és meggyilkoltak egy fekete férfit. Adriano című daluk neki állít emléket. Azóta a „Brothers Keepers” mellett a „Sisters Keepers” nevet viselő zenei projektek aktív tagjai is, mindkettő az egymás iránti toleranciát és a békés együttélést hirdeti. KULCSSZAVAK  Identitás  Enkulturáció  Tolerancia  Idegenellenesség  Rasszizmus  Kampány

Németország, 2006, 104 perc Rendező: Sven Halfar

FELADATOK Csoportos kutatás Tekintsétek meg a YouTube-on a két zenei kollektíva, a „Brothers Keepers” és a „Sisters Keepers” Adriano c. dalát, mely az Utolsó figyelmeztetés alcímet viseli. Keressetek olyan zeneszámokat és videoklipeket, melyek hasonló módon hívják fel a figyelmet az egymás iránti toleranciára! Keressetek olyan híreket, melyek hazánkban történt, rasszista indítékú, erőszakos cselekedetekről szólnak! Gyűjtsétek össze, hogyan, milyen eszközökkel lehet fellépni a rasszizmus ellen! Keressetek példákat! Szerinted sikerül-e ? Interjú Keressetek környezetetekben élő 25 év alatti bevándorlót és ismerjétek meg élettörténetét, zenei ízlését! Készítsetek rövid interjúkat itt élő külföldiekkel: érte-e őket hazánkban bármilyen atrocitás a származásuk miatt? Keressetek ismerőseitek között olyat, aki legalább 3 hónapig élt, dolgozott külföldön, és beszélgessetek el vele az ott gyűjtött tapasztalatairól. Térjetek ki vele az alábbi témákra: tolerancia, rasszizmus, kulturális sokszínűség!

A   

FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyen élettörténetek jelennek meg a filmben? Mik a szereplők erősségei, nehézségei? Milyen pszichés szükségletre reagál a zenészek által létrehozott projekt?  Milyen eszközökkel lehet harcolni a rasszizmus ellen?

53

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE NEXT STEP. A SENEGALESE DANCER IN DIASPORA ÖSSZEFOGLALÁS Pape Assane hivatásos táncos, Szenegálból származik. Kilenc éve él és dolgozik Hollandiában. Gyermekkori álma, hogy kizárólag táncból tarthassa fenn magát. Fatou nevű barátnőjével első közös gyermeküket várják, miközben „lépésről lépésre” dolgozzák ki Pape karrier-tervét. Pape új életében is őrzi a szenegáli hagyományokat, hiszen táncelőadásaiban a közönség számára Afrikát képviseli és ezt ügyesen a saját javára is fordítja. A filmben, miközben nyomon követjük hétköznapi életüket, elkísérjük Papet a holland állampolgárság megszerzéséhez szükséges vizsgára is. Látjuk táncórán, végigkövetjük ahogy a holland adórendszerrel birkózik, látjuk foci vagy éppen otthoni ima közben. KULCSSZAVAK  Identitás  Újrakezdés  Hagyományőrzés  Asszimiláció  Enkulturáció  Művészet  Egzoticizmus  Állampolgárság A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Milyen szituációkon át bontakozik ki a történet?  Melyek az asszimiláció és az enkulturáció fokai a filmben?  Mit jelent a társadalmi integráció?  Valóban feladja-e Pape a tradíciókat a megélhetés érdekében?  Hogyan próbál Pape új jövőt építeni Hollandiában?  Mennyire akarja megőrizni saját kultúráját Hollandiában? Hozz rá példákat!

54

Hollandia, 2008, 39 perc Rendező: Julia Rosalie Taal

FELADATOK Vitafórum Kiscsoportban vitassátok meg az alábbi kérdéseket, írjátok fel, hogy melyik kérdésekben voltak nézeteltéréseitek! Számoljatok be tapasztalataitokról az egész csoport előtt! A holland útlevéllel kezében valóban elutazik Pape Amerikába? Szerinted hollandnak vagy szenegálinak neveli-e majd a fiát? Vannak-e előítéleteik a magyaroknak az afrikaiakkal szemben? Elfogadható-e, hogy a megélhetés érdekében „eladhatóvá tegye” valaki a saját kultúráját? Terepgyakorlat Töltsetek el hosszabb időt egy olyan helyen, ahol nagyobb afrikai származású migráns jelenlét van! (Pl. Budapesten a Blaha Lujza tér környéke.) Végezzetek megfigyelést, jegyezzétek le a tapasztalataitokat! Fókuszáljatok a többségi társadalom tagjaival való interakciókra!

TALÁLKOZÁSOK, ERŐFORRÁSOK, KÖTŐDÉS SPORT ÉS MIGRÁCIÓ „Sport-ösztöndíjjal az Egyesült Államokban.” „Az arab származású Zidane a francia csapat kapitánya.” „Kokó Németországba igazolt.” „A DVSC Ibrahim Sidibéje az év játékosa.” A fenti főcímek jól példázzák, milyen jelentős méreteket öltött az elmúlt néhány évtizedben a sporttal összefüggő nemzetközi migráció. Szinte minden jelentős futball-, baseball-, rögbi- vagy krikett-klub rendelkezik külföldi játékosokkal, és egyre több sportoló kapja meg az állampolgárságot, hogy egy-egy ország színeiben, nemzeti válogatottjában játszhasson. Igaz ez Magyarországon is, ahol többek között egyre több futball-, kosár- és kézilabda-csapatban igazolnak le külföldi játékosokat, sőt, egy feltörekvő jégtáncos pár orosz születésű férfi tagja nemrég gyorsított eljárásban kapta meg a magyar állampolgárságot, hogy részt tudjon venni a téli olimpián. De Magyarországon létezik már olyan focicsapat is, amely kifejezetten afrikai játékosok magyar klubokhoz történő közvetítésével foglalkozik. A sport-migráció során azonban nemcsak sportolók vándorolnak, hanem többek között edzők, hivatalnokok és bírák is, és velük együtt jelentős mértékű anyagi és

kulturális tőke is. Noha a migráns játékosok megjelenése általában tervezett üzleti tranzakciók eredménye – amely szorosan összefügg a globalizációval –, a sport számos országban a kevés olyan karrier-lehetőségek egyike, amely a bevándorlók és gyerekeik, valamint az etnikai kisebbségek tagjai számára is nyitva áll. Nem csoda, hogy a francia nemzeti válogatottban olyan sok arab és fekete-afrikai származású játékos kapott helyett. De az sem, hogy a magyar boksz-világban a cigány származású sportolók kiemelkedően nagy számban és teljesítménnyel képviseltetik magukat. Az ebben a szekcióban bemutatott dokumentumfilmek a sport és migráció összefüggéseit vizsgálják. A filmekben többek között olyan sportklubok kerülnek bemutatásra, amelyben a migránsok és a többségi társadalom tagjai egyenrangú félként, sporttársakként vesznek részt. De a filmekben, a társadalmi integrációban betöltött jelentős szerepe mellett, a sport mint kiugrási lehetőség vagy éppen menekülési útvonal is megjelenik, amely úgyszintén értékes szempontot nyújt a migrációs folyamatok mögött meghúzódó személyes és társadalmi motivációk komplex megértéséhez.

55

CIUTAT VELLA SPORT KLUB CIUTAT VELLA CB ÖSSZEFOGLALÁS A Ciutat Vella egy barcelonai kosárlabdacsapat, amelynek tagjai különböző származású középiskolás fiatalok. A filmben megismerjük Pabút, a dominikai Santo Domingóból, aki állást keres, hogy segíthesse családját, és Hilariót, egy filippínó fiút, aki egyetemre készül, de nem biztos benne, hogy odavaló. Végignézzük, ahogy Gerard, a spanyol sportmániás megpróbálja átverekedni magát egy vizsgán, különben a szülei eltiltják a kosárlabdától, és találkozhatunk Miguel Ángellel, aki ragyogóan tanult Santo Domingóban és most folytatná tanulmányait Barcelonában, de hiába várja, hogy hitelesítsék a dokumentumait. A fiúk együtt töltenek egy évet az edző, Carlos csapatában, aki nem csak a kosárlabdára, hanem az életre is tanítja őket. KULCSSZAVAK  Integráció  Identitás  Felnőtté válás  Második generációs migránsok  Sport A    

FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Ki honnan származik a csapatban? Mit jelent nekik a csapat? Milyen nehézségeik vannak? Hogyan oldják meg ezeket?

56

Spanyolország, 2008, 55 perc Rendező: Albert Folk

FELADATOK Csoportos beszélgetés Mennyiben segíti a sport a kisebbségi csoportok és migránsok társadalmi integrációját? Csoportos kutatás Kutassatok fel magyar sportolókat, akik külföldön csináltak karriert! Szerezzetek információt arról, mennyire (volt) sikeres az integrációjuk! Kutassatok fel külföldi játékosokat, akik magyar klubokban sportolnak! Kutassatok fel magyarországi migránsok által alakított sportklubokat! Milyen szerepet játszanak ezek a klubok a migrációban és a migránsok integrációjában? Mennyire sikeres a külföldi sportolók integrációja a magyar társadalomba?

SZORÍTÓBAN ZWISCHEN DEN RUNDEN ÖSSZEFOGLALÁS A film, a fiatal kubai bokszoló, Yoan Pablo Hernandez portréja. A feltörekvő boksztehetség 2005-ben a hallei Chemiepokal versenyen dezertált a kubai nemzeti válogatottból, és azóta Németországban él. Időközben szerződtette a híres berlini Sauerland bokszcsapat. Eleget keres a bokszból, hogy távolról támogassa kubai családját, akik többek között új házat vásárolnak. Yoan Pablo azonban politikai okok miatt nem térhet vissza hazájába, így nemcsak saját maga és családja jövőjéért küzd tehát, hanem honvágya és külföldi elszigeteltsége ellen is.

Németország, 2009, 43 perc Rendező: Benjamin Kahlmeyer

FELADATOK Csoportos beszélgetés Milyen okai lehetnek a migrációnak? Keressetek be- és kivándorlókat a magyar történelem során – olyanokat, akik Magyarországra, és olyanokat is, akik Magyarországról vándoroltak el politikai okok miatt! Mely okok kényszerítették őket elvándorlásra? Jellemzően honnan és hova vándoroltak? Mennyire tekinthető sikeresnek az integrációjuk?

KULCSSZAVAK  Disszidálás  Honvágy  Sport A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Miért és hogyan hagyta el Kubát a film főszereplője?  Véleménye szerint jó döntés volt Németországba menni? Miért igen, és miért nem? Mi erről a ti véleményetek?  Miért nem térhet vissza Kubába?  Hogy érzi magát a főszereplő Németországban?  Milyen Yoan Pablo viszonya a családjához és viszont?  Milyen hatással van családjára, hogy Yoan Pablo Németországban bokszol?  Mit jelent Yoan Pablo számára a boksz, milyen a viszonya a sporthoz, karrierjéhez?

57

Németország, 2008, 56 perc Rendező: Dirk Manthey

BEVÁNDORLÓK EINWANDERER ÖSSZEFOGLALÁS Kolumbiai, török, bolíviai és német férfiak találkozása Hamburgban. A sokféle bemutatott sors közül a film középpontjában négy különböző történet áll beilleszkedésről, identitásról és boldogulásról. Ami közös bennük, hogy mindannyiuk életében fontos szerepet kap a kapcsolatteremtés két, nemzetek feletti eszköze: a zene és a foci. KULCSSZAVAK  Integráció  Identitás  Művészet  Sport  Interfész A     

FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Kik a film fő szereplői? Honnan érkeztek Németországba, és miért? Mit csinálnak Hamburgban? Mi a foglalkozásuk? Mit jelent nekik Németország? Milyen szerepet játszik a foci és a focicsapat az életükben?  Mi jellemző a film szereplőinek nyelvhasználatára? Mikor használják anyanyelvüket és mikor a németet? Ez mitől függ?  Hogyan járulnak hozzá a film szereplői a befogadó társadalom értékeihez? FELADATOK Csoportos kutatás Keressetek olyan egyesületet, sportklubot vagy civil szervezetet Magyarországon, amelyben migránsok vesznek részt, vagy amely a migránsok integrációját segíti, és mutassátok be őket a csoportnak! Kutassatok fel külföldi származású művészeket, alkotókat és sportolókat Magyarországon ma, és a történelem során! Milyen a viszonyuk Magyarországhoz? Mennyiben és hogyan járultak hozzá a magyar kultúrához, társadalmi élethez?

58

Csoportos beszélgetés Gondoljátok végig, milyen szerepet játszanak személyes életetekben a migránsok (pl. külföldi tanárok, osztálytársak, munkatársak, barátok)! Mit kaptatok tőlük? Mennyire volt sikeres az integrációjuk?

Mi az interfész? A migránsok és a helyi társadalom tagjai közötti találkozási felületeket interfésznek nevezzük. Több kutatás alátámasztja azt a feltételezést, hogy a többségi társadalommal való kapcsolat és interakció pozitívan hat a migránsok integrációjára és egyben tompítja a migrációval járó pszichés és egzisztenciális terhek hatását. A lokális közösségekben működnek olyan intézményesült struktúrák, melyekben kulcsszerepet játszik a helyi és bevándorolt egyének és közösségek interakciója. Más országokhoz hasonlóan, Magyarországon is találkozási felületként működhetnek kulturális szervezetek, oktatási-nevelési intézmények (pl. óvoda, iskola), sportegyesületek, vallási közösségek, a kereskedelem és vendéglátás terei vagy azok a magyar vállalkozások, amelyek migránsokat alkalmaznak vagy a magyar dadát alkalmazó migráns családok. Forrás: Bognár Katalin (2010). Kapcsolatok és erőforrások, bevándorlók és befogadók. http://www.mtaki.hu/kutatasi_programok/ bevandorlok_magyarorszagon/05_kvalitativ_ Bognar.pdf

HELYEK, TEREK, ÚJ JELENTÉSEK MIGRÁCIÓ ÉS VÁROS „A városok nemcsak formájukat, kiterjedésüket, nagyságukat, építészetüket tekintve különböznek egymástól, hanem elsősorban azért mások, mert a városok lakói másképpen élik meg saját városukat, és ezeken az eltérő „megéléseken” keresztül másképpen teremtik meg azt; mert a mindennapi életüket élő emberek másképpen alkotják meg önnön képüket a városról és ez a másképpen megalkotott kép nagyon különböző városokat hoz létre, azaz a közigazgatásilag ott lévő, egy adott fizikai teret elfoglaló város mindig másképpen és másképpen válik az „elképzelt” várossá, az egyedül valóságos várossá, amiben élni lehet” (Niedermüller Péter: Város, kultúra, imagináció In Mozgó Világ 1994/5).

A tömeges és világméretű városiasodási folyamat eredményeként, ami a tizennyolcadik században az ipari forradalommal indult el, ma a világ lakosságának több, mint fele városokban él. Az urbanizáció különösen az ún. harmadik világ országaiban gyorsult fel az elmúlt évtizedekben, ahol minden hónapban több millió ember vándorol vidékről a – népesség szempontjából és területileg is – robbanásszerűen növekvő városokba. Mexikóváros példája jól mutatja ezt a tendenciát: míg a városnak 1960-ban 5 millió lakosa volt, ma több, mint 30 millióan lakják. A lakosság növekedésének majdnem felét a vidékről érkező migránsok tették ki. Azonban a városok felé irányuló migráció nemcsak országon belül, hanem nemzetközi szinten is egyre markánsabban jelenik meg: New York város lakosságának ma majdnem egyharmada külföldön született. Noha Magyarországon a külföldiek aránya más nyugati országokhoz képest

nagyon alacsony (2% körüli), a város mint migrációs célpont jelentősége hazánkban is egyértelmű. Ma már Budapest lakosságának is mintegy 5%-a külföldi állampolgár, ami több, mint kétszerese az országos átlagnak. A migráció személyes és közösségi szinten is jelentős változásokat indít el, hatására nemcsak a migrációban résztvevő egyének – a migránsok és a befogadó társadalom velük kapcsolatba kerülő tagjai –, de egész országok, régiók és városok szerkezete és társadalma is jelentős átalakuláson megy át. E szekció fókuszában a városok állnak: az itt bemutatásra kerülő dokumentumfilmek nemcsak a városok belső viszonyaiban és a kollektív viselkedési formákban megjelenő változásokra hívják fel a figyelmet, de a városok szimbolikus és fizikai átalakulására is. A migránsok jelenléte folytán a megszokott terek új jelentést nyernek és újfajta terek jelennek meg: kialakulnak a migránsok integrációjának intézményei, amelyek nemcsak a megélhetést és a közösségépítést szolgálják, hanem egyfajta találkozási felületként is működnek a befogadó társadalom és a migráns közösségek között. A városok szerepe a nemzetközi migrációban mára megkerülhetetlenné vált. E filmek és a hozzájuk kapcsolódó kérdések és feladatok segítségével bepillantást kaphatunk abba, hogyan boldogulnak és alkalmazkodnak a migránsok új otthonukban, hogy próbálják megtartani személyes és térbeli identitásukat, hogyan tesznek erőfeszítéseket, hogy egy új hely részévé váljanak, és minderre hogyan reagálnak a „befogadó” város lakói.

59

A KIS DANIELA RAISING DANIELA ÖSSZEFOGLALÁS Kolumbiaiak milliói hagyják el hazájukat az ottani nehéz társadalmi és gazdasági viszonyok következtében. Sokan az Egyesült Királyságba vándorolnak, elsősorban Londonba. Ez a dokumentumfilm egyetlen kolumbiai család, egy nagymama, egy anyuka és egy kislány életét követi nyomon új otthonukban, az angol metropoliszban. Yeny 1995-ben érkezett Nagy-Britanniába édesanyjával és Daniela nevű kislányával. A kis Daniela a „légy a falon”módszerrel fedezi fel a latin gyökerekhez ragaszkodó idősebb nők viszonyát szemük fényéhez, a már nem egészen kolumbiai, de még nem egészen angol Danielához. A film többek között bemutatja a migránsok stratégiáit arra, hogy megőrizzék kultúrájukat, miközben egy új környezetben próbálnak boldogulni, a kulturális identitás létfontosságú intézményeit és tereit, valamint a második generációban kialakuló kettős identitást és komplex viszonyt „otthoni” és „itthoni” kultúrájukhoz. KULCSSZAVAK  A kultúra megőrzésének intézményei és terei  Első és második generációs migránsok  Kettős identitás  Nyelvhasználat  Város A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Miben különbözik Daniela és anyukája/nagymamája viszonya Angliához, illetve Kolumbiához?  Miben különbözik Daniela és anyukája/nagymamája viszonya az angol és a spanyol nyelvhez?  Milyen intézmények segítik Londonban a kolumbiai migránsokat a közösség-teremtésben és az otthoni kulturális szokások megtartásában?  Milyen terek/intézmények szolgálják Londonban a kolumbiaiak integrációját?  Mely filmben bemutatott terek/intézmények működnek ún. interfészként?

60

Egyesült Királyság, 2004, 23 perc Rendező: Ximena Cordova

FELADATOK Csoportos kutatás Keressetek saját városotokban olyan helyszíneket, ahol különböző migráns csoportok „maguk között” vannak, és olyanokat is, ahol érintkeznek a helyiekkel! Értékeljétek, hogy ezek a helyszínek/intézmények mennyire segítik a saját kultúra megőrzését, az integrációt és a személyes/ közösségi boldogulást! Kiscsoportos munka Kiscsoportban írjátok össze a találkozás és a belső közösségépítés összes lehetséges terepét/helyszínét/ intézményét (pl. iskola, vallás, sport, nyelv, szabadidő, fogyasztás, munka stb.) és keressetek konkrét példákat saját városaitokban, kerületeitekben, lakóhelyeiteken vagy az iskola környezetében! Egyéni vagy páros feladat Végezzetek etnográfiai terepmunkát vagy megfigyelést egy-egy migránsok által gyakran használt helyszínen (Budapesten pl. Moszkva tér, Blaha Lujza tér, Józsefvárosi „kínai” piac)! A megfigyelést dokumentáljátok jegyzetekkel, rajzokkal és fényképekkel! Szervezzetek tereplátogatást egy migránsok által gyakran használt helyszínen az osztály egy migráns tanulója segítségével! Szervezzetek tereplátogatást egy migránsok által gyakran használt helyszínen egy antropológus/szociológus segítségével! Szervezzetek látogatást egy migránsok által gyakran használt intézményben (pl. migránsokat (is) oktató iskola, Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatal, migráns közösségeket szolgáló templom)!

A MECSET ÁRNYÉKÁBAN HOGER DAN DE KUIP ÖSSZEFOGLALÁS Több, mint egy évszázada már, hogy a Feyenoord futballklub stadionja a Rotterdam déli részén fekvő munkásnegyed központja. A stadiontól pár száz méterre Európa legnagyobb mecsete épül. Az épülő mecsetet körüljáró dokumentumfilm bemutatja az azt övező társadalmi és fizikai mikrokozmoszt: különféle embereket, akik bár egymás mellett élnek, sokszor egészen elkülönülő világokban mozognak. A filmből megtudhatjuk, hogyan vélekednek a mega-mecset jelentőségéről a holland „őslakosok”, a különböző vallású bevándorlók és a különféle nézeteket valló muszlimok. KULCSSZAVAK  Vallás  Iszlám  Szakrális tér  Szimbolikus tér  Rasszizmus  Nacionalizmus  Hely-identitás  Város A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Hol helyezkedik el a mecset Rotterdam városán belül? Mi jellemzi a városnak ezt a részét? Kik élnek itt?  A film szereplői közül kinek mit jelent, illetve mit testesít meg az épülő mecset?  A film szereplői közül ki miért örül, illetve nem örül a mecset építésének?  Milyen különbség és hasonlóság van a hollandok és a különböző nemzetiségű muszlimok között abban, ahogyan a mecsethez viszonyulnak?  Mit jelent a helyieknek a Feyenoord stadion? Milyen szerepet játszik az életükben?  Mi a jelentősége annak, hogy a mecset magasabb lesz, mint a Feyenoord stadion?  A film alapján mit jelent hollandnak lenni? A vallás mennyire része a nemzeti/etnikai identitásnak?

Hollandia, 2008, 50 perc Rendező: Ingeborg Jansen

FELADATOK Csoportos kutatás Több európai országban vihart kavart egy-egy mecset építése. Kutassátok fel ezeket az eseteket, és gyűjtsétek össze az érveket, amiket a mecset ellen és mellett hoztak fel! A vallási központok, templomok építése erősen összefügg a kulturális-etnikai jelenlét kifejezésével. Kutassatok fel más példákat arra, amikor egy népcsoport templom építésével fejezte ki jelenlétét egy társadalomban (például erdélyi ortodox templomok a második világháború után vagy zsinagógák a századfordulós Budapesten)! Hollandiában az utóbbi évtizedben felerősödött a muszlim-ellenes politikai hangulat. Keressetek legalább három példát ennek alátámasztására! Csoportos beszélgetés Mit szólnál, ha a lakásod mellé vagy a környékedre építenének egy mecsetet? Mit szólnál, ha egy katolikus vagy protestáns templomot építenének ugyanoda? Kiscsoportos munka Szedjétek össze, hogy melyek a településetek, illetve Magyarország kiemelkedő jelentőségű épületei és helyszínei! Mit fejeznek ki az épületek? Milyen kulturális tartalmakat hordoznak? Milyen értékeket képviselnek és közvetítenek? Mindenki számára ugyanazt jelentik? Mit jelentenek ezek az épületek a más nemzetiségűek, más vallásúak stb. számára? Kerületi séta A csoport néhány tagja vezesse körbe társait a kerületben, ahol lakik, és mutassa meg a számára fontos, jelentéssel, jelentőséggel bíró épületeket, helyszíneket!

61

A „CHICAGO TÖMBHÁZ”, AVAGY TÖRTÉNETEK A LIFTBŐL CHICAGOBLOK, VERHALEN UIT DE LIFT ÖSSZEFOGLALÁS Van aki büszke lakóhelyére, van aki pedig szabadulna, ha tehetné az Antwerpen „rossz” oldalán, a Scheldt folyó bal partján emelkedő bérházból, melyet a város lakosai csak „Chicago tömbházként” emlegetnek. Sokak szerint ajánlatos messze elkerülni. Mások éppen itt találnak befogadó környezetre, amit otthonnak nevezhetnek. A szociális bérlakás-tömbben, melynek lakásait a városi kormányzat utalja ki a leginkább rászorulóknak, szegény belgák élnek bevándorlók tőszomszédságában. A 25 emeletet több, mint harmincöt nemzet képviselői népesítik be. Ingeborg Jansen dokumentumfilmjében a betonméhkas liftjében elhelyezett kamera rögzíti a lakók jövés-menését, miközben megismerjük több lakó életét és érzéseit, véleményét az otthonául szolgáló háztömbről és környékéről. KULCSSZAVAK  Szegregáció  Stigmatizált hely  Szociális bérlakás  Hely-identitás  Otthon A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Kik laknak ebben a házban (származás, kor, nem, foglalkozás, társadalmi státus)?  Milyen nyelveket beszélnek a filmben?  Milyenek lakásokban laknak a film szereplői (pl. berendezés, minőség)?  Milyen érzéseik vannak a film szereplőinek a tömbházzal/környékkel kapcsolatban?  Mit jelent a lakóknak a „Chicago tömbház” és környéke? Milyen érzelmeket, érzéseket fogalmaznak meg?  Mit jelent a „Chicago tömbház” a nem itt lakóknak?  Milyen konfliktusokat mutat be a film? Kik között alakulnak ki és mi okozza őket?  Miért helyezte a rendező a liftet a film középpontjába? Milyen szerepet játszik a lift a ház mindennapi életében?

62

Hollandia, 2008, 65 perc Rendező: Ingeborg Jansen

FELADATOK Csoportos beszélgetés Van a saját lakóhelyeden a „Chicago tömbház”-hoz hasonló megbélyegzett hely vagy terület? Mit gondolnak róla az emberek? Mi a megbélyegzés alapja? Ismersz olyanokat, akik ott élnek? Ők hogyan gondolkodnak róla? Egyéni feladat Mi a különbség egy hely külső és belső jelentései között? Készítsétek el egyénileg a településetek/lakóhelyetek mentális térképét, majd csoportban elemezzétek, hogy a különböző helyek/helyszínek milyen jelentéseket hordoznak a csoport tagjai és a település lakói, valamint a látogatók, turisták számára! Kiscsoportos feladat Közösen írjátok össze, hogy milyen külső elképzelések, sztereotípiák kapcsolódnak a csoport tagjainak lakóhelyeihez (mi jut az emberek eszébe?), és ezeket hasonlítsátok össze saját érzéseitekkel, tapasztalataitokkal! Egyéni feladat Hely-önéletrajz készítés. Írjátok össze azokat a helyeket, helyszíneket, tereket, amik valamilyen szempontból fontos szerepet játszottak az életetekben és azt is, hogy mit jelent nektek és miért fontos számotokra!

EGYMÁSRA UTALVA TERCERA ÖSSZEFOGLALÁS Latin-amerikai bevándorlók idősgondozó-házvezetőként dolgoznak Spanyolországban. A befogadó társadalomnak nagy szüksége van rájuk: a munkaerőpiac olyan szegmensében helyezkednek el, ahova spanyol munkavállalókat nem nagyon lehet találni. A cím is a kölcsönösségre utal: az idős spanyol embereknek ugyanúgy szüksége van a segítőre mint ahogy a bevándorlóknak arra a munkára és jövedelemre, melyet az idős emberek családjától, vagy maguktól az öregektől kapnak. KULCSSZAVAK  Ellátórendszer  Munkaerőpiaci migráció  Foglalkozásszerkezet  Idősgondozás  Munkavállalás

Spanyolország, 2008, 55 perc Rendező: Oscar Clemente

FELADATOK Szerepjáték Játsszátok el azt a jelenetet, mely a felvételi beszélgetést (állásinterjú) mutatja be! A szereplők: idős ember, akinek segítőre van szüksége, potenciális migráns munkavállaló, idős ember családtagja, közvetítő. A szerepjáték után a látottak feldolgozása az alábbi szempontrendszer alapján történik: Milyen volt a szereplőknek a szituáció (szerepből)? Mik voltak a helyzet nehézségei a migráns szemszögéből? Hogyan segíthet a többségi társadalom a migránsok beilleszkedésében? Interjú Keressetek olyan migráns munkavállalót, aki az idősgondozásban dolgozik. Kérdezzétek munkájáról, terveiről!

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Milyen szerepet töltenek be a migráns munkavállalók a munkaerőpiacon?  Hogyan lehet jellemezni a spanyol idősek és a latinamerikai bevándorlók kapcsolatát?  Milyen hasonlóságot lehet felfedezni a filmbeli spanyol és a magyar helyzet közt?  Milyen személyes motivációi lehetnek a migráns munkavállalóknak?  Milyen tényezők befolyásolják, hogy ki, hova vándorol és milyen munkát végez?

63

KIS KÍNA KICSI KINCSE MISS LITTLE CHINA ÖSSZEFOGLALÁS A film öt reménybeli szépségkirálynő és öt átlagos bevándorló család portréja a mai Olaszországban. Az éttermekben, textilüzemekben, az export-import nagykereskedelemben, több műszakban dolgozó, rendkívül megterhelő munkát végző anyák könnyekig meghatódva mesélnek lányaikról. Azokról a lányokról, akik mindössze egy valamiben biztosak: nem akarják követni szüleik példáját, nem akarják újraélni szüleik kimerítő életét. Olaszországban a kínai lányok ugyanarra vágynak, mint a többi tini, mégis jóval hamarabb vállukra kell venniük a felnőtté válás és a családi kötelességek terheit. A filmben nemcsak első és második generációs migránsok állnak szemben egymással, hanem ott vannak még az olaszok is, akik kénytelenek szembenézni a kínai bevándorlókkal, és ettől egyszerre fáradt, elkeseredett, ijedt és sértődött emberekként viselkednek. A filmből kiderül, hogy sokszor miért is könnyebb félni az „idegenektől”, mint szembenézni önmagunkkal. KULCSSZAVAK  Előítéletek  Diszkrimináció  Stigmatizáció  Munkaerőpiac  Első és második generációs bevándorlók  Integrációs stratégiák A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Hogyan jellemzi a film az olaszországi kínai közösséget?  Milyen céllal mennek Olaszországba a film kínai szereplői?  Milyen nehézségekkel néznek szemben a kínai bevándorlók Olaszországban?  Milyen előítéleteket hordoznak az olaszok a kínaiakkal szemben? Ezek mennyire megalapozottak?  Milyennek látják a kínaiak az olaszokat?  Mi a különbség és hasonlóság az első és második generációs kínai migránsok élményei, tapasztalatai között? 64

Olaszország, 2008, 60 perc Rendező: Vincenzo de Cecco

 Mi a nyelv szerepe a kínai migránsok integrációjában?  Mi lehet a szépségverseny szerepe az olaszországi kínai közösség életében?  Mely intézményeket, helyeket, szolgáltatásokat mutat be a film, amik kifejezetten a kínai bevándorlókhoz kapcsolódnak? Hogyan mutatja be ezeket a film? Mennyiben térnek el ezek az általános felfogástól?  Milyen intézmények segítik Olaszországban a kínai migránsokat a közösségteremtésben és az otthoni kulturális szokások megtartásában?  Milyen terek/intézmények szolgálják Olaszországban a kínaiak integrációját?  Mely filmben bemutatott terek/intézmények működnek ún. interfészként? FELADATOK Csoportos kutatás Mi a kínai bevándorlás története Magyarországon? Hány kínai bevándorló él Magyarországon? Melyek a Magyarországon élő kínaiak fő gazdasági tevékenységei? Kína mely részeiről érkeznek Magyarországra a migránsok? Hol él Magyarországon a legtöbb kínai migráns? Mely más ázsiai országokból érkeznek migránsok Magyarországra? Létezik Magyarországon etnikus szépségverseny? Ha igen, mely etnikumok körében, mikor tartják és mi a célja? Csoportos beszélgetés g Milyen előítéletek vannak Magyarországon a kínai bevándorlókkal kapcsolatban? Ezek mennyire megalapozottak? Milyen benyomásaik lehetnek a kínai migránsoknak Magyarországról és a magyarokról? A migráció jellegzetes célpontja a város. Miért? Mi a városban és vidéken élő migránsok aránya Magyarországon?

ÚJJÁSZÜLETÉS Ú JJÁSZÜLETÉS VESZTFÁLIÁBAN WIEDERGEBOREN IN WESTFALEN ÖSSZEFOGLALÁS Sri Paskaran, a fáradhatatlan szerzetes, a német Vesztfália tartomány közepén, Hamm-Uentrop falu ipari területén építette fel Európa legnagyobb tamil hindu templomát 2002-ben. A film nyomon követi a szerzetes dolgos életét, valamint az évenkénti templomi fesztivál szervezési munkálatait, ahová ezúttal húszezer hívőt várnak. Eközben a környékbeliek is ápolják saját hagyományaikat: Irene virslit árul a helyi gyorsétteremben, a faluban lövészversenyt tartanak. Exsternbrink gazda pedig szent tehenet tart a pajtájában… KULCSSZAVAK  Vallás  Hinduizmus  Diaszpóra  Szinkretizmus  Interkulturális kommunikáció  Rítusok  Identitás  Szakrális, rituális terek A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Miért ment Sri Paskaran Németországba? Miért telepedett le?  Miért volt fontos a szerzetesnek, hogy felépüljön a templom?  Mi a templom és az éves fesztivál szerepe a németországi hinduk életében?  Mennyiben vált a templom Hamm falu részévé?  Milyen közösségi terek jelennek meg a filmben a templomon kívül?  Mi a hasonlóság és különbség a különböző közösségi helyek között, beleértve a templomot is?  Milyen közösségi rítusokat mutat be a film, beleértve a templom felszentelését?  Mi a hasonlóság és különbség ezek között a rítusok között szerepüket és forgatókönyvüket tekintve?  Milyen a viszony a tamil hinduk és a helyi közösség között a filmben bemutatott interakciók alapján?

Németország, 2008, 88 perc Rendező: Melanie Liebheit

 Hat egymásra a két csoport? Ha igen, hogyan? Megváltoztatja a templom a helyi kultúrát? Mennyiben változtatja meg a német helyszín és kultúra a hindi hagyományokat, szokásokat?  Mennyiben különböznének ezek a viszonyok és interakciók, ha a templom egy (nagy)városban épült volna fel? FELADATOK Csoportos kutatás Melyek Magyarországon a fő migráns csoportok és ők jellemzően milyen vallásúak? Mennyiben térnek el vallásilag és kulturálisan a magyarországi többségtől? Mik a tamil hinduizmus fő jellemzői? Hány hindu él ma Németországban, Magyarországon és összesen Európában? Léteznek hindu szent helyek Magyarországon? Ha igen, hol, és milyen szerepet töltenek be? Mennyiben köthetők a migrációhoz? Csoportos beszélgetés Gyűjtsétek össze a számotokra fontos közösségi, rituális tereket! Milyen személyes és közösségi funkciókat töltenek be? Találkozunk migránsokkal e terekben? Ha igen, milyen formában? Gyűjtsétek össze a településeiteken élő migránsok számára fontos közösségi, rituális, vallási tereket! Milyen személyes és közösségi funkciókat töltenek be?

65

Harc a városi terekért Niedermüller Péter szerint a városi életnek létezik egy folklorisztikus szintje. Ez a szint az etnikus negyedek és piacok terepe, ahol a városban élő összes társadalmi csoport létrehozza életének a városi társadalom egészétől térben és kulturálisan is elkülönülő tartományát. E terek jelentősége, hogy „magunk között lehetünk”, hogy ezen a szinten minden csoport saját kulturális aktivitásait, mintáit és stratégiáit követi. Ez a szint nyilvánvalóan egy sor olyan kulturális gyakorlatot tartalmaz, amely a városi társadalom egésze vagy a városi társadalmat alkotó más csoportok részéről bármilyen oknál fogva nem elfogadható. A városi élet másik szintje az intézményesült szint, amely a városi társadalom egésze, illetve a városi társadalomban szimbolikus erőfölénnyel bíró csoportok által megkövetelt kulturális gyakorlatokat és jelentéseket jelöli. Ezek a „bevett” szokások és gyakorlatok. Az olyan szabályok, mint hogy az utcán nem illik enni vagy, hogy este tíz után nem zajongunk. A folklorisztikus szint és az intézményesült szint között folyamatos és állandó szimbolikus harc folyik, amelynek célja a város társadalmi és kulturális terét meghatározó szimbolikus tőke birtoklása, a szimbolikus erőfölény birtoklása. A városi társadalom története úgy is felfogható, mint a nyilvánosság meghódítására és az életvilág gyarmatosítására tett kölcsönös és szakadatlan kísérletek sorozata. A rotterdami Essalam mecset és a Feyenoord stadion között folyó fizikai és szimbolikus küzdelem e harc nagyon is jellemző megtestesülése. Forrás: Niedermüller Péter (1994). Kultúra, mítosz, imagináció. In Mozgó Világ 5. szám, 5-17. oldal http://szochalo.hu/cikkek/192

Mi a mentális térkép? A térhasználat átrajzolja tudatunkban a település tényleges képét. A mindennap bejárt távok rövidebbnek, a ritkán látogatott helyeket távolinak tűnnek. Saját környékünket barátságosnak véljük, más városrészeket idegennek vagy egyenesen rossz környéknek. Hogy mi a távoli és mi a közeli, mi a sajátunk és mi az idegen, természetesen mindig szubjektív, és előzetes tapasztalatok, motivációk és képességek függvénye. A mentális térkép az a kép, ami egy helyről a fejünkben található, és amire mindennapi életünk során támaszkodunk. Mentális térképet nagyon sokféle módon készíthetünk. A legegyszerűbb megközelítés szerint egy üres papírlapra felrajzol(tat)juk annak a helynek a térképét, amire kíváncsiak vagyunk (pl. település, kerület, épület stb.). Noha már maga a térkép (pontossága, arányai, megjelenített helyei stb.) sokat elárul az adott helyhez kötődő érzéseinkről és értelmezéseinkről, különböző szempontok alapján finomíthatjuk is a térképet. Bejelölhetjük például a számunkra fontos, veszélyes vagy idegen helyeket. Azokat, ahol (szerintünk) szegények és gazdagok laknak. Azt, hogy mi hol laknánk szívesen. Bejelölhetjük kedvenc helyeinket vagy napi útvonalainkat. Az így megrajzolt térkép izgalmas beszélgetés alapja lehet arról, hogyan és mi alapján alakulnak ki egy település „jó” és „rossz” helyei, és milyen sokféle jelentést hordoz egy tér a különböző egyéneknek és csoportoknak. Forrás: Letenyei László (2004-2005). Településkutatás. A települési és térségi tervezés társadalomtudományos megalapozása. Budapest: L'Harmattan.

66

OTTHON ÉS ITTHON - ÁTMENET, VAGY VÉGSŐ CÉL? MIGRÁCIÓ ÉS HAZATÉRÉS „Rekord összeget utaltak haza a bolgár vendégmunkások.” „Zimbabwei migránsok: hazamenni vagy maradni?” „A török vendégmunkások rohama várható a magyar határokon.” A migráció nem egyirányú folyamat. A migránsok nagy része átmenetinek tekinti letelepedését egy másik országban. Noha végül sokan maradnak véglegesen abban az országban, ahova vándoroltak, nagyon sokan térnek haza időszakosan vagy véglegesen. De a sorozatos – vagyis egyik országból a másikba – vagy időszakos – például mezőgazdasági szezonban történő – migráció sem ritka. Mindenesetre az otthoni közösséggel ápolt kapcsolat, valamint a hazatérés is a migráció élményének lényegi momentuma. A világon számos ország éves költségvetésének jelentős hányadát a kivándoroltak által hazaküldött pénzügyi támogatás teszi ki, a Németországban dolgozó török származású migránsok vagy a Nagy-Britanniában dolgozó lengyelek pedig évente több alkalommal indulnak útnak, hogy otthon, családjukkal töltsenek egy-egy nagyobb ünnepet. Míg az „otthon” vagy „haza” megjelölése a migránsok első nemzedéke számára általában egyértelmű – ők legtöbbször a kibocsátó országot tartják otthonuknak –, addig gyerekeiknek, a második generációnak, sokkal nehezebb egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy hol az otthonuk. De van, hogy szüleiknek kevéssé tetsző

választ adnak, amikor a befogadó országot jelölik meg első számú hazájuknak. A második generáció számára, vagy annak, aki eredeti közegéből kiszakadva nő fel, a gyökerek felkutatása, az azokkal való szembesülés sokszor szükséges, de egyáltalán nem könnyű feladat. Az „otthon” sok migráns számára egyfajta idealizált hely, ahova feltétlenül vissza kell térnie – ha máskor nem, halála után. Azonban a hosszú ideig külföldön élő migránsok számára a hazatérés gyakran ugyanakkora nehézséggel jár, mint a befogadó országba való megérkezés volt. Hiszen a hosszú távollét alatt sok minden változik: nemcsak a migráns személyisége, élettapasztalata, viselkedése és szokásai, de az otthoni közösség összetétele, szabályai és életszínvonala is. Az elvándoroltak hiányérzete sokszor kielégítetlenül marad, amikor hazatérnek és rá kell döbbenniük, hogy az „otthon” mozgó célpont: időközben ők és otthonuk is jelentős változáson ment át. Az itt feldolgozásra kerülő dokumentumfilmek a hazailletve visszatérés problematikáját nagyon sokféle szempontból közelítik meg. Legyen szó hazatérő kurd vagy török vendégmunkásokról, vagy egy iraki gyökereit kutató, németként felnőtt fiatal színészről, a szereplők érzései, gondolatai, életútjuk hasznos és izgalmas útmutatóval szolgálnak az identitás, az emlékezet, és az otthon témaköreinek mélyebb elemzéséhez.

67

APABÁCSI MEIN VATER. MEIN ONKEL

Németország, 2009, 80 perc Rendező: Christoph Heller

ÖSSZEFOGLALÁS A színésznek készülő Sinant utoléri a múltja, amikor 2007-ben először látogatja meg iraki családját az Egyesült Arab Emírségekben. Nagybátyja, német feleségével, születésekor azonnal örökbe fogadta Sinant. Három év múlva Brünhilde a fiúval Németországba menekült, míg nevelőapja és vérszerinti rokonai Irakban maradtak. Sinan évekig nem mutatott érdeklődést irántuk vagy kultúrájuk iránt, ám mikor végül találkozik apjával, átmenetileg feloldódik arab gyökereivel szembeni ellenállása.

FELADATOK Csoportos beszélgetés A film vetítése előtt mutassuk meg a csoportnak Sinan fényképét: Ki ő? Hol él? Milyen vallású? Milyen értékeket vall? Nézzük meg a képet a film után és válaszoljunk ugyanezekre a kérdésekre!

KULCSSZAVAK  Szocializáció  Identitás-válság  Interkulturális kommunikáció

Egyéni feladat Készítsünk családfát, amelyben nemcsak a rokoni viszonyokat, de azt is jelöljük, hogy ki honnan származik (hely, etnikai, kulturális csoport)! Melyik felmenőnktől mit örököltünk biológiai és kulturális értelemben?

A        

FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mi Sinan története? Hogyan került Németországba? Kik a rokonai? Rekonstruáljuk a családfáját! Mi okoz(hat)ta Sinan nehéz tinédzserkorát? Miért nem válaszolt Sinan a család megkereséseire? Mit jelent Sinannak az iraki utazás? Hogyan, milyennek látja Sinan iraki családját? Hogyan, milyennek látja Sinant iraki családja? Mik a hasonlóságok és különbségek Sinan és iraki családja szokásai, értékei között?  Mi lehet az oka annak, hogy Sinan (újra) megszakította a viszonyt iraki családjával?  Milyen érzései vannak Sinannak a német kultúrával kapcsolatban? Az iraki kultúrával? A német családjával kapcsolatban? Az iraki családjával?

68

Vita Melyik határozza meg jobban az ember személyiségét, identitását: a biológiai család vagy a kulturális közeg?

ELFELEJTETTÜNK HAZAMENNI WIR HABEN VERGESSEN ZURÜCKZUKEHREN ÖSSZEFOGLALÁS Fatih Akin filmrendező első dokumentumfilmjével saját gyökereit kutatja: egy Németországban élő török család portréját rajzolja meg, a saját családjáét. Apja 1965-ben utazott Törökországból Németországba, hogy vendégmunkásként szerencsét próbáljon. Csupán két évet akart maradni, de aztán mégis magával vitte feleségét is Hamburgba, ahol azóta is él. A filmből megtudhatjuk, hogyan küzdött meg Fatih anyja mind férje, mind pedig a német társadalom elvárásaival, hogy kibontakoztathassa önmagát, miközben férje még ma is abban a vegyi tisztító üzemben dolgozik, ahol eredetileg munkát talált. A rendező elkalauzolja a nézőt Hamburg-Altonából Filyosra is, egy kis fekete-tengeri halászfaluba, ahonnan apja 35 éve elköltözött, hogy új életet kezdjen. Fatih Akin a családi portrét így nevezi: „bevándorlók filmje”. KULCSSZAVAK  Vendégmunkás  Első és második generációs migránsok  Kulturális identitás  Nyelvhasználat  Hely-identitás  Hazatérés A        

Németország, 2000, 59 perc Rendező: Fatih Akın

 Mi a film szereplőinek viszonya Hamburghoz, Altonához és Isztambulhoz?  Milyen tapasztalatokról számolnak be a film szereplői a vendégmunkás léttel és az ingázással kapcsolatban?  Milyen a viszony a Németországban élő és a Törökországba visszatért vagy ottmaradt családtagok között? FELADATOK Csoportos beszélgetés A csoportból ki származik onnan, ahol most él? Kinek származnak a szülei onnan, ahol most élnek? Ki, honnan származik? Mik a hasonlóságok és különbségek a csoportban? Milyen jellegzetes tendenciákat találunk? Ha valaki nem ott él, ahonnan származik, mennyire és milyen gyakran tartja a kapcsolatot származási helyével és az ott maradtakkal? Melyiket tekinti otthonának? Mennyiben hasonlít a csoportban tapasztalható migráció Fatih családjának történetéhez, tapasztalatához?

FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Miért készítette el a filmet Fatih? Mire utal a film címe? Ki felejtett el hazamenni és miért? Hogyan és miért kerültek Németországba a film szereplői? Miért vagy miért nem mentek vissza Törökországba a film szereplői? Mennyire vannak megelégedve a helyzetükkel a film szereplői? Mi a különbség Fatih apja és anyja tapasztalatai, érzései között a migrációt illetően? Mi a különbség az első és második generációs migránsok tapasztalatai között? Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a különböző kulturális, etnikai hátterű második generációs migránsok között? 69

A 884-ES JÁRAT FLUG NUMMER 884 – EINE HEIMAT AUF ZEIT ÖSSZEFOGLALÁS A film a Törökországból származó, Ausztriában élő migránsok temetkezési szokásairól, hagyományairól, halálhoz való viszonyáról szól. Bár a filmben szereplő családok, emberek gazdaságilag sikeresnek mondhatók, több generáció óta Bécsben élnek, integrálódtak a helyi társadalomba, mégis ezer szálon kötődnek szülőföldjükhöz. A filmben nyomon követhetjük egy koporsó útját Ausztriától egy török faluig, képet kaphatunk a generációk közti különbségekről, a temetkezéshez való eltérő viszonyulásról. KULCSSZAVAK  Munkaerőpiaci migráció  Generációs különbségek  Muszlim temetkezési szokások  Integráció színterei  Identitás  Közösség A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Milyen szakaszai lehetnek a bevándorlók integrációjának?  Mi a különbség az integráció és az asszimiláció között?  Milyen különbségeket lehet megnevezni a török bevándorlók egyes generációi közt?  Milyen szimbolikus jelentősége van a temetésnek?

70

Ausztria, 2004, 50 perc Rendező: Wolfgang Widerhofer, Markus Glaser

FELADATOK Kutatómunka Készítsetek kiselőadást a muszlim temetkezési szokásokról: miben hasonlít, illetve különbözik a keresztény hagyományokon alapuló magyarországi gyakorlattól? Vannak-e Magyarországon muszlim temetők? Milyen integrációs stratégiái lehetnek egy bevándorlónak? Milyen a munkaerőpiaci helyzete a Magyarországon élő török bevándorlóknak? Terepgyakorlat Keressetek olyan helyszíneket, ahol jelentősebb mértékű török migráns jelenlét van! Figyeljétek meg a többségi társadalom tagjaihoz való viszonyukat, ha van rá mód, kérdezzetek magyarországi életükről!

ITT VAGYUNK MY ZDES ÖSSZEFOGLALÁS A második világháború után a Krnach család Közép-Szlovákiából Ukrajnába, Kárpátaljára költözött. Mivel Ukrajna is a Szovjetunió része lett, szovjet állampolgárokká váltak. Hruscsov utasítására kitelepítették őket Kazahsztánba, a sztyeppére, egy Balgarka nevű faluba. A nagymama halálos ágyán is a Szlovákiába való visszatérésről álmodozik. Dimitrij Kiossya, felesége és 4 gyereke útra kel az „Ígéret földjére”. Csalódások után Dimitrij rászánja magát, és újra visszatér Kazahsztánba. KULCSSZAVAK  Kultúrsokk  Integráció  Szegregáció  Generációs különbözőségek  Kognitív disszonancia  Munkaerőpiac

Szlovákia, 2005, 76 perc Rendező: Jaroslav Vojtek

FELADATOK Kutatás Nézzetek utána, hány magyar él határainkon kívül? Mekkora részük választotta önként az elvándorlást? Kik és milyen motivációk alapján költöznek (vissza) Magyarországra? Az ő migrációjuk mennyire sikeres? Csoportos feldolgozás g Vitassátok meg, mennyiben tekinthető sikeresnek a család stratégiája? Mi lesz velük 10 év múlva? Vessétek össze a filmet az Elena & Leo, a De majd jövőre bevetjük! és a Valahol otthon lenni c. filmekkel! Tárgyaljátok meg, hogy milyen különbözőségek és hasonlóságok figyelhetők meg a történetekben!

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Mennyiben tekinthető tipikusnak a filmben szereplő család életútja?  Milyen konfliktusokat lehet felfedezni a filmben?  Mik a család erőforrásai?  Mik az egyes szereplők erőforrásai?  Miben lehetne segíteni a családnak?  Mi lehet az állam feladata a migránsokkal kapcsolatban?

71

TÁVOLBÓL OP AFSTAND

Belgium, 2007, 46 perc Rendező: Toon Leën

ÖSSZEFOGLALÁS Grisha, Timur és Sergei három orosz anyanyelvű bevándorló, akik Kazahsztánból jöttek Belgiumba, és bár több mint hat éve élnek már ott, mégis még mindig a papírjaikra várakoznak. A filmben a három férfi és Kazahsztánban maradt családjuk, barátaik video üzenetek révén „találkoznak” egymással.

FELADATOK Csoportos kutatás A bevándorlás jogi hátterének feltérképezése: milyen törvények/rendeletek tartalmaznak bevándorlással kapcsolatos jogszabályokat? Készítsetek listát arról, hogy mik a jogszerű tartózkodás feltételei Magyarországon!

KULCSSZAVAK  Migráció okai  Tartózkodás jogcímei  Identitás  Kognitív disszonancia

Interjúkészítés Készítsetek interjút egy Magyarországon élő bevándorlóval, a beszélgetés fókuszában a kibocsátó országgal való kapcsolat álljon! Az alábbi kérdések segíthetnek: Milyen volt az élete a kivándorlás előtt (társadalmi státusz, családi körülmények)? Hogyan fogadta a család, barátok (közvetlen környezet) a kivándorlás tényét? Hogyan tartja a kapcsolatot az otthon maradottakkal? Milyen gyakran látogat haza?

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Mi Timur, Grisha és Sergei története? Hogyan kerültek Belgiumba?  Milyen céllal érkeztek, és mi történt velük ideérkezésük óta?  Mit jelent számukra a belgiumi élet?  Milyen a kapcsolatuk az otthon maradottakkal?  Mennyire tekinthető elfogadottnak az otthon maradottak számára az, hogy ők elhagyták Kazahsztánt?  Mik a szereplők perspektívái?  Milyen erőforrásaik vannak?  Mik nehezítik belgiumi boldogulásukat?  Milyen hasonlóságokat, különbségeket lehet felfedezni az egyes életutakban?

72

VÁNDORKÖMÉNY DIE KÜMMELTÜRKIN GEHT ÖSSZEFOGLALÁS A Vándorkömény egy Melek nevű, 38 éves török nő életét mutatja be, aki a Berlinben ledolgozott tizennégy év után úgy dönt, hogy visszatér szülőföldjére. A film egy szokatlan személyiségű, ironikus, erős és elszánt nő portréját rajzolja meg, melynek hatására felül kell bírálnunk a „tipikus” török nőről alkotott képünket. Melek nem illik egyszerűsítő kategóriákba, és ugyanez érvényes a róla készült filmre is: dokumentum és fantázia, képek és asszociációk gyűjteménye Melek isztambuli álmairól, berlini tapasztalatairól, a német bürokrácia útvesztőiről és a németek és törökök közötti fesztültségekről. KULCSSZAVAK  Vendégmunkás  Identitás  Integráció  Hazatérés A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Miért és hogyan ment a film főszereplője Németországba?  Hogy érzi magát Németországban?  Hogyan élt? Miből tartotta fent magát?  Változott Melek élete Németországban?  Miért akar visszamenni Törökországba?  Milyen helyzetekben találkozik Melek németekkel? Hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan viselkednek egymással ezekben a helyzetekben?  A film alapján milyen a németek viszonya a migránsokhoz és kifejezetten a török vendégmunkásokhoz?  Miért „Vándorkömény” a film címe? Mire utal a kifejezés?  Mit jelent Melek számára az, hogy „haza” és „otthon”?

Németország, 1985, 88 perc Rendező: Jeanine Meerapfel

FELADATOK Csoportos beszélgetés Gyűjtsük össze, hogy mit jelent a csoport tagjai számára, hogy „otthon” vagy „haza”, milyen értékeket, érzéseket kötünk hozzá! Gyűjtsük össze azokat a negatív szavakat, kifejezéseket és sztereotípiákat, amelyeket a magyarokra használnak! Mit jelentenek ezek a szavak/kifejezések?

Csoportos kutatás Mikor és miért alakította ki Németország vendégmunkáspolitikáját? Hogyan működik a vendégmunkás-rendszer? Hogyan működik a hazatérés rendszere? Gyűjtsük össze azokat a negatív vagy degradáló szavakat és kifejezéseket, amelyeket a magyar nyelv a „más” csoportokra használ! Mit jelentenek ezek a szavak? Hogyan kezelik ezeket a kifejezéseket azon csoportok tagjai, akikre használják? Csoportos feladat A csoport minden tagja kap egy címkét, amely valamely sztereotípiát testesít meg (pl. lusta, stréber, afrikai). A címkét mindenki felragasztja a homlokára anélkül, hogy elolvasná, mi van rá írva. A csoport kap egy közösen megoldandó feladatot, amelynek során mindenkivel szemben a címkéje szerint kell viselkedni anélkül, hogy elárulnánk, mi van a címkére írva. A feladat befejezése után mindenki megnézheti, milyen címkét kapott, és a csoport közösen megbeszéli a sztereotípiák és a címkézés működési mechanizmusát, valamint személyes és a közösségi hatásait.

73

APÁM, A VENDÉGMUNKÁS MEIN VATER, DER GASTARBEITER ÖSSZEFOGLALÁS A film önéletrajzi dokumentum, amelyben megismerhetjük a rendező családjának történetét. Yüksel apja tizenhat évig dolgozott egy hamburgi hajógyárban, míg édesanyja otthon maradt egy törökországi kurd faluban. Mind Yüksel apja, mind a falu sokat változott ennyi idő alatt. A Németországban töltött évek hosszú távon meghatározták a család sorsát: amikor a film készült, Hamburgban már megszülettek az unokák. A történet során az apa feleségével tér vissza Németországba, és megmutatja, hol és hogyan élt, dolgozott. KULCSSZAVAK  Vendégmunkás  Hazatérés  Kisebbség  Vidéki-városi migráció A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Milyen nemzetiségűek a film főszereplői?  Milyen a film és más információitok alapján a kurdok és törökök közötti viszony?  Miért ment Yüksel apja Németországba?  Mit csinált Németországban? Mennyi ideig, és milyen körülmények között élt ott?  Miért vitte magával a gyerekeit?  Miért tér vissza Törökországba?  Mit szólt Yüksel anyja a migrációhoz?  Sikeresnek tekinthető a migráció?  Miért látogat Yüksel feleségével Németországba?  Miben változott „Kicsi Isztanbul” azóta, hogy Yüksel apja visszatért Törökországba?  Miért mondja Yüksel apja, hogy hálátlan a vállalat, ahol dolgozott?  Milyen változások történtek az otthoni közösségben, amíg Yüksel apja külföldön volt?

74

Németország, 1995, 52 perc Rendező: Yüksel Yavuz

FELADATOK Csoportos kutatás Vannak Magyarországon vendégmunkások? Ha igen, milyen nemzetiségűek, hol, milyen területen dolgoznak? Hogyan kerülnek Magyarországra? Csoportos beszélgetés Ismertek magyar vendégmunkásokat, akik külföldön dolgoznak? Mely országok/városok a magyar vendégmunkások kedvelt célpontjai? Miért döntenek a migráció mellett? Mi alapján nevezhetők vendégmunkásnak? Mit jelent a hazatérés egy hosszabb távollét után? Van saját élményetek ezzel kapcsolatban (pl. vidéki városba hazatérés)? Ismertek olyanokat, akik hosszabb tartózkodás után hazatértek külföldről? Mik a motivációik a hazatérésre? Milyen nehézségek várták őket itthon?

A német vendégmunkás-politika Nyugat-Németország a második világháború után indította be vendégmunkás-politikáját (Gasterbeiterprogramme), amelynek során főleg Törökországból, Olaszországból, később pedig Jugoszláviából toboroztak munkásokat. Ennek következtében az ötvenes-hatvanas években erőteljes gazdasági növekedésnek induló Németországba több millióan vándoroltak, míg 1961 után a törökök váltak a legnagyobb vendégmunkás csoporttá. Mint a vendégmunkás kifejezés is utal rá, Németország a bevándorlók jelenlétét átmenetinek szánta és nem számolt sem a bevándorlók jogi, kulturális és szociális integrációjával, sem pedig leszármazottaik helyzetének rendezésével. A politikai közömbösség, a kulturális különbségek és az erős idegengyűlölet és intolerancia, jelentős és hosszú távú feszültséghez vezettek, miután sok vendégmunkás letelepedett Németországban, gyerekeik is Németországban születtek és később is sok rokon csatlakozott hozzájuk. A hetvenes években a német vezetés egyre inkább rákényszerült, hogy jogilag és szociálisan is rendezze a „vendégmunkások” és leszármazottaik helyzetét. Ma Németországban több, mint kétmillió török nemzetiségű ember él, amely a Németországban élő külföldiek közel egyharmada.

VALAHOL OTTHON LENNI

ÖSSZEFOGLALÁS A film Magyarország jelenlegi határain kívül született magyar emberek sorsát mutatja be, akik a nyolcvanas-kilencvenes években települtek át Magyarországra. Az ő döntéseikről, dilemmáikról új/régi hazájukba való megérkezésükről és a letelepedésükhöz vezető útról mesél a film. KULCSSZAVAK  Határon túli magyarok  Identitás  Támogató hálózatok  Üldözés  Menekülés A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI  Mit jelent magyarnak lenni más országban?  Mi készteti az embereket arra, hogy más országba költözzenek?  Mi segíti az embereket a beilleszkedésben?  Mitől különböznek (ha különböznek) a magyar nemzetiségű bevándorlók más külföldiektől?  Mennyiben tekinthetőek külföldinek a határon túli magyarok?  Hogyan szabályozza a jog a határon túli magyarok magyarországi letelepedését?  Mennyiben tekinthetők „tipikusnak” a filmben vázolt életutak?  Mennyiben változott a határon túli magyarok megítélése az elmúlt 20 évben?

Magyarország, 2003, 104 perc Rendező: Almási Tamás

FELADATOK Kutatás Jogi szabályozás áttekintése: Milyen jogszabályok határozzák meg a határon túli magyarok magyarországi tartózkodásának szabályait? Van-e különbség az egyes országok közt? Milyen adminisztratív folyamaton kell átmennie annak, aki magyar nemzetiségűként hazánkban kíván letelepedni? A kibocsátó országokban (Ukrajna, Szerbia, Románia) milyen társadalmi státuszúak voltak a filmben szereplő emberek? Milyen következménye volt, ha valaki nem akart bevonulni katonának a jugoszláv háború idején? Interjú Keressetek ismeretségi körötökben olyan embert, aki magyar nemzetiségű, de nem a jelenlegi Magyarország területén született! Beszélgessetek vele az alábbi szempontrendszer segítségével: Élete a kibocsátó országban? Döntés az áttelepülés mellett? Az áttelepülés körülményei? Vágyak és a realitás? Jövőkép?

75

MELLÉKLETEK BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS FELADATTÍPUS-ÖTLETEK A DOKUMENTUMFILM TANÍTÁSÁHOZ Az alábbiakban néhány feladatötletet teszünk közzé, amelyek dokumentumfilmek tanításakor alkalmazhatók. SARKOS VÉLEMÉNY A gyakorlatban a film központi problémájához kapcsolódó álláspontok közül választanak a résztvevők. A résztvevők közösen megfogalmaznak két (lehetőleg ellentétes) markáns állítást a film alapján. A vezető rámutat a terem két pontjára: az egyik állásponttal egyetértők álljanak az egyik, a másik állásponttal egyetértők a másik szegletbe. Miután a résztvevők beálltak az álláspontjukat jelölő helyre, a vezető felteszi a kérdést, hogy miért szimpatikusabb az adott álláspont a film alapján. Létszámtól és időtől függően többen válaszolnak a kérdésre. Helycsere: minden résztvevő átáll a sajátjáéval ellentétes álláspontot képviselő helyre. A vezető arra kéri a résztvevőket, hogy most képzeljék el, hogy az eddigivel ellentétes véleményen vannak, és mindenki gondolja ki, hogy – akár a korábban elhangzottak alapján, akár más okból – miért tudna egyetérteni ezzel a számára új állásponttal. Néhányan válaszolnak, ügyelve arra, hogy úgy fogalmazzanak, mintha valóban egyetértenének ezzel a számukra új véleménnyel. Helycsere: mindenki egy pillanatra visszaáll a saját véleményét jelölő helyre. (Ha megítélése időközben változott, akkor maradhat az új helyen.)

SZIMPÁTIA A gyakorlat az egyes filmes eszközök szimpátiakeltő erejét mutatja be. A résztvevők felsorolják a film szereplőit, majd úgy alkotnak csoportokat, hogy egy csoportba kerülnek azok, akiknek ugyanazon szereplő a legszimpatikusabb. (Ha túl nagy csoportok jönnek létre, érdemes tovább bontani azokat négy-ötfősre. Ha mindenki ugyanazon szereplővel szimpatizál, akkor ad hoc módon kerüljenek ki a csoportok, és kapjanak egy-egy szereplőt, akinek a bemutatásával a továbbiakban dolgoznak.) A csoportok röviden megfogalmazzák, hogy miért tartják az adott szereplőt szimpatikusnak, majd közösen összegyűjtik az összes filmes eszközt, amelynek a segítségével a rendező láttatta őket. Amennyiben tudják, azt is összegyűjtik, hogy melyik bemutatási mód milyen arányban szerepelt nagyjából a többi bemutatási módhoz képest. (Ezeket, ha szükséges, az óra elején a vezetővel korábban tisztázzák.) Összehasonlítják a különböző csoportok a különböző szereplőkre vonatkozó eredményeket. (Érdemes táblára írni, oszlopokba az egyes szereplők nevei alá az egyes bemutatási módokat.) Az egyes csoportok kiválasztanak egy olyan bemutatási módot, amely segítségével az ő szereplőjüket NEM láttatta a film (de pl. a többi szereplőt igen), és megterveznek egy jelenetet, amelyben az adott módon láttatják a szereplőjüket (pl. arc közeli premier plán). A csoport kreativitásától függően a jelenetet be is mutathatják. Beszélgetés folyhat arról, hogy az egyes ábrázolásmódok mennyiben segítik, vagy éppen hátráltatják az adott szereplő rokonszenvessé tételét. 77

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS KI KICSODA? A gyakorlat azt teszi lehetővé, hogy a csoporttagok a film több szereplőjének nézőpontját belülről megélhessék. A csoport felsorolja, megnevezi a film négy-hét szereplőjét. Mellékszereplőket, illetve akár a rendezőt vagy a narrátort is lehet említeni! A választott szereplőket egy-egy szék jelöli, körben, egymás felé nézve. Minden szék mögé áll legalább egy, de akár három-négy résztvevő. A vezető irányítására kezdődik a játék: beszélgetés a film egyik alapproblémájáról úgy, hogy mindenki abból a nézőpontból érvel, amelyik szereplőt jelölő szék mögött áll. A beszélgetést, vitát beindítandó jó, ha a vezető beáll egy-egy szék mögé, és mond valami provokatívat az adott nézőpontból. Ha nem indul elég spontánul a vita, akkor körbe haladva minden „szereplő” elmondja a véleményét. A kör lejárta után mindenki a tőle jobb oldalra lévő szerepbe költözik, és folytatódik a beszélgetés, úgy, hogy immár mindenki az új szereplő szemszögéből szól hozzá a vitához. Érdemes teljesen körbe haladni, hogy mindenki megtapasztalja az összes nézőpontot. ÁTRENDEZZÜK Gyakorlat a filmes eszközök befolyásoló erejéről. Érvelő dokumentumfilm esetén a tanár arra kéri a résztvevőket, hogy rendezzék át gondolatban úgy a filmet, hogy a film a jelenlegivel ellenkező párton álljon, de úgy, hogy minél kevesebbet változtassanak a jelenlegi forgatókönyvön. A feladat végezhető kiscsoportokban. A feladat elvégzése után beszélgetés arról, hogy a csoportok milyen filmes eszközöket alkalmaztak az új forgatókönyvhöz, esetleg milyen eszközöket tartottak szükségesnek elhagyni. AMONDÓ A gyakorlat plasztikussá teszi, hogyan hathat a keretezés és a kameraállás a nézők véleményére. A diákok kiemelnek a filmből egy emlékezetes részletet, amikor valaki megszólalt. Lehetőség szerint visszanézik a jelenetet, annak minden apró részletét megfigyelve (kameraállás, a nyilatkozó beszédmódja, szavai). 78

Újraforgatják a jelentet úgy, hogy egyikük játssza a nyilatkozót – az eredeti mondatok megismétlésével, a kamera pozícióját azonban változtatják. Ezt eszközök híján meg lehet úgy is valósítani, hogy két diák beáll képkeretnek és karjukkal, különböző pozíciókból „keretezik” a nyilatkozót, miközben a nézők, azaz a csoport többi tagjai egyesével odajárulnak a „keret” elé, és szintén különböző pozíciókból nézik a jelenetet. Így ki lehet metszeni a nyilatkozót alulnézetből, felülről, oldalról stb. Beszélgetés indulhat arról, hogy melyik „kameraállás” mit eredményezett, hogyan változtatta a néző benyomását. KÉRDÉSEM VOLNA… I. A gyakorlat azt mutatja meg, hogy a kérdezői attitűd hogyan befolyásolhatja a film egészét. A tanulócsoport összegyűjti a látott filmben megfogalmazott, egy szereplőnek szegezett (implicit és explicit) kérdéseket. A szereplőt egy szék jelöli a terem közepén. Oda lehet járulni hozzá, és olyan kérdéseket nekiszegezni, amelyek nem hangzottak el a filmben. Gyakorlottabb csoport esetén a vezető meghatározhatja a kérdező attitűdjét: a) legyenek a kérdések gonoszok, b) kétkedőek, c) az el nem hangzottakat kutatók, d) kíváncsiak a témára, e) kíváncsiak a kérdezett személyére stb. A csoporttagok azt az instrukciót is kaphatják, hogy kérdezzenek úgy, hogy az van a fejükben, hogy a kérdezett személynek igaza van, majd úgy, hogy gondoljanak arra, hogy nincs igaza. A játék után beszélgetést indíthatunk arról, hogy az előfeltevéstől függően miben különböztek a feltett kérdések. KÉRDÉSEM VOLNA… II. A feladat a kérdésmegfogalmazás problémájára hívja fel a figyelmet. A csoport egyik tagja valamelyik szereplő bőrébe bújik. A többiek kérdéseket tesznek fel neki (kreativitástól függően válaszolhat rá a vállalkozó szellemű színész, de ülhet némán is). A kérdések záporoznak, akár verseny is

FELADATTÍPUS-ÖTLETEK A DOKUMENTUMFILM TANÍTÁSÁHOZ kialakulhat, hogy ki bírja kérdéssel tovább? Külön csoport jegyzetelhet, ami alapján végül beszélgetés kezdeményezhető arról, hogy melyik a jó illetve a rossz kérdés? KÉPMUTOGATÓ A gyakorlat az elbeszélő és története speciális viszonyát érzékelteti. A vezető arra kéri a csoportot, hogy gondoljon úgy a látott filmre, mintha azt nem egy mozivásznon/képernyőn látták volna, hanem egy, a film előtti időkből való vásári képmutogató előadásában. (Egyik csoporttag akár ki is állhat, elmesélheti a filmet ilyen módon.) A csoport képzeletben (vagy bemutatás esetén valójában) meginterjúvolja a képmutogatót. Vajon mit jelent számára a sztori? Beszélgetés kezdeményezhető arról, hogy ki is a narrátor ebben a filmben? Mi lehet a fejében? Mit tud a szereplőjéről és mit nem? Elárulja-e azt is, ha nem tud valamit? Hogyan? NEKED BESZÉLEK g a film szerepA feladat arra hívja fel a figyelmet, hogy lőinek történetmesélését mennyiben befolyásolhatja a beszélői helyzet, a kamera jelenléte. A film levetítése után – amennyiben abban van olyan jelenet, ahol egy szereplő beszámol egy eseménysorról – a vezető arra kéri a csoporttagokat, hogy emlékezzenek vissza a mai napból egy esetre, amikor valakinek elmeséltek valamit (esetleg jó, ha vannak olyanok a csoportban, akik a jelenlevők egyikének meséltek el valamit). A történet bármilyen apróság lehet (mi történt a buszon, mit ebédelt, valaki mit mondott stb.) Miután ki-ki egyénileg felidézett egy történetet, az arra vállalkozó csoporttagok leülnek a csoporttal szemben, és elmondják ugyanazt a történetet. A gyakorlat elvégzése után a mesélő leül, és megpróbálja írásban rögzíteni, hogy miben különbözött a most elmondott történet az előző beszámolótól. Mi maradt ki, miben volt több, miben volt más az új elbeszélés?

A mesélő megosztja a csoporttal a különbségeket, majd a csoport e tapasztalatok mentén körüljárja azt a kérdést, hogy mennyiben függ egy-egy történet elmesélése a közönségtől, majd a film szereplőinek helyébe képzeli magát: Mennyiben szerepeltek a kamerának? Vajon hogyan befolyásolta a történetmesélést a filmezési helyzet? KINEK A PROBLÉMÁJA? A feladat abban segít, hogy a film által felvetett p roblémát vagy annak részeit a csoporttagok magukra problémát tudják vonatkoztatni. A csoport megnevezi a film központi problémáját, majd új címet ad a filmnek, olyat, amely plasztikusan kifejezi e problémát. Több cím esetén ki-ki amögé a csoporttag mögé áll, akinek a címe a legkifejezőbb számára. A cím mentén gondolkodva mindenki keres a saját életében egy olyan helyzetet, ami rárímel a címre és természetesen a film által felvetett problémára. Nyitottságtól és hangulattól függő mélységben és részletességgel ki-ki elmeséli saját élményét. A NÉZŐ MINT SZEREPLŐ A feladat azt mutatja meg, hogy a film előrehaladtával hogyan változhat a nézők szereplőkhöz való viszonya. A film bemutatása után a vezető újra levetíti – immár gyorsítva – a filmet, az első jelenetváltásig. Ekkor megállítja, és a terem közepét kiüríti, a főbb szereplőket egy-egy székkel jelöli: random módon, nem túl közel egymáshoz. Arra kéri a csoporttagokat, hogy helyezzék el magukat a szereplőkhöz (illetve az azokat jelölő székekhez) képest, ahogyan a film adott pontján viszonyulnak hozzájuk. Mindenki megindokolja választott pozícióját. Majd megy tovább némán a film a következő jelenetváltásig. A csoporttagok onnan nézik, ahova álltak. A film leállítása után a vezető újra megkéri a csoporttagokat, hogy a most látottak tükrében ismét pozícionálják magukat, aki akarja, megint megindokolhatja helyzetváltoztatását.

79

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS VISSZA AZ IDŐBEN A feladat a film központi problémafelvetését vizsgálja felül. A vezető arra kéri a résztvevőket, hogy képzeljék magukat a rendező helyébe, aki éppen a látott film elkészítése előtt áll. Mi foglalkoztatja őket? Mire akarnak választ kapni készítendő filmjükkel? Ki-ki rögzítse pontos kérdésfelvetését! A megfogalmazott kérdések összehasonlítása, elemzése: Mire válaszolt és mire válaszolhatott volna a film? Melyik kérdésfelvetés ér meg egy filmet és melyik kevés önmagában? Melyik kérdés megválaszolására jó médium a film, melyikre kevésbé? ÉRVELÉSTECHNIKA A feladat az aktuálisan látott fi lm retorikai eszközeit és annak hatásait fejti fel. A csoport közösen felsorolja és rögzíti azokat a filmes elemeket, amelyek segítségével a látott film érvelt. A megbeszélés után a tanár arra kéri a csoporttagokat, hogy kisebb csoportokba rendeződve képzeljék el, hogy a látott film „a tojáshéj a legjobb építőanyag” állítást kívánja alátámasztani. Elképzelt filmjükben ugyanazokat az érvelő elemeket használják, mint amelyeket az imént közösen azonosítottak! A csoportok beszámolói után közös beszélgetés indulhat a látott filmben használt eszközökről: Milyen meggyőző erővel bírnak? Segítségükkel könnyen lehetne-e érvelni egy nyilvánvaló képtelenség mellett is? Mennyiben tartja a csoport manipulatívnak az azonosított eszközöket a látott filmen belül?

80

RECEPTKÖNYV A feladat a dokumentumfilm kiindulópontjának azonosítását segíti. A résztvevők kiscsoportokban vagy egyesével receptet írnak „Dokumentumfilm a la XY” címmel, és a dokumentumfilm receptjét rögzítik. Fontos, hogy az első mondatok így kezdődjenek: „végy egy…”! Miután elkészültek a receptek, kezdődhet az összehasonlítás. Ki, milyen összetevőket, milyen arányban és milyen hierarchia szerint sorolt fel? Ki tartotta az általános témát, az üzenetet az alapnak? Hányan gondolták úgy, hogy konkrét eset kellene, hogy a film kiindulópontjául szolgáljon? A közösen látott film rendezőjének vajon mi volt a kiindulópontja? Milyen jelek utalnak erre? VONALVEZETÉS A feladatban a résztvevők vizuálisan megjelenítik a film makrostruktúráját. A vetítés után a csoporttagok lerajzolják sematikusan a film vonalát (mint egy útvonalat). A kezdőponthoz, a végponthoz és az esteleges fordulópontokhoz magyarázatként írnak egy-egy szót. Ha elkészültek az ábrák, a rajzokat egymás mellé rakja a csoport. Kezdődhet az összehasonlítás: mely rajzok hasonlítanak egymásra; ki milyen fordulópontot jelölt meg és miért stb. A látottak átbeszélése után érdemes lehet arra kérni a tagokat, hogy álljanak amögé a rajz mögé, amelyik szerintük leginkább tükrözi a film vonalvezetését. Lehet arról is szavazni, hogy esetleg milyen vonalvezetés illett volna jobban a filmhez.

REGINE WENGER G OKTATÁSI ANYAG AZ EZ ÉN VAGYOK! CÍMŰ FILM FELDOLGOZÁSÁHOZ Az alábbiakban példát olvashatunk arról, hogy az antirasszista szemléletű oktatásban hogyan használják, integrálják az Ez én vagyok! című filmet Németországban. A filmvetítés egyben kampányként is szolgál, a célcsoport hosszabb ideig foglalkozik a témával. Természetesen a filmnek van speciális, csak Németországra vonatkoztatható aspektusa is, ennek ellenére úgy gondoljuk, a megvalósított program inspirálhatja a hasonló fókuszú magyarországi munkát. A fordítás (Huber Linda munkája) a Movienet Film GmbH (Rosenheimer Strasse 52. 81669 München) engedélyével, az alábbi internetes kiadvány alapján készült: Regine Wenger: Yes I Am! Materialien für den Unterricht. http://www.movienetfilm.de/yesIAm/lehrerheft.pdf RÖVID ISMERTETŐ Sven Halfar rendező személyes interjúkon, hétköznapi családi helyzeteken és zenei fellépéseken keresztül mutatja be Adé Odokuyát, Danny Kretschmart (D-Flame) és Mamadeét. Mindhárman afro-németek és apa nélkül nőttek fel. Németországban élnek, és idegennek érzik magukat. A bőrszínük határozza meg, hogy környezetük miként viszonyul hozzájuk. Zenei hivatásuk összeköti őket: Adé zenész, D-Flamme rapper, Mamadee énekes, aki saját dalokat ír. Tiltakoznak a rasszizmus és az intolerancia ellen; zenéjükkel a saját útjukat járják, így szereznek elismertséget és megerősítést. Aktív résztvevői a „Brothers Keepers” („Testvérek őrzői”) és „Sisters Keepers” („Nővérek őrzői”) projekteknek.

/A két projekt Németországban indult 2000-ben, hogy Alberto Adriano, mozambiki származású fiatalember brutális meggyilkolására adott válaszként antirasszista szolidaritási kampányokat valósítson meg. A szervezetek a toleranciáért folytatott aktív küzdelem mellett mindinkább komplex mentálhigiénés szolgáltatást nyújtanak és támogató hálózatot tartanak fenn Európa-szerte; a fiatal nemzedék számára nyújtanak szolgáltatásokat. A szerk./ LEHETSÉGES TÉMÁK  Az identitás megtalálása  Integráció és a saját kultúra illetve a szülőföld keresése  A másság elfogadása és tisztelete  A fiatalok között tapasztalható jobboldali radikalizmus és rasszizmus problémája  A zene mint társadalompolitikai erő GYAKORLATI FELADATOK Megjegyzések a filmhez A dokumentumfilm kiindulópontját a „Brothers Keepers” és „Sisters Keepers” zenei projektek adták. A zenészek keletnémet iskolákba mentek, hogy bemutassák az Adriano (Utolsó figyelmeztetés) c. videót. A klip Alberto Adriano meggyilkolására adott reakció, akit neonácik támadtak majd öltek meg 2000 júniusában Dessauban. A film családi fényképekből összeállított fotókollázzsal kezdődik, bevágásokkal Adé, D-Flame és Mamadee színpadi fellépéseiről, amit egy fekete fiú elleni támadás szcenírozott felvétele szakít meg. Mindeközben egy ismert NDK úttörődal, a Mi hazánk hallható. A film témái azonnal nyilvánvalóvá válnak, tartalmi felépítése pedig láthatóvá.

81

REGINE WENGER Halfar egymástól eltérő alkotóelemeket ötvöz. A három főszereplő portréja és az anyákkal készített interjúk mellett szcenírozott jeleneteket használ D-Flame rapdalainak aláfestéséhez. Adé dalainak vizuális keretét a videoklip stílus adja, ami részben fekete-fehérben készült. Különböző archív felvételek (pl. NDK-s úttörők a hatvanas évekből, úttörők vonulnak fel Erich Honecker köszöntésére, a ’89. novemberi falbontás, a kilencvenes években és a ’92 augusztusában Rostock-Lichtenhagenben történt keletnémet idegenellenes rendzavarásokról „D” fedőnéven készült jelentések), szemléltetik a történelmi eseményeket, amelyek az új anyagba montírozva speciális értelmi összefüggéseket közvetítenek (a személyiség állami befolyásolása az NDK-ban, neofasiszta támadások a fal leomlását követő Kelet-Németországban). 1975 Nigériájából szintén beépít képeket. Ebben az évben történt Yakubu Govon katonai diktátor vértelen megbuktatása. A portrék egymást váltják, de mind nyelvileg, mind képileg gyakran kapcsolódnak össze egymással (pl. D-Flame az édesapja iránti vágyakozásáról beszél – Adé a kisfiával meglátogatja apja nigériai sírját; ’92-es archív felvételek mutatják Rostock-Lichtenhagenben a külföldiek lakta otthonok elleni tömeges támadásokat, ablakbetöréseket – Mamadee irtózattal meséli az otthoni diszkóban átélt élményeit, miközben egy ablakon néz kifelé). FILMNÉZÉS ELŐTT Az otthon-interjú (A haza és a mások iránti elfogadás fogalmára és tartalmára vonatkozó személyes megfogalmazások, szóbeli kifejezések gyakorlása interjú formában.) Gyakorlat: kölcsönösen válaszoljátok meg az alábbi kérdéseket egymásnak, és prezentáljátok azt a csoportnak! Mondd spontán a gondolataidat a következőkről:  Utálom…, mert… / Szeretem…, mert…  Milyen tulajdonságokat értékelsz más emberekben?  Van számodra viselkedésbeli különbség azonos és eltérő neműek között? Melyek ezek?

82

 Milyen tulajdonsággal kell egy barátnak, barátnőnek rendelkeznie számodra?  Milyen helyzethez, adottságokhoz alkalmazkodnál, milyenekhez nem?  Mit jelent számodra Németország?  Mi tartozik számodra a német kultúrához? Az R-profil (Nyelvileg és tartalmilag foglalkozni olyan fogalmakkal, mint elfogadás és tolerancia, felfedezni a társadalmi dimenziókat, az elfogadás és tolerancia problematikájáról állást foglalni, személyes kezelési stratégiákon gondolkodni, a témát profilvázlatként ábrázolni – ez lesz a „Respekt-profil”.) A német nyelvben a respekt szó szinonimái: figyelem, elismerés, csodálat, nagyrabecsülés, tekintettel lenni, tisztelni. Különbözőképpen használatos: tiszteletet teremteni, nagy tisztelettel lenni valaki vagy valami iránt, tiszteletet mutatni. A tolerancia szóhoz szintúgy rendelhetők asszociációk: türelemmel viseltetni a másik iránt, engedni más nézőpontnak is, elismerni a különbözőségeket. Tolerare (latin): eltűrni, elviselni. A másság iránti tisztelet és tolerancia, minden ember iránti tisztelet és tolerancia, a társas érintkezések határainak megismerése, a nyelv mint erőszakmentes eszköz elfogadása, a konfliktusok békés megoldása olyan erkölcsi normák, amelyek a mi társadalmunkban új kihívásként jelennek meg. A tisztelet és tolerancia kultúrájának kell kibontakoznia ahhoz, hogy az olyan negatív társadalmi tendenciák, mint a rasszizmus és a jobboldali radikalizmus, ne nyerhessenek tért. Feladat: a diákok házi feladatként készítsenek kártyákat, melyeken a tisztelettel és toleranciával kapcsolatos állítások szerepelnek, például:  a tisztelet összefüggésben áll az alá- és fölérendeltséggel;  mások tisztelete felszabadító érzés;

OKTATÁSI ANYAG AZ EZ ÉN VAGYOK! CÍMŰ FILM FELDOLGOZÁSÁHOZ  a fiatalok megengedhetik maguknak, hogy tiszteletlenek legyenek másokkal szemben;  a tolerancia voltaképpen udvariasság;  ha megsértenék valakit, vagy átlépném a határokat, akkor erre figyelmeztessenek! Kb. 5 fős csoportokban készítsünk „tisztelet-profilokat”. Az egyik fiatal feküdjön le a földre, egy csomagolópapírra tipikus rap-tartásban (kezek speciális helyzetben, a lábak szélesre nyitva). Rajzoljuk körbe, ezután felállhat. Gondolja ki a csoport, milyen szavakat és melyik testrészhez írna a tisztelettel és toleranciával kapcsolatban; illetve a már meglévőket hova helyezné (például a kártyán szereplő feliratokat), majd kommentálják! Vágjuk ki az „R-profilt” és a tartalommal együtt függesszük ki a falra a prezentációhoz. Vitassák meg a közösen kialakított ábrázolást. A filmes feladatok (vizuális feladatok)  Kövesd egy közelebbről bemutatott személy történetét a filmben!  Próbáld megjegyezni az egyik dalt és annak vizuális képét!  Ad-e a film magyarázatot a jobboldali radikalizmus lehetséges hátterére (különösen Kelet-Németországban)? Melyek ezek a magyarázatok? (Pl. önálló gondolkodás hiánya, munkanélküliség, félelem, tudatlanság.)  Mi a film üzenete? (A zene kikapcsol, szórakoztat, zene a jövő fegyvere, amely képes megváltoztatni a dolgokat, megteremti az összetartozás érzését, megszabadít a félelemtől, és aktívan lép fel a társadalmi és az olyan politikai problémák terén, amilyen a rasszizmus és a jobboldali radikalizmus.) A FILM MEGNÉZÉSE UTÁN Portré-csoport (Emlékképek, részletek és összefüggések felismerése a szereplők karakterével összefüggésben; megérteni és alkalmazni a társadalmilag determinált nyelvi kifejezési formákat.)

Három csoportra osztjuk a diákokat, a csapatok mindegyike a három zenész egyikének portréjára összpontosít. A személyeket (Adé Odokuya, Rapper D-Flame, Mamadee) kisorsoljuk a csoportok között. ADÉ ODOKUYA: 15 éves koráig szüleivel és testvéreivel Nigériában élt. A szülei a tanulmányaik alatt ismerkedtek meg. 1986-ban megölték az édesapját. Az édesanya Németországba költözött a három gyerekkel. Adé elfogadta ezt a döntést, de azóta két világ között él, s ingázik apja hazája és Köln között. A zene erőt és magabiztosságot ad neki. Az érzései Afrikához kötik. A fiát is afrikai tradíciók szerint neveli (étkezési szokások, áldozati rituálé az édesapja sírjánál). Alberto Adriano gyilkossága, aki ezzel három gyereket hagyott maga után, saját életére emlékezteti Adét. Politikailag aktív neveltetésének is köszönhetően Adriano családjának támogatására létrehozza a „Brothers Keepers” projektet, aminek ma is motorja. DANNY KRETSCHMAR: művészneve D-Flame. Frankfurt am Main peremén egy újépítésű negyedben nevelkedik. Édesapja amerikai katona volt, sosem ismerte. Leterhelt édesanyja otthonba adta. Bűnöző bandákhoz csatlakozott, börtönbe került. A legjobb barátja öngyilkos lett a börtönben – az eset arra késztette, hogy gondolja újra az életét. Ma négy gyermek édesapja és híres rapper. Dalszövegei erősen önéletrajzi ihletésűek. MAMADEE: Kölnben lakik, de egy Zwickau közeli kelet-német faluból származik. Van két testvére, édesanyja egyedül él. Sierra Leone-i édesapja vendégdiákként tanult az NDK-ban. Gyermekkoráról így beszél: „védett, békés, de az állam által irányított”. Büszke ifi úttörő volt, és sírt, amikor 1998-ban megszűnt az „úttörősdi”. Énekel, zenél és szöveget ír. Felszabadult, nyílt személyiség benyomását kelti, de a mai napig emlékszik a félelemre, amit egy diszkóban élt át a rendszerváltás után. Leköpték, megtaposták és fegyverrel megsebesítették a külseje

83

REGINE WENGER miatt. Leginkább az édesanyja előtt akar erősnek és sebezhetetlennek tűnni. Feladat: Az összegyűjtött információkat a munkacsoportok rövid előadás formájában prezentálják a részvevőknek! Utolsó figyelmeztetés (Saját művészi kifejezési lehetőségek keresése és találása a témához.) Alberto Adriano 20 évig élt Dessauban feleségével és három gyermekével. Sok barát vette körül, és állandó állása volt hentesként egy vágóhídon. Azon az estén úgy döntött, lerövidíti az utat hazafelé a parkon keresztül. Három fiatal férfi elzárta előtte az ösvényt, és kíméletlenül ütlegelni kezdték. Adriano a földre esett. Tovább verték, levetkőztették, majd végigvonszolták a parkon. 2000. június 14-én a dessaui kórházban belehalt súlyos sérüléseibe. Az Adriano dal heteken át a top listák első helyén szerepelt. Az Utolsó figyelmeztetés című dal refrénje: Ez itt az utsó figyelmeztetés és ne hidd hogy azt csinálsz amit akarsz Mert ahol te feltűnsz mi is ott leszünk és nem árad tovább a barna szar Nem árad tovább a barna szar s ha masíroznál tovább hát nincs tovább. Nincs tovább mer’ neked már annyi és nagyon fogsz sírni hogy jaj de fáj Jajajjajajjaj jaj de fáj jaj de fáj…mikor az öklünk a pofádba vág

Feladat: Vitassátok meg a refrén szövegét „brainstorming” keretében a többi csapattaggal! Témajavaslatok: Lépj fel a rasszizmus és a jobboldali radikalizmus ellen tisztelettel és toleranciával! Minden megoldás elképzelhető: rap, kollázs, performansz, hangjáték, videofilm vagy akár színpadi rögtönzés.

84

A „Brothers Keepers” hiphop- és dalszövegversenyének felhívása: „Minden évben március 21-én tartják a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelem világnapját és a költészet világnapját. A Brothers Keepers Egyesület sikeresen mozgósítja a fiatalokat, hogy felemeljék hangjukat a rasszizmus és minden típusú diszkrimináció ellen, a békés együttélés érdekében. Saját készítésű hiphopfelvételek és/vagy saját szerzeményű versek vehetnek részt a versenyben. Mindkét kategóriában Katja Riemann színésznő, Birol Ünel színész, Clueso hiphop-előadó és Torch, Denyo és Germ, a Brother Keepers tagjai választják ki a győzteseket. Az exkluzív nyeremények mellett egy Meet&Greet vár a nyertesekre a Brothers Keepers aktivistáival és művészeivel, valamint egy megjelenési lehetőség. 12 éves kortól lehet részt venni. Beküldési határidő…” /Magyarországon is számos lehetőség kínálkozik művészeti projektek megvalósítására és bemutatkozására az antirasszizmus és a tolerancia témakörében. Érdemes figyelemmel kísérni az ilyen tárgyú pályázati felhívásokat, amelyeket a migrációval vagy esélyegyenlőséggel kapcsolatos kampányok részeként tesznek közzé hazai és nemzetközi civil szervezetek. A pályázati lehetőségek motiválják a fiatalokat a közös, kreatív munkára, fontos, hogy felhívjuk figyelmüket a lehetőségekre és támogassuk kezdeményezéseiket! A szerk./

FILMINDEX A 884-es járat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 70 A „Chicago tömbház”, avagy történetek a liftből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 23, 27, 62 A kis Daniela . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23, 60 A mecset árnyékában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22, 61 Apabácsi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Apám, a vendégmunkás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 20, 74 Banángyerekek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 42, 43 Bernadett & Sanju / Három esküvő sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Bevándorlók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 18, 43, 58 Ciutat Vella Sport Klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24, 56 Csempelevél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20, 28, 49 De majd jövőre bevetjük! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 20, 21, 45, 71 Egymásra utalva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21, 63 Elena & Leo / Három esküvő sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 39, 71 Elfelejtettünk hazamenni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22, 32, 69 Elrendezett házasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 22, 23, 36, 40 Ének és tánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 50, 52 Én is magyar vagyok! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 23, 45, 50 Én is olyan vagyok, mint te!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24, 51 Ez én vagyok! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5, 22, 24, 51, 53, 81 Fizess és nősülj! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 35 Házi paradicsom / Három esküvő sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 32, 37 Hunyd le a szemed, és nézz rám! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23, 41 Itt vagyunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 20, 71 Kis Kína kicsi kincse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31, 64 Kívül sárga, belül fehér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42, 43, 44 Lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23, 50, 54 Minden jó házasság könnyekkel indul. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 22, 29, 40 Szia Nagyi, jól vagyunk!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42, 45, 46 Szorítóban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Távolból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 21, 72 Újjászületés Vesztfáliában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22, 23, 29, 65 Valahol otthon lenni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71, 75 Vándorkömény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 20, 73

86

JEGYZETEK